Szóval az úgy volt, hogy Csipkelelkű blogjáról eljutottam a TKcsipkére, és a verjünk csipkét a szoknyánk aljára ötlet rögtön beköltözött a gondolataimban. Ez pont akkor volt, amikor befejeztem a csipkelegyezőmet és ritka módon, még nem volt ötletem, mi legyen a következő.

Szoknyát varrni nem nagyon tudok, az egyetlen, amit még bevállaltam volna, az a tipikus körszoknya, azokat szeretem is, viszont egy ilyennek hatalmas a kerülete, neeeeeem, azért annyi csipkét nem csinálok!! És akkor a kedvenc boltomban (Nafnaf) szembejött egy ruha. Normál körülmények között az árát látva nem vettem volna meg, hiába sírtam felette, hogy toile de jouy-mintás (az a tipikus pásztorjelenetes francia anyag, amiért én betegesen rajongok), de most úgy gondoltam, hogy megéri egy drágább ruha, ha már annyi kézimunkát bele fogok még ölni. És mert annyira szép és mert annyira illik oda az a csipke:)

Az egyetlen bökkenő, hogy ez sem egy egyenes vonalú szoknya, hanem bőven bővül lefelé, úgyhogy 160 centire volt szükség, hűűűűűűűűűűűűűűű!!! De kész lett, kész lett, és nem őszültem bele. Pókos felvidéki minta, leírom, mert mindig elfelejtem.
Az összedolgozás is egész pofás lett, talán erre vagyok a legbüszkébb, mert attól féltem a legjobban. Nagyon hálás vagyok azért a részletes leírásért, mert így tényleg jobban néz ki. Ilyen lett a fonákja, vállalható:

És ilyen rajtam a ruha, Grasse-ban:

És mert ez az én legkedvesebb szobrom, ami jár az jár, mindig pózolni kell vele:) Imádom Fragonard-t, mindig elmegyünk a múzeumba is, megnézni az ő és Jean-Baptiste Mallet festményeit (a másik Fragonard-múzeumba is bemegyek mindig, akármennyire is húzza a száját az uram, a provence-i népviseletek múzeuma, óh, azok a csipkék, boutis-k, hímzett kendők! Ihletem fő forrása, most új kiállítás van ráadásul, nyammmmmm)

Nagyon jó ötlet volt, nagyon jó eredménnyel:))) köszönöm!!!:)))
Ó, ja, és orosz Snezhinka (Снежинка) fonalból készült, kb 20-as, minden legyező közepére behúztam egy ezüst gyöngyöt, csak hogy becsillanjon:)

Ez amolyan úti-projekt volt, amikor ide-oda megy az ember, és van szabad két perce, akkor horgolászik. Amíg kész nem lett, azon tanakodtam, hogy minek is csinálom, mert nem egy hétköznapokon hordható darab, de most, hogy felpróbáltam: miért ne?:)


Mert bizony nem a millió pikója miatt tetszett meg... Brrrrr, most egy ideig nem akarok pikót látni! 

"Deco 8" fonalból, amolyan Piroska-féleségnek kell elképzelni, 100% pamut, és nagy kiszerelésben adják, szóval semmi flanc:)

 A minta a Cols au crochet könyvből van, amely könyvet én az áprilisi születésnapomra kaptam. Igen. Szóval ezt a könyvet nagyon akartam, mert olyan fényképek vannak benne, mint a holland festők képei, egyszerűen gyönyörű, de a minták nem túl izgalmasak. Vagy már hordhatatlanul izgalmasak. Aztán előadtam a zuramnak, hogy elfelejtette a születésnapomat. Duzzogtam, nyafogtam, minden tipikus női hisztit a fejéhez vágtam, és amikor azt merte mondani, hogy hát a születésnapom decemberben van, akkor megkapta, hogy látod, még azt sem tudod, mikor van, tegnap volt! Úgyhogy kérem az ajándékomat... azt a könyvet!! Meggyőztem, megkaptam. (persze, hogy decemberben van, de a találékonyságomra már nem tudott mit lépni:) csak a jólneveltségem akadályoz abban, hogy minden hónapban ajándékot követeljek az éppen aktuális születésnapomra;)