...Madame Dangé a Louvre-ban Louis Tocqué festményén?
(figyelitek, mekkora hajója van 1753-ban?? - és az a szütyő, áááááááá, ide vele!!!!!)
És Mrs Pearce Wolverhampton múzeumában Francis Wheatley képén 1786-ból?
Madame Adélaïde de France, XV. Lajos leánya szerintetek mire készül ott Versailles-ban (Jean-Marc Nattier, a korabeli paparazzi kapta rajta)? (erre a lóhajóra se 80-as fonal volt tekerve szerintem 1756-ban...)
XVI. Lajos híres felesége, az állítólag gyönyörű Marie Antoinette (Kirsten Dunst játszotta filmen, mondom én, hogy rusnya volt) 1762-ben, 7 évesen lett megörökítve Jean-Etienne Liotard által.
A hosszú nevű Elizabeth de la Vallee de la Roche a szintén hosszú nevű Michel-Pierre Hubert Descours -nak (éljen a copy-paste:)) köszönhetően mosolyog ránk ilyen magabiztosan a Bowes múzeumban, Barnard Castle városában, Anglia kellős közepén. Pedig francia a néni! 1771-ben járunk és a szütyője... értitek, na. (meg a ruhája, meg a karkötője!!!:)
Anne, 2nd Countess of Albemarle, vagyis Albemarle második grófnője, Anne Joshua Reynolds ecsetjének köszönhetően 1760 óta néz ránk ilyen szúrósan. Jobb, ha nem nagyon zavarjuk a londoni Nemzeti Galériában berendezett lakhelyén munka közben...
"The closely wrapped black shawl suggests her status as a widow" a szorosan magára tekert fekete kendő az özvegyi státuszát mutatja. Ettől ilyen morc.
XV. Lajos nővére, Madame Mercier családja körében, Jacques Dumont le Romain által 1731-ben lett lekapva. A csoportképen az egyik hölgy kezében is hajó van (ő is a Louvre kézimunkaköréhez tartozik).
Sajnos nem találtam nagyobb képet róla, de megvan kiemelve a nénike (a családi viszonyokra próbáltam rákeresni, de ez nem egy agyonelemzett kép sajnos)
Blithe-nak köszönhetően kiderült, hogy ez a titokzatos hölgy itt a német Kunigunda hercegnő kb 1755-ből (egészen pontosan Marie Kunigunde Dorothea Hedwig Franciska Xaveria Florentia:) III. Ágost lengyel király legkisebb leánya). Pietro Antonio Conte Rotari festményén, Drezdában a Régi mesterek képgyűjteményében (Gemäldegalerie Alte Meister-ben) hajócskázik.
Az aláírása:)
És amíg gyűjtöttem az információt róla, utamba került még egy ismeretlen hölgy, aki Arthur Devis keze által lett megörökítve, szintén 1750 körül. Angliában, a Tate Britain galériában látható. Nagyobb felbontású képet nem találtam, viszont a leírás szerint: "She holds a knotting shuttle for making lace fringes, an activity considered highly suitable for the ladies of wealthy households. The ball of thread would be in the drawstring work bag hanging from her wrist." Szóval egy csomózáshoz használt hajót tart a kezében, hogy csipkerojtot készítsen vele, ez a gazdag házak hölgyeihez igen illő tevékenység. A fonalgombolyag a zsinórral összehúzott, csuklójára akasztott kézimunkazsákban található.
A leírások és képcímek voltak azok, amik nem hagytak még nyugodni:
"faisant des noeuds" vagyis csomókat csinálva, "her occupation is that of 'knotting', a fashionable occupation of the time akin to crochet work" (Albemarle grófnőről). Meg hát ugye tényleg a hatalmas hajók!! Jól csőbehúztak, amikor régen elkezdtem gyűjtögetni a képeket a nénikről, de most már tudom, mit csinálnak!
CSOMÓZNAK! Háháá, megvan! Nem ám hajócsipkéznek a hatalmas tankhajókkal! Tehát egy hajóval zsinórt készítettek, amit aztán a hímzésre erősítettek. Összejöveteleken, utazásokon csinálták, amikor nem volt elég fény egy finomabb kézimunkához. A leggusztusosabb mondat: "The shuttles were very ornate and considered a fashion accessory much like a folding fan! " A hajók nagyon díszesek voltak és divatkiegészítőként is funkcionáltak, mint a legyezők!:)
Itt egy csudaszépséges leírás:
Update. A wikipédia hajócsipke szócikke szerint: "A close inspection of those paintings shows that the shuttles in question are too large to be tatting shuttles, and that they are actually knotting shuttles. There is no documentation, nor any examples of tatted lace, that date prior to 1800. All of the available evidence shows that tatting originated in the early 19th century" ha közelebbről megnézzük ezeket a festményeket, a kérdéses hajók túl nagyon ahhoz, hogy frivolitéhajók legyenek, és ezek valójában csomózáshoz használt hajók. (erre figyeltem fel én is a leírásokban!!). Nincs semmi dokumentáció, sem fennmaradt hajócsipkedarab 1800 előttről. Minden látható jel arra mutat, hogy a kora 19. századból ered a hajócsipke (frivolité). A tűs hajócsipke a 20. század elejéből származik (az orosz szócikk szerint előbb volt a tűs - na ezért nem szeretem a wikipédiát).
A két hajóról kérdésre: a legkorábbi hajócsipkés könyv, amit most elő tudtam kapni hirtelen, 1909-ből származik, amerikai kiadás és ott 1 hajó-1 gombolyag. Otthon majd még megnézem a többit, érdekel, mi van a hollandban, és hátha van régebbi könyvem. Most már nem hagyom magam, ha ennyire beleástam magam a témába.
Egyébként Renoir ismeretlen lánykája tényleg hajócsipkézik. Még a cím is azt mondja: "Girl tatting" Philadelphiában dolgozik serényen. 1906-ban. És tényleg kisebb a hajója!:)
Azért egy szép zsákocskát akkor is akarok;)
Update 2: megnéztem a http://www.antiquepatternlibrary.org/html/warm/catalog.htm oldalon fellelhető könyveket. Nem mindet gyűjtöttem ki ide, mert sok az egymásra utalás is. Az átlag itt van. Ha ebből rájön valaki, hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás... ha logikusan gondolkodunk, mégiscsak a gombolyagosnak kellett lennie, ha már a csomózás a hajócsipke nagymamája! De szerintem akármit mond a leírás, tőleg függ, hogy csinálod:)
1921 német, holland (Beyer's): két hajó
1915 amerikai Anne Orr: két szál, nem tér ki arra, hogy min van a második
1850 London Mrs Mee and Miss Austin: egy hajó egy gombolyag
1865 London P.P.Bath: két hajó
1920 francia, DMC: két hajó
Szerintem a magyar leírás nem sokat számít, mivel ez átvett technika. Holnap még kutakodok a magyar leírások között, hátha rábukkanok valamire, de valamiért az a sejtésem, hogy két hajóval lett átvéve, ahogy az oroszokhoz is rögtön két hajóval érkezett a frivolitás. Sajnos korlátozottak a lehetőségeim, nem áll rendelkezésemre egy jó könyvtár, szerintem az Egyetemi vagy a Széchényi könyvtárban tuti lehetne találni valami jót.
