[go: up one dir, main page]

Translate

Saturday, December 31, 2011

Pókos könyvjelző

A két bejegyzéssel ezelőtt látható tanulódarabot csináltam újra, most már teljes hosszában, igyekezve elkerülni a hibákat. Nagyon be akartam fejezni még az idén:) Nagyon belemerültem, annyira, hogy úgy akartam csinálni, hogy egyik oldalon vászonverés, másikon a félverés, aztán a következő sorban fordítva, ahogy a próbadarabon is van, de én meg sálálá, csináltam, csináltam, és akkor kaptam csak észbe, amikor már mindkét oldalra vászonverést csináltam. Hát emiatt meg már nem bontom vissza, úgyhogy ilyen lett a mintája, végül is ez volt az eredeti. És egész kis helyre kis pókok születtek:) Apró hibácska, hogy nem találtam meg a 60-as fonalamat, ezért végül 80-assal csináltam, ezért nem fed olyan jól a vászonveréses részeken. Semmi sem tökéletes, én azért elégedett vagyok:) A 80-as egyébként is a szívszerelmem, nélküle egy tapodtat se! Tehát íme a harmadik gyártmányom a csipkeverés műfajából:)
Ennyi az év utolsó bejegyzése:)
Boldog új évet mindenkinek!!

Thursday, December 29, 2011

Nagy csiga kis virággal

Elkészült. Hűű, hát ez sokáig tartott. Pedig összességében annyira nem tartana sokáig, ha nem csábulnék el ezer más irányba. Mondjuk ha figyelembe vesszük, hogy március óta volt a párnán a minta... OK, áprilistól októberig szünet nélkül dolgoztam, szóval csak októberben vettem elő, aztán otthon voltam, aztán Aixben, aztán otthon, és közben október óta gubbasztottam a szedres terítőn... szóval nem nagyon került elő. Mindegy, a karácsonyozás JB nagyszüleinél segített befejezni. Tehát tádádádám, Laura második vert csipkéje:
Ronda vastag 20-as fonalból, azért nem fekszik túl szépen a kanyarokban. De azért szeretem:)) A virágocska 40-es vásznon 2x2 szálon készült, semmi extra. Minta a Borduurblad 2008 áprilisi számából.
És 23-án ajándékot hozott a postás!!! Anyinyókától kaptam egy gyönyörűűűű szettet:) Csak most mutatom, mert kb indulás előtt nem sokkal kaptam meg, de pont jól jött, beköltöztettem a használaton kívül lévő verőkéimet:)) Nagyon szép, ugye?:))

Meg hogy zene nélkül se maradjunk. A videó nem érdekes, de a zene... La vie en rose indiai stílusban, megvett kilóra.

Tuesday, December 20, 2011

Szedres terítő

Ha majd gazdag leszek, megveszem anyukámnak a Hollóházi Porcelángyár teljes Szedres-kollekcióját (fölösleggel, hogy legyen mit eltörnöm). De amíg nem vagyok gazdag, terveztem neki egy szedres terítőt karácsonyra. (és ha karácsony, akkor egyértelmű, hogy szürkeség van kint, nem lehet rendesen fotózni, a képek sem olyanok, amilyennek azt szeretném)

Hardanger a széle, hogy szép legyen a formája. Sok-sok "eyelet"-tel, kis kerek lyukacskák végig körbe. Pfúúúúúúúj, az a legrosszabb a hardangerben!

A méretbe és néhány kompozíciós megoldásba anyukám is beleszólt. 


A közepén lévő motívumot egy interneten látott kép után rajzoltam újra, megihletett az a kerek, virágos minta, pont ilyet képzeltem el középre. Talán Burdában volt az eredeti. A vagdalásos rész a kivétel, az egy az egyben ugyanolyan, amilyen az eredeti képen volt, mert azt könnyű lekoppintani egy kész darabról:))).


A középső virágokból a terítő csücskébe is került egy-egy. Ez a kedvenc részem az egészben, a lyukacskák és a fehér a fehéren igazi porcelán érzetét keltik.

És persze a szedrek és a virágok. Igyekeztem a lehető legszorosabban igazodni az eredeti rajzokhoz és színekhez. Vastaps a DMC-nek kedvenc hímzőfonalaim nagy színválasztékáért, a kékek és sárgák mind szatén! Annak igazán porcelánhoz illő fénye van:)) Az már más kérdés, hogy mekkora kínszenvedés hímezni velük...

A legkedvesebb segítőtársam drukkolt, hogy időben elkészüljek, mert sajnos igencsak szorított az idő, eredetileg kicsit kevesebbre saccoltam a munkát vele. Csekélység lesz, gondoltam, de sajnos mindig alábecsülöm a munkába fektetendő időt.
Először megterveztem az előre kitalált mérethez igazodó szélét a terítőnek. A saját elvárásom, hogy ne legyen túl sok, de azért látványos - így lett hullámos, kihasználva a hardanger adta lehetőségeket. Kivarrtam, aztán varrógéppel szorosan a hímzés mentén körbe kellett varrni sűrű öltésekkel, hogy meg legyen erősítve, majd óvatosan levágni a felesleget, jó szorosan a tövében. Elvileg a vágást a végére kellett volna hagyni, de majd megőrültem a kíváncsiságtól, hogy milyen lesz:)) Aztán megcsináltam a közepét. Cipeltem ide-oda, és hiába mosom meg a kezemet, mielőtt hozzányúlok, azért az idő nem tesz jót neki. Nekem egy 5 órás átszállás meg sem kottyan, eyeleteket varrogatok hangoskönyvvel felfegyverkezve, az én szótáramból hiányzik az "unalom" szó!:) Viszont ha nem otthon, laboratóriumi körülmények között hímez az ember, az meg is látszik kicsit. Úgyhogy amikor minden fehér rész megvolt, fehérítőbe áztattam. Ezután kezdődött a színes részek hímzése. Egy ilyen kicsi minta tervezése is legalább annyi időbe telik, mint a meghímzése. Ha hozzávesszük, hogy csak egy része készül kézi rajzolással, a letisztázásra számítógépen kerül sor, még több ideig tart, mert mindig bezavar az internet és elkalandozik az ember. Így készülhetett olyan fénykép rólam, hogy egy vázát ölelgetek, miközben számítógépezek. Nem teszem közzé:)) Csak két mintát kellett tervezni, de mindkettő négyszer van rajta, szóval volt mit hímezni. Fontos kiszámolni, hogy jó helyre kerüljenek a virágok, ez volt az egyetlen alkalom, amikor férceltem is, mert pontosan kerekre csinálni képtelen lettem volna sima számolgatással:) Ezután még jött a cirádák megtervezése és kivarrása. Utolsó lépésként pedig le kellett szedni a macskaszőrt. És kész is. Két hónap.

De egy dolog azért még történt. Mentem megint csipkét verni!!!! Háháhhhhááááá, most már a legyező és a pókolás is bekerült a repertoárba! Hiba benne, mint égen a csillag, de hát ezek gyakorlódarabok, arra vannak ugye;) Lesz min nyammogni a következő évben:)) Grandiózus tervek zsonganak a fejemben!
bocs a képen lévő szöszért:)

Ennyi:) Ja, nem, van még egy. Mindent vagy semmit elven működő személyiségem és túlfejlett detektoraim azonnal felismerik és idegessé tesznek, ha átlagot hallok, engem nehéz meggyőzni, nagyon magas a mérce. Azonnali idegesség jön rám, ha populáris szemetet hallok. Most kivételt teszek és olyat szúrok be ide, akiről biztos, hogy hallottatok már. Mert ritka jó, mert tényleg tud, mert ő is kilóg az átlagból. Remélem, jó kezekbe kerül és még hallunk felőle olyat, ami méltó a tehetségéhez, a többi énekeske meg maradjon az átlag magyar zene színvonalán, amiből minden évben 12-t kirángatnak a tömegből, csinálnak egy szuperkoncertet nekik, írnak néhány számot nekik, amit bármelyik másik el tudna énekelni, mert nincs személyiséghez, csak trendhez van kötve. Hát ő ennél többet érdemel.


Sunday, December 4, 2011

Új nyakláncom

Új nyaklánc az új rózsaszínű fölsőmhöz.

Csak ahogy a nagy kedvenc karkötőmet is csináltam: ráakasztottam mindent, ami tetszett.
Talán szombaton felavatom. Mondjuk a Moly-talin:)

És a plusz kép. Internetenről loptam az ötletet, muszáj volt kipróbálnom, Pincevirág cicának meg nem volt ellenvetése:

Sunday, November 27, 2011

Sok-sok mindenféle kép Provence-ból

Még mindig a mindent csinálok, ezért semmit sem csinálok állapotban vagyok, szóval még jóóóóó ideig nem lesz mutatnivalóm. A héten ráadásul nem is kreatívkodtam, mert elutaztam a zurammal Aix-en-Provence városába, és miközben ő serényen tanult és dolgozott, én buszoztam ide-oda egyedül. Hát, ha már szezonban nem volt lehetőség vakációzni, mert én vakázióztattam az embereket, akkor most szezonon kívül eljött az én vakációzós időm!:)
Hoztam néhány tippppikusan provence-i városkából képet, őszi színekbe burkolva. Salon-de-Provence, Arles (csudaszépséges!!), és a sznob, burzsoá előkelő Aix-en-Provence.




A kedvenc képem:)






 
Ez a kettő meg elrontott kép lett, úgyhogy programmal még rásegítettem. Nagyon bejött az elrontott képek utómunkázása, ettől érdekes hangulatuk lesz. (persze ez szubjektív, lehet, hogy csak nekem tetszenek:))

Egy kép Salon-ból, a buszpályaudvar a temető bejárata mellett van, hát benéztem oda is. Az eredetin nem túl szerencsésen bámult bele a nap, de egy kis játék a programmal, és rögtön máshogy jelenik meg az a fény. Plusz egy kis lilás árnyalat, és máris más a hangulata. Igyekszem utánaolvasni, tanulni, ha időm engedi, de ez egy végtelen világ, ami ráadásul borzaszóan szubjektív is tud lenni néha. Viszont ilyen formában már nincs kifogásom a programok ellen (régen kicsit ki voltam kelve ellenük, és kicsit most is, de már nem minden esetben:))

És a hab a tortán: Marseille!!! Szerelem első látásra, a zuram csak rámnézett, amikor visszajöttem, és már mondta: "Nem, nem költözünk Marseille-be!" (mert Cannes környékén nem nagyon akarunk huzamosabb ideig maradni, akármit is mond a népuszító Frei Tomika, iszonyatosan drága itt az élet. Eddig három befutó van: Strasbourg - mert gyönyörűűű, Brioude - a csipke miatt és Saumur - nem mondom meg, miért:) de persze ember tervez...) Lényeg a lényeg, Marseille fantasztikus, még sose volt ilyen érzésem sehol, az a város ÉL! Pörög-nyüzsög-él! (láttátok a Taxi című filmet? Na nem véletlenül játszódik ott. Pont olyan!:))
Egy újabb HDR-kép. Nem nagyon vagyok vele elégedett, de mindegy, talán még újracsinálom, talán nem:) Tudom, hogy sokkkal többet lehet kihozni a hdr-ből, de nekem ez az effektus a kedvencem:) és még csak próbálkozom, na!:)
 Egy  kép a pályaudvaron:
Ilyen az egész:)
 Meg a fekete hattyú-galamb, a leg-legnagyobb kedvencem:))

A blogomat illetően meg némi változást eszközöltem, most már hivatalosan, ha már félig-meddig így alakult: ugye régen a blablára tettem a képeket és az "agymenést", ez meg tisztán csak és kizárólag kézimunkázós volt - a "gyommentes", pár szó az éppen bemutatott kézimunkáról, magyarul és angolul. Most, hogy elég keveset írok úgy összesen ide is, oda is; inkább csak képeket szeretnék megosztani a kézimunkákon kívül; amennyire nincs kedvem már régóta angolul írni ide, épp elég nekem a mindennapi élet franciául és angolul, úgy döntöttem (ahogy azt már tettem a ritka macskaképekkel is:)), ezt a blogot kicsit felhigítom, azt pedig meghagyom terápiás blabla-blognak, (remélhetőleg ugyanolyan ritkán fogok írni bele, mint az elmúlt fél évben:D)
De egy szabály marad -  igyekszem nem bőlére ereszteni a dumát itt:) Végül is az ember felállítja magának a szabályokat a blogolást illetően, de mégis maguktól alakulnak valahogy az idők folyamán. Vagyis nagy változás nem lesz, csak itt több lesz a nem kézimunka témájú fénykép, azt meg még az eddigieknél is kevesebbet fogom használni:)

Sunday, November 20, 2011

Tolltartó

A zuram kérte, hogy varrjak neki egy nagyon egyszerűt, elment velem boltba is, ő választotta az anyagot meg a színeket. Én rábeszéltem azért egy madárkára, mert az kell. Mert hát valami, ha már nem rózsaszínű, nincs rajta csipke, legalább egy madárka legyen már rajta, hát azért a nagyon egyszerű nem járja... nem volt más választása. Azt mondja, tetszik neki a végeredmény. Nincs más választása:)
Emlékszem, amikor tavaly annyira elrontottam egy varrást, hogy kidobtam, hogyan halászgatta ki a kukából a hasonlóan 40-es vásznon 1x1 szálon hímzett magyar népmeséket, mert neki az tetszik, szóval biztos voltam benne, hogy azért ezzel annyira nem foghatok majd mellé. Egyébként tényleg jó lett, annak ellenére, hogy hűűűű, de nem az én világom:)
Coudre c'est facile újságból a szabásminta, a madárka meg régi minta, kicsit át akartam alakítani, de annyi mindent csinálok egyszerre, hogy semmivel sem haladok, úgyhogy inkább bele se kezdtem, meghímeztem úgy, ahogy megvolt már.
Ja, és ha már Magyar népmesék, eszembe jutott a pár nappal ezelőtt olvasott google translate gyöngyszem. A picasa albumomban a mintához kaptam egy kedves hozzászólást:
"Nagyon köszönöm! Úgy örülök neki, régi vágyam volt a népmesés madárka!" (ezt Főkolomp írta egyébként:) A Google meg volt olyan előzékeny, hogy automatikusan lefordította nekem:
"Я рад, что старое желание народа были сказочные птицы!" ez kb annyit tesz, hogy: "örülök, hogy a nép régi vágya a mesebeli madarak voltak":)))) Azóta nem bírom megállni röhögés nélkül, ha meglátom ezt a mintát:))
És az extra kép most megint egy HDR-próbálkozás, most jutott eszembe feltölteni, már vagy két hetes:)

Sunday, November 6, 2011

Váratlan utazás a gyöngyök világába

Néztem, néztem, mennyi sok gyönyörű gyöngyöm van és nem csinálok velük semmit! Tegnap délután Váratlan utazás volt a tévében, elkapott a hangulat, csináltam egy rózsát. És ne lepődjetek meg nagyon, csipkét kanyarítottam köré! A csipke szélére még bronzláncot varrtam, ez a színösszeállítás a gyengém, ez van, hát na. Csini lett, jó lesz a fekete kabátomra.
A gyöngyös  hajócsipke terítőcskét ha jól számolom, úgy 8 éve csináltam, de most találtam, anyukám vitrinjében. Még jó, hogy ő számon tartja a munkáimat:)

Sunday, October 30, 2011

Mathilde visszatér!

Egyszer már megcsináltam (40-es vásznon 1x1 szálon), akkor JB anyukája csapott le rá, hogy neki tetszik és adjam neki. Van ennél jobb bók?:) Aztán most voltunk nagyszülőknél, ott meghímeztem még egyszer, ezúttal 52-es vásznon 2x2 szálon, ezért nagyobb lett, így a keretet lehagytam. Helyette kapott csipkét.

Ez egy olyan kép, amit jobb kicsiben nézni, mert úgy jobban visszaadja az összhatást. Azt hiszem, rosszul fényképeztem, de most már késő, elajándékoztam őt is:)
Ilyen a hátoldala:

A nagyszülők gyönyörűséges házában talált párna szolgáltatta a fénykép hátterét, nem tudom ki és mikor hímezte azt a kikukucskáló piros mintát. Én a becses hátsómat raktam rá... olvasni, hímezni tökéletes egy ilyen ablak!! (ez direkt profilképnek készült a Molyra:)

Kívülről pedig...
Na jó, ez a mellette levő, nem ugyanaz:) Álmaim netovábbja egy ilyen rózsák és szőlő keretezte ablak. Provence-i fények, kint fúj a Misztrál, bent pedig kandalló és hímzett párnák és Schubert *sóhaj*
Most Pesten vagyok, nagyon hirtelen elhatározásból, de már egy hete. Nem történt semmi különös, csak ugye most Cannes-ban lesz a G20, a szállodánk a zónában van, gyakorlatilag az utolsó pillanatban kiderült, hogy mi nem dolgozunk, a mi szobáinkra nem lesz szükség, bezárunk, a zuram pedig másik városban, munka miatt, úgyhogy úgy döntöttünk, addig hazajövök, ha úgysincs mit csinálnom. Tegnap volt az érettségi osztálytalálkozónk, legalább elmehettem oda:)
Hímzésügyben meg most nem fogok túl sok dologgal szolgálni, mert egy hatalmas karácsonyi ajándékba kezdtem bele...

Friday, October 14, 2011

Hardanger könyvjelző

A párnát még nem varrtam készre, nem sok erőm lett volna ülni az asztal mellett az elmúlt napokban, miután kicsit beteg lettem, de már jobban vagyok, ha nem is túl fényesen. Éljenek az őszi vírusok!
Közben csináltam egy könyvjelzőt anyósnénimnek, mert nagyon körülrajongta a párnámnak a középső részét (a rózsaszínű rózsák igen távol állnak tőle viszont:)), nekem meg volt olyan 28-as ekrü DMC anyagom, amilyen a kitben is volt, azon készült egy csomó munkám, amikor még csak álmodoztam a 40 countról:)
Plusz a kitből maradt 8-as perlé és Waterlilies fonalak, a jó ég tudja, milyen színben, mert ezt a motringot már vagy három éve vettem, és azóta sem fogy el. Igazán jó befektetés volt azt hiszem:))

Szóval íme a második hardangerem:)


És mert mindig bepróbálkozom ezekkel a régi hatású képekkel (több-kevesebb sikerrel;))



Meg ha már az ősz témája felmerült...

(igaz pár napja írtam bele, de most pihen a macskás blog, majd egyszer igazán újraindítom, addig meg az a kevés macskakép itt is elfér, hát nem?)


Sunday, October 9, 2011

Rosas Coral

~
KÖSZÖNÖM MÁNYA!!!  
LEE ALBRECHT, muito obrigada,é um lindo desenho!!! (it's good to have friends from all around the world, they can help me to say thank you and explain, how much I love your designes;))

Nagyon-nagyon-nagyon gyönyörű ajándékot kaptam ám tőlük! Nekik köszönhetően az első hardangerem egy igazán hozzám illő dizájnban öltött testet!:) A többit talán majd a képek elmondják:)

♥♥♥♥♥

♥♥♥♥♥

♥♥♥♥♥

♥♥♥♥♥

♥♥♥♥♥

♥♥♥♥♥
Majd pár nap múlva párnává is varrom. Majd úgy is mutatom, úgyse lehet eleget bámulni ezt a csodát!:) És én még azt hittem, hogy a hardanger valami nagyon nehéz dolog, elsőre nagyon meg voltam ijedve, de Mánya kedves volt, és mondta, hogy nyugodtan kérdezhetek, de aztán nem is voltak kérdéseim, ment minden magától! (azon kívül, hogy szaténnal talán a legjobb a párnát bevonni, mert az szépen kukucskál majd ki a lyukakon át, és az is megvan már:)) A legnehezebb az a pillanat, amikor a kezedbe kell venned az ollót, hogy belevágj egy kb 10 napon át hímzett munkába, de még ez is jól sült el:)

+kép, mert ma délután ilyen szép felhőink voltak:)