HU228451B1 - Procedure for making tiles - Google Patents

Description

A találmány tárgya egy eljárás burkolólapok gyártására, ahol a burkolólapok olyan kemény burkolólapok, amelyek legalább két egymással szemben húzódó oldalsó élükön két burkolólap összekapcsolt .állapotában egymással együttműködőén kialakított összekötőelemekkel vasnak ellátva; amelyek. Művesében nyelvként illetve horonyként van10 nsk kialakítva, és olyan integrált mechanikai reteszelő eszközzel vannak ellátva, amely megakadályozza két egymással összekapcsolt burkolólap szétcsúszását az egymással összekapcsolt burkolólapok egymással érintkező oldalsó éleire merőleges és a burkolólapok alsó oldalával párhuzamos irányban, ahol a hornyot egy felső nyúlvány és egy alsó nyúlvány határolja, és ahol a reteszelő eszköz a nyelv alsó oldalán, kiképzett nyúlványként kialakított reteszelőelemet és az alsó nyúlvány felső oldalában egy mélyedést határoló reteszelőelemet tanuhnaz.

Találmányunk elsősorban úgynevezett laminált padlóburkolatokhoz való, de általános15 Ságban más típusú padlóburkoiatokboz is használható, amelyek valamilyen kemény burkolólapból, például előregyártóit parkettából, hagyományos parkettából, vagy más, a rétegelt padlőbürkolatokkal összehasonlítható burkolólapokból készülnek.

Áz ilyen jellegű burkolólapok előállítására számos módszer ismert Egy első módszer szerint a burkolólapokat vagy ragasztással, vagy szögeléssel a burkolólapok alatti, azo20 kai hordozó aljzathoz erősítik. Ennek a módszernek az a hátránya, hogy Igen munkaigényes, és. későbbi módosítások, javítások csak a burkolólapok megsértésével hajthatók végre.

Egy másik lehetséges módszernél a burkolólapokat lazán, szabadon helyezik el egymás mellett az aljzaton, és a tekolőlapok csaphornyos kötéssel kapcsolódnak egymáshoz, és a csaphornyos kötés melleit igen gyakran a kapcsolódási tartományban ragasztóanyagot Is használnak, Az Így készített padlóburkolat előnye, hogy könnyen szerelhető, és a teljes padlóburkolat .felölet együtt mozog, miáltal kényelmesen karbantarthatők a tágulási és zsugorodási jelenségek.

Ennek a padlóburkolat kialakításnak azonban hátrányai Is vannak, mindének előtt az, 30 hogy ha az egyes burkolólapokat szabadon, lazán helyezik el az aljzaton, a padlóburkolat tágulása, majd azt követő zsugorodása hatására az egyes burkolólapok elválnak egymástól, és például a ragasztóanyag széttöredezése esetén ezek a kapcsolatok nem is * * ♦ A * * ♦ ♦ » 4 4 9 · * * ♦ « A A 4

9» 4 4 4 * * * * ♦ állnak vissza eredeti fonnál okra.

Ennek a hátránynak a kiküszöbölése érdekében különböző módszereket javasoltak, melyek közül az egyik megoldásnál az egyes burkolólapok köze fém kapcsolóelemeket helyeznek a bm-kolólapok összetartása céljából Ezeknek az összekötőelemefcnek a gyártása azonban költséges, és a padlóburkolat kialakítása során beépítésük is jelentős időt vesz;

Ilyen fém összekötőelemek használatára adnak útmutatást többek között a WO 94/26999 és a WO 93/1328(1 számú szabadalmi leírások.

Olyan ősszekötöelemeket is ismerünk, amelyek lehetővé teszik az egyes burkolólapok egymásba pattintását. Ilyen megoldást ismerhetünk meg, például a WO 94/01628» WO 96/27719 és WO 96/27721 számú szabadalmi leírásokból. Az összepattanő hatást az elemek alakja révén érik el, azonban ezek az elemek sem garantálnak 100%-os védelmet az egyes burkolólapok közötti rések kialakulása ellen, elsősorban azért, mert az. egymásba pattanás biztosításához pontosan meghatározott játékot kell a gyakorlatban biztosítani.

A GB 424057 számú szabadalmi leírás olyan parkettaburkolatot alkotó részek összekapcsolására alkalmas megoldást, ismertet, amely az összekapcsolás természetéből fakadóan kizárólag kemény fa parketták Összeerósítésére használható.

A GB 2117813, GB 2256023 és DE 3544845 számú szabadalmi leírások különböző ia20 pok összekapcsolására javasolnak megoldásokat, ezeket az összekapcsolási módokat azonban padlóburkolatot alkotó burkolólapoknál nem használhatjuk.

A JP-A-7-300979 számú szabadalmi, leírás az 1. igénypont, tárgyi körében felsorolt jellemzőkkel rendelkező burkolólapot Ismertet, amelynek Összekötőelemeh vágással és kivágással hozzák' létre.

A JP 96-1267 számú szabadalmi leírás csaphornyos ősszekapcsolású burkolólapot ismertet, amelyet olyanra marnak ki, hogy a horony felsó nyúlványa a burkolólap síkjával W-2Ö°~os szögben húzódó sík alsó felületű lesz, és a nyelv felső felülete egy komplementer sík felület, így biztosítva a szomszédos burkolólapok mechanikus összezárását.

A találmánnyal célunk javított tulajdonságú padlóburkolat előállítására alkalmas eljárás létrehozása, amely biztosítja, hogy a burkolólapok optimális módon kapcsolhatok egy« * máshoz, és/vagy egyszerűen gyárthatók, és természetesen az ismert megoldások előbb felsorolt hiányosságaival sem rendelkeznek.

Célunk továbbá olyan eljárás létrehozása padlóburkolat előállítására, amely biztosítja, 'hogy a burkolólapok lerakása során nem vagy nemigen lehet később résekként vagy egyéb .módon j elentkező hibákat elkövetni.

Célunk továbbá a találmánnyal olyan eljárás létrehozása padlóburkolat előállítására, amellyel kizárjuk, vagy legalább minimálisra csökkentjük az egyes burkolólapok közötti rések későbbi kialakulását, ezzel megakadályozzuk a szennyeződés, nedvesség, stb,, vagyis a nem kívánt anyagok bejutását a burkolólapok közé vagy a padlóburkolat alá.

A kitűzött feladatot az 1. igénypont jellemzőivel rendelkező eljárással oldottuk meg, A találmány néhány előnyös foganatosítás! módját az aligénypontokban ismertetjük,

Á javasolt eljárásnak az az előnye, hogy az egyes burkolólapokon a csapok és/vagy a hornyok — beleértve a megfelelő rögzítő elemeket is -nagy sebességgel, gond nélkül alakíthatók ki. Ezen belül célunk volt egy olyan eljárás létrehozása, amely lehetővé teszi akár bonyolult alakú csapok megvalósítását úgy, hogy a burkolólapok hornyait egyszerűen marással tudjuk teljes mértékben kialakítani, ahol a. felhasznált marótárcsák átmérőjét a kialakítandó alaktól függetlenül választhatjuk meg úgy, hogy kis marók, például olyan ujjmarök használatát, melyek átmérője kisebb, mint a nyelv mérete vagy a horony mélysége, ki tudjuk zárni,

A megadott átmérőjű maroszerszámok használatának az az előnye, hogy a klasszikus, egyenes vonalú csapok és hornyok marásánál használt gyártási sebességeket tudjuk ebben az esetben is alkalmazni. További előnyként jelentkezik, hogy ezeknek a maröszerszámoknak a felszerelése vagy minimális költséggel jár, vagy járulékos költséget egyáltalán nem okoz, mivel az ilyen méretű marőszerszámokat közvetlenül motortengelyre szerelheti Ok és/vagy hagyományos marószerszámokat is alkalmazhatunk.

Annak köszönhetően, hogy az összeköfőelemek játékmentes egymáshoz kapcsolódást biztosítanak, továbbá, hogy a burkolólapokkal egy darabból készülnek, tökéletes kapcsolatot tudunk a szomszédos burkolólapok között létrehozni, a teljes padlóburkolat akár többszöri tágulása és vlsszazsugorodása után ís.

az előnyök más kiviteli alakok egyéb előnyeivel kombinálva biztosíthatják, hogy

4* « 4 * «44* fr 44 X 4X4 • * * > X Λ X 4 4 4 X .4 _4· az egyes összekőtöelemek az összes többi összekötőelemre húzóerőt fognak kifejtó,

A találmány szerinti eljárással előállított burkolólapok használata azzal az előnnyel jár, hogy rendkívül sima felületeket nyerhetünk, arai önmagában is .nagy pontosságú kapcsolatokat enged, ami elsősorban .az egymásba pattanó kialakításoknál , és/vagy a játék5 mentes egymásba fordító kapcsolatoknál játszik szerepet. További előny , hogy különleges alakú összekötöelemeket tudunk igen egyszerűen előállítani, hiszen az említett anyagok igen egyszerűen megmunkálhatok.

A nagy sűrűségű farostlemezzel és a közepes sűrűségű farostlemezzel létrehozott felületek további előnye, hogy az egyes. burkolólapok az összerakást követően is símán el

1Ö tudnak csúszni egymáson, még abban az esetben is, ha j elentős erő szorítj a össze őket.

Kísérleteink azt mutatták, hogy a fent említett anyagok, elsősorban a közepes sűrűségű, és a nagy sűrűségű farostlemez ideális tulajdonságokkal rendelkezik egy kapcsolat biztosítására, mivel megfelelő módon viselkedik az összekapcsolódás megvalósításához szükséges rugalmas deformációval szemben, továbbá a tágulási és zsugorodási erőket is rugalmasan képes felvenni, miáltal elkerüljük, hogy az egyes burkolólapok elváljanak egymástól, vagy más módon, helyrehozhatatlanul károsodjanak.

A találmányt az alábbiakban a csatolt rajz segítségével ismertetjük részletesebben, amelyen egy burkolólap előállítására vonatkozó eljárás megvalósításának példaként! foganatosítás! módját, valamint néhány azzal előállított burkolólap példaként! kivitel! alakot tüntettük fel. Á rajzon az

1. ábra egy padlóburkolat találmány szerinti eljárással gyártott burkolólapját mutatja, a

2. ábrán az 1. ábrán bemutatott burkolólap 11-11 vonal mentén vett. keresztmetszetét rajzoltuk, fel nagyobb léptékben, a

3. és 4. ábrán azt a folyamatot mutatjuk be, ahogy két, a 2. ábra szerinti összekötőelemmel rendelkező egymásba kapcsolódik, az

S ábra az l. ábra szerinti burkolólap V-V vonal mentén vett hosszmetszete, a

6. és ?. ábrán azt tüntettük tel, ahogy két, az 5, ábra szerinti összekötőelemme!

« φ* -Μ

ΚΗ « Χ ΦΦ * * X

-5rendelkező burkolólap egymásba kapcsolódik, a

8-11. ábrákon a burkolólapok egymásba kapcsolódásához szükséges összekötőelemek néhány lehetséges találmány szerinti kiviteli alakját tüntettük fel, a

12. ábra

13. ábra azt mutatja be vázlatosan, miképpen láthatjuk el a bemutatott öszszekölöelemekkel az egyes burkolólapokat a a 12, ábra XIII-ΧΠΙ vonal mentén vett metszete, a

14-21. ábrákon azoknak a marőszerszámoknak az anyagba történő behatolását tüntettük fel nagyobb léptékben és metszetben, amelyeket a 12. ábrán F14-F21 nyilakkal jelöltünk be, a

22. ábra egy további találmány szerinti burkolólap kiviteli alak keresztmetszete, a ábrán két 22, ábra szerint kialakított burkolólap egymásba kapcsolódását mutatjuk be nagyobb léptékben, és a

24., 25. ábrák a 22. ábra szerinti burkolólapok egymásba kapcsolásának két lehetséges változatára adnak példát.

A találmány például az 1, ábrán bemutatott kemény 1 burkolólapokból állő padlóburkolat előállítására vonatkozik.

Ezek az 1 burkolólapok különböző alaknak lehetnek, például négyszögletesek, négyzet alakúak, vagy bármilyen más alakúak.

A legelőnyösebbnek tartott kiviteli alak esetében az 1 burkolólapokat hosszúkás alakúra célszerű kiképezni, például, mint az L ábrán látható, 1-2 m hosszúságúra. Az 1 burkolólapok. vastagsága természetesen változhat, de célszerűen 5-15 mm tartományba esik, például 8 mm ,

Mindegyik 1 burkolólap legalább két szemközti hosszanti 2, 3 élén 4, 5 összekötődémeket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik két szomszédos 1 burkolólap összekapcsolását.

A találmány értelmében a 4, 5 ősszekötöelemek a 2-4, ábrákon bemutatott módon olyan integrált mechanikus 6 reteszelő eszközökkel varrnak ellátva, amelyek megakadályoz25

Xftftft **** »».«» « « ♦ ♦ * ♦ ft » X ft.ft * '* * * * *

X ft > * « ♦ft.ft.ft ft ftftx «ftft ** zák, hogy két összekapcsolt 1 burkolólap 2,3 élére merőleges í) irányban, az összekapcsolt 1. burkolólapok 7 alsó oldalával párhuzamosán elmozduljon egymástól. A 4,5 őszszekötöelemeket és a 6 reteszelő eszközöket, az I burkolólapok 8 magjával egyetlen közös darabból alakítottuk ki, és a 4» 5 összekötőeiemek olyan alakúak, hogy két egymást követő .1 burkolólapot kizárólag egymásba pattintással és/vagy egymásba fordítással kapcsolhatunk össze egymással úgy, hogy mindegyik rákövetkező I burkolólapot oldalirányban tudjuk a megelőzőbe behelyezni, és a 4, 5 összekötőelemek előnyösen és gyakorlatilag játékmentes kapcsolatot hoznak létre az előbb említett 2, 3 élekre merőleges sík összes lehetséges irányában.

Az 1. ábrán bemutatott hosszúkás alakú 1 burkolólapok esetében a 4,5 összekötőeiemek az 1 burkolólapok hosszanti 2,3 élén helyezkednek el.

Magukat a 4, 5 ősszekötőelemeket számos alakban valósíthatjuk meg, ámbár a 4, 5 öszszekötőelemek alapvető kialakítása az ismert csaphornyos kötésnek megfelelően mindig egy 9 nyelvet és egy 10 hornyot feltételez.

A 2-4, ábrákon bemutatott kiviteli alak esetében az 1 burkolólap olyan. 4, 5 összekötőelemekkel és ő reteszelő eszközökkel van ellátva, amelyek lehetővé teszik két 1 burkolólap pusztán összeíordítás révén végbemenő összekapcsolását anélkül, hogy bármilyen bepattanó/összepattanó hatásnak kellene közben végbemenőié.

A bemutatott esetben a 6 reteszelő eszközt első 11 reteszelöelem és második 13 reteszelöelem képezi. Az első 11 reteszelőelemet 12 alsó oldalán Ivetten hajlított 9 nyelv, a második 13 reteszelőelemet pedig 14 alsó felületén bomoróan ívelt 10 horony képezi.

A 11, 13 reteszelőelemek gondoskodnak arról, hogy két egymástól összekötött 1 burkolólap egymáshoz képest vízszintes síkban ne haljon oldalirányban elmozdulni. ,

Annak érdekében, hogy a két 1 burkolólapot eifordltással tudjuk, egymással összekapcsolíá, néhány határoló felületnek előnyösen íveknek vagy kör alakúnak kell lennie. A 12 alsó oldal görbülete RÍ sugarú, amelynek középpontja egybeesik az 1 burkolólap hozzátartozó felső 15 élével, a. 14 alsó felület görbülete pedig R2 sugarú, amely érthető

ÍX módon megegyezik az Rl sugárral, de középpontja a hozzátartozó felső 16 éllel esik egybe. Az RÍ és R2 sugarakat természetesen felső 15, 16 élek távolságánál kisebb vagy ί* * nagyobb értékűre is megválaszthatjuk, és/vagy egymástól méretükben is eltérhetnek.

A 9 nyelv 17 felső oldala és a lö horony 18 felső felülete célszerűen és a bemutatott kiviteli alak esetében sík, és a vízszintes síkban is húzódik.

A két egymáshoz kapcsolt 1 burkolólap 10 hornyának 19 vágfelűlete és 9 nyelvének 20 végfelülete előnyösen nem érintkezik egymással, így a közöttük óhatatlanul kialakuló 21 térközbe kerül mindaz a por és egyéb maradvány anyag, amelyet a 9 nyelv a két 1 burkolólap egymásba kapcsolása során maga előtt eltol,

Á 9 nyelv és a 10 horony előnyösen komplementer kialakítású, így a 9 nyelv a két 1 burkolólap összekapcsolt helyzetében precízen kitölti a 10 hornyot, 17 felső oldalával lö nekiszorul a 10 horony 18 felső felületének, 12 alsó oldalával pedig a .10 horony 14 alsó felületének, és ezáltal P nyomást fejt ki a vele kapcsolódó 1 burkolólap felső 22 nyúlványára, valamint saját magán keresztül annak alsó 23 nyúlványára is.

Szakember számára nem kétséges, hogy a komplementer kialakításhoz képest számos olyan kisebb jelentőségű eltérés ís elképzelhető és véghez vihető, amelyeknek semmi hatása nincs, vagy csupán minimális hatása lehet a nyomóerők fogadására és átvitelére. Például a 2-4. ábrákon bemutatott módon a felső 22 nyúlványon 24 lesarkítás, a 9 nyelv felett pedig 25 mélyedés képezhető ki, melynek eredményeképpen az egymást követő 1 burkolólapok könnyen egymásba nyomhatok, és a megfelelő kapcsolódást semmilyen sorja, perem nem nehezítheti.

Az 5-7. ábrákon bemutatott esetben a találmány szerinti 1 burkolólapok a 2, 3 élekre merőleges (tehát rövtdebb) 26, 27 éleiken 28, 29 ősszekötőelemekkel vannak ellátva, amelyek értelemszerűen ugyancsak 30 reteszelő eszközt tartalmaznak, A 28, 29 Összekötőelemek előnyösen szintén 31 nyelv és 32 horony alakjában, azaz csaphornyos kötésként vannak kialakítva, de nem keli feltétlenül ugyanolyan kialakításúnak vagy rend25 szerűnek lenniük, mint a 6 reteszelő eszköznek.

A 26, 27 éleken olyan 30 reteszelő eszköz vap kiképezve, amelyek kizárólag a Ó. és 7. ábrán bemutatott T Irányú egyenes vonalú mozgás révén biztosítják két szomszédos 1 burkolólap szoros összekapcsolódását. Ennek megvalósítására a 30 reteszelő eszköz egymásba nyúló 33 és 34 reteszelőelemekből álló összepattanó csatlakozásként van ki30 alakítva.

*· <

-8Az 5-7« ábrákon megfigyelhető módon a 33 reteszelőelem a 31 nyelv 35 alsó oldalán lévő nyúlványból áll, amely a 32 horony 37 alsó feleletében kiképzett 36 mélyedésben helyezkedhet el A 34 reteszelőelemet pontosabban az a felfelé álló felölet alkotja, amely kifelé a 36 mélyedést határolja.

Ebben az esetben a 3.3, 34 reteszelőelemek egymással párhuzamosan húzódó 38, 39 érintkezőstkokkal rendelkeznek, amelyek előnyösen az összepatiintásí egyszerűsítő irányba ferdén húzódnak. A 38, 39 érintkezősíkok által meghatározott L érintő az 1 burkolólap 7 alsó oldalával OlE-nál kisebb A szöget zár- be.

A 33, 34 reteszelőelemek előnyösen olyan 40, 41 ferde részeket tartalmaznak, amelyek lö két 1 burkolólap összekapcsolása esetén együttműködnek egymással, mégpedig oly módon, hogy a 33, 34 reteszelőelemeket könnyen el tudjuk tolni egymáson és az egyik bepattan a másikba.

A 31 nyelv W1 vastagsága, előnyösen .azonos a 3’2 horony W2 szélességével, így a P nyomóerőt kifejtő felső 42 nyúlvány a 31 nyelvre támaszkodik, amely ezt a nyomóerőt tovább adja az alsó 43 nyúlványnak.

Hasonlóan az előző kiviteli alaknál említett 24 lesarkitásboz. és 25 mélyedéshez a 26,27 éleknél 44 mélyedést és 45 le&arkítást alakíthatunk ki.

Megjegyezzük, hogy ez az. egymásba pattanó kapcsolat a 2, 3 éleknél is megvalósítható. Ebben az esetben ez a kapcsolat azonos lehet az 5-7. ábrákon bemutatott kiviteli alak20 kai, de olyan összepattanó csatlakozást is létrehozhatunk, ahol az egyes kapcsolórészek más alakúak, például olyanok, mint a 8, és 9. ábrán bemutatott kiviteli alak esetében. A 33 és 34 reteszelöelemekkel szemben, amelyek inkább helyi nyúlványokat tartalmaznak, a 8. és 9, ábrán bemutatott kiviteli alakoknál olyan 46, 47 reteszelőelemeket alkalmazunk, amelyek az összekapcsolódás teljes B szélességéhez mérten viszonylag nagy távolságra nyúlnak ki.

Ebben az esetben a 46, 47 reteszelőelemek Is a 9 nyelv 12 alsó oldalán és a 10 horony 14 alsó felületén vannak kialakítvaA 8, ábrán bemutatott kiviteli alak esetében a 46, 47 reteszelőelemek 48, 49 érintkező felületet tartalmaznak, amelyek szöget zárnak he az 1 burkolólap síkjával. Ennek kö30 szónhetóen különösen stabil kapcsolódást érhetünk el.

-9Mint a 9, ábrán látható, a 46, 47 reteszelőefemek ágy is kialakíthatók, hogy lényegében csupán egyetlen lineáris érintkezési valósítsunk meg például úgy, hogy az egymás felé néző 48, 49 érintkező felőletek, eltérő görbülettel készültek.

A 4ő, 47 reteszelóelemek egymás felé néző felületei iveit, görbe felületek, amelyek kő5 zös L érintője 90^ö-nál kisebb, előnyösebb esetben 7Ö°-nál is kisebb szöget, zár be az 1 burkolólap 7 alsó oldalával.

A 46 reteszelőelemnek a bemutatott esetben eltérő görbületű két része van, nevezetesen egy erőteljesen ívelt 50 része, másrészt egy gyengén ívelt 51 része. Az erősen ívelt 50 rész gondoskodik a megbízható, szoros kapcsolat megvalósulásáról, míg az enyhe görlö bületü 51 rész teszi lehetővé, hogy a 4 és 5 összekötőelemeket könnyen egymásba tudjuk 'kapcsolni. Az- 50,51 részek által határolt és a 9 nyelv és az alsó 23 nyúlvány közötti

S térköz ennél a kiviteli alaknál is olyan kamrát alkot, amely helyet biztosít az esetlegesen a két 1 burkolólap összekapcsolása során a csatlakozórészek közé kerülő por és egyéb szennyeződés számára.

Egymásba pattanó csatlakozás esetén, például a 7-9. ábrán bemutatott csatlakozás esetén a. 9 és/vagy 31 nyelvnek előnyösen lefelé vastagodó olyan alakja van, amely a 10 horonyban egy viszonylag kiszélesedő szakasszal működik együtt.

A lő. ábrán egy olyan kiviteli változatot tüntettünk fék amelynél legalább a felső 15,16 élek magasságában 52 tömítőanyagot helyeztünk el, aminek eredményeként vízálló tö~ nrités! érhetünk el. .Az 52 tömítőanyag még korábban az 1 burkolólap egyik vagy mindkét 15, lő élére felhordott szalag vagy bevonat alakjában kerül a helyére.

A 11. ábrán egy további lehetséges kiviteli alaknak a találmány szempontjából lényeges részletét tüntettük fel, ahol a 6 reteszelő eszközt a 9 nyelv felfelé álló 53 része képezi, amely az összefordítás eredményeképpen a 18 felső felület lefelé nyúló 54 része snögé kerül. Részletesebben kifejtve, ezt úgy érjük el, hogy -a 17 felső oldalt és a 18 felső felületet R3 sugarú görbülettel alakítjuk ki, és az R3 sugár középpontja a 15, 16 élekre esik, míg a 12 alsó oldalt és a 14 alsó felületet R4 sugarú görbülettel képezzük kí, ahol az.R4 sugár középpontja szintén a felső 15 és/vagy lő éllel esik egybe. Ennél a kiviteli alaknál Is igaz, amit korábban említettünk', az R3, R4 sugarak más értékűre is választhatók.

Általánosságban, a találmány értelmében egyrészt az RÍ és/vagy R3 sugarak, másrészt ► *♦

-10az R2 és/vagy R4 sugarak közötti különbségnek nem célszerű meghaladnia a 2 mm-t

Előnyös továbbá, ha az említett Ri, R2, R3, R4 sugarak középpontjai az 2. ábrán bejelölt C1, C2 körökön belülre kerülnek, amely 3 am értékű R5 sugárral húzódik az 1 burkolólap felső 15, ló éle körül.

Végül megjegyezzük, hogy a találmány értelmében az alsó 23 és 43 nyúlvány, mint azt a 2-7. ábrákon bemutattok, hosszabbra is megválasztható, mint a. felső 22, 42 nyúlvány. Ennek az az előnye, hogy a 4, 5,28, 29 összekotőelemeket marással könnyen megvalósíthatjuk, Ezen túlmenően ez a kialakítás egyszerűsíti két 1 burkolólap összekapcsolását, mivel minden egyes rákövetkező 1 burkolólapot az összerakás során ráhelyezhetünk a megelőző I burkolólap kinyúló alsó 23, 43 nyúlványára, és ennek eredményeképpen a 9,31 nyelvek és/vagy 10,32 hornyok automatikusan megfelelő pozícióba kerülnek.

Azok a kiviteli alakok, amelyeknél az alsó 23 nyúlvány rövídebb vagy legfeljebb azonos a felső 22 nyúlvánnyal, azt a további előnyt biztosítják, hogy a burkolólap legszélén nem marad egyetlen olyan kinyúló 23 nyúlvány sem, amely a burkolólap lerakásának befejezésénél problémákat okozhatna.

Annak érdekében, hogy egy sík, sima felületet kapjunk, hogy garantáljuk a. szükséges stabilitást és tömörséget, hogy lehatároljuk a gyártási hulladék mennyiséget, a felső 22, 42 nyúlvány és az alsó 23, 43 nyúlvány közötti, az t burkolólap síkjában, a 10 horony hosszanti irányára merőlegesen mért E különbséget célszerűen kisebb értéken kell tartanunk, mini az 1 burkolólap teljes F vastagsága. Stabilitási célokból ennek a teljes F vastagságúak sohasem szabad $ nun-néi kisebbnek lennie.

Az E különbség ilyen kis értékének az az előnye, hegy az alsó 23, 43 nyúlványt nem kell valamilyen erősítő szalaggal vagy hasonlóval külön megszilárdítanunk.

Egy további lehetséges kiviteli alaknál a 9 nyelven és a 10 hornyon keresztül húzódó Ml középvonal alacsonyabban húzódik, mint az 1 burkolólap M2 középvonala úgy, hogy a felsó 22,42 nyúlvány vastagabb, mint áz alsó 23, 43 nyúlvány. Első megközelítésben ez azért, lényeges az Ilyen típusú csatlakozásoknál, mert ilyen esetben mindig az alsó 23, 43 nyúlvány fog meghajolni, és az 1 burkolólap felső oldala, azaz látható külső felülete az esetleges deformációktól mentes mmad.

Mint azt a bevezetésben kifejtettük, az 1 bnrkoiólap 8 magja anyagául az alábbi soroza-

tokból választott anyagot használhatjuk:

* egy olyan alapterméket, amely kötőanyag vagy összeolvasztás révén egyetlen keverékké alakítható;

♦ műanyag alapú terméket;

* apró forgácsos pozdorjalensezt,

A találmány hasznosságát elsősorban laminált padlóburkoló anyag esetében a bevezetőben felsorolt okok magyarázzák.

Mint a 2-11. ábrákon bemutatott kiviteli alakoknál látható, egy ilyen laminált padlóburkoló anyag előnyösen közepes sűrűségű vagy nagy sűrűségű farostlemezből vagy halt) süniéből készített 8 magból áll, altot legalább a 8 mag felső oldalán egy vagy több anyagréteg van. kialakítva.

Ezt tovább részletezve, célszerű, ha a rétegeit vagy réteges padlóburkoló anyagot 55 dekoratív réteggel és 56 védő fedőréteggel látjuk el. Az 55 dekoratív réteg például műgyantával impregnál! papírréteg lehet, amelyet különböző mintákkal, például feutánzatű mintával, követ utánzó mintával, parafa mintázattak vagy hasonló, vagy bármilyen más akár vidám tréfás mintázattal meg is nyomhatunk. Az 56 védő fedőréteg előnyösen ugyancsak műgyantával átitatott réteg, például melammgyantával átitatott és átlátszó anyagból készült réteg lehet.

Természetesen másfajta rétegeket is használhatunk,, például olyan 57 közbülső réteget, amelyre aztán az 55 dekoratív réteget íélvlsszük.

Az 1 burkolólap 7 alsó oldalára az 1 burkolólap tetején elhelyezkedő rétegek kiegyensúlyozására. és ezzel az I burkolólap alapsíabihtásának garantálására szolgáló 58 hátsó réteg vihető fel, amely például műgyantával, ezen belül melammgyantával impregnált papír anyagú lehet.

Mint azt vázlatosan bemutatjuk a 12. ábrán, a 9 nyelvet és a lű hornyot, és persze előnyösen a 31 nyelvet és a 32 hornyot marással alakítjuk ki. Abban az esetben, ha az 1 burkolólapon köroskörül ki kell alakítanunk 4, 5, 28, 29 összekötőelemeket, akkor az 1 burkolólapokat célszerűen két, egymásra merőleges VI és V2 irányban mozgatjuk, ahol az első mozgás során kialakítjuk az 1 burkolólap két -szemközti, például hosszanti 2, 3

*#** élén a 4,5 összekötőelemeket önmagában ismert. 59,60 maróberendezések segítségévei, míg a második mozgás során az 1 burkolólap maradék 26, 27 élei mentén a másik két 28, 29 összekötőelemet alakítjuk ki 61, 62 maróberendezések segítségével. A megmunkálás során az 1 Iwkoiőlapokat célszerűen 55 dekoratív rétegükkel lefelé tartjuk.

A találmány egy lényeges jellemzője értelmében mindegyik 9, 31 nyelvet és 10, 32 hornyot legalább két egymást kővető marási ciklust magában foglaló marással, .marószerszámok segítségével, alakítjuk ki, amelyek az 1 burkolólaphoz viszonyítva különböző szögekben helyezkednek el.

Ezt részletesebben a 13, 14, és 15. ábrán tüntettük fék ahol látható, hogy egy 10 hornyot hogyan lehet két marási ciklusban két 63 és 64 marőtárcsával létrehozni. A 16. és 17. ábra azt mutatja, hogyan lehet a 9 nyelvet 65 és 66 marótárcsákkal kialakítani.

A 18, 19. és 20, 21, ábrák hasonló nézeteket mutatnak, bemutatva azt, hogyan lehet a 32 hornyot, és a 31 nyelvet. 67, 68 és 69, 70 matótárcsákkal kialakítani, amelyek a mindenkori alakoknak megfelelő szögekben vannak beállítva,

Minden egyes előbb említett marási ciklus alatt, minden alkalommal lényegében egy adott felület végleges alakját képezzük ki. Például a 14. ábrán látható- 63 marótárcsa a 10 horony alsó ferde 71 felületének végleges alakját határozza meg, a 64 marótáresa pedig a 10 horony felső ferde 72 felületének végleges alakját fogta kialakítani.

Mint azt a bevezetőben említettük, az eljáráshoz előnyösen olyan 63-70 marótárcsákat használunk, amelyek G átmérnie legalább ötször, célszerűbben legalább 2ö-szor nagyobb, mint a 1 burkolólapok teljes F vastagsága.

Az előbb említett 63-70 marőtárcsáktól távolabb előnyösen további marótárcsákat. helyezhetünk el, például azért hogy az eltávolítandó anyagmennyiség egy részét már egy első megelőző ciklusban eltávolítsuk,

A 22-25. ábrákon a találmány szerinti burkolólapot alkotó I burkolólap egy különösen előnyös kiviteli alakját vázoltuk fel. Az 1 burkolólapnak a korábbi ábrák kapcsán már ismertetett részeit azonos hivatkozási jelekkel láttak el.

E feltüntetett megoldásnak egyik lényeges jellemzője, hogy a 4, 5 összekötöelemeket olyan 6 reteszelő eszközökkel láttuk el, amelyek összekapcsolt állapotban húzóerőt fejtenek ki egymásra, minek következtében az összekapcsolt 1 burkolólapok egymásnak

X Φ Φφ Φφ « 4 « *

ΦΦφ »ΦΦ

X 4

Λ++ ΦΦΑ szorulnak. Mint látható, ezt úgy valósítottuk meg, hogy a 4, 5 összekötőelemekei rugalmasan meghajíihatö résszel láttok el, ebben az esetben olyan 43 nyúlvánnyal, amely összekapcsolt állapotban legalább részben meghajlik, és ily módon hozza létre a már említett húzóerőt, amely gondoskodik az egymással összekapcsolt 1 burkolólapok egymáshoz szorításáról. Az ennek során eredő V meghajlást éppúgy, mint az ebből eredő K húzóerőt a 23, ábra nagyított léptékű vázlatán jelöltök be.

Annak érdekében, hogy a K húzóerő hatására az egymáshoz illesztett 1 burkolólapok egymásnak szoruljanak a meghajlítható rész, a bemutatott esetben a 43 nyúlvány előnyösen olyan befelé hajló 73 érintkező felülettel van ellátva, amely előnyösen .megfelelő 74 érintkező felülettel működik együtt Ezek a 73, 74 érintkező felületek hasonlóak a már korábban bemutatott 38, 39 érintkező felületekhez, továbbá hasonlóak a 2-4. ábrákon bemutatott alsó 42 nyúlvány 4íh 41 ferde felületeihez.

A 2. és 5. ábrán a részek komplementer illeszkedő alakúak, azonban könnyen belátható, hogy némi módosítással a 23. ábrán bemutatotthoz hasonló húzó hatás is megvalósítható, Egyrészt, az A szög alatti érintkezés, másrészt a létrehozott K húzóerő révén olyan KI eröösszetevőt. hoztunk létre, amelynek eredményeképpen az 1 burkolólapok egymásnak szorulnak.

A 73, 74 érintkező felületeknek a vízszintes síkkal bezárt A szöge előnyőse 30-70°' tartományba esik. Első megközelítésben abban az. -esetben, ha olyan kiviteli alakot veszünk, amelynél létrehozzuk az említett K húzóerőt a 30-70° tartományba eső A szög ideális egyrészt az 1 burkolólapok egymáshoz szorítása megvalósításához, másrészt ahhoz, hogy az '1 burkolólapokat könnyen összekapcsolhassuk, és/vagy szétkapesoöiassuk egymástól.

Jóllehet a KI eröösszetevőt az előbb említett 43 nyúlvány biztosítja, a találmány nem zárja ki azokat a lehetséges kiviteli alakokat sem, amelyeknél ezt az erőt más meghajlítható részek szolgáltatják,

Megjegyezzük, hogy a V meghajlás viszonylag kis értékű, például néhány század - néhány tízed míllimétemyi, és semmilyen befolyással nincs a burkolólap lerakására. Megjegyezzük továbbá, hogy az ilyen típusú burkolólapot általában rugalmasan összenyomható aljzatra rakják, amelynek az az eredménye, bogy a 43 nyúlvány V meghajlása kizárólag abban ölt testet, hogy a burkolólap alatti aljzat egyes helyeken kis mértékben erősebben nyomódik össze.

Annál a tenynél fogva, hogy a 43 nyúlvány meghajlik, és az 1 burkolólapok összekapcsolt, összeillesztett állapotában némileg meghajlítva is marad, külön előnyként értékelhetjük, hogy ha a burkolólapra valamilyen nyomóerő hat, például valamilyen tárgyat he5 lyeznek rá, az egyes 1 btukolólapokat egymásnak szorító erő megnő, és így még inkább csökken a rések kialakulásának a veszélye.

♦ * χ· *«·♦* «»* * w * * * φ

4<ΦΦ Χφφ- ♦♦

Itt kell megjegyeznünk, hogy kísérleteink, alapján minden várakozással szemben ideális húzóerőt tudunk megvalósítani, ha a 4 és 5 összekötőelemeket, beleértve a 33, 34 reíeszelőelemeket, valamint célszerűen, az. egész. 8 magot, nagy sűrűségű vagy közepes lö sűrűségű farostlemezből állítjuk elő, jóllehet ezek az. anyagok csupán kis rugalmas deform ációt engedélyeznek.

A nagy sűrűségű és a közepes sűrűségű farostlemez további előnye, hogy sima felületeket tudunk előállítani» minek eredményeképpen a 11, 13 reteszelőelemek könnyen elmozdulhatnak egymáson.

A találmány szerinti burkolólap egy további lehetséges kiviteli alakja értelmében a hűzófeszültséget a 4, 5 összekötőelemek anyagának rugalmas összenyomásával is előál hatjuk, ehhez azonban a 4, 5 összeköíöelemeket, és előnyösen az egész 8 magot rugalmasan összenyomható anyagból kell készítenünk.

A 22-25. ábrákon bemutatott kiviteli alak további jellemzője, hogy az 1 burkolólapokat 20 beíbrdítással tudjuk egymással összekötni, ezt mutatjuk be a 24. ábrán, és/vagy az. I burkolólapokat egymás felé mozgatva, egymásba nyomva is össze tudjuk kötni, erre mutatunk példát a 25. ábrán. Az egymásba fordítás során a 4, 5 összekötőelemekben maximális V® meghajtás keletkezik, pontosabban a 43 nyúlványban, és ez a V«, meghajlás kevésbé határozott, amennyiben egyáltalán létezik, mint a 2-4, ábrákon bemutatott kivitelt alaknál, összehasonlítva azzal a V_m adással, amely akkor keletkezik, ha az burkolólapokat nem egymásba fi , hanem egyszerűen egymásba toljuk.

Ennek az az előnye, hogy az 1 burkolólapokat könnyen egymáshoz kapcsolhatjuk egy egyszerű beíbrdítással anélkül, hogy bármilyen szerszámra lenne szükségünk, de az a lehetőség is megmaradt a számunkra, hogy az 1 burkolólapokat egyszerű összeíolással kapcsoljuk össze. Ez utóbbi elsősorban akkor hasznos, amikor az utolsó 1 burkolólapot *κ

-15 kell elhelyeznünk, részben valamilyen azt takaró tárgya, példád ajtókeret vagy hasonló elem alá. Ebben az esetben az 1 burkolólapot azzal az oldalával betolhatjuk» példád az ajtókeret alá, amellyel nem kell más 1 burkolólaphoz kapcsolódnia, majd ezt követően» adott esetben szerszám igénybevételével bepattinthatjuk a vele szomszédos .1 burkoló5 lapba.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a 22-25. ábrán látható 4 és 5 összekötödem kialakításokat az 1 burkolólapok rövidehb 26, 27 eleinél a 28, 29 -összekötőelemek céljára is használA találmány értelmében abban az esetben, ha az 1 burkolólapnak mind a négy 2, 3,26,

27 élén 4, 5, 28,29 összekőtoelemekei alakítunk ki, ezeket a 4, 5, 28» 29 összekötőelemekei úgy valósíthatjuk meg, hogy az egyik Irányban szorosabb kapcsolódás valósuljon meg, mint a másik irányban. Hosszúkás alakú 1 burkolólapok esetében, amilyen az 1. ábrán is látható, az 1 burkolólap rövidehb 26, 27 éleinél erőteljesebb rögzítésre van szükségünk, mint hosszast! 2, 3 éleinél. Az összekapcsolódás hosszúsága tudniillik az 1 burkolólap rővldebb 26, 27 éleinél sokkal kisebb, és ebből következően kevésbé hatásos, mint hosszanti 2, 3 éleinél Ezt a hosszbeü különbséget kompenzáljuk egy erőteljesebb, biztosabb reteszeléssel

A csatíaközásbeli különbségeket például a 73, 74 érintkező felületek különböző szögű kiképzésével állíthatjuk elő.

A fent említett nyúlvány, pontosabban a 33 reteszelőeieis legalább két 75, 76 részen ferdén húzódik, pontosabban: erősen döntött 75 része gondoskodik a reteszelésről, és enyhébben ferde 76 része szolgál a 4, 5 összekötőelemek összekapcsolásának a megkönnyítésére, Á 22-25. ábrákon bemutatott kiviteli alaknál a 75, 76 részeket egyenes síkok alkotják, de mint azt már a 9. ábrával kapcsolatban jeleztük, sík felületek helyett ívelt 50, 51 részeket is alkalmazhatunk. Az 5, ábrán ezek a 38 érintkező felület és a 40 felület.

Egy lehetséges kiviteli alaknál a találmány szerinti l burkolólapok olyan 4, 5 összekötőelemeket és/vagy 28, 29 Összeköíőelemeket tartalmaznak, amelyek az alább felsorolt jellemzők egyikévei, vagy két vagy több jellemző kombinációjával rendelkeznek:

· a 9 nyelv 12 alsó oldalán 77 görbületük és/vagy a 43 nyúlványnál 78 görbületük van, vv *-♦*:*

Φ Φ Φ * ♦ jr

X « Χ*» ΦΦ* *»Φ

- 16 amelyek megvczetésként szolgálnak két 1 burkolólap egymásba forgatásánál, azzal az előnnyel, hogy az 1 burkolólapokat igen könnyen tudjuk egymáshoz rögzíteni a lerakás során;

♦ a 33, 34 reteszelőelemek éleinél 79, 80 íekerekítéseket tartalmaz, amelyeknek az az 5 előnye, hogy a 33, 34 reteszelőelemeket könnyel eltolhatjuk egymáson az összekapcsolás során, és/vagy az 1 burkolólapokat könnyen szétszedhetjük, és ennek során egyetlen 33, 34 reíeszelőelemnek sem kell megsérülnie, például valamelyik élén lecsorbulnia, még abban az esetben sem, ha az I burkolólapokat ismételten, többször összeszereljük vagy szétszedjük; mint a 4. ábrán bemutattok, az I burkolólapok minlö den két-két szomszédos oldala között 81 porkamrák vagy 21 térközök vannak kiképezve, aminek az az előnye, hogy az 1 burkolólapok összeállítása során az azok közé került szennyeződések semmilyen hátrányos befolyást nem tudnák az 1 burkolólapok tökéletes kapcsolatára kifej teni;

* a 9 nyelv alakja úgy van megválasztva, például 82 lesarkííással, hogy a 9 nyelv felső 15 oldala már az első érintkezés alkalmával a szomszédos felső 42 nyúlvány alsó oldala alá kerül az 1 burkolólapok azonos síkban végzett egymásba tolása során, mint az a 25, ábrán látható. Ennek az lesz az előnye, hogy a 9 nyelv elülső 20 végíelülete nem ütközik a felső 42 nyúlványig végfelületének, amikor az 1 burkolólapokat azonos síkban egymásba toljuk;

* az alsó 43 nyúlvány szabad külső végén ferde felfutó 83 felületet képeztünk ki, amelyet a korábbiakban 41. ferde felületnek neveztünk, és amelynek az az előnye, hogy a 33, 34 reteszelőelemek akadálytalanul elcsúsznak egymáson, és az alsó 43 nyúlvány is egyenletesen hajlik meg;

* kapcsolódási irányban csupán egyetlen lényeges érintkezési pont képződik 84 szaka25 szón az 1 burkolólapok felső oldalánál, és ennek az az előnye, hogy a korábban említett húzóerőt optimális módon tudjuk az 1 burkolólapok felső oldalára átvinni, és ezzel megakadályozzuk, a szomszédos 1 burkolólapok közötti nyílások, rések kialakulását;

• 85, .86 érintkező felületek, pontosabban ütközőfelűletek vannak a 9 nyelv felső oldalával és aW horony felső oldalával kiképezve, amelyek hosszuk döntő részén párhnza30 rnosan húzódnak az 1 burkolólap által meghatározott síkkal, továbbá érintkező felületekként együúmúködnek egymással'. Ezek a 77, 78 görbületek által alkotott felületek az>« -»**♦ # * fc * .-χ *

- 17zal az előnnyel járnak, hogy két szomszédos 1 burkolólap között nem lehet magasságbeli eltérés, még abban az esetben sem, ha a 9 nyelv IÖ horonyba való bemélyedésének mértéke, valamilyen oknál fogva változik, más szavakkal, hogy a szomszédos 1 burkolólapok között nem lehet magasságbek eltérés.

A 22-25. ábrákon bemutatott kiviteli alak esetében az itt felsorolt jellemzőket kombináltuk, azonban szakember számára egyértelmű, és a 2-11. ábrákból is kitűnik, hogy az imént felsorolt jellemzők külön-kölön, vagy csupán korlátozott kombinációban is létrehozható.

Az 5-7. és 22-25, ábrák alapján kitűnik, hogy a találmány szerinti burkolólap itt bemutatott előnyős kiviteli alakjának egyik lényeges jellemzője az, hogy a 6 reteszelő eszköz, más szavakkal az egymásba pattanást és kapcsolódást biztosító rész az alsó 23,43 nyúlványnak azon a részén van kiképezve, amely benyúlik a felső 22, 42 nyúlvány alá, pontosabban, hogy a 33 reteszelőelem 87 legalsó pontja az 1 burkolólap felső rétege alatt helyezkedik el. Csupán az egyértelműség miatt említjük meg, hogy ezt a legfelső réteget a 22-25, ábrákon egyetlen, azaz nem összetett rétegként ábrázoltuk.

Megjegyezzük továbbá, hogy a jellemzők azon kombinációja, miszerint, az alsó 23, 43 nyúlvány tovább nyúlik, mint a felső 22,42 nyúlvány, továbbá, hogy a ő reteszelő eszközök legalább egy befelé, lefelé hajló résszel vannak megvalósítva, valamint, hogy ez a rész, legalább részben, az alsó 23, 43 nyúlványnak azon szakaszán helyezkedik el, amelyik a felső 22, 42 nyúlványon túl nyúlik, különösen előnyös, többek között összehasonlítva a burkolólapok összekapcsolására használt összekötöelemekkeh amelyeket a WO 94/0162% WO 94/26999, WO 96/27719 és WO 96/27721 számú, szabadalmi leírások ismertetnek. Ennek a ferde szakasznak az az. előnye, hogy az 1 burkolólapokat ismételten, akár többször Is szét tudjuk szedni egymástól. Annak, hogy ezt a ferde szakaszt az alsó 23,43 nyúlvány tovább nyúló részén helyeztük el, azzal a további előnnyel is jár, hogy a burkolólapok Összekapcsolása során semmilyen, egészen a legfelső rétegig áthatoló deformáció nem tud kialakulni.

A találmány szerinti burkolólap egy további lehetséges előnyős kiviteli alakja értelmében az előbb említett rész, nevezetesen a 39 vagy 73 érintkező felület előnyösen úgy nyúlik el, hogy a felső 16 élig terjedő távolság lentről felfelé csökken, más szavakkal, úgy, ahogy az a 22. ábrán is látható, tehát X2 távolság kisebb, mint XI távolság. Ez in18 »> «« lajdonképpen a 7. ábrán, feltüntetett eset Is.

Ez a rész egy további lehetséges- kiviteli alak esetében a felső 42 nyúlványtól csupán egy tiszta, -egyértelmű El távolságban kezdődhet

Szakember számára kézenfekvő, hogy a 22-25, ábrákon bemutatott összekötőelemeket marással is létrehozhatjuk. A találmány egy lényeges jellemzője értelmében az 1 burkolólapokat 2, 3 és/vagy 26,27 éleik mentén fehlbítömörítő anyaggal kezelhetjük, pontosabban olyan felületkemenyítö adalékkal, amelyet célszerűen az alábbi. terméksorozaihói választunk ki: Impregnáló anyagok, pórus elzáró anyagok, lakkok, műgyanták, olajok, parafinok és hasonlók,

A 22, ábrán ilyen 88 impregnálást tüntettünk fel vázlatosan. Ezt a kezelést ez 1 burkolólapok 2, 3 és/vagy 26, 27 életnek teljes felületén, vagy azoknak csupán jól megbatározott részein végezhetjük el, például kizárólagosan a 9 nyelv és a IÖ horony felületein.

Egy felülettömöritó adalékkal történő kezelés az egymásba pattanó hatással kombinálva azzal az előnnyel jár, hogy számos szempontból jobb csatlakozási tulajdonságokat kaIS púnk. Ennek eredményeképpen a 4, 5 és/vagy 28,29 összekötöelemek jobban megőrzik alakjukat és szilárdságukat, még abban az esetben Is, ha az 1 burkolólapokat akár több alkalommal is Összerakjuk és szétszedjük. Különösen abban az esetben, ha a 8 magot nagy vagy közepes sűrűségű farostlemezből vagy hasonlóból állítjuk elő, az említett kezelés révén jobb minőségű felületi feltételeket nyerünk, ami abban is jelentkezik, hogy az 1 burkolólapok összeállítása és/vagy szétszedése alatt nem lép fel anyag lemorzsolódás vagy pergés.

Ennek -a kezelésnek még az az előnye, hogy legalább a felületkeményítés esetében a korábban ismertetett rugalmas húzóhatás is megnövekszik.

A találmányt a csupán példaképpen leírt és bemutatott kiviteli alakok semmilyen fbr25 mában nem korlátozzák, így a bemutatott és ahhoz hasonló burkolólapok számos alakban és mérettel megvalósíthatók a találmány lényegében, oltalmi körének elhagyása nélkül.

Például a találmány egyes kiviteli alakjai kapcsán leírt jellemzőket szabadon kombinálhatjuk egymással. Ezen túlmenően az ismerteted 4, 5,28, 29 összekötöelemek bármely kiviteli alakját az 1. burkolólapoknak mind a. hosszabbik 2, 3 éle, mind rövidebhik 26,27 ♦ ♦Χχ ***· **#X XX** χ X ♦- x « »«» A** *** éle mentén létrehozhatjuk.

Claims (23)

1. Eljárás burkolólapok (1) gyártására, ahol «burkolólapok (1) olyan kemény burkolólapokból (l) állnak, amelyek legalább két egymással szemben húzódó oldalsó élükön (2, 3; 26, 27) két burkolólap (1) összekapcsolt állapotában egymással egytUtmúködően kialakított összekötőelemekkel (4, 5; 28,29) vannak ellátva;

az összekötőelemek (4, 5; 28, 29) lényegében nyelvként (9, 31.) illetve horonyként (lö,

10 32) vannak kialakítva, és olyan integrált mechanikai reteszelő eszközzel (6) vannak ellátva, amely megakadályozza két egymással összekapcsolt burkolólap (1) szétcsúszását az egymással összekapcsolt burkolólapok (1) egymással, érintkező oldalsó ételre (2, 3; 26, 27) merőleges és a burkolólapok (1) alsó oldalával (7) párhuzamos irányban (D), ahol a hornyot (10, 32) egy felső nyúlvány (22,42) és egy alsó nyúlvány (23, 43) hatá1.5 rolja, és ahol a reteszelő eszköz (6) a nyelv (9, 31) alsó oldalán (12) kiképzett nyúlványként kialakított reteszelőelemet (11, 33) és az alsó nyúlvány (23, 43) felső oldalában egy mélyedést (36) határoló reteszelöelemet (13,34) tartalmaz.

tSZZM legalább a hornyot (lö, 32), beleértve a mélyedést (36), az érinted burkolólapokhoz (1) képest eltérő szögekben elrendezett marotárcsákkal (63, 64; 67, 68) olyan marási művelettel hozzuk létre, amely legalább két egymást követő marási ciklust foglal magában; és az említett legalább két egymást követő marási ciklus egyikében a felső nyúlvány (22, 42) egy alsó felületének (71) végleges sík alakját alakítjuk ki, és az említett legalább két egymást kővető marási ciklus másik ciklusában az alsó nyúlvány (23,43) egy felső felületének (72) végleges, síktól eltérő alakját alakítjuk ki.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal yaffewve, hogy a reteszelőeíemek (11, 33) érintkezési felületeket határoznak meg, továbbá hogy a reteszelőelemekei (11, 33) úgy alakítjuk ki, hogy az érintkezési felületek által meghatározott érintő (L) 9ö°-nál kisebb szöget (A) zár be a burkolólapok (1) alsó oldalával (7).

* > »Χΐ« * * κ * * χ » * ♦ #* * Α « 9 >

X»*· « *« V *♦» χ»

3. Α 2. igénypont szerinti eljárás, azztájelfomezve, hogy a reteszelőelemeket (11,1 úgy alakítjuk ki, hogy az. érintkezési felőletek által meghatározott érintő (L) 30-70° közé eső szöget-(A) zár be a burkolólapok (1) alsó oldalával (7).

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ajxarf jellemezve, hogy a felső nyúlvány (22, 42) végleges alakjának kialakítása során a marótárcsák (63, 64; 67, 68) egyikét a burkolólap (1) síkjával párhuzamos síkba állítjuk be.

5, Az 1-4, igénypontok bármelyike szerinti eljárás, jellemezve, hogy a marási műveletet olyan marótáresákkal (63, 64; 67, 68) végezzük, amelyek a marás során kiemelkednek a horonyból (10, 32), és átmérőjűk (G) legalább ötször nagyobb, mint a burkolólap (1) vastagsága.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, .«zs®?jMfewgw, hogy a nyelv (9, 31) felső oldalán (17,18) és a felső nyúlvány (22, 42) alsó oldalán (85, 86) egymáshoz igazodó sík érintkezési felületeket alakítunk ki.

7, Á 6. igénypont szerinti eljárás, ezzel/e/femezve, hogy a felső oldalak (17, 17) ős az alsó oldalak (85, 86) sík érintkezési felületét úgy alakítjuk ki, hogy azok lényegében párhuzamosan húzódnak a burkolólapok (1) által meghatározott síkkal.

8, Az 1-7, igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nyúlványt magában foglaló nyelvet (9, 31.) olyan marási művelettel valósítjuk meg, amely legalább két egymást követő marási ciklusból áll, és a maráshoz használt marótáresákat (65, 66; 69,7(3) a vonatkozó burkolólapokhoz (1) képest eltérő szögekbe állítjuk be,

9, Az 1-8, igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egy előzetes forgácsolás ciklusban a burkolólapok (1) anyagának egy részét további marótáresákkal

10, Az 1-9, igénypontok bármelyike szerinti eljárás, jellemezve, hogy olyan burkolólapokat. (1) használunk, amelynek magját (8) olyan őrölt fa termék alkotja, amelyet kötőanyaggal vagy összeolvasztással egyetlen, finom szemcsés Örlemónylappá állítunk össze.

11, Áz 1-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan burkolólapokat (1) alkalmazunk, amelyeknek apró fbrgácsos pozdoíjalemez magja (8) van.

XX « *'** # »* * * * * <'·»* XXX

X *

Λ V-X

- 21

12. Αζ 1-10, igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzaljetfentezve, hogy olyan burkolólapokat (1) alkalmazunk, amelyeknek közepes vagy nagy sűrűségű farostlemezből (MDF vagy HDF) készült magja (8) van.

13. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, aszni/ed&mezve, hogy olyan bur5 kolólapokat (í) alkalmazunk., amelyeknek szintetikus anyagon alapuló termékből készült masia (8) van.

14. Az 1.-13. Igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jtófeijw©*, hogy a nyelveket (9, 31} és a hornyokat (10, 32.) és a reteszelő eszközt (6) a. burkolólap (1) magjával (8) közösen, egy darabból alakítjuk ki.

10 15. Az 1-14, igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzalje&eatezve, hogy a burkolólapokat (1) laminált burkolólapokból, lerakható parkettából és előre gyártott parkettából álló csoportból kiválasztott lapokként valósítjuk, meg.

16.. Az 1-15. igénypontok bármeíyte szerinti eljárás, aszal ye/femezva, hogy a burkolólapokat (1) olyan laminált padlóburkolatként valósítjuk meg, amelynek magján (8) egy

15 vagy több réteg, ezek között dekoratív réteg (55) van kiképezve, és ahol az alsó oldalon (7) egy hátsó réteg (58) van. kiképezve.

17. A 16. igénypont szerinti eljárás, azzal /eőemejve» hogy dekoratív rétegként (55) és hátsó rétegként (58) műgyantával impregnált papír rétegeket használunk, és a dekoratív réteg (55) minta nyomától tartalmaz.

20 18. Az 1-17, igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alsó nyúlványt (23,43) olyan hosszúságára alakítjuk ki, hogy a burkolólap (1) síkjában mért, a horony (10, .32} hosszanti irányára merőleges hosszúságból! különbség (E) a felső nyúlvány (22,42} és az alsó nyúlvány <23,43) között, kisebb, mint a burkolólap (1) vastagsága (F).

25 19. Az 1-18. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, aszaí/e&mezve, hogy a burkolólapokat (1) 0,5-1,5 em tartományba eső vastagsággal készítjük.

2Ö. Az 1-19, igénypontok bármelyike szerinti eljárás, /e/femew, hogy az egymással átelleuben húzódó élek (2, 3, 26, 27) mentés lévő összekötöelemekeí (4, 5; 28, 29) és a reteszelő eszközt (6) két egymással összekapcsolt burkolólap (1) eseten a búr30 kolőlapok (1) között jstőkmeníes kapcsolatot biztosító módon alakítjuk ki.

*'««* ♦ »*» ♦♦·»·»* * * · * *

X * Xfc* ·*** **« <S « * X * e««x f **<· *» '77

2'L Az 1 -20. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ezzel jellemezve, hogy az egymással áteilenben húzódó élek (.2, 3, 26, 27) .mentén lévő összekötőelemeket (4, 5; 28, 29) és a reteszelő eszközt (6) két burkolólap (1) összeforáítással és/vagy összepattintással történő összekapcsolását lehetővé tevő módon alakítjuk ki.

5 22« Az I -21. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ezzel jellemezve, hogy olyan burkolólapokat (1) használunk, amelyek négyszögletes, azaz. négyzet vagy téglalap alakúak, és egy első átellenes él (2, 3) párral és egy második átellenes él (26, 27) párral rendelkeznek, továbbá, az első él (2, 3) pár összekötőelemeit (4, 5) és reteszelő eszközét (6) az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárással alakítjuk ki, és a burkolólapokat (1) lö második átellenes él (26, 27) párjukon is összekötőelemekkel (28, 29) és reteszelő eszközzel (6) látjuk el.

23. Á 22. igénypont szerinti eljárás, ezzel jellemezve, hogy a burkolólapokat (1) második átellenes él (26, 27) párjukon az első átellenes él (2, 3) párnál kialakított Összekötőelemektől (4, 5) és reteszelő eszköztől (ő) különböző összekötőelemekkel (28, 29) és re15 teszelő eszközzel (6) látjuk el.

24. A 23. igénypont szerinti eljárás, ezzel jellemezve, hogy a burkolólapokat (1) első átellenes él (2, 3) párjuknál két burkolólap (1) összefordítással történő összekapcsolását lehetővé tevő összekötőelemekkel (4, 5) és reteszelő eszközzel (6) látjuk el, és második átellenes él (26, 2?) párjuknál két burkolólap (1) oldalirányban egymás felé tolásával és

20 ezáltal összepattintásával történő összekapcsolását lehetővé tevő összekötőelemekkel (28,29) és reteszelő eszközzel (6) látjuk el,

25. A 24. igénypont szerinti eljárás, ezzel jellemezve, hogy a burkolólapok (1) második átellenes él (2Ő, 27) párjánál az összekötöelemeket (28, 29) olyan horonnyal (.32) valósítjuk meg, amelyet egy felső- nyúlvány (42) és egy alsó nyúlvány (43) határol, ahol az

25 alsó nyúlvány (43) rövidebb, vagy ugyanolyan hosszú, mint a felső nyúlvány (42).

26. A 22, igénypont, szerinti eljárás, ezzel jellemezve, hogy a burkolólapok ( I ) első és második átellenes él (2, 3, 26, 27) párjánál az összekötőelemeket (4, 5, 28, 29) és reteszelő eszközöket (6) az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárással alakítjuk ki.

27. Az 22-26, igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ezzel jellemezve, hogy a burko30 kalapokat (1) hosszabb és rövidebb élhosszúságú négyszögletes alakkal készítjük, ahol a «*** *;*·* » m ♦ * * r«·*·#

-♦·♦ V* «

***« *·♦·.

négyszögletes alak hosszabb élei alkotják a burkolólapok (1) első átellenes él {2,.3) párját és a négyszögletes alak rővidebb élei alkotják a burkolólapok (1) második átellenes él (26,27) párját.

28. Az 1 ~27. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, egg»//e&mezi’u, hogy a nyelvei 5 (9, 31) és/vagy az alsó nyúlványt (23,43) olyan alakkal készítjük, hogy két burkolólapot (í) oldalirányban egymás felé tolva tudunk összekapcsolni egy olyan kölcsönös helyzetből kiindulva, amelyben az oldaléleik mentén összekapcsolandó burkolólapok (1) még teljesen különállóak,