Családom és egyéb ....: november 2012

2012. november 29., csütörtök

Abigél beteg

Hétvégén Marci volt lázas egy napig és másnap hányt is. Nála gyors lefolyású volt a betegség szerencsére. Tegnap Domi kis elesett volt, délután elaludt a kanapén, de lehet csak annyi volt az ok, hogy ő napközben még alszik 3 órát, de tegnap mivel tanácsadáson voltunk így nem tudott. Nagyon elfáradt estére.

Már este észre vettem, hogy Abigél szuttyog, röfög. Megpróbáltam kiszívni az orrát, de semmi nem jött belőle. Azt hittem, hogy ez csak a szokásos szörcsögése felhangosítva, de reggelre kiderült, hogy nem. Óvodásokat megszégyenítő mennyiséget hozott ma ki az orrszívó az orrából. Azért szerencse, hogy őt ez még annyira nem viseli meg.

Tegnap tanácsadáson voltunk. Megmérték, 24 naposan 4400g és 55 cm, ami azért vicces, mert 60 centivel született. Persze a kórházban máshogy mérik, görbületekkel együtt, de akkor is nagyon nagy az eltérés. Főleg, hogy már baromi sokat nőtt is! 2 hetesen itthon én is lemértem, mert gyanús volt, hogy minden 56-os ruha nagy rá. Most kezdett úgy normálisan belenőni. Én 53 centinek mértem, nem akartam elhinni, de úgy látszik az a reális. Ergo mikor született majdnem 10 centivel mérték el. Na nem mintha olyan sokat számítana. :)

Megdicsérték, hogy tökéletes gyerek, ő nézelődött vizsgálat közben, gagyarászott, nagyon együttműködő volt.
Domiról ez már kevésbé elmondható. A mérlegre még rá állt, 14 kiló és azt is hagyta, hogy lemérjék, 104 cm. De mikor a doki meg akarta vizsgálni behisztizett, fogta a pólóját, hogy nem engedi felhúzni, sikított, visított. Aztán fogtam a kezét, nagy nehezen megengedte. Már nagyon fáradt volt. Eddig mindig együttműködő volt, most nagyon nem. A hasát is alig tudta megnézni, a fogait meg egyáltalán nem engedte. Bemondásra elhitték nekem, hogy van a gyereknek 20 foga, bár én sem tudom, sosem számolgattam.

Mivel Bibike beteg ezért nem tud egyszerre normális mennyiségeket enni, ezáltal gyakrabban is eszik, aminek a hozadéka az én fáradságom, hiszen éjjel is felébredt 3 óránként, pedig erről már leszoktunk. És ezzel még nincs is baj, de felébredt 1-kor, fél 2-ig evett és kellett még neki 1 óra, hogy elaludjon. Én fél 3-kor ágyba zuhantam, majd 4-kor ő már nyekerget és szuttyogott. Akkor megint minden elölről. Akkor már tápszerhez nyúltam a fáradság miatt. Be is jött, végre megette, pedig gyűlöli nagyon, de neki is egyszerűbb volt és nekem is. Utána sikerült fél 6 körül elaludnia és aludt fél 9-ig. Aludtunk, mert én is úgy, mint akit fejbe vertek. Emlékszem, hogy reggel bejött Marci és Domi köszönni, hogy indulnak, de ennyi, innentől filmszakadás.

És most már el kéne kezdeni tanulni, ugyanis a vizsgák itt lihegnek a nyakamba. konkrétan van december 5-én egy, aztán december 15-17-18-21. És én még csak bele se néztem eddig semmibe. Úgyhogy mikor Bibi alszik - ergo most - tanulnom kéne. És fogok is!

Aki népszerű az népszerű!

Így rajongják körbe a fiúk:

2012. november 28., szerda

Karácsonyi képeslap

Minden évben csináltatunk a családnak fotópapíron karácsonyi képeslapot a gyerekek képeivel.
Idén a gyerekek nem voltak túl együttműködőek, de azért talán használhatóak lesznek.
Ember legyen a talpán aki ezekből tud 1 normálisat választani. :D

2012. november 27., kedd

Napirend

Belerázódtunk a mindennapokba. Mintha Bibike mindig is itt lett volna velünk. :)
Szép lassan beáll valami napirend féle is, bár vele nem olyan egyszerű, mint anno a fiúkkal volt. Az is igaz, hogy a fiúk ilyenkor már javában kaptak tápszert is, sőt, az étkezésük felét az tette ki.
Most így néz ki kb. egy napunk:
Általában 7-8 között ébred, azonnal követelőzik és kaja kell neki de rögtön. Reggel lecsúszik 120 mili aztán megint elalszik fél 9-9 körül. És alszik jó sokáig. Általában 1-2 körül már hangoskodni szoktam - na nem mintha ez őt érdekelné - és lassan fel is ébresztem. Olyankor megint eszik 120 milit, majd visszaalszik egy kicsit. De tényleg csak egy kicsit. Max. egy órát, de azt sem az ágyában, hanem inkább itt kint a székében. Itt alszik a legjobban, valamelyik napot itt át is aludta.
Délután már nem nagyon alszik, de ha sikerül is neki akkor sem túl mélyen. Olyankor nézelődik, szeret ölben lenni. Fél 5 körül megint eszik (attól függ, hogy mikor ebédelt, mert 3 óránál többet nem nagyon bír még ki). Aztán jönnek haza a fiúk, na Bibike olyankor beájul és a hangzavarban jót alszik itt kint. Minél hangosabbak a fiúk ő annál jobban alszik. Szerencsére.
7 körül jön egy kis nasi, ilyenkor nem is eszik, csak 80 milit. Aztán fiúk fél 8-kor fürdenek, majd mese nekik, addig Abigél rajtam szunyál, vagy nézelődik. Ő 9 körül megy fürdeni, majd fél 10-10 körül vacsizik. Itt néha kell tápszerrel pótolni, de nem túl sokkal. Viszont a következő ébredés már csak hajnali 4 körül van, ami nagyon baráti.
Nem volt ez ilyen idilli pár napja, mikor is kitaláltuk ezt a rendszert. Előtte ő is a fiúkkal együtt fürdött - mármint egy időben - és 8-kor már ő is aludt. De rájöttünk, hogy ez így nem lesz jó, mert mi még így is éjszakai baglyok vagyunk, éjfél előtt sosem kerülünk ágyba, Abigél pedig ébredt fél 2 körül. Hiszen kialudta addigra magát. Alig lehetett visszaaltatni, volt hogy csak sírt, semmi sem volt jó.
Mondjuk a visszaalvás most sem egyszerű, eszik negyed óra alatt és az altatás még 45 perc. Ha leteszem akkor elkezd nyafogni, egyre jobban hergeli magát, majd sírni kezd. Ezt nem szeretem megvárni, mert abból tuti nem lesz alvás, ezért inkább kézben elaltatom, és ha már jó mélyen alszik leteszem. Ez bevált, bár ehhez kell a 45 perc.
Nagyon örülök, hogy Dominál vezettem 10 hónapos koráig a babafigyelőt és áldom az eszem a blogért, mert most nagyon nagy szolgálatot tesz, hogy vissza tudom olvasni, hogy mi volt anno. Arra emlékeztem, hogy Domi eszik-alszik gyerek volt, éjjel magától aludt és minden rózsaszín (kék) köd volt körülöttünk. Kiderült, hogy ez nagyon nem így volt. Szinte ugyanolyan volt és ugyanazokat csinálta - ráadásul pont ugyanabban az időpontban -, mint most Bibi. Ezt megnyugtató volt látni. Ugyanúgy nem akart egyedül elaludni, ugyanannyit volt ébren. Csak az étkezése volt más, ennyi idősen már az etetések felében tápszert kapott. Szerencsére Abigél még jól tud enni és egyelőre eleget, kivéve este ugye, de ott csak egy kis pótlást kap. Nem is nagyon szereti.

Így alszik jóllakottan. :)

Domival

Tesók

Na igen, erről beszéltem. :)

Ha elaludt akkor neki már minden mindegy.

Néha azért ébren is van, olyankor nagyon komolyan nézelődik és méri fel a terepet.

2012. november 26., hétfő

Domi 3 éves lett!

Ez mindig olyan nosztalgikus. Egész nap azon kattog az agyam, hogy 3 éve ezen a napon éppen mi történt, mikor az órára nézek.
Pontosan 19:00-kor született, tehát most, mikor írom ezt a blogbejegyzést.
Pillanatok alatt telt el ez a 3 év. Csöpp kisbabából, hypoton kisfiúból egy izgő-mozgó, nagyszájú, pimasz, igazi kis 3 éves lett. Mennyi mindenen mentünk át ezalatt a 3 év alatt, milyen nehéz és rögös volt az útja (hogy járni tudjon és örülök, hogy anno elkezdtem blogolni és itt mindent megörökítettem) és most itt vagyunk, ő lett a nagytesó, valakinek a nagy testvére, már nem ő a kicsifiú, bár nekem mindig a kicsi fiam marad....

Együtt sütöttük a szülinapi tortát. :)

A csokikrém maradékát csak ő nyalogathatta ki.

Autós!!! Ez meglepi volt, erről nem tudott.

Nagy a boldogság!

Marcitól kirakót kapott

Apa és anya ajándéka

Matukaaaaaaaa

Autós marcipán, ezt bezzeg megeszi.

3 éves!

BOLDOG SZÜLINAPOT DRÁGA (KICSI) NAGY FIAM! :)

2012. november 15., csütörtök

Abigél nem enged

Minden értelemben. Ugyanis Abigél nem enged abból, hogy anyatejet kaphasson, a tápszert nem eszi meg, így nem enged engem sem sehova.
Történt ugyanis, hogy kedden be kellett mennem a suliba egy zh-t megírni. Van itthon tápszer biztos ami biztos alapon, gondoltam nem lesz nagy gond, ha egyszer azt kap enni. Hát tévedtem.
A suliból hívtam Józsit, hogy mi újság, Abigél (alias Bibike, Babika, Bimbócka és egyéb...) eszi, alszik, jó gyerek-e? Meglepő volt a válasz, Abigél sztrájkol, nem kell neki a tápszer, köpköd és ordít. Na remek, gondoltam, mivel Újpesten voltam, több mint egy órányira otthontól. Pont végeztem (szerencsére sikerült a zh, a guta ütött volna meg, ha elmegyek és még ez sem sikerül), így rohantam haza, remélve, hogy gyerek addig nem hal éhen. Állítólag egész jól viselte a böjtöt, csak kicsit sopánkodott.
Bezzeg mikor hazaértem! Mint a vércse letámadott. Egy órán keresztül evett, majd rajtam aludt és nem lehetett letenni. Na ez azóta is így van. Szinte csak az ölemben hajlandó aludni, ha leteszem nyüfög. Kivéve éjszaka, azt tudja, hogy olyankor az ágyában a helye. De napközben hol a vállamon, hol a mellkasomon, hol a karomban alszik csak. Mondjuk nem zavar, én vígan tudnék így is tanulni, más kérdés, hogy eddig még nem tettem.
Nagyon összenőttünk. A fiúk közel sem voltak ennyire ragaszkodóak.

Aznapra volt beiktatva a fülbelövés. Házhoz jöttek, egy kedves fiatal lány. Hozta a fülbevalókat, kiválasztottuk melyik legyen. Majd bejelölte a fülét - ez tartott a legtovább, mert igen precíz volt - és utána lőtt. Abigél átaludta az egész procedúrát. Mert hogy kimerült a délelőtti nem evésbe és nem alvásba. Csak arra riadt fel, mikor belőtték neki, 2 kis sikkantás volt, aztán aludt is tovább. Mindenkinek ajánlom őket, mert nagyon jó áron van, házhoz jönnek, kényelmes és fájdalommentes.

Kedd este fürdetés előtt vettem észre, hogy vérzik Bibike köldöke. Nem kicsit, hanem eléggé, átvérezte a body-t is. Na ilyenkor nem jó, ha az ember tanulta már a szakmát, jelen esetben a gyerekgyógyászatot és tudja, hogy a vérző köldök miket jelenthet a fiziológiás vérzésen kívül. Én már láttam, hogy a gyerekem sepsist kap, hogy jön a rohammentő és elviszik, a kórházban csövek lógnak ki belőle én meg semmit sem tehetek. Józsival azonnal felhívattam az ügyeletet én meg zokogtam mint a bolond. Ráadásul Marci meg Domi előtte puszilgatták és szeretgették agyon, én meg csak szorítottam és zokogtam, mint egy őrült. Hiába a hormonok.... Az ügyelet felvette, közölték alkoholozzuk és hintőporozzuk, majd fedjük le és mutassuk meg dokinak. Köszi a semmit, már azt is láttam magam előtt, hogy műhiba miatt pereljük majd őket, mert ez bizony nem normális és mi van ha a köldökéből majd kivérzik a gyerek vagy befertőződik...?
Hintőport nagyon kevés helyen lehet már kapni, ráadásul már este 9 volt, de nem érdekelt, elküldtem Józsit ügyeletes gyógyszertárba (na az tényleg a világ végén jobbra volt, fél óra busz és pusztaság után), vetettem vele hintőport (ott volt is, nem csodálom, sztem arra a kutya sem jár), steril gézlapot, ragtapaszt. Kezdtem kicsit megnyugodni, mert olvasgattam a neten, kiderült nem én vagyok az egyetlen, akinek a gyerekének ilyen a köldöke. Néha erre is jó a net, nem csak a rémisztgetésre.
Aztán szépen leápoltam neki, jött belőle a vér, alaposan kitisztítottam. Mondanom sem kell, alig aludtam, egész éjjel Babikát szorongattam és csak sírtam. Ha akartam ha nem.

Szerdán reggel felhívtuk a védőnőt, aki közölte, hogy amúgy is szép az idő, menjünk le és a doktornő megnézi. 1-től volt egészséges rendelés, oda hívtak kicsit előtte. A doki megnézte, közölte, hogy reakciómentes és azon kívül, hogy véres/vérzik nincs baj, nem gáz, csak tisztítsuk ki alaposan.
A nagy riadalom után egy hatalmasat sétáltunk hármasban - mert Józsi a héten szabin volt - bazárkirakatokat néztünk, jó volt. Jó 2 órát sétáltunk a friss levegőn, ez volt Bibike első kinti kalandja is.

A második ma volt, elmentünk a patak partjára sétálni. Félelmetes volt, egy erdőn át mentünk, alig 300 méterre onnan ahol lakunk, de akkor is elég ijesztő volt. Lementünk a patak partjára az erdő másik oldalára és ott sétáltunk végig. Mondtam Józsinak, hogy itt biztos megölnek minket, szerinte pedig túl sok Híradót nézek. Aztán mondtam, hogy a Dr. Csontban mindig ilyen helyeken találják meg a hullákat, szerinte meg ez csak egy sima erdő és nem nézhetek többet tévét. Mindenesetre örültem, hogy fél óra alatt átsétáltunk rajta és élve megúsztuk, mert szerintem tényleg tök félelmetes volt.

Tesók :)