Családom és egyéb ....

.....lenne az ember gyereke életében először kruppos, ha nem Szilveszter előestéjén? Tegnap délután már csúnyán köhögött Domi, mondtam is Józsinak, hogy nem tetszik ez nekem, kruppos jellegű. Szerinte még nem. Volt hajvágás, itt volt ordítás és letesztelhetővé vált, hogy még nem kruppos. (Amikor az, akkor sírás közben szamár hangja van.) Lefeküdt aludni, majd mikor már mi is aludtunk volna éjfél körül rettenetesen elkezdett "ugatni". Először úgy gondoltam, próbálkozzunk meg egy kis calcimusc-al, hátha az is elég. Egykor kiderült, hogy bőven nem elég, előkerült a rectodelt, pedig azt a kúpot nagyon nem szeretem beadni - nagyon sok a mellékhatása és legyengíti az immunrendszert -, Marcinak is eddig csak egyszer adtam, de Domi egyre jobban és egyre csúnyábban köhögött. Átvittük a hálóba, jól betakartuk és az összes ablakot kinyitottuk. Ő meg elkezdte igencsak jól érezni magát. Röhögött, dumált, énekelt, köhögött. Az ölembe vettem, hátha elalszik. Majdnem. Mikor letettem azonnal felriadt. Visszavittük fél kettő körül a szobájába, beállítottuk a hidegpárásítót és letettük aludni. Volt kis sírás, de muszáj volt letenni, mert a hálóban csak hülyéskedett. Aztán elaludt. Hajnali 6-ig szerencsére egy hangja sem volt, akkor volt egy nagyobb köhögőrohama, párásítót állítottam és aludt reggel 10-ig. Most van egy kis hőemelkedése, de a köhögése mára kicsit szebb lett. 

Ma Szilveszteri "bulit" tartunk, átjön pár barátunk. Érdekes lesz, tekintve, hogy alig aludtam pár órát. 

Kissé késve, de szerencsére még időben megérkezett a hó!!! :) Imádom a havat, főleg ha nincs csontig hatoló hideg és nem fúj az orkán erejű szél kint. A hóesésben andalgás romantikus. :) Megspékelve szánkós gyerekkel és egy babakocsissal viszont inkább kihívás. De mi akkor is nekiindultunk tegnap, előkotortuk a szánkót - amit szerintem még nem is használtunk és irány a kis domb! Marcit én húztam a szánkón, míg Domit Józsi tolta. Aztán Domi is szánkózott, olyankor Marci fogta őt. Szépen ül a szánkón egyedül is, de ha Marci mögötte van elkényelmesedik és nekidől. :D A dombon persze mindenki gyerek volt, még mi is. Önfeledten szánkóztunk és borultunk a hóba. :)

Eljött ez a nap is, amit annyira vártam! Reggel persze még semmi karácsonyi hangulatom nem volt, sőtt, nagyon fáradt voltam. Lassan rávettem magam a készülődésre, bár délig nem sok teendő volt. Szépen elpakoltunk a nappaliban, majd a fiúk megebédeltek. Aztán ment ki-ki a saját szobájába aludni. Domival nem volt gond, rácsos ágya van, nem tud kijönni. :D Marcival már érdekesebb volt a helyzet. mondtam neki, hogy nem kell aludni, de nem jöhet ki a szobából, mert akkor elijeszti a Jézuskát és az Angyalokat. Elküldtem pisilni és inni lefekvés előtt, hogy indoka se legyen kijönni. 

Kettőkor mondtam Józsinak, hogy bele kéne tenni a talpba a fát. Azt hittem, hogy mivel vékony a törzse és könnyű volt ezért nem is kell majd faragni. Tévedtem.... Józsi még így is fél órán át faragta, főleg a ferdeségével volt gond. 3-ra azért sikerült beletenni a talpba, így kezdődhetett a díszítés. A szép az volt benne, hogy eddig mindig plafonig érő fánk volt, sokáig díszítettük, de ez olyan kis nyavalyás fa, hogy a díszeink harmada elég volt rá és mire Józsi kibogozta a harangfüzért addigra fel is díszítettem. :D Szépen felöltöztünk és mentünk a gyerekekért. Domi még aludt, de amint bementünk felébredt. Átmentünk Marcihoz, felöltözött szép ruhába és már mentünk is ki a fához. A lélegzete is elállt, csodálta a fát. Domi közel sem volt ilyen lelkes. Marci szinte sokkot kapott az ajándékok láttán, ujjongva bontogatott, sikítozott, ugrált. Józsi mondta is utólag, hogy ő bizony megijedt és kicsit félt is Marcitól. :D Marci kapott egy Micimackós társast, egy Mickey-s 3D puzzlet, könyveket és egy 4,5 méteres vasútpályát vonattal. Olyat, amiből van már neki autópálya, így egybe tudja építeni és egészen biztosan többet attól ki sem tud majd jönni a szobájából. :D Domi kapott búgócsigát, húzható telefont, húzható hernyót és a fisher price tanulókutyát. mindketten kaptak Eszti mamáéktól felhúzhatós helikoptert és 1-1 kisautót, ez is a fa alá került, mert a mama előre elküldte. Domi elég nyűgös volt egész este. Jön a foga és eddig nem viselte meg, de tegnap látszott rajta, hogy nincs a helyzet magaslatán, estére hőemelkedése is volt, ez mára megmaradt, de a kedve jobb lett legalább. Mindenen elsírta magát, ő sem szereti a változásokat és attól sem volt túl boldog, hogy nem játszatott és nem szedhette szét azonnal Marci vonatát. Minél több ajándékot bontottunk ki neki ő annál dühösebb volt. :D A végére majdhogynem el is sírta magát. Amíg a fiúk játszottak megterítettem és kiosütöttem a frissen sülteket. A menü a következő volt:

Előétel:

Tárkonyos csirkeraguleves cipóban

Főétel:

majonézes krumplisaláta

füstöltsajtos, virslis, kukoricás, újhagymás, majonézes tésztasaláta
tojássaláta

kukoricás rizs

baconba tekert szalonnával tűzdelt karaj

tarjával és füstöltsajttal töltött karaj

minifasírt

rántott hal

rántott sajt

Süti:

bejgli (mákos, diós, geztenyés-meggyes)

zserbó

mézes krémes

Jó sok étel készült, de mentségemre legyen mondva, hogy ma jöttek anyuék és ők is ugyanezt kapták, sőtt, ezt esszük amíg van. :D Így két ünnep között ezzel meg a töltött káposztával simán elvagyunk. :)

Marci életében nem evett annyit, mint este. És halat kért! Ő, aki eddig menekült előle! Domi semmit nem evett, ült a székében és duzzogott tovább. Majd mentek játszani, de ő már azt sem bírta. Elvittük fürdeni, akkor derült ki, hogy hőemelkedése is van. Kapott egy kis nurofnt, másnap fél 11-ig aludt. :) De mi is 10-ig! Anyu telefonjára ébredtem, hogy mindjárt indulnak. Na kezdődött a kapkodás, rendrakás. :) 

Ma kapott Marci nyomdás kisautókat, egy hatalmas doboz legót, egy mindent tudó pénztárgépet és egy 15 részből/kocsiból álló hatalmas kamiont! Itt voltak anyuék és az ő Jézuskájuk. :)

Domi kapott zenélő-húzhatós telefont, gumi kisautót, telefont, aminek a másik oldala zongora - köszönjük Laci! :D - és egy szintén zongora szerű kukacot. Csupa hangos, lehalkíthatatlan dolgot. :D

Mi is sok szép ajándékot kaptunk. Anyutól szakácskönyveket, goffrisütőt, szilikon sütőformát, kaptunk Józsival illatokat, tusfürdőket Katától, Lacitól pedig kaptam mosódiót.

Én Józsinak egy gyerekesfényképes egérpadot csináltattam + kapott tusfürdőt és dezodort, én pedig megkaptam a Csábító házi sütemények 4-et! :)

Na akkor most vázolom a helyzetet, hogy így 23-án este hol is tartunk. Tegnap elmentem reggel az Önkormányzatba, majd onnan Rienékhez vittem bejglit. Ott szusszantam egyet, ittam egy jó kávét, majd mentem tovább. A húgommal találkoztam és átadtam neki is a kis csomagot, benne bejgli és mézes krémes. Mentem tovább a 13. kerületbe átvenni egy ajándékot, de legalább Pirossal is tudtam egy kicsit beszélgetni. :) Onnan elmentem vásárolni, majd hazarohantam begyúrni a mézes krémesünk tésztáját és a zserbóét. Aztán Marcit felkaptam, elszaladtunk az oltásra, majd Marcit haza és én tovább a saját háziorvosomhoz receptért és vérvételes beutalóért a sulis gyakorlatom miatt. Fél 8 körül értem haza, akkor nekiálltam a sütiknek. Már nem emlékszem, hogy mikor végeztem, de hullaként zuhantam az ágyba éjfél körül. 

Ja és annak aki még nem látta: 

Megjártuk a neurológust. Na jó, nem szaladok ennyire előre. Az egész hétfői nap úgy kezdődött, hogy Marci nem ment oviba és korán reggel felébresztett engem is és az öccsét is. Majd elkezdtem ebédet főzni, a szokásos napi rutin kezdődött. Aztán 12-kor jött egy telefon az Önkormányzatból, hogy elfelejtettem bevinni pár papírt és most pótoljan, így fogtam a papírokat és a gyerekeket és nekivágtunk a túrának. Az Önkormányzatban gyorsan végeztünk, majd mentünk tápszerért és utána a Bethesdába a neurológiára. 1-kor indultunk itthonról és fél 4-re értünk a kórházba. Ahogy ott ültem és várakoztunk az futott át az agyamon, hogy ha pozitív is lesz a neurológiai vizsgálat még akkor is nagyon szerencsésnek mondhatom magunkat! Rengeteg a beteg gyerek és szörnyű volt látni őket. Izomsorvadásos, epilepsziás, dühöngő, aki falba veri a fejét.... :( Aztán 4 után bejutottunk. Domi első dolga az volt, hogy felállt az ágyon. Kérdezte a nő, hogy miért jöttünk, szemlesütve mondtam neki, hogy azért, mert a gyerek nem áll/t. Mondtam neki, hogy csütörtökön felállt és azóta rendületlenül fitoktatja új tudományát. Feláll, leül, feláll, leül. A neurológus megnézegette Domit, forgatta, reflexet nézett, majd kijelentette, hogy semmi baja a gyereknek neurológiailag! Kissé ugyan hypotón, de azt írta a papírjára, hogy alkati hypotónia, még határon belül van. Azt is mondta, hogy nagyon laza az izomzata, felállni később fog, mint az átlag - ez bebizonyosodott - és járni is majd olyan 16 hónapos kora környékén. Dévény torna nem feltétlenül kell, de mozgásterapeuta ajánlott, amúgy meg én magam hagyjam békén a gyereket. :) Szép is, nagy is, nincs vele semmi probléma. Jó tornász lesz belőle és sportoljon majd.

Rettenetesen fáradt

 A fiúk és én. :)

 FELÁLLTAM!!!!! 2010.12.16!

 Nagyon laza.....

Pénteken ez is meg volt. Én naiv anyukaként nem hittem volna, hogy a kiscsoportosok is készülni fognak és nekem is kellene készülnöm mondjuk zsepivel. :D Még kezdő vagyok ilyen téren. Csütörtökön átjött Ani - Marci csoporttársának anyukája - és sütöttünk másnapra sütit. Mézeskalácsot csináltam. Aztán csütörtök este Marci a kádban közölte velem, hogy másnap ünneplőbe kell menni. Itt jött a kétségbeesés, nincs is neki ünneplője! Aztán csak találtam egy fekete nadrágot és egy inget, ami mint másnap láttam rajta az oviban kicsi volt rá csöppet. 

Vasárnap reggelre érkezett. Az ablakban lévő csizmába csak virgács volt és egy pici autó meg egy csomag. 

Nálunk az egész család ide küldi a Mikuláscsomagot amit összeállítottak, ezért mi már nem is nagyon csinálunk, mert idén így is összegyűlt 23 csomag. Az összeset természetesen nem kapták meg, ezekből raktunk el párat, mert hozzánk is jönnek majd gyerekek, így nekik is jut majd.

Itt örülés van a kisautónak

 Csomagok felfedezése. Ezek el voltak rejtve párnák mögé, így először csak az ablakban lévőke látta, hatalma volt az öröm, mikor felfedtük ezt.

 Domi első igazi Mikulás-ünnepe :)

 A macinak örült a legjobban. :) Egyformát kaptak Domival.

 Domi papírostól megevett egy csokimikulást, mikor nem figyeltünk.

 A papírnak nyilván nem volt jó íze :D

 Egy Mickey egeres foglalkoztató könyv. A másik kedvenc!

 Domi inkább neki való csomagokat kapott. bébiétellel és bébidesszerttel kedveskedtek neki a "Mikulások"

 A virgács a legjobb buli. :)