Csak finoman és halkan jegyzem meg. :) Valószínüleg ez a december első és utolsó bejegyzése, ugyanis szinte egy percem sincs, és ez csak rosszabb lesz.
Domi múlt héten beteg volt, aftás vírus támadta meg, de még a kezén is megjelent. Józsi volt itthon vele.
Járt nálunk a Mikulás is, képeket majd teszek fel, de erre sincs most időm. :( Domi annyira nem értékelte a dolgot, mert vitamint kellett reggel innia, és ő olyan, mint egy rossz kávéfüggő, amíg nem issza meg a kakaóját kezelhetetlen. Mit neki Mikulás és ajándék? Kakaó KELL! Aztán kicsit felengedett, de szegénynek nagyon rossz kedve volt, a nyelve helyén egy hatalmas aftás hólyag "virított", rettenetesen fájhatott neki. Csak folyt a nyála, egy hétig nem evett, alig ivott és csak sírt.
Én hol dolgozom, hol vizsgázom. Meg volt még novemberben a suli utolsó hete a félévben. Túl vagyok pár vizsgán, többek között: angol, latin, munka - és tűzvédelem, infokommunikáció, alkalmazott egészségügyi gazdaságtan, filozófia, alkalmazott biológia - erre roppant büszke vagyok, mert azt éreztem, hogy ez aztán nem sikerült, teljesen mást írtunk, mint amiből készültem, már a 2. vizsgára tanultam, mikor ma láttam, hogy sikerült, megkaptam a megajánlott jegyet és nem kell többet mennem!!! - ma pedig meg volt a pszichológia vizsga is. Vár még rám pénteken egy közegészségtan, és hétfőn az anatómia. Ezek után már csak 2 vizsgám lesz januáran, a biofizika és a szociológia. :) Még egy beadandót meg kell írnom, és vége a félévnek. Nagyon jó lenne, ha sikerülne, sokat dobna az önbizalmamon és lendületbe hozna.
Amikor nem suliban vagyok vagy vizsgázom, akkor dolgozom. Itt a december, nagy a hajtás, folyton bent vagyunk. Általában 10-től 20-21-ig dolgozom, mikor hogy? De szerencsére már csak két hetet kell így kihúzni, aztán jön egy kis nyugalom minden téren.
Még jó, hogy a karácsonyi ajándékokat már októberben megvettem!
2011. december 12., hétfő
2011. november 26., szombat
2 éves lett!!!
Domi betöltötte a 2. életévét ma. Illetve 19:00-kor lesz pontosan 2 éves. :) Egy biztos, ő erről egész nap mit sem tudott, sőt, ha mondtuk sem érdekelte, miért is érdekelte volna? Számára ugyanolyan nap volt, mint bármelyik másik hétvége, csak számomra volt egészen más. :) Nagyon gyorsan eltelt ez a 2 év is. Hihetetlen, hogy Marci már 5 éves múlt, jövőre iskolába kell iratni, Domi meg bölcsis nagyfiú, aki egyre többet beszél és visszabeszél, mindent megért, általában szófogadó és tüneményes gyerek.
2 évesen 95 centi és 11,5 kiló.
2 évesen 95 centi és 11,5 kiló.
Szülinap képekben:
Az elején nem tetszett neki a felhajtás, inkább autózni szeretett volna, mint ünnepelni. :)
A Henna-féle muffinból készült szülinapi torta. Kicsit variáltam rajta, mert nekem nem volt itthon túróm és én narancsos-csokitortát szerettem volna csinálni, így narancshéj és narancsnak a leve volt benne és meg volt kenve kandírozozz narancsdarabos narancslekvárral. Mennyei!
Itt már kezdett megenyhülni, mégiscsak érdekli az a torta. Főleg a "tiggisz" rajta. A bölcsibe is vittünk tortát, én hülye megszórtam kakaóporral, Domi meg elfújta. M néni mutatta is este, mikor mentem Domiért, hogy mennyire lett kakaóporos. :D
Kifejezetten tetszik neki.
De itthon nem akarta elfújni.
Marci hozta az ajándékokat.
Ezt ő rajzolta Dominak. Egy nagy piros buszt!
És tőlünk pedig meg is kapta a 3D-s változatát, mert buszból sosem elég!
"Hűűű anya néééézdddd!"
"Enyém busz!"
"Enyém autó!"
"Enyém autó és busz!"
De azért kért tortát. Persze nem tette le a kezéből, nehogy Marci megszerezze.
"Kérek méééég"
Ezeket is most kapta + egy motort, amit az ikrek adományoztak neki. :)
Eltörött a mécses, bevetre az ujját a nagy játék közepedte.
Kicsi göndör szöszi. :)
Elfáradt....
2011. november 23., szerda
Megcsináltam!
Na voltam lent a háziorvosnál. 16 órától volt redelés, én ott voltam 15:15-kor és a 4. sorszám lett az enyém. Még jó, hogy vannak kedves emberek, akik előreengedik a senyvedő anyukákat a kivételesen igen aktív gyerekkel. És ezt most kivételesen nem irónikusan írtam, mert valóban előre engedett egy idős házaspár. :)
Így a 3. voltam és 17-kor végeztem! A diagnózis gennyes mandulagyulladás! Curam duo 1000mg antibiotikum napi 2X és táppénz (lenne, ha nem lenne még egy csomó szabim szerencsére). Vasárnapig szobafogságon vagyok.
De nem erről akartam írni! :)
Tettem idén egy Újévi fogadalmat, mégpedig azt, hogy lefgyok 10 kilót idén (inkább 15-öt, de a 10 az reálisnak tűnt). 1 évet adtam erre magamnak. Jnuár 8-án kezdtem, gyorsan ledobtam 3 kilót, majd megállt a dolog. Júliusig nem történt semmi, hol visszahíztam, hogy lefogytam, általánosságban véve stagnáltam. Aztán egyszer csak elkezdtem magam emlékeztetni a fogadalmamra és hogy csakazértis megcsinálom! Hát jelentem MEGCSINÁLTAM!!! Megszabadultam 10 kilótól 10 hónap alatt!!! Na jó, inkább 5. Lassan de biztosan. Én nem szeretem a salátákat, nem szeretem a grillezett cuccokat, ellenben szeretem a töltött káposztát és a kolbászt. Úgy döntöttem, hogy ezekről nem mondok le, tehát stratégiát váltottam. Amolyan Norbi-féle módszer volt, de azt sem tudnám betartani, mint semmi mást, ami kifejezetten fogyókúra. Tehát délig ettem én mindent. Csokit, tortát, kakaót, cukros üdítőt, sajtos croissant, bármit amit megkívántam, de persze nem mértéktelenül. Én általában 12-ig ebédelni is szoktam. Aztán átálltam arra, hogy fél 5 körül valamit még bekapok, valami keveset. Aztán az ebédet toltam ki kettőig és utána már nem ettem. Max. 1-1 kis valamit, mint joghurt, vagy akár egy kis csoki. Az a vicc, hogy teljesen bevált és nem is vagyok éhes! Én, aki este 8-kor 2 tányér ételt is meg tudott enni anno ma már nem eszem se délután (gyümit igen), se este. Mindig azt mondtam, hogy nem hiszem el, hogy meg lehet csinálni, hogy valaki nem eszik 6 után. Hát igen, én már 3 után nem nagyon eszem. És nem csorog a nyálam akkor sem, ha a család leül vacsizni. Délben viszont az adagoknál nem fogom vissza magam, annyit eszem amennyi csak jólesik és még a nasi is belefér. Délután meg egy csokis cappucinó teljesen kielégít az édesség és az étel utáni vágyaimat. És a mérleg elindult szépen lassan lefelé és le is ment az a +10 kiló! Még 5-6 kilótól szeretnék megszabadulni, azt mondom, hogy februárig. :) A decembert eleve kizárom, sőt, ott még 1-2 kiló plussz is belefér, bár szerintem már tudok uralkodni magamon.
A munkahelyemen Raffaellot osztogattunk egész hónapban, azt sem vontam meg magamtól, mégis fogytam. :) Remélem ez a maradék 6 kiló is szépen lemegy és akkor úgy fogok kinézni, mint ahogy terhesen szoktam a nagy fogyásom után: csinosan! :)
Így a 3. voltam és 17-kor végeztem! A diagnózis gennyes mandulagyulladás! Curam duo 1000mg antibiotikum napi 2X és táppénz (lenne, ha nem lenne még egy csomó szabim szerencsére). Vasárnapig szobafogságon vagyok.
De nem erről akartam írni! :)
Tettem idén egy Újévi fogadalmat, mégpedig azt, hogy lefgyok 10 kilót idén (inkább 15-öt, de a 10 az reálisnak tűnt). 1 évet adtam erre magamnak. Jnuár 8-án kezdtem, gyorsan ledobtam 3 kilót, majd megállt a dolog. Júliusig nem történt semmi, hol visszahíztam, hogy lefogytam, általánosságban véve stagnáltam. Aztán egyszer csak elkezdtem magam emlékeztetni a fogadalmamra és hogy csakazértis megcsinálom! Hát jelentem MEGCSINÁLTAM!!! Megszabadultam 10 kilótól 10 hónap alatt!!! Na jó, inkább 5. Lassan de biztosan. Én nem szeretem a salátákat, nem szeretem a grillezett cuccokat, ellenben szeretem a töltött káposztát és a kolbászt. Úgy döntöttem, hogy ezekről nem mondok le, tehát stratégiát váltottam. Amolyan Norbi-féle módszer volt, de azt sem tudnám betartani, mint semmi mást, ami kifejezetten fogyókúra. Tehát délig ettem én mindent. Csokit, tortát, kakaót, cukros üdítőt, sajtos croissant, bármit amit megkívántam, de persze nem mértéktelenül. Én általában 12-ig ebédelni is szoktam. Aztán átálltam arra, hogy fél 5 körül valamit még bekapok, valami keveset. Aztán az ebédet toltam ki kettőig és utána már nem ettem. Max. 1-1 kis valamit, mint joghurt, vagy akár egy kis csoki. Az a vicc, hogy teljesen bevált és nem is vagyok éhes! Én, aki este 8-kor 2 tányér ételt is meg tudott enni anno ma már nem eszem se délután (gyümit igen), se este. Mindig azt mondtam, hogy nem hiszem el, hogy meg lehet csinálni, hogy valaki nem eszik 6 után. Hát igen, én már 3 után nem nagyon eszem. És nem csorog a nyálam akkor sem, ha a család leül vacsizni. Délben viszont az adagoknál nem fogom vissza magam, annyit eszem amennyi csak jólesik és még a nasi is belefér. Délután meg egy csokis cappucinó teljesen kielégít az édesség és az étel utáni vágyaimat. És a mérleg elindult szépen lassan lefelé és le is ment az a +10 kiló! Még 5-6 kilótól szeretnék megszabadulni, azt mondom, hogy februárig. :) A decembert eleve kizárom, sőt, ott még 1-2 kiló plussz is belefér, bár szerintem már tudok uralkodni magamon.
A munkahelyemen Raffaellot osztogattunk egész hónapban, azt sem vontam meg magamtól, mégis fogytam. :) Remélem ez a maradék 6 kiló is szépen lemegy és akkor úgy fogok kinézni, mint ahogy terhesen szoktam a nagy fogyásom után: csinosan! :)
Elegem van!
Dominak csúnyán be volt gyulladva a szeme, levitem a dokihoz hétfőn, aki kiírta csütörtökig. Marha jó, mert semmi baja, a szeme sem csúnya, de itthon kell lenni táppénzen.
Közben én is beteg lettem. :( Hétfő estére már rázott a hideg, 27 fokban ültem pulcsiban, de lázas nem voltam. Tanulni akartam, de csak aludtam. A torkom is nagyon fájt.
Azért hősiesen elmentem dolgozni kedden. Élő halottként mászkáltam a boltban reggel. Aztán megajándékoztak az új kollégával, akit be kellett tanítani. Délelőtt olyan rosszul lettem, hogy majdnem elájultam, de még mindig hősiesen tűrtem. Aztán délután szóltam, hogy ez így nem lesz jó, és másnap nem mennék. Megoldottuk, most 2 napot itthon vagyok. Tüszős mandula gyanú, este lemegyek a dokihoz, aki ír majd valami antibiotikumot, ami majd tuti kiüt.
Még sütnöm kell Dominak is egy tortát a bölcsibe, mert pénteken ünneplik ott a szülinapját.
Azért a lakást vasárnap feldíszítettük, és végre karácsonyi hangulat tölti be a lakást. :)
Közben én is beteg lettem. :( Hétfő estére már rázott a hideg, 27 fokban ültem pulcsiban, de lázas nem voltam. Tanulni akartam, de csak aludtam. A torkom is nagyon fájt.
Azért hősiesen elmentem dolgozni kedden. Élő halottként mászkáltam a boltban reggel. Aztán megajándékoztak az új kollégával, akit be kellett tanítani. Délelőtt olyan rosszul lettem, hogy majdnem elájultam, de még mindig hősiesen tűrtem. Aztán délután szóltam, hogy ez így nem lesz jó, és másnap nem mennék. Megoldottuk, most 2 napot itthon vagyok. Tüszős mandula gyanú, este lemegyek a dokihoz, aki ír majd valami antibiotikumot, ami majd tuti kiüt.
Még sütnöm kell Dominak is egy tortát a bölcsibe, mert pénteken ünneplik ott a szülinapját.
Azért a lakást vasárnap feldíszítettük, és végre karácsonyi hangulat tölti be a lakást. :)
2011. november 20., vasárnap
Betegség
Domi megint beteg. Sajnos elkiabáltam, hogy milyen jó, hogy még nem volt beteg az idén. A múltkor a calici, most meg taknyos lett. Ja és kötőhártya-gyulladás gyanús, bár szerintem ez nem az. Most kúrálom, mert kedden jó lenne, ha mehetne bölcsibe. Kapja a homeos taknyosság elleni cuccokat, inhalátorozunk és septosyl megy a szemébe. Felépülhetne már. :(
2011. november 17., csütörtök
Túl egy nehéz héten
Ott hagytam abba 10 nappal ezelőtt, hogy Domi hányt. Jött anyós rá vigyázni, mert igen pocsékul volt szegény. Levittük az orvoshoz, aki azt mondta, hogy ha nem lesz jobban csütörtökre, akkor vigyük vissza. Nem lett jobban, csak hányt é ment a hasa, kb. óránként cserélték a pelust. Nem vittem vissza. Ha visszaviszem 100%, hogy a doki beutalja a László Kórházba, ott meg már jártunk Marcival, van tapasztalatom, így inkább próbáltam elkerülni. Mondtam Józsinak, hogy adjunk Dominak még egy napot, ha nem lesz jobban, akkor beviszem, de várjunk. Nekem lett igazam, a gyerek másnapra kicsit jobban lett, harmadnapra meg teljesen magára talált. :) Viszont nagyon bújós lett, csak velem volt hajlandó aludni, egész este a kezemben volt, ott is aludt el. Szombaton anyós hazament, Domit meg gyógyultnak nyilvánítottam. Erre éjszaka Marci hányta össze a szobát. Az ágyát, Domi ágyát, a szőnyeget, mindent egyszerre. Még jó, hogy másnap vasárnap volt, így megfigyelhettük. Nem volt baja, ezért ment hétfőn oviba. Azóta is jól van (kop-kop).
Én kedden üzemorvosnál voltam. Nagyon kedves fiatalember fogadott a Medicoverben. Felvette az anamnézist, majd látásvizsgálat következett. Kiderült, hogy a bal szememmel nem látok olyan jól, ezért kicsit csaltam, hogy el tudjam olvasni a táblát.
Aztán átmentem a doktornőhöz, aki alapjában véve nagyon kedves és szimpatikus volt, bár célozgatott rá, hogy tartós tejet már ne vegyek.
Megnézte a hátam, gerincferdülésem van (kinek nincs?), majd közölte, hogy el kell mennem reumatológiára. Aztán kaptam egy beutalót a szemészetre is. Megnézte a lábam, a visszereimről kérdezett, majd mondta, hogy a gerinctorna mellett értorna is javasolt. Aztán megmérte a vérnyomásom és a pulzusom. Az mindig kicsit magas, erre közölte velem, hogy ami túl van terhelve az el is romlik. Nem mondom, hogy boldogan jöttem el onnan. Még jó, hogy az alkalmas papírt kiadta.
Most pedig megyek tanulni, mert szerencsére decemberre betettek 11 vizsgát eddig. Még jó, hogy nem érek rá. Direkt kértük, hogy ha lehet adjanak januári időpontot is. Adtak, csak jelentkezni nem lehet rá. Így most fogom magam és nekiülök a tanulásnak, bár azt sem tudom hol kezdjem. Elkeserítő, remélem jövőre jobb lesz. :(
2011. november 7., hétfő
Itt vagyok
Bár túl sok időm most sincs. Megpróbálom összefoglalni az elmúlt 2 hetet.
A szülinapi buli után belevetettem magam a munkába. Szinte mindig dolgozom, alig vagyok itthon, néha azt érzem, hogy csak aludni járok haza.
Marciéknál az oviban tombolt a calici. Az ő csoportjukban volt olyan nap, hogy csak ketten voltak.
25-én mennünk kellett volna státuszvizsgálattal mind a két gyerekkel, de Domi köhögött, Marci meg olyan bágyadt volt, így nem vittük le őket, mert rögtön kiírta volna a doki hetekre. Helyette elmentünk az oviba és a bölcsibe. Majd jött a telefon a dokitól és a lecseszés, hogy hol voltunk, majd megkaptuk személyesen is, aztán a védőnőtől és az asszisztenstől is. Mintha valami hatalmas bűnt követtünk volna el! Azóta akárhányszor találkozunk mindig beszólnak, de mostmár tényleg nagyon mérges vagyok. Csak egyszer találjon rossz passzban visszaszólok, hogy a gyógytorna (amit neki köszönhetünk többek között) és a munka miatt sajnos rá már nem jut időm.
Kedd esére Marcinak 39 fokos láza lett. Reggelre meg kihűlt, 35,8 volt. Így elvittük az oviba. Szerencsére nem is hívtak, hogy bármi baja lett volna, pedig csoportosan mentek haza a gyerekek, mert mindenki hányt.
Pénteken elmentem az Ikeába és megvettem a gyerekek karácsonyi ajándékát, a nagy rajztáblát. Vettem még mécseslámpást is, mert akciós volt és 1290.- helyett 495.- volt darabja. Így egy fehéret és egy ezüstöt is vettem itthonra.
Szombaton végre együtt volt a család. Ritka az ilyen mostanság. Elkezdődött a hosszú hétvége, ami rám ugye nem vonatkozott, mert vasárnap is és hétfőn is dolgoztam.
Szombaton Domi hányt. Kicsit hőemelkedéses volt, de semmi egyéb betegségre utaló jel nem volt. Másnapra már semmi baja nem volt, viszont keddre Józsi lett rosszul. Ő is megúszta egy nappal, bár az az egy nap az én szabadnapom lett volna, ehelyett én csináltam mindent.
Szerdán elkezdődött megint egy sulis konzultációs hét. 4 órás anatómiával indlt a dolog. Kaptunk 66 tételt, amire nincs időnk, de legalább megtudtuk, hogy kb. mik a tételkérdések. Átvettük részletesen a medencét és a csigolyákat, a többi marad egyéni kidolgozásra.
Volt napközben 2 óra szünetünk, ahol a többiekkel megváltottuk a világot, majd visszamentünk az iskolába, ahol a rideg valóság fogadott.
Volt a héten pszichológia, angol és latin, biofizika és alkamazott biológia, szociológia és közegészségtan. Ez is egy csodás ámde állatira fárasztó hét volt.
A szombat volt a legjobb a munka - és tűzvédelem tanárral. Rég röhögtem annyit, mint azon az órán. A néni vicces volt és egyátalán ne érdekelte ez a tárgy, ellenben megtanultunk egy csomó mindent a gombákról. Persze a zh nem azokból lesz.
4 hét múlva 4 zh, majd dec. 7-én 3 vizsga, majd 12-én megint sok, 19-én megint és amit lehet átpakolok januárra, mert ezt munka mellett nem lehet bírni, ill. nem lehet csinálni. Lehetne, ha nem a kereskedelemben dolgoznék és lenne decemberben szabadnapom, de nincs, úgyhogy egész izgalmas időszaknak nézek elébe.
Tegnap dolgoztam - mert megérdemlem - és Domi megint hányt. Éjszaka ment a hasa és ordított, hogy fáj a popsija. Ma szabadnapos vagyok, így itthon maradt velem. Lázas és nagyon nincs jól. :( Felhívtuk anyóst, szerdán jön és ő lesz itthon Domival, amíg mi dolgozunk.
Borzasztó ez így. Csak januárig bírjuk ki valahogy ezt az egymásnélküliséget és ezt a hajtást, utána talán már jobb lesz.....
A szülinapi buli után belevetettem magam a munkába. Szinte mindig dolgozom, alig vagyok itthon, néha azt érzem, hogy csak aludni járok haza.
Marciéknál az oviban tombolt a calici. Az ő csoportjukban volt olyan nap, hogy csak ketten voltak.
25-én mennünk kellett volna státuszvizsgálattal mind a két gyerekkel, de Domi köhögött, Marci meg olyan bágyadt volt, így nem vittük le őket, mert rögtön kiírta volna a doki hetekre. Helyette elmentünk az oviba és a bölcsibe. Majd jött a telefon a dokitól és a lecseszés, hogy hol voltunk, majd megkaptuk személyesen is, aztán a védőnőtől és az asszisztenstől is. Mintha valami hatalmas bűnt követtünk volna el! Azóta akárhányszor találkozunk mindig beszólnak, de mostmár tényleg nagyon mérges vagyok. Csak egyszer találjon rossz passzban visszaszólok, hogy a gyógytorna (amit neki köszönhetünk többek között) és a munka miatt sajnos rá már nem jut időm.
Kedd esére Marcinak 39 fokos láza lett. Reggelre meg kihűlt, 35,8 volt. Így elvittük az oviba. Szerencsére nem is hívtak, hogy bármi baja lett volna, pedig csoportosan mentek haza a gyerekek, mert mindenki hányt.
Pénteken elmentem az Ikeába és megvettem a gyerekek karácsonyi ajándékát, a nagy rajztáblát. Vettem még mécseslámpást is, mert akciós volt és 1290.- helyett 495.- volt darabja. Így egy fehéret és egy ezüstöt is vettem itthonra.
Szombaton végre együtt volt a család. Ritka az ilyen mostanság. Elkezdődött a hosszú hétvége, ami rám ugye nem vonatkozott, mert vasárnap is és hétfőn is dolgoztam.
Szombaton Domi hányt. Kicsit hőemelkedéses volt, de semmi egyéb betegségre utaló jel nem volt. Másnapra már semmi baja nem volt, viszont keddre Józsi lett rosszul. Ő is megúszta egy nappal, bár az az egy nap az én szabadnapom lett volna, ehelyett én csináltam mindent.
Szerdán elkezdődött megint egy sulis konzultációs hét. 4 órás anatómiával indlt a dolog. Kaptunk 66 tételt, amire nincs időnk, de legalább megtudtuk, hogy kb. mik a tételkérdések. Átvettük részletesen a medencét és a csigolyákat, a többi marad egyéni kidolgozásra.
Volt napközben 2 óra szünetünk, ahol a többiekkel megváltottuk a világot, majd visszamentünk az iskolába, ahol a rideg valóság fogadott.
Volt a héten pszichológia, angol és latin, biofizika és alkamazott biológia, szociológia és közegészségtan. Ez is egy csodás ámde állatira fárasztó hét volt.
A szombat volt a legjobb a munka - és tűzvédelem tanárral. Rég röhögtem annyit, mint azon az órán. A néni vicces volt és egyátalán ne érdekelte ez a tárgy, ellenben megtanultunk egy csomó mindent a gombákról. Persze a zh nem azokból lesz.
4 hét múlva 4 zh, majd dec. 7-én 3 vizsga, majd 12-én megint sok, 19-én megint és amit lehet átpakolok januárra, mert ezt munka mellett nem lehet bírni, ill. nem lehet csinálni. Lehetne, ha nem a kereskedelemben dolgoznék és lenne decemberben szabadnapom, de nincs, úgyhogy egész izgalmas időszaknak nézek elébe.
Tegnap dolgoztam - mert megérdemlem - és Domi megint hányt. Éjszaka ment a hasa és ordított, hogy fáj a popsija. Ma szabadnapos vagyok, így itthon maradt velem. Lázas és nagyon nincs jól. :( Felhívtuk anyóst, szerdán jön és ő lesz itthon Domival, amíg mi dolgozunk.
Borzasztó ez így. Csak januárig bírjuk ki valahogy ezt az egymásnélküliséget és ezt a hajtást, utána talán már jobb lesz.....
2011. október 22., szombat
Szülinapi képek
Kaptunk a szülinapról még képeket (köszönet érte Erikának, Dóra, Lilla és Dani anyukájának), így most azok következnek. :)
Kis huncut....
Nagy huncut :)
Még nagyobb huncut. :)
És ha ketten együtt vannak ott kő kövön nem marad. :)
Nórával
Kicsi és féltékeny. :D
Marci és az ikrek :)
Csak együtt voltak hajlandók enni.
A bizonyos torta
Anya felvágja....
....mindenki várja....
...eszik....
....és a végére el is fogyott mind! :)
Dani, az ikrek testvére. :)
Dóra, Marci és Lilla
Jól elkapott pillanatok. :)
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)
Népszerű bejegyzések
-
Céges Mikulásbulira vittük a gyerekeket! Idén a Mini City ben tartották. Le kellett adni a gyerekek névsorát és életkorát. Délután korán me...
-
Akkor írtam utoljára. Szinte napra pontosan. Borzasztó, pedig annyi mindent tudtam volna mesélni. Fél év kihagyás nagyon sok, nem tudom, ho...
-
Nagyon úgy néz ki, hogy bölcsőde terén én el vagyok átkozva..... Kezdem Marcival, aki anno nem került be itt a kerületben a bölcsibe, pedig ...