HU231168B1 - Együttes fúrórúd, és eljárás furatsor megmunkálására együttes fúrórúddal - Google Patents

Description

EGYÜTTES FÚRÓRÚD, ÉS ELJÁRÁS FURAT SOR MEGMUNKÁLÁSÁRA EGYÜTTES FÚRÓRÚDDAL

A találmány együttes fúrórúd, egymástól tengelyirányban osztással elhelyezett furatok megmunkálására, amelynek tengelyirányban húzódó fö szerszámteste van, amelynek forgástengelye, legalább egy forgácsolóéllel ίο ellátott forgácsolóeleme, és a fő szerszámtestet vezető furatban megvezető vezetöelemei vannak, valamint eljárás furat sor megmunkálására együttes fúrórúddal, a találmány szerinti fúrórúd alkalmazása.

Ilyen fúrórudat és eljárást ismertet például a WO 2014/195007 A1 dokumentumban.

A csapágyazott tengelyek, pl. a gépkocsik főtengelyei és bütyköstengelyei, rendszerint tengelyirányban adott távolságra lévő csapágyfuratokban vannak csapágyazva, amelyeket a továbbiakban röviden furatnak nevezünk. Az egyes furatokat egy úgynevezett együttes fúrórúd segítségével végleges méretűre munkálják meg. Ez egymáshoz képest 20 tengelyirányban, a vonatkozó távolsággal eltolt késekkel rendelkezik, és mindegyik egy adott furat megmunkálására szolgál, így egy sor furat egyidejűleg munkálható meg a tengelyirányban egymáshoz képest eltolt késekkel.

Ezért a furatok távolságának megfelelően olyan munkapozíciók alakulnak ki, amelyek mindegyikéhez tartozik kés. Általában egy 25 munkapozícióhoz csak egy kés tartozik.

A furatmegmunkálás során a fúrórudat meg kell vezetni vagy támasztani. A fúrórúd közvetlen megtámasztása az érintett kések zónájában, ahogy például a dörzsáraknál ismeretes, nem megoldás, mert a fúrórudat először a nagyolt, még megmunkálandó furatokon át kell vezetni.

A fúrórudak megtámasztása, vagyis egy alternatív kialakítású fúrórúd kialakítása, amelynek alkalmazásával a furatok egy szintben vannak egymással, a bejelentőtől származó WO 2014/195007 dokumentumban van leírva. Ennek megfelelően a fúrórúd egy forgástengellyel rendelkező alaptesttel és egy sor, tengelyirányban elosztva felszerelt forgácsolóelemmel, valamint legalább egy

123670-5893 FT

SZTNH-100280475

2931255 vezetöelemmel rendelkezik, hogy a fő szerszámtestet egy vezető furatban vezesse, ahol a vezetőelemek egy vezetősugár távolságra vannak a forgástengelytől. A fő szerszámtest továbbá egy funkcionális zónára és egy excentrikus zónára van felosztva, ahol a forgácsolóelemek és a vezetőelemek a fő szerszámtesten csak egy

180°-nál kisebb szögtartományon helyezkednek el. Továbbá a fő szerszámtest kerületi oldala az excentrikus zónában a vezetősugárnál kisebb távolságra van a forgástengelytől, hogy a fő szerszámtest excentrikusán átvezethető legyen a vonatkozó, megmunkálatlan, nagyolt sugarú furaton, amely kisebb, mint a vezetősugár.

ίο Egy előnyös kiviteli alakban megfelelően kiegyensúlyozó elemet alkalmaznak, ahol a kiegyensúlyozó elem a fő szerszámtest részét képezi, amely ennek megfelelően egy alaptestre és legalább egy kiegyensúlyozó elemre osztható fel. Minden egyes kiegyensúlyozó elemmel az egyébként létező kiegyensúlyozatlanság legalább részben kiegyensúlyozásra kerül, és a központosság is javul. Ezért a kiegyensúlyozó elemet jellemzően más anyagból készítik, mint az alaptestet, általában az alaptest anyagánál nagyobb fajtömegú anyagból.

A találmány célkitűzése ezért előnyösen kialakított forgácsolószerszám létrehozása, és a könnyű megmunkálás lehetővé tétele, különösen olyan 20 munkadarabok esetén, ahol a furatok tengelyirányban adott távolságra vannak egymástól elhelyezve.

Célkitűzésünket az 1. igénypont szerinti együttes fúrórúddal, valamint a 8. igénypont szerinti eljárással valósítottuk meg. Az előnyös kiviteli alakokat a függő igénypontok tartalmazzák. A forgácsolószerszám ismertetett előnyei és 25 előnyös kiviteli alakjai a találmány szerinti eljárásra is érvényesek, és fordítva.

Ebben a tekintetben a technika állása a fentebb említett WO 2014/195007 irat szerinti forgácsolószerszám, amely egy alaptesttel és egy kiegyensúlyozó elemmel van ellátva, ahol, ahogy fentebb említettük, a kiegyensúlyozó elem és az alaptest jellemzően eltérő anyagból készül, és ahol a 30 kiegyensúlyozó elem jellemzően az alaptestnél nagyobb fajtömegű anyagból van kiképezve.

A jelen találmány szerinti forgácsolószerszám úgy van kialakítva, hogy speciális, a kialakítása által meghatározott alakváltozási tulajdonságokkal rendelkezzen. A kiegyensúlyozó elem és az alaptest alább leírt speciális kialakítása

2031255 biztosítja, hogy az itt bemutatott forgácsolószerszám használatakor fellépő deformáció a forgácsolószerszám egy késének a forgácsolóélét keresztmetszetben nézve jelentősen eltolja a központi síkra merőleges irányban. Ennek megfelelően különösen az biztosított, hogy a vonatkozó forgácsolóéi nem tolódik el a központi 5 síkkal párhuzamosan, és a forgácsolóéitól nézve nem tolódik el sugárirányban befelé a forgástengely irányába. Ennek megfelelően amilyen mértékben meghatározott egy adott deformációs irány olyan mértékben javul a forgácsolószerszám precizitása is.

A forgácsolószerszám fúrórúdként van kialakítva, és egy ίο tengelyirányban húzódó alaptestből áll, melynek forgástengelye párhuzamosan fut a tengelyiránnyal, és legalább egy forgácsolóelemmel, valamint egy sor vezetőelemmel van ellátva, amelyek a fő szerszámtestet egy vezető furatban megvezetik. A vezetőelemek ebben az elrendezésben vezetösugárnyira vannak a forgástengelytől elhelyezve, és a fő szerszámtest keresztmetszetében egy 15 funkcionális zónára és egy excentrikus zónára van felosztva. Továbbá a forgácsolóelemek és a vezetöelemek a fö szerszámtest kerületén egymástól<180°-os szögtartományon belül vannak elosztva, és a fő szerszámtest kerületmenti felülete a forgástengelytől a vezetösugárnál kisebb távolságra helyezkedik el. Ezen túlmenően a fő szerszámtest a fentebb említett alaptesttel, 20 és legalább egy kiegyensúlyozó elemmel rendelkezik, amely az excentrikus zónában van elhelyezve, és úgy van kialakítva, hogy az egyébként fennálló kiegyensúlyozatlanságot legalább részben kiegyensúlyozza. Ebben az összefüggésben a forgácsolószerszám úgy van kialakítva, hogy a kívánt deformációs irányt szabja meg úgy, hogy az alaptest és a kiegyensúlyozó elem 25 között egy elválasztósík van kialakítva, amely a fentebb említett, a forgástengely és egy forgácsolóelem fentebb említett forgácsolóéle által definiált központi síkkal legalább lényegében párhuzamos.

A „legalább lényegében párhuzamosan” ebben az értelemben azt jelenti, hogy tűréstartománya ± 10°-os, előnyösen csak ± 5°-os eltérésen belüli a 30 pontos párhuzamos beállításhoz képest. Előnyösebben az elválasztósík pontosan párhuzamosan van beállítva.

Ebben a tekintetben mindegyik elválasztósík általában egy képzetes sík, amely a két geometriai testet, vagyis az alaptestet és a kiegyensúlyozó elemet választja el egymástól, és amely mentén ez a két test csatlakozik egymáshoz.

2931255

Ebben az értelemben az elvélasztóslkot jellemzően a kontaktfelület határozza meg, amelyen a kiegyensúlyozó elem az alaptesthez illeszkedik, és amely révén a kiegyensúlyozó elem az alaptesthez van erősítve, például ragasztással. Amennyiben azonban az elválasztósík matematikai értelemben 5 mindig síkot alkot, a kontaktfelületet a forgácsolószerszám kialakításától függően nem feltétlenül matematikai értelemben vett sík alkotja, hanem például egy strukturált felület, amely hornyokkal, hullámos profillal vagy más geometriával fogakat képez, és/vagy jobb rögzítést és/vagy az összeszerelés közben könnyebb pozicionálást tesz lehetővé.

ίο A forgácsolóéit következésképpen a forgácsolószerszám forgácsolóelem betétkésének egy sarka alkotja. Egy másik szempontból azonban egy adott pont, különösen a vonatkozó kés egy kijelölt pontja alkotja a forgácsolóéit. Előnyösen a forgácsolóéi ebben az értelemben a kés legkülső sugárirányú pontja.

Előnyös továbbá, ha a forgácsolószerszámnak legalább vagy pontosan 15 két vezetöeleme van, és úgy van kialakítva, hogy keresztmetszetben nézve egy, az elválasztósíkra vagy a központi síkra merőleges (felület), amely áthalad a forgástengelyen, a két vezetöelem pozíciója közötti szög felezőjét alkotja. Ebben az értelemben többek között a forgácsolószerszámnak megbízható koncentrikus megtámasztása valósul meg. A vezetöelemek kialakítása, különös tekintettel a 20 geometriai kialakításra, az alaptesthez viszonyított helyzetben előnyösen megegyezik a WO 2014/195007 dokumentumban leírt változatok valamelyikével. Ez analóg módon igaz a legalább egy forgácsolóelemre, a kiegyensúlyozó elemre, az alaptestre és/vagy az egész fő szerszámtestre is.

Ennek megfelelően a forgácsolószerszám olyan megvalósítása 25 előnyös, amelyben többek között a kiegyensúlyozó elem szintbe van munkálva az alaptesttel a kerületi oldalon. Kerületi irányból nézve a kiegyensúlyozó elem és az alaptest ezért előnyösen törés vagy hajlítási él nélkül simulnak egymásba. Az átmeneti ponton a kiegyensúlyozó elem és az alaptest sugara ezért előnyösen egyenlő. A kiegyensúlyozó elem maximális sugárirányú kinyúlása előnyösen 30 ebben az értelemben megegyezik a excentrikus zóna maximális sugarával.

Egy célszerű kiviteli alakban az egész kiegyensúlyozó elem a keresztmetszetből nézve körszelet. Ennek megfelelően az alaptest szintén körszelet alakú. A kiegyensúlyozó elem ebben az érzelemben kifejezetten az excentrikus zónában van. A kiegyensúlyozó elem és az alaptest ezért síkfelületek mentén van

2031255 egymáshoz erősítve. Ez nagy felületű csatlakozást biztosít a kiegyensúlyozó elem és az alaptest között. A kiegyensúlyozó elem által definiált körszelet általában kisebb az alaptest által meghatározottnál. így például az alaptest a teljes keresztmetszet 6080%-át teszi ki, keresztmetszetben nézve. A kiegyensúlyozó elem a fennmaradó 5 felületet foglalja el.

Hogy a kiegyensúlyozatlanság kívánt kiegyensúlyozását megvalósítsa, a kiegyensúlyozó elem és az alaptest előnyösen más, eltérő fajtömegű anyagból készül. A kiegyensúlyozó elem ebben az esetben az alaptest anyagánál nagyobb fajtömegű anyagból készül. Ennek megfelelően a hiányzó ίο keresztmetszeti felületrészeket az excentrikus zónában nagyrészt kompenzálja a nagyobb fajtömegű anyag által módosított fajtömeg eloszlás. A kiegyensúlyozó elem anyaga előnyösen valamilyen nehézfém. Ezzel szemben az alaptest előnyösen könnyebb anyagból készül, ideális esetben szerszámacélból.

Egy előnyös kiviteli alakban a rezgési energia csillapításához egy 15 energiaelnyelő elemet is létre lehet hozni a kiegyensúlyozó elem elrendezésével. Egy külön kiegyensúlyozó elem alkalmazása további lehetőség a rezgési energiát csillapító elem létrehozására, a rezgések kialakulása ezáltal megelőzhető, vagy legalábbis csökkenthető. Energiaelnyelő elem képezhető például a kiegyensúlyozó elem speciális kialakításával. Például a kiegyensúlyozó elem speciális kiválasztott 20 anyaga csillapítja a rezgést, mivel nehezebb anyagból készül. Az ilyen anyagok elvben előnyösek a kevés rezgéssel járó, központos futáshoz.

Egy célszerű kiviteli alakban a kiegyensúlyozó elem célszerűen az alaptesthez van erősítve, energiaelnyelő elem kialakításának céljából. Egyrészt a ragasztás megbízható kötést biztosít. Továbbá adódik az az előny is, hogy a 25 bizonyos rugalmassággal rendelkező ragasztóanyag a (például hajlítás vagy csavaró rezgés alkalmával) a mozgási energiát belső súrlódási hővé alakítja, így csillapítva a rezgési energiát.

A forgácsolószerszám további előnyös kiviteli alakjában az alaptest vagy a fő szerszámtest legalább két részre van osztva, amelyek egymással tengelyirányban 30 oldható kötéssel csatlakoztathatók, és ahol előnyösen mindegyik részen van legalább egy forgácsolóelem és/vagy vezetőelem.

Ahogy a WO 2014/195007 dokumentumban szerepel, a forgácsolószerszám egy egymástól tengelyirányban eltolt helyzetű késsorral vagy forgácsolóelemmel rendelkező fúrórúd, például egy fent leírt típusú fúrórúd vagy

2031255 sszxeec együttes együttes fúrórúd. A találmány itt leírt elve azonban átültethető más, például csak egyetlen tengelyirányú forgácsoló pozícióval rendelkező forgó forgácsolószerszámra is. Ennek megfelelően a forgácsolószerszám kialakítható például egy úgynevezett vezetőlemezes szerszámként, ahol legalább egy 5 vezetöelem és egy forgácsolóelem legalább közelítőlegesen ugyanazon a forgácsolósugáron, illetve vezetősugáron helyezkedik el, vagy a forgácsolószerszám forgácsoló dörzsárként van kialakítva. A találmány ismertetése alább a fúrórúd vonatkozásában folytatódik, az általános jelleg elvesztése nélkül.

A fúrórudat ebben az értelemben egymástól tengelyirányban egyenlő 10 távolságra osztottan elhelyezkedő furatok megmunkálásra használják, és a fúrórúdon egy sor munkapozíció ennek megfelelően kialakul egy-egy késsel, előnyösen a furatok távolságának megfelelően. Általában ebben az esetben egy munkapozícióban csak egy él dolgozik, míg jellemzően ezeknek az éleknek mindegyikét külön forgácsolóelem hordozza. Itt a furatok jellemzően több 15 centiméterre vannak egymástól, és a fúrórúd teljes hossza általában 10 cm többszöröse, pl. 50 cm vagy akár még hosszabb.

A fúrórúd egy tengelyirányban húzódó fő szerszámtesttel is rendelkezik, melynek forgástengelye a tengelyiránnyal párhuzamos, és amely körül a tényleges megmunkálás során forog, pl. egy orsóhajtással. Amint korábban már említettük, 20 jellemzően egy sor, egymáshoz képest tengelyirányban eltolt helyzetű munkapozíció van a fö szerszámtesten, és mindegyiknek külön forgácsolóeleme vagy forgácsolóteste van. Emellett legalább egy vezető pozíció szintén van a fö szerszámtesten, legalább egy, előnyösen két vezetőelemmel. A vezető pozícióban a fúrórudat a megmunkálási folyamat során egy vezető furat tartja a vezetőelemek 25 segítségével a vezető pozícióban.

Ebben az értelemben mind a forgácsolóelemek, mind a vezetőelemek rendszerint külön testként vannak a fő szerszámtestre erősítve. A vezetöelemeket jellemzően vezetöpofaként alakítják ki. Egy forgácsolótest általában keményfémből, bór-nitritböl vagy más hagyományos forgácsoló 30 szerszámanyagból készült forgácsolóbetét, amelyet csavarkötés erősít a fö szerszámtestre. A vezetőpofák jellemzően szintén ilyen anyagból készülnek, és ragasztással vagy forrasztással felerősített keményfém lapkák alkotják őket. A külön vezetőelemek alternatívájaként legalább egy vezetőelemet a fö szerszámtest alkot, ebben az esetben például a fö szerszámtest kerületi oldala. Itt a vezetőelemek egy vezetősugáron helyezkednek el a forgástengelyre vonatkozóan, a forgácsolóelemek pedig a forgástengelyhez képest egy forgácsolási sugáron helyezkednek el. A vezetősugár és a forgácsolási sugár jellemzően egyenlő méretű, vagy közelítőleg egyenlő méretű.

A fö szerszámtest ezt követően kettéoszlik: egy funkcionális zónára, ahol a funkcionális elemek, vagyis a vezetöelemek és a forgácsolóelemek találhatók, valamint egy excentrikus zónára, így a funkcionális zóna és így a funkcionális elemek csak egy 180°-nál kisebb szögtartományon helyezkednek el. Ugyanekkor a fö szerszámtest kerületi oldala a szemközti excentrikus zónában a ίο vezetösugámál kisebb távolságra van a forgástengelytől.

A excentrikus zónában bizonyos mértékben visszahúzott fö szerszámtest, valamint a funkcionális elemeknek a fö szerszámtest csak egy oldalán történő elrendezése együtt lehetővé teszi az egész fúrórúd excentrikus vezetését (sugárirányban eltolva a forgástengelyhez képest, a megfelelő furatokon 15 keresztül, ahol a furatmegmunkálási sugár kisebb, mint a vezetösugár). Ugyanekkor azonban a tényleges furatmegmunkálási folyamat során a munkapozícióban a fúrórúd közvetlen megtámasztása biztosított a tényleges furatmegmunkálási folyamatban.

Ebben a tekintetben a kialakítás azon a megfontoláson alapul, hogy 20 megvalósul a fúrórúd egy megbízható koncentrikus támasztása, ahol a vezetöelemek megbízhatóan megtámasztják a fúrórudat egy kerületi zónán belül, amelyben a fúrórúd a furatmegmunkálási folyamatban fellépő forgácsolóerök miatt elmozdul. A „koncentrikus támasztás” ebben az értelemben azt jelenti, hogy a forgástengely a furat tengelyével esik egybe. A funkcionális elemek csak 25 egy oldalon történő elrendezése lehetővé teszi egy szabad vagy eltávolodás! terület kialakítását a szemközti „szabad” kerületi oldalon, ezzel lehetővé téve a fúrórúd furatokba történő megfelelő excentrikus bevezetését, és megfelelő támasztással egy sor furat párhuzamos megmunkálásának elvégzését.

Az alapelv, amely szerint a forgácsolószerszám valamennyi, többé30 kevésbé tagolt kontúrt alkotó funkcionális eleme, vagyis a forgácsolóelemek és a vezetöelemek 180°-os szögtartományon belül helyezkednek el, valamint a fö szerszámtest speciális kialakítása, amely az excentrikus zónán belül többékevésbé sík, mindig lehetővé teszi a furatból történő excentrikus kivételt és az abba történő excentrikus behelyezést, mindezt a furat központosított

2031255 megmunkálása mellett. A excentrikus kivétel segítségével megelőzhető a megmunkált furatfelület károsítása, amikor a fúrórudat kiveszik a furatból. Következésképpen, ez az alapvető találmányi elv előnyös a vezetöpofás szerszámok esetén is, amelyekben nincsenek tengelyirányban eltolt 5 forgácsolóelemek elrendezve.

Ebben az értelemben a fö szerszámtest kerületi oldala előnyösen az excentrikus zónában fut egy íves vonal mentén, különösen körív mentén. Ennek az íves vonalnak a középpontja a beillesztési tengelyen helyezkedik el, amely excentrikusán van elrendezve a forgástengelyhez képest. Különösen a ίο forgástengelyhez képest tolódik el a funkcionális zónába. A kifejezetten köríves kialakítás ezért lehetővé teszi, hogy az excentrikus zóna - keresztmetszeti nézetben vagy felülnézetben - egy félkör formájában legyen kialakítva, melynek középpontja be van tolva a funkcionális zónába, hogy a szükséges szabad teret biztosítsa. A köríves vonal helyett egy másik kontúrvonal is lehetséges, például az 15 excentrikus zónában egy elliptikus kerületi kontúr.

Egy praktikus kiviteli alakban a fő szerszámtest kerületmenti felülete a funkcionális zónában körív. A kerületmenti felület kontúrja a fö szerszámtest kerülete mentén ezért ebben a speciális kialakításban két körívvel közelíthető, mindkét körív középpontját a szemközti zóna felé eltolva.

Az első kiviteli alak szerint a vezetöelemek tengelyirányban eltoltan helyezkednek el a forgácsolóelemekhez képest, a be nem fogott vég homlokfelületén anélkül, hogy a vezetöelemek tengelyirányú pozíciójában forgácsolóelem lenne elhelyezve. Ebben a változatban a fúrórudat először excentrikusán vezetik át a furatokon, amíg a vezetöelemek vezetöfuratba nem 25 kerülnek, amelyet előnyös esetben előzetesen a végleges méretére munkálnak.

Ezután a többi furat megmunkálása következik a forgácsolóelemek segítségével. Ennél a kialakításnál az egyedi munkapozíciók, és így az egyedi forgácsolóelemek előnyösen egyenlő távolságban vannak eltolva egymáshoz képest tengelyirányban, ugyanolyan távolságra, mint a furatok távolsága. Ez biztosítja az egyes 30 csapágyfuratok párhuzamos, egyidejű megmunkálását.

Egy előnyös kialakításban a vezetöelemek az egyik forgácsolóelemmel azonos pozícióban vannak elhelyezve, így a munkapozíció és a vezetöelempozíció egybeesik, és kombinált forgácsoló-vezető pozíciót képez a fúrórúdon. A vezető munkapozíció forgácsolóeleme, pontosabban a kése ideiglenesen

2031255 tengelyirányban van elrendezve a többi munkapozíció késeihez vagy a megadott távolsághoz képest. Ez egy kétlépéses megmunkálási eljárást tesz lehetővé, amelyben az első megmunkálási lépésben a vezető munkapozíció kése egy tartófuratot munkál meg egy vezető furatnál. A fúrórudat ebben az 5 összefüggésben a megmunkálandó furat vezeti és támasztja a forgácsolóelemekkel megegyező pozícióban vagy a forgácsolóelem mögé kissé eltoltan elhelyezett vezetőelemek segítségével, ahogy ez a dörzsárakat alkalmazó forgácsolási folyamatokban rutinszerűen történik. Ezután a második megmunkálási lépésben a többi furatot ugyanakkor, ugyanazokkal a ίο forgácsolóelemekkel munkálják meg, miközben a fúrórudat a kialakított vezető furatban a vezetőelemek támasztják meg. A vezető furat külön megmunkálására így nincs szükség, és egy munkalépés elhagyható.

Ebben az értelemben a vezetőelemek praktikusan túlnyúlnak egy tengelyirányú hosszon, amely úgy van méretezve, hogy megtámassza a fő 15 szerszámtestet és a vezető furatot, amíg a többi furat megmunkálása folyik. A megmunkálási folyamat közben az első vezető furat kialakítása azelőtt történik, mielőtt a többi munkapozíció kései elérik a saját furatukat. Ezeknek a furatoknak a megmunkálásakor a fő szerszámtestet a vezető furatban ezek a hosszúkás vezetöelemek támasztják meg.

A vezetöelem munkapozíciója előnyösen a fö szerszámtest középső zónájában kerül kialakításra. Különösen a fúrórúd nagyon nagy benyúlási hossza esetén szükséges a köztes megtámasztás, ezáltal lehetővé téve a vezető furat hatékony koncentrikus megmunkálását.

A excentrikus zóna kialakítása alapján a fő szerszámtest geometriája, 25 keresztmetszetben nézve nem kör alakú, amely elvben a forgástengely körüli forgása esetén kiegyensúlyozatlansághoz vezetne. Hogy a kiegyensúlyozatlanságot legalább csökkenthesse, a kiegyensúlyozó elem elrendezése a fentebb leírtaknak megfelelő. A kiegyensúlyozó elem ebben az értelemben a fő szerszámtest részét képezi, amely ennek megfelelően egy alaptestre és legalább egy kiegyensúlyozó elemre osztható 30 fel. Ez legalább részben kompenzálja a belső kiegyensúlyozatlanságot, és egyenletesebb futást eredményez.

Ebben az értelemben mindig lehetséges a forgácsolószerszám középső részét úgy elrendezni, hogy két rögzítési ponton rögzítve cserélhető legyen.

2031255 sscTcec

A forgácsolószerszám egy másik kiviteli alakja szerint a forgácsolószerszám tengelyirányban kapcsolóhüvelytöl be nem fogott vég homlokfelületéig tartó alaptestből, valamint egy, tengelyirányban csak az alaptest egy részét lefedő kiegyensúlyozó elemből áll, amely kimondottan egy adott 5 távolságra ér véget a homlokfelülettől. Ennek megfelelően a forgácsolószerszám be nem fogott vége, vagyis a forgácsolószerszám homlokfelület utáni szakasza a tengelyiránnyal szemben, nem rendelkezik ellensúlyozó tömeggel, következésképpen a forgácsolószerszám helyi tömegközéppontja a be nem fogott végnél a forgácsolószerszám forgástengelyétől eltolt pontban helyezkedik 10 el. A vonatkozó helyi tömegközéppontra ekkor egy centrifugális erő hat a forgácsolószerszám használata közben, és következésképpen a forgácsolószerszám meghajlik, amikor a be nem fogott vég sugárirányban kifelé hajlik a forgástengelytől, és ennek megfelelően a furatfalhoz nyomódhat. Ebben az értelemben a szerszámban szándékosan egyfajta előfeszítést hozunk létre.

Ez végezetül megvalósítja a tényleges célt, nevezetesen a szerszám rendkívül erős rögzítését, pontosabban a forgácsolószerszám fogadó furatban történő rögzülését, tehát megakadályozza a szerszám eltávolodását a furatfaltól, amely következésképpen a szerszámrendszer rendkívül robusztus és precíz működését eredményezi. Ugyanakkor a magas fokú kiegyensúlyozottság a 20 szerszám nem közvetlenül alátámasztott zónájában is megmarad.

Az alapelvet itt független feltalálói megközelítésnek tartjuk, és kifejezetten fenntartjuk a jogot egy erre vonatkozó szabadalom benyújtására. A megoldás elvben független az elválasztósík beállításától az alaptest és a kiegyensúlyozó elem között, és ezért alkalmazható a bejelentőtől származó WO 2014/195007 dokumentumban 25 feltárt forgácsolószerszám kiviteli alakjaiban is.

Előnyösen a kiegyensúlyozó elem ebben az értelemben oldhatatlan kötéssel az alaptesthez van erősítve, pl. ragasztással.

A legtöbb alkalmazásban a forgácsolószerszám ellensúlyozó tömeg 30 nélküli, be nem fogott vége előnyösen az alaptest teljes kiterjedésének minimum 5%ával, előnyösebben minimum 10%-ával, és különösen minimum 20%-ával egyenlő hosszban tengelyirányban túlnyúlik.

A legtöbb alkalmazásban a forgácsolószerszám ellensúlyozó tömeg nélküli, be nem fogott vége előnyösen az alaptest teljes kiterjedésének be nem fogott végmaximum 50%-ával, előnyösebben maximum 30%-ával, és különösen maximum 20%-ával egyenlő hosszban tengelyirányban túlnyúlik.

Egy előnyös kiviteli alakban a kiegyensúlyozó tömeg közelítőleg az alaptest teljes hossz mentén húzódik tengelyirányban; ez a kiegyensúlyozó elem 5 azonban két részből van kialakítva, ahol az első rész vagy az első szakasz a kapcsolóhüvelytől indul tengelyirányban a fúrórúd be nem fogott végéig, és ahol a második rész vagy második szakasz túlnyúlik a be nem fogott végen, és a homlokfelületnél ér véget. Az első rész ebben az értelemben előnyösen oldhatatlan kötéssel van az alaptesthez erősítve, pl. ragasztással. A második rész a be nem 10 fogott végen van elrendezve, és az előzővel szemben oldható kötéssel, pl. csavarozással van az alaptesthez erősítve. Ennek megfelelően a kiegyensúlyozó elem második része igény szerint bármikor eltávolítható, és az ellensúlyozó tömeg eltávolítható a be nem fogott végről.

A be nem fogott végen elrendezett kiegyensúlyozó elem második 15 részének preferált tengelyirányú kinyúlása itt előnyösen megfelel a forgácsolószerszám ellensúlyozó tömeg nélküli be nem fogott végének fentebb említett tengelyirányú kinyúlásainak.

A találmány példaként! kiviteli alakjait egyszerűsített, sematikus rajzalapján ismertetjük. A rajzon az

1A,1B ÁBRA fúrórúd részmetszete a megmunkálási folyamat elején és végén, amely egy sor, egymástól adott távolságban elrendezett furatba van bevezetve, a

2. ÁBRA fúrórúd véglapjának nézete, a

3. ÁBRA Egy megmunkálandó furat fenékfelületének nézete a benne 25 lévő fúrórúddal, amikor a fúrórudat excentrikusán behelyezik a furatokba, a

4. ÁBRA A 3. ÁBRÁHOZ hasonló ábrázolás, ahol azonban a fúrórúd a központi forgácsoló helyzetbe van állítva, amikor a tényleges furatmegmunkálás történik, az

5A-C ÁBRA A furatokba illesztett fúrórúd ábrázolásai a második kiviteli alakkiviteli alaknak megfelelően, kétlépéses megmunkálási folyamat ábrázolásához, ahol az 5A ÁBRA a fúrórúd pozícióját mutatja, mielőtt a csapágyfuratban furatmegmunkálást végezne, az 5B ÁBRA egy köztes helyzetet

2031255 mutat a többi furat megmunkálásának indítása előtt, az 5C ÁBRA pedig a furatok megmunkálás utáni véghelyzetét mutatja, a

6. ÁBRA további kiviteli alak 2. ÁBRÁHOZ hasonlítható ábrázolása kiegyensúlyozó elemmel, a

7. ÁBRA A fúrórúd alternatív változata kiegyensúlyozó elemmel, részmetszetben, és a

8. ÁBRA A fúrórúd egy további változata kiegyensúlyozó elemmel, részmetszetben.

Az azonos elemek az ábrákon azonos jelöléssel vannak ellátva.

Az 1A, 1B és az 5A, 5B és 5C ÁBRÁKON látható két kiviteli alakban 2 fúrórúd, vagy együttes fúrórúd, 4 tengelyirányban húzódik hátsó 6 kapcsolóhüvelyböl 8 első homlokfelületig . A 6 kapcsolóhüvelyt követően a 2 fúrórúd rúdszerű 10 fő szerszámtesttel rendelkezik, amelyen 12 forgácsolóelemek tengelyirányban vannak elosztva, mindegyik egy-egy munkapozícióhoz tartozóan, a 15 10 fő szerszámtesten . Ebben az értelemben valamennyi 12 forgácsolóelem a 10 fő szerszámtesten van elrendezve, azonos szöghelyzetben, vagyis egy vonalban. Munkapozíciónként csak egy 12 forgácsolóelem van a 10 fő szerszámtestre erősítve. Továbbá vezetöpofaként kialakított 14 vezetöelemek a 10 fő szerszámtest vezető pozíciójában vannak elrendezve. A 12 forgácsolóelemek és a 14 vezetőelemek 20 funkcionális elemek.

Az ismertetett verziók alternatívájaként, ahol a 12 forgácsolóelemeket azonos szöghelyzetben pozícionálják, a funkcionális elemek, különösen a 12 forgácsolóelemek különböző tengelyirányú és szöghelyzetű pozíciókban vannak elhelyezve. Ez különösen a rezgésre való hajlamot csökkenti. A 12 25 forgácsolóelemek itt előnyösen csak mindössze néhány fokkal vannak eltolva (10°-nál kisebb mértékben), a megadott célszöghelyzethez viszonyítva.

Az 1A és 1B ábra további kiviteli alakot mutat be, amelyben a 10 fő szerszámtest két 10A, 10B részre van osztva oldható kötéssel rögzített toldóponton. A toldópontot az ábrákon függőleges szaggatott vonal jelöli. A 10A, 30 10B részek () egymással szomszédosak 4 tengelyirányban. Toldópont mindig elrendezhető 16 csapágyfurat után 4 tengelyirányban úgy, hogy a hátsó 10B részhez () toldat csatlakozzon. Például a toldópont van kialakítva az első homlokfelületen az 1A, 1B ÁBRÁN látható módon, hogy (további) toldatot lehessen ehhez a homlokfelülethez csatlakoztatni.

2031255

A 2 fúrórúd általában egy sor 16 csapágyfurat megmunkálására szolgál, különösen forgattyústengelyek vagy bütyköstengelyek 16 csapágyfuratainak megmunkálásához. Ebben az értelemben a 16 csapágyfuratokat 18 csapágyházakban alakítják ki, amelyek egymástól adott 5 távolságra vannak elhelyezve. Általában a szomszédos 18 csapágyházak egymástól egyenlő a távolságra vannak. Az egyes 18 csapágyházak, és így a hozzájuk tartozó munkapozíciók közötti a távolság mindig lehet különböző is. Az a távolság jellemzően néhány centiméteres tartományban mozog, például 520 cm-es tartományban, a motor és a henger méretétől függően. A példa szerinti ίο változatban öt 18 csapágyház látható. A motor kialakításától függően ez több vagy kevesebb is lehet. A 16 csapágyfuratok mindegyike közös B furattengelyen helyezkedik el, amely megmunkáláskor jellemzően egybeesik a 2 fúrórúd R forgástengelyével. A 2 fúrórúd a megmunkálási folyamatban az R forgástengely körül forog.

A 16 csapágyfuratok megmunkálásához az általános eljárás először bevezetni a 2 fúrórudat a 16 csapágyfuratokba 4 tengelyirányban, amíg az egyes 12 forgácsolóelemek mindegyike a hozzá tartozó 16 csapágyfurat előtt van. A 2 fúrórúd a 16 csapágyfuratokba történő beillesztésének részletes leírása alább következik. A behelyezéskor az R forgástengely eltolt állapotban van a B 20 furattengelyhez képest. Ezután megkezdődik a tényleges megmunkálási folyamat. Ennek eléréséhez a 2 fúrórudat ismét koncentrikus helyzetbe állítják a B furattengellyel, hogy a B furattengely és az R forgástengely legalább közelítőleg ismét egytengelyű legyen. A tényleges megmunkálási folyamat ekkor megy végbe a 2 fúrórúd forgatásával az R forgástengely körül, miközben az 25 egyes 12 forgácsolóelemek az adott 16 csapágyfuratokat munkálják meg. E megmunkálás közben a 2 fúrórudat a 14 vezetöelemek támasztják az egyik 16 csapágyfuratban, a továbbiakban ez 16A vezető furat.

Ennek az alapvető munkafolyamatnak, vagyis a excentrikus behelyezésnek és az utólagos központosításnak és a furatmegmunkálási folyamat 30 kezdeményezésének a lehetővé tételéhez a 12 forgácsolóelemek és a 14 vezetöelemek meghatározott szöghelyzetben vannak elhelyezve a 10 fö szerszámtesten. A speciális elrendezés és a működési elv részletes leírása alább következik, és a 2-4. ÁBRÁN bemutatott módon történik:

2931255

A 2. ÁBRA a 2 fúrórúd homlokfelületének nézetét mutatja, pontosan két darab 14 vezetőelemmel, valamint az elülső 12 forgácsolóelemmel, amelytől a többi 12 forgácsolóelem 4 tengelyirányban van eltolva, és azonos szöghelyzetben van.

A 10 fő szerszámtest két félre van osztva, ahol a rúd egyik fele 5 funkcionális 19 zóna, másik fele 20 excentrikus zóna . Az összes funkcionális elem, vagyis a 14 vezetőelemek és a 12 forgácsolóelemek, amelyeknek behelyezéskor tagolt a kontúrja, a funkcionális 19 zónában vannak elrendezve a 10 ö szerszámtest 22 kerülete mentén, a szögtartományon belül. Az a szögtartomány itt kisebb, mint 180°. A bemutatott példaváltozatban ezek a ίο funkcionális elemek egy kb. 160°-os a szögtartományban helyezkednek el. Egy 14 vezetöelem közvetlenül a 12 forgácsolóelem után, 24 forgásirányban, pl. 10-20° szögtávolságra, a második 14 vezetőelem pedig az a szögtartomány végén, a 12 forgácsolóelemtől például 130-160° szögtávolság-tartományban van elrendezve.

A két 14 vezetőelem ebben az esetben úgy van elrendezve, hogy a 10 15 fő szerszámtestre ható eredő erő F komponense a forgácsolási folyamat során a két 14 vezetöelem közötti zónában támadjon. Ez garantálja, hogy a 14 vezetöelemek a 26 furatfalhoz nyomódjanak a megmunkálási folyamatban, hogy biztosítsák a 2 fúrórúd koncentrikus vezetését.

Az R forgástengelytől a 14 vezetöelemek egy r1 vezetösugárnyira 20 vannak elhelyezve. A 12 forgácsolóelem sugárirányban legszélsőbb pontja meghatározza az élt, amely ugyanazon az r1 vezetösugáron előnyösen azonos . Egyes kiviteli alakokban a kés lehet sugárirányban is valamennyire befelé eltolva, hogy a 14 vezetőelemekre sugárirányú elöfeszítést gyakoroljon.

A 10 fö szerszámtest keresztmetszetének kontúrja nem kör alakú. A 25 példaváltozatban a 10 fö szerszámtest, keresztmetszetben nézve, legalább két, közelítőleg körszelet alakú, egymáshoz képest eltolt alakzatból tevődik össze. A funkcionális 19 zónában a 22 kerület tehát egy köríven fut az R forgástengely körül, az első kör k1 sugara mentén. A 20 excentrikus zónában a 22 kerület ezzel szemben egy második köríven fut egy második k2 sugár mentén egy, az R 30 forgástengelytől eltolt tengely mentén, amelyet a továbbiakban E behelyezés! tengelynek nevezünk. Amint az különösen a 2. ÁBRÁN látható, az E behelyezést tengely sugárirányban eltoltan helyezkedik el az R forgástengelyhez képest, amennyiben a funkcionális 19 zónába van betolva. Az r1 vezetösugárral összehasonlítva az R forgástengely és a 22 kerület közötti távolság (különösen a

2031255

SSZZTEÖC excentrikus zóna 360°-a szögtartományának középén lévő pozícióban mérve) jelentősen lecsökken, hogy egy nagyjából sarló alakú szabad vagy 28 eltávolodás! terület alakuljon ki a 20 excentrikus zóna mellett. A vezetősugár nagyobb, mint d távolság, például 10-30%-kal. A 2. ÁBRÁN egy második, k2 sugarú kör látható 5 szaggatott vonallal az E behelyezés! tengely körül, a szemléltetés kedvéért.

Ugyanekkor egy r1 vezetösugarú vezetőkor folytonos vonallal van feltüntetve az R forgástengely körül.

A kialakult 28 eltávolodás! terület lehetővé teszi a 10 fő szerszámtestnek a 28eltávolodási terület felé történő mozgatását, hogy a 2 ίο fúrórudat a 16 csapágyfuratba lehessen illeszteni, és a 2 fúrórúd a 12 forgácsolóelemekkel és a 14 vezetőelemekkel átvezethető legyen. Ezt a behelyezés! folyamatot a 3. ÁBRÁN mutatjuk be:

A 2 fúrórúd 16 csapágyfuratokon keresztül történő behelyezéséhez a 2 fúrórudat a 16 csapágyfuratokon keresztül vezetik át az E behelyezés! tengely 15 mentén, amely a B furattengelyhez képest excentrikus. A 20 excentrikus zóna kontúrját és méreteit, különösen a 22 kerületéta 20 excentrikus zónában úgy választják meg, hogy ilyen excentrikus bevezetés mellett a különálló funkcionális elemek a megmunkálatlan 16 csapágyfurat 26 furatfalához szabadon hozzáférjenek. A 16 csapágyfurat a kezdeti megmunkálatlan állapotban r2 20 sugárral rendelkezik, amelyet a 3. és 4. ÁBRÁN vezetővonal jelöl.

A megmunkáláshoz a 2 fúrórúd újra központos helyzetbe áll, vagyis sugárirányban elmozdul, hogy a B furattengely és az R forgástengely egytengelyű legyen, a 4. ÁBRA szerint. A megmunkálási folyamatot ezután ebben az állapotban hajtják végre. Ehhez a 2 fúrórúd az R forgástengely körül 24 25 forgásirányban forogni kezd, hogy a 12 forgácsolóelem megmunkálja a 26 furatfalat, r3 végleges sugarú furatot fúrva.

A 2 fúrórúd koncentrikus megvezetését a 12 vezetöelemek végzik. A 2 fúrórúd koncentrikus vezetését biztosítandó, amely a lehető legprecízebb, a 14 vezetőelemek előnyösen valamennyire koncentrikusan vannak elrendezve az R 30 forgástengelyhez képest, vagy a DE 10 2012 223 183 A1 dokumentumban leírt, valamivel nagyobb sugáron vannak elrendezve..

Alternatív megoldásként vagy kiegészítésként egy úgynevezett egyvonalba állító adapter is használható. Ez a szerszámgép orsója és a forgácsolószerszám közé van beiktatva. A beállító adapter a forgácsolószerszám kapcsolóhüvelyét fogadja be. Ez sugárirányban elmozdítható a beállító adapteren belül, az adapter kiviteli alakjától függően. Ez lehetővé teszi 2 fúrórúd koncentrikus megvezetést és beállítását.

A 2-4. ÁBRA szerint ismertetett alapelv mind az 1A, 1B ÁBRA szerinti 5 első változatban, mind az 5A-5C ÁBRA szerinti második változatban teljesül.

Az első kiviteli alakban a 14 vezetőelemek a 10 fő szerszámtest felületén vannak kialakítva anélkül, hogy a 10 fő szerszámtest e pozíciójában lenne 12 forgácsolóelem; ez a vezető pozíció. Ebben a kiviteli alakban az első 16A vezető furatot fúrják ki az r3 kész sugárra külön előkészítő eljárásban, melyet azután a 2 ίο fúrórúd behelyezése követ. Ez először excentrikusán, a 14 vezetőelemek 16A vezető furatba való behelyezésével történik. A 2 fúrórúd központosítását követően a többi 16 csapágyfurat megmunkálási folyamata következik. Az a távolságnak megfelelően a különálló 12 forgácsolóelemek szintén a távolságra vannak elhelyezve egymástól, különösen egyenlő távolságra.

Az 5A-5C ÁBRA szerinti kiviteli alakkal szemben az összes 16 csapágyfurat egyidejű megmunkálása lehetséges a 2 fúrórúd egyszeri behelyezésével. Következésképpen furat előkészítése szükségtelen a 16A vezető furat kialakításához. A megmunkálási folyamat ebben az értelemben két lépésben megy végbe, ahol az első lépésben először a 16A vezető furat () 20 kialakítására kerül sor, majd a második megmunkálási lépésben a második 16 csapágyfurat megmunkálása következik. Elvben mindig kialakítható egynél több 16A vezető furat. A 16A vezető furat itt, az úgynevezett vezetősáv eljárás szerint van kialakítva, ahogy ezt pl. dörzsárak esetén nevezik.

Ebben a tekintetben a munkapozíciók bármelyike, amelynél egy 12 25 forgácsolóelem van elhelyezve, egyidejűleg vezetöpozícióként is létrejön, így a 10 fő szerszámtesten egy kombinált 32 vezetőelem-munkapozíció jön létre. Ezt ugyanakkor az is jellemzi, hogy a 14 vezetőelemek szintén ebbe a pozícióba vannak rendezve a 12 forgácsolóelem mellett. A 14 vezetőelemek ezért közelítőleg a 12 forgácsolóelem 4 tengelyirányú pozíciójában indulnak, és 4 30 tengelyirányban hátrafelé nyúlnak I tengelyhosszon. Ebben az értelemben ez a 32 vezetőelem-munkapozíció praktikusan a 2 fúrórúd középső 30 zónájában alakul ki.

Az itt ismertetett kiviteli alakok összesen öt 18 tartóelemmel rendelkeznek, ezért ez a 32 vezetőelem-munkapozíció a harmadik, 18A középső tartóelemre vonatkozik. Az 1A, 1B ÁBRÁK szerinti első példától eltérően az egyes 12 forgácsolóelemek 4 tengelyirányban nem egyenlő távolságra vannak elhelyezve. Ehelyett a 32 vezető munkapozíció 12A középső forgácsolóeleme ideiglenesen az a távolsághoz van igazítva, biztosítandó, hogy először a 18A 5 középső tartóelemet munkálja meg, és a 16 csapágyfuratot alakítsa ki. A 12A középső forgácsolóelem egy egyenlő távolságú elrendezésből kiindulva ezért előre mozdul a következő 12 forgácsolóelem felé a 18A csapágyház szélességével, és egyidejűleg ezzel a távolsággal távolabbra kerül a szomszédos 12 forgácsolóelemtöl hátrafelé. Amint az 5B ÁBRÁN látható, az ίο egyenletes elosztástól való eltérés valamivel kisebb a 18 csapágyházak szélességénél, így a többi 12 forgácsolóelem így már forgácsol, amikor a 12A középső forgácsolóelem még a 16A vezetöfuratban van. Ekkor a 2 fúrórudat a 14 vezetőelemek már megtámasztják a 16A vezető furatokban.

A 14 vezetőelemek ebben a változatban meghatározóak a 2 fúrórúd 15 megbízható koncentrikus vezetéséhez a 16A vezető furat megmunkálásakor. Ezért ezeknek alapvetően ugyanabban a tengelyirányú magasságban kell kezdődni, mint a középső 12A forgácsolóelem.

Ahogy az első kiviteli alak esetében is, a 114 vezetöelemek L tengelyirányú hossza úgy van méretezve, hogy a 10 fő szerszámtest mindaddig 20 meg van támasztva, amíg a többi 12 forgácsolóelem a 16 csapágyfuratokat megmunkálja. Az L tengelyirányú hossz tehát nagyobb, mint a 18 csapágyházak tengelyirányú mérete és jellemzően nagyobb, mint a 12 forgácsolóelemek 4 tengelyirányú kinyúlása; lényegében a 18 csapágyházak és/vagy a 12 forgácsolóelemek tengelyirányú méretének többszöröse.

Amint a 6. ÁBRÁN látható, a 10 fö szerszámtest szintén egy 34 alaptestre és egy hozzáerősített 36 kiegyensúlyozó elemre van osztva. A 36 kiegyensúlyozó elem ebben az esetben egy 38 ragasztóréteggel van a 34 alaptestre erősítve; a 6. ÁBRA szerinti alaptest a 38 ragasztóréteg alatt, a 36 kiegyensúlyozó elem pedig felette látható. Ezenkívül kiegészítő csavarkötés is alkalmazható.

Ehhez a 2 fúrórúd úgy van kialakítva, hogy a 34 alaptest és a 36 kiegyensúlyozó elem között egy T elválasztósík van, amely egy, az R forgástengely és a 12 forgácsolóelem, vagyis a legalább egy 12 forgácsolóelem SE forgácsolóéle által definiált M központi síkkal legalább lényegében

2031255

2331255 párhuzamosan van tájolva. Ebben a kiviteli alakban mindegyik SE forgácsolóéi a 12 forgácsolóelem késének 12 forgácsolóelem sugárirányban legkülső pontja.

Továbbá, a 2 fúrórúd a 6. ÁBRA szerint két 14 vezetöelemmel rendelkezik, és úgy van kialakítva, hogy a T elválasztósík R forgástengelyt metsző N 5 merőlegese a két 14 vezetőelem közötti szög felezőjét képezi. A két egyenlő részszöget a 6. ÁBRÁN dupla vonal jelöli. Ebben az értelemben többek között a 2 fúrórúdnak egy megbízható koncentrikus megtámasztása valósul meg.

Amint a 6. ÁBRÁN látható, a 36 kiegyensúlyozó elem keresztmetszetben nézve körszelet alakú, ahol a körszelet 40° és 180° közötti ίο szögtartományban helyezkedik el. A 36 iegyensúlyozó elem itt 4 tengelyirányban húzódik, és a hengerpalást felülete van a kerület mentén. A 34 alaptest érintkező felülete előnyösen síklapúra van kialakítva, amely ebben az esetben egybeesik az elválasztósíkkal. A 36 kiegyensúlyozó elemnek megfelelően a 34 alaptest keresztmetszetben nézve szintén körszelet alakú.

Ebben az esetben a 34 alaptest keresztmetszeti területe nagyobb, mint a 36 kiegyensúlyozó elemé .

Egy 36 kiegyensúlyozó elem a 28 eltávolodás! területből adódó kiegyensúlyozatlanságot (a 10 alaptest homogén kialakítása esetén) legalább részben kompenzálja. Itt a 36 kiegyensúlyozó elem nagyobb sűrűségű anyagból 20 készül, mint a 34 alaptest. A kiegyensúlyozó elem ennek megfelelően nehézfémből készül, míg a 34 alaptest könnyebb acélból, főleg szerszámacélból.

Következésképpen általában nemkívánatos deformáció lép fel a forgácsolószerszámmal történő használat esetén, hasonlóan a bimetál (termo-) elemekéhez. A 36 kiegyensúlyozó elem és a 34 alaptest fentebb leírt 25 kialakítása biztosítja, hogy e 2 forgácsolószerszám használata során jellemzően fellépő deformáció, egy SE forgácsolóéit, keresztmetszetben nézve jelentősen eltoljon egy BBR irányban, az M központi síkra merőlegesen. Ennek megfelelően különösen az biztosított, hogy a vonatkozó SE forgácsolóéi az M központi síkkal párhuzamosan nem tolódik el, az SE forgácsolóéiból nézve, különösen nem 30 sugárirányban, az R forgástengely irányában. Ennek megfelelően többé-kevésbé kialakul egy specifikus BBR deformációs irány, amely különösen előnyös hatással van a fúrórúd precizitására.

A 36 kiegyensúlyozó elem elrendezésének egy másik előnye a rezgéscsillapító tulajdonsága. Másrészt a nehézfém használata pozitívan befolyásolja a rezgések elkerülését. Emellett a rezgéscsillapító tulajdonságot a 38 ragasztóréteg ragasztott kötése is javítja. A mozgási, és így a rezgési energiát a 38 ragasztóréteg elnyeli a belső súrlódás révén. A mozgási energia így elnyelődik, és az olyan rezgések, mint pl. a hajlításból vagy csavarásból 5 eredő rezgések hatékonyan csillapíthatok.

A 7. ÁBRA a 2 fúrórúd egy további kiviteli alakját mutatja be sematikusan. Ezzel a változattal a 34 alaptest a 6 kapcsolóhüvelyből nyúlik ki a 8 homlokfelületig 4 tengelyirányban a 2 fúrórúd 40 be nem fogott végén. A 34 alaptesthez ragasztott 36 kiegyensúlyozó elem ezzel szemben 4 tengelyirányban csak a 34 alaptest egy ίο részén húzódik, és a 8 homlokfelülettől egy adott távolságra ér véget. Ennek megfelelően a 2 fúrórúd 40 be nem fogott vége ellensúlyozó tömeg nélküli, és következésképpen a fúrórúd helyi tömegközéppontja a 40 be nem fogott vég R forgástengelytől eltolt zónájában van. A vonatkozó helyi tömegközéppontra ekkor egy centrifugális erő hat a 2 fúrórúd használata közben, és következésképpen a 2fúrórúd 15 meghajlik, amikor a 40 be nem fogott vég sugárirányban kifelé hajlik az R forgástengelytől, és ennek megfelelően a 26 furatfalhoz nyomódhat. így egy bizonyos elöfeszítettség jön létre, amely elősegíti a szerszám biztonságos támaszkodását, vagyis a fúrórúd illeszkedését a furatba.

A 8. ÁBRA továbbá a 2 fúrórúd e változatának egy kis módosítását 20 mutatja be sematikusan . Itt a 36 kiegyensúlyozó elem szintén végignyúlik a 34 alaptest teljes hosszán 4 tengelyirányban. Ez a 36 kiegyensúlyozó elem azonban két részből van kialakítva, ahol az első rész vagy az első szakasz a 6 kapcsolóhüvelytöl indul 4 tengelyirányban a 2 fúrórúd 40 be nem fogott végéig, és a második rész vagy második szakasz túlnyúlik a 40 be nem fogott végen, és a 25 8 homlokfelületnél ér véget. Az első rész itt oldhatatlan kötéssel van a 34 alaptesthez erősítve, például ragasztással. A második rész a 40 be nem fogott végen van elrendezve, és az előzővel szemben oldható kötéssel, például 42 csavarozással van az 34 alaptesthez erősítve. Ennek megfelelően a 36 kiegyensúlyozó elem második része igény szerint mindig eltávolítható, hogy a 7. 30 ÁBRA szerinti 2 fúrórudat kapjuk vissza, kihasználva annak speciális előnyeit.

Az átláthatóság kedvéért a 7. és 8. ÁBRÁN a 12 forgácsolóelemek, a 14 vezetőelemek és 18 csapágyházak ábrázolásától eltekintettünk.

Claims (9)

1. Együttes fúrórúd (2), egymástól tengelyirányban (4) osztással (a) 5 elhelyezett furatok (16) megmunkálásához, amelynek tengelyirányban (4) kinyúló fö szerszámteste (10) van, amelynek forgástengelye (R), legalább egy forgácsolóéllel (SE) ellátott forgácsolóeleme (12), és a fő szerszámtestet (10) vezető furatban (16A) megvezető vezetőelemei (14) vannak, ahol a vezetőelemek (14) a forgástengelytől (R) vezetősugárnyira (r1) ίο vannak elhelyezve, és ahol a fő szerszámtest (10) funkcionális zónára (19), és excentrikus zónára (20) van felosztva, és ahol a forgácsolóelemek (12) és a vezetőelemek (14) a fő szerszámtest (10) kerületén (22) vannak elosztva, 180°-nál kisebb szögtartományban (a), és

15 - ahol a fő szerszámtest (10) kerülete (22) az excentrikus zónában (20) a vezetősugárnál (r1) kisebb távolságra (d) van a forgástengelytől (R), és ahol a fő szerszámtest (10) alaptestből (34), és legalább egy, az egyébként fennálló kiegyensúlyozatlanságot legalább részben kiegyensúlyozó, kiegyensúlyozó elemből (36) áll, amely az excentrikus zónában (20) van elhelyezve,

20 azzal jellemezve, hogy az alaptest (34) és a kiegyensúlyozó elem (36) között elválasztósík (T) van, amely egy, a forgástengely (R), és a forgácsolóelem (12) forgácsolóéle (SE) által definiált központi síkkal (M) lényegében párhuzamos.

2. Az 1. igénypont szerinti együttes fúrórúd (2),

25 azzal jellemezve, hogy két vezetőelemmel (14) van ellátva, és úgy van kialakítva, hogy az elválasztósík (T) forgástengelyt (R) metsző normálisa (N) a két vezetőelem (14) közötti szög felezője.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti együttes fúrórúd (2),

30 azzal jellemezve, hogy a kiegyensúlyozó elem (36) a kerület (22) mentén egy szintbe van munkálva az alaptesttel (34).

4. Az 1-3. igénypont bármelyike szerinti együttes fúrórúd (2), azzal jellemezve, hogy

2031255 a kiegyensúlyozó elem (36) a keresztmetszetben körszelet alakú.

5. Az 1-4. szabadalmi igénypont bármelyike szerinti együttes fúrórúd (2), azzal jellemezve, hogy a kiegyensúlyozó elem (36) ragasztással van az alaptesthez (34) erősítve.

56. Az 1-5. igénypont bármelyike szerinti együttes fúrórúd (2), azzal jellemezve, hogy a kiegyensúlyozó elem (36) és az alaptest (34) eltérő anyagból vannak kialakítva, ahol a kiegyensúlyozó elem (36) anyagának fajtömege nagyobb, mint az alaptesté (24).

ίο 7. Az 1-6. igénypont bármelyike szerinti együttes fúrórúd (2), azzal jellemezve, hogy a fő szerszámtest (10) legalább két részre (1 A, 1B) van osztva, amelyek egymással tengelyirányban (4) oldható kötéssel vannak csatlakoztatva, és ahol előnyösen mindegyik részen (1A,1B) van legalább egy forgácsolóelem (12) 15 és/vagy vezetőelem (14).

8. Az 1-7. igénypont bármelyike szerinti együttes fúrórúd (2), azzal jellemezve, hogy az alaptest (34) kapcsolóhüvelytől (6) be nem fogott vég (40) homlokfelületéig (8) húzódik tengelyirányban (4), és a kiegyensúlyozó elem (36) 20 tengelyirányban (4) csak az alaptest egy része mentén van elrendezve, és a homlokfelülettől (8) meghatározott távolságra ér véget.

9. Az 1-7. igénypont bármelyike szerinti együttes fúrórúd (2), azzal jellemezve, hogy az alaptest (34) kapcsolóhüvelytől (6) be nem fogott vég (40) 25 homlokfelületéig (8) húzódik tengelyirányban (4), és a kiegyensúlyozó elem (36) egy része a be nem fogott vég (40) zónájában oldható kötéssel van rögzítve.

10. Eljárás furat (16) sor, különösen adott (a) osztású furat (16) sor megmunkálására, az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti együttes fúrórúd (2) alkalmazásával, azzal jellemezve, hogy a fúrórudat (2) a furatokba (16) 30 tengelyirányban (4) bevezetjük úgy, hogy a forgástengelyt (R) a furattengelyhez (B) képest eltolt állapotban tartjuk, és az egyes forgácsolóelemeket (12) az egyes furatok (16) előtti helyzetbe hozzuk, majd a fúrórúd (2) forgástengelyét (R) a furattengellyel (B) koncentrikus helyzetbe állítjuk, a fúrórudat (2) vezetőelemekkel (14) vezető furatban (16A) megtámasztjuk, és a fúrórudat (2) a

2031255 forgástengely (R) körül forgatjuk, miközben az egyes forgácsolóelemekkel (12) a furatokat (16) megmunkáljuk.

11. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti együttes fúrórúd (2) alkalmazása furat (16) sor, különösen adott (a) osztású furat (16) sor megmunkálása során.