HU230185B1 - Egy N-fenil-(2-piridil)-amin-származék kristálymódosulata, valamint előállítási eljárásai és alkalmazása - Google Patents

Description

A találmány az (I) képietű vegyület monometánszulfonsav addíciós sójának β-módosulatára vonatkozik,

amely egy röntgendiffrakciós diagramon a következő 2théta refrakciós szögeknél, a diagramban lévő legnagyobb intenzitású vonalhoz viszonyítva, legalább 20-as relatív vonalintenzitású vonalakat mutat (az adott vonalhoz tartozó relatív vonalintenzitást zárójelben tüntetjük fel): 9,7° (40), 13,9° (26), 14,7° (23), 17,5° (57), 18,2° (90), 20,0° (65), 20,6° (76), 21,1° (100), 22,1° (89), 22,7° (38), 23,8° (44), 29,8° (23) és 30,8° (20).

A találmány kiterjed a kristályforma előállítási eljárásaira, valamint terápiás felhasználására, továbbá a kristályformát tartalmazó gyógyszerészeti kompozíciókra is.

63,453/SM

SW«

Süm.osmmn

Egy A^T-t'enil- (2-piríáil)-amin-származék béta kristalymódosulata, valamint előállítási eljárásai ás alkalmazása

A találmány a. 4-[ (4-metil-I-piperazinil) -metil] -IÁ- N -meti 1-3- { (4- (3-piridil) -2-pirimidinii] -amino}-feni!) -benzamíd. metán-s suli onsav addíciós sójának béta kristály ••módosulatára, énnek előállítási eljárására, a kr letályformát tartalmazó gyógyszerészeti kompozíciókra, valamint a gyógyszerészeti kompozíciók - előnyösen melegvérű állatok, különösen emberek gyógyászati kezelésére alkalmas ~ gyógyszerkészítmények előállításában történő alkalmazására vonatkozik,

A 4~ f {4-metil-i~piperazin.il) -metii.I ~A^T~ (4-metiI-3~{ [4- (3-pirídil)-i-pirimídinil]-ami.nöj-£en.il]-benzamld előállítását és felhasználását, különösen tumoréi lenes szerként történő alkalmazását a 0 SS4 404. számú európai szabadalmi bejelentésben ismertették (lásd például a hivatkozott dokumentum. 21. példáját). Példaszerűen csak a vegyüiet szabad formáját írták le (a vagyaiét sóit nem),

Váratlanul ázt találtuk, hogy meghatározott körülmények kötött előállítható a vegyüiet metánszulfonátsöjának egy rendkívül előnyös tulajdonságokkal rendelkező kristályformája (ezt a kristály-formát a továbbiakban β-kristályformának nevezzük) ,

Az alábbiakban egyebek mellett a mellékeit ábrák segítseX gével részletesen ismertetjük a találmányt.

Az 173. ábrán az (I> képietü vegyület meténszülfonsav addicíős sójának az α-krístályforrnájárói készitett rontgendiffrakeiós diagram látható.

A 273. ábrán az (1) képleté vegyület metáuszolfonsav eddiclős ső j á n a k a β- kr 1 t á 1 y.f:ormá j á.r 6.1 kész 1.1 e1t r ön t génd 1 f fra ke i ös diagram látható.

A 3/3. ábrán felél a 4-ná-metil-l-piperazínii) -metiij-A~ |4-metiI~3-{ [4- (3~piridíi) -2-pirímidínill-aminoj-fenil] -benzamid metánszuifonsav addiciös sójának [azaz az Π) képletű vegyület metán ázni fonsav adói dós sójának! az a-kristályformában lévő kristályai láthatók, alul pedig ugyanennek a sónak a β~ -kristályformájú kristályait mutatjuk be.

Mindkét röntgendíffrakeiés diagram esetén a vízszintes tengely (z tengely) a 2théta refrakciós szöget, míg a függőleges tengely (y tengely) a relatív vonalintenzitást fa háttérrel korrigált esúcsintenzitást) jelenti. A diagramokat a következő módon nyerjük; először egy Gu.inier 258-94c filmet tartalmazó

Gu.in.ier-kamera (ónra f-Nőni us FE 552 modell) és rézsugárzás (Kai sugárzás, hullámhossz; 1. 1,34060 angtsröm) alkalmazásával filmre rögzítjük a röntgenülffrakcióé diagramot. A filmen a vonalak optikai sűrűsége arányos a fényintenzitással. Ezt követően a filmet egy SCAtiFl szoftverrel működöd sorietapogatóval

18, Jűhansson, Táfoy, Svédország) szkenneljük.

A 2/3. ábra szerinti, röntgendiífrakcióé diagram a következő 2théta refrakciós szögeknél mutat legalább 20-as relatív vonalintenzitású vonalakat (az adott vonalhoz tartózó relatív veV

K* fc * * κ ♦ >, »·** * X fc ♦ * * A * fc»fc *> SrfrMfc * * fel) :

nalintenzitást zároj e.lben tüntetjük fel): 9,7* (40), 13,9^e (26), 14,7 123), 17,5* (57), 18,2 (90), 20, 0* (65), 20;,6 (76), 21,1* (100), 22,1 183), 22,7* 08), 23,8 (44), 29,8* (23) és 39,8* (20), Az, hogy & 2/3. ábrán a 30,8-tál lévő vonalnak a. relatív vonalintenzífása nagyobbnak látszik, mint a 29, 8 -mái lévő vonalé, annak tudható be, hogy a 30,8*~nái lévő vonalhoz koséi, 31,0*-nái egy 13-as relatív intenzitású vonal.

ia van.

Az olvadáspontokat Mettler-Toledo TA80ÜÜ készülék alkalmazáséval felvett DSC termogramok segítségével határozzuk meg. A

DSC (differenciálkalorimetria; dífferentiai soanníng ealórámét ty) rövidítés a dinamikus differeueiálkalorímefriás módszert jelöli. Ennek a módszernek az. alkalmazása során a mintákat addig melegítjük, amíg ultraszenzitiv detektorok segítségével valamilyen termikus, azaz endoterm vagy exoterm reakciót észlelünk, es így megmérhetjük mind az α-ktistélyfofma, mind pedig a p~kristaiyfoma oidvadási hőmérsékletét (olvadáspontját). A í

jelen leírásban megadott olvadáspontokat bsettíer-Toledo ΤΑ80Ό9 készülékkel határozzuk meg. Ennek során minden egyes mintából körülbelül 5,5-6,5 mg-ot mérünk be egy perforált fedővel ellátott alumíniumtégelybe, majd nyugvó íevegostmnszféra alatt (20 *C-ról indulva) 10 C/pero fűtési sebességet alkalmazunk.

A 4- [ fi-metíl-l-piperaziníi) -metil) -27- [4~metil~3-( M- (3-piridil) -2-pir imidíni 1 ] -amino} -feni 1) -benzamíd-metánszuifonáf a-kristáiyformáiára a tűs kristályok jellemzők, és a kristályforma hlgroszkőpos. Ebben a formában a kristályok nem igazán alkalmasak szilárd őózisformájn győgyszerfcészitményekfoen törté-

κ· *

#*··* nő felhasználásra, mivel .fizikái jellemzőik, például folyási t_WA3|ú^ASvqu\ e _ mvte i «r.e -m cömay'^ -nednih'-od k 'r: menyek között azonban lehetőség nyílik a. 4~| y4~metíl-l-piperazinil) ~m.et.il] -d-M-metál-3- { [4- (3-piridil) ~2~pifimidínilt~amíno) - fenéi) -benzab.Iö--metánszulfonát egy olyan kristálytormájának az előállítására, amelyben a kristályok nem tű alaknak.. Ezt a kristályformát nevezzük a leírás további részében β-kristály^ formának.

A 4- Π4-metil- 1-píperezínii) -metil] ~ b ·- [4 -meti 1-3-{ (4- (3-pirid.il) -2-pírimidínil] -ami. no) ~ien.il ] -benzamíd—Metánszel fonat ^kristály forma egyik igen nagy előnyét az jelenti, hogy folyási tulajdonságai lényegesen jobbbak, mint az e-fcristáiyforma folyási jellemzői. A β-kristályiorma olyan szempontból is előnyös, hogy 140 í alatti hőmérsékleteken n>ggyobb a termodinamikai stabilitása. Végül a β-krístáiyforma kevésbé hígrószképes, mint az a-kristályforma, így könnyebben tárolható és feldolgozása is egyszerűbb..

A találmány tehát az (!) képletü vegyüietnek egy nem tű alakú kristályokból állő savaddícíős sójára, nevezetesen az (1) képletü vegyület metánszulfonsav addiciós .sójának a β-kristályformájára vonatkozik.

Közelebbről a találmány az ül.) képletü 4~ [ (4-metil-l-piperaziníl) -metil] -d- [4-metil-3-·< [4-{3-piridii) -2-oirimioinil; -amlno} - feni 1 ] -benzamid.

(I) tnebánszulfonsav adöíciős sójának egy egyedi, lényegében tiszte kristályt orma. j ára, azat a β-krístályf ormának nevezett kristályformára vonatkozik.

Ahol a leírás eddigi és további részében az (Ij képietű vegyüietnek. vagy a 4- í (4 -metál -1 -piperazinil) -metill -t- [4-me ·· fcíl-3-j (4~ (3-piridil) ~2 -pirimídinilj -amínoj -fehill •••benzamidnak a metánssulfonsav addíeíos sóját említjük, a hivatkozás valamennyi esetben a (II}. képiéit metánsxufomsavsóra

K

	o~	“S~o
		OH
	(XX)
tkozák.
A jelen	leírásban alkalmazott	”lény	egében tiszta* ki-
fejezés azt	jelenti, hogy a talál	mány .	s z érint í formában,
a β-kristály	formában az Π) kép la	tű ve;	gyület savaddíoiőa
sójának a. k?	oistályai legalább 90	tömeg	Af előnyösen lég-

alább 9S tömeg!, és legelőnyösebben legalább 99 tömeg! mennyiségben vannak jelen.

A jelen leírásban alkalmazott azon megállapításban, amely szerint, a (XI} képiért savaddiciös zó egy lényégében a 2/3. ábrának megfelelő röntgendiffrakeíős diagramot mutat, a '''lényegében’⁵ kifejezés azt jelenti, hogy a diagramban legalább a 2/3. ábra szerinti fő vonalaknak, azaz azoknak a vonalaknak jelen kell lenniük, amelyek a diagramban lévő legintenzívebb vonaléhoz viszonyított 10 %~nál nagyobb, még inkább 20 %-nál nagyobb relatív intenzitással rendelkeznek.

Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a találmány kiterjed az (.1) képiéin vegyület metánszulfonsav addíciós sójának, azon formáira is, amelyekben a találmány szerinti kristályforma, a β-kristályfo.rma kristályai lényegében tiszta formában a 4~{(é-metíi~ I-piperazinil} -metil] H~metii~3~{ (4- (3-píridíl) ~2-pirlmídiniij-amino}-fenéi]-benzamíd-metánszulfonát más kristályformáival és/vagy amorf formájával együtt vannak jelen. Előnyös azonban az olyan. (XX) képietű saveddiciö:» só, amely lényegében tiszta formában a 0-kristályformában van jelen.

At új kristály forrna, a β-kristály forma, az alábbi jellemzőkkel rendelkezik.

A 0-kristáiyformának a DSC termcgram szerinti olvadáspontja. 2.17 °C, míg az a-krissá'lyformának a DSC termcgram szerinti olvadáspontja 226 °C (az olvadás kezdetekor).

A β-kristályforma röntgendiffrakeiös diagramjából hiányzik az «-kristályforma 1 jelzésű csúcsa, és a diagramban csak nagyon kis intenzitású a 3 jelzésű csúcs (lásd a.s 1/3. és a 2/3.

< « «κ«* «♦ » ♦ » X ►

ábrát) . Ezzel szemben a 2/3. ábra egy 4 jelzésű, új csúcsot, mutat. A 2/3, ábrán feltűnik ezenkívül egy 5 jelzésű, új csúcs is.

A röntgendiffrakcióé diagramok egyéb jelentős eltéréseket is mutatnak.

At egyik előnyös találmány szerinti megoldás értelmében az (T) képletű vegyület lényegében tiszta metánszulíonsav addieiós sója a 2/3. ábrának megfeleld röntgendifírakeíös diagramot mutat .

ii; Az (1) képletű vegyület metánszulíonsav addicids sójának előnyösen. olyan a kristályformája, amely nem matatja az 1/3. ábra szerinti röntgendiffrakciós diagramon 1 jelzéssel ellátott csúcsot, és amely kristályforma előnyösen lényegében tiszta formában van jelen.

(ii) Ugyancsak előnyös az (I) képletű vegyület metánszulfonsav addiciös sójának egy olyan ktIstályformija is, amely 93 l-'os relatív páratartalom melleit és 25 ^,JC hőmérsékleten száraz marad, és amely kristályforma előnyösen lényegében tiszta formában van jelen.

(fii) A találmány előnyösen az (1) képletű vegyület metánsznifonsev addiciös sójának azon β-kristályformajára, különösen a lényegében tiszta formában lévő β-kristályformájára vonatkozik, amelyre a mellékelt 3/3. ábrán látható: formát mutató kristályok jelenléte a jellemző.

(iv) Különösen előnyös az (I; képletű vegyület metanszuiionsav addiciös sójának az a β-fcristáiyformája, amelynek olvadáspontja 225 ^C-nál kisebb, különösen amelynek olvadáspontja 21? bútól 22 5 °ü-ig terjed.

(v) Különösen előnyös az (1) képletü vegyület metánszul•f.onsav addiciős sójának az a β-kristályformája is, amelynek a DSC termogramban at olvadás kezdeteként meghatározott olvadáspontja 217 °C-nái kisebb.

(vi) Különösen előnyös továbbá az (I) képietű vegyület me~ tánszuifonsav addiciős sójának az a β-kristáiyformája is, amely a röntgendiffrakcióé diagramjában matatja a 2/3. ábrán 4 jelzéssel ellátott csúcsot.

(vü) Különösen előnyös ezenkívül az (I) képletü vegyület metánsznifonsav addiciős sójának az a p-kristáiyformája is, amely a röntgendiffrakciős diagramjában mutatja a 2/3. ábrán 5 *7 e i z e s s e·ellatoti.. oc,ür-*soL..

(vili) Különösen előnyös ezenkívül az (1) képleté vegyület metánszaifonsav addiciős: sójának az a β-fcristályf ormája is, amely a 2/3. ábrán látható tipnsá röntgendiffrakcióé diagramot mutat, különösen amelynek röntgendiffrakciós diagramjában az egyes csúcsok relatív osúeslntenzitása legfeljebb 10 i-ka.l tér el a 2/3. ábra szerinti diagram relatív csúcsintenzltásaitói, még inkább amelynek röntgendiffrakciős diagramja azonos a 2/3. ábrán látható röntgendiffrakciós diagrammal.

<ix) Legelőnyösebb az (I) képletü vegyület metánszuifonsav addiciős sójának az a β-kristálytormaja, amely az íi)-íviij bekezdésekben megnevezett jellemzők közül kettővel rendelkezik, még előnyösebben amely az (ÍJ-ívii) bekezdésekben megnevezett jellemzők közül hárommal rendelkezik, még ennél is előnyösebben valamennyi ott felsorolt tulajdonságot mutatja, és legelőnyösebben valamennyi ott felsorolt előnyös falajdonsagct mutatja.

♦ Φ* ΦΦ Φ«*« ΧΦ * * * * * * φ φ * *»♦ « *.

♦ * '* « < φ

ΦΧΦ «Φ ΧΦΦ» *- X*

Hason lóképpen előnyős egy, a:” (i)~(i.xi bekezdések egyikében meghatározott, lényegében tiszta formában lévő kristályforma is.

Különösen előnyös az (1) képietü vegyűlet metánszulfonsav addlciós sójának a Példákban Ismertetett mádon nyerhető β-kristályformája.

Az (II képleté, vegyűlet. metánszulfonsav addíciös sójának a fentiekben említett kris tályf ormát tartalmazó formai valamennyi esetben a találmány szélesebb értelmezésű oltalmi körébe tartoznék ·

Az (előnyösen lényegében tiszta) β-kristályformát ágy állítás t j u k elő, ho g y

a) az (1) képlete vegyűlet metánszulfonsav addlciós sójának egy másik, kristályformáját, különösen az «-kriséslyfordáját vagy egy amorf formáját egy alkalmas poláris oldószerrel, különösen egy alkohollal, még inkább metanollal, vagy egy ketonnal {különösen ennek vizes keverékével, például viz/acetoo eleggyel), jellegzetesen acetonnal, egy A,h-di(rövid szénlánoú alkil)-(rövid szénláncú alksnkarfoönsavamid) -dal , jellegzetesen .A, tt--dimefc.il~fc;rmamiddal vagy t?,.A~ -dímetíi-aoetamiddal, vagy egy hidrofil éterrel, jellegzetesen dioxánnal, vagy az előbbiek keverékeivel, előnyösen kevés víz jelenlétében, alkalmas hőmérsékleten, előnyösen 2ü '°C és 5Θ °Ü közötti hőmérséklet-tartományban, például körülbelül 25 °C-on szuszpenzlő formájában dígeráljuk, vagy

b) az (1) képietü vegyűlet metánszuifonsav addioids sójának

X egy másik kristáiytormáját, különösen 52 α-krű stályformáját vagy egy a®aíf formáját egy alkalma® poláris oldásserrel, különösen egy alkohollal, jellegzetesen, metanollal vagy etanoílal, vagy egy ketonnal, (különösen ennek vizes keverékével, például viz/aceton eleggyel), jellegzetesen acetonnal, egy S,h-di (rövid szénláneü aikil)- (rövid szénláncú alkánkarbonsavamid)-dal, jellegzetesen h, h-dimetii-formamídöal vagy ií, h-dimetil-acetamiddal, vagy egy hidrofil éterrel., jellegzetesen dioxánual, vagy az előbbiek keverékeivel, előnyösen kevés viz jelenlétében, alkalmas hőmérsékleten, különösen az oldószer .melegítése után vagy a folyamat közben végzett melegítéssel, mindkét esetben előnyösen 25 ’C és a reakcíókeverék refIgxhömérsékiete közötti hőmérséklet-tartományban oldjak, majd a kristályosodás megindításához alkalmas hőmérsékleten, például Ö és ?ő °C, előnyösen 20 ^ÖC és 70 °C közötti hőmérséklet-tartományban oltökristályként kls mennyiségű β-kristályformát adunk az oldathoz,

A kiindulási anyagot, azaz a 4-[{é-mstil-i-píperazinll)-metíij -d- íá-metil-ü-{ N- (ú-piridi 1; -2-pirimidini 1 ) -amino)-fenilj-benzamíd metánszuúfonsav addíciős sójának az a-kristályformáját például úgy állíthatjuk elő, hogy egy alkoholtól, például metanoltól eltérő oldószerrel készített oldatból a ^kristály forma oltőkristályának a hozzáadása nélkül precipitáijuk a sőt

Az e g ved i k r 1 s t ál y forrná, k s ze 1 e k fc 1 v e I ő á 11 í t ás á hoz a 1 ka Ima zott fenti körülmények nem jelentenek kritikus paramétereket.

♦ * *· ♦ ««» ♦ <· * ♦ * ** »·♦ •X ♦ V * φ* * κ·*χ »χ χ » ♦ * «φ* »

* ♦:*

Általában lehetőség ven az olyan paraméterek módosítására, amilyen például, az |i) képiéin vegyűiet metánszulfonsav adőioíős sójának az oldás serre vonatkoztatott: tömegaránya. Módosíthat jók a kristályforma előálláfásához szükséges időtartamot is, különösen ha egyidejűleg a hőmérsékleti értékeket ie változtatjuk.

A β-krisfalyforma egyik lényeges előnye az, hogy ez a kristálytorma tömörebb (kompaktabb), amely lényegesen jobb folyási. tulajdonságokat eredményez, és igy (I) képletű vegyűiet meiánszulfonssv addieios sója a β-kristáiyformában könnyebben feldolgozható, mint az α-kristályformában, például gyógyszerkészítmények előállítása esetén.

Kijelenthető, hogy az (I) képletű vegynlet metánszülionsav addíoiős: sójának az a-kristályformája szobahőmérsékleten métastabil. Ezzel szemben az (I) képletű vegyűiet metánszulfonsav addiciós sójának a β-fcristályformájs szobahőmérsékleten termodinamikailag stabil. Ebből következően nagyobb stabilitás várható.

Végül, amint az az alábbi táblázat adataiból látható, az Cl) képletű vegynlet metánszulfonsav addíoiős sójának a p-krístályformája kevésbé higroszkőpos, mint az n-kristáiyformija.

A kristáiyformáknafc egy üveg ki ima kamrában 25 '’Έ-οη és az alábbiakban látható relatív páratartalmaknál az egyensúlyi pont eléréséig (azaz az adszorpció befejeződéséig) végzett mérései esetén a következő viztartalomértékeket találtuk (a végső víztart a 1-ob· esetén megadott százalékok a száraz tömegre vonatkoztatott értékek) :

*: ο*, > «

(Relatív páratertalöss	Végső adszorpción viztaxtaló® 1
a-kristályfooaa	β-krisfcályforca 1
(%)	(»1)	(%)	1
........................................ 12	0,14	0,05	0,08	0,02
l· 33	0,18	0,06	0,10	0,03
| 46	0,14	0, 05	....	-
54	0,13	0,04	0,14	0,05
66	0,07	0,02	0,09	0,03
75	0,49	0,16	...
85	0,18	0, 06	0y 16	0,05
93	40	13, 1	0,15	0,05
97	63	20, 8	23	7,5
1 100	j		37 i...........................................................	1 o 1

Látható, hogy 25 ^aC~on 53 %~os relatív páratartalomnál az σ-kristályforma higroszkópos és gyorsan vizet vesz fel, miközben a minta valamennyi arnírf formái is tartalmaz, ugyanakkor a β-kristáiyforma ugyanilyen körülmények között száraz marad. Mindkét kristályforma 97 t-os relatív páratartalomnál foiyósödífc el, azonban az elfolyósodás az a~krfstáiyiormánál lényegesen gyorsabban lezajlik, mint a β-kristályforma esetén.

A kisebb higroszkopioitás a β-kristályformában lévő savaddióién só feldőlgozása és tárolása szempontjából további előnyt * ··, φ* φ.

* *·φ * >

Φ' Φ · Λ > ·· <0*4, κ .

* φ * φ φ * ·Χ *φφ

X Φ „.

χ ·>·· φ * χ:

jelent.

Az 11/ képlete vegyület metánszulfonsav adóiciós sója, amit előnyösen a p~kristályíormában alkalmazunk (a továbbiakban a metánszuifossav adóiciós só mindig a β-krisfályformát jelenti) , valamint a szabad formában lévő 4— [(4-metíI-l-piperazinii) -esetül ~M~ [4-metil-3- ( Hü3-plridil) -2-pirrmidinil] -amino 1 ~f enilj-benzamid. értékes farmakológiai tulajdonsággal rendelkezik. A vegyüieteket feiszanáihatjuk például tuiRorelien.es szerként, az atheroscierosis kezelésére szolgáié hatóanyagként, a restenosis kezelésére szolgáld szerként, a szervátültetés által kiváltott rendellenességek, például az obi iteratív bronehiolitis megelőzésére, és/vagy melegvérű állatok sejtjeinek bizonyos baktériumok, például éorpbyromonas pengdvalls által okozott invázió j ónak megelgzéséré,

Hosszú ideje ismert, hogy a proteinek foszforilációja s sej tóitferenciáiódás es a sejtosztódás esszenciális lépését jelenti. A foszforíiácíót szerin/treonín és tirozin kínázokra osztható protein kinézek katalizálják. A ti.rozi.n kinézek körébe tartozik a FDGF fPiateiet-derived Growfh Faotor ívériemezke eredetű növekedési faktor)) receptor tirozin kinéz.

A FDGF egy nagyon gyakori előfordulású növekedési faktor, amely egyaránt fontos szerepet játszik a normális növekedésben és a patológiás segtproiiterációban, például a kercínogenezisben, valamint a vérerek simaizomaejégéinek a betegségeiben, például az atherosclerosisban és trombózisban.

A PDGF-stimulált receptor aktivitás in vdtro gátlását ismert eljárással [F. Andrejanskas-Büehdunger and ü. P.egenass,

Caucsz Reseaecz, 52,· 5353-5358 (1992)]? BALS/o 3T3 sejtek PDGF receptor iwaunkompleveiben mérjük. A fentiekben ismertetett (I) képletű vegyüiet, különösen a vegyüiet β~.kristály formája gátolja a RDSF-függő acelluláris receptor foszfor Háciét. A PDGP receptor tlrozln kináz gátlását egy ismert mikrotiter El· ISA vizsgálattal mérjük [lásd például: Trinks et a 2., J. Cszm., 37,

1015-1027 (1994)1, A 4-[(4~metíi-l-piperaziníi)-metil]~Ú™ (4-me11.1 - 3- { 1' é - {3 -pl r Ibii) - 2 - pir Imidén 11 ] -amino) - feni 1 ] -benz amid és megfelelő metánszulfonatsója körülbelül 120 nM és körülbelül 1ÖÖ nM közötti 'IC5® értéknél, gátolja a PDGF receptor tirozin kinéz aktivitását (az IGyn az a koncentráció, amelynél az aktivitás; a kontrolihoz képest 50 %-os mértékben gátolt).

A PDGF gátlása révén az (X) képletű vegyüiet alkalmas tumoros betegsége k, pé 1 dá u 1. gii omák, oroszt at. a t umorok, va I amint vastagbél-, emlő- és petefészektumorok kezelésére is.

Az (1) képleté. Vegyüiet met ánszulfonsav addiciós sója ezenkívül gátolja az úgynevezett őssejt faktort (stem-cell factor, SCF, más néven c-kit lígand vagy acél faktor) magában foglald ceilulári.s folyamatokat, például az SCF receptor (kit) autót osztoriiációt. és az MAPK kinéz (mitogén-aktlvált protein kináz) SCF-stimuláít aktiváoióját is..

Az fi) képletű vegyüiet met ánszulfonsav addlcios sója és_: különösen ennek p-kristályformája tehát gátolja az SCF receptor (és a pro to-on kópén c-kit) autofcszforiláclőját. A M07e set. jek egy olyan humán megafcaryociticce leukémia sejtvonalat alkotnak, arolvnek pro^- erruuia ;A f-í, cc z. a jt a követ··.*. ^x oery :c‘ a < re < , o': «. du < Oregon Health Sciences üniver• Φ * ♦ * « ΦΦκ * φ φ ♦ «Κ« ΦΦ *♦** sity, Amerikai Egyesült Államok. A sejteket 10 magzati borjúszérummal (ESS) és 2,5 ng/ml Gü—CXE-fel kiégés zi. tett RPM1 1642 médiumban tenyésztjük. A GM-SÜF és az SCF kereskedelmi forgalomban beszerezhető termék. Szérummentesített HS7e sejteket állítunk elő, majd a sejteket a rekombináns SCF-íei. végzett stimuláiás előtt 10 percen keresztül 37 °G-on a tesztanyaggal inkubaijuk. A sejtiizátumok azonos mennyiségeit analizáljuk antifoszfotirozín antitestekkel végzett bestern-biot alkalmazásával [Buohdunger et ai._:, Pnoo. üatl. hu, Seri (USA), 92, 2553-2562 (1995)]. Az immunjelzett proteineket az Amersham (Amersham, dagy-Brítannia) FÜL Western blotting rendszerének a segítségévei detektáljuk. Az (Ij képletö. vegyület, különösen a (11) képlett. metánszuirónátsó kristályformája mikromolos tartományban gátolja az SC E -R auto fos zfóri rációját.

Az ismertetett tuijdonságok alapján az (I) képletö vegyület metánsznltonsav addierős sója, különösen a só β-kristályformája nemcsak tűrnerostié hatóanyagként alkalmazható, például kissejtes tüdőrák esetén, hanem felhasználható nem-rosszinonlatú proliferativ betegségek, például atherosolerosís, trombózis, psoriasis, seleroderma és fibrózis kezelésére, valamint az őssejtek védelmére, például a kemoterápiás hatóanyagok, így az 5-fiuor-nracil hsemotoxikus hatásainak a leküzdésére, továbbá az asztma kezelésére is. A hatóanyag különösen jói alkalmazható olyan betegségek kezelésére, amelyek a REGE receptor kinéz gátlására adott válaszként alakulnak ki.

Ezenkívül az (I) képletű vegyület metánszuifcnsav adóidós sója, különösen a só β-kristályformája más kemoterápiás szerekkel végzett rákterápia esetén megakadályozza a multi-drog rezisztencia kisia kukását, illetve· mega zünt-eti az egyéb kemoterápiás hatóanyagokkal szemben előzetesen kialakult rezisztenciát. Az (I) képiétó vegyület metánszulionsav addíeíos sóját, különösen a só p-kristáiyformáját a fentiekben ismertetett hatástői függetlenül is előnyösen alkalmazhatjuk más tumorellenes hatóanyagokkal alkotott kombinációkban.

A 4- Π4-metil~i.~piperazi.nil) -metil} -M- (4-metii-3- {(4- (3-piridii)“2-pIrimidiniI1-amino)-fen11}-benzamid és metáné zulfonátsója az ab.1 kinázt, különösen a v-afol. kinázt is gátolja. A v-abl kinéz tirozln kinéz gátlását ismert eljárásokkal határozzak meg [N. Lydon et a 2., öucogese Eeseázch, 5, 161-173 (1990); ée

J. F, Ge.issl.er et al., Gancer .Research, 52, 4492-4498 (1992)(. Az s említett eljárásokban szuhszirátkénf (Val'!-angiotenzin II-1 és 3^A> íz- P(-ATP-t alkalmazunk. Ebben az esetben a 4-[(i-metíi-l-piperaziní 1) -metil) -h- {4-metil -3- < (4 - f3-piridii ) -2-pirimidiniij-amino)-feni 1.1 -benzamid 38 nő ICyg értéke mutat .

Az (I) képletű vegyület. sója analóg módon gátolja a BCR-abl kinázt (lásd: MzMőnm, 2, 561-566 ¢1996).( is, és igy felhasználható a BCR-abl .-pozitív rákos és tumoros betegségek kezelésére, azd.lyenek például, leukémiák (különösén a krónikus myeioid leukémia és akut lympboblastions: leukémia, ahol anoptopicus hatásmechanizmust tapasztaltunk). Az (i) képlett vegyület sója ezenkívül hatást gyakorol a. leukémiás őssejtek alcsoportjára is, valamint felhasználható az emlőtett sejtek eltávolifása (például csontvelő-eltávolítás.) után a sejtek in vif.ro tisztítására és a ráksejtektől megtisztított sejtek ezt követő ♦ « X *

visszaültetésére (például a megtisztított csontveidsejtek viszszaültelésére).

Ezenkívül az (I) képletű vegyület metánszolfonsav addiciős: aója felhasználható transzplantáció következtében felmerülő rendellenességek, például allogén transzplantáció, különösen szöveti rejectio, még inkább obiiteratlv bronchiolítls (03), például allogén tüdötranszpiantátumok krónikus rejectiögának a kezelésére. Az 0B~mentes betegekkel ellentétben az Oü-ben szenvedő betegek gyakran matatnak fokozott PDGF koncentrációt a broncboalveolaris obiitőfolvadékban. Ha traoheaiis allogén transzpiantátumot kapott patkányoknak például 50 mg/kg intraperitonealis dózisban 4- ( (i-metil-l-piperazinll) ~mei.ilj -b- (4~me~ ti 1-3- { (4- <3-piridii)-2-pirimidínii] -amino} -feni!í-benzamid-metánsznlfonátot adunk be (különösen a vegyület ji-k.ristályformaiéban) , azt követben, hogy 10-30 elteltével a légutak lehetséges epithelialis sérüléseinek, és elzáródásainak a morfometriás anaiiziséhez és az immunohisztoikémiai hatásmechanizmus vizsgálatához eltávolítunk csoportonként 10 transzplantátnmöt, azt láthatjuk, hogy bár az (I) képletű vegyület metánszuiionsav addicí.ős sója az apitheliaiis nekrézísra vagy a gyulladási sejtek beszűrődésére nem gyakorol szignifikáns hatást, a kontrolihoz képest jelentősen csökkenti a fibroproliferaciőt és a lumen elzáródását, Egyéb immunmodulátcr vagy gyulladáseileues hatóanyagokkal szinergetikus hatás is felléphet, például ha a következő hatóanyagokkal képezünk kombinációkat; clklosporin, tgpamicir vagy aszkomiéin, vagy ezek immunszuppresszáns analógjai, például ciklosporin A (CsA), clkisporin g, FF-50Ű, rapamícín vagy ezekhez hasonló más vegyületek; kortikcszteroldok; clklofeszférnid; azatioprin; metotrexát; brékvinar; lefinnomíd; mi z o r Ibin; mi ko fenő 1 s a v; miké fene tát ~mo f etil..; 15-dezox i - epe r gu alín; leukocita receptorok immunszuppresszáns antitestjel, különösen monoklonális antitestjel, példáni MAC, CDI, CD3, CD4, CDi, CD25, CD28, B7, CD45, CD58 vagy llgandjaik; vagy más lmmurmoduiátor vegyületek, például CTLAálg. Példáni ha CsA-t (1 mg/kg s.c.) kombinálunk az (1) képietö vegyület savadd idős sójával (50 mg/kg), szinergetikus hatás figyelhető meg,

Az (1) képletű vegyület metánszulfonsav addlciós sója hatásos a vascularis simáizomsejt-migrációvai és -proliferáeióval kapcsolatos betegségek, például a restenosis és az atherosclerosis esetén is (a PDGF és a PÖSP-R gyakran szerepet játszik a simaízomsejt-migrációban és -proliferációban is). . Az (I) képiétű vegyület mstánszulbórsav adáieios sójának a simáizomsejtek proi.i.feráeiőjóra vagy migráció iára. gyakorolt hatásait in vifro és in vivő igazolhat jak, vagy in vivő megvizsgálhat juk hatóanyagnak a vascularis Intima mechanikus sérülése utáni vastagodására gyakorolt hatását.

Az ín vifero vizsgálatokhan az (1) képletű vegyület metánszuitonsav addlciós sóját 0,1 d sósavoldattal vagy dim.eti.l~ -szulfoviddal készített, 10 md koncentrációió oldat formájában, alkalmazzuk. A törzsoldatot a sejttenyésztő közeggel tovább hígít juk és a kísérletekben 0,1-10 pd koncen.tráciöt. használunk.. Az in vivő beadás esetén az (1) képletü vegyület metánszuifonsav addlciós sóját például dimetil-szulfoxidhan. oldjuk, amelynek során 200 mg/ml koncén·: rációjú oldatot állítunk elő, majd '1 ο .}. ./

X «« «Φ ♦♦****.

** * · * ♦ *** * ♦ *^Φ* * * * * * _χ * * χ<φ .♦**·* * *'* ezt a törzsoldatot 1 % Tween~t tartalmazó 0,9 tömegt-os vizes nátrium-klorid-oldattal 1::20 térfogatarányban hígítják., öltrahangkételes után tiszta oldatot nyerünk. A törzsoidatokat minden nap frissen állítjuk elő a beadás előtt.. [Az (1) képletű vegyületet orális beadáshoz ionmentes vízben, illetve psrenteralis beadáshoz 0,9 tömegi-os vizes nátrium-klorld-oldatban is feloldhatjuk]:, A beadást az operáció előtt 24 órával végezzük el. Az fi) képletű vegyület metánszulfonsav eddiclós sóját a teljes megfigyelési időszakban naponta egyszeri 50 mg/kg intraperitoneaiis dózisban adjuk be a patkányoknak. A kontrollpatkányok ugyanilyen dózisban szubsztrátot kapnak. Orális beadást is a1kaima zhat unk.

9-11 napos DA (AG-B4, RT lal patkány aortából Thyberg eljárásának [Thyberg et al., OrtsrzznTiAtinn, 25, lón-107 :(1983)] módosításával aorta simaizomsejt primer tenyészeteket izolálunk. Az aortát hosszirányú bemetszéssel felnyitjuk, majd óvatosan eltávolítjuk az endetheliumot. Elkülönít jük az. adventit iát és a tunica médiát, majd a tuníca médiát foszfát-peffezeit fiziológiás náfrium-klorld-oldatban 30 percen keresztül 37 ^>:'C-on 0,1 5: kollagénázzál és dezoxiribonukleázzal (DüAse) emésztjük. A sejteket centrifugáljuk, tenyésztoközegben szuszpendáijuk, majd műanyagedényekben növesztjük. A kisérletekhez 2-6 átoltás (passzázs) utáni primer sejteket alkalmazunk. A szubkultúrákat ! .

% magzat© borjászárammal, 2 mmoi/mi giutaminnal, 100 mmol/ml sztreptomicinnoi és 100 NE/ml penicillinnel kiegészített DMEMben (Dulbeecg’s Modífied Eagle’s Médium) tartjuk. Az azonosítási célokra a sejteket fedólemezüvegen növesztjük, majd SMC-a *'·» * * aktinra megfestjük (lásd lentebb).

A simaizomsejtek migrációjának in nitro mennyiségi értékelését egy olyan Trariswell szövettenyésztő inzert (Costar, Cambridge, Massachusetts, Amerikai Egyesült Államok) alkalmazásával végeztük,, amelynek felső és alsó kamráit egy 8 pm périusméretü g

poii karbonát membrán választja el.. A sejteket (100 μΐ; 1 χ 1Ö ' sejt/ml) a felső kamrában helyezzük el. Két órával később az alsó kamrába bemérünk 0y5 % magzati rummal és 0,1 % bovin-szérümalbuminnal kiegészített 60 ng/mi PDGF-BB-t vagy

PDGF-AA-t (üpstate Biotechnology Inc., Laké Piacid, hew York, Amerikai Egyesült Államok), valamint 3, 1, 0,3, 0,1, 0,03., 0,01 és 0,003 μΜ koncentrációban bemérjük a tesztvegyüietet. A fibronektin-függö migráció méréséhez a Tra.nswe.ll kamrákat 21 órán. keresztül 1 *C~on 10 pg/ml koncentrációjú, fibronektinnel (humán celluláris fibronektln, üpstate Biotechnology Inc.) fedjük be. Huszcnőrás migráció után a szűrőket eltávolítjuk, metanolban fixáljuk, majd Mayer-féle haematoxHinnél és eozinnal megfestjük. A sznrömemhrán alsó oldalán lévő migrált sejteket 4 0 0 - s z o r o s n a q y i t. á s ú m 1 k r o s z k ő p s e gí t s égé ve 1 tér υ le f e gys égen ként megszámláljuk, A migráció gátlásának mennyiségi értékeléséhez a sejteknek a kontrolihoz viszonyított százalékos értékét használjuk. A toxikus hatások lehetőségének kizárása érdekében a sejtek életképességét teszteljük, amelynek során 10 % magzati borjúszérummal kiegészített DMEM-be ^H-timidínt építünk be. A BDGF-AA és különösen a PDGF-BB által indukált migráció gátlását tapasztaljuk.

kim distar patkányok (Laborétory Animál Center, Ohiverslty of Helsinki., Finnország) aortáját: és nyaki verőerét denndáljak. A fájdalom perioperativ és posztoperativ csillapításához a patkányokat 240 mg/kg klorál—hidrát, például Buprenorphine (Temge— sic, Keckítt & Coieman, Hull, Nagy-Brílannía) beadásával anssz~tetizáljuk. Valamennyi állattal a legnagyobb emberi gondossággal és a kővetkező előírások betartásával bánunk: Prinoipíes of laboratory Animál Ca.re; ” Guide· fór éne Cre and ősé of laboratory An.úrals^i!f NIH Publicatíon 86-23 (1985) . A. denudáeiós eljáráshoz 200--300 g teattőmegű patkányokat alkalmazunk. A. bal nyakú artériát egy 2F embolectomlás katéter íöaxier Healthcare Corporation, Santa Ana, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok) iofzalaminális járatán át denudáiiufc az endothellumtói. At endothelium eltávolításához a katétert 0,2 mi levegővel, fűvatva háromszor húzzuk keresztül az üregen. A katéter eltávolítása után az externalis nyaki artériát lekötjük és a sebet lezárjuk. A szövettani változásokat 4 nappal a denudáciő után á közép nyaki artéria, metszetei alapján értékeljük. A mellkasi aortát egy 2F Fogarty arfeeriaiis embolectomiás katéter alkalmazásával denndáljak az endotheliumtől... A katétert 0,2 ml levegővel fává tva a bal csípő artérián át juttatjuk be a mellkasi aortába, majd az endofcheiium eltávolításához ötször húzzuk kérésztől az üregen . Ezt követően a csípő artér iát leköti dk·, A szövettani változásokat három időpontban (3., ?. és 14. nap) értékeljük.

Az osztódó sejtek mennyiségi vizsgálata érdekében 3 eltérő eljárást alkalmsunk a sejteknek a patkány nyaki artéria denudácíöja utáni bróm-dezoxiuridinnel (BrdU) történő jelzéséhez. Ebben a modellben a lunica média sejtorol1feráoiő 24 órával a \ ϊ“. Α Ü j *♦» φ* ♦ # -» denudáciő után kezdődik? az intimában 72-96 óra elteltővel jelennek meg először sejtek. A sejtek íntimában történő megjelenése előtti simaisomsejt-proliferáció mennyiségi értékeléséhez a denudáciő utáni 0-72 órás posztopératív periódus ideje alett intravénás áron 0_f1 ml BrdO-jelzett reagenst tYHSD, San Francisco, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok) adunk be. A migráció kezdeti hullámának ideje alatt történő osztódás mennyiségi meghatározásához a műtét utáni 72-96 óra alatt 8 órás időközönként 3 * 0,1 ml BrdU-jelzett reagenst adtunk be a patkányoknak, A migráció kezdeti hullámának végen történő proliiéracid mennyiségi meghatározásához a patkányok egy harmadik csoportjának: 2 órával a leölés előtt impuizusszeruen 0,3 ml Srdü-t adunk be.

A paraffinba történő elhelyezéshez a szövettani mintákat 4 órán keresztül 3 tömegi-os paraformaldehid-oldatban fixáljuk. A morfológiai változásokat Mayer-féie haematoxiiin-eozin reagenssel megfestett paraf f inm.et.szef. ékből értékeljük, A különböző érmetszetek sejtszámait iöö~szoros nagyítással állapítjuk meg. A tenyészetben lévő sejtek és a denudáciös sérülés utáni négy napa alatt a neo-intimában megjelenő sejtek azonosításához simaizomsejtekböi nyert ontι-α-aktln antitest (Bio-Hakor, Betevőt, Izrael) alkalmazásával, elvégeztük az aceton-fíxált minták immun ohi s z t o kérn iai festé sét. Ace t οn-f ixá11 fed ő1 eme z e ken ugy aní1y en festési aljárással azonosítják a primer simáizomsejtetet. A. metszeteket a primer antitest 1:2000 arányé hígításával inkubáljuk, mossuk, majd egymást követően peroxidáz-konjugált nyúl-antiegér-ig-vei és kecske-antínyül-Ig~vei inkuháljnk, vé23 **

• · »»*♦ ·· « ♦ * ♦ * * ·♦ *♦* ♦ * * ♦* gül a .3-am.íno-9-etil-karba zol t és hídrogén-perdxidot tartalmazó azufeszt.rátoldattal reagáltáljuk. A paraffinmetszetekből egy primer egér antitest (Bu20a, Dako, A/S, Dánia) és a Vectastain Elit é ABC-kit (Vector .Laboratories,. Bari ínamé, Ka lif ornia , Amerikai Egyesült Államok) alkalmazásával. Brdü foltokat készítünk. A metszeteket pazarfínmentesítjük, ezt követően 500 W mikronulIámmal kezeljük <2 * 5 perc 0,1 M oitrátpufferben, pH 6j , majd 45 percen keresztül 70 A~on 0,15 M trinátríum-citrát-oidatban 95 %-os íormamíddal reagáltatjuk. A gyártó előírásainak megfelelően antitesthigitssokat állítunk elő. A metszeteket Mayer-féle haemstoxilinnel és ecz innal. ntánszínezzük, majd a pozitív sejteket az intima, a média és az adventítia esetén külön-külön megszámláljuk.

A simaizomsejtekre nézve a kezelt állatok nyakí artériájában szignifikáns sejtszámcsökkenést tapasztalunk. Az adventitla és a média szigfínikáns: sejtszámcsökkenést mutatott. Az (!) képietü vegyület metánszulfcnsav addiciös sójának hatására némileg csökken a Brdü-jelzett sejtek abszolút száma az infcimábáh, a médiában, és az adcentitiábaπ az első két jelzési periódus (0-72 és 72-00 éra) alatt, míg 93-96 óra után valamennyi, kamrában csökken a_; jelzett sejtek száma. A simaizomsejtek számának hasonló csökkenését figyeljük meg az aorfca-denudált állatokban is.

Az előbbi eredmények alapján megáilap!iható, hogy az (1) képietö vegyület metánszuifossav addieiós sója gátolni tudja a vascalarís simaizomsejtek proiiferátiéjáf és különösen migrációját .

- 24 - ‘ -i

.. . ♦

Az (Ϊ) képietü vegyűlet metánszulfonsav addlciós- só-ja, különösen annak β-kristályforrnája sz angiogenszlst is képes gátolni,.. Ezt a követkérők szerint igazolhatjuk, hermái egerekbe (£57 BL/íb szubkutsn egy agart (0,8 %) és heparint (2 E/mi), valamint adott esetben, növekedési faktort (VEGF 3- μ-g/ml, PDGF 1 ug/mi vagy bFGF Ö-, 3 pg/ml) tartalmazó kamrát implantáiunk, Az (I) képietü vegyűlet metánszulfonsav adúiciós sóját orális ütőn olyan dózisban adjuk .be, amely a meztelen egér xenotranszplantácíós modellben jó tumoréilenes aktivitást mutat. A beadást a karnárk implantáiása előtt egy nappal kezdjük meg, A kamrákat őt nap után eltávolítjuk. Az angiogén hatékonyság mennyiségi értékei éséhez megmérjük az implantátum körül nőtt vascolarizálódott szövetet és ennek a szövetnek a vértartalmát (externalis vér)

A vért. a hemoglobin mérésével határozzuk meg. Bár az erek ne® nőnek az ugarban, az ugar azonban intenzíven megvörösödik, ha analógén effektus lép fél.. Ha egy vegyűlet gátolja a vér menynyi ségenek a növekedési faktor által indukált növekedését, ez azt jelenti, hogy a kérdéses vegyűlet blokkolja az adott növekedési faktor angiogén hatását. A vér tömegének, nem pedig térfogatának a. gátlása egy, a. fibroblasztok osztódóásra gyakorolt hatásra utal. A kontrollváiasz szuppresszloja a sebgyogyulás gátlását, jelzi, dapi egyszeri 50 mg/kg orális dózisban az (1) képietü vegyűlet mindhárom (VEGF, PDGF, bFGF) növekedési faktor angiogén hatását gátolja.

Magától értetődő, hogy a szabad bázis, azaz: a 4-((4-metll~

-l-piperszinil) -metil. j - A- 14-met!.1-3- { (4 - (3-pirídil) -2-pirimldinilj-aminoi-feail]-benzamíd és egyéb sói ugyanúgy mutatják a fenti inhibitor és farmakológiai hatásokat. A jelen találmány kifejezetten az (I) képietű vegyület meténszulfonsav addiciós sójának β-kristái/formájára, valamint ennek az említett betegségek kezelésére és az ilyen kezelésben történő felhasználásra szolgáló gyögyszerkészitmények előállítására történő alkalmazására vonatkozik.

Az (!) képletü vegyület metánszulfonsav addiciős sójának in vívó antiproliferaíiv, különösen tumoréilenes aktivitását például az abl-függő tumorok kezelésével kapcsolatban írtak le [S&Wlto.., 2, 551-550 (láss)].

A találmány leírásában ismertettünk egy eljárást az említett betegségekben, különösen egy tumoros betegségben szenvedő .melegvérű állatok kezelésére, amelynek során egy ilyen kezelést igénylő melegvérű állatnak az (I) képietű vegyület metánszulfonsav addiciős sójának β-kristályformáját olyan menynyiaegben adjuk be, amely mennyiség az adott betegséggel szemben hatásos, különösen amely mennyiség antiproliferatív és még inkább tumorgátlő hatású. A találmány tárgyát képezi ezenkívül az (I) képletu vegyület metánsznlfonsav addiciős sója β-kristályformájának az alkalmazása a fentiekben említett tirozin kinázok, különösen a PDGF receptor kinéz, a v-abl kinéz és/vagy a o-k.it receptor kinéz gátlására, vagy a humán vagy állati test kezelésére, különösen tumorok, például glíomák, petefészektumorok', prosztatatumorok, tüdőtumorok., például kis sej tes tüdökarcincma, emlötumorok és egy nőgyógyászati tumorok kezelésére szolgáló gyógyszerkészítmények előállitásara. Körülbelül 70 kg testtömiegü melegvérű állatoknak a fajtól, körtől, az egyedi, ál* ·♦·*· :ν.

xS*.

lépettől, e beadás módjától és az általános klinikai állapottól függően hatásos dózisként körülbelül 1-2500 mg, előnyösen 1-10Ö0 mg, különösen 5-111 mg közötti napi dózisokat adunk be.

A találmány tárgyát képezik az olyan gyógyszerkészítmények is, amelyek az (I) kepietü vegyüiet p-kri.stál.yformában lévő metánszülfönsav addicios sójának hatásos mennyiségét, különösen az említett betegségek megelőzésére vagy kezelésére elegendő ménny 1 s égét tart aIma z zá fc gyógys z e r é s za t i1eg e1fogadha t ó, t ορ 1~ kális, entereiis, például orális vagy rectalis, vagy parenteralis beadásra alkalmas, szervetlen vagy szerves, és szilárd vagy folyékony hordozókkal együtt. Orális beadára elsősorban olyan tablettákat és kapszulákat alkalmazunk, amelyek a hatóanyag mellett — egyebek mellett — például a kővetkező komponenseket tartalmazzák: hígítók, például laktóz, dextróz, szaeharöz, manóit, szerbit, cellulóz és/vagy glicerin, és/vagy lubrikánsok, például sziliciam-dioxíd, talkum, sztearínsav vagy ennek sói, jellegzetesen magnézium^ vagy kalclum^sztearát, és/vagy polietilénül 1 kei . A tabletták ezenkívül tartalmazhatnak kötőanyagokat, például magnézium-aluminium-szilifcátöt, keményítőket, jellegzetesen kukorica-, búza- rizsfcsmómyitőt, zselatint, metil-cellulözt, nátrium-(karbont-met11(cellulózt és/vagy coli (vinii-pÍrrőlidőn)-t, és kívánt esetben dezintegránsokat, például keményítőket, agart, a1ginsavat és ennek sóit, jellegzetesen nát r ium—a 1 glnátot és / vagy pez sgo keveréke ke t, vagy adszorfoensekét, szinezőanyagokat, í zestfőanyagokat és édesítőszereket... A találmány szerinti íazmakolőgiailag aktív vegyületet parenteraItS beadásra szolgáié készítmények vagy infúziós, oldatok forrná··.> 7 jóban is alkalmazhatjuk. Az ilyen oldatok előnyösen izotóniás vizes oldatok vagy szuszpenziók, amelyeket a felhasználás előtt is előállíthatunk például a hatóanyagot önmagában vagy hordozóval, például mannittál együtt tartalmazó írótilazáit kásáitmenyekből, A gyógyszerkészítményeket sterilezőétjak és/vagy olyan további komponenseket tartalmazhatnak, amilyenek például a következők: prezervativonok, stabiltsátorok, nedvesírószerek és/vagy emulqeálőszerek, szolobilizátorok, az ozmózisnyomás szabályozására szolgáló sók és/vagy pufferek. A találmány szerinti gyógyszerkészítmények kívánt esetben további farmakológiái hatóanyagokat, például antibiotikumokat Is tartalmazhatnak. A győgyszerkészitmányeket önmagukban ismert módon, például hagyományos keverési, granulálási, bevonási, oldási vagy iiofllezésí eljárások segítségével állíthatjuk elő. A gyógyszerkészítmények az egy vagy több hatóanyagot körülbelül 1-löü tömegé, különösen körülbelül 1 tömegé és körülbelül 20 tömegé közötti kon ca n t rációban tart aIma zzá k.

Az alábbiakban példákkal illsaztráljuk a találmányt, A példák a találmány oltalmi körét, illetve terjedelmét nem korlátozzák. Az Sf értékeket szilikagéllei (berek, Darmstadt, bemet Szövetségi köztársaság) bevont vékonyréteg-kromatográfiás lemezeken határozzuk meg, Az oldószerek egymáshoz viszonyított arányát tértogatarányfoan adjuk meg. A hőmérséklet értékek Celsius—fok CG) egységben szerepelnek.

Eluensek (oidőszergradiensek)

Η P LC g r a d i e n s:

·* *

β * .V, ' * ♦' ^ν * Λ *** percen keresztül a), ezt követően 10 perc alatt a) 30:70 tértogatarányú bj:a>, majd 5 percen át 30:70 térfogatarányú b?:a) ;

a) eluens:: ionpár reagens és metanol. (420 ml a 530 ml?;

b) eluens: ionpárreagens és metanol (40 ml + 960 ml);

ionpárreagens: 7,5 g l-oktánszulfonsav körülbelül 800 ml vízben oldva, a pH foszforsavval 2,5-re beállítva, majd vízzel 1000 mi-re hígítva;

kolonna: 150 * 3,9 mm;

oszloptdltet:: aj eluen-ssel. előzetesen ekviiibrált Symmetry CÍS

5μ. (datersj ;

áramlási sebesség: 1,2 mí/perc;

detektálás: 267 nm OV.

PÉLDÁK

A 4“ [ <4~mefciX-X~pipexaziniX> -stefciX] ->- [4-m.eti 1-3- { [4- (3-2 ~oí r imdini X ] - smino1 —feni X1 ~ benzamid:—mefcáns mié ónét ar előállítása — X. eljárásnálfcozafc

Az a-kristályformábsn lévő 4-( {á-metil-l-píperaziníi} -Βδt'i íj -á- i 4-met11-3- { (4- (3-pirídilj-2-pírimidinilj -smi.no} - f eni 1 j -benzamid-metánszulfonát 11 tömegl-os sznszpenzíöját két napén keresztül körülbelül 25 ^cC-on metanollal digeráljuk. A kristályokat C4 zsugorított üvegszúrön kiszűrjük, majd szürőpapii ron egy éjszakán keresztül szobahőmérsékleten szárítjuk. Olvadás kezdete (DSC): 217 ’C.

A 4-( (4-metil-l-píperazinil) -merd 1 j -á-[i-metil-ű-í jé- (329

Claims (3)

1. ; :··.

   < « * ***

   -piridil} -2-pirimidin 11) -amino} -feniI] -benzamid-metánszul f onát kiindulási anyagot az alábbiaknak megfelelően állltjuk elő.

   98,6 g (0,2 mól) 4-[ (4-xnetii-I-piperazinil;-metil 1-17-(4-metil -3- { 0- (3~pir..i.d.í.l} -2-pirimidi.nil ] -ami.no} - fenil) -benzamid szabad bázist (a vegyüiet előállítását lásd például a 0 564 (11. számú európai szabadalmi bejelentésben) hozzáadunk 1,4 liter etsnolhoz. A bézsszinű szuszpenziéhoz 20 perc alatt cseppenként hozzáadunk 19,2 g ;0,2 mól) metánszulfonsavat. Az oldatot 20 percen keresztül visszafolyató hütő alatt forraljuk, majd 65 C-on szűrjük. A szerzetet bepárlássa.1 az eredeti térfogatának felére töményitjük, majd a maradékot 25 C-on kiszűrjük (A, szóróanyag) . Az anyslúgot szárazra pároljuk. Ezt. a maradékot és az A. szürőanyagot 2,2 liter etanolban szuszpendáljuk, majd a szuszpenzióhoz 30 mi vizet adunk és a keveréket vísszafolyato hűtő alatt forraljuk, és igy a azuszpenzió oldattá alakul. Az oldatot egy éjszaka alatt 25 C~ra hütjük, ezt követően a szilárd anyagot kiszűrjük és tőmegállandóságig 65 C-on szárítjuk, lnnék eredményeként a 4-[(4-metil-l-piperazinilj ~metil}“b“(4-metii~3~{0-(3-piridíi)-2-pirimidinÍlj-amino}~fenil}~benzamid világesbézsszínn, kristályos mezílátját nyerjük (a-kristályforma).

   -metil-3-{
2. -2~piriaidinál] -aminoj -f enil j -benz^id-metáaszxsXf onát β-kristályformijának az előállítása — 2..

   50,0 g (löl tusol) 4~ [li-metil-l-piperaziníi} -metil}-.h-0-met 1..1-3- i (4-; 3-pirídii) ~2~pírimidinll] -amínoj-feni 11 -benzamidot 480 ml .metanolban szuszpendálunk. A szuszpenz/őhoz hozzáadunk 3,71 g (löl mmol) metánszulfonsavat és 20 mi metanolt, a keveréket 50 °C-ra melegítjük, ezt követően hozzáadunk 5,ü g aktív szenet, majd a keveréket 30 percen keresztül visszafolyatő hűtő alatt forraljuk, végül szűrjük és bepáriássai betörnényírjük. A maradékot feloldjuk 150 ml metanolban, majd az oldatot néhány mílligram β-médosulatü 4-((á-metil-l-piperaziriil) -metil] ~h~[4-met11-3-( (4- (3-pírídil) -2-pirínidinil]-amlno ) -feni 1]-benzamid—metánszulfonáttal beoltva kikristályosítjuk a terméket, amit 5 kPa (50 mbar) nyomás alatt 60 ”C~on szárítunk, és így a β-mddosulatü 4-[ (á-metil-l-piperaziní 1)-metál]-lé-H~ -metál-3- { í 4- (3-piridí 1) -2-pírímidlní 1 ] -amino)-feni .1. ] -benzsmád-metánszulfonátot nyerjük. P.y 0,58 (60:15:30:2 térfogatarányú met i lén-di klór íd/ott l-aeetát/metanol/(tömény vizes ammóniám“hídrozíd-oidat); HPLC: iy - 10,2 perc.

   67ö g (1136 mmol) u-mődosuiatú 4-((g-metil-l-plperazlnil) -metilj-b-)4-met11-3-1(4-(3-píridii)-2-pírimidini1(-amlno)-feni 1]-benzamidot 1680 mi metanolban melegítünk. Az oldatot 60 'C-on beoltjuk 55 mg β-mdőosulatú 4-( (4-metii-1-piperazin11) -metil]-é-(4-met11-3-((4-(3~piridil)-2-pírimidinll]-ami no)-fenii] -benzamid-metánszulfonáttal, amelynek, hatására a termék elί:

   kezd kikristályosodni,. A terméket 5 kPa (SO mbar] nyomás; alatt 60 ^Oü~on szárítjuk, és így a β-mődosulatú 4-((i-metíl-l-piperarínil)-metil]-E-(4-metil-3-ίI4 -(3-piridii)-2-pirimidinilj-amino)-feni!] “benzamid-etetánszulfönátot nyerjük, 8f 0,58 (60:10:30:2 térfogatarányú met11én~diklorid/sti1-acetát/métanői/(tömény vizes ammőnium-hidroxid-oldatj; HPLC: P_T ^:::: 10,2 perc, β-Kristályformájó 4- [ (á-aietil-l-piperaziníl) -metil] [4-mefcil-3-( (4- (3-piridil} ~2-piri3sidinil3 -amino)-fenxl] -ben zasaid™ ~^etánszni£örs.átot tartalmazó tabletták

   IÖÖ mg cím szerinti hatóanyagot tartalmazó tablettákat általában az alábbi összetétellel állítunk éld:

   Kompozíció

   hatóanyag 100 mg kristályos lakiőz 24 0 mg Avícél 80 mg PVPPXL 20 mg Aercsíl zi ma gn é zi em-sz tea rá t 5 mg 447 mg

   Előállítás: a hatóanyagot összekeverjük a hordozóanyagokkal, majd tafolettázögéppel (Korsch EKG, présátmérő: 10 mmj préseljük.

   7?

   Amiseimikrokristályos cellulóz (FMC, Philadelphia, Pennsylvania, Amerikái Egyesült Államok).

   PVPPX.L: térhálósított poli (vinil-pirroiidon) (BASF, Német Szövetségi Kö zt á rsasá g).

   Aerosíi; szilícium-diorid (Dagussa, Német Szövetségi Köztársaság) „
3. -3-((4- (3-pir idill -2-pirisd.dini 1] -asdn»> -fenil] -benataMd-