HU225116B1 - Apparatus and method for detecting checks in the finish of translucent containers - Google Patents

Description

(57) Kivonat

A találmány tárgya áttetsző edények (32) szájrészében lévő repedések észlelésére szolgáló berendezés és eljárás. A berendezés első optikai részegységet (98) tartalmaz, amely az edény (32) forgása közben annak szájrészére fényt bocsátó első fényforrást (34), valamint az edény szájrészében lévő vízszintes repedések által reflektált fény egy részét fogadó első fényérzékelőt (36) foglal magában. Tartalmaz még a berendezés második és harmadik optikai részegységet (104, 110), amelyek rendre az edény (32) szájrészére fényt bocsátó, illetve az edény szájrészében lévő függőleges repedések által reflektált fényt fogadó második és harmadik fényforrást

HU 225 116 Β1

10. ábra

A leírás terjedelme 24 oldal (ezen belül 13 lap ábra)

HU 225 116 Β1 (40, 44), valamint második és harmadik fényérzékelőt (42, 46) tartalmaznak. Mindegyik optikai részegységben (98, 104, 110) szerelőlemez (96, 102, 108) van, amely az optikai részegységet (98, 104, 110) rögzíti egy vizsgálóállomásnál (30) úgy, hogy az első fényforrás (34) és az első fényérzékelő (36) egy függőleges síkban helyezkedik el, míg a második és harmadik fényforrás (40,44), valamint a második és harmadik fényérzékelő (42, 46) a függőleges sík ellentétes oldalán egymás tükörképeként helyezkedik el. A szerelőlemezeken (96, 102, 108) az optikai részegységek (98,104,110) egyidejű beállítását, és ezzel a különböző átmérőjű szájrésszel rendelkező edények vizsgálatát lehetővé tevő, összeköttetést biztosító csapok (192) és nyílások (166) vannak.

A találmány tárgya edények olyan eltéréseinek észlelésére irányuló vizsgálat, amely eltérések az edények optikai tulajdonságát változtatják meg, pontosabban egy olyan eljárás és berendezés, amely áttetsző edények szájrészénél lévő vízszintes és függőleges repedések észlelését szolgálja.

Az edények - például üvegpalackok vagy konzerves üvegek - gyártásánál különböző hibák léphetnek fel az edények oldalfalában, aljában, vállában, nyakánál vagy szájrészénél. Ezek a hibák vagy eltérések befolyásolhatják az edény eladhatóságát vagy felhasználhatóságát. Ismeretesek olyan eljárások, amelyek az edények elektrooptikai vizsgálatával mutatják ki azokat az eltéréseket, amelyek az edények optikai tulajdonságait változtatják meg. Ezek az eljárások azon alapulnak, hogy egy fényforrást úgy helyeznek el, hogy az fényt bocsásson az edényre, valamint egy fényérzékelőt úgy helyeznek el, hogy az fényt fogadjon, miután az kölcsönhatásba lépett a fényforrás által megvilágított edény egy részével (részeivel). Az edény fényforrás által megvilágított részében lévő eltérések az érzékelőre beeső fény intenzitásának függvényében észlelhetőek. Az eltérés észlelése annak típusától függően az edény selejtezését eredményezheti. Például az edény oldalfalában vagy szájrészében fellépő repedések feszültségfelhalmozódást és az edény tönkremenetelét okozhatják, és méretüktől vagy elhelyezkedésüktől függetlenül rendesen az edény automatikus selejtezéséhez vezetnek. Ugyanakkor az edények szájrészében lévő buborékok elfogadhatóak, amennyiben kellően kis méretűek.

Az edények gyártásánál a szájrész kifejezést általában az edény azon részére használjuk, amely annak száját definiálja. Egy palacknál például a szájrész magában foglalja az edény nyakának azon részét, amely az edény kupakját rögzítő menetet vagy peremet tartalmazza, valamint idetartozik az edény nyakának felső, az edény szájnyílását körülvevő felülete, az a zárófelület, amelyre a kupak felfekszik.

A jelen találmány bejelentőjének US 4,378,493 számú szabadalma egy olyan, edények vizsgálatára szolgáló eljárást és berendezést tár fel, ahol az üvegedények sorban keresztülhaladnak több olyan vizsgálóállomáson, ahol fizikai és optikai tulajdonságaikat vizsgálják meg. Különböző mechanikai és elektrooptikai vizsgálatokat hajtanak végre az egymás után következő állomásokon, általában egy vizsgálatot állomásonként. Az elvégezhető vizsgálatok számát így a berendezésben lévő vizsgálóállomások száma korlátozza.

Szintén a jelen találmány bejelentőjének US 5,200,801 számú szabadalma egy olyan eljárását és berendezést tár fel, amely az egyik vizsgálóállomásnál használható áttetsző edények szájrészében lévő függőleges repedések érzékelésére. Egy fényforrás fényt bocsát az edény szájrészére, a szájrész külső felületére, az edény tengelyéhez képest oldalirányból, egy olyan szögtartományt megvilágítva, amely kisebb, mint az edény szájrészének teljes kerülete. Egy kétdimenziós rács mentén elosztott érzékelőket tartalmazó fényérzékelő az edényen kívül az edény tengelyével olyan szöget bezáróan van elhelyezve, hogy az edény szájrésze megvilágított darabjának képét érzékelje. A fényérzékelő a fényforráshoz képest úgy van irányítva, hogy az edény szájrészében lévő függőleges repedések fényt reflektáljanak a fényforrásból a fényérzékelőbe, és ezzel az alapvetően sötét háttér előtt a repedések világos képét rajzolják ki.

A találmány általános célja, hogy az átlátszó edények szájrészében lévő repedéseket érzékelő olyan berendezést és eljárást biztosítson, amellyel az edények szájrészében lévő függőleges és vízszintes repedések egyetlen vizsgálóállomásnál észlelhetőek, és ezzel növelje a vizsgálóeljárás hatékonyságát. A találmány további célja, hogy a fentiekben leírtaknak megfelelő olyan eljárást és berendezést biztosítson, amely felhasználóbarát, és amely a különböző átmérőjű üvegek szájrészének vizsgálatához a helyszínen beállítható. Célja még a találmánynak az is, hogy a leírtaknak megfelelő olyan eljárást és berendezést biztosítson, amely mind a vízszintes, mind a függőleges repedéseket a technika állásához képest nagyobb szögtartományban képes érzékelni. Végül a találmány további célja az is, hogy a fentieknek megfelelő olyan eljárást biztosítson az áttetsző edények szájrészénél lévő repedések detektálására, amely az edény szájnyílása vizsgált területének egyenletesebb megvilágítását, valamint a megvilágító fénysugarak gömbi torzításának csökkentését biztosítja.

A találmány jelen leírásban ismertetett kedvező kiviteli alakjának megfelelő áttetsző edények szájrészében lévő repedések érzékelésére alkalmas berendezés a találmány egyik vonatkozását szem előtt tartva első és második fényforrást tartalmaz. Az első fényforrás fényt bocsát az edény szájrészének egy részére, miközben az edény a tengelye körül forog. A második fényforrás fényt bocsát az edény szájrészének egy másik részére, miközben az edény a tengelye körül forog. Egy első fényérzékelő úgy van elhelyezve az első fény2

HU 225 116 Β1 forráshoz és az edény szájrészéhez képest, hogy az edény szájrészében lévő vízszintes repedések által visszatükrözött fény egy részét érzékelje. A második fényérzékelő úgy van elhelyezve a második fényforráshoz és az edény szájrészéhez képest, hogy az az edény szájrészében lévő függőleges repedések által visszatükrözött fény egy részét érzékelje. Egy adatfeldolgozó egység az első és második fényforrások visszatükrözött fénye egy részének függvényében észleli az edény szájrészében lévő vízszintes és függőleges repedéseket. A találmány kedvező kiviteli alakjában az első és második fényérzékelő lineáris érzékelőrendszert tartalmaz, amelyet az edény elforgatásának megfelelően olvasunk ki. Az adatfeldolgozó egység nemcsak az edény szájrészéről érkező reflexió jelenlétét érzékeli a lineáris érzékelőrendszerre való beesés helyének függvényeként, hanem a reflexió szöghelyzetét is az edény forgatásának függvényében. Az adatfeldolgozó egység meg tudja különböztetni az edény szájrészében lévő repedés jellegű és buborék jellegű eltéréseket. A repedés jellegű eltéréseknél az első fényforrásból származó fény az első fényérzékelőbe reflektálódik, vagy a második fényforrásból származó fény a második fényérzékelőbe reflektálódik, míg az edény szájrészében lévő buborék jellegű eltéréseknél mind az első fényforrásból, mind a második fényforrásból származó fény a megfelelő fényérzékelőkbe reflektálódik. Ezzel a vízszintes vagy függőleges repedés jellegű eltérést tartalmazó edényeket kiselejtezhetjük, míg a buborék jellegű eltérést tartalmazó edények tovább vizsgálhatóak, és csak akkor selejtezzük ki őket, ha a buborék mérete meghalad egy előre beállított küszöböt.

A találmány kedvező kiviteli alakjában a vízszintes repedések érzékelésére szolgáló első fényforrás és első fényérzékelő egy függőleges síkban helyezkedik el, amely előnyösen tartalmazza az edény forgatásának tengelyét is, és egy harmadik fényforrás és fényérzékelő is el van helyezve a második fényforrás és fényérzékelő függőleges síkra vett tükörképének megfelelő helyzetben. Ezzel a függőleges repedések - az edény szájrészének sugárirányával bezárt szöget tekintve nagyobb szögtartományban válnak érzékelhetővé. Annak érdekében, hogy a repedések észlelésének szögtartományát tovább növeljük, illetve, hogy megszüntessük a gömbi torzítást, a fényforrások és a fényérzékelők előnyösen Fresnel-féle lencsét tartalmaznak. A lineárisfény-érzékelő rendszer lencséje az edény szájrészével szöget bezáróan van felszerelve az edény szájrésze megfigyelt felületének megfelelő Scheimpflug-elrendezésben, így a megfigyelt területről annak aljától a tetejéig éles kép vetül a fényérzékelőre. Az egyes fényforrások előnyösen száloptikai kábellel vannak egy közös halogén fényforrást tartalmazó dobozhoz kötve, amely belső szabályozása segítségével állandó fényerősséget biztosít, például a tápellátás egyenetlensége, a halogén égők öregedése, vagy az egyes égők közötti fényerőkülönbségek ellenére. Az egyes fényforrásoknál véget érő üvegszálkötegek úgy vannak irányítva, hogy az edény szájrészének egy téglalap alakú részét világítsák meg, ezzel ugyanis kiegyenlíthető az edények imbolygása, és az edények kezeléséből adódó egyéb káros hatások.

A találmány kedvező kiviteli alakjánál a vízszintes repedéseket észlelő első fényforrás és fényérzékelő az edény szájnyílása által meghatározott vízszintes sík felett, valamint egy olyan függőleges síkban van elhelyezve, amely tartalmazza az edény forgatásának tengelyét. A második és harmadik fényforrások a függőleges sík ellentétes oldalán, az edény szájnyílása által meghatározott sík alatt, az edény tengelyével azonos nagyságú, de ellentétes irányú szöget bezáróan vannak elhelyezve. Hasonlóan, a második és harmadik fényérzékelők az edény szája által meghatározott vízszintes sík fölött, és a függőleges sík ellentétes oldalán vannak elhelyezve. Az első fényforrás az edény száján keresztül az edény szájrészének egy belső felületét világítja meg, és az első fényérzékelő az edény szájrészének megfelelő, az előzővel ellentétes külső felületét nézi. A második és harmadik fényforrások az edény szájrésze külső felületének két olyan részét világítják meg, amely az első fényforrás által megvilágított felület ellentétes oldalain helyezkedik el, és a második és harmadik fényérzékelők az edény száján keresztül az edény szájrésze belső felületének megfelelő megvilágított felületét érzékelik. A találmány kedvező kiviteli alakjánál a találmány egy másik vonatkozását tekintve az első fényforrás és fényérzékelő, a második fényforrás és fényérzékelő, valamint a harmadik fényforrás és fényérzékelő egy-egy olyan optikai részegység részeként vannak kialakítva, amelyek egy lapos szerelőlemezt tartalmaznak. Ezek a lemezek olyan módon vannak egy szerkezeti egységgé összekapcsolva, hogy egymáshoz képest elcsúszhassanak, a lemezek kényszerkapcsolatot biztosító nyílásokat és csapokat tartalmaznak, és így mind a három optikai részegység egyszerre mozdítható el egymáshoz képest annak érdekében, hogy különböző átmérőjű szájrésszel rendelkező edények vizsgálata lehetővé váljék.

A találmány szerinti, áttetsző edények szájrészében lévő repedések érzékelésére szolgáló eljárás az alábbi lépésekből áll. Az edényt tengelye körül forgatjuk, miközben egyidejűleg első és második fényt bocsátunk az edény szájrészének különböző részeire. Az első és második fényérzékelőt úgy helyezzük el, hogy az edény szájrészében lévő repedések által reflektált fény egy része rávetüljön. Az első és második fényérzékelőt úgy irányítjuk a megfelelő fényforráshoz és az edény szájrészéhez képest, hogy az elsőre az edény szájrészében lévő vízszintes repedések, míg a másodikra az edény szájrészében lévő függőleges repedések által reflektált fény egy része vetüljön. A vízszintes és függőleges repedéseket az első és második fény reflektált részének függvényében érzékeljük. Az edény szájrészében lévő vízszintes repedések, amelyek az első fényforrás fényét reflektálják az első fényérzékelőbe, megkülönböztethetőek az edény szájrészében lévő függőleges repedésektől, amelyek a második fényforrás fényét reflektálják a második fényérzékelőbe, és az edény szájrészében lévő buborékoktól, amelyek mind3

HU 225 116 Β1 két fényforrás fényét a megfelelő fényérzékelőbe reflektálják.

A találmány, annak további céljai, lehetőségei és előnyei legjobban az alábbi leírás, a csatolt igénypontok és a mellékelt ábrák segítségével érthető meg, ahol az

1. ábra a találmány szerinti, áttetsző edények szájrészében lévő repedések érzékelésére szolgáló berendezés sematikus rajza, a

2. ábra az 1. ábrán sematikusan ábrázolt vizsgálóoptika felülnézeti rajza, a

3. ábra az 1. és 2. ábrán ábrázolt vizsgálóoptika azon részének felülnézeti ábrázolása, amely az edény szájrészében lévő függőleges repedések észlelését végzi, a

4. ábra az 1. és 2. ábrán ábrázolt vizsgálóoptika azon részének perspektivikus ábrázolása, amely az edény szájrészében lévő vízszintes repedéseket észleli, az

5. ábra az edény szájrészének perspektivikus ábrázolása, amelyen be vannak jelölve az 1-4. ábrákon látható egyes fényforrások által megvilágított, illetve az egyes fényérzékelők által érzékelt felületek, a

6. ábra az 1-4. ábrákon látható fényérzékelőknél alkalmazott Scheimpflug optikai elrendezés sematikus ábrázolása, a

7A., 7B. és 7C. ábra a találmány működésének leírását megkönnyítő diagramok, a

8. ábra a függőleges repedéseknek a találmány kedvező kiviteli alakjánál történő észlelésének leírását megkönnyítő diagram, a

9. ábra a találmány kedvező kiviteli alakja szerinti, átlátszó edények szájrészében lévő repedések észlelésére szolgáló berendezés egy részének perspektivikus képe, a

10. ábra a 9. ábrán látható vízsgálóoptika fefülnézete, a

11. ábra a 9. és 10. ábrán látható vizsgálóoptika oldalnézete, a

12. ábra a vizsgálóoptika vízszintes repedéseket észlelő részének oldalnézete, a

13. és 14. ábra a vizsgálóoptika azon részének perspektivikus ábrázolása, amely az edény szájrészében lévő függőleges repedések észleléséért felelős, a

15. ábra az optikai részegységeket hordozó alapegység perspektivikus ábrázolása az érthetőség kedvéért a vizsgálóoptika nélkül, a

16. ábra a 15. ábrán látható vizsgálóoptikát hordozó alapegység bontott perspektivikus ábrázolása, a

17. ábra a 15. és 16. ábrán látható vizsgálóoptikát hordozó alapegység felülnézeti ábrázolása, a

18. ábra a 17. ábra 18-18 vonala mentén vett metszet ábrázolása, a

19. ábra a 18. ábrán látható optikát hordozó alapegység metszete egy részének felnagyított ábrázolása, a

20. és 21. ábra a 15-17. ábrákon látható alapegység egy részének felülnézete, illetve oldalnézete, a

22. és 23. ábra a függőleges repedéseket észlelő egyik részegység szerelőlemezének felülnézete, illetve oldalnézete, a

24. és 25. ábra a függőleges repedéseket észlelő másik részegység szerelőlemezének felülnézete, illetve oldalnézete, a

26. ábra egy olyan sematikus diagram, amely a találmánynak megfelelően az optikai részegységek egyidejű beállítását illusztrálja, és végül a

27. ábra a 12. ábra 27-27 vonala mentén vett metszet ábrázolása.

Az 1-4. ábrák sematikusan illusztrálják a találmány egy kedvező kiviteli alakjának megfelelő, egy 32 edény szájrészében lévő vízszintes és függőleges repedéseket érzékelő 30 vizsgálóállomást. Egy első 34 fényforrás úgy van elhelyezve, hogy az a 32 edény szájnyílásán keresztül egy meghatározott szögben lefelé a 32 edény szájrészének szemben lévő belső felületére első fénynyalábot bocsásson. Egy első 36 fényérzékelő úgy van elhelyezve a 32 edény szájrészének a 34 fényforráshoz képest ellentétes oldalán, hogy az a 32 edény szájrészének 34 fényforrás által megvilágított belső felületével szemközti külső felületet érzékeli. Mint az legjobban a 2. ábrán (és a 9-12. ábrákon) látható, a 34 fényforrás és a 36 fényérzékelő egy függőleges 38 síkban van elhelyezve, amelyik előnyösen tartalmazza a 32 edény forgatásának tengelyét is. Egy második 40 fényforrás úgy van elhelyezve a 32 edény szájnyílása által meghatározott vízszintes sík (és a 36 fényérzékelő) alatt, hogy egy bizonyos szögben felfelé irányítva a 32 edény szájrésze külső felületének egy darabját világítsa meg. Egy második 42 fényérzékelő a 32 edény ellentétes oldalán (vagyis a függőleges 38 sík ellentétes oldalán) van elhelyezve, és úgy van egy bizonyos szögben lefelé irányítva, hogy a 32 edény szájnyílásán keresztül a 32 edény szájrészének egy olyan belső felületét nézze, amely a 40 fényforrás által megvilágított felülettel ellentétesen helyezkedik el. Ugyanígy egy harmadik 44 fényforrás a 32 edény szájnyílása által meghatározott vízszintes sík (és a 36 fényérzékelő) alatt van elhelyezve, és úgy van felfelé irányítva, hogy egy fénynyalábot bocsásson a 32 edény szájrésze külső felszínének egy harmadik darabjára. Egy hozzá tartozó harmadik 46 fényérzékelő úgy van elhelyezve, hogy az a 32 edény szájnyílásán keresztül a 32 edény szájrésze belső felszínének azt a darabját nézze, amelyik a 44 fényforrás által megvilágított külső felszínnel szemben helyezkedik el. Mint az legjobban a 2. és 3. (illetve a 9-11.) ábrán látható, a 40 fényforrás és 42 fényérzékelő, valamint a 44 fényforrás és 46 fényérzékelő egymás tükörképeként helyezkedik el.

Egy tipikusan (nem ábrázolt) csillagkereket és 52 csúszólemezt tartalmazó 50 szállítóberendezés (1. ábra) úgy van elhelyezve és hozzákapcsolva egy öntött edényeket előállító készülékhez, hogy az egy4

HU 225 116 Β1 mást követő 32 edényeket a 30 vizsgálóállomás megfelelő helyére szállítsa. Az 50 szállítóberendezés bármilyen alkalmas típus lehet, például olyan, amelyet az US 4,230,219 vagy az US 4,378,493 számú szabadalmi leírás tár fel, és általában egy forgatható csillagkereket tartalmaz, amely az egymás utáni edényeket a megfelelő helyre szállítja, és a vizsgálat során helyben tartja. Egy edényforgató 54 eszköz - például egy forgatógörgő - úgy van elhelyezve, hogy a 30 vizsgálóállomáson összekapcsolódjék a 32 edénnyel, és elforgassa azt a tengelye körül. Egy 56 kódoló az edényt forgató 54 eszközhöz van csatolva, hogy a 32 edény elforgatásának mértékét jelző jelet hozzon létre. Másképpen a 32 edényt konstans sebességgel forgathatjuk, és a 32 edény elforgatásának mértékét egyenlő időközönként meghatározhatjuk. Egy 58 érzékelő, például egy optikai kapcsoló úgy van elhelyezve, hogy a 32 edény 30 vizsgálóállomáson való jelenlétét jelző jelet állítson elő. A 32 edény szájrészében jelen lévő függőleges repedések vagy más eltérések érzékelésére egy 60 adatfeldolgozó egység van az 56 kódolóhoz, 58 érzékelőhöz és 36, 42, 46 fényérzékelőkhöz csatlakoztatva, mint azt a későbbiekben ismertetjük. A 60 adatfeldolgozó egység szintén hozzá van kapcsolva egy 62 kijelzőhöz, amely egy kezelőszemély számára alfanumerikus és/vagy grafikus formában megjeleníti az edények vizsgálatára vonatkozó információt. A 60 adatfeldolgozó egység ugyancsak hozzá van kapcsolva egy, a vizsgálat során nem megfelelőnek talált edényeket az 50 szállítóberendezésről eltávolító 64 selejtezőszerkezethez.

Mindegyik 34, 40, 44 fényforrás a 32 edény szájrészének egy-egy alapvetően téglalap alakú 34a, 40a, 44a felületét világítja meg, mint az legjobban az 5. ábrán látható. Mint azt már említettük, a 40, 44 fényforrásokból származó megvilágító fénynyaláb a 32 edény szájrészének külső felületére esik be, míg a 34 fényforrásból származó megvilágító fénynyaláb a 32 edény szájnyílásán keresztül a 32 edény szájrészének belső felületére esik be. Mindegyik megvilágított 34a, 40a, 44a felület téglalap alakú, a téglalap hosszabbik oldala párhuzamos a 32 edény tengelyével, a 32 edény gallérjánál kezdődik, és a 32 edény szájnyílásának felső éle által alkotott zárófelületig tart. így a 32 edény szájrészének egy-egy tengelyirányú darabját mindhárom fénynyaláb teljesen megvilágítja, és a 32 edény forgatása közben a 32 edény szájrészének teljes kerületét minden fénynyaláb végigsöpri. Mindegyik 36, 42, 46 fényérzékelő egy-egy, a 32 edény forgatásának tengelyével közös síkú 66 lineáris érzékelőrendszert tartalmaz (6. ábra) - amely 66 lineáris érzékelőrendszer nem más, mint egy szakasz mentén elrendezett képelemek vagy pixelek sokasága, a találmány előnyös kiviteli alakjában 512 pixelt tartalmazva. A 36, 42, 46 fényérzékelők mindegyikében a 66 lineáris érzékelőrendszer egy 68 lencsével együtt van felszerelve a

6. ábrán látható úgynevezett Scheimpflug-elrendezésben, és így mindegyik 66 lineáris érzékelőrendszerre éles kép vetül a 32 edény szájrésze leképezett területének egészéről. A 36 fényérzékelő által leképezett 36a felület (5. ábra) a 34 fényforrás által létrehozott, megvilágított 34a felületen belül helyezkedik el. Ugyanígy a 42, 46 fényérzékelők 66 lineáris érzékelőrendszere által leképezett 42a, 46a felületek rendre a 40, 44 fényforrások által megvilágított 40a, 44a felületeken belül helyezkednek el. A 36, 42, 44 fényérzékelők leképezett 36a, 42a, 44a felületei előnyösen a 32 edény szájrészének egy-egy tengelyirányú darabja egészére kiterjednek, és így a 32 edény gallérjánál kezdődnek, és egészen a 32 edény szájnyílásának felső éle által alkotott zárófelületig tartanak; valamint a megfelelő 34, 40, 44 fényforrások által létrehozott megvilágított 34a, 40a, 44a felületek középső részén helyezkednek el előnyösen. A téglalap keresztmetszetű megvilágítónyalábok alkalmazása kiegyenlíti a pontatlanságokból, az edények támolygó forgásából és az edények értéktűréséből adódó eltéréseket.

Mint már említettük, a 34 fényforrás a 32 edény szájnyílásán keresztül a 32 edény szájrészének belső 34a felületét világítja meg. A 32 edény szájrésze külső felületének egy részét a 36 fényérzékelő képezi le. Mint az legjobban a 3. ábrán látható, a 40,44 fényforrások a 32 edény szájnyílásának külső felületét világítják meg, míg a 42, 44 fényérzékelők a 32 edény szájnyílásán keresztül a 32 edény szájrésze belső felületének a megfelelő, ellentétesen elhelyezkedő darabját képezik le. A találmány rajzokon illusztrált kiviteli alakjában a 34 fényforrás egy pár egymás mellett elhelyezkedő megvilágító 70 lencserendszert tartalmaz. A két egymás mellett elhelyezkedő és egymással bizonyos szöget bezáró 70 lencserendszer (2. ábra) alkalmazása megnöveli a 32 edény szájrészén a 34 fényforrás által megvilágított szögtartományt, és ezzel megnöveli a vízszintes repedések érzékelésének szögtartományát. Más módon a 34 fényforrás egyetlen olyan lencserendszert tartalmazhat, amelyben egy széles szögű Fresnel-féle lencse van, és amely így megnöveli a megvilágító fénysugarak által lefedett szöget. Mindegyik 34, 40,44 fényforrás és 36,42,46 fényérzékelő előnyösen Fresnel-féle lencsét tartalmaz, amely költséghatékonyan megnöveli a szögtartományt, és nagymértékben csökkenti a megvilágító fénynyaláb gömbi torzítását. A találmány egy kiviteli alakjában a 34 fényforrás és a hozzá tartozó 36 fényérzékelő egymással szemben van elhelyezve a 32 edény forgatásának tengelyét is tartalmazó 38 síkban, mint azt korábban leírtuk, és a 32 edény tengelyével 45°-os szöget bezáróan lefelé vannak irányítva (lásd a 11. és 12. ábrát). A 40, 44 fényforrások a 32 edény szájnyílása által meghatározott vízszintes sík alatt vannak elhelyezve (lásd a 11. ábrát), és a 32 edény tengelyével 45°-os szöget bezáróan felfelé vannak irányítva, valamint a függőleges 38 sík két oldalán, azzal 35°-ot bezáróan vannak elhelyezve. A 42, 46 fényérzékelők a 32 edény szájnyílása által meghatározott vízszintes sík fölött vannak elhelyezve, a 32 edény tengelyével 45°-os szöget zárnak be (lásd a 11. ábrát), valamint egymással 170°-os szöget zárnak be - azaz mindkettő 85°-os szöget zár be a 38 síkkal. A 40, 44 fényforrások oldalra vannak irányítva, vagy ki vannak hajlítva 20°-kal - azaz egy 40°-os

HU 225 116 Β1 kameraszög mínusz 20°-os kihajlás 20°-os beesési szöget eredményez.

Működés közben a 34 fényforrás és a 36 fényérzékelő egymással együttműködve érzékeli a 32 edény szájrészében lévő vízszintes repedéseket, míg a 40, 44 fényforrások és a 42, 46 fényérzékelők páronként együttműködve a 32 edény szájrészében lévő függőleges repedéseket érzékelik. A 7A-7C. ábrákat tekintve a 7A. ábra a vízszintes repedéseket vizsgáló 36 fényérzékelő kimenetére mutat példát, míg a 7B. és 7C. ábra rendre a függőleges repedéseket vizsgáló 42, 46 fényérzékelők kimenetére mutat példát. A 7A-7C. ábrák mindegyikén vízszintes irányban haladva a 32 edény forgatása közben a 36, 42, 46 fényérzékelők kimenetéről egymás után kiolvasott értékeket láthatjuk úgy, hogy a függőleges irányban az egyes 36, 42, 46 fényérzékelők képelemeit (pixeleit) ábrázoltuk. Mindegyik 36, 42, 46 fényérzékelő alap esetben szürke kimenetet küld a 60 adatfeldolgozó egységbe, ugyanakkor a repedésekből eredő reflexiók fényes foltokként, vagy területekként jelennek meg. A 60 adatfeldolgozó egység a 32 edény elforgatásának meghatározott mértékű változásakor minden alkalommal kiolvassa az egyes 36, 42, 46 fényérzékelők kimenetét. Ezek a kiolvasott értékek tulajdonképpen egy számítógép memóriájában kerülnek sorfolytonosan eltárolásra, és így a 32 edény szájrészének összefüggő leképezését alkotják.

A 7A-7C. ábrák az egyes 36, 42, 46 fényérzékelők kimenetét vázolják összefüggően. Az egyes 36, 42, 46 fényérzékelők közötti szögeltérés be van programozva a 60 adatfeldolgozó egységbe, így az a szöghelyzetnek megfelelően képes az összefüggő képeket fedésbe hozni. Bár az 1. ábrán a 60 adatfeldolgozó egység egyetlen elemként van ábrázolva, érthető módon a 60 adatfeldolgozó egység számos elemből állhat, például előfeldolgozás történhet magukban a 36, 42, 46 fényérzékelőkben, vagy az ezek házában elhelyezett egységekben.

A 7A. ábra a vízszintes repedéseket vizsgáló 36 fényérzékelő kimenetére mutat példát. Az ezen látható 74 reflexiók a 32 edény szájrészén elhelyezkedő meneteket jelzik. Egy, a 32 edény szájrészében elhelyezkedő vízszintes 76 repedés lehet egysíkú vagy hullámos, és fényes 76a, 76b, 76c kimeneteket okoz mindenütt, ahol a 76 repedés megközelíti a vízszintes irányt. Mint már említettük, a Fresnel-féle lencséket tartalmazó kettős 70 lencserendszer alkalmazásával a vízszintes repedések 76d vízszintessel bezárt szögét tekintve megnő a vízszintes repedések érzékelésének szögtartománya. A 7A. ábrán látható egy kicsiny 78 pontszerű reflexió is. A 7B. ábra a függőleges repedéseket érzékelő első 42 fényérzékelő kimenetére mutat példát, míg a 7C. ábra a függőleges repedéseket érzékelő második 46 fényérzékelő kimenetére mutat példát. Egy, a 42 fényérzékelőnél lévő 80 reflexió (7B. ábra) és egy, a 46 fényérzékelőnél lévő, vele egyidejű 82 reflexió (7C. ábra) egy, a sugáriránnyal kis szöget bezáró nagy függőleges repedésre, vagy a 32 edény öntési folyamata közben keletkezett megnyílásra utalhat. A 8. ábrát tekintve a 42 fényérzékelő olyan szögben áll, hogy a sugáriránnyal egy 42b szögtartományon belüli szöget bezáró függőleges repedésekről történő reflexiókat érzékelje, míg a 46 fényérzékelő úgy van irányítva, hogy a sugárirányhoz képest egy, az előzővel ellentétes irányú 46b szögtartományon belüli szögeket bezáró függőleges repedéseket érzékelje. Ezek a 42b, 46b szögtartományok a sugárirányhoz közeli szögeknél átfedik egymást, így, ha egy adott szögnél mind a két 42, 46 fényérzékelő reflexiót érzékel, akkor az egy olyan függőleges repedésre vagy más reflexiót okozó eltérésre utalhat, amelynek iránya közel esik a sugárirányhoz, míg ha egy reflexiót a 42, 46 fényérzékelők közül csak az egyik jelez, az egy olyan függőleges repedésre vagy más reflexiót okozó eltérésre utal, amely a sugáriránnyal nagyobb szöget zár be. A 42, 46 érzékelők nemcsak a függőleges irányú repedésekből származó reflexiókat érzékelik, hanem a függőlegessel olyan szöget bezáró repedéseket, amely a 8. ábrán illusztrált szögtartományba esik.

Visszatérve a 7B. és 7C. ábrához, a 42 fényérzékelő egy olyan szöghelyzetnél érzékel 84 reflexiót, amelynek megfelelő reflexiót a 46 fényérzékelő nem érzékel (7C. ábra), így ez egy olyan szöget bezáró függőleges repedésre utal, amely a 42 fényérzékelőhöz tartozó szögtartományba esik, de nem esik bele a 46 fényérzékelőhöz tartozó szögtartományba. A 42 fényérzékelőnél egy 86 reflexió (7B. ábra), amely nem jelenik meg a 46 fényérzékelőnél (7C. ábra) egy nagy függőleges repedést vagy egy, az öntés folyamán a 32 edény szájrészében keletkezett elcsúszást jelezhet. Ha például a 80 reflexió és a 86 reflexió 180°-ra van egymástól, akkor a 80 reflexió és a 82 reflexió (7A. és 7B. ábra) az öntés során keletkezett megnyílásként értelmezhető, míg a 86 reflexiót ugyancsak az öntés során keletkezett szemben álló elcsúszásként értelmezhetjük. Egy, a 42 fényérzékelőnél jelentkező 88 pontszerű reflexió (7B. ábra) és egy, a 46 érzékelőnél jelentkező 90 pontszerű reflexió (7C. ábra), amelyek azonos szöghelyzetnél jelentkeznek, mint a 36 fényérzékelőnél jelentkező 78 pontszerű reflexió, az adott szöghelyzetnél jelen lévő buborék jelenlétére utalnak. A buborék jelenléte a buborék méretének függvényében vezet a 32 edény selejtezéséhez. így a vízszintes 76 repedés, a 80, 82 reflexiónak megfelelő megnyílás vagy a 84 reflexiónak megfelelő függőleges repedés általában a 32 edény selejtezéséhez vezet, míg a 78, 88, 90 pontszerű reflexióknak megfelelő buborék érzékelése mindhárom 36, 42, 46 fényérzékelőknél a 32 edény selejtezését vagy megtartását okozza, attól függően, hogy milyen eredményt hoz a buborék méretének összehasonlítása a kezelőszemély által beállított mérettel. A 86 reflexiónak megfelelő elcsúszás érzékelése szintén a 32 edény selejtezéséhez vagy megtartásához vezethet, ugyancsak a kezelőszemély által beállított paramétereknek megfelelően. A 32 edényen lévő elvárt jellegzetességek, mint például a menetek vagy a gallér helyzete be lehet táplálva a 60 adatfeldolgozó egységbe, így a 60 adatfeldolgozó egység elvetheti vagy meggátolhatja a 32 edény selejtezését, amikor ezek a jellegzetességek a várt helyükön megjelennek.

HU 225 116 Β1

A 9-27. ábrák a 30 vizsgálóállomás fizikai felépítését mutatják a találmány egy kedvező kiviteli alakja szerint. A 30 vizsgálóállomást olyan módon alakítottuk ki, hogy azt egy kezelőszemély egy vizsgálóberendezés 92 csatlakozólemezére, annak szerelvényeként felszerelhesse. A vizsgálóberendezés előnyösen egy, a már említett US 4,230,219 és 4,378,493 számú szabadalmi leírásokban feltártak közül. Mint a 11. ábrán látszik, a 92 csatlakozólemez a vizsgálandó 32 edény szájnyílását körülvevő zárófelület magasságában van elhelyezve. A 70 lencserendszert tartalmazó első 34 fényforrás és az első 36 fényérzékelő hozzájuk tartozó 94 tartókarral van (12. ábra) egy hozzájuk tartozó csúszó-szerelő 96 lemezre felerősítve, és így alkotnak első 98 optikai részegységet. A második 44 fényforrás és a hozzá tartozó második 46 fényérzékelő hozzájuk tartozó 100 tartókarral (14. ábra) van egy szerelő102 lemezre felerősítve, és így alkotnak második 104 optikai részegységet. Hasonlóképpen a harmadik 40 fényforrás és a hozzá tartozó harmadik 42 fényérzékelő hozzájuk tartozó 106 tartókarral (13. ábra) van harmadik szerelő- 108 lemezre felerősítve, és így alkotnak harmadik 110 optikai részegységet. Mindegyik 98, 104, 110 optikai részegység felerősítő 94, 100, 106 tartókarja 112 állítórudat (12-14. ábrák) és hozzá tartozó 113 állítócsavart tartalmaz, amellyel a megfelelő 36, 42, 46 fényérzékelő és Fresnel-féle lencse fókusza állítható be. Ugyanígy mindegyik 98,104,110 optikai részegység 94, 100, 106 tartókarja tartalmaz 114, 116 csúszórudakat és hozzájuk tartozó 115, 117 állítócsavarokat, amelyekkel a 34, 40, 44 fényforrások 70 lencserendszerének helyzete állítható be, valamint 118 konzolt a 70 lencserendszer dőlésszögének beállítására. Mindegyik 34, 40, 44 fényforrás egy vagy több 70 lencserendszert tartalmaz, amelyet 120 üvegszálköteg (9. és 27. ábra) köt hozzá a fény egy közös 122 forrásához. Az összes 98, 104, 110 optikai részegység előnyösen a gyárban kerül beállításra úgy, hogy a 34, 40, 44 fényforrásokat, és a 36, 42, 46 fényérzékelőket a megfelelő irányban, és egymáshoz képest a megfelelő helyzetben tartsa, és a felhasználás helyén nem igényelnek további belső beállításokat, kivéve a javításhoz szükséges szétszerelés esetét. A találmány előnyös kiviteli alakjánál a fény közös 122 forrása halogén fényforrást tartalmaz olyan belső vezérléssel és visszacsatolással, amelyik konstans fényintenzitást tart fenn a tápellátás változásai, az égők öregedése és az egyes égők közötti intenzitáskülönbség ellenére. A fény közös 122 forrása szintén lehetőséget ad a halogén égő kikapcsolására abban az esetben, ha a 30 vizsgálóállomás működését befejezzük. A fény közös 122 forrása szintén lehetőséget ad a fény intenzitásának gyors megváltoztatására, amennyiben különböző átlátszóságú áttetsző üvegeket használunk úgymint fiint és borostyánüveg. Így mindegyik 34, 40, 44 fényforrás egy időben világítja meg a 32 edény szájrészét, miközben a 32 edény forog. Minden 70 lencserendszerben 124 tükör (27. ábra) van elhelyezve a 120 üvegszálköteggel olyan szöget bezáróan, hogy a 120 üvegszálkötegből kilépő fényt reflektálva a

126 Fresnel-féle lencsén keresztül a 32 edény megfelelő megvilágított 34a, 40a, 44a felületére juttassa. Mint már említettük, a megvilágított 34a, 40a, 44a felületek téglalap alakúak, a téglalapok hosszabbik oldala párhuzamos a 32 edény szájrészének tengelyével. A 120 üvegszálkötegek véletlenszerűen elrendezettek, hogy egyenletes megvilágítást biztosítson mindegyik 120 üvegszálköteg. Mindegyik 36, 42, 46 fényérzékelő megfelelő 128 elektromos kábelezéssel (9. ábra) 130 elágazódobozon keresztül van a 60 adatfeldolgozó egységhez kötve.

A fent összegzett találmány egy másik vonatkozása szerint a jelen találmány 98, 104, 110 optikai részegységei olyan módon vannak egymáshoz rögzítve, hogy az lehetővé teszi a 98, 104, 110 optikai részegységek egymáshoz képest elfoglalt helyzetének egyidejű megváltoztatását annak érdekében, hogy az különböző edényátmérőkhöz alkalmazkodjék. A 15-24. ábrákon látható egy 131 alapegység, amelyik a találmánynak ezt a lehetőségét megvalósítja. Az ábrákon a 131 alapegységet a 94, 100, 106 tartókarok és az optikai elemek nélkül ábrázoltuk a megértés megkönnyítése érdekében. Az ábráknak megfelelően lapos 132 alaplemez 134 fülein lévő hosszúkás 136 nyílások arra szolgálnak, hogy a 131 alapegységet a vizsgálóberendezés 92 csatlakozólemezéhez rögzítsék (9., 15. és 17. ábra). Lapos 138 áthidalólemez a 132 alaplemezzel párhuzamosan szilárdan van rögzítve, a köztük lévő távolságot 140 távtartók biztosítják. A függőleges repedéseket ellenőrző 104, 110 optikai részegységek szerelő- 102, 108 lemeze (13. és 14. ábra) elcsúsztathatóan van rögzítve a 132 alaplemez és a 138 áthidalólemez között; egymáson elcsúszókapcsolatban vannak egymással, valamint a 132 alaplemezzel. A 138 áthidalólemez elcsúsztatható módon hordozza a vízszintes repedések ellenőrzését szolgáló 98 optikai részegység csúszó- 96 lemezét (12. ábra). A 30 vizsgálóállomást a 92 csatlakozólemezhez egy, a 132 alaplemez alsó felületéhez rögzített 142 rögzítőelem kapcsolja. A 138 áthidalólemez egyik végéhez 144 tartóelem, míg a csúszó- 96 lemez egyik végéhez 146 beállítóelem van rögzítve. Egy 148 vezetőorsó elforgatható módon nyúlik keresztül a 144 tartóelem egy 150 csapágyazásán, és elforgatható módon csatlakozik a 146 beállítóelem egy 152 anyájához. A 148 vezetőorsó másik végére 154 forgatógomb van rögzítve, és egy, a 144 tartóelemhez rögzített 156 reteszelőszerkezet a megfelelő helyzetben rögzíti a 148 vezetőorsót.

A 138 áthidaiólemezen hosszirányban egymástól bizonyos távolságra kialakított 160, 162 nyílások vannak. (A 131 alapegység leírásánál az irányt jelölő jelzőket, mint például hosszirányú és oldalirányú, a vízszintes repedéseket érzékelő 98 optikai részegység függőleges 38 síkjához képest kell érteni.) A 104,110 optikai részegységeket felerősítő szerelő- 102, 108 lemezek egy-egy oldalirányú 164, 166 nyílást, és egy-egy szöget bezáróan elhelyezkedő 168, 170 nyílást tartalmaznak. A 132 alaplemeznek három hosszirányú, egy vonalban elhelyezkedő 172,174, 176 nyílása, egy negyedik hosszirányú 178 nyílása, amely oldalirányban bizo7

HU 225 116 Β1 nyos távolságra van a 174 nyílástól, és egy pár szöget bezáró módon elhelyezkedő 180, 182 nyílása van, amelyek rendre párhuzamosak a 108, 102 lemezek 170,168 nyílásaival. A vízszintes repedéseket vizsgáló 98 optikai részegység csúszó- 96 lemezéhez 186 állítócsavar 184 csapot rögzít (18. és 19. ábra), a 184 csap a 138 összekötő lemez 160 nyílásán és a függőleges repedéseket vizsgáló 104,110 optikai részegységek szerelő-108,102 lemezén lévő szöget bezáró 170, 168 nyílásán át nyúlik a 132 alaplemez hosszirányú 178 nyílásába. Egy 191 állítócsavar a vízszintes repedéseket ellenőrző 98 optikai részegység csúszó96 lemezéhez rögzít egy második 188 csapot (18. és 19. ábra), és ez a 188 csap a 138 áthidalólemez 162 nyílásába nyúlik. Ezzel a 184, 188 csapok a 160, 162 nyílásokban a vízszintes repedéseket ellenőrző 98 optikai részegység csúszó- 96 lemezét arra kényszerítik, hogy a 138 áthidalólemezhez képest csak hosszirányban tudjon elmozdulni.

Az első függőleges repedéseket érzékelő 104 optikai részegység szerelő-102 lemezének van egy, belőle lefelé kiálló első 190 csapja (15-17. és 22.,

23. ábra), amelyet a 132 alaplemez szöget bezáró 180 nyílása az abban való elcsúszásra alkalmas módon fogad. A 102 lemeznek van egy, belőle felfelé kiálló 192 csapja, amelyet a második függőleges repedéseket ellenőrző 110 optikai részegység szerelő-108 lemezének oldalirányú 166 nyílása elcsúszásra alkalmas módon fogad. A második függőleges repedéseket ellenőrző 110 optikai részegység szerelő- 108 lemezének van egy első 194 csapja (15-17. és 24., 25. ábra), amely belőle lefelé áll ki, és amelyet a 132 alaplemez szöget bezáró 182 nyílása elcsúszható módon fogad. A 108 lemeznek van egy, belőle lefelé kiálló 196 csapja, amelyet az első függőleges repedéseket ellenőrző 104 optikai részegység szerelő- 102 lemezében lévő oldalirányú 167 nyílás elcsúszásra alkalmas módon fogad. így a 184, 188 csapok és a 160, 162 nyílások arra kényszerítik a vízszintes repedéseket vizsgáló 98 optikai részegység csúszó- 96 lemezét, hogy egyenes vonalban, hosszirányban mozogjon a 30 vizsgálóállomásban. A 192, 196 csapok és a 164, 166 nyílások arra kényszerítik a függőleges repedéseket vizsgáló 104,110 optikai részegységek szerelő-102,108 lemezeit, hogy egymáshoz képest oldalirányban mozogjanak, és a 190, 194 csapok, valamint a 180, 182 nyílások arra kényszerítik a 102, 108 lemezeket, hogy a hosszirányhoz képest egy bizonyos szögben (előnyösen 55°-ban) mozogjanak.

A vízszintes repedéseket ellenőrző 98 optikai részegység csúszó- 96 lemeze, mint azt korábban leírtuk, a 148 vezetőorsóval van a 154 forgatógombhoz kapcsolva, és a 96 lemez a 184 csap, illetve a 168, 170 szöget bezáró nyílások segítségével mozgatja a 102, 108 lemezeket. így, miközben a vízszintes repedéseket vizsgáló részegység csúszó- 96 lemezét hosszirányban ki-be mozgatjuk a 154 forgatógomb elforgatásával, a 102, 108 lemezek egyidőben átlós irányban ki-be mozdulnak el a 184 csap és a 160 vagy 170 nyílások hatására. Ezt az egyidejű állítási lehetőséget a 26. ábra illusztrálja. 50a vonal mutatja a 32 edényeknek az 50 szállítóberendezés csillagkereke által meghatározott útvonalát a 30 vizsgálóállomáson keresztül. 32a, 32b,... körök illusztrálják a különböző szájrészátmérőket. A 154 forgatógomb elfordítása (9-11. és 15-18. ábrák) egyidejűleg állítja a vízszintes repedéseket ellenőrző 98 optikai részegység, a függőleges repedéseket ellenőrző első 104 optikai részegység és a függőleges repedéseket ellenőrző második 110 optikai részegység helyzetét, amelyek a 26. ábra egyes vonalainak megfelelően ki-be mozdulnak el a 32 edény tengelyéhez képest. így a 154 forgatógomb elforgatásával egyidejűleg tudjuk beállítani a három 98, 104, 110 optikai részegységet, hogy azok alkalmasak legyenek a különböző szájrészátmérővel rendelkező 32 edények vizsgálatára. A találmány kedvező kiviteli alakjánál a 131 alapegységet körülvevő 200 burkolat (10. ábra) egy skálával van ellátva, amely a különböző szájrészátmérőkhöz tartozó beállítások helyzetét jelöli. Amikor a kívánt szájrészátmérőhöz tartozó helyzetet elérjük, a 156 reteszt bekapcsoljuk, hogy az megfogja a 148 vezetőorsót, és így a 98,104,110 optikai részegységeket a beállított helyzetben tartsa. A 154 forgatógomb előnyösen egy, a túlfutást megakadályozó reteszelőszerkezetet tartalmaz.

A 142 rögzítőelem (18-21. ábrák) a 30 vizsgálóállomást a 92 csatlakozólemezhez (9. ábra) rögzíti belső 210 beállítólemez, 212 csavar és két 214 illesztőcsap (20. ábra) segítségével. A 30 vizsgálóállomás két 216 gömb alakú csappal van a 142 rögzítőelemen elhelyezve, amelyek a 132 alaplemez 174, 176 nyílásaiba kapcsolódnak, és 218 csavarok rögzítik a 142 rögzítőelemhez. A 30 vizsgálóállomást 220, 222 csavarokkal lehet x és y irányban (sugár- és érintőirányban a 32 edényhez és az 50 szállítóberendezés csillagkereke forgatásának tengelyéhez képest) a 30 vizsgálóállomáson lévő 32 edény tengelyéhez viszonyítva pontosan beállítani. 16 mm és 76 mm közötti szájrészátmérőjű 32 edények számára a 142 rögzítőelem 216 gömb alakú csapjait a 132 alaplemez 174, 176 nyílásaiban kell elhelyezni. 76 mm szájrészátmérőnél nagyobb 32 edényekhez a 142 rögzítőelem 216 gömb alakú csapjait a 132 alaplemez 172, 174 nyílásaiban kell elhelyezni.

A fentiekben feltártunk egy edények szájrészének vizsgálatára szolgáló berendezést és eljárást, pontosabban egy olyan, áttetsző edények szájrészében lévő vízszintes és függőleges repedések érzékelésére szolgáló berendezést és eljárást, amely teljes mértékben megfelel a korábbiakban meghatározott céloknak. Mind a függőleges, mind a vízszintes repedéseket egyetlen vizsgálóállomáson érzékeljük. A berendezés különböző szájrészátmérővel rendelkező üvegekhez történő beállítását könnyedén, gyorsan és felhasználóbarát módon végezhetjük el. Az optikai rendszer nagyobb tartományban képes mind a vízszintes, mind a függőleges repedések észlelésére, ugyanakkor lehetőséget biztosít a repedések és egyéb eltérések közti megkülönböztetésre. A vízszintes és függőleges repedések, buborékok, öntés során keletkezett elcsúszások és megnyílások ismerete fontos az eltérések fajtájának megállapításánál, amelynek a selejtezésosztályokba

HU 225 116 Β1 sorolásánál van szerepe, valamint az edényformáló eljárás szabályozásánál, attól függetlenül, hogy az edényeket kiselejtezzük vagy nem. A Fresnel-féle lencsék használata mind a fényforrásoknál, mind a fényérzékelőknél kiküszöböli a gömbi torzítást, míg a Scheimpflug-elrendezés használata éles képet biztosít a fényérzékelőknél, annak ellenére, hogy az edény szájrészének megvilágított felületét egy bizonyos szög alatt nézzük. A találmány különböző megoldásait előnyösen egymással kombinálva használjuk fel. Ugyanakkor a találmány egyes megoldásai, mint például az egyidejű helyzetállítási lehetőség felhasználhatóak más optikai vizsgálati helyzetekben, ideértve azokat a vizsgálatokat is, amikor nem edények szájrészében lévő repedéseket keresünk.

A találmányt egy kedvező kiviteli alak leírásával mutattuk be, ugyanakkor számos módosítást és változtatást is javasoltunk. Egyéb módosítások és változtatások maguktól adódnak a szakmában járatos szakemberek számára a fenti leírás ismeretében. Az ilyen módosítások és változtatások hozzátartoznak a találmányhoz, amennyiben azok részét képezik az igény-

Claims (29)

1. Berendezés nyitott szájnyílással és középponti tengellyel rendelkező áttetsző edények (32) szájrészében lévő repedések érzékelésére, amely berendezés egy, az edényt (32) egy vizsgálóállomásnál (30) a tengelye körül forgató eszközt (54), egy, az edény (32) szájrészének egy első darabjára forgás közben első fényt bocsátó első fényforrást (34 vagy 44), egy, a vizsgálóállomáson (30) az első fényforráshoz (34 vagy 44) és az edény (32) szájrészéhez képest az első fénynek egy, az edény (32) szájrészében lévő vízszintes vagy függőleges repedésekről reflektált részét fogadóan elrendezett első fényérzékelőt (36 vagy 46), egy, az edény (32) szájrészének egy második darabjára forgás közben második fényt bocsátó második fényforrást (40), egy, a vizsgálóállomáson (30) a második fényforráshoz (40) és az edény (32) szájrészéhez képest a második fénynek egy, az edény (32) szájrészében lévő függőleges repedésekről reflektált részét fogadóan elrendezett második fényérzékelőt (42), továbbá egy, mind az első, mind a második fényérzékelőhöz (36 vagy 46, 42) csatolt, az edény (32) szájrészében lévő repedéseket az első és második fény reflektált része függvényében érzékelő adatfeldolgozó egységet (60) foglal magában, azzal jellemezve, hogy az adatfeldolgozó egység (60) egy, az első és a második fényérzékelőt (36 vagy 46, 42) az edény (32) elfordulásnövekményeiként kiolvasó eszközt, valamint egy, az edény (32) szájrészében lévő, az első és a második fényérzékelőbe (36 vagy 46, 42) fényt reflektáló repedések szöghelyzetét meghatározó eszközt tartalmaz, továbbá az első és a második fényforrások (34, 40, 44) az első és második fényt rendre az edény (32) szájrészének különböző felületeire (34a, 40a, 44a) egyidejűleg bocsátó fényforrások (34, 40, 44).

2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az első fényforrás (34) és az első fényérzékelő (36) az edény (32) szájrészében lévő vízszintes repedések érzékelésére alkalmas módon van elrendezve.

3. A 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az adatfeldolgozó egység (60), továbbá egy, az edény (32) szájrészében lévő, az első fényforrásból (34) az első fényérzékelőbe (36) fényt reflektáló, de a második fényforrásból (40) a második fényérzékelőbe (42) fényt nem reflektáló, vagy az első fényforrásból (34) az első fényérzékelőbe (36) fényt nem reflektáló, de a második fényforrásból (40) a második fényérzékelőbe (42) fényt reflektáló repedés jellegű eltéréseket az első fényforrásból (34) az első fényérzékelőbe (36) és a második fényforrásból (40) a második fényérzékelőbe (42) fényt reflektáló buborék jellegű eltérésektől megkülönböztető eszközt foglal magában.

4. A 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a második fényforrás (40) és a második fényérzékelő (42) közül az egyik az edény (32) szájnyílása felett van elrendezve, és a második fényforrás (40) és a második fényérzékelő (42) közül a másik az edény (32) szájnyílása alatt van elrendezve a vizsgálóállomáson (30).

5. A 4. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a második fényforrás (40) és a második fényérzékelő (42) közül az egyik az edény (32) szájrészének egy külső felületével szemben van elrendezve, és a második fényforrás (40) és a második fényérzékelő (42) közül a másik az edény (32) szájnyílásán keresztül az edény (32) szájrésze belső felületével szemben van elrendezve a vizsgálóállomáson (30).

6. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az első fényforrás (34) és az első fényérzékelő az edény (32) szájnyílása felett, egy, az edény (32) tengelyét tartalmazó síkban (38) van elrendezve.

7. A 6. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az első fényforrás (34) és az első fényérzékelő (36) közül az egyik az edény (32) szájrészének egy külső felületével szemben van elrendezve, és az első fényforrás (34) és az első fényérzékelő (36) közül a másik, az edény (32) szájnyílásán keresztül az edény (32) szájrésze belső felületével szemben van elrendezve a vizsgálóállomáson (30).

8. A 6. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a berendezés továbbá egy, az edény (32) szájrészének egy harmadik darabjára forgás közben harmadik fényt bocsátó harmadik fényforrást (44), egy, a vizsgálóállomáson (30) a harmadik fényforráshoz (44) és az edény (32) szájrészéhez képest az edény (32) szájrészében lévő függőleges repedésekről reflektált harmadik fény egy részét fogadóan elrendezett harmadik fényérzékelőt (46) foglal magában, és az adatfeldolgozó egység (60) - az edény (32) szájrészében lévő függőleges repedéseket a harmadik fény reflektált része függvényében érzékelően - a harmadik fényérzékelőhöz (46) van csatolva, továbbá

HU 225 116 Β1 a második és a harmadik fényforrás (40, 44) a sík (38) ellentétes oldalán van elrendezve, valamint a második és a harmadik fényérzékelő (42, 46) egymáshoz képest és a hozzájuk tartozó megfelelő fényforráshoz (40, 44) képest a sík (38) ellentétes oldalán van elrendezve.

9. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy - az első és második fényérzékelőt (46, 42) és az adatfeldolgozó egységet (60) egy sugárirányú repedés mindkét oldalán egy bizonyos szögtartományban elhelyezkedő függőleges repedések észlelésére alkalmassá tévőén - az első és a második fényforrás (44, 40) az edény (32) szájrészéhez viszonyítva ellentétes oldalon vannak elrendezve, valamint az első és a második fényérzékelő (46, 42) az edény (32) szájrészéhez viszonyítva ellentétes oldalon vannak elrendezve egymáshoz képest és a hozzájuk tartozó megfelelő fényforráshoz (44, 40) képest ellentétesen.

10. A 9. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az első és a második fényforrás (44, 40) az edény (32) szájrészéhez viszonyítva akár az edény (32) szájnyílása fölött, akár az alatt az egyik oldalon van elrendezve, valamint az első és a második fényérzékelő (46, 42) az edény (32) szájnyílásának másik oldalán van elrendezve.

11. A10. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az első és a második fényforrás (44, 40) vagy az első és a második fényérzékelő (46, 42) az edény (32) szájrészének egy külső felületével szemközt van elrendezve, míg az első és a második fényforrás (44, 40) vagy az első és a második fényérzékelő (46,42) közül a másik kettő az edény (32) szájnyílásán keresztül az edény (32) szájrésze belső felületével szemközt van elrendezve.

12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a fényérzékelők (36, 42, 46) lineáris érzékelőrendszert (66) tartalmaznak, valamint az adatfeldolgozó egység (60) a lineáris érzékelőrendszereket (66) az edény (32) elfordulásnövekményeiként kiolvasó eszközt foglal magában.

13. A 12. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az első és a második fényforrások (34, 40, 44) által az edény (32) szájrészén megvilágított felületek (34a, 40a, 44a) téglalap alakúak.

14. A13. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a lineáris érzékelőrendszereknek (66) rendre egy-egy, a megfelelő fényforrás (34, 40, 44) által megvilágított téglalapokon belül elhelyezkedő lineáris látóterük van.

15. A 14. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az első és a második fényérzékelők (36, 42, 46) Fresnel-féle lencsét (68) foglalnak magukban, továbbá az egyes lineáris érzékelőrendszerek (66), a hozzájuk tartozó Fresnel-féle lencsék (68) és az edény (32) szájrészének velük szemben lévő felülete Scheimpflug-féle elrendezésben vannak.

16. A 14. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a téglalap alakú felületek (34a, 40a, 44a) hosszabb kiterjedése az edény (32) tengelyével párhuzamos, és az edény (32) teljes szájrészét lefedi.

17. A 14. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az első és a második fényforrások (34, 40, 44) a fény egy közös forrását (122) tartalmazzák, és a közös forrásból (122) az edény (32) szájrészének első és második felületeit (34a, 40a, 44a) megvilágító első és második üvegszálkötegek (120) indulnak ki.

18. Az 1., 2. vagy 9. igénypont bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az első fényforrás (34) és az első fényérzékelő (36) első optikai részegységbe (98) van beszerelve, a második fényforrás (40) és a második fényérzékelő (42) második optikai részegységbe (104) van beszerelve, és a berendezés egy, az edények (32) eltérő átmérőjű szájrészéhez alkalmazkodóan az első és második optikai részegységet (98, 104) egymáshoz és a vizsgálóállomáshoz (30) képest egyidejűleg beállító eszközt foglal magában.

19. A 18. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy egy, az edény (32) szájrészének egy harmadik darabjára forgás közben harmadik fényt bocsátó harmadik fényforrást (44), egy, a vizsgálóállomáson (30) a harmadik fényforráshoz (44) és az edény (32) szájrészéhez képest a harmadik fénynek egy, az edény (32) szájrészében lévő repedésekről reflektált részét fogadóan elrendezett harmadik fényérzékelőt (46), valamint egy, a harmadik fényforrást (44) és a harmadik fényérzékelőt (42) harmadik optikai részegységhez (110) rögzítő eszközt foglal magában, továbbá a harmadik optikai részegység (104) is az első és második optikai részegységet (98, 104) egyidejűleg beállító eszköz révén van beszerelve, és ez az eszköz az eltérő átmérőjű szájrésszel rendelkező edényekhez alkalmazkodóan - az első, második és harmadik optikai részegységek (98, 104, 110) egymáshoz és a vizsgálóállomáshoz (30) képest egy időben való beállítására alkalmasan van kiképezve.

20. A 18. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az első optikai részegység (98) első lemezt (96), valamint egy, az első fényforrást (34) és az első fényérzékelőt (36) az első lemezhez (96) rögzítő első tartókart (94) foglal magában, a második optikai részegység (104) második lemezt (102), valamint egy, a második fényforrást (40) és a második fényérzékelőt (42) a második lemezhez (102) rögzítő második tartókart (100) foglal magában, továbbá az egyidejű beállítást lehetővé tevő eszköz az első és második lemezek (96, 102) egyikén csapot (184), és az első és második lemezek (96, 102) másikán nyílást (168) tartalmaz, valamint a csap (184) és a nyílás (168) az első lemez (96) egy első irányú egyenes vonalú mozgása során a második lemezt (102) egy ezzel bizonyos szöget bezáró második irányú egyenes vonalú mozgásra kényszerítőén vannak elrendezve.

21. A 20. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a beállítóeszköz egy, az eszközt a vizsgálóállomásnál (30) szilárdan rögzítő alaplemezt (132), valamint egy, az első és a második lemezt (96,102) az alaplemezen (132) elcsúsztatható módon rögzítő eszközt tartalmaz.

22. A 21. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy egy, az alaplemezhez (132) szerelt, és at10

HU 225 116 Β1 tói térközzel elválasztott áthidalólemezt (138) foglal magában, az első lemez (96) az első irányban elcsúsztatható módon az áthidalólemezre (138) van szerelve, és a második lemez (102) a második egyenes vonalú irányban elmozdíthatóan az áthidalólemez (138) és az alaplemez (132) között van felszerelve.

23. A 22. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy egy, az edény (32) szájrészére a vizsgálóállomásnál (30) való forgása közben fényt bocsátó harmadik fényforrást (44) és egy, a harmadik fényforráshoz (44) és az edényhez (32) képest az edény (32) szájrészében lévő repedésekkel való kölcsönhatást követően a harmadik fényforrásból (44) származó fényt fogadóan elrendezett harmadik fényérzékelőt (46), valamint egy, a harmadik fényforrást (44) és a harmadik fényérzékelőt (46) harmadik optikai részegységben (110) rögzítő eszközt foglal magában, továbbá a harmadik optikai részegység (110) harmadik lemezt (108), valamint a harmadik fényforrást (44) és a harmadik fényérzékelőt (46) a harmadik lemezhez (108) rögzítő harmadik tartókart (106) foglal magában, valamint a harmadik lemez (108) egy, az első iránnyal az első és a második irányok által bezárt szöggel megegyező nagyságú, de azzal ellentétes irányú szöget bezáró harmadik irányban egyenes vonalú irányban elcsúsztatható módon az áthidalólemez (138) és az alaplemez (132) között van felszerelve.

24. A 23. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a második és harmadik lemezeken (102, 108) rendre a második és harmadik irányokban első nyílás (168, 170) helyezkedik el, valamint az első lemezen (96) egy, a második és harmadik lemezeken (102, 108) lévő első nyílásokba (168,170) hatoló csap (184) van.

25. A 24. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a második és harmadik lemezeken (102, 108) - a lemezek (102, 108) egymáshoz képest egyenes vonalú, az első irányra merőleges, és az első lemezhez (96) képest egyenes vonalú, a második és harmadik irányba eső mozgását biztosítóan - egy-egy, az első irányhoz képest merőlegesen húzódó második nyílás (164, 166), valamint egy-egy, a második és harmadik lemezek (102, 108) közül a másikon lévő második nyílásba (164, 166) nyúló csap (196, 192) van.

26. A 25. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az egyidejű beállítást biztosító eszköz, továbbá egy, az áthidalólemez (138) által elfordulást megengedő módon hordozott, az első lemezhez (96) arra hatást gyakorolni képes módon csatlakozó vezetőorsót (148) tartalmaz, valamint a vezetőorsón (148) azt elforgató forgatógomb (154) van.

27. A 26. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a berendezés egy, az áthidalólemez (138) által hordozott, a vezetőorsót (148) beállított helyzetében rögzítő reteszt (156) tartalmaz.

28. A 25. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az első, második és harmadik optikai részegységben (98, 104, 110) lévő tartókarok (94, 100, 106) mindegyike egy-egy, a megfelelő fényforrások (34, 40, 44) és fényérzékelők (36, 42, 46) egymáshoz viszonyított helyzetének és szögének beállítására alkalmas eszközt foglal magában.

29. Eljárás áttetsző edények szájrészében lévő repedések érzékelésére, amelynek során:

a) az edényt (32) tengelye körül forgatjuk,

b) az edény (32) szájrészének egy első darabjára forgása közben első fényt bocsátunk, és

c) első fényérzékelőt (36) helyezünk el, hogy azzal az első fénynek egy, az edény (32) szájrészében elhelyezkedő repedésekről visszaverődött részét fogadjuk, azzal jellemezve, hogy a b) lépés során az edény (32) szájrészének egy második darabjára az első fénnyel egyidejűleg második fényt bocsátunk, a c) lépés során második fényérzékelőt (36) helyezünk el, hogy azzal a második fénynek egy, az edény (32) szájrészében elhelyezkedő repedésekről visszaverődött részét fogadjuk, az első fényérzékelőt (36) úgy irányítjuk az első fényforráshoz (34) és az edény (32) szájrészéhez képest, hogy azzal az első fénynek az edény (32) szájrészében lévő vízszintes repedések által reflektált részét érzékeljük, és a második fényérzékelőt (42) úgy irányítjuk a második fényforráshoz (40) és az edény (32) szájrészéhez képest, hogy azzal a második fénynek az edény (32) szájrészében lévő függőleges repedések által reflektált részét érzékeljük, és az eljárás során továbbá:

d) az edény (32) szájrészében lévő vízszintes és függőleges repedéseket a fényérzékelőkre (36, 42) reflektált első és második fény függvényében észleljük,

e) megkülönböztetjük egymástól I. az edény (32) szájrészében lévő, az első fényforrásból (34) az első fényérzékelőbe (36) fényt reflektáló, de a második fényforrásból (40) a második fényérzékelőbe (42) fényt nem reflektáló vízszintes repedéseket; II. az edény (32) szájrészében lévő, a második fényforrásból (40) a második fényérzékelőbe (42) fényt reflektáló, de az első fényforrásból (34) az első fényérzékelőbe (36) fényt nem reflektáló függőleges repedéseket; és III. az edény (32) szájrészében lévő, mind az első, mind a második fényforrásból (34, 40) a hozzájuk tartozó fényérzékelőkbe (36, 42) fényt reflektáló buborékokat.

HU 225 116 Β1

Int. Cl.: G01N 33/38 . ábra

HU 225 116 Β1

Int. Cl.: G01N 33/38

3. ábra

HU 225 116 Β1

Int. Cl.: G01N 33/38

HU 225 116 Β1

Int. Cl.: G01N 33/38

7B. ábra #2

V - — — ....... — „ II. I— ... ........ /

8. ábra

HU 225 116 Β1

Int. Cl.: G01N 33/38

9. ábra

HU 225 116 Β1

Int. Cl.: G01N 33/38

11. ábra

HU 225 116 Β1

Int. Cl.: G01N 33/38 ejqe zt