HUP0202225A2 - Flexible bags having enhanced capacity and enhanced stability in use - Google Patents

Description

.::. .:73 ,&Wbí*·

ifc ,οζττ i l Teo

PÉLDÁNY

Használat közben növelhető térfogatú és fokozott stabilitású flexibilis zacskók

A találmány olyan típusú flexibilis zacskókra vonatkozik, amelyeket általában különböző háztartási anyagok tárolására és/vagy eldobására használnak.

A flexibilis (lágy, rugalmas) zacskókat, főképpen a viszonylag nem költséges polimer anyagokból készítetteket, széles körben alkalmazzák különböző háztartási anyagok, így hulladék, levágott fű, falevelek és hasonlók tárolására és eliminálására.

A leírásban használt „flexibilis kifejezés olyan anyagokra vonatkozik, amelyek hajlithatók vagy görbíthetők, főleg ismételten, így rugalmasak és engedékenyek, kívülről alkalmazott erőkre reagálva. Ezért a „flexibilis lényegileg ellentétes jelentésű a nem-hajlékony, merev vagy nem-engedékeny kifejezésekkel. Azok az anyagok és szerkezetek tehát, amelyek flexibilisek, alakjukban és szerkezetükben megváltoztathatók, s így alkalmazkodnak a külső erőkhöz, és illeszkednek a velük érintkezésbe hozott tárgyak alakjához, anélkül, hogy integritásukból veszítenének. Az általában kapható típusú flexibilis zacskókat tipikusan olyan anyagokból állítják elő, amelyek egyenletes fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek a zacskó szerkezetén keresztül, ilyen tulajdonságok a nyúlás, tágíthatóság és/vagy húzó alakváltozás.

Egy szokásos módszer az ilyen zacskók (zsákok) alkalmazására, mint bélésanyag konténerekhez, így egy szemetes dobozhoz vagy tartályhoz. Az anyagokat a zsákba helyezik, amíg a zsák meg lesz töltve a zsák és/vagy konténer befogadóképességéig vagy amíg a zsák meg lesz töltve a kívánt szintig. Ha a zsákot teljes térfogatáig megtöltik, vagy még ezen felül is, további anyagokat rakva a zsák felső széle fölé, akkor gyakran nehéz a felhasználó részére, hogy lezárja a zsák nyílását, mivel a tartalom szintje felett csekély vagy semmi szabad anyag marad a rögzítéshez. Ha a megtöltött zsákot ezután magában a földre állítják, miközben további cikkeket helyeznek bele és/vagy a záróeszközt aktiválják, egy másik probléma, ami gyakran előfordul, az, hogy a zsák tartalma eltolódik, ez egyensúlyhiányt okoz a zsákban, és ennek megfelelően a zsák felborul, és a tartalma szétszóródik.

Ezért kívánatos lenne olyan flexibilis zsákokat (zacskókat) előállítani, amelyeket könnyebb lezárni, ha töltve vannak.

Kívánatos lenne továbbá olyan zacskókat előállítani, amelyek fokozott stabilitással rendelkeznek, és így magukban megállnak, amikor meg vannak töltve.

A találmány tárgya flexibilis zsák vagy zacskó, amely legalább egy ív flexibilis lapanyagból áll, összeillesztve úgy, hogy félig zárt tartályt képez, amelynek van egy nyílása, amit az egyik szegélye határoz meg. A nyílás egy nyitási síkot definiál, és a zsáknak van egy felső régiója a nyílás mellett és egy alsó régiója a felső régió alatt. A felső régiónak van egy előnyös nyúlási tengelye a nyitás síkjára merőlegesen, ami lehetővé teszi, hogy a felső régió kitáguljon a zsákra kívülről alkalmazott erő hatására, miközben az alsó régiónak van egy előnyös nyúlási tengelye a nyílás síkjával párhuzamosan, ami lehetővé teszi, hogy az alsó régió kiterjedjen a zsákban lévő tartalom által kifejtett erők hatására, így biztosítva zsák térfogatának növekedését. A zsák tehát fokozott stabilitást mutat használat közben, és könnyebben lezárható.

73.808/BE

Az ábrák rövid ismertetése

A leírás a csatolt igénypontokkal ugyan részletesen ismerteti, és világosan igényli a találmányt, de úgy gondoljuk, hogy a találmány jobban érthető lesz a következő ismertetésből, kiegészítve a kísérő ábrákkal, amelyeken az azonos hivatkozási számok azonos elemeket jelentenek.

Az 1. ábra egy találmány szerinti flexibilis zacskó alaprajza, zárt, üres állapotban.

A 2. ábra az 1. ábra szerinti flexibilis zacskó távlati nézete, zárt állapotban, a benne tárolt anyaggal.

A 3.A ábra a találmány szerinti flexibilis zacskók polimer fóliaanyaganak szegmentalis, távlati nezete, lényegileg nem— -feszített állapotban.

A 3.B ábra a találmány szerinti flexibilis zacskók polimer fóliaanyagának szegmentális távlati nézete, részlegesen feszített állapotban.

A 3.C ábra a találmány szerinti flexibilis zacskók polimer fó1iaanyaganak szegmentalis távlati nezete, erősebben feszített állapotban.

A 4. ábra a találmány szerint alkalmazható lapanyag egy másik kiviteli alakjának alaprajza.

Az 5. ábra a 4. ábra szerinti polimer anyag alaprajzi nézete, a 3.B ábra szerinti ábrázoláshoz hasonló, részlegesen feszített állapotban.

A flexibilis zacskó szerkezete

Az 1. ábra a találmány szerinti 10 flexibilis zacskó jelenleg előnyös kivitelezését szemlélteti. Az 1. ábrán látható kivi

73.808/BE felezésben a 10 flexibilis zacskó magába foglalja a 20 zacskótestet, egy darab flexibilis lapanyagból kialakítva, önmagára visszahajtva a 22 hajtási vonal mentén, és önmagához illesztve a 24 és 26 oldalszegélyek mentén, s így félig zárt tartályt képezve, amelynek van egy nyílása a 28 szegélye mentén. A 10 zacskó adott esetben magába foglalja a 30 záróeszközt is, amely a 28 szegély mellett helyezkedik el, lezárva a 28 szegélyt, s így teljesen zárt tartályt vagy edényt képezve, amint az az 1. ábrán látható. A zacskók, így az 1. ábra szerinti 10 flexibilis zacskók elkészíthetők a lapanyag folytonos csövéből, így a 24 és 26 oldalszegélyek eliminálhatók, és a 22 hajtásvonalat egy alsó szegély helyettesíti. A flexibilis 10 zacskó a zacskó testében lévő számos különböző anyag és/vagy tárgy tárolására és megvédésére alkalmas.

Az 1. ábrán látható előnyös konfigurációban a 30 záróeszköz teljesen körülveszi a 28 szegély által képezett nyílás körvonalát. Bizonyos körülmények között azonban a körülhatárolás kisebb mértéke által képezett záróeszköz (így például a 28 szegélynek csak az egyik oldala mentén van elhelyezve a záróeszköz) is megfelelő záró integritást biztosíthat.

A találmány szerinti 10 flexibilis zacskó magába foglalja a 31 felső régiót a 28 szegély szomszédságában, és a 32 alsó régiót, a zacskó felső régiója és a zacskó alja között elhelyezve. A felső régió kisebb erőt mutat a nyúlásra a 28 felső szegélyre merőleges irányban, mint az alsó régió, míg az alsó régió kisebb erőt mutat a nyúlásra a 28 felső szegéllyel párhuzamos irányban, mint a felső régió. Ezért, egy adott alkalmazott erőre, a zacskó

73.808/BE nyitási szegélyére merőleges irányban, a nagyobb felső régió nyúlik meg először és nagyobb mértékben, mint az alsó régió, és egy adott alkalmazott erőre, a zacskó nyitási szegélyével párhuzamos irányban, az alsó régió nyúlik meg először, és nagyobb mértékben, mint a felső régió.

Az 1. ábra a zacskó felületén keresztül kiterjedő számos régiót szemléltet. A 40 régiók erősen domborított deformációkat tartalmaznak a 20 zacskótest flexibilis lapanyagában, míg az 50 régiók a közbeeső nem-deformált régiók. Amint az az 1. ábrán látható, a nem-deformált régiók tengelyei a zacskótest anyagán keresztül olyan irányban terjednek ki, amely lényegileg párhuzamos a 28 szegély síkjával (zárt állapotban), amely a bemutatott konfigurációban lényegileg ugyancsak párhuzamos a 22 alsó szegély (hajtásvonal) által definiált síkkal vagy tengellyel.

A találmány szerint a 10 flexibilis zacskó 20 testrésze flexibilis lapanyagból áll, amely képes rugalmasan megnyúlni és így alkalmazkodni a zacskó tartalmának mozgásához, kombinálva azzal a képességgel, hogy járulékos ellenállást biztosít a nyújtáshoz, mielőtt az anyag feszítési határait eléri. A tulajdonságoknak ez a kombinációja lehetővé teszi, hogy a zacskó kezdetben könnyen megnyúljon azokra a felfelé irányuló erőkre reagálva, amelyeket a fogyasztó fejt ki, amikor felfelé kihúzza a zacskót a konténerből, és azokra a kifelé irányuló erőkre, amelyeket a zacskó tartalma fejt ki szabályozott nyúlással a megfelelő irányokban. Ezek a két-tengelyes nyúlási tulajdonságok növelik a zacskó belső térfogatát, megnyújtva a zacskó anyagának a hosszát két irányban. A zacskónak a nyílással szomszédos részének felfelé

73,808/BE .:.:::-való megnyúlása járulékos zacskóanyagot biztosít a zacskó tartalmának szintje felett, és így lehetővé teszi a záróeszköz rögzítését. Hasonlóképpen, a zacskó felső része alatti alsó részének a kifelé nyúlása megnöveli a zacskó alsó részének a térfogatát, ezzel elősegítve a zacskó tartalmi szintjének a lejjebb kerülését, és így segítve a záróeszköz rögzítését, valamint a zacskó gravitációs centrumának a lejjebb kerülését. A zacskó tartalma gravitációs centrumának ez a lejjebb kerülése, kombinálva a zacskó aljának a kiszélesedésével, biztosítja a fokozott stabilitást, amikor a zacskót a földre helyezzük, önmegtartó konfigurációban.

Ezért a lapanyagok úgy vannak orientálva, hogy nyúlási tengelyük a zacskó felső részében általában lényegileg merőleges a zacskó nyílása vagy nyitott szegélye által definiált síkra, és a zacskó alsó részének nyúlási tengelye általában lényegileg merőleges a zacskó nyílása vagy nyitott szegélye által definiált síkra. Ez az orientáció biztosítja a találmány szerint definiált nyúlási orientációkat.

Ezenkívül, bár jelenleg előnyös lényegileg a zacskó egész testét olyan lapanyagból készíteni, amely a találmány szerinti szerkezettel és jellemzőkkel rendelkezik, bizonyos körülmények között azonban kívánatos lehet ezeket az anyagokat a zacskó testének csak egy vagy több részében vagy zónájában alkalmazni, nem pedig az egészben. így például, elkészíthető egy ilyen anyagcsík, amely a kívánt nyúlási orientációval rendelkezik a zacskó mindegyik régiójában, teljes köralakú szalagot képezve a zacskó teste körül, jobban lokalizált nyúlási jellemzőt biztosítva.

73.808/BE

Úgy gondoljuk, hogy a találmány szerint alkalmazható anyagok - amelyeket később ismertetünk - járulékos előnyöket biztosítanak egy hulladéktartóval vagy más konténerrel való csökkent érintkezési terület szempontjából, segítve a zacskó eltávolítását, miután a tartalmat beletettük. A lapanyag háromdimenziós jellege, párosulva nyúlási tulajdonságaival, fokozott szakadási és kilyukadási ellenállást és fokozott látható, hallható és tapintható benyomásokat biztosít. A nyúlási tulajdonságok lehetővé teszik azt is, hogy a zacskók nagyobb kapacitással rendelkezzenek a használt anyagegységre, javítva az ilyen zacskók „teljesítményét. így kisebb zacskók használhatók egy adott alkalmazáshoz mint a hagyományos konstrukciójúak. A zacskók lehetnek bármilyen kívánt alakúak és konfigurációjúak, beleértve a fogantyúval rendelkező vagy specifikusan kivágott geometriájú zacskókat.

Jellegzetes anyagok

A találmány szerinti flexibilis zacskók szerkezeti tulajdonságainak és teljesítményi előnyeinek a jobb szemléltetésére a 3.A ábra az 1. és 2. ábrán látható 20 zacskótest kialakítására alkalmas 52 lapanyag egy szegmensének igen kinagyított, részleges távlati nézetét mutatja. A találmány szerinti alkalmazásra megfelelő, itt szemléltetett és leírt anyagokat, valamint az eljárásokat ezek előállítására és jellemzésére, részletesebben az USP 5,518,801 számú szabadalmi irat ismerteti.

Hivatkozva a 3.A ábrára, az 52 lapanyag különálló régiók „nyújtható hálószerkezetét foglalja magába. A leírásban használt „nyújtható hálószerkezet a régiók összekapcsolódó és egymással összefüggő csoportjára vonatkozik, amelyek megnyújthatók

73.808/BE egy bizonyos hasznos mértékig egy előre meghatározott irányban, a lapanyagnak rugalmas jellegű viselkedést biztosítva egy alkalmazott és ezután kiengedett nyújtásra. A nyújtható hálószerkezet magába foglal legalább egy 64 első régiót és 66 második régiót. Az 52 lapanyag magába foglalja a 65 átmeneti régiót is, amely a 64 első régió és a 66 második régió közötti érintkezési felületen foglal helyet. A 65 átmeneti régió az első és a második régió viselkedésének komplex kombinációját mutatja. Felismertük, hogy 3 találmány szerinti alkalmazásra megfelelő ilyen lapanya— gok mindegyik kiviteli alakja rendelkezik átmeneti régióval; de ezeket az anyagokat a lapanyag viselkedése a 64 első régióban és a 66 második régióban határozza meg. Ezért, a következő ismertetés a lapanyag viselkedésével csak az első és második régiókban foglalkozik, mivel ez nem függ a lapanyag komplex viselkedésétől a 65 átmeneti régióban.

A 52 lapanyagnak van egy 52a első felülete és egy ezzel ellentétes 52b második felülete. A 3.A ábrán látható előnyös kivitelezésben a nyújtható hálószerkezet magába foglal számos 64 első régiót és számos 66 második régiót. A 64 első régióknak van egy 68 első tengelye és egy 69 második tengelye, ahol a 68 első tengely előnyösen hosszabb, mint a 69 második tengely. A 64 első régió 68 első tengelye lényegileg párhuzamos az 52 lapanyag „L hosszirányú tengelyével, míg a 69 második tengely lényegileg párhuzamos az 52 lapanyag „T keresztirányú tengelyével. Az első régió második tengelye, ami az első régió szélessége, előnyösen körülbelül 0,25 mm - körülbelül 12,5 mm (0.01 to 0.5 inches), előnyösebben körülbelül 0,76 mm - körülbelül 6,35 mm (0.03 to

73.808/BE

0.25 inches). Ά 66 második régióknak van egy 70 első tengelye és egy 71 második tengelye. A 70 első tengely lényegileg párhuzamos az 52 lapanyag hosszirányú tengelyével, míg a 71 második tengely lényegileg párhuzamos az 52 lapanyag keresztirányú tengelyével. A második régió második tengelye, ami a második régió szélessége, előnyösen körülbelül 0,25 mm - körülbelül 50,8 mm (0.01 to 2.0 inches), és előnyösebben körülbelül 3,18 mm - körülbelül 25,4 mm (0.125 to 1.0 inches). A 3.A ábra szerinti előnyös kivitelezésben a 64 első régiók és a 66 második régiók lényegileg lineárisak, folytonosan kinyúlva olyan irányban, amely lényegileg párhuzamos az 52 lapanyag hosszirányú tengelyével.

A 64 első régiónak El rugalmassági modulusza és AI keresztmetszeti területe van. A 66 második régiónak E2 modulusza és A2 keresztmetszeti területe van.

A bemutatott kivitelezésben az 52 lapanyag úgy van „kialakítva , hogy az 52 lapanyag ellenálló erőt fejt ki egy tengely mentén, amely a bemutatott kivitelezésben lényegileg párhuzamos az anyag hosszirányú tengelyével, ha azt axiális nyújtásnak vetjük alá olyan irányban, amely a hosszirányú tengellyel párhuzamos. A leírásban alkalmazott „kialakítva kifejezés egy kívánt szerkezet vagy geometria létesítésére vonatkozik egy lapanyagon, amely a kívánt szerkezetet vagy geometriát lényegileg meg fogja tartani, ha nincs alávetve kívülről alkalmazott nyújtásoknak vagy erőknek. Egy találmány szerinti lapanyag legalább egy első régióból és legalább egy második régióból áll, ahol az első régió vizuálisan különbözik a második régiótól. A leírásban használt „vizuálisan különbözik kifejezés a lapanyag olyan tulaj

73.808/BE donságaira vonatkozik, amelyek normál szabad szemmel könnyen észrevehetők, amikor a lapanyag vagy a lapanyagot magukba foglaló tárgyak normál használatnak vannak alávetve. A leírásban használt „felületi úthossz kifejezés a szóban forgó régió topográfiai felülete mentén egy olyan méretre vonatkozik, amelynek iránya lényegileg párhuzamos egy tengelyével. A megfelelő régiók felületi úthosszának a meghatározására szolgáló eljárás megtalálható a fent említett 5,518,801 számú szabadalmi irat „Vizsgálati módszerek című fejezetében.

A találmány szerint alkalmazható eljárások az ilyen lapanya— gok kialakítására - de ezekre nem korlátozva - a domborítás párosított lemezekkel vagy hengerekkel, a hőformázás, a nagynyomású hidraulikus formázás vagy öntés. Az 52 lapanyagot ugyan teljes egészében alávetjük a formázó műveletnek, de a találmány szerinti eljárás úgy is végezhető, hogy ennek csak egy részét vetjük alá formázásnak, például az anyagnak a 20 zacskótestet tartalmazó részét, amint azt a továbbiakban részletesen ismertetni fogjuk.

A 3.A ábrán látható előnyös kivitelezésben a 64 első régiók lényegileg planárisak. Vagyis, a 64 első régió anyaga lényegileg ugyanolyan állapotban van a kialakítási művelet előtt és után, amelyen az 52 lapanyag átmegy. A 66 második régiók számos 74 bordaszerű elemet foglalnak magukba. A bordaszerű elemek lehetnek domborítva, bemélyítve, vagy ezek lehetnek kombinálva. A 74 bordaszerű elemeknek van egy 76 első vagy főtengelye, amely lényegileg párhuzamos az 52 lapanyag keresztirányú tengelyével, és egy 77 második vagy melléktengelye, amely lényegileg párhuzamos az 52

73.808/BE lapanyag hosszirányú tengelyével. A 74 bordaszerű eleinek 76 első tengelyével párhuzamos hossz a 77 második tengely hosszával legalább egyenlő, és előnyösen ennél hosszabb. A 76 első tengely és a 77 második tengely aránya előnyösen legalább körülbelül 1:1 vagy nagyobb, és előnyösebben körülbelül 2:1 vagy nagyobb.

A 74 bordaszerű elemeket a 66 második régióban egymástól nem—deformált területek választják el. A 74 bordaszerű elemek előnyösen egymással szomszédosak és ezeket egymástól kisebb, mint 2,54 mm (0.10 inches) nem deformált területek választják el, a 74 bordaszerű elemek 76 főtengelyére merőlegesen mérve, és előnyösebben a 74 bordaszerű eleinek összeérnek, közöttük lényegileg nincsenek nem-deformált területek.

A 64 első régiónak és a 66 második régiónak is van egy vetített úthossza. A leírásban használt vetített úthossz kifejezés egy régió árnyékának a hosszára utal, amit párhuzamos fényben ad. A 64 első régió vetített úthossza és a 66 második régió vetített úthossza egymással egyenlők.

A 64 első régiónak van egy L1 felületi úthossza, ami kisebb, mint a 66 második régió L2 felületi úthossza, amit topográfiailag párhuzamos irányban mérünk az 52 anyag hosszirányú tengelyével, miközben az anyag nem-feszített állapotban van. A 66 második régió felületi úthossza előnyösen legalább körülbelül 15 %kai nagyobb mint a 64 első régióé, előnyösebben legalább körülbelül 30 %-kal nagyobb mint az első régióé, és a legelőnyösebben legalább körülbelül 70 %-kal nagyobb, mint az első régióé. Általában, minél nagyobb a második régió felületi úthossza, annál nagyobb lesz a lapanyag nyúlása, mielőtt eléri az erőfalat. Meg

73.808/BE felelő eljárásokat az ilyen anyagok felületi úthosszának a mérésére ismertet a fent említett 5,518,801 számú szabadalmi irat.

Az 52 lapanyag módosított Poisson-féle oldalirányú összehúzódási effektust (Poisson lateral contraction effect) mutat, lényegileg kisebbet, mint a hasonló anyagösszetételű, különben azonos alap—lapanyag. Az eljárás az anyag Poisson—féle oldalirányú összehúzódási effektusának a meghatározására megtalálható a fent említett 5,518,801 számú szabadalmi irat Vizsgálati módszerek' című fejezetében. A találmány szerint alkalmazható lapanyagok Poisson-féle laterális összehúzódási effektusa előnyösen kisebb, mint körülbelül 0,4, ha az anyagot körülbelül 20 % nyújtásnak vetjük alá. A lapanyagok Poisson-féle laterális összehúzódási effektusa előnyösen kisebb, mint körülbelül 0,4, ha az anyagot körülbelül 40, 50, sőt 60 %-os nyújtásnak vetjük alá. Még előnyösebben a Poisson-féle laterális összehúzódási effektus kisebb mint 0,3, ha az anyagot 20, 40, 50 vagy 60 %-os nyújtásnak vetjük alá. Az ilyen anyagok Poisson-féle laterális összehúzódási effektusait a lapanyagnak az a mennyisége határozza meg, amelyet az első, illetve második régiók elfoglalnak. Ha a lapanyagnak az első régió által elfoglalt területe nő, akkor nő a Poisson-féle laterális összehúzódási effektus is. Ezzel ellentétben, ha a lapanyagnak a második régió által elfoglalt területe nő, akkor csökken a Poisson-féle laterális összehúzódási effektus. A lapanyagnak az első régió által elfoglalt százalékos területe előnyösen körülbelül 2 % - körülbelül 90 %, előnyösebben körülbelül 5 % - körülbelül 50 %.

A technika állása szerinti lapanyagok, amelyeknek van leg

73.808/BE alább egy elasztomer anyag rétege, általában nagy Poisson-féle laterális összehúzódási effektussal rendelkeznek, vagyis vékonyodnak („neck down), amikor megnyúlnak az alkalmazott erő hatására. A találmány szerint használható lapanyagok úgy tervezhetők, hogy csökkentik, ha nem lényegileg eliminálják a Poisson-féle laterális összehúzódási effektust.

Az 52 lapanyagnál az alkalmazott D axiális nyújtás iránya, amit a 3.A ábrán a 80 nyilak jeleznek, lényegében merőleges a 74 bordaszerű elemek 76 első tengelyére. A 74 bordaszerű elemek képesek a feszültségből engedni vagy geometriailag deformálódni egy olyan irányban, amely lényegileg merőleges a 76 első tengelyre, s így az 52 anyag kiterjed.

Hivatkozva a 3.B ábrára, ha az 52 lapanyagot alkalmazott D axiális nyújtásnak vetjük alá, amit a 3.B ábrán a 80 nyilak jeleznek, a 64 első régió, amely a rövidebb L1 felületi úthosszái rendelkezik, biztosítja a kezdeti Pl ellenállási erő legnagyobb részét - ami a molekuláris szintű deformáció eredménye - az alkalmazott nyújtásra. Ebben a szakaszban a 74 bordaszerű elemek a 66 második régióban a tapasztalat szerint geometriailag deformálódnak, vagy engednek a feszültségből, és minimális ellenállást fejtenek ki az alkalmazott nyújtásra. A következő szakaszba való átmenetben a 74 bordaszerű elemek megegyeznek (vagyis koplanárisak) az alkalmazott nyújtással. Vagyis, a második régió változást mutat a geometriai deformációból a molekuláris szintű deformációba. Ekkor áll be az erőfal. A 3.C ábrán látható szakaszban a 66 második régióban lévő 74 bordaszerű elemek lényegileg összhangba kerülnek (vagyis koplanárisak) az alkalmazott nyújtás .808/BE síkjával (vagyis a második régió elérte geometriai deformációja határát), és elkezdenek ellenállni a további nyújtásnak molekuláris szintű deformációval. A 66 második régió a molekuláris szintű deformáció eredményeképpen egy második, P2 ellenállási erőt fejt ki a tovább alkalmazott nyújtásra. A nyújtásra bekövetkező ellenállási erők, amelyeket a 64 első régió molekuláris szintű deformációja és a 66 második régió molekuláris szintű deformációja biztosít, a PT összes ellenállási erőt adja, ami nagyobb, mint az az ellenállási erő, amit a 64 első régió molekuláris szintű deformációja és a 66 régió geometriai deformációja biztosít.

A Pl ellenállási erő lényegesen nagyobb, mint a P2 ellenállási erő, ha (Ll + D) kisebb mint L2. Ha (Ll+D) kisebb, mint L2, akkor az első régió kezdeti Pl ellenállási erőt biztosít, ami általában a következő egyenlettel fejezhető ki:

P1 = (A1 x El x D)

L1

Ha (Ll + D) nagyobb, mint L2, akkor az első és második régió a PT kombinált összes ellenállási erőt fejti ki az alkalmazott D nyújtásra, ami általában a következő egyenlettel fejezhető ki:

PT = (A1 x E1 x D) + (A2 x E2 x [L1 + D - L21)

L1 L2

A maximális nyúlás, ami végbemegy a 3.A és 3.B ábráknak megfelelő szakaszban, mielőtt eléri a 3.C ábrán látható szakaszt, a formázott lapanyag elérhető nyúlása. Az elérhető nyúlás megfelel annak a távolságnak, amely felett a második régió geometriai deformáción megy keresztül. Az elérhető nyúlás tartománya változhat körülbelül 10 — 100 % között vagy ennél jobban, és nagymértékben

73.808/BE szabályozható annak mértékével, amennyivel az L2 felületi úthossz a második régióban meghaladja az L1 felületi úthosszát az első régióban, és az alapfólia összetételével. Az elérhető nyúlás kifejezéssel nem kívánunk határt szabni a nyúlásnak, amelynek a találmány szerinti lapanyag alávethető, mivel vannak bejelentések, ahol a nyújtás az elérhető nyúláson túl kívánatos.

Ha a lapanyagot alávetjük egy alkalmazott nyújtásnak, akkor a lapanyag rugalmas jellegű viselkedést mutat, amint megnyúlik az alkalmazott nyújtás irányában, és visszatér lényegileg nem-feszített állapotába, ha az alkalmazott nyújtást megszüntetjük, anélkül, hogy a lapanyag az engedékenységi ponton túl terjedne ki. A lapanyag az alkalmazott nyújtás számos ciklusán mehet át anélkül, hogy elveszítené lényegileg regenerálódó képességét. Ezért az anyag képes visszatérni lényegileg nem-feszített állapotába, amint az alkalmazott nyújtás megszűnik.

A lapanyag ugyan könnyen és reverzibilisen nyúlik az alkalmazott axiális nyújtás irányában, amely irány lényegileg merőleges a bordaszerű elemek első tengelyére, de a lapanyag nem nyújtható könnyen a bordaszerű elemek első tengelyével lényegileg párhuzamos irányban. A bordaszerű elemek kialakítása lehetővé teszi, hogy a bordaszerű elemek geometriailag deformálódjanak olyan irányban, amely lényegileg merőleges a bordaszerű elemek első vagy főtengelyére, míg lényegileg molekuláris szintű deformációt tesz szükségessé a nyúlás a bordaszerű elemek első tengelyével párhuzamosan.

A lapanyag nyújtásához szükséges alkalmazott erő mértéke függ a lapanyag összetételétől és keresztmetszeti területétől,

73.808/BE és az első régiók szélességétől és térközétől. A keskenyebb, és nagyobb közökben elhelyezkedő első régióknál kisebb alkalmazott nyújtóerőkre van szükség ahhoz, hogy elérjük a kívánt nyúlást egy adott készítményre és keresztmetszeti területre. Az első régiók első tengelye (vagyis a hossza) előnyösen nagyobb, mint az első régiók második tengelye (vagyis szélessége), ahol a hosszúság és szélesség aránya előnyösen körülbelül 5:1 vagy ennél nagyobb.

A bordaszerű elemek mélysége és gyakorisága ugyancsak változtatható a találmány szerinti alkalmazásra megfelelő lapanyag elérhető nyúlásának a szabályozására. Az elérhető nyúlás nő, ha - a bordaszerű elemek egy adott gyakorisága mellett - növeljük a bordaszerű elemeken az elrendezés magasságát vagy mértékét. Hasonlóképpen növelhető az elérhető nyúlás az elrendezés egy adott magassága és mértéke mellett, ha növeljük a bordaszerű elemek gyakoriságát.

Több funkcionális tulajdonság van, ami szabályozható ilyen anyagoknak az alkalmazásával a találmány szerinti flexibilis zacskókhoz. A funkcionális tulajdonságok a lapanyag által kifejtett ellenállási erő egy alkalmazott nyújtás ellenében, és a lapanyag elérhető nyúlása, mielőtt az erőfalat eléri. Az ellenállási erő, amit a lapanyag kifejt egy alkalmazott nyújtás ellenében, függ az anyagtól (például: összetétel, molekuláris szerkezet és orientáció, stb.), és a lapanyag tervezett felületének keresztmetszeti területétől és százalékától, amit az első régió elfoglal. Minél nagyobb százalékos területét fedi a lapanyagnak az első régió, annál nagyobb az ellenállási erő, amit az anyag kifejt az alkalmazott nyújtás ellenében egy adott anyagösszeté

73.808/BE telnél és keresztmetszeti területnél. A lapanyag százalékos fedettségét az első régió által részben, ha nem teljesen, az első régiók szélessége és a szomszédos első régiók közötti térközök határozzák meg.

A lapanyag elérhető nyúlását a második régió felületi úthossza határozza meg. A második régió felületi úthosszát legalább részben meghatározzák a bordaszerű elemek térközei, a bordaszerű elemek gyakorisága és a bordaszerű elemek kialakításának mélysége, a lapanyag síkjára merőlegesen mérve. Minél nagyobb a második régió felületi úthossza, általában annál nagyobb a lapanyag elérhető nyúlása.

Amint azt a fentiekben a 3.A - 3.C ábrákkal kapcsolatban említettük, az 52 lapanyag kezdetben bizonyos ellenállást mutat a 64 első régió által kifejtett nyúlásra, miközben a 66 második régió 74 bordaszerű elemei geometriai mozgáson mennek át. Amikor a bordaszerű elemek átmennek az anyag első régióinak a síkjába, fokozott ellenállás mutatkozik a nyújtás ellenében, mivel az egész lapanyag molekuláris szintű deformáción megy át. így a 3.A - 3.C ábrákon bemutatott típusú, és az USP 5,518,801 számú fent említett szabadalmi iratban ismertetett lapanyagok biztosítják a találmány szerinti teljesítmény-előnyöket, ha ezeket zárt tartályokká, így a találmány szerinti flexibilis zacskókká alakítjuk.

Egy másik előny, ami realizálható, ha a fent említett lapanyagok felhasználásával elkészítjük a találmány szerinti flexibilis zacskókat, az ilyen anyagok vizuális és tapintási vonzereje. A polimer fóliák, amelyeket általában használnak az ilyen flexibilis polimer zacskók kialakítására, tipikusan viszonylag

73.808/BE vékony jellegűek, és gyakran sima, fényes kikészitésűek. Némely gyártó ugyan a fólia felületén kis mértékű domborítást vagy más texturálást alkalmaz a kész zacskónak legalább a kifelé néző oldalán, az ilyen anyagokból készített zacskók mégis hozzájárulnak a síkos és vékony tapintási benyomáshoz. A vékony anyagok párosítva lényegileg kétdimenziós felületi geometriával továbbá hozzájárulnak, hogy a fogyasztónak túlzott benyomása legyen az ilyen flexibilis zacskók vékonyságáról és a tartósság észlelt hiányáról.

Ezzel ellentétben, a találmány szerint alkalmazott lapanyagok, így a 3.A - 3.C ábrákon láthatók, háromdimenziós keresztmetszeti profilt mutatnak, ahol a lapanyag (nem-feszített állapotban) kidomborodik a lapanyag fő síkjából. Ez további felületet biztosít a megfogáshoz, és kiküszöböli a fényességet, ami általában kapcsolatos a lényegileg planáris, sima felületekkel. A háromdimenziós bordaszerű elemek párnás tapintási benyomást is biztosítanak, ha valaki a kezével megfogja a zacskót, ami szintén hozzájárul a kívánatos tapintási benyomáshoz ellentétben a hagyományos zacskó-anyagokkal, és a vastagság és tartósság fokozott érzetét biztosítja. A járulékos textúra a zajt is csökkenti, ami bizonyos típusú fólianyagokkal kapcsolatos, fokozott hang-benyomást eredményezve.

A megfelelő mechanikai módszerek az alapanyag formázására a találmány szerint használható lapanyaggá, a szakterületen jól ismertek, és ezeket leírják a fent említett USP 5,518,801, és USP 5,650,214 számú szabadalmi iratok.

Egy másik módszer az alapanyag formázására a találmány sze^rinti alkalmazásra megfelelő lapanyaggá, a vákuumformázás. A vá

73.808/BE kuumformázásra egy példát ismertet az USP 4,342,314 számú szabadalmi irat. Alternative, a formázott lapanyag hidraulikusan is kialakítható az USP 4,609,518 számú szabadalmi irat szerint.

A formázási eljárás végezhető statikus módon, amikor az alapfólia egy különálló részét deformáljuk egy időben. Más módon, a formázási eljárás elvégezhető folytonos dinamikus nyomást alkalmazva a mozgó anyaggal való időszakos érintkeztetésre, és az alapanyagot a találmány szerinti lapanyaggá formázva. Ezeket és más megfelelő eljárásokat a találmány szerinti anyag formázására, részletesebben ismerteti a fent említett 5,518,801 számú szabadalmi irat. A flexibilis zacskók legyárthatok a formázott lapanyagból vagy más módon a flexibilis zacskók elkészíthetők, és azután vethetők alá a lapanyag formázási eljárásainak.

Hivatkozva a 4. ábrára, az első és második régióhoz más minták is alkalmazhatók, mint a találmány szerint megfelelően használható 52 lapanyagok. Az 52 lapanyag a 4. ábrán lényegileg nemfeszített állapotában látható. Az 52 lapanyagnak két középvonala van, egy hosszirányú középvonala, amire a továbbiakban mint L tengelyre, vonalra vagy irányra hivatkozunk, és egy keresztirányú vagy oldalirányú középvonala, amire a továbbiakban mint T tengelyre, vonalra vagy irányra hivatkozunk. A T keresztirányú középvonal általában merőleges az L hosszirányú középvonalra. A 4. ábrán látható típusú anyagokat részletesebben a fent említett 5,650,214 számú szabadalmi leírás ismerteti.

Amint azt a 3.A - 3.C ábrákkal kapcsolatban a fentiekben említettük, az 52 lapanyag különálló régiók nyújtható hálószerkezetét foglalja magába. A nyújtható hálószerkezet számos 60 első .808/BE régiót és számos 66 második régiót foglal magába, amelyek egymástól vizuálisan különböznek. Az 52 lapanyag magába foglalja továbbá a 65 átmeneti régiókat, amelyek a 60 első régiók és a 66 második régiók közötti határvonalon foglalnak helyet. A 65 átmeneti régiók az első és második régió viselkedésének komplex kombinációit mutatják, amint azt a fentiekben említettük.

Az 52 lapanyagnak van egy első felülete (amely a 4. ábrán a szemlélő felé néz) és egy ezzel ellentétes második felülete (amely nem látható) . A 4. ábrán látható előnyös kivitelezésben a nyújtható hálószerkezet számos 60 első régiót és számos 66 második régiót foglal magába. A 60 régiók egyik része, amit általánosan 61 jelöl, lényegileg lineáris, és egy első irányban terjed ki. A 60 régió többi része, amit általánosságban 62 jelöl, lényegileg lineáris, és egy második irányban terjed ki, amely az első irányra lényegileg merőleges. Előnyösen ugyan az első irány merőleges a második irányra, de más szögű összefüggések is megfelelhetnek az első irány és a második irány között, amennyiben a 61 és a 62 első régiók metszik egymást. Az első és második irányok közötti szögek előnyösen körülbelül 45°C és körülbelül 135°C között vannak, de a legelőnyösebb a 90°. A 61 és 62 első régiók metszésvonala határvonalat képez, amit a 4. ábrán a 63 fantomvonal jelez, ez tökéletesen körülveszi a 66 második régiókat.

A 60 első régiók 68 szélessége előnyösen körülbelül 0,25 mm körülbelül 12,7 mm (0.01 to 0.5 inches), és előnyösebben körülbelül 0,76 mm - körülbelül 6,35 mm (0.03 to 0.25 inches). A 60 első régiókhoz azonban más szélességi dimenziók is alkalmasak lehetnek. Mivel a 61 és 62 első régiók egymásra merőlegesek, és

73.808/BE egyforma távolságban vannak, a második régiók négyzetes alakúak. A 66 második régióhoz azonban más alakok is megfelelnek, és ezek úgy érhetők el, hogy megváltoztatjuk a közöket az első régiók között és/vagy a 61 és 62 első régiók irányát egymáshoz viszonyítva. A 66 második régióknak van egy 70 első tengelye és egy 71 második tengelye. A 70 első tengely lényegileg párhuzamos az 52 lapanyag hosszirányú tengelyével, míg a 71 második tengely lényegileg párhuzamos az 52 lapanyag keresztirányú tengelyével. A 60 első régióknak van egy El rugalmassági modulusza és A1 keresztmetszeti területe. A 66 második régióknak van egy E2 rugalmassági modulusza és A2 keresztmetszeti területe.

A 4. ábrán látható kivitelezésben a 60 első régiók lényegileg planárisak. Vagyis, a 60 első régiókban az anyag lényegileg azonos állapotban van a formázási művelet előtt és után, amelynek az 52 lapanyag alá van vetve. A 66 második régiók számos kiemelkedő 74 bordaszerű elemet tartalmaznak. A 74 bordaszerű elemek lehetnek domborítva, bemélyítve vagy lehetnek ezeknek a kombinációi. A 74 bordaszerű elemeknek van egy 76 első vagy főtengelye, amely lényegileg párhuzamos az 52 anyag hosszirányú tengelyével, és egy 77 második vagy melléktengelye, amely lényegileg párhuzamos az 52 anyag keresztirányú tengelyével.

A 74 bordaszerű elemeket a 66 második régióban egymástól nem-formázott területek, lényegileg nem-domborított vagy nem-bemélyitett területek választhatják el, vagy egyszerűen úgy vannak kialakítva mint térközök. A 74 bordaszerű elemek előnyösen egymás mellett vannak, és kisebb mint 2,54 mm (0.10 inches) nem— -formázott területekkel elválasztva, a 74 bordaszerű elemek 76

73.808/BE főtengelyére merőlegesen mérve, és előnyösebben a 74 bordaszerű elemek egymással érintkeznek, és lényegileg nincsenek közöttük nem-formázott területek.

A 60 első régióknak és a 66 második régióknak is van egy vetített úthossza. A leírásban használt vetített úthossz kifejezés egy régió árnyékának a hosszára utal, amit párhuzamos fényben ad. A 60 első régió vetített úthossza és a 66 második régió vetített úthossza egymással egyenlők.

A 60 első régiónak van egy L1 felületi úthossza, ami kisebb, mint a 66 második régió L2 felületi úthossza, topográfiailag párhuzamos irányban mérve, miközben az anyag nem-feszített állapotban van. A 66 második régió felületi úthossza előnyösen legalább körülbelül 15 %-kal nagyobb, mint a 60 első régióé, előnyösebben legalább körülbelül 30 %-kal nagyobb, mint az első régióé, és a legelőnyösebben legalább körülbelül 70 %-kal nagyobb mint az első régióé. Általában minél nagyobb a második régió úthossza, annál nagyobb az anyag nyúlása az erőfal elérése előtt.

Az 52 lapanyagnál az alkalmazott D axiális nyújtás, amelynek irányát a 4. ábrán a 80 nyilak jelzik, lényegileg merőleges a 74 bordaszerű elemek 76 első tengelyére. Ez annak a ténynek az eredménye, hogy a 74 bordaszerű elemek képesek a feszültségből engedni és geometriailag deformálódni egy olyan irányban, amely lényegileg merőleges 76 első tengelyükre, s így lehetővé teszik a nyúlást az 52 anyagban.

Hivatkozva az 5. ábrára, amikor az 52 anyagot alávetjük egy D alkalmazott axiális nyújtásnak, amit az 5. ábrán a 80 nyilak jeleznek, a 60 első régió, amely a rövidebb L1 úthossza! rendel

73.808/BE kezik, biztosítja a kezdeti Pl ellenállási erő legnagyobb részét, mint a molekuláris szintű deformáció eredményét az alkalmazott nyújtásra, ami megfelel az I szakasznak. Az I szakaszban a 66 második régiókban lévő 74 bordaszerű elemek geometriai deformáción mennek át, vagy engednek a feszültségből, és minimális ellenállást fejtenek ki az alkalmazott nyújtásra. Ezenkívül, a 66 második régiók alakja megváltozik az egymást metsző 61 és 62 első régiók által képezett hálós szerkezet mozgása következtében. így, amikor az 52 anyag alá van vetve az alkalmazott nyújtásnak, a 61 és 62 első régiók geometriai deformáción vagy görbülésen mennek át, s ez megváltoztatja a 66 második régiók alakját. A második régiók megnyúlnak vagy meghosszabbodnak egy olyan irányban, amely párhuzamos az alkalmazott nyújtás irányával, és összeesnek vagy összehúzódnak az alkalmazott nyújtás irányára merőleges irányban.

A fent említett elasztikus jellegű tulajdonságokon kívül, úgy gondoljuk, hogy a 4. és 5. ábrán látható típusú lapanyag lágyabb, textilszerűbb textúrát és külsőt biztosít, és a használatban diszkrétebb.

A különböző összetételű anyagok, amelyek a találmány szerinti flexibilis zacskók előállítására alkalmasak, a lényegileg nem-áteresztő anyagok, így a poll(vinil-klorid) (PVC), poli(vinílídén-klorid) (PVDC), polietilén (PE), polipropilén (PP), alumíniumfólia, bevonattal (viasz, stb.) ellátott és bevonat nélküli papír, bevonattal ellátott szövés nélküli anyagok, stb.; és a lényegileg áteresztő anyagok, így a vékony hálószövetek, szitaszövetek, szőtt anyagok, szövés nélküli anyagok vagy perforált

73.808/BE vagy pórusos fóliák, akár túlnyomóan kétdimenziós jelleggel, akár háromdimenziós szerkezetekké alakítva. Ezek az anyagok állhatnak egyetlen készítményből vagy rétegből, vagy lehetnek több anyagból készült összetett szerkezetűek.

Amikor az előállítani kívánt lapanyagok el vannak készítve bármely célszerű és megfelelő módon, tartalmazva a zacskó testéhez használni kívánt összes anyagot vagy ennek egy részét, a zacskó elkészíthető bármely ismert és megfelelő módon, amely a szakterületen ismert az ilyen zacskók előállítására, kereskedelmi formában. Hővel, mechanikai úton vagy ragasztással végzett lezárási technológiák alkalmazhatók a zacskó különböző komponenseinek vagy elemeinek az egyesítésére önmagukkal vagy egymással. Ezenkívül a zacskótestek lehetnek hővel formázottak, fúvottak vagy másképpen sajtolva, nem pedig hajtogatásos és ragasztásos síjárásokban bízva megkonstruálva a zacskótesteket egy szövedékből vagy lapanyagból. Az USP 5,554,093 és 5,575,747 számú újabb szabadalmi iratok szemléltetik a technika állását, tekintettel azokra a flexibilis tároló zacskókra, amelyek globális szerkezetükben hasonlóak az 1. és 2. ábrán láthatóakhoz, de a jelenleg kapható típusúak.

Jellegzetes záródások

A kívánt alkalmazásra megfelelő, bármilyen tervezésű és konfigurációjú záródások használhatók a találmány szerinti flexibilis zacskók előállításához. így például húzózsinór típusú lezárások, rögzíthető fogantyúk vagy lapok, sodrott kötés vagy öszszefonódó szalagzárak, ragasztó alapú záródások, összekapcsolódó

73.808/BE mechanikai záródások, adott esetben csúszó típusú zárómechanizmusokkal, a zacskó anyagából készített, eltávolítható eltávolítható kötések vagy szalagok, hegesztéses lezárások, vagy bármely más megfelelő lezárások alkalmazhatók. Ezek a lezárások a szakterületen jól ismertek, mint gyártási módszerek a flexibilis zacskókhoz alkalmazva.

A találmány speciális kivitelezéseit ugyan szemléltettük és leírtuk, de a szakember részére nyilvánvaló lesz, hogy különböző változtatások és módosítások végezhetők anélkül, hogy a találmány szellemétől és tárgyától eltérnénk. Ezért a csatolt igénypontok magukba foglalják mindazokat a változtatásokat és módosításokat, amelyek a találmány tárgyához tartoznak.

73.808/BE

Claims (10)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Flexibilis zacskó, amely legalább egy ív flexibilis lapanyagból áll, összeillesztve úgy, hogy félig zárt tartályt képez, amelynek van egy nyílása, amit egy szegély határoz meg, a nyílás egy nyitási síkot definiál, a zacskónak van egy felső régiója a nyílás mellett, és egy alsó régiója a felső régió alatt, a felső régiónak van egy előnyös nyúlási tengelye a nyitási síkra merőlegesen, ami lehetővé teszi, hogy a felső régió kitáguljon a zacskóra kívülről alkalmazott erő hatására, míg az alsó régiónak van egy előnyös nyúlási tengelye a nyitási síkkal párhuzamosan, ami lehetővé teszi, hogy az alsó régió kiterjedjen a zacskóban lévő tartalom által kifejtett erők hatására, igy biztosítva a zacskó térfogatának növekedését.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti flexibilis zacskó, amely magába foglal egy záróeszközt a nyílás lezárására, és így a félig zárt tartály lényegileg zárt tartállyá alakul.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti flexibilis zacskó, amelynél a lapanyag magába foglal egy első régiót és egy második régiót azonos anyagösszetétellel, ahol az első régió lényegileg molekuláris szintű deformáción megy át, és a második régió kezdetben lényegileg geometriai deformáción megy át, amikor a lapanyag legalább egy tengely mentén alkalmazott nyújtásnak van alávetve.
4. 4. Az 1. , 2. vagy 3. igénypont szerinti flexibilis zacskó, amelynél az első régió és a második régió vizuálisan különbözik egymástól.

   73.808/BE
5. 5. Az 1., 2., 3. vagy 4. igénypont szerinti flexibilis zacskó, amelynél a második régió számos kiemelkedő bordaszerű elemet tartalmaz.
6. 6. Az 1., 2., 3., 4. vagy 5. igénypont szerinti flexibilis zacskó, amelynél az első régió lényegileg mentes bordaszerű elemektől .
7. 7. Az 1., 2., 3., 4., 5. vagy 6. igénypont szerinti flexibilis zacskó, amelynél a lapanyag az ellenállási erőknek legalább két szignifikánsan különböző szakaszát mutatja a legalább egy tengely mentén alkalmazott axiális nyújtásra, ha az alkalmazott nyújtásnak ezzel a tengellyel párhuzamos irányban van alávetve, a flexibilis tároló zacskóra kívülről ható erőre reagálva, ha az zárt tartállyá van alakítva; a lapanyag nyújtható hálószerkezetből áll, amely legalább két, vizuálisan különböző régiót foglal magába, az egyik régió úgy van kialakítva, hogy ellenállási erőt fog mutatni az említett tengellyel párhuzamos irányban alkalmazott axiális nyújtás hatására, mielőtt a másik régió egy lényeges része szignifikáns ellenállási erőt fejt ki erre az alkalmazott nyújtásra; a régiók legalább egyikének olyan felületi úthossza van, ami nagyobb mint a másik régióké, a tengellyel párhuzamosan mérve, miközben a lapanyag nem-feszített állapotban van, az a régió, amely a hosszabb felületi úthosszái rendelkezik, magába foglal egy vagy több bordaszerű elemet; a lapanyag egy első ellenállási erőt mutat az alkalmazott nyújtásra, amíg a lapanyag nyúlása elég nagy ahhoz, hogy előidézze, hogy a hosszabb felületi úthossza! rendelkező régió egy lényeges része bejusson az alkalmazott axiális nyújtás síkjába, mire a lapanyag

   73.808/BE egy második ellenállási erőt mutat a tovább alkalmazott axiális nyújtásra, és a lapanyag által kifejtett összes ellenállási erő nagyobb mint az első régió által kifejtett ellenállási erő.
8. 8. Az 1., 2., 3., 4., 5. vagy 6. igénypont szerinti flexibilis zacskó, amelynél a lapanyag legalább két-szakaszos ellenállási erőt mutat egy D alkalmazott axiális nyújtásra legalább egy tengely mentén, ha alkalmazott axiális nyújtásnak van alávetve e tengely mentén, reagálva a flexibilis tároló zacskóra kívülről alkalmazott erőre, ha a zacskót zárt tartállyá alakítjuk; a lapanyag vizuálisan különböző régiók nyújtható hálószerkezetéből áll, a nyújtható hálószerkezet magába foglal legalább egy első régiót és egy második régiót, az első régiónak van egy első L1 felületi úthossza a tengellyel párhuzamosan mérve, miközben a lapanyag nem-feszített állapotban van, és a második régiónak van egy második L2 felületi úthossza, a tengellyel párhuzamosan mérve, miközben a lapanyag nem-feszített állapotban van; az L1 első felületi úthossz kisebb mint az L2 második felületi úthossz; az első régió magától kifejt egy Pl ellenállási erőt, a D alkalmazott axiális nyújtásra reagáltatva, és a második régió magától kifejt egy P2 ellenállási erőt, a D alkalmazott axiális nyújtásra reagálva, ahol a Pl ellenállási erő lényegesen nagyobb, mint a P2 ellenállási erő, ha (L1 + D) kisebb, mint L2.
9. 9. Az 1., 2., 3., 4., 5. vagy 6. igénypont szerinti flexibilis zacskó, amelynél a lapanyag rugalmas jellegű viselkedést mutat legalább egy tengely mentén; a lapanyag magába foglal legalább egy első régiót és egy második régiót, az első régió és a második régió ugyanabból az összetételű anyagból áll, és mind

   73.808/BE egyiknek van egy nem-feszített vetített úthossza; az első régió lényegileg molekuláris szintű deformáción megy át, és a második régió kezdetben lényegileg geometriai deformáción megy át, amikor a lapanyag alkalmazott nyújtásnak van alávetve a tengellyel lényegileg párhuzamos irányban, reagálva a flexibilis tároló zacskóra kívülről alkalmazott erőre, amikor az zárt tartállyá van alakítva, az első régió és a második régió lényegileg viszszatér nem feszített, vetített úthosszába, amikor az alkalmazott nyújtás ellazul.
10. 10. A 3., 7., 8. vagy 9. igénypont szerinti flexibilis zacskó, amelynél a lapanyag számos első régiót és számos második régiót foglal magába ugyanolyan összetételű anyagból; az első régiók egy része egy első irányban terjed ki, míg az első régiók többi része az első irányra merőlegesen, egymást metszve terjed ki, és így az első régiók egy határvonalat képeznek, amely a második régiókat teljesen körülveszi.

    i co *2. .

    A meghatalmazott:

    73.808/BE

    73.808/BE

    Az alkalmazott hivatkozási jelek jegyzéke

    10 flexibilis zacskó 60 első régiók

    20 zacskótest 61 a 60 első régiók egyik része

    22 hajtási vonal 62 a 60 első régiók többi része

    24 oldalszegély 63 fantomvonal

    26 oldalszegély 64 első régiók

    28 szegély 65 átmeneti régiók

    30 záróeszköz 66 második régiók

    31 felső régió 68 első tengely

    32 alsó régió 69 második tengely

    40 deformált régiók 70 első tengely

    50 nem-deformált régiók 71 második tengely

    52 lapanyag 74 bordaszerű elemek

    52a a lapanyag első felülete 76 főtengely

    52b a lapanyag második felülete 77 melléktengely