HU220535B1 - Reflektorlámpa - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya reflektorlámpa, amelynek vastagított érintkezőcsap-hüvelyekkel (51) ellátott lámpafeje (48) van, és a lámpafej areflektor nyakrészének (46) integrált részeként van kialakítva. ŕ

Description

Utalunk a párhuzamos, EP 0802 561 számú európai szabadalmi leírásra, valamint a megfelelő szabadalmi bejelentésekre, amelyek a DE-GM 296 07 132 számú használati mintán alapszanak. Az utóbbira kifejezetten hivatkozunk.

A találmány tárgya reflektorlámpa. A reflektorlámpa tartalmaz:

- egy légmentesen tömített burát töltettel és világítóeszközzel,

- egy reflektort, amely egy reflektorkontúrt hordozó alaptestből és arra hátul ráhelyezett nyakrészből áll,

- egy lámpafejet, amely a nyakrészhez csatlakozik és van két vagy több érintkezőcsapja, amelyeknek a burától távolabbi végén henger alakú vastagítás van,

- egy áram-hozzávezető rendszert, amely a világítóeszköz számára villamos hozzávezetést képez.

Ilyen reflektorlámpa például az EP-A 572 400 számú szabadalmi leírásból ismert. Ez a szabadalmi bejelentés izzólámpát ismertet, amelynek a lámpafejét részben a reflektor nyakrészének végén lévő betétrész képezi. Ennek a lámpafejnek hátránya, hogy az előállítása drága és nem különösen pontosan illesztett. Ezenkívül ez a konstrukció a reflektorlámpa beépítési hosszúságát megnöveli, mivel hely szükséges a betétrész tartásához a bura alatt, a nyakrészben.

Hengeres vastagításokkal ellátott érintkezőcsapokhoz más elven alapuló lámpafejet ír le a DE-GM 82 34 509 számú német használati minta. Eszerint egy kisnyomású kisülőlámpa lámpafejét külön alkatrészként műanyagból készítik.

Találmányunk célja a bevezetésben leírt jellegű reflektorlámpa olcsó kialakítása és előállítási költségeinek csökkentése.

Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a lámpafej teljesen a nyakrész anyagából van képezve, és egy darabként közvetlenül a reflektor nyakrészén van kialakítva.

A találmány különös előnye, hogy a lámpa előállítása jóval egyszerűbbé válik, és ugyanakkor lehetőséget teremtünk arra, hogy a lámpa kompaktabb legyen. Emellett elsősorban továbbra is biztosítva van ezeknek a lámpáknak a nagy üzembiztonsága. A találmány szerinti reflektorlámpának a költségek és az eljárás tekintetében jelentős előnyei vannak a technika állásához képest.

A világítóeszköz lehet akár világítótest, akár elektród (lásd például a reflektor-kisülőlámpát az US 4,935,660 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban). A találmány különösen alkalmas a középfeszültségű és kisfeszültségű lámpákhoz. Nincs kizárva azonban alkalmazása törpefeszültségű lámpáknál sem.

Különös előnyt jelent, hogy az integrált lámpafej koncepciója lehetővé teszi az áram-hozzávezető rendszer olyan kialakítását, hogy nem lépnek fel átmeneti ellenállások miatti érintkezési problémák, amelyek a törpefeszültségű tartományban (80 V alatt) a villamos kötésekben lévő kis érintkezőfelületek miatt gyakran fellépnek. Az öregedés során fellépő korrózió nagy átmeneti ellenállást okoz, és ennek következményeként a hozzávezetésekben feszültségesések lépnek fel. Ekkor üzem közben magára a világítóeszközre jóval kisebb feszültségjut.

Az egyik oldalon fejelt reflektorlámpa jellemzői részletesen a következők: légmentesen tömített bura töltettel és világítóeszközzel; reflektor, amely egy reflektorkontúrt hordozó alaptestből és arra hátul ráhelyezett nyakrészből áll; lámpafej, amely a nyakrészhez csatlakozik és van két vagy több érintkezőcsapja, amelyeknek a burától távolabbi végén henger alakú vastagítás van; és áram-hozzávezető rendszer, amely a világítóeszköz számára villamos hozzávezetést képez. A lámpafej teljesen a nyakrész anyagából van képezve, és egy darabként közvetlenül a reflektor nyakrészén van kialakítva.

A találmány szerinti reflektorlámpában a bura rendszerint különálló keményüveg vagy kvarcüveg alkatrész a reflektoron belül, amely az egyik oldalon vagy mindkét oldalon lapítva van. Nincs kizárva azonban, hogy a burát maga a reflektor képezi, amikor is a reflektornak légmentesen zárt fedőtárcsája van (sealad beam technológia).

A reflektorlámpa többnyire üveg reflektorral van ellátva, de hőmérsékletálló műanyag is alkalmas. Ezeknek az anyagoknak az alakhűsége lényegesen jobb és a tűrései szűkebbek, mint a kerámia anyagoké, úgyhogy a lámpafej a foglalatba jobban és pontosabban illeszkedik. A kerámia emellett drága és súlyosabb.

A találmány különösen előnyösen alkalmas középfeszültségű és kisfeszültségű lámpákhoz, vagyis legalább 80 V üzemi feszültségre. Az erre alkalmas reflektorlámpák kompaktsága eddig sok kívánnivalót hagyott.

Előnyös módon a lámpafejet sík fal képezi, amelynek van egy belső és egy külső homlokfelülete és amely a reflektor mértani tengelyére keresztben van elhelyezve és a nyakrészt lezárja. Ebben a falban tengelypárhuzamos nyílások vannak az érintkezőcsapok számára.

Az érintkezőcsapok belső furatot tartalmazó érintkezőhüvelyekként vannak kiképezve, és a hüvelyben lévő furat a hüvely hosszúságának legalább egy részére vagy egész hosszúságára kiterjed.

Az érintkezőcsap-hüvelyek egyszerű módon úgy rögzíthetőek, hogy a hüvelyeknek a bura oldalán kifelé hajlított széle és nagyjából a hüvely hosszúságának közepén tárcsa alakú gallérja van, amely között a lámpafej fala reteszelve van.

A fal külső homlokfelületén van legalább egy kiemelkedő perem, amelynek a vastagsága legalább akkora, mint a galléré (előnyös módon azonos azzal), hogy elkerüljük a nehézségeket a foglalatba való behelyezésekor.

Általános világításhoz különösen érdekes alkalmazási lehetőség az olyan reflektorlámpa, amelyben a lámpát az egyik oldalon lapított burával ellátott izzólámpa képezi, amely egy világítótestet és belső áram-hozzávezetéseket tartalmaz, és az áram-hozzávezetések úgy vannak kialakítva, hogy inherens (jellegüknél fogva velejáró) biztosító hatásuk van.

Az inherens biztosítás lehetséges kialakítását egy sor irat ismerteti.

Az inherens biztosító hatás különösen előnyös módon a következőképpen valósítható meg: a belső áram2

HU 220 535 Bl hozzávezetések a világítótest végeit a lapításba beágyazott tömítőfóliákkal kötik össze, és hosszúságuk egy részén be vannak ágyazva a lapításba. Legalább az egyik áram-hozzávezetés tekercseletlen huzalból áll. Az inherens biztosító hatás úgy valósul meg, hogy a két belső áram-hozzávezetés közül legalább az egyik legfeljebb 130 pm, előnyös módon legfeljebb 80 pm átmérőjű huzalból készül, amely legalább 2 mm hosszon be van ágyazva a lapításba. Az áram-hozzávezetések közötti d távolság és a rájuk adott V feszültség úgy működik együtt, hogy az áram-hozzávezetések között fellépő ív esetén az ott fellépő V/d térerősség 100 V/cm-nél nagyobb, előnyös módon 200 és 400 V/cm között van. További részletek a DE-GM 296 07 132 számú használati mintában találhatók.

A tekercseletlen huzal egyik sajátos előnye az egyszeres spirálhoz képest az, hogy az ebből készült áramhozzávezetés tömege a lapításba beágyazott hossz azonos volta esetén jóval kisebb. Ezért a kapillárisban lévő huzalanyag elpárolgása jóval gyorsabb. Az ív korábban kialszik, és az inherens biztosító működésbelépési ideje jóval rövidebb, mint más biztosítóké. Ezenkívül az ívbe bevitt energia sokkal kisebb.

„Tekercseletlen huzalon” olyan huzalt is értünk, amely eredetileg egyszer tekercselve volt, azonban hosszában széthúzták, úgyhogy hosszirányban húzott, spirálisan tekercselt huzal keletkezik. A menetemelkedés ekkor a huzal átmérőjének jellegzetesen a 10-100szorosa. A huzal ugyan nem veszítette el teljesen eredeti spirál alakját, de a menetek annyira szét vannak húzva, hogy lapításkor nem keletkezik tömlőszerű üres tér. A belső áram-hozzávezetés belapított hosszúságának egyenlő volta esetén ezáltal a ténylegesen bevitt huzalhosszúság jóval nagyobb, mint a teljesen tekercseletlen huzaldarab esetében, amelynél a ténylegesen bevitt huzalhosszúság azonos a belapított huzalhosszúsággal.

A belső áram-hozzávezetés átmérője előnyös módon 15 pm-nél nagyobb. A világítótestet és a belső áram-hozzávezetéseket gyakran egy egységként egyetlen huzalból lehet készíteni, vagyis a belső áram-hozzávezetések képezik a világítótestek tekercseletlen végeit. Lehet azonban külön belső áram-hozzávezetéseket is alkalmazni, amelyeknek az átmérője eltér a világítótest huzaljának átmérőjétől.

Inherens biztosító további lehetőségei nagy üzemi feszültségen az US 4,132,922 számú szabadalmi leírásból, valamint a DE-GM 91 02 566 számú használati mintából ismertek. Az áram-hozzávezetések itt egyszeresen tekercselt szakaszokból állnak, amelyek a belapításba vannak beágyazva. Ennek a magrészében van egy tömlőszerű üreg, amely ív képződése esetén kifüvó csatornaként hat.

A probléma egy másik megoldása a DE-OS 31 10 395 számú közzétételi irat javaslata szerint az, hogy az egy oldalon vagy két oldalon lapított halogén izzólámpa lapított részében járulékosan úgynevezett hőbiztosító van. Itt lényegében egy üregről van szó, amely a lapításnál van kihagyva, és amelyen a belső áram-hozzávezetés a hosszúságának egy részén át van vezetve. Annak következtében, hogy az áram-hozzávezetés nincs az üvegbe beágyazva, nagyon gyorsan felmelegszik és megolvad.

A költségek és az előállítás tekintetében különös előnyök érhetők el, ha lámpafej kitt alkalmazásáról elvileg lemondunk. Különösen elegáns megoldási lehetőség olyan lámpa alkalmazása, amelynek a burája az egyik oldalon van lapítva, és a lapítás az őt körülvevő rugólemez lyuktárcsa révén a reflektor nyakrészében támaszkodik.

Az itt leírt integrált lámpafejnél a falat rendszerint merőlegesen illesztik hozzá a nyakrészhez. A lámpafej azonban kialakítható úgy is, hogy a nyakrész sugárirányban körbemenő lejtővel megy át a sík falba.

Az egyik oldalon lapított, nagyon kompakt reflektorlámpa jellemzői elsősorban a következők:

- egyetlen lapítással légmentesen eltömített, különálló bura kvarcüvegből,

- üveg reflektor,

- kétvégű világítótest, amely U, V vagy W alakúra van hajlítva és állványszerkezetek (huzalállvány, kvarcrúd) nélkül van a burában tartva.

Az utóbbi jellemző éppen közép- vagy kisfeszültségű lámpáknál normálisan csak nehezen valósítható meg.

A huzalállvány elhagyásának különösen elegáns lehetősége szerint az önmagában ismert módon legalább egy hőálló tartóeszköz rögzíti a világítótestet.

Nagy kompaktságot különösen nehéz közép- vagy kisfeszültségű lámpáknál megvalósítani, mivel ezeket általában biztosítóval kell üzemeltetni. Az üzemi feszültség ezekben legalább 80 V. Az áram-hozzávezető rendszerben ezért olyan belső áram-hozzávezetések vannak, amelyek úgy vannak kialakítva, hogy inherens biztosító hatásuk van.

Végül a találmány szerinti koncepcióval nagyon kis, mégpedig 60 mm-es vagy ennél kisebb, sőt előnyös módon 50 mm körüli beépítési hosszúságokat lehet elérni, amelyeket középfeszültségű reflektorlámpáknál eddig illuzórikusnak tekintettek.

Az egyik oldalon lapított izzólámpáknál a világítótest lehet axiális elrendezésű vagy U, V vagy W alakúra hajlított. Egy különösen előnyös kiviteli alakban a világítótest két világító szakaszra van osztva, amelyeket nem világító alaprész választ el egymástól. Elsősorban kisfeszültségű alkalmazások (körülbelül 110 V hálózati feszültség) esetén az egyik oldalán lapított, axiális világítótestet tartalmazó lámpát alkalmazunk. Itt előnyös módon a világítótestnek csak a lapítással szomszédos vége van egy inherensen biztosított áram-hozzávezetésen át a tömítőfóliával összekötve. A másik áramhozzávezetés, amely állványhuzalként a lapítástól távolabbi véghez van vezetve, tömör huzal.

A világítótestet előnyös módon az ívnek ellenálló, hőálló tartóeszközök, például masszív huzalállvány vagy előnyös módon üveghidak tartják, amelyek a bura anyagából készülnek.

A találmány szerinti lámpát olcsón lehet előállítani, mivel kevés alkatrészre van szükség, és a gyártást különösen jól lehet automatizálni.

A találmány szerinti reflektorlámpát egészében a fokozott üzembiztonság és eddig el nem ért kompaktság jellemzi.

HU 220 535 Bl

A találmány szerinti reflektorlámpa különösen alkalmas hálózati feszültségen való közvetlen üzemeltetésre. Hálózati feszültségen a körülbelül 80 V és 250 V közötti feszültséget értjük. A tipikus teljesítmény 25-150 W. Kompakt volta révén ezt a lámpát sokféle területen lehet alkalmazni (például PAR-lámpaként, alumíniumgőzöléses reflektorlámpaként, hidegfényű reflektorlámpaként).

Találmányunkat annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül az

1. ábra egy izzólámpás reflektorlámpa; a

2. ábra egy kisülőlámpás reflektorlámpa.

Az 1. ábrán általános világítási célokra szolgáló, 50 W teljesítményű, kisfeszültségű 40 reflektorlámpa látható, amely alkalmas közvetlen csatlakoztatásra a 240 V-os hálózathoz. A reflektorlámpa teljes beépítési hosszúsága mindössze 49 mm. Az égőnek kvarcüvegből készült, henger alakú 41 burája van, amelynek a külső átmérője körülbelül 13,5 mm, a belső átmérője 11 mm és teljes hosszúsága körülbelül 38 mm (eddig 86 mm volt).

A 41 bura egyik vége 63 süveggé van alakítva. A 63 süveg közepén van egy 64 evakuálási csúcs. A 41 bura másik végét egy 45 lapított tömítés zárja. A 41 bura 80% Kr-ból és 20% Ni₂-ból álló inért gázkeveréket tartalmaz, amelyhez 0,005% CBrClF₂ halogénadalék van hozzáadva.

Egy közel U alakúra hajlított, volfrám 56 világítótest teqed ki a 41 bura terének közel teljes belső hosszára. Az „U” 57 alaprésze, amely a lámpa mértani tengelyére keresztben áll, a 63 süveg közelében van elhelyezve, míg az „U” két szára, amelyek a tulajdonképpeni világító 47 spirálszakaszokat képezik, az 57 alaprésztől a 45 lapított tömítésig teqed és a 45 lapított tömítés felé kifelé kissé szétáll. A két világító 47 spirálszakasz vége rövid, mintegy 4-7 mm hosszú, tekercseletlen 59 huzalszakaszba megy át, amelyek inherens biztosító hatású belső áram-hozzávezetésekként működnek. A belső áram-hozzávezető 59 huzalszakaszok rövid hosszon (jellegzetesen 3 mm vagy ennél kisebb hosszon) a 45 lapított tömítésbe be vannak olvasztva, és ott a molibdén 60 tömítőfóliákhoz vannak hegesztve. Az áram-hozzávezető 59 huzalszakaszok a 45 lapított tömítésből néhány milliméterre (jellegzetesen 3-5 mm-re) benyúlnak a bura belső terébe.

A 60 tömítőfóliák külső végéhez külső, 50 áramhozzávezetések vannak hozzáhegesztve, amely túlnyúlnak a 45 lapított tömítés végén. Kifelé szögben meghajlanak és be vannak fűzve az 51 érintkezőcsap-hüvelyek 54 furataiba. Az 51 érintkezőcsap-hüvelyek végén hengeres 52 vastagítások vannak.

Az „U” 57 alaprésze tekercseletlen, és a lámpa mértani tengelyére keresztben, közvetlenül a 64 evakuálási csúcs alatt van elhelyezve. Végei nagyjából 90° szögben meghajlanak, és egy-egy 47 spirálszakasz felé terjednek ki. A spirál ábrázolt kialakítása az egymáshoz közel álló, párhuzamos 47 spirálszakasszal előnyösen hat a fényeloszlásra a reflektorban. A két spirálszár mérete körülbelül 0,5 χ 9,5 mm.

Az 57 alaprész magasságában az 56 világítótestet egyetlen ovális 42 üveghíd rögzíti, amely a 41 bura anyagából készül. Az 57 alaprész be van lapítva a 42 üveghídba.

Ily módon a lámpa rendkívül jó kompaktsága valósul meg. A bura teljes beépítési hossza a lapítástól a 64 evakuálási csúcsig mindössze 38 mm. A 41 bura ezért elhelyezhető egy nagyon kompakt, 50 mm külső átmérőjű, (kemény) üveg reflektorban.

A boroszilikát üvegből készült reflektornak van egy gömbsüvegként kialakított 43 alapteste a 66 belső kontúrral, valamint egy azon hátul elhelyezett 46 nyakrésze. A 66 belső kontúr alumíniummal vagy vékony interferenciaszűrő rendszerrel van bevonva.

Az utóbbi előnyös módon hidegfény-tükörként hat. A reflektor nyílását a 61 zárótárcsa zárja.

A 41 bura jobb rögzítésére rugózó, enyhén íves, fémlemezből készült 44 lyuktárcsa szolgál, amely a 45 lapított tömítés végére fekszik fel. A 44 lyuktárcsában a lapításnak megfelelően kialakított nyílás és két, a lapítás keskeny oldalaira felfekvő vezetőheveder van. A 44 lyuktárcsa négy, tengelypárhuzamosan elhelyezett, hosszúkás 67 peremre fekszik fel (ezek közül az

1. ábrán csak kettő látható), amelyek a reflektor 46 nyakrészéből állnak ki. A 41 bura lámpafej kitt nélkül van rögzítve úgy, hogy a 44 lyuktárcsa rugóhatását használjuk ki (a DE-GM 195 48 521 számú német használati minta leírásban leírtakhoz hasonlóan). A 41 burát ekkor nyomás alatt helyezzük be a nyakrészbe, majd a külső áram-hozzávezetést a hüvelybe bekarimázzuk.

A reflektor a 46 nyakrész végéig 20 mm külső átmérőre szűkül. A 40 reflektorlámpa teljes hosszúsága 49 mm.

A 40 reflektorlámpának a beépítési hosszúság csökkentése végett a közvetlenül a reflektor 46 nyakrészén kialakított üveg 48 lámpafeje van. Ez lényegében a reflektor nyakrészének végén lévő sík 49 falból áll, amely integrált fenékrészként működik. A beépíthető lámpa külső, 50 áram-hozzávezetései két 53 nyíláson vannak kivezetve, és két, az 53 nyílásokban lévő fém 51 érintkezőcsap-hüvely 54 furataiba vannak befűzve. Az 54 furatok az 51 érintkezőcsap-hüvely hosszúságának egy részére terjednek ki, és a külső, 50 áram-hozzávezetés a hüvelybe van karimázva (55 karimázás). Egy másik változat szerint átmenő furatba be vannak hegesztve.

Maguk az 51 érintkezőcsap-hüvelyek az 53 nyílásokba be vannak szegecselve úgy, hogy az 51 érintkezőcsap-hüvely belső 70 széle a fal belső, 71 homlokfelületén meg van hajlítva, és ugyanakkor a hüvelyen középen kiképzett, tárcsaszerű 72 gallér a 49 fal külső, 73 homlokfelületre felfekszik. A két 51 érintkezőcsaphüvely távolsága középen 10 mm.

A középfeszültségű vagy kisfeszültségű üzemre szolgáló hagyományos reflektorlámpákban a reflektor gömbsüvege és a lámpafej között az áram-hozzávezető rendszerben rendszerint van egy biztosító, amelyet többnyire külön alkatrészként (kittet alkalmazva) illesztenek be. Ezt most előnyös módon elhagyjuk, amennyiben a belső áram-hozzávezetés körülbelül 100 pm huzalátmérőjű, tekercseletlen huzal, és így a belső áram4

HU 220 535 Bl hozzávezetés inherens biztosítóként működik. Ez tovább csökkenti a beépítési hosszúságot.

Egy különösen előnyös kiviteli alakban a két 51 érintkezőcsap-hüvelyre keresztben (vagy ezek hosszában) a külső, 73 homlokfelület külső szélén két lapos, csíkszerű 58 perem van elhelyezve. Az 58 peremek vastagsága pontosan össze van hangolva a tárcsaszerű 72 gallérok vastagságával úgy, hogy ezeknek a 41 burától távolabb eső végfelületei együtt egy síkot (mintegy felfekvési méretet) határoznak meg. Elvben az 58 peremek vastagsága a 72 gallérok vastagságánál nagyobbra választható. Ez mindenesetre megnöveli a lámpa beépítési hosszúságát.

Ily módon megakadályozzuk az elfordulást, mikor az 51 érintkezőcsap-hüvelyeket a szokványos foglalatokba behelyezzük (lásd például az EP-A 572 400 számú szabadalmi leírásban a 4. ábrát). A foglalatokban, mint ismeretes, két hosszúkás, kör alakban kissé meghajlított nyílás (vagy mélyedés) van, amelyeknek az egyik végén megnövelt kör alakú nyílás van az 51 érintkezőcsap-hüvelyek behelyezéséhez. Amikor az 51 érintkezőcsap-hüvelyeket ebbe a megnövelt nyílásba behelyezik, akkor a csíkszerű 58 peremek egyrészt távtartókként működnek, úgyhogy az 51 érintkezőcsap-hüvelyek nem érintik a mélyedés fenekét, és ezért továbbra is könnyen járnak az ezt követő forgómozgáskor, másrészt a 76 gallérokat nem lehet véletlenül a foglalat megnövelt nyílásába bevezetni, ahol a forgatáskor beszorulnának. Végül a csíkszerű 58 peremek nyomásmentesítik a hengeres vastagításokat, amikor a 48 lámpafej a foglalatban elforog. Ez csökkenti a forgatási ellenállást.

A 2. ábrán egy 74 reflektorlámpa látható, amely az egyik oldalán lapított fémhalogenid lámpaként kivitelezett 76 égővel van ellátva. A 76 égőt egy külső bura járulékosan szigeteli. Több csíkszerű perem helyett egy (vagy több) gyűrű alakú 78 perem van a 49 fal külső szélén. A 46 nyakrész és a 49 fal külső homlokoldala közötti átmenet nem derékszögű, hanem egy sugárirányban körbemenő 75 lejtő hozza létre. Ennek a 74 reflektorlámpának minden más tulajdonsága hasonlít az első kiviteli alak szerinti izzólámpa tulajdonságaihoz, és a hivatkozási jelek azonosak.

A találmánynak az az előnye az ismert reflektorlámpákhoz képest, hogy az alkatrészek száma csökkenthető (most hat alkatrész a korábbi tízzel szemben, a közbenső részt beleértve) és a szereléstechnika jelentősen egyszerűsíthető. Az új terméket ezért jóval olcsóbban, anyagtakarékosabban és emellett időmegtakarítással lehet előállítani.

Egy további kiviteli alakban, egy 110 V-os izzólámpás reflektorlámpában a világítótest axiálisan van elhelyezve, és csak az az áram-hozzávezetés van tekercseletlen huzalszakaszként a lapításba beolvasztva, amelyik a áram-hozzávezetés lapításoldali végéhez vezet. Törpefeszültségű izzólámpáknál a rövid világítótest vagy axiálisan, vagy a mértani tengelyre keresztben van elhelyezve.

A találmánnyal így kedvező árú, kis, lefelé egészen 25 W-ig terjedő, sőt közvetlen hálózati csatlakoztatás (középfeszültség, kisfeszültség) esetén még kisebb teljesítményfelvételű izzólámpás reflektorlámpa áll rendelkezésre, amely általános világításhoz különösen fontos. Az előnyös teljesítmény maximálisan 250 W.

A találmány különösen előnyös az egyik oldalon lapított, kis (75 W-g terjedő) teljesítményű halogén izzólámpáknál, mivel üveg lámpafej alkalmazásakor itt érvényesül a legjobban a találmány költség- és helytakarékos hatása.

A találmány nem korlátozódik a bemutatott kiviteli alakokra. A találmány különösen alkalmas 110 V-os hálózatról üzemeltetett halogén izzólámpákhoz, de más fajta izzólámpákhoz és kisülőlámpákhoz is alkalmazható.

Claims (19)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Egy oldalon fejelt reflektorlámpa (40), amely tartalmaz:

   - egy légmentesen tömített burát töltettel és világítóeszközzel,

   - egy reflektort, amely egy reflektorkontúrt (66) hordozó alaptestből (43) és arra hátul ráhelyezett nyakrészből (46) áll,

   - egy lámpafejet (48), amely a nyakrészhez csatlakozik és van két vagy több érintkezőcsapja, amelyeknek a burától távolabbi végén henger alakú vastagítások (52) vannak,

   - egy áram-hozzávezető rendszert, amely a világítóeszköz számára villamos hozzávezetést képez, azzal jellemezve, hogy a lámpafej (48) teljesen a nyakrész anyagából van képezve, és egy darabként közvetlenül a reflektor nyakrészén van kialakítva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti egy oldalon fejelt reflektorlámpa, azzal jellemezve, hogy a reflektoron belül a bura (41) különálló keményüveg vagy kvarcüveg alkatrész, amely az egyik oldalon vagy mindkét oldalon lapítva van.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti egy oldalon fejelt reflektorlámpa, azzal jellemezve, hogy a burát maga a reflektor képezi, amikor is a reflektornak légmentesen zárt zárótárcsája (61) van.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti egy oldalon fejelt reflektorlámpa, azzal jellemezve, hogy világító eszköz lehet akár világítótest, akár elektród.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti egy oldalon fejelt reflektorlámpa, azzal jellemezve, hogy reflektor üvegből készül.
6. 6. Az 1. igénypont szerinti egy oldalon fejelt reflektorlámpa, azzal jellemezve, hogy a lámpa középfeszültségű és kisfeszültségű lámpa, amelyre legalább 80 V üzemi feszültség van adva.
7. 7. Az 1. igénypont szerinti egy oldalon fejelt reflektorlámpa, azzal jellemezve, hogy a lámpafejet (48) sík fal (49) képezi, amelynek van egy belső homlokfelülete (71) és egy külső homlokfelülete (73) és amely a reflektor mértani tengelyére keresztben van elhelyezve és a nyakrészt (46) lezárja, és amelyben nyílások (53) vannak az érintkezőcsapok számára.
8. 8. Az 1. igénypont szerinti egy oldalon fejelt reflektorlámpa, azzal jellemezve, hogy az érintkezőcsapok

   HU 220 535 Bl belső furatot (54) tartalmazó érintkezőcsap-hüvelyekként (51) vannak kiképezve, és az érintkezőcsap-hüvelyben (51) lévő furat (54) érintkezőcsap-hüvely (51) hosszúságának legalább egy részére kiterjed.
9. 9. A 7. igénypont szerinti egy oldalon fejelt reflektorlámpa, azzal jellemezve, hogy az érintkezőcsap-hüvelyeknek (51) a bura (41) oldalán kifelé hajlított széle (70) és nagyjából az érintkezőcsap-hüvely (51) hosszúságának közepén tárcsa alakú gallérja van (72), amely között a fal (49) reteszelve van.
10. 10. A 9. igénypont szerinti egy oldalon fejelt reflektorlámpa, azzal jellemezve, hogy fal (49) külső homlokfelületén (73) van legalább egy kiemelkedő perem (58; 78), amelynek a vastagsága legalább akkora, mint a galléré (72).
11. 11. A 2. igénypont szerinti egy oldalon fejelt reflektorlámpa, azzal jellemezve, hogy a lámpát az egyik oldalon lapított burával (41) ellátott izzólámpa képezi, amely egy világítótestet (56) és belső áram-hozzávezetéseket (59) tartalmaz, és az áram-hozzávezetések (59) úgy vannak kialakítva, hogy inherens biztosító hatásuk van.
12. 12. A 2. igénypont szerinti egy oldalon fejelt reflektorlámpa, azzal jellemezve, hogy a bura (41) az egyik oldalon van lapítva, és a lapítás (45 lapított tömítés) az őt körülvevő rugólemez lyuktárcsa (44) révén a reflektor nyakrészében (46) támaszkodik.
13. 13. A 7. igénypont szerinti egy oldalon fejelt reflektorlámpa, azzal jellemezve, hogy a nyakrész (46) sugárirányban körbemenő lejtővel (75) megy át a sík falba (49).
14. 14. Az 1. igénypont szerinti egy oldalon fejelt reflektorlámpa, azzal jellemezve, hogy a nagy kompaktságot a következők biztosítják:

    - egyetlen lapítással légmentesen eltömített, különálló bura (41) kvarcüvegből,

    - üveg reflektor,

    - kétvégü világítótest (56), amely U, V vagy W alakúra van hajlítva és állványszerkezetek nélkül van a burában (41) tartva.
15. 15. A 14. igénypont szerinti reflektorlámpa, azzal jellemezve, hogy legalább egy hőálló tartóeszköz (42 üveghíd) rögzíti a világítótestet (56).
16. 16. A 14. igénypont szerinti reflektorlámpa, azzal jellemezve, hogy az üzemi feszültség legalább 80 V, és az áram-hozzávezető rendszerben olyan belső áramhozzávezetések (59) vannak, amelyek úgy vannak kialakítva, hogy inherens biztosító hatásuk van.
17. 17. A 16. igénypont szerinti reflektorlámpa, azzal jellemezve, hogy a belső áram-hozzávezetések (59) a világítótest végeit a lapított tömítésbe (45) beágyazott tömítőfóliákkal (60) kötik össze, és hosszúságuk egy részén be vannak ágyazva a lapított tömítésbe (45), és legalább az egyik áram-hozzávezetés (59) tekercseletlen huzalból áll; az inherens biztosító hatás úgy valósul meg, hogy a két belső áram-hozzávezetés (59) közül legalább az egyik legfeljebb 130 pm, előnyös módon legfeljebb 80 pm átmérőjű huzalból készül, amely legalább 2 mm hosszon be van ágyazva a lapított tömítésbe (45); az áram-hozzávezetések (59) közötti d távolság és a rájuk adott V feszültség úgy működik együtt, hogy az áram-hozzávezetések (59) között fellépő ív esetén az ott fellépő V/d térerősség 100 V/cmnél nagyobb, előnyös módon 200 és 400 V/cm között van.
18. 18. A 14. igénypont szerinti reflektorlámpa, azzal jellemezve, hogy a lámpa teljes beépítési hosszúsága 60 mm vagy ennél kisebb, előnyös módon 50 mm körül van.
19. 19. A 14. igénypont szerinti reflektorlámpa, azzal jellemezve, hogy a bura (41) kittmentesen, előnyös módon egy lyuktárcsával (44) van a reflektorban tartva.