HU218813B - Halogén izzólámpa - Google Patents

Description

A találmány tárgya halogén izzólámpa. A lámpafejjel egy oldalon ellátott halogén izzólámpa hálózati feszültségen üzemel, és magában foglal

- egy egyetlen kompressziós tömítéssel hermetikusan tömített, kvarcüvegből készült burát,

- egy lámpafejet, amely a kompressziós tömítésen van rögzítve,

- egy inért gázból és halogéntartalmú adalékból álló töltetet,

- egy két véggel rendelkező világítótestet,

- egy áramhozzávezetés-rendszert, amelynek villamos hozzávezetése van a világítótesthez, ahol az áramhozzávezetés-rendszer belső áram-hozzávezetéseket foglal magában, amelyek összekötik a világítótest végeit a kompressziós tömítésbe beágyazott tömítőfóliákkal, és amelyek hosszuk egy részén be vannak ágyazva a kompressziós tömítésbe, és legalább az egyik áram-hozzávezetés tekercseletlen huzalból van.

Ilyen típusú halogén izzólámpa az US-4 132 922 számú szabadalmi iratból ismert. Ezeknél a lámpáknál adott körülmények között a nagy üzemi feszültség (körülbelül 110-240 V) miatt két szomszédos áram-hozzávezetés között ívkisülés alakulhat ki. Az áram-hozzávezetések és különösen a fóliák ezáltal olyan erősen felmelegedhetnek, hogy a szomszédos kompressziós tömítés már nem tudja a hőt kielégítően elvezetni. Ez a végső stádiumban a bura felrobbanásához vezethet. A lámpa ezért egy U alakú huzalkengyel formájában inherens biztosítót tartalmaz, amely egy kiegészítőfólia segítségével be van ágyazva a kompressziós tömítésbe.

A DE-GM 91 02 566 számú használatiminta-oltalmi leírásból egy további, inherens biztosítóval ellátott halogén izzólámpa ismert. Az áram-hozzávezetések itt egyszeresen tekercselt szakaszokból vannak, amelyek be vannak ágyazva a kompressziós tömítésbe, amelynek magrésze tömlőszerű üreget hagy, amely kifúvónyílásként működik abban az esetben, ha ív képződik. Hátrányos azonban, hogy a kompressziós tömítés létrehozásakor a lapítási műveletnél gondosan ügyelni kell arra, hogy az üreg megbízhatóan létrejöjjön.

A probléma másik megoldásaként a DE-OS 31 10 395 számú közzétételi iratban egy kiegészítő, úgynevezett hőbiztosítót javasolnak elhelyezni az egy oldalon vagy két oldalon lapított halogén izzólámpa lapított részén. Lényegében egy üregről van szó, amely a kompressziós tömítés környezetében van kialakítva, és ezen át vezetik a belső áram-hozzávezetést hosszának egy részén. Azáltal, hogy az áram-hozzávezetés nincs beágyazva az üvegbe, az áram-hozzávezetés nagyon gyorsan felmelegszik, és megolvad. Ez az eljárás azonban nagyon költséges, mivel az üreggel kialakított kompressziós tömítés csak nagyon bonyolult módon állítható elő. Ez a technika ezenfelül kis lámpáknál nem alkalmazható, mivel a kialakított üreg túl sok helyet igényelne. Egy oldalon lapított lámpáknál stabilitási okok miatt a két áram-hozzávezetés közül csak az egyik alakítható ki ezzel a hőbiztosítóval, úgyhogy a kompressziós tömítés előállítása nagyon bonyolult.

Találmányunk célja a bevezetőben leírt jellegű halogén izzólámpa előállításának egyszerűsítése és a lámpa nagy működési biztonságának biztosítása.

Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy az inherens biztosítóhatás úgy valósul meg, hogy a két belső áram-hozzávezetésnek legalább az egyike legfeljebb 130 pm, előnyös módon legfeljebb 80 pm átmérőjű huzalból van, amely legalább 2 mm hosszan be van ágyazva a kompressziós tömítésbe, ahol az áram-hozzávezetések közötti d távolság úgy van megválasztva, hogy a ráadott U feszültség hatására a két áram-hozzávezetés között fellépő ív esetén az ott ható U/d térerősség nagyobb mint 100 V/cm, és előnyös módon 200 és 400 V/cm között van.

A találmány különös értéke, hogy rendkívül megbízható biztosító valósítható meg különösebb kiegészítőmegoldás nélkül, emellett a biztosító nagyon egyszerűen előállítható. A belső áram-hozzávezetés méreteinek és a kompressziós tömítés környezetében a geometriának a megfelelő választása esetén ugyanis egy esetleges ív megbízhatóan kioltható.

Az ív a spirálrészek közötti rövidzár révén keletkezik. Ezt gyakran két spirálszár közötti érintkezés (elsősorban U vagy V alakban hajlított világítótesteknél) vagy a spirálhuzal eltörése idézi elő, mindig a lámpa működése közben. Egy másik ok az élettartam végén a spirál kiégése egy kritikus vékony helyen (hot spot), ami többnyire a bekapcsolási folyamatnál következik be. A spirálanyag részben leéghet, és végül ívet idézhet elő a két áram-hozzávezetés között a lapítási él mentén. Ennél olyan nagy hőmérsékletek léphetnek fel a kompressziós tömítésben, hogy a lámpa felrobban.

Az ív megbízható kioltása a következő elrendezéssel valósítható meg. Legalább az egyik áram-hozzávezetés semmiképp sem lehet vastag huzal, hanem átmérője legfeljebb 130 pm lehet. A találmány ezért közepes feszültségű lámpákhoz alkalmas, ahol gyakran 100 és 130 pm közötti huzalátmérőt használnak. Különösen jól alkalmazható a találmány nagyfeszültségű lámpáknál olyan huzalok alkalmazásakor, amelyek 80 pmnél vékonyabbak.

Kiderült, hogy az ilyen vékony, a kompressziós tömítésbe lapítással teljesen beágyazott huzalnál a kioltási mechanizmus azon alapszik, hogy a huzalanyag egy része a kompressziós tömítésben elpárolog, és egy kapillárist hagy szabadon, amelynek átmérője akkora, mint az áram-hozzávezetésé. A kisülés mindenekelőtt ebben a kapillárisban ég tovább. A szabad kapilláris körülbelül 2 mm hatásos hosszától a kisülési plazma veszteségei a kapilláris falán bekövetkező rekombináció miatt azonban olyan nagyok lesznek, hogy a kisülés nagyon gyorsan magától kialszik. Ez a mechanizmus 2 ms-nál rövidebb időn belül működik, tehát a szokásos hálózati frekvencia (50-60 Hz) félhullámának törtrészén belül. Ez a kapilláris azonkívül úgy hat, hogy egy jellemző ívhez e szokásos nagy, 500 A-es és ennél nagyobb áramerősség nem érhető el. A kisülés tehát nemcsak kisáramú, hanem időben és áramban korlátozott. Legkésőbb a nullaátmenet elérésekor kialszik. Az ív újragyújtása a váltóáram következő félhullámánál gyakor2

HU 218 813 Β latilag ki van zárva, mivel - mint ismeretes - még kedvezőbb kisülési feltételekre lenne szükség, mint az első gyújtáskor.

A tekercseletlen huzal különleges előnye egy egyszeres tekercseléshez képest, hogy a belőle kialakított áram-hozzávezetés tömege - a kompressziós tömítésbe ugyanakkora beágyazott hossz esetén - lényegesen kisebb. A huzalanyag elpárolgása a kapillárisban ezért lényegesen gyorsabban megy végbe. Az ív korábban kialszik, és az inherens biztosító működésbe lépésének ideje lényegesen rövidebb, mint más biztosítóknál. Azonkívül az ívbe bevitt energia jóval kisebb.

A „tekercseletlen huzal” fogalmán a következőkben olyan huzalt is értünk, amely eredetileg egyszeresen tekercselt volt, de hosszában meg volt nyújtva, úgyhogy egy hosszúra nyújtott, spirálisan tekercselt huzal keletkezik. A jellegzetes menetemelkedés a huzalátmérő 10-100-szorosa. A huzal ugyan még nem teljesen vesztette el eredeti spirál alakját, de a menetek annyira szét vannak húzva, hogy a technika állásával ellentétben már nem keletkezik tömlőszerű üreg a kompressziós tömítés létrehozásakor. A belső áram-hozzávezetés ugyanakkora beágyazott hossza esetén a ténylegesen elhelyezett huzalhossz ezáltal jelentősen hosszabb, mint egy teljesen tekercseletlen huzaldarab esetén, ahol a ténylegesen elhelyezett huzalhossz azonos a beágyazott huzalhosszal.

A biztosító megbízható működésbe lépése érdekében a belső áram-hozzávezetésnek a kompressziós tömítésben lévő minimális hossza 2 mm. Ez a hossz általában 2-4 mm.

A fent ismertetett kioltási mechanizmus alkalmazása akkor célszerű, ha az áram-hozzávezetések közötti d távolság úgy van megválasztva, hogy a ráadott U feszültség hatására fellépő ív esetén az ott ható U/d térerősség nagyobb mint 100 V/cm. A találmány szerinti lámpáknál a térerősség többnyire 200 és 400 V/cm között van. A kis térerővel rendelkező lámpáknál nincs szükség ilyenfajta biztosítóra, mivel ott az ívet más mechanizmusok oltják ki.

A két áram-hozzávezetés közötti távolság jellemző értéke 5-8 mm.

A találmány szerinti lámpákkal különösen rendkívül kis építési hosszak - 75 mm és rövidebb - valósíthatók meg függetlenül attól, hogy bajonettzáras vagy menetes lámpafejet alkalmazunk. Különösen rövid - 60 mm-es - építési hossz valósítható meg bajonettzáras lámpafej alkalmazásakor, mivel itt nem kell figyelembe venni a minimális hossz csökkentésének korlátozását, mint a menetes lámpafejeknél.

A találmány szerinti biztosító működése tehát még gyorsabb és megbízhatóbb, mint egy külön e célra kialakított tömlőszerű üregnél.

A belső áram-hozzávezetés átmérője előnyös módon nagyobb mint 25 μιη. A világítótest és a belső áramhozzávezetések gyakran egy egységként egyetlen huzalból előállíthatok, azaz a belső áram-hozzávezetések képezik a világítótest tekercseletlen végeit. Lehet azonban külön áram-hozzávezetéseket is alkalmazni, amelyek átmérője különbözik a világítótest huzaljáétól.

Az itt ismertetett biztosítórendszer másképp működik, mint az eddig ismert rendszer annyiban, hogy az ív keletkezése után legtöbbször már az első félhullámon belül az ív további létezéséhez a működési feltételek nincsenek meg. Az egyszer létrejött ív olyan gyorsan kialszik, hogy a fóliák és a kompressziós tömítés felmelegedése alig mutatható ki. A hőmérséklet-emelkedés nem több 5 °C-nál.

Döntő előny, hogy a külső biztosító, amely általában be van építve a lámpafejbe, véglegesen elhagyható. Ezáltal az ilyen lámpák építési hossza lényegesen (körülbelül 25%-kal) csökkenthető. A biztosító elhagyása révén előálló költségmegtakarítás is jelentős. Az eddigi biztosítókoncepciók még nem voltak eléggé kiforrva, úgyhogy óvatosságból továbbra is külső biztosítót alkalmaztak a lámpafejben.

Ezeknél az egy oldalon lapított lámpáknál a világítótest U, V vagy W alakban meg lehet hajlítva. Az első kiviteli alakban a két belső áram-hozzávezetés tekercseletlen szakaszokként van kialakítva. A második kiviteli alakban lehetséges, hogy az áram-hozzávezetések közül csak az egyik tekercseletlen huzalszakasz. Ez a kiviteli alak különösen tengelyirányú világítótesttel rendelkező, egy oldalon lapított lámpákra alkalmazható, amelyeket többnyire körülbelül 110 V hálózati feszültségen üzemeltetnek. Előnyös itt, ha csak a kompressziós tömítéssel szomszédos világítótestvéget köti össze egy áram-hozzávezetés tekercseletlen szakasz formájában a tömítőfóliával. A másik áram-hozzávezetés, amelyet állványhuzalként a kompressziós tömítéstől távolabb eső véghez vezetünk, egy vastag huzal.

Az egyik különösen előnyös kiviteli alakban a világítótest több világítószakaszra van tagolva, amelyeket nem világító szakaszok választanak el.

A kvarcüveg fogalmán általában olyan kvarcüveget értünk, amelynek SiO₂-tartalma legalább 94 tömeg% (például Vycor).

A találmány szerinti lámpánál a világítótestet előnyös módon egy hőálló, az ívnek ellenállni tudó tartóeszköz tartja, például egy vastag huzalállvány vagy üveghidak, amelyek a bura anyagából vannak kialakítva.

A találmány szerinti lámpa olcsón előállítható, mivel kevés építőelemre van szükség, és az előállítás különösen jól automatizálható.

Összességében ily módon egy hosszú élettartamú (2000 óra), általános világításra szolgáló halogén izzólámpát hozunk létre, amelyet javított működési biztonság és eddig nem megvalósított kompaktság jellemez.

A találmány szerinti lámpa hálózati feszültségen való közvetlen üzemeltetésre alkalmas. Hálózati feszültségen körülbelül 80-250 V-os tartományt kell érteni. A lámpa megfelelő lámpafejjel van ellátva. A lámpafej lehet például menetes vagy csapos, vagy bajonettzáras lámpafej. A jellegzetes teljesítmények 25 és 150 W között vannak. Általános világítási célokra az egy oldalon lapított lámpa körülvehető egy külső burával. Kompaktsága miatt ez a lámpa azonban előnyös módon reflektorokban (például PAR-lámpák, gőzölt alumínium bevonatú reflektorlámpák, hidegfényű reflektorlámpák) is használható.

HU 218 813 Β

Találmányunkat annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben, ábráink segítségével, amelyek közül az

1. ábra egy nagyfeszültségű halogén izzólámpa első kiviteli alakja, a

2. ábra egy halogén izzólámpa második kiviteli alakja, a

3. ábra egy reflektorlámpa harmadik kiviteli alakja.

Az 1. ábrán egy általános világítási célokra alkalmas, 75 W teljesítményű 1 halogén izzólámpa látható, amely közvetlenül csatlakoztatható a 230 V-os hálózatra. Az izzólámpa kvarcüvegből készült, hengeres 2 burájának külső átmérője körülbelül 12,5 mm, belső átmérője 10,5 mm (0,8 mm-es tűréssel) és teljes hossza körülbelül 60 mm (eddig 86 mm). A 2 bura egyik vége 3 süvegként van kiképezve, amelynek központosán van egy 4 szívócsőcsúcsa. A bura másik végét egy 5 kompressziós tömítés zárja, amelyhez egy bajonettzáras 16 lámpafej van rögzítve. A bura 1,65 cm³ térfogatú, 80% kriptonból és 20% nitrogénből álló inertgáz-keverékkel van töltve, amelyhez 0,005% CBrClF₂ halogénadalékot adtunk hozzá. A lámpa külső átmérője maximum 18 mm.

A volffámból készült, U alakban hajlított világítótest, amely végig kétszeresen van tekercselve, majdnem a buratérfogat teljes belső hosszán végignyúlik. Az „U” 7 alapja, amely a lámpatengelyre keresztben helyezkedik el, a 3 süveg közelében van elhelyezve, míg az „U” két szára, amelyek a tulajdonképpeni világító 8 spirálszakaszokat képezik, a 7 alaptól az 5 kompressziós tömítésig nyúlnak, és kifelé kissé szétnyílnak. A 6 világítótestet a 9 állvány tartja, amely körülbelül 280 pm átmérőjű volfrám támasztóhuzalból készült. A 9 állvány lényegében abban a síkban, amely a lámpatengelyt tartalmazza, úgy van meghajlítva, hogy két 10 és 11 szára között, amelyek tengelypárhuzamosan egymással szemben felfekszenek a bura 12 belső falán, egy 13 keresztelem van, amely áthidalja a bura belső átmérőjét. Az ábrán további 14a-14f állványrészek is láthatók.

A világító 8 spirálszakaszok a végükön rövid, körülbelül 4 mm hosszú tekercseletlen szakaszokba mennek át, amelyek belső 19 áram-hozzávezetésekként szolgálnak. A belső 19 áram-hozzávezetések körülbelül 3 mm hosszon be vannak forrasztva az 5 kompressziós tömítésbe, és ott molibdénből készült 20 tömítőfóliákhoz vannak hegesztve. A világítótest és az áram-hozzávezetések huzalátmérője 36 pm.

A hegesztés megkönnyítése végett egy körülbelül 2x2 mm nagyságú 22 területen minden fóliát hegesztési segédanyaggal (platinapaszta) bepettyezünk. A 19 áramhozzávezetések a kompressziós tömítésből mindössze körülbelül 1 mm-re nyúlnak be a buratérfogatba.

A 20 tömítőfóliák külső végéhez 21 érintkezőcsapok vannak hegesztve, amelyek az 5 kompressziós tömítés végén át kifelé nyúlnak, és a bajonettzáras 16 lámpafejnél össze vannak kötve a 17 érintkeződudorokkal.

Egy további kiviteli alakban (2. ábra), amelynek felépítése lényegében megegyezik az első kiviteli alakéval, egy 25-60 W teljesítményű, 230 V-os lámpáról van szó, amelynek teljes hossza 70 mm (a korábbi, körülbelül 90 mm helyett). Csak a világítótest, beleértve az áram-hozzávezetéseket is, van másképp méretezve. A huzalátmérő a teljesítménytől függően 15-45 pm. A 25 világítótest U alakban van hajlítva. A világítótestnek a lámpatengellyel párhuzamos két szára szintén két, kétszeresen tekercselt 26 világítószakaszra van tagolva, amelyeket egy-egy egyszeresen tekercselt 27 szakasz köt össze egymással. Az U 28 összekötő eleme is egyszeresen tekercselt. Ez a lámpatengelyre keresztben, a 24 szívócsőcsúcs közelében van elhelyezve. Végei 90°-kal meg vannak hajlítva, és egy-egy 26 szakaszhoz nyúlnak.

A 28 összekötő elem magasságában a világítótestet egy ovális 30 üveghíd rögzíti, amely a bura anyagából van kialakítva. A 28 összekötő elem lapítással be van ágyazva a 30 üveghídba. A 25 világítótestet az egyszeresen tekercselt 27 szakaszok környezetében kiegészítőleg egy-egy további 31 üveghíd rögzíti, amelynek kör alakú keresztmetszete van.

A bura 29 kompressziós tömítéséhez egy menetes 32 lámpafej van rögzítve, amelynek 33 érintkezőfelületét ismert módon, de közbeiktatott biztosítók nélkül, 34 vezetékhuzalok kötik össze a bura külső 35 érintkezőcsapjaival.

A találmány szerinti lámpák (A), tömlőszerű üreggel rendelkező lámpák (Bl), valamint vastag áram-hozzávezetésekkel (átmérő 280 pm) ellátott lámpák (B2) közötti összehasonlító kísérletek a következő különbségeket mutatják.

- Az áramerősség az ívben a találmány szerint 60 A-ra (A) van korlátozva a korábbi 600 A-ral (B2), illetve 70 A-ral (Bl) szemben.

- Az ív időtartama most körülbelül 1 ms-ra van csökkentve a korábbi 3 ms-mal (Bl), illetve 25 ms-mal (B2) szemben.

- A teljesítményfelvétel most körülbelül 1 mWs-ra van korlátozva a korábbi 5 mWs-mal (Bl), illetve 2700 mWs-mal (B2) szemben.

- A hőmérséklet-emelkedés a fóliánál csak 5 K (A) szemben a 20 K-nel (Bl), illetve a több mint 1000 K-nel (B2).

A találmány szerinti megoldás hatékonyságát különösen az hangsúlyozza hatásosan, hogy egy 75 W-os, 12 V-os lámpa szándékosan helytelen működtetésekor 220 V-os hálózaton az ív megbízhatóan kialudt, és a bura nem robbant fel.

Összességében a találmány szerinti elrendezés révén nagyobb megbízhatóságot, rövidebb működésbe lépési időt és egyszerűbb, valamint olcsóbb előállítást kapunk közepes feszültségű és nagyfeszültségű, egy oldalon lapított halogén izzólámpáknál.

A 3. ábrán egy 230 V üzemi feszültségű és 50 W teljesítményű 40 reflektorlámpa látható. A 41 beépített lámpa maga hasonló felépítésű, mint a 2. ábra szerinti lámpa. Külső átmérője körülbelül 13 mm. A kompaktabb felépítés érdekében csak egyetlenegy 42 üveghídja van, amely a burasüveg környezetében van. Építési hossza ily módon a kompressziós tömítéstől a szívócsőcsúcsig mérve mindössze 38 mm. A lámpa ezért egy na4

HU 218 813 Β gyón kompakt, üvegből készült 43 reflektorban helyezhető el, amelynek külső átmérője 50 mm. A jobb rögzítésre egy fémlemezből készült 44 lyukas tárcsa szolgál, amely a 45 kompressziós tömítés toldatának magasságában van.

A reflektor 20 mm külső átmérőjű 46 reflektomyakká vékonyodik. Ennek teljes hossza 49 mm. Ezenfelül az ábrán látható, két rövid, párhuzamos 47 szárral kialakított spirál előnyösen hat a reflektorban a fényeloszlásra. A 47 szárak egymás mellett közel helyezkednek el, és méretük körülbelül 0,5 χ 9,5 mm.

Míg a hagyományos (inherens biztosító nélküli) reflektorlámpáknál a reflektorkalotta és a lámpafej közé általában egy (kerámiából készült) közbenső rész van beiktatva, amelyben a biztosító van elhelyezve, addig ez itt elhagyható. Ezt a közbenső részt eddig be kellett kittelni a reflektorba. Eszerint most a lámpafejkitt teljesen elhagyható.

Az építési hossz további rövidítése céljából a reflektorlámpának van egy, a reflektomyakon közvetlenül kialakított üveg 48 lámpafeje. Ez lényegében egy sík 49 végfelület a reflektomyak végén. A beépített lámpa külső 50 áram-hozzávezetéseit két nyíláson át kifelé vezetjük, és hajtogatással bevezetjük két 51 érintkezőcsaphüvelybe. Az érintkezőcsap-hüvelyek maguk be vannak szegecselve a nyílásokba. Ennek az üveg lámpafejnek az elve hasonlít a DE-GM 82 34 509 számú német használatiminta-oltalmi leírásban ismertetett üveg lámpafejéhez.

Egy másik kiviteli alakban ennek a reflektor izzólámpának üveg lámpafej helyett hagyományos menetes vagy bajonettzáras lámpafeje van.

A 3. ábra szerinti kiviteli alaknak különös előnyei vannak az ismert reflektorlámpákkal szemben, mivel az építőelemek száma is (most hat építőelem, korábban tíz építőelem, beleértve a közbenső részt is) csökkenthető, és a szerelési technika is jelentősen egyszerűsíthető. Az új termék ezért lényegesen olcsóbban és időtakarékosabban állítható elő.

Az inherens biztosító miatt azonkívül a fedőtárcsa is elhagyható, ha a kvarcüveg önmagában ismert módon adalékolva van a szükséges UV-védelem biztosítása céljából.

A találmány nem korlátozódik az ismertetett kiviteli alakokra. Különösen alkalmas halogén izzólámpákhoz 110 V-os hálózati feszültségen való üzemeltetésre. Továbbá a két spirálszakasz további részekre lehet osztva. A világítótest ütőszilárdsága kiegészítőmegoldásokkal tovább javítható. A töltet más, magukban ismert összetevőkből is állhat, például halogénadalékként CH₂Br₂ alkalmazható. A világítótest rögzítésére a huzalból készült tartóállványhoz kiegészítőleg kvarcüvegből készült, cső alakú tartóelemek (üveghidak) alkalmazhatók, amelyek a bura anyagából vannak kialakítva.

Egy további kiviteli alakban a világítótest tengelyirányban van elhelyezve, és az az áram-hozzávezetés, amely a világítótestnek a kompressziós tömítés felé eső végéhez vezet, tekercseletlen szakaszként van beforrasztva a kompressziós tömítésbe.

A találmány révén kedvező árú, kis teljesítményfelvételű - lefelé 25 W-ig teijedő - halogén izzólámpa áll rendelkezésre hálózati feszültségen való közvetlen üzemeltetésre, amely az általános világítás szempontjából különös érdeklődésre tart számot. Az előnyös teljesítmény maximum 250 W.

A találmány különösen előnyös kis teljesítményű (25-75 W), egy oldalon lapított halogén izzólámpákhoz, mivel itt különösen üveg vagy bajonettzáras lámpafej alkalmazásakor érvényesül legjobban a találmány szerinti lámpa helytakarékos volta.

Claims (10)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Lámpafejjel egy oldalon ellátott halogén izzólámpa hálózati feszültségen való üzemeltetésre, amely magában foglal

   - egy egyetlen kompressziós tömítéssel hermetikusan tömített, kvarcüvegből készült burát,

   - egy lámpafejet, amely a kompressziós tömítésen van rögzítve,

   - egy inért gázból és halogéntartalmú adalékból álló töltetet,

   - egy két véggel rendelkező világítótestet,

   - egy áramhozzávezetés-rendszert, amelynek villamos hozzávezetése van a világítótesthez, ahol az áramhozzávezetés-rendszer belső áram-hozzávezetéseket (19) foglal magában, amelyek összekötik a világítótest végeit a kompressziós tömítésbe beágyazott tömítőfóliákkal, és amelyek hosszuk egy részén be vannak ágyazva a kompressziós tömítésbe, és legalább az egyik áram-hozzávezetés tekercseletlen huzalból van, azzal jellemezve, hogy inherens biztosítóhatás megvalósítására a két belső áram-hozzávezetésnek (19) legalább az egyike legfeljebb 130 μτη, előnyös módon legfeljebb 80 pm átmérőjű huzalból van, amely legalább 2 mm hosszan be van ágyazva a kompressziós tömítésbe (5,29), ahol az áram-hozzávezetések közötti d távolság úgy van megválasztva, hogy a ráadott U feszültség hatására a két áram-hozzávezetés között fellépő ív esetén az ott ható U/d térerősség nagyobb, mint 100 V/cm, és előnyös módon 200 és 400 V/cm között van.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti halogén izzólámpa, azzal jellemezve, hogy a világítótest (6) U, W vagy V alakban meg van hajlítva, és a két áram-hozzávezetés (19) nagyjából párhuzamosan van elhelyezve, és legalább 5 mm távolságban van a kompressziós tömítésbe beforrasztva.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti halogén izzólámpa, azzal jellemezve, hogy a világítótest (6) több világítószakaszból (26) áll, amelyeket nem világító szakaszok (27) választanak el.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti halogén izzólámpa, azzal jellemezve, hogy a világítótestet (6) legalább egy hőálló tartóelem [állvány (9) és/vagy üveghíd (30, 31)] rögzíti.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti halogén izzólámpa, azzal jellemezve, hogy a világítótest (6) tengelyirányban van elhelyezve, és az az áram-hozzávezetés (19), amely

   HU 218 813 Β a világítótestnek (6) a kompressziós tömítés (5) felé eső végéhez vezet, tekercseletlen szakaszként van beforrasztva a kompressziós tömítésbe (5).
6. 6. Az 1. igénypont szerinti halogén izzólámpa, azzal jellemezve, hogy a világítótest (6) és a belső áramhozzávezetések (19) egyetlenegy huzalból készülnek.
7. 7. Az 1. igénypont szerinti halogén izzólámpa, azzal jellemezve, hogy a lámpafej bajonettzáras lámpafej (16).
8. 8. Az 1. igénypont szerinti halogén izzólámpa, azzal jellemezve, hogy a lámpa teljes építési hossza 75 mm vagy annál kisebb.
9. 9. Az 1. igénypont szerinti halogén izzólámpa, az5 zal jellemezve, hogy a lámpa reflektorlámpa.
10. 10. A 9. igénypont szerinti halogén izzólámpa, azzal jellemezve, hogy a reflektorlámpának hozzáalakított üveg lámpafejes reflektorkontúrja van.