Jelentem vége a szorgalmi időszaknak immár 4 napja...úgy gondoltam amint vége van én így fogok alukálni jó sokáig és üde, fitt és fiatalos leszek...de eddig ezt még nem sikerült kivitelezni, viszont a kis pöttyös kopé aludhat nyugodtan és amíg ő alszik én csendesen irigykedem a pöttyös pizsamájára és hallgatom a horkolását...

Előkerült a minta (lehet immár második alkalommal) a gondosan összerendezett, abc sorrendben tartott képeim közül ( ez azt jelenti sikerült kiguberálni az animés, mangás, mohás, mintás és egyebes mindenes képeim közül...) Jó csomózást! (én várom a madzag esőt...ami nem jön...)

Kulcsocska, 6mm-es csiszi, 4es és 3as bicon, 6mm-es szalma és egy alapvetően ragyogó csili-vili medál bronzos barnás színekben:)

Keletkezési sorrend fentről lefelé...beszélgettem animés barátokkal és közben rájöttem, hogy mostanság mennyire nem jutott időm arra, hogy nyugton üljek és filmezzek. De mivel dübörög a vizsgaidőszak így inkább csak böszmeség gyanánt rajzoltam egy kicsit. Láttam anno egy blogon hasonlókat azon címszóval, hogy csak papír és fantáziád kell hozzá...Nekem így sikerült. A hármas számú csokiharcos versenyző lett a kedvencem, de a többiek is jól elvannak :)

Nya fentebb láthattok néhány verziót angyalkára. Fel is pakoltam gyorsan, hátha valaki kedvet kap hozzájuk. Most találtam meg a gépen, de én beleszerettem a fémszárnyas teklafejű szerelőpálcás angyalkákba...úgyhogy én majd olyat szeretnék, és majd idővel ilyet is.

Sok-sok olyan dolog van amit még nem csináltam, de most már a mézeskalács nem tartozik ezen dolgok közé. Ez a kép az utolsó adagról készült , ezek már egészen jól festenek, helyesek és nem valószínű, hogy megérik a karácsonyt...mivel errefelé hősies manók dolgoznak azon, hogy az édességeket rövid határidővel eltüntessék. Meg kell vallanom, hogy ezen a téren kiemelkedően ügyesek...Mutatok közelebbi képet is...




És íme a hóember, kicsit össze van csúszva, de +5 °C-ban ez nem csoda, véletlenül sincs összefüggés az egyáltalán nem kerek idomok és a pontatlanul körbenyiszált papírforma között...




Akad itt még mézeskalács emberke, akinek a készletek rohamos fogyása miatt nem gumicukorból van a gombja, így megelőzve, hogy azt kiabálja "csak a gombokat neeeee"




És végül a házikó...egy ásító éti csiga képére formálva. Nem szántszándékkal...de sebaj, ha a látvány nem is olyan ünnepi is felemelő, a könnyesre röhögtük magunkat (a balesetet szenvedett cukormázas zacskó esete például). Nem csak ennyi sütifigura lett, de a bokszoló angyalka és társai már annyira hihetetlenül sikerültek hogy megszöktek, nehogy letudjam fényképezni őket, hanyatt homlok menekültek és csak morzsákat hagytak maguk után (a lekövetésük eredménytelen volt az udvaron a nyomukat vesztettük)

Színes bogyók egész serege, na nem valami nagy sereg, de azért színes is és bogyó is. Az egész ott kezdődött de szép ez a kék tekla...de jó van narancssárga...szépen csillog a rózsaszín kása...hazajöttek velem. Aztán megbogyósodtak és most várják, hogy a lusta készítőjük minden erejét beleadva elsétáljon fémszereléket vásárolni...De még utána sem lehet ám a kész képet felrakni, nem olyan egyszerű az élet a leendő tulaj szúrópróba szerűen jön blogot nézni...De büszke vagyok a saját bogyókra, úgyhogy már csakazértis mutatom bibibíííí. Mondanom sem kell, hogy sokkal szebbek a színek élőben verőfényes napsütésben, de most az épp nincs.
Érdekes a csomózásnál sok színt pakolok egymás mellé...furcsa, hogy a gyöngyöknél ezt még nem igazán tettem meg...itt az ideje...de azért csak óóóóóvatosan eleinte:)

Van kettő lehet válogatni :). Az első egy japán verzió én én a másodikat fűztem, 3mm-es gyönggyel.

A kép lámpafénynél készült, szörnyű lett de most mit csináljak? Már annyira szerettem volna nektek mutatni valamit és ők helyesek lettek, nagyjából 3cm-es medál talán egy picivel nagyobb :)

Ha valami hiányzik az életemből most az a csomózás az utolsó amit csomóztam a halacskás és a nagyon színes karkötő volt (ők itt). De áttúrtam a gépet és találtam pár használható mintát. Nem nehéz egyik sem, mutatósak és ha majd bírom cérnával nekilátok mindegyiknek...mert csomózni jó, ahogy gyöngyözni is. Jelentem sikerült meggravíroznom két borospoharat :) Helyesek lettek és ők ide is felkerülnek majd...csak a fotózásuk, az valami fejedelmi mód feltud húzni, pedig nehéz kihozni a békatűrésből :) Nya de sebaj. Majd ha lesz kép mutatom...Jó munkát a mindenféle alkotáshoz!

Sokat váratott magára a karácsonyi hangulat, de úgy tűnik a szorgalmi időszak végét érezve csak előkerült ténylegesen és visszafordíthatatlanul, az elmúlt pár napban gyorsan sorra is vettem, hogy ki minek örülne vagy épp minek nem, de van olyan akinek ötletem sincs :( , de azért az alkotás folyik, csak ugye a bősz informatikus tesó és nem kevésbé bősz számítógépes anyuka gyorsan kitalálná, hogy hol is tudja megnézni, hogy mit is csináltam, ami pedig elrontaná a meglepit, mert az jár karácsonykor! Úgyhogy visszafogott tempóval frissítem majd a blogot felróva a meglepi és tanulás számlájára.
Addig is itt vannak az óriás hópihék, amelyek nagyobbak mint a tenyerem és a mini angyalka, akit nagyon szeretek. A képek minősége szörnyű alkalomadtán cserélem, de lehet lusta leszek és így maradnak...ideje lenne egy fotósátrat készíteni :)

Nekem a nagyon színes a kedvencem. A halacskás csak úgy lett, mert miért is ne.

Egy kupac számjli. Én személy szerint az elsőt akarom megcsinálni, amikor végre fonalhoz jutok. De ne legyünk türelmetlenek. Ha valaki tudja vagy sejti hol tudok rendelni hímzőfonalat (nem goblein fonál) akkor súgja meg nekem. A rövidáru boltban ugyanis már 220 ft egy hímzőfonal...de én azzal szeretek csomózni és sokáig kitart csak hát most már fogyóban vannak a fonalaim...tehát várom az ötleteket tippeket:)

Nya ím hol itt van. Az első gravírozott munkám. A fénykép szörnyedelmes, de reggel sem kedvem sem lelkierőm nem volt fotózni. Vigasztaljon mindenkit az a tudat, hogy az üveg már szolgálatban van.

Nya én potenciálisan kifogytam a fonalból. De azért itt van néhány minta, hátha jobban álltok fonalügyileg.
Zárójelben megjegyzem laptopom még most sincs. A 2gb-s memória kártyát nem ismeri fel a kártyaolvasó, pedig gravíroztam ám és kép is van róla. Az első gravírozott munkám egy ala natúr befőttes üveg ami kávétárolásra szolgál mamámnál (= A gépet Balázs adta kölcsön, neki ezer hála és köszönet!

A háttér mosásra szorul és cserére (táskán fotózni ezért nem ajánlott). Újrafotózás lesz...de nekem annyira tetszik ez a medál ^^