GÁL LÁSZLÓ (ÓNTE, Etnográfus) A dohány őshazája Közép-Amerikában volt. Európában a 16. század közepén kezdték először ültetni, a Portugál és a Spanyol Királyságban[1]. Már VIII. Orbánnak 1642-ben[2], pápai bullát kellett kiadnia a miséken való dohányzás tiltására. Ez azt jelenti, hogy elég hamar elterjedt Európában, majd később a Kárpát-medencében is. Különösen népszerűvé vált a katonák között, akik azután szélesebb körben elterjesztették a dohányzást. A dohány a Kárpát-medencébe két irányból érkezett, a XVI. században német területekről került be főként főúri kertekbe, majd a következő évszázadban, török és délszláv közvetítéssel jutott el a parasztság körébe. Hamarosan jövedelmező üzletté vált a dohánytermesztés, ezért I. Lipót bérbe adta a dohánykereskedelmet az Osztrák Birodalomban. Magyarországon 1702-ben szervezték meg a bérletet. Három komáromi és bécsi kereskedő kapta meg a jogot. Ezzel egy időben Lipót pátensben kihirdette, hogy Magyarországon bárki ültethet dohányt, de fölvásárolni, szállítani, és eladni csak az említett bérlőknek lehet. Olyannyira, hogy még pipát is csak tőlük lehetett vásárolni.
Az itt élő gólyák kelepélésétől mindig hangos, bájos hangulatú Ruszt, a szőlő és a bor városa. A történelmi Magyarország legkisebb szabad királyi városaként ismert település egy igazi ékszerdoboz. XVII. században kialakított városképe a mai napig meghatározza szerkezetét. Az óváros 2001 óta az UNESCO világörökség része. A település első említése Károly Róbert adományleveléből való, 1317-ből. Vásártartási jogot Hunyadi Mátyástól 1470-ben kapott a város, Mária királyné 1524-ben engedélyezte, hogy a borosgazdák hordóikon koronás „R” betűt tüntethessenek fel márkajelzésként, ez a jel a ruszti borok palackjain a mai napig is használatos. Hetivásár engedélyt 1624-ben II. Ferdinánd császár adott, majd 1669-ben a város az Esterházyaktól, 1680-ban pedig I. Lipóttól végleg megváltotta magát, kellő mennyiségű aranypénzen. Azaz szabad királyi város lett. 1703-ban a város harc nélkül adta meg magát Károlyi Sándor kuruc generális seregének. 1809 júliusa és novembere között francia csapatok szállták meg, melyek ellátását és elszállásolását a polgároknak kellett állniuk. 1836-ban V. Ferdinánd király újra megerősítette a város kiváltságait. 1876-ban elveszítette több évszázados kiváltságait, és a trianoni békeszerződésig Sopron vármegyéhez csatolták. 1921-ben a trianoni és saint-germaini békeszerződések értelmében Ausztriához került.
Ruszt (németül Rust) ma Őrvidék (Burgenland) tartományhoz tartozó járási jogú szabad város.
Megújult a várpalotai Zichy-kastély és a falai között működő Trianon Múzeum
Az újjászületett, műemléki védettségű Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató –, megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokhelyként” várja ősztől a látogatókat.
Ruszti osztrákok
Osztrák-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.
A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene
Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.
Programajánló
- Az Összetartozás Népfőiskola újra meghirdeti hagyományos vetélkedőjét
- A KÁRPÁT-MEDENCEI INTEGRÁCIÓ FELTÉTELEI, ESÉLYEI ÉS FELADATAI KOLLÉGIUM III. – FELHÍVÁS
A királyszállási Összetartozás Népfőiskola meghirdeti hagyományos vetélkedőjét, amely a hungarikumok és nemzeti értékeink megismerését célozza meg. A játékos vetélkedőre a Kárpát-medencei, az elszakított nemzetrészekben működő általános iskolák 7. és 8. osztályában tanuló diákok és felkészítő tanáraik jelentkezhetnek. Egy csapat 3 diákból és 1 felkészítő tanárból áll. Egy iskolából egy csapat jelentkezését várjuk. A jelentkezés feltétele: az alábbi linken található 30 kérdésből álló feladatlap megoldása: https://forms.gle/FvEa1FE92f6BzdyJ6
A Nagy-Magyarország Park – Összetartozás Népfőiskola Nonprofit Kft. A Kárpát-medencei integráció feltételei, esélyei és feladatai Kollégium címmel indította útjára 2025-ben több féléves képzéssorozatát, melynek harmadik szemeszterére 2026. január 31-február 1-én (szombat–vasárnap) kerül sor. A programról, a jelentkezési tudnivalókról az osszetartozasnepfoiskola.hu honlapon tájékozódhatnak.