HUT56312A - Method and apparatus for injection moulding - Google Patents

Description

PÉLDÁNY :

Elsőbbsége: 1988. 10. 13. (63/256011) JP

1989. 05. 30. (1/134576) JP * J Q β 1 ““ 1989. 09. 18. (1/241467) JP * V

Nemzetközi közzététel száma: WO 90/03S79

KIVONAT

A találmány tárgya eljárás fröccsöntésre olyan fröccsöntőgéppel, amelynél a géptestben lévő dugattyú olyan üreges nyúlványokkal van ellátva, amely csatlakozó járatot képez az öntőszerszám belseje -Felé, a -Fröccsöntendő műanyagot plasztikáljuk, adagoljuk és a gép belsejében melegítjük, majd a plasztikáit anyagot nyomás alatt a csatlakozó járaton keresztül az öntőszerszámba nyomjuk, és a melegen -Fröccsölt anyagot legalább részben az öntőszerszám üregében nyomás alatt tartjuk, majd ha az anyag megdermedt az öntőszerszámot kinyitjuk és a kihűlt öntvényt kivesszük. Ezen közben a gép belseje és a szeszámüreg közötti csatlakozó járatot középtájon a befröccsentést követően de az alatt amíg a nyomáson tartás történik, megszakítjuk. A találmány szerinti eljárás lényege abban van, hogy a nyomáson tartást úgy végezzük el, hogy először egy első külső nyomást fejtünk ki a teljes be

4··· ··«· injektált anyagra a -Fröccsöntőgéppel, majd a csatlakozó járat megszakításával adott esetben egy másik elem segítségével második tartőnyomást -Fejtünk ki a szerszámüregben és a csatlakozó járat elülső részében maradt anyagra.

A találmány tárgya továbbá berendezés -Fröccsöntésre, amely berendezés önmagában ismert -Fröccsöntőgépet tartalmaz, amely csavarmenetes dugattyúval van ellátva, és az öntőgép gépteste (22) és a szerszámüreg (11) között csatlakozó járat (50) van.

A találmány szerinti berendezés lényege abban van, hogy tartalmaz a gép egy a csatlakozó járatot (50) a szerszámüreg (11) és a géptest (22) belseje közötti szakaszon célszerűen középen megszakító szerkezetet, és a megszakítás során a csatlakozó járat elülső részében maradt anyag belső nyomást -Fejt ki a szerszámban lévő anyagra.

(2. ábra)

0^X2 - tó

A

Képviselő:

DANUBIA Szabadalmi és

Védjegy Iroda K-Ft

Budapest '5531 2KÖZZÉTÉTELI

PÉLDÁNY SíftC <<S/Í>

ELJÁRÁS ÉS BERENDEZÉS FRÖCCSÖNTÉSRE

SANRI KABUSHIKI KAISHA, Tokyo, JP

Feltaláló:

TSUTSUMI Shigeru, Yamagata, JP

Nemzetközi bejelentés napja: 1987. 10. 12.

Nemzetközi bejelentés száma: PCT/JP87/01052

Elsőbbsége: 1988.	10.	13.	(63/256011)	JP
1989.	05.	30.	(1/134576)	JP
1989.	09.	18.	(1/241467)	JP

Nemzetközi közzététel száma: WO 90/03879

• · · · «······ · ·

A találmány tárgya eljárás és berendezés fröccsöntésre, elsősorban pedig műanyagok öntésére, különösképpen pedig precíziós öntésre.

Az ismeretes megoldások szerint a különféle fröccsöntésre szolgáló berendezések, elsősorban pedig műanyagok fröccsöntésére szolgáló berendezések magukba foglalják az általában csavarmenetes dugattyúval ellátott fröccsöntőgépet valamint azt az öntőszerszámot, amelyben az öntendő mintának megfelelő öntőüreg van kiképezve. Az öntőszerszám elrendezés kialakítható úgy, hogy egyetlen öntőmintát tartalmaz, kialakítható azonban úgy is, hogy egy sor öntőmintát illetőleg öntőszerszámot tartalmaz, amely utóbbiak lehetnek hidegen vagy meleg-csatornás öntőminták. Hideg-csatornás és továbbító szerszámok esetében maga a gép van ellátva egy olyan melegen futó szerszámsorral, amelyben egy sor termék öntésére alkalmas szerszám van kialakítva. A csatlakozó járatot az öntőszerszám és a fröccsöntőgép között általában hengeres csatlakozó járatok képezik, legegyszerűbb esetben egyetlen üreges henger, melegen több egységből álló szerszám esetében pedig több csatlakozó.

Az ismert fröccsöntőgépek működésük során a következő technológiai lépéseket végzik el:

A műanyagot minden egyes ciklusban melegítés közben, amely melegítés a gép belsejében történik plasztikálják .és adagolják, a meleg plasztikáit anyagot nyomás alatt továbbítja a • 4 · · · • 4 · · · · ··· ···· · · gép az öntőszerszám üregében a csatlakozó járatokon keresztül , a beinjektált anyagot legalább részben a teljes szerszámüregben mindaddig nyomás alatt tartják, amíg az megfelelően le nem hül és meg nem dermed a kész termék, a kész megdermedt terméket az öntőszerszám nyitásával azt követően kiemelik.

A mellékelt 1. és 2. táblázatban a fröccsöntőgépek egyes lépései és az ehhez tartozó időtartamok láthatók.

Annak érdekében, hogy a fröccsöntéssel előállított termékek minőségét tovább lehessen növelni, felismerték azt, hogy a nyomáson tartás lépése az egyik legkritikusan szakasza a technológiai folyamatnak. Ha ez a lépés nincs kellőképpen megvalósítva, a kész termék nemkívánatos zsugorodásokat mutat a túl kevés adagolás vagy a túl rövid nyomáson tartás és/vagy a túladagolás miatti túlfolyás miatt.

Azt, hogy egy adott anyagot mennyi ideig kell nyomáson tartani, függ attól is, hogy az adott terméknek a hűtésére mennyi időre van szükség az öntőszerszámban.

Rögzített értékű hűtősebességnél valamint adott térfogatú öntőszerszám esetében a vékonyabb falú öntött termékeknek rövidebb időre, a vastagabb falú öntött termékeknek hoszszabb időre van szükség a megdermedésükhöz, mielőtt azokat az öntőszerszámból kiveszik. Ezzel függ össze az is, hogy a vastagabb falú termékeknél a nyomáson tartási idő nagyobb, jóllehet a fröccsöntési és plasztikálási valamint adagolási lépés ugyannyi ideig tart, mint a vékonyabb -Falú temékeknél.

Az ismert fröccsöntőgépeknél az anyagnak a nyomáson tartási ciklusát általában úgy valósítják meg, hogy a dugattyúval ellátott, fröccsöntőgép esetében a dugattyún keresztül külső tartónyomást -Fejtenek ki az anyagra, mégpedig arra a beinjektált anyagra, amely az öntőszerszámban és az öntőszerszámmal szemben lévő csatlakozó járatban van. Az ismert technológiai folyamatoknál úgy járnak el, hogy a külső tartónyomást úgy szabályozzák, hogy többlépcsős nyomást hoznak létre általában és nem folyamatosan változó nyomást, és ezek a nyomásváltozások a dugattyú előre meghatározott löketénél következnek be.

Mivel mind a mai napig nem ismeretes teljes egészében az, hogy a nyomásontartás lépése alatt milyen folyamat játszódik le az anyagban, jóllehet számos elméletet dolgoztak ki erre vonatkozóan, sokféle kísérlet is történik annak érdekében, hogy a nyomásontartás lépése a már képlékeny anyagra hogyan történjen, illetőleg a külső nyomásnak a változtatása milyen lépésekben következzen be. Az ismert megoldások szerinti közelítésnél természetesen igen komoly veszély rejlik abban, hogy a nyomásnak a többlépcsőben történő, és előre megadott 1ökethelyzethez történő változtatása rendkívül nehéz, mivel az az időtartam, ami egy-egy nyomásváltozás között eltelik, rendkívül rövid, sok esetben 0,1 sec. tartományba esik, és ehhez a löketnek is igen kis változása tartozik, ez 0,1 mm nagyságrendbe is eshet, miközben a fröccs·· ·· • · • · « • · • ·· · öntőgép dugattyújának átmérője rendkívül nagy az ilyen kis 1ökegkülönbség érzékeléséhez. Ilyen körülmények között érthető az is, hogy a többlépcsős nyomásszabályozást nem lehet kézi úton megvalósítani. Az utóbbi időben kifejlesztett különféle fröccsöntőgépek, amelyek természetesen a precíziós termékek előállításánál használatosak éppen ezért számítógépes vezérléssel vannak ellátva, illetőleg a beavatkozó elemeik is számítógéppel vannak működtetve. A számítógépes vezérlés alkalmazása a plasztikálásra és adagolásra ily módon szintén beépítésre kerül.

Megjegyezzük azt még, hogy csak a nyomáson tartási lépést követően lehet a következő befröccsentéshez a plasztikálandó és adagolandó anyagot a gépbe vinni. Ennek az az oka, hogy a fröccsöntőgép önmaga végzi a nyomáson tartási műveletet is. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a plasztikálandó és adagolandó lépés csak akkor végezhető el, ha a kész mintát az öntőszerszámból már annak kihűlését követően kivettük. Ez az időtartam általában elég kicsi, 4,6 sec (347.) egy 14,5 sec-os öntött ciklusban, ahol az a I. táblázatban látható, míg a nyomáson tartási lépés általában 5,09 sec. tehát 357.. Ez szintén az I. táblázatból állapítható meg.

A fröccsöntési ciklusidő alatt (14,5 sec) a plasztikálási és adagolási idő (4,6 sec) az anyag nyomáson tartási ideje (5,09 sec) és még további lépések (5,41 sec) összege értendő.

Igen sok kísérlet és törekvés van annak irányában, hogy ·· ·· • · · • «· precíziós termékek készítésénél a termelékenységet oly módon lehessen növelni, hogy a ciklusidőt csökkentik. Ezen követelményt egyrészt oly módon lehet adott esetben teljesíteni, hogy a nyomáson tartási lépés időtartamát lerövidítik úgy, hogy ugyanakkor biztosítva van az is, hogy a kész termék minősége még mindig megfelelő, másrészt ez a tény azt is magával hozza, hogy az öntőszerszám hűtőképességét növelni kell, ugyanakkor azonban, a többlépcsős tartónyomást biztosító számítógépes szabályozásnak biztosítania kell, hogy a dugattyúlöket megfelelő változásánál a megfelelő nyomásváltozás olyan pontossággal következzen be, hogy az figyelembe veszi a hűtési képességet is. Ez összességében azt jelenti, hogy a számítógépes szabályozásnak még nagyobb pontossággal kell működnie, azaz bonyolultabb szabályozókra van szükség. Manapság azonban ez alapvetően nem lehet cél. Ennek oka egyrészt, hogy ebben az esetben a számítógép az egész berendezés költségeinek lényegesen nagyobb százalékát teszi ki, így a gépek rendkívül drágák lesznek azokhoz a gépekhez képest, amelyet korábban használnak, azonkívül bonyolultságuk miatt a meghibásodásuk is nagyobb lehet. Ha a gép drágul úgy természetesen az ilyen drága géppel készített termékek ára is növekedni fog.

A másik út, amellyel adott esetben a termelékenységet növelni lehet az, hogy az egész ciklusidőt lerövidítik.

Ahhoz, hogy a ciklusidőt rövidíteni lehessen, a plasztikálási és adagolási lépéshez tartozó időt is csökkenteni kell.

···· ····

< · — 7 —

A plasztikálási és adagolási időtartam csökkentése azonban azt kívánja, hogy a plasztikálási sebességet növeljük, ez azonban a gép teljesítmény növelését teszi szükségessé, ami megint csak azt eredményezi, hogy a gépnek az ára és a működtetésének a költsége magas lesz.

Ez utóbbi -Feltétellel kapcsolatosan megemlítjük még azt, hogy a fröccsöntőgépnek a megnövelt plasztikálási képessége adott esetben magának a műanyagnak a károsodását is magával hozhatja, hiszen a csavarmenetes dugattyú a sokláncú polimer törését eredményezheti, mivel általában polimer anyagok vannak plasztikáivá. Ez a tény pedig a kész termék minőségét rontja.

A növelt plasztikálási képesség biztosításához az anyagot magasabb hőmérsékletre is lehet hevíteni illetőleg melegíteni. Ez azonban azt vonja maga után, hogy a kész termék hűtéséhez szükséges nagyobb idő, és a rövid idő alatt a Fűtés egyenletessége magasabb hőmérsékletre nem biztos hogy megvalósítható. Az így keletkező termék adott esetben nem lesz megfelelő minőségű, és a plasztikálási képesség növelése az anyagmi nőségtül -Függően korlátozva is van, de mivel a plasztikálási képesség oly módon történő növelése, hogy magasabb hőmérsékletet alkalmazunk a gép számára nagyobb teljesítmény biztosítását is szükségessé teszi, így ez megint csak költségemelkedéssel járhat.

összefoglalva tehát -Felismertük azt, hogy a jelenleg alkalmazott -Fröccsöntőgépek és eljárások, elsősorban műanyagok ···· ··*· • · ·« • · · · • · · • · ·· ·

- 8 esetében lényegében az adott technológia -Figyelembe vételével a már -Fent említett módokon nem javítható.

A találmánnyal célul tűztük ki olyan eljárás és berendezés kidolgozását fröccsöntőgépekhez, amelynél a technológiai változtatás egy új irányba mutat, és amelynek segítségével az öntési eljárások tovább -Fejleszthetők.

A találmány szerinti eljárás és berendezés lehetővé teszi, hogy az önmagában ismert -Fröccsöntőgépeket alkalmazzuk, de számítógép nélkül, és úgy, hogy a gépek nem-lépcsős nyomással illetőleg nem-lépcsős dugattyú sebességgel is működhetnek attól -Függően, hogy az injektálási illetőleg -Fröccsöntési lépés és azt ezt követő nyomáson tartás az eredeti gépen hogyan volt megvalósítva, tehát az egy adott nyomás és egy adott sebesség közelítés is alkalmazható.

A találmány szerinti eljárással és berendezéssel a •Fröccsöntési ciklusidő jelentősen csökkenthető, még akkor is, ha a -Fröccsöntőgép adott -Fix plasztikálási képességekkel rendelkezik.

A gép plasztikálási képessége jelentősen csökkenthető rögzített ciklusidő esetén, miközben a késztermék minőségi paraméterei jelentősen javulnak. Ez annak köszönhető, hogy nincsen ez a további rövid löket, illetőleg rövid -Fröccsöntés amely a zsugorodáshoz vezethet illetőleg nincsen túladagolás, amely az anyag túlfolyásához vezethet.

A találmány tárgya továbbá olyan eljárás és berendezés precíziós öntvényekhez kiképezett fröccsöntőgépek tovább-Fej* ·· ·« « « · · · • · ·· • · · · ««· ···· ·· ·«·· ·«·· • · lesztésére, ahol az anyag tartónyomása pontosan beállítható kézi úton mindenféle számítógépes szabályozás nélkül is.

A találmány tárgya továbbá egy viszonylag nem nagy költségekkel járó, egyszerű felépítésű és/vagy kis plasztikálási teljesítményű fröccsöntőgépnek a kialakítása, ahol fölöslegessé válik a számítógépes szabályozás alkalmazása, és maga a fröccsöntőgép széles területen alkalmazható, ugyanakkor a szerszámnál kis zárási erőre van szükség, mégis nagypontosságú és jó minőségű terméket lehet előállítani.

A találmány szerinti eljárás során a fröccsöntésnél alkalmazott konvencionális lépések azzal vannak kiegészítve, hogy a csatlakozó járatot a géptest belseje és a szerszámüreg között körülbelül félúton megszakítjuk azt követően hogy a befröccsentési lépést elvégeztük, de azalatt amíg a nyomáson tartási lépést végrehajtjuk.

Ez a felismerés a fröccsöntési technológiának egy olyan új irányzatot biztosít, amely az összes eddigi korábbi eljárástól eltérő. A találmány azt az általánosan elterjedt véleményt győzi le, hogy a fröccsöntőgépen az anyagra kifejtett tartónyomást közvetlenül a befröccsentés után kell elvégezni .

A találmány értelmében a fröccsöntendő anyagra kifejtett tartónyomás-lépés a következőképpen megy végbe:

Elsőként önmagában a fröccsöntőgépet használjuk, amikoris annak dugattyújának mozgatásával a teljes befröccsentett anyagra kifejtjük az első nyomást, ···· ·»<·· * a, ·« • ·«···· ··♦·<· ···· · · ·· ·· ·· ·«· ···· .1·

- 10 második lépésként azonban egy további elem segítségével a befröccsentett anyagnak azon részére, amelyet a csatlakozó járat megszakításával leválasztottunk egy második nyomást Fejtünk ki.

A találmány szerinti eljárás során az önmagában ismert fröccsöntőgépeknek azon lépései, amikoris az anyagot plasztikálják, adagolják és be-Fröccsentik egyszeres dugattyúval vagy kétszeres dugattyúval, ugyanúgy használhatók. Az első tartónyomást tehát a konvencionális -Fröccsöntőgéppel biztosítani lehet.

A találmány egyik megvalósítási módja szerint úgy járunk el, hogy az első tartónyomás olyan lépcsőzetesen változó vagy nem-lépcsőzetesen változó külső statikai nyomás, amelyet a fröccsöntőgép dugattyújának tengelyirányú mozgatásával -Fejtünk ki, amikor a beinjektált anyag teljes egészében összenyomódik, miközben a szerszám hűtve van, a második tartónyomás pedig egy nem-lépcsősen változó belső statikai nyomás, amelyet az előrehaladó anyagrész -Fejt ki, amelyet egy előre megadott rögzített térfogatú részben gyűjtünk össze és amely térfogat a szerszámüreg és a csatlakozó járat elülső részének kombinációja.

A találmány második megvalósítási módjánál az első tartónyomást ugyanúgy fejtjük ki, mint az előzőnél, a második tartónyomás azonban lépcsősetesen változó belső statikai nyomás, amelyet az előrehaladó anyag fejt ki, amely olyan zárt térben van, amelyet az öntőszerszám szerszámürege vala···· ·««· és ezen tér • * « « · ·· • « · ··« > tn • · · « · · « 9 ··

- 11 mint a csatlakozó járat elülső része képez, az ossztérfogata egy második szerkezet segítségével lépcsőzetesen változtatható, de az egyes lépcsőkön belül az érték konstans.

A találmány harmadik kivitelezése szerint az első tartónyomás olyan belső statikus nyomás, amelyet a teljes befröccsentett anyag fejt ki saját magára azáltal, hogy egy adott térrészben van, amely térrész térfogata a szerszám szerszámüregébő1 és a teljes csatlakozó járatból áll, amely csatlakozó járat hátsó falát a dugattyú képezi, a második tartónyomás pedig ugyanaz mint az elsőként említett megoldásnál .

A találmány negyedik kiviteli módja szerint az első tartónyomás megegyezik az elsőként ismertetett kiviteli alaknál, a második tartónyomás pedig olyan lépcsőzetesen változó külső nyomás, amelyet valamilyen külső szerkezet segítségével fejtünk ki arra a teljes beinjektált anyagra, amely változó térfogatú térben helyezkedik el és ezen térfogatváltozást ezen második eszköz hozza létre, de alapjában véve ez a térfogat a szerszámüregbő1 és a csatlakozó járatnak azon elülső részéből áll, amelyet ezen második eszköz segítségével hozunk létre.

Az előzőekben említett kifejezések körül a “külső nyomás egy olyan az anyagra kifejtett nyomást jelent, amelyet valamilyen külső eszközzel hozunk létre, míg az a kifejezés belső nyomás olyan nyomást jelent, amelyet az anyag -Fejt ki saját magára. Az a külső eszköz, amely a külső nyomást létrehozza mozgatható azon rész mentén, amelyben az anyag továbbítva van, és a térfogatváltozást ezen második ezsköznek a mozgatásával érjük el, míg az az anyag, amely a belső nyomást hozza létre, ebben a rögzített tér-Fogatú zárt térben van. Így tehát a külső nyomás konstans, és az anyag hőmérsékletétől nem -Függ, amely hőmérséklet az anyag melegítése vagy -Fűtése során változik, míg a belső nyomás a hőmérséklet -Függvényében változik.

Előnyösen az előre injektált anyagrész zárt térben elhelyezkedő része úgy van kialakítva, hogy a térfogata a csatlakozó járatban lévő résznek akkora, mint az öntőüreg térfogata .

Az a második eszköz, amely a csatlakozó járatot, amely a géptest és a szerszámüreg között van, célszerűen félúton megszakítja és amely a második tartónyomást az előre injektált anyagrészre, amely le van már választva, kifejti ugyanaz .

Előnyös a továbbá az is, ha a találmány első és harmadik kiviteli alakjánál ezen elem, amely tehát a csatlakozó járatot megszakítja és a második tartónyomást kifejti egy szelep, amely a csatlakozó járatba van beépítve. Kialakítható a csatlakozó járatot megszakító és a nyomást kifejtő eszköz egy dugattyúhengerként is, amelyben a dugattyú úgy van elhelyezve, hogy kapcsolatba van a csatlakozó járattal és a dugattyúnak a mozgása a csatlakozó járat közepe táján

- 13 avatkozik be a csatlakozó járatba és a szerszámüreg felé eltolódva előre meghatározott lökettel természetesen a beinjektált anyag első részére fejti ki a nyomást, az adott lökéinél pedig megszakítja a kapcsolatot a gép belseje és a szerszámüreg között a csatlakozó járat mentén. Ily módon tehát a dugattyúhengerrel is biztosítani lehet azt a rögzített térfogatú zárt teret, amibe az összenyomott anyag el fog helyezkedni. A dugattyúhengernek egyenes hengeres ürege van, amelyben a dugattyú el van helyezve és az üreg mentén mozgatható. A csatlakozó járat részben az egyenese üreg előrehaladó részét képezi, és ily módon lehet a dugattyúval a csatlakozó járat megszakítását létrehozni, nevezetesen akkor, ha a dugattyú az egyenes szakaszú üregbe ér. A kiegészítőelem csatlakozó járatának a másik része mintegy elágazásként a gép teste felé vezető egyenes csatlakozó járathoz csatlakozik.

A fentiekben említett és lényegében szelepként működő dugattyúhenger használható a találmány harmadik kiviteli alakjánál is, ebben az esetben a dugattyúrudat lépcsőzetesen mozgatjuk, úgy hogy a lépcsőzetes belső nyomást fejtse ki az összenyomott anyagra.

A találmány szerinti eljárásnál és berendezésnél egy további kiegészítő lépésként alkalmazható az elülső részben visszamaradó anyagnak a visszaszívása, amelyet a térfogat bővítésével érünk el mielőtt az öntőszerszámot a kész termék kivételéhez kinyitnánk, de azalatt, amíg a csatlakozó járat megszakítása még tart. Ily módon lehet megakadályozni, hogy a még meleg anyagról a -Fölösleg visszaszívódjon.

A dugattyúhengerrel ellátott elrendezésben a térfogat növekedése, amely tehát a csatlakozó járat elülső részére vonatkozik, úgy van megvalósítva, hogy a dugattyút hátrafelé mozgatjuk. Abban az esetben, ha a csatlakozó járat megszakítására szelepet alkalmazunk, úgy a csatlakozó járatnak az első szakaszát egy henger képezi, majd ehhez csatlakozik az ebben a hengerben a szeleppel mozgatható dugattyúrúd, amely ki van fúrva.

A csatlakozó járat elülső részében visszamaradó anyag a szerszámban lévő anyag megdermedésekor illetőleg a szerszám hűtésekor szintén megdermed. Ezt a megdermedt vagy hideg anyagot a visszaszíváskor helyileg melegítjük, de csak addig, amíg a következő befröccsentés el nem indul.

A helyi fűtés többféleképpen megvalósítható, például egy úgynevezett spear-system alkalmazásával. A visszaszívási periódus vagy az erre alkalmazott különféle elrendezések különösen akkor szükségesek, amikor a befröccsentés! időtartam rövid, mert akkor a szerszám hűtési ideje is rövid lesz. Ha a hideg anyagnak a vége nem tud annyira megdermedni, hogy ellenálljon az elülső rész belső nyomásának, és ha a visszaszívást nem alkalmazzuk azért, hogy az erre az anyagra kifejtett nyomást csökkentsük, előfordulhat, hogy az anyagvégnél szivárgás jön létre, illetőleg az anyagvég dermedése nem lesz alakhű.

A csatlakozó járat megszakítását legvégül meg kell szüntetni, tehát a kapcsolatot a gép belseje és a szerszám között a következő befröccsentéshez létre kell hozni, mielőtt a hideg anyagvég megolvad. Lényegében tehát állandósult állapotban az elülső részben közvetlenül a következő befröccsentés előtt visszamaradó plasztikáit anyag, amelynek mennyisége más mint a megolvadt terméké, a következő befröccsentéskor egyesülni -Fog a következő beadagolt anyaggal, hiszen a csatlakozó járat most már nyitva van, és a hideg anyag megfelelően meg van olvasztva. Lényegében tehát úgy kell eljárni, hogy a csatlakozó járatban visszamaradó anyag megolvadjon és az kapcsolódjon össze a -Frissen beadagolt anyaggal. A frissen adagolt anyag mennyisége lényegében megegyezik az öntendő termék mennyiségével.

Azon kiviteli alakoknál, amikor a csatlakozó járatban szelep van, azaz az első és harmadik kiviteli alakoknál a zárt térrészként meghatározott elülső csatlakozó járat-rész az, amely a csatlakozó járat megszakításakor a leválasztott első részt képezi. Az első külső vagy belső nyomás, amelyet az elülső részben lévő anyagmennyiségre a dugattyú kifejt lényegében akkora, mint a tömörített anyag belső nyomása a második belső tartónyomási lépés kezdetekor.

Azon kiviteli alakoknál, tehát az első és a második kiviteli alakoknál, amikoris hengerdugattyú van a csatlakozó járatban, a zárt térben lévő elülső csatlakozó járat-rész kisebb mint az a csatlakozó járat, amelyet a csatlakozó já-

rat megszakításakor leválasztunk. A külső nyomás, amelyet a Fröccsöntőgép dugattyúja kifejt az első tartónyomási lépésbe az anyagra nagyobb mint az a belső nyomás, amelyet a tömörített anyag a második belső tartónyomást megvalósító lépésbe kifejt a megnövelt rész által, amely annak következtében jön létre, hogy az anyag egy előre megadott térfogatra van tömör í tve.

Maga a csatlakozó járat egy olyan többrészből álló melegen futó szerszámhoz is kialakítható, amelyben elágazások vannak, és így az egyes szerszámrészekhez ezeken az elágazásokon keresztül jut el a csatlakozó járatból az anyag. A szerszám elrendezés kialakítható úgy is, hogy van egy első szerszámrész, amelyben a megolvadt termék van, van adott esetben egy hideg összekötőcsatorna, amelyen keresztül a megolvadt terméket továbbítani lehet az öntőszerszámba. Az öntött termék valamint az összekötőcsatorna együttesen képezik a szerszámüreget.

A találmányunkban a feltalálók az elülső csatlakozó járatot úgy alakították ki, hogy az legyen akár adott és fix térfogatú akár változó, például lépcsőzetesen változó térfogatú, amely valamilyen más szerkezeti egységben van elhelyezve, lényegében ez képezi a tartónyomást biztosító kamrát, így a találmány szerinti eljárás és berendezés tulajdonképpen úgy foglalható össze, hogy olyan fröccsöntőberendezés, amelyben egy tartónyomást biztosító kamra is van kialakítva, és ez az ami a találmány szerinti eljárást és el17 rendezést alapvetően a korábbi megoldásoktól megkülönbözteti és új irányba mutató megoldást jelent.

A találmány értelmében a második tartónyomást biztosító lépés időtartama lényegében az anyag nyomáson tartásának időtartamából a jelentősebb részt teszi ki. Előnyösen a csatlakozó járat megszakítása már a befröccsentéskör bekövetkezik. A dinamikus fröccsnyomás, amelyet az anyagra a berendezés -Fejt ki azalatt, amíg nagy sebességgel áramlik az öntőüreg -Felé a teljes csatlakozó járaton keresztül -Fokozatosan csökken egy viszonylag nagy szinttől egy alacsony szintre, és ott alakul át a statikus tartónyomássá a találmány első és második kiviteli alakjánál. Ezt a statikus tartónyomást megszakítja a csatlakozó járat megszakítása, amelyet közvetlenül a befröccsentést követően végzünk el ezeknél a kiviteli alakoknál.

Az első tartónyomás és a befröccsentési nyomás célszerűen nem-lépcsősen változó nyomások, adott esetben igény szerint azonban lehet többlépcsős nyomásként is alkalmazni.

A találmány szerinti megoldásnál a csatlakozó járat megszakítása, a plasztikálás, és adagolás tehát azok a lépések, amiket a fröccsöntőgépnek a következő befröccsentésig el kell végeznie. Ilyen viszonylagban a plasztikálás és adagolás viszonylag lassú sebességgel, de viszonylag hosszú ideig végezhető, ez az időtartam lényegében megegyezik azzal az idővel, amely a befröccsentést követő első időpillanattól addig tart, amíg a szerszám a második befröccsentés céljára

- IS zár. A leghosszabb időtartam adott esetben megegyezhet azon befröccsentési periódusidővel, amely az első befröccsentéstől a második befröccsentésig tart.

A találmány szerinti elrendezés az önmagában ismert Fröccsöntőgépekhez képest azzal az előnnyel rendelkezik, hogy a nyomáson tartási lépés a fröccsöntőgéptől -Függ. A találmány szerinti kialkított elrendezéssel lehetőség van arra, hogy a plasztikálási és adagolási lépést meghosszabbítsuk, például 3,5 sec.-ról 8,5 sec.-ra, ahogy ez a I. táblázatban látható, mégpedig egy olyan gépnél, ahol a ciklusidő 14,59 sec. A találmány szerinti berendezésnél mivel a berendezés alacsonyabb plasztikálási sebességgel is működhet, például az ismert fröccsöntőgépek plasztikálási sebességének a kétötödével (3,5/8,5) kisebb gép is készíthető, amelynek a fogyasztása is lényegesen kisebb, továbbá a L/D arány amely a csavarmenetes dugattyú átmérőjére és hosszára vonatkozik nagyobbra választható. Olyan fröccsöntőgép esetében, amelynek a plasztikálási sebessége egy adott rögzített érték, a befröccsentési ciklusidő jelentősen csökkenthető, az eredetinek körülbelül 65’/.-ára (9,59/14,59), ahogyan ez a I. táblázatban is látható.

A találmány szerinti megoldásnak igen figyelemre méltó előnye az, hogy a belső tartónyomás következtében, különösen pedig a második tartónyomási lépés következtében, ahol a nyomás folyamatosan és automatikusan csökken, ahogy az anyagnak a hőmérséklete a teljes öntőüregben csökken, jobb a

t · ·· ···· κ · rendszernek a hűtése, és így hideg készterméket kapunk.

Akkor, ha a kezdeti tartónyomást megfelelően választjuk meg, a késztermékben helyi zsugorodások vagy anyaghibák nem jönnek létre, még akkor sem, ha a tartónyomást nem szabályozzuk .

Általánosságban elmondható, hogy a tartónyomás szabályozására a találmány szerinti megoldásnál semmiféle számítógépes szabályozásra nincs szükség, mivel a második nyomáson tartási lépés a teljes nyomáson tartási időtartamnak a jelentősebb részét teszi ki. Számítógép már csak azért sem szükséges a továbbiakban a tartónyomás szabályozására az első nyomáson tartási lépésnél sem, mivel az első nyomáson tartási lépés rendkívül rövid, más szavakkal, a találmány szerinti berendezésnél nem a gép szabályozó rendszerére van bízva a nyomáson tartás.

Fentiekkel össszhangban a találmány előnyei közé sorolható, hogy a belső tartónyomás az anyag nyomáson tartásához mindenkor illeszkedik, és a kívánt szint egyszerű kézi működtetéssel állítható, például a löketnek egy megfelelő skálán történő állításával.

Ezen utóbbi jelenségnek az a magyarázata, hogy a dugattyúhenger úgy van megtervezve, hogy a L/D arány nagy. Azoknál a fröccsöntőgépeknél ahol a L/D arány kicsi és nincs is lehetőség arra, hogy növelni lehessen, az anyag nyomáson tartási lépése valóban komoly villamos szabályozást igényel, ahol pontosan kell kijelezni a dugattyú löketének a helyze···· ···· • · • ·

tét.

A második nyomáson tartási lépés, amelyet a csatlakozó járat megszakítása után -Fejtünk ki, természetesen szintén megvalósítható dugattyús elrendezéssel, amely külső statikus nyomást -Fejt ki az összenyomott anyagra, ugyanúgy ahogy az első nyomáson tartási lépésben a fröccsöntőgép dugattyúrendszere a dugattyúnak az elmozdításával fejti ki a nyomást a teljes beinjektált anyagra. Ezekben az esetekben azonban időnként szükség lehet számítógépes szabályozásra.

A találmányt a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai segítségével a mellékelt ábrákon mutatjuk be részletesebben, aholis az

1. és a 2. ábrán a találmány azon kiviteli alakja látható, ahol a szelep van a nyomáson tartási lépések megvalósítására

3. ábrán e1 he1yezve, a találmány egy olyan kiviteli alakja látható, ahol a nyomáson tartási lépés második fázisát hengerdugaty tyús elrendezéssel valósítjuk meg, a

4a,4b és 4c ábrákon a 3. ábrán bemutatott kiviteli alakhoz tartozó elrendezésnek amáson tartási második lépést sítja meg, valamint az anyag valóviszzon részlete látható, amelyik a nyo-

- 21 szászívásának a lépését valósítja meg, az

5. ábrán a találmány azon kiviteli alakja látható, amelyik a 3. ábrán bemutatott kiviteli alakhoz hasonló, csak gázcsatlakozók vannak a hűtéshez bevezetve az öntőszerszámba, a

6. és 7. ábrákon a 3. ábrán bemutatott kiviteli a- laknál a dugattyúhenger működtetésének folyamatábrája látható, egy másik, az 1. ábrán bemutatott szerephez tartozó folyamatábrával együtt, ahol megfigyelhető, hogy az egyes műveleti sorrendek egy rövid ciklusban hogyan is mennek végbe, a 8-12. ábrákon a tartónyomás és az idő függvényei láthatók, a

8. ábrán az önmagában ismert és a technika állásához tartozó fröccsöntőgépeknél használatos tartónyomás-változtatás látható, a

9. ábrán az 1. vagy 2. ábrán bemutatott kivi- teli alakhoz tartozó tartónyomás látható, a

10. és 11. ábrákon a 3. vagy 5. ábrán bemutatott kiviteli alakhoz látható a tartónyo···· ···»

- 22 15.

Visszatérve

2, 3, 4, 5, 13, más és időfüggvénye, míg a

12. ábrán a 13. és a 14.ábrákon bemutatott kiviteli alakhoz tartozó tartónyomás idő-függvénye látható, a

13. és 14. ábrán a találmány szerint kialakított fröccsöntőgép látható, míg a és 16. ábrákon a tartónyomás és az idő •függvényének további variációi láthatók.

tehát a találmány szerinti megoldáshoz az 1,

14. ábrákon a találmány szerinti -Fröccsöntő gép három különböző kiviteli alakja látható.

A -Fröccsöntőgépekhez minden esetben tartozik 10 öntőszerszám, amely két 11A és 11B szerszám-félből van kialakítva, amely 11A és 11B szerszám-felek határolják körül a 11 szerszámüreget, amely megfelelő anyagtovábbító csatornán keresztül van az egydugattyús 20, 20’ fröccsöntőgéphez csatlakoztatva. A fröccsöntőgép dugattyúhengerébe van a fröccsöntő 21 dugattyú elhelyezve, amelyben 30 és 30’ üreges hengerek vannak mint nyúlványok csatlakoztatva, és ezen 30 és 30’ üreges hengerekbe van az az 50 csatlakozó járat kiképezve, amely a fröccsöntőgép 22 gépteste és a 11 szerszámüreg közötti kapcsolatot biztosítja. A géphez tartozik még a feldolgozandó műanyagot plasztikáié és adagoló rendszer, amely szintén a gépnek a 22 illetőleg 22’ géptestébe van elhelyezve. Maga a 22, 22’ géptestek megfelelő fűtőele···· ···*

- 23 mekkel vannak ellátva, annak érdekében, hogy a plasztikáit anyag az 50, 50’ csatlakozó járatokon keresztül a 11 szerszámüregbe jusson. Maga a -Fröccsöntőgép biztosítja azt is, hogy az injektált anyag legalább részben a teljes 11 szerszámüregben nyomás alatt legyen. A 11A és 11B szerszám-felek mindegyike el van látva 12 hűtőberendezéssel, amely lényegében a teljes 10 öntőszerszám hűtését biztosítja.

A 20 -Fröccsöntőgép 22 gépteste és a 11 szerszámüreg közötti 50 csatlakozó járathoz egy ezen 50 csatlakozó járatot megszakító elrendezés van kiképezve, amely 50 csatlakozó járat megszakítása során a 11 szerszámüreg és az 50 csatlakozó járat egy elülső része, amely egy 11 szerszámüreggel kapcsolatban áll előre meghatározott X zárt teret képez az 50 csatlakozó járat megszakítását követően. Ekkor az összenyomott anyag belső nyomást -Fejt ki és mintegy saját magát kényszeríti arra, hogy a 11 szerszámüreg -Felé menjen.

A találmány első kiviteli alakjánál az 50 csatlakozó járat megszakítása és a belső nyomás biztosítása egy 40 szelep segítségével van megoldva, amely az 50 csatlakozó járatban van elhelyezve. A második és harmadik kiviteli alakoknál az 50 csatlakozó járat megszakítását egyrészt egy 60 dugatytyúelrendezés valamint egy 40 szelep biztosítja.

Az 1. és a 2. ábrákra visszatérve aholis a találmány első példaként! kiviteli alakját megvalósító 20 -Fröccsöntőgép látható, maga a 20 -Fröccsöntőgép önmagában ismert széles körben alkalmazott csavarmenetes dugattyúval ellátott «·«· ···· · ·· ' »· · • ······ V • · · · · · «··· · · · · «· ·· ··· ♦··· *·

- 24 -Fröccsöntőgép, amelyhez szintén önmagában ismert 10 öntőszerszám van csatlakoztatva, amely 10 öntőszerszámban van a 11 szerszámüreg. Szintén önmagában ismert módon van a 15 összekötőcsatorna elrendezve, amely jelen esetben meleg 15 összekötőcsatornaként van megvalósítva, amelyhez 30 üreges henger van csatlakoztatva, amely 31 üreges főegységből és 32 üreges alegységből áll, amelyek mindegyikébe végigfut a 22 géptest belsejét a 11 szerszámüreggel összekötő 50 csatlakozó járat. A 31 üreges főegység olyan hengerként van kialakítva, amely a 20 fröccsöntőgéppel koaxiálisán van elrendezve, míg a 32 üreges alegység egy fúrt dugattyú elrendezést képez, amely szintén koaxiálisán van a 20 fröccsöntőgéppel elrendezve, és olyan hengerben mozgatható el előre meghatározott löketek szerint, amely a 22 géptesttel integráltan van kiképezve. Maga a henger 18 fűtőbetéttel van ellátva, és lényegében a csatlakozó járatnak az elülső részét képezi, a dugattyúkban pedig a csatlakozó járat hátulsó szakasza található meg. A 32 üreges alegységben van a 40 szelep elrendezve, amelynek feladata, hogy a 11 szerszámüreg 22 géptest közötti 50 csatlakozó járatot megszakítsa.

A 31 üreges főegység és a 32 üreges alegység kombinációja következtében létrejön az, hogy amennyiben a 20 fröccsöntőgép irányába a 32 alegység hátrafelé mozdul el, úgy ezen csatlakozó járat-rész megnövelhető, miközben a csatlakozó járat megszakítását fönntartjuk, és mielőtt a készterméket a szerszámüregbő1 eltávolítjuk. Ennek hatására a beinjek··*· ··«« > ·· ·· • *····· · • · · · · · ···· · · ·· ·· ·· ······· · · tált anyag elülső része kivéve természetesen a szerszámüregben lévő részt, tehát az a rész ami az 50 csatlakozó járat elülső részében van kismértékben visszaszívásra kerül, és a feldolgozandó és már tömörített anyagtól elválik.

A 15 összekötőcsatorna el van látva egy olyan 17 fűtőelemmel, amely időszakos fűtést biztosít számára, és a 15 összekötőcsatornának az elülső szabad végét fűti akkor, ha a 10 öntőszerszám zárva van, és erre azért van szükség, mert a 10 öntőszerszám hűtéssel is el van látva.

A 15 összekötőcsatorna olyan 16 fűtőelemmel is ellátható, amely az összekötőcsatornának azon részét fűti csak, amely az öntőfej és az Összekötőcsatorna közötti rész, míg a 15 összekötőcsatornának az a része, amely a 11 öntőszerszámmal érintkezik hűtve van. Ezen kiviteli alak a 3. és 5. ábrákon látható, ahol megfigyelhető a 15 és 16 fűtőelem, valamint az, hogy ezek a 15 és 16 fűtőelemek az összekötőcsatornának csak a 10 öntőszerszám előtti részét fűtik.

A 3, 4, és 5. ábrákon a találmány egy további példakénti kiviteli alakja látható. A 20 fröccsöntőgép ennél az elrendezésnél úgy van kialakítva, mint az előző kiviteli alak abból a szempontból, ami a belső tartónyomás megvalósítását illeti. Ennél az elrendezésnél azonban megtalálható egy 100 egység, amely lényegében egy fűtőelrendezés, és amely olyan csatlakozó járat elrendezést valósít meg, amelyhez 60 dugattyú elrendezés tartozik. A 60 dugattyú elrendezésnek van egy egyenes szakasza, ezt egy 61 hengeres üreg képezi, és ebben van 62 dugattyú hosszirány mentén mozgathatóan elhelyezve. Az 50 csatlakozó járatot ezen egyes 61 hengeres üregnek a 61a elülső része képezi.

A 3-5. ábrákon látható kiviteli alaknál az 50 csatlakozó járatnak az 53 csatlakozó járat-része vezet a 22 géptest belsejébe, míg a 61a hengeres üreg képezi a csatlakozó járat másik részét és ez az egyenes ágba megy tovább. A 60 dugattyú elrendezés 62 dugattyújának az előre irányú elmozdításával szakítható meg a 22 géptest 50 csatlakozó járata és a 61a hengeres üreg közötti kapcsolat, azaz a csatlakozó járat megszakítás itt megy végbe. Jól követhető ez az elrendezés a 4a, 4b és 4c ábrákon. A 60 henger elrendezés úgy van kialakítva, hogy a 62 dugattyú hátrafelé is elmozdítható az előre irányuló löketéből azalatt, amíg a csatlakozó járat megszakítás fennáll, és mielőtt a 11 szerszámüregbő1 a kész terméket kivették volna. Ekkor az A elülső részben viszszamaradó injektált anyag úgy marad meg a csatlakozó járat elülső részében, azalatt ami alatt a csatlakozó járat meg van szakítva, hogy leválik a 11 szerszámüregben lévő termékrö 1 és visszaszívódik egy kicsit.

Ha a 62 dugattyút tovább mozgatjuk előre a már megszakított 50 csatlakozó járatban, úgy a A csatlakozó járatrészben lévő anyag, amely előzetesen a X lökethez tartozott, amely X löketet a 62 dugattyú elmozdulásával hoztuk létre, az anyag a 11 szerszámüregben és az 50 csatlakozó járatnak a leválasztott szakaszában egy belső nem-lépcsős nyomásnak van * · · * · · • · · · · · · «

9 ti· ··»···« «·

- 27 kitéve. Természetesen a 62 dugattyú lépcsőzetesen is mozgatható előre, és ekkor a csatlakozó járatban lévő anyag a 11 szerszámüregben lévő anyagra lépcsőzetesen fejt ki belső nyomást.

Az 5. ábrán látható példakénti kiviteli alaknál a 11A és 11B szerszám-felek 13 gázbevezető csövekkel vannak ellátva, amelyek a szerszámüreg felé eső oldalon helyezkednek el, és amelyeknek szerepe, hogy a 10 öntőszerszámot a szerszámüreg felőli oldalon hűtsék.

Az első és a második példakénti kiviteli alakoknál a megvalósított elrendezéshez tartozó folyamatábrák a 6. és a

7. ábrán láthatók, ahol látható, hogy a tartónyomást első lépésben a 20 fröccsöntőgéppel biztosítjuk, ez egy nem-lépcsős külső nyomás, amelyet tehát a fröccsöntőgép fejt ki a beinjektált anyag teljes mennyiségére, a másodikat, amelyet a 40 szelep vagy a 60 dugattyúelrendezés fejt ki, már a csatlakozó járat megszakítása után valósítottuk meg, és ez egy második nem-lépcsős vagy lépcsős belső nyomás. A csatlakozó járat megszakítását követően következik be a következő ciklushoz a plasztikálás és adagolás.

Visszatérve tehát a 6. és 7. ábrához a folyamatábrából jól látható, hogy a csatlakozó járat megszakításának (i) kikapcsolása, azaz amikor a 30 üreges hengerben lévő csatlakozó járat nyitva van, (ii) akkor következik be amikor az öntőszerszámot bezártuk és rögzítettük, és ezt követően történik az anyagnak a beinjektálása, azon anyagnak, amely a ♦··· ···$ r ·· ·« «« ♦ · · · ♦ ····* ···· · · · ♦ ♦ · ·· ·· · ···· «·

- 28 csatlakozó járat megszakítása után a hátsó részben maradt ugyanekkor beinjektálásra kerül -Frissen adagolt és plasztikált anyag is, és ezen két lépés a visszaszívással egyidejűlég történik. A csatlakozó járat megszakítása (i) akkor következik be, amikor az első tartónyomási lépést (I) befejeztűk, és addig tart, amíg a 10 öntőszerszámot a késztermék eltávolításához nem nyitjuk. A csatlakozó

Járat megszak í tását ( i) követő plasztikálási és adagolási épés (III) o— lyan hosszú ideig tarthat, amíg a csatlakozó járat megszakítása meg nem szűnik, azaz a csatlakozó járat a következő ciklushoz nem nyit (ii).

Ez tehát azt jelenti, hogy a plasztikálási és az adagolási művelet az egyik leghosszabb ideig tartó művelet lehet, ugyanis ti=T-t_=;, ahol a T a rövid be•Fröccsentési ciklusidő, t» pedig az a viszonylag kis időtartam, amely a beinjektálástól a csatlakozó járat elzárásáig

A I . és a II. táblázatok az egyes befröccsentési ciklusokhoz tartozó részidőket is -Feltüntetik mind az Önmagában ismert berendezéseknél, mind pedig a találmány 1. és 2. ábrán látható kiviteli alakjainál. Ezeknél a ugyanolyan szerszámelrendezést alkalmaztak, berendezéseknél amely VHS műanyagok előállítására alkalmaz.

id II. táblázatban ismertetett konvencionális berendezés nél egy csatlakozó járatot kapcsoló szelep van, amelynek szerepe az, hogy megakadályozza az anyagnak a kiszivárgását a csatlakozócsőből. A találmány szerint kialakított első ·'·«« ··*· * ·· ο • ♦·····* • · * · ·♦ «»«· · * · ♦ ·· ·· «·· ···· ·« berendezésnél erre azért nincs szükség, mert az ilyen jellegű szivárgást a csatlakozó járat első részében lévő anyagnak a megdermedésével megakadályozzuk akkkor, amikor az anyagot visszaszívjuk és a szerszámot hűtjük. A I. táblázatban ismertetett ismert berendezésnél ilyen szelep nincsen.

A harmadik és a negyedik példakénti kiviteli alakok lényegében ugyanolyan eljárási lépéseket valósítanak meg mint amilyeneket a I. és a II. táblázatban megmutattunk.

Visszatérve tehát a I. és II. táblázatba, látható, hogy a plasztikálási és adagolási lépések (III) a találmány szerinti kiviteli alakoknál körülbelül 8,5 sec.-ig tartanak, a I. táblázatban és körülbelül 11.sec.-ig tartanak a II. táblázatban. A technika állásához tartozó fröccsöntőgépeknél ugyanez a plasztikálási és adagolási lépés az I. táblázatban

3,5 sec.-ig, a II. táblázatban pedig 4,5 sec.-ig tart egy 14,59 sec.-os teljes ciklusidő esetén a I. táblázatban és egy 13,5 sec.-os teljes ciklusidő esetére a II. táblázatban.

A találmány szerinti megvalósított termékeknek a minősége kifogástalan volt beszívódás és zsugorodás nem volt tapaszta1 ható.

Az eredmények összehasonlítva a technika állásával meglepőek voltak. Ez a rendkívül előnyös hatás, amely a találmány szerinti terméknél megvalósul annak az új felismerésnek az eredménye, hogy az egész elrendezés egy tartónyomást biztosító kamrával ellátott fröccsöntőrendszerre vonatkozik, ahol a plasztikáit anyagnak a belső nyomását használjuk fel a ·<··· *··« • · · • ♦ ·· ··

csatlakozó járat megszakítása után az anyag belső tartónyomásának a biztosítására, és a plasztikálási és adagolási lépés a csatlakozó járat megszakítása után következik be.

A találmány értelmében megvalósított gép kisebb méretű és/vagy kisebb teljesítményű is lehet, igen kis plasztikálási sebességgel működik, összehasonlítva a konvencionális -Fröccsöntőgépekkel. A hatást mindenféle számítógépes szabályozás nélkül értük el.

A találmány szerint kialakított fröccsöntőberendezésnél az első külső tartónyomás alkalmazásánál nem használtunk számítógépes szabályozást, ezen első külső tartónyomás nemlépcsősen változó nyomás volt, amely nagyon rövid ideig hatott, majd a csatlakozó járat megszakítása után következett be a második tartónyomást megvalósító lépés, amely második tartónyomást a tömörített anyag fejtett ki, és ezen nyomás szintén számítógépes szabályozás nélkül nem-lépcsős vagy többlépcsős belső nyomásként fejtette ki hatását.

Ahogyan ez a I. és II. táblázatból látható, a konvencionális fröccsöntőgép a lépcsőzetesen változó külső nyomást a teljes nyomáson tartási időszakban alkalmazza, és pedig számítógépes szabályozással. A I. táblázatban bemutatott berendezésnél két lépcsős nyomásváltozás van, míg a II. táblázatban bemutatott berendezésnél három lépcsőben változik a nyomás.

A találmány első és második kiviteli alakjánál, aholis tartónyomást biztosító kamrát (X) az 50 csatlakozó járat ···« ···« · ·« ·* • ·»····· ···«·« • · · · · · · · ·· ·· ··· ···· egy része formálta, beleértve a 40 szelepet vagy a 60 dugattyú elrendezést, annak is az a szakasza, amely a 10 öntőszerszám bemenete és a csatlakozó járat megszakítás! (i) pontja között volt, és amelyet az ábrán X-szel jelöltünk.

A 8. ábrán a konvencionális fröccsöntőgépeknél alkalmazott tartónyomás-idő függvény látható, ott ahol a csatlakozó járat nincsen megszakítva. Látható, hogy a teljes nyomáson tartási időtartam alatt lépcsőzetesen változott a fröccsöntőgép által kifejtett külső nyomás.

A 9., 10., és 11. ábrákon a találmány szerint megvalósított berendezésekhez tartozó tartónyomás-idő függvénye látható, aholis a I. tartomány az első nyomáson tartási tartomány, a II. tartomány pedig az a nyomáson tartási tartomány, amikor a csatlakozó járat meg van szakítva. A I. lépést a fröccsöntőgép maga valósítja meg, míg a II. lépést az anyag nyomástartó-kamráva1 valósítjuk meg. A I. lépésben az első külső tartónyomást a fröccsöntőgép 21 dugattyúja fejti ki, a példakénti kiviteli alakoknál úgy, hogy állandó értékű ez a nyomás. Az 1. és a 2. ábrán látható kiviteli alakokhoz tartozó, 9. ábrán látható, időfüggvénynél a X-kamra, amelyben a 40-szelep van, fejti ki a második belső tartónyomást a tömörített anyag által, ez a második belső tartónyomás nemlépcsősen csökken az első tartónyomás értékéről indulva úgy ahogy a szerszám hűtve van. Számítógépes szabályozó nem tai— tozott az elrendezéshez, ahogy erre már korábban is utaltunk. Ha az X-kamrát a 60 dugattyú elrendezéssel képezzük,

ahogy ez a 3-5. ábrákon látható, a második belső tartónyomás szintén nem-lépcsőzetesen változik, de nem úgy ahogy a 9. ábrán látható volt, mert a kezdeti belső tartónyomás nagyobb a 10. és a 11. ábrákon látható idődiagramoknál mint a 21 dugattyú által kifejtett külső nyomás. Ez a nyomásnövekedés a 62 dugattyúnak a 60 hengerben történő előretolása következtében jött létre, ahogyan ezt a 4a. 4b., és a 4c. ábrákon bemutattuk. A nyomásnövekedés mértéke a 4a. ábrán látható dugattyúelmozdulás következménye.

Ha a 60 dugattyú elrendezés úgy van megvalósítva, hogy a dugattyú szakaszosan mozdul el benne, úgy a 11. ábrán látható nyomáscsökkenést tudjuk megvalósítani. Ebben az esetben természetesen a belső nyomás lépcsőzetes szabályozásához előnyösen számítógépes szabályozót célszerű használni. Jóllehet nem feltétlenül szükséges a számítógépes szabályozás használata, mivel ahogyan ez a 3. és a 4. ábrákon látható kiviteli alakoknál megfigyelhető volt, a 62 dugattyú kialakítható úgy, hogy a L/D arány olyan nagy, hogy a dugattyú löketének. a beállítása kézi utón is könnyen megvalósítható, például egy 65 mérőskála alkalmazásával.

A 11. ábrán látható többlépcsős belső tartónyomás, amelyet a A részben tömörített anyag fejt ki, amelyet a 62 dugattyú nyom össze, úgy alakul ki, hogy a dugattyút lépcsőzetesen mozgatjuk előre, egy rögzített fix dugattyú lökettől egy másik rögzített dugattyú löketig, azalatt, míg a szerszám hűtve van.

········ · ·· ·· • · · · · * · • · · · · · ·· ·· ······· ♦·

A 15. ábrán látható tartónyomás-i dö -függvénynél a második belső nyomáson tartási lépés <11. ) amely valamilyen külső eszközzel történik, szintén lépcsőzetes nyomást valósít meg, ezt a nyomást a 62 dugattyúval összenyomott A térrészben lévő anyag hozza létre, itt azonban úgy járunk el, hogy a szerszám hűtése alatt a dugattyút időnként hátrafelé is húzzuk. Ebben az esetben az első tartónyomást kifejtő fröccsöntőgépnek a nyomása úgy van beállítva, hogy a csatlakozó járat megszakításáig a nyomás úgy van változtatva, ahogyan a konvencionális fröccsöntőgépeknél is, így tehát kétlépcsősen.

A 16. ábrán egy olyan példaként! kiviteli alakhoz tartozó tartónyomás-idő függvény látható, ahol a második nyomáson tartási lépésben (II) a 60 dugattyú elrendezésben lévő 62 dugattyúrúd úgy van működtetve, hogy a teljesítményt fokozatosan csökkentjük, és a dugattyú lökete a szerszám hűtési időtartamára nincsen egy előre meghatározott értékig történő változáshoz beállítva, gyakor1ati1ag tehát ugyanazt a nyomásfüggvényt valósítjuk meg, mint az önmagában ismert fröccsöntőberendezésekkel.

A 16. ábrán látható lépcsős nyomásváltozás megvalósításához alkalmazhatunk ugyan számítógépes szabályozást, ez azonban nem feltétlenül szükséges, mivel a 60 dugattyú elrendezésben a 62 dugattyú L/D aránya olyannyira kedvező, olyan nagyra változtatható tehát, hogy viszonylag nagy skálán adott esetben kézzel lehet állítani a löketet. A 13. és 14.

• · • · ábrákon a találmány harmadik kiviteli alakja látható.

A 13. és 14. ábrákon látható kiviteli alaknál a 20’ -Fröccsöntőgép 20’A plasztikáié gépre és 20’B adagológépre van osztva, ahol a 20’A plasztikáié gépnek 22’A elülső része van, míg a 20B adagológépnek 22’B hátsó része van, és az elrendezéshez tartozik még egy 40 szelep. A 20’B adagológép

50’ csatlakozó járattal van el kialakítva, mint az 1, 2, 3, alakoknál, a 40’ szelep pedig szelephez hasonlóan működik, járathoz kapcsolódik, maga a forgó rúddal van ellátva, ame rat van, amelyek egymásra m látva, amely hasonló módon van és 4. ábrákon látható kiviteli az 1. és 2. ábrákon látható 40 A 40’ szelep az 50’ csatlakozó 20’ fröccsöntőgép pedig olyan yen két 40’A és 40’B átmenőfusrőlegesek, és a 40’A átmenő furat az 50’ csatlakozó járat megszakítására szolgál, a 40’B átmenőfurat pedig a 20’A plasztikáié gép 22’A elülső része és a 20’B adagológép 22’B hátulsó része közötti kapcsolat megszakítására szolgál, akkor, ha az adagolás befejeződött.

A 20’B adagolórész el van látva 26’B adagoló-kamrával, és tartalmaz egy 27’B dugattyú elrendezést, amelyben 23’B dugattyú van úgy, hogy az a 26’B adagol ó-kamrába benyúlik. A 21’B injektáló dugattyú 24’B rögzített ütközőn fekszik fel elülső végével miután az injektáláshoz előre elmozdult. A 21’B dugattyú szintén felütközik egy másik előnyösen csavarosán állítható 25’B ütközőn a hátsó végével akkor, ha a plasztikáit anyaggal hátrafelé kényszerül elmozdulni, amely hátrafelé történő elmozdulást a 21’A forgó csavar dugattyú ········ · ·· ·« • · · · · * · kényszeríti ki, amely a 20' fröccsöntőgép ρ1asztiká1 ást végző 20’A pl asztikáló gépében van, aholis a másik dugattyúhenger található. Az állítható 24’B ütköző helyzete mindenkor az adagolandó illetőleg a plasztikálandó anyag mennyiségétől függ.

A 13. és 14. ábrákon látható 30’ egység magába -Foglalja az 50’ csatlakozó járatot, és el van látva a 40’ szeleppel. A 30’ egység valamint a 15 összekötőcsatorna, valamint az ezekhez csatlakozó 16 egységek képezik a teljes 50’ csatlakozó járatot, és ezekhez tartozik még a 22’A elülső részen és a 22’B hátulsó részen kiképezett a és b tartományok is. A kétrészből kialakított 20’ -Fröccsöntőgép sokkal nagyobb adagolási pontosságot tud megvalósítani mint a konvencionális egyetlen hengeres csavaros dugattyúrúddal ellátott berendezések, mint amilyenek az 1-3. ábrán láthatók.

A kétrészből álló 20’ fröccsöntőgép olyan 10 öntőszerszámmal van ellátva, amely az 1-3. ábrákon látható kiviteli alakoknál alkalmazott öntőszerszámmmal megegyezik, ugyancsak hasonlóan van kialakítva a 15 összekötőcsatornák elrendezése is, a működés folyamatábrája pedig a 6. ábrán bemutatott folyamatábrával lényegében megegyezik, az injektáló irányú elmozdulás (a) valamint az összenyomott anyag visszaszívása (b) hiányzik ebből a gépből.

Ezzel a berendezéssel az anyagnak a nyomáson tartása szintén két nyomástartó-lépésben (I és II) következik be. Az első nyomáson tartási lépésben (I), amely közvetlenül az

injektálás után következik be, a nyomáson tartás egy zárt Y térben jön létre, amely Y tér a 11 szerszámüreg és a teljes 50’ csatlakozó járat összege és amelynek határait a 21’B dugattyú ütközése a 24’B ütközőn határoz meg, ezen Y térrészben tehát a teljes beinjektált anyag van a nyomásnak kitéve, és ez a nyomás, ahogyan ez a 12. ábrán látható és amelyet lényegében a -Fröccsöntőgép hoz létre egy nem-lépcsősen változó belső nyomás.

Amikor a csatlakozó járatot a 40’ szeleppel megszakítjuk, jön létre a II nyomástartás-lépés, amely egy második adott térfogatú zárt X térrészben alakul ki, ezen X térrészt a benne lévő anyaggal választotta le a 40 szelep, és a második nem-lépcsős belső nyomást fejti ki az anyagra a 11 szerszámüregben. Ez a nem-lépcsős belső nyomásváltozás jól látható a 12. ábrán.

A csatlakozó járat megszakítása után a plasztikáló és adagoló lépés (III) kerül előkészítésre a következő fröccsöntési lépéshez.

A csatlakozó járat megszakításakor (i) a 40’ szelep 40’A ürege zárva van, míg 40’B ürege nyitva van, lehetővé téve, hogy a 20’B adagológép a 20’A ρ1 ásztiká1 ógéppel összekapcsolódjon. A csatlakozó járat megszakításának a megszűnése, amikor a 30’ üreges henger nyit, közvetlenül azután következik be, amikor a 10 öritőszerszámot zártuk (ii).

Ily módon tehát a két részből álló fröccsöntőgép ugyanolyan előnyöket mutat mint az 1. és a 3. ábrán bemutatott 20 ······*· ♦ ·· ·· ' - * • ······· • · ♦ · · · ···· · · · · ·· ·· ··· «··· ♦·

-37fröccsö ntőgép.

ELőnyösen a 40’ szelep által meghatározott 50’ csatlakozó járat-rész térfogatát úgy alakítjuk ki, hogy az körülbelül akkora legyen, mint a 11 szerszámüreg térfogata. Az 1-4. ábrákon látható példakénti kiviteli alaknál az 50’ csatlakozó járat elülső részét, amelyet a 40 szeleppel határoztunk meg, vagy a szelepként működő 60 henger elrendezéssel, úgy választottuk meg, hogy ezen csatlakozó járat-résznek a térfogata akkora legyen mint a 11 szerszámüregé. Az 1. ábrán látható 40 szelep és a 13. ábrán látható 40’ szelep, valamint a szelepként működő, és a 3. ábrán látható 60 dugattyú elrendezés kialakítható és módosítható úgy is, hogy lényegében a konvencionális és általában csatlakozó járatok megszakítására szolgáló paramétereit változtatjuk, például a csatlakozó járat keresztmetszetének a változtatásával illetőleg a szelepnek az állításával az injektálási áramlási viszonyok bizonyos fokig változtathatók.

Meg kívánjuk még azt is jegyezni, hogy a fent említett 40, 40’ szelepek valamint a 60 dugattyú elrendezés nem láthatja el illetőleg nem látja el azokat a szerepeket, amelyeket egy konvencionális lekapcsolószelep képez, vagy egy konvencionális tűszelep csatlakozás, amelynek szerepe, hogy a csőszakaszban visszamaradó anyag szivárgását a csőszakaszból megakadályozza, ha a csőszakaszt megszakítják, vagy a már öntött terméket a szerszámüregbő1 kiveszik. Ennek az az oka, hogy a 40 és 40’ szelepek valamint a 60 dugattyúéi• · • ···· · ·· ·· • ···· ·· · • * · · · • · · · · · 9 • » ·····♦· ♦ ·

- 38 rendezés a csatlakozó járat megszakítását abból a célból végzi, hogy egy második anyag tartónyomási lépést hozzon létre, amely a teljes nyomáson tartási periódusidőnek jelentős részét teszi ki, ellentétben a különféle egyéb lekapcsol ősze lepekke 1 , amelyek a teljes anyag nyomáson tartásához csak kiegészítő szervként szolgálnak.

összegezve tehát az öntött termék alakhűségének a minősége az anyag tartónyomásával, és a belső nyomórendszerrel, amelyet a találmány értelmében úgy neveztünk, hogy anyag nyomástartó-kamra rendszer, azonos vagy esetenként jobb termék előállítását biztosítja, mint a konvencionális külső nyomást megvalósító fröccsöntőgépek, beleértve adott esetben a számítógépes szabályozás alkalmazását is. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az anyag nyomószabályozó-kamra rendszer nem kíván semmiféle számítógépes szabályozást. A találmány szerinti megoldásnál szinte meglepő hatásként jelentkezett az, hogy a hütőképesség behatárolásával annak ellenére, hogy a froccsöntőgép teljesítménye lényegesen kisebb lett a plasztikáit anyagnak az anyagminősége javult, a gép költségei és a működtetési költségek jelentősen csökkentek.

Ugyancsak meglepő hatásként tapasztaltuk a találmány szerinti berendezésnél, hogy az öntött terméknek a vastagsága is növelhető volt, jóllehet az öntött termékek általában nagyobb és hosszabb nyomáson tartási időt igényelnek.

···· ···»

Claims (4)

1. Szabadalmi igénypontok

   Eljárás fröccsöntésre olyan fröccsöntőgéppel, amely nek géptestében csavarmenetes dugattyú van, továbbá a csavarmenetes dugattyú olyan üreges nyúlvánnyal van ellátva, amely csatlakozó járatot képez, amelyen az üreges nyúlvány az öntőszerszám elrendezéshez van csatlakoztatva, és a gép belseje a szerszámüreggel össze van kapcsolva, és amely eljárás a következő lépésekből áll:

   Minden fröccsöntési ciklusban a műanyagot plasztikáljuk és adagoljuk, miközben a gép testét melegítjük, a plasztikáit anyagot melegen nyomás alatt az öntőüreg felé továbbítjuk a csatlakozó járaton keresztül, a beinjektált meleg anyagot legalább részben a teljes öntőüregben nyomás alatt tartjuk, miközben a szerszámot hűtjük és az öntött terméket megdermesztjük, a már megdermedt terméket az öntőüregből a szerszám nyitását követően eltávolítjuk, közben pedig a csatlakozó járatot a gép belseje és a szerszámüreg között körülbelül félúton megszakítjuk, az injektálási lépést követően, de azalatt amíg a nyomáson tartási lépést végezzük, és a csatlakozójárat megszakításakor vagy azután a következő beinjektáláshoz az anyag plasztikálását és adagolását elvégezzük, azzal jellemezve, hogy a nyomáson tartást úgy végezzük el, hogy a fröccsöntőgépet önmagában a dugattyúval úgy működtetjük, hogy az a teljes beinjektált anyagra első külső • · • · ·· ·· ·· ·· • ·· • · • ♦··· ·· tartó nyomást -Fejtsen ki, ugyanakkor azonban egy másik elemmel második belső tartónyomást fejtünk ki a beinjektált anyag azon részére, amelyet a csatlakozó járat megszakításával leválasztottunk a szerszámüreg felé eső részen, és ezt a második belső tartónyomást az előretolt anyagrésszel fejtjük ki úgy, hogy ezt előre megadott zárt térbe nyomjuk, amelyet a szerszámüreg és a második elemhez való csatlakozó járat egy részéből álló megadott térfogatú rész képez.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve,

   hogy a második belső tartónyomás nem-lépcsősnyomás.
3. 3. Az 1 igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a második belső tartónyomás lépcsőzetesen változó nyomás, és a már említett zárt tér térfogata a második

   eszközzel úgy van lépcsőzetesen változtatva, hogy az egyes

   1épések közötti időtartamban változatlan marad. 4. A 2. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy az első külső tartónyomás nem-lépcsősnyomás. 5. A 2. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy az első külső tartónyomás lépcsőzetesen változó nyomás. 6. A 3. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy az első külső tartónyomás nem-lépcsősen változó nyomás. 7. A 3. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy az első külső tartónyomás lépcsősen változó nyomás. Θ. A 2-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal

   jellemezve, hogy a második belső tartónyomás időtartama az össztartónyomási időtartam jelentősebb részét teszi ki.

   ······*· · ' ·· ·· • ······· ······ ···» · * ·· ·· ·· »·· ···· ··

   9. A 8. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a plasztikálást és az adagolást kis sebességgel olyan hosszú idő alatt végezzük, amely legalább akkora, mint az első befröccsentési idő utáni időpont, és a második fröcscsöntéshez történő szerszámzárás között telik el, és a leghosszabb időtartam az első injektálás és a második injektálás közötti cikiusidő.

   10. A 9. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a csatlakozó járat elülső részét -Fűtött összekötőcsövek képezi k.

   11. A 10. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy egy szívási lépést is közbeiktatunk, amikoris a térfogat tágulása következtében az elülső csatlakozó járatban lévő meleg anyagot mielőtt a szerszámot a kész munkadarab kiviteléhez kinyitnánk, és mialatt a csat 1 akozójárat megszakítását fenntartjuk visszaszívjuk, ily módon a meleg anyagot a fölös meleg anyagot leválasztjuk.

   12. A 7. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a csatlakozó járat elülső végén maradó meleg anyagot, amely azt követően, hogy a szerszámon lévő anyagot hűtéssel megdermesztettük, és. így az elülső végén lévő anyag is megdermed vagy lehűl, megolvasztjuk, fűtőelem alkalmazásával a szívási periódus után de a következő fröccsöntés előtt.

   13. A 12. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a csatlakozó járatot nyitjuk, hogy a szerszám üreg a gép belsejével kapcsolatba lépjen a következő fröccsöntés···· ···· • · * · · · ···· · · · · ·· ·· «·· ···· ··

   - 42 hez, és a nyitást azelőtt végezzük, mielőtt a hideg elülső végen lévő anyag megolvad.

   14. A 13. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy állandósult állapotban az öntendő terméket kívül a teljes csatlakozó járatban maradó meleg plasztikáit anyagot a szerszámüreg felé injektáljuk a következő adag adagolt és plasztikáit anyaggal együtt, miközben az elülső részen maradt hideg anyagot megolvasztjuk, a csatlakozó járat megszakítását megszüntetjük, és az adagolás során a friss adagolt anyag mennyisége megegyezik az öntött termék mennyiségével.

   Berendezés fröccsöntésre, amely fröccsöntő gépet és legalább egy üreges öntőszerszám-felekből (11A, 11B) álló csatlakozó járattal kiképezett öntőszerszámot (10) tartalmaz, a fröccsöntő géphez tartozik egy dugattyúhenger, benne elhelyezett dugattyúval (21), és ezen hengeres dugattyúhoz csatlakozó hengeres dugattyúhoz üreges henger (30) van csatlakoztatva, amelyben olyan csatlakozó járat (50) van, amely a géptest (22) belsejét a szerszámüregge1 (11) összeköti, továbbá a fröccsöntőgép belsejében plasztikáié és adagoló szerkezet van, amely fűtőtesttel van ellátva, és a melegen plasztikáit anyag a csatlakozó járaton (50) keresztül van a szerszámüregbe (11) elvezetve, a szerszámüregben a teljes anyag legalább részben nyomáson van tartva, továbbá a szerszám-felek (11A, 11B) hűtőberendezéssel (12) vannak ellátva, azzal jellemezve, hogy tartalmaz még egy a szerszámüreg (11) és a géptest (22) belseje közötti csatlakozó járatot (50) ···· <··· · , ·« ·· • »·«·»·· · « · · · • · · · · · · · ·· ·· ······· ·· előnyösen félúton megszakító elemet, amellyel olyan zárt ijreg alakul ki a fröccsöntőgéptő1 leválasztva, amely a szerszámúregből (11) és a csatlakozó járat (50) azon részéből áll, amely az elülső részben maradt, és az elülső részben összetömörített anyag a szerszámüregre belső nyomást fejt ki .

   16. A 15. igénypont szerinti berendezés azzal Jellemezve, hogy a csatlakozó járatot (50) megszakító és a belső nyomást kifejtő szerkezet dugattyúhengerből, és dugattyúból álló dugattyú elrendezés (60), ahol a dugattyú (62) a csatlakozó járatban (50) van úgy elhelyezve, hogy az öntőszerszám (10) irányába előre megadott lökettel mozduljon el, és noymás hatására az elülső részre nyomást kifejtve szakítja meg a csatlakozó járatot (50) a szerszámüreg (11) és a géptest (22) belseje között, és így képezi az adott térfogatú részt.

   17., A 16. igénypont szerinti berendezés azzal Jellemezve, hogy a csatlakozó járat (50) olyan üreges hengerben (30) van elhelyezve, amely részben a fröccsöntőgéppel van integrálva, továbbá amelyhez egy dugattyú hengeres üreg (61) van csatlakoztatva, az üreges henger a csatlakozó járat egy részét képezi, míg a dugattyúból (62) és a hengeres üregből (61) álló elrendezésben egyenes hengeres szakasz van úgy kiképezve, hogy abban a dugattyú (6,2) eltolásával jön létre a csatlakozó járat elülső része, és a csatlakozó járat megszakítása akkor következik be, ha a dugattyú (62) a hengers

   - 44 üreg (61) egyenes szakaszának elülső részéhez ér.

   18. A 17. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a dugattyú elrendezés (60) úgy van kialakítva, hogy a hengeres üreg (61) egy része egyenes szakaszként (61a) van kiképezve, ugyanakkor a csatlakozó járatot (50) egy ebből leágazratott csatlakozó járat-rész (53) is képezi, amely a -Fröccsöntőgép gépteste (22) irányában van elvezetve.

   19. A 17. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy az üreges hengerben (31) a dugattyú (62) hátrafelé mozgatható úgy, hogy a csatlakozó járat (50) megszakítása megmarad, még mielőtt a kész öntvényt a szerszámüregbő1 (11) el távolítanánk, ugyanakkor azonban a csatlakozó járat (50) elülső részében maradó anyag hátrafelé szívódik, és nem kerül a szerszámba.

   20. A 18. igénypont szerinti berendezés azzal Jellemezve, hogy a dugattyúhenger úgy van a dugattyúval (62) ellátva, hogy a dugattyú (62) előre meghatározott löketnél rögzítve van.

   21. A 15. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a csatlakozó járatot megszakító és a belső nyomást kifejtő eszköz legalább egy olyan üreges henger, amelyben a csatlakozó járat ki van képezve, és a csatlakozó járatnak egy részében szelep (40) van elhelyezve, és ez a szelep a csatlakozó járat (50) megszakítását úgy képzi, hogy amikor a szelep (40) zárva van, és a csatlakozó járatot megszakítja, úgy a csatlakozó járat elülső részével egy megadott térfoga- ···· ···· tú részt választ le, amely a szerszámüregbő1 és a csatlakozó járat elülső részéből áll.

   22. A 21. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a csatlakozó járatot (50) megszakító és a belső nyomást előállító egység üreges főegységből (31) és üreges alegységből áll, amelyekhez a szelep (40) van csatlakoztatva, és az üreges főegység (31) a géppel (20) koaxiális hengerfurattal van ellátva, az üreges alegység (32) ezzel koaxiális dugattyúként, és a géppel egy egységet képezően van kiképezve, és a csatlakozó járat elülső részét képezi, a dugattyú hátsó része pedig a csatlakozó járat hátulsó részéhez kapcsolódik, az üreges főegység (31) és az üreges alegység (32) hátrafelé is mozgatható, a csatlakozó járat megszakítása közben, de még a munkadarabnak a szerszámüregből (11) való kivétele előtt, azért, hogy a csatlakozó járatban (50) maradó anyag visszaszívódjon.

   23. A 17-22. igénypontok bármelyike szerinti berendezés

   azzal jellemezve, hogy az üreges henger (30) és az öntőszerszám (10) között meleg összekötőcsatorna és szórófej (15) van elhelyezve, és az összekötőcsatorna és a szórófej (15)

   furata i is a csatlakozó járat elülső részét képezik. 24. A 23. igénypont szerinti berendezés azzal jellemez-

   végénél és a fűtőelem (17) akkor fűt, amikor a szerszámüreg

   ve, hogy a meleg összekötőcsatorna úgy van kiképezve, hogy azt időszakosan fűtő fűtőelemmel (17) van ellátva, a szabad (11) zárva van az injektáláshoz, és egyúttal hűtve is van.

   ··»· ····

   25. A 24. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a szerszám-felek (11A, 11B) gáz bevezető csövekkel (13) vannak ellátva a belső üreg felületnél, amelyek a szerszámnak az üreg fel eső részének további hűtését biztosítják .

   26. A 18. igénypont szerinti berendezés azzal Jellemezve, hogy a csatlakozó járat és a dugattyúhenger egy olyan szabályozóelemmel van ellátva, amely az elágazási pontnál a csatlakozó járat bemeneti nyílását szabályozza és ezzel a csatlakozó járaton keresztül injektált anyag sebességét bizonyos fokig változtatja.

   27. A 21. igénypont szerinti berendezés azzal Jellemezve, hogy a szelep (40) szintén el van látva egy olyan szabályozóelemmel, amellyel a szelep nyitása állítható, és így a csatlakozó járatba injektált anyag sebessége is állítható.

   28. A 27. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a fröccsöntőgép úgy van kiképezve, hogy a fröccsöntési ciklusban, amely fröccsöntési ciklus periódusideje az első injektálástól a második injektálásig tart, a plasztikálási és adagolási előkészítés teszi ki a leghosszabb időt, attól az időtől, ami. az első injektálás utáni időpillanat és a szerszám zárásának a következő injektáláshoz történő pillanata között eltelik.

   29. A 15-22. vagy a 26-28. igénypontok bármelyike szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a szerszám elrendezés egy szerszámüregbő1 ehhez csatlakozó összekötő csator«··« .··· nákból áll, és az összekötő csatornák hideg összekötő csatornák .

   30. A 23. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a csatlakozó járat leválasztásával keletkezett csatlakozó járat rész és a belső nyomást kifejtő elem térfogata akkor ha a csatlakozó járat meg van szakítva megegyezik a szerszámüreg térfogatává 1.

   31. A 30. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a csatlakozó járat elülső részének valamint a belső nyomás kifejtő résznek a csatlakozó járat megszakításakor az együttes térfogata annyi, mint az öntőszerszám térfogata.

   A meghatalmazott

   DANUBIA

   Szabadalmi 6s Vidfagy Ma Kit ··»

   WO 90/03879

   -· ANVGa miaiáz• · * · · · •pcrrjm/e-fosi

   Fig. 1

   IQ 12 • · »

   WO 9Ü/UJÓ79

   Ί n i L

   KÖZZÉTÉTELI

   PÉLDÁNY ⁿ³13U£zZÓí *·»· ♦· *····· « « · • »·· · · ··« '•pc'f/3?r'tj9?uiuí>2

   WO 90/03879

   KÖZZÉTÉTELE

   PÉLDÁNY

   WΟ 90/03879 * FCirjras/uitoz %

   KÖZZÉTÉTELI PÉLDÁNY

   Fig. ó(a)

   Fig. ó(b)

   Fig.ó(c)

   100

   100

   VVU 9U/UJÖ/7 .: .··. .··. ·-:
4. • ··· · * •·4 Sé*' ·?·· ζ ' * ·· ·· ···· «· ·«··«· · « · • ··· · « ··· ··· ytw *ftSr^eu co cn

   Ll

   WO 90/03879

   Λ 44 4» 4···4· • 4 · · « · ··· • ··· · 94*4 pWWs5/O1V52

   KÖZZÉTÉTEL! PÉLDÁNY cn • · · ·

   KÖZ” KÖZZÉTÉI7”

   PÉaLjj'₃ PÉLDÁNY

   Fig. 8

   HOLDING PRESSURE HOLDING PRESSURE

   STEPPED EXTERNAL PRESSURE BY INJECTION MACHINE (PRIOR ART)

   TIME

   NO NOZZLE PASSAGE

   INTERRUPTION

   Fig· 9 ,

   FIRST NON-STEPPED EXTERNAL PRESSURE BY INJECTION MACHINE(I)

   SECOND NON-STEPPED INTERNÁL PRESSURE BY

   ANOTHER MEANS(II)

   I

   I

   I

   A (INVENTION: Fig.1 or 2)

   TIME

   NOZZLE PASSAGE INTERRUPTION • ·» · · · ··♦ •FCT/jPSV/CriOSZ·*

   WO 90/03879 ⁹χ₃ közzétételi

   PÉLDÁNY

   HOLDING PRESSURE HOLDING PRESSURE vFIRST NON-STEPPED EXTERNAL PRESSURE INJECTION MACHINE(I)

   SECOND NON-STEPPED INTERNÁL PRESSURE BY ANOTHER MEANS(II) • (INVENTION: Fig. 3 or 5)

   I | TIME

   NOZZLE PASSAGE

   INTERRUPTION

   F ig. 1T

   FIRST NON-STEPPED EXTERNAL PRESSURE BY INJECTION MACHINE( I )

   I I I

   I

   SECOND STEPPED INTERNÁL PRESSURE BY ANOTHER MEANS(II) (INVENTION:Fig.3 or 5) f TIME

   NOZZLE PASSAGE

   INTERRUPTION • · * · · · · · · • · · ·

   PCT/JP89/01052

   WO 90/03879

   Fig.12

   F1RST NON-STEPPED INTERNÁL PRESSURE BY INJECT10N MACH1NE( I )

   HOLDING PRESSURE

   SECOND NON-STEPPED INTERNÁL PRESSURE BY ANOTHER MEANS(Il) , (INVENTION: Fig.13 or 14) ι

   I

   NOZZLE PASSAGE

   INTERRUPTION •ícnjrá>z«iusí·

   V»0 9O/OJS79

   KÖZZÉTÉTELI PÉLDÁNY

   Fi g . 13 • TCT/J^ov/ ΰ i υ jj

   WO 90/03*79

   KÖZZÉTÉTELI PÉLDÁNY

   OANUBIA

   Szabadalmié» Védjegy í SD. .

   (0-L péi7JPá97blÖ52

   KÖZZÉTÉT' PÉLDÁNY

   Fig. 15

   HOLDING PRESSURE HOLDING PRESSURE

   FIRST STEPPED EXTERNAL PRESSURE BY INJECTION MACHINEG ) xSECOND STEPPED INTERNÁL PRESSURE BY ANOTHER MEANS(II) (INVENTION: Fig.3 or 5) '^l TIME

   NOZZLE PASSAGE

   INTERRUPTION