HUP9904555A2

HUP9904555A2 - Növényialapú krémes élelmiszerek és előállításuk

Info

Publication number: HUP9904555A2
Application number: HU9904555A
Authority: HU
Inventors: Frank Liedl; Ellen Harkabus Rowe; Krystyna U. Tancibok
Original assignee: Bestfoods
Priority date: 1998-12-10
Filing date: 1999-12-10
Publication date: 2000-10-28
Also published as: AR021605A1; KR20000047961A; SK170199A3; ID24124A; CA2291926A1; BR9905829B1; BR9905829A; HUP9904555A3; JP2000210043A; US6284303B1; HU9904555D0; PL337109A1; EP1008308A1

Abstract

A találmány tárgya olyan krémes élelmiszer-készítmény, amely főállagkialakító komponensként és a szájban megfelelő érzetet keltőkomponensként nővényi anyagot tartalmaz. A krémes élelmiszerlegfeljebb 78 tömeg% növényi anyagot, 1-15 % olajat és 0-5 %keményítőt tartalmaz. A növények köréből előnyös a takarmánytök,nemszemcsés textúrája és semleges íze folytán, amely mellett máskívánt ízek kialakíthatók. A termék állaga, az általa a szájbankeltett érzet és stabilitása folytán széles körben alkalmazható.Kívánt módon ízesíthető és színezhető, dús ízű, javult állagú terméketeredményez, és emellett alacsony zsír- és/vagy kalóriatartalma ésgazdag tápanyagtartalma van. A fenti termékek előállítására szolgálóegy előnyös eljárás szerint az összetevőket sajátos sorrendbenadagolják, és oly módon dolgozzák fel, hogy a növényi anyagból vízváljon szabaddá, amely a többi komponens hidratálását szolgálja. Ó

Description

xascM'rr' közzétételi .::.-_:

PÉLDÁNY ^: ‘

NÖVÉNYI ALAPÚ KRÉMES ÉLELMISZEREK ÉS ELŐÁLLÍTÁSUK

A találmány tárgyát növényi alapú krémes élelmiszer készítmények és előállításuk képezi. Közelebbről, a találmány tárgya általánosan használható krémes élelmiszer készítmény, például ízesítő, amelynek alapanyagául növényi anyag, például takarmánytők szolgál.

A találmány háttere

Az utóbbi években a fogyasztók egyre inkább törődnek egészségügyi kérdésekkel, például az élelmiszerek zsírtartalmával, stb., csökkentik a nagy zsírtartalmú élelmiszerek, például majonéz típusú ízesítők alkalmazásával készülő élelmiszerek házi készítését/fogyasztását.

A kereskedelmi forgalomban kapható krémes élelmiszerek, például spredek (kenhető, például kenyérre kenhető készítmények), ízesítők és hasonlók, olaj, tojás, keményítő-félék, gyanták, ecet, stb. elegyítésével készülnek, hogy krémes állagúak, kellemes ízűek és a szájban kellemes érzetet keltőek legyenek. Az US 4 273 790 és 4 273 795 számú szabadalmi leírásokban Bosco és munkatársai alacsony zsírtartalmú spredeket ismertetnek, amelyek készítésénél adott esetben ízesítő összetevőként kis mennyiségben takarmánytököt (pumpkin) alkalmaznak. Nem kapható azonban a kereskedelmi forgalomban, és különösen nem tárolható formában, főkomponensként a termék állagáért és a szájban keltett érzetért felelős növényi anyagot tartalmazó termék. Például, a kereskedelmi forgalomban nem található krémes élelmiszer, amely sajátosan takarmánytök alapú lenne.

Ezért szükséges olyan növényi alapú, kereskedelmi forgalomban hozzáférhető krémes élelmiszer, amely egyidejűleg alacsony zsírtartalmú és nagy vitamintartalmú, amely jellemzők az egészséges diéta fontos részét képezik. Például,

Aktaszám: 91222-3408/GÁ-fa

- 2 a szokásos majonéz és más nagy zsírtartalmú spredek alternatívájaként egy növényi alapú ízesítőt az egészségüket tudatosan óvó fogyasztók jól fogadnának. Továbbá, a fogyasztók üdvözölnének egy olyan növényi alapú krémes élelmiszert, amely állagát és organoleptikus jellemzőit tekintve szokásos megfelelőivel összevethető.

Közelebbről, alacsony zsírtartalma és gazdag táplálkozási jellemzői miatt szükség vagy olyan kereskedelmi forgalomban hozzáférhető krémes ízesítőre, amely főkomponensként növényi anyagot tartalmaz.

A fentieknek megfelelően a találmány célja olyan általánosan használható krémes élelmiszer biztosítása, amely fökomponensként az élelmiszer állagát és organoleptikus jellemzőit biztosító növényi anyagot tartalmaz.

A találmány további célja frissen, hűtve vagy fagyasztva tárolható vagy környezeti körülmények mellett hosszan eltartható krémes élelmiszer biztosítása.

A találmány további célja általánosan használható ízesítő kenhető készítmény biztosítása növényi anyag alkalmazásával, többek között - a korlátozás szándéka nélkül - főkomponensként takarmánytök, tök, (squash) cukkini, paradicsom, burgonya és bab alkalmazásával.

A találmány további célja a krémes élelmiszerek, például ízesítők funkciós jellemzőihez hasonlókkal bíró termékek biztosítása a napjainkban elérhető táplálkozási előnyök biztosítása mellett.

A találmány további célja krémes és kenhető ízesítő spredek biztosítása.

A találmány további tárgya alacsony zsírtartalmú, táplálkozásilag gazdag növényi alap biztosítása különféle élelmiszerekben való alkalmazásokra.

A találmány további céljai és jellemzői a következő leírás alapján szakember számára világossá válnak.

A leírásban és az igénypontokban a rész és százalék megjelöléseken tömegrészt, illetve tömeg%-ot értünk, ha más megjelölés nem szerepel.

A következőkben a találmány összegzését ismertetjük.

A fenti és más célokat elégít ki a találmány, amely növényi alapú krémes

- 3 élelmiszerre és annak előállítására vonatkozik. A növényi anyag alkalmazható természetes formájában, püréként és porként, felhasználható fő állagkialakító összetevőként és a szájban keltett érzetet biztosító összetevőként. Növényi anyagként alkalmazhatunk például takarmánytököt, tököt, babot, cukkinit, paradicsomot és burgonyát. A növényi anyag előnyösen 78 tömeg%-ig terjedő mennyiségben van jelen az élelmiszerben. A krémes élelmiszer tartalmazhat továbbá olajat és stabilizálószereket is, és az élelmiszer alkalmas hűtve vagy fagyasztva történő tárolásra vagy környezeti körülmények mellett való eltartásra. A találmány szerinti krémes élelmiszerek közé tartoznak ízesítők, spredek, mártogatós készítmények (“dipek”), salátaöntetek, szószok, marinádok, növényi öntetek, pástétomok, sült készítmények töltelékei, italok, levesek és leves-ízerősítők.

Előnyösen a krémes élelmiszer egy általánosan használható takarmánytök alapú krémes ízesítő, amely tágan tekintve takarmánytököt, olajat és stabilizálószereket tartalmaz. A készítmény tartalmazhat továbbá egy vagy több más növényt, például tököt, uborkát, cukkinit, paprikát, paradicsomot, burgonyát, babot, hagymát és salátát.

A takarmánytök alapú ízesítő előállítása abban áll, hogy növényi anyagot, zsírokat és stabilizálószereket elegyítünk oly módon, hogy a növényekből a vizet hagyjuk szabaddá válni, hogy az a további komponenseket egyenletesen hidratálja. Az eljárást végrehajthatjuk tartályban, kolloid malomban, présen vagy homogenizálóban, előnyösen folytonos recirkuláltatással működtetett tartályban végezzük.

A következőkben a találmányt részleteiben ismertetjük.

A találmány szerinti növényi alapú krémes élelmiszer olyan termék, amelyet a találmány szerinti eljárással állítunk elő, és amely alacsony zsírtartalmú és táplálkozási szempontból értékes fő-összetevőkből készül. A találmány szerinti krémes élelmiszerek körébe tartoznak - a korlátozás szándéka nélkül - az ízesítők, kenhető készítmények, mártogatós készítmények, salátaöntetek, szószok, marinádok, növényi öntetek, pástétomok, sült készítmények töltelékei, italok, le- 4 vesek és leves-ízerősítők különféle változatai, valamint más élelmiszerek széles köréhez szolgáló alapok és összetevők. Továbbá, a találmány lehetővé teszi olyan új kenhető készítmények és más krémes élelmiszertermékek széles körének előállítását, amelyek nem utánzatai ismert termékeknek. A krémes élelmiszereket a kereskedelmi forgalomban elérhetővé kívánjuk tenni, ezért ipari léptékű előállításuk szükséges. Nem várt módon arra a felismerésre jutottunk, hogy a növényi anyagot tartalmazó ízesítők az ismert készítmények egészségesebb változatát adják anélkül, hogy azok funkciós jellemzőit károsan érintenék. A növényi anyagok körén belül értjük a találmány körében - a korlátozás szándéka nélkül - a takarmánytököt, tököt, uborkát, cukkinit, paprikát, paradicsomot, burgonyát, hagymát, salátát, babot, beleértve ezen növények minden változatát.

Különféle növényeket értékeltünk a sima állag, szájban keltett krémes érzet, az ízesíthetőség és egyéb táplálkozási jellemzők tekintetében. A takarmánytök és a tök minden típusa, beleértve a sütőtököt és a vajdiótököt, az uborka, a cukkini, a bab, a fehérburgonya, az édesburgonya, valamint a paradicsom megfelelőnek bizonyult krémes élelmiszerek alapjaként, és alkalmasak arra, hogy ezen élelmiszerek állagát kialakítsák. Ezek a növények önmagukban vagy más növényekkel kombináltan használhatók. A növényi anyagot alkalmazhatjuk frissen, lepárolva vagy dehidratált formában. A főkomponensül szolgáló növényi anyag alacsony olajtartalommal és keményítőtartalommal kombinálva különleges krémes állagot és a szájban kellemes érzetet keltő, pozitív táplálkozási jellemzőkkel bíró terméket eredményez.

A végtermékre, például spredre vonatkoztatva a zsírtartalom előnyösen mintegy 0 és 40 tömeg% közötti, még előnyösebben 10-20 tömeg%. A “zsír” megjelölésen minden ehető zsírsav-trigliceridet értünk függetlenül annak eredetétől, vagy attól, hogy szobahőmérsékleten szilárd vagy folyékony-e. Az ebbe a körbe tartozó jellemző növényi olajok a szokásosan használt növényi olajok, például a szójababolaj, a kukoricaolaj, a gyapotmagolaj, a földimogyoróolaj, a porsáfrányolaj, a napraforgóolaj, a pálmaolaj és a repceolaj. A találmány szem- 5 pontjából előnyös zsírok körébe tartozik a szójababolaj, olívaolaj, kukoricaolaj és a vaj. Legelőnyösebb zsír a szójababolaj és az olívaolaj. Az olajok kenhetőséget biztosítanak a készítménynek, és alacsonyan tartják az össz-nedvességtartalmat, ami elősegíti a sav és só mikrostabilitásra gyakorolt hatásának szabályozását vagy kiegyensúlyozását.

A szükséges állag eléréséhez lényeges a stabilizálószerek alkalmazása. Bármely, a szakterületen ilyen célra szokásosan felhasznált stabilizálószert alkalmazhatunk, előnyösek a keményítők, gyanták, a poliszorbát 60 (emulgeálószer) és hasonlók, valamint ezek elegyei. Keményítőként előnyösen rizskeményítőt alkalmazunk, amely kötőanyagként és sűrítőszerként hat. A gyanták példáiként említjük a xantángyantát és a karragént, amelyek sűrítőkként hatnak. A stabilizálószert bármely olyan mennyiségben alkalmazhatjuk, amely a gyártás körülményei és az adott összetevők esetén hatásosak. Azt találtuk azonban, hogy különösen hatásos mintegy 0 - 5 %, előnyösen 1 - 3 % keményítő és 0 - 0,5 %, előnyösen 0 - 0,3 % gyanta alkalmazása a készítmény teljes tömegére vonatkoztatva. Emulzióstabilizáló hatásuk mellett ezek az anyagok viszkozitásnövelő hatással is bírnak a készítményben. Jellemzően a gyantákat a csomósodás elkerülése érdekében az olaj vagy víz fázisban oldjuk vagy diszpergáljuk.

A találmány szerinti előnyös termékeket a szakterületen ilyen célra ismert anyagokkal megfelelően színezzük és ízesítjük. A színező vagy átlátszatlanná tevő anyagok egyik példája a titán-dioxid (TiO₂), de más színezőanyagok is alkalmazhatók. Színezőanyagok, például béta-karotin a takarmánytökben természetes anyagként jelen vannak. Jellemzően a színezőanyagot a keverékbe való bevitelt megelőzően az olajos vagy vizes fázisban oldjuk vagy diszpergáljuk. Másként a titán-dioxid csomósodik. Az ízesítőanyagok és/vagy ízerősítők jellemző példái közé tartoznak a nátrium-klorid, fűszerek, zöldfűszerek, természetes és szintetikus aromaanyagok, valamint a növényi anyag maga.

Továbbá, a találmány szerinti termékek előnyösen mikrobiológiai és oxidatív romlással szemben stabilak. A penészek és baktériumok szaporodásának

- 6 megakadályozására a termékek egy vagy több tartósítószert vagy penészinhibitort tartalmaznak, például nátrium-benzoátot, kálium-szorbátot és hasonló anyagokat. Az EDTA antioxidáns és kelátképzőszer, amely megköti a fémeket, és így azok nem segítik elő az oxidálódást. A vizes fázis pH-ját előnyösen 4 alatt, még előnyösebben 3 - 3,5 értéken tartjuk, hogy a tartósítószerek lehető legalacsonyabb szükséges szintjének fenntartása mellett hatásos mikroorganizmusok elleni védelmet és jó ízt biztosítsunk. A készítményhez mind tartósító hatása (a pH-t csökkenti), mind íz-jellemzői folytán citromsavat és ecetet adhatunk.

A kívánt vagy a növényi anyaggal szokásosan kapcsolatos bármely vitamint és ásványi anyagokat, például A, C, D és E vitamint és vasat adhatunk a készítménybe.

Nem várt módon a takarmánytök rá jellemző nem-szemcsés, pépes állaga, viszonylag semleges íze és pozitív táplálkozási jellemzői folytán kiemelkedőnek és előnyösnek bizonyult. A takarmánytök semleges íze különféle más, ízben gazdag összetevővel elegyítve ízek különböző változatainak létrehozását teszi lehetővé, ami sokoldalúan felhasználhatóvá teszi ízesítők vagy más krémes ételek formájában. A takarmánytök gazdag A-vitaminban, és ha krémes élelmiszerekben zsír vagy olaj helyett használjuk, az élelmiszer zsírtartalma viszonylag alacsony szintű. A találmány körén belül a takarmánytök bármely formája, így friss takarmánytök, takarmánytök-püré vagy szárított takarmánytök is alkalmas. A takarmánytök-püré könnyen elkészíthető lepárolt, konzervált formában. Azok a takarmánytök-készítmények, amelyeknek takarmánytök tartalma 78 %-ig terjed, és emellett keményítőt, előnyösen 1-2 % mennyiségben és olajat, előnyösen 1-15 % mennyiségben tartalmaznak, krémes állagú, könnyű és kenhető, a szájban sima érzetet keltő krémes élelmiszerek. A takarmánytök mennyiségének 78 % fölé való emelése nem tűnik előnyösnek, mivel a takarmánytök íze túl erős lesz, és a takarmánytök szín maszkírozása színezékkel, például TiO₂-vel nehézé válik.

A találmány szerinti növényi alapú krémes élelmiszerek elkészíthetők oly módon, hogy hűtve, fagyasztva vagy környezeti körülmények mellett hosszú idő- 7 tartamon át való tárolásra is alkalmasak legyenek.

A következőkben a találmány szerinti növényi alapú krémes élelmiszerek előállításának szempontjait ismertetjük. A cél az, hogy valamennyi összetevőt egyenletes, elfogadható állagú termékké keverjük. Ennek a célnak az eléréséhez bizonyos nehézségeken úrrá kell lenni. A diszpergálhatóság az egyik tényező. Ha minden összetevőt egyszerűen összekeverünk, a termék tészta jellegűvé válik.

Nem várt módon az alábbi megoldásokat ismertük fel.

A megfelelő textúra kialakításának lényeges eleme víz szabaddá tevése a növényből. Ezt a készítménynek tartályban való recirkuláltatásával érjük el, mialatt annyi vizet teszünk szabaddá a növényből, amennyi a friss vagy pépesített növényből lehetséges (a kötött víz mennyiségének csökkentése). A víz szabaddá tevésének legjobb megvalósítási módja - egyszerűsége folytán - nagy nyíróerejű keverő folytonos recirkuláltatás mellett való alkalmazása. Alkalmazhatunk a víznek növényekből való szabaddá tételére kolloid malmot, prést, homogenizálod és hasonló berendezéseket is.

- A komponensek közül elsőnek a növényeket és folyadékokat adjuk az elegybe.

- Más módon, szárított növényeket alkalmazunk víz hozzáadásával, hogy elkerüljük a víz szabaddá tevésének műveletét. Például azt találtuk, hogy dehidratált takarmánytök (beszerzési forrása Pierre Cagne) alkalmazásakor a lepárolt takarmánytök esetén kapotthoz hasonlítható eredményeket érünk el, ha a dehidratált takarmánytököt a lepároltéval azonos átlagos nedvességtartalomra rehidratáljuk.

- Az adagolás sorrendje meghatározó. Az összes növényi anyag elegyíthető. Az olaj felét az eljárás közepén adagoljuk be, hogy lazítsuk a masszát, és némi csúszósságot adjunk neki. Az olajat mindig lassan adagoljuk, és egyenletes keverést alkalmazunk, hogy stabil emulzió képződését segítsük elő. Egyes száraz összetevőket más száraz összetevőket megelőzően kell beadnunk. A fűszereket

- 8 és egyéb száraz összetevőket a keményítővel szárazon elegyítjük, hogy a csomók képződését elkerüljük. A száraz keményítőt a cukor beadagolása előtt kell beadni.

- A gyantákat külön kell hidratálni.

- A titán-dioxidot legjobb olajban diszpergálva beadni.

- Az ecetet és sót a keményítők és a gyanták teljes hidratálása után kell beadagolni.

- Bármely módszert alkalmazunk, ügyelnünk kell arra, hogy minimálisra csökkentsük a levegő bevitelét az elegybe, hogy az állagot és a sűrűséget jobban szabályozhassuk. A találmány szerinti termékek egy variációjánál azonban habosság vagy a teljes állag lazasága biztosítása érdekében a terméket gázzal telíthetjük. Ezt például úgy hajtjuk végre, hogy a terméken nitrogéngázt vezetünk át.

A következőkben a találmányt példákban mutatjuk be a korlátozás szándéka nélkül.

1. példa - Növényi alapú ízesítő termékek

Ebben a példában íz és szárazanyagtartalom nyújtó funkciójuk alapján növényeket, például takarmánytököt, zöldpaprikát, spanyol paprikát és paradicsompépet alkalmazunk ízesítő készítményekben, hogy azok kívánt állagát és organoleptikus jellemzőit biztosítsuk. A salátalé (salátából préselt lé) nedvességet, ízanyagot, A és C vitaminokat biztosít, és növényi anyagul szolgál a találmány keretén belül.

Az alábbi növényi anyagokon alapuló ízesítő készítményeket készítettük el és tettük ki bíráló bizottság vizsgálatának.

Összetevők A készítmény B készítmény “Southwest Fiesta” “Garden Blend”

Százalék a készítményben

Folyékony szójababolaj

Xantángyanta Karragéngyanta

10,00

0,370

0,110

13,500

0,370

0,110

Ecet	4,500	4,500
Rizskeményítő	2,000	2,000
Só (NaCI)	2,000	2,000
Citromlé-koncentrátum	0,160	0,160
Nátrium-benzoát	0,100	0,100
P-60 emulgeálószer
(TWEEN 60 márkanéven
a Ruger Chem. terméke)	0,270	0,270
TiO_2t száraz	1,500	1,500
Feketebors, őrölt	0,060	0,040
Hagymapor	2,430	3,000
Fokhagymapor	0,173	0,830
EDTA (a Ciba-Geigy terméke)	0,010	0,010
Vörös harangpaprika-püré	5,000	5,000
Salátalé	5.000
Ionmentes víz		10,640
Sült-aroma (Hasegawa termék)	0,750
Cukor, finom szemcsés	13,000	8,000
Paradicsom-pép, 26 %
szárazanyagtartalmú	9,360	8,000
Chili por, sötét	1,440
Spanyol paprika püré	9,000
Zöldpaprika-püré	8,000
Takarmánytök	24,000	35,000
Koriander levél (McCormick tennél	<) 0,020
Kömény (McCormick termék)	0,028
Koriander mag, őrölt	0,017
Bazsalikom (McCormick termék)	0,009
Zeller mag (McCormick termék)	0,009

- 10 Szerecsendió (McCormick termék) Pirospaprika (McCormick termék) Oregano, mexikói, őrölt Szegfűszeg (McCormick termék) Gyömbér (McCormick termék) Kukoricaszirup 42 dextróz egyenértékű (CASCO termék)

0,013

0,005

0,025

0,080

0,090

0,642 4,800

Spredek előállításának általános eljárása

1. A pépesített vagy vagdalt növényi anyagok és folyadékok mindegyikét keverőtartályba helyezzük.

2. Keverés közben a tartósítószereket lassan beadagoljuk, és hagyjuk feloldódni.

3. Lassan, keverés mellett beadagoljuk a keményítőt, fűszereket és ízesítőanyagokat, ezeket a száraz összetevőket hagyjuk teljesen hidratálódni.

4. Beadagoljuk a cukrot és a kukoricaszirupot.

5. Az olaj egyharmadát a gyantákkal, emulgeálószerrel és TiO₂-vel elegyítjük. Az olaj-elegyet 49 °C-ra melegítjük, keverjük, és lassan a többi összetevőhöz adagoljuk a keverőtartályba.

6. Az olaj maradékát beadagoljuk, és mintegy 3 percig emulgeáljuk.

7. Beadagoljuk az ecetet, és a keverést mintegy 1 percig folytatjuk.

8. Beadagoljuk a sót, és a keverést mintegy 1 percig folytatjuk.

9. A kapott terméket fagyasztással vagy más megfelelő módon felhasználásra vagy tárolásra kikészítjük.

Az A készítményt, a “Southwest Fiesta” ízesítőt és a B készítményt a “Garden Blend” ízesítőt fogyasztók tesztelték. A fogyasztói teszt eredményét összehasonlítottuk a MarketFacts élelmiszernormával. Ez az élelmiszernorma három különböző cég 42 különböző élelmiszer termékének házi vizsgálati tesztjére alapozva jött létre. A találmány szerinti termékek analízise azt mutatta, hogy ezek

- 11 lényegesen meghaladják a feni élelmiszemormát. Ezen takarmánytök és növényi alapú készítmények textúrájának vagy sűrűségének vizsgálatakor a fogyasztók arra a megállapításra jutottak, hogy az „éppen alkalmas” ízesítőnek. Az ízt és a megjelenést igen jónak minősítették, a termékek kedvességére vonatkozó megítélés “igen jó”, és a termékeket általában “a maguk nemében egyedülállódnak vagy “a maguk nemében különösen egyedülállódnak találták.

2. példa - Marinád

A példában a találmány szerinti készítmények marinádként való előnyös alkalmazását mutatjuk be.

Eljárás:

Az 1. példa szerinti B készítményt, a “Garden Blend” készítményt, azonos mennyiségű ecettel elegyítjük. Nagy csirkedarabokat üvegtartályban a marinádba helyezünk, és éjszakán át marináljuk. Főzést követően azt tapasztaljuk, hogy a jó íz behatolt a húsba. A marinád a sütés során a csirke felületéhez tapadtan marad, és nem bámul meg.

3. példa - Eljárás “Garden Blend” ízesítő előállítására

90,7 kg “Garden Blend” ízesítőt készítünk az 1B készítménynél megjelölt összetevőkből a 3a - 3d példákban bemutatott eljárásváltozatok alkalmazásával.

3a,

35,56 cm-es hajócsavar (propeller) keverövel ellátott tartályt alkalmazunk. A recirkuláltatásra Waukeshaw Model DO 30 szivattyút alkalmazunk maximális sebességgel.

A tartályba piros harang-paprika pürét és kukoricaszirupot töltünk, és a recirkuláltatást kis sebességgel kezdjük meg.

A készítmény összetevői között megjelölt vízmennyiség felét beadagoljuk, majd beadjuk a paradicsompürét és a takarmánytök-pürét. A keverő sebességét közepesre növeljük, mintegy a maximális sebesség felére.

A tartályba ezután citromlevet, EDTA-t és nátrium-benzoátot, majd rizske

- 12 ményítőt adunk. Fontos, hogy a rizskeményítő a készítmény összetevőjéül alkalmazott víz és a növényből szabaddá váló víz révén hidratálódjon. A keverő sebességét a maximálisra fokozzuk, és a készítmény keverése közben a növényi anyagból szabaddá váló vizet alkalmazzuk a további összetevők hidratálására.

Beadagoljuk a hagymaport és a víz megmaradt felét. A vizet azért adagoljuk két lépésben, mert kezdetben szükséges, hogy a csúszáshoz elegendő folyadék legyen jelen, de a masszát elég sűrűn kell tartani ahhoz, hogy a növényi anyagból a folyadékot kinyerjük. Meghatározó, hogy a víz visszamaradó másik felét ne adjuk be ennél a lépésnél korábban, az viszont nem meghatározó, hogy az elegy megfelelő állagra hozásához a maradék vizet mennyivel később adagoljuk be.

A TiO₂-t a készítmény összetevői körében megjelölt olaj felében diszpergáljuk, és beadagoljuk a tartályba, majd beadagoljuk a maradék olajat.

Meghatározó jelentőségű, hogy a cukrot csak akkor adagoljuk be, amikor a keményítő már teljesen zselatinizálódott vagy hidratálódott.

Jellemzően a gyantákat az elegy többi részéhez való hozzáadást megelőzően az olajos vagy a vizes fázisban oldjuk vagy diszpergáljuk, hogy a csomósodási elkerüljük.

Ezután beadagoljuk az ecetet.

A sót az eljárás vége felé adagoljuk be, hogy elkerüljük, hogy megzavarja a gyanták hidratálódását.

Az összes összetevő beadagolását követően a készítményt 6-15 percig, az összes összetevő egyenletes diszpergálódásáig keverjük, és recirkuláltatjuk. Előnyösen ez az eljárás 10 percet vesz igénybe, ha nem használunk kolloid malmot, vagy 6-7 perc elegendő hozzá kolloid malom alkalmazásakor.

A fenti példa szerint előállított terméket a fogyasztók megfelelőek találták. 3b.

Ebben az eljárásváltozatban az ecet és a só beadagolása után a készítményt kolloid malmon visszük át. A rotor és a sztator (azaz a forgó és az álló

- 13 rész) között lévő közt vagy teret és ezáltal az átbocsátási sebességet változtathatjuk. Minél nagyobb a köz, annál kisebb nyíróhatás érvényesül. A 3. példa ezen változatánál a köz 0,1 mm, és az anyagot 2,5 kg/perc sebességgel tápláljuk be. A kolloid malomban való feldolgozás különösen növényi anyag felhasználásával készült italok készítésénél előnyösebb a keveréses eljárásnál, mivel kolloid malom alkalmazásakor az alapanyagok jobban megmunkálhatok és jobban lágyulnak.

3c,

Nitrogén átbuborékoltatása a készítményen további lehetőség arra, hogy a terméknek kívánatos állagot adjunk. Ezzel a művelettel a termék laza állagú lesz.

3d.

A víz növényi pépből való kibocsátásának elérésére további alternatívák a kolloid malom, prés, homogenizátor és hasonló berendezések alkalmazása.

Megjegyezzük, hogy szakember számára a találmány számos különféle módosítása lehet nyilvánvaló anélkül, hogy a találmány szellemétől eltérne. Ezért az igénypontokban meghatározott oltalmi kört olyan széles értelemben értjük, amennyire azt a technika állása és a leírásban adott kitanítás lehetővé teszik.

Claims

Szabadalmi igénypontok

1. Növényi alapanyagot tartalmazó krémes élelmiszer, amelynek körébe kenhető készítmények, mártogatós készítmények, salátaöntetek, szószok, marinádok, növényi öntetek, pástétomok, italok és leves-ízerősítök tartoznak.
2. Az 1. igénypont szerinti krémes élelmiszerek, amelyek növényi anyaga takarmánytök, tök, bab, cukkini, paradicsom és/vagy burgonya.
3. Az 1. igénypont szerinti krémes élelmiszer, amely olajat is tartalmaz.
4. Az 1. igénypont szerinti krémes élelmiszer, amelynek növényi anyaga természetes növényi formájú, pép és/vagy por.
5. Az 1. igénypont szerinti krémes élelmiszer, amely hűtve, fagyasztva vagy környezeti körülmények mellett tárolva eltartható.
6. Az 1. igénypont szerinti krémes élelmiszer, amely stabilizálószereket is tartalmaz.
7. Az 1. igénypont szerinti krémes élelmiszer, amelyben a növényi anyag legfeljebb 78 tömeg% mennyiségben van jelen.
8. Krémes ízesítő, amely növényi alapanyagot tartalmaz.
9. A 8. igénypont szerinti krémes ízesítő, amelynek növényi anyaga takarmánytök, tök, bab, cukkini, paradicsom és/vagy burgonya.
10. A 8. igénypont szerinti krémes élelmiszer, amely olajat is tartalmaz.
11. A 8. igénypont szerinti krémes élelmiszer, amelynek növényi anyaga természetes növényi formájú, pép és/vagy por.
12. A 8. igénypont szerinti krémes élelmiszer, amely hűtve, fagyasztva vagy környezeti körülmények mellett tárolva eltartható.
13. A 8. igénypont szerinti krémes élelmiszer, amely stabilizálószereket is tartalmaz.
14. A 8. igénypont szerinti krémes élelmiszer, amelyben a növényi anyag legfeljebb 78 tömeg% mennyiségben van jelen.
15. Takarmánytök alapú ízesítő, amely takarmánytököt, keményítőt és olajat tartalmaz.
16. A 15. igénypont szerinti készítmény, amelyben a takarmánytök a készítmény össz-tömegére számítva legfeljebb mintegy 78 % mennyiségű.
17. A 15. igénypont szerinti készítmény, amelyben a keményítő mennyisége a készítmény össz-tömegére számítva mintegy 0-5 %.
18. A 15. igénypont szerinti készítmény, amelyben az olaj mennyisége a készítmény össz-tömegére számítva mintegy 1-15 %.
19. A 15. igénypont szerinti készítmény, amely még további egy vagy több növényt is tartalmaz, amelyek tök, uborka, cukkini, paprika, paradicsom, burgonya, bab, hagyma és/vagy saláta.
20. A 15. igénypont szerinti készítmény, amelynek növényi anyaga természetes növényi formájú, püré és/vagy por.
21. A 15. igénypont szerinti készítmény, amely hűtve, fagyasztva vagy környezeti körülmények mellett tárolva eltartható.
22. Eljárás növényi alapú ízesítő előállítására, azzal jellemezve, hogy növényi anyag, zsír és stabilizálószer komponenseket egyesítünk olyan eljárással, amelynek során a növényi anyagból víz válik szabaddá, és ez az összes komponenst egyenletesen hidratálja.
23. A 22. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az eljárást tartályban, kolloid malomban, présen vagy homogenizátorban hajtjuk végre.
24. A 23. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az összetevők mindegyikét tartályban dolgozzuk fel folytonos recirkuláltatással.
25. A 22. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az

- 16 összes komponens közül elsőként a növényi anyagot adagoljuk be.
26. A 22. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vizet szakaszosan adagoljuk be.
27. A 22. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a növényi anyagot természetes növényi formában, püré formájában és/vagy por formájában alkalmazzuk.

A bejelentő helyett a meghatalmazott: DANUBIA Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft.

Válás Györgyné dr. szabadalmi ügyvivő