HUP0003200A2

HUP0003200A2 - Eljárás viszonylag puha termék előállítására, és az eljárással készült termék

Info

Publication number: HUP0003200A2
Application number: HU0003200A
Authority: HU
Inventors: Brian Hunt; John Dunn Mclain; George Rutherford
Original assignee: Sca Hygiene Products Gmbh.
Priority date: 1997-08-08
Filing date: 1998-07-16
Publication date: 2001-02-28
Also published as: CO5050381A1; DE59807981D1; AU746109B2; ATE237465T1; EP1001879B1; JP2001513461A; ES2197501T3; TR200000370T2; SK1652000A3; CN1272079A; WO1999007546A1; CN1095741C; BR9811879A; AR013402A1; EP1001879A1; DE19734414A1; US6440564B1; KR20010022732A; HRP20000064A2; CA2297728A1

Abstract

A találmány tárgya eljárás viszonylag puha, alapvetően sík, mégisháromdimenziós termék előállítására. A találmány lényege abban van,hogy a következő lépéseket tartalmazza: c) egy viszonylag puha, alapvetően sima, sík kiindulóterméketdombornyomással háromdimenziós mintává alakítanak át, amely azemlített kiindulótermékből egy első térfogatot hoz létre; és d) ezt a közbülső terméket nyújtják, amelyet tehát az említettkiindulótermék domborításával érnek el alapvetően annak jórésztsíkbeli kiterjedése irányában, és létrehoztak egy szuperponált, adomborítással átalakított közbülső termékhez képest egy másodiktérfogatot. A találmány tárgya még viszonylag puha, nagyjából sík,mégis háromdimenziós termék, amelynek háromdimenziós, dombornyomássallétrehozott, első térfogat által képezett domborított mintájára egymásodik térfogat szuperponálódik. Ó

Description

Aktaszám: 91488-1679 KK/Ho

KÖZZÉTÉTELI

PÉLDÁNY

ELJÁRÁS VISZONYLAG PUHA TERMÉK ELŐÁLLÍTÁSÁRA, ÉS AZ ELJÁRÁSSAL KÉSZÜLT TERMÉK

A találmány tárgya eljárás viszonylag puha, alapvetően sík, mégis háromdimenziós termék előállítására, és az eljárással készült termék maga. Az ilyen túlnyomó részben sík termékek tömegét általában dombornyomásos eljárással növelik. Ez a térfogat-növekedés (felduzzasztás) befolyással lehet egyrészt a külső megjelenésre, másrészt a műszaki tulajdonságokra. Ha egy papír kendőt vagy más hasonló papír terméket, pl. dombornyomással állítanak elő, az érintés és az érzetbeli tulajdonságokat is növelni lehet jobb megjelenés mellett. Éppúgy, mint az érintéssel kapcsolatos tulajdonságokat, a termék abszorpciós tulajdonságait is növelni lehet a kiindulási termék kezdeti feldolgozásával, pl. dombornyomással. A találmány szerinti eljárás és termék esetében nagyon sok különféle anyag felhasználható, főként pl. a papír alkalmazásánál: alkalmazhatunk pl. selyempapírt (krepp-papírt vagy sík, kreppelt vagy nem kreppelt, nedvesen fektetett, egyrétegű vagy többrétegű papírt), abszorbens pamut anyagot; textília esetében pedig: minden fajta puha szövetet, szövött kelmét, un. nem szövött árukat (pl. szárazon nyútott), rétegelt szöveteket; a műszálak tekintetében: minden fajta puha műanyagot, úgy mint fólia- vagy rostkompozíciókat; bőr felhasználásánál: mindenfajta puha bőrt; fém alkalmazásánál pedig: vékony fém fóliákat, főként alumínium fóliákat.

Ami a dombornyomást illeti, sokféle dombornyomásos eljárás megfelelő, amelyek már jól ismertek a szakmában jártas szakember számára.

Az ismert eljárások szempontjából a találmány tárgya olyan, az előbb említett típusú termék előállítása, amelynek szemmel látható és/vagy kézzel tapintható tulajdonságait egyszerű eszközök használatával jelentős mértékben továbbfejlesztettük.

Aktaszám: 91488-1679 KK/Ho

Ezt a problémát olyan eljárás alkalmazásával oldottuk meg, amellyel viszonylag puha, alapvetően sík, mégis háromdimenziós terméket állítunk elő, s amely eljárás a következő lépésekből áll:

a) egy viszonylag puha, alapvetően egysíkú kiinduló terméket dombornyomással olyan háromdimenziós termékké alakítunk át, amelynek során a kiinduló tömegből egy első térfogatú tömeget hozunk létre; és

b) a lényegében sík kiinduló termék dombornyomásával létrehozott közbülső terméket megnyújtjuk, és a közbülső termékből egy rétegelt, második térfogatú tömeget hozunk létre.

Meglepő, hogy - legalábbis megjelenés és tapinthatóság tekintetében - a dombornyomásos közbülső terméket alapvetően egyszerűen lehet második térfogatú termékké átalakítani úgy, hogy a dombornyomásos közbülső termék nyújtási eljáráson megy keresztül.

Ennek a második térfogatnak olyan a hatása, mint annak a térfogatnak az elhelyezése, ami az által a dombornyomás által jött létre, amikor a közbülső termék dombornyomásos mintáját alakítottuk ki egymáshoz kapcsolódó négyszögek sokaságából térhálósítással, és amikor a nyújtás a legelőnyösebb hatásfokú, pl. a négyszögeken átlós irányban, főként pedig átlósan az egymással szemben lévő kapcsolódási pontokon keresztül, amelyek - mechanikus értelemben véve természetesen nem a valódi kapcsolódási pontok, hanem a dombornyomásos eljárás eredményeképpen jönnek létre az összenyomott anyag azon vonalainak határánál, amelyek metszik és határolják azokat a négyszögeket, amelyek a térhálósítás folyamán hasonlóan viselkednek a nyújtó erők alkalmazása folyamán, mint egy pantográf.

A térfogat-növekedést annak a nagyjából sík, kiinduló terméknek a domborított része határozza meg, amelyet dombornyomással állítunk elő, annak eredményeképpen, hogy a térfogat-növekedés elsődlegesen a kiinduló termék nagy felületére merőleges irányban megy végbe.

A „viszonylag puha” kifejezés magában foglalja, hogy dombornyomásos folyamat szükséges és végrehajtható. A kifejezés mindamellett magában foglalja a termék deformálhatóságát is oly mértékig, hogy maradó alakváltozás jöhet létre a nyújtás folyamán épp annyira, mint a dombornyomás folyamán. A terméknek szintén kell, hogy legyen egy, a végső állapotának megfelelő, tetszés szerinti sajátos rugalmassága és puhasága, amely tényleges alkalmazástól függ és attól, hogy súlyt helyezünk-e a megjelenésre vagy a tapintható tulajdonságokra.

A feladatot egy olyan, aránylag puha, jórészt sík, mégis háromdimenziós termék kialakításával oldottuk meg, amelynek háromdimenziós dombornyomásos mintája van és egy második térfogatú rész van erre az eredendő elsőd térfogatú részből készült dombornyomásos mintára szuperponálva. A második térfogat lehet domború, és az első térfogatú részt képező dombornyomásos minta domború oldalán lehet elrendezve. A másodlagos térfogat ebben az értelmezésben homorú.

A dombornyomásos minta nem kell, hogy szimmetrikus legyen, de lehet az is.

A második térfogatot különösen előnyös módon valósíthatjuk meg, ha a dombornyomásos mintán belül a jellegzetesen domborított formáknak — vízszintesen - olyan kialakításuk van, amely egy körforma és egy négyzet vagy négyszög között helyezkedik el. A körformától való nyilvánvaló eltérés mindazonáltal meg kell, legyen. Pl. a dombornyomásos minta az egészen rombusz alakú mintát alkot.

Az elsősorban síkon domborított vonalak célszerűen a dombornyomásos mintában vannak kialakítva a jellegzetes formák között; ezek a vonalak össze vannak kapcsolva és négyesével külön-külön egy „csúcsával felfüggesztett paralelogrammát” alkotnak. A sok ilyen „csúcsával felfüggesztett paralelogramma” térhálósítva van, ahogyan azt az eljárással kapcsolatban már említettük. Ezek a vonalak metszik egymást, ahol is a metszéspontok olyan csúcspontokat alakítanak ki, amelyek paralelogrammra hasonlítanak, amikor az előbb említett nyújtó erők a megfelelő módon alkalmazásra kerülnek. A vonalak lehetnek, de nem feltétlenül szükséges, hogy hosszirányúak legyenek ezek között a csúcsokat képező metszéspontok között. Felvehetnek olyan hajlított alakzatot is, mint pl. az un. keleti vagy velencei mintázatot. Ami lényeges az az, hogy paralelogrammaként viselkedjenek, amikor a megfelelő nyújtó erő hat rájuk.

A viszonylag puha, alapvetően sík, mégis három-dimenziós terméket főleg egy sík három-dimenziós közbülső termékből nyerjük, amelynek egy elsőd térfogatot kialakító dombornyomásos mintázata van, és amelyet dombornyomó eszköz segítségével alakítunk ki; az alapvetően a közbülső termék főként sík kiterjedésének irányában végzett nyújtás eredményeképpen ennek a közbülső terméknek egy tartós második térfogatot biztosít, amely az első térfogatra szuperponálódik. Más szavakkal, a dombornyomó eszköz, mintázatától függően alapvetően befolyásolja a nyújtással kialakított, szuperponált tartós második térfogatot.

Olyan, un. „mélyedéses” dombornyomó eszköz használata, amelynek vájataiba a sík kiinduló terméket préseljük, hogy kialakítsuk a tartós első térfogatú tömeget, különösen előnyös. E tekintetben a dombornyomó eszköz valóban olyan szöveteket foglal magában, amelyek a mélyedések közötti részen vannak egymással összekapcsolva, és amelyek a mélyedésekkel együtt a közbülső terméknek egy dombornyomásos mintázatot kölcsönöznek, amelyeknek a domború részei a mélyedéseknek felelnek meg, és amelyeket összenyomott és ily módon megerősített anyag vonalai határolnak, és ezeket a vonalakat a szövedék dombornyomása hozza létre. A „mélyedéses” dombornyomás eredményeként ezek a vonalak különösen előnyös módon egymással hálószerűén összekapcsolt, „csúcsával felfüggesztett paralelogrammákat képeznek úgy, hogy ez a háló pantográfként működik, amikor ellentétes nyújtó erőt alkalmazunk a nagy méretű sík kiterjedés irányába, és elsősorban a közbülső termék „csúcsával felfüggesztett paralelogrammái” átlós irányába. Ennek megfelelően a „csúcsával felfüggesztett paralelogrammát” a gép gyártási irányába kell igazítani, ha a nyújtás a gép gyártási irányában történik.

Különösen hatásos második térfogat-növekedés érhető el, ha a dombornyomó eszközön belül a mélyedések falai minden oldalon az eszköz felületétől kezdődően, azzal adott hegyesszöget bezáróan vannak kialakítva. Ez a hegyesszög előnyösen nem kisebb, mint 40 °, előnyösebben nem kisebb, mint 60 °. Legelőnyösebben azonban ez a szög 65 °-os.

Az egyedi alakzatok cm²-re eső száma szintén pozitívan befolyásolja a második térfogat kialakítását. Ennek megfelelően az egyedi alakzatok száma cm²-re eső száma lehet 0,5-6, előnyösebben 1-2,5 között.

A dombornyomó eszköz mérete ugyancsak befolyásolja a nyújtás eredményeként létrejött tartós második térfogat kialakulását. Ily módon a mélyedések mélységének a szélességhez viszonyított aránya 0,1-0,5 között lehet, előnyösen 0,2-03 között van.

A dombornyomó eszközön belül a mélyedések állhatnak fokozatosan változó oldalfalakból úgy, hogy az eszköz felületétől kezdődően a falrészek egymás után úgy helyezkednek el a mélyedések mélységében, hogy a falrészek által bezárt hegyesszögek az eszköz felületéhez képest az egymás utáni falrészeknél csökkenő jellegűek.

A dombornyomó eszköz mélyedései között lévő szövet szélessége előnyösen 0,5 mm és 3 mm között lehet, még előnyösebben pedig 1,2 és 2,2 mm közötti. A szöveteken belül még adott profil is kialakítható, és a szövetek mentén kialakított mélyedések sora, adott esetben, ezekben helyezhető el. Ennek eredményeként kiemelkedő részek alakulnak ki, amelyek, mint további térfogatnövekedések jelentkeznek a termék nyomtatási vonalai mentén.

A találmányt a továbbiakban részletesebben a mellékelt rajzokon, csupán vázlatosan bemutatott kiviteli alakjai segítségével ismertetjük, ahol az

1a ábrán egy papír termék dombornyomásos mintázatának vízszintes, vázlati ábrázolása látható, az

1b ábrán az 1a ábra szerinti termék előállításához szükséges dombornyomó eszköz vízszintes ábrázolása látható, az

1c ábrán az 1b ábra A-A vonal mentén vett részbeni keresztmetszeti rajza látható, a

2a-2c ábrákon az 1a-1c ábrákhoz hasonlóan, de más mintával ellátott nézetek láthatók, a

3a-3c ábrákon az 1a-1c, valamint a 2a-2c ábrákhoz hasonlóan, de egy másik kiviteli alak más mintával ellátott nézetei láthatók, a

4. ábrán egy dombornyomásos minta egy kiemelkedő részének egyetlen oldalfal része látható, vázlatos keresztmetszeti rajzon, az

5a-5c ábrákon egy dombornyomásos minta egy kiemelkedő részének több oldalfal része látható különböző keresztmetszeti nézetben, a ®^a ábra vázlatos keresztmetszeti rajzát mutatja egy dombornyomásos minta kiemelkedő részének domború oldaláról feszítetten állapotban, a ^8b ábra a kiemelkedő rész átlós metszeti rajzát mutatja a dombornyomásos eljárással előállított első térfogat megjelenítésével, a

7a,7b,7c,7d ábrák a 6a és 6b ábrákhoz hasonló ábrázolást mutatnak be, de a nyújtási/feszítési művelet végrehajtása utáni állapotban, ahol a nyújtással előállított második térfogat a 7b, 7c, 7d ábrákon, az első térfogat szuperponálásaként (az első térfogatra szuperponálódva) azonosítható, a ^8a ábrán az 1. ábra szerinti végső termék („diamond”) mintája látható , a ^8b ábrán a 8a ábra szerinti mintával rendelkező WC-papír tekercs látható, a ^9a ábrán a 2. ábra szerinti végső termék („orientál”) mintája látható, a ^9b ábrán a 9a ábra szerinti mintával rendelkező WC-papír tekercs látható, a

10a ábrán a 3. ábra szerinti végső termék („pillow) mintája látható , a

10b ábrán a 10a ábra szerinti mintával rendelkező WC-papír tekercs látható.

Az ábrákon összetartozó minták vannak ábrázolva, mint pl. az 1a és 1b ábrán, de oly módon, hogy az 1a ábrát az eszköz minta értelmében úgy keltene tekinteni, mint a dombornyomásos mintát (fordított nézet) és az 1b ábrát pedig, mint a dombornyomásos eszköznek megfelelő mintát, magát. Mivel - főként a közbülső termék kifejezésnél - a terméket a dombornyomásos eszköz segítségével állítjuk elő, csak a dombornyomásos eszközt ismertetjük részletesen a következőkben a három kiviteli alak alapján, mert ezzel egyidejűleg magát a terméket is jellemezzük.

Az a minta, amelyet „diamond” (gyémánt) mintaként jelöltünk meg, az 1a-1c ábrákon látható. A valóságban az 1a és 1b ábra szerinti minta 2:1 aránynak felel meg, és az 1c ábra szerinti egyedi bemutatás pedig 10.Ί aránynak felel meg. Ez a 2. és 3. ábrákra is vonatkozik.

A dombornyomásos eszköz dombornyomásos mintája magában foglalnak 1 szöveteket, amelyekből négy-négy egy négyzetet vagy paralelogrammát alkot, és úgy vannak egymás mellett elhelyezve, hogy az 1 szövetek hálót alakítanak ki.

Folytonosan sorba rendezve 2 mélyedéseket lehet az 1 szöveteken elhelyezni, amelyek a dombornyomásos közbülső terméken belül kis kiemelkedő részeket alkotnak. Azonban ezekre a 2 mélyedésekre nincs feltétlenül szükség. Egy, a lépcsőzetes 4a és 4b oldalfalakból kialakított nagy 3 mélyedés helyezkedik el az 1 szövetek között. A 4a oldalfalak az 5 eszközfelülettel a szöget zárnak be, a 4b falak pedig β szöget, amely kisebb, mint az a szög.

A 3 mélyedésnek a 4a oldalfalhoz viszonyítva c mélysége, a 4a és 4b oldalfalakhoz viszonyítva pedig d mélysége van. Az előbb említett méreteknek egy előnyös kiviteli alak szerint a következő értékei vannak:

a:	1 mm
b:	6 mm
c:	1 mm
d:	1,7 mm
a:	65 *
e:	0,25 mm.

A 2b ábra egy un. „orientál” (keleti) mintázatnak megfelelő dombornyomásos mintát mutat be, az M nyíllal jelzett gépirányban. Az arányértékek ugyanazok, mint az 1. ábrán, amelyek egyébként a 3. ábrára is érvényesek, itt a következő értékek kerültek megvalósításra:

a:	1 mm
b:	6 mm
c:	1 mm
d:	1,7 mm
e: i:	0,25 mm 1,4 mm átmérőben
k:	7 mm
a:	65 *.

Ha pl. egy selyempapírt, mint kiinduló terméket, minta alakú dombornyomással látunk el a megfelelő dombornyomásos eszköz segítségével, ahogyan az az 1., 2. és 3. ábrákon is látható, a selyempapírt egy gumihenger az 1 szövethez és a 3 mélyedésbe préseli, aminek következtében a kiinduló termék oly mértékű dombornyomáson megy keresztül, hogy az anyag a szövetek tartományában összetömörödik és megerősödik, és 6 kiemelkedő részek jönnek létre a 3 mélyedések tartományában, ahogyan arra a 6. ábráról is következtetni lehet. Az ábrán láthatók 7 dombornyomásos szélrészek. Ezek itt kifejezetten domborított vonalként vannak jelölve. A szövethálónak megfelelően ezek a vonalak a 6a ábra szerinti paralelogrammákat képeznek, ahol a vonalak metszéspontjai csúcspontoknak tekinthetők, ahogyan az a 3a és 3b ábrákból jól kivehető. Tekintettel a csúcsával felfüggesztett paralelogrammák térhálós szerkezetére, a teljes minta úgy viselkedik, mint egy mechanikus pantográf, amikor a 7a ábra szerinti S nyújtó erőt alkalmazzuk, ami a paralelogramma összeszűkülését eredményezi a P nyíllal jelzett pantográf mozgásnak megfelelően. A dombornyomásos eljárás folyamán a 6 kiemelkedő rész eredményeként kialakul egy első térfogat és egy 8 második térfogat -, amely az első térfogatra szuperponálódóan jön létre, és ahogyan azt a V nyíl jelzi a 7b, 7c, 7d ábrákon - alakul ki a nyújtási eljárással az S nyújtóerők segítségével.

Ami az eszköz-mélyedéseket illeti, a 4. ábra az egyik, egyedi oldalfalakkal és az azokhoz tartozó a szöggel rendelkező kiviteli alak vázlati rajzát mutatja be. Az 5a ábrán egy sor egymást követő 4a és 4b oldalfal látható a hozzátartozó a és β szögekkel, ahol a β szög kisebb, mint az a szög az eszköz felületéhez viszonyítva. Az 5c ábra szerint az is lehetséges, hogy kezdő 4a oldalfal részeket alakítsunk ki, amelyek egy ívelt 4d felülettel kupolaszerűén kapcsolódnak össze.

A találmányt a következőkben néhány példa kapcsán magyarázzuk el részletesebben.

1. PÉLDA

Egy kétrétegű selyempapír szövedéket húztunk le egy tartóhengerről és feltettük egy dombornyomó egységre. A kétrétegű selyempapímak az alaptömege 21,9 g/m^{1 2} volt, a szélessége pedig 50 cm. A selyempapír 100 %-os cellulóz pépből állt. A dombornyomó egység egy fémhengerből és egy gumihengerből állt. A fémhenger átmérője 198 mm volt. A gumihenger átmérője 174 mm, a gumi vastagsága 17 mm és a gumi 33 Shore keménységű volt. A felülettől befelé nyúló dombornyomó mélyedések az 1b és 1c ábrákon látható és az ahhoz tartozó leírás szerint megadott méretezésű voltak. A hengerek közötti domborítási nyomás 9420 N/m volt.

A dombornyomó egység alkalmazásával domborított terméket azután egy nyújtó egységre helyeztük (mindez egy berendezésen belül), ahol is nyújtásnak vetettük alá a gép gyártási irányában a szélességen keresztül 30 N/M húzó erővel. így keletkezett a fent említett második térfogat, amelyet szuperponáltunk a domborítással kialakított első térfogatra. A kiinduló terméket figyelembe véve 21,4 %os térfogatnövekedést értünk el. A gyártási irányú (M.D.) szilárdság ebben az irányban a kiinduló termékkel szemben 17,6 %-kal csökkent, vagyis a ennek megfelelően nőtt a rugalmasság. A kiinduló termék tekintetében, a szakadási nyúlás 12,3 %-kal, a keresztirányú szilárdság pedig 36,8 %-kal csökkent.

Nyújtás után, a terméket perforációval elválasztott térközönként/részenként hosszirányban hengerre feltekercseltük, mint WC papírt. Ennek a tekercsnek az átmérője 123,2 mm, az erőssége pedig 635 cm x 10'³ volt.

A fent említett gyártási irányú (M.D.) szilárdság a gép gyártási irányú (M.D.) feszítésének felel meg szakításkor. A kétrétegű selyempapírt vagy a készterméket 76 mm széles mintadarabokra vágtuk, és azután a gép gyártási irányával egy sorba rendeztük. A mintákat egy feszültség-vizsgáló két befogó pofája közé befogtuk. A befogó pofák közötti térköz 51 m volt és a mintát percenként 250 mm-rel nyújtottuk. Az eredmény a szakadás pillanatában elért csúcserő volt N-ben kifejezve. Hasonló műveletet végeztünk keresztirányban is. A tömeget úgy mértük meg, hogy az eredő anyagból levágott 10 lapot vagy a késztermékből levágott 5 lapot egymás fölé helyeztük és egy elektronikus vastagságmérő eszközzel, amelyet 2,9 kPa nyomással préseltünk össze. Az eredményt ezred mm-ekben mértük.

Az alaptömeget úgy állapítottuk meg, hogy még egyszer az eredő anyagból levágott 10 lapot vagy a kétrétegű késztermékből levágott 5 lapot egymás fölé helyeztük, mint 10 x 10 cm-es négyzeteket. A mintát azután megmértük, az eredményt 10-zel megszoroztuk, és úgy fejeztük ki kPa-ban.

A kész WC-papír tekercs átmérőjét úgy mértük meg, hogy az átmérőt megmérendő mérőszalagot tekertünk körbe a kész tekercs kerülete köré.

A kész WC-papír tekercs szilárdságát cm x 10'³-ban kifejezve a következőképpen mértük meg. A kész WC-papír tekercset a közepénél egy merev rúdra húztuk. Egy könnyű súlyú mérőeszközt lógattunk le a tekercs kerületéről. Kb. 15 mp-es beállási idő után a nullaállást olvastuk le a műszerről. Ezután nehezebb terhelő súlyt helyeztünk a tekercsre és 15 mp-es beállási idő után újra leolvastuk a műszert. A két leolvasás közötti különbséget jegyeztük fel a tekercs szilárdságaként ezred cm-ben kifejezve. Ez a szilárdság 635 cm x 10~³-t tett ki.

2. PÉLDA

A sorrend alapvetően ugyanaz, mint az 1. példánál, de a következő módosításokkal. A 2b és 2c ábrák szerinti adatoknak megfelelő dombornyomó eszköz. A fémhenger átmérője 191 mm volt.

A gyártási irányú (M.D.) szilárdság csökkenése (megnövekvő rugalmasság) a kiinduló termék tekintetében 22,9% volt a kész tekercs esetében, és a megfelelő keresztirányú szilárdság pedig 39,3 %-kal csökkent. A térfogat-növekedés 12 %-os volt. A kész tekercs átmérője 123,7 mm, a szilárdsága pedig 622,3 cm x 10’³ volt.

ÖSSZEHASONLÍTÓ PÉLDA

Összehasonlító példát végeztünk az 1. ábra szerinti minta felhasználásával. A fémhenger átmérője azonban 197 mm volt. Az a szög 38 -os, a b értéke 7,2 mm, és a d értéke 1,3 mm volt. Csak 1,7 %-os térfogat-növekedést értünk el. A kész WCpapír tekercs átmérője 120 mm és a szilárdsága pedig 503 cm x W³ volt.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás viszonylag puha, alapvetően sík, mégis három dimenziós termék előállítására, azzal jellemezve, hogy a következő lépéseket tartalmazza: a) egy viszonylag puha, alapvetően sima, sík kiinduló terméket dombornyomással három dimenziós mintává alakítunk át, amely az említett kiinduló termékből egy első térfogatot hoz létre; és

b) ezt a közbülső terméket nyújtjuk, amelyet tehát az említett kiinduló termék domborításával érünk el alapvetően annak jórészt síkbeli kiterjedése irányában, és létrehoztunk egy szuperponált, a domborítással átalakított közbülső termékhez képest egy második térfogatot.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a közbülső termék domborított mintája egymással hálósán összekötött „csúcsával felfüggesztett paralelogrammák” sokaságával van kialakítva, és a nyújtás nagyjából a paralelogrammákra átlós irányban történik.
3. Viszonylag puha, nagyjából sík, mégis három-dimenziós termék, amelynek három-dimenziós, dombornyomással létrehozott, első térfogat által képezett domborított mintájára egy második térfogat szuperponálódik.
4. A 3. igénypont szerinti termék, azzal jellemezve, hogy a második térfogat domború, és az első térfogatot képező domborított minta domború oldalára van ráhelyezve.
5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti termék, azzal jellemezve, hogy domborított minta alapvetően szimmetrikus domborított minta.
6. A 3-5. igénypontok bármelyike szerinti termék, azzal jellemezve, hogy a domborított mintán belül a vízszintes kiterjedésű domborított egyéni alakzatoknak olyan formájuk van, amely vagy egy kör alak közepére van kialakítva (természetesen el van távolítva a kör alakból) vagy pedig egy négyzet vagy négyszög közepére van megtervezve.

• w * ¹ * * * * · · · I ***·« ί·ι ^r \ι
7. A 3-6. igénypontok bármelyike szerinti termék, azzal jellemezve, hogy a domborított minta nagyjából rombusz alakú.
8. A 3-7. igénypontok bármelyike szerinti termék, azzal jellemezve, hogy alapvetően sík felületen domborított vonalak vannak kialakítva a domborított mintán belül az egyedi alakzatok között, ezek a vonalak egymással össze vannak kapcsolva és négy-négy közülük egyfajta csúcsával felfüggesztett paralelogrammát alkot, és a sok ilyen csúcsával felfüggesztett paralelogramma egymással hálósán van összekapcsolva.
9. Viszonylag puha, alapvetően sík, mégis három-dimenziós termék, amelyet egy domborított mintával ellátott sima három-dimenziós közbülső termékből nyerünk, amely egy elsőd térfogatot alkot, és dombomyomó eszközzel van kialakítva, a közbülső termékből hozzuk létre a tartós második térfogatot, amely szuperponálódik az első térfogatra, amely az alapvetően sík irányban történő nyújtás eredményeként jön létre.
10. A 9. igénypont szerinti termék azzal jellemezve, hogy a dombornyomó eszköznek mélyedései vannak, amelybe a sík kiinduló termék van bepréselve a tartós elsődleges tömeg számára.
11. A 9. vagy 10. igénypontok bármelyike szerinti termék, azzal jellemezve, hogy a dombornyomó eszköz egymással, a mélyedések között összekapcsolt szöveteket tartalmaz, a szövetek a mélyedésekkel együtt a közbülső terméknek olyan domborított mintát kölcsönöznek, amelyben a mélyedéseknek megfelelő kiemelkedő részeket az összenyomott és így megerősített anyag vonalai határolják, ezek a szövetek által domborított vonalak „csúcsával felfüggesztett paralelogrammákat” alkotnak, amelyek egymással hálószerűén kapcsolódnak össze úgy, hogy ez a háló egy pantográfhoz hasonlóan viselkedik, amikor ellentétes nyújtóerőket alkalmazunk a síkbeli kiterjedés irányában és a közbenső termék „csúcsával felfüggesztett paralelogrammáinak” alapvetően átlós irányában.
12. A 9-11. igénypontok bármelyike szerinti termék, azzal jellemezve, hogy a dombornyomó eszköz mélyedéseinek oldalfalai sajátos hegyes szöget zárnak be minden oldalon kezdve az eszköz felületével.
13. A 12. igénypont szerinti termék, azzal jellemezve, hogy a hegyes szög nem kisebb, mint 40 °, előnyösen nem kisebb, mint 60 °, még előnyösebben 65 °.
14. A 9-13. igénypontok bármelyike szerinti termék, azzal jellemezve, hogy a mélyedések lépcsőzetes oldalfalakból állnak, amelyek egymás mellé helyezve a mélyedések mélységébe az eszköz felületétől kiindulva hegyesszöget képeznek az eszköz felületéhez viszonyítva, és a hegyesszögek falrészről falrészre csökkennek.
15. A 9-14. igénypontok bármelyike szerinti termék, azzal jellemezve, hogy az egyedi alakzatok száma négyzetcentimétereként 0.5-6, előnyösen 1-2,5 között van.
16. A 9-15. igénypontok bármelyike szerinti termék, azzal jellemezve, hogy a mélyedések mélységének a szélességéhez viszonyított aránya 0,1-0,5 között, előnyösen 0,2-0,3 között van.
17. A 9-16. igénypontok bármelyike szerinti termék, azzal jellemezve, hogy a mélyedések közötti szövetek szélessége 0,5 mm -3 mm, előnyösen 1,2 mm és 2,2 mm között van.
18. A 9-17. igénypontok bármelyike szerinti termék, azzal jellemezve, hogy a szövetek profi losak, és előnyösen egy sor mélyedés van kialakítva a szövetek mentén.
19. A 3-18. igénypontok bármelyike szerinti termék, azzal jellemezve, hogy a felhasznált anyag selyempapír.

A meghatalmazott:

DANUBIA izabadalmi is Védjegy Iroda Kft