HU221819B1

HU221819B1 - Növényimmunizáló készítmények

Info

Publication number: HU221819B1
Application number: HU9902922A
Authority: HU
Inventors: Egon Moesinger
Original assignee: Novartis Ag.
Priority date: 1996-05-28
Filing date: 1997-05-27
Publication date: 2003-01-28
Also published as: RU2249363C2; AU717292B2; IL126266A; WO1997045018A1; PL187842B1; EP0949866A1; US20010014324A1; JP2001503733A; IL126266A0; CN1221319A; AU2962597A; ZA974689B; CN1146323C; US6326016B2; TR199802306T2; HUP9902922A2; ATE217758T1; DE69712785D1; EP0949866B1; GB9611089D0

Abstract

A találmány növényekben fitopatogén mikroorganizmusokkal szembenirezisztencia indukálására szolgáló szerre vonatkozik, mely szer egyolyan biomassza-extraktum, mely nem növénypatogén mikroorganizmusokbólszármazik, és a következő eljárással állítható elő: a) literenként 50g–200 g (száraz tömeg) nem növénypatogén mikroorganizmusokból származóbiomasszát szuszpen- dálnak szervetlen vagy szerves oldószerben; b)szobahőmérsékleten 1–12 órán át keverik; c) inkubálják; d)újraszuszpendálják; e) hagyják szoba-hőmérsékletűre hűlni; és f) adottesetben szűrik. A találmány további tárgya a fenti szert tartalmazókészítmény és eljárás a fenti szer előállítására. ŕ

Description

A találmány általánosan növényi immunizálásra, és részletesebben fitopatogén mikroorganizmusokkal, mint például fitopatogén gombákkal szembeni rezisztencia kiváltására szolgáló készítményekre és eljárásokra vonatkozik.

Különböző vizsgálatokban kimutatták, hogy a növények bizonyos betegségekkel szembeni érzékenysége nem azonos azzal, hogy azokkal a betegségekkel szemben hiányzik a rezisztenciamechanizmusokhoz szükséges genetikai potenciáljuk. Valójában tudjuk, hogy a rezisztencia a látszólag érzékeny növényekben is kiváltható oly módon, hogy azokat a növényi patogének avirulens formáival, hipovirulens növényi patogénekkel vagy a növényi patogének korlátozott mennyiségével inokuláljuk. Az így kapott rezisztencia tartós, és általában nem specifikus egy patogénre.

Ez a védelmi rendszer a korai patogénfelismerés eseményei által kiváltott, az inokulálás helyéről intraés intercellulárisan a teljes növény minden részébe transzdukálódó jelek komplex kölcsönhatása. Ezek a jelek egy sor indukálható védelmi reakciót váltanak ki azzal a céllal, hogy blokkolják vagy akár elpusztítsák a behatoló patogént. Számos védelmi reakció a géntranszkripció szintjén szabályozódik.

A patogén detektálása a növényfelszínhez a lehető legközelebb történik meg. A támadó patogén sejtfaldegradációs termékei (glukán elicitorok), valamint a megtámadott növénysejtek fragmensei (oligogalakturonid elicitorok) tartoznak a legjobban leírt vészjelzések közé. A támadás helyéről a másodlagos jelek az egész növényben széttelj ednek. Ezen szignálláncon belül a legjobban dokumentált vegyület a szalicilsav, de védekezéskiváltó jelként elektromos jeleket is leírtak már.

A bejövő vészjelző szignálok által indukált védekezési reakciók a kémiai, biokémiai és mechanikai védekezés széles spektrumát ölelik fel. Az egyszikű növényekben gyakran megfigyelhető a kallózlerakódás általi sejtfalerősödés szemközt azzal a ponttal, ahol a patogén megpróbál áthatolni. A két- és egyszikű növényekben hidrolitikus enzimeket (például lizozimaktivitással rendelkező kitinázokat, β-l,3-glukanázokat, proteázokat) figyeltek meg. A növények úgy is reagálhatnak, hogy toxikus másodlagos metabolitokat, úgynevezett fitoalexineket szintetizálnak lokálisan erősen megnövelt koncentrációban, mely képes elpusztítani a behatoló mikroorganizmust. A megtámadott növényi sejt legkorábbi reakcióinak egyike az aktív oxigéngyökök képzése, mely gyakran a fertőzés helye körül a sejtek korlátozott számban történő teljes feláldozásának kezdetét jelenti.

Meglepő módon úgy találtuk, hogy egy mikroorganizmusokból származó biomassza-extraktum, mely normális esetben nem okoz betegségeket semmilyen növényben sem (nem növénypatogén mikroorganizmusok), arra alkalmazható, hogy fitopatogénekkel szemben rezisztenciát váltson ki növényekben.

Következésképpen a találmány tárgya egy növényekben fitopatogén mikroorganizmusokkal szemben rezisztenciát kiváltó szer, amelyben a szer egy nem növénypatogén mikroorganizmusokból származó biomassza extraktuma, mely a következő eljárással állítható elő:

a) literenként 50-200 g nem növénypatogén mikroorganizmusokból származó biomassza (száraz tömeg) szuszpendálása szervetlen vagy szerves oldószerben;

b) keverés szobahőmérsékleten 1-12 órán át;

c) inkubálás;

d) újraszuszpendálás;

e) hagyni szoba-hőmérsékletűre hűlni; és

f) adott esetben szűrés.

(Ezután „találmány szerinti szer”)

A találmány olyan mezőgazdasági készítményeket is biztosít, melyek a fent leírt eljárással kapható szert mezőgazdaságilag elfogadható hordozóanyagokkal (hígítószerekkel) és adott esetben egy vagy több peszticiddel együtt tartalmazzák, és képesek a fitopatogén mikroorganizmusokkal szembeni rezisztencia kiváltására.

Szintén a találmány tárgya egy Penicillium chrysogenumból származó extraktum, mely növényekben rezisztenciát képes indukálni a fitopatogén mikroorganizmusokkal szemben.

A találmány további tárgya eljárás fitopatogén mikroorganizmusokkal szembeni rezisztencia kiváltására növényekben a találmány szerinti szer alkalmazásával a növényeken, a talajon vagy a magvakon. A szer alkalmazható mint olyan, azaz nem formált alakban, vagy egy mezőgazdasági készítmény formájában.

Szintén a találmány tárgya eljárás növényekben fitopatogén mikroorganizmusokkal szembeni rezisztencia kiváltására szolgáló szer előállítására, ahol a szer olyan nem növénypatogén mikroorganizmusok extraktuma, melyet a következőképpen kapunk:

a) literenként 50-200 g (száraz tömeg) nem növénypatogén mikroorganizmusokból származó biomasszát szervetlen vagy szerves oldószerbe szuszpendálunk;

b) szobahőmérsékleten 1-12 órán át keveijük;

c) inkubáljuk;

d) újraszuszpendáljuk;

e) hagyjuk szoba-hőmérsékletűre hűlni; és

f) adott esetben szűqük.

A „növény” kifejezés, ahogy a leírásban alkalmazzuk, jellemzően olyan termesztett növényeket jelent, melyeket azért növesztünk/termesztünk, hogy betakarítható termést állítsunk elő. A találmány körébe tartozó, rezisztencia bevezetésével védendő célnövények közé például a következő növényfajok tartoznak: gabonafélék (búza, árpa, rozs, zab, rizs, cirok és rokon gabonafélék), répa (cukor- és takarmányrépa), csonthéjas gyümölcsök, almatermésűek és lágy héjú gyümölcsök (alma, körte, szilva, őszibarack, mandula, cseresznye, meggy, málna, szeder), hüvelyesek (bab, lencse, borsó és szójabab), olajos magvúak (repce, mustár, mák, olajfa, napraforgó, kókusz, ricinus, kakaóbab és földimogyoró), tökfélék (uborka, tök és dinnye), rostnövények (gyapot, len, kender és juta), citrusfélék (narancs, citrom, grépfrút és mandarin), főzelékfélék (spenót, saláta, spárga, káposzta, répa, hagyma, fokhagyma, paradicsom, burgonya és bors), babérfélék (avokádó, fahéj és kámfor) vagy olyan növények, mint a kukorica, do2

HU 221 819 Β1 hány, dió, kávé, cukornád, tea, szőlő, komló, banán és természetes gumifa; dísznövények, füves terület (gyep) és töltések.

A találmány szerint védendő előnyben részesített növények közé tartoznak: a burgonyafélék, mint például paradicsom és burgonya, babok, tök, bors, dohány, földimogyoró és szőlő.

A találmány szerint védendő különösen előnyben részesített növények a burgonyafélék.

A „fítopatogén mikroorganizmusok” kifejezés, ahogy a leírásban használjuk, olyan gombákat, baktériumokat és vírusokat jelent, melyek megtámadják a növényeket, és a növények károsodását okozzák. A találmány szerinti szer különösen hatékony a fítopatogén gombákkal szembeni rezisztencia kiváltására. Ilyen fítopatogén gombák közé tartozik például a Phytopthora infestans, Cladosporium fulvum, Plasmopora viticola, Colletotrichum lagenarium, Pseudomonas lachrymans és Puccinid tritici.

A találmány szerinti szerrel különösen jó eredmények érhetőek el a burgonyafélék, mint például paradicsom és burgonya védelmében a Phytopthora infestansszal és Cladosporium fulvumma\ szemben, és szőlő védelmében Plasmopora viticolával szemben, és a tök védelmében Colletotrichum lagenariummal és Pseudomonas lachrymansszal szemben.

A „nem növénypatogén mikroorganizmusok” kifejezés, ahogy a leírásban alkalmazzuk, ezeknek a nemzetségeknek és fajoknak azokat a mikroorganizmusait jelenti, melyek nem okoznak betegséget a növényekben. Előnyösen a nem növénypatogén mikroorganizmusok nem növényspecifikus mikroorganizmusok, azaz nem szaporodnak a növényeken.

Példák azokra a mikroorganizmusnemzetségekre, melyek a találmány szerint alkalmazhatóak:

Baktériumok: Acetobacter, Achromobacter, Actinoplanes, Aerobacter, Alcaligenes, Arthrobacter, Bacillus, Brevibacterium, Cephalosporium, Clostridium, Corynebacterium, Cryptococcus, Escherichia, Flavobacterium, Gluconobacter, Lactobacillus, Leuconostoc, Methanobacillus, Methanomonas, Methylovibrio, Microbacterium, Micrococcus, Micromonospora, Mycobacterium, Nocardia, Propionibacterium, Protaminobacter, Proteus, Pseudomonas, Rhodopseudomonas, Saccharopolyspora, Sarcina, Sporotrichum, Streptococcus, Streptomyces, Thermomonospora, Thiobacillus, Xanthomonas;

Gombák és élesztők: Acremonium, Aschersonia, Ashbya, Aspergillus, Aureobasidium, Beaveria, Candida, Claviceps, Clitopilus, Curvularia, Cyclindrocarpon, Eremothecium, Erwinia, Fusarium, Fusidium, Gibberalla, Hansenula, Hirsutella, Klyveromyces, Metarhizium, Mucor, Myocandida, Neocosmospora, Phaecilomyces, Penicillium, Pericularia, Phanerochaete, Phcomyces, Pichia, Pullularia, Rhizopus, Saccharomyces, Schizosaccharomyces, Sclerotium, Sesquicilliopsis, Streptomyxa, Tolypocladium, Torula, Torulopsis, Trametes, Trichoderma, Trigonopsis.

A következők azoknak a fajoknak a példái, melyeket a találmány szerint alkalmazni lehet:

Baktériumok: Acetobacter aceti, Acetobacter suboxidans, Acetobacter xylinum, Achromobacter obae, Actinoplanes missouriensis, Aerobacter aerogenes, Alcaligenes faecalis, Arthrobacter hyalinus, Arthrobacter paraffineus, Arthrobacter simplex, Bacillus acidocaldarius, Bacillus amloliquefaciens, Bacillus amylosolvens, Bacillus brevis, Bacillus caldolyticus, Bacillus cereus, Bacillus circulans, Bacillus cougulans, Bacillus firmus, Bacillus licheniformis, Bacillus megaterium, Bacillus moritae, Bacillus polymyxa, Bacillus popiliae, Bacillus pumilis, Bacillus subtilis, Brevibacterium amylolyticum, Brevibacterium flavum, Brevibacterium lactofermentum, Clostridium acetobutylicum, Clostridium butyricum, Corynebacterium gelatinosum, Corynebacterium glutamicum, Corynebacterium guanofaciens, Corynebacterium hydrocarboclastus, Corynebacterium petrophilum, Cryptococcus laurentii, Escherichia coli, Flavobacterium aminogenes, Gluconobacter melanogenus, Lactobacillus bulgaris, Lactobacillus delbrueckii, Lactobacillus helveticus, Lactobacillus leichmanii, Lactobacillus pentosus, Leuconostoc brevis, Leuconostoc dextranicum, Leuconostoc mesenteroides, Methanobacillus omelianski, Methanobacillus soenhngenii, Methanomonas margaritae, Methanomonas capsulatus, Methanomonas methanica, Methylovibrio soehngeii, Microbacterium ammoniaphilum, Micrococcus glutamicus, Micromonospora carbonaceae, Micromonospora echinospora, Micromonospora inyoensis, Micromonospora olivoasterospora, Micromonospora purpurea, Mycobacterium phlei, Mycobacterium smegmatis, Nocardia alkanoglutinosa, Nocardia gardneri, Nocardia mediterránéi, Nocardia uniformis, Propiobacterium freudenreichii, Propionibacterium shermanii, Protaminobacter ruber, Proteus rettgeri, Pseudomonas amyloderamosa, Pseudomonas aureofaciens, Pseudomonas dacunhae, Pseudomonas dentrificans, Pseudomonas methylotrophus, Pseudomonas ovális, Pseudomonas pyrrocinia, Rhodopseudomonas spheroides, Saccharopolyspora erythraea, Sarcina lutea, Sporotrichum pulverulentum, Streptococcus cremonis, Streptococcus fradiae, Streptococcus lactis, Streptococcus mutáns, Streptococcus thermophilus, streptomyces összes faja, Thermomonospora curvata, Thermomonospora fusca, Thiobacillus ferroxidans, Thiobacillus thiooxidans;

Gombák és élesztők: Acremonium chrysogenum, Aschersonia aleyrodis, Ashbya gossypii, Aspergillus awomori, Aspergillus flavus, Aspergillus itaconicus, Aspergillus oryzae, Aspergillus sojae, Aspergillus terreus, Aspergillus wentii, Aureobasidium pullulans, Beauveria bassiana, Beauveria inflatum, Candida flareri, Candida lipolytica, Candida oleophila, Candida periculosa, Candida tropicalis, Candida utilis, Cephalosporium acremonium, Claviceps paspali, Claviceps fusiformis, Clitopilus passeckerianus, Curvularia lunata, Cylindrocarpon radicicola, Eremothecium ashbyii, Hansenula anomala, Hirsutella thompsonii, Klyveromyces fragilis, Klyveromyces lactis, Metarhizium anisophae, Mucor miehei, Mucor pusillus, Myocandida riboflavina, Neocosmospora vasinfecta,

HU 221 819 Β1

Phaecilomyces varioti, Penicillium chrysogenum, Penicillium camemberti, Penicillium griseofulvum, Penicillium roqueforti, Penicillium patulum, Phanerochaete chrysosporium, Phycomyces blakesleanus, Pichia guilliermondi, Pichia stiptis, Pullularia pullulans, Rhizopus delemar, Rhizopus formosaensi, Rhizopus japanicus, Rhisopus nigricans, Rhisopus niveus, Saccharomyces cerevisiae, Saccharomyces carlsbergiensis, Saccharomyces rouxii, Saccharomyces lipolytica, Schizosaccharomyces pombe, Sclerotium glutanicum, Sesquicilliopsis rosariensis, Streptomyxa affinis, Tolypocladium inflatum, Tolypocladium terricola, Torula cremoris, Torulopsis magnóliáé, Torulopsis utilis, Trametes sanguinea, Trigonopsis variábilis.

A nem növénypatogén mikroorganizmusok előnyösen gombák vagy élesztők, és különösen gombák.

A gombák különösen előnyös fajai a következő nemzetségekhez és fajokhoz tartoznak:

Acremonium spp. mint Acremonium chrysogenum, Aspergillus spp. mint Aspergillus awamori, Aspergillus itaconicus, Aureobasidium spp. mint Aureobasidium pullulans, Beauveria spp. mint Beauveria bassiana, Beauveria inflatum, Clitopilus spp. mint Clitopilus passeckerianus, Mucor spp. mint Mucor miehei, Mucor pusillus, Neocosmospera spp. mint Neocosmospera vasinfecta, Phaecilomyces spp. mint Phaecilomyces varioti, Penicillium spp. mint Penicillium chrysogenum, Penicillium camemberti, Penicillium citrinum, Penicillium griseofluvum, Penicillium roqueforti, Penicillium urticae, Penicillium patulum, Phanerochaete spp. mint Phanerochaete chrysosporium, Pullularia spp. mint Pullularia pullulans, Schizosaccharomyces spp. mint Schizosaccharomyces pombe, Tolypocladium spp. mint Tolypocladium inflatum, Tolypocladium terricola, Trametes spp. mint Trametes sanguinea, Trichoderma spp. mint Trichoderma koningii, Trichoderma reseei, Trichoderma viride.

A találmány szerint még előnyösebben alkalmazható mikroorganizmusok közé tartozik a Penicillium és a Cephalosporium nemzetségek, melyeknek Penicillium chrisogenum és Cephalosporium acremonium fajait különösen előnyben részesítjük.

A „biomassza” kifejezés a leírásban olyan szárított szervesanyag-hulladék termékeket jelent, melyek egy biotechnológiai fermentációs eljárásban, például gyógyszerek, mint például antibiotikumok előállítási eljárásában kaphatóak. A begyűjtéskor a nedves mikrobiológiai biomasszát szűréssel elkülönítjük a folyékony, például az antibiotikumot tartalmazó fázistól, és szárítjuk, például 4-6 órán át +130 °C és +150 °C között. Ez a szárított szervesanyag-hulladék termék szolgál kiindulási anyagként a találmány szerinti szer előállításához.

Előnyösen a kiindulási anyag egy olyan gomba biomassza (micéliumok), mely biotechnológiai fermentációs eljárások hulladék termékeiből, előnyösen Penicillium chrysogenum és Cephalosporium acremonium fermentációjából származik.

Az extrakciós eljárás (a) és (d) lépésének elvégzésére alkalmas szervetlen oldószer egyik előnyös példája a víz. Az (a) és (d) lépésekben történő használatra alkalmas szerves oldószerek közé tartoznak előnyösen például az alkoholok, mint például az izopropanol, etanol vagy metanol.

Általában 50-200 g (száraz tömeg) nem növénypatogén mikroorganizmusból származó biomassza per liter oldószer-koncentrációkat alkalmazunk. Előnyösen körülbelül 150 g (száraz tömeg) biomasszát szuszpendálunk az oldószerbe literenként.

Az (a) lépésből kapott szuszpenzió jellemzően körülbelül 2,8 és körülbelül 5,6 közötti pH-jú, előnyösen körülbelül 3,3 és körülbelül 3,6 közötti pH-jú, további beállítás nélkül. Ezt a szuszpenziót általánosságban szobahőmérsékleten (+20 és +25 °C között) 1-12 órán át keverjük [(b) lépés].

A (c) lépésnél a jellemző inkubációs körülmények az 1 óra +120 °C-on, a 2 óra +80 °C-on vagy a 12 óra +20 °C-on. Tehát a maximális hőmérséklet +120 °C és a minimális hőmérséklet +20 °C. 120 °C-on az inkubációs idő nem lehet több 2 óránál és nem lehet kevesebb, mint 0,5 óra, míg +20 °C-on a minimális inkubációs idő 8 óra és a maximum 70 óra lehet. A területen jártas szakember tudja, hogy hogyan kell meghatározni az inkubáció minimális és maximális idejét egy adott, + 120 °C és +20 °C közötti hőmérsékleten. Előnyösen az inkubálást egyidejűleg végzett melegítéssel vagy autoklávozással hajtjuk végre, például 1 órán át +120 °Con (ezzel a módszerrel kapott extraktumot ezután PEN-A-nak nevezzük) vagy 2 órán át 80 °C-on. A 12 órás +20 °C-on végzett inkubálással kapott extraktumot a következőkben PEN-B-nek hívjuk.

A (d) lépés szerinti újraszuszpendálást jellemzően úgy hajtjuk végre, hogy a szuszpenziót, mely a (c) lépés alatt lehet, hogy szilárd és folyékony fázisra különült el, rázzuk vagy keverjük.

Az (e) lépés természetesen csak akkor szükséges, ha a fentebb alkalmazott inkubálási hőmérséklet szobahőmérséklet.

Az (f) lépésben a szűrést jellemzően papírszűrőkön keresztül hajtjuk végre, mely egy barnás színű és a fermentációs termékekre jellemző illatú tiszta oldatot eredményez. A szűrést ipari méretekben adagonként vagy folyamatos centrifugálással vagy egy szűrőprés alkalmazásával hajthatjuk végre. A szűrési lépés a fitotoxicitás kockázatának csökkentését szolgálja. A találmány szerinti előnyös szereket az (f) lépést is elvégezve kapjuk.

Az (e) lépés vagy előnyösen az (f) szűrési lépés után az extraktumot megfelelő módon szárítjuk azért, hogy por formájában tudjuk csomagolni és szállítani, és a végfelhasználó újraszuszpendálhassa a találmány szerinti alkalmazás céljából. A szárítás körülményei nem kritikusak, bármely ismert eljárás, mint például a liofilizálás, a porlasztva szárítás vagy a rotációs szárítás alkalmazható.

Az extrakciós eljárásban történő változtatások az extraktum kívánt növényvédő aktivitásának súlyos veszteségéhez vezetnek és/vagy erős fitotoxikus mellékhatásokat okoznak.

A találmány szerinti szer jellemzően hatóanyagként tartalmaz:

HU 221 819 Β1

1) 2 és 30 közötti vagy ennél nagyobb polimerizációs fokú elágazó vagy el nem ágazó oligoszacharidokat,

2) monoszacharidokat, és

3) proteineket, glikoproteineket és/vagy lipoproteineket.

Előnyösen a találmány szerinti szer tartalmaz:

1) 0,5-8,0 g/12-30 vagy ennél nagyobb polimerizációs fokú elágazó vagy el nem ágazó oligoszacharidokat, főként béta 1-6 és béta 1-3 kötésben,

2) 0,1-4,0 g/1 monoszacharidot, és

3) 0,1-1,5 g/1 proteint, glikoproteint és/vagy lipoproteint.

Az említett oligoszacharidok hidrolíziséből felszabaduló monomerek főleg mannóz, galaktóz és glükóz, például 1:1:1 (Penicillium chrysogenumnál), 2:1:2, 1:1:2 vagy 2:1:1 arányban, de N-acitil-glukózamin, glukózamin és kitin is lehet.

A fő növényvédelem-indukáló aktivitás a <3000 dalton molekulatömegű molekulákhoz kapcsolódik.

A találmány fitopatogén mikroorganizmusokkal szembeni rezisztenciát indukáló készítményeket is biztosít, melyek hatóanyagként a találmány szerinti szert tartalmazzák egy mezőgazdaságilag elfogadható hígítószerrel (ezután hígítószer) és adott esetben egy vagy több növénypeszticiddel együtt. A készítményt hagyományos módon, például a találmány szerinti hatóanyag és a hígítószer és adott esetben további alkotórészek, mint például felületaktív anyagok összekeverésével kapjuk.

A hígítószerek kifejezés, ahogy a leírásban használjuk, folyékony vagy szilárd, mezőgazdaságilag elfogadható anyagot jelentenek, melyeket azért adhatjuk a hatóanyaghoz, hogy azt egy könnyebben vagy jobban alkalmazható formába vigyük, illetőleg hogy a hatóanyagot egy alkalmazható vagy kívánatos aktivitáserősségre hígítsuk. Ilyen hígítószerek például a talkum, kaolin, kovaföld, xilóz vagy víz.

Különösen a permet formájában alkalmazott készítmények, mint például a vízzel diszpergálható koncentrátumok vagy nedvesedő porok felületaktív anyagokat tartalmazhatnak, mint például nedvesíthető és diszpergálószereket, például a formaldehid naftalin-szulfonsavval képzett kondenzációs termékét, egy alkil-arilszulfonátot, egy ligninszulfonátot, egy zsírsav-alkil-szulfátot, egy etoxilezett alkil-fenolt és egy etoxilezett zsíralkoholt. Általában a készítmények 0,01-90 tömeg% hatóanyagot (találmány szerinti szer és adott esetben peszticidek), 0-20% mezőgazdaságilag elfogadható felületaktív szert és 10-99,99% hígító(ka)t tartalmaz. A készítmény koncentrált formái, például az emulziókoncentrátumok, általában körülbelül 2-90 tömeg%, előnyösen 5-70 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak. A készítmény alkalmazási formái általában 0,0005-10 tömeg% találmány szerinti hatóanyagot tartalmaznak, a permetezhető szuszpenziók jellemzően hatóanyagként például 0,0005-0,05, például 0,001, 0,002 vagy 0,005 tömeg% hatóanyagot tartalmazhatnak.

A szokásos hígítószerek és felületaktív anyagok mellett, a találmány szerinti szer valamilyen speciális célból további adalék anyagokat tartalmazhat, például stabilizálószereket, dezaktivátorokat (a szilárd készítményeknél vagy az aktív felszínnel rendelkező hordozóknál), a növényekhez történő adhéziót javító szert, korróziógátlókat, habzásgátlót és színezéket.

A találmány szerinti szerrel együtt alkalmazható megfelelő peszticidek közé fungicidek, herbicidek, baktericidek, inszekticidek és így tovább tartoznak. A találmány szerinti szert előnyösen fungicidekkel együtt alkalmazzuk, például kénnel, klórtalonillal, euparennel; guanidin fungiciddel, mint például guazatinnal; ditiokarbamátokkal, mint például mancozebbel, manebbel, zinebbel, propinebbel; triklór-metánszulfenil-ftálimidekkel és analógjaikkal, mint például kaptánnal, kaptafollal és folpettel; benzimidazolokkal, mint például karbendazimmal, benomillal; azolokkal, mint például difenokonazollal, ciprokonazollal, fluzilazollal, flutriafollal, hexakonazollal, propikonazollal, penkonazollal, tebukonazollal, metakonazollal, epoxikonazollal, tetrakonazollal, tritikonazollal, probenazollal, triciklazollal, flukvinkonazollal, proklorazzal; morfolinokkal, mint például fenpropimorffal, fenpropidinnel, dimetomorffal, vagy más jótékony hatású anyagokkal, mint például olyan fungicidekkel, mint a kvinoxifen, famoxiadon, spiroxamin, fenhexamid, 2(2-fenoxi-fenil)-(E)-2-metoximino-N-metil-acetamid, [2(2,5-dimetil-fenoxi-metil)-fenil]-(E)-2-metoximino-Nmetil-amid, (lR,3S/lS,3R)-2,2-diklór-N-[(R)-l-(4-klórfenil)-etil]-3-metil-ciklopropán-karboxamid, metoxi-akrilátok és metoximino-akrilátok, mint amelyeket a WO 97/00011 számú nemzetközi közzétételi irat (I) képletében ismertetnek, azoxistrobin, krezoxiom-metil, cimoxanil, ciprodinil, pirokvilon, oxadixil, metalaxil vagy R-metalaxil, vagy olyan inszekticidekkel, mint amilyen a fúratiokarb vagy az EP A 0580553 számú európai közrebocsátási irat (I) képletével ismertetett vegyületek, melyek közül a ciprokonazollal, propikonazollal, Rmetalaxillal vagy az oxadixillel történő kombinációkat részesítjük előnyben.

Az ilyen kombinációk különösen hatásosak a késői burgonyavész (Phytophtora infestans), az antroknózis (Colletotrichum lagenarium), a rozsda (Puccinia tritici), az árpalisztharmat (Eysiphe graminis), a baktériumos hervadás (Erwinia tracheiphila), és a szögletes levélfoltosodás (Pseudomonas lachrymans) járvány hatásos kezelésében és megelőzésében.

Példák a növényi fungicid készítményekre

a. Nedvesíthető porkészítmény rész találmány szerinti szárított formában lévő szert összekeverünk és őriünk 4 rész szintetikus finom szilikával, 3 rész nátrium-lauril-szulfáttal, 7 rész nátriumligninszulfonáttal és 66 rész finom eloszlású kaolinnal és 10 rész kovafölddel addig, amíg az átlagos részecskeméret 5 mikron körüli nem lesz. A kapott nedvesíthető port alkalmazás előtt vízzel hígítjuk, hogy egy permetezhető folyadékot kapjunk, melyet levélpermetezéses, valamint gyökéröntözéses alkalmazásra lehet felhasználni.

b. Granulátumok

94,5 tömegrész kvarchomokhoz egy dobmixerben 0,5 tömegrész kötőanyagot (nemionos tenzid) permetezünk, és az egészet alaposan összekeverjük. 5 rész talál5

HU 221 819 Β1 mány szerinti szárított formában lévő szert adunk hozzá, és az élénk keverést addig folytatjuk, amíg 0,3-07 mm közötti részecskeméretű granulátumkészítményt nem kapunk (ahol szükséges, a granulátumokat 1-5 tömeg% talkum hozzáadásával szárítjuk). A granu- 5 látumot úgy használjuk fel, hogy azt kezelendő növények körül lévő talajba juttatjuk.

c. Emulziókoncentrátum tömegrész találmány szerinti szert 10 tömegrész emulgeálószerrel és 80 tömegrész xilollal keverünk 10 össze. Az így kapott koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációjú emulzióformává hígítjuk az alkalmazást megelőzően.

d. Magcsávázó szer rész találmány szerinti szert 1,5 rész diamil-fe- 15 nol-dekaglikol-éter etilén-oxiddal alkotott adduktjával, rész orsóolajjal, 51 rész finom talkummal és 0,5 rész rodamin B színezékkel keverünk össze. A keveréket egy kontraplex malomban 10 000 rpm-nél őröljük, amíg kevesebb mint 20 mikronos átlagos részecskémé- 20 retet nem kapunk. A kapott száraz por jó adherens, és a magokra felvihető, például 2-5 percig egy lassan forgó edényben történő keveréssel.

A találmány szerinti szert a növényeknél úgy alkalmazhatjuk, hogy a levél és/vagy szár felszínét permetez- 25 zük, a talajnál is alkalmazhatjuk a talaj öntözésével vagy úgy, hogy a granulumokat vagy kapszulákat bedolgozzuk a talajba, vagy alkalmazhatjuk a magoknál, csávázószerként felvive.

Az előnyben részesített alkalmazási mód a levelek és/vagy szárak felszínének permetezése vagy a váltakozó levél- és/vagy szárfelszín permetezésének és a talaj öntözésének kombinációja.

Amikor a találmány szerinti szert úgy alkalmazzuk, hogy a levelek és szárak felszínét permetezzük, az további alkotórészeket, úgymint a szakterületen ismert hordozószereket, stabilizálókat, felületaktív anyagokat és ragasztóanyagokat tartalmazhat.

Amikor a készítményt magcsávázó szerként alkalmazzuk, azt ragasztóanyagokkal kombinálva készíthetjük el, vagy lehetnek kapszulázott formában, melyet ismert kapszulázási módszerekkel állítunk elő.

Az alkalmazandó találmány szerinti szer mennyisége jellemzően 0,005-1,0 g glükózekvivalens per növény, vagy alternatív lehetőségként 0,05-2 kg/ha és kezelés. Ismételt kezelésre szükség lehet. A glükózekvivalenseket a glükózstandardot alkalmazó „Anthron” eljárással határozzuk meg [Dische, Z. Color Reactions of Carbohydrates. In Methods in Carbohydrate Chemistry (szerk.: Whistler R. L., Wolfrom M. L.) Academic Press Inc. New York (1962)].

Az a koncentráció, melynél a növényekben történő rezisztencia kiváltására alkalmazzuk az extraktumot, jellemzően 0,5-3,0 g/1 glükózekvivalens.

A védelem mértékét a kontrollnövényekhez viszonyítva a következő képlettel számoljuk ki:

% fertőzött levélfelszín_kontroll-% fertőzött levélfelszín_keze|, % védelem--x 100 % fertőzött levélfelszín_kontroll

A következő példákkal mutatjuk be a találmányt. A példák a bemutatást szolgálják a korlátozás szándéka nélkül.

1.példa: Extraktum készítése Penicilliumból

Penicillintermelésből származó Penicillium chrysogenum micéliumhulladék 300 g-ját (száraz tömeg) egy 2000 ml-es Duran® üveglombikba visszük át, melyhez desztillált vizet adunk 2 liter végtérfogatban (az oldat pH-ja 3,2-es volt). Az így kapott szuszpenziót szobahőmérsékleten 1 órán át 700 rpm-mel keveijük, és ezután 1 órán át +121 °C-on és 1 bar nyomáson autoklávozzuk. Ezután a még forró lombikot óvatosan összerázzuk, és hagyjuk lehűlni és leülepedni egy éjszakán át. Ezután a lombik teljes tartalmát egy 1 x 10-es Melitta® papír kávéfilíeren átszűrjük, és a folyékony szűrletet, mely az aktív extraktumot (ezután PEN-extraktum) tartalmazza, összegyűjtjük. Az extraktum cukortartalmát (glükózekvivalens) glükózstandardot alkalmazó „Anthron” eljárással határozzuk meg [Dische, Z. Color Reactions of Carbohydrates. In Methods in Carbohydrate Chemistry (szerk.: Whistler R. L., Wolfrom M. L.) Academic Press Inc. New York (1962)].

Jellemzően a PEN-extraktum 5 g glükózekvivalenst tartalmaz literenként, és jellemzően 2-3-szorosára hígítjuk, mielőtt a tesztnövényeknél alkalmaznánk.

2. példa: Paradicsom Phytopthora infestans elleni kezelése

Növény és gombaanyag: „Baby FI” fajtájú paradicsom (Lycopersium esculatum) növényt nevelünk üvegházban egy 120 üreges ágyásban 1/3 homok és 2/3 TKS1® talaj keverékében +25 °C-on 16 óra nappali fény/8 óra sötétség megvilágítási módban. 14 nap múlva a palántákat külön-külön 10 cm átmérőjű cserepekbe tesszük át, és ugyanilyen körülmények között tartjuk őket másik három hétig.

Egy Phytopthora infestans törzset kétszeresen konkáv módon kivágott burgonyagumó-szeleteken (biogazdaságból származó Bintije fajta) tenyésztünk zárt műanyag tálcákban +12-16 °C-on 60-80% relatív páratartalom mellett 6-7 napon át.

Oltóanyag-szuszpenziót készítünk oly módon, hogy a sporuláló Phytopthora infestans micéliummal teljesen beborított burgonyagumó-szeleteket 100 ml jéghideg desztillált vízzel mossuk. A micéliumtörmeléket szűréssel eltávolítjuk, és a sporangiumok mennyiségét mosóedényben egy „Neubauer” számlálókamrában történő számlálással egy mikroszkóp alatt meghatározzuk.

Az oltóanyag sűrűségét 30-40 000 sporangium/mlre állítjuk be közvetlenül az inokulálás előtt.

Kezelés: Paradicsomnövényeket öt valódi leveles állapotukban PEN-extraktummal öntözzük és/vagy per6

HU 221 819 Β1 metezünk 7 és 3 nappal azelőtt, mielőtt Phytopthora infestans sporangiumszuszpenzióval inokulálnánk.

Öntözés: A növényeket a kezelés előtt egy napig szárazon tartjuk, és a cserepeket 7x7 cm-es tálcára helyezzük, hogy összegyűjtsük a felesleges öntözőoldatot. 60 ml, 1-2 g glükózekvivalens per liter tartalmú PEN-extraktumot alkalmazunk szobahőmérsékleten üvegházban.

Permetezés: A teljes növényt 1-2 g glükózekvivalenst tartalmazó PEN-extraktummal permetezzük közel lefolyásig (körülbelül 10-15 ml per növény) egy JATO 232 FR modellű levegővel hajtott permetezőpisztollyal, 0,5 bar nyomásnál.

A kezelés után a növényeket üvegházban tartjuk, amíg a kiváltó inokulálást el nem végezzük. A kontrollnövényeket desztillált vízzel álkezeltük.

Inokulálás a betegség kiváltására: A kezelt és kontrollnövényeket hozzávetőleg 10 ml jéghideg sporangium% fertőzött levélfelszín_ko]% védelem=% fertő:

szuszpenzióval permetezzük egy szellőztetett inokulációs kamrában, JATO 232 FR modellű levegővel hajtott permetezőpisztolyt alkalmazva 0,2 bar nyomáson, mely az alsóbb levelek felszínét finom cseppecskék homogén rétegével fedi be.

Közvetlenül az inokulálás után a növényeket plexiüveg dobozokba tesszük át, és +12—h16 °C-on és 100%-os relatív páratartalom mellett 24 órán át sötétben tartjuk őket. Ezután visszavisszük őket az üvegházba, és a fentebb leírt standard körülmények között tartjuk őket.

Kiértékelés: 5-6 nappal az inokulálás után, amikor a jellemző tünetek láthatóvá válnak a kontrollnövényen, a fertőzés mértékét vizuálisan meghatározzuk a tesztnövények alsó öt levelén lévő fertőzött levélterület százalékaként. A védelem mértékét a kontrollnövényekhez viszonyítva a következő képlet szerint számoltuk ki:

-% fertőzött levélfelszín_kezei_t

-xl00 levélfelszín_kontroll

Az eredményeket az la. táblázatban mutatjuk be.

A legjobb eredményeket a kombinált öntözési-permete- 25 zési alkalmazással kapjuk.

la. táblázat:

PEN-nel végzett öntözéses, permetezéses és kombinált öntözéses/permetezéses kezelésekkel indukált növényi θθ védekezés Phytopthora infestansszal szemben paradicsomnövényeken

Kezelés⁰	PEN koncentrációja	% fertőzött levélterület	% védelem
\| ö+p	1,5 g/1, 2,0 g/1	4	91
1 Ö+P	0,5 g/1,1,0 g/1	10	75
1 Ö+P	1,5 g/1,0,5 g/1	23,3	50,1
I Ö+P*	2,0 g/1,1,5 g/1	8	89
1 2Ö	1,5 g/1	40	14,3
1Ö	1,5 g/1	18,3	60,8
2P	1,5 g/1	10	78,6
IP	1,5 g/1	16,7	64,2
kontroll, víz		47
♦kontroll, víz		73

állapotukban növényvédekezést indukálunk Phytophthora infestansszal szemben. Az eredményeket az Ib. táblázatban mutatjuk be. A legjobb eredményeket a permetezéses alkalmazással értük el.

Ib. táblázat:

PEN-nel végzett permetezéses és kombinált öntözéses/permetezéses kezelésekkel indukált növényi védekezés Phytopthora infestansszal szemben burgonyanövényekben

Kezelés⁰	PEN koncentrációja	% fertőzött levélterület	% védelem
1Ö+1P	2 g/1,2 g/1	10	83
1Ö+1P	1 g/i, 1 g/i	20	67
2P	3 g/1	7	89
2P	2 g/I	3	95
2P	1 g/1	8	86
2P	0,5 g/1	27	56
BABA	500 ppm	23	61
kontroll, víz		61	0

Az értékek négy független kísérlet átlagai. Az átlag hibája <9,5%. Ö=öntözés, P=permetezés.° Első kezelés 7 nappal az inokulálás előtt, második kezelés 3 nappal az inokulálás előtt. * Ez az érték egy eltérő kísérletből származik, és ezért eltérő kontrollérték tartozik hozzá, ahogy az az la. táblázat utolsó sorában látható.

3. példa: Burgonya Phytophtora infestans elleni kezelése

A 2. példa szerinti eljárást alkalmazva „Bintje” fajtájú gumókból nevelt burgonyanövényekben négyleveles

Az értékek négy független kísérlet átlagai. Az átlag hibája <11%. Ö=öntözés, P=permetezés.° Első kezelés 7 nappal az inokulálás előtt, második kezelés 3 nappal az inokulálás előtt. BABA=standard kémiai indukálószerként béta-vaj savat alkalmaztunk.

4. példa: Babnövények Uromyces appendiculatus elleni kezelése

Növény és gombaanyag: „Musica” fajtájú bab (Phaseolus aureus) két magját egy 8 cm átmérőjű cse60 répben növesztettük 1/3 homok és 2/3 TKS1 talaj keve7

HU 221 819 Β1 rékében +25 °C-on 16/8 h fény/sötétség megvilágítási módban 16 napon át. Cserepenként egy palántát választunk ki a vizsgálat céljából közvetlenül azelőtt, mielőtt a másodlagos levelek (lomblevelek) kihajtogatódtak volna.

Egy Uromyces appendiculatus törzs spóráit KRYO folyékonynitrogén-tartályból vettük ki. 1 mg spórát adtunk 1 ml inokulációs szuszpenzióba.

Kezelés: A másodlagos (lomb) leveles állapotú babnövényeket Uromyces appendiculatus sporangium- 10 szuszpenzióval öntöztünk és/vagy permeteztünk 7 és 3 nappal az inokulálás előtt.

Öntözés: A növényeket a kezelés előtt egy napig szárazon tartottuk, és a cserepeket 7x7 cm-es tálcára helyeztük, hogy összegyűjtsük a felesleges öntözőolda- 15 tót. 40 ml, 1-2 g glükózekvivalens per liter tartalmú PEN-extraktumot alkalmaztunk. A kezelést követően a növényeket üvegházban tartottuk +20-+25 °C között egy napig locsolás nélkül.

Permetezés: A teljes növényt 1-2 g glükózekviva- 20 lenst tartalmazó PEN-extraktummal permeteztük közel lefolyásig (körülbelül 10-15 ml per növény) egy JATO 232 FR modellű levegővel hajtott permetezőpisztollyal, 0,5 bar nyomásnál.

A kezelés után a növényeket üvegházban tartottuk, amíg a betegséget kiváltó inokulálást el nem végeztük. A kontrollnövényeket desztillált vízzel álkezeltük.

Inokulálás a betegség kiváltására: A kezelt és kont5 rollnövényeket hozzávetőleg 3 ml sporangiumszuszpenzióval permeteztük egy szellőztetett inokulációs kamrában egy JATO 232 FR modellű levegővel hajtott permetezőpisztolyt alkalmazva 0,2 bar nyomáson, mely az alsóbb levelek felszínét finom cseppecskék homogén rétegével fedte be.

Közvetlenül az inokulálás után a növényeket plexiüveg dobozokba tettük át, és +20 °C-on és 60%-os relatív páratartalom mellett 24 órán át sötétben tartottuk őket, majd a megvilágítást bekapcsoltuk, és a növényeket ugyanilyen körülmények között tartottuk további négy napon át. Ezután visszavittük őket az üvegházba, és a fentebb leírt standard körülmények között tartottuk őket. A nem inokulált leveleket eltávolítottuk.

Kiértékelés: Két héttel az inokulálás után, amikor a kontrollnövényeken a gomba sporulált, a fertőzés mértékét az inokulált leveleken lévő fertőzött levélterület százalékaként vizuálisan meghatároztuk. A védelem mértékét a kontrollnövényekhez viszonyítva a következő képlet szerint számoltuk ki:

% fertőzött levélfelszín_kontroll-% fertőzött levélfelszín_kezelt% védelem=---χ 100 % fertőzött levélfelszín_konlroii

Az eredményeket a II. táblázatban mutatjuk be. 30 A legjobb eredményt két öntözéses alkalmazásnál, a 2 g/l-nél és a 0,5 g/l-nél kaptuk.

II. táblázat:

PEN-nel végzett permetezéses kezeléssel indukált növényi védekezés Uromyces appendiculatusszal szemben babokon öntözéses/permetezéses és kombinált öntözéses/permetezéses alkalmazásokban

Kezelés*	PEN koncentrációja	% fertőzött levélterület	% védelem
2Ö	2 g/1	5	95
2Ö	lg/1	60	37
2Ö	0,5 g/1	3	97
1Ö+1P	2 g/1	17	82
1Ö+1P	lg/1	33	65
1 1Ö+1D	0,5 g/1	50	47
2P	2 g/1	27	72
2P	lg/1	90	5,3
2P	0,5 g/1	60	37
kontroll, víz		87	9

Az értékek négy független kísérlet átlagai. Az átlag hibája <8,5%. Ö=öntözés, P=permetezés. * Első kezelés 7 nappal az inokulálás előtt, második kezelés 3 nappal az inokulálás előtt.

5. példa: Búza kezelése Puccinia recondita spp. tritici ellen

Növény és gombaanyag: „Arina” fajtájú búza (Ttiticum arvense) tíz magját 8 cm átmérőjű cserépben növesztettük 1/3 homok és 2/3 TKS1® talaj keverékében 35 +25 °C-on 16/8 h fény/sötétség megvilágítási módban 7 napon át amíg az első levél teljesen ki nem nőtt.

Puccinia recondita tritici barna rozsda törzset szaporítottunk ugyanilyen fajtájú búzán. A teljesen fertőzött sporuláló leveleket levágtuk, és a spórákat 0,05% Tween 20®-t tartalmazó vízbe leráztuk. Az inokulum sűrűségét 100 000 spóra per ml-re állítottuk be.

Kezelés: Olyan búzanövényeket permeteztünk 7 és 3 nappal az inokulálás előtt, amelyeknek a második levele éppen hogy kialakult. A teljes növényt 1-2 g glükózekvivalenst és 0,05% Tween 20-t tartalmazó PENextraktummal közel lefolyásig permeteztük egy JATO 232 FR modellű, levegővel hajtott permetezőpisztollyal, 0,5 bar nyomáson.

A kezelés után a növényeket üvegházban tartottuk, 50 amíg a betegséget kiváltó inokulálást el nem végeztük. A kontrollnövényeket desztillált vízzel álkezeltük.

Inokulálás a betegség kiváltására:

A kezelt és kontrollnövényeket hozzávetőleg 3 ml sporangiumszuszpenzióval permeteztük egy szellőzte55 tett inokulációs kamrában egy JATO 232 FR modellű levegővel hajtott permetezőpisztolyt alkalmazva 0,2 bar nyomáson, az alsóbb levelek felszínét finom cseppecskék homogén rétegével befedve.

Amikor a cseppecskék megszáradtak, a növényeket 60 plexiüveg dobozokba tettük át, és +20 °C-on és 60%8

HU 221 819 Β1 os relatív páratartalom mellett 24 órán át sötétben tartottuk őket, majd a megvilágítást bekapcsoltuk, és a növényeket ugyanilyen körülmények között tartottuk további négy napon át. Ezután visszavittük őket az üvegházba, és a fentebb leírt standard körülmények között tar- 5 tottuk őket.

Kiértékelés: Tíz nappal az inokulálás után, amikor a kontrollnövényeken a gomba sporulált, a fertőzés mértékét az inokulált leveleken lévő fertőzött levélterület százalékaként vizuálisan meghatároztuk. A védelem mértékét a kontrollnövényekhez viszonyítva a következő képlet szerint számoltuk ki:

% fertőzött levélfelszín_kontroH-% fertőzött levélfelszín_kezelt% védelem=-x 100 % fertőzött levélfelszín_kontroll

Az eredményeket a III. táblázatban mutatjuk be. Akkor értük el a legjobb eredményeket, amikor a PENnek egy 2-3 kD-os frakcióját alkalmaztuk 2 g/l-es koncentrációban.

III. táblázat:

PEN-nel és a PEN molekulaméret szerinti frakcióival végzett permetezéses kezeléssel indukált növényi védekezés Puccinia recondita spp. triticivel szemben búzán

Kezelés⁰	Koncent- ráció	% fertőzött	% védelem
PEN	2 g/1	15,9	73,9
PEN	1 g/1	42,2	30,9
PEN >30 kD	4 g/1	21,4	65
PEN >10 kD	2 g/1	33,3	45,5
PEN >10kD	1 g/1	25	59
PEN 2-3 kD	2 g/1	8,9	85,4
PEN 2-3 kD	1 g/1	20	67,3
PEN >300D	1 g/1	11,1	81,3
PEN >300D	0,5 g/1	33,3	45,5
CGA 245 704	30 ppm	31,3	48,8
CGA 245 704	60 ppm	60	20
készítmény kontroll		42,9	29,8
víz kontroll		61,1	0

Az értékek négy független kísérlet átlagai. Az átlag hibája <10%. A BION® CGA 245 704 hatóanyagát alkalmaztuk kémiai standard indukálószerként.

6. példa: Uborka kezelése Colletotrichum lagenarium és Pseudomonas lachrymans ellen Növény/patogén anyag: Wisconsin fajtájú uborka (Cucumis sativus) növényeket nevelünk 10 napon át üvegházban 40 ml-es cserepekben. Petri-csészékben V8-zöldség-juice-agaron Colletotrichum lagenariumot tenyésztünk +20 °C-on 7 napig. Pseudomonas lachrymanst tenyésztünk YDC-tápközegben (élesztődextróz-kalcium-karbonát) 24 órán át +30 °C-on Erién- 55 meyer-lombikokban.

Kezelés: A levélzetet 1,5 vagy 3 g/1 glükózekvivalens PEN-A vagy PEN-B extraktumot tartalmazó permetoldattal permetezzük közel lefolyásig egy speciális permetezőt alkalmazva. Kezelés után a növényeket üvegházban +22 °C-on 3 vagy 7 napon át inkubáljuk. A kontrollnövényeket vízzel kezeljük.

Inokulálás a betegség kiváltására: C. lagenarium 15 (1,2 xlO⁵ spóra/ml) spóraszuszpenziót permetezünk a növény levélzetére, egy Velbiss permetezőpisztolyt alkalmazva. A növényeket 30 órán át 95%-os relatív páratartalom mellett (RL) +23 °C-on sötétben inkubáljuk. Majd a növényeket üvegházba visszük át +22-23 °C20 ba normál LR-en.

P. lachrimans (10⁸ sejt/ml) szuszpenziót permetezünk a levélzetre egy Velbiss permetezőpisztolyt alkalmazva 2 bar nyomásnál. Az inokulálás előtt a növényeket 100%-os RL-en 4 órán át inkubáltuk. Az inokulálás után a növényeket ismét 100%-os RL mellett +23-24 °C-on üvegházban inkubáljuk.

Kiértékelés: Hat (P. lachrymans) vagy 7-8 (C. lagenarium) nap elmúltával a betegséget vizuálisan értékeljük, és megbecsüljük a megtámadott levélfelszín százalékát. Az eredményeket a következő táblázatban foglaljuk össze:

% gátló aktivitás, kezelési napok az inokulálás előtt	PEN-A	PEN-B
1,5 g/1	3,0 g/1	1,5 g/1	3,0 g/1
Colletotrichum/ uborka 3 nap	96	92	98	96
Colletotrichum/ uborka 7 nap	0	95	0	0
Pseudomonas/ uborka 3 nap	10	10	80	35
Pseudomonas/ uborka 7 nap	0	20	20	20

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims

1. Növényekben fitopatogén mikroorganizmu50 sokkal szembeni rezisztencia indukálására szolgáló szer, ahol a szer egy biomassza-extraktum, mely biotechnológiai fermentációs eljárásokból, olyan nem növénypatogén mikroorganizmusokból származik, melyek között a Saccharomyces nemzetség mikroorganizmusai nincsenek jelen, és a következő eljárással állítható elő:

a) literenként 50 g-200 g (száraz tömeg) nem növénypatogén mikroorganizmusokból származó biomassza szuszpendálása szervetlen vagy szerves oldó60 szerben;

HU 221 819 Β1

b) keverés szobahőmérsékleten 1-12 órán át;

c) inkubálás;

d) újraszuszpendálás;

e) hagyni szoba-hőmérsékletűre hűlni; és

f) adott esetben szűrés.

2. Az 1. igénypont szerinti szer, ahol a nem növénypatogén mikroorganizmusokból származó biomassza biotechnológiai fermentációs eljárások hulladék termékeiből származó gomba biomassza.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szer, ahol a nem növénypatogén mikroorganizmus egy nem növényspecifikus mikroorganizmus.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti szer, ahol a biomassza Acremortium spp., Aspergillus spp., Aureobasidium spp., Beauveria spp., Clitopilus spp., Mucor spp., Neocosmospera spp., Phaecilomyces spp., Penicillium spp., Phanerochaete spp., Pulhdaria spp., Schizosaccharomyces spp., Tolypocladium spp., Trametes spp. és Trichoderma spp. fermentációjából származik.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti szer, ahol a biomassza Penicilium chrysogenum és Cephalosporium acremonium fermentációjából származik.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti szer, mely hatóanyagokként

1) 2 és 30 közötti polimerizációs fokú elágazó vagy nem elágazó oligoszacharidokat,

2) monoszacharidokat, és

3) 3000 daltonnái kisebb molekulatömegű proteineket, glikoproteineket és/vagy lipoproteineket tartalmaz.

7. Növényekben fitopatogén mikroorganizmusokkal szemben rezisztencia kiváltására szolgáló készítmény, mely hatásos mennyiségben az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti, növényi rezisztenciaindukáló szert tartalmaz egy mezőgazdaságilag elfogadható hígítószerrel együtt.

8. A 7. igénypont szerinti készítmény, mely továbbá egy vagy több növénypeszticidet is tartalmaz.

9. Növényekben fitopatogén mikroorganizmusokkal szembeni rezisztencia indukálására képes Penicillium chrysogenumbói származó extraktum.

10. A 9. igénypont szerinti extraktum, ahol az extraktum a következő eljárással előállított extraktum:

a) literenként 50 g-200 g (száraz tömeg) Penicillium chrysogenumbói származó biomassza szuszpendálása szervetlen vagy szerves oldószerben;

b) keverés szobahőmérsékleten 1-12 órán át;

c) inkubálás;

d) újraszuszpendálás;

e) hagyni szoba-hőmérsékletűre hűlni; és

f) adott esetben szűrés.

11. A 9. vagy 10. igénypont szerinti extraktum, ahol a koncentráció 0,5-3,0 g/1 glükózekvivalens.

12. Eljárás fitopatogén mikroorganizmusokkal szembeni rezisztencia indukálására növényekben, azzal jellemezve, hogy a növényeknél a talajnál vagy a magoknál az 1-6. igénypont bármelyike szerinti szert alkalmazzuk hatásos mennyiségben.

13. Eljárás növényekben fitopatogén mikroorganizmusokkal szembeni rezisztencia indukálására szolgáló szer előállítására, mely említett szer nem növénypatogén mikroorganizmusok biomasszájának extraktuma, azzal jellemezve, hogy a következő lépéseket hajtjuk végre:

a) literenként 50 g-200 g (száraz tömeg) nem növénypatogén mikroorganizmusokból származó biomasszát szuszpendálunk szervetlen vagy szerves oldószerben;

b) szobahőmérsékleten 1-12 órán át keveijük;

c) inkubáljuk;

d) újraszuszpendáljuk;

e) hagyjuk szoba-hőmérsékletűre hűlni; és

f) adott esetben szűrjük.