ELJÁRÁS MEZŐGAZDASÁGI KÉSZÍTMÉNYEK HORDOZŐANYAGÁNAK ELŐÁLLÍTÁSÁRA ÉS SZABÁLYOZOTT HATÁSÚ TALAJ FERTŐTLENÍTŐ ÉS TALAJKONOICíONÁLŐ KÉSZÍTMÉNYEK « e
A találmány szabályozott hatású talajfertőfienitö készítmények előállítására vonatkozik előkezelt rlollttufa hordozón.
A szabályozott hatású talájfeíiotlenltő készítmények alkalmazását a talajban élő és a haszonnövények gyökérzetét károsító rovarkártevők és fitopatogén mikroorganizmusok elleni védelem Indokolja, A talajban való védőhatás meghosszabbítása és intenzivebbé tétele egészen más feladatot jelent, mint a növények lombozatán történő felületvédelem. A felmerülő problémák a következők:
- A megfelelő védőhatás és a jó esírázáskoh tápanyagfelvétel biztosítása érdekében a hatóanyagot a vetett mag vagy palánta közvetlen környezetébe kell helyezni. Ebben a helyzetben külön problémát jelenthet a növényi tápanyag koncentrációja, ami akadályozhatja a mag csírázását és leégefheti a palánták gyökérzetét.
- Csapadékos időjárás esetén a hatóanyagok gyorsan kímosódhatnak, szennyezhetik ez elfolyó vizeket, illetve a hatóanyag veszteség miatt csökken a védöhatás.
- Száraz időjárás esetén, ha a növények még nem árnyékolják a talajfelszínt, akkor a talaj felső rétege 4ö-50°C-ra Is felmelegedhet, így a nagy gőzfenzlöjű hatóanyagok használatakor nagymértékű hatóanyag veszteséggel kell számolni.
- Biztosítani kell azt, hogy a hatóanyag, és az abban lévő védőhatású mezőgazdasági vegyszerek és növényi tápanyagok minél nagyobb felületen érintkezzenek a talajszemcsékkel és a növények gyökérzetéveΙΑ szabályozott hatású mezőgazdasági hatóanyagok előállítását a növényvédelmi helyzetben bekövetkezett változások indokolják. Példáéi a kukoncaterroelésben « > « az elmúlt évtizedekben olyan rovarkártevő jelent meg, ami a talajban a kukorica gyökérzetét károsítja. Ennek a kártevőnek - kukorioabogár (Díabrotíaca vírgífera) - életmódja ehér a talajban a növényeket károsító rovarkártevők (Agnotes sp., Melolentha sp.) életmódjától. A gyökéren károsító lárvák kártétele a kukorica kelését követően kb. egy hónap múlva kezdődik meg, amikor már a nem szabályozott hatású mezőgazdasági hatóanyagok, így a laiajínszektíeidek hatása jelentősen csökken. A védekezés a nem szabályozott hatású talajinszekticldekkeí csak úgy oldható meg, ha a mezőgazdasági területre az engedélyezett hatóanyag mennyiségének a többszörösét szórják ki a rovarkártevő elpusztítása céljából. Ez súlyos környezetvédelmi problémákat okozhat a talajban éló hasznos szervezetek, illetve a területen mozgó vadak mérgezése miatt.
Szabályozott hatású talajfertőtlenitö és tápanyagszolgáitató keverőberendezést ismertet a 200 579 Íajstromszámú magyar szabadalom, amelyben alaginh, zeolít és osíi tőzeg összekeverésével először szabályozóanyag keveréket készítenek, majd ezt műtrágyákkal elkeverik, végül aktív hordozóanyag keverékként tőzeget kevernek hozzá.
A WO 03/1045877 irat szerint mlkroszemcsés műtrágya, növényvédőszer és koadjuváns komponenst kevernek össze a hatóanyag szabályozott leadása céljából, a koadjuváns viasz, előnyösen karnauba és kandeiilía viasz esetleg zsirsavészterekkel elkeverve.
Műtrágya és rovaröiőszer kombináció előállítását ismerteti a DE 2000980 számú német szabadalom amelyben a savas ρΗ-ra érzékeny diazinont karbamíd-formaldehíd kondenzációs termékre viszik fel. A karbamid és formaldehid mőlaránya 1:1-tői 3:1 dg terjed. Ennek hatására a bomlás csökken, a diazinon hatástartama meghosszabbodik.
A 212 044 számú magyar szabadalom olyan növényvédöszer készítményt ismertet amely szerint egy aífa-telhetien aminszármazék peszticíd hatóanyagot tartalmazó vizes oldat pH-ját 5,5 vagy ennél kisebb értékre •állítják,, és ezt az oldatot a nagy abszorpciós kapacitású (pl, zeolií) hordozóra viszik fék
A fent példaszerűen ismertetett módszerekkel a következő problémák vannak:
• Az előállítási módszerek bonyolultak és az alkalmazási területek korlátozottak,
- A gyártási költség tűi magas, hogy alkalmas legyen a mezőgazdasági hatóanyag vagy műtrágya hatékonyságának a megjavítására.
- A hatóanyagok szabályozott hatásához szükséges oldószerek károsak lehetnek a környezetre.
- A jelenlegi mezőgazdasági gyakorlat szerint az alkalmazott bevonatok gyorsan Iebomlanak, nehézzé teszik a fékezett leadása tulajdonság kialakulását,
A tapasztalat szerint a mezőgazdasági hatóanyagok biológiai hatékonyságának megtartása vagy kiterjesztése vagy a káros hatás csökkentése nem oldható meg teljes mértékben. Az ismert eljárások bonyolultak és a felhasznált alapanyagok drágák, így nagyon sok probléma vár megoldásra a technológia és a költséghatékonyság szempontjábóL
Közismert, hogy a felszínközeiben kitermelhető rioliftufa jelentős arányban tartalmaz zeoiitot A zeoiitra jellemző, hogy nagy aktív ioncserélő felülete van, amely grammonként eléri a 60-70 m2-t A zeolitek nagy fajlagos felületük miatt kiváló adszorbensek, ioncserélők és katalizátorok, A vegyipart felhasználásra elsöSdfbán a nagy kíinoptliclit és/vagy mcrdenlt tartalmú kőzetek alkalmasak, Gázadszorpciös vizsgálatok igazolják azt, hogy a magas kllnptilolít és/vagy mordenit tartalmú zeolitek ioncserélt és savval (sósav) kezelt származékai ♦ ♦ adszorbeálják a CO2:SQ2;N2:NBy stb. gázokat Az előkezeli zeoiitokat eredményesen használja a vegyipar a salétromsav gyárakból kibocsátott nltrózus gázok (nitrogén-monoxld, nitrogén-oxid) eltávolítására is.
A vegyipar által alkalmazott természetes eredetű zeoiitokat a felhasználási terület igényel szerint elő kell készíteni. A megfelelő optimális paramétereket rendszerint csak magas hőmérsékletű, nagynyomású, hosszú időtartamú beavatkozásokkal lehet elérni. A vegyipar mellett a mezőgazdáság is használja a természetes eredetű zeoiitokat. A zeolltok mezőgazdásági jelentősége abból adódik, hogy az ásvány ioncserélő képességével képes arra, hogy bizonyos körülmények között reverzibilisen tárolja a különféle agrokemikáliák hatóanyagait, majd lassú, folyamatos leadással biztosítsa azt a növények vagy a termesztő közeg felé. A zeolít tartalmú kőzetek említett előnyös tulajdonságait a mezőgazdasági gyakorlat azonban nem használja ki megfelelő mértékben. A mezőgazdasági gyakorlatban a zeolííot elsősorban állattartó telepek szagtalanítására és házikerti zöldségnövények trágyázására használja standardizált összetételű ásványkompozfamok alakjában.
A zeolít, mint inaktív hordozóanyag számos mezőgazdasági készítmény előállításánál alkalmazható. A zeolltok térhálós szerkezetű Al-sziiikátok igen változatos pórusszerkezettel. A zeolltok jellemzően katlonoserélö jellegűek., de ez nem tisztán jelentkezik, hanem kevert formában kemoszorpcíőval és adszorpcióval. Az ilyen adszorfeens szerkezetben a struktúra nem ugyanazon helyei felelősek az egyes tulajdonságokért, mivel a pörusrendszerben a felület nem sík, a felszín kémiai és energetikai tulajdonságai nem azonosak, ami kihat az adszorpció folyamatára. A zeolltok mezőgazdasági felhasználásánál fontos szempont a katlonoserélö jelleg. A zeolltok ioncserélő-kapacitása cca. 200-300 '♦'** *.,*·** ··-·” « ♦ χ·<
mi!iiekvivaiens/1 öő g. Ez az érték lift anyagásványok esetén 20-40 milliekvivalens/1GS g, kaolinek esetén pedig 6-8 milliekvivalens/töö g. A zeolitokban az együttható határfelületi fizikai-kémiai hatások között fontos szerepe van a pH-nak. Az agrokémiában használják az úgynevezett rejtett kémhatás fogalmát Ez alatt azt értik, hogy mig a zeolit 5 tömeg%-os ioncserélt vizes szeszpenziőjának pH értéke 7,37, addig semleges- és tömény KCI-oldatban szaszpendáiva a zeolitot a pH érték 5.,77. Így elég savas kémhatású ahhoz, hogy pl. azammóntom''k5nnatreagá|ön:Ez^reak:ctóazGnfean-nem teljes; azazazeolit felületén az ammónia nem kemoszorpcióval kötődik meg, A kötött ammónia mooííis, a kötődés egy edszorpcto-íoncsere-fetoieti kémhatás együttes eredménye aminek következményé, hogy a zeolit átmeneti ammónia tárolóként viselkedik, A zeolitok térszerkezetüknél fogva alkalmasak a különféle pesztiddek pl: foszforsavészíerek szabályozott leadására, de aktív centrumaik bázskusak, igy a találmány szerint alkalmazott inszektiöidek lebontását elősegítik. A zeolit találmány szerinti kezelésénél az aktív centrumok bázisos jellege megváltozatható, és á pH érték stabilizálható. Az aktív centrumok jellegének megváltoztatása és stabilizálása ioncserélt viz - ecetsav és etilén- vagy dietilén glikol elegyével megoldható .A kezelő oldal mennyisége a zeolit tömegének 2G~ 25%-a. A kezelést követó kíméletes szántás során a víz az egyensúlyi viz kivételével teljesen elpárologtatható, az eceísavböl a kemiszorbeálódotf rész a zeolit üregeiben megmarad, aminek eredményeként a zeolit 5%-os ioncserélt vizes szoszpenziója savas pH értéke 4 - 5,5 marad. A zeolitokra jellemző alumínium - szilikát szerkezeten az etilén-glikol kemiszorbeálódlk, Az eljárás eredményeként a találmány célkitűzésének megfelelő szabályozott hatású, inszektiöidek hatástartamának megnövelésére alkalmas hordozóanyagot kapunk.
·· χ·*'· * * ♦ ♦ :· χ » ί * · * * « ♦ «♦ «♦ «« ¢..^
Az így -előállított hordozó használata ©setén nincs szükség a mezőgazdasági hatóanyagok kapszuiázására illetve bevonására.
A készítmény összetétele folytán szabályozza a leadását a környezetben lévő talajba, ezzel hatástartamukaf megnöveli, lehetővé teszi a készítmény előállítási technológiája különböző tápelemek hozzákeverését, a komplex készítmény pedig szemcsemérete folytán hozzáférhetővé válik a talajban az elvetett magok és palánták győkérzetéhez, Így az egyes komponensek hatásukat küíőn-kütön szabályozottan fejtik kl.
A találmány szerinti eljárás mezőgazdasági készítmények hordozó anyagának előállítására rlolittufa felhasználásával azzal jellemezhető, hogy 100 tömegrész riolltfufát 20-30 tömegrész (0,05-0,075):(0,2-0,3):1,0 arányú ecetsav, etílénglíkoí, detlíénglikol vagy ezek metil- vagy etílétereí és Ioncserélt viz elegyével kezelünk környezeti hőmérsékleten, majd a kezelt riolittufát 40-50°C-on tömegállandóságig szárítjuk, adott esetben 10-40 mikrométer szemcseméretűre őröljük. Az alkalmazott rlolittufa legalább 30 % zeolif tartalmú, amelyben a kíinoptlíoílt és a mordenlt tömegaránya 2:1.
A fenti hordozóanyag felhasználásával szabályozott hatású talajkondlcionáló és/vagy talajíertőflenltő készítményeket állítunk elő, amelynek során talajfertötlenitö és/vagy talajkondlcionáló növényi tápelemeket és formázási segédanyagokat a fenti hordozóanyaggal, adott esetben inaktív hordozóanyaggal is összekeverve homogenizáljuk, 10-40 mikrométer szemcseméretűre őröljük és 0,5-1,0 mm átmérőjű 0,5-1,5 mm hosszúságú szemcsékké granuláljuk,
Peszfícid hatású hatóanyagként a találmány szerinti készítményekben alkalmazhatók a taíajinszekticidek karbamátok, így a karbofurán (2,3dihÍdrö-2s2~dimetiíbenzofurán-7-lí-metííkarbamát), karboszulfán [2,3-dihidro8
2>2-dimebibenzofüFán-7-j|(dibutiteminodo)rneSlkart>amáQ> neoníkotínoidok, igy az imidakíoprid (1 -(8~kJőr~3 -plrid iímetll)-N-nítroimidazoíidin-2íüdénamin), acetamiprid ((E)-N 1-|(8-klór-3-pirídíl)metiiLN2-dano-N1metiiaceíamidin), ktetianídín ((E)-1 --(2- klór-i ^-tiazol-S-íl-metiO-Smetil-2-nitroguanidin), tiakloprld ((Z)~3-(8~kiőr-3-piridiimetil)-1,3tiazoiídín-2-ííidéncíánamid), dinotefuran ((RS)-1-metii-2-nsírO“3-(íetrahidro3-furílmetü)guamdin)( tíametexam (3-(2-kíör-1 s3~tíazol-~5~íkrnetii)~3metÍI-1,3t5-oxadiazinan-4-ílidénínítro)amin)! foszforsavészterek, így a kíórpírifosz (O,Ö-díetlí O-3,5,6~triktör-2-pirídít foszfortloát), píretroidok, igy a bfentrin (2-metí!bifeníl~3-i:l-meiii (Z)-(1RS,3RS)~3-(2-klór-3,3,3tritrifiuorp rop-1 -enII)-2,2-dírasdíciklopropánkarboxilát, teflutrin (2,3,5,6tetratrifluoM-meíííbenzö (Z)-(1RS,3RS)-3-(2-któr-3,3,3-trftnfíuorprop-1“eníO2,2-dimetiídkbpropánkarboxüát) fenílpírazolok, így a fíproml ((±)-5-amino~1 -(2,8diklőr-a,a,a-trítnftuer-p-tol!l)-4-tritrluormetíSszutfÉnüpirazote-3-karbonitrH) és ezek keverékei.
A védő hatású pesztidd hatóanyagokként alkalmazhatok a természetes eredetű növényi kivonatok, melyek hatásosak a paraziták, baktériumok, vírusok és egyéb mikroorganizmusok ellen, mint a növényi algák, fokhagyma-, alga-, csalán extraktumok, továbbá a természetes eredetű növényvédőszerek, így pyrethrum, azadíradln, toenon, nikotin extraktumok és azok keverékei. A védőhatású hatóanyagok koncentrációja a találmány szerinti készítményekben 0,1-20,0 tömeg %, előnyösen 1,0-10,0 tömeg %, míg a vívőanyagként alkalmazott megnövelt adszorpcíós kapacitású nolíttufa koncentrációja 5,0-40,0 tömeg %, előnyösen 5,0-20,0 tömeg %. Biológiailag aktív szilárd hordozóként * * » 4 « « χ * ♦ » » * * * ♦♦ Φ # «·.» alkalmazhatók még a találmány szerinti készítményekben a sziíiciumdíoxid, bentonit, kaolin, kréta, kovaföld, növényi őrlemények.
A találmány szerinti készítményekben a megnövelt adszorpcíós kapacitású riolittufa és az inaktív szilárd hordozók tömegaránya 5:1 — 1:5, A találmány szerinti készítmények tartalmazhatnak még ragasztó- és szétesést elősegítő adalékokként tignin-szulfonátokat, barnátokat, huminsav kivonatokat, keményítőt, cellulózt, természetes növényi extraktumokat, természetes eredetű vagy szintetikus tannint, polí(vinil)-pírrolidont, vinfl-pirroiidont, szűrői kopolimereket 1-5 tömeg % mennyiségben. A védöhatásu hatóanyagok stabilizálására és a hatékonyság fokozására a találmány szerinti készítményekben természetes- vagy szintetikus viaszokat vagy azok észterezett, zsírsavakkal alkotott keverékét, Így hidroxianizöibuiiiátöf (BHA), hidroxitoluolbutíiátot (BHT), epoxíláít növényi olajokat, epoxíláít zsírsavak észtereit alkalmazhatjuk legfeljebb 1 tömeg % koncentrációban.
A találmány kiterjed olyan készítményekre is, amelyek a védőhatású mezőgazdasági vegyszerek mellett növényi tápelemeket is tartalmaznak. Növényi tápeiemként használhatók a nitrogén-tartalmú műtrágyák, így a kálium-, kalcium-, ammóniám-, nátrium-nitrát, ammónium-szuHát, karbamid, karbamid-formaldehíd kondenzátum, oxamíd, kaioíumcianíd, szerves eredetű nitrogéntartalmú anyagok, pl. vérÜszt, A találmány szerinti készítmények nitrogén tartalma 0,0-10,0 tömeg % lehet. Foszfor tartalmú trágyaként az ammóníum és káliumfoszfátok, pohfoszfátok, karbamídfoszfáf, szuperfoszfát, lágy nyersfoszfát, termofoszfát, kalciumfoszfál, káliumfoszfít csonfliszt használható. A találmány szerinti készítmények foszforpentoxidban (P2OS) kifejezett foszfortartalma 0-40 tömeg %. Káliumtartalmú tápanyagként kálium-kiorid, -nitrát, -szulfát, -foszfát alkalmazható a találmány szerinti kompozícióban, melynek, káilum-tartalma káliumoxidra (K2O) átszámítva 0~W,ö tömeg %. A másodlagos tápelemek közöl elemi ként, kalciumot, magnéziumot (szulfát, karbonát, klorid, nitrát, foszfát), mikroelemeket (oxid-, só- vagy ketalizált formában), Igy bort, kobaltot, rezet, vasat, mangánt, molibdént, cinket és azok keverékét tartalmazhatnak a találmány szerinti készítmények.
Felismerésünk abban foglalható Össze, hegy a zeolit ioncserélő kapacitását illetve hatóanyag megkötőképességét szabályozni keli ahhoz, hogy egyrészt alkalmas legyen a nitrogénműtrágyák bomlásakor felszabaduló ammónia fifotoxikus hatásának mérséklésére a talajban felszabaduló ammónium-iohok megkötésével, másrészt a zeolit olyan aktív centrumait csökkenteni 111. lefedni szükséges, amelyek a peszicidek talajban való bomlását okozhatják. Ugyanis a peszticldek, igy a foszforsavészter típusú inszektleldek gyors bomlása bekövetkezhet a zeolit bázikus centrumai hatására, ezek lefedésével azonban alkalmassá válik az adszorpciós kapacitás növelése és a megkötött inszekticid szabályozott leadása a talajban. Azt találtuk tehát, hegy ha az ecetsav mennyiségét úgy állítjuk be, hogy 5 tömeg %-os ioncserélt vizes szüszpenziöjának pH értéke 4,0-5,8 között legyen, akkor a kitűzött célt elérjük és az alkalmazott etilénglikol jelentős hányada a zeeliten megkötve marad..
A találmány szerinti eljárással kapott készítmény megköti a magas gáztenziójú mezőgazdasági vegyszerek gőzeit, megakadályozva azok eltávozását, illetve pufferhstásával kiegyenlíti a talajcidatok sékonoentrácicját és a pH-ját, A készítmény használatával gazdaságosan és hatékonyan biztosítható a védőhatású mezőgazdasági hatóanyagok hatástartamának növelése anélkül,
HÖ|y növelni kellene azok hektáronkénti adagját. Nem kell számolni a készítmény ·* * φ
» ” V * ·< * * .ΦΦ ** * **<
alkalmazásakor a tápelemek oldódásakor kialakuló magas sőkoncentráció káros hatásával sem. így a vetett mag vagy palánták gyökérzetének közvetlen közelébe helyezett tápelemek akkor állnak a növények rendelkezésére, amikor arra a legnagyobb szükségük van. A talajszemcsékkel és a növények gyökérzetével, illetve a károsltókkaí való minél nagyobb felületen történő érintkezés ágy érhető el, hogy a lehető legkisebbre csökkentjük a találmány szerinti készítmények szemeseméretét. A szemcseméret kialakításakor azonban kompromisszumot kell kötni a gépi klszőrhatóság technikai korlátái és a minél nagyobb fajlagos felület között. A mezőgazdaságban használt speciális granulátum szórók 0,5-1,0 mm átmérőjű és 0,7-1.2 mrn hosszúságú mikrogranelátumokat képesek kijuttatni egyenletesen 12-20 kg/ha dózisban.
A találmány .szerinti készítmények előállítását és biológiai hatékonyságát az alábbi példákkal szemléltetjük;
1. példa
Ammónia megkötő képesség vizsgálata A felhasznált zeolit ásványos összetétele a következő;
Füidpát;
Montmorillonit;
Iliit;
Kílnoptilöüt:
Mordenif;
abc d,0 tömeg % legalább 3,0 tömeg: % legalább 3,0 tömeg % legalább 20,0 tömeg % legalább 10,0 tömeg %
Felületaktív devltriflkált kőzetüveg; legalább 15,0 tömeg % Felületaktív SiOs származék; legalább 3,0 tömeg % Vas- és mangánexid származékok;, legalább 1,0 tömeg % Inaktív ásványos komponensek. legfeljebb 25,0 tömeg %
♦ * « * φ * * » * * * ♦ φ » ♦ « X « « ♦ X φ * ♦ X Μ
A zeollt kémiai összetétele a következő:
S1O2:
AbO2
Fe2O3;
MnO:
CaO:
MgO:
Na2O:
K2O:
Ízzítási veszteség;
70,0-78,0 tömeg %
S.Ö-15,0 tömeg % ,0-2,5 tömeg % 0,3-10 tömeg 5¾ 2,0-4,0 tömeg % 0,2-1,5 tömeg % 0,3-2,0 tömeg % 2,0-6,0 tömeg % 4,0-7,0 tömeg %
Kezelt zeoiít hordozó előállítása során első lépésben elkészítjük a kezelő elegyet, ami 18 kg Ioncserélt vízből, 4 kg etilénglíkolhól és 1,25 kg 98%-os ecetsavból tevődik össze. Ez a mennyiség 100 kg zeollt aktiválásához elegendő. A víz mennyiségének változásával s nedvesített zeollt állagát módosíthatjuk. Az elegy elkészítését követően 300 l-es Lődige keverőbe 100 kg 80-90 mikrométer szemcsenagyságú őrölt zeoíifot adagolunk, erre nyomásos porlasztóval 23,25 kg aktiváló elegyet permetezünk 5-7 perc alatt, majd a nedvesített port eltávolítjuk a keverőkészülékből, A nedvesített port 4Ö-45QC-on tálcás szántón 5-8 órát szárítjuk, aminek során utóreakciók zajlanak le. Szárításra fluldágyas szárítók is használhatóak. Itt a szárítási hőmérséklet 50-8Ö0C, a szárítási idő 1-3 óra. A kezelőt zeollt előállításának másik módszere a bemeritéses eljárás. Ebben az esetben 30-40 t%~os zeollt szzoszpenziot készítünk a kezelő elegyben, amit folyamatosan keverhetünk 3-4 óráig, majd a szuszpenziót porlasztva szárítjuk.
X*
A zeolítból 3,0 kg-os tölteteket képeztünk és 0,5 m/w% ammónia tartalmú gázáramot vezetünk át a tölteléken a zárt rendszerben. Az átvezetés Időtartama 6 óra volt. Ezt követően mértük a gáz ammónia tartalmát.
|
Kezelések |
NH3-koncenfáHoő
m/w% |
Csökkenés % az eredeti
koncentrációhoz
viszonyítva |
|
; Kezeletlen zeolít
fenti összetételű |
0,39 |
22,0 |
|
Eoetsav+ Ioncserélt víz
0.05:1,0 elegy ével
kezelt zeolít |
0,28 |
44,0 |
|
Et íléngllkok Ioncserélt v íz
0,2:1,0 elegyévei
kezelt zeolít |
0,27 |
48,0 |
|
1 példa szerint kezelt
zeolít |
0,13 |
74,0 |
2, példa
Hatástartam vizsgálat
A készítmény pesztlcíd leadásának ütemét vizsgáltuk közvetett módon. Az előállított kezelt zeolltra propán-2-olban oldott, és észterezett repceolaj szuszpendált nagy gözteníőjó (V.p, 48 mPa) demeton-S-methyl inszektleidet permetezünk folyamatos keverés közben, és formázási segédanyagot is adagolunk. A keveréket homogenlzálás után granuláljuk, és 0,5-1,0 mm átmérőjű, 1,0-1,5 mm hosszúságú míkrogranolátumokat állítottunk elő. A találmány szerinti készítmény hatását a hasonló ásványi összetételű, de nem aktíváit zeolít tartalmú. Illetve hagyományos eljárássá! előállított standard kontrollal hasonlítjuk össze. Az utóbbi eljárásnál vivőanyagként kukoricadarát használtunk. A készítmények hatóanyag koncentrációja
2,5 tömeg %· volt. A készítmények hatását reteklégy ellen vizsgáltuk. A kezelések az alábbiak voltak.
20,0 kg/í 20,0 kg/ha 20.0 kg/h
1. Kezeletlen kontroll
2. Standard kontroll (kukoricádéra)
3. Standard kontrol (nem aktivált 4 Találmány szerinti készítmény 2,5 tömeg %
A. vizsgálatokat 4 Ismétlésben, 10 mfoss parcellákon végeztük. A készítményeket április végén kiszórtuk a talajfelszínre, és sekélyen (2-3 cm) bedolgoztuk a talajba. Ezt követően a parcellákat megfeleztük, és a fél parcellába kerek-piros típusú hónapos retket vetettünk. A vetést követően 30 nap múlva értékeltük a tavaszi káposztalégy (Deíia radlcum) fertőzést, és a vetetien területbe azonos típusú retket vetettünk, amit szintén 30 nap múlva értékeltünk. Ezzel a közvetett módszerrel jellemeztük a készítmények hatástartalmát, Illetve közvetve a kezelt zeolltok ioszektícid adszorpclos kapacitásának változását.
I. vetés
|
Kezelések |
Dózis
kg/ha |
Retek i Opus |
Fertőzött növények aránya
a kikelt növények %-áfean |
|
Kezeletlen kontroll |
- |
Kerek
piros |
29,3 |
|
Standard kontroll 1. (kukoricaöara) |
20,0 |
Kerek
piros |
20,5 |
|
Standard kontroll II, (nem aktivált
zeolít) |
20,0 |
Kerek
piros |
10,9 |
ί »ν *?
|
2. példa szerint kezeit zeoiit |
20,0 |
Kerek
piros |
4,5 |
IL vetés
|
Kezelések |
Dózis
I kg/ha |
Retek
típus |
Fertőzött növények aránya
a kikeli növények %-ában |
|
Kezeletlen kontroll |
·* |
Kerek
piros |
39,8 |
|
Standard kontroll I. (kukoricadara) |
20,0 |
Kerek
piros |
41,3 |
|
Standard kontroll II, (nem aktivált zeoiit) |
20,0 |
Kerek
piros |
19,8 |
|
2. példa szerint kezelt zeoiit |
20,0 |
Kerek
piros |
7,2 |
A vizsgálati eredmények Igazolták azt a feltételezést, hogy a mezőgazdaság számára gazdaságos mádon javítható a zeolittartalmú kőzet szabályozó kapacitása, ezáltal növelhető a készítmények hatóanyagának stabilitása, hatékonysága és hatástartama,
3. példa
a) Az 1, példa szerinti összetételű zeoiitot 98%~os ecetsav^dietilén-glIköl-Honeseréll víz 0,075:0,3:1,0 arányú oldatával kezeltük, yonoammóniumfoszfát, dlammőnium-foszfát, karbamid, karbamíd-formaldehid-kondenzátum és előkezelt zeoiit keveréket verőcsapos malomban 10-40 mikron szerneseméretüre * 4 « >-.· *
' ló
őröltük. A homogenizált őrleményre earnaube viasz és észterezett repceolaj 11:10 arányú keverékében szuszpendált ínszekfeid hatóanyagot poriasztottunk, és a keverékhez adagoltuk a formázási segédanyagokat. A homogenizált keveréket extrudáituk, 0,5-1,0 mm átmérőjű, 0,7-1,5 mm hosszúságú míkrogranuiátumokat állítottunk elő,
Az a) példa szerint az alábbi összetételű készítményeket állítjuk elő:
b) ímldaklopríd
PüTölídon/szfirol kopolimer
Thszllrli-feníl-l 6-etoxilát
1,5 tömeg % 2,4 tömeg % 2,3 tömeg %
Bórsav
Észterezett repceolaj
Kbkonoákeményitö
Mon oammóniu m-foszfát
Előkezelt zeollt
Karbamíd-formaidehld kondenzálom
0,05 tömeg % 1 ,Q tömeg % 4,2 tömeg % 38,0 tömeg % 38,7 tömeg % (Formurín)
Granuláeíós víz maradék
0/ /0
c) Fípronii
Pírrolídon/sztírol kopolimer
Túszt íril-fenií-16-etoxüát Észterezett repceolaj
5.0 tömeg % 4,8 tömeg % 2,3 tömeg % 0,8 tömeg %
Kuköricakeményítö
Diammőnium-hidrogén-foszfát
5,0 tömeg % 50,0 tömeg %
Kezelt zeohl:
5,0 tömeg %
Karbamld
Bentonit
Káliumföszílt
Granuláclós víz keverékbői
d) Bífentrín
M ag nézi em- sztea rét
Észterezett repceolaj
Kukorícakeményítő
Monoemmónium-dihidrogén-foszfát
Díammónlum-hídrogén-foszfát
Kezeit zeobt
3,0 törr
14.0 tömeg %
3,0 tömeg %
15,0 tömeg %
0,9 tömeg % 9,1 tömeg % 30,0 tömeg %
10,0 tömeg % 34,0 tömeg %
Ammóninm-llgnin-szulfonát 1,8 tömeg %
Karbamid-formaídehid kondenzátum (Formorín)
4. példa
Talajfertőtlenítő Inszekttciö készítmény előállítása két lépésben
- lépés:
A standard összetételű 1 példa szerinti zeoítef ecetsav+etllén-glikol-monometnéter-Honcseréít víz 0,05:0,:25:1,0 arányú oldatával kezeltük. Moneammóníum-foszfát, diammóníum-foszfát, lágy nyersfoszfát karbamld-formaldehid kondenzátum, kezelt zeollt és bentonít keverékét veröcsapos malomban 1Ö-4Ö mikrométer szemcseméretűre őröljük. A bomogenlzátumot granuláljuk, a granulátumot fluid ágyon 10 percig 40 °C-on szárítjuk. A granulátumok mérete 0,5-1,0 mm.
A granulátum összetétele:
Monoammónium-foszfát
Oíammóníum-foszfát
Lágy nyersfoszfát
Karbamid-formaldehíd kondenzátum: (Formohn)
Előkezelt zeolit
Bentonit
Kalcium-lignin szulfonát
Granuiácíós víz
Granuiáciős víz maradéka
26.5 tömeg %
13.5 tömeg % 15,0 tömeg %
8,8 tömeg % 18,0 tömeg % 127 tömeg %
5,0 tömeg % 15,0 tömeg %
0,5 tömeg %
2. lépés:
Karboszuifán elökeveréket készítünk az alábbi összetételben:
Karboszuifán (92 %) 86,0 tömeg %
Észterezett repceolaj 22,0 tömeg %
Candellíía viasz 12,0 tömeg %
Az elökeveréket az 1. lépésben elkészített granulátumra folyamatos keverés közben ráporiasztjuk és a kevertetést a granulátum megszáradásáig folytatjuk. 96,7 tömeg % granulátumot 3,3 tömeg % karboszuifán elokeverékkel kezelünk.
5. példa
Kombinált hatóanyagú készítmény előállítása 2 lépésben Az előállítást a 4. példa szerint végezzük:
íorpmfosz talmú granulátum előállítása ( « « · φ » $φν
|
Momoammönium-foszfát |
38,5 tömeg % |
|
Diammónium-foszfáí |
19,8 tömeg % |
|
Karbamid-formaldehld kondenzátum (Forrnom) |
3,4 tömeg % |
|
Előkezelt zeolit |
16,6 tömeg % |
|
Beníonlí |
7,4 tömeg % |
|
Amőnlum-lígnin szulfonát |
4,7 tömeg % |
|
Klórpirifosz |
4,5 tömeg % |
|
Cínkoxid |
4.0 tömeg % |
|
Mg~sztearáí |
1 ,ö tömeg % |
|
Granuláeiős víz |
0,1 tömeg % |
2. lépés:
Blfentrin (95%) 16,5 tömeg %
Észterezett repceolaj 73,5 tömeg %
Candellila viasz 10,0 tömeg %
Az előkeverékef az 1. lépésben elkészített granulátumra folyamatos keverés közben ráporlasztjuk és a kevertetést a granulátum megszáradásáig folytatjuk. 96,7 tömeg granulátumra 3,3 tömeg% hifentnn előtermékeí. poriasztunk, a végtermék hatóanyag tartalma: 4,5 tömeg % klórpirifosz
0,5 tömeg % bifent.nn
Hasonló módon állítható elő a klórpirifosz és a feflutrin kombinált készítmény is.
Kombinált hatóanyag tartalmú Inszekticid készítmény előállítása
A 3. példa szerinti eljárással a következő összetételű készítményt ál elő:
F··
Tefíuirin
Acetamiprid
Pirrolidon/sztirol kopolimer
T risztlhMen 11-16-etoxi lát Észterezett repceolaj Kalci um-l ignin-szuífonál
Monoammónium-foszfát
Csontliszt
3. példa szerinti előkezelt zeolit
Karbarnid-formatedehid kondenz·
Mg-sztearát
1,0 tömeg %
1,5 tömeg % 2.4 tömeg % 2:3 tömeg %
1,0 tömeg % 4,2 tömeg % 38,0 tömeg % 14,0 tömeg % 23,0 tömeg % (Formorin) 11,0 tömeg % 1,0 tömeg %
Granuíáeíós víz 0,8 tömeg %
Acetamidpirid helyett kíotlanídín alkalmazható, koncentrációja az acetamídpindével azonos.
Védőhatás vizsgálata paprikában Agriotes sp. lárvák ellen
A vizsgálat célja:
A találmány szerinti 3. példa szerinti összetételű mikrogranuiált imídaklopnd készítmény hatását hasonlítottuk össze az azonos hatóanyag tartalmú ínért hordozót tartalmazó készítményével.
Vizsgálati anyag;
cm átmérőjű cserepeket tápanyagban szegény homoktalajjal töltöttünk meg, amibe 2 db 2 leveles fejlettségű palántát ültettünk, és a talajt 2 naponként 2-3 mmnek megfelelő vízzel öntöztük.
Vizsgálat; módszer.
A vizsgálatokat kezelésenként. 12 ismétlésben végeztül palántázással egyldőben 5-5 lárvát telepítettünk.
- meghatároztuk a kiültetésf követő 30,napon a károsodott növények számát és ebből Abbot-féle hatékonysági %-ot számítottunk.
- mértük a növények magasságát.
Kezelések:
1. ) Kezeletlen kontroll
2. ) 100 kg/ha DAP (dlsmmónium-föszíát) kiszórva a palánták gyökerétől 5 cm~re + Iffikáaklopríd (3,(5%) ínért vivőanyagon 10 kg/ha dózisban (hatóanyag dózis 300 g/ha).
3. ) Az Inért vivőanyagot tartalmazó imldaklopnd granulátum * a 3/b példának megfelelő műtrágya granulátum nem kezeit zeolíttal (10 kg/ha + 20 kg/ha) a, palánta gyökeréhez helyezve (hatóanyag dózis 300 g/h).
4. ) 3b) példa szerinti készítmény 20 kg/ha dózisban a palánta gyökeréhez helyezve (hatóanyag dózis 300 g/ha).
5. ) 3b) példa szerinti készítmény 15 kg/ha dózisban a palánta gyökeréhez helyezve (hatóanyag dózis 225 g/ha).
|
Kezelések |
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
|
Abbot-féle hatékonysági % |
|
51,4 |
54,8 |
78,4 |
72,4 |
|
Növénymagasság cm |
16,4 |
19,6 |
15,4 |
19,25 |
24,15 |
•y\
Megállapítható, hogy a találmány szerinti rníkrogranulátumok nem gátolják a növények fejlődését abban az esetben sem, ha azt a gyökérzethez helyezték, A sóhatás nem gátolja a növények fejlődését mivel a nagy adszorpciös kapacitású zeoiit pufíeroija a szélsőségesen magas sókoncentráció kialakulását. Megállapítható továbbá az is, hogy ha a növény gyökérzetének közvetlen közelébe helyezzük a növényi tápelemeket ·· a találmány szerinti készítmény alkalmazásával ~ akkor jelentős mennyiségű műtrágya megtakarítható. Megfigyelhető az is, hogy a találmány szerinti készítmény kisebb hatóanyagdózisban is hatásosabb volt a talajlakő kártevők ellen, mint az ínért hordozót tartalmazó készítmény.
Védőhatás vizsgálat kukohcabooár lárvák ellen
A vizsgálatban a parcellák mérete 1~1 bs volt, amivel az üzemi termesztéshez hasonló körülményeket tudtunk biztosítani. Az ismétlések száma három volt. A kukoricát 2007. 04. 17-én vetettük, a hektáronkénti tőszám 68.000, A területen parcellánként 4 mintateret jelöltünk ki, ahol 2007. 08. 22-én értékeltük a gyökértétel mértékét 20-20 növény gyökérzetének alapján. A gyökértétel mértékét a HILLSPETERS skála előírásainak figyelembevételével határoztuk meg, ahol az 1~es skálaérték a teljes mentességet, a 6-os skáíaérték 3 vagy több nóduskőrőn lévő gyökér teljes pusztulását jelzi. A fertőzés rendkívül erős volt, egy-egy tövön 10-20 db lárva károsított. A gyakorlatban még elfogadható károsodás! szint a 3-a skáiaértékkel jellemezhető, itt még nem kall számítani terméskiesést is okozó károsodásra.
A kezelések az alábbiak voltak:
1.) Kezeletlen kontrol! + 130 kg/ha nitrogén teljes felületre szórva.
φ»»φ
2. ) Klórpirifósz (4,5 tömeg%) -^-bífentrin (0,5 temeg%) tartalmú kompozíció inért hordozóanyagon, 15 kg/ha + 130 kg/ha nitrogén teljes felületre szórva.
3. ) 5, példa szerinti készítmény 10 kg/ha
4. ) 5. példa szerinti készítmény 15 kg/ha
5. ) 5, példa szerinti készítmény 20 kg/ha
A parcellákról a termést 2007. 09. 22-én takarítottuk be. Az eredmények az alábbiak szerint alakultak:
|
Kezelések, dózis |
Gyokérkártéfel mértéke
Parcellánként 4x20
növényen
(lOWA-skálaértékek
átlaga) |
Termés kg/ha
15%-os
víztartalomra
számítva |
|
Kezeletlen kontroli * 130 kg/ha
nitrogén |
5,24 |
3098 |
|
Kíárpihfösz+hlíéntnn inért
Horodzőn (4,5%-X).5%) 15 kg/ha+
130 kg/ha nitrogén |
3,58 |
3171 |
|
5. példa szerinti készítmény
10 kg/ha |
2,63 |
4124 |
|
5. példa szerinti készítmény
15 kg/ha |
2,17 |
4233 |
|
5, példa szerinti készítmény
20 kg/ha |
2,06 |
4279 |
« « « χ ,.Φ'χ * * :4η ♦ :«« χ « «« « ♦ 4> « « « ♦ » * * » X » * * »
A találmány szerinti mikrogranulált készítmény nagy fajlagos felületének, illetve a védőhatású mezőgazdasági vegyszerek meghosszabbítod hatástartamának eredményeként: lényegesen kisebb volt a kukoríeabögár kártétele,, mint a standard kontroll esetében. Ez a többlethatás már a találmány szerinti készítmény legkisebb dózisánál is mérhető volt. A szántóföldi eredmények azt is igazolták, hogy a vetett meg közvetlen környezetébe kiszórt mikrogranulált startertrágyát is tartalmazó találmány szerinti készítmény tápanyaghatása jobb volt, mint a teljes felszínre szórt
Összefoglalóan megállapítható, hogy a találmány szerinti készítmény hatásaként több mint 25 %-kal nőtt a hektáronkénti szemtermés mennyisége A termésnövekedés egyrészt a kukorioabogár elleni hatékonyabb védekezésnek, másrészt a növények fiatalkori jobb tápanyag-ellátottságának is eredménye.
9. példa
Védőhatás vizsgálata kukoricában Melöionthiadae sp. . (cserebogáúlárvák
A vizsgálat szélsőséges talajviszonyok között történt, a talaj szervesanyag tartalma 0,68 %, kémhatása pedig pH 4,2 volt A vizsgálatot erdőirtásban állítottuk be, ahol a mikénti lárvaszám meghaladta az 5 darabot. A vizsgálatot 4 ismétlésben állítottuk be, parcellánként ÍGÖ növénnyel. A készítményeket kézi míkrogranolátum szóróval vetéskor juttattuk ki. A készítmények hatásának értékelése a kukorica 5-7 leveles állapotában történt,, ahol meghatároztuk az elpusztult növények darabszámát és százalékát a vetett magszámhoz viszonyítva, A vizsgálatban standard kontrollként az alábbi összetételű készítményt használtuk:
|
Teflutrin |
1,0 tömeg % |
|
Acetamiprid |
1,5 tömeg % |
|
Rirroíidon/sztiro! kopolimer |
2,4 tömeg % |
|
Trísztíril-feníl-18-etoxílát |
2,3 tömeg % |
|
Észterezett repceolaj |
1,0 tömeg % |
|
Kalcium-lignin szuifonát |
4,2 tömeg % |
|
Csontliszt |
14,0 tömeg % |
|
Kalcium-karbonát |
72,6 tömeg % |
|
Mg-sztearát |
1 ,0 tömeg |
Granuiácíós víz 0,6 tömeg %
A stand a rd készítményt a 3. példa szerinti eljárással állítottuk elő. A vizsgálat eredményét az alábbi táblázat tartalmazza (elméleti növényszám 400 darab):
Kezelések ΐ Dózis kg/ha j Elpusztult Pusztulási j ; I növény db % í
|
Kezeletlen kontroll I - i |
263 |
65,7 |
|
Standard kontroll i |
10,0 j |
..............1 |
39,2 |
|
Standard kontroll j |
20,0 | |
93 |
24,5 |
|
6. példa szerinti készítmény j |
io,ö | |
63 |
15,7 |
|
6. példa szerinti készítmény J |
20,0 |
24 |
9,1 |
A vizsgálat adatai alapján megállapítható volt, hagy a szélsőséges tulajdonsággal bíró talajon a találmány szerinti készítmény hatékonysága nagymértékben meghaladta a standard kontroll készítmény hatékonyságát Ez annak tulajdonítható, * V * * -
hogy a találmány szerinti míkrogranulátum környezetében nem érvényesült • ♦ >
Mos * « * * * « ·.» * * *.?
mértékben a talaj szélsőséges kémhatása. A szabályozott hatóanyagleadás eredményeként pedig a nagy gőztenziójú teííuírín nem illant el rr gyorsan felmelegedő, alacsony szerves kolloid anyagot tartalmazó talajból,