HU226388B1 - Shower tray - Google Patents

Description

A találmány tárgya zuhanytálca, főként kőből, csempékből vagy hasonlókból, egy csatornával és lefolyóval ellátott tartótesttel, valamint legalább egy, a tartótestre ráfektethető fenéklappal.

Zuhanytálca alatt azt az elemet értjük, amely az alsó zuhanyrész közvetlenül látható részét képezi, vagy másképp kifejezve, azt a részt, amely közvetlenül érintkezésbe kerül a vízzel.

A zuhanytálcák vagy zuhanykádak legkülönfélébb fajtái ismertek. Különösen elterjedtek a műanyagból vagy zománcozott acélból készült zuhanytálcák. Az ilyen zuhanytálcák beépíthetők a padlósíkban, vagyis csaknem egy szintben az esztrich (padlókiegyenlítő alapozás) felületével, vagy az esztrich fölé, amikor a zuhanykád az esztrichre például támaszokon keresztül van ráfektetve, vagy pedig történhet úgynevezett félmagas beépítés, ahol a zuhanykád legalábbis részlegesen be van süllyesztve a padlózatba.

A GB 1 590 791 számú szabadalmi leírásból ismert egy megemelt fenékkel rendelkező zuhanykád, ahol a fenék bordázott mezőkkel van ellátva, amelyeket vízelvezető vályúk vesznek körül.

Egy hasonló szerkezetet ismertet az US 3 551 918 számú szabadalmi leírás is, amelynél csupán az a különbség, hogy a fenékvályúnak nagyobb a mélysége, mint a GB 1 590 791 számú szabadalmi leírásnál.

Az US 5 718 008 számú szabadalmi leírás különálló vályúkkal ellátott fenékkel rendelkező zuhanykádat ismertet, ahol az egyes vályúk egy, a fenék által részlegesen lefedett vályúba torkollanak.

A DE 298 081 29 U1 számú használatiminta-leírásból ismert egy körbefutó vályúval rendelkező keret. Ezen a kereten fekszik fel a zuhanytálca. A zuhanytálcából a víz egy, a zuhanytálcában elrendezett lefolyón keresztül ereszthető le. A keret által képzett vályú segítségével az oldalt, a zuhanytálcával szomszédos csempézett padlózatra lecsapódó vizet éppúgy el lehet vezetni, mint azt a kúszóvizet, amely a fugákon keresztül a csempék alatti szigetelésre jut.

A DE 242 30 083 C2 számú szabadalmi leírásból ismert egy zuhanykádtartó zuhanykádakhoz, ahol a zuhanykádtartó úgy van kialakítva, hogy képes különböző beépítési mélységű zuhanykádak felvételére. Ez a részleteket tekintve oly módon van megoldva, hogy a zuhanykádtartó túl csekély magassága esetén támasztótömböket helyeznek alá, illetve a zuhanykádtartó nem kellő mélysége esetén anyagot dolgoznak le a zuhanykádtartó talapzatáról.

A WO 01/49157 számú közzétételi iratból (US-A 6 240 578) ismert egy kivezetett vályú, ahol a vályú belső peremeire egy fenéklap fekszik fel. A vályú feneke ferdén befelé húzódó módon van kialakítva, azonban nincs lejtése a lefolyó felé. Ebből érthető módon adódik, hogy mindig marad vissza maradék víz a vályúban, ami idővel kellemetlen szagképződéshez vezet. Hátrányos továbbá, hogy a vályú nagyon szélesre van kiképezve, ami ahhoz vezet, hogy a fenéklap a szélén nagyon messze kinyúlik. Emiatt fennáll a veszély, hogy akkor, ha egy személy rálép a szélére, a fenéklap felbillen. Hátrányos továbbá az, hogy a körbefutó vályú, mint olyan, nem képez tartótestet, amely önmagában véve annyira stabil lenne, hogy képes lenne egyedül megállni; ehelyett a vályú a stabilitását csak azáltal kapja meg, hogy be van betonozva.

A GB-A 2 108 382 számú szabadalmi leírásból ismert egy négyszögletes vályú formájában kialakított zuhanykád, amelynek feneke kivehető fedélként van kialakítva, hogy hozzá lehessen férni a fenéklefolyóhoz. Ezen szerkezet stabilitása is csak abból adódik, hogy a zuhanykád be van betonozva a padlózatba.

Különösen a drágább fürdőszobáknál és zuhanyzóknál ismertek a kőből, főként terméskőből vagy csempékből készült zuhanytálcák. Ezeknél általában egy központi fenéklefolyó van kialakítva. Annak biztosítására, hogy a zuhanyvíz a lefolyóhoz jusson, a kőlapokat vagy csempéket úgy kell lerakni, hogy azok minden oldalról lejtsenek a lefolyó felé. Egy négyszögletes zuhanytálcánál vagy zuhanykádnál, ahol összesen négy, a lefolyó felé irányított kőlap van lefektetve, ennek következtében mindegyik kőlapnak más a lejtése. Az ilyen zuhanytálcák előállítása így jelentős szakipari ráfordítást igényel. Szemben a zománcozott acélból vagy műanyagból készült, előre gyártott zuhanykádakkal vagy zuhanytálcákkal, az ilyen, kőből, terméskőből vagy csempékből készített zuhanytálcák a fugák miatt sohasem abszolút vízzárók. Ezért azután feltétlenül szükséges, hogy a zuhanytálca alatt legalább egy szigetelés legyen beépítve, amely szintén úgy van a lefolyóval összekötve, hogy a fugákon keresztül átjutó víz a szigetelés révén a lefolyóba kerüljön.

A szállodáknál, különösen függesztett mennyezetek esetén, biztonsági okokból nemcsak egyetlen szigetelés van előirányozva, hanem általában két, egymás felett elrendezett szigetelés, hogy egy esetlegesen sérült szigetelés esetén meg lehessen akadályozni, hogy a víz áthatoljon a mennyezeten keresztül. Különösképpen a szigetelés lefolyóhoz való hozzákötése nem problémamentes, és a szakiparosoktól különleges odafigyelést igényel.

A technika állásából ismertek az eddigieken kívül úgynevezett keményhab tartóelemek, amelyek tömbökből vannak kimunkálva. Ezek négyszögletes kialakítás esetén lejtéssel rendelkeznek mind a négy oldal felől a központi lefolyó irányába. Ennél a megoldásnál egyrészt az a hátrány jelentkezik, hogy egy ilyen tartóelem kőlapokkal vagy csempékkel való burkolásához még jelentős ráfordítás szükséges, mivel ezeket a kőlapokat, illetve csempéket egészen pontosan kell kiszabni, hogy egy tökéletesen kialakított zuhanytálca jöjjön létre. Ezenfelül fennáll még a beépítés problémája. Egy ilyen keményhabból készült tartóelemet ugyanis megfelelően alá kell bélelni, hogy a zuhanytálca összességében stabilan ágyazódjon. Ehhez az ilyen keményhab tartóelemet először a lábaira állítják, hogy a tartóelemet beigazítsák, míg egy második lépésben a tartóelemet habarccsal vagy keményhabbal alábélelik.

Az FR 2 562 409 A1 számú szabadalmi leírásból ismert egy, a bevezetőben vázolt jellegű zuhanytálca felépítése, amelynél tartótestként egy gyűrű alakú vályú van előirányozva, ahol a vályú belső falának felső olda2

HU 226 388 Β1

Ián egy fenéklap fekszik fel. A fenéklap alatt egy további lap van elrendezve, amelynek mérete a vályú által határolt belső szabad térnek felel meg, ami biztosítja a fenéklap alakzáró befogadását. A fenéklap és a külső vályúfal között egy rés képzésére alkalmas távolság van meghagyva, ami lehetővé teszi a víz lefolyását a fenéklapról a vályúba.

Ennél a megoldásnál egyrészt hátrányosnak tekinthető, hogy ezen szerkezet közepén a fenéklap üreges alátámasztású. A fenéklapnak az alatta lévő lap általi, ebben a tartományban való különleges megerősítése nélkül fennállna a fenéklap beszakadásának veszélye bizonyos mértékű vízszintes kiterjedés és megfelelő terhelés esetén. Másrészt ugyanakkor nincs biztosítva, hogy az így kialakított szerkezet vízzáró legyen. Ennek az oka a következő: a fenéklap - mint már ismertettük - a vályún fekszik fel. A fenéklapról lecsurgó víz a kapillárishatás következtében felhúzódik a vályú felső oldala és a fenéklap alsó oldala közötti résen keresztül egészen a szabad térbe. Onnan azután a víz belép a nyers betonpadlózatba, ahol azután annak átnedvesedését okozza.

Hátrányos továbbá, hogy a fenéklap és a vályú külső fala közötti térközön keresztül a vályú a benne visszamaradó szennyeződéssel együtt felülről jól látható.

Az FR 2 562 409 A1 számú szabadalmi leírás által meghatározott technika állásából kiindulva a találmány által megoldandó feladat ezért egy olyan, a bevezetőben ismertetett kialakítású zuhanytálca létrehozása, amely nem csupán egyszerű összeszerelést és szétszerelést tesz lehetővé, hanem ezenfelül abszolút vízzáróságot is biztosít a környezet, és különösképpen az épület padlózata felé.

A kitűzött feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a bevezetőben vázolt felépítésű zuhanytálca tartóteste legalább egy emelvénnyel rendelkezik, ahol a tartótest a legalább egy emelvénnyel egy vízzáró rendszert képez, emellett a legalább egy fenéklap felfekszik a legalább egy emelvényen, ahol a víz a fenéklapról a csatornába elvezethető, ugyanakkor a csatorna kialakításához az emelvény egy perem által van körülvéve. Ennél a szerkezeti kialakításnál a csatorna, amely az emelvény felső oldaláról lefelé lett áthelyezve, a lefolyóval összeköttetésben egy, a tartótestbe szervesen beépített vízelvezető rendszert képez. Ez azt jelenti, hogy a tartótest így kiválasztott szerkezetével egy olyan zuhanytálca jön létre, amely a vizzáróság tekintetében ugyanazokkal az előnyökkel rendelkezik, mint egy hagyományos, műanyagból vagy zománcozott acélból készült zuhanytálca, ugyanakkor azonban rendelkezik a terméskőből vagy csempékből készült zuhanytálcák optikai-esztétikai előnyeivel is. Ennek kapcsán a tartótest a zuhanytálca szerves részét képezi annyiban, amennyiben a tartótest gondoskodik a vízelvezetésről. Itt még egy további előny is egyértelműen jelentkezik az FR 2 562 409 számú szabadalmi leírásban ismertetett megoldáshoz képest. A fenéklap és a vályú közötti vizzáróság létrehozásához a fenéklapot rá kellene ragasztani a vályúra. Ebben az esetben viszont a zuhanytálca elfogadható költségek mellett belsőleg nem lenne ellenőrizhető és hozzáférhető. A belső ellenőrizhetőség azonban fontos, ha a vályút tisztítani kell, vagy ha adott esetben a vályúba tárgyak estek bele.

A tartótest mint önállóan megálló képződmény van kialakítva; ennek megfelelően nem szükséges, hogy a tartótest, miként a technika állásánál, betonnal legyen alábélelve, hogy stabil helyzetet foglalhasson el. Különösen a padlózaton feltámaszkodó peremmel és az emelvénnyel érjük el azt, hogy a tartótest egy önmagában véve stabil alakzatot képez.

A találmány további előnyös kiviteli jellemzőit az aligénypontok tartalmazzák.

fgy például a találmány értelmében előnyös, ha a tartótest pereme és az emelvény között a csatorna gyűrű alakban húzódik körben az emelvény körül. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy az emelvényre egy összefüggő fenéklapot fektessünk le terméskőből vagy műkőből, ahol a fenéklap peremtartományában a tartótest pereme felé egy rés húzódik, amelyen keresztül a víz lefolyhat az emelvényt körülvevő csatornába. Ez azt jelenti, hogy a tartótesttel, amely például műanyagból, adott esetben főként poliuretánból van készítve, valamint a terméskőből készült burkolattal összeköttetésben egy kvázi önmagában zárt rendszer jön létre, amely abszolút vízzáróságot biztosít. Főként egy gyűrű alakú csatorna esetében a vízelnyelő képesség igen jelentős. Mivel a lefolyót a fenéklap lefedi, így arra is van lehetőség, hogy a lefolyót viszonylag nagyra alakítsuk ki anélkül, hogy ezáltal rontanánk a zuhanytálca összképét. A terméskőből készített összefüggő fenéklap révén, amelyet csupán ráfektetünk az emelvényre, elmaradnak az egyébként nagy ráfordítást igénylő szerelési műveletek, amelyek a technika állása szerinti megoldásoknál szükségesek, ha a kőlapokat vagy csempéket a központi lefolyó felé négy különböző síkban megdöntve kell beépíteni. Ennyiben a fugák is elmaradnak, ami elsősorban vizuális előny, minthogy a fugahálózat legalábbis megszakítja a terméskő egységes kinézetét.

Annak biztosítására, hogy a terméskőből készült fenéklap biztosan felfeküdjön az emelvény felső oldalára, az emelvény a felső oldalán bütykökkel van ellátva. Ezeknek megfelelően a terméskőből készült fenéklap az alsó oldalán megfelelő kivágásokkal vagy zsákfuratokkal van ellátva.

Azáltal, hogy a csatorna csupán csekély oldalirányú kiterjedéssel rendelkezik, így a fenéklap kinyúlása annyira kicsi, hogy nem tud elbillenni. A csatorna viszonylag csekély keresztmetszete ezenkívül nagy folyási sebességet eredményez, így a szennyeződés nem tud lerakódni a csatornában.

Ezenkívül annak biztosítására, hogy a csatornába beáramló víz el tudjon folyni, a csatorna lejtéssel van kiképezve a lefolyó felé.

A tartótest a találmány egy további, különösen előnyös jellemzője szerint az alsó oldalán, a lefolyó környezetében, több kivágással van ellátva, ahol az egyes kivágások között előnyösen egy, a tartótestet merevítő borda húzódik. Ezen kivágások révén teret biztosítunk

HU 226 388 Β1 csövek beépítéséhez, amelyek a lefolyótól egy, ebben a tartományban tetszőleges helyen kialakított fali csatlakozóponthoz vezethetők.

Különösen előnyös, ha a lefolyó a tartótestben egy gyűrű alakú peremtartomány által van körülvéve, hogy a lefolyó szifonjával összeköttetésben lehetőség nyíljon a gumigyűrűk általi letömítésre. Ebből a célból az emelvény ki van vágva a lefolyó környezetében. Annak megakadályozására, hogy a lefolyó ezen kivágásának a környezetében a kőből készült fenéklap szabadon húzódjon, a lefolyó mögött, az emelvény oldaléleivel egy vonalban egy emelvénytámasz van elrendezve, amely a kőből készült fenéklapot alulról járulékosan alátámasztja.

Előnyös továbbá, ha a csatorna környezetében a fenéklap a tartótest peremrésze felé egy réssel rendelkezik a csatornába való vízelvezetéshez, ahol a rés a függőlegessel szöget bezáróan húzódik. A rés befelé tartó, szöget bezáró irányultsága révén azt érjük el, hogy felülről nem lehetséges a betekintés a csatornába. Azonkívül csak ezáltal lehetséges a fenéklap lefektetése. Különösen előnyös ez a megoldás abból a szempontból, hogy ezáltal egy olyan optikai látszat alakul ki, amely egy összefüggő, folyamatos felület benyomását kelti, mert még akkor is, ha felülről pillantunk be a résbe, a látómezőben a peremtartomány, illetve a fenéklap anyaga, vagyis például gránit látható, a tartótest anyaga, illetve a csatornában levő szennyeződés viszont nem. Különösen abban az esetben, ha a perem a fenéklappal azonos magasságban egy peremkerettel rendelkezik, a ferde rés következtében a szemlélő számára csak a fenéklap, illetve a peremkeret anyaga látható.

A találmány értelmében előnyös, ha a rést két, egymással párhuzamos oldalfelület képezi, ahol a rés alsó nyílása legalább a felső nyílás szélességével oldalirányban el van tolva. Az alsó nyílás felső nyíláshoz képesti eltolásával azt érjük el, hogy a résen keresztül, amely előnyösen körbefutó módon van kialakítva, nem lehet keresztüllátni.

Különösen a fentiekből válik érthetővé, hogy a teljes találmány szerinti zuhanytálca szerelése meglehetősen egyszerű. A tartótest műanyagból, főként poliuretánhabból előre gyártott elemként lehet kialakítva, ahol először a peremet terméskőből vagy csempékből álló palásttal burkoljuk. A szennyvízvezeték és a szifon lefolyóba történő bekötése, valamint a tartótest helyretétele után már csupán a kőből készült fenéklapot kell ráhelyezni az emelvényre. A csatorna, illetve a szifon tisztításához csupán fel kell szedni a fenéklapot. Amint azt már a bevezetőben említettük, a fenéklap az emelvényen elrendezett bütykökön ágyazódik, ahol a fenéklap az alsó oldalán egy, az emelvény bütyökelrendezésének megfelelő elrendezésű zsákfuratokkal rendelkezik, hogy biztosítsa a fenékíap pontos helyzetű pozicionálását az emelvényen.

Annak érdekében, hogy tartósan megakadályozhassuk olyan nedvesség miatti lerakódások, mint például penész vagy hasonlók képződését a terméskőből vagy műkőből készült fenéklap alsó oldalán, az alsó oldal például poliésztergyanta általi bevonattal vízáteresztő módon van lezárva.

A találmányt a csatolt rajzon bemutatott kiviteli példák kapcsán ismertetjük részletesebben.

A rajzon az 1. ábra egy tartótesttel rendelkező zuhanytálca felépítését mutatja perspektivikus, robbantott nézetben, a 2. ábra az 1. ábra ll-ll vonala szerinti metszet, az esztrichre ráépített zuhanytálcával, a 3. ábra olyan beépítést mutat, ahol a tartótest részlegesen be van süllyesztve az esztrichbe, míg a 4. ábra egy padlószintű beépítést szemléltet.

Egy 1 tartótesttel rendelkező, illetve ezen felfekvő komplett zuhanytálca felépítése látható az 1. ábrán. Az 1 tartótest egy 50 esztrichpadlón vagy esztrichpadlóban van elhelyezve, egy 60 fal közvetlen közelében. Az

1. ábrán bemutatott 1 tartótest 6 pereme 10 peremfoglalattal van körbeburkolva, ahol a 10 peremfoglalatra egy 20 peremkeret illeszthető rá, ugyanakkor a 20 peremkeret egy 30 fenéklapot foglal magában, amely az tartótest 2 emelvényén fekszik fel. Maga a zuhanytálca tehát lényegében egy, az 1 tartótesten levő felépítménynek, illetve peremfelépítménynek tekinthető. A 2 emelvény körül egy gyűrű alakú 3 csatorna húzódik, amely a 4 lefolyó felé lejtéssel van kiképezve. A 4 lefolyónak egy, a 2 emelvényhez képest lefelé lesüllyesztett 5 peremtartománya van, ahol az 5 peremtartomány révén a 4 lefolyó körül egy gyűrű alakú felület adódik, amely tömítőeszközök, például O gyűrűk felfekvésére szolgál. Ezáltal tehát az 1 tartótest itt annyiban szerves része a zuhanytálcának, amennyiben a 3 csatorna révén a víz elvezetésére szolgál.

A 2 emelvény 2a oldaléleinek meghosszabbításában egy úgynevezett 2b emelvénytámasz található, amelynek felső oldala azonos magasságban van a emelvénnyel. A 2 emelvényen ezenkívül 2c bütykök vannak kialakítva, amelyek beilleszkednek a 30 fenéklap megfelelő 30c zsákfurataiba, és ily módon biztosítják a 30 fenéklap stabil helyzetét a 2 emelvényen.

A gyűrű alakú 3 csatorna körül húzódik az 1 tartótest 6 pereme, amely - amint azt korábban már ismertettük - a 10 peremfoglalat és a 20 peremkeret által van körbeburkolva.

A 4 lefolyó környezetében két 7 kivágás van kialakítva, amelyek egy 7a borda által vannak egymástól különválasztva, ahol ez a 7a borda az 1 tartótest merevítésére szolgál ebben a tartományban. A 7 kivágások megkönnyítik a lefolyóvezetékek fektetését a szennyvízcsatorna felé.

A komplett zuhanytálca részletei a 2. ábrán is jól láthatók. A 2. ábrán különösen jól felismerhető, hogy a gyűrű alakú 3 csatorna felett a 30 fenéklap 20 peremkeret felé egy 40 réssel rendelkezik, amely biztosítja a vízelvezetést a 3 csatornába. A körbefutó 40 résnek két, egymáshoz képest párhuzamosan húzódó 46, 47 oldalfelülete van egy felső 48 nyílással és egy alsó 49 nyílással, ahol ezen 48, 49 nyílások 48a, illetve 49a nyílásszélességgel rendelkeznek. A 40 rés ferdesége

HU 226 388 Β1 olyan, hogy a két 48, 49 nyílás nem fedi át egymást, hanem az alsó 49 nyílás legalább a felső 48 nyílás 48a szélességével oldalirányban el van tolva. Ily módon nem lehet keresztüllátni a 3 csatornán, ugyanakkor mégis biztosított annak ellenőrizhetősége és hozzáférhetősége a 30 fenéklap felszedésével. A 40 rés tartományában ezenkívül körbefutó cseppelvezető 41 hornyok vannak kialakítva annak megakadályozására, hogy a víz végigfusson a 30 fenéklap, illetve a 20 peremkeret alsó oldalán.

Annak megakadályozására, hogy a 40 résen keresztül lefolyó víz a kapillárishatás következtében bekússzon a 30 fenéklap alá, illetve a 30 fenéklap és az 1 tartótest közötti térbe, egy első kiviteli változat értelmében a 40 réstől kétoldalt a körbefutó 41 horony van előirányozva. Ennek egy lehetséges alternatívájaként a 30 fenéklap 40 résének környezetében egy elasztomerből vagy hasonló anyagból készült 45 vízterelő léc van felszerelve. Ez az előnyösen L alakú 45 vízterelő léc a 40 rés mentén húzódik, előnyösen a 40 rés mindkét oldalán.

Kitűnt, hogy a 30 fenéklap alatt, a 2 emelvény környezetében bizonyos feltételek mellett kondenzvíz képződik. Ezen kondenzvíz elvezetésére az 1 tartótest felső oldalán a 2 emelvényben 35 vályúk vannak kialakítva, amelyek előnyösen csillag alakban és a 2 emelvény középpontjától a 3 csatorna felé irányuló lejtéssel húzódnak. A 35 vályúkon keresztül a 30 fenéklap és az 1 tartótest 2 emelvénye közötti tér szellőztetése is biztosított.

Az összeszerelésnél úgy járunk el, hogy először a például poliuretánhabból készült, előre gyártott 1 tartótestet ideiglenesen az esztrichre helyezzük, vagy abban az esetben, ha padlószintű zuhanytálcát kívánunk, behelyezzük az esztrichbe. Ezután bejelöljük az 1 tartótest elhelyezkedését az esztrichen vagy a padlózaton. A szennyvízvezeték készre szerelése után az 1 tartótestet behelyezzük az esztrichbe vagy arra ráhelyezzük, aszerint, hogy melyik beépítési változatot kívánjuk megvalósítani. A szifonnak a szennyvízvezetékkel történő összekötése után ráillesztjük a 10 peremfoglalatot, illetve csupán a 20 peremkeretet helyezzük fel, ha az egyik kiviteli változat értelmében a zuhanytálcát padlószinten építjük be, amikor is végezetül már csupán a 30 fenéklapot kell lefektetni. Adott esetben az 1 tartótest külső burkolatát már gyárilag is előre fel lehet szerelni, attól függően, hogy melyik beépítési változat kerül megvalósításra.

Ezen tartótesttel rendelkező zuhanytálca találmány szerinti szerkezetének előnye az egyszerű össze- és szétszerelhetőségben, valamint az abszolút vízzáróságban van. Ezenfelül a találmány szerinti zuhanytálca tetszetős kialakítású és tetszőleges anyaggal burkolható.

Claims (20)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Zuhanytálca, főként kőből, csempékből vagy hasonlókból, egy csatornával (3) és lefolyóval (4) ellátott tartótesttel (1), valamint legalább egy, a tartótestre (1) ráfektethető fenéklappal (30), azzal jellemezve, hogy a tartótest (1) legalább egy emelvénnyel (2) rendelkezik, ahol a tartótest (1) a legalább egy emelvénnyel (2) egy vízzáró rendszert képez, emellett a legalább egy fenéklap (30) felfekszik a legalább egy emelvényen (2), ahol a víz a fenéklapról (30) a csatornába (3) elvezethető, ugyanakkor a csatorna (3) kialakításához az emelvény (2) egy perem (6) által van körülvéve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti zuhanytálca, azzal jellemezve, hogy a csatorna (3) gyűrű alakban veszi körül az emelvényt (2).
3. 3. Az 1. igénypont szerinti zuhanytálca, azzal jellemezve, hogy az emelvény (2) a felső oldalán bütykökkel (2c) van ellátva.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti zuhanytálca, azzal jellemezve, hogy a csatornának (3) lejtése van a lefolyó (4) felé.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti zuhanytálca, azzal jellemezve, hogy a tartótest (1) az alsó oldalán a lefolyó (4) környezetében kivágásokkal (7) van ellátva.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti zuhanytálca, azzal jellemezve, hogy a tartótest (1) alsó oldalán két kivágás (7) van kialakítva, amelyek között egy, a tartótestet (1) merevítő borda (7a) húzódik.
7. 7. Az 1. igénypont szerinti zuhanytálca, azzal jellemezve, hogy a lefolyó (4) egy gyűrű alakú peremtartomány (5) által van körülvéve.
8. 8. Az 1. igénypont szerinti zuhanytálca, azzal jellemezve, hogy az emelvény (2) a lefolyó (4) környezetében ki van vágva.
9. 9. A 8. igénypont szerinti zuhanytálca, azzal jellemezve, hogy a lefolyó (4) mögött, az emelvény (2) oldaléléivel (2a) egy vonalban egy emelvénytámasz (2b) van kialakítva.
10. 10. Az 1. igénypont szerinti zuhanytálca, azzal jellemezve, hogy az emelvény (2) vályúkkal (35) van ellátva, amelyek az emelvény (2) közepétől lejtéssel húzódnak a csatorna (3) felé.
11. 11. Az 1. igénypont szerinti zuhanytálca, azzal jellemezve, hogy a tartótest (1) egy önmagában stabil, önállóan megálló szekrényszerű alakzatként van kialakítva.
12. 12. Az 1. igénypont szerinti zuhanytálca, azzal jellemezve, hogy a csatorna (3) környezetében, a fenéklap (30) és a perem (6) között a csatornába (3) való vízelvezetéshez egy réssel (40) rendelkezik, ahol a rés (40) a függőlegeshez képest szög alatt húzódik.
13. 13. Az 1. igénypont szerinti zuhanytálca, azzal jellemezve, hogy a tartótest (1) pereme (6) kővel, csempékkel vagy hasonlókkal van körbeburkolva.
14. 14. A 12. igénypont szerinti zuhanytálca, azzal jellemezve, hogy a perem (6) a körbeburkolásához egy peremkerettel (20) rendelkezik, ahol a rés (40) a peremkeret (20) és a fenéklap (30) között van kialakítva.
15. 15. A 3. igénypont szerinti zuhanytálca, azzal jellemezve, hogy a fenéklap (30) az alsó oldalán az emelvény (2) felső oldalán levő bütykökhöz (2c) hozzárendelt zsákfuratokkal (30c) rendelkezik.

    HU 226 388 Β1
16. 16. Az 1. igénypont szerinti zuhanytálca, azzal jellemezve, hogy a fenéklap (30) alsó oldala vízátnemeresztő módon van letömítve.
17. 17. Az 1. igénypont szerinti zuhanytálca, azzal jellemezve, hogy a fenéklap (30) alsó oldalán a víznek a fenéklap (30) alja mentén való kúszását megakadályozó eszközök vannak.
18. 18. A 17. igénypont szerinti zuhanytálca, azzal jellemezve, hogy a víz kúszását megakadályozó eszköz egy vízterelő léc (45).
19. 19. A 12. igénypont szerinti zuhanytálca, azzal jellemezve, hogy a rést (40) két, egymással párhuzamosan húzódó oldalfelület (46,47) képezi, ahol a rés (40) alsó nyílása (49) legalább a felső nyílás (48) szélességével

    5 (48a) oldalirányban el van tolva.
20. 20. A 12. igénypont szerinti zuhanytálca, azzal jellemezve, hogy a rés (40) az emelvény (2) körül körbefutó módon van kialakítva.