HU213434B - Automotive vehicle including a security arrangement provided with an inflatable protective bag - Google Patents

Description

A leírás terjedelme: 11 oldal (ezen belül 6 lap ábra)

HU 213 434 Β

A találmány tárgya olyan gépjármű, amelynek gázforrás segítségével felfújható védőzsákot tartalmazó biztonsági berendezése van, ahol a védőzsák a járműben ülő személyek és a járműnek az utasokat körülvevő részei közötti teret forglalja el a jármű normálistól eltérő viselkedése, például ütközése esetén.

A jelenleg gyártott és kereskedelmi forgalomba hozott gépjármüvekben, így személyi gépkocsikban, tehergépjárművekben és hasonlókban a jármű irányítására szolgáló és a járművezető által kézzel működtetett kormányszerv kormányoszlopra szerelt kormánykerékből áll, és a kormányzott kerekek mechanikus kapcsolatban állnak a kormányoszloppal illetve kormányművel. Baleset bekövetkeztekor, például telepített műtárggyal vagy más gépjárművel történő összeütközés esetén ajármüvezető súlyosan megsérülhet, legrosszabb esetben meghalhat azért, mert az ütközés hatására nekizuhan a kormánykeréknek, vagy ha az deformálódik vagy eltörik, a kormánykereket tartó kormányrúdnak, amely egyébként is erőteljesen behatolhat a jármű utasterébe az ütközés hatására.

Hasonló módon a vezető mellett a gépjármű első ülésén ülő utas is súlyos sérülést szenvedhet, adott esetben elhalálozhat annak a következményeként, hogy az ütközés hatására nekicsapódik a műszerfalnak. A leírt veszélyt megszüntető vagy legalább is jelentősen csökkentő, a gyakorlatban is megvalósított leghatásosabb intézkedés jelenleg az a gépjárműbe eleve vagy utólag beépített biztonsági berendezés, amely normális, alapesetben üres és megfelelő tartóba összehajtogatott felfújható védőzsákot tartalmaz. Ez a védőzsák ütközéskor igen gyorsan, nagy sebességgel felfújódik, és méretezése és alakja révén letompítja a járművezető és/vagy az első ülésen ülő utas nekicsapódását a kormánykeréknek, a műszerfalnak vagy a szélvédőnek.

A jelenlegi gyakorlat szerint az a tartórekesz, amely a járművezető védőzsákját fogadja be normális, balesetmentes helyzetben, tehát amikor a védőzsák üres és összehajtogatott állapotú, általában a kománykerék középső részén van kiképezve, míg az első ülésen helyet foglaló utas védőzsákja a műszefal megfelelő tartórekeszében van elhelyezve. Ez azt eredeményezi, hogy egyrészt a kormánykerék középső része viszonylag nagy méretű, ami ronthatja vagy akadályozhatja a műszerfal műszereinek láthatóságát, másrészt a tartórekesz méretei által méreteiben lehatárolt védőzsák felfújt állapotban sem tud a szükséges méretűre megnőni, ami csökkenti hatásosságát egy esetlegesen bekövetkező ütközés során.

Ebből viszont az következik, hogy a járművezető és a mellette ülő utas védőzsákja különbözik egymástól és ez növeli a teljes biztonsági berendezés költségeit. Ilyen felépítésű és működésű biztonsági berendezést ismertet egyébként a DE-A 21 23325 számú szabadalmi leírás.

Az FR-A 2 227 979 számú szabadalmi leírás ilyen jellegű, azonban eltérő felépítésű biztonsági berendezést ismertet. A dokumentumból megismerhető biztonsági berendezésnek ugyancsak két különálló védőzsák rendszere van, tehát külön-külön felfújható védőzsákja van a járművezetőnek és a mellette ülő utasnak. A védőzsák rendszerek összehajtogatott állapotban a jármű utasterének mennyezete szomszédságában kialakított tartórekeszben helyezkednek el. Mindegyik védőzsák rendszernek van egy vízszintes és egy függőleges függönyszerű része, így az utastér mennyezetéhez két-két részt kell erősíteni. Mindegyik rész a védőzsáktól felfújható csővezetéken át elkülönített gázforráshoz van csatlakoztatva. A védőzsákoknak a jármű elülső részét visszatartó része a jármű utasterében elöl ülő utasok és a kormánykerék vagy műszerfal között helyezkedik el, a függőleges függöny szerű rész pedig az utasok és a jármű valamely függőleges fala/ajtaja között húzódik. Ennek az elrendezésnek azonban még számos, sajnos csak a gyakorlatban kiugró hiányossága van.

Az első hátrány abból fakad, hogy a járművezető és az utas vagy utasok védőzsák rendszerei függetlenek egymástól, minek következtében lényeges térfogatot és súlyt kell a megfelelő rekeszekben elhelyezni és különálló gázforrásokat tesz szükségessé. Ez természetszerűleg növeli a biztonsági berendezés költségeit. Mivel a rendszer a jármű mennyezeti részébe van integrálva, ahhoz, hogy a járműben helyet foglaló utasok szabad fejmagassága ne csökkenjen, meg kell növelni a jármű kocsiszekrényének magasságát.

További hátrány adódik abból, hogy mivel a védőzsákok a jármű mennyezetén helyezkednek és ütközés esetén onnan „lövődnek ki”, az első ülésen ülő utasnak rendesen, névleges helyzetben kell ülnie a helyén ahhoz, hogy a védőzsák hatásosan védje felfújódása során. Ha az utas vagy utasok az ülésében előredől vagy nem ül be teljesen mélyen az ülésbe, az ütközés bekövetkeztekor a védőzsákok felfújása során a kényszerűen bekövetkező lassulás hatására rossz esetben az utast nem hátranyomják az ülésbe, henem annak fejét nekiszorítják a kormánynak vagy a műszerfalnak. Könnyen belátható, hogy ez az elrendezés ilyen esetben nem hogy hatástalan, hanem járulékos veszélyt jelethet.

További hiányosság, hogy a védőzsákok gázforrását külön kell választani a védőzsáktól és azzal viszonylag kis keresztmetszetű csővezetéken keresztül áll csak kapcsolatban. így a gáz által megteendő út megnő és a védőzsák felfújódási sebessége is lecsökken. Ezen túlmenően az összekötő csővezeték keresztmetszetének különleges méretezése nélkül a védőzsákba beözönlő gáz sebessége hangsebességre redukálódik.

A talámánnyal célunk az ismert megoldások felsorolt hiányosságainak kiküszöbölése és olyan biztonsági berendezés kidolgozása, melynek védőzsákjai hatásosabb védelmet biztosítanak alacsonyabb költségek mellett.

A kitűzött feladatot tehát olyan gépjárművel oldottuk meg, amelynek műszerfalat és attól távközzel elválasztottan elrendezett jármű kormányszervet tartalmaz, ahol a műszerfalnak legalább egy fedéllel lezárt rekesze van, amelyben legalább részben gáztömör anyagól készült védőzsák van elrendezve, továbbá a gépjármű gázforrást, a védőzsákot a gépjármű normálistól eltérő viselkedése esetén a gázforrásra kapcsoló kioldószervet tartalmaz, és a védőzsák nyugalmi helyzetében összehajtogatott állapotban teljes egészében a rekeszben van elhelyezve, majd a gázforrás kioldószerv által történt aktivá2

HU 213 434 Β lása után felfújt üzemi helyzetet vesz fel, amelyben kinyúlik a rekeszből, és a védőzsáknak olyan központi része van, amely lényegében a műszerfal teljes hosszában, azaz a járművezető ajtajától az utas ajtajáig tart és a gépjármű normálistól eltérő viselkedése esetén a járműben helyet foglaló személyek és a műszerfal között helyezkedik el.

Ily módon olyan, biztonsági berendezéssel rendelkező gépjárművet hoztunk létre, amelynél a védőzsák egyetlen helyen van elrendezve, amely egyrészt hatékony védelmet nyújt az utasoknak, azaz a járművezetőnek és a mellette ülő utasnak vagy utasoknak aj ármű első ülésein, másrészt lényegesen csökkent súlyú mind alap, mind üzemi helyzetében.

A találmány szerinti gépjármű egy előnyös kiviteli alakja értelmében a védőzsáknak legalább két hátrafelé nyúló oldalnyúlványa van, amelyek a védőzsák üzemi helyzetében a gépjármű egy-egy függőleges fala mentén nyúlnak hátra úgy, hogy elfoglalják a járműben helyet foglalt utasok és a gépjármű függőleges oldalfalai közötti teret a gépjármű normálistól eltérő viselkedése esetén.

Ez hatékony védelmet nyújt a járműben ülők számára, ha azokat valamilyen külső erő a műszerfalnak és/vagy a jármű valamelyik oldalsó falának röpítené, egyben hatásos védelmet nyújt az ellen, hogy a járműben utazó személyek oldalirányban kirepüljenek a kocsiból.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a védőzsáknak legalább egy járulékos hátrafelé nyúló középnyúlványa van a védőzsák központi részén kiképezve, amely a gépjármű normálistól eltérő viselkedése esetén a járműben ülő személyek közötti térbe nyúlik bele.

Ennek a járulékos nyúlványnak vagy nyúlványoknak az utasok a járműben nemcsak a jármű egyes részeitől, hanem egymástól is el vannak szigetelve úgy, hogy ütközés esetén nagy biztonsággal helyükön maradnak és így megfelelő védelmet kapnak a testük elsodródásából adódó sérülésekkel szemben.

Előnyös továbbá a talámány értelmében, ha az utastérben fennálló nyomás előre meghatározott értékű túllépése esetén az utasteret a környezettel összenyitó szerkezeti eleme van.

Ennek köszönhetően elkerülhetők mindazok a sérülések, amelyek a baleset vagy ütközés bekövetkeztekor nem magából az ütközésből, hanem hagyományos módon a védőzsák felfúj ódásából származó túlnyomás hatására következtek be az ismert rendszereknél.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha az elem a járműtestben kiképzett nyílásban van tömítetten rögzítve az elem körvonalát követő rögzítőelemmel, amelynek a túlnyomásnak egy előre meghatározott értékű túllépése esetén az utastérben kinyíló kigyengített kerületi része van.

Előnyös továbbá ha, az elemet a gépjármű hátsó szélvédője képezi.

A találmány szerinti gépjármű egy további előnyös kiviteli alakja értelmében a védőzsák központi része és oldalnyúlványai a védőzsák üzemi, felfújt helyzetében a gépjármű motorházteteje és a járműben ülő utasok feje magasságában húzódik.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a rekesz és a benne elhelyezett összehajtogatott állapotú védőzsák a műszerfal teljes hosszában végig húzódik.

Előnyös tovább, ha a védőzsákhoz több gázforrás van társítva.

A találmányt az alábbiakban a méllékelt rajz segítségével ismertetjük részletesebben, amelyen a javasolt biztonsági berendezés védőzsákjainak kialakítása és elrendezése figyelhető meg. A rajzon az

1. ábra jármű hosszmetszetének körvonalszerü vázlatát mutatja, amelyben a biztonsági berendezés védőzsákjainak központi része és hátrafelé nyúló oldalnyúlványai aktív, felfújt helyzetben láthatók és pontvonallal mutatja a járművezető helyzetét; a

2. ábrán az 1. ábra szerinti gépjármű felülnézete látható, a védőzsákok elhelyezkedésének jobb megfigyelése érdekében elhagyott tetővel; a

3. ábra az 1. ábra ΠΙ-III vonal mentén vett keresztmetszete; a

4. és 5. ábra az 1. és 2. ábrához hasonlóan alapállapotában összehajtogatott helyzetében mutatja a védőzsákot;

6. ábra a 4. ábra VI-VI vonal mentén vett keresztmetszete, a

7. ábrán a hátsó szélvédő kocsiszekrényhez rögzítésének egy lehetséges kialakítása figyelhető meg; és a

8. ábra a találmány szerinti biztonsági berendezés védőzsákj ának középnyúlvánnyal kiegészített további lehetséges kiviteli alakja.

Az 1-6. ábrákon általánosan és jelképesen 1 hivatkozási számmal jelölt gépjárművet tüntettük fel. Ennek az gépjárműnek hagyományos és ismert módon olyan járműteste van, amely 4 motorteret valamint az utasok részére 6 utasteret tartalmaz. A 6 utasteret felülről 8 járműtető zárja le, amely első 10 szélvédőn, 12 hátsó szélvédőn, az ábrákról egyszerűség kedvéért elhagyott oldalablakokon keresztül kapcsolódik a 2 járműtesthez. Az oldalablakok ajtóként is kiképzett 13 oldalfalakban vannak kialakítva. A 2 járműtestnek ezen kívül 14 fenéklemeze, a 4 motorteret a 6 utastértől elválasztó 16 melső válaszfala, valamint a 6 utasteret hátulról lezáró 18 hátsó válaszfala van.

Amint az ábrákból egyértelműen kitűnik, a 6 utastérben két 20 ülés található, mindegyikük egy-egy 22 üléspárnából és 24 háttámlából áll. A 20 ülésekben helyezkednek el az ábrákon pontvonallal vázlatosan feltüntetett utasok illetve járművezető.

Ezen kívül a 6 utastérben 26 műszerfal található, amely lényegében a jármű teljes szélességében keresztben húzódik a 6 utastérben a 16 mellső válaszfal felső vonalában.

Ugyancsak a 6 utastérben van a 26 műszerfaltól elkülönített 28 kormányszerv elhelyezve, amely így nem szokásos módon, a járművezető és a 26 műszerfal között található. Ilyen 28 kormányszervként tekinthető például az 1. ábrán vázlatosan bemutatott két kormánykar, melyek a 20 ülés 30 kartámlájába vannak beépítve úgy,

HU 213 434 Β hogy szabaddá teszik a járművezető és a 26 műszerfal közötti teret.

A találmány értelmében a 26 műszerfal rajta elbillenthetően rögzített 34 fedéllel lezárt 32 rekeszt tartalmaz. A 34 fedél a 32 rekesz nyitásakor felfelé, a 10 szélvédő felé nyílik fel. A jármű vezetője valamint a mellette ülő utas vagy utasok részére elhelyezett 36 védőzsák a 32 rekeszben van elrendezve. A 36 védőzsák aktiválását végző 8 gázforrás valamint a 36 védőzsákot a 38 gázforrással összekötő 40 csatlakozó szerelvény a 32 rekeszen kívül található. Pontosabban, a 32 rekesz 42 rekesz fenekének fala a 40 csatlakozó szerelvénnyel együtt gondoskodik a 38 gázforrás 2 járműtesten belüli rögzítéséről. Itt jegyezzük meg, hogy a bemutatott példában a 36 védőzsák nem egy, hanem több jelen esetben négy 38 gázforráshoz van csatlakoztatva.

Egy további lehetséges kiviteli alak értelmében a 36 védőzsákot egyetlen, megfelelően méretezett 38 gázforrással is összekapcsolhatjuk, amelyet lényegében a 36 védőzsák középső tartományában helyezünk el a 32 rekesz mögött.

A 3 6 védőzsák legalább részben gáztömör alapanyagból, például poliamidból készül. Legalább részben gáztömör anyag alatt olyan anyagot értünk, amely a gázt a 36 védőzsák felfújódását lehetővé tevő ideig képes visszatartani.

A 38 gázforrás ismert felépítésű pirotechnikai rendszer, amelyben a gázt például nátrium-nitrit alapú rakétahajtómű üzemanyag elégetése generálja. Az 1 gépjárműnek továbbá a 38 gázforrást vagy gázforrásokat kioldó 44 kioldószerve van. A 44 kiloldószerv ábráinkon csupán jelképesen, 45 vezetékkel kapcsolódik a 38 gázforráshoz. Ez az automatikus 44 kioldószerv lényegében egy vagy több gyorulásmérő jeladót tartalmaz, amelyek a bemutatott esetben a 4 motortérben vannak elhelyezve és a rajzon nem látható megfelelő elektromos áramkör segítségével a jármű abnormális viselkedése esetén a 38 gázforrás kioldására szolgának. Az 1 gépjármű viselkedésén jelen esetben nagymértékű gyorsulást, lassulást, az 1 gépjármű összenyomódását és/vagy elcsavarodását értjük.

A 36 védőzsák a4-6. ábrákon látható módon egy első nem-üzemelő összehajtogatott helyzetben teljesen a 32 rekesz belsejében van elrendezve és a 32 rekesz 34 fedele be van zára. Ez az első helyzet megfelel a 36 védőzsák normál üzemi körülmények között fennálló helyzetének, tehát mielőtt a 44 kioldószerv a normálistól eltérő jármű viselkedést észlel és kioldja a 38 gázforrást.

Mint az különösen az 1-3. ábrákon látható, a 36 védőzsák egy második, kitágult térfogatú, azaz felfújt helyzete is felvehet, amelyben természetesen kinyúlik a 32 rekeszből és elfoglalja a járművezetőt és az utast vagy utasokat a 26 műszerfaltól elválasztó tér legnagyobb részét. A 36 védőzsáknak ez a második helyzete mutatja a 36 védőzsák egy normálistól eltérő járműviselkedés hatására bekövetkező helyzetét, miután a 44 kioldószerv működésbe hozta a 38 gázforrást vagy gázforrásokat.

Mellékesen megkívánjuk jegyezni, hogy azáltal, hogy a jármű kormányzására szolgáló eszközöket elkülönítettük a 26 műszerfaltól, felszabadítottuk a hagyományosan a kormánykerék által elfoglalat teret és ezzel lehetővé tettük, hogy egyetlen 36 védőzsák védje egyidejűleg a jármű vezetőjét valamint a mellette helyet foglaló utast vagy utasokat.

Ezen túlmenően az egyetlen szükséges 36 védőzsák kialakítása egyszerűvé teszi az előállítást és lényegesen lecsökkenti annak költségeit, mivel egyetlen 36 védőzsák előállítási költsége lényegesen kisebb, mint két különálló 36 védőzsák és annak tartozékainak előállítási költsége összegezve.

Mint az különösen a 2. és 3. ábrából látható a 36 védőzsáknak a találmány értelmében olyan 46 központi része van, amely üzemi helyzetében lényegében a 26 műszerfal teljes hossza mentén, azaz a 6 utastér teljes szélességében húzódik. A 36 védőzsáknak két hátrafelé nyúló 48 oldalnyúlványa van, amelyek a 36 védőzsák üzemi, felfújt helyzetében a 46 központi részétől kiindulva a járművezető és az utas mellett hátrafelé nyúlnak az 1 gépjármű 13 oldalfalai mentén. Egy-egy ilyen 48 oldalnyúlvány oldalsó függönyként védi az 1 gépjárműben ülő személyeket attól, hogy egy ütközés hatására esetlegesen nekicsapódjanak az 1 gépjármű valamelyik 13 oldalfalának.

A 36 védőzsák 46 központi részének és 48 oldalnyúlványainak előnyösen olyan a méretezése és úgy vannak elrendezve, hogy felfújt helyzetben a motorháztető illetve a jármű utasainak magasságában húzódnak.

A 36 védőzsák 46 központi részének alakja leginkább olyan csőhöz hasonlítható, amelynek csepp alakú keresztmetszete van, ahol a csepp elkeskenyedő vége van a 38 gázforráshoz csatlakoztatva, míg a csepp kiszélesedő fejrésze a jármű utasai felé néz. A 36 védőzsák 48 oldalnyúlványai lényegében négyszögletes párna alakúak, hosszúkás ovális keresztmetszettel, ami legjobban a 3. ábrán figyelhető meg.

A 4-6. ábrán látható, hogy a 36 védőzsák valamint a hozzá tartozó 32 rekesz lényegében a 26 műszerfal teljes hosszában elnyúlik. A 36 védőzsák ilyen elrendezése a 32 rekeszben lehetővé teszi, hogy a 36 védőzsákot harmonika alakúra hajtogassuk össze úgy, hogy viszonylag kis helyet foglal el, míg a gáz bejuttatásának hatására gyorsan fel tud fújódni.

Természetesen a példaképpen bemutatott kiviteli alaknál meglévő 48 oldalnyúlványok el is hagyhatók a 36 védőzsákról.

A találmány szerinti 1 gépjárműnek ezen túlmenően a 12 hátsó szélvédő által képzett olyan határfelülete van, amely összeköttetést biztosít az 1 gépjármű 6 utastere és a külvilág között abban az esetben, ha a nyomás a 6 utastérben meghalad egy előre meghatározott küszöbértéket. Ez az jelenti, hogy ha a 36 védőzsák üzemi helyzetébe fuj ódik fel, ez a 6 utastér és a 36 védőzsák térfogati arányától függő mértékű nagysebességű nyomásnövekedést idéz elő. Ez a nyomásnövekedés veszélyes lehet a jármű utasaira nézve, így károsodást okozhat azok hallórendszerében, például dobhártya szakadás léphet fel.

Kiemelve a 7. ábrát, azon látható, hogy a 12 hátsó szélvédő hagyományos módon az 1 gépjármű 2 járműtestében kialakított 52 nyílásban van az alábbiakban

HU 213 434 Β részletezett tulajdonságú elasztomer anyagból kialakított 54 rögzítőelemmel rögzítve. Az 54 rögzítőelem hozzávetőlegesen H-keresztmetszetü és a 12 hátsó szélvédőt közrefogó első pár 56a, 56b ajkat, valamint az 1 gépjármű 2 járműtestével kapcsolódó második pár 58 ajkat tartalmaz.

Az 54 rögzítőelemnek olyan legyengített kerületi része van, amely a 6 utastérben létrejövő túlnyomás esetén elengedi a 12 hátsó szélvédőt. A jelen esetben ezt a kigyengített részt a külső oldalon elhelyezkedő 56b ajak alkotja, amely F nyíl irányában a 7. ábrán pontvonallal jelölt helyzetbe mozdul el, amint a 6 utastérben keletkező túlnyomás a 12 hátsó szélvédőt kimozdítani igyekszik.

Megjegyezzük, hogy az 54 rögzítőelem második pár 58 ajka azon túlmenően, hogy közrefogja a 2 járműtest lemezét, 60 ragasztó anyaggal is meg van erősítve, úgy, hogy a belső túlnyomás fellépésekor ébredő erők döntő többsége az első pár második 56b ajkára jut.

A találmány szerinti 1 gépjármű egy további lehetséges kiviteli alakjánál a 60 ragasztó anyaggal is megerősített ajakpárt az 56a, 56b ajkak képezhetik, amelyek a 12 hátsó szélvédővel állnak így összeköttetésben, míg a belső túlnyomás hatására rugalmasan elmozduló ajkat a 2 járműtest lemezét közrefogó alsó 58 ajkak közül a külső oldalon elhelyezkedő alkotja.

Áttérve a 8. ábrára, azon olyan kiviteli változatot tüntettünk fel, amelyen a 36 védőzsák 46 központi részén járulékos, hátrafelé nyúló 62 középnyúlvány van kiképezve. A 62 középnyúlvány nevének megfelelően lényegében a 36 védőzsák 46 központi részének középső szakaszában van elrendezve annak érdekében, hogy üzemi, felfújt helyzetében benyúljon a jármű vezetője és a mellette ülő utas közé és így megakadályozza, hogy egy oldalirányú felütközés, például oszlopnak ütközés esetén az említett két személy egymáshoz csapódjon.

A 8. ábrán bemutatott 36 védőzsák olyan 1 gépjárműbe lett kialakítva, amelyben elöl az első sorban csupán két személy, nevezetesen a járművezető és egy utas foglal helyet. Az elmondottakból azonban nyilvánvaló, hogy két, megfelelően kialakított 62 középnyúlvánnyal biztosítható három egymás mellett ülő személy védelme is. Ilyen esetben a 62 középnyúlványok természetesen nem középen, hanem a 36 védőzsák harmadrészén vannak kialakítva.

A javasolt 36 védőzsák működése a következő:

Ha az 1 gépjármű normálisan, balesetmentesen közlekedik, a 36 védőzsák a leírtak szerint a 32 rekeszben található. Abban a pillanatban, amint a 44 kioldószerv a normálistól eltérő viselkedést észlel az 1 gépjárműnél, működésbe hozza a 38 gázforrást, úgy, hogy a 36 védőzsák a szűrt és hűtött égésgázokat haladékatalanul megkapja, ennek hatására kitágul, felfújódik. Tágulása során a 32 rekeszt lezáró 34 fedelet felcsapja a 10 szélvédő felé, majd a 32 rekeszből kitüremkedve eléri teljesen felfújt helyzetét az 1-3. ábráknak megfelelően. Ugyanebben az időben az 1 gépjármű 6 utasterében keletkező túlnyomás erőt fejt ki a 12 hátsó szélvédőre, így az azt a helyén tartó 54 rögzítőelem 56b ajka rugalmasan elmozdul és lehetővé teszi, hogy a 12 hátsó szélvédő kirepüljön helyéről és a 6 utastér összenyíljon környezetével. így a 36 védőzsák működésbe lépésekor létrejövő túlnyomás nem hat ki károsan a jármű utasaira, mint idáig az ismert hasonló megoldásoknál.

Claims (9)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Felfújható védőzsákot tartalmazó biztonsági berendezéssel ellátott gépjármű, amely műszerfalat és attól távközzel elválasztottan elrendezett jármű kormányszervet tartalamaz, ahol a műszerfalnak legalább egy fedéllel lezárt rekesze van, amelyben legalább részben gáztömör anyagból készült védőzsák van elrendezve, továbbá a gépjármű gázforrást, a védőzsákot a gépjármű normálistól eltérő viselkedése esetén a gázforrásra kapcsoló kioldószervet tartalmaz, és a védőzsák nyugalmi helyzetében összehajtogatott állapotban teljes egészében a rekeszben van elhelyezve, majd a gázforrás kioldószerv által történt aktiválása után felfújt üzemi helyzetében az utastérbe nyúlik ki a rekeszből, azzal jellemezve, hogy a védőzsáknak (36) olyan központi része (46) van, amely lényegében a műszerfal (26) teljes szélességében, azaz a járművezető ajtajától az utas ajtajáig tart és aktiválás után a járműben helyet foglalt személyek és a műszerfal (26) között helyezkedik el.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti gépjármű azzal jellemezve, hogy a védőzsáknak (36) legalább két hátrafelé nyúló oldalnyúlványa (48) van, amelyek a védőzsák (36) üzemi helyzetében a gépj ármű (1) egy-egy függőleges fala mentén nyúlnak hátra úgy, hogy elfoglalják a járműben helyet foglalt utasok és a gépjármű (1) függőleges oldalfalai közötti teret.
3. 3. A 2. igénypont szerinti gépjármű azzal jellemezve, hogy a védőzsáknak (36) legalább egy járulékos hátrafelé nyúló középnyúlványa (62) van a védőzsák (36) központi részén (46) kiképzve, amely a járműben elöl ülő személyek közötti térbe nyúlik bele.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti gépjármű azzaljellemezve, hogy az utastérben (6) kialakuló nyomás előre meghatározott értékű túllépése esetén az utasteret (6) a környezettel összenyitó szerkezeti eleme van.
5. 5. A 4. igénypont szerinti gépjármű azzal jellemezve, hogy a környezettel összenyitó szerkezeti elem körvonalát követő rögzítőelemmel (54) egy, ajárműtestben (2) kiképzett nyílásban (52) van tömítetten rögzítve, és a rögzítőelemnek (54) a túlnyomás előre meghatározott értékű túllépése esetén az utasteret kinyitó kigyengített kerületi része van.
6. 6. A 4. igénypont szerinti gépjármű azzal jellemezve, hogy az elemet a gépj ármű (1) hátsó szélvédője (12) képezi.
7. 7. A 2. igénypont szerinti gépjármű azzal jellemezve, hogy a védőzsák (36) központi része (46) és oldalnyúlványai (48) a védőzsák (36) aktivált helyzetében a gépjármű (1) motorházteteje és a járműben ülő utasok feje magasságában húzódik.
8. 8. Az 1. igénypont szerinti gépjármű azzaljellemezve, hogy a rekesz (32) és a benne elhelyezett összehajtogatott állapotú védőzsák (36) a műszerfal (26) teljes hosszában végig húzódik.
9. 9. Az 1. igénypont szerinti gépjármű azzal jellemezve, hogy a védőzsákhoz (36) több gázforrás (38) van társítva.