Magyar Zene Háza - Előadóterem, január 21., 20:00
Km.: Egyed Bea (tánc), Hock Ernő, Benkő Róbert (nagybőgő), moderátor: Márkos Albert
Az IN PARI egy olyan sorozat, amelyben a zene más-más művészeti ágakkal kel nászra – párban, egyenlően, ahogyan azt a sorozatcím is jelzi. Ezúttal – öt olyan este után, ahol a zene és a szöveg, és négy olyan este után, ahol a zene és a kép kapcsolódásáról szólt a műsor – első alkalommal a zene és a tánc fonódik össze paritásban. Egyed Bea táncművész mozdulatai lépnek párba két nagybőgős, Hock Ernő és Benkő Róbert zenéjével. Ahogyan az már az IN PARI sorozatban megszokott, improvizációra készülnek a fellépők, egymás előadásaira reagálnak. Az este dramaturgiáját az oda-vissza hatás alakítja, a produkció végére az lesz a benyomásunk, hogy a műfajok paritásban voltak, nem pedig alá-fölé-mellé rendelt viszonyban. Az IN PARI sorozat kurátora Márkos Albert.
Egyed Bea, táncos, alkotó, előadó 1988-ban született, négyéves kora óta táncol, 2007-től Budapesten él. A Pécsi Művészeti Szakgimnázium tánc tagozatának elvégzése után tanulmányait a Magyar Táncművészeti Egyetemen folytatta. A 2008/2009-es tanévben a Vendetta Mathea La Manufacture Kortárs Tánc Akadémia (Aurillac, Franciaország) ösztöndíjasa volt. Az elmúlt években számos magyar és nemzetközi alkotóval dolgozott együtt, többek között: a Duda Éva Társulattal (Guy Nader, Maria Campos, Quan Bui Ngoc, Rosana Hribar, Gregor Lustek) Eleonóre Valére Lachkyval, a Forte Társulattal, a Cie Pal Frenakkal, a Tünet Együttessel, a Hodworks-szel és Bodó Viktorral. Alkotóként első előadásait Újvári Milánnal közös formációjukkal (Radioballet) együttműködésében készítette. Jelenleg az Artus (Goda Gábor) társulatával dolgozik.
Az 1949-es születésű Benkő Róbert nagybőgős alapfokú zongora-, és klasszikus gitár tanulmányok után egy ideig rockzenét játszott, majd a jazz hatására a Bartók konzervatóriumban klasszikus és jazzbőgőt tanult. Az 1970-es évek végén megalakult Binder Quartet tagja lett, majd annak felbomlása után Dresch Mihály quartetjében folytatta, melyben a magyar népzenei nyelv és a jazz improvizáció közös lehetőségeit keresték. 1984-től a Grencsó Kollektívával is játszik, 1985-ben pedig a Szabados György vezette MAKUZ zenekar tagja lett, amelyben a zenekarvezető 2011-es haláláig játszott. Ennek a munkának a keretén belül került kapcsolatba a szabad improvizáció gyakorlatával. Ez idő alatt számos kelet-, és nyugat európai jazz, avantgard-, és kortárs zenei fesztiválon szerepelt a fenti együttesekkel. Alkalmi partnerként, a hazai és külföldi szabadzenei paletta számos képviselőjével, valamint szólóban is dolgozott már. Tagja a Dél-Alföldi Szaxofonegyüttesnek, valamint Ágoston Béla formációinak, 2000 óta az EKTAR-ral is játszik. Több mint negyven nagylemezen működött közre. Emellett táncosokkal is dolgozott, például Josef Nadj Jel Színházában: A kormányzó halála - 1989, Éden - 2000, Entracte - 2008. És számos színházi munkában vett részt.
Hock Ernő 1979-ben született nagybőgős, basszusgitáros. Fiatal kora óta számos zenei műfaj rajongója, beleértve a jazzt, a funkot, a heavy gitárzenét, az afrobeatet, a magyar és különféle népzenéket, valamint a hiphopot. Folyamatosan dolgozik állandó zenekaraival és különféle projektjeivel Európa-szerte. Hosszú távú együttműködései közé tartoznak többek között Mezei Szilárddal, Grencsó Istvánnal, Bognár Szabolccsal (Ábàsé) és Pozsár Mátéval közös munkái. Dolgozott Szabados Györggyel, Dresch Mihállyal, Gadó Gáborral, Ab Baarsszal, Kjetil Møsterrel, Charles Gayle-lel, Chris Potterrel, Sainko Namtchylakkal, Rudi Mahall-lal és Axel Dörnerrel. Állandó zenekarai a Jü, a The Qualitons, a Zuboly, a Less is More 4 és a Decolonize Your Mind Society, akikkel folyamatosan dolgozik, együttműködik különböző kiadványokon.
