[go: up one dir, main page]

HUT77002A - Tachikininantagonista vegyületek - Google Patents

Tachikininantagonista vegyületek Download PDF

Info

Publication number
HUT77002A
HUT77002A HU9701897A HU9701897A HUT77002A HU T77002 A HUT77002 A HU T77002A HU 9701897 A HU9701897 A HU 9701897A HU 9701897 A HU9701897 A HU 9701897A HU T77002 A HUT77002 A HU T77002A
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
phenyl
hydrogen
formula
compounds
oxygen
Prior art date
Application number
HU9701897A
Other languages
English (en)
Inventor
Soo Young Ko
Christopher Walpole
Original Assignee
Novartis Ag.
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Priority claimed from GBGB9425085.9A external-priority patent/GB9425085D0/en
Priority claimed from GBGB9426016.3A external-priority patent/GB9426016D0/en
Application filed by Novartis Ag. filed Critical Novartis Ag.
Publication of HUT77002A publication Critical patent/HUT77002A/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07DHETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D401/00Heterocyclic compounds containing two or more hetero rings, having nitrogen atoms as the only ring hetero atoms, at least one ring being a six-membered ring with only one nitrogen atom
    • C07D401/14Heterocyclic compounds containing two or more hetero rings, having nitrogen atoms as the only ring hetero atoms, at least one ring being a six-membered ring with only one nitrogen atom containing three or more hetero rings
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P25/00Drugs for disorders of the nervous system
    • A61P25/04Centrally acting analgesics, e.g. opioids
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P29/00Non-central analgesic, antipyretic or antiinflammatory agents, e.g. antirheumatic agents; Non-steroidal antiinflammatory drugs [NSAID]
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07DHETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D403/00Heterocyclic compounds containing two or more hetero rings, having nitrogen atoms as the only ring hetero atoms, not provided for by group C07D401/00
    • C07D403/02Heterocyclic compounds containing two or more hetero rings, having nitrogen atoms as the only ring hetero atoms, not provided for by group C07D401/00 containing two hetero rings
    • C07D403/12Heterocyclic compounds containing two or more hetero rings, having nitrogen atoms as the only ring hetero atoms, not provided for by group C07D401/00 containing two hetero rings linked by a chain containing hetero atoms as chain links
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07DHETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D411/00Heterocyclic compounds containing two or more hetero rings, at least one ring having oxygen and sulfur atoms as the only ring hetero atoms
    • C07D411/02Heterocyclic compounds containing two or more hetero rings, at least one ring having oxygen and sulfur atoms as the only ring hetero atoms containing two hetero rings
    • C07D411/12Heterocyclic compounds containing two or more hetero rings, at least one ring having oxygen and sulfur atoms as the only ring hetero atoms containing two hetero rings linked by a chain containing hetero atoms as chain links
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07KPEPTIDES
    • C07K5/00Peptides containing up to four amino acids in a fully defined sequence; Derivatives thereof
    • C07K5/04Peptides containing up to four amino acids in a fully defined sequence; Derivatives thereof containing only normal peptide links
    • C07K5/06Dipeptides
    • C07K5/06139Dipeptides with the first amino acid being heterocyclic
    • C07K5/06165Dipeptides with the first amino acid being heterocyclic and Pro-amino acid; Derivatives thereof

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Veterinary Medicine (AREA)
  • Nuclear Medicine, Radiotherapy & Molecular Imaging (AREA)
  • Pain & Pain Management (AREA)
  • Pharmacology & Pharmacy (AREA)
  • Animal Behavior & Ethology (AREA)
  • Public Health (AREA)
  • Bioinformatics & Cheminformatics (AREA)
  • Molecular Biology (AREA)
  • Rheumatology (AREA)
  • Biomedical Technology (AREA)
  • Neurology (AREA)
  • Neurosurgery (AREA)
  • Biochemistry (AREA)
  • Biophysics (AREA)
  • Genetics & Genomics (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Proteomics, Peptides & Aminoacids (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)
  • Indole Compounds (AREA)
  • Plural Heterocyclic Compounds (AREA)
  • Medicines That Contain Protein Lipid Enzymes And Other Medicines (AREA)
  • Peptides Or Proteins (AREA)
  • Pyridine Compounds (AREA)
  • Acyclic And Carbocyclic Compounds In Medicinal Compositions (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)

Description

A találmány tachikinin-antagonisztikus hatással rendelkező új vegyületekre, azok előállítására alkalmas eljárásra, ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítményekre, valamint az említett vegyületek gyógyszerkénti alkalmazására vonatkozik.
Részletesebben kifejtve, a találmány először is olyan új vegyületekre vonatkozik, amelyek (I) általános képletében
- Rí jelentése egy vagy két szubsztituenssel, mégpedig halogénatommal, nitrocsoporttal, cianocsoporttal, trifluor-metil-csoporttal, hidroxilcsoporttal, metoxicsoporttal, hidroxi-metil-csoporttal, metoxi-metil-csoporttal, metoxi-karbonil-csoporttal, karbamoilcsoporttal és/vagy N-metil-karbamoil-csoporttal helyettesített fenilcsoport;
- n jelentése 0 vagy 1;
- Xi jelentése oxigénatom, kénatom vagy =NCN csoport;
- X2 és X3 jelentése - egymástól függetlenül - oxigénatom vagy kénatom;
- R2jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport;
- R3 jelentése fenilcsoport, halogén-fenil-csoport, 2-naftil-csoport, lH-indol-3-il-csoport vagy l-metil-indol-3-il-csoport;
- Z jelentése -N(CH3)- vagy -CH2-csoport;
- Rzijelentése fenilcsoport, 3,5-bisz(trifluor-metil)-fenil-csoport vagy piridilcsoport; és
- R5 jelentése hidrogénatom, fenilcsoport, 3,5-bisz(trifluor-metil)-fenil-csoport vagy piridilcsoport, azzal a megkötéssel, hogy ha X3 jelentése kénatom, akkor Z jelentése -N(CH3)-csoport.
A találmány tárgyát képezik az (I) általános képletű vegyületek savaddiciós sói is.
A halogén (halogén-) jelentése klór (klór-), fluor (fluor-), bróm (bróm-) és jód (jód-) lehet.
Abban az esetben, ha Rí jelentése kétszeresen szubsztituált fenilcsoport, a szubsztituensek ugyanazok vagy eltérők lehetnek.
1. A találmány szerinti vegyületek egyik csoportját azok a vegyületek képezik, amelyek (I) általános képletében Rí jelentése nitrocsoporttal, cianocsoporttal, trifluor-metil-csoporttal, hidroxi-metil-csoporttal, metoxi-metil-csoporttal, karbamoilcsoporttal és/vagy N-metil-karbamoil-csoporttal egyszeresen vagy kétszeresen helyettesített fenilcsoport.
2. A találmány szerinti vegyületek egy másik csoportját azok a vegyületek képezik, amelyek (I) általános képletében n = 0.
2.a) Abban az esetben, ha n = 0, Rj jelentése - előnyös esetben - nitrocsoporttal, cianocsoporttal, metoxi-metil-csoporttal, metoxi-karbonil-csoporttal, karbamoilcsoporttal és/vagy N-metil-karbamoil-csoporttal (például nitrocsoporttal, cianocsoporttal, metoxi-metil-csoporttal, karbamoilcsoporttal és/vagy N-metil-karbamoil-csoporttal), mindenekelőtt nitrocsoporttal és/vagy metoxi-metil-csoporttal, legelőnyösebb esetben nitrocsoporttal egyszeresen vagy kétszeresen helyettesített fenilcsoport.
2,b) Abban az esetben, ha n = 0, Rí jelentése - előnyös esetben - egyszeresen szubsztituált fenilcsoport, mindenekelőtt a 2-es helyzetben monoszubsztituált fenilcsoport.
2.c) Amennyiben n = 0, Rí legelőnyösebben olyan fenilcsoport, amely a 2-es helyzetben a 2.a) pontban felsorolt szubsztituensek bármelyikével, mindenekelőtt 2-nitro-fenil-csoporttal vagy 2-(metoxi-metil)-fenil-csoporttal egyszeresen helyettesített fenilcsoport, különösen 2-nitro-fenil-csoport.
3. A találmány szerinti vegyületeknek egy további csoportját képezik azok a vegyületek, amelyek (I) általános képletében n jelentése 1.
3.a) Abban az esetben, ha n = 1, Rí jelentése - előnyös esetben - halogénatommal, trifluor-metil-csoporttal és/vagy metoxicsoporttal, mindenekelőtt halogénatommal és/vagy trifluor-metil-csoporttal egyszeresen vagy kétszeresen helyettesített fenilcsoport.
3.b) Abban az esetben, ha n = 1, Rí jelentése - előnyös esetben a 2-es helyzetben egyszeresen vagy a 2-es és a 6-os helyzetben kétszeresen szubsztituált fenilcsoport.
3. c) Ha n = 1, Rí jelentése legelőnyösebb esetben olyan fenilcsoport, amely a 3.a) pontban felsorolt szubsztituensek bármelyikével a 2-es helyzetben egyszeresen vagy a 2-es és a 6-os helyzetben kétszeresen szubsztituált; mindenekelőtt a
2-es helyzetben egyszeresen szubsztituált fenilcsoportot, elsősorban 2-halogén-fenil- vagy 2-(trifluor-metil)-fenilcsoportot, különösen előnyös esetben 2-klór-fenil-csoportot vagy 2-(trifluor-metil)-fenil-csoportot, legelőnyösebb esetben 2-klór-fenil-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek előnyösek.
Az (I) általános képletben
4. Előnyös, ha n = 0.
5. Xi jelentése előnyös esetben oxigénatom vagy kénatom, különösen előnyös esetben oxigénatom.
6. X2 és X3 mindegyikének jelentése előnyös esetben oxigénatom.
7. R-2 jelentése előnyös esetben hidrogénatom.
8. Abban az esetben, ha R3 jelentése halogénatommal helyettesített fenilcsoport, előnyös a halogénatommal diszubsztituált fenilcsoport, mindenekelőtt a halogénatommal
3-as és 4-es helyzetben diszubsztituált fenilcsoport. A halogénatom előnyös esetben klóratom, így különösen előnyös, ha az R3 szubsztituens 3,4-diklór-fenil-csoport.
9. Az R3 szubsztituens előnyös esetben 2-naftil-csoport vagy halogénatommal szubsztituált fenilcsoport - például a 8. igénypontban meghatározott csoportok valamelyike mindenekelőtt 2-naftil-csoport.
10. Z jelentése előnyös esetben -N(CH3)-csoport.
11. Abban az esetben, ha R5 jelentése hidrogénatomtól eltérő, R4 és R5 jelentése azonos.
12. Az R4 és/vagy az R5 szubsztituens helyén levő piridilcsoport előnyös esetben 2-piridil-csoport.
13. R4 jelentése előnyös esetben fenilcsoport.
14. R5 jelentése előnyös esetben hidrogénatom.
15. Legelőnyösebb esetben R4 jelentése fenilcsoport, R5 jelentése pedig hidrogénatom.
A találmány szerinti vegyületek köre kiterjed mindazokra a vegyületekre, amelyek (I) általános képletében az általános kémiai szimbólumok jelentéskörébe beletartozik az (I) általános képlet értelmezésekor megadott jelentések valamennyi kombinációja és alkombinációja, és/vagy az 1.-15. pontok közül egy vagy több által meghatározott jelentéskombináció.
A) A találmány szerinti vegyületek egyik alcsoportját olyan vegyületek alkotják, amelyek (I) általános képletében
-Rí jelentése 2-halogén-fenil-csoport vagy 2-nitro-fenil-csoport;
- n jelentése 0;
- X2 és X3 jelentése egyaránt oxigénatom;
- R4jelentése fenilcsoport vagy piridilcsoport;
- R5 jelentése hidrogénatom, fenilcsoport vagy piridilcsoport; és
- Xi, R2, R3 és Z jelentései megegyeznek az (I) általános képlet értelmezésekor megadottakkal.
B) A találmány szerinti vegyületek egy másik alcsoportját olyan vegyületek alkotják, amelyek (I) általános képletében
- Rí jelentése olyan csoport, amelynek (a) általános képletében
-- Rja jelentése trifluor-metil-csoport, halogénatom, metoxicsoport vagy nitrocsoport; és
-- Rib jelentése hidrogénatom, trifluor-metil-csoport, halogénatom, metoxicsoport vagy nitrocsoport;
- n jelentése 1;
- X2 és X3 jelentése egyaránt oxigénatom;
- R3 jelentése halogén-fenil-csoport, 2-naftil-csoport, 1H-indol-3-il-csoport vagy l-metil-indol-3-il-csoport;
- Z jelentése -N(CH3)-csoport; és
- Xi, R2, R4 és R5 jelentései megegyeznek az (I) általános képlet értelmezésekor megadottakkal.
Az A) és a B) pontokban meghatározott alcsoportok vonatkozásában az egyes szubsztituensek előnyös jelentései megegyeznek az 1.-15. pontokban megadott jelentésekkel.
Az R4 és/vagy az R5 helyén piridilcsoportot tartalmazó (I)
V
- 7 általános képletű vegyületek szabad bázisok és savaddiciós sók egyaránt lehetnek. A találmány tárgyát képezik az (I) általános képletű vegyületek mind szabad bázis, mind savaddiciós sók formájában. A találmány keretében alkalmazható, farmakológiai szempontból elfogadható savaddiciós sókra példaként a hidrokloridsókat említjük meg.
A találmány szerinti vegyületek legalább két aszimmetrikus szénatomot tartalmaznak, amelyeket az (I) általános képletben (a)-val és (b)-vel jelölünk. Abban az esetben, ha R4 és R5 egymástól különböző jelentésű és R5 jelentése hidrogénatomtól eltérő, egy további aszimmetrikus szénatom [(c)] is jelen van. Ennek megfelelően a találmány szerinti vegyületek optikai izomerek formájában is létezhetnek.
Az egyes izomereket elő lehet állítani hagyományos módszerekkel, például optikailag aktív kiindulási anyagok felhasználásával megvalósított szintézissel vagy az először előállított izomerelegyek szétválasztásával. Az izomerelegyek szétválasztását királis hordozó alkalmazásán alapuló kromatográfiás eljárással vagy diasztereomer sók átkristályosításával valósítjuk meg.
A találmány - más értelmű utalás hiányában - vonatkozik mind a tiszta vagy gyakorlatilag tiszta egyedi izomerekre, mind különböző elegyekre, például a racém és a diasztereomer elegyekre.
Előnyös, ha az (I) általános képletben (a)-val vagy (b)-vel jelölt szénatom (S)-konfigurációjú. Még előnyösebb, ha mind az (a)-val, mind a (b)-vel jelölt szénatom (S)-konfigurációjú. Ennek megfelelően a találmány egyik előnyös megvalósítási módja szerint olyan, korábban már definiált (I) általános képletű vegyületeket állítunk elő, amelyek csak olyan vagy túlnyomórészt olyan molekulákból állnak, amelyeknek mind az (a)-val, mind a (b)-vel jelölt szénatomja (S)-konfigurációjú. (A többi izomer mennyisége például kisebb, mint 10 %, előnyös esetben kisebb, mint 5 %, például kisebb, mint 2 %.)
A találmány tárgyát képezi továbbá egy olyan eljárás is, amellyel elő lehet állítani a korábban már meghatározott (I) általános képletű vegyületeket, valamint azok savaddiciós sóit. A találmány tárgyát képező eljárás szerint
- (II) általános képletű vegyületeket - a (II) általános képletben R2 - R5, X2, X3 és Z jelentése a már megadott - olyan vegyületekkel reagáltatunk, amelyek (III) általános képletében Rf halogénatommal, nitrocsoporttal, cianocsoporttal, trifluor-metil-csoporttal, védett hidroxilcsoporttal, metoxicsoporttal, védett hidroxi-metil-csoporttal, metoxi-metil-csoporttal és/vagy metoxi-karbonil-csoporttal egyszeresen vagy kétszeresen helyettesített fenilcsoport, n és Xi jelentése pedig az (I) általános képlet értelmezésekor megadott; majd kívánt esetben
- az így kapott, Rf helyén védett hidroxilcsoporttal és/vagy védett hidroxi-metil-csoporttal szubsztituált fenilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket mentesítjük a védőcsoport(ok)tól és/vagy az így kapott, Rf helyén metoxi-karbonil-csoporttal helyettesített fenilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket átalakítjuk olyan vegyületekké, amelyek (I) általános képletében Rf karbamoilcsoporttal vagy N-metil-karbamoil-csoporttal helyettesített fenilcsoport; és
- az így kapott (I) általános képletű vegyületeket szabad bázis vagy savaddiciós só formájában kinyerjük.
• ··· ···· ·
- 9 A (II) és a (III) általános képletű vegyületeket alkalmas módon valamilyen inért szerves közegben - például dioxánban - 20 °C és a visszafolyatási hőfok közötti hőmérsékleten reagáltatjuk egymással.
Az Rí' szubsztituensben lévő védett hidroxilcsoportok vagy hidroxi-metil-csoportok védőcsoportjai az ismert és a peptidkémiában a hidroxilcsoportok megvédésére szokásosan alkalmazott csoportok közül kerülnek ki. Ilyen védőcsoport például a terc-butil-dimetil-szilil-oxi-metil-csoport. A védőcsoportok eltávolíthatók a szokásosan alkalmazott módszerekkel, például a 18. és a 19. példában ismertetett eljárásokkal.
A metoxi-karbonil-molekularészek átalakítását is végre lehet hajtani a szakterületen ismert és szokásosan alkalmazott eljárásokkal, például olyan módon, hogy a metoxi-karbonil-csoportot karboxilcsoporttá hidrolizáljuk, a karboxilcsoportot reakcióképes funkciós származékká - például karbonil-halogeniddé vagy vegyesanhidrid-molekularésszé - alakítjuk át, majd az így kapott származékot - például a 15. és a 16. példában ismertetett módon - ammóniával vagy metil-aminnal reagáltatjuk.
A (III) általános képletű kiindulási anyagok a szakterületen ismertek, kereskedelmi forgalomban vannak vagy ismert vegyületekhez hasonló módon előállíthatok. így például az X helyén =NCN-t tartalmazó (III) általános képletű vegyületeket a 4. példában ismertetett általános eljárásokkal lehet előállítani.
A (II) általános képletű vegyületeket az 1. reakcióvázlat szerint lehet előállítani. A reakcióvázlaton szereplő Rp aminocsoport megvédésére alkalmas csoportot, Ra karboxilcsoportot aktiváló csoportot, Hal klóratomot, brómatomot vagy jódato- 10 mot - elsősorban brómatomot - jelent, R2-Rs, X2, X3 és Z jelentése pedig a már megadott.
Az aminocsoportok megvédéséhez Rp szubsztituensként megfelel bármely, a peptidkémiában ismert és alkalmazott védőcsoport, például a terc-butoxi-karbonil-csoport (Boc), amely különösen a (IV) és a (VIII) általános képletű vegyületekkel kapcsolatban használható fel jó eredménnyel.
A (IV) általános képletű vegyületek reagáltatása (Va) és (Vb) általános képletű vegyületekkel olyan (VI) általános képletű - és ezáltal (II) általános képletű - vegyületek keletkezéséhez vezet, amelyeknek a Z szubsztituense - az említés sorrendjében -N(CH3)- és -CH2-csoport.
A (IV) általános képletű vegyületeknek az (Va) általános képletű vegyületekkel való reagáltatásához, valamint a (c) eljárási lépésben Ra karboxilcsoportot aktiváló csoportként megfelelnek például a vegyes anhidridekből származó csoportok, így az i-butoxi-karbonil-oxi-csoport. Az említett reakciókat a peptidkémiában ismert és alkalmazott bármelyik módszer alkalmazásával le lehet játszatni, például az l.A.2. példa szerinti általános megoldások szerint.
Az (Va) és az (Vb) általános képletű kiindulási anyagok a szakterületen ismertek vagy ismert vegyületekhez hasonló módon előállíthatók, például az 5., a 20. és a 24. példában leírt módon.
A (IV) és az (Vb) általános képletű vegyületek egymással való reagáltatásához Ra karboxilcsoportot aktiváló csoportként megfelelnek például a piridil- és a pikolil-észter-csoportok, például a 2-piridil-oxi-csoport. A reakció - szakemberek számára ismert módon - az (Vb) Grignard-reagensek in situ képzésével,
- 11 például a későbbiek során a 28. példával kapcsolatban ismertetett módon lejátszatható.
A (IV) általános képletű kiindulási anyagok ismertek, a szakirodalomban leírtak vagy ismert eljárásokkal előállíthatok, például olyan módon, hogy a megfelelő, a nitrogénatomjukon védőcsoportot tartalmazó savakat - célszerűen in situ - aktiváljuk, például a későbbiek folyamán az l.A.l. példában ismertetett módon.
Az R2 helyén metilcsoportot tartalmazó (II) általános képletű vegyületeket R2 helyén hidrogénatomot tartalmazó (IV) általános képletű vegyületekből kiindulva is előállíthatjuk, például Olsen módszerével [J. Org. Chem., 35, 1912-1915 (1970)] olyan módon, hogy a (d) művelet előtt beiktatunk egy metilezési műveletet, például metilezzük a (IX) általános képletű vegyületet. Ezt a megoldást szemléltetjük a 27.-29. példákban.
A (b) és a (d) műveleti lépések hagyományos, a védőcsoportok eltávolítását célzó, a peptidszintézisek során szokásosan alkalmazott műveletek, amelyeket a későbbiekben az I.B) példával szemléltetünk.
A következő példák a találmány szerinti vegyületek előállítására alkalmas eljárás megvalósítására ismertetnek különböző megoldásokat.
1. példa
2-Nitro-fenil-karbamoiI-[(S)-prolil]-[(S)-3-(2-naftil)-alanil]-N-benzil-N-metil-amid előállítása [(I) általános képlet: Rj = 2-nitro-fenil-csoport; n = 0; az
Xi, az X2 és az X3 szubsztituensek mindegyike oxigén- 12 atom; R2 = H; R3 = 2-naftiI-csoport; Z = -N(CH3)-; R4 = fenilcsoport és R5 = H; továbbá mind az (a), mind a (b) szénatom (S)-konfigurációjú] ml etil-acetátban feloldunk 1,39 g (S)-prolil-(S)-3-(2-naftil)-alanil-N-benzil-N-metil-amidot, majd az így kapott oldathoz hozzáadunk 551 mg 2-nitro-fenil-izocianátot. Az így kapott sárga színű oldatot a környezet hőmérsékletén 1 órán át keverjük. A reakcióelegyet bepároljuk. A narancsszínű bepárlási maradékot flash-kromatográfiás eljárással tisztítjuk. Eluálószerként etil-acetát és hexán 2:1 térfogatarányú elegyét alkalmazzuk. Az így keletkezett sárga színű, habszerű anyagot feloldjuk 20 ml etil-acetátban, majd a kapott oldatot lassan belecsepegtetjük 200 ml kevert hexános oldatba. A sárga színű csapadékot leszűrjük és megszárítjuk. így megkapjuk a cím szerinti vegyületet, amelynek az olvadáspontja 79-82 °C, vékonyréteg-kromatográfiás módszerrel (szilícium-dioxid; ciklohexán és etil-acetát 1:2 térfogatarányú elegye) meghatározott Rf-értéke pedig 0,36.
2. példa
2-KIór-benzo-tiokarbamoil-[(S)-prolil]-[(S)-3-(2-naftiI)-alanil]-N-benzil-N-metil-amid előállítása [(I) általános képlet: Ri = 2-klór-fenil-csoport; n = 1; Xi = kénatom; az X2 és az X3 szubsztituensek mindegyike oxigénatom; R2 = H; R3 = 2-naftil-csoport; Z = -N(CH3)-; R4 = fenilcsoport és R5 = H; továbbá mind az (a), mind a (b) szénatom (S)-konfigurációjú] ml metilén-kloridban feloldunk 1,03 g (S)-propil-(S)-3- 13 -(2-naftil)-alanil-N-benzil-N-metil-amidot és 455 mg 2-klór-benzil-izotiocianátot, majd az így kapott oldatot 18 órán át a környezet hőmérsékletén keverjük. Az oldószert ezután vákuumban eltávolítjuk. A bepárlási maradékot flash-oszlopkromatográfiás módszerrel tisztítjuk. Hordozóként szilícium-dioxidot, eluálószerként pedig ciklohexán és etil-acetát 1:2 térfogatarányú elegyét használjuk. A terméket ezután etil-acetátból átkristályosítva apró, fehér színű tűkristályokat kapunk, amelyeket kiszűrünk és 75 °C hőmérsékleten 18 órán át 13 Pa nyomáson szárítunk. így megkapjuk a cím szerinti vegyületet, amelynek az olvadáspontja 129-131 °C, vékonyréteg-kromatográfiás módszerrel (szilícium-dioxid; ciklohexán és etil-acetát 1:2 térfogatarányú elegye) megállapított Rf-értéke pedig 0,3.
Azokat a vegyületeket (I. táblázat), amelyek (la) általános képletében R2 jelentése hidrogénatom, R3 jelentése 2-naftil-csoport és Z jelentése -N(CH3)-, n = 0 esetben az 1. példában, η = 1 esetben pedig a 2. példában ismertetetthez hasonló módon lehet előállítani:
. táblázat
Fizikai állandók o.p. (°C)/Rf X Tf © CN I 00 —H *o © SO OS 1 CN Os m OO θ' CN OS 1 © OS m —Ή o <© r- OS so C—l o ©’ © o 00 Os ΤΓ O ©’ 00 Os 1 Tt Os *© CN θ' Os CN t—H só CN x CN © so CN 1 Tt CN X θ' Γ- © 1 uc o oo CM θ' Γ- oo X 00 rc <N θ' © © © X *x CN © —H © oó OS cn OS ι—H © CN © 1 © OS CN *© © X 1 Os © 7- CN o CN © 1 00 X 98-104/0,24(1) CN *© CN © © OO 1 X 00 cn 'os © θ r-· Os X OS Tt 1—H © o” Γ- ΟΟ 1 X 00 'os ©~ © Γ- 1 QC r- OO —H θ' rc r·* I 125-127/0,1 1(4) 102-104/0,15(4) X Tf © X ΤΓ —H 1 CM
£ • —* — ’S. 1 CM K X £ £ X z X X £ £ K K K -3 • FF J- Hh 1 CM z K £ £ p 4) Uh X
*rt· tó p <u C ω <« ’S ι- Ο- ι CM u« O- CM • F* Ό • w* t- • fX P- CN P 1) '-W P ω c*-. c <L> P <u q- • FF P <u +- • FF P <u «Η-Ι P 4) • fH P ω Stl • fF P o <+H P 1) q~l • FF P <u P <U • fF Ό • X 1- • ff P. CN *3 1• fF P. 1 CN P <u s (U <M- ó o S ΓΞ c.: p •U <U 1- Uh HH | 5 ·£ 1 <u S rc » P 1) q-i P 4> <+H
>< tZ) z O z II o o t/3 CZ3 O o O O O o O o o o o CZ1 (Z) OO o 0Q CZ3 CZ5
c o © © © © o o © o o © © © © © © © -c f— F— - F— -
Λ tó 1 CM o z 1 Ol 1 CM o z 1 CM CM o z 1 CM CM o z 1 CM CM o z 1 CM 1 u CM CM o z t d Z u CN Z u rc Uh 1 o u o m o CN 1 CM o z rc o o K z £ u CM O U CM ffi z CN 1 CM ffi u o ΓΊ ffi u CN 1 o K CN CM ffi u o X CN U CN 1 u CN 1 m U. O Cl 1 u CN 1 ύ CM 1 u CN Λ CQ CN
A példa sorszáma CC -x d- x Γ- 00 Os © CN rc d -X -X X —H X -X © r—· + * -X 00 -X -X -X OS © CN —H CN CN CN rc CM d Cl X CN © CN
• ·
Azokat a vegyületeket (II. táblázat), amelyek (la) általános képletében Rt a jelentése 2NO2- csoport, R3 jelentése 2-naftil-csoport, R4 jelentése fenilcsoport és R5 jelentése hidrogénatom, n = 0 esetében az 1. példában leírt módon, η = 1 esetében pedig a 2. példában ismertetett módon lehet előállítani:
II. táblázat
A példa sorszáma n Xi r2 z Fizikai állandók o.p. (°C)/Rf
27. 0 0 ch3- -N(CH3)- 71-74/0,551 (2) *
28. 0 0 H -ch2- 106-10 8/0,3 5(4)
29. 1 s ch3- -N(CH3)- 84-85/0,19(4)
Azokat a vegyületeket (III. táblázat), amelyek (la) általános képletében R2 jelentése hidrogénatom, Z jelentése -N(CH3)-, R4 jelentése fenilcsoport és R5 jelentése hidrogénatom, n = 0 esetében az
1. példában leírt módon, η = 1 esetében pedig a 2. példában leírt módon lehet előállítani;
III. táblázat
A példa sorszáma Ria n Xi r3 Fizikai állandók o.p. (°C)/Rf
30. 2NO2- 0 0 lH-indol-3-il 96-98/0,36(2)
31. 2NO2- 0 0 3,4-diklór-fenil 151-152/0,54(2)
32. 2C1- 1 s 3,4-diklór-fenil 185-186/0,59(2)
33. 2C1- 1 s l-metil-indol-3-il 160-162/0,6(4)
(1) = szilícium-dioxid; ciklohexán és etil-acetát 1:2 térfogatarányú elegye.
(2) = szilícium-dioxid; ciklohexán és etil-acetát 1:4 térfogatarányú elegye.
··· ««·« ·
- 16 (3) - szilícium-dioxid; metilén-klorid és metanol 25:1 térfogatarányú elegye.
(4) = szilícium-dioxid; ciklohexán és etil-acetát 1:1 térfogatarányú elegye.
A 4. példa szerinti vegyület előállításához a (III) általános képletű vegyületet in situ állítjuk elő a következőképpen:
ml dimetil-formamidban feloldunk 44 mg cián-amidot, majd az így keletkezett oldathoz hozzáadunk 1 ml 1 M tetrahidrofurános kálium-terc-butoxidot. A reakcióelegyet - amelyben fehér színű csapadék képződik - 20 percig keverjük a környezet hőmérsékletén. Ezután beadagolunk 180 mg szilárd 2-nitro-fenil-izotiocianátot, majd az így kapott reakcióelegyet 10 percen át a környezet hőmérsékletén keverjük. A reakcióelegyet jéggel hűtjük, és beadagolunk 0,42 ml trietil-amint, majd 415 mg (S)-prolil-(S)-3-(2-naftil)-alanil-N-benzil-N-metil-amidot és 300 mg higany(II)-kloridot. A továbbiakban a reakció az 1. példában ismertetett módon játszódik le, és a reakcióelegy feldolgozása is az 1. példa szerint történik.
A 15. és a 16. példa szerinti vegyületeket a 13. példa szerinti vegyületből állítjuk elő a következő módon:
A 13. példa szerinti vegyületet hidrolizáljuk, és így megkapjuk a megfelelő savat, amelynek (la) általános képletében Ria = 2(HOCO)-. Az így kapott savat ezután szokásos körülmények között (a hőmérsékletet -15 °C alatt tartva) etil-acetátban klór-hangyasav-izobutil-észterrel és N-metil-morfolinnal reagáltatjuk, miközben a reakcióedénybe 30 percen át lassan beadagolunk a 15. példa szerinti vegyület előállításához vízmentes metil-amint, a 16. példa szerinti vegyület előállításához pedig • ·* ·
- 17 ammóniagázt. A keletkezett nyerstermékeket az 1. példában leírt eljárásokhoz hasonlóan dolgozzuk fel.
A 18. és a 19. példa szerinti vegyületeket egy oxigénatomján védett intermedieren keresztül állítjuk elő a következőképpen:
(S)-prolil-(S)-3-(2-naftil)-alanil-N-benzil-N-metil-amidot az 1. példában leírtakhoz hasonlóan 2-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-fenil-izocianáttal, illetve 2-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi-metil)-fenil-izocianáttal reagáltatunk, és így terc-butil-dimetil-szilil-csoporttal védett formában megkapjuk a 18. példa, illetve a 19. példa szerinti vegyületet. A 18. és a 19. példa szerinti vegyületet úgy állítjuk elő, hogy az említett védett vegyületeket tetrahidrofuránban, szokásos körülmények között tetrabutil-ammónium-fluoriddal kezeljük.
Az 1. példa szerinti eljáráshoz a kiindulási anyagot a következő módon állítjuk elő.
l.A) példa [(a) eljárási lépés]
l.A) 1. Boc-(S)-3-(2-Naftil)-alanin-izobutoxi-formil-anhidrid [(IV) általános képlet: Rp = Boc, R2 = H, R3 = 2-naftilcsoport, X3 = O, Ra = izobutoxi-karbonil-oxi-csoport]
480 mg Boc-(S)-3-(2-naftil)-alanint 170 μΐ (156 mg) N-metil-morfolinnal együtt feloldunk 5 ml vízmentes metilén-kloridban, majd az így kapott oldatot nitrogénatmoszférában keverés közben, jeget és sót tartalmazó fürdőben -15 °C-ra lehűtjük. Ezután a hőmérsékletet állandóan -10 °C alatt tartva cseppenként beadagolunk 2 ml vízmentes metilén-kloridban feloldva 200 μΐ (20 mg) klór···» · t * *
- 18 -hangyasav-izobutil-észtert, majd az így kapott reakcióelegyet 30 percen át keverjük.
I.A.2. Boc-(S)-3-(2-Naftil)-aIaniI-N-benziI-N-metiI-amid [(VI) általános képlet: Rp = Boc, R2 = H, R3 = 2-naftil-csoport, X3 = Ο, Z = -N(CH3)-, R4 = fenilcsoport, R5 = H]
Az l.A.l. példa szerint előállított termékhez 2 ml vízmentes metilén-kloridban feloldva cseppenként hozzáadagolunk 185 mg N-benzil-metil-amint [(Va) általános képletű vegyület], miközben a hőmérsékletet állandóan -10 °C alatt tartjuk. A reakcióelegyet addig keverjük, amíg vékonyréteg-kromatográfiás mintaelemzéssel meg nem állapítjuk, hogy a reakció befejeződött. A reakcióelegyet metilén-kloriddal 75 ml-re hígítjuk, majd először 50 ml hígított vizes sósavoldattal, ezt követően 50 ml vízzel és végül 25 ml vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk. A szerves fázist magnézium-szulfáttal szárítjuk, szűrjük, és az oldószert vákuumban eltávolítjuk. A bepárlási maradékot flash-oszlopkromatográfiás módszerrel szilícium-dioxidon tisztítjuk. Eluálószerként ciklohexán és etil-acetát 4:1 térfogatarányú elegyét használjuk. így színtelen, habszerű szilárd anyag formájában kapjuk meg a cím szerinti vegyületet. A vékonyréteg-kromatográfiás vizsgálattal (szilícium-dioxid; ciklohexán és etil-acetát 1:1 térfogatarányú elegye) meghatározott Rf-érték 0,54.
IB) példa [(b) eljárási lépés] (S)-3-(2-naftil)-alanil-N-benzil-N-metil-amid [(VII) általános képletű vegyület] előállítása
Az l.A) példa szerint előállított terméket (600 mg) feloldjuk 10 ml 4,0 M dioxános sósavoldatban, majd a keletkezett oldatot a kör» · · · · · · • · · « « · · • ·· ······ · · ·· ·· · · ····
- 19 nyezet hőmérsékletén körülbelül 30 percig keverjük. A sósavat és a dioxánt vákuumban eltávolítjuk, és a maradékot 100 ml vízben feloldjuk. A vizes oldatot 2 N vizes nátrium-hidroxid-oldattal meglúgosítjuk és 2x75 ml metilén-kloriddal extraháljuk. A szerves fázist magnézium-szulfáttal szárítjuk, szűrjük, majd az oldószert vákuumban eltávolítjuk. Bepárlási maradékként sárga színű, olajszerű anyag formájában kapjuk meg a cím szerinti vegyületet, amelynek vékonyréteg-kromatográfiás módszerrel (szilícium-dioxid; metilén-klorid, metanol és ecetsav 90:9:1 térfogatarányú elegye) meghatározott Rf-értéke 0,43.
l.C) példa [(c) eljárási lépés]
Boc-(S)-prolil-(S)-3-(2-naftil)-aIaniI-N-benzil-N-metil-amid [(IX) általános képlet: Rp = Boc)] előállítása
A cím szerinti vegyületet az l.A.2. példában ismertetett módon állítjuk elő: 310 mg Boc-(S)-prolint az l.B) példa szerinti termék 460 mg-jával reagáltatunk. Viszkózus, olajszerű anyag formájában kapjuk meg a cím szerinti vegyületet, amelynek a vékonyrétegkromatográfiás módszerrel (szilícium-dioxid; ciklohexán és etil-acetát 1:1 térfogatarányú elegye) meghatározott Rf-értéke 0,18.
l.D) példa [(d) eljárási lépés] (S)-prolil-(S)-3-(2-naftil)-alanil-N-benzil-N-metil-amid [(II) általános képletű vegyület] előállítása
A cím szerinti vegyületet az l.C) példa szerint előállított, 740 mg mennyiségű termékből kiindulva az l.B) példában leírtakhoz ha• · « ·· ······ · · • · ·· · · ····
- 20 sonló módon állítjuk elő. így színtelen, habszerű szilárd anyag formájában kapjuk meg a cím szerinti vegyületet, amelynek a vékonyréteg-kromatográfiás módszerrel (szilícium-dioxid; metilén-klorid, metanol és ecetsav 90:9:1 térfogatarányú elegye) meghatározott Rf-értéke 0,29.
Az l.D) példa szerint előállított terméket kiindulási anyagént is felhasználjuk a 2.-4., a 8.-19., a 22., a 23. és a 26. példa szerinti vegyületek előállításához. A 6., a 7., a 21., a 25. és a 30.-33. példák szerint kiindulási anyagként alkalmazott (II) általános képletű vegyületeket hasonló módon állítjuk elő.
Az 5., a 20., a 24. és a 27.-29. példák szerint kiindulási anyagként alkalmazott (II) általános képletű vegyületeket az l.A)-l.D) példákban leírtakhoz hasonló módon állítjuk elő, és így a következőkben ismertetett módszerekkel vagy azok módosított változataival megkapjuk az (Va) általános képletű kiindulási vegyületeket:
Az 5. és a 20. példa esetében:
N-metil-di(2-piridil)-metiI-amin [(Va) általános képlet: R4 és
Rs egyaránt 2-piridil-csoport] előállítása ml metilén-kloridban feloldunk 2,00 g di(2-piridil)-ketont. Az így kapott oldathoz hozzáadunk először 1,90 g heptametil-diszilazánt, majd 0,12 g trimetil-szilil-trifluor-metánszulfonátot. A reakcióelegyet visszafolyatás közben 12 órán át forraljuk, majd az oldószert vákuumban eltávolítjuk. A bepárlási maradékként kapott
2,14 g olajszerű nyersterméket feloldjuk 20 ml vízmentes etanolban. Ezután beadagolunk 0,65 g ecetsavat, majd 0,68 g nátrium-[ciano• · ·
- 21 -trihidrido-borát](1 -)-t, és a reakcióelegyet a környezet hőmérsékletén 1 órán át keverjük. Ezután addig adagolunk be kálium-hidrogén-szulfát-oldatot, amíg az elegy pH-ja 2 nem lesz, majd 2 M nátrium-hidroxid-oldatot, amíg az oldat pH-ja 12 nem lesz. Az etanolt vákuumban eltávolítjuk, és a bepárlási maradékot etil-acetáttal extraháljuk. A szerves réteget magnézium-szulfáttal szárítjuk, szűrjük, majd a szűrleten sósavgázt buborékoltatunk át. A trihidrokloridsó formájában megkapott cím szerinti vegyületet kiszűrjük, és az l.A)-l.D) példákban leírtakhoz hasonlóan a további közvetlen reagáltatáshoz megszárítjuk.
A 24. példa esetében:
N-metil-3,5-bisz(trifIuor-metil)-benzil-amid [(Va) általános képlet: R4 = 3,5-bisz(trifIuor-metíl)-fenil-csoport, Rs = H] előállítása
I. lépés: N-Boc-3,5-bisz(trifluor-metil)-benzil-amin előállítása ml tetrahidrofuránban feloldunk 5,00 g 3,5-bisz(trifluor-metil)-benzil-amint és 5,12 g N-(benzil-oxi-karbonil-oxi)-szukcinimidet, majd a kapott reakcióelegyet 3 órán át keverjük a környezet hőmérsékletén. Az oldószert vákuumban elpárologtatjuk, és a bepárlási maradékot metilén-kloridban feloldjuk. Az így kapott oldatot 50 ml vízzel, majd 50 ml vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk. A szerves réteget magnézium-szulfáttal szárítjuk, szűrjük, és az oldószert vákuumban elpárologtatjuk. Ilyen módon megkapjuk a cím szerinti vegyületet.
• «
- 22 II. lépés; N-Boc-N-metil-3,5-bisz(trifluor-metiI)-benzil-amin előállítása
Az I. lépésben előállított, 6,87 g terméket feloldjuk 50 ml vízmentes tetrahidrofuránban, majd az oldatot -78 °C-ra hűtjük. Az oldathoz hozzáadunk 14 ml 1,5 M tetrahidrofurános LDA-oldatot, majd az így kapott elegyet -78 °C-on 30 percen át keverjük. Ezután lassú ütemben beadagolunk 2,98 g metil-jodidot. A reakcióelegyet a környezet hőmérsékletén 18 órán át keverjük. Az oldószert vákuumban eltávolítjuk, és a bepárlási maradékot flash-oszlopkromatográfiás módszerrel szilícium-dioxidon tisztítjuk. Eluálószerként ciklohexán és etil-acetát 9:1 térfogatarányú elegyét használjuk. így megkapjuk a cím szerinti vegyületet.
III. lépés: N-metil-N-3,5-bisz(trifluor-metil)-benzil-amin előállítása
A II. lépésben előállított 2,00 g mennyiségű terméket feloldjuk 100 ml etanolban, majd eltávolítjuk a védőcsoportot olyan módon, hogy beadagolunk katalitikus mennyiségű 10 tömeg%-os faszén hordozós palládium katalizátort, és az oldatot hidrogénnyomás alá helyezzük. A katalizátort 4 óra elteltével kiszűrjük, és az oldószert vákuumban elpárologtatjuk. Az így kapott, cím szerinti vegyületet a továbbiakban az l.A) - l.D) példákban leírtakhoz hasonlóan reagáltatjuk.
A 27. és 29. példák esetében:
Boc-(S)-prolil-(S)-(N-metil)-3-(2-naftiI)-alanil-N-benzil-N-metil-amid [(IX) általános képlet: Rp = Boc, R2 = • · • · · · · · · • · · · · · · • ·· ····· · · • · ·· · · ····
- 23 metilcsoport, R3 = 2-naftil-csoport, Z = -N(CH3)-, R4 = fenilcsoport, R5 = H)
Az l.C) példa szerint előállított termékből 1,08 g-ot, valamint 1,04 ml (2,38 g) jód-metánt feloldunk 30 ml dimetil-formamidban.
Az oldathoz hozzáadunk 1,95 g ezüst-oxidot. Az így kapott reakcióelegyet 60 °C-ra melegítjük, és addig keverjük, amíg a kiindulási anyagot analitikai célra alkalmas nagyteljesítményű folyadékkromatográfiás módszerrel ki lehet benne mutatni. A reakcióelegyet a környezet hőmérsékletére hűtjük, kloroformmal 200 ml-re hígítjuk és először 2x100 ml 5 tömeg%-os vizes kálium-cianid-oldattal, majd 2x100 ml vízzel, végül 50 ml vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáttal szárítjuk, szűrjük, és az oldószert vákuumban eltávolítjuk. Ilyen módon tiszta, színtelen, üvegszerű anyag formájában kapjuk meg a cím szerinti vegyületet.
A cím szerinti vegyületet a továbbiakban az l.D) példában leírtakhoz hasonló módon reagáltatjuk tovább.
A 28. példa esetében:
28.A.1. Boc-(S)-3-(2-naftil)-alanin-2-piridil-észter [(IV) általános képletű. Rp = Boc, R2 = H, R3 = 2-naftil-csoport, Ra = 2-piridil-oxi-csoport] előállítása ml vízmentes piridinben feloldunk 1,00 g Boc-(S)-3-(2-naftil)-alanint és 0,33 g 2-hidroxi-piridint, majd az így kapott oldatot 0 °C-ra hűtjük. A lehűtött oldatba beadagolunk 0,72 g diciklohexil-karbodiimidet, és a reakcióelegyet 0 °C-on 6 órán át keverjük. Az oldószert vákuumban elpárologtatjuk, és a bepárlási maradékot 20 ml etil-acetátban feloldjuk. Az oldatot szűrjük, és az • · • · · · · · • · · · · · · • ·· ······ · · ·· ·· · · ···
- 24 oldószert vákuumban eltávolítjuk. A bepárlási maradékot flash-oszlopkromatográfiás módszerrel szilícium-dioxidon tisztítjuk. Eluálószerként ciklohexán és etil-acetát 2:1 térfogatarányú elegyét használjuk. Ilyen módon megkapjuk a cím szerinti vegyületet, amelynek vékonyréteg-kromatográfiás módszerrel szilícium-dioxidon, ciklohexán és etil-acetát 1:1 térfogatarányú elegyének mint eluálószernek a felhasználásával meghatározott Rf-értéke 0,41.
28.A.2. Boc-[l-(S)-Naft-2-il-metíl-2-oxo-4-fenil-butil]-amin [(VI) általános képlet: Rp = Boc, R2 = H, R3 = 2-naftil-csoport, Z = metiléncsoport; R4 = fenilcsoport, Rs = H] előállítása
Egy lánggal kiszárított lombikba bemérünk 10 ml vízmentes tetrahidrofuránt, és feloldjuk benne a 29.A.1. példa szerint előállított vegyület 0,85 g-ját. A keletkezett oldatot nitrogénatmoszférában keverjük. Az oldatot -78 °C-ra hűtjük, és lassú ütemben beadagolunk 2 ml 2 M fenetil-magnézium-bromidot. A reakcióelegyet 1 órán át -78 °C-on keverjük. Ezután beadagolunk 20 ml telített ammónium-klorid-oldatot, és a terméket etil-acetáttal extraháljuk. A szerves réteget magnézium-szulfáttal szárítjuk, szűrjük, és az oldószert vákuumban eltávolítjuk. A bepárlási maradékot flash-oszlopkromatográfiás módszerrel szilícium-dioxidon tisztítjuk. Eluálószerként ciklohexán és etil-acetát 9:1 térfogatarányú elegyét használjuk. Ilyen módon megkapjuk a cím szerinti vegyületet, amelynek vékonyréteg-kromatográfiás módszerrel szilícium-dioxidon, ciklohexán és etil-acetát 4:1 arányú elegyének mint eluálószernek a felhasználásával meghatározott Rf-értéke 0,66.
A cím szerinti vegyületet a továbbiakban az l.B) - l.D) példák• · « ♦ · *«««·· · · ·· ·· · · ···
- 25 bán leírtakhoz hasonló módon dolgozzuk fel.
Nagyobb léptékű gyártáshoz az l.A) -1. példák szerinti eljárásokat megfelelő eredménnyel lehet alkalmazni, amint ezt a következőkben a 34. példával szemléltetjük.
34. példa
2-Nitro-fenil-karbamoil-[(S)-proIil]-[(S)-3-(2-naftil)-alanil]-N-benzil-N-metil-amid előállítása nagyobb mennyiségben
I. lépés [= I.A) példa]
Egy 0,5 literes háromnyakú, mechanikai keverővei, digitális hőmérővel, adagolótölcsérrel, nitrogénbevezető és nitrogénelvezető nyílással és hűtőfürdővel felszerelt gömblombikba bemérünk 187,4 g N-benzil-metil-amint, majd a lombik belső hőmérsékletét hűtéssel 1 °C és 5 °C közötti értékre csökkentjük. A lombikba 15 perc alatt cseppenként beadagolunk 7,5 g trifluor-ecetsav-etil-észtert, miközben a belső hőmérsékletet 1 °C és 5 °C közötti értéken tartjuk. A tölcsért 3x2,5 ml - összesen 7,5 ml - etil-acetáttal mossuk, és a mosófolyadékokat a reakcióelegyhez adjuk. A hűtőfürdőt eltávolítjuk, és hagyjuk, hogy a reakcióelegy hőfoka 30 perc alatt a környezet hőmérsékletére - 21-23 °C-ra - emelkedjék. A reakcióelegyet a környezet hőmérsékletén 30 percig keverjük, és az elegy olajszerű részét megtartjuk.
Egy 12-literes négynyakú, mechanikai keverővei, digitális hőmérővel, adagolótölcsérrel, nitrogénbevezető és nitrogénelvezető nyílással, valamint hűtőfürdővel felszerelt gömblombikba bemérünk 394,0 g Boc-(S)-3-(2-naftil)-alanint és 5,6 liter etil-acetátot. Az így • · · · · ·
- 26 kapott oldatot -15 °C-ra hűtjük (belső hőmérséklet), majd 5 perc alatt beadagolunk 174,4 g 4-metil-morfolint. Az adagolótölcsért 25 ml etil-acetáttal mossuk, majd a mosófolyadékot hozzáadjuk a reakcióelegyhez. A reakcióelegyet 10 percig keverjük, majd 30 perc alatt beadagolunk 125 ml etil-acetátot és 172,0 ml (181,12 g) klór-hangyasav-izobutil-észtert tartalmazó oldatot, miközben a belső hőmérsékletet -14 °C és -16 °C között tartjuk. Az adagolótölcsért 2x25 ml - összesen 50 ml - etil-acetáttal mossuk, és a mosófolyadékokat a reakcióelegyhez adjuk. Az így keletkezett szuszpenziót -14 °C és -15 °C közötti hőmérsékleten további 30 percig keverjük, majd 40 perc alatt egyenletes sebességgel beadagoljuk az előző bekezdés szerint előállított benzil-metil-amin-származék 125 ml etil-acetáttal készített oldatát, miközben a belső hőmérsékletet -14 °C és -15 °C értéken tartjuk. Az adagolótölcsért 2x25 ml - összesen 50 ml - etil-acetáttal mossuk, és a két részletben felhasznált mosófolyadékot a reakcióelegyhez hozzáadjuk. A reakcióelegyet ugyanezen a hőmérsékleten további 1 órán át keverjük, majd 10 perc alatt beadagolunk egy olyan oldatot, amely 25 ml etil-acetátot és 34,4 ml (36,22 g) klór-hangyasav-izobutil-észtert tartalmaz, és közben a belső hőmérsékletet -14 °C és -16 °C között tartjuk. Az adagolótölcsért 2x5 ml - összesen 10 ml - etil-acetáttal mossuk, és a két részletben alkalmazott mosófolyadékot a reakcióelegyhez adjuk. Az így keletkezett szuszpenziót további 15 percig -14 °C és -16 °C közötti hőmérsékleten keverjük. Ezután egyenletes sebességgel 10 perc alatt beadagolunk egy olyan oldatot, amely 25 ml etil-acetátot és 1,5 g trifluor-ecetsav-etil-észterrel előkezelt, 37,4 g mennyiségű N-benzil-metil-amint tartalmaz, és közben a belső hőmérsékletet -14 °C és -15 °C között tartjuk. Az adagolótölcsért 2x5 ml - összesen 10
- 27 ml - etil-acetáttal mossuk, és a mosófolyadék két részletét a reakcióelegyhez hozzáadjuk. A reakcióelegyet 1 óra alatt a környezet hőmérsékletére - 21-22 °C-ra - melegítjük. A reakcióelegyet a környezet hőmérsékletén - 21-22 °C-on - további 1 órán át keverjük. Ezután beadagolunk 2,5 liter vizet, és a keverést 5-10 percig folytatjuk. A szerves réteget elválasztjuk, és először 1,876 liter 1 N sósavoldattal, majd 1,8 liter vízzel mossuk. A szerves réteget 1,5 liter 5 tömeg%-os vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk. Az így kapott szerves réteget először 1,5 liter vízzel, majd 1,0 liter vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk és Büchner-tölcséren vákuumszűrjük. így 6,1 liter etil-acetátos Boc-(S)-3-(2-naftil)-alanil-N-benzil-N-metil-amid-oldatot kapunk. Ezt az oldatot egy éjszakán át nitrogénnyomás alatt a környezet hőmérsékletén tartjuk, mielőtt a következő lépésben felhasználjuk.
II. lépés [ξ l.B) példa]
Egy 12-literes négynyakú, mechanikai keverővei, digitális hőmérővel, adagolótölcsérrel, szárítócsővel és hűtőfürdővel felszerelt gömblombikba bemérjük 455,75 g sósavgáz és 2,2 liter etil-acetát oldatát. Az oldatot 10 °C-ra hűtjük (belső hőmérséklet), majd 25-30 perc alatt hozzáadjuk az I. lépésben előállított termék 6,1 liter mennyiségű etil-acetátos oldatát, miközben a belső hőmérsékletet 20 °C alatt tartjuk. Az elegyet a környezet hőmérsékletére - 22-23 °C-ra - melegítjük, és ezen a hőmérsékleten további 3 órán át keverjük. A reakcióelegyet csökkentett nyomáson addig pároljuk (40-45 °C és 13,3 - 14,7 kPa), amíg 5,0 liter oldószert össze nem gyűjtünk. A bepárlási maradékot 20-22 °C-ra hűtjük, és 15-30 percen át keverjük. A keletkezett szilárd anyagot Büchner-tölcséren vákuumszűrés- 28 sel összegyűjtjük, és 4 x 300 ml mennyiségű - összesen 1,2 liter - etil-acetáttal mossuk. A szilárd anyagot 50-55 °C-on, 102 kPa nyomáson 24 órán át az állandó tömeg eléréséig szárítjuk. így tiszta (S)-3-(2-naftil)-alanil-N-benzil-N-metil-amid-hidrokloridot kapunk, amelynek a nagynyomású folyadékkromatográfiás módszerrel meghatározott tisztasága 98,4 tömeg%.
[a]o: +24,8° (c = 1, metanol).
III. lépés [Ξ l.c) példa]
Egy 5-literes, négynyakú, mechanikai keverővei, digitális hőmérővel, adagolótölcsérrel és hűtőfürdővel felszerelt gömblombikba bemérünk 2,0 liter izopropil-acetátot, valamint 332,0 g-ot a 2. lépésben előállított termékből. A keletkezett szuszpenziót jeges-vizes fürdővel 10-12 °C-ra (belső hőmérséklet) hűtjük. Hatásos keverés mellett 10 perc alatt beadagolunk 1,4 liter 5 tömeg%-os vizes nátrium-hidroxid-oldatot, miközben a belső hőmérsékletet 10-12 °C-on tartjuk. Az elegyet 30 perc alatt 21-22 °C-ra melegítjük. A szerves réteget elválasztjuk, és először 0,7 liter vízzel, majd 0,25 liter vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk. A szerves réteget 100 g vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk, és Büchner-tölcséren vákuumszűrjük. A szilárd anyagot 3x30 ml - összesen 90 ml - izopropil-acetáttal mossuk. A szerves réteget csökkentett nyomáson addig pároljuk (4-10 kPa; 43-45 °C), amíg további oldószer már nem távozik az elegyből. Ilyen módon szabad bázisként, olajszerű anyag formájában, 0,35 liter mennyiségben kapjuk meg az (S)-3-(2-naftil)-alanil-N-benzil-N-metil-amidot, amelyet megőrzünk.
Egy 12-literes négynyakú, mechanikai keverővei, digitális hőmérővel, adagolótölcsérrel, nitrogénbevezető és nitrogénelvezető
- 29 nyílással, valamint hűtőfürdővel felszerelt gömblombikba bemérünk
205,4 g Boc-(S)-prolint és 3,2 liter etil-acetátot. Az elegyet 5 percig keverjük, és az így kapott oldathoz 10 perc alatt hozzáadunk 125,6 g 4-metil-morfolint, miközben a belső hőmérsékletet 20-22 °C-on tartjuk. Az adagolótölcsért 25 ml etil-acetáttal mossuk, és a mosófolyadékot a reakcióelegyhez hozzáadjuk. Az oldatot -15 °C-on (belső hőmérséklet) hűtjük, majd 25-30 perc alatt beadagolunk 75 ml etil-acetátban feloldva 132,9 g klór-hangyasav-izobutil-észtert, miközben a belső hőmérsékletet -14 °C és -16 °C között tartjuk. Az adagolótölcsért 3x20 ml - összesen 60 ml - etil-acetáttal mossuk, és az egyes mosófolyadékokat a reakcióelegyhez adjuk. A keletkezett szuszpenziót további 30-35 percig -14 °C és -15 °C közötti hőmérsékleten keverjük. Előzetesen 0,35 liter etil-acetátban feloldunk 0,35 liter (S)-3-(2-naftil)-alanil-N-benzil-N-metil-amidot, majd az így kapott oldatot állandó - mintegy 10 ml/perc - térfogatsebességgel körülbelül 60 perc alatt beadagoljuk, miközben a belső hőmérsékletet -14 °C és -15 °C között tartjuk. Az adagolótölcsért 3x25 ml - összesen 75 ml - etil-acetáttal mossuk, és az egyes mosófolyadékokat hozzáadjuk a reakcióelegyhez. A reakcióelegyet 1 óra alatt a környezet hőmérsékletére - 21-22 °C-ra - melegítjük, majd ezen a hőmérsékleten további egy órán át keverjük. Ezután 21-23 °C-on beadagolunk 3,0 liter vizet, és az egész elegyet 5-10 percig keverjük. A szerves réteget elválasztjuk, és először 1,5 liter 1 N sósavoldattal, majd 1,5 liter vízzel mossuk. A kapott szerves réteget az említés sorrendjében 1,5 liter 5 tömeg%-os vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, 1,5 liter vízzel és 1,0 liter vizes nátrium-kloridoldattal mossuk. A szerves réteget Büchner-tölcséren vákuumszűrjük. így 3,93 liter mennyiségben kapjuk meg a Boc-(S)-prolil9 · 9 ·
- 30 -(S)-3-(2-naftil)-alanil-N-benzil-N-metil-amidot. Ezt az oldatot egy éjszakán át nitrogénnyomás alatt a környezet hőmérsékletén tartjuk, mielőtt a következő lépésben felhasználjuk.
IV. lépés [= I.C) példa]
Egy 12-literes négynyakú, mechanikai keverővei, digitális hőmérővel, adagolótölcsérrel, szárítócsővel és hűtőfürdővel felszerelt gömblombikba bemérünk egy olyan oldatot, amely 335,3 g sósavgázt és 1,63 liter etil-acetátot tartalmaz. Az oldatot 6 °C-ra hűtjük (belső hőmérséklet), és 25-30 perc alatt hozzáadunk 3,93 litert a 3. lépésben előállított nyerstermék oldatából, miközben a belső hőmérsékletet 20 °C alatt tartjuk. Az adagolótölcsért 3x60 ml - összesen 180 ml - etil-acetáttal mossuk, és az egyes mosófolyadékokat a reakcióelegyhez hozzáadjuk. A reakcióelegyet a környezet hőmérsékletére - 22-23 °C-ra - melegítjük és ezen a hőmérsékleten további 2 órán át keverjük. A reakcióelegyet csökkentett nyomáson (40-44 °C, 10,7-14,7 kPa) addig pároljuk, amíg 4,7 liter oldószert össze nem gyűjtünk. A kapott 0,66 liter mennyiségű, olajszerű anyagot 1,4 liter vízben feloldjuk és 1,0 liter etil-acetáttal extraháljuk. A szerves réteget 0,2 liter vízzel extraháljuk. A vizes rétegeket egyesítjük, és egy 5-literes, négynyakú, mechanikai keverövel, digitális hőmérővel, adagolótölcsérrel és hűtőfürdővel ellátott gömblombikba áttöltjük. A vizes réteget jeges-vizes fürdővel 15 °C-ra (belső hőmérséklet) hűtjük, majd 20-30 perc alatt beadagolunk egy előzetesen 20-21 °C-ra hűtött oldatot, amely 120 g nátrium-hidroxidot és 1,2 liter vizet tartalmaz, és a beadagolás közben a belső hőmérsékletet 18 °C alatt tartjuk (a pH-értéknek 9 és 10 között kell lennie). Az elegyet 10 perc alatt felmelegítjük a környezet hőmérsékletére (21-23 °C), «*· ·
- 31 majd 3 liter izopropil-acetáttal extraháljuk. A szerves réteget elkülönítjük, és a vizes réteget 2x0,5 liter - összesen 1,0 liter - izopropil-acetáttal extraháljuk. A szerves rétegeket egyesítésük után először 0,75 liter vízzel, majd 0,5 liter vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk. A szerves réteget 125 g vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk és Büchner-tölcséren vákuumszűrjük. A szilárd anyagot 2x50 ml - összesen 100 ml - izopropil-acetáttal mossuk. Ilyen módon 5,02 liter mennyiségben megkapjuk az (S)-prolíl-(S)-3-(2-naftil)-alanil-N-benzil-N-metil-amidot. Ezt az oldatot nitrogénnyomás alatt tartjuk, amíg a következő lépésben fel nem használjuk.
V. lépés (ξ l. példa)
Egy 12-literes négynyakú, mechanikai keverővei, digitális hőmérővel, adagolótölcsérrel, nitrogénbevezető és nitrogénkivezetőnyílással, valamint hűtőfürdővel felszerelt gömblombikba bemérünk 5,02 litert a IV. lépésben előállított termék izopropil-acetátos oldatából. Az oldatot 6-7 °C hőmérsékletű jeges-vizes fürdőben 10-11 °C-ra (belső hőmérséklet) hűtjük, majd 20-30 perc alatt beadagolunk egy olyan oldatot, amely 156 g 2-nitro-fenil-izocianátot és 0,5 liter izopropil-acetátot tartalmaz, és a beadagolás közben a belső hőmérsékletet 17-18 °C alatt tartjuk. Az adagolótölcsért 2x25 ml - összesen 50 ml - izopropil-acetáttal mossuk, és az egyes mosófolyadékokat a reakcióelegyhez hozzáadjuk. Az elegyet a környezet hőmérsékletére - 22-23 °C-ra - melegítjük, és további 1 órán át ezen a hőmérsékleten keverjük. A reakcióelegyet szűrjük, és csökkentett nyomáson (40-45 °C, 9,3-13,3 kPa) addig pároljuk, amíg további oldószermennyiség már nem desztillál ki belőle. A bepárlási maradékként kapott, körülbelül 0,64 kg mennyiségű nyersterméket 40 ···· ···· ·
- 32 °C-ra felmelegítve (fürdőhőmérséklet) feloldjuk 0,5 liter oldószerelegyben, amely 60:40 térfogatarányban etil-acetátot és hexánt tartalmaz. Az oldatot lehűtjük, és 8,5 kg szilikagélt tartalmazó kromatográfiás oszlopra öntjük. Az oszlopot addig eluáljuk, amíg a folyadékszint el nem éri a szilikagélt. A lombikot 3x0,3 liter - összesen 0,9 liter - mennyiségű, etil-acetátot és hexánt 60:40 térfogatarányban tartalmazó oldószereleggyel kimossuk, és az egyes mosófolyadékokat az oszlopra öntjük. Az oszlopot minden esetben addig eluáljuk, amíg a folyadékszint el nem éri a szilikagélt. Az oszlopot először 36,5 liter mennyiségű, etil-acetátot és hexánt 60:40 térfogatarányban tartalmazó oldószereleggyel, majd 3 8 liter etil-acetáttal eluáljuk. A terméket tartalmazó 16.-24. frakciókat egyesítjük, majd az oldószert addig pároljuk le (39-44 °C, 9,3-14,7 kPa), amíg további oldószer már nem desztillál ki belőle. A kapott olajszerű anyagot 1,8 liter mennyiségű, 190-es szeszfokú etanolban szuszpendáljuk, majd az oldószereket elpárologtatjuk (39-44 °C, 9,3-14,7 kPa). A bepárlási maradékot 3,1 liter mennyiségű, 190-es szeszfokú etanolban melegítés közben (fürdőhőmérséklet: 40-45 °C) feloldjuk. Az így kapott, 3,6 liter mennyiségű oldatot 29-30 °C-ra (belső hőmérséklet) hűtjük, és 30 perc alatt hozzáadjuk 13 liter mennyiségű, előzetesen egy 12-literes négynyakú, mechanikai keverővei, digitális hőmérővel, adagolótölcsérrel, nitrogénbevezető és nitrogénkivezető nyílással, valamint hűtőfürdővel felszerelt gömblombikban 7-8 °C-ra [belső hőmérséklet, a fürdő hőmérséklete 0 - -2 °C] lehűtött vízhez. A beadagolás közben a belső hőmérsékletet 7-9 °C-on tartjuk. Az adagolótölcsért 2x50 ml - összesen 100 ml - 190-es szeszfokú etanollal mossuk, és mindkét mosófolyadékot hozzáadjuk a szuszpenzióhoz. A szuszpenziót ugyanezen a hőmérsékleten további t · · · · · · • · · · · · * φ · · ······ · ·
.........
- 33 35 percen keresztül keverjük, majd a szilárd anyagot Büchner-tölcsérben elhelyezett polipropilén-betétes szűrőn vákuumszűréssel összegyűjtjük. A szilárd anyagot 3x1 liter - összesen 3 liter - mennyiségű vízzel mossuk. A szilárd anyagot kilo-plant SS vákuumtárcsás szárítóberendezésben a tálcákban elhelyezett polietilén betétlemezeken 42-43 °C-on (42,5 kPa) az állandó tömeg eléréséig (44 óra) szárítjuk. Ilyen módon sárga színű, szilárd anyag formájában kapjuk meg a 2-nitro-fenil-karbamoil-[(S)-prolil]-[(S)-3-(2-naftil)-alanil]-N-benzil-N-metil-amidot, amelynek a tisztasága nagynyomású folyadékkromatográfiás módszerrel (HPLC 951068) meghatározva 99,4 tömeg%.
[cc]d° - -59,8° (c = 1, metanol).
Az (I) általános képletű vegyületek, valamint azok farmakológiai szempontból elfogadható savaddíciós sói - mindezeket a következőkben közös névvel találmány szerinti hatóanyagok-ként szerepeltetjük - tachikinin-antagonista hatást mutatnak. Részletesebben kifejtve, a találmány szerinti hatóanyagok az NK-l-es tachikininreceptor (P-anyag) potenciális antagonistái. A találmány szerinti hatóanyagok ennek megfelelően gyógyszerként is alkalmazhatók, például a következőkben ismertetésre kerülő formákban.
Az NK-l-es receptorhoz kötődésre való affinitást a [3H]P-anyag megkötődésének áthelyezésére irányuló képességgel lehet igazolni, például a következő vizsgálati módszer szerint.
I. teszt
A [3H]P-anyag megkötődésének áthelyezése klónozott humán NK-l-es receptorral (hNK-lR) transzfektált Cos-7-es sejtek- 34 bői származó membránokról hNK-lR-t tartalmazó membránok előállítása
A Cos-7-es sejtekben levő rekombináns DNS átmeneti expresszióját, valamint a sejtek ezt követő összegyűjtését szokásos módszerek alkalmazásával valósítjuk meg [Sambrook és munkatársai, 1989; Kriegler, 1990],
A transzfektált Cos-7-es sejtekből membránokat készítünk olyan módon, hogy a sejteket Kinematica homogenizálóberendezésben 10 000 fordulat/perc fordulatszámmal 30 percig homogenizáljuk. A kapott szuszpenziót 28 000 g-nek megfelelő fordulatszámmal 30 percen át centrifugáljuk. A szemcsés anyagot mossuk és további két alkalommal 50 mM Trisz-hidroklorid-oldatban (pH = 7,4) újraszuszpendáljuk, majd ismételten centrifugáljuk. A végén a szemcsés anyagot újra szuszpendáljuk olyan mennyiségű, 5 tömeg% glicerint tartalmazó 50 mM Trisz-hidroklorid-oldatban (pH = 7,4), hogy a proteinkoncentráció 2-8 mg/ml legyen. A szuszpenzióból 500 μΙ-es mennyiségeket pipettázunk ki, majd a kipipettázott anyagot szárazjégen gyorsan megfagyasztjuk.
A [3H]P-anyag kötődése membránokat tartalmazó hNK-lR-es receptorhoz
Az előbb ismertetett módon előállított membránokat -70 °C-on szuszpendált állapotban tartjuk. Kötődési vizsgálatokat végzünk 1,2 ml-es polipropilén kémcsövekben, amelyek 0,5 ml végtérfogatnyi mennyiségben a következő komponenseket tartalmazzák:
- kötőpuffer, amelynek összetétele pg/ml-ben a következő: kimosztatin 2, leupeptin 4, bacitracin 40, 2 mM mangán(II)-klorid, • · · ·
- 35 0,1 tömeg% marhaszérum-albumin, 20 mM Hepes, pH = 7,4;
- 400 μΐ membránszuszpenzió (0,019 ± 0,03 mg fehérje kémcsövenként);
- 50 μΐ 6 nM [3H]P-anyag; és
- 50 μΐ 50 tömeg%-os dimetil-szulfoxid (a megkötődött anyag teljes mennyiségének a meghatározásához);
- 50 μΐ CP96, 345 (10 μΜ) (Snider és munkatársai, 1991) (a nem specifikus kötődés meghatározásához); vagy
- különböző tesztvegyületek 50 μΐ koncentrációban.
A tesztvegyületekből 100 %-os dimetil-szulfoxid (DMSO) felhasználásával 10 mM törzsoldatokat készítünk. A törzsoldatokat felhasználásuk előtt tovább hígítjuk 50 tömeg%-os dimetil-szulfoxiddal az 1 mM koncentráció eléréséig. A gátlási görbék felvételéhez minden egyes tesztvegyületet hat eltérő koncentrációban alkalmazunk. Valamennyi vizsgálatot három minta felhasználásával végezzük. Az NKl-es receptorokhoz való specifikus kötődést a teljes kötődés vizsgálatára szolgáló kémcsövekre vonatkozóan kapott eredmények és a nemspecifikus kötődés vizsgálatára szolgáló kémcsövekre vonatkozóan kapott eredmények különbségeként határozzuk meg. A reakciót a radioaktív ligandum hozzáadásával megindítjuk, majd 24 °C-on 45 percen át inkubálunk. A reakciót 500 μΐ jéghideg 50 mM Trisz-hidroklorid-puffer (pH = 7,4) hozzáadásával befagyasztjuk. A kötőelegyet gyorsan átszűrjük Whatman GF/B szűrőlemezeken, amelyeket előzőleg a környezet hőmérsékletén 2-3 órán át 0,3 tömeg%-os poli(etilén-imin)-oldatban áztattunk. A kémcsöveket és a szűrőket 6x1 ml jéghideg mosópufferrel átmossuk. A szűrőhöz kötődött anyag radioaktivitását egy Canberra Packard TopCount műszerben folyadékszcintillációs módszerrel határozzuk meg. Fo- 36 lyékony szcintillálóanyagként Microscint-40-et használunk. A kötődési paramétereket LIGAND alkalmazásával Munson és Rodbard módszere (1980) szerint számítjuk ki.
A humán NK-l-es receptorral transzfektált Cos-7-es sejtmembránokkal végzett első fehérjekísérletek azt mutatták, hogy a kémcsövenként! 80-100 pg fehérjemennyiség eléréséig a [3H]P-anyag specifikus kötődése a fehérje-koncentrációval párhuzamosan növekszik. A rutinvizsgálatokhoz kémcsövenként 19±3 pg mennyiségű fehérjét használunk fel. Az ennek a mennyiségnek megfelelő koncentráció esetén a [3H]P-anyag specifikusan megkötődő mennyisége általában az összesen megkötődő anyag mennyiségének több mint a 70 %-a. Az inkubációs közeghez hozzáadott radioaktív anyag összes mennyiségének a 3 %-a kötődik meg.
A [3H]P-anyag gyorsan hozzákötődik a humán NK-l-es receptorral transzfektált Cos-7-es sejtmembránokhoz: az egyensúly a környezet hőmérsékletén 20 perc alatt létrejön és 90 percig stabil marad. A kötődést az összes egymást követő vizsgálat során 45 perc elteltével mérjük.
A [3H]P-anyagnak a humán NK-l-es receptorokkal transzfektált Cos-7-es sejtmembránokhoz való kötődésére jellemző telítési görbék felvételéhez szükséges adatokat a környezet hőmérsékletén 45 percig tartó inkubálás után végzett mérésekkel állapítjuk meg. Az egyensúlyi disszociációs állandót (KD = 85+12 pM), valamint a kötőhelyek számát (Bmax = 537±139) minden egyes transzfektálásra vonatkozóan LIGAND alkalmazásával (Munson és munkatársai, 1980) egyidejűleg legalább három adatsorból határozzuk meg nem-lineáris iterációs görbeillesztéssel, és mind a 10 transzfektálásra kiszámítjuk a számtani középértéket.
• · ···· · · · ·
- 37 Hivatkozások:
- Kriegler és munkatársai: Gene Transfer and Expression (Génátadás és génexpresszálás), laboratóriumi kézikönyv, Stockton Press, 1990;
- Munson és munkatársai: Anal. Biochem., 107. 220 (1980);
- Sambrook és munkatársai: Molecular Cloning (Molekuláris klónozás), laboratóriumi kézikönyv, 2. kiadás, Cold Spring Harbour Laboratory Press. Refs., 1989; és
- Snider és munkatársai: Science, 251, 435-436 (1991).
Az ismertetett módszerrel vizsgált, találmány szerinti hatóanyagok K; = « 0,01-10,0 nM koncentrációkban alkalmazva hatásosan szorítják ki a [3H]P-anyagot.
A találmány szerinti hatóanyagoknak mint NK-1 receptor-antagonistáknak a farmakológiai - például fájdalomcsillapítókénti - alkalmazhatóságát is ki lehet mutatni szokásos vizsgálati módszerekkel, például a következők szerint:
II. vizsgálat: Erős fájdalomérzésen alapuló modell
Hat, mintegy 250 g-os hím Dunkin-Hartley tengerimalacból álló vizsgálati csoportokat alkotunk. A tengerimalacok talpába 100 μΐ 1 tömeg%-os karragént fecskendezünk. A mechanikai úton kiváltott erős fájdalomérzést Ugo Basile Analgesymeter műszerrel mérjük (a mancsra legfeljebb 250 g nyomást gyakorlunk), és meghatározzuk azt a küszöbértéket, amelynél az állat visszahúzza a mancsát annak első jeleként, hogy kényszerhelyzetben van. A meleg által kiváltott erős fájdalomérzetet úgy határozzuk meg, hogy az állatokat egy perspexdobozba [poli(metil-metakrilát)-ból készült dobozba] helyezzük, és a mancsuk talpfelületét fokozódó hőhatással ingereljük.
- 38 Mérjük azt az időtartamot, amely eltelik a mancs visszahúzásáig [Hargreaves és munkatársai: Pain, 32, 77-88 (1988)]. A mechanikai és a termikus ingerlésekre bekövetkező visszahúzási küszöbértékeket gyulladásban lévő és gyulladásban nem lévő mancsokra egyaránt meghatározzuk.
A hőhatásra és a mechanikai hatásra fellépő túlzott fájdalomérzetet 24 órával a karragén befecskendezése után mérjük. A vizsgált anyagot, vagyis a találmány szerinti hatóanyagot ezután 1 tömeg% tragakantmézgát tartalmazó dimetil-szulfoxiddal készített, 10 tömeg%-os oldat formájában szájon keresztül különböző dózisokban alkalmazzuk, és a hőhatásra, valamint a mechanikai hatásra fellépő erős fájdalomérzetet további 3 óra elteltével ismét meghatározzuk.
Az előbb ismertetett vizsgálati módszerrel megállapítottuk, hogy a találmány szerinti hatóanyagok szájon keresztül mintegy 0,5-5,0 mg/kg testtömeg dózisban alkalmazva hatásosan csökkentik a mechanikai úton kiváltott erős fájdalomérzetet, és szájon keresztül mintegy 0,5 - 5,0 mg/kg testtömeg dózisban alkalmazva hatásosan csökkentik a hőhatással kiváltott túlzott fájdalomérzetet.
A találmány szerinti hatóanyagok tehát felhasználhatók gyógyszerként, így tachikinin-antagonistaként - mindenekelőtt NK-1-antagonistaként (P-anyag-antagonistaként) például olyan betegségek vagy klinikai állapotok kezelésére, amelyekre az jellemző, hogy kórokuk a P-anyag által közvetített rendkívül nagy mértékű vagy nemkívánatos aktivitás.
A találmány szerinti hatóanyagok különösen jó eredménnyel használhatók érzéstelenítőszerként és fájdalomátvitelt gátló szerként eltérő eredetű vagy különböző kórokokra visszavezethető fájdalmak kezelésére. Ezek a hatóanyagok gyulladásgátló vagy ödémaellenes
- 39 szerként felhasználhatók gyulladásos reakciók, betegségek és állapotok kezelésére is.
Tapasztalataink szerint a találmány szerinti hatóanyagok orális alkalmazás utáni érzéstelenítő hatása - a szakterületen ismert tachikinin-antagonistákkal, például NK-l-antagonistákkal összehasonlítva - feltűnően jó vagy nagyobb. Szisztémás alkalmazást követően azt is tapasztaltuk, hogy ezek a hatóanyagok szisztémás alkalmazásuk után - a szakterületen ismert többi tachikinin-antagonistákkal, például NK-l-antagonistákkal összehasonlítva - feltűnően erős fájdalomátvitel-gátló aktivitást fejtenek ki a központi idegrendszerre, vagyis abba könnyen behatolnak.
Érzéstelenítő és gyulladásgátló tulajdonságaiknak köszönhetően a találmány szerinti hatóanyagok különösen eredményesen használhatók a gyulladás által okozott fájdalmak, az erős fájdalomérzés és - mindenekelőtt - a krónikus fájdalmak, például a súlyos krónikus fájdalom kezelésére. Jól használhatók például a sérülések - így égés, ficam, törés és hasonlók - után jelentkező fájdalom, gyulladás és/vagy ödéma kezelésére, valamint a sebészeti beavatkozásokat követően, például az operáció után jelentkező fájdalom kezelésére. Jól alkalmazhatók továbbá különböző eredetű gyulladásos fájdalmak kezelésére, például az ízületi gyulladás, a reumás betegségek, az ínhüvelygyulladás, az érgyulladás és a reumás ízületi fájdalmak (például a deformálódással járó ízületi gyulladás), valamint a köszvény kezelésére is.
A találmány szerinti hatóanyagokat eredményesen lehet alkalmazni továbbá anginás görcsökkel, vesegörcsökkel, epekő által okozott rohamokkal és menstruációval összefüggő fájdalmak esetén is.
Jól felhasználhatók a találmány szerinti hatóanyagok a migrén···· · · · · · • ·· »
- 40 nel összefüggő fájdalmak kezelésére is. Alkalmazhatók továbbá hányás elleni szerként is, hányinger - például kemoterápiás kezeléssel, mérgezéssel, terhességgel vagy migrénnel összefüggő hányinger -, továbbá inkontinencia, valamint gyomor- és bélrendszeri rendellenességek - például késleltetett gyomorkiürülés, emésztési zavarok, nyelőcsövi visszaáramlás és haspuffadás - kezelésére is.
A találmány szerinti hatóanyagokkal eredményesen kezelhetők továbbá a krónikus vagy elzáródással járó légúti betegségek, például csökkenthető vagy megelőzhető alkalmazásukkal a hörgőödéma, a tüdőnyálkahártyák által kiválasztott anyag mennyisége és a légutak túlzott reakcióképessége, így például felhasználhatók az asztma gyógykezelésére vagy megelőzésére. A találmány szerinti hatóanyagok az atopiás és a nematopiás asztma - például az allergiás asztma, a testgyakorlat által kiváltott asztma, a foglalkozási asztma, a baktériumos fertőzést követően jelentkező asztma, a gyógyszer (például az aszpirin) által kiváltott asztma, valamint a zihálógyermek-tünetcsoport - kezelésére egyaránt alkalmasak.
A légutak gyulladásával vagy elzáródásával járó és a találmány szerinti hatóanyagokkal kezelhető betegségek közül megemlítjük továbbá a legkülönbözőbb típusú vagy eredetű pneumokoniózisokat vagyis a tüdőnek a gyakran ismétlődő porbelégzés által előidézett gyulladásos, rendszerint foglalkozási eredetű betegségeit -, többek között például az aluminózist, az antrakózist, az azbesztózist, a mész-pneumokoniózist, a pillaszőrhullást, a vaspor-belélegzéses pneumokoniózist, a szilikózist, a tabakózist és - mindenekelőtt - a gyapot-pneumokoniózist.
A gyulladással vagy a légutak elzáródásával járó és a találmány szerinti hatóanyagokkal kezelhető további betegségek és állapotok
- 41 közül megemlítjük még a felnőtt korban légzési nehézségekkel jelentkező tünetcsoportot (ARDS), a tüdő vagy a légutak krónikus elzáródásával járó betegségeket (COPD vagy COAD), valamint a hörghurutot. A találmány szerinti hatóanyagokat fel lehet használni az allergiás és a vazomotorikus orrgyulladások kezelésére is.
A találmány szerinti hatóanyagok javallhatók továbbá a következő betegségek és rendellenességek kezelésére is:
- a központi idegrendszer rendellenességei, mindenekelőtt szorongásos állapotok, például a szorongás, a depresszió, a pszichózis, a skizofrénia, a pánikbetegség, fóbiák - például az egyedülléttől való irtózás -, szomatikus rendellenességekkel kapcsolatos stressz és addikciós rendellenességek, például az alkoholizmus vagy a kokainfüggőség;
- idegi elfajulással kapcsolatos rendellenességek, például a demencia - beleértve az időskori elmebajt -, az Alzheimer-kór és a Down-tünetcsoport;
- mielinveszteséget okozó betegségek - például az MS és az ALS - és más neuropatológiai rendellenességek, például a perifériás neuropátia, így a cukorbetegség és a kemoterápiás kezelés által előidézett neuropátia.
A találmány szerinti hatóanyagok javallhatók továbbá az immunrendszer rendellenes működésével összefüggő betegségek vagy állapotok - például az autoimmun betegségek, mindenekelőtt a gyulladással, ödémával vagy fájdalomátvitellel járó autoimmun betegségek - kezelésére is. Az ebbe a csoportba tartozó jellegzetes betegségek és állapotok közé tartoznak például a következők: autoimmun hematológiai rendellenességek (beleértve a Crosby-tünetcsoportot, az apláziás vérszegénységet, a vörösvérsejtek hiá• ♦
- 42 nyában megmutatkozó vérszegénységet és az esszenciálisán csökkent trombocitaszámot), szisztémás bőrtuberkolózis, polikondritisz, szklerodoma, Wegener-granulomatózis, dermatomiozitisz, idült aktív hepatitisz, súlyos izomérzékenység, övsömör, Steven-Johnson-tünetegyüttes, idiopátiás trópusi zsírszéklet, autoimmun gyulladásos bélbetegség (beleértve például a fekélyes bélgyulladást és a Crohn-kórt), belső elválasztással kapcsolatos szembetegség, Grace-kór, szarkoidózis, szklerózis multiplex, primer máj cirrhózis, fiatalkori cukorbetegség (I. típusú diabetes mellitus), uveagyulladás (elülső és hátsó), szemszárazsággal járó és tavaszi szaru- és kötőhártyagyulladás, a tüdőszövet sejtközi rostos elfajulása, pikkelysömör és ízületi gyulladás, glomerulonefritisz (nefrózisos tünetegyüttessel vagy a nélkül, beleértve például az idiopátiás nefrózisos tünetegyüttest vagy a csekély elváltozással járó vesebajt), valamint érgyulladás. A találmány szerinti hatóanyagokat fel lehet használni immunválasz-elfojtó szerként vagy immunválasz-elfojtó segédanyagként, például más immunválasz-elfojtó hatóanyagokkal együtt alkalmazva, például a ciklosporinos vagy a makrolidos immungátló gyógykezeléshez, a nem emberi eredetű szervek vagy szövetek kivetésére irányuló reakció elfojtásához, például allogén vese, máj, szaruhártya, szív, tüdő vagy szív és tüdő átültetését követően.
A találmány szerinti hatóanyagokat javallni lehet továbbá például a bőr, a szem, az orr- és a garat, valamint a gyomor- és béltraktus allergiás betegségeinek és állapotainak a kezelésére is, különösen abban az esetben, ha ezek a betegségek és állapotok gyulladásos, ödémás vagy fájdalomátadásos reakciókkal együtt járnak. Ilyen betegségek és állapotok például a következők: ekcéma, vala- 43 mint túlzott érzékenység miatt jelentkező rendellenességek, például a szömörceallergia, kontakt dermatitisz, kötőhártyagyulladás, tavaszi kötőhártyagyulladás, a szem kiszáradásával járó szaru- és kötőhártyagyulladás, urtária és más ekcémaszerű bőrbetegségek.
A találmány szerinti hatóanyagok eredményesen használhatók az értágulásos és az érgörcsös betegségek - például az anginás betegségek, a migrén és a Reynaud-kór által okozott vérkeringési rendellenességek kezelésére is.
Mindezeken túlmenően a találmány szerinti hatóanyagok tapasztalataink szerint P-glikoprotein-blokkoló aktivitással is rendelkeznek. Ennek megfelelően a találmány szerinti hatóanyagok más terápiás csoportba tartozó hatóanyagokkal együtt segédanyagként vagy társ-hatóanyagként javallhatók például a következő alkalmazásokra is:
- más kemoterápiás hatóanyagokkal végzett gyógykezelés hatásosságának a növelése vagy kiterjesztése, illetve más kemoterápiás hatóanyagokra való érzékenység növelése vagy kiterjesztése, különös tekintettel a mikrobaellenes - például baktériumellenes, vírusellenes, gombaellenes vagy protozoaellenes kemoterápiára, az AIDS-ellenes kemoterápiára és - mindenekelőtt - a rákellenes vagy daganatellenes - például antineoplasztikus vagy citosztatikus - kemoterápiára. Ennek megfelelően javallhatók például a szokásos kemoterápiás dózisszintek csökkentésére alkalmas szerként, például az antineoplasztikus vagy citosztatikus kemoterápiában, a hatóanyagok teljes toxicitásának csökkentésére alkalmas szerként és - mindenekelőtt - a kemoterápiás kezeléssel szemben megszűnt érzékenység viszszaállítására vagy a kemoterápiás kezeléssel szemben megmu• ·*· ·««·
- 44 tatkozó rezisztencia csökkentésére alkalmas szerként, függetlenül attól, hogy veleszületett vagy szerzett rezisztenciáról van-e szó;
- a központi idegrendszer más hatóanyagokkal való gyógykezelésének a lehetővé tételére vagy a gyógykezelés hatásának a fokozására, például a vér/liquor gáton áthatoló hatóanyagmennyiség növelésére, más pszichotrópiás hatóanyagokkal végzett gyógykezelés lehetővé tételére, hatásosságának fokozására vagy kiterjesztésére, például más érzéstelenítőszerekkel, pszichomotoros serkentőszerekkel, depresszív hatóanyagokkal vagy például az idegelfajulásos betegségek - így a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór stb. - kezelésére alkalmas hatóanyagokkal, valamint az agytumor kezelésére alkalmas kemoterápiás szerekkel együtt alkalmazva;
- parazitaellenes - elsősorban protozoaellenes - hatóanyagként, például mindenekelőtt a Toxoplasma nemzetségbe tartozó organizmusok - így a Toxoplasma gondii valamint a Plasmodia nemzetségbe tartozó organizmusok - például a Plasmodium falciparum - ellen.
Az előbb ismertetett javallatok esetében a találmány szerinti hatóanyagok adagolása természetesen változik például a kezelt betegtől, az alkalmazás módjától, a kezelendő állapot jellegétől és súlyosságától, valamint a találmány szerinti alkalmazott hatóanyag viszonylagos hatásosságától függően. Általánosságban azonban anynyit megemlíthetünk ezzel kapcsolatban, hogy állatoknál kielégítő eredménnyel lehet csökkenteni a fájdalmat, és kielégítő eredménynyel lehet kezelni a migrént, valamint a hányingert, ha a találmány szerinti hatóanyagokat szájon keresztül körülbelül 0,1-10 mg/kg • · · • · * ·· ·
- 45 testtömeg napi dózisban alkalmazzuk. A nagyobb emlősök - például az emberek - kezeléséhez javallott dózis szájon keresztüli alkalmazás esetén körülbelül 7,0 - 700 mg/nap, például körülbelül 100 mg/nap, amelyet naponta egyszer vagy osztott dózisok formájában legfeljebb négyszer, illetve tartós hatású gyógyszer formájában lehet a szervezetbe juttatni, például fájdalom csillapítása valamint migrén és hányinger kezelése céljából. A megfelelő orális adagolási formák tehát körülbelül 1,5 mg és körülbelül 150 mg vagy 700 mg közötti mennyiségben - például körülbelül 25 - 100 mg mennyiségben - tartalmazzák a találmány szerinti hatóanyagot farmakológiai szempontból elfogadható alkalmas hígítóanyaggal vagy hordozóanyaggal összekeverve.
Tekintettel arra, hogy az orális alkalmazáshoz a találmány szerinti hatóanyagoknak viszonylag kicsi az oldhatóságuk, célszerű olyan készítményt formálni belőlük, amely egy hidrofil fázist (például propilénglikolból és etanolból álló elegyet), egy hidrofób fázist (például növényolajból származó mono-, di- és triglicerideket, például kereskedelmi forgalomban levő MAISINE védjeggyel ellátott terméket) és egy felületaktív anyagot (például polioxihidrogénezett növényi olajat, így CREMOPHOR védjeggyel forgalmazott terméket) tartalmaz. Vénába fecskendezhető készítményeket úgy állíthatunk elő, hogy a találmány szerinti kiválasztott hatóanyagot a megfelelő felületaktív anyaggal - például CREMOPHOR RH 40-nel - együtt etanolban feloldjuk. A következő példával az orális alkalmazásra megfelelő galenuszi kiszerelési formák elkészítését szemléltetjük:
• « • · · • · · ·
Az egy egységdózisban levő komponensmennyiség ··« ·
- 46 A komponens megnevezése
1. A találmány szerinti hatóanyag, például az 1. példa szerinti vegyület
2. Propilénglikol
3. Kukoricaolajból származó mono-, di- és trigliceridek, például MAISINE®
4. Polioxil 40 (hidrogénezett ricinusolaj, például
100,00 mg 94,70 mg
19,90 mg
CREMOPHOR RH 40) 383,70 mg
5. Vízmentesített etanol 94.70 mg
Összesen: 993,00 mg
A 4. komponenst 40 °C-on tartjuk, amíg cseppfolyóssá nem válik. A 2., a 3. és az 5. komponenst hozzáadjuk a 4. komponenshez, majd az egész elegyet hagyományos módon addig keverjük, amíg tiszta oldat nem keletkezik. Az így kapott oldathoz - amennyiben szükséges, alacsony hőmérsékleten - finom eloszlású formában hozzáadjuk az 1. komponenst, például az őrlőberendezésben felaprított,
1. példa szerinti amorf vegyületet szabad bázis formájában, majd az egész elegyet addig keverjük, amíg tiszta oldatot nem kapunk. Az így előállított termék megiható oldat. A készítményt ki lehet szerelni lágyzselatin- vagy keményzselatin-kapszulákban is. Az így előállított kapszulák például 50 vagy 100 mg mennyiségű 1. komponenst tartalmaznak.
A találmány szerinti hatóanyagokat adott esetben helyileg is lehet alkalmazni krémek, gélek és hasonló készítmények formájában, • ·t· ··*· » • · · • · · · · « • «
- 47 például a korábban már ismertetett bőrbetegségek kezelésére. A találmány szerinti hatóanyagok - például száraz por formájában - be is lélegeztethetek, ha például a légutak elzáródásos vagy gyulladásos betegségeit kezeljük, vagy más megfelelő módon, például injekció vagy infúzió formájában is bejuttathatok a szervezetbe.
Az egyik előnyösen alkalmazható, találmány szerinti hatóanyag az 1. példa szerinti vegyület. Az ismertetett II. teszt keretében erre a vegyületre egy kísérletsorozattal 0,73 ± 0,09 mg/kg testtömeg ED50-értéket állapítottunk meg orális alkalmazás esetén a mechanikai hiperalgéziára és - ugyancsak orális alkalmazás esetén - 1,75 ± 0,64 mg/kg testtömeg értéket a termikus hiperalgéziára vonatkozóan. Az aszpirinre vonatkozóan az ugyanezzel a vizsgálati módszerrel megállapítható becsült ED50-érték a mechanikai hiperalgézia esetében körülbelül 30 mg/kg testtömeg, a termikus hiperalgézia esetében pedig 100 mg/kg testtömeg. Ha tehát az 1. példa szerinti vegyületet érzéstelenítőszerként alkalmazzuk szájon keresztül, a javallott hatóanyag mennyiség 40-50-szer kisebb, mint aszpirin alkalmazása esetén.
Egy másik előnyösen alkalmazható, találmány szerinti hatóanyag a 17. példa szerinti vegyület. Az ismertetett II. teszt keretében elvégzett kísérletsorozattal erre a vegyületre vonatkozóan 1,0 mg/kg testtömeg ED50 értéket állapítottunk meg mechanikai hiperalgézia orális kezelésekor. Ha tehát a 17. példa szerinti vegyületet érzéstelenítőszerként alkalmazzuk szájon keresztül, a javallott hatóanyag mennyiség 30-szor kevesebb, mint aszpirin alkalmazása esetén.
A leírtak alapján tehát a találmány tárgyát képezik:
·«»·.««»» ** ·· • · « * « r · · · · ♦ · « ·· »?*··· · · «· «· · Γ · ·» ·
- 48 1. A találmány szerinti hatóanyagok, amelyek gyógyszerként, például NK-l-antagonistaként (P-anyag-antagonistaként) alkalmazhatók, például a korábban ismertetett különleges indikációk bármelyike esetén, mindenekelőtt érzéstelenítőszerként, gyulladásgátlószerként, ödémaellenes szerként vagy allergiás állapotok, illetve reakciók - például nátha - vagy hányinger kezelésére alkalmas szerként.
2. Azok a gyógyszerkészítmények, amelyek a találmány szerinti vegyületeket farmakológiai szempontból elfogadható hígítóanyagokkal vagy hordozóanyagokkal összekeverve hatóanyagként tartalmazzák.

Claims (10)

  1. Szabadalmi igénypontok
    1. Vegyületek, amelyek (I) általános képletében
    - R.! jelentése egy vagy két szubsztituenssel, mégpedig halogénatommal, nitrocsoporttal, cianocsoporttal, trifluor-metil-csoporttal, hidroxilcsoporttal, metoxicsoporttal, hidroxi-metil-csoporttal, metoxi-metil-csoporttal, metoxi-karbonil-csoporttal, karbamoilcsoporttal és/vagy N-metil-karbamoil-csoporttal helyettesített fenilcsoport;
    - n jelentése 0 vagy 1;
    - Xi jelentése oxigénatom, kénatom vagy =NCN csoport;
    - X2 és X3 jelentése - egymástól függetlenül - oxigénatom vagy kénatom;
    - R2 jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport;
    - R3 jelentése fenilcsoport, halogén-fenil-csoport, 2-naftil-csoport, lH-indol-3-il-csoport vagy l-metil-indol-3-il-csoport;
    - Z jelentése -N(CH3)- vagy -CH2-csoport,
    - R4 jelentése fenilcsoport, 3,5-bisz(trifluor-metil)-fenil-csoport vagy piridilcsoport; és
    - R5 jelentése hidrogénatom, fenilcsoport, 3,5-bisz(trifluor-metil)-fenil-csoport vagy piridilcsoport, azzal a megkötéssel, hogy ha X3 jelentése kénatom, akkor Z jelentése -N(CH3)-csoport, valamint az (I) általános képletű vegyületek savaddiciós sói.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti vegyületek, amelyek (I) általános képletében
    - Rt jelentése 2-halogén-fenil-csoport vagy 2-nitro-fenil-csoport;
    - n - 0;
    • ·
    - X2 és Χ3 jelentése egyaránt oxigénatom;
    - R4 jelentése fenilcsoport vagy piridilcsoport;
    - R5 jelentése hidrogénatom, fenilcsoport vagy piridilcsoport; és
    - Xi, R2, R3 és Z jelentése az 1. igénypontban megadott, valamint ezeknek a vegyületeknek a savaddíciós sói.
  3. 3. Az 1. igénypont szerinti vegyületek, amelyek (I) általános képletében R! jelentése 2-nitro-fenil-csoport, n = 0; Xl5 X2 és X3 egyaránt oxigénatom, R2 jelentése hidrogénatom, R3 jelentése 2-naftil-csoport, Z jelentése -N(CH3)- csoport, R4 jelentése fenilcsoport és R5 jelentése hidrogénatom.
  4. 4. Az 1. igénypont szerinti vegyületek, amelyek (I) általános képletében Rí jelentése 2-(metoxi-metil)-fenil-csoport, R2 jelentése hidrogénatom, n = 0; Xt, X2 és X3 egyaránt oxigénatom, R3 jelentése 2-naftil-csoport, Z jelentése -N(CH3)-csoport, R4 jelentése fenilcsoport és R5 jelentése hidrogénatom.
  5. 5. Az 1. igénypont szerinti vegyületek, amelyek (I) általános képletében
    a) Rí jelentése 2-nitro-fenil-csoport, n = 0; X2 és X3 egyaránt oxigénatom,
    R2 jelentése hidrogénatom, R3 jelentése 2-naftil-csoport, Z jelentése -N(CH3)-csoport és
    - Xi jelentése kénatom, R4 jelentése fenilcsoport és R5 jelentése hidrogénatom;
    - Xi jelentése =NCN csoport, R4 jelentése fenilcsoport és R5 jelentése hidrogénatom;
    - Xi jelentése oxigénatom és R4, valamint R5 egyaránt 2-piridil-csoport;
    - Xi jelentése oxigénatom, R4 jelentése 2-piridil-csoport és R5
    - 51 jelentése hidrogénatom; vagy
    - Xi jelentése kénatom, R4 jelentése 2-piridil-csoport és R5 jelentése hidrogénatom; vagy
    b) n = 0; X2 és X3 egyaránt oxigénatom, R2 jelentése hidrogénatom, R3 jelentése 2-naftil-csoport, Z jelentése -N(CH3)-csoport, R4 jelentése fenilcsoport, R5 jelentése hidrogénatom és Rí jelentése 2-klór-fenil-csoport, 4-nitro-fenil-csoport, 2-ciano-fenil-csoport, 3-ciano-fenil-csoport, 4-fluor-fenil-csoport, 2-(metoxi-karbonil)-fenil-csoport, 3-nitro-fenil-csoport, 2-(metil-karbamoil)-fenil-csoport, 2-karbamoil-fenil-csoport, 2-hidroxi-fenil-csoport vagy 2-hidroxi-metil-fenil-csoport; vagy
    c) Rí jelentése 2-nitro-fenil-csoport, n = 0; Xi, X2 és X3 egyaránt oxigénatom, R3 jelentése 2-naftil-csoport, R4 jelentése fenilcsoport, R5 jelentése hidrogénatom és
    - R2 jelentése metilcsoport és Z jelentése -N(CH3)-csoport;
    vagy
    - R2 jelentése hidrogénatom és Z jelentése -CH2-csoport; vagy
    d) Rí jelentése 2-nitro-fenil-csoport, n = 0; XB X2 és X3 jelentése egyaránt oxigénatom, R2 jelentése hidrogénatom, R3 jelentése 2-naftil-csoport, Z jelentése -N(CH3)-csoport, R5 jelentése hidrogénatom és R4 jelentése lH-indol-3-il-csoport vagy 3,4-diklór-fenil-csoport; vagy
    e) n = 1; Xi jelentése kénatom, X2 és X3 jelentése egyaránt oxigénatom, R2 jelentése hidrogénatom, R3 jelentése 2-naftil-csoport, Z jelentése -N(CH3)-csoport, R4 jelentése fenilcsoport, R5 jelentése hidrogénatom és Rí jelentése 2-klór-fenil-csoport, 2-(trifluor-metil)-fenil-csoport vagy 2-bróm-fenil-csoport; vagy
    f) Rí jelentése 2-klór-fenil-csoport, n = 1; X2 és X3 egyaránt oxi• ·
    - 52 génatom, R2 jelentése hidrogénatom, R3 jelentése 2-naftil-csoport, Z jelentése -N(CH3)-csoport; és
    - Xj jelentése kénatom, míg R4, valamint R5 egyaránt 2-piridil-csoport;
    - Xi jelentése kénatom, R4 jelentése 2-piridil-csoport és R5 jelentése hidrogénatom;
    - Xi jelentése oxigénatom, R4 jelentése fenilcsoport és R5 jelentése hidrogénatom;
    - Xi jelentése kénatom, R4 jelentése 3,5-bisz(trifluor-metil)-fenil-csoport és R5 jelentése hidrogénatom; vagy
    - Xi jelentése kénatom és R4, valamint R5 egyaránt fenilcsoport; vagy
    g) n = 1; Xi jelentése kénatom, X2 és X3 jelentése egyaránt oxigénatom, Z jelentése -N(CH3)-csoport, R4 jelentése fenilcsoport, R5 jelentése hidrogénatom; és
    - Rí jelentése 2-nitro-fenil-csoport, R2 jelentése metilcsoport és
    R3 jelentése 2-naftil-csoport; vagy
    - Rí jelentése 2-klór-fenil-csoport, R2 jelentése hidrogénatom és R3 jelentése 3,4-diklór-fenil-csoport vagy 1-metil-indolil-3-il-csoport, valamint ezeknek a vegyületeknek a savaddiciós sói.
  6. 6. Az 1. igénypont szerinti vegyületek, amelyek (I) általános képletében az (a) és a (b) szénatomok, valamint - amennyiben R4 és R5 jelentése egymástól eltérő, az R5 szubsztituens pedig hidrogénatomtól eltérő jelentésű - a (c) szénatom egyaránt (S)-konfigurációjú, Rt - R5, Xj - X3, n és Z jelentése pedig az 1., a 2., a 3., vagy a 6. igénypontban megadott, valamint ezeknek a vegyületeknek a savaddiciós sói.
    • · · · • · · · ·· · · ····
    - 53
  7. 7. Az 1. igénypont szerinti vegyületek, amelyek (I) általános képletében az (a) és a (b) szénatomok mindegyike (S)-konfigurációjú, Rí - R5, Xj - X3, n és Z jelentése pedig a 4. vagy az 5. igénypontban megadott.
  8. 8. Eljárás az 1. igénypontban meghatározott (I) általános képletű vegyületek és azok savaddiciós sóinak az előállítására, azzal jellemezve, hogy (II) általános képletű vegyületeket - a (II) általános képletben R2 - R5, X2, X3 és Z jelentése a már megadott - olyan vegyületekkel reagáltatunk, amelyek (III) általános képletében Rf halogénatommal, nitrocsoporttal, cianocsoporttal, trifluor-metil-csoporttal, védett hidroxilcsoporttal, metoxicsoporttal, védett hidroxi-metil-csoporttal, metoxi-metil-csoporttal és/vagy metoxi-karbonil-csoporttal egyszeresen vagy kétszeresen helyettesített fenilcsoport, n és X! jelentése pedig az (I) általános képlet értelmezésekor megadott; majd kívánt esetben
    - az így kapott, Rf helyén védett hidroxilcsoporttal és/vagy védett hidroxi-metil-csoporttal szubsztituált fenilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket mentesítjük a védőcsoport(ok)tól és/vagy az így kapott, Rf helyén metoxi-karbonil-csoporttal helyettesített fenilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket átalakítjuk olyan vegyületekké, amelyek (I) általános képletében Rf karbamoilcsoporttal vagy N-metil-karbamoil-csoporttal helyettesített fenilcsoport; és
    - az így kapott, (I) általános képletű vegyületeket szabad bázis vagy savaddiciós só formájában kinyerjük.
  9. 9. Gyógyszerkészítmények, amelyek farmakológiai szempontból elfogadható hígítóanyag vagy hordozóanyag mellett egy, az 1.-8. igénypontok bármelyikében meghatározott vegyületet vagy annak • ·
    - 54 farmakológiai szempontból elfogadható savaddíciós sóját tartalmazzák.
  10. 10. Az 1.-8. igénypontok bármelyikében meghatározott (I) általános képletű vegyületek vagy azok farmakológiai szempontból elfogadható savaddíciós sói gyógyszerként való alkalmazáshoz.
HU9701897A 1994-12-13 1995-12-12 Tachikininantagonista vegyületek HUT77002A (hu)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
GBGB9425085.9A GB9425085D0 (en) 1994-12-13 1994-12-13 Organic compounds
GBGB9426016.3A GB9426016D0 (en) 1994-12-22 1994-12-22 Organic compounds

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HUT77002A true HUT77002A (hu) 1998-03-02

Family

ID=26306161

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9701897A HUT77002A (hu) 1994-12-13 1995-12-12 Tachikininantagonista vegyületek

Country Status (17)

Country Link
EP (1) EP0797583A1 (hu)
JP (1) JPH10511935A (hu)
AR (1) AR001332A1 (hu)
AU (1) AU4343796A (hu)
BR (1) BR9509997A (hu)
CA (1) CA2204130A1 (hu)
CO (1) CO4700289A1 (hu)
CZ (1) CZ179097A3 (hu)
FI (1) FI971685L (hu)
HU (1) HUT77002A (hu)
IL (1) IL116323A0 (hu)
NO (1) NO972526L (hu)
PE (1) PE38997A1 (hu)
PL (1) PL320217A1 (hu)
SK (1) SK74697A3 (hu)
TR (1) TR199501568A2 (hu)
WO (1) WO1996018643A1 (hu)

Families Citing this family (46)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
ES2267153T3 (es) * 1996-10-07 2007-03-01 MERCK SHARP &amp; DOHME LTD. Antagonistas del receptor nk-1 penetrantes del snc como agentes antidepresivos y/o antiansiedad.
US6117855A (en) 1996-10-07 2000-09-12 Merck Sharp & Dohme Ltd. Use of a NK-1 receptor antagonist and an antidepressant and/or an anti-anxiety agent
AU759022B2 (en) 1999-02-18 2003-04-03 Kaken Pharmaceutical Co., Ltd. Novel amide derivatives as growth hormone secretagogues
RU2309953C2 (ru) 1999-11-03 2007-11-10 Эймр Текнолоджи, Инк. Арил- и гетероарилзамещенные тетрагидроизохинолины, фармацевтическая композиция и способ лечения на их основе
US7163949B1 (en) 1999-11-03 2007-01-16 Amr Technology, Inc. 4-phenyl substituted tetrahydroisoquinolines and use thereof
WO2002004455A2 (en) 2000-07-11 2002-01-17 Albany Molecular Research, Inc 4-phenyl substituted tetrahydroisoquinolines and therapeutic use thereof
US7541357B2 (en) 2004-07-15 2009-06-02 Amr Technology, Inc. Aryl- and heteroaryl-substituted tetrahydroisoquinolines and use thereof to block reuptake of norepinephrine, dopamine, and serotonin
EP1888050B1 (en) 2005-05-17 2012-03-21 Merck Sharp & Dohme Ltd. cis-4-[(4-chlorophenyl)sulfonyl]-4-(2,5-difluorophenyl)cyclohexanepropanoic acid for the treatment of cancer
JP5258561B2 (ja) 2005-07-15 2013-08-07 アルバニー モレキュラー リサーチ, インコーポレイテッド アリール置換およびヘテロアリール置換テトラヒドロベンズアゼピンならびにノルエピネフリン、ドーパミンおよびセロトニンの再取り込みを遮断するためのその使用
CN101277960A (zh) 2005-09-29 2008-10-01 默克公司 作为黑皮质素-4受体调节剂的酰化螺哌啶衍生物
GB0603041D0 (en) 2006-02-15 2006-03-29 Angeletti P Ist Richerche Bio Therapeutic compounds
EP2698157B1 (en) 2006-09-22 2015-05-20 Merck Sharp & Dohme Corp. Method of treatment using fatty acid synthesis inhibitors
US20110218176A1 (en) 2006-11-01 2011-09-08 Barbara Brooke Jennings-Spring Compounds, methods, and treatments for abnormal signaling pathways for prenatal and postnatal development
EP2109608B1 (en) 2007-01-10 2011-03-23 Istituto di Richerche di Biologia Molecolare P. Angeletti S.p.A. Amide substituted indazoles as poly(adp-ribose)polymerase (parp) inhibitors
JP2010516731A (ja) 2007-01-24 2010-05-20 グラクソ グループ リミテッド 2−メトキシ−5−(5−トリフルオロメチル−テトラゾール−1−イル)−ベンジル]−(2s−フェニル−ピペリジン−3s−イル)−アミンを含む医薬組成物
JP5319518B2 (ja) 2007-04-02 2013-10-16 Msd株式会社 インドールジオン誘導体
US8389553B2 (en) 2007-06-27 2013-03-05 Merck Sharp & Dohme Corp. 4-carboxybenzylamino derivatives as histone deacetylase inhibitors
US8598184B2 (en) 2008-03-03 2013-12-03 Tiger Pharmatech Protein kinase inhibitors
US9156812B2 (en) 2008-06-04 2015-10-13 Bristol-Myers Squibb Company Crystalline form of 6-[(4S)-2-methyl-4-(2-naphthyl)-1,2,3,4-tetrahydroisoquinolin-7-yl]pyridazin-3-amine
WO2010114780A1 (en) 2009-04-01 2010-10-07 Merck Sharp & Dohme Corp. Inhibitors of akt activity
DK2429296T3 (en) 2009-05-12 2018-03-12 Albany Molecular Res Inc 7 - ([1,2,4,] TRIAZOLO [1,5, -A] PYRIDIN-6-YL) -4- (3,4-DICHLORPHENYL) -1,2,3,4- TETRAHYDROISOQUINOLINE AND USE thereof
EP2429293B1 (en) 2009-05-12 2014-10-29 Bristol-Myers Squibb Company CRYSTALLINE FORMS OF (S)-7-([1,2,4]TRIAZOLO[1,5-a]PYRIDIN-6-YL)-4-(3,4-DICHLOROHPHENYL)-1,2,3,4-TETRAHYDROISOQUINOLINE AND USE THEREOF
KR20120034644A (ko) 2009-05-12 2012-04-12 알바니 몰레큘라 리써치, 인크. 아릴, 헤테로아릴, 및 헤테로사이클 치환된 테트라하이드로이소퀴놀린 및 이의 용도
BR112012008849A2 (pt) 2009-10-14 2015-09-22 Schering Corp composto, composição farmacêutica, e, uso de um composto
WO2011163330A1 (en) 2010-06-24 2011-12-29 Merck Sharp & Dohme Corp. Novel heterocyclic compounds as erk inhibitors
EP2601293B1 (en) 2010-08-02 2017-12-06 Sirna Therapeutics, Inc. RNA INTERFERENCE MEDIATED INHIBITION OF CATENIN (CADHERIN-ASSOCIATED PROTEIN), BETA 1 (CTNNB1) GENE EXPRESSION USING SHORT INTERFERING NUCLEIC ACID (siNA)
JP2013537423A (ja) 2010-08-17 2013-10-03 メルク・シャープ・エンド・ドーム・コーポレイション 低分子干渉核酸(siNA)を用いたB型肝炎ウイルス(HBV)遺伝子発現のRNA干渉媒介性阻害
EP2608669B1 (en) 2010-08-23 2016-06-22 Merck Sharp & Dohme Corp. NOVEL PYRAZOLO[1,5-a]PYRIMIDINE DERIVATIVES AS mTOR INHIBITORS
WO2012030685A2 (en) 2010-09-01 2012-03-08 Schering Corporation Indazole derivatives useful as erk inhibitors
US9242981B2 (en) 2010-09-16 2016-01-26 Merck Sharp & Dohme Corp. Fused pyrazole derivatives as novel ERK inhibitors
WO2012058210A1 (en) 2010-10-29 2012-05-03 Merck Sharp & Dohme Corp. RNA INTERFERENCE MEDIATED INHIBITION OF GENE EXPRESSION USING SHORT INTERFERING NUCLEIC ACIDS (siNA)
WO2012087772A1 (en) 2010-12-21 2012-06-28 Schering Corporation Indazole derivatives useful as erk inhibitors
CN103732592A (zh) 2011-04-21 2014-04-16 默沙东公司 胰岛素样生长因子-1受体抑制剂
US9023865B2 (en) 2011-10-27 2015-05-05 Merck Sharp & Dohme Corp. Compounds that are ERK inhibitors
US20150299696A1 (en) 2012-05-02 2015-10-22 Sirna Therapeutics, Inc. SHORT INTERFERING NUCLEIC ACID (siNA) COMPOSITIONS
EP2900241B1 (en) 2012-09-28 2018-08-08 Merck Sharp & Dohme Corp. Novel compounds that are erk inhibitors
AU2013352568B2 (en) 2012-11-28 2019-09-19 Merck Sharp & Dohme Llc Compositions and methods for treating cancer
TW201429969A (zh) 2012-12-20 2014-08-01 Merck Sharp & Dohme 作爲hdm2抑制劑之經取代咪唑吡啶
EP2951180B1 (en) 2013-01-30 2018-05-02 Merck Sharp & Dohme Corp. 2,6,7,8 substituted purines as hdm2 inhibitors
EP3041938A1 (en) 2013-09-03 2016-07-13 Moderna Therapeutics, Inc. Circular polynucleotides
US10975084B2 (en) 2016-10-12 2021-04-13 Merck Sharp & Dohme Corp. KDM5 inhibitors
WO2019094312A1 (en) 2017-11-08 2019-05-16 Merck Sharp & Dohme Corp. Prmt5 inhibitors
EP3706742B1 (en) 2017-11-08 2023-03-15 Merck Sharp & Dohme LLC Prmt5 inhibitors
BR112021002267A8 (pt) 2018-08-07 2023-02-07 Merck Sharp & Dohme Inibidores de prmt5
WO2020033284A1 (en) 2018-08-07 2020-02-13 Merck Sharp & Dohme Corp. Prmt5 inhibitors
WO2020033282A1 (en) 2018-08-07 2020-02-13 Merck Sharp & Dohme Corp. Prmt5 inhibitors

Family Cites Families (2)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US5164372A (en) * 1989-04-28 1992-11-17 Fujisawa Pharmaceutical Company, Ltd. Peptide compounds having substance p antagonism, processes for preparation thereof and pharmaceutical composition comprising the same
JPH05186498A (ja) * 1991-12-27 1993-07-27 Japan Tobacco Inc プロリン誘導体

Also Published As

Publication number Publication date
FI971685A0 (fi) 1997-04-18
CO4700289A1 (es) 1998-12-29
CA2204130A1 (en) 1996-06-20
EP0797583A1 (en) 1997-10-01
SK74697A3 (en) 1997-11-05
FI971685A7 (fi) 1997-08-13
IL116323A0 (en) 1996-03-31
FI971685L (fi) 1997-08-13
PE38997A1 (es) 1997-10-02
AU4343796A (en) 1996-07-03
NO972526D0 (no) 1997-06-03
NO972526L (no) 1997-06-03
PL320217A1 (en) 1997-09-15
BR9509997A (pt) 1997-12-30
WO1996018643A1 (en) 1996-06-20
AR001332A1 (es) 1997-10-22
JPH10511935A (ja) 1998-11-17
MX9703957A (es) 1997-09-30
TR199501568A2 (tr) 1996-07-21
CZ179097A3 (en) 1997-10-15

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HUT77002A (hu) Tachikininantagonista vegyületek
ES2338539T3 (es) Pirazolamidas para uso en el tratamiento del dolor.
CN106879256B (zh) 2-氨基-苯并咪唑衍生物及其作为5-脂氧合酶和/或前列腺素e合成酶抑制剂的应用
JPH06507405A (ja) ピロリジノン類
JPH10511695A (ja) N−(アロイル)グリシンヒドロキサム酸誘導体および関連化合物
SK3612000A3 (en) Sustained release tablet formulation to treat parkinson disease
JP2001261663A (ja) Impdh阻害剤としてのオキサミド類
CN104582709A (zh) 作为a2a激动剂的n-烷基2-(双取代的)炔基腺苷-5’-糖醛酰胺
JPH10508847A (ja) 酸化窒素合成酵素インヒビターとして有用なアミノテトラゾール誘導体
JP2000327575A (ja) ジケトピペラジン誘導体含有炎症疾患治療剤および新規なジケトピペラジン誘導体
JP2008517020A (ja) Mif阻害剤
US7001915B2 (en) Ultrashort-acting opioids for transdermal applications
CN107735401A (zh) 取代二氢吡咯并吡唑衍生物
WO2000041685A1 (en) Ccr-3 receptor antagonists
TW201006799A (en) Novel compounds active as muscarinic receptor antagonists
US4868175A (en) 4-Benzyl-1-(2H)-phthalazineone derivatives having an amino acid radical
JP2824661B2 (ja) アザ環式カルボン酸誘導体及びその調剤並びに使用
CA2589744A1 (en) Pyrrolinidium derivatives as m3 muscarinic receptors
JP4306804B2 (ja) タキキニンアンタゴニスト
JPS6230762A (ja) 新規5−オキソ−1−イミダゾリジンアセトアミド誘導体
US20150307548A1 (en) Fpr1 antagonist derivatives and use thereof
TW200934769A (en) Trisubstituted 1,2,4-triazoles
HU205920B (en) Process for producing 2-phenoxy-methyl/-3-/alkanoyl-, carboxy-, carbalkoxy- or carboxamido- -acetyl/-1,3-thiazolidine derivatives and pharmaceutical compositions containing them
JP4355144B2 (ja) 新規含窒素環状化合物
US20250034154A1 (en) Salts and solid forms of a compound that modulates irak4

Legal Events

Date Code Title Description
DFD9 Temporary protection cancelled due to non-payment of fee