HUT76966A - Ásószerű fúrófej, valamint eljárás és berendezés ilyen fúrófejek, és hasonló fém alkatrészek előállítására - Google Patents

Description

A találmány tárgya általában fúrófej, valamint eljárás és berendezés fúrófejek és hasonló fém alkatrészek előállítására.

A találmány tárgya különösen ásószerű fúrófej, valamint kovácsoló eljárás és berendezés fúrófejek és hasonló fém alkatrészek előállítására.

Az ásószerű fúrófejeket általában lyukak előfúrására és fúrására használják fában és más anyagokban. Az ásószerű fúrófejet jellegzetesen nagy átmérőjű lyukak előfúrására alkalmazzák, amelyekből nagy mennyiségű fát vagy más anyagot kell eltávolítani. Házépítéskor például gyakran használnak ásószerű fúrófejeket arra, hogy szomszédos oszlopokban egy sor fedésben lévő lyukat fúrjanak, amelyekbe vezetékeket vagy huzalokat fektetnek.

Ahogyan ez az 1. ábrán látható, egy hagyományos 1 ásószerű fúrófejnek van egy hosszú 2 szára, amely egy 3 hossztengelyt határoz meg. A 2 szár elülső végéhez egy 4 késrész csatlakozik.

A 2 szárnak az elülső végével ellentett hátsó vége fúrási műveletek közben a fúrógépbe van befogva, és a fúrógép tartja. A 4 késrész lényegében sík, és ahogyan ez a 2. ábrán látható, a késrész közepe egy 5 középvonalat határoz meg. A 4 késrész a hossztengelyben terjed ki, és tartalmaz egy pár 6 oldalszegmenst, amelyek egymással ellenkező irányban oldalt nyúlnak ki. Ezzel kapcsolatban lásd például Robinson 1957. február 26-i US 2,782,824 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmát, Williams, III 1987. július 28-i US 4,682,917 számú • · · · amerikai egyesült államokbeli szabadalmát, Thomas 1990. augusztus 21-i US 4,950,111 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmát, Thomas 1991. október 29-i US 5,061,127 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmát, Schimke 1994. február 15-i US

5,286,143 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmát és az

1984. június 13-án közzétett GB 2,130,935A számú nagybritanniai szabadalmat. A hagyományos 1 ásószerű fúrófej ezenkívül tartalmaz egy lényegében háromszög alakú 7 gerincet, amely a 4 késrész elülső végéhez csatlakozik, és ettől tengelyirányban terjed ki úgy, hogy ezzel egy síkban van. Az adott szakterületen járatos szakemberek számára ismeretes, hogy a 7 gerinc az ásószerű fúrófej vezetésére és központozására szolgál a fúrási műveletek alatt.

A 7 gerinc, valamint mindegyik 6 oldalszegmens tartalmaz egy 8 vágóéit, amely fát vagy más anyagot távolít el, amikor az ásószerű fúrófej előre meghatározott irányban forog a fúrási műveletek közben. A 7 gerinc vágóélei a gerinc alapjának egymással szemben lévő oldalai mentén, a 4 késrész elülső végén a 7 gerinc legelöl lévő részéig, vagyis a gerincpontig érnek. Mindegyik 6 oldalszegmens vágóéle a 4 késrész elülső végén van kialakítva, úgyhogy a 6 oldalszegmens vágóéle a munkadarabba ér, amikor az 1 ásószerű fúrófej előre meghatározott irányban forog.

Működéskor a 7 gerinc vágóélei először egy vezetőlyukat fúrnak a munkadarabban. Ezután a 6 oldalszegmens vágóélei lépnek működésbe, és előre meghatározott átmérőjű lyuk fúrása végett anyagot távolítanak el a munkadarabból. Minthogy a hagyományos 2 szár 7 gerince jellegzetesen egy síkban van a lényegében sík 6 oldalszegmensekkel, ahogyan ez a 2. ábrán látható, ezért a lényegében háromszög alakú 7 gerinc mindegyik vágóéle határos a szomszédos 6 oldalszegmens vágóélével. így egy pár folytonos 8 vágóéi alakul ki, amelyek mindegyike tartalmazza a háromszög alakú 7 gerinc egy vágóélét és a szomszédos 6 oldalszegmens egy vágóélét. Ezzel kapcsolatban lásd például Robinson

US 2,782,824 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmát,

Williams, III US 4,682,917 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmát, Bothum 1993. június 22-i US 5,221,166 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmát, Schimke US 5,286,143 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmát és Bothum 1994.

március 8-i US 5,291,806 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmát.

A fúrási műveletek közben keletkezett forgács általában a vágási felület mentén sugárirányban a kialakításra kerülő lyuk külső kerülete felé irányul a vágóélek tájolása és az ásószerű fúrófej forgása következtében. A forgácsot azonban nem lehet könnyen eltávolítani a gerinc vágóélének és a szomszédos oldalszegmens vágóélének metszése által képzett sarok szomszédságában. Ellenkezőleg, a forgács összegyűlik a gerinc vágóélének és a szomszédos oldalszegmens vágóélének metszése által képzett sarokban, mivel az egymást metsző vágóélek a forgácsot nem irányitják el a sarokból. A forgács összegyűlése következtében a gerinc vágóéle és a szomszédos oldalszegmens vágóéle által meghatározott vágóéi nehezen vág bele a munkadarabba és nehezen távolítja el abból az anyagot. Járulékos teljesítményt vagy nyomatékot kell kifejteni az ásószerú fúrófej forgatásához és lyuknak a munkadarabban való fúrásához, amikor forgács gyűlt össze a gerinc vágóéle és a szomszédos oldalszegmens vágóéle között.

További probléma, amit az okoz, hogy a forgács sugárirányban kifelé az oldalszegmens vágóéleinek felülete mentén mozog, hogy a forgács benyomódik a kialakítandó lyuk kerületi falába, és feszítést hoz létre a kerületi fal és a forgó késrész külső éle között. Ez a feszítés tovább növeli a fúrógép áramfelvételét .

Ezeknek a problémáknak a fő oka, ahogyan ez a 2. ábrán látható, az, hogy a 6 oldalszegmensek 8 vágóélei nincsenek egy egyenesben a 3 hossztengelyen átmenő 5 középvonallal, hanem mindegyik vágóéi a középvonal előtt helyezkedik el az 1 ásószerű fúrófej előre meghatározott forgásirányában. Minthogy a vágóélek a középvonal előtt helyezkednek el, ezért a forgács nemcsak a vágóélektől el, kerületi irányban mozog, hanem az ásószerű fúrófej forgása sugárirányú erőösszetevőt is közöl a forgáccsal, ami a forgácsot a kerületi falhoz nyomja.

A fúrási műveletek közben a hagyományos ásószerű fúrófejek repeszthetik is a munkadarabot, amelybe a lyukat fúrják. A hagyományos ásószerű fúrófejek a munkadarabot elsősorban a belépési és kilépési pontokon repeszthetik, és viszonylag durva oldalfalú lyukat készíthetnek. Ez rontja a kapott lyuk minőségét és tisztaságát. Sok esetben kívánatosabbak a tiszta, viszonylag jó minőségű lyukak, mint az érdes és repedezett oldalfalú lyukak. Huzalokat például könnyebben át lehet húzni a tiszta, sima oldalfalú lyukakon, mivel az érdes és repedezett oldalfalú lyukak növelik a súrlódási ellenállást az áthúzott huzalokon, és egyes esetekben elvághatják vagy más módon megrongálhatják a szigetelést, ami a lyukakon áthúzott huzalokat körülveszi.

Az ásószerú fúrófejeket jellegzetesen forrókovácsolási eljárással alakítják. Eszerint az eljárás szerint adott átmérőjű huzaltekercset darabokra vágnak. A darabok hossza közelítőleg megegyezik egy ásószerú fúrófej hosszával. Ezután minden darabot fejelnek, és így a darab első végén nagyobb átmérőjű anyagrészt alakítanak ki, vagyis az első végen egy rövidebb hosszon nagyobb átmérőjű anyagdudor van. Ezután a darabot felhevítik és kovácsolják úgy, hogy a felhevített anyagdudort két egymással szemben lévő süllyeszték között összenyomják. A két szemben lévő süllyesztéket jellegzetesen egyenes vonalúan zárják, úgyhogy a felhevített dudorra nyomóerők hatnak, amelyek az anyagot a süllyesztékek által meghatározott alakra alakítják. A kovácsolt alkatrész ezután sorjázható és kikészíthető a fentebb leírt ásószerű fúrófejek előállítása végett. Az ásószerú fúrófejre feldolgozása közben azonosító jel is sajtolható. Minthogy a hu» *

- Ί zalanyagot először vágják, ezért az alkatrészeket egyedileg kell kezelni és megmunkálni a forrókovácsolási eljárás folyamán. így például minden egyedi alkatrészt alkalmas módon be kell állítani a folyamat minden lépéséhez, hogy az így kialakított ásószerű fúrófejek a tűrésen belül legyenek.

Tekintet nélkül az alakítási eljárásra, az ásószerű fúrófej teljesítőképességét jellegzetesen több paraméterrel mérik.

Az egyik ilyen paraméter az ásószerű fúrófejjel készített lyuk minősége, amit a lyuk tisztasága határoz meg, beleértve a belépési és a kilépési pont tisztaságát és a kapott lyuk oldalfalainak viszonylagos simaságát. Ezenkívül az ásószerű fúrófejet minősíti a sebesség, amellyel egy előre meghatározott átmérőjű lyukat forgácsol, valamint az előre meghatározott átmérőjű lyuk forgácsolásához szükséges teljesítmény vagy nyomaték. Végül paraméter még magának az ásószerű fúrófejnek az élettartama, amit tipikusan a használati órák számával mérnek. Ezért előnyc>s olyan hosszú élettartamú ásószerű fúrófejek kifejlesztése, amelyek gyorsan fúrnak jó minőségű lyukakat, és minimális teljesítményt vagy nyomatékot igényelnek.

Találmányunk célja a leírt háttér alapján továbbfejlesztett eljárás és berendezés több fém alkatrész, így ásószerű fúrófejek előállítására, amelyek jelentősen csökkentik az egyedi alkatrész szükséges kezelését és megmunkálását.

Találmányunk célja még továbbfejlesztett ásószerű fúrófej.

Találmányunk további és konkrétabb célja olyan továbbfejlesztett ásószerű fúrófej, amelynek az alakja révén csökken annak a munkadarabnak a repedezése, amelybe a lyukat fúrják, és amely ezáltal javítja a kapott lyuk minőségét és tisztaságát.

Találmányunk ismét további és különös célja olyan továbbfejlesztett ásószerű fúrófej, amelynek az alakja révén csökken a fúrógép teljesítményfelvétele, mivel megszünteti a forgács összegyűlését a gerinc és az oldalszegmens vágóélei között, és megszünteti a forgács sugárirányú kifelémozgását a kialakításra kerülő lyuk kerületi fala felé.

Ezeket és egyéb feladatokat a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy az ásószerű fúrófejnek van egy hosszúkás alakú szára, amely meghatároz egy középső hossztengelyt, és egy késrésze, amely a szár egyik végéhez csatlakozik. A késrésznek van egy pár lényegében sík oldalszegmense, például szárnya, amelyek a középső hossztengelytől ellentett irányban, oldalt nyúlnak ki.

A találmány szerinti ásószerű fúrófej egyik előnyös kiviteli alakjában az oldalszegmensek elülső vágóéleket tartalmaznak, amelyek egy vonalba esnek egymással egy középvonal mentén, amely a középső hossztengelyen megy át. Az elülső vágóéleknek ez a fedése a középső hossztengelyen átmenő középvonal mentén azt eredményezi, hogy a forgács merőlegesen távozik a vágóélektől, és a mozgásnak nincs sugárirányban kifelé irányuló összetevője. így a forgács nem nyomódik sugárirányban a kiala- 9 kítandó lyuk kerületi falához, és az eredő befeszülés jelentősen csökken. Ezért a találmány szerinti hosszú élettartamú ásószerű fúrófej hatékonyan állít elő jó minőségű lyukakat.

A találmány egyik előnyös kiviteli alakjában a késrésznek van egy lényegében sík középszegmense is a középső hossztengely mentén, és a késrész meghatároz egy középsíkot. A középszegmens ellentett oldalai párhuzamosak a középső hossztengellyel, és a megfelelő oldalszegmensekhez csatlakoznak. Az ellentett oldalszegmensek előnyös módon egymással és a középső hossztengellyel párhuzamos, de a középszegmens középsíkjához képest ferde oldalsíkokat határoznak meg, és így egyértelműen Z-alakú keresztmetszetű késrészt hoznak létre.

A találmány szerinti ásószerű fúrófej késrészének van egy gerince is, amely a középszegmens elülső végéhez csatlakozik, és ettől tengelyirányban nyúlik ki. Az egyik kiviteli alakban a gerinc menetes, úgyhogy az ásószerű fúrófej önelőtoló. Más kiviteli alakokban a gerinc előnyös módon háromszög alakú, és a középső hossztengelyen lévő gerincpontig ér. Ezekben a kiviteli alakokban a gerincnek van egy pár gerincvágóéle, amelyek a gerinc ellentett oldalain a gerincpont és a késrész elülső vége előtt helyezkednek el. Mindegyik gerincvágóél előnyös módon sugárirányban kifelé terjed ki a szomszédos oldalszegmens elülső vágóélének legbelső részétől. Ezenkívül a gerinc mindegyik vágóéle előnyös módon szögben el van tolva a szomszédos oldalszegmens elülső vágóélétől az ásószerű fúrófej előre meghatáro• · zott forgásirányában, a középső hossztengely irányában nézve, így mindegyik gerincvágóél mind sugárirányban, mind szöghelyzetben el van választva a szomszédos oldalszegmens elülső vágóélétől.

Ezenkívül mindegyik gerincvágóélnek legalább egy része tengelyirányban hátrafelé terjed ki a szomszédos oldalszegmens elülső vágóélétől, úgyhogy a gerinc mindegyik vágóéle tengelyirányban is elválasztható a szomszédos oldalszegmens elülső vágóélétől. Azáltal, hogy mindegyik gerincvágóél és a szomszédos oldalszegmens elülső vágóéle között ilyen sugárirányú, szöghelyzetbeli és egyes esetekben tengelyirányú elválasztás van, jelentősen csökken, sőt meg is szűnik a forgács összegyűlése a gerincvágóél és a szomszédos oldalszegmens elülső vágóéle között, mivel a két vágóéi között nem jön létre sarok.

A találmány egy további előnyös kiviteli alakjában az oldalszegmenseknek leélezett sarokrészeik vannak. Mindegyik oldalszegmens leélezett sarokrészének előnyös módon van egy letört éle, amely a megfelelő elülső vágóéitól tengelyirányban hátra és oldalirányban kifelé helyezkedik el, hogy pontosabban forgácsolja vagy alakítsa a kapott lyuk kerületi falát. A leélezett sarokrészek azzal, hogy a megfelelő elülső vágóéltől mind tengelyirányban hátra, mind oldalirányban kifelé helyezkednek el, ismételten forgácsolhatják a kapott lyuk kerületi falát, amikor a találmány szerinti ásószerű fúrófej forogva behatol a munkadarabba. Ezért a találmány szerinti ásószerű fúró• · • · ·· ·· ·· • · · · · „ · · · · · • . · · · · · ·· ···· · ·

- 11 fej hatékonyan állít elő jó minőségű, sima kerületi fallal, valamint tiszta belépési és kilépési ponttal rendelkező lyukakat.

Részletesebben: mindegyik oldalszegmens leélezett sarokrészének letört éle a megfelelő elülső vágóéi külső részétől mind tengelyirányban hátrafelé, mind oldalirányban kifelé terjed ki.

Ezenkívül tipikusan egy leélezési szög van meghatározva mindegyik megfelelő, letört él és a középső hossztengellyel párhuzamos egyenes között. Az egyik előnyös kiviteli alakban a leélezési szög kb. 30° és kb. 60° között van. Mindegyik leélezett sarokrész tartalmaz továbbá egy leélezési felületet a megfelelő letört él és egy hátsó él között. Ez a felület egy leélezési síkot határoz meg. Az ásószerű fúrófej befeszülésének megakadályozása végett a leélezési felület előnyös módon befelé sugárirányban lejt a megfelelő letört éltől a hátsó él felé. A leélezési sík előnyös módon metszi a megfelelő oldalszegmens által meghatározott oldalsíkra merőleges síkot, és így kb. 10° és kb. 20° közötti leélezési hátszöget határoz meg az egyik példaképpen! kiviteli alakban.

Egy további kiviteli alakban mindegyik oldalszegmens tartalmaz egy vágókésbetétet, amely előnyös módon viszonylag kemény anyagból, például karbidból készül, a megfelelő oldalszegmens elülső vége mentén van rögzítve, és így a megfelelő elülső élt meghatározza. Ezenkívül minden oldalszegmens elülső része meghatároz egy vágási síkot, amely előnyös módon metszi a megfelelő oldalszegmens által meghatározott oldalsíkot, úgyhogy • · mindegyik oldalszegmens elülső vágóéle szögben a megfelelő oldalsík előtt van az ásószerű fúrófej előre meghatározott forgásirányában. A vágási sík és a megfelelő oldalszegmens oldalsíkja között 10° és 20° közötti horogszög van.

A találmány egyik ismét további előnyös kiviteli alakjában az ásószerű fúrófej több különálló részből áll. Ebben a kiviteli alakban a késrész előnyös módon belső üreget határol, amelynek a hátsó vége nyitott, és ehhez a szár előre nyúló tagja csatlakozik. Az ásószerű fúrófej előnyös módon tartalmaz eszközt, amely a szár előre nyúló tagját a késrész belső üregében rögzíti. Ezt a rögzítő eszközt képezhetik a késrész belső üregében és a szár előre nyúló tagján lévő, komplemens menetek.

Mindegyik oldalszegmensnek van továbbá egy elülső vége. Az elülső végnek van egy elülső végfelülete, amely a megfelelő elülső vágóéi és egy hátsó él között helyezkedik el. Az egyik kiviteli alakban mindegyik elülső végfelület egy elülső végsíkot határoz meg, amely metsz egy, a középső hossztengelyre merőleges síkot, és ezzel meghatároz egy kb. 10° és kb. 20° közötti ékhátszöget, úgyhogy az elülső végfelület hátrafelé, az elülső vágóéltől a hátsó él felé lejt.

Egy másik kiviteli alakban mindegyik elülső végfelületnek van egy elülső végsíkja és egy hátsó végsíkja, amelyek metszenek egy, a középső hossztengelyre merőleges síkot, és ezzel meghatároznak egy első, illetőleg egy második ékhátszöget. A második ékhátszög előnyös módon nagyobb az első ékhátszögnél, • · úgyhogy az elülső végfelület továbbra is lejt hátrafelé az elülső vágóéltől a hátsó él felé.

Mindegyik oldalszegmensnek van továbbá egy első oldala, amelynek mentén az oldalszegmens a középszegmenshez kapcsolódik, és van egy, az első oldallal szemben lévő második oldala, amely egy második oldalfelületet határoz meg. A második oldalfelület előnyös módon keresztmetszetben ív alakú vagy görbe vonalú, és az ásószerű fúrófej elülső vége felől nézve befelé lejt. Az oldalfelület lejtése körülbelül 0,5°, és ezzel csökkenti az ásószerű fúrófej befeszülését a fúrási műveletek közben .

A találmány tárgya továbbá eljárás és berendezés több alkatrész, így ásószerű fúrófejek kovácsolására folytonos fém félkész termékből, például folytonos huzal félkész termékből. A kovácsolási eljárás lépései során szakaszosan előtoljuk a folytonos fém félkész terméket egy előre meghatározott lineáris távolságra, például léptető eszközzel, és így a fém félkész termék hosszirányban előre mozog. A folytonos fém félkész termék elülső részét a fém félkész termék minden szakaszos előtolása után megfogjuk, hogy az elülső rész rögzített helyen legyen tartva. A folytonos fém félkész terméknek az elülső rész mögött lévő részét kovácsoljuk, amikor a fém félkész termék meg van fogva és a rögzített helyen van tartva. Ezenkívül a folytonos fém félkész terméknek a kovácsolási lépés közben bekövetkező hosszirányú megnyúlását kiegyenlítjük azzal, hogy megengedjük a • · folytonos fém félkész termék azon részének hosszirányú hátramozgását, amelyik a rögzített hely mögött van.

A folytonos fém félkész terméket előnyös módon úgy kovácsoljuk, hogy körülötte sugárirányban zárunk több süllyesztéket. A több zárt süllyeszték előre meghatározott alakú üreget határol, és ez az üreg meghatározza a huzal félkész termék kovácsolt részének eredő alakját. Ezenkívül a több zárt süllyeszték belépőnyílást és kilépőnyílást határoz meg, amelyeken át a folytonos fém félkész termék a kovácsolási lépés közben kiterjed.

A több süllyeszték előnyös módon egy kocsira van szerelve, amely úgy van kialakítva, hogy hosszirányban mozoghat. A kocsi előnyös módon úgy van rögzítve, hogy a több süllyeszték által azok sugárirányú zárása révén körülvett kovácsolt rész és a megfogott elülső rész között lévő folytonos fém félkész termék hosszirányú megnyúlása következtében a kocsi hosszirányban hátrafelé mozog, úgyhogy a több süllyeszték a kovácsolási lépés közben a fém félkész terméknek körülbelül ugyanazon része körül marad zárva.

A kocsi hosszirányban elő van feszítve a kocsi túlzott hátramozgásának megakadályozása végett és avégett, hogy kocsi minden kovácsolási lépés után visszatérjen a kiinduló helyzetbe .

A fém félkész termék egy részének kovácsolása után a több süllyesztéket sugárirányban kinyitjuk és a fém félkész termék • · elülső részét elengedjük, úgyhogy a folytonos fém félkész termék a kovácsolás! lépés ismétlése előtt szakaszosan előtolható.

Kovácsolás után a folytonos fém félkész terméknek a fém félkész termék megfogott elülső részén túlnyúló része levágható, hogy a kovácsolt fém félkész terméket több külön alkatrészre válasszuk szét. Ezenkívül azonosító jel sajtolható az előzetesen kovácsolt részre a megfogási lépés közben.

Eszerint a találmány szerinti kovácsolás! eljárással folytonos fém félkész termékből több alkatrészt, így találmány szerinti ásószerú fúrófejet lehet előállítani. A kovácsolási folyamat hatékonysága és az ezzel alakított alkatrészek minősége javul, mivel a kovácsolási műveletek közben nem kell egyedi alkatrészeket kezelni. Az egyedi alkatrészek ilyen kezelése általában növeli a helyzeteltérés lehetőségét, és hozzájárul a gyártási folyamat közbeni rossz túrésszabályozáshoz.

A találmány tárgya még eljárás és berendezés előre meghatározott alakú alkatrész kovácsolására egy munkadarabból egymással szemben lévő kovácsoló süllyesztékekkel, amelyek előre meghatározott alakú üreget határolnak. Legalább az egyik kovácsoló süllyesztőknek van egy érintkezési felülete, amely az üreg egy részét határolja, így a munkadarabbal érintkezik, és azt az eredő alkatrész előre meghatározott alakjára alakítja. A megfelelő érintkezési felületnek van legalább egy viszonylag sík része, amely meghatároz a másik süllyeszték viszonylag sík részével szemben lévő és azzal párhuzamos érintkezési síkot.

• · ··

Az előző feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy az egymással szemben lévő kovácsoló süllyesztékeket behelyezéskor sugárirányban zárjuk, például egy nyomófejjel a süllyesztékház által határolt belső üregbe. A süllyesztékház, amelybe a kovácsoló süllyesztékek be vannak helyezve, kerületileg körülveszi és szerkezetileg erősíti a kovácsoló süllyesztékpárt a kovácsolás! folyamat közben.

A kovácsoló süllyesztékek - jellegzetesen egy pár kovácsoló süllyeszték - eszerint sugárirányban befelé mozognak egy előre meghatározott irányban, amely ferde a szemben lévő érintkezési felületek által meghatározott megfelelő érintkezési síkokhoz képest. A megfelelő érintkezési felületek ezért mind tengelyirányú, mind sugárirányú erőket közölnek a munkadarabnak legalább egyes részeivel, hogy kialakítsák az előre meghatározott alakú alkatrészt a két egymással szemben lévő kovácsoló süllyeszték által határolt üregben. Az érintkezési felületek alakja, valamint a kifejtett tengelyirányú és sugárirányú erők eredő tájolása következtében kedvezően tájolt feszültségek ébrednek a munkadarabban, amelyek megkönnyítik az előre meghatározott alakú alkatrész hatékony kialakítását.

A kovácsoló süllyesztékek előre meghatározott központosításának fenntartása végett a találmány szerinti kovácsoló berendezés tartalmaz egy oldalsüllyesztéket, amely a kovácsoló süllyesztékek által meghatározott mindegyik szemben lévő oldalfelület mellett van elhelyezve. Ebben a kiviteli alakban a ko• * vácsoló süllyesztékek és a két oldalsüllyeszték kúpos süllyesztékegységet képez, amelyet a süllyesztékház által határolt belső kúpos üreg fogad be. Az egymással szemben lévő kovácsoló süllyesztékek a találmány ezen jellemzőjének értelmében belépőnyílást és kilépőnyílást is határolhatnak, amelyeken egy folytonos fém félkész termék átmegy több alkatrész kovácsolása végett.

A találmány szerinti kovácsolás! eljárás és kovácsoló berendezés így egyidejű tengelyirányú és sugárirányú erőket alkalmaz a munkadarab alakváltoztatására. így a találmány ezen jellemzőjének értelmében vékony, viszonylag nagy átmérőjű alkatrészeket könnyen lehet kovácsolni. Ezenkívül az előre meghatározott méretű és alakú alkatrészek kovácsolásához szükséges teljesítmény kisebb, mint a hagyományos összenyomásos kovácsolás! eljárásokban, mivel a kovácsoló süllyesztékeket a süllyesztékházban forgatva az erőket a munkadarabban a kívánt helyeken fejtjük ki.

Találmányunkat annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül az

1. ábra egy hagyományos ásószerű fúrófej elölnézete, a

2. ábra az 1. ábra szerinti hagyományos ásószerű fúrófej hátulnézete egy fúrási művelet közben, a

3. ábra a találmány szerinti ásószerű fúrófej elölnézete, a

• · · • · · • · · · • · ·· ·

- 18 4. ábra a találmány szerinti ásószerű fúrófej oldalnézete, az

5. ábra a 3. ábra szerinti ásószerű fúrófej hátulnézete a középső hossztengely menti, 3. ábra szerinti 5-5 vonal mentén nézve, amelyen látható az oldalszegmensek elülső vágóéleinek egy vonalba esése a középső hossztengelyen átmenő középvonal mentén, az

5A. ábra az 5. ábra szerinti ásószerű fúrófej egy oldalszegmense egy részének részoldalnézete az 5. ábra 5A-5A vonala mentén, amelyen a horogszög látható,

6. ábra a 3. ábra szerinti ásószerű fúrófej gerince egy részének részkeresztmetszete a 3. ábra 6-6 vonala mentén, amelyen látható a gerincvágóél, a

7. ábra a találmány szerinti ásószerű fúrófej egy oldalszegmense egy részének perspektivikus részképe, amelyen a leélezett sarokrész látható, a

7A. ábra a találmány szerinti ásószerű fúrófej egy részének részkeresztmetszete a 7. ábra 7A-7A vonala mentén, amelyen a leélezett sarokrész által meghatározott leélezési hátszög látható, a

8. ábra a találmány szerinti ásószerű fúrófej késrészének erősen nagyított részelölnézete, a

9. ábra a 8. ábra szerinti ásószerű fúrófej késrészének keresztmetszeti hátulnézete a 8. ábra 9-9 vonala mentén egy fű19 rási művelet közben, amelyen látható a fúrófej határozott Zalakú keresztmetszete, a

10. ábra az ásószerű fúrófej egy oldalszegmensének oldalirányú keresztmetszete a 9. ábra 10-10 vonala mentén fúrási műveletek közben az eredő forgácseltávolítás szemléltetésére, a

11. ábra a találmány szerinti ásószerű fúrófej egy kiviteli alakjának elölnézete, ahol a hosszúkás szárt és a késrészt menet köti össze, a

12. ábra az ásószerű fúrófej 11. ábra szerinti kiviteli alakjának oldalirányú keresztmetszete a 11. ábra 12-12 vonala mentén, ahol a hosszúkás szár és a késrész menetes kötése látható, a

13. ábra az ásószerű fúrófej 11. ábra szerinti kiviteli alakjának keresztmetszete a 11. ábra 13-13 vonala mentén, ahol a késrész forgása látható, a

14. ábra az ásószerű fúrófej 11. ábra szerinti kiviteli alakja késrésze oldalszegmensének oldalirányú részkeresztmetszete a 11. ábra 14-14 vonala mentén, ahol egy vágókésbetét látható, a

15. ábra a találmány szerinti ásószerű fúrófej menetes gerincet tartalmazó, önelőtoló kiviteli alakjának perspektivikus képe, a

16. ábra a 15. ábra szerinti ásószerű fúrófej menetes önelőtoló kiviteli alakja alkotóelemeinek robbantott ábrája, a

17. ábra a találmány szerinti ásószerű fúrófej előállítására szolgáló forrókovácsolási folyamat blokksémája, a

18. ábra több alkatrész, így a találmány szerinti ásószerű fúrófej folytonos fém félkész termékből való gyártására szolgáló, találmány szerinti példaképpen! kovácsolási folyamat jellegzetes blokkdiagramja, a

19. ábra a találmány szerinti, kovácsolási folyamata közben összenyomó erőket kifejtő süllyesztékegység egy kiviteli alakja vázlatosan ábrázolva, a

20. ábra a munkadarabban egy kovácsolási művelet közben nyomó-, húzó- és nyírófeszültségeket ébresztő, tengelyirányú és sugárirányú erők kifejtésére alkalmas süllyesztékegység és az ehhez kapcsolódó süllyesztékház vázlatosan ábrázolva, a

21. ábra egy kovácsolási művelet közben nyomó- és nyíróerőket kifejtő süllyesztékegység és az ehhez kapcsolódó süllyesztékház vázlatos hátulnézete.

A találmány nincs az alább ismertetésre kerülő kiviteli alakokra korlátozva, hanem sokféle különböző alakban megvalósítható. Az ismertetésre kerülő kiviteli alak olyan, hogy a jelen leírás alapos, teljes, és teljes mértékben feltárja a találmány terjedelmét az adott szakterületen járatos szakemberek számára. Az ábrákon az azonos hivatkozási jelek azonos elemeket j elölnek.

A 3. és 4. ábrán látható, találmány szerinti 10 ásószerű fúrófejnek van egy hosszúkás 12 szára, amely meghatároz egy rajta átmenő középső 14 hossztengelyt. A felső, 16 szárrész úgy van kialakítva, hogy egy nem ábrázolt fúrógép befogadja és tartsa. A hosszúkás 12 szárnak jellegzetesen van egy hengeres alsó szárrésze és egy hatszög keresztmetszetű felső, 16 szárrésze. A 16 szárrész így biztosan befogható és tartható egy nem ábrázolt fúrógép tokmányában.

A 10 ásószerű fúrófejnek van továbbá egy 18 késrésze, amely a hosszúkás 12 szár elülső végéhez csatlakozik, és az ábrázolt kiviteli alakban a 12 szárral egy darabként van kialakítva. A 18 késrésznek van két lényegében sík 20 oldalszegmense, amelyek a középső 14 hossztengelytől oldalra ellenkező irányban terjednek ki. A 20 oldalszegmensek előnyös módon megfelelő 22 oldalsíkokat határoznak meg, amelyek párhuzamosak egymással és a középső 14 hossztengellyel, ahogyan ez az 5. ábrán látható. A találmánynak ebben a kiviteli alakjában a 18 késrésznek van továbbá egy lényegében sík 24 középszegmense, amely a középső 14 hossztengely mentén helyezkedik el és meghatároz egy 26 középsíkot. A 24 középszegmensnek vannak ellentett oldalai, amelyek párhuzamosak a középső 14 hossztengellyel, van egy hátsó vége és egy ezzel ellentett elülső vége. A hátsó vége a szár elülső végéhez kapcsolódik. Ebben a kiviteli alakban a két 20 oldalszegmens a 24 középszegmens megfelelő oldalai mentén kapcsolódik a 24 középszegmenshez. Részletesebben: a két 20 oldalszegmens úgy kapcsolódik a 24 középszegmens megfelelő oldalaihoz, hogy a megfelelő 20 oldalszegmens által határolt 22 »

• «

I · · • · · ·<

• ·· · «, • · · . * » • · · *» · ·t ·

- 22 oldalsíkok 29 ferdeszögben metszik a 24 középszegmens által meghatározott 26 középsíkot.

A 18 késrésznek van továbbá egy 30 gerince, amely a késrész elülső végéhez csatlakozik és abból tengelyirányban terjed ki, és így a fúrási műveletek közben központozza és vezeti a 10 ásószerű fúrófejet. Ennek a kiviteli alaknak a 30 gerince lényegében háromszög alakú, és a középső 14 hossztengely lévő gerincpontig ér, ahogyan ez a legjobban a 3. és a 8. ábrán látható. A 30 gerincen van továbbá két 32 gerincvágóél, amelyek a 6.

ábrán keresztmetszetben láthatók, és a 30 gerinc ellentett oldalain a gerincpont és a gerincnek a 18 késrész elülső végén lévő alapja között terjednek ki. A 32 gerincvágóélek úgy vannak elhelyezve, hogy kezdetben érintkeznek a munkadarabbal a 10 ásószerű fúrófej előre meghatározott, az 5. ábrán az óramutató járásával ellenkező irányú nyilakkal jelölt forgásakor.

Mindegyik 20 oldalszegmensnek van továbbá egy megfelelő elülső 34 vágóéle. Mindegyik elülső 34 vágóéi a megfelelő oldalszegmens elülső végének elöl lévő éle által van meghatározva úgy, hogy kezdetben érintkezik és anyagot távolít el, amikor a ásószerű fúrófej a fúrási műveletek közben az előre meghatározott irányban forog. Amint ezt az 5. ábrán a nyilak mutatják, az ásószerű fúrófej úgy van kialakítva, hogy az óramutató járásával ellenkező irányban forog a középső 14 hossztengely mentén az elülső végtől a hátsó vég felé nézve.

·» ·

- 23 A 20 oldalszegmens megfelelő elülső 34 vágóélei előnyös módon egy egyenesbe esnek egy 36 középvonal mentén, amely a hosszúkás 12 szár középső 14 hossztengelyén megy át, ahogyan ez az 5. ábrán látható. Minthogy az elülső 34 vágóélek a hosszúkás szár középső 14 hossztengelyén átmenő 36 középvonal mentén egy egyenesbe esnek, ezért hatékonyabban távolítják el az anyagot a fúrási műveletek közben, mint a hagyományos ásószerű fúrófejek, amelyeknél a megfelelő oldalszegmensek elülső vágóélei nem esnek egy egyenesbe, hanem a középső 14 hossztengelyen átmenő középvonal előtt vannak elhelyezve, ahogyan ez például a

2. ábrán látható.

Részletesebben: a találmány szerinti 10 ásószerű fúrófejre a fúrási műveletek közben kifejtett teljesítményt vagy nyomatékot az egy egyenesbe eső elülső 34 vágóélek hatékonyabban viszik át a munkadarabra. Az ásószerü fúrófej adott nagysága esetén a találmány szerinti ásószerü fúrófejre adott teljesítmény hatékonyabban jut át a munkadarabra, mivel a találmány szerinti oldalszegmens nyomatékkarja rövidebb, mint az 1. és 2. ábrán látható hagyományos ásószerü fúrófej nyomatékkarja. Ez - legalábbis részben - a találmány szerinti oldalszegmens határozottan Z alakú keresztmetszetének köszönhető. Ezenkívül a találmány szerinti ásószerü fúrófejre kifejtett teljesítmény azért is hatékonyabban megy át a munkadarabra, mert a találmány szerinti, adott átmérőjű ásószerü fúrófej 32 gerincvágóéleinek és elülső vágóéleinek teljes hossza kisebb, mint az ugyanakkora ·· .· ♦ · . tf · • ♦ *·♦ ·. : · ·· ·'·· »·** · _w* ···♦

- 24 átmérőjű hagyományos ásószerű fúrófej gerincvágóéleinek és elülső vágóéleinek teljes hossza. A hatékonyabb teljesítményátvitel következtében a találmány szerinti ásószerű fúrófej gyorsabban forog és viszonylag jó minőségű lyukakat állít elő.

A 20 oldalszegmens elülső 34 vágóéleinek egy egyenesbe esése a középső 14 hossztengelyen átmenő 36 középvonal mentén javítja továbbá az ásószerű fúrófej teljesítőképességét azzal, hogy az eltávolított forgácsot, ahogyan ez a 9. és 10. ábrán látható, a vágóéitól merőlegesen el és felfelé irányítja, nem pedig sugárirányban kifelé. Azzal, hogy a forgács a fent említett irányba kényszerül, és nem. sugárirányban kifelé, mint a hagyományos ásószerű fúrófejeknél, a forgács nem akadályozza az ásószerű fúrófej forgását az ásószerű fúrófej és az általa kialakított lyuk oldalfalai közötti befeszüléssel. Ennek következtében az ásószerű fúrófej kopásának csökkenése révén meghoszszabbodik az ásószerű fúrófej élettartama és javul a hatékonyság, amellyel az ásószerű fúrófej előre meghatározott átmérőjű lyukat fúr.

Ahogyan ez a legjobban a 8. és a 9. ábrán látható, mindegyik 32 gerincvágóél előnyös módon sugárirányban kifelé terjed a szomszédos 20 oldalszegmens elülső 34 vágóélének legalább a legbelső részétől. Ily módon mindegyik 32 gerincvágóél sugárirányban el van választva a szomszédos oldalszegmens elülső vágóélétől. Ezenkívül a 30 gerinc előnyös módon meghatároz egy • ·

- 25 gerincsíkot, amelyik ferde a szóban forgó oldalszegmensek által meghatározott megfelelő oldalsíkokhoz képest, úgyhogy mindegyik gerincvágóél előnyös módon szögben is el van tolva a szomszédos oldalszegmens elülső vágóélétől a 10 ásószerű fúrófejnek a középső 14 hossztengely mentén nézett előre meghatározott forgásirányában. Mindegyik gerincvágóél szögben az előre meghatározott forgásirányban a szomszédos oldalszegmens elülső vágóéle mögött van. Ily módon mindegyik gerincvágóél szöghelyzetben is el van választva a szomszédos oldalszegmens elülső vágóélétől.

Továbbá mindegyik 32 gerincvágóélnek legalább egy része tengelyirányban hátrafelé terjed ki a szomszédos oldalszegmens elülső 34 vágóélétől a hosszirányban, úgyhogy mindegyik gerincvágóél tengelyirányban is el van választva a szomszédos oldalszegmens elülső vágóélétől.

Annak következtében, hogy mindegyik 32 gerincvágóél el van választva a szomszédos 20 oldalszegmens elülső 34 vágóélétől, a találmány szerinti 10 ásószerű fúrófej hatékonyabban távolítja el az anyagot a fúrási műveletek közben. Az anyagot egy oldalszegmensnek vagy egy gerincvágóéle vagy egy elülső vágóéle távolítja el, és azt a megfelelő vágóéi a vágási felülettől lényegében hátra irányítja. Minthogy a gerincvágóél el van választva a szomszédos oldalszegmens elülső vágóélétől, ezért kevés forgács gyűlik össze vagy semmi forgács nem gyűlik össze közöttük, ellentétben a hagyományos ásószerű fúrófejeknél fentebb leírtakkal. A forgács a vágási felülettől lényegében hát• · · · • ·

- 26 rafelé irányul, úgyhogy az ásószerű fúrófej tovább tudja forgácsolni a munkadarabot mind a gerincvágóéllel, mind a szomszédos elülső vágóéllel. Ez tovább javítja a fúrási művelet hatékonyságát .

A találmány egyik kiviteli alakjában mindegyik 20 oldalszegmensnek lehet egy megfelelő leélezett 35 sarokrésze is.

Mindegyik leélezett 35 sarokrésznek van egy letört éle, amely a megfelelő elülső 34 vágóéltől tengelyirányban hátra és oldalirányban kifelé terjed, ahogyan ez a 3. és 8. ábrán látható.

Mindegyik oldalszegmens elülső 34 vágóéle jellegzetesen oldalt kifelé terjed egy belső résztől egy külső részhez. Ennek megfelelően mindegyik leélezett 35 sarokrész letört éle előnyös módon mind tengelyirányban hátra, mind oldalirányban kifelé terjed a megfelelő elülső vágóéi külső részétől.

Azáltal, hogy a leélezett 35 sarokrészek a megfelelő elülső 34 vágóéltől mind tengelyirányban hátrafelé, mind oldalirányban kifelé kiterjednek, ismételten vágni tudják az eredő lyuk kerületi falát, amikor a találmány szerinti 10 ásószerű fúrófej forogva előtolódik a munkadarabban. Ezért a találmány szerinti ásószerű fúrófej hatékonyan tud jó minőségű, sima kerületi falú és viszonylag tiszta belépési és kilépési ponttal rendelkező lyukakat előállítani.

Mindegyik leélezett 35 sarokrész letört éle és a középső 14 hossztengellyel párhuzamos egyenes között egy 37 leélezési szög van, ahogyan ez a legjobban a 3. és a 8. ábrán látható. A • · · · • · • · · · · · · • · ··· ·· ·· * · · · · · · ··.· • · ·«·· ·· · ·

- 27 37 leélezési szög jellegzetesen kb. 30° és kb. 60° között van, és az egyik kedvező kiviteli alakban kb. 45°. Ahogyan ez a 8.

ábrán látható, mindegyik leélezett 35 sarokrésznek előre meghatározott 39 szélessége van, amelyet a megfelelő elülső 34 vágóéllel egy vonalba eső egyenes mentén mérünk, és amely a szóban forgó letört él és a középső 14 hossztengellyel párhuzamos egyenes között helyezkedik el.

A leélezett 35 sarokrészek előre meghatározott szélessége jellegzetesen közvetlenül a 10 ásószerű fúrófej méretével változik, vagyis nagyobb ásószerű fúrófejeknek szélesebb leélezett sarokrészeik vannak, és kisebb ásószerű fúrófejeknek keskenyebb leélezett 35 sarokrészeik vannak. 38,1 mm [1,5''] és 22,2 mm [0,875''] közötti átmérőjű ásószerű fúrófejnél például a leélezett 35 sarokrészek szélessége kb. 2,29 mm [0,090''] lehet.

20,7 mm [0,8125''] és 19,1 mm [0,75''] közötti átmérőjű ásószerű fúrófejnél például a leélezett 35 sarokrészek szélessége kb.

1,78 mm [0,070''] lehet. 17,5 mm [0,6875''] és 15,8 mm [0,625''] közötti átmérőjű ásószerű fúrófejnél például a leélezett 35 sarokrészek szélessége kb. 1,52 mm [0,060''] lehet.

14,3 mm [0,5625''] és 12,7 mm [0,5''] közötti átmérőjű ásószerű fúrófejnél például a leélezett 35 sarokrészek szélessége kb.

1,27 mm [0,050''] lehet, míg 11,1 mm [0,4375''] és 9,5 mm [0,375''] közötti átmérőjű ásószerű fúrófejnél például a leélezett 35 sarokrészek szélessége kb. 0,64 mm [0,025''] lehet. A találmány szerinti ásószerű fúrófej leélezett sarokrészeinek • · · • · · • ·

- 28 azonban bármilyen szélessége lehet anélkül, hogy eltérnénk a jelen találmány szellemétől és terjedelmétől.

Mindegyik oldalszegmens elülső része előnyös módon meghatároz egy 38 vágósíkot is, ahogyan ez az 5A. ábrán látható. A vágósík metszi a megfelelő 20 oldalszegmens által meghatározott 22 oldalsíkot. A két sík 40 horogszöget zár be egymással.

A horogszög előnyös módon kb. 10° és kb. 20° között van, még előnyösebb módon kb. 15°. Az ábrázolt kiviteli alak elülső 34 vágóélei szögben megelőzik a megfelelő oldalszegmensek oldalsíkjait a 10 ásószerű fúrófej előre meghatározott forgásirányában a középső 14 hossztengely mentén nézve. Ahogyan ez a 9. és a 10. ábrán látható, a munkadarabról az elülső vágóéi által eltávolított forgács ezáltal az ásószerű fúrófej mentén felfelé és hátra, és a vágási felülettől el irányul az ásószerű fúrófej további forgása következtében, és részben a vágósík és az oldalsík között meghatározott horogszög következtében.

A 10 ásószerű fúrófej mindegyik 20 oldalszegmensének lehet továbbá egy elülső vége egy elülső 42 végfelülettel, amely a megfelelő elülső 34 vágóéi és egy hátsó 44 él között helyezkedik el. Az egyik kiviteli alakban mindegyik elülső 42 végfelület meghatároz egy megfelelő elülső végsíkot, amelyik metszi a középső 14 hossztengelyre merőleges 48 síkot. A két sík között egy 50 ékhátszög van. Az 50 ékhátszög előnyös módon kb. 10° és kb. 20° között van, még előnyösebb módon kb. 15°. Az elülső végfelület előnyös módon hátrafelé lejt az elülső vágóéltől a « ·

- 29 hátsó élhez, úgyhogy csak az elülső vágóéi érintkezik a vágási felülettel a fúrási műveletek közben. így a forgó ásószerű fúrófej és a munkadarab közötti húzó vagy más súrlódási erők csökkennek, és a találmány szerinti ásószerű fúrófej fúrási hatékonysága tovább javul.

A 6. ábrán látható kiviteli alakban mindegyik elülső végfelületnek van egy első, 46a elülső végsíkja és egy második,

46b elülső végsíkja, amely metszenek a középső 14 hossztengelyre merőleges 48 síkot, amellyel első, 50a ékhátszöget, illetőleg második, 50b ékhátszöget zárnak be. Mint látható, a második, 50b ékhátszög jellegzetesen nagyobb az első, 50a ékhátszögnél, hogy a forgó ásószerű fúrófej és a munkadarab közötti húzó vagy más súrlódási erők tovább csökkenjenek. Az egyik kiviteli alakban például az első, 50a ékhátszög 5°, a második, 50b ékhátszög 8°. Az első és második ékhátszög azonban változtatható anélkül, hogy a találmány szellemétől és terjedelmétől eltérnénk.

Mindegyik 20 oldalszegmens leélezett 35 sarokrészének a megfelelő letört él és egy hátsó él között van egy leélezési felülete, ahogyan ez a 7. és a 7A. ábrán látható. Mindegyik leélezési felület meghatároz egy leélezési síkot, amely metsz egy, a szóban forgó oldalszegmens által meghatározott 22 oldalsíkra merőleges síkot, és így egy 41 leélezési hátszöget határoz meg. A leélezési felület előnyös módon a leélezett éltől a hátsó élhez sugárirányban befelé lejt, és így kb. 10° és kb.

• · · ·

- 30 20° közötti és egy előnyös kiviteli alakban kb. 12° leélezési hátszöget határoz meg.

A 10 ásószerű fúrófej ábrázolt kiviteli alakja mindegyik oldalszegmensének van továbbá egy első oldala és ezzel szemben egy második 52 oldala. Az első oldal a 24 középszegmenshez kapcsolódik annak 28 oldala mentén. Az 52 oldal meghatároz egy második vagy külső oldalfelületet. A második vagy külső oldalfelület a megfelelő elülső és hátsó él között helyezkedik el, és ahogyan ez az 5. ábrán látható, oldalirányban előnyös módon körívet követ az ásószerű fúrófejnek a lyukban való forgása által előidézett húzó és egyéb súrlódási erők további csökkentése végett.

Egy másik változat szerint az oldalfelület sugárirányban befelé keskenyedik az elülső éltől a hátsó élhez, úgyhogy az oldalszegmens oldalfelületének csak az elülső éle érintkezik a lyuk oldalfalaival. Ez tovább csökkenti az ásószerű fúrófej befeszülését.

A megfelelő 20 oldalszegmensek második, 52 oldalai is előnyös módon késkényednek befelé, tengelyirányban a 18 késrész elülső végétől a hátsó végéhez. így, ahogyan ez a 3. ábrán látható, az oldalfelület kb. 0,5° 53 keskenyedési szöge jön létre az oldalfelület síkja és egy, a középső 14 hossztengellyel párhuzamos egyenes között. Azzal, hogy az oldalszegmensek második oldalai befelé keskenyednek, az oldalfelületek előnyös módon • · · · • · · · · · ·· ···· ·· ·

- 31 csak a vágási felület közelében érintkeznek a munkadarabbal. Ez tovább csökkenti a húzó és egyéb súrlódási erőket.

A találmány szerinti 10 ásószerű fúrófej integráltan, egy darab fémből készíthető, ahogyan ez a 3. és a 4. ábrán látható.

Egy másik változat szerint a találmány szerinti ásószerű fúrófej a találmány szellemétől és terjedelmétől való eltérés nélkül kialakítható több alkatrész kombinációjaként is. így például a hosszúkás 12 szárat és a 18 késrészt ki lehet alakítani külön-külön, majd összekapcsolni a találmány szerinti ásószerű fúrófej kialakítása végett, ahogyan ez a 11. és a 12. ábrán látható.

A 18 késrész tartalmazhat egy belső 54 üreget. Az 54 üreg nyitott a hátsó vég felé, amelyhez a hosszúkás 12 szár csatlakozik. Ennek megfelelően a hosszúkás 12 szárnak lehet egy előre kiálló 56 szártagja, amely úgy van kialakítva, hogy a 18 késrész által határolt 54 üreg befogadja.

A 10 ásószerű fúrófejnek ez a kiviteli alakja tartalmaz továbbá elemeket, amelyek a szár előre kiálló 56 szártagját rögzítik a 18 késrész belső 54 üregében. A rögzítő elemek lehetnek például komplemens menetekkel ellátott részek a késrész belső üregében és a szár előre kiálló szártagján, úgyhogy a szár és a késrész menetesen összeköthető. Amint ez az adott szakterületen járatos szakemberek számára ismert, a menetes kötés előnyös módon önzáró, úgyhogy az ásószerű fúrófej előre meghatározott irányú forgása tovább zárja a szár és a késrész közötti menetes kötést. A találmány szellemétől és terjedelmétől való eltérés nélkül az ásószerű fúrófej tartalmazhat más rögzítő elemeket is. A késrész és a szár például egyesíthető sajtoló illesztéssel, vagy keményforrasztással a biztos kötés létrehozása végett. Emellett a találmány szellemétől és terjedelmétől való eltérés nélkül a szárban lehet belső üreg és a késrészen lehet egy megfelelő, hátra kiálló tag a darabok öszszekötése végett.

A 10 ásószerű fúrófej egyik kiviteli alakjában mindegyik oldalszegmensben lehet egy 58 vágókésbetét, ahogyan ez a 13.

és a 14. ábrán látható. Mindegyik 58 vágókésbetét jellegzetesen viszonylag kemény anyagból, így karbidból készül, és a megfelelő oldalszegmens elülső vége mentén van rögzítve a megfelelő elülső 34 vágóéi, és egyes kiviteli alakokban a megfelelő leélezett 35 sarokrész kialakítása végett. Ezenkívül ebben a kiviteli alakban a szóban forgó 58 vágókésbetétek által meghatározott elülső vágóélek egy egyenesbe eshetnek a 36 középvonal mentén, amely a hosszúkás 12 szár középső 14 hossztengelyén megy át, amint ezt fentebb leírtuk.

Bár a találmány szerinti 10 ásószerű fúrófej állhat több darabból és tartalmazhat 58 vágókésbetéteket, amint ezt a llll. ábrán bemutatjuk, de a találmány szerinti ásószerű fúrófej állhat több darabból úgy is, hogy nem tartalmaz vágókésbetéteket. Emellett a találmány szerinti ásószerű fúró• · · • · • ·

- 33 fej gyártható egydarabos egységként is, de tartalmaz 58 vágókésbetéteket.

Egy másik változat szerint a találmány szerinti ásószerű fúrófej elülső 34 vágóéleit és egyes kiviteli alakokban leélezett 35 sarokrészeit ki lehet alakítani úgy, hogy viszonylag kemény anyagú, például gyémánt réteget hordunk fel egy alaprétegre, azaz mindegyik 20 oldalszegmens elülső végének elülső élére. A viszonylag kemény anyag előnyös módon szilárdabb, mint az alatta lévő oldalszegmensek.

Ahogyan ez a 15. ábrán látható, a találmány szerinti ásószerű fúrófej lehet önelőtoló kivitelű is. Ez megkönnyíti az ásószerű fúrófej bevezetését és előtolását a munkadarabban. Ebben a kiviteli alakban a 10' ásószerű fúrófej 18' késrészének van egy menetes 30' gerince, amely a késrész elülső végéhez csatlakozik és abból tengelyirányban terjed ki. Mint ábrázoltuk, az ásószerű fúrófej önelőtoló kiviteli alakjának késrésze tartalmaz két lényegében sík 20' oldalszegmenst is, amelyek az ásószerű fúrófej középső 14' hossztengelyétől oldalt ellenkező irányban terjednek ki. Az ábrázolt kiviteli alakban az oldalszegmenseknek vannak megfelelő leélezett 35' sarokrészei és megfelelő elülső 34' vágóélei, amelyek egy egyenesbe esnek a középső hossztengelyen átmenő 36' középvonal mentén. így az ásószerű fúrófej önelőtoló kiviteli alakjának a fentebb leírt kiviteli alakokkal közös jellemzője többek között a késrész Zalakú keresztmetszete, ami a legjobban az 5., 13. és 15. ábrán ···· ·» .. _Μ ♦ • · · · · · · • · ··· ·* ·· • · · · ·· ····· ·· ···· · · * · látható, valamint az oldalszegmensek leélezett sarokrésze, ami a legjobban az 3., 8. és 15. ábrán látható. Ennek megfelelően az ásószerű fúrófejnek a 15. ábrán látható önelőtoló kiviteli alakja is nyújtja a fúrási hatékonyság fentebb részletesen leírt javításait.

A találmány szerinti ásószerű fúrófej önelőtoló kiviteli alakja, a 10' ásószerű fúrófej a találmány szellemétől és terjedelmétől való eltérés nélkül az adott szakterületen járatos szakemberek számára ismert bármilyen eljárással, például forrókovácsolással gyártható.

Egy másik változat szerint az ásószerű fúrófej önelőtoló kiviteli alakja az alább leírt kovácsolási eljárás szerint gyártható. Ahogyan azonban a 16. ábrán látható, az ásószerü fúrófej önelőtoló kiviteli alakja kialakításának másik eljárása szerint több darabot egyesítünk a 15. ábra szerinti ásószerű fúrófej előállítása végett. Részletesebben: a menetes 30' gerincet egy hosszúkás 12' szár elülső végén bármilyen hagyományos módszerrel alakítjuk ki. A késrész többi részét, beleértve az ellentett irányban kiterjedő 20' oldalszegmenseket, külön darabként állítjuk elő, amelyben tengelyirányban belsőmenetes furat van. A késrész többi részét a hosszúkás szárra erősítjük, és menetesen a menetes 30' gerinchez kötjük. Ezután cső alakú

57' hüvely helyezhető a hosszúkás szárra, és azon forgókovácsolható, hogy a késrész biztosan a szárhoz legyen rögzítve.

• · ·· · • · · ·· • · · · * · · · · · · így alakítjuk ki az ásószerű fúrófej 15. ábra szerinti önelőtoló kiviteli alakját.

A találmány szerinti ésószerű fúrófejet és annak alkatrészeit a 17. ábrán vázlatosan ábrázolt forrókovácsolási eljárással lehet előállítani. Mint látható, először egy folytonos 59 fém félkész terméket, például huzalt több darabra darabolunk.

Mindegyik darabból egy ásószerű fúrófej készül. Ezután az egyedi alkatrészeket fejeljük, hogy a 62 alkatrész elülső végén anyagdudor jöjjön létre. Ezután sorban minden fejelt darabot felhevítünk és kovácsolunk. Ezt a 64 blokk és a 66 blokk szemlélteti. Acélötvözet munkadarab esetén minden fejelt alkatrészt például 648°C [1200°F] és 1200°C [2200°F] közötti hőmérsékletre hevítünk. Ezt követően két szemben lévő 68 süllyeszték zárható a felhevített alkatrész köré. Az egymással szemben lévő süllyesztékek előre meghatározott alakú üreget határolnak, amely meghatározza a kovácsolt alkatrész eredő alakját. A kovácsolás után az egymással szemben lévő süllyesztékek nyithatók, és a felesleges sorja a kovácsolt darabról eltávolítható a 70 blokkban. Ezután azonosító jel, például a késrész szélessége sajtolható az alkatrészre az ásószerű fúrófej hőkezelése, kikészítése és csomagolása előtt. Ezeket a 72, 74, 76, illetőleg 78 blokk szemlélteti.

Egy másik változat szerint a találmány szerinti 10 ásószerű fúrófej a 18. ábrán látható kovácsolási eljárással alakítható ki. Ezt az eljárást elvben hidegkovácsolási eljárásként ír36 juk le, de a munkadarab a kovácsolási lépés előtt felhevíthető, és ekkor az eljárás melegkovácsolási vagy forrókovácsolási eljárás. A hőmérséklettartományok, amelyekre a munkadarab kialakítására szolgáló különböző anyagokat a hideg-, meleg- vagy forrókovácsoláshoz fel kell hevíteni, függnek többek között a szóban forgó anyag szilárdságától és belső tulajdonságaitól.

Ezeket a tartományokat az adott szakterületen járatos szakember ismeri. Az acélötvözet munkadarabok jellegzetes hőmérséklete hidegkovácsolási műveletekhez szobahőmérséklet és 149°C [300°F] között, melegkovácsolási műveletekhez 93°C [200°F] és 759°C [1400°F], forrókovácsolási műveletekhez 648°C [1200°F] és 1200°C [2200°F] között van. Emellett a találmány szerinti eljárás, amely a munkadarab forrókovácsolásának lépését tartalmazza, különösen hatékony viszonylag alacsony olvadáspontú anyagok, így alumínium, sárgaréz, horgany és réz munkadarabok kovácsolásához .

A 18. ábra szerinti hidegkovácsolási eljárást a találmány szerinti több ásószerű fúrófej gyártása kapcsán írjuk le, de ez az eljárás korlátozás nélkül nagyon sokféle alkatrész, így csavarhúzók és marószerszámok hegyeinek előállítására használható, és alkalmas más fém alkatrészek, például forgórésztengelyek gyártásához is.

Ahogyan ez a 18. ábrán látható, a több alkatrészt, így ásószerű fúrófejet a találmány szerinti eljárás értelmében folytonos 80 fém félkész termékből, így folytonos huzal félkész ····

- 37 termékből kovácsoljuk. A fém félkész termék jellegzetesen acélötvözet, de a fém félkész termék lehet bármilyen kovácsolható anyag. Ezeket az adott szakterületen járatos szakemberek ismerik. A fém félkész termék lehet például réz, alumínium, titán, horgany és ezek ötvözetei, így például sárgaréz.

A folytonos fém félkész terméket az anyagtól függetlenül először egyengetjük, például úgy, hogy a fém félkész terméket átengedjük egy sor egy egyenesben lévő hengeren (82 blokk). Az egyengetett fém félkész terméket ezután szakaszosan előtoljuk, például egy léptető egységgel (84 blokk). A léptető egység a folytonos fém félkész terméket hosszirányban szakaszosan, előre meghatározott lineáris távolsággal továbbítja előre. Amint ezt a 86 blokk mutatja, a folytonos fém félkész termék elülső részét a fém félkész termék minden szakaszos előtolása után megfogjuk, jellegzetesen egy szorítóval, például két egymással szemben lévő szorítószerszámmal, úgyhogy a fém félkész termék elülső része rögzített helyzetben van tartva.

Minden alkalommal, amikor a 80 fém félkész termék meg van fogva és rögzített helyzetben van tartva, a folytonos fém félkész terméknek a megfogott elülső rész mögött lévő részét kovácsoljuk. Ahogyan ezt vázlatosan a 88 blokkban ábrázoltuk és alább, a 19-21. ábra kapcsán részletesebben leírjuk, a kovácsoló eszközt jellegzetesen egy kovácsológép képezi, amely több 90 kovácsoló süllyesztéket tartalmaz. A 90 kovácsoló süllyesztékek sugárirányban záródnak a folytonos fém félkész termék körül. A több zárt kovácsoló süllyesztők előre meghatározott alakú üreget határol, amely meghatározza a fém félkész termék kovácsolt részének eredő alakját. A több zárt kovácsoló süllyesztők ezenkívül belépőnyílást és kilépőnyílást határol, amelyeken át a fém félkész termék a kovácsolás! lépés közben kiterjed.

Ahogyan ez a 85 blokkban látható, a 80 fém félkész termék a kovácsolás! lépés előtt felmelegíthető a fém félkész termék kovácsolhatóságának fokozása végett. Például indukciós tekercset lehet elhelyezni a folytonos fém félkész termék körül a több 90 kovácsoló süllyeszték előtt.

Egy másik változat szerint a süllyesztékek fűtőelemeket tartalmazhatnak, amelyek a süllyesztékben lévő fém félkész terméket a kovácsolási lépés közben például indukciós hevítéssel felmelegítik. A jelen találmány azonban, mint már említettük, hidegkovácsolásra is kiterjed, amelynek során a fém félkész termék általában nincs felhevítve, vagy acélötvözet félkész termék esetén a hőmérséklete például a szobahőmérséklet és

149°C [300°F] között van.

A kovácsolási lépés (88 blokk) közben a 80 fém félkész termék hosszirányban megnyúlik. Ezt a hosszirányú nyúlást kiegyenlítő szerkezet egyenlíti ki, amely lehetővé teszi a folytonos fém félkész termék azon részének hosszirányú hátramozgását, amely a rögzített helytől hátrafelé esik. Az egyik kiviteli alakban a több 90 kovácsoló süllyeszték egy 92 kocsin van rögzítve. A 92 kocsi hosszirányban mozgatható. így a több • · ·«

- 39 süllyesztők által azok sugárirányú zárása révén körülvett kovácsolt rész és a megfogott elülső rész között lévő folytonos fém félkész termék hosszirányú megnyúlása következtében a kocsi hosszirányban hátrafelé mozog, úgyhogy a több süllyeszték minden kovácsolás! lépés közben a fém félkész terméknek körülbelül ugyanazon része körül marad zárva, és ugyanakkor lehetővé teszik a folytonos fém félkész termék hosszirányú hátramozgását, valamint egyes kiviteli alakokban annak a csévetartónak a megfelelő forgását, amelyen a fém félkész termék rögzítve van.

Ahogyan ez a 18. ábrán látható, a kocsi rugóval vagy más előfeszítő eszközzel hosszirányban elő van feszítve a kocsi túlzott hátramozgásának megakadályozása végett és avégett, hogy kocsi minden kovácsolása lépés után visszatérjen a kiinduló helyzetbe.

A 80 fém félkész termék egy részének kovácsolása után a több 90 kovácsoló süllyesztéket sugárirányban kinyitjuk és a fém félkész termék elülső részét a 86 blokkban a szorító szerszámok elengedik, úgyhogy a folytonos fém félkész terméket a 84 blokkban a léptető egység szakaszosan előtolhatja. Ezután a megfogási és a kovácsolás! lépést előnyös módon megismételjük, hogy a folytonos fém félkész termékből egy másik alkatrészt kovácsoljunk. A 86 blokkban a szorító szerszámok előnyös módon azonosító jelet sajtolnak az előbb kovácsolt alkatrészre. Ezenkívül az előbb kovácsolt alkatrész az előre meghatározott alakra igazítható az alkatrész kovácsolásakor keletkezett sorja • · · ♦ ♦ · • · « · · · · • Λ .· ί** ·· · ·

...... ..· ·.···;

- 40 vagy felesleges anyag eltávolítása útján (87 blokk), miközben a fém félkész termék meg van fogva és egy másik alkatrészt kovácsolunk.

Amint ez a 96 blokkban látható, az alkatrészt egyszerűen levágjuk, például egy vágóeszközzel a folytonos 80 fém félkész terméknek arról a részéről, amely a kovácsolási és sajtolási lépés után a fém félkész termék elülső, megfogott részén túlnyúlik. A leválasztott külön alkatrészeket ezután lehet hőkezelni, kikészíteni és csomagolni a 98, 100, illetőleg 102 blokkban.

Azzal, hogy több alkatrészt még a folytonos fém félkész termékben összekötve dolgozunk fel, a különálló alkatrészek kezelésének terjedelme jelentősen csökken. Emellett a 90 kovácsoló süllyesztékek beállítása a fém félkész termékhez képest pontosabban fenntartható, és így jó minőségű, pontosan definiált jellemzőkkel rendelkező alkatrészeket lehet előállítani, így például megvalósítható a találmány szerinti 10 ásószerű fúrófej késrésze megfelelő 20 oldalszegmensei 32 gerincvágóélének fentebb leírt sugárirányú, szöghelyzetbeli és hosszirányú elválasztása a elülső 34 vágóéltől. Emellett a léptető egység által létrehozott hosszirányú előtolás mértékének változtatásával ugyanabból a folytonos fém félkész termékből különböző hosszúságú alkatrészeket, például különböző hosszúságú szárral rendelkező ásószerű fúrófejeket lehet előállítani.

• · «·· ·* *♦ ·* «· • » ·· »

Ahogyan ez a 19-21. ábrán látható, egy 120 munkadarabból a találmány szerinti kovácsolási eljárással és kovácsoló berendezéssel előre meghatározott alakú alkatrészt lehet kovácsolni. A találmány szerinti kovácsolási eljárással és kovácsoló berendezéssel több alkatrész, így például ásószerű fúrófej kovácsolható egy folytonos fém félkész termékből a fentebb leírtak szerint, vagy egy másik változat szerint egy vagy több különálló alkatrész kovácsolható. Emellett a találmány szerinti kovácsolási eljárással és kovácsoló berendezéssel nagyon sokféle alkatrész, így csavarhúzók és marószerszámok hegyei gyárthatók, és véleményünk szerint alkalmasak más fém alkatrészek, például forgórésztengelyek és oldalszegmensek leélezett sarokrészei gyártásához is, ami a legjobban az 3., 8. és 15. ábrán látható.

Amellett, hogy a találmány szerinti 10 ásószerű fúrófej kovácsolható, és így van egy 18 késrésze, amely oldalt egymással szemben lévő 20 oldalszegmenseket tartalmaz, és az oldalszegmenseknek leélezett 35 sarokrészei vannak, a találmány szerinti ásószerű fúrófej oldalszegmenseit jellegzetesen köszörüljük, például hagyományos köszörülési eljárással a kovácsolási folyamat után a megfelelő leélezett sarokrészek kialakítása végett. így a középső 14 hossztengellyel párhuzamos egyenessel előre meghatározott 37 leélezési szöget bezáró leélezett 35 sarokrészeket lehet a megfelelő oldalszegmensekbe pontosan beköszörülni .

*· .

• . ... «· . ·

·..· .:.. ·..· · ,· ··;

- 42 A 110 kovácsoló berendezés egymással szemben lévő 112 kovácsoló süllyesztékeket, jellegzetesen két egymással szemben lévő kovácsoló süllyesztéket tartalmaz, amelyek egy 114 üreget határolnak, ahogyan ez a 19. ábrán látható. Az üreg határozza meg a kovácsolási eljárással és kovácsoló berendezéssel kialakított alkatrész eredő alakját. Részletesebben: legalább az egyik, előnyös módon mindegyik kovácsoló süllyeszték tartalmazhat egy nagyjából Z-alakú 116 érintkezési felületet, amely az üreg egy részét határolja. Az egyik kiviteli alakban az egymással szemben lévő kovácsoló süllyesztékeket két egymással szemben lévő kovácsoló süllyesztékkészlet képezi, és mindegyik készlet tartalmaz legalább egy nagyjából Z-alakú érintkezési felületet.

Amint ezt a találmány szerinti ásószerű fúrófejjel kapcsolatban fentebb leírtuk, a Z-alakú üregnek van egy 136 középsíkot meghatározó 134 középrésze és vannak a 134 középrész ellentett oldalaitól kiterjedő, egymással szemben lévő 138 oldalrészei. Az egymással szemben lévő 138 oldalrészek megfelelő 140 oldalsíkokat határoznak meg, amelyek ferdék a 136 középsíkhoz képest. A megfelelő érintkezési felületek érintkeznek a 120 munkadarabbal, és az eredő alkatrész előre meghatározott alakjára alakítják. Mindegyik 116 érintkezési felület előnyös módon tartalmaz továbbá egy viszonylag sík részt és meghatároz egy 118 érintkezési síkot, amely párhuzamos a másik süllyeszték viszonylag sík részével.

♦ · ’·*· ·· ·.

·· * · > β *.

_ · » ♦·»

-· \.· · ₍·

- 43 A találmány szerinti 110 kovácsoló berendezés tartalmaz továbbá egy eszközt az egymással szemben lévő kovácsoló süllyesztékek sugárirányú zárására. Amint ezt lentebb, a 20. és a 21. ábra kapcsán leírjuk, a kovácsoló süllyesztékeket sugárirányban záró eszközt egy 130 süllyesztékház képezi. A 112 kovácsoló süllyesztékek sugárirányban befelé, a 19. ábrán nyilakkal jelölt előre meghatározott irányban mozognak a süllyesztékház és a két egymással szemben lévő kovácsoló süllyeszték közötti viszonylagos mozgás következtében, ahogyan ez a 20. ábrán látható, és ahogyan ezt alább részletesen leírj uk.

Egy 112 kovácsoló süllyeszték 118 érintkezési síkját a megfelelő 116 érintkezési felület különböző részei határozhatják meg. Például ahogyan ez a 19. ábrán látható, a megfelelő érintkezési felület 117 középrészei ferdék ahhoz az előre meghatározott irányhoz képest, amelyben a kovácsoló süllyesztékek zárnak és a megfelelő érintkezési síkokat meghatározzák. így az érintkezési síkok a munkadarabbal mind 142 tengelyirányú erőket, mind 144 sugárirányú erőket közölnek, amelyek az alakváltozási folyamat közben nyomó-, húzó- és nyírófeszültségeket ébresztenek a munkadarabban. Az eredő nyomó és nyíró erőösszetevők ezért a 120 munkadarabot kifelé, a kovácsoló süllyesztékek által előre meghatározott alakra deformálják.

Részletesebben: egy 122 szöget zárnak be egymással a megfelelő 118 érintkezési síkok és egy 124 referenciasík, amely ···· «·

- 44 merőleges arra az irányra, amelyben a 112 kovácsoló süllyesztékek mozognak, ahogyan ez a 19. ábrán látható. A találmány egyik előnyös kiviteli alakjában a 122 szög kb. 10° és kb. 15°, és egy specifikus példában kb. 10°. Nyomóerőn itt azokat az erőket értjük, amelyeknek az iránya megegyezik a kovácsoló süllyesztékek előre meghatározott mozgási irányával, a nyíróerő pedig azokat az oldalirányú erőket jelenti, amelyek a 120 munkadarabot sugárirányban kifelé akarják deformálni. így a bevitt teljesítmény adott mennyisége esetén a megfelelő érintkezési sík és a referenciasík közötti szög növekedésével a munkadarabbal közölt nyíróerő növekszik és a munkadarabbal közölt nyomóerő csökken. Hasonlóképpen a bevitt teljesítmény adott mennyisége esetén a megfelelő érintkezési sík és a referenciasík közötti szög csökkenésével a munkadarabbal közölt nyíróerő csökken és a munkadarabbal közölt nyomóerő növekszik.

A 120 munkadarab legalább nyíróerőnek, és ezáltal nyírófeszültségnek kitett részei könnyebben deformálódnak, mivel a legtöbb szokványos munkadarab, vagyis a legtöbb fémanyag nyírószilárdsága kisebb a nyomószilárdságánál. A fémanyagok nyírószilárdsága jellegzetesen a nyomószilárdságuknak a 60 %-a. Például a találmány szerinti ásószerű fúrófejnek az ezzel az eljárással történő kialakításakor mindkét oldalszegmensre előnyös módon viszonylag nagy nyírófeszültségek hatnak, hogy a legkisebb kiinduló átmérőjű munkadarabot vagy huzalt alakítsunk maximális oldalirányú elmozdulással.

• ·

- 45 így jóval kisebb bemenő teljesítmény szükséges egy 120 munkadarab nyíróerőkkel történő deformálásához, mint nyomóerőkkel történő deformálásához. Emellett a munkadarabot sugárirányban kifelé könnyebben deformáló nyíróerők alkalmazása lehetővé teszi az alkatrész vastagságának az alkatrész szélességéhez vagy átmérőjéhez viszonyított arány csökkentését, úgyhogy viszonylag nagy átmérőjű vékony alkatrészeket könnyen lehet a találmány szerinti eljárással kovácsolni.

A nyíróerő alkalmazása a 120 munkadarab deformálására azonban jelentősen növeli azokat az erőket, amelyeket a kovácsoló süllyesztékeknek és a süllyesztékháznak a kovácsolási folyamat közben ki kell bírnia, és ennek megfelelően ezeket el kell kerülni a hagyományos kovácsolási folyamatokban, amelyekben a kovácsoló süllyesztékeket egyenes vonalúan zárják, hogy nyomóerőket közöljenek a munkadarabbal. A megnövekedett erők miatt az egymással szemben lévő 112 kovácsoló süllyesztékek az egyik előnyös kiviteli alakban gyorsacélból, még előnyösebb módon CPM^ RExTM vagy ezzel egyenértékű gyorsacélból készülnek. A CPM-B REX^M m4 gyorsacélt a Colt Industries Crucible Specialty Metals Division (Syracuse, NY, USA) forgalmazza, és részletesebben a Colt Industries Crucible Specialty Metals

Division Crucible Data Sheet [Tégelyacél adatlap] című közleménye (D88 308-5M-776 számú dokumentum) írja le.

Emellett a 120 munkadarab nyíróerőkkel történő deformálásához szükséges idő általában hosszabb, mint egy hasonló munka46 darab nyomóerőkkel végzett deformálásához szükséges idő. így viszonylag kis átmérőjű alkatrészeknél, például kb. 9,525 mm [3/8''] vagy ennél kisebb átmérőjű ásószerű fúrófejeknél, amelyeknél a munkadarab nyíróerőkkel történő deformálása nem tartja meg a bemenő teljesítmény jelentős mennyiségét, a megfelelő

118 érintkezési síkok és a 124 referenciasík közötti 122 szög csökken vagy megszűnik, úgyhogy növekvő mértékű nyomóerő hat a munkadarabra, és a deformálási folyamat gyorsabban megy végbe.

Ezekben a kiviteli alakokban azonban nyíróerőket közölhetnek, bár kisebb értékben, az érintkezési felületek, amelyek ferde oldalrészeket tartalmaznak, amilyen a 19. ábrán a Z-alakú üregnél van. Viszonylag nagy átmérőjű munkadaraboknál, így 11,113 mm [7/16''] vagy ennél nagyobb átmérőjű ásószerű fúrófejeknél, amelyeknél a munkadarab nyíróerőkkel történő deformálása megtartja a bemenő teljesítmény jelentős mennyiségét, a megfelelő érintkezési síkok előnyös módon szöget, például 10° szöget zárnak be a referenciasíkkal.

Az egymással szemben lévő kovácsoló süllyesztékek zárására szolgáló eszköz előnyös módon tartalmaz elemeket, amelyek fenntartják az egymással szemben lévő 112 kovácsoló süllyesztékek előre meghatározott központozását a kovácsolási folyamat közben. A kovácsoló süllyesztékek előre meghatározott központozását fenntartó eszköz előnyös módon két egymással szemben lévő

126 oldalsüllyeszték, ahogyan ez a 19. és a 21. ábrán látható. Az egymással szemben lévő 126 oldalsüllyesztékek az egymással

- 47 szemben lévő 112 kovácsoló süllyesztékek által meghatározott, egymással szemben lévő 128 oldalfelületek mellett helyezkednek el. Az egymással szemben lévő 112 kovácsoló süllyesztékek és a két 126 oldalsüllyeszték lényegében kúpos alakú súllyesztékegységet képeznek, amint ezt vázlatosan a 21. ábrán ábrázoltuk.

A 20. és a 21. ábrán vázlatosan ábrázoltuk továbbá, hogy az egymással szemben lévő 112 kovácsoló súllyesztékeket záró eszköz előnyös módon egy 130 súllyesztékház, amelynek a 146 véglapjai a házban egy kúpos üreget határolnak. A 130 súllyesztékház által határolt belső kúpos üreg úgy van kialakítva, hogy befogadja a komplemens alakú, kúpos súllyesztékegységet, úgyhogy a súllyesztékház kerületileg körülveszi a súllyesztékegységet. így a súllyesztékegységet a süllyesztékpréssel vagy nem ábrázolt kúpos nyomófejjel a süllyesztékházba benyomva az egymással szemben lévő 112 kovácsoló süllyesztékek és a két 126 oldalsüllyeszték sugárirányban záródik a 120 munkadarab körül. A süllyesztékegység szilárdságát és eredő alkalmasságát a munkadarab - nyomó-, húzó- és nyírófeszültségeket ébresztő - 142 tengelyirányú erőkkel és 144 sugárirányú erőkkel történő deformálása közben létrejött erők kibírására tovább fokozza a radiális irány, amelyben a süllyesztékegység záródik, valamint az, hogy a súllyesztékház körülveszi a súllyesztékegységet.

Ά 130 süllyesztékház is előnyös módon gyorsacélból, és még előnyösebb módon CPM^R REX™ M4 gyorsacélból készül. A nyomás vagy az erő, amely ahhoz szükséges, hogy a süllyesztékegységet a süllyesztékházba benyomjuk, függ a megmunkálási feltételektől

- ideértve a munkadarab kialakításához használt anyag típusát és az eredő alkatrész nagyságától és alakjától. A találmány szerinti ásószerű fúrófejeket 1050 jelű szénacélból 500 tonnás hidraulikus préssel állítottuk elő.

A találmány szerinti süllyesztékegység egyik kiviteli alakja 132 belépőnyílást és kilépőnyílást is határol, ahogyan ez a 20. ábrán látható. A folytonos fém félkész termék ezeken a nyílásokon mehet át, amikor a fentebb leírt módon több alkatrészt előállítunk. A találmány szerinti eljárás és berendezés azonban alkalmazható különálló alkatrészek előállítására is anélkül, hogy a találmány szellemétől és terjedelmétől eltérnénk.

Az ábrákon és a leírásban a találmány előnyös kiviteli alakjait ismertettük, és bár specifikus kifejezéseket használtunk, ezeket csak általános és leíró értelemben, nem korlátozás céljából alkalmaztuk. A találmány terjedelmét a következő igénypontok határozzák meg.

Claims (55)

1. Ásószerű fúrófej, amelynek van egy hosszúkás alakú szára (12), amely meghatároz egy középső hossztengelyt (14), és egy késrésze (18), amely a szár (12) egyik végéhez csatlakozik, azzal jellemezve, hogy a késrésznek (18) van egy lényegében sík középszegmense (24) a középső hossztengely (14) mentén, és a késrész (18) meghatároz egy középsíkot (26), a középszegmens (24) ellentett oldalai (28) párhuzamosak a középső hossztengellyel (14), van egy, a szár (12) egyik végéhez csatlakozó hátsó vége és egy ezzel ellentett elülső vége;

egy pár lényegében sík oldalszegmense (20), amelyek a középszegmenshez (24) annak megfelelő oldalai mentén csatlakoznak, ezek az oldalszegmensek (20) egymással párhuzamos oldalsíkokat (22) határoznak meg és a középsíkot (26) ferdeszögben (29) metszik, és mindegyik oldalszegmensnek (20) van egy elülső vágóéle (34); és egy gerince (30), amely a középszegmens (24) elülső végéhez csatlakozik, és ettől tengelyirányban terjed ki.

2. Az 1. igénypont szerinti ásószerű fúrófej, azzal jellemezve, hogy legalább egy oldalszegmens (20) elülső vágóéle (34) • · ···· ·· • · • · · · * • · · · · <

- 50 egy középvonal (36) mentén van, amelyik átmegy a hosszúkás szár (12) középső hossztengelyén (14).

3. A 2. igénypont szerinti ásószerű fúrófej, azzal jellemezve, hogy az oldalszegmensek (20) elülső vágóélei (34) egy egyenesben vannak egymással egy középvonal (36) mentén, amely a középső hossztengelyen (14) megy át.

4. Az 1. igénypont szerinti ásószerű fúrófej, azzal jellemezve, hogy a gerinc (30) lényegében háromszög alakú, és a középsíkban (26) a középső hossztengelyen (14) lévő gerincpontig ér; a gerincnek van (30) egy pár gerincvágóéle (32), amelyek a gerinc (30) ellentett oldalain a gerincpont és a középszegmens (24) elülső vége előtt helyezkednek el, úgyhogy mindegyik gerincvágóél (32) sugárirányban kifelé terjed ki a szomszédos oldalszegmens (20) elülső vágóélének (32) legalább egy legbelső részétől, és mindegyik gerincvágóél (32) szögben el van tolva a szomszédos oldalszegmens (20) elülső vágóélétől (32) az ásószerű fúrófej (10) előre meghatározott forgásirányában, a középső hossztengely (14) irányában nézve, és így mindegyik gerincvágóél (32) mind sugárirányban, mind szöghelyzetben el van választva a szomszédos oldalszegmens (20) elülső vágóélétől (32) .

5. A 4. igénypont szerinti ásószerű fúrófej, azzal jellemezve, hogy mindegyik gerincvágóélnek (32) legalább egy része tengelyirányban hátrafelé terjed ki a szomszédos oldalszegmens (20) elülső vágóélétől (32), úgyhogy mindegyik gerincvágóél • · (32) tengelyirányban el van választva a szomszédos oldalszegmens (20) elülső vágóélétől (32).

6. Az 1. igénypont szerinti ásószerű fúrófej, azzal jellemezve, hogy mindegyik oldalszegmens (20) tartalmaz egy vágókésbetétet (58), amely a megfelelő oldalszegmens (20) elülső vége mentén van rögzítve, és így a megfelelő elülső vágóéit (32) meghatározza.

7. A 6. igénypont szerinti ásószerű fúrófej, azzal jellemezve, hogy mindegyik vágókésbetét (58) karbidból készül

8. Az 1. igénypont szerinti ásószerű fúrófej, azzal jellemezve, hogy mindegyik megfelelő oldalszegmens (20) elülső végén van egy viszonylag kemény anyagú réteg, amely meghatározza a megfelelő elülső vágóéit (34), és a viszonylag kemény anyag szilárdabb, mint az oldalszegmensek (20) anyaga.

9. Az 1. igénypont szerinti ásószerű fúrófej, azzal jellemezve, hogy minden oldalszegmens (20) elülső része meghatároz egy vágási síkot, amely metszi a megfelelő oldalszegmens (20) által meghatározott oldalsíkot (22), úgyhogy mindegyik oldalszegmens (20) elülső vágóéle (32) szögben a megfelelő oldalsík (22) előtt van az ásószerű fúrófej (10) előre meghatározott forgásirányában a középső hossztengely (14) mentén nézve.

10. A 9. igénypont szerinti ásószerű fúrófej, azzal jellemezve, hogy vágási sík és a megfelelő oldalszegmens (20) oldalsíkja (22) között kb. 10° és kb. 20° közötti horogszög (45) van.

11. Az 1. igénypont szerinti ásószerű fúrófej, azzal jellemezve, hogy a késrész (18) a középszegmens (24) hátsó vége felé nyitott belső üreget (54) határol, a hosszúkás szárnak (12) van egy előre nyúló szártagja (56), amely úgy van kialakítva, hogy befogadható a belső üregbe (54), és az ásószerű fúrófej (10) tartalmaz elemeket, amelyek a szár (12) előre nyúló szártagját (56) a középszegmens (24) belső üregében (54) rögzítik.

12. A 11. igénypont szerinti ásószerű fúrófej, azzal jellemezve, hogy a rögzítő eszközt a középszegmens (24) belső üregében (54) és a szár (12) előre nyúló szártagján (56) lévő komplemens menetek képezik, úgyhogy a szár (12) és a késrész (18) menetesen összeköthető.

13. Az 1. igénypont szerinti ásószerű fúrófej, azzal jellemezve, hogy mindegyik oldalszegmensnek (20) van egy elülső vége, amelynek van egy elülső végfelülete (42), amely a megfelelő elülső vágóéi (34) és egy hátsó él (44) között helyezkedik el, és mindegyik elülső végfelület (42) egy elülső végsíkot határoz meg, amely metsz egy, a középső hossztengelyre (14) merőleges síkot (48), és ezzel meghatároz egy ékhátszöget (50), úgyhogy az elülső végfelület (42) hátrafelé, az elülső vágóéitól (34) a hátsó él (44) felé lejt.

14. A 13. igénypont szerinti ásószerű fúrófej, azzal jellemezve, hogy az ékhátszög (50) kb. 10° és kb. 20° között van.

15. Az 1. igénypont szerinti ásószerű fúrófej, azzal jellemezve, hogy mindegyik oldalszegmensnek (20) van egy első oldala, amelynek mentén az oldalszegmens (20) a középszegmenshez (24) kapcsolódik, és van egy, az első oldallal szemben lévő második oldala (52), amely egy, a megfelelő elülső és hátsó él között elhelyezkedő íves második oldalfelületet határoz meg.

16. A 15. igénypont szerinti ásószerű fúrófej, azzal jellemezve, hogy a késrésznek (18) van elülső vége és ezzel szemben egy hátsó vége, és hogy a második oldala (52) keskenyedik befelé, tengelyirányban a késrész (18) elülső végétől a hátsó végéhez, úgyhogy az oldalfelület kb. 0,5° keskenyedési szöge (53) jön létre az oldalfelület síkja és egy, a középső hossztengellyel (14) párhuzamos egyenes között.

17. (23.) Az 1. igénypont szerinti ásószerű fúrófej, azzal jellemezve, hogy az oldalszegmenseknek (20) van továbbá megfelelő leélezett sarokrésze (35), amelynek van egy letört éle, amely a megfelelő elülső vágóéltől (34) tengelyirányban hátra és oldalirányban kifelé terjed.

18. (24.) A 17. igénypont szerinti ásószerű fúrófej, azzal jellemezve, hogy a középső hossztengellyel (14) párhuzamos egyenes és mindegyik megfelelő oldalszegmens (20) leélezett éle között egy leélezési szög (37) van, amelynek az értéke kb. 30° és kb. 60° között van.

19. (25.) A 17. igénypont szerinti ásószerű fúrófej, azzal jellemezve, hogy a két oldalszegmens (20) megfelelő oldalsíko• · ·· · • · ···· kát (22) határoz meg, és hogy mindegyik leélezett sarokrésznek (35) a megfelelő letört él és egy hátsó él között van egy leélezési felülete, és mindegyik leélezési felület meghatároz egy leélezési síkot, amely metsz egy, a szóban forgó oldalszegmens (20) által meghatározott oldalsíkra (22) merőleges síkot, és így egy leélezési hátszöget (41) határoz meg, úgyhogy a leélezési felület a leélezett éltől a hátsó élhez sugárirányban befelé lejt.

20. (26.) A 19. igénypont szerinti ásószerű fúrófej, azzal jellemezve, hogy a leélezési hátszög kb. 10° és kb. 20° között van.

21. (27.) A 17. igénypont szerinti ásószerű fúrófej, azzal jellemezve, hogy mindegyik oldalszegmens (20) elülső vágóéle (34) oldalt terjed ki egy belső résztől egy külső részhez, és mindegyik oldalszegmens (20) leélezett sarokrészének (35) letört éle a megfelelő elülső vágóéltől (34) mind tengelyirányban hátra, mind oldalirányban kifelé kiterjed.

22. (28.) A 17. igénypont szerinti ásószerű fúrófej, azzal jellemezve, hogy mindegyik oldalszegmens (20) tartalmaz egy karbid vágókésbetétet (58), amely a megfelelő oldalszegmens (20) egy elülső vége mentén van rögzítve, és így meghatározza mind a megfelelő elülső vágóéit (34), mind a megfelelő letört élt.

23. (33.) Az 1. igénypont szerinti ásószerű fúrófej, azzal jellemezve, hogy mindegyik oldalszegmensnek (20) van egy elülső ·· ·»· • · . ;·· ·· · .

·· ···· ..· ·*···?

- 55 vége egy elülső végfelülettel (42), amely a megfelelő elülső vágóéltől (34) egy hátsó élhez (44) lejt, és mindegyik elülső végfelületnek (42) van egy első elülső végsíkja (46a) és egy második elülső végsíkja (46b), amelyek metszik a középső hossztengelyre (14) merőleges síkot (48), és így meghatároznak egy első ékhátszöget (50a), illetőleg egy második ékhátszöget (50b).

24. (34.) A 23. igénypont szerinti ásószerű fúrófej, azzal jellemezve, hogy a második ékhátszög (50b) nagyobb az első ékhátszögnél (50a) .

25. (40.) Az 1. igénypont szerinti ásószerű fúrófej, azzal jellemezve, hogy a gerinc (30) meghatároz egy gerincsíkot, amelyik ferde a szóban forgó oldalszegmensek (20) által meghatározott megfelelő oldalsíkokhoz (22) képest.

26. (84.) Eljárás több alkatrész kovácsolására folytonos fém félkész termékből, azzal jellemezve, hogy az eljárás lépései során szakaszosan előtoljuk a folytonos fém félkész terméket egy előre meghatározott lineáris távolságra, úgyhogy a fém félkész termék hosszirányban előre mozog;

a folytonos fém félkész terméknek az elülső rész mögött lévő részét kovácsoljuk, amikor a fém félkész termék meg van fogva és a rögzített helyen van tartva;

a folytonos fém félkész terméknek a kovácsolási lépés közben bekövetkező hosszirányú megnyúlását kiegyenlítjük azzal, hogy megengedjük a folytonos fém félkész termék azon részének hosszirányú hátramozgását, amelyik a rögzített hely mögött van.

27. (85.) A 26. (84.) igénypont szerinti kovácsolási eljárás, azzal jellemezve, hogy egy további lépése során a folytonos fém félkész termék elülső részét a fém félkész termék minden szakaszos előtolása után, de minden kovácsolási lépés előtt megfogjuk, és így az elülső részt rögzített helyzetben tartjuk.

28. (86.) A 27. (85.) igénypont szerinti kovácsolási eljárás, azzal jellemezve, hogy minden kovácsolási lépés során sugárirányban zárunk több süllyesztéket a folytonos fém félkész termék körül, és a több zárt süllyeszték előre meghatározott alakú üreget határol, amely üreg meghatározza a fém félkész termék kovácsolt részének eredő alakját, és a több zárt szerszám belépőnyílást és kilépőnyílást határoz meg, amelyeken át terjed ki a folytonos fém félkész termék minden kovácsolási lépés közben.

29. (87.) A 28. (86.) igénypont szerinti kovácsolási eljárás, azzal jellemezve, hogy a több szerszám előnyös módon egy kocsira van szerelve, amely úgy van kialakítva, hogy hosszirányban mozoghat, és a kiegyenlítési lépés további lépése során a kocsit úgy rögzítjük, hogy a több szerszám által azok sugárirányú zárása révén körülvett kovácsolt rész és a megfogott elülső rész között lévő folytonos fém félkész termék hosszirányú megnyúlása következtében a kocsi hosszirányban hátrafelé ···· mozog, úgyhogy a több szerszám a kovácsolási lépés közben a fém félkész terméknek körülbelül ugyanazon része körül marad zárva.

30. (88.) A 29. (87.) igénypont szerinti kovácsolási eljárás, azzal jellemezve, hogy egy további lépése során a kocsit, amelyen a több süllyeszték rögzítve van, hosszirányban előfeszítjük a kocsi túlzott hátramozgásának megakadályozása végett és avégett, hogy kocsi minden kovácsolási lépés után visszatérjen a kiinduló helyzetbe.

31. (89.) A 26. (84.) igénypont szerinti kovácsolási eljárás, azzal jellemezve, hogy lépései során:

a fém félkész termék egy részének kovácsolása után a több szerszámot sugárirányban kinyitjuk;

a fém félkész termék elülső részét elengedjük, úgyhogy a folytonos fém félkész termék szakaszosan előtolható; és az eljárás lépéseit egy másik alkatrész kovácsolása végett megismételjük.

32. (90.) A 26. (84.) igénypont szerinti kovácsolási eljárás, azzal jellemezve, hogy egy további lépése során levágunk egy előzetesen kovácsolt alkatrészt a folytonos fém félkész terméknek a fém félkész termék megfogott elülső részén túlnyúló részéről, és ezáltal a kovácsolt fém félkész terméket több különálló alkatrészre választjuk szét.

33. (91.) A 26. (84.) igénypont szerinti kovácsolási eljárás, azzal jellemezve, hogy megfogási lépése során azonosító jelet sajtolunk az előbb kovácsolt alkatrészre.

• ·

- 58 »

34. (92.) A 26-33. (84-91.) igénypontok bármelyike szerinti kovácsolási eljárás, azzal jellemezve, hogy a fém alkatrész egy ásószerű fúrófej.

35. (111.) Berendezés több alkatrész kovácsolására folytonos fém félkész termékből a 26. (84.) igénypont szerinti eljárással, azzal jellemezve, hogy a berendezés tartalmaz:

léptető egységet, amely a folytonos fém félkész terméket hosszirányban szakaszosan, előre meghatározott lineáris távolsággal továbbítja előre, úgyhogy a fém félkész termék hosszirányban előre halad a kovácsoló berendezésen át;

kovácsoló eszközt, amely a folytonos fém félkész termék minden szakaszos előtolása után kovácsolja a folytonos fém félkész termék egy részét;

eszközt a folytonos fém félkész termék mindegyik hidegkovácsolás közben bekövetkező hosszirányú nyúlásának kiegyenlítésére, amely lehetővé teszi a folytonos fém félkész termék azon részének hosszirányú hátramozgását, amely a fém félkész termék kovácsolt részétől hátrafelé esik.

36. (112.) A 35. (111.) igénypont szerinti kovácsoló berendezés, amelynek a kovácsoló eszköze tartalmaz:

több, a folytonos fém félkész termék körül sugárirányban elhelyezett süllyesztéket; és eszközt a több süllyesztéknek a folytonos fém félkész termék körüli sugárirányú zárására, azzal jellemezve, hogy a több süllyesztők előre meghatározott alakú üreget (114) határol, amely meghatározza a fém félkész termék kovácsolt részének eredő alakját, és a több süllyesztők belépőnyílást és kilépőnyílást (132) határoz meg, amelyeken át terjed ki a folytonos fém félkész termék minden kovácsolás! lépés közben.

37. (113.) A 36. (112.) igénypont szerinti kovácsoló berendezés, azzal jellemezve, hogy tartalmaz továbbá eszközt, amely a folytonos fém félkész termék elülső részét a fém félkész termék minden szakaszos előtolása után a fém félkész termék kovácsolt része előtt megfogja, úgyhogy a fém félkész termék elülső része rögzített helyzetben van tartva.

38. (114.) A 37. (113.) igénypont szerinti kovácsoló berendezés, azzal jellemezve, hogy a kiegyenlítő eszköz tartalmaz egy kocsit (92), amelyen a több kovácsoló süllyeszték (90) rögzítve van, és a kocsi (92) úgy van rögzítve, hogy a több süllyeszték által azok sugárirányú zárása révén körülvett kovácsolt rész és a megfogott elülső rész között lévő folytonos fém félkész termék hosszirányú megnyúlása következtében a kocsi (92) hosszirányban hátrafelé mozog.

39. (115.) A 38. (114.) igénypont szerinti kovácsoló berendezés, azzal jellemezve, hogy a kiegyenlítő eszköz tartalmaz továbbá előfeszítő eszközt (94), amely a kocsit (92) előre irányban előfeszíti a kocsi (92) túlzott hátramozgásának megakadályozása végett és avégett, hogy a kocsi (92) minden kovácsolás! lépés után visszatérjen a kiinduló helyzetbe.

• · · · , - 60

40. (116.) A 39. (114.) igénypont szerinti kovácsoló berendezés, azzal jellemezve, hogy tartalmaz továbbá vágóeszközt az előbb kovácsolt alkatrész leválasztására a folytonos fém félkész terméknek (80) arról a részéről, amely a fém félkész termék elülső, megfogott részén túlnyúlik, és ezáltal a kovácsolt fém félkész terméket (80) több külön alkatrészre választja szét.

41. (117.) A 38. (113.) igénypont szerinti kovácsoló berendezés, azzal jellemezve, hogy tartalmaz továbbá:

eszközt a kovácsoló eszköz előtt a folytonos fém félkész termék (80) egyengetésére;

sorjázó eszközt a kovácsoló eszköz után a kovácsoló eszköz által a kovácsolt alkatrészrészből képzett sorja eltávolítására;

eszközt a vágóeszköz után a kovácsolt alkatrészek hőkezelésére ;

eszközt a hőkezelő eszköz után a kovácsolt alkatrészek felületének kikészítésére; és eszközt a kikészítő eszköz után a kikészített alkatrészek csomagolására.

42. (118.) A 37. (113.) igénypont szerinti kovácsoló berendezés, azzal jellemezve, hogy a megfogó eszköz tartalmaz eszközt, amely azonosító jelet sajtol az előbb kovácsolt alkatrészre .

• ·· · ·· • · · ·

43. (119.) A 26. (84.) igénypont szerinti eljárás, amelyben a kovácsolás! lépést kovácsoló berendezés végzi, azzal jellemezve, hogy a kovácsoló berendezés tartalmaz:

egymással szemben lévő kovácsoló süllyesztékeket (112), amelyek egy üreget (114) határolnak ami meghatározza az eredő alkatrész előre meghatározott alakját; legalább az egyik kovácsoló süllyesztők tartalmaz egy érintkezési felületet (116), amely az üreg (114) egy részét határolja, a munkadarabbal (120) érintkezik, és azt az eredő alkatrész előre meghatározott alakjára alakítja; mindegyik érintkezési felület (116) tartalmaz legalább egy viszonylag sík részt és meghatároz egy érintkezési síkot (118), amely párhuzamos a másik süllyesztők viszonylag sík részével; és egy süllyesztékházat (130), amely belső üreget határol, ami befogadja és kerületileg körülveszi az egymással szemben lévő kovácsoló süllyesztékeket (112), amikor az egymással szemben lévő kovácsoló süllyesztékek (112) a süllyesztékházba (130) való behelyezéskor sugárirányban záródnak, úgyhogy a kovácsoló süllyesztékek sugárirányban befelé, előre meghatározott irányban mozognak, és ez az előre meghatározott irány ferde az egymással szemben lévő érintkezési felületek (116) által meghatározott érintkezési síkokhoz (118) képest, úgyhogy a megfelelő érintkezési felületek mind tengelyirányú erőket (142), mind sugárirányú erőket (144) közölnek a munkadarabnak (120) legalább a részeivel, amely erők nyomó- és nyíróerőket keltenek a munka62 darabban (120) és azt az előre meghatározott alakra alakítják az egymással szemben lévő kovácsoló süllyesztékek (112) által határolt üregben (114); és a kerületileg körülfogó süllyesztékház (130) erősíti az egymással szemben lévő kovácsoló süllyesztékeket (112) az egymással szemben lévő kovácsoló süllyesztékeknek (112) a süllyesztékházba (130) való behelyezésekor fellépő erőkkel szemben.

44. (120.) A 43. (119.) igénypont szerinti kovácsoló berendezés, azzal jellemezve, hogy a kovácsoló berendezés tartalmaz továbbá eszközt, amely fenntartja az egymással szemben lévő kovácsoló süllyesztékek (112) előre meghatározott központozását, amikor ezek a kovácsoló süllyesztékek (112) sugárirányban záródnak.

45. (121.) A 44. (120.) igénypont szerinti kovácsoló berendezés, azzal jellemezve, hogy az egymással szemben lévő kovácsoló süllyesztékek (112) egymással szemben lévő oldalfelületeket (128) határoznak meg, és a kovácsoló süllyesztékek (112) előre meghatározott központozását megtartó eszközt egy pár oldalsüllyeszték (126) képezi, amelyek közül az egyik az egymással szemben lévő kovácsoló süllyesztékek (112) által meghatározott mindegyik oldalfelület (128) mellett helyezkedik el.

46. (122.) A 45. (121.) igénypont szerinti kovácsoló berendezés, azzal jellemezve, hogy az egymással szemben lévő kovácsoló süllyesztékek (112) és az egy pár oldalsüllyeszték (126) kúpos süllyesztékegységet képeznek, és a süllyesztékház ···*

- 63 (130) által határolt belső nyílás kúpos a komplemens alakú kúpos süllyesztékegység befogadása végett, úgyhogy a süllyesztékegységnek a süllyesztékházba (130) történő behelyezésekor az egymással szemben lévő kovácsoló süllyesztékek (112) és a pár oldalsüllyeszték (126) sugárirányban záródnak.

47. (123.) A 43. (119.) igénypont szerinti kovácsoló berendezés, azzal jellemezve, hogy mindegyik megfelelő kovácsoló süllyeszték (112) érintkezési síkja (118) és a kovácsoló süllyesztékek (112) mozgási irányára merőleges referenciasík (124) kb. 10° és kb. 15° közötti szöget (122) zár be egymással.

48. (124.) A 43. (119.) igénypont szerinti kovácsoló berendezés, azzal jellemezve, hogy az egymással szemben lévő kovácsoló süllyesztékek (112) belépőnyílást és kilépőnyílást (132) határoznak meg, amelyeken a folytonos fém félkész termék átmegy, úgyhogy több előre meghatározott alakú alkatrész kovácsolható .

49. (125.) A 43. (119.) igénypont szerinti kovácsoló berendezés, azzal jellemezve, hogy az egymással szemben lévő kovácsoló süllyesztékek (112) M4 jelű gyorsacélból készülnek.

50. (126.) A 43. (119.) igénypont szerinti kovácsoló berendezés, azzal jellemezve, hogy a súllyesztékház (130) M4 jelű gyorsacélból készül.

51. (127.) A 43. (119.) igénypont szerinti kovácsoló berendezés legalább 11,113 mm [7/16''] átmérőjű alkatrész kovácsolására, azzal jellemezve, hogy a megfelelő érintkezési síkok és az egymással szemben lévő kovácsoló süllyesztékek (112) előre meghatározott sugárirányú befelé mozgási irányára merőleges sík kb. 10° szöget zárnak be egymással.

52. (128.) A 43. (119.) igénypont szerinti kovácsoló berendezés 11,113 mm-nél [7/16''] kisebb átmérőjű alkatrész kovácsolására, azzal jellemezve, hogy mindegyik érintkezési sík párhuzamos az egymással szemben lévő kovácsoló süllyesztékek (112) előre meghatározott sugárirányú befelé mozgási irányára merőleges síkkal.

53. (133.) Eljárás előre meghatározott alakú alkatrész kovácsolására egy munkadarabból, azzal jellemezve, hogy sugárirányban zárunk egymással szemben lévő süllyesztékeket, úgyhogy a kovácsoló süllyesztékek sugárirányban befelé, előre meghatározott irányban mozogva érintkeznek a munkadarabbal, és az egymással szemben lévő kovácsoló süllyesztékek az eredő alkatrész alakjával megegyező, előre meghatározott alakú üreget határolnak a sugárirányban záródó kovácsoló süllyesztékekkel tengelyirányú és sugárirányú erőket fejtünk ki a munkadarabra, és ennek során nyomó- és nyírófeszültségeket ébresztünk a munkadarabban, úgyhogy a munkadarab kifelé, az egymással szemben lévő kovácsoló süllyesztékek által előre meghatározott alakra deformálódik;

az egymással szemben lévő kovácsoló süllyesztékeket a nyomó- és nyíróerők kifejtése közben szerkezetileg egy • ·« « , - 65 süllyesztékházzal erősítjük meg, amely az egymással szemben lévő kovácsoló süllyesztékeket a kovácsolási folyamat közben befogadja és kerületileg körülveszi.

54. (134.) Az 53. (133.) igénypont szerinti eljárás előre meghatározott alakú alkatrész kovácsolására egy munkadarabból, azzal jellemezve, hogy az egymással szemben lévő kovácsoló süllyesztékek sugárirányú zárásának lépése során fenntartjuk az egymással szemben lévő kovácsoló süllyeszték előre meghatározott központozását az egymással szemben lévő kovácsoló süllyesztékek zárása közben.

55. (135.) Az 54. (134.) igénypont szerinti eljárás előre meghatározott alakú alkatrész kovácsolására, azzal jellemezve, hogy az egymással szemben lévő kovácsoló süllyesztékek előre meghatározott központozása fenntartásának lépése során:

az egymással szemben lévő kovácsoló süllyesztékek által meghatározott mindegyik egymással szemben lévő oldalfelület mellett elhelyezünk egy oldalsüllyesztéket, úgyhogy az egymással szemben lévő kovácsoló süllyesztékek és az egy pár oldalsüllyeszték kúpos süllyesztékegységet képeznek;

a süllyesztékegységet a süllyesztékházban pozícionáljuk, amely kúpos nyílást határol a komplemes alakú kúpos süllyesztékegység befogadása végett;

a süllyesztékegységet a süllyesztékházba helyezzük, úgyhogy az egymással szemben lévő kovácsoló süllyesztékek és az egy pár oldalsüllyeszték sugárirányban záródnak, miközben a ko• w ·* ···· '·♦ • #

- 66 vácsoló süllyesztékek előre meghatározott központozása megmarad .