HUT67132A - Cyilinder lock and lock containing such sylinder locks and key for a cylinder lock and method for manifacturing the key and the lock - Google Patents

Description

A találmány tárgya zárhenger, az ilyen zárhengereket tartalmazó zárberendezés, valamint kulcs a zárhengerhez és eljárás zárhengerből és kulcsból álló kombináció előállítására.

A zárhengernek van egy rugó né^.lküli zárlattartó csapja (30) amit egyrészt a kulcsban (32) lévő szintcsapda (32f) vezérel és ami másrészt a zárhengerház (10) belső kerületi felületén (12a) lévő mélyedésbe (12b) kapcsolódhat. A zárhengerben lényegében a kulcs (32) bedugási irányával párhuzamosan van egy axiális tolóelein. (20) , amit a kulcsnak egy menesztőfelüelte (32i) meneszt. Amikor a kulcs (32) be van dugva, akkor a zárlattartó csapot (30) csak úgy lehet eltolni, hogy a menesztőfelületnek (32i) a kulcs (32) hosszirányában elfoglalt megfelelő helyzete révén a bedugott kulcs (32) az axiális tolóelemet • · • · • ·· · • ·

67132

- 2 előremeghatározott helyzetbe állítja.

A találmány szerinti zárberendezésben több zárhenger van. Legalább az egyik zárhenger abban tér el a többi közül legalább egy másik zárhengertől·, hogy a találmány szerint van kialakítva. Az ehhez a zárhengerhez tartozó kulcs - fölérendelt kulcsként működtetheti a másik zárhengert is.

A találmány szerinti kulcs (32) menesztőfelületét (32i) egy hosszirányú horonynak (32h) a kulcshegy felé eső vége képezi, amely horony (32h) a kulcshegy felé eső végtől a kulcshegy felé halad és a kulcs egyik oldalfelületében (32c), különösen a vezérpályát (32e) tartalmazó oldalfelületében (32c) van kiképezve.

A találmány szerinti eljárás során a rendelkezésre álló zárhenger alapján egy nyerskulcsot megfelelő hosszirányú horonnyal látunk el.

(3. ábra)

(f • · · · · » ♦ • · « · · · • · · « 4 · · · 9 • « · · ·· · · · ·

57.110/KL

S.H.G. & K.

Budapest Nem»etközí Iroda rt.r;rp._:Si, Dalszínházu. 10.

153-3733, Fax: 153-3664

67132

Közzététel //SzC^

Γ % /^/c '6

Zárhenger, az ilyen zárhengereket tartalmazó zárberendezés, valamint kulcs a zárhengerhez és eljárás zárhengerből és kulcsból álló kombináció előállítására

Aug. Winkhaus Gmbh & Co., TELGTE, C‘ t•MÉMET

Feltalálók: SCHWAMMKRUG Werner, DAXWEILER; CV=

SIENERT Dieter, SENDEN, D Zr

SCHUNCK Alfréd, MŰNSTER, C>£~

JJÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Bejelentés napja: 1993. 05. 13.

Elsőbbsége: 1992. 05. 14. (P 42 15 856.7)

NÉMETSZÖVETSÉÜ1 KÖZTÁRSASÁG _η ·«·······

- 2 - ...........

A találmány tárgya zárhenger az ilyen zárhengereket tartalmazó zárberendezés, valamint kulcs a zárhengerhez és eljárás zárhengerből és kulcsból álló kombináció előállítására. A zárhenger zárhengerházból, zárhengermagból és legalább egy rugónélküli, zárlattartó csapból áll. A házban van egy belső kerületi felülettel határolt furat. A zárhengermagot a ház furatában egy forgás tengely körül el lehet forgatni. A zárhengermagban van egy kulcs-csatorna, ami a zárhengermag egyik végén lévő kulcsbevezető végtől kiindulva a forgástengellyel lényegében párhuzamos és aminek legalább az egyik oldalfelületében illesztett profilú kulcsok befogadása végett van legalább egy, a forgástengellyel közelítőleg párhuzamos, változó szintű vezérpálya. A zárhengermag legalább egy vezetőfuratában van egy zárlattartó csap. A vezetőfurat mértani tengelye közelítőleg, a forgástengelyre merőleges zárlattartási síkban van és a vezérpályához vezet. A zárlattartó csap a vezetőfuratban annak mértani tengelye irányában eltolható és - egy illesztett profilú és titkos kulcsnak a zárhengermag forgási alaphelyzetében való bedugása után kioldás! helyzetbe van beállítva vagy ebbe a helyzetbe beállítható. A zárlattartó csap ebben a kioldási helyzetben lehetővé teszi a zárhengermag kívánt funkciókiváltó elforgatását a forgástengely körül, míg egy illesztett profilú, de nem titkos kulcs bedugásakor reteszelő helyzetbe állítható, amelyben meggátolja a zárhengermag elforgatását a funkció kiváltó helyzetbe .

Ilyen zárhenger ismeretes a DE-PS 31 23 511 sz. és a DE-OS 20 03 059 sz. leírásból. Az ismert zárhengerek a gyakorlatban kiválóan beváltak.

Találmányunk célja az egyre fokozódó biztonsági igények miatt a zárási biztonság további növelése.

Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a zárhengermagnak egy, a forgástengellyel· párhuzamos tolócsatornájában eltolható egy menesztőűtközővel ellátott, axiális tolóelem. Ezt a tolóelemet egy rugó a kulcs bedugási végéhez közeli záróhelyzetbe előfeszíti. A tolóelemet a belépő, illesztett profilú és titkos kulcsnak a menesztőütközőhöz közelíthető menesztőfelülete axiálisan egy kioldási helyzetbe tolhatja el. Az axiális tolóelem záróhelyzetben meggátolja a zárlattartó csap eltolását a csap vezetőfuratában és kioldási helyzetben lehetővé teszi a zárlattartó csap eltolását.

A találmány egy másik kiviteli alakjánál a zárhenger ugyancsak zárhengerházból, zárhengermagból és legalább egy rugónélküli, zárlattartó csapból áll. A házban van egy belső kerületi felülettel határolt furat és a belső kerületi felületben van egy mélyedés. A zárhengermagot a ház furatában egy forgástengely körül el lehet forgatni. A zárhengermagban van egy kulcs-csatorna, ami a zárhengermag egyik végén lévő kulcsbevezető végtől kiindulva a forgástengellyel· lényegében párhuzamos és aminek legalább az egyik oldalfelületében illesztett profilú kulcsok befogadása végett van legalább egy, a forgástengellyel közelítőleg párhuzamos, változó szintű vezérpálya. A zárhengermag legalább egy vezetőfuratában van egy zárlattartó csap. A vezetőfurat mértani tengelye közelítőleg a forgástengelyre merőleges zárlattartási síkban van és a vezérpályához vezet. A zárlattartó csap a vezető • Itt» furatban annak mértani tengelye irányában eltolható és a zárhengermag alaphelyzetében a csap külső vége egy szintben van a mélyedéssel. A zárlattartó csap eltolási mozgását egyrészt egy belső csapvég és egy illesztett profilú kulcs vezérpályája közötti kölcsönhatás, másrészt egy külső csapvég és a mélyedésnek a belső kerületi felülettel határos felülete közötti kölcsönhatás vezérli.

Ez a vezérlés a következőképpen megy végbe: a zárhengermag forgási alaphelyzetében a belső csapvég és egy illesztett profilú és titkos kulcs vezetőpályája közötti kölcsönhatás révén a zárlattartó csap külső csapvége kifelé, a belső kerületi felületben lévő mélyedés irányába tolódik el, amely mélyedés forgási alaphelyzetben a külső csapvéggel egy egyenesben van.

Egy illesztett profilú és titkos kulcs bedugása után a zárhengermagnak a forgási alaphelyzetből való, ezt követő elforgatásakor a zárlattartó csapot a mélyedés határoló felülete a kulcscsatorna irányában, befelé eltolja és eközben a belső csapvég közeledik a vezérpályának a mélyedés helyzetéhez helyzetben illesztett szintcsapdájához.

Illesztett profilú, de nem titkos kulcs bedugása után a zárlattartó csap a vezérpálya és a mélyedés határoló felülete közé beszorulva megakadályozza a zárhengermag elforgatását.

A zárhengernek ennél a kiviteli alakjánál a feladatot úgy oldjuk meg hogy a zárhengermagnak egy, a forgástengellyel párhuzamos tolócsatornájában eltolható egy menesztőütközővel ellátott, axiális tolóelem. Ezt a tolóelemet egy rugó a kulcs bedugási végéhez közeli záróhelyzetbe előfeszíti. A tolóelemet a

4 4 4 »4 • 4 · 4 44 • · · *444· • ♦ 44* · 44· belépő, illesztett profilú és titkos kulcsnak a menesztőütközőhöz közelíthető menesztőfelülete axiálisan egy kioldási helyzetbe tolhatja el. Az axiális tolóelem záróhelyzetben a zárlattartó csapot egy külső helyzetben és így a mélyedéssel a mag elfordulását gátló kapcsolódásban tartja. Kioldási helyzetben lehetővé teszi a zárlattartó csapnak a háztól távolodó mozgását, amivel a vezérpálya szintcsapdájához közeli, belső helyzetbe kerülhet.

A 34 24 336 sz. német leírásból ismeretes egy zárhenger, amelynél a zárhengermag a szokásos módon, a kulcsperem révén vezérelt, rugó terhelésű zárlattartó csappárokkal zárható, amik a titkos illesztésű kulcs bedugásakor választósíkjaikkal besorolnak a zárhengermag és a zárhenger ház közötti válaszfelületbe. A zárhengermagban már itt is van egy axiális tolóelem, ami egy rugóterhelésű zárlattartó csappár magoldali zárlattartó csapjával működik együtt. Az axiális tolóelemet egy rugó a zárcsatorna bemenetének irányában, axiálisan előfeszíti és egy, a hozzátartozó kulcson kialakított borda révén, mégpedig a borda elülső vége révén a kulcs becsúsztatásakor axiálisan el lehet tolni. Az axiális tolóelem alaphelyzetében a magoldali zárlattartó csapon lévő, gyűrűalakú horonyba kapcsolódik, úgyhogy az eltolás ellen rögzítve van. A hozzátartozó kulcs becsúsztatásakor először a kulcson lévő borda elülső vége az axiális tolóelem egy ütközőfelületéhez ér. így a tolóelem eltolódik és ennek az eltolódásnak a során a betüremlő része szembekerül a magoldali zárlattartó csappal. Ezután a magoldali zárlattartó csap a kulcsheggyel és a kulcsperemmel eltolható. A magoldali zárlattartó csap tényleges eltolása végett a kulcsot még beljebb kell csúsztatni. A kulcs — — ··«· ··· · ·« · ezen további becsúsztatásakor az axiális tolóelem továbbtolódik.

Annak érdekében, hogy az axiális tolóelemnek ezen továbbtolásakor a magoldali zárlattartó csap továbbra is eltolható maradjon - a kulcs további becsúsztatása ugyanis ennek a csapnak az eltolását célozza - az axiális tolóelem betüremlését olyan hosszúra kell méretezni, hogy a magoldali zárlattartó csap a kulcs egész hátralévő becsúsztatási útja alatt (vagyis az alatt a becsúsztatási út alatt, ami a kulcshegy által az axiális tolóelemre gyakorolt hatás kezdetével kezdődik és csak a kulcsnak a kulcscsatornába való teljes becsúsztatásával végződik) a betüremlés közelében maradjon.

Egészen mások a viszonyok a találmány szerinti kiviteli alaknál. Itt a rugó nélküli zárlattartó csapot a kulcs lehúzott állapotában az axiális tolóelem rögzíti, mégpedig egy külső helyzetben, úgyhogy a kulcs becsúsztatásakor a kulcs a csapot egyáltalán nem érinti. A kulcsot tehát teljesen be lehet csúsztatni a kulcscsatornába anélkül, hogy kölcsönhatásba kerülne a legalább egy, rugó nélküli zárlattartó csappal. Ezért teljesen közömbös az is, hogy a kulcs a kulcsbecsúsztatási út melyik fázisában meneszti az axiális tolóelemet. Elegendő, ha a kulcs az axiális tolóelemet röviddel a kulcs becsúsztatási útjának vége előtt éppen annyira meneszti, hogy rögzítési helyzetéből átálljon kioldási helyzetbe. Az axiális tolóelem kioldási helyzetére csak akkor van szükség, amikor a kulcs becsúsztatása után megkezdődik a zárhengermag elfordítása a zárhengerházhoz képest. Ezért a találmány szerinti kiviteli alaknál nincs szükség arra, hogy az axiális tolóelem hosszának nagyobb axiális részén a zárlattartó • · · ········· • · · · · · · • · · · · · • · · · ····* ···· ··· · · · · csap kioldásához legyen kiképezve.

Elegendő, ha az axiális tolóelem csak olyan hosszon van a rugó nélküli zárlattartó csap kioldásához kiképezve, hogy egyetlen - a teljesen bedugott kulcs által kikényszerített - helyzetben teszi lehetővé a rugó nélküli zárlattartó csap kioldását, amit követően a hengermag forgatása révén a csap betolódó mozgást végez.

A zárlattartó csap és az axiális tolóelem közötti reteszelő és kioldó hatást az teszi lehetővé, hogy a zárlattartó csap és az axiális tolóelem a zárhengermagban előnyös módon egymást keresztezőén van elhelyezve. Az axiális tolóelem reteszlő helyzetében a tolóelem benyúlik a zárlattartó csap egyik mélyedésébe és az axiális tolóelem kioldás! helyzetében a zárlattartó csap a tolóelemnek egy mélyedése révén eltolható.

A zárlattartó csap mélyedése előnyös módon úgy van az axiális tolóelem egy profiljához illesztve, hogy a zárlattartó csap az axiális tolóelem reteszelő helyzetében lényegében játék nélkül helyezkedik el a vezetőfuratában és/vagy a tolóelem mélyedése úgy van a zárlattartó csap egy profiljához illesztve, hogy a zárlattartó csap eltolása a vezetőfuratában az axiális tolóelemnek csak egyetlen, meghatározott - az axiális tolóelem kioldási helyzetének megfelelő - helyzetében lehetséges.

Az axiális tolóelem és/vagy a zárlattartó csap profilja előnyös módon henger alakú és a rajtuk lévő mélyedések előnyös módon gyurúalakúak. Ez különösen eggyszerúvé teszi az axiális tolóelem és a zárlattartó csap gyártását és szerelését.

A kulcs menesztőfelületén előnyös módon a menesztőfelületnek • · · · • · · · · • · · «···· • · · · « · · a kulcs hegye felé eső végétől a kulcs hegye felé irányuló, hosszirányú horony van a kulcs egyik oldalfelületében, elsősorban a vezérpályát tartalmazó oldalfelületében és az axiális tolóelemen van egy, a kulcscsatorna irányába kiugró menesztőütköző, ami a kulcscsatornába való bedugáskor a hosszirányú horonyba kerül. Ez lehetővé teszi az axiális tolóelem menesztését a kulcs által.

Ennek a megoldásnak van egy különös előnye a DE-OS 34 24 336 sz. német leírásból ismert megoldáshoz képest, ami szerint a kulcs menesztőfelületét a kulcs hegye felé eső végen, a kulcs széles oldalán elhelyezett borda képezi. A hosszirányú hornyot úgy lehet elhelyezni, hogy a kulcs hegyétől távolabb eső vége a kulcs bedugott helyzetében mindenképpen a kulcscsatornán belül legyen. így nincs lehetőség arra, hogy a hosszirányú horonynál bedugott huzallal az axiális tolóelem menesztőütközőjére hatva illetéktelenül előkészítsék a zárhengermag működési elforgatását. A DE-OS 34 24 336 sz. leírás szerinti, ismert kiviteli alaknál más a helyzet. Itt a borda lereszelése útján - aminek a hegyhez közeli vége menesztőfelületként kell, hogy szolgáljon - egyszerű módon hozzá lehet férni az axiális tolóelem menesztőütközőjéhez, mivel ezt a bordát a kulcscsatorna egy megfelelő hosszirányú hornyának kell befogadnia és a borda lereszelése esetén ez a hosszirányú horony szabaddá válik.

A találmány szerinti megoldás emellett növeli a zárás variációs lehetőségeit. Minden további nélkül belátható, hogy a 20 03 059 sz. német leírás vagy 31 23 511 sz. német szabadalom szerinti zárhengernél a találmány szerinti egy vagy több rugó

• ·

nélküli zárlattartó csappal együttműködő axiális tolóelem beépítése révén a zárási variációk száma jelentősen növelhető azáltal, hogy az axiális tolóelem egy vagy több rugó nélküli zárlattartó csapot vagy valamennyi zárlattartó csapot befolyásolja, továbbá azáltal, hogy a zárhengert és/vagy a hozzátartozó kulcsot az axiális tolóelem menesztőütközőjének helyzetváltoztatása útján és/vagy a hozzátartozó illesztett profilú és titkos kulcs menesztőfelületének helyzetváltoztatása útján változtatjuk. Ennek különös jelentőséé van a zárberendezésekben való alkalmazás esetén is. Ezen túlmenően a találmány jelentősen javítja a védelmet a zárhenger maghúzási módszerrel történő, illetéktelen feltörése ellen. Ha ugyanis a kulcs lehúzott állapotában az axiális tolóelem egy vagy különösen több zárlattartó csapot egy külső helyzetben tart - úgy, hogy a zárlattartó csapok egy, illetőleg több mélyedésbe kapcsolódnak akkor ez a kapcsolódás ellene hat a maghúzásnak. A rugó nélküli zárlattartó csapok házoldali végei ekkor ugyanis egy maghúzási kísérlet - különösen az úgynevezett dugóhúzómódszer szerinti maghúzási kísérlet - esetén bemélyednek a zárhengerház belső kerületi felületének adott mélyedéébe, különösen akkor, ha a mélyedés illetőleg mélyedések axiális irányban határolva van(nak). Ekkor a rugó nélküli zárlattartó csapok a ház belső kerületi felülete és axiális tolóelem közé beszorulnak. Ez a beszorulás legkésőbb akkor következik be, amikor egy kihúzási mozgás során egy zárlattartó csap a házhoz közeli végével a mélyedés egy axiális határolásába ütközik.

A tolócsatornát előnyös módon a kulcscsatornától elválasz10 • · « ··««*·««· • · ·· » · « • · · 1 · · • · · · ····· ·««· ··· · ·· · tott axiális furatként lehet kialakítani, amit a kulcscsatornával csak hosszának egy részén köt össze egy áttörés. Ez az áttörés lehetővé teszi a menesztő kapcsolódást a kulcs és az axiális tolóelem között. Ilymódon megmarad az axiális tolóelem megbízható és beszorulással nem járó vezetése a tolócsatornában.

Az áttörés az axiális tolóelem és a zárlattartó csap közötti összeköttetés védelme végett egyik végén, vagy a kulcs bedugása felé eső végén előnyös módon zárt. A másik irányban a nyílás előnyös lehet a gyártás szempontjából.

Az axiális tolóelem menesztőütközőjét előnyös módon egy ütközőszeg képezi, ami átmegy az áttörésen és amit adott esetben az axiális tolóelem egy átmérős furata fogad be.

Az áttörés - gyártástechnikai okokból - előnyös módon a zárhengermagnak egészen a külső kerületi felületéig folytatódik.

Az axiális tolóelemre ható rugós elem előző módon egy nyomó csavarrugó, ami a tolócsatorna egyik végére támaszkodik. A magbefogadó furat belső kerületi felületén lévő mélyedést, ami a legalább egy zárlattartó csap kapcsolódásához szolgál, előnyös módon a forgástengellyel párhuzamos, hosszirányú vályú képezi, ami legalább az egyik végén axiális irányban nyitott. A vályú üregelés, fúrás vagy más útján történő előállítása szempontjából nagyon előnyös, hogy ez a vályú az egyik végén nyitott.

A korábban említett szempont - a zárhengermagkihúzás elleni védelme - miatt másrészt a mélyedést axiális irányban előnyös módon a csap külső végével együttműködő, kihúzásgátló felület határolja. Ha a zárhengerben több rugó nélküli zárlattartó csap van és ha az összes csapot vagy legalább azoknak egy részét a

zárhengermag kihúzás elleni biztosítására fel akarják használni, akkor ajánlatos, hogy a magbefogadó furat belső kerületi felületében lévő mélyedések axiális mérete közelítőleg azonos legyen a megfelelő külső csapvég axiális méretével.

Amint ez önmagában ismeretes a belső és/vagy a külső csapvég előnyös módon közelítőleg részgömb-felületként van kiképezve. A csapvégek felülete lehet azonban más alakú is. Csak az fontos, hogy a belső csapvég a kulcs széles oldalán lévő, változó szintű vezérpályával bütyökszerűen együttműködjön és hogy a zárlattartó csap külső vége a magbefogadó furat belső kerületi felületében lévő megfelelő mélyedéssel bütyökszerűen együttműködjön, amikor a zárhengermag forgómozgása megkezdődik. A zárlattartó csapok belső végeinek bütyökszerű együttműködése a változó szintű vezérpályával akkor következik be, amikor a zárhengermagot a kulcs lehúzásához szolgáló nullahelyzetébe forgatták, majd a kulcsot lehúzták és a korábban a zárhengermag elforgatásakor radiálisán befelé vezérelt zárlattartó csapoknak ismét radiálisán kifelé kell tolódniuk egy olyan helyzetbe, amelyben az axiális tolóelem visszatér reteszelő helyzetébe és a zárlattartó csapot, illetőleg csapokat külső helyzetében (helyzetükben) reteszeli.

A zárhenger előnyös módon járulékosan rugóterhelésű csapos zárlattartókkal vannak kialakítva, amik egy-egy magcsapból és házcsapból állnak. Ezek a csapok a zárhengermag forgási alaphelyzetében (nullahelyzet) egy tengelybe esenk és válaszfelületeikkel felfekszenek egymásra. Ezeket a válaszfelületeket azután egy fogazott kulcsperem a belső kerületi felülethez állítja, ha a helyes titkos profilú kulcsot használják.

<·« • »

- 12 - ...........

Az előbb leírtakból világos, hogy a találmány elvileg ugyan kivitelezhető úgy is, hogy egyetlen rugó nélküli zárlattartó csap egy axiális tolóelemmel működik együtt, de az előnyös kiviteli alaknál több zárlattartó csap van a kulcsnak legalább az egyik oldalán és ezeket a zárlattartó csapokat - amennyiben a kulcsnak ugyanazon az oldalán vannak - egy közös axiális tolóelemmel lehet befolyásolni.

Gyártás- és szereléstechnikai okokból a zárlattartó csapok hossza előnyös módon azonos és a belső kerületi felület csapokhoz hozzárendelt mélyedéseinek, valamint a vezérpálya szintcsapdáinak mélysége azonos. Nem zárható ki azonban, hogy a variációs lehetőségek számának további növelése érdekében különböző hosszúságú zárlattartó csapokat alkalmaznak és ennek megfelelően a mélyedések és szintcsapdák mélysége is többféle.

A zárhengergyártó gyártási programjában nagyon fontos, hogy az egy gyártósorról lekerülő zárhengerek ne zárjanak egyformán, vagyis ne lehessen ezeket ugyanazzal a kulccsal zárni vagy legalábbis csak olyan ritkán forduljanak elő egyformán záró zárhengerek, hogy e zárhenger találkozása egy vele egyformán záró másik zárhenger kulcsával a valószínűségelméleti szabályok szerint nem várható. Ezért a találmány szerinti zárhenger - adott esetben további megkülönböztető jellemzők mellett - előnyös módon abban különbözik az azonos alapfelépítésű zárhengerektől, hogy a hozzátartozó kulcs menesztőfelületének axiális helyzete eltérő és/vagy az adott axiális tolóelemen lévő menesztőütköző axiális helyzete eltérő.

Ha a találmány szerinti zárhengereket zárberendezések *·.·«· ·ί, » • 9 » «· V • · · · · «·»·· «··« ··· * '·4 előállításához alkalmazzák, akkor a zárberendezés legalább egy zárhengere és ennek titkos kulcsa a találmány szerinti kialakítás révén - adott esetben további megkülönböztető jellemzők mellett eltér a zárberendezés legalább egy másik zárhengerétől, annak titkos kulcsától. Ez azt jelenti, hogy legalább egy zárhenger zárhengermagjának egy, a forgástengellyel párhuzamos tolócsatornájában van egy menesztőütközővel ellátott, eltolható axiális tolóelem. Ezt a tolóelemet egy rugóelem a kulcs bedugási végéhez közeli reteszelő helyzetbe előfeszíti. A tolóelem a bevezetett, illesztett profilú és titkos kulcsnak a menesztőütközőhöz közelíthető menesztőfelületével egy kioldó helyzetbe axiálisan eltolható. Az axiális tolóelem reteszelő helyzetében megakadályozza a zárlattartó csap eltolását annak vezetőfuratában és kioldási helyzetében lehetővé teszi a zárlattartó csap eltolását a vezetőfuratban.

A találmány szerinti több zárhengerből egy zárberendezést előnyős módon úgy lehet felépíteni, hogy a több zárhenger körül legalább az egyik - adott esetben más megkülönböztető jellemzők mellett abban tér el a többi zárhenger körül legalább egy másik zárhengertől, hogy a hozzájuk tartozó titkos kulcsok menesztőfelületeinek axiális helyzete eltérő és/vagy az ezek által a menesztőfelületek által működtetett menesztőütközők axiális helyzete eltérő; továbbá egy magasabb szinten biztosított zárhengerben - amihez egy fölérendelt kulcs tartozik - az axiális tolóelem a zárlattartó csap eltolását egy szűkebb axiális kioldási helyzettartományban teszi lehetővé és egy alacsonyabb szinten biztosított zárhengerben - amihez egy alárendelt kulcs

A ···· 9·· » tartozik - az axiális tolóelem a zárlattartó csap eltolását egy nagyobb axiális kioldási helyzettartományban teszi lehetővé.

Védelemnek kell fennállnia a találmány szerinti zárhengerhez alkalmas kulcsok alkalmazása terén is. Evégett a kulcs menesztőfelületét a kulcs egyik oldalfelületén kialakított, hosszirányú horonynak a kulcs hegye felé eső vége képezi. Ez a horony ettől a horonyvégtől a kulcs hegye felé halad. Ez a hosszirányú horony előnyös módon a kulcsnak azon az oldalfelületén van, amelyiken a vezérlőpálya van. Korábban, a zárhenger kezelésének leírásakor már utaltunk arra, hogy milyen biztonságtechnikai előnyökkel jár, ha a kulcs menesztőfelületét a kulcs hegye felé haladó hosszirányú horony képezi.

A találmánynak tárgya továbbá eljárás a zárhengerből és a hozzátartozó, titkos profilú kulcsból álló kombináció előállítására. Az eljárás során olyan rendelkezésre álló zárhengerből indulunk ki, amelynél az axiális tolóelem reteszelő helyzete előre adott és a menesztőütköző helyzete előre adott. Az illesztett profilú, nyerskulcsot ellátjuk egy hosszirányú horonnyal, aminek a kulcs hegyétől távolabbi vége a menesztőütközővel együttműködő menesztőfelületként szolgál olymódon, hogy a kulcsnak a kulcscsatornába való teljes bedugása után az axiális tolóelem kioldási helyzetben van. Ha itt a rendelkezésre álló zárhenger-ről beszélünk, akkor ez nem jelenti azt,hogy a zárhengernek fizikailag jelen kell lennie. Elegendő, az is, ha a zárhenger csak a tervdokumentáción van meg. Ezután a nyerskulcson elvégezhetjük a további megmunkálást, vagyis egy, vezérpályaként alkalmas hosszanti szakaszon kialakítjuk a

szintcsapdát vagy szintcsapdákat, a kulcs peremén elkészítjük a bevágásokat és bemérjük a profilt meghatározó hosszirányú hornyokat.

Találmányunkat annak példaképpen! kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül az

1.

ábra a találmány szerinti zárhenger vázlata, a kulcs le van húzva,

2.	ábra az 1.
3.	ábra az	1.
	profilú	és

ábra

4.

titkos kulccsal, a ábra II-II vonala szerinti metszet, ábra szerinti zárhenger bedugott illesztett a 3. ábra Iv-IV vonala szerinti metszet, az

5.

ábra a találmány szerinti zárhengernek a furattengelyt és a zárperemet tartalmazó metszete, a

6.

ábra az 5. ábra VI-VI vonala szerinti metszet, a zárhengermag elfordulási alaphelyzetében bedugott titkos kulccsal, a ábra a 6. ábrával megegyező metszet, a zárhengermag részelforgatása után, a

8.

ábra a 6. ábrával megegyező metszet, lehúzott kulccsal, a

9.

ábra az 5 .

ábrával megegyező hosszmetszet, bedugott, illesztett profilú, de nem titkos kulccsal, a

10. ábra a 9.

ábra X-X vonala szerinti metszet,

11. ábra a találmány szerinti zárhengerbe illő kulcs oldalnézete, a

- 12. ábra a 11. ábra XII-XII vonala szerinti metszet, a

- 13. ábra a 11. ábra XIII-XIII vonala szerinti metszet, a

- 14-15a. ábra a találmány szerinti zárhengerek alkalmazásával felépített zárberendezés szerkezetének vázlata, a

- 16. ábra a 15. ábra szerinti zárberendezéshez tartozó zárhenger egy gyakorlati kiviteli alakja.

Az 1-4. ábrán látható egy 10 zárhengerház. Ebben a zárhengerházban van egy hengermagbefogadó 12 furat, aminek van egy kerületi 12a felülete. Ahengermagbefogadó 12 furatba egy 16 kulcscsatornával ellátott 14 zárhengermag van behelyezve. A zárhengermagban a 16 kulcscsatornával párhuzamosan van egy 18 tolócsatorna. A 18 tolócsatornában van egy axiális 20 tolóelem, amit egy lényegében hengeres szeg képez. A. 18 tolócsatorna két végét a 22, illetőleg 24 záródugó zárja le. Az egyik, 22 záródugó az axiális 20 tolóelem számára, annak reteszelő helyzetében, ütközőt képez, míg a másik 24 záródugóra egy nyomó 26 csavarrugó támaszkodik. A 16 kulcscsatorna hosszirányú kiterjedésére lényegében merőlegesen helyezkedik el egy 28 vezetőfurat, amiben egy rugónélküli zárlattartó 30 csap van.

A 3. ábra szerint a 16 kulcscsatornába egy illesztett profilú és titkos 32 kulcs van bedugva. Ennek a kulcsnak van 32a kulcslapja és egy 32b kulcsszára. A 32b kulcsszárnak két, 32c és 32d oldalfelülete van. A 32c oldalfelületen egy változó szintű 32e vezérpálya van kiképezve. Ebben a 32e vezérpályában van egy 32f szintcsapok, amibe a rugó nélküli zárlattartó 30 csap kapcsolódik. A 30 csapnak a 32f szintcsapdával szemben egy részgömb-alakú 30a csapvége van. Amint tovább a 4. ábrán látható, a zárlattartó 30 csap másik, ugyancsak részgömbalakú 30b csapvége a zárhenger 12 furatának belső kerületi 12a felületében lévő 12b mélyedésbe kapcsolódik. A 3. ábrán látható, hogy amikor a 30b csapvég a 12b mélyedésbe kapcsolódik, akkor a másik 30c csapvég nem kapcsolódik a 32f szintcsapdába. Ha a 3. és 4. ábra szerinti a 32 kulcsot bedugva a 14 zárhengermagot elforgatják, akkor a zárlattartó 30 csap radiálisán befelé eltolódik. Ezáltal a 4. ábra szerint bekövetkezik a részgömb-alakú 30b csapvég és a 12b mélyedés bütyökszerű együttműködése és ennek során a zárlattartó 30 csap a szintcsapda irányában eltolódik annyira, hogy részgömb-alakú 30a csapvége felfekszik a 32f szintcsapda aljára. Ezután a részgömb alakú 30b csapvég radiálisán befelé annyira visszahúzódik, hogy a belső kerületi 12a felületre vagy felfekszik vagy ettől kis radiális távolságban szembenáll. A 14 zárhengermagot ezután a 32 kulcs továbbiorgatásával lehet forgatni.

A 32b kulcsszárba a 32g kulcshegy mellett egy hosszirányú 32h horony van bemarva, aminek a vége 32i menesztőfelületként van kiképezve. Az 1. és 3. ábrán látható, hogy az axiális 20 tolóelemen van egy 20b menesztő ütköző, ami az axiális tolóelemben átmérősen átmegy és aminek a 3. ábrán jobb oldali vége a 32 kulcs 32i menetszőfelületére fekszik fel. A 20b menesztő ütköző a 14 zárhengermag egy 14b áttörésében axiálisan mozgathatóan van elhelyezve.

Amíg az 1. ábra szerint - amikor a kulcs nincs bedugva - az axiális 20 tolóelem a 26 csavarrugó hatására legfelső, a 22 záródugó által meghatározott helyzetet foglalja el, addig a 3. ábra szerint - amikor a 32 kulcs a 16 kulcscsatornába be van dugva - a 20b menesztő ütközőt a 32i menesztőfelület lefelé • · mozdítja el, úgyhogy az axiális 20 tolóelem is - a 26 csavarrugó ellenében - lefelé tolódik el.

Az axiális 20 tolóelemen - amint ez az 1. ábrán látható . van egy gyurualakú 20c mélyedés, ami az 1. ábra szerinti helyzetben a zárlattartó 30 csapon kívül van. A 3. és 4. ábrán látható, hogy a zárlattartó 30 csapon van egy gyurualakú 30d mélyedés. A 2. ábrán jól látható, hogy amikor a kulcs le van húzva, vagyis amikor az axiális 20 tolóelem legfelső helyzetében, tehát reteszelő helyzetben van, akkor az axiális 20 tolóelem teljes keresztmetszetű axiális része a zárlattartó 30 csap gyurualakú 30d mélyedésébe kapcsolódik, úgyhogy a zárlattartó 30 csap reteszelve van a 2. ábrán ábrázolt radiálisán legkülső helyzetében.

Amikor az illesztett profilú és titkos kulcs a 3. és 4. ábra szerint be van dugva, akkor a kulcsnak a 20b ütközőszegre kifejtett menesztő hatása az axiális 20 tolóelemet annyira elviszi lefelé, hogy gyurualakú 20a mélyedése most már a zárlattartó 30 csapnál van. Ekkor a zárlattartó 30 csapot - amint ez a legjobban a 4. ábrán látható - a 4. ábra szerinti radiálisán legkülső helyzetéből radiálisán befelé lehet tolni annyira, hogy a részgömb alakú 30a csapvég a 32 kulcs 32f szintcsapdájába kapcsolódjon.

Ha a kulcs a 3. és 4. ábra szerint be van dugva, akkor a 14 zárhengermagot csak abban az esetben lehet a 10 zárhengerházhoz képest elforgatni, ha az axiális 20 tolóelem gyurualakú 20a mélyedése a 28 vezetőfurathoz került. Ennek az a feltétele, hogy a 32i menesztőfelület a 32b kulcsszár mentén megfelelő helyzetet • · foglaljon el, vagy másképpen kifejezve: hogy a hosszirányú 32h horony hosszúsága megfelelő legyen.

Ha a kulcsot a kulcs bedugási vagy lehúzási helyzetéből vagyis a 14 zárhengermag forgási alaphelyzetéből vagy nullahelyzetéből - kiindulva a 32a kulcslapra gyakorolt hatással elforgatjuk, akkor a 30 zárlattartó csapot - amint ezt korábban már leírtuk - a gömb alakú 30b csapvég együttműködése a 12b mélyedéssel radiálisán befelé benyomja a 32b kulcsszár 32f szintcsapdájába. Minthogy a zárlattartó 30 csap rugó nélküli, ezért megmarad az így elért radiálisán belső helyzetben. A 4. ábra alapján minden további nélkül belátható, hogy a zárlattartó 30 csap radiális befelétolása után - amikoris a csap részgömb alakú 30c csapvége felütközött a 32f szintcsapda fenekére - a zárlattartó 30 csap a 4. ábra szerinti VQ teljes keresztmetszetű részével kapcsolódik az axiális 20 tolóelem gyűrűalakú 20c mélyedésébe. így az axiális 20 tolóelemet most már a zárlattartó 30 csap is biztosítja a kulcs bedugása révén elért, 3. ábra szerinti axiális helyzetében.

Ha egy későbbi időpontban, a 14 zárhengermag forgási alaphelyzetbe vagy nullahelyzetbe való visszaállítása után a 32 kulcsot a 16 kulcs-csatornából lehúzzák, akkor az axiális 20 tolóelem nem tudja közvetlenül követni a 32i felület felfelémozgását, mivel a zárlattartó 30 csap a VQ-szakaszával egyelőre meggátolja az axiális 20 tolóelem felfelémozgását. A kulcs visszahúzásakor azonban egyrészt a zárlattartó 30 csap részgömbalakú 30a csapvége, másrészt a 32f szintcsapda széle között bütyökszerű kölcsönhatás jön létre és ennek a * ·

- 20 kölcsönhatásnak a során a zárlattartó 30 csap ismét radiálisán kifelé tolódik abba a helyzetbe, amelyben az 1-4. ábrán ábrázolva van. Mihelyt a zárlattartó 30 csap újból elérte az 1-4. ábra szerinti helyzetet, az axiális 20 tolóelem a 26 csavarrugó hatására újból visszaugorhat az 1. ábra szerinti legfelső helyzetébe. Ezzel visszaállt az 1. és 2. ábra szerinti állapot.

Az 5. ábrán hosszmetszetben látható egy zárhenger, mégpedig egy U-alakú 110 zárhengerházzal rendelkező, kettős zárhenger gyakorlati kiviteli alakja, mégpedig a 3. és 4. ábra szerinti állapottal megegyező állapotban. Az azonos részeket a 3. és 4. ábrán használt hivatkozási jelekkel jelöltük, amikhez 100-at hozzáadtunk. Az axiális 120 tolóelem a 132 kulcsnak a kulcscsatornába történő teljes bedugásakor a nyomó 126 csavarrugó ellenében balra tolódik (az axiális 120 tolóelem jobb oldali vége és a 122 záródugó közötti távolságot nézzük). Ezzel olyan helyzet jön létre, amelyben az axiális 120 tolóelem gyűrűalakú 1201a 1201c mélyedései a rugó nélküli zárlattartó 1301-1304 csapoknál vannak, úgy hogy a 114 zárhengermagot a 132a kulcslappal el lehet forgatni. Látható még, hogy a 132 kulcs egy 1321 kulcsheggyel és egy fogazott 132m kulcsperemmel van kiképezve. A fogazott 132ro kulcsperem egy sor rugóterhelésű, csapos zárlattartó vezérlésére szolgál, amiket az 5. ábrán vázlatosan szaggatott vonallal jelöltünk. A 6. ábrán látható, hogy a rugóterhelésű, csapos zárlattartók egy-egy magoldali zárlattartó 1403b csapból, házoldali 1403a csapból és 1403c rugóból állnak. A 132m kulcsperemen a zárlattartó csapok hosszának megfelelő fogazással ellátott, titkos kulcs, bedugása estén az 1403a és 1403b csapok úgy vannak beállítva, hogy válaszsíkjuk egybeesik a belső kerületi 112a felülettel. így a 114 zárhengermagot a bedugott 132 kulccsal el lehet forgatni. Egyebekben a 6. ábra szerinti ábrázolás megegyezik a 4. ábra szerintivel. Minden további nélkül látható, hogy egy titkos 132 kulcs bedugásakor az axiális 120 tolóelem axiális beállítása révén is lehetséges a 114 zárhengermag elforgatása a 132 kulccsal, mivel a zárlattartó 1302 csap a gyűrűalakú 1202c mélyedésnél van, úgyhogy az axiális 120 tolóelem által való reteszelés nélkül szabadon eltolható és a részgömb alakú 1302b csapvégnek a 1122b mélyedés szélével való bütyökszerű kölcsönhatása révén a 114 zárhengermag elforgatásakor radiálisán befelé lehet tolni, miközben radiálisán belső, ugyancsak részgömb alakú 1302a csapvége belép a 132 kulcs 1322f szintcsapdájába.

Az 5. és 6. ábra szerinti kiviteli alaknál egyébként egy zárlattartó csap helyett több, zárlattartó 1301-1304 csap van. A zárlattartó csapok száma nem módosítja a zárhenger elvi működési módját az 1-4. ábra kapcsán leírt működési módhoz képest.

A 7. ábrán látható állapot a 6. ábra szerinti állapotból a

114 zárhengermagnak az óramutató járásával ellentétes irányú elfogatása útján jön létre. EközbeíVzárlattartó 1302 csap radiálisán befelé tolódott, úgyhogy teljes keresztmetszetű szakaszával kapcsolódik a gyűrualakú 1202c mélyedésbe.

A 8. ábrán látható állapot a 7. ábra szerinti állapotból a 132 kulcs teljes kihúzása útján jön létre. A 132 kulcs teljes kihúzása után az összes zárlattartó 1301-1304 csapot és így a 8. ábra szerinti zárlattartó 1302 csapot és a radiálisán belső csapvégeknek - tehát a nagyjából radiálisán belső zárlattartó ♦ · « 9 9 » · · · ·

1302a csapvégnek is - a bütyökszerű együttműködése a 132 kulcs 1321f-1324f szintcsapdáival radiálisán kifelé, a 8. ábrán látható helyzetbe tolja. így végül az axiális 120 tolóelein vissza tudott ugorni reteszelő helyzetbe, (amelyben az 5. ábra szerint az axiális 120 tolóelem jobb oldali vége a 122 záródugóra felfekszik és az egyes zárlattartó csapok gyűrűalakú mélyedései - amint ezt a 8. ábrán a gyűrűalakú 1302d mélyedés kapcsán ábrázoltuk befogadják az axiális 120 tolóelem egy-egy teljes keresztmetszetű szakaszát.)

A zárhengermag elforgatása ezáltal lehetetlenné van téve.

Látható, hogy a 114 zárhengermagot elforgatás elleni forgási alaphelyzetben vagy nullahelyzetben lehúzott kulcs esetén már nem csak a két-két 1403a, 1403b csap zárlattartása : biztosítja ., hanem kiegészítoleg a rugónélküli zárlattartó 1301-1304 csapok is, amik a jelenleg ismert megoldásoknál a kulcs lehúzott állapotában minden további nélküli nem járulnak hozzá a zárhengermag elforgatás elleni biztosításához. Utalunk arra, hnogy a 1122b stb. mélyedéseket - amint ez a 6. és 7. ábrán látható - a belső kerületi 112a felületben lévő süllyesztések képezik, úgyhogy a 8. ábra szerinti állapotban a 114 zárhengermag axiális kihúzását célzó kísérlet is kudarcra van Ítélve, mert egy ilyen kísérletnél a zárlattartó 1301-1304 csapokat a radiálisán külső csapvégeiknek az együttműködése a 1122b mélyedések határoló felületeivel radiálisán befelé kellene, hogy nyomja. Ezt azonban az axiális 120 tolóelem reteszelő hatása meggátolja és ezért beszorulás lép fel.

A 9. és 10. ábrán az 5. - 8. ábrával megegyező zárhenger

- 23 látható, ami azonban egy 132' kulcs van bedugva. A 132' kulcs profilja és peremfogazása megegyezik a 132 kulcsével, de a zárhenger nyitására nem alkalmas, mivel az 1321'f-1324'f szintcsapdák elrendezése a 132' kulcsban nem felel meg a csapelosztásnak és mivel a 132’h horony hossza megváltozott. Ennek következtében a 132' kulcs bedugott helyzetben a zárlattartó 1301-1304 csapok - amint ezt a 10. ábrán az 1302 csappal ábrázoltuk - reteszelve vannak, mégpedig azzal vannak reteszelve, hogy az axiális 120 tolóelem teljes keresztmetszetű szakaszokkal kapcsolódik a zárlattartó csapok gyűrűalakú mélyedéseibe (amint ezt a 10. ábrán az axiális 120 tolóelemnek a gyűrűalakú 1302d mélyedésbe való kapcsolódása mutatja).

A 11., 12. és 13. ábrán a 132 kulcsot részletesen ábrázoltuk. Ezeken az ábrákon jól látható a hosszirányú 132h horony elrendezés, aminek zárhengerenként eltérő hossza meghatározza a 132i menesztőfelület helyzetét és így a zár titkosságát részben meghatározza.

A 14., 15., 14a. és 15a. ábrán egy kis zárberendezés látható, ami egy főnöki szoba zárhengeréből (14. ábra) és egy titkárnői szoba zárhengeréből (15. ábra) áll. Ez a zárberendezés úgy van felépítve, hogy a főnök a 14. ábra szerinti 32 kulcsával működtetni tudja mind saját szobájának a 14. ábra szerinti zárhengerét, mind titkárnője szobájának 15. ábra szerinti zárhengerét, a titkárnő azonban 32' kulcsával csak saját szobjának 15. ábra szerinti zárhengerét tudja működtetni, a főnöki szoba 14. ábra szerinti zárhengerét azonban nem.

A 14. ábrán látható zárhenger és a hozzátartozó kulcs

teljesen - az ábrázolt állapot tekintetében is - megegyezik az 1. ábra szerintivel is ^így utalunk az ottani leírásra. A 15. ábra szerinti zárhenger módosítva van a 14. ábra szerintihez képest, mégpedig a következőképpen: meg van váltztatva az axiális 20' tolóelemben lévő gyurűalakú 20'a mélyedés hossza. Meg van változtatva továbbá a 32' kulcsban lévő hosszirányú 32'h horony hossza. Ezáltal a 32’i menesztőfelület helyzete is megváltozott a 32 kulcs 32i menesztőfelületének helyzetéhez képest. Látható, hogy a 15. ábrán a zárlattartó 30' csap a kulcs bedugott állapotában eltolható, mivel a meghosszabbított gyűrűalakú 20'c mélyedésnél, mégpedig ennek felső rész-szakaszánál van. A 32' kulcs, vagyis a titkárnő kulcsa tehát nyitni tudja a 15. ábra szerinti zárat, vagyis a titkárnő szobájának ajtajában lévő zárat.

Azt, hogy a főnök 32 kulcsa nyitni tudja a főnöki szoba ajtajában lévő zárat, nem igényel részletesebb magyarázatot. Ezzel kapcsolatban utalunk az 1-4. ábránál leírtakra.

Most a főnök a titkárnője szobájának ajtajában lévő zárat akarja kinyitni. Ezt a kísérletet a 15a. ábrán ábrázoltuk. Látható, hogy a 32 kulcsnak a 15a. ábra szerinti zárba történő bedugásakor az axiális 20' tolóelem kevésbé tolódik el, mint a 15. ábra szerinti 32' kulcs bedugásakor. Ugyanakkor a gyurűalakú 20'c mélyedés megnövelt hossza miatt a 32 kulcs bedugásakor a zárlattartó 30' csap még mindig a meghosszabbított 20'c mélyedésnél van, úgyhogy a főnök 32 kulcsával ki tudja nyitni a titkárnő szobájának ajtaját (15a. ábra).

Most a titkárnő a 15. ábra szerinti 32' kulcsával a főnök szobájának 14. ábra szerinti zárát akarja kinyitni. Ez az állapot a 14a. árán látható, ahol a zárhenger megegyezik a 14. ábra szerinti zárhengerrel, vagyis a főnök zárhengerével, de a titkárnő 32' kulcsa van bedugva.

A 14a. ábra szerint a 32' kulcs bedugásakor az axiális 20 tolóelem tovább tolódik lefelé, mint a 14. ábra szerinti helyes 32 kulcs bedugásakor. Ennek következtében az axiális irányban rövid gyűrűalakú 20c mélyedés kilép a zárlattartó 30 csap szakaszából, úgyhogy az axiális 20 tolóelem egy teljes keresztmetszetű szakasszal kapcsolódik a zárlattartó 30 csap gyűrűalakú 30d mélyedésébe (lásd a 2. ábrát). Ez azt jelenti, hogy a zárlattartó 30 csapot az axiális 20 tolóelem reteszeli, tehát nem tud kilépni a 12b mélyedésből, amikor 14 zárhenger megkísérli forgatni a bedugott 32' kulccsal. Olyan zárberendezésről van tehát szó, amiben van egy fölérendelt zárhenger a 14. ábra szerint a hozzátartozó 32 kulccsal és egy alárendelt zárhenger a 15. ábra szerint a hozzátartozó 32' kulccsal. Míg a 32 kulccsal mindkét - 14. és 15. ábra szerinti - zárhengert működtetni lehet, addig a 32' kulccsal csak a 15. ábra szerinti zárhengert lehet működtetni.

Végül a 16. ábrán a 15. ábra szerinti felépítésű zárhenger gyakorlati kiviteli alakja látható. Láthatóak - úgy, mint a 15. ábrán - a meghosszabbított gyűrűalakú 1201'c - 1204'c mélyedések, amik ugyanúgy hatnak, mint a zárhenger 15. ábra szerinti kiviteli alakjánál a meghosszabbított gyűrűalakú 20 ’c mélyedés.

A 16. ábra szerinti zárat tehát alárendelt zárként lehet például az 5. ábra szerinti zárhengerrel együtt alkalmazni.

Claims (26)

1. Zárhenger, ami áll egy zárhengerházból (10), amiben van egy belső kerületi felület (12a) által határolt furat (12), egy, a ház furatában (12) egy forgástengely körül elforgathatóan befogadott és egy kulcscsatornával (16) ellátott zárhengermag (14); a kulcscsatorna (16) a zárhengermag (14) egyik végén lévő kulcsbevezető végtől kiindulva a forgástengellyel lényegében párhuzamosan halad és illesztett profilú kulcsok (32) befogadására szolgál, amiknek legalább az egyik oldalfelületében (32c) legalább egy, a forgástengellyel közelítőleg párhuzamos változó szintű vezérpálya (32e) van kiképezve; a zárhengermagnak (14) legalább egy vezetőfuratában (28) van legalább egy, rugónélküli zárlattartó csap (30); a vezetőfurat (28) mértani tengelye közelítőleg a forgástengelyre merőleges zárlattartási síkban van és a vezérpályára (32e) fut ki; a zárlattartó csap (30) a vezetőfuratban (28) annak mértani tengelye irányában eltolható és a zárhengermag (14) egy forgási alaphelyzetében egy illesztett profilú és titkos kulcs (32) bedugása után egy kioldási helyzetbe van beállítva vagy abba bellítható és ebben a helyzetben lehetővé teszi a zárhengermag (14) kívánt funkciókiváltó elforgatását a forgástengely körül, míg egy illesztett profilú, de nem titkos kulcs (132') bedugásakor reteszelő helyzetbe állítható, amelyben meggátolja a zárhengermag elforgatását a funkciókiváltási helyzet irányában, azzal jellemezve , hogy a zárhengermagnak (14) egy «· · • ♦ · • ··· ·*· • ••· ···* · • · · • · · · • · t ···· • · · ·

- 27 forgástengellyel párhuzamos tolócsatornájában (18) van egy menesztőütközővel (20b) ellátott, eltolható, axiális tolóelem (20), amit egy csavarrugó (26) a kulcsbevezetési véghez közeli reteszelő helyzetbe előfeszít és amit a behatoló, illesztett profilú és titkos kulcsnak (32) a menesztőütközőhöz (20b) közelíthető menesztőfelülete (32i) axiálisan eltol egy kioldási helyzetbe és az axiális tolóelem (20) reteszelési helyzetében reteszeli a zárlattartó csap (30) eltolódását annak vezetőfuratában (28) és kioldási helyzetében lehetővé teszi a zárlattartó csap (30) eltolódását a vezetőfuratban (28).

2. Zárhenger, ami áll egy zárhengerházból (10), amiben van egy belső kerületi felület (12a) által határolt furat (12) és a belső kerületi felületben (12a) legalább egy mélyedés (12b) egy a ház furatában (12) egy forgástengely körül elforgathatóan befogadott és egy kulcscsatornával (16) ellátott zárhengermagból (14); a kulcscsatorna (16) a zárhengermag (14) egyik végén lévő kulcsbevezető végtől kiindulva a forgástengellyel lényegében párhuzamosan halad és illesztett profilú kulcsok (32) befogadására szolgál, amiknek legalább az egyik oldalfelületében (32c) legalább egy, a forgástengellyel közelítőleg párhuzamos változó szintű vezérpálya (32e) van kiképezve; a zárhengermagnak (14) legalább egy vezetőfuratában (28) van legalább egy, rugónélküli zárlattartó csap (30); a vezetőfurat (28) mértani tengelye közelítőleg a forgástengelyre merőleges zárlattartási síkban van és a vezérpályára (32e) fut ki; a zárlattartó csap (30) a vezetőfuratban (28) annak mértani tengelye irányában eltolható és a zárhengermag (14) egy forgási alaphelyzetében külső csapvégével (30b) a mélyedéssel (12b) egy egyenesben van; a zárlattartó csap (30) eltolódó mozgását egyrészt egy belső csapvégnek (30a) egy illesztett profilú kulcs (32) vezérpályájával (32e) való kölcsönhatása, másrészt egy külső csapvégnek (30b) a mélyedés (12b) belső kerületi felülettel (12a) határos határoló felületével való kölcsönhatása vezérli, mégpedig olymódon, hogy a zárhengermag (14) forgási alaphelyzetében a belső csapvégnek (30a) egy illesztett profilú és titkos kulcs (32) vezérpályájával (32e) való kölcsönhatása révén a zárlattartó csap (30) külső csapvégével (30b) a belső kerületi felület (21a) mélyedésének (12b) irányában, kifelé tolódik el, amely mélyedés (12b) forgási alaphelyzetben egy egyenesben van a külső csapvéggel (30b) és illesztett profilú és titkos kulcs (32) bedugása után, a zárhengermagnak (14) forgási alaphelyzetből való, ezt követő elforgatásakor a zárlattartó csapot (30) a mélyedés (12b) határoló felülete a kulcscsatorna (16) irányában, befelé eltolja és eközben a belső csapvég (30a) a vezérpálya (32e) szintcsapdájához (32e) közeledik, aminek a helyzete a mélyedés (12b) helyzetéhez van hozzáigazítva; egy illesztett profilú, de nem titkos kulcs (132') bedugásakor a zárlattartó csap (30) a vezérpálya (32e) és a mélyedés (12b) határoló felülete közé beszorulva megakadályozza a zárhengermag (14) elforgatását, azzal jellemezve, hogy zárhengermagnak (14) egy forgástengellyel párhuzamos tolócsatornájában (18) van egy menesztőütközővel (20b) ellátott, eltolható, axiális tolóelem (20), amit egy csavarrugó (26) a kulcsbevezetési véghez közeli reteszelő helyzetbe előfeszít és amit a behatoló, illesztett ·*

- 29 profilú és titkos kulcsnak (32) a menesztőütközőhöz (20b) közelíthető menesztőfelülete (32i) axiálisan eltol egy kioldási helyzetbe és az axiális tolóelein (20) reteszelési helyzetében a zárlattartó csapot (30) egy külső helyzetben és ezáltal a mélyedéssel (12b) a megforgatást reteszelő kapcsolódásban tartja és kioldási helyzetben lehetővé teszi a zárlattartó csapnak (30) a zárhenger háztól (10) távolodó mozgását a vezérpálya (32e) szintcsapdájához (32f) közeli, belső helyzetbe.

3. A 2. igénypont sezrinti zárhenger azzal jellemezve, hogy a zárlattartó csap (30) és az axiális tolóelem (20) a zárhengermagban (14) egymást keresztezőén van elhelyezve; az axiális tolóelem (20) reteszelési helyzetben a zárlattartó ecsap (30) mélyedésébe (30d) kapcsolódik és az axiális tolóelem (20) kioldási helyzetében a zárlattartó csap (30) a tolóelem (20) egy mélyedésével (20c) eltolható.

4. A 3. igénypont szerinti zárhenger azzal jellemezve, hogy a zárlattartó csap (30) mélyedése (30d) úgy van az axiális tolóelem (20) egy profiljához illesztve, hogy a zárlattartó csap (30) az axiális tolóelem (20) reteszelési helyzetében lényegében játék nélkül van vezetőfuratában (28) rögzítve és/vagy hogy a tolóelem (20) mélyedése (20c) úgy van a zárlattartó csap (30) egy profiljához illesztve, hogy a zárlattartó csap (30) eltolása a vezetőfuratában (28) az axiális tolóelemnek (20) csak egyetlen meghatározott, a tolóelem (20) kioldási helyzetének megfelelő helyzetében lehetséges.

5. A 3. és 4. igénypont bármelyike szerinti zárhenger azzal jellemezve, hogy az axiális tolóelem (20) és/vagy a zárlattartó

A csap profil hengeres és a megfelelő mélyedés (20c, 30d) gyűrúalakú mélyedésként van kiképezve.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti zárhenger, azzal jellemezve, hogy a kulcs (32) menesztőfelületét (32i) egy hosszirányú horonynak (32h) a kulcshegy felé eső vége képezi, amely horony (32h) a kulcshegy felé eső végtől a kulcshegy felé halad és a kulcs egyik oldalfelületében (32c), különösen a vezérpályát (32e) tartalmazó oldalfelületében (32c) van kiképezve és hogy az axiális tolóelemnek (20) van egy, a kulcscsatorna (16) irányában kiugró menesztőütközője (20b), amit a kulcscsatornába (16) való bevezetéskor a hosszirányú horony (32b) fogad be.

7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti zárhenger azzal jellemezve, hogy a tolócsatorna (18) a kulcscsatornától (16) elválasztott axiális furatként van kialakítva, amit csak hosszának egy részén köt össze a kulcscsatornával (16) egy áttörés (14b), ami lehetővé teszi a menesztő kapcsolódást a kulcs (32) és az axiális tolóelem (20) között.

8. A 7. igénypont szerinti áttörés azzal jellemezve, hogy az áttörés (14b) axiális irányban legalább az egyik végén zárt.

9. A 7. vagy 8. igénypont szerinti zárhenger, azzal jellemezve, hogy az axiális tolóelem (20) menesztőütközőjét (20b) egy ütközőszeg képezi, ami átmegy az áttörésen (14b) és amit adott esetben az axiális tolóelemnek (20) egy átmérős furata fogad be.

10. A 7-9. igénypontok bármelyike szerinti zárhenger, azzal jellemezve, hogy az áttörés (14b) egészen a zárhengermag (14) külső kerületi felületéig folytatódik.

«· «

11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti zárhenger, azzal jellemezve, hogy a rugóelem egy nyomó csavarrugó (26), ami a tolócsatorna (18) egyik végére támaszkodik.

12. A 2-11. igénypontok bármelyike szerinti zárhenger azzal jellemezve, hogy a mélyedést (12b) a belső kerületi felületben (12a) egy a forgástengellyel párhuzamos,hosszirányú vályú képezi, aminek legalább az egyik vége axiális irányban nyitott.

13. A 2-11. igénypontok bármelyike szerinti zárhenger azzal jellemezve, hogy a mélyedést (12b) axiális irányban egy, a külső csapvéggel (30b) együttműködő, kihúzásgátló felület határolja.

14. A 13. igénypont szerinti zárhenger azzal jellemezve, hogy a mélyedés (12b) axiális mérete közel azonos a külső csapvég (30b) axiális méretével.

15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti zárhenger, azzal jellemezve, hogy a belső és/vagy a külső csapvég (30a, 30b) közelítőleg rész-gömbfelületként van kialakítva.

16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti zárhenger, azzal jellemezve, hogy rugóterhelésű zárlattartók vannak benne, amiker egy-egy magoldali csap (1403b) és házoldali csap (1403c) képez és ezek a csapok forgási alaphelyzetben egymással egy egyenesben vannak és válaszfelületeikkel egymásra felfekszenek; ezeket a válaszfelületeket egy fogazott kulcsperemmel (132m) a belső kerületi felülethez (112a) lehet beállítani.

17. Az 1-16. igénypontok bármelyike szerinti zárhenger, azzal jellemezve, hogy a kulcsnak (132) legalább az egyik oldalfelületén több zárlattartó csap (1301-1304) van, amiket egy közös axiális tolóelemmel (120) lehet befolyásolni.

18. A 17. igénypont szerinti zárhenger,azzal jellemezve, hogy a zárlattartó csapok (1301-1304) hossza azonos és a belső kerületi felület hozzájuk rendelt mélyedéseinek (1201c-1204c) és a vezérpálya szintcsapdáinak (1321f-1324f) a mélysége azonos.

19. Az 1-18. igénypontok bármelyike szerinti zárhenger azzal jellemezve, hogy az azonos felépítésű zárhengerektől - adott esetben további megkülönböztető jellemzők mellett - a megfelelő kulcs (32) menesztőfelületének (32i) eltérő axiális helyzetével és/vagy az adott axiális tolóelemen (20) lévő menesztőütköző (20b) eltérő axiális helyzetével tér el.

20. Zárberendezés, ami az 1. igénypont szerinti több zárhengerből áll, azzal jellemezve, hogy a zárberendezésnek legalább az egyik zárhengere és titkos kulcsa a zárberendezés legalább egy másik zárhengerétől és annak titkos kulcsától- adott esetben más megkülönböztető jellemzők mellett - az 1. igénypont jellemző részében megadott jellemzők és adott esetben a 2-18. igénypontok bármelyikében megadott jellemezők meglétében tér el és hogy az 1. igénypont jellemző része szerint kialakított legalább egy zárhenger titkos kulcsa (32) fölérendelt kulcsként a nem az 1. igénypont jellemző része szerint kialakított legalább egy másik zárhenger működtetéséhez van kialakítva.

21. Zárberendezés, ami az 1. vagy 2. igénypont és adott esetben a 3-18. igénypontok bármelyike szerinti, több zárhengerből áll, azzal jellemezve, hogy a több zárhenger közül legalább az egyik - adott esetben más megkülönböztető jellemzők mellett - a több zárhenger közül legalább egy másik zárhengertől abban tér el, hogy a hozzájuk tartozó titkos kulcsok (32, 32') ·« « « ···· ♦ ·3· W*·· J • · · · • · · ···» • ·· · menesztőfelületeinek (32i, 32'i) axiális helyzete eltérő és/vagy az ezek által a menesztőfelületek (32i, 32'i) által működtetett menesztőütközők (20b, 20’b) axiális helyzete eltérő és egy magasabb szinten biztosított zárhengerben - a megfelelő fölérendelt kulccsal (32) - az axiális tolóelem (20) egy első, szűkebb axiális kioldási helyzettartományban teszi lehetővé a zárlattartó csap (30) eltolódását; egy alacsonyabb szinten biztosított zárhengerben - a megfelelő alárendelt kulccsal (32') az axiális tolóelem egy nagyobb axiális kioldási helyzettartományban teszi lehetővé a zárlattartó csap (30*) eltolódását.

22. Kulcs a 3-18. igénypontok bármelyike szerinti zárhengerhez azzal jellemezve, hogy a kulcs menesztőfelületét (32i) egy hosszirányú horonynak (32h) a kulcshegy felé eső vége képezi, amely horony (32h) a kulcshegy felé eső végtől a kulcshegy felé halad és a kulcs egyik oldalfelületében (32c), különösen a vezérpályát (32e) tartalmazó oldalfelületében (32c) van kiképezve .

23. Eljárás az 1-22. igénypontok bármelyike szerinti zárberendezésből és a hozzátartozó titkos kulcsból álló kombináció előállítására azzal jellemezve, hogy egy rendelkezésre álló zárhenger alapján - aminél az axiális tolóelem (20) reteszelési helyzete előre adott és a menesztőütköző (20b) helyzete előre adott - egy illesztett profilú nyerskulcsot hosszirányú horonnyal látunk el, aminek a kulcshegytől távolabb eső vége a menesztőütközővel (20b) való együttműködéshez menesztőfelületként (32i) szolgál úgy, hogy a kulcsnak (32) a

·· · ···· ···« • • · ·· • • • • · t • V · • · • « · ···* ···· ··· • ·· •

kulcscsatornába (16) való teljes bedugása után az axiális tolóelem (20) kioldási helyzetben van.

24. A 23. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a nyerskulcsot egy vezérpályánál (32e) szintcsapdával, illetőleg szintcsapdákkal (32f) látjuk el.

25. A 23. vagy 24. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a nyerskulcsot a kulcsperemen bevágásokkal látjuk el.

26. A 23-25. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a nyerskulcs keresztmetszeti profilját profilozó hornyokkal látjuk el.