HUT54900A - Volumetric displacement pump and chamber element for such pump - Google Patents

Description

A találmány tárgya térfogatkiszoritó szivattyú, melynek a szállítandó közeg befogadására alkalmas tárolókamrája ; változtatható térfogatú szívattyukamrája ; a szállítandó közeget a tárolókamrából a szívattyukamrába vezető beömlőnyilása ; a szivattyukamrából a közeget elvezető kiömlőcsonkja ; a szívattyukamrával együttműködő, előre meghatározott pálya mentén ellenkező irányú mozgás végzése közben a szívattyukamra térfogatát vál• · takozva növelő és csökkentő elmozduló eleme van· Az elmozduló elemet legalább a szivattyukamra térfogatát csökkentő értelemben mozgató mechanizmussal van ellátva ; továbbá a beömlőnyilés zárására szolgáló, a közeg szívattyukamrából való visszafolyását megakadályozó beömlőszelepe van.

A legtöbb térfogatkiszoritó szivattyú, azaz a váltapodtatható térfogatú szívattyukamrával rendelkező szivattyúk mozgatható térfogatkiszoritó elemmel rendelkeznek, megfelelő nyíláson át folyadékot engednek be a szívattyukamrába és annak egy rögzített falán készített nyíláson azt abból eltávolítják. A beömlő- és kiömlőcsonkban rendszerint egyirányú átfolyást biztosító visszacsapószelep, úgymint golyós szelep vagy csappantyus szelep van. Mivel a beömlő- és kitömiőcsonkok rendelkezésére álló hely nagyon kicsi, ezek mérete határozza meg a szivattyú volumetrikus kapacitását. A nyílások csekély mérete korlátozza a beömlő és kiömlő folyadékáramot, lüktető be és kiömlést eredményez, a dinamikus folyadéksurlódás többlet energiát igényel, továbbá turbulencia veszteségek lépnek fel. A viszonylag kis beömlőnyilás következtében nagy nyomáskülönbség adódik a beömlőcsonk és a szivattyukamra között, hogy a beömlőütemben tökéletes töltés alakuljon ki.

Jelen találmány feltalálója éveken át jelentős tevékenységet fejtett ki olyan vérszivattyu kifejlesztésében, mely helyettesítve a szivet'vért szállít a véredény rendszerbe. A vérszállitó szivaty• · • · · · · • · « * · · ·· · · ····· tyúkkal szemben igen jelentős követelmények vannak, • melyeket nem könnyű teljesíteni. Egyik ilyen, hogy a mechanikus vérszivattyu lényegében folyamatosan kell hogy szállítson, lehetőleg minimális lüktetéssel. Másodszor a szállítást a beszivás automatikus változtatásával széles határok közt kell változtatni tud^s ni· A harmadik ilyen követelmény, hogy a vért szállító szivattyúban beleértve a szelepeket is nem lehet lappangó_fáramlástól mentes hely, ahol a vér összegyűlve rögösödik. A vérnek mindenkor mozgásban kell lennie A negyedik igény, hogy a szivattyú steril legyen, ne tartalmazzon mérgező anyagokat használatbavételtől az egész működése alatt.

»Az utóbbi időben megnövekedett a szívműtéteknél és a szív gyógyítása közben használatos ideiglenes vérszivattyuk alkalmazása. A mechanikai vérszivattyuk csak részben teljesitik fenti követelményeket. Például nem képesek automatikusan szabályozni az igényeknek megfelelő vérszállitást, hanem ellenőrizni és vezérelni kell őket.

A jelenlegi vérszivattyuk nagy hátránya, hogy tekintélyes mennyiségű vér kell hogy keringjen a beteg testén kívül, aminek megfelelő mennyiséget pótolni kell, és ez nem kívánatos.

Lundbűck 4.640.877 sz. US szabadalmi leírása /1987. márc.10/ nagy hatékonysággal eleget tesz fenti követelményeknek. A szivattyú tárolókamrát és szivattyukamrát tartalmaz, melyeket rövid, visszacsapószelepet tartalmazó összekötőszakasz kapcsol össze· A kamrák hajlékony, nem nyúló anyagbél viszonylag olcsón előállíthatok, és alkalmasak a beteg testén kívüli elhelyezésre· A szivattyukamra térfogatának csökkentése szijhajtással történik, szivóütem közben a tárolókamrából a vér beszivása a hajtószíj ellenkező irányú meghajtásával biztosított· A Lundbaöck féle szivattyú úgy van megszerkesztve, hogy nincsenek benn lappangási helyek ahol vérrögök képződhetnek. Az átáramlás korlátozása minimális, három viszonylag kis nyílása van, melyek közül kettőben visszacsapószelep van.

A találmány célja kis áramlási ellenállású térfogatkiszoritó szivattyú kialakítása, melynél minimális a nyomásesés a beömlőütem közben, ezért nagyon gyors a beáramlás a szívattyukamrába kis nyomáskülömbség mellett. Emiatt minimális a lüktetés a szívattyu előtt mind a beömlőnyilás nyitott, mind zárt helyzetében. Ebből a szempontból olyan visszacsapószelepek kívánatosak amelyeknél a visszafolyásból nem képződhetnek lökések. További cél egyszerűsíteni és olcsóbbá tenni az egyszer használatos, vérárammal érintkező alkatrészek, vezetékek, kamraélemek és szelepek előállítását. Célja továbbá a szivattyúnak, hogy Automatikusan hozzá lehessen állítani a szállított folyadékmennyiséget a béérkezőhöz, és igy kis folyadékmennyiségre legyen szükség a szivattyún belül.

A kitűzött célt olyan tárgyi kialakítással • · érjük el, hogy a tárolókamra általában oldalirányban a szivattyukamra elmozdulóelemet magába foglaló szakaszát körüliogóan van elhelyezve, beömlőnyilása lényegében a tárolókamrával azonos terjedelműén a szivattyúkamrába nyílóan, annak az elmozduló elemmel határos oldalsó határoló falán van kialakítva, miáltal a közeg a beömlőnyiláson át a szivattyukamrába lényegében nyomásesés nőikül van bevezetve·

Célszerűnek bizonyult a találmány szerinti szivattyú olyan kiviteli alakja, hogy a szivattyú kamrájának a nyomólöket közben az elmozduló elemmel összekapcsolt elmozduló faleleme van, mely a szivólöket közben a elmozduló elemtől szét van kapcsolva, miáltal a szivattyú lökettérfogata a tárolókamrából betáplált közegmennyiséggel van definiálva.

Előnyös a szívattyukamrát áltálában köralakura vagy oválisra készíteni, miközben átmérője lényegében nagyobb mint a magassága.

Jól bevált a gyakorlatban az olyan‘ kiviteli alak, hogy a szivattyukamra elmozduló elem mozgásirányára keresztirányú egyik fala hajlékony anyagból készül, és a térfogatkiszoritó elmozduló elemmel összekapcsolva, általa elmozdítva alkalmas a kamra térfogatának növelésére és csökkentésére.

A beömlőnyilás egyik fala ugyancsak készíthető hajlékony anyagból, és egybe építhető a szivattyukamra keresztirányú falával.

A beömlőszelep egy célszerűen megválasztott ·· ·· ···· · • · · · · · ··· · · · · · kiviteli alakja szerint az egy mozgatható nyomószelep, mely a beömlőnyilás hajlékony falával kapcsolódva azt átmozditja a nyitáson nekiszoritva a szemközti falnak, vagy csappantyus szelep, mely ugyancsak alkalmas a nyilas zárására.

Lehetséges olyan megoldás is, hogy a beömlőszelep egy hajlékony anyagból készült csappantyú, melynek egyik szegélye a beömlőnyilás et gyik falához van erősítve, míg másik szabad szegélye úgy van kialakítva, hogy a beömlőütemben «

szabaddá teszi a nyílást a folyadék vagy a nyomás előtt, nyomólöket közben viszont a falnak nekifeszülve lezárja a nyílást.

Előnyösnek bizonyult az olyan kiviteli alak is, hogy a szivattyukamra kiömlőcsongja egy nyilas, és a mozgatható koömlőszelep a szivattyukamra hajlékony falát szorítva a nyilasnak zárja azt. Kiömlőszelepként egyéb tipusu, például csappantyus szelep is alkalmazható, de lehetséges azt egyszerűen el is hagyni.

Egy további célszerűen megválasztott kiviteli. alak szerint a tárolókamra, a beömlőnyilás és a szivattyukamra két merevitéssel ellátott hajlékony lemezből készül. A lapok előre kialakítottak, a tárolókamra, beömlőnyilás és szivattyukamra alakjára, és kerületük menten tömitett módon össze vannak erősítve. A merevités meghatározza a minimális térfogatot, és kialakítja a szivattyukamra beömlőnyilását.

• · ··· · • ···

A tárolókamra és szivattyukamra előnyösen gyüríELaku és köralaku kiképzése kizárja a szivattyúkamra hajlékony falának ráncolódását, és egységes, sugárirányú áramási képet biztosit a szívattyukamrába. A kiömlőcsonk elmozduló elemmel szemközti elhelyezése egységes, előbb sugár majd tengelyirányú kiömlést biztosit. A folyadék szivattyún való köralaku átfolyása kis turbulenciáju, nagysebességű átáramlást eredményez.

Célszerűnek bizonyult a találmány szerinti térfogatkiszoritó szivattyú olyan kiviteli alakja, amelynek második lépcsős változtatható térfogatú kamrája a szivattyukamra nyomólöketekor kapja a folyadéktöltetet· A szivattyukamra által szállított folyadék egy része előbbi nyomólökete alatt áthalad, d második lépcsőjü kamrán annak kiömlőcsonkjához, mig a folyadék másik része a szívattyukamrával előnyösen ellentétes fázisú második kamra töltetét képezi. Ilymódon a szivattyúból a folyadék lényegében folyamatosan ömlik ki, azaz a második lépcső szívó és nyomó löketében egyaránt, igy a szállítás lüktetése leredukált.

Az előregyártott hajlékony lapokból készített kamra elemeket kerületük mentén tömitett módon összeerősitik, igy a gyártási költségek alacsonyak ép a tartószerkezetbe való beépíthetőség könnyű. Ezáltal a kamraelemek gyártása gazdaságos, és a gyakorlatban jól bevált.

··· ·

A találmányt az alábbiakban célszerű példaképpen! kiviteli alakok kapcsán, a csatolt rajzra való hivatkozással ismertetjük részletesebb®., ahol az

1A-7A· ábrák egy találmány szerinti egylépcsős tárfogatkiszoritó szivattyú hét különböző kiviteli alakjának keresztmetszete szivőlöket közben, az

1B-7B· ábrák az 1A-7A. ábrák szerinti szivattyúk vázlatos keresztmetszetei nyomólöket közben, a

6C· ábra a 6A és 6B. ábrák szerinti kiviteli alak kamraelemének felülnézete, a

7C· ábra a 7A és 7B. ábrák szerinti kiviteli alak vázlatos keresztmetszete a szivóütem végén, a

8A és 8B· ábrák egy kétlépcsős kiviteli alak vázlatos keresztmetszetei különböző műveleti ütemek közben, a

9A és 9B· ábrák a 8A és 8B. ábrákon vázolthoz hasonló módosított kétlépcsős szivatytyu, a

10A és 10B· ábrák egy további kiviteli alakú kétlépcsős szivattyú vázlatos keresztmetszetei a 8A, 9A és 8B, 9B. ábráknak megfelelő műveleti ütemek közben, a

C· ábra pedig a 10A, 1ΌΒ ábrák szerinti kiviteli alak kamraelemének felülnézete·

A különböző kiviteli alakok azonos alkatrésze• · · ·· · · • · · · · · ··· · · · · · • · · · · ·«·· ·· ·· ·· · it azonos hivatkozási számok jelölik, melyet kötőjellel az ábra száma követ.

Az ábrákon szereplő összes kiviteli alaknál a szállítandó folyadékkal érintkező felületek egy általában korongalaku, általában köralaku vagy részben köralaku beömlő- és kiömlőnyilással ellátott kamraelemek, melyek rugalmas, de lényegében nem tágítható anyagból, úgymint polietilénből, poliuretánból vagy egyéb műanyagból vannak. Más, nem ábrázolt kiviteli alakoknál a szivattyú rögzített és mozgó elemei készülhetnek fémből· A kamraelem sem szükségszerűen köralaku.

Az ΙΑ, 1B. ábrákon látható módon a szivattyú háza rögzített 10-1 alaplapból és eltávolítható vagy függesztett 11-1 fedőelemből áll. A korongalaku 12-1 kamraelem az alaplap és a fedőelem között van elhelyezve. A 12-1 kamraelem kerülete mentén 13-1 beömlőcsönk, közepén pedig fölfelé kiálló 14-1 tíömlőcsonk van.

A 12-1 kamraelem 13-1 beömlőnyilása egy gyürüalaku 15-1 szállitókamrába torkollik. A szállitókamrán belül egy 16-1 szivattyukamra van, mely oldalsó határoló fala mentén érintkezik a 15-1 szállítókamrával a 17-1 beömlőnyiláson keresztül, mely egy végtelen gyürüalaku nyílás a szembeniévé elemfalak között. A 16-1 szivattyukamra a középső 14-1 kiömlőcsonkkal egy 18-1 kiömlőnyiláson át érintkezik, mely szintén egy végtelen gyürüalaku nyílás.

A 12-1 kamraelem rugalmas anyagból készül, mely anyag tulajdonságai megfelelnek a szivattyú spe ·· ·· ·«·· · • · · · « · ··· · · · · · ·· ·· ···· ciális alkalmazási követelményeinek. Természetesen az anyag meg kell hogy feleljen a szállítandó folyadék tulajdonságainak, kellő rugalmasságú és tartósságu kell hogy legyen, ki kell hogy bírja a nyomást, a mechanikai és adott esetben a hőigénybevételt is.

A ház 10-1 alaplapja különböző mozgó elemeket tart, amelyeken a 12-1 kamraelem nyugszik, és amelyek ismétlődő ciklikus mozgást biztosítanak. Ezen elemek egyike egy központos elhelyezésű 20-1 kiömlőszelep, mely a 18-1 kiömlőnyilás nyitását és zárását végzi a folyadék 16-1 szívattyukamra és 14-1 kiömlőcsonk közötti áradásának biztosítása végett. A kiömlőszelep függőlegesen mozdul el párhuzamosan a 21-1 szívattyutengeIlyel, és felfelé való elmozdulása közben a szembenfekvő elemek falait nekiszoritja a ház 11-1 fedőelemének, ezáltal lezárva a 18-1 kiömlőnyilást. Lefelé mozdulása közben viszont kinyitja a kiömlőnyilást. A 20-1 kiömlőszelep mozgását egy 22-1 emelő végzi, melyet egy /nem jelölt/ bütyök vagy egyéb alkalmas hajtóelem és motor működtet.

A berendezésnek a laömlőszelephez hasonlóan működő 23-1 beömlőszelepe van, mely a 17-1 beömlőnyilást nyitja és zárja. A 23-1 beömlőszelep gyürüalaku, és felfelé valamint lefelé mozgatását a 22-1 emelővel szinkron mozgó 24-1 emelő végzi, melyet /nem jelölt/ motorral meghajtott bütyök vezérel.

A 20-1 kiömlőszelep és 23-1 beömlőszelep *· ·· ··«·· • · · · «4 ··· · · · · * között, a 16-1 szivattyukamrával szemben egy gyürüalaku 25-1 elmozduló elem van melyet egy /nem jelölt/ motorral működtetett bütyök mozgat függőleges irányban fel és le, a szelepekhez hasonlóan, azokkal szinkronban· A 25-1 elmozduló elem felfelé haladása közben felfelé elmodzitja az alsó szívattyukamra falát csökkentve annak térfogatát, lefelé elmozdulása közben pedig kitágulni hagyja a szivattyukamrát, miáltal abba folyadék áramlik be.

Az 1A és 1B. ábrákon levő kiviteli alaknál a 15-1 szállitókamra alatt elhelyezett, azzal kapcsolódó 27-1 görgőpár található. A szivattyú működése közben ezek a görgők, melyek száma kettőnél több is lehet, a szállitókamra kerülete mentén keringenek, állandó mozgásban tartva a szállitókamra folyadékmennyiségét· A folyadék ilyetén való mozgásban tartása szükséges vagy előnyös bizonyos esetekben, például ha a kérdé-. ses folyadék vér.

A szivattyú működése közben a 15-1 szállitókamra tárolótérként szolgál, melynek térfogata a beáramlástól függően változik. A folyadékbeáramlás folyamatosan, viszonylag kis nyomáson a 13-1 beömlőcsonkpn történik. Az 1A. ábrán vázolt műveleti ciklusban, ahol a 17-1 beömlőnyilás nyitott és a 25-1 emozduló elem lefelé halad, vagy elérte legalsó pontját, a 17-1 beömlőnyiláson keresztül folyadék áramlik a 15-1 szállitókamrából a 16-1 szívattyukamrába. A szivattyukamra feltöltése nagyon gyorsan végbemegy, mivel a beömlőnyilás nagyon hosszú, azaz kerülete nagy és könnyen · ···· ν • · · · · « ··· · · · · · • · · · · · ···· ·· ·· «· · — 12 — nyitható viszonylag nagy magasságra.

Más szavakkal, a beömlőnyilás könnyen nyitható, nagy keresztmetszetet biztosítva a folyadék áramlásnak. Mivel a szállitókamra és a beömlőnyilás majdnem, vagy teljesen körülfogja a szivattyúkamra kerületét, és a folyadék minden irányból radiálisán ömlik be, a töltési hossz, azaz az ut melyet a folyadéknak meg kell tennie a szivattyukamráig rövid és egyenes, tehát a folyadék nagyon gyorsan és jóformán nyomásesés nélkül bejut. A gyürüakmrás szivattyúk kapacitása nagy, és töltési ideje kicsi a beömlőnyilás nagy mérete és a rövid töltési hossz folytán.

A 16-1 szivattyukamra töltése lényegében passzívan”, lényegében a 17-1 beömlőnyiláson át a 15-1 szállitókamra hidrosztatikai nyomása folytán történik. A szívattyukamrában nem lép fel szívóhatás a 25-1 elmozduló elem lefelé mozgása következtében, az nincs erőt átadó módon összekapcsolva a 12-1 kamraelemmel·

A találmány oltalmi körén belül lehet olyan megoldás is, hogy a töltés szabályozására a szivattyúkamrát körülvevő gáznyomásnak kitett testet alkalmaznak. Szintén lehetséges a töltést úgy szabályozni, hogy a beömlőcsonkot vagy a szállitókamrát külső nyo’ másnak vetjük alá.

Az 1B. ábrán látható módon a 17-1 beömlőnyilás zárva van a 23-1 beömlőszelep felfelé mozdulása folytán, a 18-1 kiömlőnyilás pedig nyitott a 20-1 kiömlőszelep lefelé mozdulása folytán. Ezután a 25-1 elmozduló elem felfelé mozdulva a szivattyúkamra alsó falát felfelé mozdítja és a 16-1 szivattyúkamrában levő folyadékot a 18-1 kiömlőnyiláson és 14-1 kiömlőcsonkon át kilöki. Időközben a 15-1 szállitókamra feltöltődik a 13-1 beömlőcsomkon át. A 18-1 kiömlőnyilás ezután lezárul, a 25-1 elmozduló elem lefelé van huzva, a 17-1 beömlőnyilás ismét nyit és egy másik szivattyú ciklus indul.

Az ismertetett szivattyú jellegzetes sajátossága a gyürüalaku 17-1 beömlőnyilás, a gyürüalaku 18-1 kiömlőnyilás és a rövid töltőhossz kombinációja, mely a szivattyukamra nagyon gyors feltöltését biztosítja igen kis beömlő oldali nyomásnál is, és ugyancsak nagyon gyors a szivattyukamra ürítése is. A szivattyú igy időegység alatt nagy folyadékmennyiséget szállíthat is belső veszteséggel, és ennek megfelelő nagy hatékonysággal. Addig, míg a szivattyúhoz való hozzááramlás nem haladja meg a szivattyú maximális löketének megfelelő folyadékáramot, a szivattyú önszabályozása folytán alkalmazkodik a beáramló folyadékmennyiséghez. A 13-1 beömlőcsonkon való folyadékáramlás nagyon széles határai között a szivattyú folyamatos beáramlást biztosit a nyomáshullámoktól és megszakításoktól függetlenül. Ha a beáramló mennyiség meghaladja az előzőekben említett mértéket, a szivattyú sebessége vagy löketszáma megnövekszik. A kis belső veszteségek következtében a löketszám nagymértékben fokozható.

Az ismertetett kiviteli alakok további sajátossága, mely hozzájárul a 16-1 szivattyukamra gyors feltöltéséhez az, hogy a 15-1 tárolókamra térfogata • V lényegesen nagyobb a 16-1 szívattyukamráénál, és igy a szivattyukamra töltése közben nincs szükség a 15-1 tárolókamra utántöltésére· így a 16-1 szivattyukamra lökettérfogatának kitöltéséhez szükséges folyadékmennyiség a töltés kezdetekor a

17-1 beömlőnyilás közvetlen közelében áll rendelkezésre·

A 12-1 kamraelem úgy van elhelyezve a házban, hogy a 15-1 tárolókamra széles határok között szabadon kitágulhat és összenyomódhat függően a folyadék tárolókamrába való beáramlásától ill. a tárolókamrából 16-1 szivattyukamrába való kifolyásától·

A 2A és 2B. ábrákon vázolt kiviteli alakok az 1A és IB· ábrákon vázoltaktól annyiban különböznek, hogy a 27-1 görgők el vannak hagyva, és a 15-2 tárolókamra az atmoszféra felé nyitott. így azt a nyomást, amivel a 16-2 szivattyukamra töltése történik, a 17-2 beömlőnyilás és a szabad folyadékfelszín közti szintkülönbség határozza meg.

A 3A és 3B ábrák szerinti kiviteli alaknál a 15-3 tárolókamra a 2A és 2B. ábráknál ismertetetthez hasonlóan nyitott. A 17-3 beömlőnyilásnál és a 18-3 kiömlőnyilásnál egyirányú 23-3 és 20-3 visszacsapószelepek vannak. Eszerint az első két kiviteli alak mozgó szelepeit a 10-3 alaplap részei helyettesítik, mely rögzíti a kamraelemet és meghatározza a 17-3 beömlőnyilást és 18-3 kiömlőnyilást. Mindegyik 23-3, 20-3 visszacsapószelep egy pár gyürüalaku, tengelyiránybán szembeniekvő hajlékony, rugalmas anyagból /pl. műanyag/ készült csappantyú, melyek külső szegélyei tömitetten vannak illesztve a 17-3 beömlőnyilás szembenfekvő falaihoz , szabadon deformálódhatnak és belső szegélyük fölfelé és lefelé elmozdulni képes.

Ha folyadék áramlik a beömlőnyilásba vagy kiömlőnyilásba, a csappantyúk nyitott helyzetben maradnak anélkül, hogy észrevehető ellenállást tanúsítanának a folyadékáramnak, de mihelyt a folyásirány megváltozik, a csappantyúk lezárják a nyilasokat és megállítják az átfolyást. A csappantyú}, rugalmasak, de annyira nem hogy semmi ellenállást ne tanusitsanak a fellépő nyomás ellen, igy kizárt, hogy átforduljanak rossz irányba. Ha a szivattyú működtető nyomása nagy, a csappantyúkat alkalmas anyaggal, pl. üvegrosttal megerősítik, hogy megelőzzék az átfordulást.

A csappantyú^ kialakítása olyan, hogy rugalmasságuk, kezdeti alakjuk folytán felgyorsítják nyitott helyzetükben az átáramló folyadékot, továbbá alkalmas módon elő lehetnek feszítve zárt vagy nyitott helyzetük felé.

Egy nem ábrázolt változat szerint egy vagy mindkét szelep kialakítható az 1 és 2. ábrák szerinti csapos szelep és egy csappantyú kombinációjaként. Ilyen esetekben a csapos szelep csak megközelítőleg zárja a megfelelő nyílást, a tökéletes tömítést pedig a csappantyú végzi.

A 3A és 3B. ábrákon látható módon a visszacsapó szelepek a kamraelemek falaitól elkülönített csappantyúkként vannak kialakítva. A csappantyú előnyösen kialakítható a kamraelemet alkotó lapon vagy filmen készített visszahajtásként is, melyet a kamraelem gyártásakor készítenek el. Az utóbbi kiviteli alak szakember számára ismert műanyag megmunkálási módszerekkel készíthető /vákuumformázás és fröccsöntés/· Ugyanezen eljárás az előbbiekben ismertetett kiviteli alaknál is alkalmazható.

A 4A és 4B. ábrákon vázolt kiviteli alakok hasonlók az 1A és IB. ábrákon jelöltekhez, kivéve, hogy a kiömlőszelep egy csappantyuformáju 20-4 viszszacsapószelep, mely a 14-4 kiömlőcsonkban van elhelyezve, és a 25-4 elmozduló elem korong vagy kagyló alakú. Ebben az esetben a 16-4 szivattyukamra felülnézetben tárcsaalaku, nem mint az előző kiviteli alakoknál, ahol gyürüalaku. A 4B· ábrán látható 18-4 kiömlőnyilás is csak a szivattyú löketének végén alakul ki, és működésében valamint kialakításában különbözik az előző kiviteli alakoktól.

Az 5A és 5B. ábrákon vázolt kiviteli alak annyiban különbözik a 4A és 4B. ábrákon vázolttól, hogy a folyadék 15-5 tárolókamrában való mozgatására szolgáló görgők el vannak hagyva, a 23-5 beömlőszelep egyetlen gyürüalaku hajlékony anyagból készült csappantyút tartalmaz, mely külső pereme mentén az alsó elemfalhoz van erősítve, és úgy mozgatható, hogy tömitő kapcsolatba kerüljön a 16-5 szivattyúkamra nyomása hatására a felső elemfallal, továbbá a kiömlőcső szelepe el van hagyva·

A tapasztalat azt mutatja, hogy a kiömlőcsőben a visszafolyást megakadályozó szelep bizonyos esetekben nem szükséges, nevezetesen ha a szivattyú nagy löketszámmal dolgozik. Ilyen esetekben a kiáramló folyadéktömeg biztosítja a 16-5 szivattyukamra feltöltését a 17-5 beömlőnyiláson át, még akkor is, ha a szivattyukamra nyitott a kiömlő oldalon.

A 6A, 6B. ábrákon vázolt kiviteli alak hasonló az 5A, 5B. ábrákon vázolthoz, kivéve a 18-6 kiömlőnyilás, a 14-6 kiömlőcsonk és a megfelelő 20-6 kiömlőszelep kialakítását.

Ebben az esetben a 14-6 kiömlőcsonk radiális, és átlósan a 13-6 beömlőcsonkkal szembenfekvő oldalon van. Felső vége a 16-6 szivattyukamra kerületénél van, és a beöml©csőnkhöz hasonlóan sugárirányban kifelé nyúlik, következésképp az elem kerületének egy része, de csak egy része nem használható a 15-6 tárolókamrához ős a 17-6 beömlőnyiláshoz, de az utóbbi lehet nagyon hosszú.

Ennél a kiviteli alaknál a 20-6 kiömlőszelep egy a 26-3 beömlőszelephez hasonló csappantyú, és az utóbbihoz hasonlóan a 18-6 kiömlőnyilás egyik falához van erősítve, mely a 16-6 szivattyukamra és 15-6 tárolókamra közti csatlakozásnál van elhelyezve /lásd a 60. ábrán, mely a 12-6 kamraelem felülnézete/t • » « · ·

A 6A, 6B, 6c. ábrák szerinti kiviteli alak esetében előnyös, ha a 15-6 tárolőkamra a kiömlőnyilás közelében lezárható. A tárolőkamra fala úgy van kiképezve, hogy ne képződhessenek olyan helyek ahol a szállítandó folyadék stagnál vagy felgyűlik, vagy a folyásiránya hirtelen változik a kiömlőnyilás elérése céljából·

A 6A, 6B, 6C. ábrák szerinti kiviteli alaknál a 14-6 kiömlőcsonk nem feltétlenül kell hogy egyvonalba essen a beömlőcsonkkal, kisebb vagy nagyobb szöget bezárhat vele, lehet olyan megoldás is, hogy a két csonk egymás mellett, lényegében párhuzamosan helyezkedik el· Lényeges azontfen, hogy a 17-6 beömlőnyílás és szelepe a szivattyukamra kerületének nagy részen végig érjen.

A 7A, 7B és 70. ábrák olyan kiviteli alakot ismertetnek, ahol a gyürüalaku 15-7 tárolókamra egy része közelebb esik az elem közepéhez, mint a rés alakú 17-7 beömlőnyilás· Ebben az esetben a 25-7 elmozduló elem hajtó mechanizmusa egy csapágyazott csavarorsó, melyet részletesen nem ábrázolunk, és mely csavarorsó forgómozgást átvivő kapcsolatban van egy a szivattyuház 10-7 alaplapján elhelyezett villanymotor 28-7 forgórészével. Az ábrákból egyértelműen kitűnik, hogy a 25-7 elmozduló elem mozgása közvetlen hatással van a tárolókamra alakjára és térfogatára. így, ha az elmozduló elem a 7A. ábrán látható módon lefelé moz19

dúl, akkor a tárolókamra térfogata csökken, mivel az elmozduló elem a 70. ábrán látható módon szűkíti a tárolókamrát. A tárolókamra folyadékja ekkor a 16-7 szivattyukamrába folyik azzal a folyadékkal együtt, ami a 13-7 beömlőnyiláson át a szivattyúba folyik. Ha a 7B. ábra szerint az elmozduló elem felfelé mozdul és csökken a szivattyukamra térfogata, a tárolókamra kitágul és ekkor a 23-7 beömlőszelep zárva van. A beömlőcsonkon át a tárolókamrába lépő folyadék az elmozduló elem ezt követő lefelé elmozdulása következtében a leírtak szerint a szivattyukamrába kerül.

A 7A, 7B, 70. ábrák szerinti kiviteli alaknál szintén van egy 20-7 kiömlőszelep, mely megakadályozza a 14-7 kiömlőcsonktól való visszafolyást a 16-7 szivattyukamrába. Az ábrákból kitűnik, hogy a kiömlőcsonk párhuzamos az átmérő mentén átellenes beömlőcsonkkal, de egyéb elhelyezés is lehetséges.

A 20-7 kiömlőszelep egy gyürüalaku csappantyus visszacsapószelep, melynek első kerületmenti széle a szivattyú házának 11-7 fedőeleméhez van erősítve, második, szabad kerületmenti széléhez pedig egy 29-7 peremes gyűrű van erősítve. Ez a peremes gyűrű feszíti a szabad csappantyú szegélyt, és a szelep zárt helyzetében /70. ábra/ tömitetten csatlakozik a ház 11-7 fedőelemének belső falához. A vázolt kiömlőszelep egy lehetséges változataként egy rugóval előfeszített függőlegesen mozgó szelepelem tömit egyg gyürüalaku falrész felé, ahol a szivattyúkamra érintkezik a vízszintes kiömlőcsonkkal.

A 7A, 7B, 7C· ábrák szerinti kiviteli alak 23-7 beömlőszelepe egy gyürüalaku visszacsapószelep, mely az elmozduló elemhez van rögzítve, és azzal együtt mozog· Ez az elrendezés kedvező áramlási képet biztosit a tárolókamrából a szívattyukamrába folyó folyadéknak, de a találmányi gondolaton belül lehetséges a csappantyút a szivattyú házához erősíteni, és mozgó részét együtt működtetni az elmozduló elemmel.

Hasonlóan a többi ismertetett kiviteli alakhoz ahol a beömlőszelep csappantyus visszacsapószelep, a 17-7 beömlőnyilás nagyon kis nyomásesés hatására kinyílik, hogy folyadék áramoljon a szívat tyukamrába, ha a szelep feletti nyomás kismértékben ia meghaladja a szelep alatti nyomást. Hasonlóan, a beömlőnyilás azonnal lezár, ha a szivattyúkamra beli nyomás kismértékben meghaladja a szelep előtti nyomásérteket· A csappantyus szelep gyors nyitása és zárása a gyürüalaku kiképzésnek, és a nyomásnak kitett nagy felületnek köszönhető·

Ugyanezen okból a 20-7 kiömlőszelep és a 18-7 kiömlőnyilás azonnal lezár, ha a 14-7 kiömlőcsonkban levő nyomás meghaladja a szivattyukamrában levő nyomást a szivóütem kezdetén.

A 8A, 8B. ábrák olyan szivattyút ábrázolnak, melyben két 25-8A, 25-8B elmozduló elem van, ezek ellenkező fázisban dolgoznak, hogy redukálják a szívattyukamra különböző szakaszainak térfogatait

-·· · · · · · • · · * *·«·· különböző időközökben·

Az első 25-8A elmozduló elem a 4-6· ábrákon ismertetett elmozduló elemhez hasonlít, és arra szolgál, hogy csökkentse a központos második lépcsős 16-8A kamraszakasz térfogatát, mely hasonló a 4-6· ábrák szerinti szívattyukamrákhoz és együttműködik a központos 14-8 kiömlőnyilással·

A második 25-8B éknozduló elem gyürüalaku és koncentrikus az első, központos elemmel. Ez a gyürüalaku külső elem arra szolgál, hogy csökkentse egy gyürüalaku, külső, változtatható térfogatú szivattyú 16-8B kamraszakasz térfogatát, mely koncentrikus a központos második lépcsős változtatható térfogatú 16-8A kamraszakasszal·

A külső szivattyú 16-8B kamraszakasz sugárirányban belső aldala együttműködik a középső második lépcsős 16-8A kamraszakasszal egy gyürüalaku 30-8 nyíláson át, melyben egy 3· és 5· ábra szerinti csappantyúé szelep szolgál arra, hogy nyitott helyzetében folyadékot engedjen a szivattyú 16-8A kamraszakaszba· Ez a nyílás egyesíti a középső szivattyú 16-8A kamraszakasz beömlőnyilását és a külső szivattyú 16-8B kamraszakasz kiömlőnyilását.

A külső szivattyú 16-8B kamraszakasz sugárirányban külső oldala együttműködik egy gyürüalaku 15-8 tárolókamrával, mely hasonló a 2· és 3· ábrák szerinti tárolókamrákhoz, miáltal csappantyus 23-8 visszacsapószeleppel ellátott gyürüalaku 17-8 beömlőnyilása van, mely kinyitva átfolyást enged • · · · · • · · · · » ·· · - .···· a külső szivattyú 16-8B kamraszakaszba·

A két 25-8A és 25-θΒ elmozduló elemet lényegében ellentétes fázisban működteti egy mechanizmus, mely hasonlít a 4· ábra szerinti elmozduló elemet és szelepet működtető mechanizmushoz. A szivattyú kamraszakaszok maximális térfogata és a két elmozduló elem mozgása úgy van megválasztva, hogy a külső szivattyú 16-8B kamraszakasz lökettérfogata megközelítőleg kétszer akkora, mint a középső szivattyú 16-8A kamraszakasza·

A 8A. ábrán a szivattyú olyan műveleti ciklisa látható, amelynél a külső 25-8B elmozduló elem a

lefelé mozdul, és a külső szivattyú 16-8B kamraszakasz a 17-8 beömlőnyiláson keresztül töltődik fel az utóbbin bekövetkező számottevő nyomásesés nélkül, miközben a középső második lépcsős 25-8A elmozduló elem felfelé mozdulva kilöki a folyadékot a középső második lépcsős 16-8A kamraszakaszból, és a 31-8 visszacsapószelep zárt helyzetben van a középső kamraszakasz nyomása folytán.

A 8B. ábrán jelölt fázis az ellenkező műveletet ábrázolja. Eszerint a külső 25-8B elmozduló elem felfelé mozdulva folyadékot nyom a külső szivatytyu 16-8B kamraszakaszból a középső második fokozatú 16-8A kamraszakaszba a 30-8 nyíláson át, miközben a középső 25-8A elmozduló elem lefelé mozdulva engedi kitágulni a középső 16-8A kamraszakaszt a falaira ható folyadéknyomás által.

A külső elmozduló elem felfelé való mozgása közben a külső szivattyú kamraelemből kinyomott folyadék térfogata nagyobb, mint a középső, második lépcsős kamraszakasz térfogatnövekedése. Következésképpen a 14-8 kiömlőcsonkon keresztül a szivattyú ezen működési fázisában is /8B. ábra/ folyadék áramlik ki. Mivel beáramlás a szívattyukamrába csupán abban a fázisban történik, mikor a külső szivattyú kamraelem kitágul, a szivattyúból való kiáramlás lényegében folyamatos, noha kissé pulzál.

A 9A, 9B. ábrákon látható kiviteli alak szerkezetében és működésében hasonló a 8A, 8B. ábrákon ismertetett megoldáshoz kivéve, hogy a belső

25- 9A elmozduló elemet felfelé működtető külső mechanizmust egy állítható 26-9A rugós mechanizmus helyettesit!, mely az elmozduló elemet állandóan felfelé készteti. A külső 25-9A elmozduló elem felfelé irányuló lökete közben a középső második fokozatú

26- 9A rugós mechanizmus lefelé mozdul a központos második fokozatú 16-9A kamraszakasz folyadéknyomása hatására, miáltal a 26-9A rugós mechanizmus öszszenyomódik a 9A. ábrán látható módon. A külső 26-9B elmozduló elem lefelé való mozgása közben a rugós mechanizmusban összegyűlt energia a középső elmozduló elemet felfelé mozgatja a 9A. ábrán látható módon.

A 10A, 10B. ábrák egy további kivitelű találmány szerinti kétlépcsős szivattyú 8A, 8B és • 1 9

9Α, 9Β. ábrákhoz hasonló keresztmetszetei, a 1OC ábra pedig ezen további kiviteli alak kamraelemének felülnézete.

A 10A, 1OB, 1OC· ábrákon vázolt szivatytyu két 25-10A és 25-10B elmozduló elemet tartalmaz, melyek a 9A, 9B· ábrákon ismertetett módon működnek. Eszerint a 25-1OB elmozduló elemet egy külső mechanizmus működteti fölfelé, miközben a 25-10A elmozduló élemet egy állitható 26-10A rugós mechanizmus szorítja állandóan fölfelé.

A két 25-1OA és 25-10B elmozduló elem és a 16-1OA és 16-10B kamraszakaszok a 12-10 kamraelemben vízszintesen egymás mellett vannak, és a 23-10 beömlőszelep és a szivattyú kamraelemek közti 31-10 szelep a 6A, 6b, 60. ábrákon ismertetett 23-6 és 20-6 szelepekhez hasonló csappantyúé visszaosapószelepek. A 100. ábrán látható, hogy a 13-10 beömlőcsonk és a 14-10 kiömlőcsonk egymás mellett lényegében párhuzamosan vannak elhelyezve.

Kivéve a különböző áramlási képet, ami a kamraszakaszok vízszintesen egymás melletti elhelyezéséből adódik, a 10A, 10B, 100. ábrák szerinti szivattyú lényegében azonos módon működik mint a 9A, 9B. ábrák szerinti szivattyú.

A fentiekben példákkal ismertetett és vázolt kiviteli alaknál a kamraelem 16 szivattyukamrája és 15 tárolókamrája kör vagy körgyűrű alakú, és könnyen belátható, hogy a mechanikai szivattyú elemek hasonló alakúak. Ez az alak mind az áramlás kép mind a gyártás szempontjából előnyös, de a találmányi gondolaton belül különféle kialakítások, úgy mint többé kevésbé ovális vagy nyújtott formájú-, ak is kialakíthatók· Nyújtott kialakítás különösen megfontolandó a 6A, 6B, 6C. ábrák esetében, ahol a beömlőcsonk és kiömlőcsonk egyvonalba esik.

Továbbá, a 8A, 8B. és 9A, 9B. ábrák szerinti kiviteli alakoknál a középső 25-8A, 25-9A elmozduló elemek a külső 25-8B, 25-9B elmozduló elemekhez hasonlóan gyürüalaku is lehet. A középső gyürüalaku elmozduló elemen belüli nyitott hézag felhasználható a szivattyút mozgató mechanizmus elhelyezésére, vagy egyéb más célra. Ha ilyen esetben a két 25-8A és 25-8B elmozduló elemek meghajtó mechanizmusa /8A, 8B. ábrák/ úgy van kialakítva, hogy működtethető összhangban, fáziseltolással /pl. ellenkező fázisban/, vagy egyedileg /csak egyik rész működik/, akkor a lökettérfogat és a kifolyó áram változtatható.

Ilyen esetekben, amikor a szivattyút vér szállítására használjuk, az elmozduló elemet úgy köthetjük hozzá a szivattyú mechanizmushoz, hogy az elmozduló elem és a szivattyú mechanizmus között a nyomás hatására bizonyos lemaradás” lehessen a szállító ütemben. Az elmozduló elem kezdeti mozgásának késleltetése visszatérül a szállító ütem végén, és felhasználható arra, hogy a folyadék ne stagnáljon a szivattyukamrában, pl. a 8A, 8B. ábrák szerinti *· · V

31-8 visszacsapószelep közelében· Az ilyen elrendezés arra is felhasználható, hogy nyomáshullám révén fokozzuk a szállítást a nyomólöket végén.

A 8A, 8B. ábrák szerinti, két vagy több előnyösen gyürüalaku elmozduló elemmel és szivatytyu kamraszakasszal ellátott szivattyúk felhasználhatók két-vagy többlépcsős kompresszorként különösen nagy mennyiségű levegő viszonylag kis nyomásra való összepréselésére. Az ily módon kialakított kompresszorok sajátossága, hogy két fokozat között egyetlen szelepre van szükség, mely kiömlőszelepként szolgál a sugárirányban külső vagy alsó fokozathoz, és beömlőszelepként a sugárirányban belső vagy felső fokozathoz. A többi kiviteli alak szintén alkalmazható kompresszorként vagy légszivattyúként /gáz/, azonban a gyakorlatban leginkább folyadék szivattyúként alkalmazhatók.

Mint az ábrákból látható, a találmány szerinti szivattyú jellemzője, hogy a folyadékot nagyon kedvező áramlásképpel szállítja, mivel a folyadék úgy halad át a szivattyún, hogy nincs hirtelen irányváltozása. Különösen kedvező ebből a szempontból az 1-6. és 8-10. ábra szerinti kiviteli alak, ahol a szivattyukamra magassága nagyon alacsony átmérőjéhez képest, és a folyadék lényegében vízszintesen áramlik a kiömlőcsonkig. A szivattyukamra alacsony vagy lapos kialakítása rövid löketet tesz lehetővé, ami nagy löketszámot biztosit. Azzal összefüggésben, hogy a beömlőnyilás és a kiömlőnyilás heresztmetszete nagy, a szivattyú belső áramlási ellenállása nagyon • · · * · ··· · · · Λ · • · · · ····· kicsi·

Az 5-10. ábrák szerinti kiviteli alaknál, ahol a 12 kamraelem alsó falához illesztett egyes visszacsapószelepet alkalmaznak, mely felfelé, az elmozduló elem által létrehozott folyadékszállitás irányába való elmozdulásra alkalmas különösen előijös, hogy a folyadékáram a csappantyú alsó oldalán halad végig, és úgy kényszeríti azt a felső tömitett helyzetbe való .elmozdulásra. Ez, a záróelem menti folyadékáramlás kizárja annak veszélyét, hogy a szivattyúzott folyadék részecskéi a szelepcsappantyu alatt vagy mögött stagnáljanak. így az ilyen kiviteli alakok kiválóan alkalmasak vér szállítására, ahol alapvető követelmény, hogy a szivattyúzott vér mentes legyen stagnáló részecskéktől.

A vázolt, találmány szerinti kiviteli alaknál az elmozduló elem és hajtómechanizmusa a szivattyukamra közelében van elhelyezve. Ez az elhelyezés előnyös a legtöbb esetben, különösen a vázolt kiviteli alakoknál, amikoris egy müanyagfilmből vagy lemezből készült kamraelem képezi azt a felületet, amellyel a szivattyúzandó folyadék érintkezik a szivattyún való áthaladásakor. Bizonyos esetekben azonban előnyös az olyan megoldás, hogy az elmozduló elem a szivattyukamra tetőfalára hat, és a hajtómechanizmus a szivattyukamra fölött van elhelyezve. Elképzelhető továbbá közös meghajtószerkezet két, egymás fölött elhelyezett, ellenkező ütemben dolgozó szivattyú fölött. Lehetséges továbbá olyan megoldás

is, hogy két meghajtószerkezet működtet egyetlen szivattyút, annak mindegyik oldalán egy-egy, ellenkező ütemben.

A 10A, 10B, 100· ábrák szerinti kiviteli alak 16-10A kamraszakasza és rugóval előfeszített 25-1OA elmozduló eleme alkalmazható egyfokozatu szivatytyu kiömlőcsonkjaként is a szivattyú által szállított folyadékáram lüktetését csökkentendő. Vérszivattyuk esetében az ilyen elrendezés kiömlő visszacsapószelepe mögött nem marad lgpangó vérmennyiség·

Claims (27)

1. Térfogatkiszoritó szivattyú, melynek a szállítandó közeg befogadására alkalmas tárolókamrája ; változtatható térfogatú szi-vattyukamrája ; a szállítandó közeget a tárolókamrából a szivattyúkamrába vezető beömlőnyilása j a szivattyú kamrából a közeget elvezető kiömlőcsonkja ; a szivattyúkamrával együttműködő, előre meghatározott pálya mentén ellenkező irányú mozgás végzése közben a szivattyukamra térfogatát váltakozva növelő és csökkentő elííiozduló eleme van; az elmozduló elemet lega• lább a szivattyukamra térfogatát csökkentő értelemben mozgató mechanizmussal van ellátva ; továbbá a beömlőnyilás zárására szolgáló, a közeg szivattyúkamrából való visszafolyását megakadályozó beömlőszelepe van azzal jellemezve, hogy a tárolókamra /15/ általában oldalirányban a szivattyukamra elmozduló elemet magába foglaló szakaszát körülfogóan van elhelyezve, beömlőnyilása /17/ lényegében a tárolókamrával /15/ azonos terjedelműén a szivattyúkamrába /16/ nyílóan, annak az elmozduló elemmel határos oldalsó határoló falán van kialakítva, miáltal a közeg a beömlőnyilásbn /17/ át a szívattyukamrába /16/ lényegében nyomásesés nélkül van bevezetve.

2. Az 1? igénypont szerinti szivattyú azzal jellemezve, hogy a szivattyú kamrájának /16/ a nyomólöket közben az elmozduló elemmel /25/ összekapcsolt elmozduló faleleme van, mely a szivólöket • · • · »♦'»· · • · · ··· · ♦ · · · • · · · · ····

30 közben az elmozduló elemtől szét van kapcsolva, miáltal a szivattyú lökettérfogata a tárolókamrából /15/ betáplált közegmennyiséggel van definiálva.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szivatytyu azzal jellemezve, hogy szivattyukamrája /16/ általában köralaku.

4. Az 1-3· igénypontok bármelyike szerinti szivattyú azzal jellemezve, hogy a szivattyukamra /16/ elmozduló elem /25/ mozgásirányára keresztirányú kiterjedése lényegesen nagyobb, mint a mozgásirányu mérete.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti szivattyú azzal jellemezve, hogy kiömlőcsonkja /14/ lényegében a szivattyukamra /16/ keresztirányú rögzi-

70 tett falának közepén, az elmozduló elemmel /25/ szemben van elhelyezve.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti szivattyú azzal jellemezve, hogy tárolókamrája /15/ a szivattyúzandó közeg folyamatos hozzáfolyására alkalmas módon van kialakítva, és tartalmának legalább egy része a beömlőszelep /23/ nyitott helyzetében a beömlőnyiláson /Yl/ át a szivattyukamrába /16/ van átbocsátva, miközben a beömlőszelep /23/ zárt helyzetében folyadékkészlet van összegyűjtve.

7· A 2. igénypont szerinti szivattyú azzal jellemezve, hogy szivattyukamrájának /16/ elmozdítható faleleme hajlékony anyagból van kiképezve, és a szivattyú szállító löketének legalább egy része alatt az elmozduló elem /25/ által deformáltan el van mozdítva.

• · 4 4 · ·*· 44 · 4 Λ ·· · · ····

8. A 7. igénypont szerinti szivattyú azzal jellemezve, hogy az elmozdítható falelem a szivattyukamra /16/ oldalsó határoló falának egy részét képezve a beömlőnyilás /17/ egyik falát határozza meg, és a beömlőszelep /23-1, 23-2/ az oldalsó határoló falhoz kapcsolódva és azt mozgatva a beömlőnyiláson keresztül, annak lezárására alkalmasan van kialakítva, továbbá a beömlőszelep emelő /24-1, 24-2/ által képzett hajtószerkezettel van a nyíláson keresztül periodikusan mozgatva.

9. A 3· igénypont szerinti szivattyú azzal jellemezve, hogy beömlőszelepe /23/ egy hajlékony anyagból készült lényegében körgyűrű alakú csappantyú, mely első szegélye mentén a beömlőnyilás /17/ egyik falához van rögzítve, második, szabadon elmozduló szegélyének nyitott helyzetében folyadék hozzáfolyás van biztosítva a szivattyukamrába /16/, zárt helyzetében pedig a beömlőnyilás másik falához kapcsolódva a szivattyúból a folyadék beömlőnyiláson való visszafolyása meg van akadályozva.

10. A 3· igénypont szerinti szivattyú azzal jellemezve, hogy beömlőszelepének /23-3/ egy első hajlékony anyagból készült körgyűrű alakú csappantyúja van, melynek első szegélye a beömlőnyilás /17-3/ első falához van rögzítve, és második hajlékony anyagból készült körgyűrű alakú csappantyúja első szegélye mentén a beömlőnyilás második falához van rögzítve, miközben mindkét csappantyú szabadon elmozduló második

I • * · · · ♦ ··· · · · · ♦ • · · · · ··♦· • · · · · · · szegélyének nyitott helyzetében szabad közegbeáramlás biztosított a szivattyukamrába /16-3/, egymáshoz kapcsolódó zárt helyzetében pedig a szivattyukamrából /16-3/ a folyadék beömlőnyiláson /17-3/ való visszaáramlása meg van akadályozva.

11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti szivattyú azzal jellemezve, hogy tárolókamrája /15/ és szivattyukamrája /16/ egymástól térben elválasztott fallal van meghatározva, melyek közül legalább az egyik hajlékony anyagból van kialakítva és az elmozduló elemmel /25/ kapcsolódó és általa mozgatott első részével a szivattyukamra /16/ térfogata van változtatva, második részével pedig a beömlőnyilás JYl/ egyik fala van meghatározva·

12. A 11. igénypont szerinti szivattyú azzal jellemezve, hogy az első falelem második részével kapcsolódó szelepe van, a szelepet a beömlőnyiláson keresztben ciklikusan mozgató eleme van, a beömlőnyílás második falához hajlékony csappantyú van hozzákapcsolva, melynek szabad szegélye mozgathatóan van hozzákapcsolva áz első falelem második részével a szivattyukamra folyadéknyomásának megfelelően.

13. A 11. igénypont szerinti szivattyú azzal jellemezve, hogy szivattyukamrajának /16/ oldalsó határoló fala általában köralakú, és a szivattyukamrát körbefoglaló tárolókamrája /15/ általában körgyűrű alakú.

14· A 11. igénypont szerinti szivattyú azzal jellemezve, hogy mind a tárolókamrák /15-1, 15-2, 15-3/ mind a szívattyukamrák /16-1, 16-2, 16-3/ gyürüalakuak, és a szivattyukamrából való kifolyóhely egy gyürüalaku kiömlőnyilás /18-1, 18-2, 18-3/ mely a szívat tyukamra belső határfelületén, általában a térfogatkiszoritó szakasz oldalán van elhelyezve.

15· A 14· igénypont szerinti szivattyú azzal jellemezve, hogy kiömlőszelepe /20-1, 20-2/ a hajlékony fal egy harmadik részével ős egy a szelepet mozgató emelővel /22-1, 22-2/ van összekapcsolva, miáltal a harmadik falrész a kiömlőnyilás /18-1, 18-2/ szembenfekvő része felé és attól távolodóan van mozgatva a kiömlőnyilást /18-1, 18-2/ zárva és azt nyitva· él6. A 11. igénypont szerinti szivattyú azzal jellemezve, hogy a hajlékony falelem a szivattyú alsó eleme, továbbá a tárolókamra /15/ alsó falát képező negyedik hajlékony falat megtámasztó alaplapja /10/ és görgőpárja /27/ van.

17· A 16· igénypont szerinti szivattyú azzal jellemezve, hogy a hajlékony falelem negyedik részét megtámasztó szerkezet egy vagy több görgőpárt /27-1, 27-4/ tartalmaz, és a görgők a tárolókamrában levő folyadék folyamatos kavarására alkalmas módon egy kerületmenti pálya mentén forgatva vannak.

18. A 17. igénypont szerinti szivattyú azzal jellemezve, hogy a hajlékony falelem negyedik részét megtámasztó szerkezet egy szilárd, rögzített alaplap /10/.

19· Az 1-18. igénypontok bármelyike szerinti szivattyú azzal jellemezve, hogy a kiömlőcsonkban /14/ egy kiömlőszelep /20/ van elhelyezve.

20. Az 1-19. igénypontok bármelyike szerinti pzivattyu azzal jellemezve, hogy a szivattyú • · · · · · ··· · · · · · • · · · 0 ·«·· kamra /16-3, 16-9B, 16-10B / folyadéktöltetét befogadó, annak kiömlőcsonlgával /14-8, 14-9/ 14-10/ együttműködő második lépcsős változtatható térfogatú kamraszakasza /16-8A, 16-9A, 16-10A/; a második lépcsős kamraszakaszból a szivattyukamrába való visszafolyast megakadályozó, annak kiömlőnyilásában elhelyezett visszacsapószelepe /31-8, 31-9, 31-10/ van ; a második lépcsős kamraszakaszból a töltetet elvezető nyílással van ellátva ; továbbá második lépcsős elmozduló eleme /25-8A, 25-9A, 25-10A/ van a második lépcsőjü kamraszakasz térfogatának váltakozó növelésére és csökkentésére, valamint a második lépcsős elmozduló elemet legalább a második lépcsős kamraszakasz térfogatának csökkentése értelmében mozgató hajtóeleme /26-8A, 26-9A, 26-10A/ van.

21. A 20. igénypont szerinti szivattyú azzal jellemezve, hogy hajtóelemében külső energia van felhalmozva.

22. A 20. igénypont szerinti szivattyú azzal jellemezve, hogy a második lépcsős elmozduló elem hajtóeleme egy a kamraszakasz térfogatának szivattyukamrából való hozzáfolyás révén való növekedése közben energiát felhalmozó rugós mechanizmus /26-9A, 26-10A/, miközben a tárolt energia a szívattyukamrából való hozzáfolyás szünetében fel van szabadítva.

23· A 20-22 igénypontok bármelyike szerinti szivattyú azzal jellemezve, hogy a szivattyukamra /16-8B, 16-9B, 16-10B/ lökettérfogata mintegy kétszerese a második lépcsős kamraszakasz /16-8A, 16-9A, 16-10A/ lökettérfogatának.

* · · · · · ··· · · · · · • · · * · ···· ·· ·· ·· ·

24· A 20-23· igénypontok bármelyike szerinti szivattyú azzal jellemezve, hogy szívattyukamrája /16-8B, 16-9B/ lényegében körgyürüalaku, mely által a mellette levő lényegében köralaku második lépcsős kamraszakasz /16-8A, 16-9A/ körül van véve.

25· A 20-24· igénypontok bármelyike szerinti szivattyú azzal jellemezve, hogy tárolókamrája /15-10/ lényegében körgyürüalaku, szivattyukamrája /16-10B/ lényegében köralaku, kiömlőcsonkja egy általában a szivattyukamrából oldalirányban kivezető nyilas, és második lépcsős kamraszakasza /16-10A/ lényegében köralaku és a szivattyukamra mellett van elhelyezve.

26. Az 1-25· igénypontok bármelyike szerinti szivattyú azzal jellemezve, hogy tárolókamrájának /15/ térfogata legalább akkora, mint szivattyúkamrájáé /16/.

27· Kamraelem térfogatkiszoritó szivattyúhoz mely hajlékony anyagból készült, kerületük mentén tömitetten egymáshoz erősített első és második lemezből van azzal jellemezve, hogy általában körgyürüalaku tárolókamrája /15/, azon belül elhelye8 zett lényegében köralaku szívattyukamrája /16/ és ezek csatlakozásánál elhelyezett hosszanti rés alakú beömlőnyilása /17/ van, továbbá kiömlőcsonkja /14/ a szivattyukamra egyik falán, beömlőcsonkja /13/ pedig a tárolókamra legalább egyik falán van kialakítva.

• · · « · · ··· · · · · · • * · * · ····

28. A 27. igénypont szerinti kamraelem azzal jellemezve, hogy beömlőszelepe /23/ egy hajlékony anyagból készült körgyürüalaku csappantyú, mely első szegélye mentén a beömlőnyilással /17/ határos lemezhez van rögzítve, mig második szegélye szabad, miáltal a szivattyukamrában /16/ levő túlnyomás hiánya esetén a beömlőnyilás szabad, a szivattyukamrában /16/ levő túlnyomás esetén pedig a beömlőnyilás /Yl/ le van zárva.