HUP9903697A2 - Lélegző kompozit lap szerkezet és ezzel készült abszorbens cikkek - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya nedves páraáteresztő, lényegében főlyadékőt át nemeresztő kőmpőzit lapanyag, amely szálas szűbsztrátűmőt és nedves párátáteresztő, hőre lágyűló fóliaréteget tartalmaz, a szálas szűbsztrátűmszintetikűs szálakból áll, ezek legalább 50 tömeg% pőliőlefin pőlimerttartalmaznak, a szűbsztrátűmnak egymással ellentétes első és másődikőldala van; a nedves párát áteresztő fóliaréteg a szűbsztrátűm elsőőldaláhőz van őlvadékkal ragasztva; a kőmpőzit lap lefejtésiszilárdsága legalább 0,1 N/cm, dinamikűs főlyadékáteresztésekörülbelül 2400 J/m2 ütési energia alatt legalább 0,75 g/m2, és nedvespáraáteresztési sebessége legalább 1500 g/m2/24 óra. A találmánytárgyát képezi tővábbá eljárás a nevezett kőmpőzit lapanyagelőállítására. ŕ

Description

J, f 7/.:.:.

S.B.G. & K.

Nemzetközi Szabadalmi Iroda V H-1062 Budapest. Andrássy út 113. / j Telefon: 34-24-950, Fax: 34-24-323 j / P i ί KÖZZÉTÉTELI V_y PÉLDÁNY

Lélegző kompozit lap szerkezet és ezzel készült abszorbens cikkek

A találmány tárgya vízgőz áteresztő, lényegében folyadékot át nem eresztő lap szerkezet, amely ruhákban, sebészeti kendőkben, steril kötésekben, csomagolóanyagokban, védőburkolatokban, szerkezeti anyagokban és személyvédelmi abszorbens cikkekben, mint pelenkákban és egészségügyi betétekben használható fel. Közelebbről, a találmány tárgyát egy egymással kombinált, vízgőzt áteresztő fólia és szálas szubsztrátum képezi, ami tartós, erős és hajlékony kompozit lapot alkot, amely folyadék-, baktériumés szagzáró rétegként működik, mégis nagymértékben átereszti a vízgőzt. A találmány tárgyát képezi egy abszorbens cikk is, amelynek az előzőekben említett, találmány szerinti kompozit lapból készült hátlapja van.

Az orvosi kötések, orvosi köpenyek és abszorbens cikkek, mint pelenkák és egészségügyi betétek készítésére használt lapanyagoknak kényelmeseknek és ugyanakkor folyadék át nem eresztőnek kell lenniük. Az ilyen termékekkel szemben támasztott gyártási és felhasználási igények gyakran megkövetelik, hogy a lapanyaga erős és tartós is legyen.

A gyermekek és más inkontinens személyek abszorbens cikkeket viselnek a vizelet és egyéb, a testből kiürülő anyagok befogadására. Az abszorbens cikkek egyrészt a kiürült anyagok befogadására, másrészt arra szolgálnak, hogy ezeket az anyagokat izolál67.071/BE ják a viselő személy testétől, a viselő személy alsóneműjétől és az ágyneműtől. A szakterületen sokféle, különböző formatervezett abszorbens cikk ismert. Az is ismert, hogy az abszorbens cikkek külső része egy hajlékony, folyadék és gőz át nem eresztő lappal van borítva, hogy meggátolják azt, hogy az abszorbeált folyadék átjusson a cikken és elszennyezze a mellette fekvő tárgyakat, mint ruházatot, ágyneműt és hasonlókat. Ezek a külső borítóanyagok, amelyeket általában hátlapoknak nevezünk, gyakran folyadék és párát áteresztő fóliákból, mint polietilénből készülnek.

Bár a műanyag fóliák nagyon jó folyadéktároló anyagok, az érintkezés ezekkel nem kellemes, és nem engedik át könnyen a nedves párát, ami kényelmetlenné teszi a műanyag fóliával készült fehérneműket és ingerük a bőrt. Ruházati és személyvédelmi alkalmazások céljára elfogadhatóbbá tették a műanyag fóliákat azáltal, hogy a fóliákat mikropórusokkal látták el azért, hogy lélegző mikropórusos fóliákat készítsenek. A mikropórusos fóliákban a nedvességet a fóliák kis rései vagy lyukai vezetik át. Egy jelentős mikroporózus kompozit fóliát olyan poli (tetrafluor-etilén)ből készítenek, ami ragasztóanyaggal egy textilanyaghoz van ragasztva, mint ezt a 2 024 100 számú nagy-britanniai szabadalmi bejelentés ismerteti. Textilanyag szubsztrátumokhoz ragasztással erősített mikropórusos fóliákat számos ruházati termékhez használtak fel, beleértve az abszorbens cikkeket is, amint ezt a WO 95/16562 és WO 96/39031 számú szabadalmi iratok ismertetik.

A mikropórusos fólia és szálas textilszubsztrátum laminátumoknak egy sor hátránya van, így többek között az, hogy gyártásuknál egy külön ragasztóanyag rögzítési lépésre van szük

66.527/BE ség a fólia előállítása után, valamint az, hogy az ilyen laminátumok némi folyadékszivárgást engednek meg, ha azokat az abszorbens cikkben hátlapként használjuk fel. Ha például az ilyen mikropórusos fóliát egy egyszerhasználatos pelenka hátlapjaként használjuk, akkor a hátlap némi vizelet átjutását engedheti meg a pórusokon keresztül a hátlapba akkor, ha a pelenkát viselő gyermek leül. A folyadékszivárgás a mikropórusos fólia laminátumokon keresztül különösen akkor fordul elő, ha a mikropórusos laminátum kis felületi feszültségű folyadék hatása alatt áll, mint például akkor, ha a pelenkában lévő vizelet magában a pelenkában jelenlévő felületaktív anyagok hatásának van kitéve.

Ha folyadékok szivárognak át a mikropórusos fólia pórusain, akkor baktériumok, vírusok és más mikróbák juthatnak át a fólián a folyadékokkal együtt. Hasonlóképpen, a mikropórusos fóliákkal készített laminátumokon történő folyadékáthatolás attól függ, hogy a folyadékok folyékonyak vagy gőzalakúak, így növelik a szagokat is, amelyek az ilyen laminátumokból szabadulnak ki. Egyes mikropórusos fóliákhoz mikrobát adszorbeáló anyagokat adtak annak érdekében, hogy megfogják az ilyen fóliákon áthatoló mikrobákat, amint ezt a WO 96/39031 számú szabadalmi irat ismerteti. Nehéz azonban a mikroba adszorbenseket egy mikropórusos fóliában úgy eloszlatni, hogy azok minden, a fólia nyílásain átszivárgó mikrobát abszorbeáljanak. Hasonlóképpen, nem valószínű, hogy a mikroba adszorbensek meggátolják a szagok áthatolását a mikropórusos fólia pórusain.

A poliéter blokk-kopolimerekből álló, nedves párát áteresztő fóliáknak, mint az USP 4 493 870 számú szabadalmi iratban ismertetett fóliáknak, van egy előnye az orvosi ruházati és egészség

66.527/BE védelmi alkalmazásoknál, mert az ilyen fóliák nem pórusosak, ezért lényegében nem folyadékáteresztők, de átengedik a nedves párát. Az USP 4 725 481 számú szabadalmi irat azt javasolja, hogy az ilyen fóliák ragasztásos kötéssel vagy olvasztásos kötéssel lehetnek egy textilanyaghoz erősítve. Az ilyen fóliák gyártási- és a fóliák szálas textil szubsztrátumokhoz történő erősítésének költsége viszonylag magas volt a mikropórusos fólia laminátumok költségéhez képest. Ezen túlmenően, az ismert nedves párát áteresztő fóliák, mint az USP 4 725 481 és az 5 445 874 számú szabadalmi iratok által ismertetett fóliák külön ragasztóanyag alkalmazása nélkül nem könnyen tapadnak sokféle, szokásos nem szövött szubsztrátum anyaghoz, mint poliolefin alapú nem szőtt anyagokhoz.

A WO 95/16746 számú, E. I. DuPont de Nemours cég által történt, nemzetközi szabadalmi bejelentés egy kevésbé költséges eljráást ismertet olyan fólia vagy olcsóbb hőrelágyuló homopolimerrel kombinált poliéter blokk-kopolimer előállítására, amely jobban hegeszthető, és jobban tapad önmagához, valamint más szubsztrátum anyagokhoz.

A WO 95/16746 számú szabadalmi irat azonban nem ismertet olyan erős és tartós, vékony, lélegző fóliákat, amelyeket közvetlenül extrudáltak szálas szubsztrátumokra, és nem ismertet ilyen kompozit lapok készítésére alkalmas módszert sem.

Igény mutatkozik olyan lapanyag iránt, amely folyadékzáró, de a nedves párát is könnyen átereszti. Igény van olyan lapanyag iránt is, ami könnyen átengedi a nedves párát, de jelentősen gátolja az ilyen folyadékokkal társult baktériumok és szagok áthatolását. További igény van ilyen nedves párát áteresztő, folya

66.527/BE dékot át nem eresztő kompozit lapanyag iránt, ami szintén elég tartós, erős és hajlékony ahhoz, hogy abszorbens cikkekben lehessen felhasználni, és gazdaságosan gyártható, vagyis anélkül, hogy a kompozit lap rétegeit egy külön lépésben kelljen összeerősíteni. Végül egy olyan abszorbens cikkre van szükség, ami ilyen nedves pára áteresztő kompozit lapot foglal magába a cikk hátlapjában, lábkorcaiban, derékkorcaiban vagy más részeiben.

A találmány összefoglalása

A találmány nedves párát áteresztő, lényegében folyadékot át nem eresztő kompozit lapanyagot szolgáltat, amely egy szálas szubsztrátumot és egy nedves párát áteresztő hőrelágyuló fóliaréteget tartalmaz. A szálas szubsztrátum legalább 50 % poliolefin polimerszálból áll. A nedves párát áteresztő hőrelágyuló fóliaréteg hegesztéssel van közvetlenül a nevezett szálas szubsztrátum egyik oldalához erősítve. A kompozit lap lefejtési szilárdsága legalább 0,1 N/cm, dinamikus folyadékáteresztése legalább körülbelül 0,75 g/m , ha körülbelül 2400 Joule/m ütése energia hat rá, és nedves pára áteresztési sebessége a kiszárítási módszer szerint legalább 0500 g/m /24 óra.

A kompozit lap fóliarétegének átlag vastagsága kisebb, mint 50 μ, és az legalább 50 tömeg% polimerből, mint blokk-kopoliéter-észterből, blokk-kopoliéter-amidból, poliuretánból vagy ezek kombinációjából áll. Előnyös továbbá, ha a fóliaréteg ragasztóanyag jelenléte nélkül van összeerősítve a szubsztrátumhoz a fóliaréteg és a szubsztrátum között. A még előnyösebb kompozit lefejtési szilárdsága legalább 0,15 N/cm, fóliavastagsága legalább

66.527/BE μ, és nedves pára áteresztési sebessége a kiszárítás! módszer szerint legalább 2500 g/m /24 óra, valamint dinamikus folyadékáteresztési sebessége körülbelül 0,5 g/m²-nél kisebb, ha körülbelül 2400 Joule/m ütőenergia hat rá. A lap lényegében mikropórusoktól is mentes, úgyhogy a lapon nedves pára lényegében nem hatol át, ha azt a folyékony nedvességszivárgási vizsgálat szerint vizsgáljuk, és a lap záróelemként hat, ha azt az ISO 11607 steril csomagolóanyag vizsgálati szabvány szerinti módszerrel mikróbaáteresztésre vizsgáljuk. A kompozit lapnak gépirányú és gépirányra merőleges irányú szakítószilárdsága legalább 1 N/cm, gépirányú és gépirányra merőleges irányú nyúlása legalább 30 % kell legyen.

A találmány egyik lehetséges kiviteli alakja szerint a fóliaréteg két szálas szubsztrátum közé lehet beragasztva. A találmány egy másik alternatív kiviteli alakja esetében a kompozit lap fóliarétege több régeget magába foglaló, nedvességáteresztő fólia lehet, ahol mindegyik fóliaréteg egy különböző nedves pára áteresztésű hőrelágyuló polimer készítményből áll. A több fóliarétegű rétegek egyike egy lényegében hidrofil fóliarétegből állhat, és a fóliarétegek egyike egy lényegében hidrofób fóliaréteget tartalmazhat. A találmány egy ismét másik kiviteli alakja szerint a kompozit lemez egy további - más réteget és a fólia, valamint szálas rétegből álló konstrukciótól eltérő - konstrukciójú réteget, mint mikropórusus fóliát tartalmazhat.

A találmány előnyös kiviteli alakja szerint a kompozit lap fóliarétege legalább egy 50 tömeg%-ot kitevő A frakcióból áll, ami lényegében egy, a blokk-kopoliéter-észterek, blokk-kopo

66.527/BE liéter-amidok, poliuretánok és ezek kombinációja, és legalább 5 tömeg% B frakcióból, ami lényegében egy α-olefin vagy egy vagy több más monomert tartalmazó α-olefin homopolimer, kopolimer vagy terpolimer és egy vinil-arén és konjugált dién kopolimerje, valamint legalább 0,1 tömeg% C frakcióból, ami lényegében egy, az A és B frakciókat kompatibilizáló szer. A C fóliafrakció előnyösen lényegében olyan gerincláncú homopolimerekből, kopolimerekből és terpolimerekből áll, amelyek kompatibilisek a B frakcióval és gerincláncuk egy olyan monomerrel ojtott, amelynek az A frakcióval összeférhető funkcionális csoportja van. A C fóliafrakció előnyösen egy olyan polimer, amelynek gerinclánca azonos a B frakcióval, amely gerinclánc az a- és β-etilénesen telítetlen karbonsavak és -anhidridek, valamint ezek származékai csoportjába tartozó monomerrel vannak ojtva.

A találmány eljárást szolgáltat a fentiekben leírt, lélegző kompozit lapanyag készítésére is. Először a blokk-kopoliéter-észterek, blokk-kopolimer-amidok, poliuretánok és ezek kombinációi csoportjából kiválasztott hőrelágyuló polimereket összekeverjük. Ezután a keveréket egyidejűén megolvasztjuk és keverjük, majd egy szűk résű szerszámon át olvadékban extrudáljuk. A megolvasztott keveréket egy mozgásban lévő, szálas szubsztrátumra extrudáljuk, majd a szálas szubsztrátummal bensőséges érintkezésre kényszerítjük. A megolvadt polimer úgy kényszeríthető bensőséges érintkezésre a szubsztrátummal, hogy a polimerrel bevont szubsztrátumot hűtött csíptető görgők között vezetjük át vagy a szubsztrátumot vákuummal megszívatjuk. A kompozit lapot végül feltekercseljük.

66.527/BE

A találmány egy olyan abszorbens cikket szolgáltat, amely (a) egy fedőlapot, (b) egy hátlapot és (c) egy, a fedőlap és a hátlap között elhelyezett abszorbens magot tartalmaz, ahol a hátlap foglalja magába a nem porózus, lényegében folyadékot át nem eresztő, nedves párát áteresztő, fentiekben leírt kompozit lapanyagot. A kompozit lapanyag előnyösen úgy van elhelyezve, hogy a fólia rétege van a nevezett abszorbens mag felé fordítva. A kompozit lap fóliarétege egy többrétegű fólia, melynek van egy lényegében hidrofil elasztomer fóliarétege és egy lényegében hidrofób elasztomer fóliája, a lényegében hidrofil elasztomer fólia előnyösen a lényegében hidrofób elasztomer fólia és a szálas szubsztrátum között van elhelyezve. Alternatív esetben a fóliaréteg egy harmadik fóliaréteget is tartalmazhat, ami egy, a lényegében hidrofil elasztomer fólia és a szálas szubsztrátum között van elhelyezve. Az abszorbens cikk egy egyszerhasználatos pelenka lehet.

A rajzok rövid leírása

A következő rajzok a találmány jelenleg előnyösnek tartott kiviteli alakjait szemléltetik és leírásunkkal együtt a találmány elvének magyarázatára szolgálnak.

Az 1. ábra a találmány szerinti kompozit lapszerkezet keresztmetszeti képe.

A 2. ábra a találmány szerinti kompozit lapszerkezet egy alternatív kiviteli alakjának keresztmetszeti képe.

A 3. ábra egy, a találmány szerinti kompozit lapszerkezet egyik előállítási módjának vázlatos képe.

A 4. ábra a jelen találmány szerinti egyszerhasználatos pe

66.527/BE lenka kiviteli alak felülnézeti képe a pelenka belső felülete felöli oldalról, melynek egyes részeit metszetben ábrázoltuk, hogy az alsó szerkezet is látható legyen.

Az 5. ábra a jelen találmány szerinti egyszerhasználatos pelenkának egy egyszerűsített felülnézeti képe sík, össze nem húzott állapotban, ami a pelenka különböző mezőit vagy zónáit ábrázolja .

A 6. ábra egy, a jelen találmány szerinti másik pelenka hátlap kiviteli alak felülnézeti képe.

A 7. ábra a lapanyag dinamikus folyadékáteresztésének mérésére felhasznált készülék egyszerűsített rajza.

A találmány részletes leírása

Az alábbiakban részletesen leírjuk a találmány jelenleg előnyösnek tartott kiviteli alakjait, melyeknek példáit a rajzok szemléltetik.

A találmány szerinti, folyadékot át nem eresztő, nedves párát áteresztő kompozit lapszerkezetet az 1. ábra szemlélteti. A 10 kompozit lap áll egy 14 szálas szubsztrátumból, amelyhez nedves párát áteresztő és folyadékot lényegében át nem eresztő 12 fólia közvetlenül hozzá van ragasztva. Az ilyen kompozit lapokat néha laminált szerkezeteknek nevezzük. A nedvesség által áthatolható fólia lényegében lyuk- és pórusmentes, mégis viszonylag nagy a nedves páraáteresztési sebessége. Itt a „lyuk kifejezés alatt egy fóliában a gyártás vagy feldolgozás alatt nem tudatosan képezett kis lyukakat értjük, míg „pórusok alatt olyan kis lyukakat, amelyeket tudatosan alakítunk ki a fóliában annak érdekében, hogy a fóliát levegő-, nedves pára- vagy folyadékát

66.527/BE eresztővé tegyük. A találmány előnyös kiviteli alakja esetében a nedves párát áteresztő, folyadékot lényegében át nem eresztő fólia egy poliéter blokk-kopolimer, mint blokk-kopoliéter-észterekből, blokk-kopoliéter-amidokból, poliuretánokból vagy ezek kombinációjából álló kopolimer. A 14 szálas szubsztrátum előnyösen olyan alakú szintetikus polimer szálakból áll, amelyekhez a nedves párát áteresztő fólia közvetlenül hozzáragasztható. A 14 szubsztrátum lehet szőtt vagy nem szőtt szerkezet, de gazdaságossági okokból a legtöbb alkalmazás céljára a nem szőtt textilszerkezetek előnyösek. A találmány egyik, a 2. ábrán szemléltetett alternatív kiviteli alakja esetében a kompozit lap szerkezet két, 14 és 16 szálas szubsztrátumot tartalmazó, nedvesség áteresztő 12 fóliarétegből állhat, amelyek mindegyike közvetlenül a fóliaréteg egymással ellentétes oldalaira van ragasztva.

A találmány egy másik kiviteli alakja szerint egy vékony blokk-kopolimer réteg, mint poliéter-, poliamid-, poliuretánvagy ezek valamilyen kombinációjából álló réteg, felhasználható egy mikropórusos fóliával laminált fóliaszerkezet kialakítására. Az ilyen szerkezet megold egy sor, a mikropórusos fóliákkal kapcsolatos hátrányt, így nevezetesen a baktérium- és folyadékátszivárgást, valamint ütés hatására bekövetkező nagy nedvességtartalmat anélkül, hogy feláldoznánk a viszonylag nagy, gyakran 4000 g/m/24 óra MVTR-értékeket, amelyek egyes mikropórusos fóliákkal érhetők el. A jelen találmány szerinti kompozit lap nedves párát áteresztő fóliái összeférhetővé tehetők a nem szövött poliolefin anyagokkal és összeférhetővé tehetők a szokásos mikropórusos fólia készítményekkel, mint poliolefin készítményekkel is. A jelen találmány szerinti kompozit lap nedves párát átenge

66.527/BE dő fóliarétege és a mikropórusos fólia ragasztásos laminálással vagy esetleg direkt extrúziós bevonással erősíthető össze. A nedves párát átengedő fólia egy, a jelen találmány szerint végzett módon lenne kombinálható egy szálas szubsztrátummal. Ez a szálas szubsztrátum és a nedves párát átengedő, lényegében folyadékot át nem eresztő fólia és a mikropórusos fólia összeerősíthető a jelen találmány szerinti módon egy, a nedves párát áteresztő, folyadékot lényegében át nem eresztő fóliarétege első oldalával és a fóliaréteg ellenkező oldalához laminált mikropórusos fóliával.

Alternatív módon az az eljárás, amelynek segítségével mikroporozitással látjuk el a jelenleg használt, poliolefin típusú mikropórusos fóliákat, mint az Exxon Exxaine típusú (XBF100 W katalógus számú) fóliákat, felhasználható arra, hogy a jelen találmány szerinti kompozit lapban egy nedvességet áteresztő fólia egy rétegének mikroporozitást biztosítsunk, például oly módon, hogy egy anyagot, mint kalcium-karbonátot foglalunk be a fóliarétegbe. Ez egy nedves párát átengedő fóliaréteget eredményez, ami lényegében a blokk-kopoliéter-észterek, blokkkopoliéter-amidok, poliuretánok vagy ezek kombinációi csoportjába tartozik, amelyeknek mikropórusai vannak. Ez a fóliaréteg azután egy olyan laminált szerkezetté alakítható, amelynek egyik vagy mindkét mikropórusos fóliaoldalán egy vékony, nedves párát áteresztő, nem pórusos fóliarétege van. Ezen túlmenően a szálas szubsztrátum egy ilyen rétegelt fóliaszerkezethez a jelen találmány szerinti módon erősíthető.

A 14 és 16 szálas, nem szövött paplanok szubsztrátum szálanyaga egy nem szövött poliolefin fátyol. Erre alkalmas

66.527/BE poliolefin anyagok közé tartoznak a fonott polipropilén- és polietilén fátylak, bélésvásznak, szövött, hasított fóliák, kártolt fátylak, hamis fonású fátylak, poliolefin szálakból vagy poliolefin- és más szálakból készült keverékek. Poliolefin fátylak egy sor kívánt tulajdonsággal, jó páraáteresztéssel, hajlékonysággal, puhasággal és szilárdsággal állíthatók elő. Ha a 10 kompozit lemezt abszorbens cikkben kívánjuk felhasználni, akkor a 14 és/vagy 16 szubsztrátum szakítószilárdsága legalább 1 N/cm, és nyúlása mind gépirányban, mind erre keresztirányban 30 % kell legyen. A gépirány a lap síkjában mért hosszirány, vagyis a lap gyártási iránya. A keresztirány a lap síkjának az az iránya, ami merőleges a gépirányra. Még előnyösebben, a szálas szubsztrátumok szakadási szilárdsága legalább 1,5 N/cm és nyúlása mind gép-, mind keresztirányban legalább 50 %. A szálas szubsztrátumnak előnyös módon olyan porózus szerkezete is van, ami fokozza mind a nedvességáteresztést a kompozit lapon át, mind a kompozit lap fólia és szubsztrátum rétegei közötti fizikai kötést.

A találmány szálas szubsztrátumához előnyösen felhasznált poliolefin lapanyag a TYPAR fonott polipropilén lapanyag. A TYPAR a DuPont cég védjegyzett terméke. Egy másik, a találmány szerinti kompozit lapban előnyösen használt szálas lapanyag egy kártolt, hőrögzített, nem szövött polipropilén anyag, ami a kereskedelemben a Fiberweb of Simpsonville, dél-karolinai cégtől szerezhető be HEC kereskedelmi elnevezésen. A 14 és 16 szubsztrátumok alternatív esetben más szintetikus polimer anyagokból, mint poliészterekből vagy poliamidokból, poliolefinbői és egy vagy több egyéb polimerből vagy poliolefin szálak és más szinte

66.527/BE tikus anyag-szálak vagy más természetes szálak, mint gyapot vagy cellulóz szálak keverékéből készülhetnek.

A 10 kompozit lapszerkezet 12 fóliarétege egy nedves párát áteresztő és folyadékot lényegében át nem eresztő fólia. A fóliaréteget előnyösen közvetlenül a 14 szálas szubsztrátumra extrudáljuk, így az ragasztóanyag alkalmazása nélkül a 14 szubsztrátumra tapad. A 12 fóliaréteg egy hőrelágyuló polimer anyagból áll, amely vékony, folyamatos, nem pórusos, lényegében folyadékot át nem eresztő, nedves párát áteresztő fólia. A 12 réteg előnyös módon elsősorban egy blokk poliéter-kopolimerből, mint poliéter-észter kopolimerből, poliéter-amid kopolimerből, poliuretán kopolimerből vagy ezek kombinációjából áll. Előnyös kopoliéter-észter blokk-kopolimerek a 12 fóliaréteg számára a szegmentált elasztomerek, amelyeknek lágy poliéter szegmensei és kemény poliészter szegmensei vannak, mint azok, amelyeket az USP 4 739 012 számú szabadalmi irat ismertet. Alkalmas poliéterészter blokk-kopolimereket forgalmaz a DuPont cég Hytrel® elnevezésen. A Hytrel® a DuPont védjegyzett terméke. Alkalmas kopoliéter-amid kopolimerek a 12 fóliaréteg számára az Atochem Inc., Glen Rock, New Jersey, USA cégtől Pebax® néven beszerezhető kopoliamidok. A Pebax az Elf Atochem, S. A., Párizs, Franciaország cég védjegyzett terméke. Alkalmas poliuretánok a 12 fóliaréteg céljára a B. F. Goodrich Company of Cleveland, Ohio, USA cégtől beszerezhető Estane elnevezésű hőrelágyuló uretánok.

A találmány szerinti lapszerkezet fóliarétegét képező hőrelágyuló polimerek vagy polimer keverékek összekeverése a szakterületen ismert módszerekkel és technikákkal történik, pél

66.527/BE dául fizikai buktató keverékben, amit egycsigás, keverőfejjel ellátott extrúderben végzett extrudálás és keverés követ, ilyen berendezések szerezhetők be a Davis-Standard Corp. (Pawcatuck, Rhode Island, USA cégtől) vagy kétcsigás kompoundáló extrúderekkel, amelyek a Werner-Pfleiderer cégtől (Ramsey, New Jersey, USA) és Berstdorf Corporation (Charlotte, North Carolina, USA) cégtől szerezhetők be. Alternatív módon tömegveszteségi vagy volumetrikus adagolók - ilyenek a K-Tron America cégtől (Pitman, New Jersey, USA) szerezhetők be - használhatók az extrúderekbe táplált készítmény ellenőrzésére.

A 10 kompozit lapot előnyösen egy extrúziós bevonási eljárással állítjuk elő. Az extrúziós bevonási eljárásnál a szálas szubsztrátum anyagot először egy egyenletes, megolvasztott extrudátummal vonjuk be. A megolvasztott polimert és a szubsztrátumot bensőségesebben érintkeztetjük egymással, amint az olvadt polimer hűl, és a szubtrátumhoz kötődik. Ez az érintkeztetés és kötés fokozható oly módon, hogy a rétegeket két görgő között kialakított résen engedjük át. Alternatív módon az olvadt polimer úgy hozható a szálas szubsztrátummal érintkezésbe, hogy a bevonattal ellátott szubsztrátumot egy szívató nyílás előtt vezetjük át úgy, hogy a vákuum a megolvadt polimert érintkezteti a szubsztrátummal, amikor a polimer hűl és a szubsztárumhoz köt. A kötés tovább fokozható azzal, hogy a szubsztrátumnak a fóliával érintkeztetendő felületét kezelésnek, például koronakisüléses kezelésnek vetjük alá, amint ez a szakterületen ismert [„Modern Plastics Encyclopedia Handbook kézkönyv, 236. oldal (1994)], melyet itt hivatkozásként említünk.

A 12 fóliaréteg 14 szubsztrátumra felvitelének egy előnyös

66.527/BE módját a 3. ábra ábrázolja. Mint a 3. ábrán látható, a hőrelágyuló polimert az esetleges adalékanyagokkal együtt szemcsézett formában a 24 extruder tölcsér nyílásába tápláljuk. A polimert megolvasztjuk és a 20 csigás extrúderben 10-200 ford./perc csiga fordulatsebességgel keverjük az extruder méreteitől és a polimer tulajdonságaitól függően, és a megolvadt keveréket a 28 fűtött vezetéken át egy 38 síkfólia szerszámon nyomjuk ki az extrúderből. A polimer a keverék olvadáspontja feletti, előnyösen 180-240°C hőmérsékleten nyomjuk ki. A 38 síkfólia szerszámon át távozó extrudált polimer olvadék bevonja a 14 szálas szubsztrátumot.

A szubsztrátum előnyösen a szerszám alatt halad egy, az extruder sebességével összehangolt sebességgel, hogy a kívánt fóliavastagságot kapjuk meg. A bevonattal ellátott szubsztrátum a 34 és 36 görgők által kialakított résbe lép, a görgőkén olyan hőmérsékleten tartjuk, hogy a megkívánt lefejtési szilárdságú és nedves páraáteresztésű kompozit lapot kapjuk. A 34 és 36 görgők hőmérséklete 10-120°C. Mint ezt az alábbiakban tárgyaljuk, úgy találtuk, hogy a magasabb görgőhőmérséklet nagyobb lefejtési szilárdságú kompozit lapot eredményez, ezzel szemben úgy találtuk, hogy az alacsonyabb görgőhőmérséklettel nagyobb nedves páraáteresztésű kompozit lapokat kapunk. A 34 görgő előnyös módon egy sima gumi görgő, amelynek felülete kis tapadású, míg a 36 görgő egy fémgörgő. Ha egy texturáltabb fóliarétegű (és nagyobb felületű) kompozit lapot akarunk kialakítani, akkor a 36 fémgörgő helyett egy textúráit, gravírozó görgő használható. A bevonattal ellátott szubsztrátumnak a 34 és 36 hűtött görgők között történő átvezetése hirtelen lehűti a polimer olvadékot, mi

66.527/BE ,* · ♦«/* · * ···€ közben ugyanakkor a 40 polimer olvadékot a 14 szálas szubsztrátumba nyomja. A rés nyomását elég nagyra kell beállítani annak érdekében, hogy elérjük a fólia és a szubsztrátum közötti megkívánt lefejtési szilárdságot, de nem olyan nagyra, hogy a fóliában lyukak képződjenek. A lehűlt polimer képezi a 10 kompozit lap 12 fóliarétegét és a kompozit lapot a 44 gyűjtőgörgőre tekercseljük fel. Ha egy, a 2. ábrán bemutatott háromrétegű laminátumot kívánunk előállítani, akkor a 40 polimer olvadék másik oldalára egy további 16 szubsztrátum anyagot kell felvinni akkor, amikor a polimer a 34 és 36 görgők között halad át.

Alternatív módon egy vákuumozó eljárás alkalmazható annak érdekében, hogy a 40 polimer olvadékot a szubsztrátum anyagába sajtoljuk. A vákuumozó eljárás hasonlít a szokásos extrúziós bevonáshoz, azzal a különbséggel, hogy itt a két szubsztrátum öszszeerősítésére sajtoló görgők helyett vákuumot alkalmazunk. A fóliát úgy szívjuk be a szálas szubsztrátumba, hogy a szubsztrátum alsó felére vákuum szívóhatást gyakorolunk. A vákuumozó eljárás optimálissá teszi a tapadást, és emellett jó magasságot és érintés-érzetet kölcsönöz a terméknek.

A találmány egy másik kiviteli alakja szerint a 12 fóliaréteg egy többrétegű, nedves párát áteresztő, folyadékot lényegében át nem eresztő fóliaszerkezet lehet. Az ilyen fólia a fentiekben leírt egy vagy több, előnyösen hőrelágyuló fóliaanyagból álló rétegek koextrudálásával állítható elő. Ilyen többrétegű, nedvességet áteresztő fóliákat ismertet az USP 4 725 481 számú szabadalmi irat, amelyet itt hivatkozásként említünk. A többrétegű fóliák különösen az olyan, találmány szerinti kompozit lapban hasznosak, amelynél az kívánatos, hogy a 12 fóliaréteg kü

66.527/BE lönböző oldalainak különböző tulajdonságai legyenek. így például egy kompozit lap egy olyan 12 bikomponensű fóliaréteggel képezhető, amelynek egyik oldala olyan, nedves párát áteresztő polimer anyagból készült, ami hőrögzítéssel jól erősíthető a 14 szálas szubsztrátumhoz és az ellenkező oldala egy másik, nedves párát áteresztő polimerből áll, ami jól erősíthető azokhoz az anyagokhoz amelyeken a kompozit lapot alkalmazzuk. Előrelátható, hogy három vagy ennél több koextrudált rétegől álló, nedves párát áteresztő fólia rétegű, találmány szerinti kompozit lap használható annak érdekében, hogy a kompozit lap a megkívánt fizikai és esztétikai tulajdonságoknak megfeleljen.

A 10 kompozit lap különösen egyszerhasználatos abszorbens cikkek komponenseként használható. „Abszorbens cikk alatt itt különösen olyan eszközöket értünk, amelyek beszívják és magukban tartják a testből kiürülő anyagokat, közelebbről, olyan eszközöket, amelyeket a viselő személy testének közelében helyezünk el, hogy abszorbeálják és magukban tartsák a testből kiürülő különféle anyagokat. Abszorbens cikkek közé tartoznak az egyszerhasználatos pelenkák, inkontinencia betétek, inkontinencia alsóneműk, inkontinencia párnák, női egészségügyi alsóneműk, tréning nadrágok, felhúzható alsóneműk, stb. Az „egyszerhasználatos kifejezés alatt olyan abszorbens cikkeket kívánunk leírni, amelyeket nincs szándékunk kimosni vagy másként visszaalakítani vagy abszorbens cikként újra felhasználni (vagyis ezeket egyszeri használat után szemétbe kívánjuk dobni, vagy pedig előnyösen környezetbarát módon kívánunk újra felhasználni, komposztálni vagy másként hasznosítani) . A 10 kompozit lapnak olyanok a fizikai tulajdonságai, hogy az különösen előnyösen használható

66.527/BE egyszerhasználatos abszorbens cikk külső „hátlapként. Ezek közé a tulajdonságok közé tartozik a kompozit lapanyag nedves pára áteresztése, lényegében folyadékot át nem engedése, szilárdsága és tartóssága. A 10 kompozit lapanyag könnyű nedves pára áteresztése azt jelenti, hogy a 10 kompozit lapot - mint a termék hátlapját^-, tartalmazó egészségügyi termékek viselése kényelmes a viselő személy számára. A kompozit lapnak a folyadék át nem eresztése lehetővé teszi, hogy az teljesen magában tartsa a testfolyadékokat akkor is, ha olyan típusú, dinamikus ütés alatt áll, ami akkor lép fel, ha a nedves abszorbens cikket hordozó csecsemő vagy más személy keményen ül le. A 10 kompozit lap szilárdsága és tartóssága lehetővé teszi, hogy a lap akkor se sérüljön, miután azt az abszorbens cikk gyártási művelete során nyújtják, hengerük vagy húzzák.

Úgy véljük, hogy az abszorbens cikk hátlapjaként felhasznált kompozit lapanyag nedves páraáteresztési sebessége („MVTR) fontos abban a tekintetben, hogy csökkenti a nedvességet és a hőmérsékletet az abszorbens cikken belül, ezáltal csökkenti az ilyen környezeti körülményekkel összefüggő bőrkiütések és egyéb bőrproblémák előfordulását. így például annak érdekében, hogy csökkentsük a bőrkiütést előidéző nedvességet és felmelegedést az egyszerhasz-nálatos abszorbens cikkben, úgy találtuk, hogy a cikk hátlapja legalább egy részének, és előnyösen az egész hátlapnak az alábbi példákban leírt, szárítószer MVTR mérési módszerrel meghatározott nedves páráteresztési sebessége legalábbis körülbelül 1500 g/m /24 óra kell legyen. A jelen találmány szerinti kompozit lapanyag képes a szárítóanyag módszerrel mért legalább 1500 g/m /24 óra MVTR érték elérésére és a találmány

66.527/BE szerinti kompozit lemezek MVTR-értéke a 4000 g/m²/24 óránál nagyobb értéket is elérheti.

A jelen találmány szerinti kompozit lapnak a páraáteresztését az fokozza, hogy a nedves párát áteresztő 12 fóliaréteget közvetlenül a nem szőtt szubsztrátumra extrudáljuk. Ez a direkt extrúzió számos okból javítja a nedvességáteresztést. Előszöris a közvetlen extrúzió lehetővé teszi igen vékony, gyakran átlagosan 30 μ-nál vékonyabb filmrétegekkel ellátott kompozit lemezek előállítását. Ezek a vékony fóliák nagymértékben áteresztik a nedves párát, de még mindig lényegesen folyadék át nem eresztők. Másodszor, minthogy a 10 kompozit lap fóliarétege direkt módon, ragasztóanyag felhasználása nélkül van a 14 szubsztrátumra extrudálva, ezért nincs jelen ragasztóréteg, ami hátráltatná a nedves párának az áteresztését a kompozit lapon. Végül a 12 fóliaréteget a 14 szubsztrátumra extrudáljuk és egy résen eresztjük át, úgyhogy a fólia a szubsztrátum pórusaiba és körvonalaiba sajtolódik. Az eljárás egy olyan 12 fóliaréteget eredményez, amelynek nagymértékben textúráit 14 szubsztrátum felé eső felülete van, így nagy a felületi területe.

A jelen találmány szerinti egy, a 8. ábra szerint készült kompozit lapanyag mintájának keresztmetszeti képét scanning elektronmikroszkóp (SEM) segítségével 500-szoros nagyításban fényképeztük le. A minta egy metszetének - ami 484 μ hoszszú volt a 12 fóliaréteg és a 14 szubsztrátum közötti határfelülete irányában - SEM foto-mikrofelvételét kinagyítottuk és kaliberezéssel gondosan lemértük. A fólia határfelületének hossza összesen 871 μ volt, amiből 411 μ-nyi felület tapadt közvetlenül .527/BE a 14 szubsztrátum szálaihoz és a határfelület 460 μ-nyi része nyitva volt a szubsztrátumban lévő pórusok felé. Úgy véljük, hogy a 12 fóliaréteg szubsztrátum felé eső oldalának nagy felülete tovább fokozza a 10 kompozit lapon át történő nedves pára áthaladását.

A jelen találmány szerinti kompozit lemeznek megvan az a fontos tulajdonsága, hogy folyadékokat lényegében nem enged át olyan körülmények között, amelyek az abszorbens cikkek és védőeszközök használatával kapcsolatosak. A 10 kompozit lap folyadék át nem eresztését egy sor vizsgálattal, így folyadék átszivárgási vizsgálattal, dinamikus zárási és egy mikrobiális zárási vizsgálattal jellemeztük.

A folyadék átszivárgási vizsgálat vizuális módon bizonyítja a 10 kompozit lemez folyadék át nem eresztését. Mint ezt az alábbi példában leírjuk, ez a vizsgálat kimutatja, hogy egy élelmiszer színezőanyag, izopropilalkohol és víz összetételű oldat áthalad-e a lapanyagon. Mint ez az alábbi 8-17. példákból látható, az alkoholos színezőanyag oldat nem hatol át a jelen találmány szerinti 10 kompozit lemezen. Másrészről, ha ugyanezt a vizsgálatot egy nem szövött szubsztrátummal laminált mikropórusos fóliával végeztük el, akkor a színezékoldat átszivárgása nyilvánvaló volt (lásd az 1. összehasonlító példát).

A dinamikus, folyadék behatolási vizsgálat bizonyítja a 10 kompozit lemeznek azt a képességét, hogy az ellenáll a folyadékáteresztésnek, ha egy abszorbens cikkben hátlapként használjuk fel. Az alábbi példákban leírt dinamikus folyadék-ütési vizsgálat arra szolgál, hogy utánozza azt a felületegységre gyakorolt

66.527/BE energiát, amit egy gyermek gyakorol a pelenka hátlapjára, ha álló helyzetből hirtelenül ülőhelyzetbe kerül. A pelenka hátlapja céljára alkalmas lapanyagok lényegében nulla dinamikus folyadékateresztest kell mutassanak (vagyis 1 g/m -nél kisebbet), ha 2400 Joule/m vagy ennél nagyobb ütési energia hat rájuk. Mint az alábbi 8-17. példákban leírjuk, a találmány szerinti kompozit lapok e mintái 0,4 g/m -nél kevesebb vizet engedtek át akkor, ha rájuk körülbelül 2400 Joule/m ütőenergia hatott.

A kompozit lapnak az a képessége, hogy záróelemként hasson a folyadékokra, megakadályozza a legtöbb szagnak, baktériumnak és egyéb mikróbának az átjutását is a lapon keresztül. Amikor egy nem szövött szubsztrátummal rétegelt mikropórusos fóliát megvizsgáltunk egy olyan baktériumáthatolási vizsgálattal, ami porózus, steril csomagolóanyagok minősítésére szolgál (lásd az ASTM F 1608-95 szerinti vizsgálatot, az 1. összehasonlító példánál) , akkor azt találtuk, hogy az anyag nem teljesítette ennek a vizsgálatnak a követelményeit, mert úgy találtuk, hogy a lapon baktérimok hatolnak át. Másfelől, a találmány szerinti 10 kompozit lap amellett, hogy egy egyórás porozitási vizsgálat során (lásd a 8., 9., 12., 13., 15. és 16. példák Gurley Hill adatait) levegőt át nem eresztőnek bizonyul, kielégíti azokat a követelményeket, amelyeket az ISO 11607 szabvány 4.2.3.3 fejezete támaszt impermeábilis csomagolóanyagokkal szemben.

A 10 kompozit lap szilárdsága és tartóssága különösen alkalmassá teszi ezt a lapot abszorbens cikkek céljára. Ez a szilárdság és tartósság lehetővé teszi, hogy a 10 kompozit lap sértetlen maradjon azután is, hogy nyújtjuk, hengereljük, komprimáljuk és húzzuk az abszorbens cikk gyártási eljárása folyamán. Fontos

66.527/BE az is, hogy a kompozit lap szilárd és eléggé tartós maradjon az abszorbens cikk nyújtása, húzása és nedvesítése közben, a 10 kompozit lapot, mint hátlapot tartalmazó 10 kompozit lap felhasználása során. A 10 kompozit lap szilárdságát és tartósságát (1) a szakítási szilárdsággal (2) a lap elszakadás előtti feszítés! fokával (úgynevezett nyújtásával) és azzal az erővel jellemezzük, ami ahhoz szükséges, hogy a nedves párát áteresztő fóliát lefejtsük a kompozit lap szálas szubsztrátumáról (mely erőt „lefejtési vagy „delaminálási szilárdságnak nevezünk).

A szakítószilárdságot úgy határozzuk meg, hogy megmérjük azt az erőt, ami a lapanyagnak az elszakításához szükséges. A nyúlás annak a mértéke, hogy egy lapmintát feszültség hatása alatt mennyire lehet kifeszíteni, mielőtt az elszakadna. A szakadási nyúlás az a hosszúság a minta eredeti hosszának százalékában, amennyire az közvetlenül elszakadása előtt megnyújtható. Az egy abszorbens cikkben hátlapként felhasználható lapanyag szakítószilárdsága legalább 1 N/cm és nyúlása legalább 30 % mind gép-, mind erre merőleges irányban. Előnyösebben, ha a találmány szerinti kompozit lapot egy abszorbens cikkben hátlapként akarjuk felhasználni, akkor annak szakítási szilárdsága 1,5 N/cm-nél nagyobb és nyúlása legalább 50 % kell legyen mind gépirányban, mind arra merőleges irányban. A jelen találmány szerinti kompozit lapnak a szakítószilárdsága és nyúlása nagymértékben függ a szálas szubsztrátum szakítási szilárdságától és nyúlási tulajdonságaitól. Az előnyös szakítószilárdsággal és nyúlással rendelkező lapanyag nem sérül, ha az az abszorbens cikk gyártása alatt nagysebességű görgők köré csavarodik. A nyúlás a cikkeket kényelmesebbé is teszi a viselő személy számára, mert a cikkek

66.527/BE nek bizonyos rugalmasságuk van, így kényelmesebb módon illeszkednek a viselő személy testének alakjához, mert az ilyen nyúló lapanyag bizonyos rugalmassággal rendelkezik. Mint az alábbi 817. példákból látható, a találmány szerinti 10 kompozit lapnak szakítási szilárdsága gépirányban körülbelül 11 N/cm, erre merőleges irányban 2 N/cm, nyúlása gépirányban 59-87 % és erre merőleges irányban 67-108 %. Az előnyös találmány szerinti poliéter blokk-kopolimer fólia olyan fokú rugalmasságot biztosít a kompozit lapanyagnak, ami a lapot különösen használhatóvá teszi abszorbens cikkekben.

A lefejtési szilárdság annak az erőnek mértéke, ami ahhoz szükséges, hogy a nedvességet áteresztő fóliát delamináljuk a kompozit lap szálas szubsztrátumáról. Ha a 10 kompozit lapot egy egyszerhasználatos abszorbens cikk, mint pelenka hátlapjaként használjuk, akkor fontos, hogy a kompozit lapnak legalább 0,15 N/cm, előnyösebben legalább 0,20 N/cm legyen a lefejtési szilárdsága, hogy a lap ne delaminálódj on a cikk gyártása vagy használata közben. Ilyen lefejtési szilárdságot nehéz elérni, ha a nedves páraáteresztő fólia szálas szubsztrátumhoz erősítésénél ragasztóanyagot nem használunk. Még nehezebben érhető el jó lefejtési szilárdság akkor, ha a nedves párát áteresztő fólia kémiailag nem összeférhető a szálas szubsztrátummal, mint abban az esetben, ha egy csupán poliéter-észter blokk-kopolimerből álló nedvességáteresztő fóliával vonunk be egy poliolefin alapú szubsztrátumot. A hőrelágyuló műanyagok „összeférhetősége („kompatibilitása·) egy, a szakterületen elismert kifejezés, amely általánosan arra vonatkozik, hogy milyen mértékben keverhetők egymással azok össze, vagy milyen mértékben hatnak egymás

66.527/BE ra. Hasonló módon az „össze nem férhető („inkompatibilis) anyagok alatt itt olyan polimer anyagokat értünk, amelyek lényegében nem keverhetők egymással vagy egymásra nem hatnak. Az inkompatibilis anyagok nem nedvesítik jól egymást, nem is tapadnak egymáshoz jól akkor sem, ha melegítjük őket.

Azt találtuk, hogy a lefejtési szilárdság egy nedvességáteresztő fólia és egy szálas szubsztrátum között nagymértékben javítható akkor, ha optimálisra állítjuk be a fizikai kötést a fólia és a szubsztrátum között és/vagy akkor, ha a fóliát és a szubsztrátumot egymással kémiailag összeférhetővé tesszük. Mint az alábbi 8-17. példákból kitűnik, a találmány szerinti kompozit lap lefejtési szilárdsága általában 0,3 N/cm - 0,6 N/cm és a lefejtési szilárdság 0,75 N/cm-nél nagyobb, vagyis teljes kötési szilárdság is lehet, ami olyan fokú kötés, ahol a fólia vagy a szubsztrátum elszakad, mielőtt a delaminálódás bekövetkezne.

Azt találtuk, hogy a nedves párát áteresztő fólia és a szálas szubsztrátum közötti kötés nagymértékben fokozható, ha olyan anyagokat és kötési körülményeket választunk, amelyek elősegítik azt, hogy a polimer fólia fizikailag kössön a szálas szubsztrátum szálaihoz. Különösen meglepő volt, hogy úgy találtuk, a fólia és a szubsztrátum között jó lefejtési szilárdság érhető el azáltal, hogy javítjuk a fizikai kötést a fólia és a szubsztrátum rétegek között akkor is, ha a rétegek egymással kémiailag nem összeférhető és a nedves párát áteresztő fólia megolvadt polimerje rosszul nedvesíti a szálas szubsztrátumot.

Azt találtuk, hogy a nagyon száldús szubsztrátum anyagok, mint a kártolt paplanok használata javítja a kötést a fólia és a 10 kompozit lap szubsztrátum rétegei között. Azt is találtuk, .527/BE hogy az olyan polimer felhasználása, ami olvadt állapotban elég folyékony ahhoz, hogy behatoljon a szubsztrátum szálai közé, de annyira nem folyékony, hogy átfusson a szálas szubsztrátumon, szintén javítja a kompozit lap lefejtési szilárdságát.

Úgy találtuk, hogy az extrúziós bevonás és kötés körülményeinek szintén nagy befolyása van a kompozit lap nedves párát áteresztő fóliája és szálas szubsztrátuma közötti lefejtési szilárdságra. A lefejtési szilárdságra jelentős befolyást gyakorló speciális körülmények közé tartozik a 38 szerszámból kilépő 40 olvadéknak a hőmérséklete, a szerszám és a rés közötti távolság, a görgőrés nyomása, a 34 és 36 szorítógörgők hőmérséklete és a szubsztrátumra lefektetett fólia vastagsága. Azt találtuk, hogy a 180-240°C közötti polimer olvadékhőmérséklet elősegíti a poliéter-észter alapú nedvességáteresztő fóliának a kitűnő kötését a nem szövött, poliolefin-szálas szubsztrátumhoz. Ezek a viszonylag magas polimer olvadékhőmérsékletek - úgy gondoljuk csökkentik a polimer fólia viszkozitását a résnél, úgyhogy a fólia polimeranyaga behatol a szálas szubsztrátumba, amikor a lap áthalad a résen. Úgy találtuk, hogy a szerszám és a rés közötti távolság minimálisra csökkentése is javítja a kötést a kompozit lapban. Feltételezzük, hogy a csökkentett szerszámrés-távolság segít fenntartani a polimer fóliaréteg megemelt hőmérsékletét, amint a fóliaréteg a résbe lép, hogy a fentiekben tárgyalt okokból javítsuk a résben a fólia és a szubsztrátum rétegek közötti fizikai kötést. Mint ez a 18-35. példákból látható, egy körülbelül 9 cm-es távolság alkalmazható a szerszám és a rés között annak érdekében, hogy az alkalmazott többi feldolgozási paramétertől függően jó lefejtési szilárdsággal rendelkező kompozit lapot

66.527/BE állítsunk elő.

A kötési paraméterek magánál a résnél is ellenőrizendők, hogy javítsuk a fizikai kötődést a nedvességáteresztő fólia és a szálas szubsztrátum között. Mint ez a 26. és 31. példában látható, ha a többi kötési paramétert azonosnak tartjuk, akkor a résre alkalmazott nyomás növelése javítja a kompozit lap lefejtési szilárdságát. Azt találtuk, hogy ha a görgőket a szobahőmérsékletnél magasabb, 40-110°C hőmérsékleten tartjuk, akkor ez is javítja a kompozit lapanyag rétegei közötti fizikai kötést. Mint a 28., 29. és 30. példákból látható, a 34 és 36 görgők (lásd a 3. ábrát) hőmérsékletének emelése javítja a kompozit lap lefejtési szilárdságát, ha a többi kötési paramétert állandónak tartjuk. Úgy véljük, hogy a szoritógörgők megemelt hőmérséklete segíti azt, hogy a nedves párát áteresztő fóliaréteg elég folyékony legyen ahhoz, hogy a fólia polimerje hatásosabban hatoljon be a szálas szubsztrátum üregeibe és hatásosabban belebonyolódjon a szubsztrátumba.

Úgy találtuk, hogy a nedvességet áteresztő fóliaréteg kötése javul a 14 szubsztrátumhoz, ha a fólia vastagsága nő. Úgy véljük, ez a javulás annak az eredménye, hogy a vastagabb fólia jobban meg tudja tartani a hőt a kötési művelet alatt, ami a nedvességet áteresztő polimer fóliaanyag viszkozitásának csökkentésére szolgál, amikor az a résbe lép. Mint a fentiekben ezt megtárgyaltuk, úgy véljük, hogy a kevésbé viszkózus és folyékonyabb fólia könnyebben hatol be a szubsztrátumba, hogy összekeveredjen a szubsztrátum szálaival mielőtt megszilárdulna. Azonban a vastagabb fóliáknak kisebb a nedves páraáteresztési sebessége és gyártásuk is költségesebb. Ily módon azt a lefejtési

66.527/BE szilárdság többletet, ami azáltal érhető el, hogy a 12 nedvességáteresztő réteget vastagabbra készítjük, egyensúlyba kell állítani a lehetséges nedvességáteresztési veszteséggel és a vastagabb fólia nagyobb költségével. Úgy véljük, hogy egy adott fóliavastagság esetén egy kisebb alaptömegű szálas szubsztrátum felhasználása is segít a lefejtési szilárdság növelése érdekében .

A 12 nedvességáteresztő fóliaréteg és a 14 szálas szubsztrátum közötti kémiai kölcsönhatás úgy látszik, a kompozit lap rétegei között mind a fizikai, mind a kémiai kötést befolyásolja. Ha a 12 fóliaréteg polimerjei és a 14 szubsztrátum egymással kémiailag összeférhetők, akkor a fóliaréteg polimerje nagyobb mértékben fogja nedvesíteni a szálak polimerjét, ami viszont javítja a kompozit lap rétegei közötti fizikai kötést. Ha a nedvességáteresztő fóliaréteg polimerjeit és a szálas szubsztrátumot egymással jobban összeférhetővé tesszük, akkor ez növeli a kompozit lap rétegei közötti kémiai vonzást is.

A nedves párát áteresztő fólia és a szálas szubsztrátum közötti kémiai kölcsönhatást fokozzuk akkor, ha olyan fóliaanyagokat választunk, amelyek egymással összeférhetők. Az előnyös poliéter blokk-kopolimer nedvességáteresztő fóliák kompatibilisek az észter alapú, szálas szubsztrátumokkal, mint a poliészter paplanokkal, és ily módon jól tapadnak a poliészterekhez. Az ilyen poliéter alapú blokk kopolimer fóliák azonban kémiailag nem összeférhetők a szilárdabb és kevésbé költséges, olyan poliolefin paplanokkal, amelyek náluk alkalmasabbak egyszerhasználatos abszorbens cikkekben történő felhasználásra. Nemvárt módon azt találtuk, hogy bizonyos, kiválasztott hőrelágyuló poli

66.527/BE mer anyagok kis mennyiségének hozzáadása a poliéter blokk-kopolimerhez, alapvetően képes megjavítani a poliéter blokkkopolímer fólia és - az egyébként inkompatibilis szubsztrátum, mint például poliolefin alapú - paplan közötti kötést anélkül, hogy ez hátrányosan befolyásolná a fólia folyadékáteresztését, nedves páraáteresztési képességét vagy szilárdságát és tartósságát. Azt találtuk, hogy egy hőrelágyuló polimer összekeverhető egy poliéter kopolimerrel direkt úton annak érdekében, hogy lehetővé tegyük, hogy a poliéter kopolimer jobban legyen extrudálható közvetlenül szálas szubsztrátumra, amely szokásos módon nem összeférhető a kopoliéter blokk-kopolimerrel, és további ragasztó- vagy kötőanyag alkalmazása nélkül kitűnő kötést érjünk el a fólia és a szubsztrátum rétegek között.

Az (alábbiakban „A frakciónak nevezett) blokk poliéter kopolimer és (az alábbiakban „B frakciónak nevezett, a 14 szubsztrátummal összeférhető hőrelágyuló műanyag kombinálására alkalmas berendezést a 3. ábra szemléltet. Az A és B frakciót úgy keverjük össze, hogy az A frakció és a B frakció szemcséit fizikailag elegyítjük, majd az elegyet a 24 extrúder adagolótölcsér nyílásába öntjük. A szemcséket egy fűtött, 20 csigás extrúderbe tápláljuk, ahol azokat megolvasztjuk, majd összekeverjük. Az A és B frakció szokásos módon nem kompatibilis egymással, úgyhogy a B frakció magától nem oszlik el jól az A frakcióban, amint ez a 12 fóliaréteg jó, egyenletes nedves pára eloszlatása, a 12 réteg és a 14 szálas réteg közötti, egyenletes tapadás érdekében kívánatos lenne. Azt találtuk azonban, hogy bizonyos kompatibilizáló szerek hozzáadása nagyban elősegíti az A és B frakciók összekeverését.

66.527/BE

A kompatibilizáló szer előnyösen egy hőrelágyuló műanyag, ami az A és B frakciók keverékének feldolgozását és egységes voltát segíti. A kompatibilizáló szernek olyan a jellege, ami egyidejűén alkalmassá teszi arra, hogy oldódjon vagy reagáljon a B frakcióval és hatásos legyen az A frakcióra, ezáltal a B frakcióból olyan golyócska-diszperziót képez, ami hozzátapad az A frakció mátrixhoz. Az itt „C frakciónak nevezett kompatibilizáló szert a B frakció minősége szerint választjuk meg. A C frakciónak olyan gerince kell legyen, ami kompatibilis és előnyösen azonos a B frakcióval és olyan funkcionális csoportja, ami összeférhető vagy kölcsönhatásban van az A frakcióval. A C frakció hozzáadása úgy változtatja meg a keverék készítmény morfológiáját, hogy a B frakció golyócskák alakjában, egyenletesen eloszlik az A frakcióban, mely golyócskák kémiailag és/vagy fizikailag kötődnek az A frakció mátrixhoz.

Az A frakció legalább 50 tömeg% blokk kopoliéter-észterből, blokk kopoliéter-amidból, poliuretánból vagy ezek kombinációjából áll. Előnyös kopoliéter-észter blokk-kopolimerek az A frakció számára az olyan szegmentált elasztomerek, amelyeknek lágy poliéter szegmensei és kemény poliészter szegmensei vannak, mint amilyeneket az USP 4 739 012 számú szabadalmi irat ismertet, ilyenek a DuPont cég által Hytrel elnevezésen forgalmazott termékek. Az A frakcióban használható, alkalmas kopoliéter-amidok közé tartoznak az Atochem Inc. of Glen Rock, New Jersey cég Pebax elnevezésű kopoliamidjai. Az A frakcióban használható alkalmas hőrelágyuló uretánok a B. F. Goodrich Company of Cleveland, Ohio cégtől szerezhetők be Estane elnevezésen. A po

66.527/BE limer keverék A frakciójának mennyisége változik a polimert tartalmazó frakció összetételétől, a polimer tartalmú B frakció típusától, a megkívánt nedves páraáteresztés szintjétől, a fólia és a szubsztrátum rétegek közötti kötés szintjétől és a fólia megkívánt szívósságától függően. Az A frakció tipikusan 50-95 tömeg%, előnyösebben 70-85 tömeg% mennyiségben van jelen a találmány szerinti kompozit lapszerkezet fóliarétegében.

A B frakció 5-50 tömeg%, előnyösebben 15-30 tömeg% mennyiségben van jelen tipikusan a jelen találmány szerinti kompozit lapszerkezet fóliarétegében. A B frakció előnyös módon egy α-olefin homopolimer, kopolimer vagy terpolimer, amely egy α-olefint és egy vagy több más monomert tartalmaz, vagy egy vinil-arén és egy konjugált dién kopolimerjét. A B frakció ezeknek a homo-, ko- és terpolimereknek keveréke is lehet. A vegyület kiválasztása a B frakció céljára függ a 14 szubsztrátum szálanyagának összetételétől. Ha például a szubsztrátum anyaga elsősorban polietilén, akkor a B frakciónak elegendő mennyiségű polietilént kell tartalmaznia, hogy a fóliát és a szubsztrátum rétegeket összeférhetővé tegye.

Ahol a B frakció egy homopolimer, ott a homopolimer előnyösen olyan -(R-CH-CH₂)- képletű ismétlődő egységet tartalmaz, mely képletben R jelentése hidrogénatom vagy 1-8 szénatomot tartalmazó alkilcsoport. Előnyös találmány szerinti homopolimerek a kissűrűségű polietilén (LDPE), a lineáris, kissűrűségű polietilén (LLDPE), az igen kissűrűségű polietilén (VLDPE) és a polipropilén .

Ha B frakció egy ko- vagy terpolimer, akkor előnyösen a fen

66.527/BE ti -(R-CH-CH₂) általános képletű ismétlődő egységet tartalmazza, legalább egy további, monoetilénesen telítetlen (alifás vagy aromás) monomerrel, így például a következő vegyületekkel: vinil-acetáttal, sztirollal és (met)akril-származékokkal. Ez a másik monomer az olefin kopolimer 35 tömeg%-ig terjedő, előnyösen 1-10 tömeg%-át teheti ki. B frakcióként előnyösen használhatók az etilén és propilén kopolimerek, az etilén-vinil-acetát kopolimerek, az etilén- és akrilszármazékok kopolimerjei (például az etilén, szénmonoxid és n-butil-akrilát kopolimerek), melyeket szokásosan EnBACO-nak nevezünk, az etilénesen telítetlen karboxilsav monomerek kopolimerjei (például az akrilsav, metakrilsav, krotonsav kopolimerjei) vagy ezek semlegesített fémsói (mint amilyenek a részben semlegesített etilén/karboxilsav kopolimerekben találhatók, amelyeket a szakterületen ionomereknek neveznek). A B frakció olefin bázisú terpolimerekből, metil-akrilátból és etil-akrilátból vagy egyenes láncú és kissűrűségű poliolefinek keverékéből is állhat. Ha a B frakció egy vinil-arén és egy konjugált dién kopolimerje, akkor A-B-A általános képletű lehet, ahol a két végső A polimer blokkok vinil-arén, mint hőrelágyuló polisztirol polimer blokkok lehetnek, míg a B blokk egy szelektíven hidrogénezett konjugált dién, mint izoprén vagy butadién polimer blokk. A hőrelágyuló láncvégi blokkok és a középső, elasztomer polimer blokk mennyiségi aránya és e blokkok relatív molekulatömegei ki vannak egyensúlyozva oly módon, hogy egy, a tulajdonságok optimális kombinációjával rendelkező gumit kapjunk, amely úgy viselkedik, mint egy vulkanizált gumi anélkül, hogy vulkanizálásra lenne szükség. Az ilyen vegyületeket szokásos módon S-EB-S blokk-ko

66.527/BE polimereknek nevezzük és ezek a Shell Oil Company cégtől szerezhetők be Kraton® kereskedelmi elnevezésen. A Kraton® a Shell Oil Company védjegyzett terméke. Ezek a blokk-kopolimerek adott esetben maleinsav-anhidriddel lehetnek ojtva, hogy olyan adduktumokat képezzenek, amelyek 0,1-10 tömeg%, előnyösen 0,2-5 tömeg% maleinsav-anhidridet tartalmaznak (lásd az USP 4 578 429 számú szabadalmi iratot).

A C frakció kompatibilizáló szere tipikusan a találmány szerinti kompozit lapszerkezet fóliarétegében 0,1-15 tömeg%-ig terjedő, előnyösebben 1 és 8 tömeg% közötti mennyiségben van jelen. Előnyös C frakció gerincláncok közé tartoznak a kissűrűségű polietilén (LDPE), a lineáris kissűrűségű polietilén (LLDPE), a nagysűrűségű polietilén (HDPE) , az igen kissűrűségű polietilén (VLDPE), valamint a polipropilén. A C frakció reakcióképes csoportja egy olyan ojtó monomer lehet, ami erre a gerincláncra van ojtva vagy egy, legalább egy a- vagy β-etilénesen telítetlen karbonsav vagy karbonsav-anhidrid vagy ennek származéka vagy ilyet tartalmaz. Ilyen karboxilsavak és savanhidridek - melyek mono-, di- vagy poli-karboxilsavak lehetnek - az akrilsav, a metakrilsavak, maleinsav, fumársav és itakonsav-anhidrid, a maleinsav-anhidrid és a szubsztituált maleinsav-anhidrid (például a dimetil-maleinsav-anhidrid). Telítetlen savszármazékok például a sók, amidok, imidek és észterek (például a monoés dinátrium-maleát, az akrilamid, a maleimid és a dietil-fumarát). A C frakció reakcióképes csoportja számára az előnyös ojtó monomer a maleinsav-anhidrid. A polimerek ojtása olvadék állapotban, oldatban vagy szuszpenzióban végezhető. Az ojtott

66.527/BE polimer olvadékviszkozitása tekintetében nincs megszorítás, de a leghatásosabb az ojtás akkor, ha a 2,16 kg terhelésnél 190°C-on mért folyási szám 1 és 15 g/10 perc között van. Az ilyen ojtásos polimerek a szakterületen ismert módon állíthatók elő.

A fenti frakciókon túlmenően, a találmány szerinti lapszerkezetek fóliarétege szokásos adalékanyagokat, mint pigmenteket és töltőanyagokat (például Ti0₂-ot, kalcium-karbonátot, szilikátokat, agyagot, talkumot) és stabilizátorokat, mint antioxidánsokat és ultraibolya abszorbens anyagokat tartalmazhatnak. Ezeket az adalékanyagokat számos célból használjuk, így például a kompozit lapszerkezet fóliarétege költségének csökkentésére vagy a lapszerkezet fóliarétege mnorfológiájának módosítására. Úgy találtuk azonban, hogy az ilyen adalékanyagok csökkentik a lapszerkezet nedves pára áteresztését. Fontos, hogy a fóliában az adalékanyag mennyiségét olyan szinten tartsuk, ami nem eredményez nedves páraáteresztési sebességet, ami kívül esik az adott alkalmazás által megkövetelt értéken. A fóliaréteg 0,01 % és 30 % közötti mennyiségű, előnyösen 0,5 % és 7 % közötti mennyiségű adalékanyagot, mint inert töltőanyagot tartalmazhat .

A jelen találmány szerinti kompozit lapot tartalmazó, egyik előnyös abszorbens cikk kiviteli alak a 4. ábrán bemutatott 50 pelenka. Itt „pelenka kifejezés alatt olyan abszorbens cikket értünk, amit általában csecsemők és inkontinens személyek viselnek testük alsórésze körül. A 4. ábra egy, a jelen találmány szerinti 50 pelenka felülnézeti képe, annak kiterített, össze nem húzott állapotában (vagyis a rugalmasság által előidézett összehúzódást tekintetbe nem vételével), ahol a szerkezet egyes

66.527/BE részeit metszetben tüntetjük fel, hogy világosabban mutassuk be az 50 pelenka szerkezetét. Mint ez a 4. ábrán látható, az 50 pelenka előnyösen egy olyan 70 befogadó szerkezetből áll, amely egy 49 fedőlapot; egy, a fedőlaphoz erősített 47 hátlapot; és egy, a 49 fedőlap és a 47 hátlap között elhelyezett 75 abszorbens magot tartalmaz. A 75 abszorbens magnak két, egymással ellentétes hosszirányú éle, egy belső felülete és egy külső felületet van. A pelenka előnyös módon tartalmaz továbbá rugalmas 72 lábkorcokat; 74 rugalmas derékkorcot; és egy 76 rögzítő rendszert, ami egy pár 77 rögzítőelemből és egy 78 rögzítőhelyből áll.

A 4. ábra az 50 pelenkát a viselő személy felé eső, a szemlélő felé fordított 73 belső felületével tünteti fel. Mint a 4. ábra mutatja, az 50 pelenkának van egy 73 belső felülete, amely a szemlélő felé van fordítva, egy, a 73 belső felülettel ellentétes 71 külső felülete, egy 45 hátulsó vagy hátoldali derékrésze, egy, a 45 hátoldali derékrésszel ellentétes 46 melloldali része, egy, a 45 hátoldali derékrész és a 46 melloldali derékrész között elhelyezkedő 48 lépésbetét része, és egy kerülete, amit a pelenka 46 külső kerülete vagy élei határoz (nak) meg, ahol a hosszirányú éleket 50-nel és a végéleket 52-vel jelöltük. Az 50 pelenka 73 belső felülete az 50 pelenkának azt a részét foglalja magába, amelyik a viselés alatt a viselő személy testén van elhelyezve (vagyis a 73 belső felületet a 49 fedőlapnak legalábbis egy része, és a 49 fedőlaphoz erősített más komponensek képezik). A A 71 külső felület az 50 pelenkának egy olyan részéből áll, ami a viselő személy testétől elfelé helyezkedik el (vagyis a 71 külső felületet a 47 hátlapnak legalábbis egy része

66.527/BE és más, a 74 hátlaphoz erősített komponensek képezik). Az „erősített kifejezés alatt itt olyan konfigurációkat értünk, ahol egy elem közvetlenül hozzá van rögzítve a másik elemhez oly módon, hogy az elemet direkt módon a másik elemhez erősítjük, és olyan konfigurációkat, ahol az elem közvetett módon van a másik elemhez erősítve úgy, hogy az elemet közbenső elem(ek)hez rögzítjük, amely(ek)et viszont a másik elemhez rögzítünk. A 45 hátsó derékrész és a 46 első derékrész a kerület 52 éleitől a 48 lépésbetét részig terjed.

Az 50 pelenkának két középvonala is van, egy 100 hosszirányú és egy 110 keresztirányú középvonala. A „hosszirányú kifejezés alatt itt azt a vonalat, tengelyt vagy irányt értjük az 50 pelenka síkjában, ami általában egyirányú (például körülbelül párhuzamos egy függőleges síkkal, amely az álló helyzetben lévő viselő személyt egy baloldali és egy jobboldali fél-testrészre osztja az 50 pelenka viselése közben. A „keresztirányú és „oldalirányú kifejezések felcserélhetők és ezek alatt olyan vonalat, tengelyt vagy irányt értünk, ami a pelenka síkjában fekszik és általában merőleges a hosszirányra (a viselő személyt egy homlokoldali és egy hátoldali fél-testrészre osztja).

Az 5. ábra a 4. ábra szerinti 50 pelenka különböző paneljeit és ezek egymáshoz képest történő elhelyezését tünteti fel. Itt a „panel kifejezés alatt a pelenka egy területét vagy elemét értjük. (Bár egy „panel tipikusan valamely meghatározott felület, egy adott panel, egybeeshet némileg egy mellette lévő panellel, illetve ennek felelhet meg funkcionálisan) . Az 50 pelenkának van egy 48 lépésbetét része, ami a 80 főpanelből és egy pár 82 láb panelből áll; egy 46 homlokoldali derékrésze, ami egy 86' közép

66.527/BE ső panelből, egy 88' homlokoldali panelből és 90' oldalpanelekből áll. A 80 főpanel az 50 pelenkának az a része, amiből a többi panel ered. Az abszorbens magot általában a 80 főpanelben helyezzük el, mert a kiürülő anyagok a pelenkának ebben a régiójában ürülnek ki, bár az abszorbens mag a középső 86 és 86' középső panelekig is terjedhet. A 82 lábpanel általában a 80 főpaenl mindegyik 81 oldaléléből kifelé nyúlik oldalirányba. Mindegyik 82 lábpanel legalábbis a rugalmas lábelemnek egy részét képezi. A 46 derékrégióban a középső panel 86 közbülső panelje általában hosszirányba kifelé, és a 80 főpanel 85 oldalélé mentén kifelé nyúlik. A 88 övpanel általában hosszirányban, a 86 középső panel mentén terjed. A 90 oldalpanelek mindegyike általában kifelé terjed a középső panelből, annak éle mentén. A 44 hátsó övrégióban a középső régió 86' közbenső panelje általában a 80 főpanelből hosszirányban kifelé, annak 85 oldalélé mentén terjed. A 88' övpanel általában a 86' közbenső panelből hossziráynba kifelé és annak mentén nyúlik. A 90' oldalpenelek mindegyike általában a középső panelből oldalirányba kifelé és annak mentén terjed.

Ismét a 4. ábrára hivatkozva, ez az 50 pelenka 70 tárolóegységét úgy tünteti fel, hogy az az 50 pelenkának a fő teste. A 70 tárolóegység előnyös módon egy 49 fedőlapból, egy 47 hátlapból és egy 75 abszorbens magból áll, aminek két, egymással ellentétes hosszirányú éle, valamint egy belső és egy külső felülete van. Az abszorbens mag belső felülete a pelenkát viselő személy felé van fordítva, míg külső felülete kifelé. Ha az abszorbens cikk egy külön tartóelemet tartalmaz és egy bélést (vagyis a 70 tárolóegység egy vagy több, a tartóelemet meghatározó anyagrétegből és egy abszorbens kompozit anyagból, mint fedőlapból,

66.527/BE hátlapból és abszorbens magból áll, akkor a 70 tárolóegység tartalmazza ezeket). Egységes abszorbens cikkek esetében a 70 tárolóegység előnyösen a 49 fedőlapból, a 47 hátlapból és a pelenka 75 abszorbens magjából áll más további elemekkel együtt, amelyek a kompozit pelenkaszerkezetet alakítják ki.

A 4. ábra a 70 tárolóegységnek egy előnyös kiviteli alakját ábrázolja, amelyben a 49 fedőlap és a 47 hátlap hossz- és szélességmérete nagyobb, mint a75 abszorbens magé. A 49 fedőlap és a 47 hátlap a 75 abszorbens mag élein túlnyúlik, így alakítják ki az 50 pelenka kerületét. Bár a 49 fedőlap, a 47 hátlap és a 75 abszorbens mag számos jól ismert alakban állítható össze, tárolóegység konfigurációk példáit általánosan az USB 3 860 003, USP 5 151 092, USP 5 385 500 számú szabadalmi iratok írják le, melyek mindegyikét itt hivatkozásként említjük.

A 4. ábrán bemutatott kiviteli alaknál a 47 hátlap egy folyamatos lapból vagy rétegből áll, ami a 46 homlokoldali övrégiót, a 45 hátoldali régiót és a 48 lépésbetét régiót határozza meg. Itt a „réteg kifejezés nem jelenti szükségszerűen azt, hogy az elem egyetlen anyagrétegre korlátozott, a réteg laminátumokból vagy a kívánt típusú anyagok lapjaiból is állhat. A 47 hátlapnak egy belső és egy ezzel ellentétes külső felülete van. A belső felület a 47 hátlapnak az a része, ami az abszorbens mag mellett foglal helyet. A 47 hátlap külső felülete az 50 pelenka 71 külső felületének felel meg. Minthogy a 47 hátlap előnyösen definiálja a 46 homlokoldali derékrégiót, a 45 hátsó derekrészt és a 48 lépésbetét régiót, a 47 hátsó régiónak is meg vannak az előzőekben meghatározott régiói és paneljei. (Egyszerűség kedvéért ezeket a régiókat és paneleket a rajzokon

66.527/BE ugyanazok a számok jelzik, mint az 5. ábra megfelelő pelenka régióit és paneljeit).

A 4. ábrán bemutatott kiviteli alaknál az abszorbens mag a 80 főpanelben van elhelyezve, mert a testből kiürülő anyagok tipikusan itt ürülnek ki, és az abszorbens mag a 86 és 86' közbenső panelekbe nyúlik. A 4. ábrán bemutatott kiviteli alaknál az abszorbens nem nyúlik a 82 lábpanelekbe, a 88 és 88' derék-(öv-) panelekbe vagy a 90 és 90'panelkbe. Más kiviteli alakoknál az abszorbens mag mindegyik vagy némelyik 82 lábpanelbe, a 88 és 88' derékpanelekbe és 90, valamint 90' panelekbe nyúlhat.

A jelen találmány szerinti 47 hátlap az 50 pelenkának az a része, ami általában a viselő személy bőrével ellenkező irányba van elhelyezve, és ami megakadályozza, hogy a 75 abszorbens mag által abszorbeált, és abban lévő anyagok megnedvesítsék az 50 pelenkával érintkező anyagokat, mint ágyneműt vagy alsóneműt, így, a 47 hátlap lényegében folyadékot (például vizeletet) át nem engedő. Azon túl, hogy a 47 hátlap a folyadékot nem engedi át, a nedves párát átengedi. Az egyszerhasználatos pelenkák esetében azt találtuk, hogy a nedves páraáteresztés különösen forró és nedves környezeti körülmények között kritikus. Amikor az abszorbens cikk a viselő személyre van helyezve, akkor a bőrét az abszorbens cikket képező anyagok veszik körül. A bőrnek ez a körülvétele - különösen forró és nedves viszonyok között - meggátolja a körülzárt rész párologtatását és ennek következtében bekövetkező hűlését. Az ennek következtében bekövetkező izzadás megnöveli az abszorbens cikk belsejében lévő levegő realtív nedvességtartalmát, ami a viselő személy számára kisebb kényelemérzetet, a gondozók számára több gondot okoz. Annak érdekében,

66.527/BE hogy az egyszerhasználatos pelenkán belül csökkentsük a nedvességet és a felmelegedést, azt találtuk, hogy a 47 hátlap legalábbis egy részének, és előnyöpsebben az egész 47 hátlapnak a nedves pára áteresztési sebessége legalább körülbelül 1500 g/m²/24 óra, és előnyösen legalább körülbelül 2500 g/m²/24 óra vagy még előnyösebben legalább körülbelül 4000 g/m²/24 óra kell legyen. Mint ezt a fentiekben tárgyaltuk, a jelen találmány szerinti 10 kompozit lapnak ideális nedves pára áteresztési sebessége van ahhoz, hogy egy egyszerhasználatos abszorbens cikkben, mint a 4. ábra szerinti egyszerhasználatos pelenkában hátlapként lehessen felhasználni. Az ilyen alkalmazás céljára a 10 kompozit lapot úgy használjuk, hogy a 12 fóliaréteg képezi a hátlapnak a belső- vagy magfelöli részét, és a 14 szubsztrátum képezi a hátlapnak a külső vagy alsónemú felöli részét.

A 10 kompozit lap 47 hátlapja előnyös módon a 75 abszorbens mag külső felülete mellett van elhelyezve és ahhoz előnyös módon bármilyen - a szakterületen ilyen anyagok összeerősitése ismert - rögzítőanyaggal van hozzáerősítve. A 47 hátlap például egy folytonos ragasztóanyag réteggel, egy mintázott ragasztóanyag réteggel vagy különálló ragasztóanyag vonalakból, spirálvonalakból vagy pontokból álló módon ragasztható a 75 abszorbens maghoz. Egy ragasztóanyag fonalakból álló alkalmas nyitott hálómintát ismertet az USP 4 573 986 számú szabadalmi irat. Egy másik alkalmas rögzítési módszert, ami spirálalakban csavarodó, számos ragasztóanyag vonalból áll, szemléltetnek az USP 3 911 173, USP 4 785 996, USP 4 842 666 számú szabadalmi iratok szerinti berendezések és módszerek. Ezeknek a szabadalmaknak mindegyikét itt hivatkozásként említjük. Alternatív módon a

66.527/BE rögzitőeszköz lehet hőkötés, sajtolással kialakított kötés, ultrahang kötés, dinamikus mechanikai kötés vagy bármilyen más, a szakterületen ismert rögzítőeszköz vagy ezek kombinációja.

Azoknak a próbálkozásoknak keretében, amelyek a kompozit lapanyagnak az abszorbens cikk egyéb komponenseihez történő kötésére irányulnak, közelebbről arra, hogy a kompozit lap nedves párát áteresztő, folyadékot áteresztő fóliarétegét egyéb komponensekhez rögzítsük, az találtuk, hogy csak bizonyos rögzítési módok alakítanak ki elegendő szilárdságot ahhoz, hogy kiállják a normál használat során fellépő erőket, különösen akkor, ha a fóliaréteg már érintkezett folyadékkal és folyadékot abszorbeált. Anélkül, hogy elmélethez kötnénk magunkat, jelenleg úgy véljük, hogy a jelen találmány szerinti fóliarétegek teljesítik a támasztott, nagyobb követelményeket a nedves pára áteresztése tekintetében, ami a használat alatti, viszonylag nagy nedvességtartalmuknak tulajdonítható. Ennek a viszonylag nagy nedvességtartalomnak - jelenlegi véleményünk szerint - viszont negatív hatása van a bizonyos szokásos hot-melt ragasztószerek és a fóliaréteg közötti kötési szilárdságra.

Egy próbálkozás, ami kielégítőnek bizonyult az, hogy olyan poliuretán alapú, a szakterületen ismert szokásos ragasztóanyag alkalmazási technikát és berendezést használunk, mint amelyet a fentiekben írtunk le. A másik fajta próbálkozás, amelyet jelenleg előnyösnek tartunk az, hogy a többrétegű, a fentiekben az USP 4 725 481 számú szabadalmi irat szerinti, koextrudált fóliaréteget használjuk fel. Ennek a többrétegű fóliának a felhasználása során - ami kétréteges kivitelű - a fóliaszerkezetet úgy extrudáljuk a szálas szubsztrátum anyagra, hogy a viszonylag

66.527/BE hidrofób elasztomer réteg tekint ki a szubsztrátumból és a viszonylag hidrofilebb elasztomer réteg fordul a szubsztrátum felé. Egy adott hidrofób elasztomer rétegvastagság mellett a hidrofób elasztomer rétegnek kisebb az MVTR teljesítménye, mint a hidrofil elasztomer rétegé, annak következtében, hogy a használat körülményei során viszonylag kisebb a nedvességtartalma. Ha azonban azt egy viszonylag vékony rétegben használjuk, akkor a kisebb nedvességtartalmú fóliaréteg nem csökkenti jelentősen az egész kompozit lap MVTR teljesítményét. A hidrofób elasztomer réteg viszonylag alacsony nedvességtartalma következtében szokásos hot-melt ragasztóanyagok és kötési technikák alkalmazhatók annak érdekében, hogy sikeresen alakítsunk ki megfelelő szilárdságú kötéseket a kompozit lap és az abszorbens cikk egyéb komponensei között akkor is, ha a fólia átnedvesedett. Ennek megfelelően egy koextrudált, többrétegű, több kémiai anyagból álló fóliaréteg felhasználásával egy olyan kompozit lap alakítható ki, amely egyrészt kifejti a jelen találmány szerinti kompozit lap megkívánt teljesítményi tulajdonságait, másrészt szokásos ragasztási, rögzítési technikákkal az abszorbens cikkek más komponenseihez erősíthető (lásd az alábbi 36-39. példákat).

Meglehetősen váratlan módon további hatásfokbeli előnyöket találtunk fel többrétegű fóliák olyan kompozit lapjaiban történő felhasználása során, amelyeket abszorbens cikkek, mint az 50 pelenka konstruálására alkalmaztunk. Közelebbről, úgy véljük, hogy egy olyan többrétegű fólia felhasználása, amely háromrétegű hidrofób elasztomer réteget foglal magába, ami egy hidrofil elasztomer réteg mindkét, egymással szembenlévő felületét bevonja, jobb tapintási minőséget biztosít, ha kompozit lap kialakí

66.527/BE tása céljából egy szálas szubsztrátumra extrudáljuk. Ismét anélkül, hogy elmélettel kívánnánk magunkat korlátozni, úgy véljük, hogy a hidrofób fóliarétegek viszonylag kisebb nedvességtartalma egy szárazabb tapintási benyomást eredményez, ha a szálas szubsztrátum réteget érintjük vagy megtapintjuk, különösen abban az esetben, ha a szálas szubsztrátum réteg viszonylag vékony. A kompozit lapanyag ilyen többrétegű (háromrétegű) kiviteli alakja ezért egyrészt jobban erősíthető szokásos ragasztási technikákkal, másrészt jobb a tapintási érzete a szálas szubsztrátum réteg oldaláról. Adott esetben - amint ezt a fentiekben tárgyaltuk - a valóban kétoldalas konstrukciók a 2. ábrázolttal analóg módol alakítható ki úgy, hogy a több-/háromréteges fóliaszerkezet a szálas szubsztrátum anyag mindkét oldalán van elhelyezve, hogy javított tapintási érzetet biztosítson mindkét oldalról. Az ilyen kiviteli alak különösen olyan alkalmazások esetében kívánatos, mint a lábkorcok, derékkorcok, oldalpanelek esetében, és egyéb olyan abszorbens cikkek, mint pelenkák kialakításánál, ahol a viselő személy a kompozit lapanyag mindkét, egymással ellentétes felületével érintkezhet.

A jelen találmánynak olyan kiviteli alakjai is szóba jöhetnek, amelyek esetében az abszorbens mag nincs hozzárögzítve a 47 hátlaphoz és/vagy 49 fedőlaphoz annak érdekében, hogy a 46 homlokoldali derékrészen és a 45 hátoldali derékrészen nagyobb mértékű nyújthatóságot biztosítsunk.

A 75 abszorbens mag bármilyen olyan abszorbens elem lehet, ami általánosan kompresszibilis, alakítható, nem izgatja a viselő személy bőrét és képes arra, hogy abszorbeáljon és magában tartson folyadékokat, mint vizeletet vagy bizonyos egyéb, test

66.527/BE bői kiürülő anyagokat. Mint a 4. ábrán látható, a 75 abszorbens magnak van egy alsónemű felé eső oldala, egy test felé eső oldala, egy oldalszéle és egy pár derékszéle. A 75 abszorbens mag sokféle méretben és alakkal gyártható (így lehet például négyszögletű, óraüveg alakú, „T-alakú, aszimmetrikus, stb.) és az egyszerhasználatos pelenkákban és más abszorbens cikkekben szokásosan használt folyadékot abszorbeáló anyagoknak, széles választékából, mint aprított facellulózból készülhet, amit általában levegőárammal terített rétegnek („airlfelt) nevezünk. Egyéb alkalmas abszorbens anyagok közé tartoznak a kreppelt cellulóz párnarétegek; olvadékból fúvott polimerek; kémiailag merevített, módosított vagy térhálósított cellulóz rostok; szövedékek, mint szövet borítások és szövet laminátumok; abszorbens habok; abszorbens szivacsok; szuperabszorbens polimerek; abszorbens gélesedő anyagok; vagy bármilyen, ezekkel egyenértékű anyag vagy anyagkombináció.

A 75 abszorbens mag konfigurációja és konstrukciója változó lehet (például az abszorbens magnak változó vastagsági zónái, egy hidrofil grádiense, egy szuperabszorbens gradiense, kisebb átlagsűrűségű és kisebb átlagtömegű befogadó zónái lehetnek; vagy egy alap több réteget vagy szerkezetet tartalmazhat) . Továbbá a 75 abszorbens magnak a mérete és abszorbens kapacitása is változó lehet, hogy gyermekeknek és felnőtteknek megfelelő mérete legyen. A 75 abszorbens mag összes abszorbens kapacitásának azonban kompatibilisnek kell lennie a tervezett terheléssel és az 50 pelenka szándék szerinti felhasználásával.

Az 50 pelenka egyik kiviteli alakjának egy módosított Tformájú 75 abszorbens magja van, aminek a homlokoldali deréktá

66.527/BE jón fülei vannak, de a hátoldali deréktájon általában négyszögletes alakú. A jelen találmány szerinti 75 abszorbens magokban használatos olyan abszorbens szerkezet példákat, amelyek széleskörűen beváltak és nagy kereskedelmi sikereket értek el, az USP 4 610 678, USP 4 673 402, USP 4 888 231 és USP 4 834 735 számú szabadalmi iratok irjnak le. Az abszorbens mag tartalmazhat továbbá kettős magrendszert is, amely egy kémiailag merevített szálakból álló, egy abszorbens tárolómagon elhelyezett befogadó/ /eloszlató magot tartalmaz, mint ezt az USP 5 234 423 és USP 5 147 345 számú szabadalmi irat írja le. Ezeket a szabadalmakat itt hivatkozásként említjük.

A 49 fedőlap előnyös módon a 75 abszorbens mag belső felülete mellett van elhelyezve és ahhoz, valamint a 47 hátlaphoz egy (az ábrán nincs feltüntetve) rögzítőeszközzel van hozzáerősítve, amint ezt a fentiekben, a 49 hátlap és a 47 abszorbens mag összeerősítésével kapcsolatosan leírtuk. A jelen találmány egy előnyös kiviteli alakja esetében a 49 fedőlap és a 47 hátlap a pelenka kerülete mentén van egymással közvetlenül összeerősítve és közvetett módon van egymáshoz erősítve oly módon, hogy őket bármilyen alkalmas eszközzel a 75 abszorbens maghoz rögzítjük.

A 49 fedőlap előnyösen alkalmazkodó, puha érzést kelt és nem izgatja a viselő személy bőrét. Továbbá, a 49 fedőlap előnyös módon folyadékátersztő, lehetővé teszi, hogy folyadékok (például vizelet) könnyen áthatoljanak a vastagságán. Alkalmas 49 fedőlap az anyagok széles választékából gyártható, mint szőtt és nem szőtt anyagokból; polimer anyagokból, mint perforált, formázott hőrelágyuló műanyag fóliákból, perforált műanyag fóliákból és hidroformázott, hőrelágyuló műanyag fóliákból; porózus habokból;

66.527/BE hullámositott habokból; hullámos!tott hőrelágyuló műanyag fóliákból; és hőrelágyuló műanyag hálószövedékből. Az alkalmas szőtt és nem szőtt anyagok állhatnak természetes szálakból (például fa- vagy cellulóz rostokból), szintetikus szálakból (például polimer szálakból, mint poliészterből, polipropilénből vagy polietilén szálakból) vagy természetes és szintetikus szálak keverékéből. A 49 fedőlap előnyösen hidrofób anyagból készül, hogy elszigeteljük a viselő személy bőrét azoktól a folyadékoktól, amelyek áthaladtak a 49 fedőlapon és a 75 abszorbens magban tárolódnak (vagyis, hogy megakadályozzuk az újranedvesedést). Ha a 49 fedőlap hidrofób anyagból készült, akkor a 49 fedőlapnak legalábbis felső felületét hidrofillé kezeljük, hogy a folyadékok gyorsabban áthatoljanak rajta. Ez csökkenti annak valószínűségét, hogy a testből kiürülő anyagok lefolyjanak a 49 fedőlapról, semmint, hogy átszívódjanak a 49 fedőlapon és azokat a 75 abszorbens mag abszorbeálja. A 49 fedőlap felületaktív szerrel végzett kezelés útján tehető hidrofillé. A 49 fedőlap felületaktív anyaggal történő kezelésének alkalmas módja többek között az, ha a 49 fedőlap anyagot beszórjuk a felületaktív anyaggal vagy azt a felületaktív anyagba merítjük. Az ilyen kezelés és a hidrofilitás részletesebb tárgyalását az USP 4 988 344 és az USP 4 988 345 számú szabadalmi iratok tartalmazzák, melyek mindegyikét itt hivatkozásként említjük. Amint ezt a fenti, a hátlapra vonatkozó tárgyalás során említettük, az ilyen hidrofil anyagok hajlamosak arra, hogy csökkentsék az abszorbens cikkbe kiürülő testfolyadékok felületi feszültségét, ami növeli a folyadékszivárgás lehetőségét abban az esetben, ha a cikk hátlapjában pórusok vagy lyukak vannak.

66.527/BE

Egy alternatív, előnyös fedőlap egy kilyukasztott formázott fóliából áll. A kilyukasztott formázott fóliák azért előnyösek a fedőlap céljára, mert átengedik a testből kiürülő anyagokat és mégsem abszorbeálnak, valamint csökkentett a hajlamuk arra, hogy visszahatoljanak és újra nedvesítsék a viselő személy bőrét. Ily módon a formázott fóliának a 49 hátlappal és a testtel érintkező felülete száraz marad, ezáltal csökkenti a test elszennyeződését és kényelmesebb érzetet nyújt a viselő személy számára. Alkalmas formázott fóliákat írnak le az USP 3 929 135, USP 4 342 246, USP 4 324 314, USP 4 436 045 és az USP 5 006 394 számú szabadalmi iratok. Ezek mindegyikét itt hivatkozásként említjük.

Kívánatos lehet az is, hogy a jelen találmány szerinti egyszerhasználatos abszorbens cikket a 90 oldalpanel teljes részén vagy egy részén nyújthatósággal vagy rugalmassággal lássuk el. (Itt a „nyújthatóság kifejezés olyan anyagokra vonatkozik, amelyek legalább egy irányban nyújthatók bizonyos mértékig anélkül, hogy elszakadnának. A „rugalmasság és a „rugalmasan nyújtható kifejezés olyan anyagokra vonatkozik, amelyeknek megvan az a képessége, hogy körülbelül eredeti méreteire térjenek vissza miután az anyag nyújtását létrehozó erőt megszüntettük. Az itt használt „nyújtható kifejezés alatt rugalmasan nyújtható anyagokat is értünk, hacsak ezt másként nem jelezzük. A nyújtható 90 oldalpanelek kényelmesebb és körvonalakhoz jobban alkalmazkodó illeszkedést biztosítanak azáltal, hogy a pelenkát kezdetben megfelelően illesztik az azt viselő személyre és ezt az illeszkedést a hordás ideje alatt is fenntartják, amikor a pelenkát már kiürült anyagok terhelik, mert az oldalpanelek lehetővé teszik, hogy a pelenka szélei kinyúljanak és összehúzódjanak. A

66.527/BE nyújtható 90 oldalpanelek lehetővé teszik továbbá az 50 pelenka hatékonyabb alkalmazását, mert még abban az esetben is, ha a pelenkázó az egyik 90 oldalpanelt jobban húzza meg, mint a másikat az alkalmzás során (azaz aszimmetrikusan) , a pelenka „önbeállóvá válik a viselés során. Bár a nyújtható 90 oldalpanelek számos alakkal konstruálhatok, nyújtható oldalpaneles pelenkák példáit az USP 4 857 067, USP 4 938 753 és az USP 5 151 092 számú szabadalmi iratok ismertetik, melyek mindegyikét itt hivatkozásként említjük.

A nyújtható oldalpanelek vagy az 50 pelenka bármelyik másik eleme, amelynél nyújthatóság vagy a rugalmasság kívánatos - így például a derékkorcok - olyan anyagokból állhatnak, amelyeket „előfeszítettünk vagy „mechanikusan előfeszítettünk (vagyis bizonyos fokig, lokalizált módon mechanikusan előfeszítésnek vetettünk alá, hogy az anyagot tartósan megnyújthassuk) vagy szerkezetileg rugalmas szerű paplanokból, mint amilyeneket az USP 5 518 801 számú szabadalmi irat ír le. Az anyagok mélyprégelési technikák felhasználásával nyújthatók elő, amint ez a szakterületen ismert. Alternatív módon az anyagok úgy nyújthatók elő, hogy azokat egy lépcsőzetes mechanikus nyújtórendszeren vezetjük át, mint ezt az USP 5 330 458 számú szabadalmi irat írja le. Az anyagokat ezután engedjük eredeti, lényegében nem feszített állapotukba visszatérni, ily módon nulla feszültségben lévő „stretch anyagot képezünk, amely - legalábbis a kezdeti feszítés! pontig - nyújtható. Nulla nyúlású anyagokat az USP 2 075 189, USP 3 025 199, USP 4 107 364, USP 4 209 563, USP 4 834 741, valamint az USP 5 151 092 számú szabadalmi iratok ismertetnek. Ezek mindegyikét itt hivatkozásként említjük.

66.527/BE

Az 50 pelenka előnyös módon tartalmaz továbbá 72 rugalmas lábelemeket, hogy biztosítsa a folyadékok és más, a testből kiürülő anyagok jobb megtartását. Mindegyik 72 rugalmas lábelem számos különböző kiviteli alakból állhat, hogy meggátoljuk a testből kiürülő anyagoknak a 82 lábpanelekbe szivárgását (a rugalmas lábelemet néha lábpántnak, oldalfülnek, zárómandzsettának vagy rugalmas hajtókának nevezzük). Az USP 3 860 003 számú szabadalmi irat egy olyan egyszerhasználatos pelenkát ír le, amelynek egy oldalfüle és egy vagy több rugalmas eleme van, hogy egy rugalmasított lábkorcot szolgáltasson (tömítő köre). Az USP 4 909 803 számú szabadalmi irat egy olyan egyszerhasználatos pelenkát ír le, amelynek „felálló rugalmasított fülei (zárókorcai) vannak, hogy javítsák a lábrégiók tárolási tulajdonságát. Az USP 4 695 278 számú szabadalmi irat, és az USP 4 795 454 számú szabadalmi irat kettős korcokkal, egy tömítő koréból és egy zárókorcból álló korcokkal ellátott egyszerhasználatos pelenkákat ír le. Az USP 4 704 115 számú szabadalmi irat egy olyan egyszerhasználatos pelekát vagy inkontinencia fehérneműt ismertet, amelynek oldalél-szivárgást védő szegélyvájatai vannak, amelyek olyan kiképzésiek, hogy szabad folyadékot megtartanak az alsóneműben. E szabadalmak mindegyikét itt hivatkozásként említjük.

Bár mindegyik 72 lábelem úgy alakítható ki, hogy hasonló legyen a fentiekben leírt lábpántok, oldalfülek, zárókorcok vagy rugalmas korcok bármelyikéhez, előnyös, ha mindegyik rugalmas 72 lábelem legalább egy belső zárókorcból áll, amely egy zárófület és egy olyan távtartó elemet tartalmaz, amilyet a fentiekben hivatkozott USP 4 909 803 számú szabadalmi irat ír le. Egy előnyös

66.527/BE kiviteli alak esetében a 72 rugalmas lábelem tartalmaz még egy 63 rugalmas tömitő korcot is, melynek egy vagy több 65 rugalmas szálkötege van, amely(ek) a zárókorcon kívül vannak elrendezve, mint azok, amelyeket a fentebb hivatkozott USP 4 695 278 számú szabadalmi irat ír le.

Az 50 pelenka előnyösen tartalmaz továbbá egy 74 rugalmas derékelemet, ami jobb illeszkedést és tárolást biztosít. Ez a 74 derékelem a 20 pelenkának az a része vagy zónája, amely szándék szerint rugalmasan nyúlik és húzódik össze, hogy dinamikus módon illeszkedjen a viselő személy derekához. A 74 rugalmas derékelem előnyösen hosszirányban kifelé terjed a 75 abszorbens mag legalább egyik éléből és általában az 50 pelenka végső szélének legalább egy részét képezi. Az egyszerhasználatos pelenkák általában olyan konstrukciójúak, hogy két rugalmas derékövjük van, az egyik a hátsó derékrészen, a másik a homlokoldali derékrészen van elhelyezve, de pelenkák egyetlen rugalmas!tott derékövvel is kontstruálhatók. Továbbá, míg a 74 rugalmas derékelem vagy annak bármelyik alkotórésze egyetlen, az 50 pelenkához rögzített külön elemből állhat, a 74 rugalmas derékelem a pelenka más elemeinek, mint 47 hátlapjának vagy 49 fedőlapjának vagy előnyös módon mind a 47 hátlapjának, mind 49 fedőlapjának nyúlványaként konstruálható meg. Olyan kiviteli alakokat is tervbe vettünk, ahol a 74 rugalmas derékelem a fentiekben leírt nyílásokkal van ellátva, hogy a derékrégiók szellőzését biztosítsjuk. A 74 rugalmas derékelem egy sor különféle alakkal konstruálható meg, többek között oly módon, ahogyan ezt az USP 4 515 595 és az USP 5 151 092 számú szabadalmi iratok leírják, melyek mindegyikét itt hivatkozásként említjük.

66.527/BE ·?. 2 ··/· · ··*·

Az 50 pelenka egy 76 rögzítőrendszert is tartalmaz, ami egy oldalzárat képez, ami a 45 hátoldali derékrészt és a 46 homlokoldali derékrészt átlapolt helyzetben tartja, úgyhogy az oldalirányú feszültségeket a pelenka kerülete mentén tartjuk fenn, hogy a pelenkát a viselő személyen tartsuk. Rögzítőrendszer példákat írnak le az USP 3 848 594, USP4 662 875, USP 4 869 724, USP 4 846 815, USP 4 894 060, USP 4 946 527 és USP 5 326 612 számú szabadalmi iratok. Ezek mindegyikét hivatkozásként említj ük.

A 6. ábra a jelen találmány szerinti pelenka hátlap egy alternatív kiviteli alakjának felülnézeti képe, ahol az abszorbens mag mellett elhelyezett hátlap-rész van fordítva a szemlélő felé. Mint a 6. ábrán látható, a 247 hátlapnak két, 250 és 252 rétege van. A 250 és 252 rétegek egy, például a fentiekben leírt rögzítőelemmel lehetnek egymáshoz erősítve. Ennél a kiviteli alaknál a 250 réteg képezi a pelenka külső felületét és a 252 réteg az abszorbens mag mellett van elhelyezve. Minthogy a 250 réteg a 247 hátlapnak az a része, amely a viselő személy bőrével fog érintkezni, a 250 réteg puha és egy nem szőtt paplanból áll. Azon túlmenően, hogy puha, a 250 réteg előnyösen nedves pára áteresztő. A 250 réteg nedves pára áteresztési sebessége előnyös módon legalább körülbelül 2000 g/m /24 óra, előnyösebben legalább ο körülbelül 2500 g/m /24 óra. Mivel a 250 réteg nem kell, hogy megakadályozza az abszorbens magban abszorbeált és ott tárolt, kiürült anyagok szivárgását, a megkívánt puhaságot és lélegzőképességet biztosító anyagok választéka meglehetősen nagy. Alkalmas anyagok közé tartoznak - de nem kizáró értelemben - a fonott kötésű paplanok, olvadékból fúvott paplanok, kártolt

66.527/BE paplanok és hasonlók. A nem szövött 250 réteg céljára szolgáló paplanok állhatnak szintetikus szálakból, természetes szálakból, többkomponensű, mint bikomponensű szálakból vagy ezek keverékeiből vagy blendjeiből.

A 247 hátlap 252 rétege az a része, amely megakadályozza, hogy az abszorbens magba abszorbeált és tárolt, kiürült anyagok átnedvesítsenek olyan tárgyakat, amelyek a pelenkával érintkeznek. Annak érdekében, hogy a felhasználót megvédjük a 252 abszorbens magréteg által abszorbeált és abban tárolt kiürült anyagok nemkívánt szivárgásától, a 252 magréteg szélességi- és hosszméretének nagyobbnak kell lenie, mint az abszorbens mag méreteinek. Ha a 252 réteg nem elég széles, akkor az abszorbens magban lévő abszorbeált és tárolt kiürült anyagok megtalálják útjukat a 250 külső rétegen át a normális használati körülmények között. A 7. ábrán bemutatott kiviteli alak esetében az abszorbens mag előnyös módon a 80 főpanelben van elhelyezve és a 86, valamint 86' középső panelekbe nyúlik. Ennek megfelelően, a 252 réteg a 80 főpanelben van elhelyezve és a 86, valamint 86' középső panelekbe nyúlik. A 252 réteg hossz- és szélességmérete legalább olyan nagy, mint az abszorbens magé és előnyösen nagyobb, mint az abszorbens magé. Kívánt esetben a 252 réteg a 80 főpanelen és a 86 mag 86' középső paneleken túlnyúlhat a 82 lábpanelekbe, a 88 és 88' derékkorc panelekbe és a 90 és 90' oldalpanelekbe. Ezen túlmenően a 252 réteg oldal- és hoszirányba kifelé nyúlhat a 80 főpanelből, hogy az egyszerhasználatos pelenka kerületének részeit képezze.

Bár a 250 réteg jelentős mennyiségű nedves pára áteresztést biztosít a pelenkának, a 252 rétegnek is nedves pára áteresztő

66.527/BE nek kell lennie, hogy a viselő személy számára további kényelemérzetet biztosítson. A találmány szerinti, 6. ábrán szemléltetett kiviteli alak esetében a 252 réteg a fentiekben leírt 10 kompozit lapból áll.

Bár egy abszorbens cikk, mint 50 pelenka jelenleg előnyösnek tartott kiviteli alakja egy, a jelen találmány szerinti 10 kompozit lapot a 47 hátlap teljes kiterjedésére alkalmaz, figyelembe kell venni, hogy az abszorbens cikkkek semmiképpen sincsenek ilyen kiviteli alakokra korlátozva. így például egy hátlap több hátlapelemből is konstruálható, amelyeknek hasonló vagy különböző a konstrukciójuk, amint ezt a fentiekben, a 6. ábrával kapcsolatosan leírtuk. Az egyik ilyen megoldás az lehet, hogy egy olyan hátlapot alakítunk ki, amelynek külső felülete egy egységes vagy kompozit, nem szövött réteg, mint szubsztrátum, míg a fóliaréteg a hátlapnak azt a területét képezi, ahol a folyadék át nem eresztése kívánatos, mint például a 6. ábrán ábrázolt 252 régiónak megfelelő területet.

Ezen túlmenően bizonyos alkalmazások esetén az is kívánatos lehet, hogy a 6. ábra szerinti 250 és 252 rétegek orientációját megfordítsuk úgy, hogy a fóliaréteget a hátlap külső vagy alsónemű felületére helyezzük és a szálas szubsztrátum réteget a hátlap belső vagy abszorbens mag felöli oldalára. Hasonlóképpen kívánatos lehet, hogy a 10 kompozit lapot a 2. ábra szerinti kétoldalas kiviteli alakban használjuk, amelynél a hátlapnak mindkét oldalán egy szálas réteg lehet. Minden, a találmány céljának megfelelő variáció elképzelhető. Ezen túlmenően, a speciális alkalmazástól függően, a jelen találmány szerinti kompozit lapok által szolgáltatott tulajdonságok nagyon előnyösen az ab

66.527/BE szorbens cikk más régióiban is alkalmazhatók, az abszorbens magszerkezet felett fekvő hátlap középső részén kívül. így például a kompozit lap megkívánt, folyadék át nem eresztő, nedves párát áteresztő tulajdonságain kívül a kompozit lap kívánatos jellemzőket kölcsönöz az abszorbens cikk azon kerületi részeinek is, amelyek az abszorben mag szélső éleiből oldalirányba kifelé nyúlnak, mint az 5. ábrán szemléltetett 90, 90' oldalpanelek. Az abszorbens cikk egyéb, ilyen „kerületmenti részei, amelyeknél az ilyen jellemzők kívánatosak lehetnek, a 82 lábpanelek szomszédságában lévő komponensek, így (nem korlátozó értelemben) a különböző csíkok, korcok és fülek.

Hasonlóképpen, bár az előző leírás nagy része az 50 pelenka alakú, reprezentatív abszorbens cikkre vonatkozott, figyelembe kell venni, hogy a jelen találmány szerinti anyagok és elvek ugyanúgy alkalmazhatók más abszorbens cikkek, mint inkontinencia betétek, inkontinencia alsóneműk, pelenkatartók és -betétek, női egészségügyi termékek (egészségügyi betétek, bugyibélések, stb.), tréning alsóneműk, felhúzható alsóneműk és hasonlók esetében is, ahol a találmány szerinti anyagok előnyösen alkalmazhatók. Szemléltetés céljából egy, a jelen találmány szerinti egészségügyi betétnek a hátlapja a jelen találmány szerinti kompozit lapból alakítható ki, mint egy egészségügyi betétnek a kerületi részei, így szárnyai és oldalfülei is.

A 10 kompozit lap legyártása után és a lapnak az abszorbens cikkbe történő beépítése előtt vagy után kívánatos lehet a lapot alávetni egy kialakítás utáni mechanikai műveletnek, mint kreppelésnek, feszítésnek/aktiválásnak, amelyet görgőzéssel, hullámgörgőzéssel vagy más módon végzünk. Egy ilyen jellegzetes

66.527/BE módszert ír le részletesen az USP 5 518 801 számú szabadalmi irat, amelyet itt hivatkozásként említünk.

A következő, nem korlátozó jellegű példáknak az a célja, hogy szemléltessék a találmány szerinti terméket és eljárást, ezek a találmányt semmiféle tekintetben nem korlátozzák.

Példák

A fenti leírásban és a következő példákban a különféle jellemzők és tulajdonságok meghatározására a következő vizsgálati módszereket használtuk. Az ASTM rövidítés az „American Society for Testing of Materials-ra (Amerikai vizsgálati és anyagminőségi társaság), a TAPPI rövidítés a „Technical Association of Pulp and Paper Industry-ra (Amerikai pép- és papíripari társaság), az ISO rövidítés az „International Organisation for Standardisation-re (Nemzetközi szabványosítási szervezet) vonatkozik .

Az alaptömeget az ASTM D-3776 módszer szerint határoztuk meg, amelyet itt hivatkozásként említünk, és g/m egységben fejezzük ki.

A kompozit lap vastagságot az ASTM D 1777-64 módszerrel határoztuk meg, amelyet itt hivatkozásként említünk, és mikronokban fejezünk ki.

A fóliavastagságot mikronokban fejezzük ki és a következőképpen határoztuk meg:

fólia- (kompozit lap minta tömege)-(szubsztártum alaptömege) (minta-felület) vastagság = (minta felület)(a fóliaanyag sűrűsége )

66.527/BE

A szakítási szilárdságot az ASTM D 1682, Section 19 szerint határoztuk meg, amit itt hivatkozásként említünk, a következő módosításokkal. A vizsgálat során egy 2,54 cm x 20,32 cm méretű mintát fogtunk be az ellenkező végein a pofákba. A pofákat a mintán egymástól 12,7 cm távolságra helyeztük el. A mintát folyamatosan 5,08 cm/perc sebességgel húztuk addig, míg az elszakadt. A szakadásnál mért erőt Newton/cm egységekben szakítószilárdságként jegyeztük fel.

Szakadási nyúlás egy lap esetében a lap elroncsolódás (elszakadás) előtti nyúlásának mértéke a szalag szakítás! vizsgálatnál. Egy 2,54 cm széles mintát helyezünk be az egymástól 12,7 cm-re lévő befogópofákba egy konstans sebességű erőmérő gépben, mint asztali típusú Instron vizsgálóberendezésben. A mintát folyamatosan növekvő terhelésnek vetjük alá 5,08 cm/perc sebességgel addig, míg a minta elszakad. A mérési eredményt a szakadás előtti nyúlási százalékban adjuk meg. A vizsgálat általában az ASTM D 1682-64 szerinti módszerrel történik.

A lefejtési szilárdságot általában az ASTM D 2724-87 szerinti módszerrel mérjük. A szabványt itt hivatkozásként említjük. A vizsgálatot két, különböző körülmények között végzett méréssel hajtjuk végre, melyek során egy állandó sebességgel nyújtó vizsgálóberendezést, mint asztali típusú Instron készüléket használunk .

Az A körülmények közötti vizsgálat alatt, amelyet az 1-17. példák során és a leírás diszkusszió részében alkalmaztunk, egy 2,54 x 20,32 cm méretű mintát körülbelül 3,18 cm-re delaminálunk úgy, hogy a minta keresztmetszetébe egy tüskét nyomunk az elvá

66.527/BE

........

lasztás megindítására, majd a lefejtést kézzel végezzük. A delaminált mintafelületeket a vizsgálóberendezés egymástól 2,54 cm távolságra lévő befogópofái közé szereljük. A vizsgálóberendezést 5,08 cm/perc keresztfej sebességgel indítjuk el és működtetjük. A számítógép akkor kezdi regisztrálni az adatokat, miután a felső réteg körülbelül 1,27-re eltávolodott a keresztfej mozgási irányába. A mintát körülbelül 15,24 cm-re delamináljuk, ami alatt 3000 leolvasást végzünk és átlagolunk. Az átlagos lefjetési szilárdságot N/cm-ben adjuk meg. A lefejtés megkezdésének egy alkalmas módszere az, hogy a minta végét izopropil-alkoholba mártjuk, hogy a mintát megduzzasszuk, a lefejtést kézzel kezdjük, azután levesszük és eltávolítjuk a mintának azt a részét, amelyet az alkohollal érintkeztettünk, mielőtt a lefejtési szilárdságot megmérnénk.

A vizsgálati körülményként definiált viszonyok között, amiket a 18-34. példákban alkalmaztunk, az A vizsgálati körülményeket használtuk azzal a különbséggel, hogy a minták hosszúsága 16 cm volt, 25,4 mm/perc keresztfej-sebességet használtunk, a lefejtést kézzel kezdtük meg a tüske helyett és a lefejtési szilárdságot a felvett grafikon által jelzett átlagértékként jegyeztük fel.

A nedves pára áteresztési sebességet (MVTR) kétféle vizsgálati módszerrel határoztuk meg. Az első módszer az ASTM E96-B szabvány szerinti volt, amelyet itt hivatkozásként említünk és g/m²/24 óra egységben adunk meg.

A második módszert szárítóanyag módszernek nevezzük, ami a nedves pára áteresztés sebességének az alábbiak szerinti meghatározására szolgál. Röviden összefoglalva ezt a módszert, egy

66.527/BE szárítóanyag (CaCl₂) ismert mennyéségét egy peremes „csészébe, mint tárolóedénybe töltjük. Az anyagmintát a tárolóedénybe helyezzük, majd ott egy tartógyűrűvel és tömítéssel rögzítjük. A készüléket ezután lemérjük, ezt a kiindulási tömeget feljegyezzük. A készüléket állandó hőmérsékletű (40°C) és nevességű (75 % relatív nedvességtartalom) kamrába helyezzük 5 óra időtartamra. A készüléket ezután kivesszük a kamrából, lezárjuk, hogy meggátoljuk a nedvesség fevételét és legalább 30 percig kiegyensúlyozódni hagyjuk abban a helyiségben, ahol a mérleget tartjuk. A CaCl₂-által abszorbeált nedvesség mennyiségét gravimetriásán határozzuk meg, és felhasználjuk a minta nedves pára áteresztési sebességének a kiszámítására oly módon, hogy lemérjük a készüléket és feljegyezzük a végső tömeget. A nedves pára áteresztési sebességet (MVTR) kiszámítjuk és az alábbi képlet felhasználásával g/m²/24 óra egységekben fejezzük ki. Minden mintasorozatnál pozitív kontrollanyagként ismert permeabilitású összehasonlító mintát használunk fel. A mintákból három párhuzamost vizsgálunk. Az elfogadott MVTR érték a három minta középértéke, amelyet 100ra kerekítünk. Az MVTR érték különbség értéket a különböző minták esetében a három párhuzamos vizsgálat standard eltéréséből számíthatjuk ki.

A mérések elvégzésére alkalmas mérlegek az AE 240 típusú Mettler analitikai mérleg (300 méréshatár) vagy ezzel egyenértékű, mint a 22 54 S00 2 típusú Sartorius gyártmányú analitikai mérleg (1000 g méréshatár). Alkalmas mintatartó készülék egy csészéből és egy Delrin®-ből készült rögzítőgyűrűből áll (mint a McMaster-Care cég 8572K34 katalógus számú terméke, egy GC Septum

66.527/BE anyagból készült tömítéssel) . A szárítóanyag U-csövek céljára szolgáló CaCl₂-ből áll, ami a Waku Pure Chemical Industries, Ltd. Richmound, VA cégtől szerezhető be 03000525 cikkszámú termékként. A műanyag élelmiszer fólia Saran csomagolóanyag, ami a Dow Chemical Company cégtől szerezhető be vagy ezzel egyenértékű anyag.

A CaCl₂ közvetlenül, zárt üvegből használható, amennyiben annak szemcséi olyan méretűek, hogy átmennek a 10-es számú szitán. A mérettartomány alsó harmadába tartozó finomszemcsés anyagot szitálással el kell távolítani. A CaCl₂ zárt edényből, szárítás nélkül használható fel. A három párhuzamos minta a vizsgálati mintasorozatokkal az alábbiakban leírt módon állítható elő és analizálható.

A vizsgálandó anyagokból reprezentatív mintákat kell venni. Ideális esetben ezeket a mintákat az anyag különböző részeiből kell venni, hogy annak minden variációja jelen legyen. Ehhez az analízishez minden anyagból három darab minta szükséges.

A mintákat körülbelül 3,81x6,35 cm méretű négyszögletes darabokra kell felvágni. Ha a minták nem egyenletesek, akkor világosan meg kell jelölni azt a felületet, amelynek lélegzését meg kell állapítani. Ha a minták nem kétoldalúak, akkor világosan meg kell jelölni azt az oldalt, amit a nagy nedvesség hatásának kívánunk kitenni. A pelenkákban és egészségügyi betétekben használt minták esetében ez szokásos módon a bőrrel érintkező oldal.

A vizsgálati sor megkezdésére (1) lemérünk 15,0+0,02 g CaCl₂-ot és azt az MVTR csészébe helyezzük. Gyengén nyomogassuk meg a csésze tetejét, hogy eloszlassuk és enyhén tömörítsük a CaCl₂-t. A CaCl₂ szintje körülbelül 1 cm-re kell legyen a csésze

66.527/BE tetejétől. Ezután (2) a mintát (kívánt esetben) a nagy nedvességű oldalával felfelé a csésze tetején lévő nyílásra helyezzük. Bizonyosodjunk meg arról, hogy a minta lefedi-e a nyílást, hogy jó tömítést biztosítsunk. Ezután (3) a tömítést és a rögzítőgyűrűt a csésze tetejére helyezzük, elrendezzük a csavarnyílásokat és ellenőrizzük, hogy a mint nem mozdult-e el. A csavarokat megszorítjuk, hogy biztonságosan rögzítsük a rözgítőgyűrűt és a mintát a csésze tetején tömítsük. Figyelni kell arra, hogy ne szorítsuk meg túlságosan a csavarokat, mert ez egyes mintán roncsolódásához vezethet. Ha mintaroncsolódás fordul elő, akkor lazítsuk meg a csavarokat és ismét szorítsuk meg őket. Ezután (4) lemérjük a (3) lépésben összeszerelt csészét. Ezt a tömeget mint kiindulási tömeget feljegyezzük.

A készülék lemérése után (5) a mintát az állandó hőmérsékletű, állandó nedvességtartalmú kamrába helyezzük (percre kereken) 5,0 órára. Amikor ez az idő eltelt, (6) kivesszük a mintát ebből a kamrából, szorosan lefedjük azt egy műanyag fóliával, amit gumiszalaggal rögzítjük. Feljegyezzük a minta kivételének idejét percnyi pontossággal. A mintát hagyjuk legalább 30 percig kiegyensúlyozódni azon a szobahőmérsékleten, ahol a mérleget tartjuk. Kiegyensúlyozás után (7) a Saran borítást leveszük és a csészét lemérjük. Ezt a tömeget a végső tömegként jegyezzük fel.

Az MVTR-t ezután g H₂O/24 óra/m egységekben a következő képlettel számítjuk ki:

(végső tömeg - kezdeti tömeg) x 24,0 MVTR = ------------------------------------------------------a minta területe méterben x 5,0 (a kamrában töltött idő) ahol:

66.527/BE a 24,0 az adatok 24 óra alapra átszámítása és 5,0 a vizsgálati idő órákban.

Kiszámítjuk a három mintasorozat átlag MVTR értékét és a használt referencia-stadard MVTR értékét. A referencia-standard MVTR értékét 100-ra kerekítjük ki. Ha a referencia-standard MVR értéke a 4000-4600-as tartományban van, akkor ez az elfogadható minőségellenőrzési tartomány és az az napi értékeket közölhetjük. Kerekítsük ki minden mintasorozat MVTR értékét 100-ra. Ez a mintaanyag MVTR-értéke. Az (1) - (7) lépéseket megismételjük minden minta három párhuzamosának esetében és a referencia standard esetében is. Az anyag több mintáját tipikus módon párhuzamosan számítjuk ki.

A dinamikus folyadékáteresztést a 7. ábrán bemutatott készülékkel mérjük. Ennél a vizsgálatnál a 0,0001 g pontossággal leméret 102 abszorbens anyagot közvetlenül a 103 ütközési energia abszorbeáló ütközőlap tetejére helyezzük. A 102 abszorbens anyag a 2. számú szűrőpapírból állhat, amely a Whatman Laboratory Division-től szerezhető be, és amelyet a VWR Scientific of Cleveland, OH forgalmaz. Az abszorbens anyagnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy abszorbeáljon és magában tartson mesterséges vizeletet, ami áthalad a vizsgálandó lapanyagon. Az energia abszorbeáló 103 ütköző lap egy korommal töltött, térhálósított gumi hab. A 6,45x6,45 cm méretű négyszögletes ütköző lap sűrűsége 0,1132 g/cm³ és vastagsága 0,7937 cm. A 103 ütköző lap Durométer értéke az ASTM 2240-91 szerint A/30/15. Lemérünk egy 6,35 cm átmérőjű, kör alakú 104 abszorbens maganyagot. Az abszorbens maganyag az USP 5 137 537 szabadalmi irat szerinti, egyedi, térhá

66.527/BE lósított facellulóz rostokat tartalmazhat. Az abszorbens maganyag alkalmas kell legyen arra, hogy elengedő mennyiségű mesterséges vizeletet, például száraz tömegének legalább tízszeresét kitevő mennyiségű mesterséges vizeletet tartson magában. Az abszorbens mag alaptömege körülbelül 228 g/m . Az abszorbens anyagot ezután megtöltjük a száraz tömegének legalább tízszeresét kitevő mennyiségű mesterséges vizelettel. A mesterséges vizelet egy 37°C-on tartott vizes készítmény, ami a következő, desztillált vízben oldott komponenseket tartalmazza: 2,0 g/1 KCl-ot, 2,0 g/1 Na₂S0₄-ot, 0,85 g/1 (NH₄) H₂PO₄-et, 0,15 g/1 (NH₄)H₂PO₄-et, 0,19 g/1 CaCl₂-ot, és 0,23 g/1 MgCl₂-ot.

A megvizsgálandó 105 hátlapanyag egy részét homlokfelületével lefelé egy tiszta és száraz asztallapra helyezzük. A megtöltött 104 maganyagot közvetlenül a 105 hátlapanyag közepére helyezzük. A hátlap/mag elrendezést ezután a 108 ütőkar 107 ütőrészéhez rögzítjük egy 109 gumiszalaggal. A hátlap/mag elrendezést úgy helyezzük el, hogy a 104 mag a 107 ütőrész 110 alsó felülete mellett helyezkedjen el. A 108 ütőkart leejtjük, majd azonnal az ütés után (körülbelül 1 másodperc múlva) felmeljük, a 102 szűrőpapírt kivesszük és egy digitális skálára helyezzük. A nedves szűrőpapír tömegét a három perces jelnél feljegyezzük. A dinamikus folyadékáteresztési értéket a következő képlettel számóljuk ki és g/m egységekben adjuk meg.

DFTV = a nedves szűrőapapír tömege (g) - a száraz szűrőpapír tömege (g)

Az ütési felület m -ben kifejezve, a 107 ütesi rész 110 also felülete. Az ütési felület 0,00317 m . Az abszorbens maganyagnak

66.527/BE a felülete kissé nagyobb kell legyen, mint a 110 ütési felületé. A Gurley Hill parazitás a lapanyag gázzáró képességének mértéke. Különösen annak a mértéke, hogy egy adott térfogatú gáz mennyi idő alatt képes áthaladni az anyag adott felületén, ha bizonyos nyomás-grádiens áll fenn. A Gurley Hill porozitást az ISO 11607 számú szabvány szerint mérjük TAPPI-460 om-88-cal egy Lorentzen & Wettre gyártmányú 121 D típusú denzométerrel. Ez a vizsgálat azt az idő meri, amely alatt 100 cm levegő átnyomódok egy 2,54 cm átmérőjű mintán egy körülbelül 12,4 cm víznyomás hatása alatt. Az eredményt másodpercekben fejezzük ki és Gurley másodperc értéknek nevezzük.

A mikróbazárást steril csomagolóanyagoknál az ISO 11607 szabvány szerint mérjük, amelynek 4.2.3.2. számú fejezete szerint az az anyag, amely (a levegő porozitási vizsgálat szerint) egy órán át nem ereszti át a levegőt, kielégíti a szabvány szenti mikróbák ellen záró követelményeket. A porózus anyagok tekintetében az ISO 11607 számú szabvány 4.2.3.3. fejezete szerint nincs univerzálisan alkalmazható módszer porózus anyagok mikróbazáró tulajdonságainak kimutatására, de ez megjegyzi, hogy a porózus anyagok mikróbazáró tulajdonságait úgy vizsgáljuk, hogy a mintákat baktérium spórák vagy részecskék aeroszoljával vizsgáljuk bizonyos olyan vizsgálati körülmények között, amelyek az anyagon az átáramlás sebességét, a minta mikrobiális fertőzési veszélyeztetettségét és a vizsgálat időtartamát adják meg. Egy ilyen elfogadott vizsgálat az ASTM F 1608-95 szerinti módszer.

A folyadékszivárgást egy 70 rész izopropil-alkoholból, 30 rész vízből és 1 rész pirosszínű élelmiszer festékből álló oldattal

66.527/BE mutatjuk ki. Eszerint a vizsgálati módszer szerint egy lap fehér, abszorbens nedvszívó anyagot, amely körülbelül 89x61 cm méretű, egy lapos felületre helyezünk és azt lefedjük egy ugyanilyen méretű vizsgálati mintával úgy, hogy a minta szubsztrátum oldala van felfelé. Az oldat 250 ml-es részét a vizsgálati minta tetejére öntjük és azt egy 46,75x46,75 cm méretű fedéllel lefedjük. A fedél tetejére 10 percre egy 4,5 kg súlyt helyezünk, a fedelet és a vizsgálati mintát levesszük a fehér nedvszívó papírról. A papírt ezután megvizsgáljuk festékfoltokra, hogy megállapítsuk, történt-e szivárgás.

1. példa

Egy készítményt állítottunk elő úgy, hogy 86 tömeg% kopoliéter-észter hőrelágyuló elasztomert (a DuPont cégtől beszerzett Hytrel® 4778-at) 4 tömeg% UV-stabilizátor koncentrátummal (a DuPont cégtől beszerzett Hytrel® 20 UV-val), 4 tömeg% hőstabilizátor koncentrátummal (a DuPont cégtől beszerzett Hytrel® 30 HS-sel) és 6 tömeg% maleinsav-anhidriddel módosított poliolefin kopolimerrel (a DuPont, Kanada cégtől beszerzett Fusabond 373-mal) kevertünk össze szárazon. A készítményt olvadék-extrudáló bevonóberendezésbe tápláltuk, amely egy egycsigás extrúderből és arra szerelt keverőfejből állt. A csigás extrúder az Egan Division of Davis-Standard Corporation gyártmánya volt. Az extrúder fűtőzónái a polimert olvadáspontja feletti hőmérsékletre melegítették fel. A megolvadt polimer keveréket egy körülbelül 90 cm széles fóliaszetszámba tápláltuk, amelyet körülbelül 220°C-on tartottunk. A polimert egy koronakisüléssel kezelt, nem szövött polipropilén textilanyagra (a DuPont cégtől beszerzett

66.527/BE

Typar hőrögzített polipropilén) lamináltuk 18,3 m/perc gépsebességgel. A polimer olvadékot és nem szőtt textilanyagot egy csíptető görgőpáron engedtük át (ahol a nem szőtt textilanyag egy gumifelületű görgőn és a polimer olvadék egy acélfelületű görgőn futott). A kapott laminátum bevonat vastagsága körülbelül 25 μ volt és lefejtési szilárdsága gépirányban (MD) 0,063 N/cm, keresztirányban (CD) 0,032 N/cm, és MVTR-értéke (ASTM E96-B módszerrel mérve) 700 g/m /24 óra.

2. példa

Az 1. példa szerinti nem szőtt Typar textíliát egy nem szőtt (kopoliéter-észter polimerekkel összeférhető) poliészter textíliával (melyet a Frendenberg németországi cégtől szereztük be) helyettesítettük. A kapott laminátum lefejtési szilárdsága 0,88 N/cm (MD) , illetve 1,06 N/cm (CD) volt és MVTR-értéke (az ASTM E96-B szerinti módszerrel mérve 750 g/m /24 óra.

3. példa

Egy készítményt állítottunk elő úgy, hogy 70 tömeg% kopoliéter-észter hőrelágyuló elasztomert (a DuPont cégtől beszerzett Hytrel® 8206-ot) 4 tömeg% UV-stabilizátorral (Hytrel® 20 UV), 4 tömeg% hőstabilizátorral (Hytrel 30 HS) , 8 tömeg% maleinsav-anhidriddel módosított poliolefin kopolimerrel (Fusabond 373) és 14 tömeg% polipropilén polimergyantával (melyet a Montell Polyolefins, Wilmington, Delaware cégtől szereztünk be) kevertünk össze szárazon. A keveréket ugyanolyan körülmények között extrudáltuk, mint az 1. példában és az olvadékot ugyanarra a nemszőtt textíliára lamináltuk, mint amit a 2. példában írtunk le. A kapott laminátum bevonat vastagsága körül66.527/BE ¢ ··· · · · · ·· · · · * · • ♦ * V · ··· *’ ¹ .....

belül 25 μ volt és lefejtési szilárdsága 0,26 N/cm (MD) , illetve 0,18 N/cm (CD), MVTR-értéke pedig (az ASTM E96-B módszerrel mérve 800 g/m²/24 óra).

4. példa

Egy készítményt állítottunk elő úgy, hogy 80 tömeg% kopoliéter-észter hőrelágyuló elasztomert (Hytrel 8206), 9,3 tömeg% polipropilén gyantát (a Montell Polyolefins, Wilmington, Delaware cégtől beszerzett PF 33-et), 4,7 tömeg% LLDPE-t (Novapol 8111-et), melyet a Novacor Chemicals Inc., Leominster, Massachusetts cégtől szereztünk be, 4,7 tömeg%, 30 tömeg% 1 μ szemcseméretű CaCO₃-ot tartalmazó HDPE-t (a DuPont Kanada, Missisauga, Ontario cégtől beszerzett Zemid®-et) és 1,3 tömeg% maleinsav-anhidriddel módosított poliolefin kopolimert (Fusabond® MD 353 D-t) szárazon összekevertünk. A keveréket ugyanolyan körülmények között extrudáltuk, mint az 1. példában 14 m/perc sebességgel, és olvadékban egy koronakisüléssel kezelt, fonott kötéső, nem szőtt textíliára lamináltuk, melyet a Corovin GmbH, Peine, Németország cég gyárt. A kapott laminátum bevonat vastagsága körülbelül 31 μ volt, lefejtési szilárdsága 0,64 N/cm, szakítószilárdsága 9,1 N/cm (MD) , illetve 3,6 N/cm (CD) és MVTRértéke E 96-B szerinti módszerrel mérve) 907 g/m /24 óra.

5. példa

A 4. példát ismételtük meg 23 m/perc gépsebességgel, a kapott laminátum bevonat-vastagsága körülbelül 20 μ volt, lefejtési szilárdsága 0,18 N/cm és MVTR-értéke (az ASTM E96-B szerinti 2 módszerrel mérve) 1,011 g/m /24 óra.

66.527/BE

6. példa

Egy készítményt állítottunk elő úgy, hogy 50 tömeg% kopoliéter-észter horelágyuló elasztomert (Hytrel 8206), 33 tömeg%, egy másik kopoliéter-észter horelágyuló elasztomert (a (S)

DuPont cégtől beszerzett Hytrel -g 3548 W-t), 8,0 tömeg% polipropilént (PF 331-et), 2,6 tömeg% LLDPE-t (Novapol 8111-et), 5,4 tömeg%, 30 tömeg% 1 μ szemcseméretű CaC0₃-ot (Zemid® 610) tartalmazó HDPE-t és 1,0 tömeg%, maleinsav-anhidriddel módosított poliolefin kopolimert (Fusabond® MD 353 D-t) szárazon összekevertünk. A keveréket ugyanolyan körülmények között extrudáltuk, mint az 1. példában, körülbelül 24 m/perc gépsebességgel, majd olvadékban a 4. példában felhasznált, nem szövött HDPE textíliára lamináltuk. A kapott laminátum bevonat vastagsága körülbelül 20 μ volt, és lefejtési szilárdsága 0,09 N/cm, MVTR-értéke pedig (az ASTM E96-B módszerrel vizsgálva) 1,159 g/m²/24 óra.

7, példa

Egy készítményt állítottunk elő úgy, hogy 50 tömeg% kopoliéter-észter horelágyuló elasztomert (Hytrel 8206) 31 tömeg%, egy másik kopoliéter-észter horelágyuló elasztomerrel (a DuPont cégtől beszerzett Hytrel 8171-gyel), 8,9 tömeg% polipropilénnel (a Fina Oil and Chemical of Dallas cégtől beszerzett Fina 3365-tel), 2,9 tömeg% LLDPE-vel (Novapol 8111-gyel), 6,1 tömeg% 1 μ szemcseméretű CaC0₃-mal (Zemid 610-zel) és 1,1 tömeg%, maleinsav-anhidriddel módosított poliolefin kopolimerrel (Fusabond MD 353 D-vel) kevertünk össze szárazon. A keveréket egy koronakisüléssel kezelt, szövéssel rögzített, nem szövött, a

66.527/BE

Polybond of Waynesboro, Virginia cég által gyártott polietilén textíliára extrudáltuk és vákuum eljárásasl a nem szőtt anyagra ragasztottuk. A kapott laminátum-bevonat vastagsága körülbelül 15 μ volt és lefejtési szilárdsága 0,05 N/cm, MVTR-értéke (az ASTM E96-B szerint mérve). 1,409 g/m²/24 óra.

8-17. példa

Az alábbiakban leírt készítményeket két kopoliéter-észter hőrelágyuló elasztomer, egy anhidriddel módosított polipropilén vagy egy anhidriddel módosított etilén-vinil-acetát és titán-dioxid száraz keverékével állítottuk elő. A fóliakészítmény egyedi komponensei a következők voltak:

Hytrel® 8206 kopoliéter-észter hőrelágyuló elasztomer, amelyet a DuPont cég forgalmaz és amelynek olvadáspontja 200°C, Vicat-lágyuláspontja 151 °C és Shore keménysége 45 D.

Hytrel 8171 kopoliéter-észter hőrelágyuló elasztomer, amelyet a DuPont cég forgalmaz és amelynek olvadáspontja 151°C, Vicat-lágyuláspontja 76°C és Shore keménysége 32 D.

Bynel 50E561 anhidriddel módosított polipropilén, amelyet a DuPont cég forgalmaz és amelynek olvadáspontja 141°C, Vicat-lágyuláspontja 109°C.

Bynel 50E555 anhidriddel módosított polipropilén, amelyet a DuPont cég forgalmaz és amelynek olvadáspontja 166°C, Vicat-lágyuláspontja 144°C.

Bynel 3860 anhidriddel módosított etilén-vinil-acetát, amelyet a DuPont cég forgalmaz és amelynek olvadáspontja 74°C, Vicat-lágyuláspontja 48°C.

A TiO₂ koncentrátum egy 50 tömeg%-os szemcsés titán-dioxid

66.527/BE pigment volt nagysűrűségű polietilénben.

A 8-17. példákban használt fóliakészítmények összetétele a következő volt:

fólia készítmény	A	B	C	D	E
Hytrel® 8206	49 %	49 %	40 %	41 %	34 %
Hytrel® 8171	32 %	32 %	40 %	43 %	50 %
Bynel® 50-e561	13 %	-	-	-	-
Bynel® 3860	-	-	-	10 %	10 %
TiO2 koncentrátum	6 %	6 %	6 %	6 %	6 %

A készítmények mindegyikét egy olvadék extrúziós bevonóberendezésbe tápláltuk, ami egy egycsigás extrúderből és arra szerelt keverőfejből állt. A csigás extruder Egan Division of Davis-Standard Corporation gyártmány volt. A készítményeket az extrúderbe tápláltuk, ahol azok körülbelül 263°C-ot értek el 3827 kPa nyomás alatt. Az olvadékokat körülbelül 80 cm széles fóliaszerszámba tápláltuk, amelyet körülbelül 220°C-on tartottunk .

A polimer készítmény olvadékokat polipropilén vágott szálból álló, kártolt lapokra lamináltuk, ahol a szálak hossza 2,5 és 7,5 cm közötti volt, mely szálakat levegőárammal terítettük és hőkezeléssel rögzítettük. A polipropilén szál-lemez alaptömege 0,0305 kg/m², szakítószilárdsága gépirányban 8,3 N/cm, keresztirányban 1,5 N/cm, nyúlása gépirányban 73 % és keresztirányban 95 % volt. A polipropilén szál lapot 24,1 cm-re helyeztük el a szerszámnyílástól és a lap 32 m/perc gépsebességgel haladt a laminálás alatt. A polimer olvadékot és polipropilén egy pár szorító görgő (egy, a szálas lapanyaggal szemben lévő, fémfelületű

66.527/BE görgő és egy, a polimer olvadékkal szemben lévő, gumifelületű görgő között vezettük át. A fémgörgőt vízhűtéssel körülbelül 43,3°C-on tartottuk. A görgők összeszorítására 414 kPa erőt alkalmaztunk. A kapott kompozit lapok tulajdonságait az alábbi 1. táblázat tüneteti fel.

	1.	Τ á	b 1	á ζ a	1 t
példa száma	8	9	10	11	12	13	14	15	16 17
fóliakészítmény	A	A	Β	Β	C	C	D	D	E	E
fóliavastagság,	μ 20	25	20	25	20	25	20	25	20	25
készítmény vastagság (mm)	165	183	173	170	170	160	155	155	150	160
MVTR-érték	3418	3051	3486	3536	3651	3346	4246	3489	3444	3255
(szárítóanya^os módszer, g/m /nap) dinamikus ütés- 0,3i	5 0,31	. 0,28	0,3'	1 0,6	0, 04	0, 12	0	0	0
próba (g/m2, 2400 J/m2 lefejtési szilárdság MD	0,410	,73 0	, 34 0	, 59	0,47 0	, 38 0	,47 teljes	0,27	teljes*
CD	0,33	0, 53	0,36	0,39	0,29	0,43	0,57	0,37	0,41	0, 66
szakítószilárdság (N/cm) MD	61	66	88	80	67	60	60	80	65	66
CD	103	106	104	81	106	67	108	96	107	109
tűhegy lyuk Gurley Hill >3600 >3600	__	__	nincs >3600 >3600 --		>3600	>3600

levegő porozitás(sec) *= a tökéletes kötés lefejtési szilárdsága nagyobb volt, mint

0,75 N/cm.

18-31. példa

66.527/BE

A 18-31. példákat azért hajtottuk végre, hogy meghatározzuk a különböző eljárási körülményeknek a lap tulajdonságaira kifejtett hatását. Egy fóliakészítményt állítottunk elő 50 tömeg% Hytrel® 8206, 33 tömeg% Hytrel® 8171, 4 tömeg% egy másik kopoliéter-észter hőrelágyuló elasztomer DuPont cég által forgalmazott 150°C olvadáspontú, 108°C Vicát lágyuláspontú és 40 D Shore keménységű Hytrel 4056 szárazon végzett összekeverésével, mely utóbbi anyag 50 tömeg% Ti-Pure® R960 titán-dioxidot és 13 tömeg% Bynel® 50E561-et tartalmazott. A Ti-Pure® a DuPont cég védjegyzett terméke. A készítményt egy olvadékot extrudáló berendezésbe tápláltuk, amely egy 20 ford./perc fordulatszámú egycsigás extrúderből állt. Az extrúder zónáit a 2. táblázatban feltüntetett hőmérsékletekre fűtöttük. A megolvadt polimer keveréket egy fóliaszerszámba tápláltuk, ami körülbelül 35 cm széles volt és amelyet ugyanazon a hőmérsékleten tartottunk, mint az extrúdert. A keveréket az alábbi 2. táblázatban feltüntetett körülmények között egy mozgó szálas lapra extrudáltuk. A fólia készítmény egy, a 3. ábrán látható résben egyesült a szálas lappal, amely körülbelül 9 cm-re volt elhelyezve a szerszámnyílástól.

A szálas lap egy („C) kártolt, nem szőtt vagy egy fonással rögzített („S) nem szőtt lap volt. A kártolt lap kártolt, vágott polipropilén szálból készült, melynek szálhosszúsága általában 2,5 cm és 7,5 cm közötti volt, amelyet légárammal terítettünk és termikusán rögzítettünk. A polipropilén szál lap alaptömege 0,0305 kg/m , szakítószilárdsága 8,3 N/cm volt gépirányban és 1,5 N/cm keresztirányban, nyúlása 73 % gépirányban és 95 %

66.527/BE keresztirányban. A fonással rögzített lap egy 0,0288 kg/m alaptömegű, gépirányban 11,4 N/cm, és keresztirányban 2,5 N/cm szakítószilárdságú, gépirányban 92 % és kérésztirányban 93 % fonással rögzített polipropilén lap volt. A 2. és 3. táblázat azon példáinál, amelyeknél „koronakisüléses kezelést tüntettünk fel, mielőtt a szálas lapot és a nedves párát áteresztő fóliát egymással társítottuk volna, a szálas lapot 15 m/perc sebességgel egy, az ENI Power Systems, Inc. cég által gyárott RX-8 típusú koronakisüléses felületkezelő berendezéssel kezeltük, amelyet 25 kHz frekvenciára és 500-600 W teljesítményre állítottunk be.

Az eljárási paramétereket szabályoztuk, hogy meghatározzuk, miként befolyásolják az egyes feldolgozási körülmények a lap lefejtési szilárdságbeli, nedves pára áteresztési és dinamikus záró-tulajdonságait .

A 18-21. példában leírtak azt szemléltetik, hogy a 34 és 36 görgők hőmérsékletének emelése miként javítja a kompozit lap lefejtési szilárdságát.

A 18., 22. és 23. példák együttesen azt szemléltetik, hogy a 38 szerszámnak - amelyen át a fóliakészítményt extrudáljuk - a hőmérséklete hogyan javítja a kompozit lap lefejtési szilárdságát .

A 24-26. példák együtt azt mutatják, hogy miként javítja a kompozit lap lefejtési szilárdságát az, hogy a gépsebesség csökkentése útján növeljük a fólia vastagságát.

A 25. és 27. példa együttesen azt mutatja be, hogy a szálasabb kártolt lapanyag felhasználása hogyan növeli a kompozit lap lefejtési szilárdságát.

A 28., 29. és 30. példa azt mutatja, hogyan növeli a 34 és

66.527/BE szárítógörgők (3. ábra) hőmérsékletének emelése a lap lefejtési szilárdságát és egyben hogyan csökkenti a kompozit lapon át a nedves páraáteresztést. Az olvasztási hő differenciál scanning kalorimetriás mérései azt mutatják ki, hogy a 28. példa szerinti alacsonyabb görgőhőmérsékleteknél a fólia morfológiája amorfabb ahhoz a kristályos fólia morfológiához képest, ami a 30. példa szerinti magasabb görgőhőmérsékleteknél alakul ki. Ily módon úgy tűnik, hogy az alacsonyabb hőmérsékleten kialakuló amorfabb morfológia nagyobb nedves páraáteresztési sebességet eredményez.

A 25. és 31. példa azt mutatja, hogy miként növeli a 34 és 36 görgőkre gyakorolt nyomás a lap lefejtési szilárdságát. A 31. példában a pneumatikus rendszernél egy 138 kPa nyomást alkalmaztunk a pneumatikus rendszerben a 34 görgőnek a 36 görgőhöz nyomására. A 25. példában minden műveleti körülmény ugyanaz volt, mint a 31. példában azzal a különbséggel, hogy a nyomás 550 kPa volt, mint az a 18-30. példa esetében is alkalmazott, úgyhogy a csíptető erő a 25. példánál jelentősen nagyobb volt, mint a 31. példánál alkalmazott csíptető erő. A megnövelt csíptető erő nagyobb lefejtési szilárdságot eredményezett.

példa száma	18	2. T á 19	b 1 á z 20	a t 21	22	23	24
görgőhőmérséklet a csiptetésnél (°C)	40	15	76	115	42	42	40
extrúder- és szer- számhőmérséklet (°C)	220	220	220	220	240	260	220
gépsebesség (m/perc)	13	13	13	13	13	13	18
szubsztrátum készítmény	C	C	C	C	C	C	C
koronakisüléses	volt	volt	volt	volt	volt	volt	nem volt

66.527/BE

kezelés

fóliavastagság, μ 22 22 22 -22 26 -22 16

lefejtési szilárd- 0,06 0,04 0,25 teljes 0,27 teljes 0,01

ság(N/cm)

MVTR (g/m2/24 óra) 2700 2600 2400 2600 2400 2300 3100

dinamikus ütéspróba

(g/m2, 2400 J/m2) 0,0 0,0 0,0 87* 0,01 1,34* 0, 07

* = az erős kötés következtében tűhegy-lyukak vannak jelen.

példa száma 25	26	27	28	29	30	31
görgőhőmérséklet 40	40	40	10	40	60	40
a csiptetésnél (°C) extrúder- és szer- 220	220	220	220	220	220	(138 kPa) 220
számhőmérséklet (°C) gépsebesség (m/perc) 13	10	13	13	13	13	13
szubsztrátum C	c	S	C	C	C	C
készítmény koronakisüléses volt	nem volt	nem volt	volt	volt	volt	nem volt
kezelés fóliavastagság, μ 23	29	21	22	30	28	22
lefejtési szilárd- 0,07	0,23	0,03	0*	0,23	0,	61 0,04
ság(N/cm) MVTR (g/m2/24 óra) 2600	2400	2800	2800	2700	2500 2800
dinamikus ütéspróba (g/m2, 2400 J/m2) nincs tartás/10 sec. tartás 0,0	0,13	0,1	0,03		0	,28 0,08

* tapadt a kis görgőhöz, lefejtési szilárdsága kisebb lehet. 32-34. példa

Egy fóliakészítményt állítottunk elő úgy, hogy 57,5 tömeg% kopoliéter-észter hőrelágyuló elasztomert (Hytrel 8206), 38 tömeg%, egy másik kopoliéter-észter hőrelágyuló elasztomerrel

66.527/BE (Hytrel 8171) és 4,5 tömeg%, még egy kopoliéter-észter hőrelágyuló elasztomerrel (Hytrel 4056) - amely 50 tömeg% TiPure R960 titán-dioxidot tartalmazott - kevertünk össze szárazon. A készítményt egy olvadék extrudáló berendezésbe tápláltuk, amely egy 20 ford./perc sebességgel működő egycsigás extruder volt. Az extruder fűtőzónáit 220°C-ra állítottuk be. A megolvadt polimer keveréket egy fóliaszerszámba továbbítottuk, amely körülbelül 35 cm széles volt és amelyet 220°C-on tatottunk. A keveréket az alábbi 3. táblázatban feltüntetett körülmények között extrudáltuk egy mozgó, szálas lapra. A fóliakészítmény egy, a 3. ábrán látható csíptető görgőnél egyesült a szálas lappal, ami körülbelül 9 cm távolságra volt elhelyezve a szerszámnyílástól.

A szálas lap egy kártolt, nem szőtt („C) textília volt, amely általában 2,5 és 7,5 cm közötti hosszúságú, kártolt polipropilén vágott szálból készült, levegőárammal végzett terítéssel 2 és hőrögzítéssel. A polipropilén szál lap alaptömege 0,0305 kg/m volt, szakítószilárdsága gépirányban 8,3 N/cm, keresztirányban 1,5 N/cm, nyúlása gépirányban 73 %, keresztirányban 95 %. A feldolgozási körülményeket úgy optimalizáltuk, hogy 0,08-0,29 N/cm lefejtési szilárdságot értünk el anélkül, hogy a nedves párát áteresztő fóliaréteg-anyag poliéter-észter polimerjéhez poliolefint vagy kompatibilizáló szert adtunk volna.

66.527/BE

3. Táblázat

példa száma	32	33	34
görgőhőmérséklet a csíptetésnél (°C)	40	40	40
extrúder- és szerszám- hőmérséklet (°C)	220	220	220
gépsebesség (m/perc)	13	13	13
szubsztrátum összetétel	C	C	C
koronakisüléses kezelés	volt	volt	nem volt
fóliavastagság, μ	31	24	25
lefejtési szilárdság (N/cm)	0,29	0,08	0,10
MVTR (g/m2/24 óra) dinamikus ütéspróba	3600	3600	3500
(g/m2, 2400 J/m2) 35. példa	0, 0	0, 0	0,0

Fóliakészítményt állítottunk elő úgy, mint a 19-31. példákban. A készítményt egy olvadék extrudáló gépsorba tápláltuk, amely egy 20 ford./perc sebességgel működő egycsigás extrúderből állt. Az extrúder fűtőzónáit 220°C-ra állítottuk be. A megolvadt ppolimer keveréket egy fóliaszerszámba tápláltuk, amely körülbelül 35 cm széles volt és amelyet 220°C-on tartottunk. A keveréket az alábbiakban feltüntetett körülmények között, két mozgó szálas lap közé extrudáltuk. A fólia készítmény egy, a 3. ábrán láthatóhoz hasonló résnél egyesült a szálas lapokkal. Egy szálas lapot azonban a 34 és 36 görgők résébe tápláltunk és mindkét szálas lap a résben csatlakozott a fóliaréteghez. A görgőrés körülbelül 9 cm távolságra volt elhelyezve a szerszámnyílástól.

66.527/BE

A szálas lapok mindegyike egy kártolt, polipropilén vágott szálból készült nem szövött lap volt, amelynek szálai 2,5-7,5 cm hosszúak voltak, azokat levegőárammal terítettük és hőkezeléssel rögzítettük. A polipropilén szál-lap alaptömege 0,0305 kg/m², szakítószilárdsága gépirányban 8,3 N/cm, keresztirányban 1,5 N/cm, és nyúlása gépirányban 73 %, keresztirányban 9ö3 % volt. A kialakított kompozit lap olyan volt, mint amit a 2. ábra szemléltet. A feldolgozás körülményeit és a termék tulajdonságait az alábbi 4. táblázat tünteti fel.

4. Táblázat

példa száma	35
görgőhőmérséklet a görgőrésnél (°C)	70
extrúder- és szerszámhőmér-
séklet (°C)	220
gépsebesség (m/perc)	13
szubsztrátum készítmény C	(mindkét oldalon)
koronakisüléses kezelés	volt
fóliavastagság, μ	24
lefejtési szilárdság	0,11 (A oldal)
(N/cm)	0,16 (B oldal)
MVTR (g/m2/24 óra)	2300
dinamikus ütéspróba g/m , 2400 J/m )	0,10

36-39. példa

A 19-31. példák szerinti első polimer készítményt állítottunk elő. Ezt az első polimer készítményt egy 38 mm átmérőjű extrúderbe tápláltuk 220°C-on, amelyet 20 ford./perc fordulatszámmal működtetttünk. Az ebből az extrúderből kiextrudált anya

66.527/BE got egy olvadékot kombináló tömbhöz csatlakoztattuk. Egy második polimer készítmény 100 % Hytrel 4778-ból állt (olvadáspont: 208°C, Vicát lágyuláspont: 175°C, Shore keménység: 47 D), ezt egy 25 mm átmérőjű extrúderbe tápláltuk, amihez ugyanezt az olvadék-kombináló blokkot csatlakoztattuk. Ezt a 25 mm átmérőjű extrúdert is 220°C-on működtettük. A 36-39. példákban a 25 mm-es extrúdert 20 ford./perctől 1,5 ford./percig terjedő sebességgel működtettük, hogy olyan fóliákat képezzünk, amelyekben a második polimer készítmény vastagságát változtattuk. A koextrudált rétegeket az olvadékot kombináló blokkban egyesítettük. A rétegeket ezután egy szerszámon vezettük át, amit a kombináló tömbhöz kapcsoltunk. A szerszám egy 35 cm széles tömb volt, amit körülbelül 220°C-ra fűtöttünk.

Az összekapcsolt kétkomponensű fóliát kialakítottuk és kinyomtuk a szerszámból. Az első polimer készítmény réteget a 3639. példák mindegyikében körülbelül 22 μ névleges vastagságon tartottuk. A második polimer készítmény rétegeinek vastagsága 4 és 0,2 μ közötti volt. Ezt a fóliát egy hot-melt ragasztóanyaggal spirálisan szórt mintában egy 30,5 μ-os polietilén fóliához ragasztottuk (a Tredegar Film Products cég terméke), amelyet abszorbens cikkek hátlapja céljára használunk. A hot-melt ragasztóanyag egy olyan SIS ragasztó (Findley cég gyártmányú H 2031) típus volt, amit a pelenkagyártásban használnak.

A polietilén fólia és a második polimer készítmény közötti kötés „konstrukciós lefejtési szilárdságának mérésére 2,54 cm széles csíkokat készítettünk és ezeket egymásra ragasztottuk 6,45 cm -es felületen úgy, hogy a csíkok legalább egyik végén egy

66.527/BE pár, egymással szemben elhelyezett fület hagytunk, ami elég hosszú volt ahhoz, hogy a vizsgáló egység befogórésének hosszát elérje. Az alkalmazott ragasztóanyag egy lineáris SIS ragasztóanyag volt, ami a Findley Adhesives cégtől H2031 típus elnevezésen szerezhető be, és amelyet 0,009 g/6,0 cm² hozzáadott mennyiségben spirálvonalban alkalmaztunk. Minden vizsgálathoz három párhuzamos mintát használtunk fel, a feltüntetett eredmény a három párhuzamos mérés középértéke. Egy asztali típusú Instron vizsgálóberendezést használtunk egy 2,26 kg-os terhelő cellával, 4,9 cm-es befogási hosszal és 49 cm/perc keresztfej sebesség mellett oly módon, ami megfelelt a fentiekben leírt szakadási nyúlási vizsgálatnak. A kétféle anyag egymással szembenálló, egymáshoz nem rögzített felületeit a vizsgálóberendezés megfelelő befogópofáiba fogtuk be úgy, hogy a második polimer készítmény volt a felső befogópofában. A mintákat az elszakadási pontnál értékeltük, amikor a ragasztási kötés vagy maguk a szubsztrátumok felmondták a szolgálatot.

Bikomponensű fólia/polietilén konstrukciókat állítottunk elő a következő körülmények között, és a következő értékeket értük el.

66.527/BE

5. Táblázat

példa száma 36 37 38 39

(39H) (391) (39J) (39K)

extrúder sebesség,

ford./perc (25 mm-es extrúder) 20 10 5 1,5

a második fóliaréteg vastag-

sága, μ 4 1,7 0,7 0,2

MVTR-bikomponensű fólia

(g/m2/nap) 2700 2800 2900 2900

a konstrukció lefejtési szi-

lárdsága, szárazon (N/cm) 2,47 1/71 1,70 1,43

a konstrukció lefejtési szi-

lárdsága, nedvesen* (N/cm) 1,78 1,93 1,73 1,63

* = a nedves állapot azt jelenti, hogy a mintát 30 percig desz-

tillált vízben áztattuk.

1. Összehasonlító példa

Egy, az Exxon Chemical Company of Buffalo Grove, Illinois, USA cégtől beszerezhető Exxon Exxair XFB-100 W mikroporózus fóliának megvizsgáltuk a nedves páraáteresztési sebességét, dinamikus folyadékáteresztését, steril csomagolásra szolgáló mikroba-zárását és folyadékszivárogtatását. A mért jellemzők a következők voltak: MVTR (g/m²/24 óra) dinamikus ütéspróba (g/m², 2400 J/m²)

4000

0,97

66.527/BE mikróba-zárás nedvesség-szivárgás

Bacillus subtilis baktérium áthatolás 6 db 6. példa 15 perces kitétel! idő után mért adatai (38,6 cm Hg vákuum; 2,8 1/perc áramlási sebesség)

A blokkon színezőanyag mutatkozott, ami jelezte a folyadékáthatolást.

Szakember számára nyilvánvaló, hogy a jelen találmány szerinti, lélegző kompozit lapanyagban módosítások, variációk lehetségesek.

A találmány tágabb értelemben ezért nem korlátozódik a fentiekben leírt, szemléltető jellegű példákra. Ily módon az a szándékunk, hogy a fenti leírásban, rajzokon és példákban szereplő minden adatot szemléltetőként és nem korlátozó értelemben kell értelmezni.

66.527/BE

Claims (73)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Nedves páraáteresztő, lényegében folyadékot át nem eresztő kompozit lapanyag, amely szálas szubsztrátumot és nedves párát áteresztő, hőrelágyuló fóliaréteget tartalmaz;

   ahol a szálas szubsztrátum szintetikus szálakból áll, nevezett szintetikus szálak legalább 50 tömeg% poliolefin polimert tartalmaznak, a szubsztrátumnak egymással ellentétes első és második sík oldala van;

   a nevezett nedves párát áteresztő fóliaréteg közvetlenül a nevezett szubsztrátum nevezett első oldalához van olvadékkal ragasztva;

   a nevezett kompozit lap lefejtési szilárdsága legalább 0,1 N/cm, dinamikus folyadékáteresztése legalább 0,75 g/m², ha körülbelül 2400 J/ütési energia hat rá és a szárítóanyag módszerrel mert nedves páraáteresztési sebessége legalább 1500 g/m /24 óra.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti kompozit lap, amelynek átlag vastagsága körülbelül 50 μ.
3. 3. A 2. igénypont szerinti kompozit lap, ahol a nevezett fóliaréteg legalább körülbelül 50 tömeg% polimerből, mint blokk kopoliéter-észterből, blokk kopoliéter-amidból, poliuretánból vagy ezek kombinációjából áll.
4. 4. A3, igénypont szerinti kompozit lap, ahol a nevezett fóliaréteg ragasztóanyag jelenléte nélkül van rögzítve a szubsztrátumhoz a fóliaréteg és a szubsztrátum között.
5. 5. A 4.igénypont szerinti kompozit lap, ahol a nevezett kompozit lap lefejtési szilárdsága legalább körülbelül 0,15

   66.527/BE

   N/cm.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti kompozit lap, ahol a nevezett kompozit lap lefejtési szilárdsága a lapanyag fóliarétegének egységnyi vastagságára számítva legalább 0,003 N/cm-μ.
7. 7. Az 5. igénypont szerinti kompozit lap, ahol a nevezett kompozit lap fóliarétege kisebb, mint 30 μ, és a kompozit lap nedves páraáteresztése a szárítóanyag módszer szerint legalább 2500 g/m²/24 óra.
8. 8. A 7. igénypont szerinti kompozit lap, ahol a nevezett kompozit lap vastagsága körülbelül 10-25 μ és a nevezett szálas szubsztrátum alaptömege körülbelül 13,5-50 g/m .
9. 9. A 2. igénypont szerinti kompozit lap, ahol a fóliarétegnek egy első és egy második ellenkező oldala van, ahol a nevezett első oldal közvetlenül a nevezett szubsztrátum első oldalához van rögzítve, és ahol a nevezett fóliaréteg nevezett első oldalának egységnyi felülete nagyobb, mint a nevezett fóliaréteg nevezett egységnyi területre számított második felülete.
10. 10. Az 1. igénypont szerinti kompozit lap, ahol a nevezett lap dinamikus folyadékáteresztése kisebb, mint körülbelül 0,5 g/m akkor, ha körülbelül 2400 J/m ütési energia hatasa alatt áll.
11. 11. A 10. igénypont szerinti kompozit lap, amely lényegében mikropórusoktól mentes, és amelynél nedves pára a lapon nem hatol át, ha azt a folyékony nedvesség szivárgási vizsgálat szerint vizsgáljuk.
12. 12. A 10. igénypont szerinti kompozit lap, amely az ISO 11607 szabvány szerinti módszerrel vizsgálva meggátolja a

    66.527/BE mikrobák átjutását steril csomagolóanyagokon.
13. 13. A3, igénypont szerinti kompozit lap, amelynek gépirányban mért szakítószilárdsága és keresztirányban mért szakítószilárdsága legalább körülbelül 1 N/cm és gépirányban, valamint keresztirányban mért nyúlása legalább körülbelül 30 %.
14. 14. A 13. igénypont szerinti kompozit lap, ahol a nevezett szálas szubsztrátum lényegében poliolefin polimer szálakból áll.
15. 15. A 3. igénypont szerinti kompozit lap, ahol a nevezett fóliaréteg egy nedves párát áteresztő, többrétegű fóliából áll, és az ilyen többrétegű fóliák mindegyikét különféle, nedves párát áteresztő hőrelágyuló polimer készítmény képezi.
16. 16. A 15. igénypont szerinti kompozit lap, amelyben a nevezett fóliarétegek egyike egy lényegében hidrofil fóliaréteg, és a nevezett fóliarétegek egyike egy lényegében hidrofób fóliaréteg .
17. 17. Az 1. igénypont szerinti kompozit lap, ahol a nevezett kompozit lap tartalmaz egy további, másféle konstrukciójú és összetételű, nevezett fóliaréteget és szálas szubsztrátumot.
18. 18. A 17. igénypont szerinti kompozit lap, ahol a nevezett további réteg egy mikropórusos fóliából áll.
19. 19. Az 1. igénypont szerinti kompozit lap, ahol a nevezett fóliaréteg legalább 50 tömeg% A frakcióból áll, ami lényegében blokk kopoliéter-észtert, blokk kopoliéter-amidot, poliuretánt vagy ezek kombinációját tartalmaz, áll továbbá legalább 5 tömeg% B frakcióból, ami lényegében a-olefin homopolimert, egy a-olefint és egy vagy több más monomert, vinil-arént és konjugált diént tartalmaz, továbbá legalább 0,1 tömeg% C frakcióból

    66.527/BE áll, ami lényegében egy A és B frakció kompatibilizáló szer.
20. 20. A 19. igénypont szerinti kompozit lapanyag, ahol a C frakció lényegében homopolimerekből, kopolimerekből és terpolimerekből áll, amelyeknek gerince kompatibilis a B frakcióval, a nevezett gerinc olyan momomerrel van ojtva, melynek az A frakcióval kompatibilis funkcionális csoportja van.
21. 21. A 20. igénypont szerinti lapanyag, ahol a C frakció egy olyan polimer, aminek a gerince azonos a B frakcióval, a nevezett gerinc a- és β-etilénesen telítetlen karbonsavakkal vagy anhidridekkel vagy ezek származékaival van ojtva.
22. 22. A 21. igénypont szerinti kompozit lapanyag, ahol a fóliaréteg 50-95 tömeg% A fólia frakciót, 5-40 % B fóliafrakciót és 0,1-15 % C fólia frakciót tartalmaz.
23. 23. A 22. igénypont szerinti kompozit lapanyag, ahol az A fólia frakció egy blokk kopoliéter-észter, a B frakció polipropilén, a C frakció egy olyan polimer, amelynek maleinsav-anhidriddel ojtott polipropilén gerince van, és a szubsztrátum egy kártolt szálas paplan, ami legalább 75 tömeg% polipropilénből áll.
24. 24. Eljárás nedves párát áteresztő, folyadékot lényegében át nem eresztő kompozit lapanyag előállítására, amely egy szálas szubsztrátumból és egy, a szálas szubsztrátumhoz közvetlenül hozzáragasztott hőrelágyuló polimer fóliából áll, a szálas szubsztrátum legalább 50 tömeg% poliolefin polimer szálat tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a következő lépésekből áll:

    összekeverünk hőrelágyuló blokk kopoliéter-észtereket, blokk kopoliéter-amidokat, poliuretánokat és ilyen kombinációkat;

    66.527/BE a hőrelágyuló polimer keveréket egyidejűén megolvasztjuk és összekeverjük a hőrelágyuló polimer olvadáspontjánál nagyobb hőmérsékleten;

    az összekevert és megolvasztott polimer áramot egy résszerszámon át olvadt fólia formában extrudáljuk;

    a megolvadt polimer fóliát a szálas szubsztrátummal belsőséges érintkezésre kényszerítjük egy 50 μ-nál kisebb fóliavastagságú, legalább 0,1 N/cm lefejtési szilárdságú, körülbelül 2400 J/m ütési energiának alávetett kisebb, mint körülbelül 0,75 g/m dinamikus folyadékáteresztésű, és a szárítóanyag módszer szerint mért legalább 1500 g/m /24 óra nedves páraáteresztésű kompozit lap kialakítása végett; és a kompozit lapanyagot egy görgőn tekercseljük fel.
25. 25. A 24. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a megolvasztott polimernek a szubszrátummal végzett bensőséges érintkeztetését úgy végezzük, hogy a polimerrel bevont szubsztrátumot szorítógörgők között vezetjük át, amelyek a polimer fóliát a polimer keverék hűtése közben a szubsztrátumra sajtolják.
26. 26. A 25. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az a hőmérséklet, amelyen a nevezett hőrelágyuló fóliát a fóliaszerszámból extrudáljuk 210-250°C, a szorító görgőket 30°C és 75°C közötti hőmérsékleten tartjuk és a szálas szubsztrátumon lévő hőrelágyuló polimer fólia vastagsága a lehűtési lépés után 15-30 μ.
27. 27. Lélegzőképes kompozit lapanyag, amely egy szubsztrátumot és egy, a szubsztrátumhoz közvetlenül hozzáragasztott hőrelágyuló fóliát tartalmaz, ahol

    66.527/BE f a nevezett hőrelágyuló fólia legalább 50 tömeg% A frakciót tartalmaz, ami lényegében blokk kopoliéter-észter, blokk-kopolimer-amid vagy poliuretán;

    legalább 5 tömeg% B frakciót, ami lényegében az A frakcióval össze nem férhető polimer;

    legalább 0,1 tömeg% C frakciót, ami lényegében egy A és B frakció kompatibilizáló szer; és a nevezett szubsztrátum legalább 50 tömeg%, az A fólia-frakcióval nem összeférhető polimert tartalmaz.
28. 28. A 27. igénypont szerinti kompozit lapanyag, ahol a B fólia-frakció legalább egy homopolimert, mint α-olefint, egy a -olefint és egy vagy több más monomert tartalmazó kopolimerből vagy terpolimerből és egy vinil-arén és egy konjugált dién blokk-kopolimerjéből áll.
29. 29. A 27. igénypont szerinti kompozit lapanyag, ahol a szubsztrátum egy szálas, nem szőtt, legalább 50 tömeg% poliolefin poliuretánból álló lap.
30. 30. A 29. igénypont szerinti kompozit lapanyag, ahol a szubsztrátum egy szálas, legalább 50 tömeg% polipropilénből álló, nem szőtt szálas paplan.
31. 31. A 29. igénypont szerinti kompozit lapanyag, ahol a szubsztrátum egy legalább 50 tömeg% polietilént tartalmazó, nem szőtt, szálas paplanból készült lapból áll.
32. 32. A 28. igénypont szerinti kompozit lapanyag, ahol a C fólia frakció lényegében olyan homopolimerekből, kopolimerekből és terpolimerekből áll, amelyeknek gerince összeférhető a B frakcióval és a nevezett gerincek egy olyan monomerrel vannak ojtva,

    66.527/BE f melyeknek funkcionális csoportja összeférhető az A-frakcióval.
33. 33. A 32. igénypont szerinti kompozit lapanyag, ahol a C fólia-frakció egy olyan polimer, amelynek gerince azonos a B frakcióval, a nevezett gerinc egy monomerrel, mint a- és β-etilénesen telítetlen karbonsavakkal és anhidridekkel vagy ezek származékaival van ojtva.
34. 34. A 27. igénypont szerinti kompozit lapanyag, ahol az A fólia-frakció egy blokk kopoliéter-észter, a B frakció polipropilén, a C fólia-frakció egy olyan ojtott polimer, amelynek polipropilén gerince maleinsav-anhdiriddel van ojtva és a szubsztrátum egy nem szőtt, fonással rögzített lap, ami legalább 50 tömeg% polipropilénből készült szálas paplanból áll.
35. 35. A 34. igénypont szerinti kompozit lapanyag, ahol a hőrelágyuló fólia 50-95 tömeg% A fólia-frakciót, 5-50 5 B fólia-frakciót és 0,1-15 % C fólia-frakciót tartalmaz.
36. 36. A 35. igénypont szerinti kompozit lapanyag, ahol a hőrelágyuló fólia bevonatvastagsága 5-50 μ, és lapanyag nedves páraáteresztése (ASTM E96-B módszerrel mérve) legalább 200 g/m²/24 óra, és a lapanyag hőrelágyuló fóliájának lefejtési szilárdsága egységnyi vastagságra számítva legalább 0,003 N/cm-μ.
37. 37. Eljárás lélegzőképes kompozit lapanyag előállítására, amely egy szubsztrátumot és egy, a szubsztrátumhoz közvetlenül hozzáragasztott hőrelágyuló fóliát tartalmaz, azzal jellemezve, hogy az A, B és C frakciót - ahol az A frakció legalább 50 tömeg% blokk kopoliéter-észterből, blokk kopoliéter-amidból vagy poliuretánból, a B frakció kevesebb, mint 50 tömeg% hőrelágyuló, az A

    66.527/BE frakcióval inkompatibilis homopolimerből, kopolimerből vagy terpolimerből, és a C frakció 30 tömeg%-nál kisebb mennyiségű A-B frakció kompatibilizáló szerből áll, összekeverjük;

    az A, B és C polimer frakciók keverékét egyidejűén megolvasztjuk és összekeverjük;

    az A, B és C polimer frakciók összekevert és megolvasztott anyagáramát egy sík résszerszámon át közvetlenül egy mozgásban lévő szubsztrátumra extrudáljuk;

    a megolvasztott polimert bensőségesen érintkeztetjük a szubsztrátummal, miközben a polimer anyagot lapanyag kialakítása érdekében hűtjük; és a lapanyagot egy görgőre tekercseljük fel.
38. 38. A 37. igénypont szerintij eljárás, azzal jellemezve, hogy a megolvadt polimer bensőséges érintkeztetését a szubsztrátummal· úgy végezzük, hogy a polimerrel bevont szubsztrátumot olyan szorítógörgők között vezetjük át, amelyek a polimer fóliát a szubsztrátumra sajtolják, miközben a polimer keveréket lapanyag kialakítása érdekében lehűtik.
39. 39. A 37. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a megolvasztott polimer szubsztrátummal történő bensőséges érintkeztetését úgy végezzük, hogy a polimerrel bevont szubsztrátumot egy vákuum betápláló nyíláson bocsátjuk át, ami a polimer fóliát a szubsztrátumra húzza, miközben a polimer keveréket lehűti úgy, hogy az egy lapanyagot képez.
40. 40. A 37. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy B frakcióként legalább 50 tömeg% α-olefin homopolimerből, egy a-olefint és egy vagy több egyéb monomert tartalmazó kopolimerből

    66.527/BE vagy terpolimerből álló a-olefint és egy vinil-arilén és konjugált dién kopolimert használunk, és ahol a szálas, nem szőtt lap legalább 50 tömeg% poliolefin polimerből áll.
41. 41. A 40. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan C frakciót használunk, ami a B frakcióval kompatibilis gerincű polimer, amely a- és β-etilénesen telítetlen karbonsavak, anhidridek vagy ezek származéka, és ahol az A, B és C frakciók száraz keverési lépését úgy végezzük, hogy 50-95 tömeg% A frakciót, 5-50 % B frakciót és 0,1-15 % C frakciót keverünk össze.
42. 42. A 41. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mozgó szubsztrátumra 5-50 μ vastagságú polimer keverék fóliát hordunk fel, a lapanyag lefejtési szilárdsága a fólia egységnyi vastagságára számítva legalább 0,03 N/cm-μ, és a lapanyag nedves páraáteresztési sebessége (az ASDTM E96-B) módszer szerint mérve) legalább 200 g/m²/24 óra.
43. 43. Abszorbens cikk, amely (a) egy fedőlapot;

    (b) egy hátlapot; és (c) a nevezett fedőlap és a nevezett hátlap között elhelyezett abszorbens magot tartalmaz; ahol a nevezett hátlapnak legalább egy része egy olyan, nem porózus, folyadékot át nem eresztő, nedves párát áteresztő lapanyagból áll, amelynek legalább egy szálas rétege és legalább egy, a nevezett szálas réteghez további ragasztóanyag nélkül közvetlenül és bensőségesen hozzáragasztott fóliarétege van, a nevezett kompozit lapanyag MVTR-értéke legalább körülbelül 1000 g/m /24 óra, és a nevezett fóliaréteg és a nevezett szálas réteg lefejtési szilárdsága leg

    66.527/BE alább körülbelül 0,1 N/cm.
44. 44. A 43. igénypont szerinti abszorbens cikk, ahol a nevezett kompozit lapanyag legalább két fóliarétegből áll.
45. 45. A 43. igénypont szerinti abszorbens cikk, ahol a nevezett kompozit lapanyag nedves ütési értéke kisebb, mint körülbelül 1,0 g/m² 2400 J/m²-nél.
46. 46. A 43. igénypont szerinti abszorbens cikk, ahol a nevezett kompozit lapanyag szakítószilárdsága legalább két, egymásra merőleges irányban a nevezett kompozit lapanyag síkjában minimálisan 1,0 N/cm.
47. 47. A 44. igénypont szerinti abszorbens cikk, ahol a nevezett fóliaréteg legalább két, különböző összetételű fóliarétegből ál.
48. 48. A 43. igénypont szerinti abszorbens cikk, ahol a nevezett kompozit lemez úgy van elhelyezve, hogy a nevezett fóliaréteg a nevezett abszorbens mag felé fordul.
49. 49. A 47. igénypont szerinti abszorbens cikk, ahol a nevezett fóliarétegek egyike egy lényegében hidrofil elasztomer fólia és a nevezett fóliarétegek egyike egy lényegében hidrofób elasztomer fóliából áll.
50. 50. A 49. igénypont szerinti abszorbens cikk, ahol a nevezett, lényegében hidrofil elasztomer fólia a nevezett, lényegében hidrofób elasztomer fólia és a nevezett szálas réteg között van elhelyezve.
51. 51. A 43. igénypont szerinti abszorbens cikk, ahol a nevezett fóliaréteg egy harmadik fóliaréteget tartalmaz, amely egy, a nevezett, lényegében hidrofil elasztomer fólia és nevezett szálas réteg között elhelyezett, lényegében hidrofób elasztomer

    66.527/BE fólia .
52. 52. A 43. igénypont szerinti abszorbens cikk, ahol a nevezett fóliaréteg legalább 50 tömeg% polimert, mint blokk kopoliéter-észtert, blokk kopoliéter-amidot, poliuretánt vagy ilyen kombinációt tartalmaz.
53. 53. A 43. igénypont szerinti abszorbens cikk, ahol a vezett fóliaréteg legalább 50 tömeg% A frakciót tartalmaz, ami lényegében blokk kopoliéter-észterből, blokk kopoliéter-amidból és poliuretánból áll, legalább 5 tömeg% B frakciót tartalmaz, ami lényegében a-olefin homopolimerből, a-olefint és egy vagy több más monomert tartalmazó kopolimerből vagy terpolimerből, egy vinilarén és egy konjugált dién blokk-kopolimerjéből áll, valamint egy legalább 0,1 tömeg% C frakciót tartalmaz, ami lényegében egy A- és B-frakciót kompatibilizáló szerből áll.
54. 54. Az 53. igénypont szerinti abszorbens cikk, ahol a nevezett szálas réteg egy nem szőtt lapot tartalmaz, ami nem hozzáférhető az A frakcióval.
55. 55. Az 54. igénypont szerinti abszorbens cikk, ahol a nevezett szálas, nem szőtt réteg legalább 50 tömeg% poliolefin polimert tartalmaz.
56. 56. A 43. igénypont szerinti abszorbens cikk, ahol a nevezett fóliaréteg egy poliészter elasztomerből áll.
57. 57. A 43. igénypont szerinti abszorbens cikk, ahol a nevezett abszorbens cikk egy egyszerhasználatos pelenka.
58. 58. A 43. igénypont szerinti abszorbens cikk, ahol a nevezett kompozit lap tartalmaz egy további réteget, melynek konstrukciója és összetétele eltér a nevezett fólia rétegétől és ne

    66.527/BE vezett szálas rétegétől.
59. 59. Az 58. igénypont szerinti abszorbens cikk, ahol a nevezett további réteg egy mikropórusos fóliából áll.
60. 60. A 43. igénypont szerinti abszorbens cikk, ahol a nevezett abszorbens cikk legalább még egy kerületi részt tartalmaz, amely a nevezett abszorbens magból oldalirányban kifelé nyúlik, és ahol a nevezett kerületi rész egy olyan, folyadékot át nem eresztő, nedves párát áteresztő kompozit lapanyagot tartalmaz, amelynek legalább egy szálas rétege és legalább egy fóliarétege közvetlenül és bensőségesen, további ragasztóanyag nélkül a nevezett szálas réteghez van rögzítve, a nevezett kompozit lap MVTR-értéke legalább körülbelül 1000 g/m /24 óra, és a nevezett fóliaréteg és a nevezett szálas réteg közötti lefejtési szilárdság legalább körülbelül 1,0 N/cm.
61. 61. A 60. igénypont szerinti abszorbens cikk, ahol a nevezett kerületi rész egy lábkorcból áll.
62. 62. A 60. igénypont szerinti abszorbens cikk, ahol a nevezett kompozit lap legalább két szálas rétegből ál, és a nevezett szálas rétegek mindegyike a nevezett fóliaréteg egymással ellentétes oldalain van elhelyzeve.
63. 63. A 60. igénypont szerinti abszorbens cikk, ahol a nevezett hátlapnak és nevezett kerületi résznek legalább egyikét a kiképzése után mechanikai megmunkálásnak vetettük alá.
64. 64. A 43. igénypont szerinti abszorbens cikk, ahol a nevezett kompozit lap nevezett fóliarétegének vastagsága körülbelül 10 és 25 μ között van, és a nevezett szálas szubsztrátum alaptömege körülbelül 13,5-40 g/m .

    66.527/BE
65. 65. Egy hátlapot tartalmazó abszorbens cikk, ahol a hátlapnak legalább egy része egy nedves párát áteresztő, folyadékot át nem eresztő kompozit lapanyag, amelynek egy szálas szubsztrátuma és egy nedves párát áteresztő hőrelágyuló fóliarétege van, a nevezett szálas szubsztrátum szintetikus szálakból áll, amelyeknek legalább 50 tömeg%-a poliolefin polimer, a nevezett szubsztrátumnak egymással ellentétes első és második sík felülete van, a nevezett nedves páraáteresztő hőrelágyuló fólia réteg hozzá van hőkötéssel közvetlenül a nevezett szubsztrátum első oldalához rögzítve, a nevezett kompozit lap lefejtési szilárdsága legalább

    2 0,1 N/cm, dinamikus folyadékáteresztése körülbelül 2400 J/m ütésenergia alatt kisebb, mint körülbelül 1 g/m , és száritoszerrel mért nedves páraáteresztési sebessége legalább körülbelül 1500 g/m²/24 óra.
66. 66. A 65. igénypont szerinti abszorbens cikk, ahol a nevezett abszorbens cikk tartalmaz továbá egy, a nevezett hátlappal társított fedőlapot és egy, a nevezett fedőlap és nevezett hátlap között elhelyezett abszorbens magot.
67. 67. A 65. igénypont szerinti abszorbens cikk, ahol a nevezett filmréteg tartalmaz legalább 50 tömeg%, a blokk-kopoliéter-észterek, blokk-kopolimer-amidok, poliuretánok és ezek kombinációi által alkotott csoportból választott polimert.
68. 68. Abszorbens cikk, amely tartalmaz egy hátlapot, a nevezett hátlapnak legalábbis egy része egy szubsztrátumot és egy, a nevezett szubsztrátumhoz közvetlenül hozzáragasztott hőrelágyuló fóliát, amely legalább 50 tömeg% A frakcióból áll, ami lényegében blokk kopoliéter-észter, blokk kopoliéter-poliamid vagy poliuretán és legalább 5 tömeg% B frakcióból, ami lényegében az A

    66.527/BE frakcióval össze nem férhető polimer, valamint legalább 0,1 tömeg% C frakcióból, ami lényegében egy A- és B frakciót kompatibilizáló szer és a nevezett szubsztrátum legalább 50 tömeg% olyan polimert tartalmaz, ami nem összeférhető az A fólia frakcióval.
69. 69. A 68. igénypont szerinti abszorbens cikk, ahol a nevezett abszorbens cikk tartalmaz továbbá egy, a nevezett hátlappal társított fedőlapot és egy, a nevezett fedőlap és nevezett hátlap között elhelyezett abszorbens magot.
70. 70. A 68. igénypont szerinti abszorbens cikk, ahol a B fólia-frakció legalább 50 tömeg%, legalább egy α-olefin homopolimerből, egy a-olefin és egy vagy több egyéb monomer tartalmú kovagy terpolimerből, egy vinil-arén és egy konjugált dién blokkkopolimerjéből áll.
71. 71. A 71. igénypont szerinti abszorbens cikk, ahol a nevezett szubsztrátum egy szálas, nem szőtt lap, ami legalább 50 tömeg% poliolefin polimerből áll.
72. 72. Abszorbens cikk, ami tartalmaz egy hátlapot, a nevezett hátlap legalábbis egy része egy nedves párát áteresztő, folyadékot át nem eresztő kompozit lapanyagból áll, amelynek egy mikropórusos fólia szubsztrátuma és egy nedves párát áteresztő hőrelágyuló fóliarétege van, ami egy blokk kopoliéter-észter, blokk kopolimer-amid, poliuretán vagy ezek kombinációja, a nevezett mikropórusos fólia szubsztrátum legalább 50 tömeg% poliolefin polimerből áll, a nevezett mikropórusos fólia szubsztrátumnak egymással ellentétes első és második sík felülete van, a nevezett nedves páraáteresztő, hőrelágyuló fólia réteg

    66.527/BE ·_β · J* * * ···♦

    95 olvasztással van közvetlenül hozzárögzítve a nevezett mikropórusos fólia szubsztrátum első oldalához, a nevezett kompozit lap lefejtési szilárdsága legalább 0,1 N/cm, dinamkus folyadékáteresztése körülbelül 2400 J/cm ütési energia alatt kisebb, mint körülbelül 1 g/m , és nedves pára áteresztési sebessége a száritószeres módszerrel mérve legalább 1500 g/m /24 óra.
73. 73. A 72. igénypont szerinti abszorbens cikk, ahol a nevezett abszorbens egy, a nevezett hátlappal társított fedőlapot is tartalmaz és egy, a nevezett fedőlap és nevezett hátlap között elhelyezett abszorbens magot.

    A meghatalmazott:

    66.527/BE