HUP9903549A2 - Építőelem valamint építőelemekből álló rendszer sík építmények, különösen falak létesítésére - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya építőelem sík építmények, különösen falaklétesítésére két párhűzamős, lemez főrmájú falrészből (2, 3) áll,amelyeknek külső síkjai a létesítendő fal külső felületeit alkőtják.Egy fából álló mődűlmag (14) köti össze a két falrészt (2, 3). Amődűlmag (14) legalább egy, az építőelem hősszirányában elhelyezkedőmődűlmag-részből áll, amely arra szőlgál, hőgy egy tővábbi építőelemfelhelyezésénél ennek a tővábbi építőelemnek a falrészei (2, 3) közéfüggőleges irányban benyúljőn és azőkkal együtt az erőketkeresztirányban (Y) felvevő dűgaszőlókötést hőzzőn létre. Ki vannakalakítva őlyan szerkezeti elemek, amelyeknek az a feladatűk, hőgy egytővábbi építőelem felhelyezésénél az erőket hősszirányban felvevődűgaszőlókötést hőzzanak létre. Módősítőtt mődűlmagőkkal kialakítőttépítőelemeket egymásra lehet rakni, úgy hőgy sőkőldalú falkialakításlehetséges. Egyidejű anyagmegtakarítás mellett jelentős térbiztősítható szerelvények vagy szigetelőanyagők számára anélkül, hőgyaz építőelem szilárdságát csökkentenék. ŕ

Description

KÖZZÉTÉTELI példány / A ,

K

Építőelem valamint építőelemekből álló rendszer sík építmények, különösen falak létesítésére

A találmány tárgya építőelem valamint építőelemekből álló rendszer sík építmények, különösen falak létesítésére.

Egy ilyen építőelem képezi a 95105246.3 számú európai szabadalmi bejelentés tárgyát. Ez a bejelentés egy kézzel történő építést lehetővé tevő építőelemet ír le, amely az ismert építőelemekkel szemben, mint amilyen például az EP-PS 0 214 088-ból ismeretes, egyszerűbb építménylétesítést és egyszerű átépítést tesz lehetővé, sokoldalú kialakítási lehetőségekkel.

A szóban forgó találmány feladata egy olyan építőelem valamint egy ezen építőelemekből álló rendszer létrehozása, ahol egyszerű szerkezeti eszközökkel növelni lehet a kialakítási lehetőségek sokoldalúságát.

A feladat találmány szerinti megoldása egy építőelem sík építmények, különösen falak létesítésére, mely

a) két párhuzamos, lemezformájú falrésszel rendelkezik, amelyeknek egymással szemben lévő külső felületei a létesítendő fal felületének egy részét alkotják,

b) több, egyedileg előállított, egymáshoz rögzített részekből álló modulmag van a két falrész között elrendezve és azokkal szilárdan összeerősítve, c) a modulmag legalább egy, az építőelem hosszirányában elhelyezkedő, egy további építőelem falrészei közé benyúló és azokkal együtt egy az erőket keresztirányban felvevő dugaszoló kötés kialakítására szolgáló modulmag-résszel, előnyösen szegőléccel vagy faréteggel rendelkezik,

d) a modulmag egy további építőelem modulmagjával egy az erőket hosszirányban felvevő dugaszolókötés kialakítására szolgáló szerkezeti elemek

88588-2767 SR-Sch

-2kel előnyösen csapokkal és mélyedésekkel vagy dugaszoló szelvényekkel és dugaszolóhornyokkal van kialakítva.

A feladat találmány szerinti megoldása továbbá építőelemekből álló rendszer sík építmények, különösen falak létesítésére, ahol szabvány építőelemként a 6. igénypont szerinti építőelemet alkalmazzuk, ahol a szabvány építőelemmel mind további szabvány építőelemek, mind a 6., 7., 10., 12., 13., 14. vagy 16. igénypontok bármelyike szerinti építőelemek vannak keresztirányú erőzáró dugaszoló kapcsolatot létesítőén csatlakoztatva.

A találmány révén elért előnyök különösen abból adódnak, hogy az ismert megoldásokhoz képest azonos méretű építőelemekkel jelentős anyagmegtakarítást érhetünk el amellett, hogy több teret nyerünk szerelvények és/vagy a szigetelőanyagok beépítésére anélkül, hogy az építőelemek szilárdsága csökkenne.

A találmányt kiviteli példák kapcsán, rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az

1. ábra egy építőelem első kiviteli alakja axonometrikusan ábrázolva, felülről nézve; a

2. ábra az 1. ábra szerinti építőelem axonometrikusan ábrázolva, alulról nézve; a

3. ábra az 1. ábra szerinti építőelem felülnézetben; a

4. ábra a 3. ábra metszete a IV-IV sík mentén; az

5. ábra a 4. ábra metszete az V-V sík mentén; a

6. ábra egy építőelem második kiviteli alakja, felülnézetben, a

7. ábra a 6. ábra metszete a VII-VII sík mentén; a

8. ábra a 7. ábra metszete a VIII-VIII sík mentén; a

9. ábra egy csökkentett magasságú építőelem 8. ábrának megfelelő ábrázolása; a

10. ábra egy további csökkentett magasságú építőelem, a 8. ábrának megfelelő ábrázolása; a

11. ábra egy további építőelem 8. ábrának megfelelő ábrázolása; a

12. ábra egy építőelem homlokoldali burkolattal, felülnézetben; a

13. ábra a 12. ábra metszete a XIII-XIII sík mentén; a

14. ábra az 1-5. ábrák szerinti építőelemhez hasonló, további építőelem falnyílásokkal, felülnézetben, a

15. ábra a 14. ábra metszete a XV-XV sík mentén; a

16. ábra egy építőelem fával töltött maggal, felülnézetben; a

17. ábra a 16. ábra metszete a XVI-XVI sík mentén; a

18. ábra egy építőelem további kiviteli alakja, felülnézetben; a

19. ábra a 18. ábra metszete a XIX-XIX sík mentén; a

20. ábra egy további építőelem a 3-5. ábrák szerinti építőelemhez képest megnövelt szélességgel, felülnézetben; a

21. ábra a 20. ábra metszete a XXI-XXI sík mentén; a

22. ábra egy építőelem további változata a 3-5. ábrák szerinti építőelemhez képest megnövelt szélességgel, az 1-19. ábrák bármelyikével csatlakoztatható kivitelben; a

23. ábra a 22. ábra metszete a XXIll-XXI11 sík mentén; a

24. ábra egy építőelem a 3-5. ábrák szerinti építőelemhez képest kétszeres szélességgel, felülnézetben; a

25. ábra a 24. ábra metszete a XXV-XXV sík mentén; a

26. ábra egy építőelem további kiviteli alakja axonometrikusan ábrázolva, felülről nézve; a

27. ábra a 26. ábra szerinti építőelem axonometrikusan ábrázolva, alulról nézve; a

28. ábra a 26. ábra szerinti építőelem felülnézetben; a

29. ábra a 28. ábra metszete a XXIX-XXIX sík mentén; a

30. ábra a 29. ábra metszete a XXX-XXX sík mentén.

Az 1-5. ábrák szerint az 1 építőelem két párhuzamos, egy létesítendő fal két felületének egy-egy részét képező, derékszögű 2, 3 falrésszel rendelkezik.

-4E célra tekintetbe jöhetnek falemezek, deszkák, farostlemezek vagy másfajta anyagok. A 2, 3 falrészek egyikét vagy mindkettőt kialakíthatjuk gipszkartonból vagy más, általánosan ismert anyagból, mint például agyagból, rostos cementből, stb. Az 1 építőelem hosszirányát X-szel, keresztirányát Y-nal és függőleges irányát Z-vel jelöljük.

Minden 2, 3 falrész az 1 építőelem belseje felé forduló belső oldalán az 1 építőelem X hosszirányában elrendezett alsó 4 szegőléccel, valamint egy azonos irányú felső 5 szegőléccel van kialakítva. Míg az alsó 4 szegőlécek a 2, 3 falrészekhez képest Z függőleges irányban az 1 építőelem belseje felé el vannak csúsztatva (azaz a 4 szegölécek alsó 6 síkjai magasabban vannak elrendezve, mint a 2, 3 építőelemek alsó 7 síkjai; lásd: 1, 2, 4 és 5. ábrák), a felső 5 szegőlécek Z függőleges irányban kinyúlnak a 2, 3 falrészek fölé (azaz az 5 szegőlécek felső 8 síkjai magasabban fekszenek, mint a 2, 3 falrészek felső 9 síkjai). Ebben a szakaszban a felső 5 szegőléceket külső oldalukon 10 ferde síkokkal alakítjuk ki, ahol az 5 szegőlécnek van egy a 2, 3 falrészek fölé kinyúló, az 5 felső szegőlécek külső síkjába eső 11 felülete, (lásd 5. ábra) amely Y keresztirányban egy a továbbiakban leírásra kerülő erőátvitel céljára szolgál. Az 5 szegőléceket kétségtelenül másféle profillal is kiképezhetjük és a 10 ferde síkok helyett azok például lekerekített felületükkel is kialakíthatók.

A 2, 3 falrészek állhatnak egy darabból vagy összeállíthatók több darabból, például deszkákból is, amint azt a 3. ábrán bemutatjuk. A 2, 3 falrészek összekapcsolását a fából készített 4, 5 szegőlécekkel előnyösen ragasztással valósítjuk meg, megoldható lenne azonban ez általánosan ismert mechanikus kötőelemekkel is.

Azonos módon mindkét 2, 3 falrész alsó és felső 4, 5 szegélylécei több, adott esetben négy függőlegesen elrendezett, egymástól azonos távközzel elrendezett, derékszögű keresztmetszetű 15 közbenső gerinccel van összeerősítve. A 15 közbenső gerinceket is fából állítjuk elő és ezek a 4, 5 szegőléc-párral együtt egy 14 modulmagot képeznek.

-5Amint az a 4. és 5. ábrából látható, a 15 közbenső gerincek alsó 16 homloklapjai azonos síkban fekszenek a 4 szegőlécek alsó 6 síkjaival. Ezek a 16 homloklapok lefelé irányuló, marással előállított nyúlványokkal vagy a 15 közbenső gerincbe behelyezett 19 csapokkal rendelkeznek, amely csapok nem nyúlnak ki a 2, 3 falrész alsó 7 síkjai által meghatározott síkból és a 2, 3 falrészekhez képest, és ezzel 1 építőelem belsejében való elhelyezkedésük révén esetleges sérülés, mint például letörés ellen védve vannak. A 15 közbenső gerincek felső 17 homloklapjai az 5 szegőlécek felső 8 síkjaival egy síkba esnek és a 19 csapokkal ellentétesen kialakított 20 mélyedésekkel vannak kiképezve. Ennél a kiviteli alaknál a 19 csapok (valamint a 20 mélyedések) azonos a távolságban vannak mindkét 2, 3 falrésztől.

Az egyedi 15 közbenső bordák között átmenő függőleges 22 üregek vannak.

Egy további 1 építőelem felhelyezésekor annak 2, 3 falrészei alsó, a saját 14 modulmagján túlnyúló szakaszukkal átfogják az alsó 1 építőelem 2, 3 falrészeiből felfelé túlnyúló 14 modulmagját. Az 1 építőelem 5 szegőléceinek felső 8 síkjai és a 15 közbenső gerincek felső 17 homloklapjai felfekvő felületet képeznek a felhelyezett 1 építőelem 4 szegőléceinek alsó 6 síkjai és alsó 16 homloklapjai részére, ahol a 19 csapok benyúlnak a 20 mélyedésekbe. A felhelyezett 1 építőelem 2, 3 falrészeinek alsó 7 síkjai érintkeznek az alsó 1 építőelem 2, 3 falrészének felső 9 síkjaival. Ezzel a függőleges illesztéssel az egymásra helyezett 1 építőelemek részére egy dugaszoló csatlakozást valósítunk meg, amely nemcsak függőleges, hanem mindkét vízszintes irányban ható erőket is felvesz, vagyis az 1 építőelemnek mind X hosszirányában, mind Y keresztirányában is. Kedvező módon mindig a 2, 3 falrészek veszik fel a függőleges erők legnagyobb részét. Az X hosszirányban a 19 csapok és a 20 mélyedések képezik az erőket felvevő szerkezeti elemeket; az Y keresztirányban az erőket nemcsak a 19 csapok és a 20 mélyedések veszik fel, hanem a felhelyezett 1 építőelem 2, 3 falrészei és a

-6felső 5 szegőléceknek az alsó 1 építőelemből kinyúló 11 felületei is. A felső 5 szegőlécek 10 ferde síkjai megkönnyítik a két 1 építőelem összeillesztését.

Két 1 építőelemnek az előbbiekben leírt függőleges illeszkedése során igény szerint a felső építőelem 2, 3 részeit alsó szakaszukban az alsó 1 építőelem felfelé kinyúló 14 modulmagjával oldalról össze is szegezhetjük.

A találmány szerinti építőelem kézi erővel kezelhető. Előnyösen 20-100 cm hosszú, 6-36 cm széles és 10-50 cm magas. Az 1-5. ábrán bemutatott kiviteli alakok esetében az 1 építőelemeket homlokoldalukkal közvetlenül egymás mellé állíthatjuk és függőlegesen egymásra is helyezhetjük, ahol is szimmetrikus felépítésüknek köszönhetően egy függőleges tengely mentén 180°-kal el is fordíthatjuk azokat. Az egymásra helyezés során azonban elrendezhetek X hosszirányban is előnyösen egy, kettő vagy három gerinctávolsággal egymáshoz képest elcsúsztatva, miáltal az X hosszirányban a szomszédos építőelemek részére erőzáró kapcsolatot valósítunk meg. Az egymásra helyezett építőelemek 22 üregei egymással mindig egybeesőén helyezkednek el. Az építőelemek legalsó sorát közelebbről nem ábrázolt módon egy alapgerendán rögzítjük, amely előnyös módon az építőelem alsó részeinek megfelelő dugaszolóprofillal van kialakítva.

Magától értetődően lehetséges lenne a függőleges csatlakoztatást egy vízszintes tengely körül 180°-kal elfordított építőelemmel is megvalósítani.

Az 1 építőelemnek az 1-5. ábrán bemutatott kiviteli alakja olyan szabványelemet ismertet, amely meghatározott célokra különböző módon változtatható, amint azt a továbbiakban ismertetjük.

Az 1a építőelem egyik további kiviteli formáját a 6-8. ábrákon mutatjuk be. Az azonos és azonosan működő részeket a továbbiakban ugyanazon hivatkozási jelekkel jelöljük, mint az 1-5. ábrákon. A különbség az első változathoz képest az, hogy a felső 5 szegőléceken több, Y keresztirányban haladó 25 hornyot rendezünk el, amelyek - az 1a építőelem X hosszirányából tekintve - mindig két 15 közbenső gerinc között, középen helyezkednek el. Minden két 25 ho

-7 rony egy 26 dugaszolószelvényt képez, amelynek s hossza megfelel a 2, 3 falrészek 27, 28 belső falai 2a faltávolságának. Ennél a kivitelnél négy 26 dugaszolószelvényt alakítunk ki. A 26 dugaszolószelvények lehetővé teszik egy további 1a építőelem derékszögben történő felhelyezését az alsó 1a építőelemre. Emellett a felhelyezett 1a építőelem 2, 3 falrészei beleilleszkednek a 26 dugaszolószelvények egyikéhez hozzárendelt 25 hornyokba. Hosszirányban elhelyezett 1a építőelemek egymásra helyezésekor a 25 hornyok kívülről nem láthatók. A teljes 1a építőelem hosszában, illetve ennek felső 5 szegőlécén való az egymást követően kiképzett 25 hornyok helyett magától értetődően lehetséges, hogy 25 hornyokat csak a kívánt helyeken alakítsunk ki.

Az 1-8. ábrákon bemutatott 1, 1a építőelemeket kombinálhatjuk a 9. és 10. ábrák szerint az 1b és 1c építőelemekkel, amelyek az 1, 1a építőelemek h magasságához képest (lásd 4. ábra) kisebb h', illetve h magassággal rendelkeznek és szabad falmagasság-kialakítást tesznek lehetővé.

A 11. ábra szerint mindkét 2, 3 falrész 4, 5 szegőlécei között további 30, 31 szegőléceket helyezhetünk el. A belső szegölécrétegnek ez a teljesen síkszerű kivitele lehetővé teszi nagyobb fesztávolságok áthidalását, mint például ajtók, ablakok, stb.

Amint a 12. és 13. ábrán látható, az építőelemek homlokoldalukon teljes síkjukban lezárhatók, úgy hogy sarokképzésnél és keresztfallezárásnál a fedőrétegen nem keletkeznek nyílások. Egy homlokfalfedő homloklemezt a 32 hivatkozási jellel ábrázolunk.

Abból a célból, hogy szigetelőanyagokat, szerelvényeket, stb. a falba be lehessen építeni, kialakíthatjuk a 2, 3 falrészeket vagy a kettő közül csak az egyiket helyenként 33 nyílásokkal; a 14. ábra szerint példaként mindkét 2, 3 falrészt négy függőleges 2', 3' falszelvényre osztottuk fel 33 nyílásokkal. Egy építőelem kétségtelenül kialakítható csupán egyetlen 33 nyílással is. Magától értetődően elrendezhetek egy falhoz szükséges építőelemek közül csupán

-8egyedek 33 nyílásokkal. Ilyen nyílások, szerkezetek, például dugaszolóaljak és kapcsolók szerelésére is szolgálhatnak.

Az 1d építőelem 16. és 17. ábrán bemutatott kiviteli alakja esetében a 2, 3 falrészek közötti teret teljesen fával töltjük meg. A 17. ábra szerint a 14d modulmag több, adott esetben öt egymás felett elrendezett 35, 36, 37, 38, 39 farétegből áll, amelyek közül a legalsó 35 faréteg a 2, 3 falrészekhez képest Z függőleges irányban azonos szinten helyezkedik el, mint a korábbi kiviteli példák alsó 4 szegölécei és 15 közbenső gerincei és 19 csapokkal van kialakítva. A legfelső 39 faréteg a 2, 3 falrészek fölé nyúlik ki és 10 ferde síkokkal, az Y keresztirányban az erőket felvevő külső 11 felületekkel, valamint 20 mélyedésekkel van kialakítva. Magától értetődően lehetséges lenne a 17. ábrán bemutatottól eltérő mennyiségű faréteget alkalmazni. Ilyen 1d építőelemeket nagy nyílásoknál, például ablakoknál béléselemekként, burkolatként vagy nagy egyedi terhek részére támaszként lehet alkalmazni.

A 18. és 19. ábrák szerinti 1e építőelemet oly módon alakítottuk ki, hogy az a falat felül lezáró (a rajzon nem ábrázolt) fedőelemet be tudjon fogadni. Ennél a kiviteli alaknál a felső 42 szegőléceket is besüllyesztjük az 1e építőelem belsejébe. A 41 közbenső gerincek a felső szakaszban nem nyúlnak túl a 2, 3 falrészeken, ahol ezek vízszintes 44 saroksíkjai a 42 szegőlécek 43 síkjaival azonos síkban helyezkednek el. A mindenkori 2, illetve 3 falrészek, a vízszintes síkok, 44 saroksíkok és a 41 közbenső gerincek függőleges 45 saroksíkjai egy 46 rést képeznek a fedöelem, illetve annak falelemei befogadására. A 20 mélyedések a fedöelem megfelelő csapjai számára vannak kialakítva.

Az előzőekben leírt valamennyi építőelem előnye, hogy az építőelemhossz az építőelem szélességének egész számú többszöröse és például 2-8-ig terjed, előnyösen 4.

A 20. és 21. ábrák egy olyan 1f építőelemet mutatnak be, amely a szabvány építőelemmel (1 építőelem), illetve annak b szélességével (3. ábra)

-9szemben megnövelt b¹ szélességgel van kialakítva. A hő- és/vagy hangszigetelés célját szolgáló 22' üregek megnövelése révén a fal hő- és/vagy hangáteresztési ellenállását megnövelhetjük. A szélesebb közbenső gerinceket az 50 hivatkozási jellel ábrázoljuk. A keresztirányú erőket záró, dugaszoló kötésként elrendezett 19 csapok, illetve 20 mélyedések azonos a távolságban vannak a 2 falrésztöl, amely a létesítendő fal külső síkját képezi, mint egy szabvány elemnél (1 építőelem). Ezáltal az 1f építőelem egy szabvány elemre is felhelyezhető. Ha egy szabvány elemet kell az 1f építőelemre felhelyezni, úgy el kell távolítani a szabvány építőelem 3 falrészének a 14 modulmagból lefelé kinyúló részét.

Az 1g építőelemnek a 22. és 23. ábrán bemutatott változatai esetében a 20. és 21. ábrák szerinti 50 közbenső gerincek szélességének megfelelő 52 közbenső gerincek felső 53 homloklapjait kiegészítésképpen mindig egy X hosszirányban elhelyezkedő 54 hosszanti horonnyal alakítjuk ki, amelyeknek 55 fenéksíkja azonos síkban fekszik a 2, 3 falrészek felső 8 síkjaival. Az 52 közbenső gerincek alsó 57 homloklapjait az 54 hosszanti horonnyal szembenfekvö 58 hosszanti bordákkal alakítjuk ki. Az 54 hosszanti hornyok és az 58 hosszanti bordák szélessége megfelel a 2, 3 falrészek szélességének. A 2 falrész 2a faltávolsága az 54 hosszanti hornyok, illetve az 58 hosszanti bordák 59, illetve 60 oldalsíkjaitól megfelel a szabvány elem (1 építőelem) 2, 3 falrészei közötti 2a faltávolságának. Ennél a változatnál a szélesebb 1g építőelemet Z függőleges irányból tekintve mindkét oldalán összeilleszthetjük egy-egy szabvány elemmel. Magától értetődően két vagy több 1g építőelemet is egymásra helyezhetünk, ahol is az 58 hosszanti borda és az 54 hosszanti horony közötti kötés az erőket Y keresztirányban felvevő dugaszoló kötést járulékosan erősíti. Az 54 hosszanti hornyok 56 ferde síkjai, miként a felső 5 szegőlécek 10 ferde síkjai megkönnyítik az 1g építőelemek felhelyezését. Az erőket X hosszirányban felvevő dugaszoló kötést (19 csapok, 20 mélyedések)

-10azonosan alakítjuk ki, mint az előzőekben leírt 1f építőelemnél. A 2 falrészek által képzett fal mindkét esetben lépcsőzés nélküli sík felületet alkot.

A 24. és 25. ábrák szerint az 1 h építőelemeket a hő- és/vagy hangáteresztési ellenállás növelésére kétszeres 2b szélességgel is kialakíthatjuk a szabvány elemhez képest, ahol is ennél a kivitelnél célszerűen minden 65 közbenső gerincen két 19 csapot és két 20 mélyedést rendezünk el. A 19 csapok és a 20 mélyedések azonos a távolságban fekszenek a mindenkori 2 illetve 3 falrésztől, mint a szabványelem csapjai és mélyedései.

A 2, 3 falrészek kinyúló részei a modulmagok előzetesen leírt valamennyi kiviteli formájánál megvédik a 19 csapokat (valamint az 1g építőelem 22. és 23. ábrák szerinti 58 hosszanti bordáit) esetleges sérülések, mint például letörések ellen.

A 26-30. ábrákon az építőelem egy további kiviteli alakját 1 k építőelemet mutatjuk be. A 2, 3 falrészek belső oldalán ismét két-két, a 4, 5 szegőléceknek megfelelően elrendezett 71, 72 szegőlécet erősítünk fel, amelyek a 75 közbenső gerincek révén egymással a már ismert módon össze vannak erősítve és együttesen egy 14k modulmagot képeznek. A felső 71 szegőléceket felül szabályos távolságban fekvő, Y keresztirányban elhelyezkedő 76 hornyokkal alakítjuk ki, amelyek révén több, adott esetben négy, a 2, 3 falrészek fölé kinyúló 77 dugaszolószelvényt képezünk. Az alsó 72 szegőlécek alsó oldalain a 77 dugaszolószelvényekkel szembenfekvően elrendezett, ellentétesen azonos 78 dugaszolóhornyokat alakítunk ki. A 75 közbenső gerincek függőlegesen azonos síkban fekszenek a 77 dugaszolószelvényekkel és a 78 dugaszolóhornyokkal és - az 1k építőelem X hosszirányában - azok közepén vannak elrendezve. Míg a 76 hornyok 79 fenéksíkjai előnyösen magasabban fekszenek, mint a 2, 3 falrészek felső síkjai, az alsó, a 78 dugaszolóhornyok által megszakított 80 síkok ugyanannyival vannak a 2, 3 falrészek alsó, 7 síkjaihoz képest felfelé elcsúsztatva. Mindazonáltal mind a 76 horony 79 fenéksíkja, mind a 80 síkok kétségkívül egy síkba esöen lehetnek kialakítva a 2, 3 falrészek alsó illetve felső síkjá

-11 val. A 77 dugaszolószelvény s hosszúsága előnyösen ennél a kiviteli formánál is megfelel a falelemekként kialakított 2, 3 falrészek 27, 28 belső falai közötti c távolságnak (29., 30. ábrák), úgy hogy az 1k építőelemek derékszögben is egymásra helyezhetők. X hosszirányban az 1k építőelemek egymáshoz képest egy, kettő vagy három horonytávolsággal elcsúsztatva is egymásra helyezhetők. Ennél a változatnál a 77 dugaszolószelvények és a 78 dugaszolóhornyok az egymásra helyezett 1k építőelemeknek az erőket X hosszirányban felvevő dugaszoló kötését hozzák létre. Egy az erőket Y keresztirányban felvevő dugaszoló kötést a felső 71 szegöléceknek a 2, 3 falrészek fölé kinyúló 81 síkjai és a felhelyezett 1k építőelem 2, 3 falrészeinek 27, 28 belső falai hoznak létre. Az egymásra helyezett 1 k építőelemek függőleges illesztésére megvalósított dugaszoló kötés ilyen változatánál is a 2, 3 falrészek veszik fel a függőleges erők teljes vagy legalábbis jelentős hányadát.

Ez a kiviteli alak is szolgálhat szabvány építőelemként és az 1 építőelemhez hasonlóan meghatározott célokra módosíthatóan alakítható ki (például további szegőlécek elrendezése síkok kitöltésére a 71, 72 szegőlécek között, 2, 3 falrészek nyílásokkal kialakítva, építőelemek különböző magasságokkal, stb.). Ennél a változatnál is előnyös, ha az építőelem-hossz az építőelem-szélességnek egész számú többszöröse és például 2-8-ig terjed, előnyösen 4.

Minden előzőekben leírt építőelem változat szilárd, csavarodással szemben merev építőelemet eredményez, ami lehetővé teszi, hogy egyszerű módon, járulékos keresztkötési eszközök nélkül és száraz - azaz pótlólagos kötő- és tömítőanyagok nélkül - tartószerkezeteket, különösen falakat építsünk fel kézi erővel. Emellett a találmány szerinti építőelemek illetve modulmagok - a 16. és 17. ábrák szerinti, különleges célokra kialakított 1d építőelem kivételével - rendkívül anyagtakarékos megoldást képeznek, anélkül, hogy az építőelemek szilárdságát csökkentenénk. Az egymásra helyezett építőelemek szóban forgó, függőleges irányban egymással egy vonalba eső üregei ezeknél az építő elemváltozatoknál üres tereket képeznek és jelentős helyet biztosítanak a

-12szerelési vezetékek vagy szigetelőanyagok részére. A szerelési hálózat későbbi átépítése vagy kiegészítései is könnyen megvalósíthatók. Jelentős előny az a lehetőség, hogy a különböző építő elemtípusokat - melyeket a leírásban ismertettünk - kívánság szerint kombinálhatjuk egymással. Azáltal, hogy egy szabvány építőelem több, különlegesen kialakított építőelemmel - melyeket az előzőekben leírtunk - kompatibilis, tehát összeépíthető, olyan építőelemrendszer áll rendelkezésünkre, amely egyszerű módon sokféle kialakítási lehetőséget biztosít falak létesítésénél.

Jóllehet a modulmagokat kedvezően fából állítjuk elő, legalábbis egyedi modulmagok más anyagokból, például fémből is előállíthatok.

A fában lévő rostok iránya a falelemként kialakított 2, 3 falrészekben valamint a 15, 41, 50, 52, 65 közbenső gerincekben előnyösen függőleges, míg a 4, 5, 71, 72 szegőlécekben vagy a 35 - 39 farétegekben vízszintes rost-irány a kedvező.

A fa építőanyag költségek szempontjából kedvező, kényelmes és ökológiailag értékes építmények létesítését teszi lehetővé.

Claims (19)

1. - 13Szabadalmi igénypontok

   1. Építőelem sík építmények, különösen falak létesítésére, azzal jellemezve, hogy

   a) két párhuzamos, lemez formájú falrésszel rendelkezik (2, 3), amelyeknek egymással szemben lévő külső felületei a létesítendő fal felületének egy részét alkotják,

   b) több, egyedileg előállított, egymáshoz rögzített részekből álló modulmag (14) van a két falrész (2, 3) között elrendezve és azokkal szilárdan összeerösítve,

   c) a modulmag (14) legalább egy, az építőelem hosszirányában (X) elhelyezkedő, egy további építőelem falrészei (2, 3) közé benyúló és azokkal együtt egy az erőket keresztirányban (Y) felvevő dugaszoló kötés kialakítására szolgáló modulmag-résszel, előnyösen szegöléccel (5, 71) vagy faréteggel (39) rendelkezik,

   d) a modulmag (14) egy további építőelem modulmagjával egy az erőket hosszirányban (X) felvevő dugaszolókötés kialakítására szolgáló szerkezeti elemekkel előnyösen csapokkal (19) és mélyedésekkel (20) vagy dugaszoló szelvényekkel (77) és dugaszolóhornyokkal van kialakítva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a keresztirányban (Y) működő dugaszolókötést kialakító modulmag-rész például a szegőléc (5, 71) vagy a faréteg (39) előnyösen a teljes építőelemhosszra kiterjed.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a modulmag (14) két, a falrészekre (2, 3) felerősített, az építőelem hosszirányában (X) elrendezett szegöléccel (4, 5; 71, 72), valamint több, hosszirányban (X) távközzel és függőlegesen elrendezett, a két szegőléc (4, 5; 71, 72)-párat összekötő közbenső gerinccel (15, 41, 50, 52, 65) van kialakítva,

   - 14ahol a két, falelemekként kialakított falrészhez (2, 3) hozzárendelt szegőléc-pár egyike, előnyösen a felső szegőléc (5, 71)-pár, függőleges irányban a falrészeken (2, 3) túlnyúlik és egy további építőelem felhelyezésekor a kereszterőket keresztirányban (Y) felvevő magrészt képez, a másik szegőléc (4, 72)-pár pedig a falrészekhez (2, 3) képest az építőelem belsejébe visszahúzottan van elrendezve.
4. 4. A 3. igénypont szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a hosszirányban (X) ható, dugaszolókötést képző szerkezeti elemek a közbenső gerincek homloklapjaihoz (16, 17) vannak hozzárendelve és előnyösen csapokként (19) és ezeknek ellentétesen megfelelő mélyedésekként (20) vannak kialakítva.
5. 5. A4. igénypont szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a közbenső gerincek felső homloklapjai (17) azonos síkban vannak elrendezve, mint a felső szegőléc (5)-pár felső síkjai (8), és a közbenső gerincek homlokoldalaiként kialakított alsó homloklapok (16) azonos síkban vannak elrendezve, mint az alsó szegőléc (4)-pár alsó síkjai, ahol a csapok előnyösen a közbenső gerincek alsó homloklapjaihoz (16) és a mélyedések (20) a közbenső gerincek felső homloklapjaihoz (17) vannak hozzárendelve.
6. 6. A 4. vagy 5. igénypontok szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a csapok (19) és az ezekkel ellentétes mélyedések (20) mindkét falrésztől (2, 3) azonos távközzel (a) vannak elrendezve.
7. 7. A 4. vagy 5. igénypont szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a közbenső gerincek (65) két csappal (19) valamint két, ezeknek megfelelő ellentétes mélyedéssel (20) vannak kialakítva, ahol ezek a szerkezeti elemek a hozzájuk közelebb eső falrésztől (2, 3) azonos távközzel (a) vannak elrendezve.
8. 8. A 4. vagy 5. igénypont szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a közbenső gerincek (52) egyik homloklapja (17) járulékosan egy hosszanti horonnyal (54) és a másik homloklapja (16) a hosszanti ho

   -15ronynak (54) megfelelően ellentétesen kiképzett hosszanti bordával (58) van ellátva, ahol a csapok (18) illetve a mélyedések (20) - a keresztirányban (Y) nézve - a falrészek (2) egyike és a hosszanti horony (54), a falrészek (2) egyike és a hosszanti borda (58) közötti távolság felezőjében vannak elhelyezve, és a hosszanti horony (54) szélessége valamint a hosszanti borda (58) szélessége előnyösen a falrészek (2, 3) vastagságának megfelelően van kialakítva.
9. 9. A 3. igénypont szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a hosszirányban (X) ható dugaszolókötést képző elemek egyrészről a felső szegőléc (5, 71)-pár felső síkjaihoz, másrészről az alsó szegőléc (4, 72)-pár alsó síkjaihoz vannak hozzárendelve.
10. 10. A 3-9. igénypontok bármelyike szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a közbenső gerincek (15, 41, 50, 52, 65) a falrészek (2, 3) közötti teret több, függőlegesen átmenő üregre (22, 22') osztják fel, amelyek a felhelyezett építőelem megfelelő üregeivel (22, 22') egybeesnek.
11. 11. A 3-9. igénypontok bármelyike szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy egy vízszintesen egymással szemben elhelyezett szegőléc-pár, előnyösen a felső szegőléc (5, 71)-pár legalább két, a közbenső gerinceknek (15; 75) legalább egyikéhez képest szimmetrikusan elrendezett, keresztirányban (Y) fekvő hornyokkal (25; 76) van kialakítva, amelyek útján egy dugaszolószelvény (26, 77) van kiképezve, amelynek egy további építőelem derékszögben való felhelyezését biztosító szélessége (s) - az építőelem hosszirányában (X) - a két falrész (2, 3) közötti távolságnak felel meg.
12. 12. A 9. vagy 11. igénypontok szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy egy szegőléc (71)-pár több, előnyösen négy dugaszolószelvénnyel (77) és egy másik szegöléc (7)-pár a dugaszolószelvényeknek (77) megfelelő, azokkal szemben kialakított, a hosszirányban (X) ható dugaszolókötést biztosító dugaszolóhornyokkal (78) van ellátva.
13. 13. A 3-12. igénypontok bármelyike szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a felső (5, 71) és az alsó szegőlécek (4, 72) között a szegőlécek közötti teret kitöltő további szegőlécek (30, 31) vannak elrendezve.
14. 14. A 10. igénypont szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a falrészek (2, 3) az üregekhez (22, 22') való hozzáférést biztosító nyílásokkal (33) vannak ellátva.
15. 15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy az építőelem homloklapja egy homloklemezzel (32) teljesen le van zárva.
16. 16. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a modulmag (14d) több hosszirányban (X) elhelyezkedő, egymásra felhelyezett farétegből (35, 36, 37, 38, 39) van kialakítva, amelyek közül egy, a modulmag (14d) homlokoldalát képező, előnyösen a legfelső, egy további építőelem felhelyezésekor a kereszteröket keresztirányban (Y) felvevő faréteg (39) függőleges irányban, a falrészeken (2, 3) túlnyúlik, a modulmag (14d) másik homlokoldalát képező, előnyösen a legalsó faréteg (35) pedig a falelemként kialakított falrészekhez (2, 3) képest az építőelem belsejébe visszahúzottan van elrendezve.
17. 17. A 16. igénypont szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a hosszirányban (X) ható dugaszolókötést létesítő szerkezeti elemek a legfelső és a legalsó faréteghez (39.35) vannak hozzárendelve és előnyösen több, az építőelem hosszában azonos távközzel elosztott csapok (19) és ellendarabként a csapoknak (19) megfelelő mélyedések (20) alakjában vannak kialakítva.
18. 18. Építőelemekből álló rendszer sík építmények, különösen falak létesítésére, azzal jellemezve, hogy szabvány építőelemként (1) a 6. igénypont szerinti építőelemet alkalmazzuk, ahol a szabvány építőelemmel (1) mind további szabvány építőelemek (1), mind a 6., 7., 10., 12., 13., 14. vagy

    -1716. igénypontok bármelyike szerinti építőelemek vannak keresztirányú erőzáró dugaszoló kapcsolatot létesítőén csatlakoztatva.
19. 19. A 18. igénypont szerinti, építőelemekből álló rendszer, azzal jellemezve, hogy egy h magasságú, szabvány építőelemre (1) a falmagasság szabad kialakítását biztosító csökkentett magasságú (h', h) építőelemek (1b, 1c) vannak felhelyezve.

    Bejelentő helyett

    a meghatalmazott:

    DANUBIA

    Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft.

    Síkos Róbert

    -18Hivatkozási jelek listája

    1, 1a, 1b, 1c, 1d építőelem

    1e, 1f, 1 g, 1 h, 1k

    2 falrész

    2' falszelvény

    2a faltávolság

    3 falrész

    3' falszelvény

    4 szegőléc

    5 szegöléc

    6 sík

    7 sík

    8 sík

    9 sík

    10 ferde sík

    11 felület

    14, 14d, 14k modulmag

    15 közbenső gerinc

    16 homloklap

    17 homloklap

    19 csap

    20 mélyedés

    22, 22' üreg

    25 horony

    26 dugaszolószelvény

    27 belső fal

    28 belső fal

    30 szegőléc

    - 19szegőléc homloklemez nyílás faréteg faréteg faréteg faréteg faréteg közbenső gerinc szegöléc sík (vízszintes) saroksík (függőleges) saroksík rés közbenső gerinc közbenső gerinc homloklap hosszanti horony fenéksík ferde sík homloklap hosszanti borda oldalsík oldalsík közbenső gerinc szegöléc szegőléc közbenső gerinc horony

    77 dugaszolószelvény

    78 dugaszolóhorony

    79 fenéksík

    80 sík

    81 külső sík