HUP0300957A2 - Dosing pump - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya szivattyú, amelynek része: egy kamra; egybeömlőszelep (6), amely a kamrába bevezető beömlőnyílásban (4) vanelhelyezve, és egy kiömlőszelep (22), amely a kamrából kivezetőkiömlőnyílásban (20) van elhelyezve; egy elválasztószerkezet, amely akamrát két részkamrára (2, 18) osztja, szállítási irányban ide-odamozgatható, és egy őt ide-oda mozgató hajtószerkezettel össze vankapcsolva; és egy elválasztószelep (38), amely azelválasztószerkezetbe van elhelyezve, a két részkamrával (2, 18) összevan kapcsolva, és szállítási irányban nyit. A találmány szerint arészkamrák (2, 18) egymással egyvonalba eső, lényegében véve hengeralakú, tengelyirányban változtatható hosszkiterjedésű külső fallalrendelkeznek, továbbá az elválasztószerkezetet a külső falakkaltömítően összekapcsolt elválasztódarab (34) képezi, amelyben azelválasztószelep (38) vele egytengelyűen van helyezve, és amellyel ahajtószerkezet őt működtetően össze van kapcsolva. Ó

Description

75.875/JA

Ία. . . j t a vl ’'>’^J

KÖZZÉTÉTELI PÉLDÁNY

Szivattyú

A találmány tárgya az 1. igénypont tárgyi körében megnevezett fajta szivattyú.

A GB 2 303 925 A számú dokumentumból ismeretes egy csillapítórendszer egy, a technika állásának bemutatására példaképpen leírt oszcilláló szivattyúhoz. A csillapítással a szivattyú konstrukciójával együtt járó lökésszerű szállítást kívánják kiegyenlíteni, hogy így kellően egyenletes szállítóáramot kapjanak, amely lehetővé teszi a szállított mennyiség közelítő mérését. A csillapítószerkezetek járulékos költséget jelentenek, és a csillapítóhatásuk ellenére nem teszik lehetővé a szállítóáram pontos mérését. A szállítóáram konkrétan nincs közvetlen kapcsolatban a szivattyú hajtómozgatásával, így csillapító- és mérőeszközökre elengedhetetlenül szükség van. Maga a szivattyú tehát nem tekinthető adagolószivattyúnak.

Az FR 1 555 291 számú dokumentumból ismert egy, az 1. igénypont tárgyi körében megnevezett szivattyú, ahol szintén vibrációs szivattyúról van szó. A szivattyúnak henger alakú kamrája van, amelyben mágnesezhető anyagból lévő dugattyú van mozgathatóan elhelyezve. A kamrába bevezető beömlőnyílásban, a dugattyúban és a kamrából kivezető kiömlőnyílásban a szállítási irányban nyitó visszacsapó szelepek vannak elhelyezve. A dugattyú váltakozó árammal táplált gerjesztőtekerccsel rezgésbe van hozva. Ugyanakkor a dugattyú rugóval szállítási irányban elő van feszítve. A

-2gerjesztőtekercs gerjesztésekor a dugattyú tehát lökésszerűen szállít folyadékot. Ez az ismert szivattyú már csak ezért sem alkalmas adagolószivattyúnak. Ezen túlmenően elkerülhetetlenek a dugattyú és az őt körülvevő fal közötti tömítetlenségek, úgyhogy a mindenkori szállítólöket nincs korrelációban a dugattyúlökettel. Ez a körülmény szintén alkalmatlanná teszi ezen ismert szivattyút adagolószivattyú funkciójának betöltésére.

Az adagolószivattyúk közismert készülékek. Az a funkciójuk, hogy adagolandó folyadékot adagoltan, főleg egyenletesen egy másik közegbe, pl. vízbe szállítsanak. Az adagolószivattyúknak van egy kamrája, amely a kamrába bevezető beömlőnyílásban beömlőszeleppel, a kamra kiömlőnyílásában pedig kiömlőszeleppel van ellátva. A kamra falának egy részét egy membrán képezi, amelyet egy hajtószerkezet ide-oda járóan mozgat. A membrán a kamra térfogatát megnövelő irányú mozgásnál a beömlőszelepen keresztül adagolandó folyadékot szív be a kamrába, míg a membrán ellenkező irányú mozgásnál a kamra térfogata lecsökken, és így a szivattyú a kamrából a kiömlőszelepen keresztül adagolandó folyadékot szállít ki, amit utána egy vezeték kívánt helyre elvezet.

Az ilyen konstrukciójú adagolószivattyú hátránya, hogy a szívási fázis, amely alatt az adagolandó folyadék a kamrába belép, viszonylag hosszú ideig tart, és azalatt a kiömlőszelepen keresztül egyáltalán nem jut adagolandó folyadék a kiömlőnyílásba és rajta keresztül a külső vezetékbe. Másrészt a kilökési fázisba átmenetkor, amely kilökési fázis alatt a kamra térfogatának lecsökkenése révén a kiömlőszelepen keresztül az adagolandó folyadék kilép, a beömlőszelep záródása a beömlőszelephez menő tápvezetékben lévő

-3összes adagolandó folyadékot lökésszerűen megállítja, ami a szivattyúzási folyamat, zajkeltés és kopás szempontjából hátrányos.

A találmány feladata olyan szivattyú megalkotása, amely egyenletes, főleg pedig lökésmentes és zajszegény, emellett pontos folyadékszállítást tesz lehetővé, és ennélfogva alkalmazni lehet adagolószivattyúként.

A találmány alapjául szolgáló feladatot az 1. igénypont jellemző részében foglalt kitanítás révén oldjuk meg.

Ezen kitanításnak az az alapgondolata, hogy a kamra térfogatát a szivattyúzási folyamat alatt alapvetően állandóan messzemenően változatlanul hagyjuk, és ezáltal a szállítóhatás lökéseit és/vagy változásait mind beszíváskor, mind a kamrából kilökéskor messzemenően elkerüljük, és a szállítóhatást azáltal érjük el, hogy a kamrán belül elhelyezünk egy, a kamrát két részkamrára osztó elválasztószerkezetet, amelyben van egy elválasztószelep, ami az elválasztószerkezet szivattyúzási irányban mozgásakor záródik. Az elválasztószerkezet szivattyúzási irányban ide-oda mozgatható. Amikor egy hajtószerkezet az elválasztószerkezetet a beömlőszelep irányába mozgatja, az adagolandó folyadék a kamrában és ennélfogva a két részkamrában is nyugalomban marad, és csupán az elválasztószerkezet mozog ebben a lényegében véve nyugalomban lévő adagolandó folyadékban a beömlőszelep irányába. Mivel ennek során az adagolandó folyadék összességében nincs mozgatva, az elválasztószerkezet ezen beömlőszelep irányú mozgása lényegében véve lökés- és erőmentesen és - ami különösen fontos - nagyon gyorsan mehet végbe, azzal az előnnyel párosulva, hogy rendkívül rövid lehet az ezen fázishoz szükséges idő,

-4egyszersmind az az idő, amely alatt a kiömlőszelepen keresztül nem történik adagolandó folyadék kiömlőnyílásba kilökése.

Miután eddig az elválasztószerkezet a leírt módon a beömlőszelep felé közeledett, megfordul a hajtása, és a hajtószerkezet ellenkező, vagyis szállítási irányban kezdi hajtani, ami már lassan és egyenletesen történhet, így ezen lassú és egyenletes mozgatás közben a kiömlöszelepen keresztül ellenőrzött módon lép ki az adagolandó folyadék a kiömlőnyílásba, amivel egyidejűleg a szívóhatás a beömlőszelepen keresztül adagolandó folyadékot szív be a szomszédos részkamrába.

Amikor az elválasztószerkezet a kiömlőszelep irányában elérte a mozgástartománya legtávolabbi pontját, a hajtószerkezet ismét a beömlőszelep irányába kezdi el azt mozgatni a kamrában található, lényegében véve nyugalomban lévő adagolandó folyadékban, aminek végén a mozgatási folyamat újból megfordul, vagyis a hajtószerkezet ismét a kiömlőszelep irányába kezdi mozgatni az elválasztószerkezetet az adagolási műveletnél kívánatos sebességgel.

Mivel az elválasztószerkezetnek a szivattyúzási iránnyal ellentétes, beömlőszelep irányú visszatérése közben gyakorlatilag nincs mozgatva adagolandó folyadék, a visszatérési folyamat nagyon gyorsan végrehajtható, így extrém esetben a szállítási folyamat gyakorlatilag nincs megszakítva. A folyamatot úgy is fel lehet fogni, hogy az elválasztószerkezet az elválasztószelep segítségével az adagolandó folyadékot a kamrában mintegy előtolja, és rövid idejű visszatérés után az előtolási folyamat-ot tovább folytatja. Az adagoló- és szivattyúzási folyamat tehát egyenletesen és

-5lényegében véve lökésmentesen megy végbe. A megoldás további előnye még a csekély zajkeltés és a csekély kopás.

A találmány értelmében a részkamrák egymással egy vonalba eső, lényegében véve henger alakú, tengelyirányban változtatható kiterjedésű külső fallal rendelkeznek, és az elválasztószerkezetet a külső falakkal tömítően összekapcsolt elválasztódarab képezi, amelyben az elválasztószelep vele egytengelyűén el van helyezve, és amellyel a hajtószerkezet őt működtetőén össze van kapcsolva. Tehát nem alkalmazunk csúszó alkatrészeket, és elkerüljük a velük járó kopást.

Mivel az elválasztódarab tömítően van összekapcsolva a kamra külső falaival, a részkamrák között nem léphet fel tömítetlenség, így a szállítóáram pontosan megfelel az elválasztódarab mozgásának. A találmány szerinti szivattyú tehát rendkívül alkalmas adagolószivattyúnak.

A részkamrák lényegében véve henger alakú külső falait képezhetik tengelyirányban nyújtható és/vagy zömíthető tömlődarabok, amelyek előnyösen harmonikaszerűen vannak kialakítva.

Annak érdekében, hogy a szivattyúzási folyamat alatt elkerüljük a keresztmetszet megnagyobbodását vagy leszűkülését, a tömlődarabok kerületi irányban célszerű módon nyújthatatlan struktúrával vannak ellátva, amit képezhet egy, a tömlődarabokban/tömlődarabokon elhelyezett, kerületi irányban nyújthatatlan erősítőréteg, amely előnyös módon keresztkötésű szövetként van kialakítva.

A találmány egy másik kiviteli alakjának az a lényege, hogy a nyújthatatlan struktúrát gyűrűk képezik, amelyek tengelyirányban egymástól adott távolságra, a henger alakú külső falakkal össze vannak kapcsolva. A

-6gyűrűk előnyösen a külső falak külső oldalán vannak elhelyezve. A gyűrűk lehetnek bármilyen alkalmas anyagból, például műanyagból. Egy továbbfejlesztett konstrukcióban a gyűrűk fémből vannak, és a tömlődarabok külső oldalával vulkanizálással vannak összekapcsolva. Ezt a kiviteli alakot egyszerűen, következésképp kedvező önköltséggel lehet előállítani.

A lényegében véve henger alakú külső falak harmonikaszerű kialakítása esetén a gyűrűk a harmonika rendre legszűkebb és legbővebb helyein vannak elhelyezve.

A hajtószerkezet alapjában véve tetszés szerint ki lehet alakítva. A találmány egyik előnyös kiviteli alakja esetében az elválasztódarab össze van kapcsolva egy kemény anyagból lévő és a szivattyúzási iránnyal egytengelyű külső menettel ellátott hajtódarabbal, amelynek külső menete egy olyan mozgásátvivő darab belső menetével kapcsolódik, amelyet a hajtószerkezet forgatva hajt. Emellett a szivattyú el van látva egy eszközzel a mozgásátvivö darab forgásirányának ismétlődő megfordítására, így a mozgásátvivő darab szállítás irányú forgó- és csavarmozgása után az elválasztódarab a szállítási iránnyal ellentétes irányú visszatérő mozgást végez, vagyis a mozgásátvivő darab a csavarmozgásával felváltva hol szállítási irányban, hol azzal ellentétes irányban mozgatja az elválasztódarabot.

Az elválasztódarab imént leírt menetes mozgásátvitellel megvalósított hajtása esetén a hajtószerkezet célszerű módon forgó hajtószerkezet, és a mozgásátvivö darab a forgó hajtószerkezet forgórészével össze van kapcsolva, vagy a mozgásátvivő darabot a forgó hajtószerkezet forgórésze képezi. A forgó hajtószerkezet ilyenkor célszerűen léptetőmotor, amely lehetővé teszi a

-7- ·..···:· ·..* forgásirány és a forgási sebesség, egyszersmind az időegység alatt kiadagolt mennyiség pontos meghatározását.

A menetes hajtásban fellépő súrlódás kiküszöbölése végett az elválasztódarab külső menete a mozgásátvivő darab belső menetével célszerű módon gördülőelemek közvetítésével kapcsolódik.

Egy további kiviteli alak értelmében a gördülőelemek lehetnek golyók, amelyekkel a külső menet és a belső menet illeszkedő módon van kialakítva. Ezen kiviteli alak esetében az elválasztódarab és a mozgásátvivő darab golyóbetétes menetes hajtást képez, amely súrlódás- és zajszegényen működik. A golyóbetétes menetes hajtás a mindenkori követelményeknek megfelelően lehet külső golyó-visszavezetésű vagy belső golyóvisszavezetésű.

A szivattyút úgy is ki lehet alakítani, hogy a mozgásátvivő darab belső menettel és az elválasztódarab sugárirányú barázdákkal van ellátva, és a belső menetnek és a sugárirányú barázdáknak élesmenet profiljuk van, továbbá a gördülőelemek görgő formájúra vannak kialakítva, és sugárirányú barázdákkal vannak ellátva, amelyek profilja a belső menet és a sugárirányú barázdák profiljával illeszkedő módon van kialakítva. Ezen kiviteli alak esetében tehát görgőbetétes menetes hajtást alkalmazunk, amely szintén súrlódás- és zajszegényen működik.

A hajtószerkezet egy alapvetően másfajta, célszerű kiviteli alakja elektromágneses húzómágnessel rendelkezik, amelynek mozgóalkatrésze az elválasztódarabbal össze van kapcsolva, vagy azt az elválasztódarab képezi, és rugóval a húzómágnes húzási irányával szemben elő van feszítve. Amikor az elektromos húzómágnes áramot kap, szállítási irányban gyorsan a

-8kiömlőszelep felé mozgatja az elválasztószerkezetet, így a szivattyú a kiömlőnyílásból adagolandó folyadékot lök ki, és megvalósul a kívánt szállítóhatás. Utána ismét megszűnik az elektromágneses húzómágnes táplálása, így a rugóerö az elválasztószerkezetet a rugó erősségétől függő sebességgel a szállítási iránnyal ellentétes irányban mozgatja.

A találmányt kiviteli példák kapcsán rajzok alapján ismertetjük részletesebben. A mellékelt rajzokon az

1. ábra a találmány szerinti adagolószivattyú egyik kiviteli példáját szemlélteti metszetben, hajtószerkezet nélkül; a

2. ábra az 1. ábra szerinti adagolószivattyút szívóhelyzetben szemlélteti; a

3. ábra az 1. ábra szerinti adagolószivattyút a szállítólöket végén szemlélteti; a

4. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli példa első változatát szemlélteti; az

5. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli példa második változatát szemlélteti; a

6. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli példa harmadik változatát szemlélteti; a

7. ábra az 5. ábra szerinti kiviteli alakot egy hajtószerkezet első kiviteli alakjával együtt szemlélteti; a

8. ábra az 5. ábra szerinti kiviteli példát egy hajtószerkezet második kiviteli alakjával együtt szemlélteti; a

9. ábra a 8. ábra szerinti hajtószerkezet egyik változatának releváns részletét szemlélteti hosszmetszetben; a

10. ábra a 9. ábra szerinti hajtószerkezetet szemlélteti keresztmetszetben; és végül a

11. ábra az 5. ábra szerinti kiviteli példát egy hajtószerkezet harmadik kiviteli alakjával együtt szemlélteti.

Az 1. ábrán egy találmány szerinti adagolószivattyú metszete látható, amelyről a jobb áttekinthetőség kedvéért lehagytuk a hajtószerkezetet. Az adagolószivattyúnak 2 részkamrája van, amelybe 4 beömlőnyílás vezet be 6 beömlőszelepen keresztül, amely utóbbi két 8, 10 szelepgolyóval van ellátva. A 6 beömlőszelep henger alakú 12 beömlödarabban van elhelyezve. A 12 beömlődarab és henger alakú 14 befogódarab közé 16 tömlődarab szabad vége van tömítően befogva, amely a 2 részkamra külső falát képezi.

Az adagolószivattyú így kialakított beömlési oldalával átellenben hasonló módon kialakított kiömlési oldal található, amelynek 18 részkamrája van, amelyből egy nem ábrázolt kiömlővezetékhez 20 kiömlőnyílás vezet ki 22 kiömlőszelepen keresztül, amely utóbbi két 24, 26 szelepgolyóval van ellátva. A 22 kiömlőszelep 28 kiömlődarabban van kialakítva, amely 28 kiömlődarab és egy azt körülvevő henger alakú 30 befogódarab közé 32 tömlődarab szabad vége tömítően be van fogva. A 32 tömlödarab a 18 részkamra külső falát képezi.

A 2 részkamra és a 18 részkamra között 34 elválasztódarab van elhelyezve, amely tömítően össze van kapcsolva egy középső 36 tömlődarabbal, ami a 16, 32 tömlődarabokkal együtt egyetlen darabból áll. A 34 elválasztódarabban két 40, 42 szelepgolyó révén 38 elválasztószelep van kialakítva. A 36 tömlődarabot a 34 elválasztódarabbal való tömítö és erőzáró összekapcsolás végett 44 hajtódarab veszi körül. Az 1. ábrán szemléltetett helyzetben a 44 hajtódarab a belső 34 elválasztódarabbal együtt a 12 .: :**::. ”? *'?

- 10 - _β*4 *4*· ***** *·Α* ’·«* beömlődarab és a 28 kiömlődarab között, azoktól éppen egyenlő távolságra tartózkodik.

A szemléltetett adagolószivattyú hajtásakor a 44 hajtódarabot egy, az 1 3. ábrán nem ábrázolt hajtószerkezet a 12 beömlődarab és a 28 kiömlődarab között ide-oda mozgatja, úgyhogy egyik irányú mozgáskor a 2 részkamra nő, a 18 részkamra pedig csökken, ellenkező irányú lökéinél pedig a 2 részkamra csökken, a 18 részkamra pedig nő.

A 2. ábrán az 1. ábra szerinti adagolószivattyút abban a helyzetben szemléltettük, amelyben a 2 részkamra nagy, a 18 részkamra pedig kicsi. Adagolandó folyadék 20 kiömlésen keresztüli leadása végett a nem ábrázolt hajtószerkezet a 44 hajtódarabot a 34 elválasztódarabbal együtt gyorsan az ábrán 45 nyíllal jelzett szivattyúzási, ill. szállítási irányban, tehát a 28 kiömlődarab irányába mozgatja. Ennek során a 38 elválasztószelep zár, és az adagolószivattyú a 18 kiömlőkamrából adagolandó folyadékot szállít ki, ill. a 20 kiömlőnyílásból adagolandó folyadékot lök ki, ugyanakkor a 2 részkamrába adagolandó folyadékot szív be. Az elért véghelyzetet a 3. ábrán szemléltettük. Látható, hogy a 44 hajtódarab állandó ide-oda mozgása révén a szivattyú a 2 részkamrába adagolandó folyadékot szív be, közben pedig a 18 részkamrából adagolandó folyadékot szállít el, és ezalatt a 44 hajtódarab ellenkező irányú mozgásakor, amely célszerűen gyorsan van végrehajtva, a 2 részkamrából a 18 részkamrába áramlik adagolandó folyadék. Döntő jelentősége van annak, hogy a hajtódarabnak a 45 szállítási iránnyal ellentétes irányú mozgásakor egyrészt a szivattyú sem a 6 beömlőszelepen keresztül, sem a 22 kiömlőszelepen keresztül nem szállít adagolandó folyadékot, másrészt az adagolandó folyadék a 44 hajtódarab gyors mozgása folytán eközben csak *»•99 · ·

-11- ·Ί· rövid ideig van nyugalomban, eltekintve attól, hogy az ekkor kinyitó 38 elválasztószelepen keresztül a 2 részkamrából átáramlik a 18 részkamrába.

Az adagolandó folyadék szállítása a 44 hajtódarab ellentétes, 20 kiömlőnyílás irányú- tehát 45 szállítási irányú - mozgásakor történik, amikor a szivattyú a 2 részkamrába beszív, a 18 részkamrából pedig kinyom adagolandó folyadékot. Mivel a 44 hajtódarab 4 beömlönyílás irányú mozgásakor az adagolandó folyadék a beömlővezetékben és a kiömlővezetékben nyugalomban van, nem keletkeznek nagy áramlásmegállítással járó lökésszerű szállítómozgások. Mivel a 44 hajtódarab 4 beömlőnyílás irányú mozgásakor - az adagolandó folyadék 2 részkamrából 18 részkamrába átlépésétől eltekintve - nem folyik szállítómozgás, a 44 hajtódarab ezen mozgása kívánt módon nagyon gyorsan végrehajtható, így a teljes szállítási folyamat csak nagyon rövid időre van megszakítva. Ezáltal összességében az adagolószivattyúknál kívánatos gyakorlatilag megszakítatlan, egyenletes szállítómozgást kapunk.

A 4. ábra ábrázolásmódja megegyezik az 1. ábráéval, azzal a különbséggel, hogy a 4. ábrán a 16 tömlődarab és a 32 tömlődarab részben nem metszetben van ábrázolva, így látható a keresztkötésű 46, 48 szövet, amely megakadályozza a 16, 32 tömlődarabok nyomás alatti felfúvódását. Ennélfogva a 44 hajtódarab mozgásakor a 16, 32 tömlődarabok csupán zömítve vagy nyújtva vannak, aminek eredményeképp a 2, 18 részkamrák térfogatának változása, vele pedig az adagolandó folyadék szállított mennyisége messzemenően arányos a 44 hajtódarab mozgásával.

Az 5. ábrán az 1. ábrához hasonló ábrázolási módban szemléltettük az adagolószivattyút, és az azonos szerkezeti részeket azonos hivatkozási jellel

- 12jelöltük. A különbség az, hogy a 16, 32 tömlődarabok részben nem metszetben vannak ábrázolva, így jobban láthatók az 50, 52 gyűrűk, amelyek a 16, 32 tömlődarabokat körülveszik, és azokra rá vannak vulkanizálva. Az 50, 52 gyűrűk a 4. ábrán szemléltetett keresztkötésű 46 szövethez hasonlóan megakadályozzák a 16, 32 tömlődarabok felfúvódását, de ugyanakkor az összehúzódásukat is megakadályozzák, úgyhogy a 44 hajtódarab minden mozgásakor a 2, 18 részkamrák térfogatváltozása pontosan arányos a 44 hajtódarab mozgásával.

A 6. ábra az 5. ábra szerinti kiviteli alak módosított változatát szemlélteti. Az azonos vagy hasonló szerkezeti részek itt is azonos hivatkozási jellel vannak jelölve. Az eltérés az, hogy a 16, 32 tömlődarabok harmonikaszerűen vannak kialakítva, és a harmonika legszűkebb és legbővebb helyein 54, ill. 56 gyűrűk vannak elhelyezve. Ez a kiviteli alak a 16, 32 tömlödarabok harmonikaszerű kialakítása folytán különösen könnyen mozgathatóvá teszi a 44 hajtódarabot a mozgás irányában.

A 7. ábrán együtt szemléltettünk az 5. ábra szerint kialakított adagolószivattyút és hajtószerkezetet, amely utóbbi adagolómotornak is nevezett 58 léptetőmotorral rendelkezik, ami 60, 62 gerjesztőtekercsekkel és 64, 66 golyóscsapágyakban csapágyazott 68 forgórésszel van ellátva, amelynek henger alakú belső palástján belső 70 menet van kialakítva, ami a 44 hajtódarab külső palástján kialakított megfelelő külső 72 menettel kapcsolódik. Az 58 léptetőmotor megfelelő gerjesztésekor a belső 70 menet a külső 72 menetet, vele pedig magát a 44 hajtódarabot is a táplálástól függő irányban mozgatja, míg megfelelő másik irányú tápláláskor ellenkező irányban mozgatja a 44 hajtódarabot. A léptetömotor táplálásának, vele pedig

- 13forgásirányának állandó megfordítása révén tehát a 44 hajtódarabot ide-oda mozgatjuk, és az alapvetően az 1-3. ábra kapcsán leírt módon szállítóhatást hozunk létre. A léptetőmotor forgási sebességét, vele pedig a 44 hajtódarab mozgásának sebességét mindkét irányban az 1-3. ábra kapcsán leírt működésmód kívánalmainak megfelelően tudjuk megválasztani, ill. a követelményekhez illeszteni.

A 8. ábrán a 7. ábrához hasonló ábrázolási módban szemléltettük az 5. ábra szerinti kiviteli alakot, de itt egy hajtószerkezet második kiviteli alakjával együtt. Ahol az 58 léptetőmotor alkalmazása tekintetében egyezés van, azonos hivatkozási jeleket alkalmaztuk. A 8. ábra szerinti kiviteli alak a 7. ábra szerinti kiviteli alaktól abban tér el, hogy a menetes mozgásátvitel 74 golyók formájában kialakított gördülőelemekkel van megoldva. A gördülőelemek a 68 forgórészben és a 80 mozgásátvivő darabban, hozzájuk illeszkedő módon komplementárisán - kialakított 76, ill. 78 barázdákba belenyúlnak. A 80 mozgásátvivő darabban önmagában ismert módon áttörések vannak kialakítva, amelyeken keresztül a golyók bekerülnek egy, a 80 mozgásátvivő darab mögött elhelyezkedő 82 térbe, ahol fordított irányban tudnak haladni, így a 74 golyók körbejáró mozgást végeznek.

A 9. ábrán a 8. ábra szerinti gördülőelemes mozgásátvitel egy változatának releváns részletét szemléltettük, metszetben. Az azonos vagy hasonló szerkezeti részeket azonos hivatkozási jellel jelöltük. A 68 forgórész henger alakú belső palástján belső 84 menet van kialakítva, míg a 44 hajtódarab külső palástján sugárirányú 86 barázdák találhatók. A belső 84 menetnek és a 86 barázdáknak élesmenetprofiljuk (háromszög profiljuk) van. A 84 menet és a 86 barázdák közé vannak behelyezve a lényegében véve

- 14henger alakú, görgőszerű 88 gördülőelemek, amelyek palástja a 84 menet és a 86 barázdák profiljával illeszkedő háromszög profilú, sugárirányú barázdákkal van ellátva, így a 68 forgórész forgása közben a 88 gördülőelemek a csavarmenetekben legördülnek, és közben a 44 hajtódarabot tengelyirányú mozgásra kényszerítik.

A 10. ábrán keresztmetszetben szemléltettük a 9. ábrán látható részletet. Jól látható, hogy a görgő formájú 88 gördülőelemeket 90 kosár a kerület mentén egymástól távközre tartja.

A 11. ábrán a szivattyú 5. ábrán látható kiviteli példáját egy hajtószerkezet harmadik kiviteli alakjával együtt szemléltettük. A hajtószerkezet ebben az esetben 92 gerjesztőtekerccsel ellátott elektromágneses húzómágnest és behúzható 94 mozgóalkatrészt (vasmagot) foglal magában. A behúzható 94 mozgóalkatrész a 44 hajtódarabbal össze van kapcsolva, és 96 rugóval a 94 mozgóalkatrésznek az ábrán felfelé irányuló húzási irányával szemben elő van feszítve.

Amikor a 92 gerjesztőtekercs gerjesztve van, a 96 rugó erejével szemben felfelé, tehát a 45 szállítási irányban húzza a behúzható 94 mozgóalkatrészt, egyszersmind a 44 hajtódarabot is a 34 elválasztódarabbal együtt, és így a szivattyú a 20 kiömlőnyíláson keresztül a 18 részkamrából adagolandó folyadékot lök ki, ugyanakkor a 4 beömlőnyíláson keresztül a 2 részkamrába adagolandó folyadékot szív be, és ezáltal adagolandó folyadékot szállítva működik, amint azt az 1-3. ábra kapcsán ismertettük. A 92 gerjesztőtekercs gerjesztésének megszüntetésekor a 96 rugó a 44 hajtódarabot a 34 elválasztódarabbal együtt visszanyomja a 4 kiömlönyílás irányába (az ábrán lefelé).

Claims (17)

1. -15Szabadalmi igénypontok

   1. Szivattyú, amelynek része

   - egy kamra,

   - egy beömlőszelep (6), amely a kamrába bevezető beömlőnyílásban (4) van elhelyezve, és egy kiömlőszelep (22), amely a kamrából kivezető kiömlőnyílásban (20) van elhelyezve,

   - egy elválasztószerkezet, amely a kamrát két részkamrára (2, 18) osztja, szállítási irányban ide-oda mozgatható, és egy őt ide-oda mozgató hajtószerkezettel össze van kapcsolva, és

   - egy elválasztószelep (38), amely az elválasztószerkezetben van elhelyezve, a két részkamrával (2, 18) össze van kapcsolva, és szállítási irányban nyit, azzal jellemezve, hogy

   - a részkamrák (2, 18) egymással egy vonalba eső, lényegében véve henger alakú, tengelyirányban változtatható hosszkiterjedésű külső fallal rendelkeznek, és

   - az elválasztószerkezetet a külső falakkal tömítően összekapcsolt elválasztódarab (34) képezi, amelyben az elválasztószelep (38) vele egytengelyűén el van helyezve, és amellyel a hajtószerkezet őt működtetőén össze van kapcsolva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti szivattyú, azzal jellemezve, hogy a részkamrák (2, 18) lényegében véve henger alakú külső falait tengelyirányban nyújtható és/vagy zömíthető tömlődarabok (16, 32) képezik.
3. 3. A 2. igénypont szerinti szivattyú, azzal jellemezve, hogy a tömlődarabok (16, 32) harmonikaszerűen vannak kialakítva.
4. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti szivattyú, azzal jellemezve, hogy a tömlődarabok (16, 32) kerületi irányban nyújthatatlan struktúrával vannak ellátva.
5. 5. A 4. igénypont szerinti szivattyú, azzal jellemezve, hogy a kerületi irányban nyújthatatlan struktúrát egy, a tömlődarabokban/tömlödarabokon (16, 32) elhelyezett, kerületi irányban nyújthatatlan erősítőréteg képezi.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti szivattyú, azzal jellemezve, hogy az erősítőréteget keresztkötésű szövet (46) képezi.
7. 7. A 4. igénypont szerinti szivattyú, azzal jellemezve, hogy a nyújthatatlan struktúrát gyűrűk (50, 52) képezik, amelyek tengelyirányban egymástól rendre távközre a henger alakú tömlödarabokkal (16, 32) össze vannak kapcsolva.
8. 8. A 7. igénypont szerinti szivattyú, azzal jellemezve, hogy a gyűrűk (50, 52) a tömlődarabok (16, 32) külső oldalán vannak elhelyezve.
9. 9. A 7. igénypont szerinti szivattyú, azzal jellemezve, hogy a gyűrűk (50, 52) fémből vannak, és a tömlödarabok (16, 32) külső oldalával vulkanizálás révén vannak összekapcsolva.
10. 10. A 8. igénypont szerinti szivattyú, azzal jellemezve, hogy a tömlödarabok (16, 32) harmonikaszerű kialakítása esetén a gyűrűk (54, 56) rendre a legszűkebb és legbővebb helyeken vannak elhelyezve.
11. 11. Az 1. igénypont szerinti szivattyú, azzal jellemezve, hogy az elválasztódarab kemény anyagból van, és el van látva egy, a szállítási iránnyal egytengelyű külső menettel, amely külső menet egy olyan mozgásátvivő darab

    - 17belső menetével kapcsolódik, amelyet a hajtószerkezet forgatva hajt; és a szivattyú el van látva eszközzel a mozgásátvivő darab forgásirányának ismétlődő megfordítására.
12. 12. A 11. igénypont szerinti szivattyú, azzal jellemezve, hogy a hajtószerkezet forgó hajtószerkezet; és a mozgásátvivö darab a forgó hajtószerkezet forgórészével össze van kapcsolva, vagy a mozgásátvivő darabot a forgó hajtószerkezet forgórésze képezi.
13. 13. A 11. igénypont szerinti szivattyú, azzal jellemezve, hogy a forgó hajtószerkezetet léptetőmotor képezi.
14. 14. A 11. igénypont szerinti szivattyú, azzal jellemezve, hogy az elválasztódarab külső menete a mozgásátvivő darab belső menetével gördülőelemek közvetítésével kapcsolódik.
15. 15. A 14. igénypont szerinti szivattyú, azzal jellemezve, hogy a gördülőelemek golyók, és a külső menet és a belső menet velük illeszkedő módon van kialakítva.
16. 16. A 14. igénypont szerinti szivattyú, azzal jellemezve, hogy a mozgásátvivő darab belső menettel és az elválasztódarab sugárirányú barázdákkal van ellátva, és a belső menetnek és a sugárirányú barázdáknak élesmenet profiljuk van; és a gördülőelemek görgő formájúra vannak kialakítva, és sugárirányú barázdákkal vannak ellátva, amelyek profilja a belső menetnek és az elválasztódarab sugárirányú barázdáinak a profiljával illeszkedő módon van kialakítva.
17. 17. Az 1. igénypont szerinti szivattyú, azzal jellemezve, hogy a hajtószerkezet elektromágneses húzómágnessel rendelkezik, amelynek mozgóalkatrésze az elválasztódarabbal össze van kapcsolva, vagy azt az elválasztódarab képezi, és rugóval a húzómágnes húzás! irányával szemben elő van feszítve.

    A meghatalmazott

    Dr. Jakab Judit szabadalmi ügyvivő az S.B.Gf &JC Szabadalmi Ügyvivői Iroda

    H4O62 Budapést/Andrássy út 113. Telefon: 461-1000 Fax: 461-1099