HUP0300502A2 - Chitosan material with an anionic absorbent gelling material - Google Patents

Abstract

A találmány tárgyát olyan cikkek, előnyösen eldobható abszorbenscikkek, például egészségügyi betétek és nadrágbélések képezik, amelyekkitozán anyagot és anionos abszorbens gélképző anyagot együtttartalmaznak. Az ilyen eldobható abszorbens cikkek javítottszagszabályozást és javított folyadékkezelésitulajdonságokat/abszorpciós teljesítményt nyújtanak, különösenelektrolittartalmú folyadékok, például menzesz esetében. Ó

Description

O^.

ΟοζΟΖ.

KÖZZÉTÉTELI

S.B.G.&K. PÉWÁNV

-r-r.. Ügyvivői Irní-fa ^elrf² brassy út 113

Telefon: 461-1000, Fax: 461-1099

·.? .:Ί5^:^·60/βε

Kitozán anyag anionos abszorbens gélesítő anyaggal

A találmány tárgyát olyan cikkek, például eldobható abszorbens cikkek képezik, amelyek kitozán anyagot anionos abszorbens gélképző anyaggal együtt tartalmaznak.

Eldobható abszorbens cikkekben abszorbens gélképző anyagokként való alkalmazáshoz széles anyagválasztékot közölnek. Ilyen anyagok a természetes alapú anyagok, például agar, pektin, mézgák, (karboxi-alkil)-keményítő és (karboxi-alkil)-cellulóz, valamint szintetikus anyagok, például poliakrilátok, poliakrilamidok és hidrolizált poliakrilnitril. Bár az ilyen higiéniai abszorbens cikkekben való alkalmazáshoz ismertek természetes alapú abszorbens gélképző anyagok, az ilyen cikkekben ezek nem nyertek széles körű alkalmazást. A természetes alapú abszorbens gélképző anyagok legalább részben azért nem nyertek széles körű alkalmazást az abszorbens cikkekben, mert abszorbens tulajdonságaik a szintetikus abszorbens gélképző anyagokhoz, például poliakrilátokhoz képest általában gyengék. A kereskedelemben beszerezhető, testápoláshoz való eldobható abszorbens cikkek zöme, például egészségügyi betétek és pelenkák, testváladék abszorpciós és megtartási tulajdonságainak hordozásához szintetikus abszorbens gélképző anyagokat, jellemzően poliakrilátok tartalmaznak. Noha az ilyen szintetikus abszorbens gélképző anyagok kiváló abszorpciós kapacitást mutatnak az ionmentesített vízre, elektrolitokra/sót tartalmazó oldatokra — például menzeszre — abszorpciós kapacitásuk kisebb. Általában úgy vélik, hogy ezt a hatást a testváladékok elektrolit-tartalma eredményezi, és ezt a hatást gyakran „só mérgezésnek nevezik.

A szintetikus abszorbens gélképző anyagok viz abszorpciós és viz visszatartási tulajdonságai a polimer szerkezetben ionizálható funkciós-csoportok jelenlétének következményei. Ezek a csoportok rendszerint karboxicsoportok, amelyeknek nagy része só formában van, amikor a polimer száraz, de vízzel érintkezve disszociáción mennek át és felszabadulnak. Disszociált állapotban a polimer lánc egy sor hozzákapcsolódó funkciós-csoporttal rendelkezik, amely csoportok azonos elektromos töltésűek (például -C00-, “00C- képletű csoport) , és így egymást taszítják. Ez a polimer szerkezet kitágulásához vezet, amely viszont lehetővé teszi vízmolekulák további abszorpcióját, bár ez a tágulás korlátok közé szorított a polimer szerkezetben levő keresztkötések által, amelyeknek elégségesnek kell lenni a polimer oldódásának megakadályozásához. Feltételezzük, hogy a vízben, például menzeszben vagy vizeletben vagy tej szivárgásban, jelentős elektrolit koncentráció jelenléte zavarja a funkciós-csoportok disszociációját, és „só mérgezési hatás-hoz vezet. Ez a só mérgezési hatás káros a polimer abszorpciós kapacitására.

így fennáll az igény olyan abszorbens cikkekre, amelyek elektrolitok jelenlétében, például menzesz vagy laktációs folyadék esetében, javított abszorpciós teljesítményűek.

Bár az abszorbens cikkek elsődleges középpontja, különösen női higiéniai abszorbens cikkeknél, például egészségügyi betéteknél, emlő párnáknál és nadrágbéléseknél, ezen cikkek folyadék abszorbeálási és megtartási képessége marad, ezen a területen a fejlesztés másik fontos területe az abszorbens cikkekben alkal75.460/BE mazásuk alatt tárolt szagos vegyületek szabályozása.

Az abszorbens cikkekből alkalmazásuk alatt a kellemetlen szagú — különösen a menstruációval kapcsolatos — folyadékok jelenléte és észlelése, ezen cikkek viselőjének kínos helyzetet okoz. így nagyon kívánatos ilyen cikkekből a kellemetlen szag észlelésének megakadályozása is.

Alkalmazásnál az abszorbens cikkek ismerten különféle, kellemetlen szagokat kibocsátó vegyületeket felvesznek, például illő zsírsavakat (például izovaleriánsavat) , ammóniát, aminokat (például trietil-amint), kéntartalmú vegyületeket (például merkaptánokat, szulfidokat), alkoholokat, ketonokat és aldehideket (például furánkrbaldehidet). Ezen vegyületek jelen lehetnek a testváladékban, vagy kémiai reakciókkal és/vagy bármilyen folyadék lebomlási mechanizmussal fejlődhetnek, ha a testváladék már abszorbeálódott az abszorbens cikkbe, például női higiéniai abszorbens cikkbe. Ezen kívül a testváladékok általában tartalmaznak olyan mikroorganizmusokat és/vagy enzimeket, amelyek lebomlási mechanizmusok, például rothadó lebomlás, savas lebomlás, fehérje lebomlás, zsír lebomlás és hasonlók eredményeként kapott termékekkel szintén fejleszthetnek kellemetlen szagot.

A szakterületen különböző szagszabályozó anyagokat közölnek az előzőekben említett kellemetlen szagok közül néhány leküzdésére. Valóban vannak különböző technikai megközelítéseket, például elfedést, azaz a szagnak parfümmel való fedését, vagy a testváladékokban már jelenlevő és lebomlás után fejlődött szag abszorbeálását, vagy a szag képződésének megakadályozását alkalmazó megoldások.

75.460/BE

A szakterületen a legtöbb törekvés szag abszorpciós technológián alapul. Ezek a vegyülettipusok például az aktív szenek, agyagok, zeolitok, szilikátok, ciklodextrin, ioncserélő gyanták és ezek különböző keverékei, ahogyan például az EP-A-348,978, EP-A-510,619, WO 91/12029, WO 91/11977, WO 89/02698 és/vagy WO 91/12030 számú szabadalmi leírásokban közük. Úgy véljük, hogy az ilyen szagszabályozó szer típusok mindegyike olyan mechanizmusokkal szabályozza a szagot, amelyek által a kellemetlen szagú vegyületeket és prekurzoraikat fizikailag abszorbeálják az anyagokkal, és ezáltal elrejtik a cikkekből, például abszorbens cikkekből, kilépő szagokat. Az ilyen mechanizmusok azonban nem teljesen hatékonyak, mivel magát a szagképződést nem akadályozzák meg, és így a szag észlelését nem kerülik teljesen el.

így, noha ezek az anyagok biztosítanak némi szabályozást a testváladékokkal kapcsolatos szagok terén, még fennáll az igény további javításra az emberi test által, vagy a testváladékokból, például izzadtságból, vizeletből bélsárból, menstruációs folyadékokból, vagina folyadékokból, laktációs folyadékból és hasonlókból fejlesztett kellemetlen szagok szabályozása vonatkozásában.

A találmány tárgyát még jellemzőbben olyan cikkek, különösen eldobható abszorbens cikkek képezik, amelyek szélesebb szagszabályozási spektrumot szolgáltatnak, mialatt magas védelmi szintet biztosítanak. A találmány tárgyát ténylegesen olyan cikkek, különösen eldobható abszorbens cikkek képezik, amelyek javított szagszabályozási tulajdonságokat és javított folyadék abszorpciós teljesítményt nyújtanak, különösen elektrolit-tartalmú oldatok jelenlétében, például menzesz vagy vizelet vagy laktációs 75.460/BE folyadék esetében.

Meglepő módon azt találtuk, hogy a cikkben, például a testváladékkal jellemzően érintkezésbe kerülő abszorbens cikkben, a kitozán anyag kombinációja anionos gélképző anyaggal, együtt, a kellemetlen szagú vegyületek széles tartományában mind javított szagszabályozási teljesítményt, mind javított abszorpciós teljesítményt biztosít. Ezt a kombinációt valóban különösen hatékonynak találtuk elektrolit-tartalmú oldatok esetében, például menzesz vagy vizelet vagy laktációs folyadék esetében.

Még jellemzőbben meglepő módon azt találtuk, hogy az anionos abszorbens gélképző anyagnak a kitozán anyag tetejére adagolása szagszabályozás vonatkozásában szinergisztikus hatást eredményez. Ez a kombináció valóban nagyobb szagcsökkenést ad a testváladékokkal érintkezésbe kerülő abszorbens cikkben, mint az ezen két alkotórészcsoport egyikének (akár a kitozán anyagnak önmagában, akár az abszorbens gélképző anyagnak önmagában), azonos összes mennyiségben, önmagában való alkalmazásával járó szag csökkenés.

A kitozán anyagnak anionos abszorbens gélképző anyaggal való kombinációja ténylegesen lehetővé teszi azon szagszabályozási mechanizmusok egyesítését, amelyekkel az általános kellemetlen szagészlelés szinergisztikusan csökken, sőt meggátolt.

Bármilyen elmélethez való kötődés nélkül úgy véljük, hogy a kitozán anyag a testváladékkal járó kellemetlen szagkomponensek szagszabályozását több mechanizmussal biztosítja.

Először, a kitozán anyagok szag abszorbeálási és visszatartási tulajdonságai a polimer szerkezetben jelenlevő ionizálható 75.460/BE kationos funkciós-csoportok következtében léteznek. Ezen csoportok rendszerint ammóniumcsoportok, amelyek nagy részaránya só formában van, amikor a polimer száraz, de testváladékkal érintkezve disszociáción mennek át és felszabadulnak. Disszociált állapotban a polimer lánc hozzákapcsolódó funkciós-csoport sorozattal rendelkezik, amely csoportok azonos elektromos töltéssel rendelkeznek (például -NH3^{+ +}H3N- képletű csoportok), és így egymást taszítják. Ez a polimer molekula kitágulásához vezet, amely viszont további negatív töltésű szagmolekulák abszorpcióját, és így szabályozásukat teszi lehetővé.

Másodszor, a kitozán anyagok pozitív töltésű kationos csoportjai kölcsönhatásba lépnek a testváladékokban jelenlevő negatív töltésű anionos csoportokat hordozó molekulákkal, például a fehérjék karboxicsoportjaival vagy a hidroxisavat hordozó egységekkel, például rövid láncú savakkal (például vaj savval) . Ez a kitozán anyagok és az ilyen anionos csoportokat tartalmazó molekulák között háromdimenziós háló képződését eredményezi (a testváladékok gélesítése). Ez a gélesítés közrezárja a legtöbb szagos molekulát (például lipideket, savakat), ezáltal szabályozza a kellemetlen szagot.

Harmadszor és a legfontosabb módon, a kitozán anyagokról azt tartjuk, hogy mikroba ellenes anyagokként működnek. A kitozán anyagok pozitív töltésű kationos csoportjaikkal valóban zavarják a mikroorganizmus falak negatív töltésű felületét, ezáltal gátolják az ilyen mikroorganizmusok szaporodását, sőt elpusztítják az ilyen mikroorganizmusokat. Ezek a kitozán anyagok zavarják az enzimek negatív töltésű felületét is, ezáltal hatástalanítják az

75.460/BE enzimaktivitást, amelyek a mikroba aktivitáshoz hasonlóan, egyébként kellemetlen szagkomponensek képződéséért felelősek. A kitozán anyagok továbbá közvetett mikroba ellenes aktivitásukkal, a mikroorganizmus tápanyagok, például lipidek és/vagy ásványi anyagok egy részének megkötésével hatnak.

A találmány előnyös megvalósításában az alkalmazott kitozán anyagok kitozán sók. Elmélethez való kötődés nélkül úgy véljük, hogy a kitozán sók — a pozitív töltésű kationos csoportok nagyobb százaléka következtében — a testváladékokkal érintkezve azonnal szolgáltatják az összes előzőekben említett előnyt.

Az anionos abszorbens gélképző anyag jelenléte előnyösen fokozza a kitozán anyagok szagszabályozási tulajdonságait. Általánosabban az anionos abszorbens gélképző anyag növeli a kitozán anyagok kationos tulajdonságait, ami megnövelt mikroba ellenes aktivitást, megnövelt abszorpciós aktivitást és megnövelt gél képzési tulajdonságokat eredményez. Bármilyen elmélethez való kötődés nélkül úgy véljük, hogy az abszorbens gélképző anyagok karboxicsoportjai protonozzák a kitozán anyagok aminocsoportjait, ezáltal a kitozán anyagok pozitív töltésű ammóniumcsoportjainak (-NH3⁺) számát és a kitozán anyagok kationos jellegét növelik.

A kitozán anyagoknak anionos abszorbens gélképző anyagokkal, előnyösen szintetikus abszorbens gélképző anyagokkal való együttes alkalmazása az abszorbens cikkekben javított testváladék abszorbeálási teljesítményt is biztosit, nemcsak víz, hanem különösen elektrolit-tartalmú folyadékok felé. Általánosabban ez a kombináció abszorbens cikkekben alkalmazva megnövelt folyadékkezelési tulajdonságokat biztosít, azaz nemcsak javított abszorp

75.460/BE • · * · 4 « · '· * t# ♦ W · ·» * p · ! « θ -·* ·*^· ·* ciós teljesítményt nyújt a víz és különösen elektrolit-tartalmú folyadékok felé, még nyomás alatti körülmények között is, hanem csökkenti az átnedvesedést (azaz csökkenti a folyadékszivárgást) és a fedőlap újranedvesedését.

Ά találmány előnyös megvalósításában a cikk kitozán sókat, előnyösen vízben oldódó kitozán sókat, előnyösen 50-90% közötti semlegesítési fokú anionos abszorbens gélképző anyaggal együtt tartalmaz, mind az optimális szagszabályozási tulajdonságok, mind a folyadékkezelési tulajdonságok biztosításához. Ezeket a tulajdonságokat előnyösen közvetlenül a cikk testváladékoknak való kitevésekor szolgáltatja, és a cikknek a felhasználó általi hosszú viselési idejéig tart. Bármilyen elmélethez való kötődés nélkül úgy véljük, hogy ezen előnyök annak következtében állanak fenn, hogy testváladékokkal való érintkezésnél a kitozán sók pozitív töltésű kationos csoportjainak nagyobb százalékai állnak rendelkezésre (a kitozán alapanyaghoz képest) , valamint az abszorbens gélképző anyag tulajdonságai tovább növelik a kitozán só pozitív töltésű csoportjainak százalékát, ezáltal fenntartanak minden előzőekben említett előnyt a cikk hosszú viselési ideje alatt.

A találmány tárgyát előnyösen eldobható abszorbens cikkek, például nadrágbélések, női betétek, inkontinencia betétek, pelenkák, tamponok, szeméremajkak közötti betétek, izzadási betétek, sebészeti betétek, emlőpárnák, humán vagy állati hulladékkezelő eszközök és hasonlók képezik. A találmány szerinti alkalmazásra megfelelő egyéb cikkek továbbá a testtel szembe vagy a test közelségébe helyezésre tervezett cikkek, például ruházat,

75.460/BE kötések, melegítőbetétek, pattanás-párnák, hűsítő párnák, nyomókötések, sebészeti betétek/kötések és hasonlók, testtisztítási cikkek, például impregnált törlőkendők/zsebkendők (például baba törlőkendők, női törlőkendők, intim higiénia), izzadság abszorbeálására való cikkek, például cipőbetétek, ingbetétek és hasonlók, és állatoknak való cikkek, például alom és hasonlók.

A WO99/61079 közzétételi számú szabadalmi leírás szagcsökkentést közöl termékeknél, például eldobható pelenkáknál és szoktató nadrágoknál, egészségügyi betéteknél és tamponoknál, a készítmények és anyagok, például természetesen előforduló polimerek, például kitozán vagy alginátok, és felületaktív anyagokkal kezelt szintetikus polimerek kellemetlen szagot abszorbeáló tulajdonságainak növelésére trigliceridek és poliglikozidok alkalmazásával .

A WO99/32697 közzétételi számú szabadalmi leírás azt közli, hogy a kitozán és kitin-alapú polimerek megnőtt mikroba ellenes aktivitást mutatnak, amikor hidrofób anyag, például polipropilén felületére felvisszük.

Egyéb hivatkozások, például a W096/20015, JP1182302 vagy JP620648 számú szabadalmi leírások, továbbá kitozán anyagoknak abszorbens cikkekben való alkalmazását közük.

Ezen hivatkozások egyike sem közöl olyan abszorbens cikkeket, amelyek kitozán anyagot anionos abszorbens gélképző anyaggal együtt tartalmaznak, nem beszélve az ezen kombinációval társuló szagszabályozási teljesítményről, javított folyadékabszorpció biztosítása mellett, különösen elektrolitokat tartalmazó folyadékok, például menzesz és vizelet esetében.

75.460/BE

A rajzok rövid ismertetése

A találmányt továbbá a mellékelt rajzokra hivatkozva közöljük:

Az 1. ábra fedőlappal, hátlappal és első és második szövetrétegeket tartalmazó abszorbens maggal rendelkező nadrágbélés keresztmetszeti nézetét szemlélteti, a kitozán anyagot és anionos abszorbens gélképző anyagot az első és második szövetréteg közé helyezve.

A 2. ábra fedőlappal, hátlappal és első és második szövetrétegeket tartalmazó abszorbens maggal rendelkező nadrágbélés keresztmetszeti nézetét szemlélteti, amelyben az abszorbens gélképző anyagot az első és második szövetréteg között eloszlatjuk, a kitozán anyagot pedig a második szövetréteg belső felületére alkalmazzuk.

A találmány tárgyát olyan cikk, előnyösen eldobható abszorbens cikk képezi, amely kitozán anyagot anionos abszorbens gélképző anyaggal együtt tartalmaz.

A találmány tárgyát képezi egy eljárás is, a testváladékokkal és/vagy testi folyadékokkal társuló szag szabályozására, amelyben az említett testváladékok és/vagy testi folyadékok kitozán anyagot anionos abszorbens gélképző anyaggal együtt tartalmazó szagszabályozó rendszerrel érintkeznek. A testi folyadékok/váladékok jellemzően a viselő testével szembehelyezett vagy melléhelyezett abszorbens cikkel érintkeznek, az említett cikk kitozán anyagot anionos abszorbens gélképző anyaggal együtt tartalmazó szagszabályozó rendszert tartalmaz.

„Cikk-en a leírás szerinti értelemben bármilyen háromdimen

75.460/BE ziós szilárd anyagot értünk, amely kitozán anyag és anionos abszorbens gélképző anyag megtartására képes. Az „eldobható kifejezést a leírásban olyan cikkek közlésére alkalmazzuk, amelyeket nem szándékozunk mosni vagy egyéb módon helyreállítani vagy abszorbens cikként újra felhasználni egyetlen alkalmazás után (azaz egyetlen alkalmazás után el szándékozzuk dobni, és előnyösen visszaforgatjuk, komposztáljuk vagy környezetvédelmileg kompatíbilis módon egyéb eljárással lerakjuk). A leírás szerinti értelemben az „abszorbens cikk kifejezés nagyon tág értelemben bármilyen eszköznek megfelel, amely folyadékokat és/vagy kiválasztott anyagokat, különösen testi folyadékokat/testváladékokat fogadni és/vagy abszorbeálni és/vagy megtartani képes.

A találmány szerinti előnyös cikkek olyan eldobható abszorbens cikkek, amelyeket a felhasználó testével érintkezőén viselésre és a testből kibocsátott folyadékok fogadására terveztünk, például nadrágbélések, egészségügyi betétek, menstruációs, inkontinencia betétek/párnák, pelenkák, tamponok, szeméremajkak közötti betétek/párnák, emlőpárnák, humán vagy állati hulladékirányító eszközök és hasonlók. A humán vizelet vagy bélsár irányító eszközök réssel és a rés körül peremmel rendelkeznek, a viselő urogenitális területéhez és/vagy végbélkörüli területéhez előnyösen ragasztós csatlakoztatáshoz. A találmányban való alkalmazásra megfelel bármilyen, a szakterületen ismert bélsár vagy vizelet irányító eszköz. Ilyen eszközöket közölnek például a WO 99/00094 — WO 99/00092 számú szabadalmi leírásokban. A találmány szerinti egyéb megfelelő cikkek a testtel szembe vagy a test közelségébe helyezésre tervezett cikkek, például ruházat,

75.460/BE kötések, melegítőbetétek, pattanás-párnák, hűsítő párnák, nyomókötések, sebészeti betétek/kötések és hasonlók, izzadság abszorbeálására való cikkek, például cipőbetétek, ingbetétek, izzadási párnák és hasonlók, test-tisztítási cikkek, például impregnált törlőkendők/zsebkendők (például baba törlőkendők, női törlőkendők, intim higiénia) és hasonlók, és állatokhoz való cikkek, például almok és hasonlók.

Kitozán anyagok

Ά találmány szerint a cikkek alapvető komponensként kitozán anyagot vagy azok keverékét tartalmazzák.

„Kitozán anyag-on a leírásban kitozánokat, módosított kitozánokat, térhálósított kitozánokat és kitozán sókat értünk.

A kitozán a kitin részlegesen vagy teljesen dezacetilezett, természetesen előforduló formája. A kitozán valójában, szokásosan kitin [poli-β(1,4)-N-acetil-D-glükóz-amin] dezacetilezésével előállított amino-poliszacharid.

A kitin széles körben előfordul a természetben, például a gombák sejtfalában és a rovarok és rákfélék kemény héjában. Az apró tengeri rák, homár, és tengeri rák tengeri élelmiszeriparok hulladéka jellemzően körülbelül 10—15% kitint tartalmaz, és könnyen hozzáférhető anyagforrás. A kitin természetes állapotban általában csak például rákfélék páncéljából vagy mészvázaiból (tendon) származó kis pelyhekben vagy rövid szálas anyagként fordul elő. Általában nem létezik olyan forrás, mint a cellulózos anyagoknál a gyapot, amely alkalmazható formájú cikkeket képez oldás és újra kicsapás vagy renaturálás nélkül.

A kitin még pontosabban mukopoliszacharid, a következő álta

75.460/BE lános képletű poli(N-acetil-D-glükóz-amin):

amely képletben x a polimerizációs fokot képviseli. Bár x értékét nem tudjuk pontosan meghatározni, úgy véljük, hogy közönségesen x értéke körülbelül 30-50000 közötti.

A kitozán nem egyetlen definiált kémiai egység, hanem a gyártási körülményektől függően változó összetételű. Ezzel azonosan definiálhatjuk, mint oldható aminsók képzéséhez eléggé dezacetilezett kitint. A kitozán D-glükóz-amin β-(1,4)-poliszacharidja, és szerkezetileg a cellulózhoz hasonló annak kivételével, hogy a cellulózban levő C-2 hidroxicsoportot a kitozánban primer aminocsoporttal helyettesítjük. A szabad amincsoportok nagy száma a kitozánt gyenge polimer bázissá teszi. A kitozán-oldatok általában nagyon viszkózusak, a természetes mézgákra emlékeztetnek.

A találmányban alkalmazott kitozán megfelelő módon viszonylag tiszta forma. A kitint általában porrá őrlik és szerves savval, például ecetsavval, demineralizálják. A fehérjéket és lipideket azután bázissal, például nátrium-hidroxidos kezeléssel eltávolítják, ezt a kitinnek tömény bázissal, például 40%-os nátrium-hidroxid-oldattal való dezacetilezése követi. A képződött kitozánt a kívánt pH érték eléréséig vízzel mossák.

A kitozán tulajdonságai polielektrolit és polimer szénhidrát

75.460/BE jellegével kapcsolatosak. így általában vízben, lúg-oldatokban körülbelül 6,5 pH érték felett, vagy szerves oldószerekben oldhatatlanok. Általában könnyen oldódnak szerves savak, például hangyasav, esetsav, borkősav, glikolsav, tej sav és citromsav híg oldataiban és híg ásványi savakban is, kivéve például a kénsavat. Általában a kitozán oldásához szükséges savmennyiség körülbelül sztöchiometrikus arányban áll az aminosavakkal. Mivel a kitozánban jelenlevő aminocsoportok pKa értéke 6,0 és 7,0 közötti, azok nagyon híg savakban, sőt semleges körülményekhez közel protonozódhatnak, ez a biopolimert kationos természetűvé teszi. A kitozán sok előnyének alapja ez a kationos természet. A kitozán anyagot valójában nagy töltéssűrűségű lineáris polielektrolitnak tartjuk, amely kölcsönhatásba léphet negatív felületekkel, például fehérjékkel (például zavarja a mikroorganizmusok fehérje falszerkezetét, ezáltal mikroba ellenes szerként működik, és/vagy a testi folyadékokban, például menzeszben, jelenlevő fehérjékkel reagál, ezáltal az ilyen folyadéknál gélképző szerként működik) vagy anionos gélképző anyagokkal, ezáltal tovább növeli a kitozán anyagok vagy hasonló anionos sók kationos tulajdonságait, ezáltal csökkenti a só mérgezési hatást, és így kitűnő abszorpciós tulajdonságokat biztosít még elektrolit-tartalmú oldatok, például menzesz vagy laktációs folyadék jelenlétében is.

A találmányban való alkalmazásra előnyös kitozán anyagok 75%-nál nagyobb, előnyösen körülbelül 80-100% közötti, előnyösebben 90-100% közötti és legelőnyösebben körülbelül 95-100% közötti átlagos dezacetilezési (D.A.) fokúak. A dezacetilezési fok a dezacetilezett aminocsoportok számának felel meg. Ez a tulaj

75.460/BE donság közvetlenül az ezen biopolimerben létező, szerkezetét, oldhatóságát és végül reakcióképességét befolyásoló hidrogénkötéssel kapcsolatos. A dezacetileződés mértékét titrálással, festék adszorpcióval, ultraibolya-látható fény, infravörös és mágneses magrezonancia spektroszkópiával meghatározhatjuk.

A dezacetilezés foka befolyásolja a kitozán kationos tulajdonságait. A dezacetilezési fok növelésével a kitozán anyag kationos jellege, és igy mikroba ellenes hatása, abszorbeáló képessége és gélképző képessége nő.

A találmányban való alkalmazásra megfelelő kitozán anyagok mind vízben oldódó, mind vízben oldhatatlan kitozán anyagok. A leírás szerinti értelemben az anyagot akkor tartjuk vízben oldódónak, amikor vízfeleslegben lényegében tiszta és stabil oldatot képezve oldódik, ezáltal elveszíti kezdeti szemcsés formáját és alapvetően molekulárisán diszpergálttá válik az egész vizes oldatban. A találmányban való alkalmazásra előnyös kitozán anyagok vízben oldódnak, azaz legalább 0,5 g, és előnyösen legalább 1 g kitozán anyag oldódik 100 g vízben 25°C-on és 1,013.10² kPa nyomáson. Az adott vegyület „oldhatóságán a leírásban az említett vegyületnek ionmentesített vízben 25°C-on és 1,013.10² kPa nyomáson, kicsapódás nélkül oldódó mennyiségét értjük.

Általános szabályként a kitozán anyagok mentesek lényeges mértékű térhálósítástól, mivel a térhálósítás a kitozán anyagokat vízben oldhatatlanná teszi.

A vízben oldódó kitozán anyagok a leírás szerinti értelemben előnyösek, mivel aktívabbak a testváladékban jelenlevő és oldódó legtöbb szagos vegyület szagszabályozása vonatkozásában. Az 75.460/BE ilyen vízben oldódó kitozán anyagok valóban rendelkeznek a vízben oldódó kellemetlen szagú komponensek, például rövid láncú savak, (például vaj sav) vagy kis molekulatömegű alkoholok (például etanol) abszorbeálásának és/vagy elektrosztatikus zavarásának képességével.

A kitozán anyagok (azaz a kitozán és kitozán sók, módosított kitozánok és térhálósított kitozánok) általában széles molekulatömeg tartományúak. A találmányban való alkalmazásra megfelelő széles molekulatömeg tartományú kitozán anyagok molekulatömege 1000-10000000 g/g mól és előnyösebben 2000-1000000 g/g mól közötti tartományban található. A molekulatömeg tömeg szerinti átlagos molekulatömeget jelent. A kitozán anyagok tömeg szerinti átlagos molekulatömegének meghatározására való eljárások a szakemberek előtt ismertek. Jellemző eljárások például a fényszórás, belső viszkozitás és gél-diffúziós kromatográfia. A kitozán anyag molekulatömegét általában a legkézenfekvőbb a Brookfield viszkoziméterrel 25°C-on, 1,0 tömeg%-os vizes oldatban mért viszkozitásában kifejezve megadni. Közönségesen a kitozán anyag viszkozitását indirekt módon, a megfelelő kitozán só viszkozitásának, például 1,0 tömeg%-os ecetsavas vizes oldat alkalmazásával mérjük. A találmányban való alkalmazásra megfelelő kitozán anyagok alkalmasan 1,0 tömeg%-os vizes oldatban, 25°C-on körülbelül 1-80000 mPa.s közötti, előnyösebben körülbelül 30-10000 mPa.s közötti, még előnyösebben körülbelül 50-1000 mPa.s közötti és legelőnyösebben körülbelül 100-500 mPa.s közötti viszkozitásúak.

A kitozán anyagok pH értéke a kitozán anyagok előállítási módjától függ. A találmányban való alkalmazásra előnyös kitozán 75.460/BE anyagok jellemzően 3-6 közötti, előnyösebben 4-5,5 közötti és még előnyösebben 4,5-5,5 közötti, savas pH értékkel rendelkeznek. Nagyon előnyös az 5 körüli pH érték, amely a bőr pH értékének felel meg. A kitozán anyag pH értéke a leírás szerinti értelemben az 1%-os kitozán oldat (1 g kitozán anyag 100 g desztillált vízben oldva) pH-mérővel mért pH értékét jelenti.

Savasabb pH érték alkalmazásával a kitozán anyagok kationos jellege, és így mikroba ellenes tulajdonságai, abszorbeáló képessége és gélképző képessége nő. A túl nagy savasság azonban káros a bőr épségére. így a találmányban nagyon előnyös a 4,5-5,5 közötti pH értékű kitozán anyagok alkalmazása, ezáltal az egyik oldalon a legjobb szagszabályozási és folyadékkezelési tulajdonságok közötti kompromisszumot, a másikon pedig bőr kompatibilitást hordoznak.

A találmányban való alkalmazásra különösen megfelelő kitozán anyagok kitozán sók, különösen vízben oldódó kitozán sók. A kitozán sók mikroba ellenes tulajdonságai, abszorbeáló képessége és gélképző képessége a testváladékoknak való kitétel után azonnal rendelkezésre áll. Kitozán sók képzésére egy sor savat alkalmazhatunk. Az alkalmazható, vízben oldódó vagy vízben részlegesen oldódó savak eléggé savasak a kitozán ammóniumsójának képzéséhez, és mégsem kellően savasak a kitozán hidrolízisének kiváltásához, és a kitozán reakcióképes helyeinek protonozásához elégséges mennyiségben vannak jelen.

Az előnyös savak a következő általános képletnek:

R—(COOH)_n r amely képletben

75.460/BE n értéke 1 vagy 2 vagy 3, és

R jelentése szénből, hidrogénből és adott esetben legalább egy szénatomból, nitrogénatomból és kénatomból álló egy vagy kétértékű szerves csoport, vagy R jelentése egyszerűen hidroxicsoport.

Előnyös savak a szénatomból, nitrogénatomból és nitrogénatomból álló mono- és dikarbonsavak (amelyeket a leírásban aminosavaknak is nevezünk). Az ilyen savak nagyon kívánatosak a találmányban, mivel biológiailag elfogadhatók az emberi testtel szemben vagy az emberi test mellett való alkalmazásra. Szemléltetésre szolgáló savak az előzőekben említetteken kívül, többek között a citromsav, hangyasav, ecetsav, N-acetil-glicin, acetil-szalicilsav, fumársav, glikolsav, imino-diecetsav, itakonsav, tej sav, maleinsav, almasav, nikotinsav, 2-pirrolidon-5-karbonsav, szalicilsav, szukcinamidsav, borostyánkősav, aszkorbinsav, aszparaginsav, glutaminsav, glutársav, malonsav, piroszőlősav, szulfonil-diecetsav, benzoesav, epoxi-borostyánkősav, adipinsav, tio-diecetsav és tioglikolsav. Ezen savak bármelyikének kitozánnal való reakciójából képződött bármilyen kitozán só megfelelő a találmányban való alkalmazásra.

Szervetlen savval képzett kitozán sók például a kitozán-hidroklorid, kitozán-hidrobromid, kitozán-foszfát, kitozánszulfonát, kitozán-klór-szulfonát és ezek keverékei, de nem korlátozódnak ezekre. Szerves savval képzett kitozán sók például a kitozán-formiét, kitozán-acetát, kitozán-laktát, kitozánglikolát, kitozán-malonát, kitozán-epoxi-szukcinát, kitozánbenzoát, kitozán-adipát, kitozán-citrát, kitozán-szalicilát,

75.460/BE kitozán-propionát, kitozán-nitrilo-triacetát, kitozán-itakonát, kitozán-hidroxi-acetát, kitozán-butirát, kitozán-izobutirát, kitozán-akrilát és ezek keverékei, de nem korlátozódnak ezekre. Savkeverékek — beleértve mind szervetlen, mind szerves savakat — alkalmazásával képzett kitozán só szintén megfelelő.

A találmányban alkalmazásra nagyon előnyös kitozán sók a kitozánnak aminosavval való reagáltatásával képzett sók. Az aminosavak mind savas, mind amino funkciós-csoportot tartalmazó molekulák. Az aminosavak alkalmazása nagyon előnyös, mert ezek a sók a bőrrel kompatibilisebbek. Valójában az aminosavak zöme természetes módon jelen van a bőrön. A pirrolidonkarbonsav kitozán sói hatékony nedvesítőszerek, és a bőrt nem irritálják.

A találmányban alkalmazható aminosavak lineáris és/vagy gyűrűs aminosavak. A találmányban alkalmazható aminosavak például az alanin, valin, leucin, izoleucin, prolin, fenilalanin, triptofán, metionin, glicin, szerin, cisztein, tirozin, aszparagin, glutamin, aszparaginsav, glutaminsav, lizin, arginin, hisztidin, hidroxi-prolin és hasonlók, de nem korlátozódnak ezekre, különösen megfelelő gyűrűs aminosav például a pirrolidonkarbonsav, amely a következő képletű 2-pirrolidinonkarbonsav:

H2C—CH2 / \ o

0=^C\

I* \>H H

Hivatkozunk a WO98/07618 közzétételi számú szabadalmi leírásra, amely részletesen közöl eljárásokat az ilyen kitozán sók előállítására.

75.460/BE

A találmányban való alkalmazásra megfelelő egyéb kitozán anyagok a térhálósított kitozánok és a módosított kitozánok.

A találmányban való alkalmazásra megfelelő térhálósító szerek legalább két funkciós-csoporttal vagy a kitozán anyagokon elhelyezkedő aktív csoportokkal reagálni képes funkciós-csoportokkal rendelkeznek. Ilyen aktív csoportok a karbonsav- (-COOH), amino- (-NH2) vagy hidroxi- (-OH) csoportok, de nem korlátozódnak ezekre. Ilyen megfelelő térhálósító szerek például a diaminok, poliaminok, diolok, poliolok, dikarbonsavak, polikarbonsavak, aminokarbonsavak, amino-polikarbonsavak, polioxidok és hasonlók, de nem korlátozódnak ezekre. A térhálósító szernek a kitozán oldatba bevitelének egyik módja az oldatkészítés alatt a kitozánnak a térhálósító szerrel való összekeverése. Másik megfelelő térhálósító szer kettőnél több pozitív töltésű fémiont, például kalcium(2+)-, alumínium(3+)-, vas(3+)-, cézium(3+)-, céziumot)-, titán(4+)-, cirkónium(4+)- és króm(3+)-iont tartalmaz. Mivel a kitozánon levő kationok mikroba ellenes tulajdonságokkal rendelkeznek, a találmányban előnyös, ha nem alkalmazunk a kationokkal reagáló térhálósító szert, amennyiben rendelkezésre áll alternatív térhálósító szer.

A találmány térhálósító szert alkalmazó megvalósításában, a térhálósító szer megfelelő mennyisége a térhálósított kitozán előállításához alkalmazott kitozán teljes száraz tömegére vonatkoztatva 0,001-30 tömeg% közötti, előnyösebben 0,02-20 tömeg% közötti, még előnyösebben 0,05-10 tömeg% közötti és legelőnyösebben 0,1-5 tömeg% közötti.

A találmányban alkalmazható módosított kitozánok bármilyen

75.460/BE kitozánok, amelyeknél a glükán láncok függő csoportokat hordoznak. Ilyen módosított kitozánok például a (karboxi-metil)-kitozán, (metil-pirrolidon)-kitozán, glikol-kitozán és hasonlók. A (metil-pirrolidon)-kitozánt például a leírásban hivatkozásként tekintett US 5,378,472 számú szabadalmi iratban közük. Vízben oldódó glikol-kitozánt és (karboxi-metil)-kitozánt például a leírásban hivatkozásként tekintett WO 87/07618 számú szabadalmi iratban közölnek.

A találmányban való alkalmazásra különösen megfelelő módosított kitozánok a vízben oldódó kovalensen kötött kitozán származékok vagy a kitozán sójának elektrofil szerves reagensekkel érintkeztetésével nyert ionosán kötött kitozán származékok. Ilyen vízben oldódó kitozán származékokat az EP-A-737,692 számú szabadalmi iratban közölnek, amelyet a leírásban hivatkozásként tekintünk.

A kitozán származékok előállítására alkalmazható megfelelő elektrofil szerves reagensek molekulánként 2-18 vagy több szénatomosak, és jellemzően molekulánként 2-10 szénatomosak. Ezenkívül az elektrofil szerves reagensek reakcióképes, azaz nukleofil csoporttal kovalens kötés képzésére képes, csoportokat tartalmaznak. Jellemző elektrofil szerves reagensek például az etilén-oxid, propilén-oxid, butilén-oxid, glicidol, 3-klór-l,2-propándiol, metil-klorid, etil-klorid, izatoinanhidrid, borostyánkősavanhidrid, oktenil-borostyánkősavanhidrid, ecetsavanhidrid, γ-butirolakton, b-propiolakton, 1,3-propánszulfon, akrilamid, glicidil-trimetil-ammónium-klorid, glicidil-dimetil-alkil-ammónium-klorid, például lauril-nátrium-klór-szulfonát, dimetil

75.460/BE

-szulfát, nátrium-klrór-etánszulfonát, monoklr-ecetsav, alkil-fenil-glicidil-éterek, glicidil-trimetoxi-szilánok, 2-epoxi-dodekán. Az elektrofíl szerves reagens egyik előnyös csoportja azokat az elektrofil szerves reagenseket tartalmazza, amelyek egy epoxicsoportot, legalább egy savcsoportot, előnyösen disavcsoportot tartalmaznak, és molekulánként 3-18, előnyösen 3-6 szénatomosak. Egyéb előnyös elektrofil szerves reagensek a cisz elektrofil szerves reagensek és a transz elektrofil szerves reagensek, a cisz elektrofil szerves reagensek különösen előnyösek. Az elektrofil szerves reagens akár a kitozán szabad amincsoportjaival, akár derivatizálatlan hidroxicsoportjaival reagálhat. Ismert, hogy a kitozán amin funkciós-csoportját általában erősebb nukleofil helynek tartják, mint a hidroxicsoportokat. Következésképpen a gyengébb elektrofil csoportok hajlamosak a kitozán amincsoportjaival gyorsabban reagálni, mint a kitozán hidroxicsoportjaival.

Előnyösen a kitozán származék kívánt tulajdonságainak, nevezetesen vízben való oldhatósági tulajdonságainak eléréséhez az elekrofil szerves reagens hatékony mennyiségét a kitozánra szubsztituáljuk. Jellemzően a találmányban való alkalmazásra megfelelő kitozán származékok (módosított kitozán) moláris szubsztitúciója 0,03-10 mól elektrofil szerves reagens/glükóz-amin monomer egység. A moláris szubsztitúció kifejezés (MS) a kitozánra glükóz-amin monomer egységenként szubsztituált elektrofil szerves reagens mólokat jelenti.

Ezenkívül továbbá előállíthatunk olyan módosított kitozánt, amely az elektrofil szerves reagens csoportokon kívül egyéb

75.460/BE szubsztituens csoportokat, például hidroxi-alkil-étercsoportot (például hidroxi-etil- vagy hidroxi-propil-étercsoportokat), karboxi-alkil-étercsoportokat (például karboxi-metil-csoportot), amidcsoportokat (például szukcinilcsoportokat) , észtercsoportokat (például acetátcsoportokat) vagy aminocsoportokat {például 3-[(trimetil-ammónium)-klorid]—2-(hidroxi-propil)- vagy 3-[(dimetil-oktadecil-ammónium)-klorid]—2-(hidroxi-propil)-étercsoportokat} tartalmaz. Ezen egyéb szubsztituens csoportokat az elektrofil szerves reagenssel való reakciót megelőzően vagy azt követően vihetjük be, vagy a kitozán sónak az elektrofil szerves reagenssel és egyéb derivatizáló reagenssel való reakciójával egy időben vihetjük be.

Az ilyen kovalensen kötött kitozán származékokat jellemzően olyan eljárással nyerhetjük, amely a következő műveleteket tartalmazza: (a) szabad aminocsoportokat tartalmazó semlegesített kitozán képzésére a kitozán sóknak (a leírásban előzőekben közölt sók bármelyikének) vizes kausztikus anyag hatékony mennyiségével diszpergálását, (b) az elektrofil szerves reagensnek a szuszpenzióba vitelét és (c) a szuszpenziónak olyan hőmérsékleten és ideig tartását, amely kovalensen kötött kitozán származék képzésére és a kovalensen kötött kitozánnak a vizes közegben oldására, az elektrofil szerves reagensnek a kitozánra való szubsztituálását hatékonyan elősegíti. A kitozán származékokat bármelyik só formából, azaz ionosán kötött vagy a kovalensen kötött formából előállíthatjuk. Az ilyen kitozán származékok előállítására szolgáló eljárásokat részletesen közölnek a leírásban hivatkozásként tekintett EP-A-737,692 számú szabadalmi iratban.

75.460/BE

Megfelelő kitozánok a kereskedelemben számos kereskedőtől beszerezhetők. A Kereskedelemben kapható kitozán anyagok például beszerezhetők például a Vansdon Company-tól. A találmányban való alkalmazásra előnyös kitozán só a kitozán-pirrolidon-karboxilát (amelyet kitozónium-pirrolidon-karboxilátnak is neveznek), amely 85%-nál nagyobb dezacetilezési fokú, 1%-os oldhatóságú vízben (1 g oldódik 100 g desztillált vízben, 25°C-on és l,013xl0² kPa nyomáson), 4,5 pH értékű és 0,1-0,3 Pa.s viszkozitású. Ennélfogva a kitozónium-pirrolidon-karboxilát a kereskedelemben Kytamer® PC márkanéven beszerezhető az Amerchol Corporation-től.

A cikkek, például eldobható abszorbens cikkek jellemzően 0,5-500 gm^-2, előnyösen 1-200 gm^-2, előnyösebben 3-100 gm^-2 és legelőnyösebben 4-50 gm^-2 mennyiségben tartalmaznak kitozán anyagot vagy azok keverékét.

Anionos abszorbens gélképző anyagok

A találmány szerint a cikkek alapvető komponensként anionos abszorbens gélképző anyagot (amelyet „szuperszorber-nek is neveznek) tartalmaznak.

Anionos abszorbens gélképző anyagokon a leírásban olyan abszorbens gélképző anyagokat értünk, amelyek túlnyomóan negatív töltésűek. Ezen abszorbens gélképző anyagok bármilyen szuperabszorbens tulajdonságokkal rendelkező anyagok lehetnek, amelyekben a funkciós-csoportok anionosak, nevezetesen szulfoncsoportok, szulfátcsoportok, foszfátcsoportok vagy karboxicsoportok. A funkciós-csoportok előnyösen karboxicsoportok. A találmányban való alkalmazásra különösen előnyös anionos abszorbens gélképző anyagok szintetikus anionos abszorbens gélképző anya

75.460/BE gok. A szintetikus anionos abszorbens gélképző anyagok azért előnyösek a találmányban, mivel ugyanabban az abszorbens cikkben alkalmazva nagyobb szag- és folyadékabszorpciós teljesítményt szolgáltatnak még nyomás alatt is, mint a természetes anionos abszorbens gélképző anyagokkal, például anionos poliszacharidokkal társuló abszorpciós teljesítmény.

A funkciós-csoportokat általában kissé térhálósított akril alap-polimerhez csatlakoztatjuk. Az alap-polimer például poliakrilamid, poli(vinil-alkohol), etilén-maleinsavanhidrid kopolimer, polivinil-éter, poli(vinilszulfonsav), poliakrilsav, poli (vinil-pirrolidon) és poli(vinil-morfolin) lehet. Ezen monomerek kopolimereit szintén alkalmazhatjuk. Jellemző alap-polimerek a térhálósított poliakrilátok, hidrolizált akrilnitril ojtott keményítő, keményítő-poliakrilátok és izobutilén-maleinsavanhidrid kopolimerek.

Az ilyen anyagok vízzel (például vizelettel, vérrel és hasonlókkal) érintkezve hidrogéleket képeznek. A hidrogélt képző abszorbens gélképző anyag egyik nagyon előnyös típusa polisavakon, különösen poliakrilsavon alapul. Az ilyen típusú hidrogélt képző polimer anyagok azok, amelyek folyékony anyagokkal (azaz folyadékokkal), például vízzel vagy testváladékokkal érintkezve, felszívják az ilyen folyadékokat, és ezáltal hidrogéleket képeznek. Ezek az abszorbens gélképző anyagok általában polimerizálható, telítetlen, savtartalmú monomerekből előállított, lényegében vízben oldhatatlan, kissé térhálósított, részlegesen semlegesített, hidrogélt képző anyagokat tartalmaznak. Az ilyen anyagokban a telítetlen, savtartalmú monomerekből kép

75.460/BE zett polimer komponens a teljes gélképző anyagot tartalmazhatja, vagy polimer csoportok egyéb típusaira, például keményítőre vagy cellulózra ojtott lehet. Az akrilsav ojtott keményítő anyagok az utóbbi típusúak. így az előnyös abszorbens gélképző anyagok hidrolizált akrilnitril ojtott keményítő, akrilsav ojtott keményítő, poliakrilátok, maleinsavanhidrid-alapú kopolimerek és ezek kombinációi. Különösen előnyös anionos abszorbens gélképző anyagok a poliakrilátok és az akrilsav ojtott keményítő.

Akármilyen az előnyös abszorbens gélképző anyagok polimer komponenseinek természete, az ilyen anyagok általában kissé térhálósítottak. A térhálósítás ezen előnyös hidrogélt képző abszorbens anyagoknak lényegében vízben oldhatatlanná tételét szolgálja, és a térhálósítás részben meghatározza a géltérfogatot és az ezekből képzett hidrogélek extrahálható polimer tulajdonságait. A megfelelő térhálósító szerek a szakterületen ismertek, és például (1) legalább két polimerizálható kettőskötéssel rendelkező vegyületek; (2) legalább egy polimerizálható kettőskötéssel és legalább egy, a savtartalmú monomer anyaggal reakcióképes funkciós-csoporttal rendelkező vegyületek; (3) legalább két, a savtartalmú monomer anyaggal reakcióképes funkciós-csoporttal rendelkező vegyületek; és (4) többértékű fémvegyületek, amelyek ionos keresztkötéseket tudnak képezni. Az előző típusú térhálósító szereket részletesebben közlik az U.S.P. 4,076,663 számú szabadalmi leírásban. Előnyös térhálósító szerek a telítetlen mono- vagy polikarbonsavaknak poliolokkal képzett divagy poliészterek, a biszakrilamidok és a di- vagy triallil-aminok. Különösen előnyös térhálósító szerek az N,N'-metilén75.460/BE

-biszakrilamid, trimetilol-propán-triakrilát és triallil-amin. A térhálósító szer általában az előnyös anyagoknak körülbelül 0,001-5 mól%-a. Előnyösebben a térhálósító szer a találmányban alkalmazott gélképző anyagoknak körülbelül 0,01-3 mól%-a.

Azok a találmányban alkalmazott előnyös gélképző anyagok, amelyek viszonylag nagy kapacitásúak az abszorbens cikkekben számításba jöhető folyadékok felszívására; ezt a kapacitást mennyiségileg az említett abszorbens gélképző anyagok „gél-térfogata-ként hívjuk. A gél-térfogatot bármilyen adott abszorbens gélképző anyag pufferrel abszorbeált szintetikus vizelet mennyiségében kifejezve határozhatjuk meg, és szintetikus vizelet g/gélképző anyag g-ként írjuk elő.

A gél-térfogatot meghatározhatjuk szintetikus vizeletben (lásd a későbbiekben az U.S.P. 4,654,039 számú, 32,649 számú újra érvénybe helyezett szabadalmi leírást), a vizsgálandó száraz abszorbens gélképző anyagból körülbelül 0,1-0,2 résznek körülbelül 20 rész szintetikus vizelettel képzett szuszpenziójával. Ezt a szuszpenziót finoman keverve körülbelül 1 órán át, duzzadási egyensúly eléréséig, környezeti hőmérsékleten tartjuk. A gél-térfogatot (szintetikus vizelet g/abszorbens gélképző anyag g) azután a szuszpenzióban levő gélképző anyag tömegfrakciójából, és a képződött hidrogélből kizárt folyadéknak a szuszpenzió teljes térfogatára vonatkoztatott arányából számítjuk ki. A találmányban alkalmazható előnyös gélképző anyagok gél-térfogata körülbelül 20-70 g, előnyösebben körülbelül 30-60 g szintetikus vizelet/abszorbens gélképző anyag g.

A legelőnyösebb abszorbens gélképző anyagok másik sajátossá

75.460/BE ga az említett anyagokban jelenlevő extrahálható polimer mennyiségekkel kapcsolatos. Az extrahálható polimer mennyiségeket az előnyös abszorbens gélképző anyagmintának szintetikus vizelet oldattal extrakciós egyensúly eléréséhez szükséges, eléggé hosszú ideig (például legalább 16 órán át) való érintkeztetésével, azután a képződött hidrogélnek a felülúszó folyadékról való szűrésével és végül azután a szűrlet polimer tartalmának megállapításával meghatározhatjuk. A találmány szerinti előnyös abszorbens gélképző anyag pufferek extrahálható polimer tartalmának meghatározására alkalmazott sajátos eljárásokat az U.S.P. 4,654,039 számú, 32,649 számú újra érvénybe helyezett szabadalmi leírásban közlik. A találmány szerinti abszorbens cikkekben különösen alkalmazható abszorbens gélképző anyagok azok, amelyek egyensúlyi extrahálható anyagtartalma szintetikus vizeletben legfeljebb körülbelül 17%, előnyösen legfeljebb körülbelül 10% az abszorbens gélképző anyag tömegére vonatkoztatva.

Az előnyös, kissé térhálósított, hidrogélt formáló polimer gélképző anyagokat előnyösen részlegesen semlegesített formájukban alkalmazzuk. A leírásban közölt célokra olyan anyagokat tartunk részlegesen semlegesítettnek, amelyekben a polimer képzésére alkalmazott monomereknek legalább 25 mól%-a olyan savcsoportot tartalmazó monomer, amelyet sót formáló kationnal semlegesítettünk. Megfelelő sót formáló kationok az alkálifém, ammonium, szubsztituált ammonium ionok és aminok. A hasznosított összes monomernek ez a semlegesített, savcsoportot tartalmazó monomer %-a a leírásban „a semlegesítési foknak felel meg. A kereskedelemben beszerezhető anionos abszorbens gélképző anyagok jellem

75.460/BE zően mintegy 25-90% közötti semlegesítési fokúak. A találmányban való alkalmazásra nagyon előnyös anionos abszorbens gélképző anyagok semlegesítési foka 50—90% közötti, és legelőnyösebben 60-85% közötti.

A leírásban előzőekben közölt abszorbens gélképző anyagokat jellemzően különálló részecskék formájában alkalmazzuk. Az ilyen abszorbens gélképző anyagok bármilyen kívánt alakúak, például gömb vagy félgömb alakúak, kocka alakúak, soklapú pálcaszerű alakzatok, stb. lehetnek. A nagy legnagyobb dimenzió/legkisebb dimenzió arányú alakzatok, például tűk és pelyhek, szintén számításba jönnek a találmányban való alkalmazásnál. Az abszorbens gélképző anyag részecske agglomerátumokat is alkalmazhatjuk.

Az abszorbens gélképző anyagrészecskék mérete széles tartományban változhat. Az ipari higiénia miatt a körülbelül 30 pm-nél kisebb átlagos részecskeméretek kevésbé kívánatosak. A körülbelül 2 mm-nél nagyobb legkisebb méretű részecskék is homokosság érzetét keltik az abszorbens cikkben, amely a fogyasztó esztétikai szempontjából nem kívánatos. Továbbá a folyadék abszorpció mértékét is befolyásolja a részecskeméret. A találmányban való alkalmazásra előnyös lényegében minden abszorbens gélképző anyag, amelynek részecskemérete körülbelül 30 pm és körülbelül 2 mm közötti. A „részecskeméret a leírás szerinti értelemben az egyes részecskék legkisebb dimenziójának mért átlagát jelenti.

Az abszorbens cikkben alkalmazott abszorbens gélképző anyagmennyiség jellemzően 0,5-500 gm“² közötti, előnyösen 1-250 gm“² közötti, előnyösebben 7-150 gm^-2 közötti és legelőnyösebben 10-85 gm~² közötti.

75.460/BE

A találmány azon a megállapításon alapul, hogy a kitozán anyag tetejére abszorbens gélképző anyag adagolása javított szagszabályozási teljesítményt eredményez a kellemetlen szagú komponensek széles tartományában. Bármilyen elmélethez kötődés nélkül úgy véljük, hogy ez főleg az anionos abszorbens gélképző anyagnak a kitozán anyag kationos sajátosságait növelő képességének következménye, ahogyan a leírásban az előzőekben már közöltük.

Az anionos abszorbens gélképző anyagoknak, nevezetesen a szintetikus anionos abszorbens gélképző anyagoknak (jellemzően a 25-90% közötti semlegesítési fokúaknak) előnyös egyesítése a kitozán anyagokkal, együtt javított abszorpciós képességet eredményez nemcsak vízzel szemben, hanem elektrolitokat tartalmazó oldatokkal szemben is, ahogyan a leírásban közöljük. A találmány előnyös megvalósításában, ahol mind az anionos abszorbens gélképző anyag, mind a kitozán anyag só formájában van jelen (szerkezetükben nagy százalékban tartalmaznak töltéssel rendelkező csoportokat), jellemzőbben az említett javított abszorpciós kapacitás azonnal rendelkezésre áll, miután a két anyag keverékét elektrolitot tartalmazó oldatok hatásának tesszük ki, és a viselő által a cikk hosszú viselési ideje alatt tart.

Bár nem kívánunk semmilyen sajátos elmélethez kötődni, úgy véljük, hogy a javított szívóképesség a következő tények következménye :

• Mind a kitozán anyagok, mind az anionos abszorbens gélképző anyagok só formájában vannak, ebben a formában működnek folyadék abszorbensként.

• A só mérgezési hatás csökken, a kationos kitozán anyagnak

75.460/BE • V -·- ·«.· **** a testváladékkal érintkező anionos molekulákat megkötő kapacitása következtében (ionmentesítő hatás).

• Továbbá, anionos abszorbens gélképző anyagok, nevezetesen szintetikus anionos abszorbens gélképző anyagok alkalmazása, (amelyek jellemzően 25-90% közötti semlegesítési fokúak) a kitozán anyagok (előnyösen kitozán sók) tetején, az abszorbens cikkben javított abszorpció kapacitást eredményez terhelési körülmények között, csökkenti az újranedvesedést és átnedvesedést, és ennélfogva javítja a kényelmet, ahogyan a leírásban közöljük.

A találmány szerinti előnyös megvalósításban a kitozán anyag és az anionos abszorbens gélképző anyag az abszorbens cikkben 10:1 — 1:10 közötti, előnyösen 5:1 — 1:5 közötti, előnyösebben 3:1 — 1:3 közötti és legelőnyösebben 2:1 — 1:2 közötti kitozán anyag/abszorbens gélképző anyag arányban van jelen.

Ezek az arányok a találmányban előnyösek, mivel ezen arány tartományokon belül kapunk optimális teljesítményt mind a szagszabályozásra, mind a folyadékkezelési/abszorpciós tulajdonságokra. Valóban, ezen tartományon kívül működve az anionos abszorbens gélképző anyag felesleg (azaz l:10-nél nagyobb kitozán anyag/anionos abszorbens gélképző anyag arány) esetében kedvez a megnőtt folyadékabszorpciós teljesítménynek, csökkent gélt blokkoló hatással, de korlátoltabb szagszabályozási teljesítménnyel. Az anionos abszorbens gélképző anyag jelenlétének további növelése valójában csökkenti a testváladék érintkezését a kitozán anyaggal, így csökkenti szagszabályozási teljesítményét. Másrészt ezen a tartományon kívül működve, a kitozán felesleg (azaz

75.460/BE •·Μ

10:l-nél nagyobb kitozán anyag/anionos abszorbens gélképző anyag arány) kedvez a megnőtt szagszabályozási teljesítménynek (mivel nő a mikroorganizmusoknak és táplálékaiknak érintkezése a kitozán anyagokkal), nő a gélt blokkoló hatás is. A kitozán anyag valóban rendkívül nagy duzzadóképességű, a duzzadási idő körülbelül 5 másodperces tartományban van, amely korlát rétegek képződését eredményezi, ezáltal gátolja a keresztülszivárgást. Egymást követő folyadék kibocsátásoknál azonban a kitozán anyag gyors duzzadásából nyert ezen korlátok hátrányosak, mert megakadályozhatják, hogy a még meg nem duzzadt kitozán anyagrészecskék érintkezzenek a testváladékkal, ezen részecskék többé már nem működnek duzzadásra képes anyagként vagy szagszabályozó anyagként.

Jellemzően az előzőekben említett tömegarány tartományokon belül található, hogy az anionos abszorbens gélképző anyag növeli a kitozán anyag kationos tulajdonságait anélkül, hogy elrejtené a testváladékokkal való közvetlen érintkezéstől, ezáltal optimális szagszabályozást és optimális folyadékkezelési tulajdonságokat eredményez.

Adott esetben alkalmazott anyagok

A találmány szerinti cikkek a kitozán anyagon és az abszorbens gélképző anyagon felül előnyösen továbbá adott esetben alkalmazott szokványos anyagokat vagy azok keverékeit tartalmazzák.

Például a szakterületen erre a célra ismert további szagszabályozó szert vagy azok kombinációit alkalmazhatjuk a találmányban. Ezen anyagokat jellemzően az anyaggal leküzdendő szag típusa szerint osztályozhatjuk. A szagokat kémiailag csoportosíthatjuk, mivel savasak, bázikusak vagy semlegesek.

75.460/BE

Alternatív módon a szagszabályozó szereket csoportosíthatjuk a kellemetlen szagészlelést csökkentő vagy megakadályozó mechanizmusuk tekintetében is. Azok a szagszabályozó anyagok például, amelyek kémiailag reagálnak a kellemetlen szagú vegyületekkel vagy a kellemetlen szagú bomlástermékeket létrehozó vegyületekkel, ezáltal szag nélküli vagy a fogyasztó által elfogadható szagú vegyületeket fejlesztenek, szintén alkalmazhatók a találmányban.

A találmányban való alkalmazásra megfelelő szagszabályozó szerek a karbonátok (például nátrium-karbonát), hidrogén-karbonátok (például nátrium-hidrogén-karbonát), foszfátok (például nátrium-foszfát), szulfátok (például cink- és réz-szulfát), karbonsavak, például citromsav, laurinsav, bórsav, adipinsav és maleinsav, aktív szenek, agyagok, zeolitok, kovasavak, kovaföld és ciklodextrin. Ilyen szagszabályozó anyagokat és rendszereket a leírásban a későbbiekben részletesen közlünk, és ilyeneket például az EP-A-348,978, EP-A-510,619, WO 91/12029, WO 91/11977, WO 91/12030, WO 81/01643 és WO 96/06589 számú szabadalmi leírásokban közölnek.

Megfelelő szagszabályozó szerek a kelátképző anyagok is, és ezeket az amino-karboxilátok, például (etilén-diamin)-tetraacetát, ahogyan például az US 4356190 számú szabadalmi leírásban közük, amino-foszfonátok, például (etilén-diamin)-tetrakisz(metilén-foszfonát)-ok, többfunkciósán szubsztituált aromás kelátképző szerek, ahogyan az US 3,812,044 számú szabadalmi leírásban közük, és ezek keverékei közül választhatjuk ki. Elmélethez kötődés szándéka nélkül úgy véljük, hogy ezen anyagok előnye részben az abszorbeált folyadékokban és lebomlási termékeikben je75.460/BE lenlevő vas-, réz-, kalcium-, magnézium- és mangánionokat kelátok képzésével eltávolító kivételes képességük következménye.

A találmányban való alkalmazásra megfelelő másik szagszabályozó szer a savas pH puffer rendszer, például citromsav és nátrium-hidrogén-karbonát, nátrium-foszfát és szorbinsav puffer rendszerek. Az ilyen savas pH puffer rendszer a találmány szerinti kitozán anyagok kationos tulajdonságainak további növelésével és fenntartásával hozzájárul a találmány előnyeihez még a testváladék öregedésekor is, azaz a cikk felhasználója által megnyújtott viselési idő mellett is.

Alternatív szagszabályozó szerek az ioncserélő gyanták, például az US 289,513 és US 3,340,875 számú szabadalmi leírásokban közöltek.

Elfedő anyagokat, például parfümöket szintén alkalmazhatunk szagszabályozó szerekként a találmányban.

A cikkek, például eldobható abszorbens cikkek a hozzáadott szagszabályozó szert vagy azok keverékét 0,5-600 gm^-2 közötti, előnyösen 5-500 gm~² közötti, előnyösebben 10-350 gm~² közötti és legelőnyösebben 20-200 gm~² közötti mennyiségben tartalmazhatják.

Az abszorbens cikk

A kitozán anyagokat és az anionos abszorbens gélképző anyagokat a szakterületen közölt eljárások bármelyikével bevihetjük az abszorbens cikkbe, például az abszorbens cikk magjára rétegelhetjük vagy összekeverhetjük az abszorbens mag szálaival.

A kitozán anyagot és az anionos abszorbens gélképző anyagot — ahogyan a leírásban közöljük — és az adott esetben alkalmazott 75.460/BE további szagszabályozó szer(eke)t előnyösen cellulózszövet két rétege közé tesszük. Adott esetben a rendszert a két cellulózszövet réteg között összeköthetjük például magas hőmérsékleten olvadó ragasztóval vagy bármilyen megfelelő kötőrendszerrel, ahogyan a WO 94/01069 számú szabadalmi leírásban közük.

A találmány egyik megvalósításában a kitozánt, az anionos abszorbens gélképző anyagot és az adott esetben alkalmazott további szagszabályozó szert a WO 94/01069 számú szabadalmi iratban vagy a TO 93A 001028 számú olaszországi szabadalmi bejelentésben közöltek szerint tehetjük bele a rétegelt szerkezetbe. A TO 93A 001028 számú szabadalmi irat lényegében a WO 94/01069 számú szabadalmi iratban közölt rétegelt szerkezetet közli, azzal a kivétellel, hogy a TO 93A 001028 számú szabadalmi irat a szálas rétegek közötti közbülső rétegben sokkal nagyobb mennyiségű abszorbens gélképző anyagot tartalmaz (120 gm~2), amelyet a találmányba beletehetünk. A közbülső réteg termoplasztikus anyagként polietilén port tartalmaz, amelyet a kitozán anyaggal és az abszorbens gélképző anyaggal összekeverünk, ahogyan a leírásban közöljük. A keveréket azután úgy melegítjük, hogy a polietilén megolvad és összeragasztja a laminátum rétegeket. A ragasztóvonalakat előnyösen a laminátum éleire helyezhetjük úgy is, hogy biztosítsák a laminátum éleinek összeragadását és azt, hogy semmiféle jelenlevő szabad kitozán anyag és abszorbens gélképző anyag és adott esetben alkalmazott további szagszabályozó szer ne essen ki a laminátumból.

Alternatív módon a polietilén port szokványos ragasztóval, például a kereskedelemben ATO Findley-től H20-31® márkanéven be75.460/BE szerezhető ragasztókkal helyettesíthetjük, a laminátum rétegek és/vagy komponensek összeragasztására. Ez az eljárási művelet előnyösen lehetővé teszi a polietilén por alkalmazásánál szükséges melegítési művelet elkerülését.

Ά kitozán anyagot és az anionos abszorbens gélképző anyagot szétoszlathatjuk együtt vagy külön, homogén vagy nem homogén módon, a teljes abszorbens cikken vagy a fedőlapnak és/vagy hátlapnak legalább egy vagy néhány rétegében vagy a magnak legalább egy vagy néhány rétegében vagy ezek bármilyen keveréke. A kitozán anyagot és az anionos abszorbens gélképző anyagot szétoszlathatjuk homogén vagy nem homogén módon a kívánt réteg vagy rétegek teljes felületén vagy a felületi réteg/rétegek azon területén vagy néhány területén, amelyekre helyezzük (például központi terület és/vagy körülvevő terület, például az abszorbens cikk rétegének élei) vagy ezek keverékei.

A találmány előnyös megvalósításában az optimális szagszabályozást és folyadékkezelési teljesítményt akkor kapjuk, amikor a kitozán anyag és az abszorbens gélképző anyag az említett abszorbens cikken belül szoros fizikai közelségben van. A szoros fizikai közelség a leírás szerinti értelemben s kitozán anyagot az abszorbens gélképző anyaggal együtt tartalmazó szemcséket, granulátumokat, pelyheket, nudlikat és extrudátumokat jelent. A szoros fizikai közelség két különálló anyag porkeverékét is tartalmazza, amelyben a két anyag egyedileg szemcsék, granulák, pelyhek és hasonlók formájában egymás mellett van (azaz anélkül, hogy ugyanazoknak a szemcséknek, granuláknak, pelyheknek, nudliknak és hasonlóknak lenne része). „Szoros fizikai közelségen 75.460/BE valójában azt értjük, hogy a kitozán anyag és az abszorbens gélképző anyag egymással közvetett érintkezésben vannak, mivel szemben állva, például egy réteggel fizikailag elválasztottak, és így különböző rétegekben vannak jelen, és így nem állnak közvetlen/belső érintkezésben.

A kitozán anyagot, az abszorbens gélképző anyagot és az adott esetben alkalmazott szagszabályozó szert — amennyiben jelen van — az abszorbens cikkbe bevihetjük porként, granulátumként, szemcseként vagy rápermetezhetjük például kitozán tartalmú oldat formájában, ahogyan a leírásban közöljük. Amikor granulátumként vagy szemcsés formában alkalmazzuk, a kitozán anyagot a leírásban közöltek szerint, és az abszorbens gélképző anyagot, valamint az adott esetben alkalmazott szagszabályozó szert külön granulálhatjuk, és azután összekeverjük vagy együtt granulálhatjuk.

Egy megvalósításban az abszorbens gélképző anyagot úgy helyezzük el, hogy a folyadék kibocsátásnak legalább egy része a kitozán anyag előtt érintkezzen az említett abszorbens gélképző anyaggal. Az abszorbens gélképző anyagot jellemzően a fedőlap felé helyezzük el, miután a kitozán anyag távolabb helyezkedik el a fedőlaptól, — például a hátlap felé — mint az abszorbens gélképző anyag. Az abszorbens gélképző anyag előnyösen a magban helyezkedik el, a kitozán anyag is a magban helyezkedik el, de távolabb a fedőlaptól, mint az abszorbens gélképző anyag. Amikor abszorbens magként például két szálas réteg laminátumát alkalmazzuk, akkor a kitozán anyag jellemzően a szálas rétegen (például permetezve) , a hátlap felé irányítva helyezkedik el (a rétegnek mindkét oldala megfelelő, bár a belső oldal előnyös a

75.460/BE . : .· :··.

·· ··· ···· ·· kitozán anyagnak a két szálas réteg között elhelyezkedő abszorbens gélképző anyaggal való szoros fizikai közelségének biztosítására) , és az abszorbens gélképző anyag a laminátum két rétege között helyezkedik el (azaz az egyik a fedőlap felé irányított, a másik pedig a hátlap felé irányított). Ezt a megoldást a 2. ábra szemlélteti. Ezenkívül a kitozán anyagrészecskéket és az abszorbens gélképző anyagrészecskéket az abszorbens mag teljes vastagságában fordított koncentráció gradienssel helyezhetjük el. Ezt a kitozán anyagrészecskék oly módon való elhelyezésével érhetjük el, hogy az abszorbens mag vastagságán keresztül koncentráció gradienst, úgynevezett Z-irányú gradienst képezzenek, ahol a kitozán anyagok koncentrációja az abszorbens magnak a fedőlappal szemben levő felületétől nő, és a gélképző abszorbens anyagrészecskéket pedig úgy helyezzük el, hogy az abszorbens mag teljes vastagságán keresztül koncentráció gradienst képezzenek, ahol az abszorbens gélképző anyagok koncentrációja az abszorbens magnak a fedőlappal szemben levő felületétől az abszorbens magnak a hátlappal szemben levő felületéig csökken. Az ilyen megoldások különösen előnyösek az optimális szagszabályozáshoz és optimális folyadékkezeléshez, azaz az optimális abszorpcióhoz és az átszivárgás és újranedvesedés megtörténése nélküli megtartáshoz. A kitozán anyag gélesedési tulajdonságai következtében a hátlap felé úgynevezett át nem eresztő réteget képez, ezáltal megakadályoz bármilyen átszivárgást.

A megfelelő találmány szerinti eldobható abszorbens cikkek a következőket tartalmazzák:

Abszorbens mag

75.460/BE

A találmány szerint az abszorbens mag a következő komponenseket: (a) adott esetben alkalmazott elsődleges folyadékot szétosztó réteget, előnyösen másodlagos, adott esetben alkalmazott folyadékelosztó réteggel együtt; (b) folyadéktároló réteget; (c) a tároló réteg alatt elhelyezkedő, adott esetben alkalmazott szálas („porló) réteget; és (d) egyéb adott esetben alkalmazott komponenseket tartalmazhat.

a. Elsődleges/másodlagos folyadékelosztó réteg

A találmány szerinti abszorbens mag egyik adott esetben alkalmazott komponense az elsődleges folyadékelosztó réteg és a másodlagos folyadékelosztó réteg. Az elsődleges folyadékelosztó réteg jellemzően a fedőlap alatt fekszik, és azzal folyadék öszszeköttetésben áll. A fedőlap a felvett folyadékot, a tároló rétegben való egyenletes szétoszlatásra ehhez az elsődleges elosztóréteghez továbbítja. Ez az elsődleges elosztórétegen keresztül való folyadékátvitel nemcsak az abszorbens termék vastagságában, hanem hosszirányában és szélességi irányában is végbemegy. A szintén adott esetben alkalmazott, de előnyös, másodlagos elosztóréteg jellemzően az elsődleges elosztóréteg alatt helyezkedik el, és azzal folyadék összeköttetésben áll. Ennek a másodlagos elosztórétegnek célja az, hogy az elsődleges elosztórétegtől gyorsan felvegyen folyadékot, és azt gyorsan továbbítsa az alatta elhelyezkedő tároló réteghez. Ez segíti az alul elhelyezkedő tároló réteg folyadékkapacitásának teljes hasznosítását. A folyadékelosztó rétegek bármilyen, az ilyen elosztórétegekre jellemző anyagból állhatnak. Elosztórétegekként azok a sajátos szálas rétegek alkalmazhatók, amelyekben a szálak között a kapillá

75.460/BE risok még akkor is megmaradnak, amikor nedvesek.

b. Folyadéktároló réteg

A folyadéktároló réteg az elsődleges és másodlagos elosztó rétegekkel folyadék összeköttetésbe helyezett, és jellemzően alattuk elhelyezkedő réteg. A folyadéktároló réteg jellemzően a kitozán anyagok és/vagy bármilyen szokásos abszorbens gélképző anyagot tartalmaz. Előnyösen ilyen anyagokat megfelelő hordozóanyagokkal kombináltan tartalmaz.

Az abszorbens szerkezetekben szokványosán alkalmazott megfelelő hordozóanyagok például természetes, módosított vagy szintetikus szálak, különösen módosított vagy nem-módosított cellulóz-szálak, pehely és/vagy szövetek formájában. Egészségügyi betétek és alsónadrág bélések vonatkozásában legelőnyösebbek a szövet vagy szövet-laminátumok.

A találmány szerint előállított abszorbens szerkezet egyik megvalósítása több réteget tartalmazhat, jellemzően a szövetnek önmagára hajtásával formált kétrétegű szövet laminátumot tartalmaz. Ezeket a rétegeket összekapcsolhatjuk, például ragasztóval vagy mechanikai egymásba burkolással vagy hidrogénhidas kötésekkel. A kitozán anyagokat és/vagy abszorbens gélképző anyagokat és/vagy egyéb adott esetben alkalmazott anyagokat a rétegek közé tehetünk.

Módosított cellulóz-szálakat, például keményített cellulóz-szálakat szintén alkalmazhatunk. Szintetikus szálakat is alkalmazhatunk, és ezek cellulóz-acetátból, poli(vinil-fluorid)-ból, poli(vinilidén-klorid)-ból, akril-féleségekből (például Orlon-ból), poli(vinil-acetát)-ból, nem oldható poli(vinil-alkohol)-ból, polietilénből, polipropilénből, poliamidokból (például nylon-ból),

75.460/BE poliészterekből, kétkomponensű szálakból, háromkomponensű szálakból, ezek keverékeiből és hasonlókból előállított szálakat tartalmaznak. A szálfelületek előnyösen hidrofilek vagy hidrofillé kezeltek. A tároló réteg töltőanyagokat, például perlitet, kovaföldet, vermiculit-ot, stb. szintén tartalmazhat a folyadék megtartás javítására.

Amennyiben a kitozán anyagokat és/vagy az abszorbens gélképző anyagokat nem homogénen diszpergáljuk a hordozóanyagban, a tároló réteg mindamellett helyileg homogén lehet, azaz a tároló réteg dimenzióin belül egy vagy néhány irányban megoszlási gradienssel rendelkezhet. A nem homogén eloszlás megfelelhet a kitozán anyagokat és/vagy abszorbens gélképző anyagokat részlegesen vagy teljesen bezáró hordozóanyag laminátumoknak is.

c. Adott esetben alkalmazott szálas („porló) réteg

A találmány szerinti abszorbens magba való belefoglaláshoz adott esetben alkalmazott komponens a tároló réteg mellett és jellemzően alatta elhelyezkedő szálas réteg. Ezt az alul található szálas réteget jellemzően „porló rétegnek nevezzük, mivel olyan anyagot biztosít, amelyre az abszorbens mag gyártása alatt a tároló rétegben levő abszorbens gélképző anyag lerakódik. Valóban, azokban az esetekben, ahol az abszorbens gélképző anyag makróstruktúrák, például szálak, lapok vagy szalagok formájában van, ezt a szálas „porló réteget nem szükséges beletenni. Ez a „porló réteg azonban néhány további folyadékkezelési képességet nyújt, például a folyadék gyors végigszívódását a betét hossza mentén.

d. Az abszorbens szerkezet egyéb adott esetben alkalmazott komponensei

75.460/BE

A találmány szerinti abszorbens mag az abszorbens szövedékekben rendesen jelenlevő egyéb adott esetben alkalmazott komponenseket tartalmazhat. Például az abszorbens mag illető rétegeibe vagy illető rétegei közé erősítőszövetet helyezhetünk. Az ilyen erősítőszöveteknek olyan alakzatúaknak kell lenni, hogy a folyadékátvitelnél ne formáljanak határfelületi akadályokat. A termikusán kötött abszorbens szerkezeteknél adott a szerkezeti osztatlan egész, amely rendszerint hővel kötés eredményeként jön létre, erősítő szövetekkel való erősítésre rendszerint nincs szükség.

A fedőlap

A találmány szerint az abszorbens cikk alapvető komponensként fedőlapot tartalmaz. A fedőlap egyetlen réteget vagy több réteget tartalmaz. A fedőlap előnyös megvalósításában tartalmaz egy első réteget, amely a fedőlap alkalmazóval szemben levő felületét biztosítja, és második réteget (szekunder fedőlapnak is nevezik), amely az első réteg és az abszorbens szerkezet/mag között helyezkedik el.

A fedőlapnak, mint egésznek, és ennélfogva az egyes egyedi rétegeknek simulékonynak, puha érzetűnek és a viselő bőréhez nem irritálónak kell lenni. Elasztikus tulajdonságokkal is rendelkezhet, lehetővé téve, hogy a fedőlap egy vagy két irányban nyújtható legyen. A találmány szerint a fedőlapot az erre a célra rendelkezésre álló, és a szakterületen ismert anyagok bármelyikéből formálhatjuk, például szövött és nem-szövött kelmékből és fóliákból. A találmány előnyös megvalósításában a fedőlap rétegei közül legalább egy, előnyösen a felső réteg hidrofób, folyadékot áteresztő réseit polimer fólia. A felső réteget előnyösen réseit fólia anyag

75.460/BE adja, amelyet a viselővel szemben levő felületről az abszorbens szerkezet felé való folyadékszállítás elősegítésére biztosítunk. Az ilyen réseit polimer fedőlap továbbá részt vesz a szagszabályozási előny biztosításában. Az alsó réteg — amennyiben jelen van — előnyösen nem-szövött réteget, réseit, formázott fóliát vagy levegővel bolyhosított szövetet tartalmaz.

A hátlap

A hátlap elsődlegesen megakadályozza, hogy az abszorbeált és az abszorbens szerkezetben megtartott testváladék megnedvesítse az abszorbens termékkel érintkező cikkeket, például alsónadrágokat, nadrágokat, pizsamákat és fehérneműket. A hátlap előnyösen folyadékot (például menzeszt és/vagy vizeletet) át nem eresztő, és előnyösen vékony műanyag fóliából állítjuk elő, bár egyéb rugalmas, folyadékot át nem eresztő anyagokat is alkalmazhatunk. A leírás szerinti értelemben a „rugalmas kifejezés olyan anyagoknak felel meg, amelyek simulékonyak és gyorsan hozzáilleszkednek az emberi test általános alakjához és körvonalaihoz. A hátlap továbbá elasztikus tulajdonságokkal is rendelkezhet, a megnyúlást lehetővé téve egy vagy két irányban. Előnyös megvalósításnál a hátlap tartalmaz egy első réteget, amely a hátlapnak az alkalmazóval szemben levő felületét biztosítja, és egy második réteget (szekunder hátlapnak is nevezik), amely az első réteg és az abszorbens szerkezet/mag között helyezkedik el.

A hátlap jellemzően az abszorbens szerkezet egészén átnyúlik, és az előnyös oldalfülekre, oldalburkoló elemekre vagy szárnyakra nyúlhat, és azok egy részét vagy egészét képezheti.

A hátlap szövött vagy nem-szövött anyagot, polimer fóliákat,

75.460/BE például hőre lágyuló polietilén vagy polipropilén fóliákat vagy összetett anyagokat, például fóliával bevont nem-szövött anyagot tartalmazhat. A hátlap előnyösen körülbelül 0,012 mm (0,5 mii) 0,051 mm (2,0 mii) vastag polietilén fólia.

Polietilén fóliákat például a Clopay Corporation of Cincinnati, Ohio, P18-0401 jelzéssel, és az Ethyl Corporation, Visqueen Division, of Terre Haute, Indiana, XP-39385 jelzéssel állít elő. A hátlap előnyösen domborított és/vagy matt kikészítésű, ruhaszerűbb megjelenés biztosításához. A hátlap továbbá lehetővé teheti a párák távozását az abszorbens szerkezetből, azaz lélegzésre képes, mialatt még megakadályozza a váladékok áthaladását a hátlapon. Alkalmazhatjuk a néhány réteget, például fóliát plusz nem-szövött szerkezeteket tartalmazó lélegző hátlapokat is. A lélegzési képesség előnyös lehet a találmányban, mivel hozzájárul a találmánnyal járó szagszabályozási előny további javításához. A találmányban előnyösebb eldobható abszorbens cikkek mind lélegző hátlappal, mind réseit polimer fólia fedőlappal rendelkeznek, a cikkek szagszabályozási teljesítményének további növelésére.

Szagszabályozási vizsgálat

A szagcsökkentést például in vitro levegőbeszívási vizsgálattal mérjük. Az in vitro levegőbeszívási vizsgálat a szagos komponenseket tartalmazó oldattal érintkező vizsgálandó alkotórészeket tartalmazó cikkekkel (beleértve összehasonlító cikkeket) társuló szagnak szakértők által végzett analizálását tartalmazza .

Az értékelő szakemberek a szag kellemességével (kellemet

75.460/BE lenségével) kapcsolatos bírálatukat a jellemzően -10-től (a kellemetlenség legnagyobb foka) 5-ig (legkellemesebb) terjedő kellemességi (kellemetlenség!) skála alkalmazásával fejezik ki. Ezzel az eljárással az egyes bírálók összehasonlítják a vizsgálati ülésen a kellemetlenségeket (MU). A különböző termékekről kapott relatív kellemetlenség! szag értékeket számokkal jelölik. A vizsgálati ülésen például azt a mintát, amelyiket kétszer erősebbnek értékelnek, mint a másikat, azt kétszer akkora számmal jelölik. Azt, amelyiket tized annyira erősnek értékelnek, azt tized akkora számmal jelölik, stb. Az egyes vizsgálati üléseken a 0-át a semleges hedonicitás jelölésére, a + és - számokat pedig szag relatív kellemességi és kellemetlenség! részarányának jelölésére alkalmazzák.

Meglepő módon a házon belüli menzesz alapvető szag tulajdonságait reprodukáló szagos komponenseket tartalmazó oldattal végzett házon belüli levegőbeszívási vizsgálat szinergisztikus szagcsökkentést mutatott, amikor összehasonlítottuk a kitozánt [például kitozónium-pirrolidon-karboxilátot (Kytamer®)] abszorbens gélképző anyaggal (például a Dow Chemicals-től beszerezhető térhálósított nátrium-poliakrilát XZ 9589001-gyel) együtt tartalmazó anyagot, ezen alkotórészeknek egyenként önmagukban, azonos összes hatóanyag mennyiségével. A keverékre kapott kellemetlenség csökkenési % valóban nagyobb, mint a két alkotórész egyikét az ugyanazon cikkben, azonos összes hatóanyag mennyiségben, önmagában alkalmazva kapott kellemetlenség csökkenési %. A kellemetlenség! értékeket az egyes mintákra, legalább 15 megfigyelés (3 termék, 5 bíráló) átlagaként kapjuk. Ezek az eredmények

75.460/BE statisztikailag szignifikánsak.

Alternatív módon a szagcsökkenést in vivo levegőbeszívási vizsgálatokban is mérhetjük, ahogyan az EP-A-811387 vagy WO97/46191 számú szabadalmi bejelentésekben közük, amelyeket a leírásban hivatkozásként tekintünk.

A találmányt a következő példákkal tovább szemléltetjük.

Példák:

A példa:

A következő példákban alkalmazott női betétek a Procter & Gamble Company által árusított Always betétek (az Always bejegyzett kereskedelmi márkanév).

Az egyes női betéteket a külső ragasztóréteget fedő áteresztő papírnak körülbelül a hosszirányú éle mentén, alul a perforált burkolóanyag felvágásával felnyitjuk. Az abszorbens szálas mag oldalát azután exponáljuk a vizet át nem eresztő műanyag fenékréteget kissé eltolva, és ezt követően a szálas magot, magának a betétnek síkjával párhuzamos sík mentén körülbelül azonos vastagságú két félre vágjuk. A kitozán anyagot és az anionos abszorbens gélképző anyagot (AGM) homogén módon szétosztjuk ezen két szálas rétegen, amelyeket azután az abszorbens mag helyreállításához összekapcsolunk.

A vizet át nem engedő belső hátlapot azután visszahelyezzük eredeti helyzetébe, és a körülburkoló perforált fedőanyagot a vágás mentén egy eszközzel, például kétoldalas ragasztószalaggal lezárjuk.

A mintákat előző eljárás alkalmazásával állítjuk elő, amelyekben az alkalmazott 0,5 g anionos abszorbens gélképző anyag a 75.460/BE . ·. : .·* :··.

·· ··· ···· »·

Dow Chemicals—tői beszerezhető XZ 9589001 térhálósított nátrium— -poliakrilát, az alkalmazott 0,5 g kitozán anyag pedig a kereskedelemben az Amerchol Corporation-tői Kytamer® PC márkanéven beszerezhető kitozónium-pirrolidon-karboxilát.

B példa:

Az A példa szerinti eljárást követve előállíthatunk más betéteket, azzal a kivétellel, hogy a két por, a kitozán anyag és az anionos abszorbens gélképző anyag homogén szétosztása helyett kitozán oldatot készítünk, és azt rápermetezzük az alsó fél szálas rétegre (azaz arra, amelyet a betét helyreállítása után a hátlaphoz közelebbinek szánunk), az anionos abszorbens gélképző anyagot pedig szétosztjuk a két levegővel bolyhosított réteg között, ahogyan az A példában közöltük.

A vizet át nem eresztő belső hátlapot azután visszahelyezzük eredeti helyzetébe, és a körülburkoló perforált fedőanyagot a vágás mentén egy eszközzel, például kétoldalas ragasztószalaggal lezárjuk.

Az alkalmazott 0,5 g anionos abszorbens gélképző anyag a Dow Chemicals-től beszerezhető XZ 9589001 térhálósított nátrium— -poliakrilát.

A kitozán oldatot a kereskedelemben az Amerchol Corporation-től Kytamer® PC márkanéven beszerezhető 1 g kitozónium—pirro— lidon-karboxilátnak 100 g desztillált vízben oldásával és 40°C-on egy éjszakán át keverésével állítunk elő. Az elkészített oldatból 10 g-ot permetezünk a szálas réteg alsó felére (azaz 0,1 g kitozánt/betét).

75.460/BE

C példa:

Az A példa szerinti eljárást követve előállíthatunk más betéteket, azzal a kivétellel, hogy az A példa szerinti anionos abszorbens gélképző anyag és kitozán anyag tetejére szilikátot (szagszabályozó szer) adagolunk. Ilyenformán a három alkotórészt homogén módon osztjuk szét ezen két szálas réteg között, amelyet azután összekapcsolva, helyreállítjuk az abszorbens magot.

Az alkalmazott 0,4 g kitozán anyag a kereskedelemben az Amerchol Corporation-től Kytamer® PC márkanéven beszerezhető kitozónium-pirrolidon-karboxilát. Az alkalmazott 0,4 g anionos abszorbens gélképző anyag a Dow Chemicals-től beszerezhető XZ 9589001 térhálósított nátrium-poliakrilát.

D példa:

A következő példákban alkalmazott női nadrágbélés a Procter & Gamble, Germany által árusított Always „Allday Duo Active-on alapuló módosított nadrágbélés. A fedőlap fólia/nem-szövött öszszetett anyag (a fólia forgalmazói kód BPC 5105 CPM BP Chemical Germany, a nem-szövött anyag forgalmazói kód ARBO TB/BI Mequinenza Spain). A mag anyag 55 g/m^ alaptömegű, levegővel bolyhosított szövet (beszerezhető az Unkay Italy-tól, Unkay 303 LF forgalmazói kóddal) 2 rétegéből álló, 13,2 cm x 4,0 cm méretű szövet-laminátum. A laminátum a két szövetréteg között kitozán anyagot anionos abszorbens gélképző anyaggal együtt tartalmaz.

A hátlap két réteget, első réteget és második réteget tartalmaz. Az első réteg érintkezik az abszorbens szövettel és a második réteggel. A második réteg az első réteggel és a viselő fehérneműjével érintkezik. Az első réteg kis sűrűségű polieti

75.460/BE lénből (forgalmazza a Tredegar Film Products B.V. Holland, X-1522 gyártási kóddal) formált réseit fólia. A második réteg nem-szövött laminátumból (Corovin GmbH által Németországban, 13MB/16SB jelzéssel, MD 2005 márkanéven előállított) áll. A nem-szövött laminátum 16 g/m² sodrott és 13 g/m² olvadékfúvásos anyagból áll. Az egyes hátlap rétegeket teljes felületükön, alaposan átlapolódó spirális ragasztó, körülbelül 8 g/m², alkalmazásával összekapcsoljuk. Mindkét réteg csatlakoztatásához alkalmazott ragasztót a SAVARE'SpA. Italy forgalmazza (PM17 anyagkóddal).

Az alkalmazott 0,5 g anionos abszorbens gélképző anyag a Dow Chemicals-től beszerezhető XZ 9589001 térhálósított nátrium-poliakrilát, az alkalmazott 0,5 g kitozán anyag pedig a kereskedelemben az Amerchol Corporation-től Kytamer® PC márkanéven beszerezhető kitozónium-pirrolidon-karboxilát.

Az 1. ábra a D példa szerinti 1 nadrágbélés szerkezet keresztmetszeti nézetét szemlélteti, amely 2 fedőlapot, hosszirányú éleikkel a 11 ragasztós területhez kapcsolt 3a első és 3b második szövetréteget tartalmazó 3 levegővel bolyhosított szövetrétegeket, a 3a és 3b első és második, levegővel bolyhosított szövetréteg között jelenlevő 4 kitozónium-pirrolidon-karboxilát por és abszorbens gélképző anyag keveréket, 5 első réteget és 6 második réteget tartalmazó hátlapot, 9 és 10 ragasztós területeket, 7 ragasztóréteget és 8 eltávolítható kioldó bevonatot tartalmaz.

Más nadrágbéléseket előállíthatunk az előző D példából kiindulva, a kitozán anyag és az abszorbens gélképző anyag bevitelének tekintetében hasonló módosításokkal, ahogyan a B és C példákban közöljük.

75.460/BE

A 2. ábra a 100 nadrágbélés szerkezet keresztmetszeti nézetét szemlélteti, amely 20 fedőlapot, hosszirányú éleikkel a 110 ragasztós területhez kapcsolt 30a első és 30b második szövetréteget tartalmazó 30 levegővel bolyhositott szövetrétegeket, a 30a és 30b első és második, levegővel bolyhositott szövetréteg között jelenlevő 40 abszorbens gélképző anyagrészecskéket, a 30b második levegővel bolyhositott szövetréteg belső felületén elhelyezkedő 140 kitozónium-pirrolidon-karboxilátot, 50 első réteget és 60 második réteget tartalmazó hátlapot, 90 és 1000 ragasztós területeket, 70 ragasztóréteget és 80 eltávolítható kioldó bevonatot tartalmaz.

Az előzőekben példázott összes abszorbens cikk kitűnő szagszabályozási előnyöket és folyadékkezelési előnyöket hordoz, mikor testváladékokkal, például menzesszel érintkezik.

75.460/BE

Claims (14)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Kitozán anyagot és anionos abszorbens gélképző anyagot tartalmazó cikkek.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti cikkek, amelyekben az említett cikkek eldobható abszorbens cikkek, előnyösen egészségügyi betétek, nadrágbélések, tamponok, pelenkák, inkontinencia betétek, emlőpárnák, izzadási betétek vagy szeméremajkak közötti betétek vagy testtisztítási cikkek.
3. 3. Az előző igénypontok bármelyike szerinti cikkek, amelyekben az említett cikkek folyadékot áteresztő fedőlapot, hátlapot és az említett hátlap és az említett fedőlap között található abszorbens magot tartalmazó eldobható abszorbens cikkek.
4. 4. Az előző igénypontok bármelyike szerinti cikkek, amelyekben a kitozán anyag 75%-nál nagyobb, előnyösen körülbelül 80-100% közötti, még előnyösebben 90-100% közötti és legelőnyösebben körülbelül 95-100% közötti dezacetilezési fokú.
5. 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti cikkek, amelyekben a kitozán anyag vízben oldódik.
6. 6. Az előző igénypontok bármelyike szerinti cikkek, amelyekben a kitozán anyag jellemzően 3-6 közötti, savas pH értékű.
7. 7. Az előző igénypontok bármelyike szerinti cikkek, amelyekben a kitozán anyag kitozán só, jellemzően citromsav, hangyasav, ecetsav, N-acetil-glicin, acetil-szalicilsav, fumársav, glikolsav, imino-diecetsav, itakonsav, tejsav, maleinsav, almasav, nikotinsav, szalicilsav, szukcinamidsav, borostyánkősav, aszkorbinsav, aszparaginsav, glutaminsav, glutársav, malonsav,

   75.460/BE piroszőlősav, szulfonil-diecetsav, benzoesav, epoxi-borostyánkősav, adipinsav, tio-diecetsav és tio-glikolsav kitozán sója, alanin, valin, leucin, izoleucin, prolin-fenil-alanin, triptofán, metionin, glicin, szerin, cisztein, tirozin, aszparagin, glutamin, lizin, arginin, hisztidin, hidroxi-prolin, pirrolidonkarbonsav és ezek keveréke és előnyösebben kitozónium-pirrolidon-karboxilát.
8. 8. Az előző igénypontok bármelyike szerinti cikkek, amelyek 0,5-500 gm~2, előnyösen 1-200 gm“2, előnyösebben 3-100 gm~2 és legelőnyösebben 4-50 gm^-2 mennyiségben tartalmaznak kitozán anyagot vagy azok keverékét.
9. 9. Az előző igénypontok bármelyike szerinti cikkek, amelyekben az abszorbens gélképző anyag jellemzően 25-90% közötti és előnyösen 50-90% közötti semlegesítési fokú szintetikus anionos abszorbens gélképző anyag.
10. 10. Az előző igénypontok bármelyike szerinti cikkek, amelyekben az abszorbens gélképző anyag hidrolizált akrilnitril ojtott keményítő, akrilsav ojtott keményítő, poliakrilát, maleinsavanhidrid-alapú kopolimer és ezek kombinációi és előnyösebben poliakrilát és/vagy akrilsav ojtott keményítő.
11. 11. Az előző igénypontok bármelyike szerinti cikkek, amelyekben a kitozán anyag és az abszorbens gélképző anyag a cikkben a kitozán anyagnak az abszorbens gélképző anyagra vonatkoztatott 10:1 — 1:10 közötti, előnyösen 5:1 — 1:5 közötti és előnyösebben 3:1 — 1:3 közötti tömegarányában van jelen.
12. 12. Az előző igénypontok bármelyike szerinti cikkek, amelyek továbbá további szagszabályozó szereket, jellemzően szili75.460/BE kátokat, zeolitokat, kovaföldet, ciklodextrint, savas pH puffer rendszert, kelátképző szereket, ioncserélő gyantákat, parfümöket, aktív szeneket, agyagot vagy ezek keverékét tartalmazzák.
13. 13. A 12. igénypont szerinti cikkek, amelyekben a további szagszabályozó szer vagy azok keveréke 0,5-600 gm~2, előnyösen 5-500 gm~2, előnyösebben 20-200 gm~2 mennyiségű.
14. 14. Eljárás testváladékokkal és/vagy testi folyadékokkal társuló szag szabályozására, amelyben az említett testváladékok és/vagy folyadékok érintkeznek a kitozán anyagot anionos abszorbens gélképző anyaggal együtt tartalmazó szagszabályozó rendszerrel.

    A meghatalmazott:

    75.460/BE