HUP0200706A2

HUP0200706A2 - Agrokémiai kompozíció

Info

Publication number: HUP0200706A2
Application number: HU0200706A
Authority: HU
Inventors: Michael John Bean; Julia Lynne Cutler; Antony George Seville
Original assignee: Syngenta Limited
Priority date: 1999-04-01
Filing date: 2000-03-21
Publication date: 2002-07-29
Also published as: CZ303514B6; EA200101035A1; EP1164845B1; DE60002843T2; AU3310700A; CZ20013534A3; HU228515B1; GB9907669D0; DE60002843D1; MXPA01009954A; CA2366740C; OA11857A; EA003516B1; ATE240642T1; IL145727A0; HUP0200706A3; DK1164845T3; AP2001002310A0; ES2199790T3; WO2000059302A1

Description

pn?r^706

Képviselő: Dr .Jalsovszky Györgyné ügyvéd

158/1193

AGROKÉMIAI KOMPOZÍCIÓ

SYNGENTA LIMITED, Fernhurst, Haslemere, Surrey GU27 3JE, Nagy-Britannia

Feltalálók:

CUTLER Julia Lynne,

BEAN Michael John,

SEVILLE Antony George,

Jealott's Hill International Research Centre, Bracknell, Berkshire RG42 6ET, Nagy-Britannia

A bejelentés napja: 2000. 03. 21.

Elsőbbsége: 1999. 04. 01. (9907669.7, GB)

A nemzetközi bejelentés száma: PCT/GB00/01062

A nemzetközi közzététel száma: WO 00/59302

A találmány agrokémiai kompozícióra, közelebbről aktivitásfokozó adjuvánst tartalmazó agrokémiai kompozícióra vonatkozik.

A mezőgazdasági vegyszereket optimális biológiai aktivitás elérése céljából rendszerint adjuvánssal vagy adjuvánsok kombinációjával együtt használják. Már igen sok közlemény jelent meg

- 2 arról, hogy hogyan kell egyes mezőgazdasági vegyszerekhez vagy mezőgazdasági vegyszer-csoportokhoz megválasztani a megfelelő adjuvánsokat az adott hatás elérése céljából. Általánosan elfogadott feltételezés az, hogy az aktivitásfokozó hatás a felhasznált adjuváns felületaktív sajátságainak következménye, és az aktivitásfokozó adjuvánsok nagy többsége olyan felületaktív anyag, ami egy molekulán belül egyaránt tartalmaz hidrofób és lipofób részegységet. Azt tapasztaltuk, hogy az alkoxilezett aminok egy meghatározott csoportja agrokémiai készítményekben felhasználva kiváló aktivitásfokozó hatást fejt ki. Meglepő az a felismerésünk, hogy az ide tartozó aminok egyes képviselői semmiféle felületaktív sajátsággal nem rendelkeznek, vagy felületaktív jellegük igen csekély. Ezen túlmenően - az agrokémiai adjuvánsokként felhasznált felületaktív anyagok számos képviselőjével ellentétben - a találmány szerinti kompozíciókban adjuvánsként szereplő alkoxilezett aminok toxikológiai profilja általában rendkívül kedvező, ezen belül a vegyületek ökotoxikológiai jellemzői kiemelkedően kedvezőek, így felhasználásukkal nagymértékben környezetbarát készítmények alakíthatók ki. Az adjuvánsok között kivételeseknek számítanak azok az anyagok, amelyek nagy aktivitásfokozó hatás mellett csak kis mértékben toxikusak.

A találmány tehát mezőgazdasági vegyszert mint hatóanyagot és adjuvánst tartalmazó agrokémiai kompozíciókra vonatkozik. A találmány szerinti kompozíciók adjuvánsként (I) általános képletű vegyületeket vagy azok sóit tartalmazzák - a képletben

R és R egymástól függetlenül hidrogénatomot, rövidszénláncú alkilcsoportot vagy egy X - (R O)_a>-R - általános képletú · 4 · , „ csoportot jelent, és az utóbbi képletben R es R a későbbiek- 3 ··:·... .:. ..

ben R³ és R⁴ jelentésére megadott csoportokat jelenti, X hidroxilcsoportot vagy 1-6 szénatomos alkoxicsoportot jelent, és a' értéke 0-400;

R O- etoxi-, propoxi- vagy butoxicsoportot vagy ezek véletlenszerű vagy tömb-eloszlású keverékét jelenti;

R 1-4 szénatomot tartalmazó, egyenes vagy elágazó láncú alkilén kapcsoló csoportot jelent;

X jelentése (A) hidroxilcsoport vagy 1-6 szénatomos alkoxicsoport; vagy

6 5 6 *7 5 6 (B) R R N- vagy R R N-R - általános képletű csoport, ahol R és R egymástól függetlenül hidrogénatomot, rövidszénláncú alkilcsoportot vagy a fenti meghatározásnak megfelelő X - (R³ O)_a,-R⁴ 7 általános kepletu csoportot jelent, es R 1-4 szénatomot tartalmazó, egyenes vagy elágazó láncú alkilén kapcsoló csoportot képvisel; vagy (C) (IC) általános képletű csoport, amelyben

R¹⁰, R¹¹, R¹⁴ és R¹⁵ egymástól függetlenül hidrogénatomot, rövidszénláncú alkilcsoportot vagy a fenti meghatározásnak megfelelő

X - (R O)_a.-R - általános képletű csoportot jelent, 8 12

R és R azonos vagy eltérő 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent, 9 13 21

R , R és R azonos vagy eltérő, 1-6 szénatomot tartalmazó, egyenes vagy elágazó láncú alkilén kapcsoló csoportot jelent, R , R , R , R és R egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy rövidszénláncú alkilcsoportot jelent, és d értéke 0 vagy 1; és a értéke 1-400; vagy ha X (IC) általános képletű csoportot jelent, akkor a, b és c összegének értéke 3-400.

• · · · · · ····· · • ·«· ·*· ♦ ·♦

Szakember számára nyilvánvaló, hogy az (I) általános képletű vegyületek igen sokféle sója alkalmas mezőgazdasági felhasználásra. Ezek közül példaként a foszfátokat, szulfátokat, karboxilátokat, acetátokat, formiátokat és kloridokat említjük meg, hangsúlyozva, hogy a mezőgazdaságilag alkalmazható sók köre nem korlátozódik a most felsoroltakra. Az (I) általános képletű vegyületek savas mezőgazdasági vegyszerekkel, például glüfozáttal is képezhetnek sókat. Az (I) általános képletű vegyületek sói savas felületaktív anyagokkal, például foszforsav vagy foszfonsav adott esetben etoxilezett alkil- vagy alkilén-észter-származékaival, vagy adott esetben etoxilezett alkilvagy alkilén-karbonsavakkal vagy -szulfonsavakkal képezett sók is lehetnek. Szakember számára nyilvánvaló, hogy az egynél több amincsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek vagy az egynél több sóképzésre alkalmas csoportot tartalmazó savak az adott sztöchiometriának megfelelő összetételű sókat és vegyes sókat egyaránt képezhetnek. Oltalmi igényünk mindezen sókat tartalmazó készítményekre kiterjed.

Ha a leírásban mást nem közlünk, a rövidszénláncú alkilcsoport megjelölésen egyenes vagy elágazó láncú, primer vagy szekunder 1-6 szénatomos alkilcsoportokat értünk. Az alkilcsoportok előnyösen 1-4 szénatomot tartalmazhatnak. Az alkilcsoportok kiemelkedően előnyös képviselője a metil-, etil-, propil- és izopropilcsoport.

— 1 — 2 —5 — 6 —10 — 11 — 14 ' γ-,15 η . η , ,

R,R,R,R,R,R,R es R előnyösen metrlcsoportot vagy hidrogénatomot, különösen előnyösen hidrogénatomot jelenthet .

Az (I) általános képletű vegyületek előnyös képviselői tehát azok a származékok, amelyekben

- 5 »·· · · ♦ ♦/♦·· · • «♦ * ··· * *·

X jelentése hidroxilcsoport vagy 1-4 szénatomos alkoxicsoport; vagy r⁵r⁶n- általános képletű csoport, ahol R⁵ és R⁶ egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent; vagy (IC') általános képletű csoport, ahol

R O- és R O- egymástól függetlenül etoxi- vagy propoxicsoportot (különösen előnyösen izopropoxicsoportot) vagy ezek véletlenszerű vagy tömb-eloszlású keverékeit jelenti, 9 13

R és R azonos vagy eltérő, 2-3 szénatomot tartalmazó, egyenes vagy elágazó láncú alkilén kapcsoló csosportot jelent, 21

R 1-3 szénatomot tartalmazó, egyenes vagy elágazó láncú alkilén kapcsoló csoportot jelent, 18

R hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent, és d értéke 0 vagy 1; 1 2

R es R egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent; 3

R O- etoxi- vagy propoxicsoportot (különösen előnyösen izopropoxicsoportot) vagy ezek véletlenszerű vagy tömb-eloszlású keverékeit jelenti; 4

R 2-3 szénatomot tartalmazó, egyenes vagy elágazó láncú alkilén kapcsoló csoportot jelent; és a értéke 1-400, vagy ha X (IC) általános képletű csoportot jelent, akkor a, b és c összege 3-400.

A találmány szerinti kompozíciókban felhasználandó vegyületek tehát alkoxilezett monoaminok [ X az (A) pontban felsorolt csoportokat jelenti] , diaminok [ X a (B) pontban felsorolt csoportokat jelenti] vagy triaminok [X a (C) pontban felsorolt

- 6 csoportokat jelenti] . Az alkoxilezett megjelölés jellemzően etoxi- vagy propoxicsoportok (az izopropoxi-csoportot is ideértve) bevitelét jelenti, noha a molekulában alkoxilező csoportokként esetenként butoxicsoportok is szerepelhetnek. A propoxicsoport előnyösen izopropoxi-csoport [ -OCH₂CH (CH₃)-] lehet. Az (I) általános képletű vegyületek vegyesen alkoxilezett származékok is lehetnek, azaz például egyaránt tartalmazhatnak etoxi- és propoxi- vagy butoxicsoportokat akár véletlenszerű, akár tömb-eloszlásban. A fenti képletekben szereplő -(0R^J)_a-, - (OR )_b- és -(OR ) _c- általános képletű csoportok tehát egymástól függetlenül jelenthetnek alkoxicsoportokat (így etoxi- és propoxicsoportokat) vagy ezek keverékét. Az - (OR ) _a- csoport tehát például - (OC₂H₄) _x-(OCH₂-CH/CH₃/-) _y csoport is lehet, ahol x és y összege felel meg a értékének. Az -(OR )_a-, - (OR ) _b- és -(0^⁴)^ csoportok jelentése az eltérő alkoxicsoportok (például etoxi-, propoxi- és butoxicsoportok) tetszőleges számarányú és eloszlású kombinációit is magában foglalja.

Az alkoxilezési reakció terméke esetenként eltérő mértékben alkoxilezett vegyületek keveréke lehet. Ennek megfelelően az (I) általános képletű vegyületekben az a, b, c és a' értékére közölt számadatok az alkoxilezett termék átlagos alkoxilezési fokát jelentik. Az (I) általános képletű vegyületekben a, b és c értéke előnyösen 1-100, például 1-50, célszerűen 1-30 lehet. Ennek megfelelően ha az (I) általános képletű vegyületekben X (IC) általános képletű csoportot jelent, akkor az a+b+c összeg értéke előnyösen 3-90 lehet. Ha az (I) általános képletű ’ 3 ’ 4 ’ vegyületekben X - (R O)_a,-R - általános képletű csoport(ok) sze

-7 repel(nek), ezekben a' értéke előnyösen 0-50, célszerűen 0-30 lehet.

Az alkoxilezett monoaminok [ X helyén (A) pontbeli csoportot tartalmazó vegyületek] előnyös képviselői a (II) általános képletű vegyületek, amelyek X helyén metoxicsoportot, -(R^JO-)_ahelyén etoxi- és propoxicsoportok kevereket, és R helyén propilén kapcsoló csoportot hordozó (I) általános képletű vegyületeknek felelnek meg. A (II) általános képletű vegyületekben az átlagos etoxilezettségi fok (azaz x értéke) 0 és kb. 45 közötti, előnyösen 0 és kb. 40 közötti, például 0 és kb. 20 közötti, míg az átlagos propoxilezettségi fok (azaz y értéke) 0 és kb. 90 közötti, előnyösen 1 és kb. 35 közötti, például 2 és kb. 30 közötti lehet, azzal a megszorítással, hogy x és y értéke nem lehet egyaránt 0. Ezek közül a kereskedelemben beszerezhető anyagok például azok a vegyületek, amelyekben x értéke kb. 1 és y értéke kb. 9, vagy x értéke kb. 19 és y értéke kb. 3, vagy x értéke kb. 6 és y értéke kb. 29, vagy x értéke kb. 32 és y értéke kb. 10. A kereskedelemben beszerezhető anyagok közül példaként a következőket említjük meg: JEFFAMINE^IR) M600 (átlagos móltömeg: 600, propoxi/etoxi arány: 9/1), JEFFAMINE^(R1 M1000 (átlagos móltömeg: 100, propoxi/etoxi arány: 3/19), JEFFAMINE^|RÍM2005 (átlagos móltömeg: 2000, propoxi/etoxi arány: 29/6), és JEFFAMINE^IR) M2070 (átlagos móltömeg: 2000, propoxi/etoxi arány: 10/32) (valamennyi a Huntsman Limited cég gyártmánya).

Az (I) általános képletű vegyületek további előnyös képviselői a következők:

(i) (VI) képletű vegyület, ami az X helyén hidroxilcsoportót, (RO)_a- helyén etoxicsoportot, R helyén etoxicsoportot és

- 8 1 2

R és R helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületnek felel meg;

(ii) (VII) általános képletű vegyületek, amelyek az X helyén hidroxilcsoportot, R³ és R⁴ helyén izopropilcsoportot és R¹2 es R helyen H0-(C₂H₄O) _a.-C₂H₄- csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeknek felelnek meg - a (VII) általános képletben x, y és z értéke a és a' értékének felel meg; és (iii) (VIII) általános képletű vegyületek, amelyek az X helyén R³R°N- csoportot és ebben R⁵ és R⁶ helyén H0-(C₂H₄O) _a.-C₂H₄csoportot, R és R helyén izopropilcsoportot és R’ és R helyén H0-(C₂H₄O) _a.-C₂H₄- csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeknek felelnek meg - a (VIII) általános képletben v, w, x, y és z értéke a és a' értékének felel meg.

Az (I) általános képletű vegyületek közé tartozik a trisz[ 2-(2-metoxi-etoxi)-etil] -amin is, ami X helyén metoxicsoportot, (R³O)a- helyén etoxicsoportot, R⁴ helyén etiléncsoportot, R és R helyén pedig CH3O-(C₂H₄O)-C₂H₄- csoportot hordozó (I) általános képletű vegyületnek felel meg.

A találmány szerint felhasználható diaminok [ X helyén (B) pontbeli csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek] előnyös képviselői a (III) általános képletű propoxilezett vegyületek, amelyek X helyén H₂N- csoportot, (R³O)_a- helyén propoxicsoportot és R⁴ helyén propoxi kapcsoló csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeknek felelnek meg - a (III) általános képletben w értéke (átlagérték) kb. 1-80. A (III) általános képletű vegyületek közé tartoznak például azok a kereskedelemben beszerezhető anyagok, amelyekben w értéke (átlagérték) kb. 2,6, 5,6, 33,1 vagy 68. Az utóbbiak közül példaként a következőket soroljuk fel: JEFFAMINE^(R) D230 (móltömeg: kb. 230, w: kb. 2,6), JEFFAMINE^(R) D400 (móltömeg: kb. 400, w: kb. 5,6), JEFFAMINE^(R) D2000 (móltömeg: kb. 2000, w: kb. 33,1) és JEFFAMINE^IR) D4000 (móltömeg: kb. 4000, w: kb. 68) (valamennyit gyártja: Huntsman Limited). A (III) általános képletű vegyületekben w értéke különösen előnyösen kb. 2-35, például kb. 2-30 lehet.

A találmány szerint felhasználható diaminok [ X helyén (B) pontbeli csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek] további előnyös képviselői a (IV) általános képletű, vegyesen etoxilezett-propoxilezett származékok, amelyek X helyén H₂Ncsoportot, (R³O)_a- helyén vegyesen etoxi- és propoxicsoportokat, R¹ és R² helyén hidrogénatomot, R⁴ helyén pedig propilén kapcsoló csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeknek felelnek meg. A (IV) általános képletű vegyületekben az r+t öszszeg értéke (azaz a propoxicsoportok száma) átlagosan 1-20, például kb. 1-10, míg s értéke (azaz az etoxicsoportok száma) átlagosan 2-50, például 5-50 lehet. A (IV) általános képletű vegyületek közé tartoznak például azok a kereskedelemben beszerezhető anyagok, amelyekben r+t értéke kb. 3, 6 és s értéke (átlagérték) kb. 9 vagy kb. 15,5, vagy amelyekben r+t értéke kb. 6 és s értéke (átlagérték) kb. 38,7. Az utóbbiak közül példaként a következőket soroljuk fel: JEFFAMINE^(R) ED600 (móltömeg: kb. 600, propoxi/etoxi arány: 3,6/9), JEFFAMINE^<R) ED900 (móltömeg: kb. 900, propoxi/etoxi arány: 3,6/15,5), és JEFFAMINE¹’' ED2003 (móltömeg: kb. 2000, propoxi/etoxi arány: 6,0/38,7) (valamenynyit gyártja: Huntsman Limited). Különösen előnyösek azok a (IV) általános képletű vegyületek, amelyekben r+t értéke kb. 215, és s értéke kb. 3-20.

-10A találmány szerint felhasználható triaminok [ X helyén (C) pontbeli csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek] különösen előnyös képviselői az (V) általános képletű propoxi— lezett származékok - a képletben a d+e+f összeg értéke (átlagérték) kb. 5-90, R²² hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportot (így metil- vagy etilcsoportot) jelent, R 1-3 szénatomot tartalmazó, egyenes vagy elágazó láncú alkilén kapcsoló csoportot jelent, és d értéke 0 vagy 1. Az (V) általános képletű vegyületek közé tartoznak például azok a kereskedelemben beszerezhető anyagok, amelyekben a d+e+f összeg értéke kb. 5,6, kb. 50, vagy kb. 85. Az utóbbiak közül példaként a következőket soroljuk fel: JEFFAMINE^(R) T403 (móltömeg: kb. 440, d+e + f értéke /propoxicsoportok száma/ 5,6), JEFFAMINE^IRI T3000 (móltömeg: kb. 3000, d+e+f értéke /propoxicsoportok száma/: 50) és JEFFAMINE T5000 (móltömeg: kb. 5000, d+e+f értéke /propoxicsoportok száma/: 85) (valamennyit gyártja: Huntsman Limited).

Tapasztalataink szerint a találmány szerinti kompozíciókban szereplő adjuvánsok akkor fejtenek ki meglepően kiemelkedő mértékű aktivitásfokozó hatást, ha a kompozíciók vízben oldható mezőgazdasági vegyszer(eke)t tartalmaznak. Ennek megfelelően a találmány szerinti kompozíciókban lévő mezőgazdasági vegyszer előnyösen egy vízben oldható elektrolit, például egy mezőgazdasági célokra alkalmas só, előnyösen egy herbicid hatású só, például glüfozát-, paraquat- vagy fomezafen-só lehet. A kereskedelemben beszerezhető glüfozát-sók jellemző képviselői az izopropil-amín-, trimetil-szulfónium-, nátrium-, kálium-, ammonium- és etanol-amin-sók. A paraquatot rendszerint paraquat-diklorid formájában hozzák forgalomba. A fomezafen-tartalmú készítmények rendszerint a megfelelő nátriumsót tartalmazzák.

-11···· · · ····· · • ··· ·· · ·

Az (I) általános képletű adjuváns és a mezőgazdasági vegyszer, például glüfozát (amit szabad savként veszünk számításba) egymáshoz viszonyított aránya az elérni kívánt aktiválás szintjétől függően széles határok között változhat. A találmány szerinti készítményekben az (I) általános képletű vegyület és a mezőgazdasági vegyszer egymáshoz viszonyított tömegaránya jellemzően 1:40 és 3:1 közötti, például 1:20 és 3:1 közötti, előnyösen 1:10 és 1:1 közötti érték lehet.

A találmány szerinti kompozíciók önmagukban (azaz egyéb adalékok nélkül) is felhasználhatók, előnyösebbek azonban azok a kompozíciók, amelyek az adjuváns és a mezőgazdasági vegyszer mellett szilárd és/vagy folyékony hordozóanyagokat és/vagy hígítószereket is tartalmaznak.

A találmány szerinti kompozíciók felhasználásra kész, híg készítmények, valamint felhasználás előtt (rendszerint vízzel) hígítandó koncentrátumok egyaránt lehetnek. A készítmények hatóanyag-tartalma az adott mezőgazdasági vegyszer jellegétől függően változik. Ha például a kompozíció herbicid hatóanyagot tartalmaz, a kompozíció hatóanyag-tartalma jellemzően 0,01-90 tömeg % lehet. A felhasználásra kész, híg készítmények előnyösen 0,01-2 tömeg % hatóanyagot tartalmazhatnak, míg a koncentrátumok hatóanyag-tartalma jellemzően 20-90 tömeg %, előnyösen 20-70 tömeg % lehet.

A szilárd kompozíciók például granulátumok vagy porozószerek lehetnek, amelyek a hatóanyagot és az adjuvánst finom eloszlású szilárd hígítószerrel (például kaolinnal, bentonittal, szilikagéllel, dolomittal, kalcium-karbonáttal, talkummal, porított magnézium-oxiddal, fullerfölddel vagy gipsszel) összekeverve tartalmazzák. Egyes esetekben - elsősorban akkor, ha a

-12···· · · ··*·· « • ··· ·· · · hatóanyag glüfozát - adjuvánsként és szilárd hordozóként egyaránt használhatunk szervetlen sókat, például ammónium-szulfátot. A szilárd kompozíciók diszpergálható porok vagy granulátumok is lehetnek, amelyek a por vagy granulátum folyadékokban való diszpergálásának elősegítése céljából nedvesítőszert is tartalmaznak. A poralakú kompozíciók például a levélzet porozására használhatók.

A találmány szerinti kompozíciók felviteli aránya több tényezőtől, elsősorban a hatóanyag jellegétől függően változik. Ha a kompozíció herbicid hatóanyagot tartalmaz, a felviteli arány megválasztásához például az adott hatóanyag jellegét, az irtandó vagy károsítandó növények típusát, a készítmény típusát és a kezelés módját (levélzeten vagy gyökereken keresztüli felszívódás) kell figyelembe venni. 0,001-20 kg hatóanyag/hektáros felviteli arány fenntartásával általában megfelelő eredmények érhetők el; ezen belül például a 0,025-10 kg/hektáros felviteli arány lehet előnyös.

A találmány szerinti kompozíciókban a mezőgazdasági vegyszer biológiai aktivitását vagy fizikai sajátságait javító adjuváns kizárólag (I) általános képletű vegyület vagy több (I) általános képletű vegyület keveréke is lehet, esetenként azonban az (I) általános képletű vegyületeket egy vagy több más adjuvánssal együtt is használhatjuk. így például az (I) általános képletű adjuvánsokat kationos, anionos, amfoter vagy nemionos felületaktív anyagokkal kombinálhatjuk. Ezek a felületaktív anyagok szakember számára jól ismertek. Az (I) általános képletű vegyületekkel különösen jól kombinálható felületaktív anyagok például a következők: (mono- vagy poli-)alkil-glükozidok, alkohol-etoxilátok, alkil-fenol-etoxilátok, alkilészter-etoxilátok, szorbitánészter-etoxilátok, sziloxán-etoxilátok, acetilénszerűen telítetlen diol-etoxilátok, adott esetben alkoxilezett tercier vagy kvaterner alkil-aminok, adott esetben alkoxilezett alkil-amin-oxidok, alkil-betainok, adott esetben alkoxilezett alkil-foszfát-észterek és szaharóz-alkilészterek. Az (I) általános képletű adjuvánsok más aktivitásfokozó adjuvánsokkal, például ammónium-szulfáttal, karbamiddal, vagy nedvesítőszerekkel, így glicerinnel, poli(etilén-glikol)-lal, szorbittal, etilén-glikollal, propilén-glikollal és laktát-sókkal is kombinálhatok.

A találmány szerinti kompozíciókban felhasználandó adjuvánsok egyes képviselőinek felületaktív jellege - a szokásos agrokémiai adjuvánsokkal összehasonlítva - meglepően csekély (azaz felületi feszültségük nagy). Ezeknek a csak kismértékben felületaktív adjuvánsoknak a toxikológiai profilja rendszerint kedvezőbb a többi vegyületekénél. A találmány szerinti kompozíciókban felhasználandó adjuvánsok felületi feszültségét ionmentes vízzel készített, sósavval 4-es pH-ra beállított, 0,2 tömeg/térfogat %-os oldatban mértük 20°C-on. Az előnyös adjuvánsok - így a JEFFAMINE ED600, ED900 és D400 - így meghatározott felületi feszültsége 50 mNm -nél nagyobb, szemben az AGRIMUL PG2067 néven forgalmazott alkil-poliglükozid ugyanilyen körülmények között mért 28 mNm¹ felületi feszültségével. Megjegyezzük azonban, hogy az 50 mNm ^L-nél kisebb felületi feszültségű (I) általános képletű adjuvánsokkal is kiváló eredmények érhetők el; így például - miként a később közlendő adatokból megállapítható - a 42 mNm ¹ felületi feszültségű JEFFAMINE D2000 fel használása egyes gyomnövényfajtákon egyéb előnyökkel is jár.

A találmány szerinti kompozíciók rendszerint csak kismértékben habzanak, ami a tárolás, permetező tartályba töltés és kipermetezés szempontjából különösen előnyös.

Ha a hatóanyag herbicid hatású (és előnyösen vízoldható) vegyület, ezek aktivitása a gyakorlatban előforduló legfontosabb gyomnövényekkel szemben rendszerint kitűnően és hatékonyan fokozható (I) általános képletű adjuvánsok felhasználásával. Egyes makacs gyomnövényfajták esetén azonban az aktivitásfokozódás kevésbé kifejezett lehet. Azt tapasztaltuk, hogy az (I) általános képletű vegyületek felületaktív anyaggal - elsősorban alkil-poliglükozid típusú felületaktív anyaggal - készített keverék formájában felhasználva mind a szokásos, mind a makacs gyomnövényfajtákon kiváló aktivitásfokozódást eredményeznek. Az (I) általános képletű vegyületeket alkil-poliglükozid típusú felületaktív anyagokkal együtt használva makacs gyomnövényeken esetenként szinergetikus hatásfokozódást észleltünk a külön használt két adjuvánssal elérhető eredményekhez viszonyítva. Az (I) általános képletű adjuvánst és az alkil-glükozidot egymáshoz viszonyítva előnyösen 1:40 és 4:1 közötti, például 1:20 és 4:1 közötti, célszerűen 1:6 és 2:1 közötti, különösen előnyösen 1:1 körüli arányban használhatjuk.

Herbicid hatóanyagot tartalmazó kompozíciók esetén a találmány tárgya továbbá eljárás nemkívánt növények súlyos károsítására vagy kiirtására oly módon, hogy a növényekre vagy azok termesztőközegére a találmány szerinti kompozíció hatásos menynyiségét visszük fel.

A találmány további részleteit a következő példák szemléltetik. Ha mást nem közlünk, példákban megadott részmennyiségeken és %-os értékeken tömegrészeket és tömeg %-okat értünk.

-15··:·...· .:. ·1-10. példa

Üvegházban termesztett Abutilon theophrasti (ABUTH) gyomnövényekre 500 g/ha szabad sav-formájú glüfozáttal egyenértékű mennyiségben glüfozát-káliumsót vittünk fel. Hordozóként minden esetben ionmentes vizet használtunk, és a készítményt (ami 0,2 tömeg/térfogat %, az 1. táblázatban felsorolt JEFFAMINE adjuvánst is tartalmazott) 200 1 permetlé/hektár mennyiségben permeteztük a növényekre 11002-es fúvókával ellátott permetező tartályból. Minden kísérletet négyszer ismételtünk meg. Bepermetezés után a növényeket üvegházban 24°C nappali és 19°C éjszakai hőmérsékleten tovább termesztettük, és 16 nap elteltével vizuálisan értékeltük a növények %-os károsodását (0: nincs károsodás; 100: teljes pusztulás). Az eredményeket az 1. táblázatban közöljük.

. táblázat

A példa sorszáma	Adjuváns	Károsodás, %
1 .	Nincs (összehasonlítás)	37
2 .	JEFFAMINE D400	93
3 .	JEFFAMINE D2000	76
4 .	JEFFAMINE T3000	79
5 .	JEFFAMINE ED600	89
6 .	JEFFAMINE ED900	85
7 .	JEFFAMINE ED2003	85
8 .	JEFFAMINE M1000	81
9.	JEFFAMINE M2005	70
10 .	JEFFAMINE M2070	74

11-14. példa

Szabadföldön sorokban növekedő Abutilon theophrasti (ABUTH), Brassica napus (BRSNS) és Veronica persica (VERPE) gyomnövényekre 200 liter/hektár mennyiségben glüfozát-káliumsót tartalmazó permetlevet permeteztünk. A permetlé minden esetben

0,2 tömeg/térfogat %, a 2. táblázatban megadott adjuvánst tartalmazott (a két adjuvánst tartalmazó készítmények az egyedi adjuvánsokat 1:1 tömegarányban tartalmazták). A hatóanyagot 150, 300 és 450 g glüfozát (szabad sav)/hektárral egyenértékű mennyiségben vittük fel. Minden kísérletet háromszor ismételtünk meg. A bepermetezés után 26 nappal vizuálisan értékeltük a növények %-os károsodását (0: nincs károsodás; 100: teljes pusztulás). Az eredményeket (három kísérlet átlagértékei) a 2. táblázatban közöljük.

. táblázat

A példa sorszáma	Adj uváns	____%-os károsodás_____
ABUTH	BRSNS	VERPE
11.	JEFFAMINE ED600	70,0	64,7	48,8
12 . 13 .	JEFFAMINE D400 JEFFAMINE ED600 +	64, 9	62,2	47,2
14 .	AGRIMUL PG2067 JEFFAMINE D400 +	57,8	78, 9	44,4
Összehason-	AGRIMUL PG2067	57,7	77, 1	44,7
lí tás	AL2042	45, 8	70,3	39, 7

Az AL2042 nevű alkil-poliglükozid felületaktív anyag az AGRIMUL PG2067-tel azonos alkil-poliglükozid. Miként a 2. táblázat adataiból megállapítható, JEFFAMINE ED600 és JEFFAMINE D400 használatakor ABUTH-val és VERPE-val szemben (két szokásos gyomnövény) egyaránt kiváló eredmények érhetők el. A makacs gyomnövények közé tartozó BRSNS-en JEFFAMINE adjuváns és alkil-poliglükozid keverékének használatakor jobb eredményt értünk el annál, mint amikor a JEFFAMINE adjuvánst vagy az alkil-poliglükozidot önmagában használtuk.

15. példa

Ipomoea hederacea (IPOHE) gyomnövényekre 300 g/ha szabad sav-formájú glüfozáttal egyenértékű mennyiségben kálium-glüfozátot vittünk fel, a 3. táblázatban megadott adjuvánsokkal kombinálva. Hordozóként minden esetben ionmentes vizet használtunk, és a készítményt 200 1 permetlé/hektár mennyiségben permeteztük a növényekre 11002-es fúvókával ellátott permetező tartályból. A permetlé 0,2 tömeg/térfogat % AL2042 felületaktív anyagot vagy 0,2 tömeg/térfogat % savas észterrel egyenértékű mennyiségű CRODAFOS T5A^(R|-sót tartalmazott. A CRODAFOS T5A 5 mól etilén-oxiddal etoxilezett savanyú izotridecil-foszfát-mono- és -diészter keveréke (gyártja: Croda), amit az egyik kísérletben JEFFAMINE ED600-zal képezett sója, a másik kísérletben káliumsója formájában használtunk. A sóképzés során a savanyú észtert a megfelelő bázissal (JEFFAMINE ED600 vagy kálium-hídroxid) pH 6-ig semlegesítettük. Minden kísérletet négyszer ismételtünk meg. Bepermetezés után a növényeket üvegházba helyeztük, és 24°C nappali és 19°C éjszakai hőmérsékleten tovább termesztettük. A bepermetezés után 16 nappal vizuálisan értékeltük a növények %-os károsodását. Az eredményeket a 3. táblázatban közöljük.

3. táblázat

Adjuváns	%-os károsodás
Nincs (összehasonlítás)	64
AL2042	71
CRODAFOS T5A JEFFAMINE ED600-zal képezett sója	86
CRODAFOS T5A káliumsója	79

16. példa

Sorghum halepense (SORHA) gyomnövényekre 500, 1000, 2000 és 4000 g szabad sav-formájú glüfozáttal egyenértékű mennyiségben glüfozát-trimeziumsót vagy a 4. táblázatban megadott JEFFAMINE adjuvánsokkal képezett glüfozátsót vittünk fel. Hordozóként minden esetben ionmentes vizet használtunk, és a permetlevet (ami további felületaktív anyagként 0,25 tömeg/térfogat % AL2042 jelű alkil-poliglükozidot is tartalmazott) 200 1/hektár mennyiségben permeteztük a növényekre 11002-es fúvókával ellátott permetező tartályból. Minden kísérletet háromszor ismételtünk meg. Bepermetezés után a növényeket üvegházba helyeztük, és 24°C nappali és 19°C éjszakai hőmérsékleten tovább termesztettük. A bepermetezés után 22 nappal vizuálisan értékeltük a növények %-os károsodását, és a kapott adatokból kiszámítottuk a kontrolihoz viszonyított 90 %-os károsodás eléréséhez szükséges dózist (ED₉₀) . Az eredményeket a 4. táblázatban közöljük. Megjegyezzük, hogy minél kisebb az ED₉₀ érték, annál nagyobb a készítmény hatása.

4. táblázat

Glüfozát-só	További adjuváns	ED₉₀ g/ha
Glüfozát-trimezium	AL2042	1410
Glüfozát-JEFFAMINE D400	AL2042	821
Glüfozát-JEFFAMINE M600	AL2042	493

17. példa

Abutilon theophrasti (ABUTH) és SIDSP gyomnövényekre 15, 45, 135 és 270 g/ha paraquat ionnal egyenértékű mennyiségű paraquat-dikloridot vittünk fel. Hordozóként minden esetben ionmentes vizet használtunk, és a permetlevet (ami az egyik eset-19* *' ben 0,1 tömeg/térfogat % JEFFAMINE ED600 adjuvánst is tartalmazott) 200 liter/hektár mennyiségben permeteztük a növényekre. Minden kísérletet háromszor ismételtünk meg. Bepermetezés után a növényeket üvegházba helyeztük, és 22°C nappali és 18³C éjszakai hőmérsékleten tovább termesztettük. A bepermetezés után 18 nappal vizuálilsan értékeltük a növények %-os károsodását, és a kapott adatokból kiszámítottuk a kontrolihoz viszonyított 90 %os károsodás eléréséhez szükséges dózist (ED₉₀, g paraquat-ion/1). Az eredményeket az 5. táblázatban közöljük.

5. táblázat

ED_;: g/ha Adjuváns -----------------ABUTH SIDSP

Nincs (kontroll) 325 (>270)

JEFFAMINE ED600 246 182

Claims

-20Szabadalmi igénypontok

1. Agrokémiai kompozíció, amely mezőgazdasági vegyszert mint hatóanyagot és egy (I) általános képletű adjuvánst vagy sóját tartalmazza - a képletben

X jelentése (A) hidroxilcsoport vagy 1-4 szénatomos alkoxicsoport; vagy (B) R⁵R⁶N- általános képletű csoport, ahol R⁵ és R⁶ egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent; vagy (C) (IC') általános képletű csoport, ahol

R O- és R O- egymástól függetlenül etoxi- vagy propoxicsoportot vagy ezek véletlenszerű vagy tömb-eloszlású keverékeit jelenti, R és R azonos vagy eltérő, 2-3 szénatomot tartalmazó, egyenes vagy elágazó láncú alkilén kapcsoló csosportot jelent, R 1-3 szénatomot tartalmazó, egyenes vagy elágazó láncú alkilén kapcsoló csoportot jelent, 18

R hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent, és d értéke 0 vagy 1;

1 2

R és R egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent;

R O- etoxi-, propoxi- vagy butoxicsoportot vagy ezek véletlenszerű vagy tömb-eloszlású keverékeit jelenti;

R 1-4 szénatomot tartalmazó, egyenes vagy elágazó láncú alkilén kapcsoló csoportot jelent; és a értéke 1-400, vagy ha X (C) pontbeli csoportot jelent, akkor a, b és c összege 3-400;

azzal a feltétellel, hogy ha X (B) pontbeli csoportot jelent, az (I) általános képletű adjuváns csak (IX) általános képletű

-21vegyülettől eltérő lehet - az utóbbi képletben n értéke 2 vagy 3 .
2. Az 1. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy olyan (I) általános képletű vegyületet tartalmaz, amelyben a értéke 1-50, vagy ha X (C) pontbeli csoportot jelent, akkor a, b és c összege 3-90.
3. Az 1. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy (I) általános képletű adjuvánsként (II) általános képletű alkoxilezett monoamin-vegyületet tartalmaz - a képletben x értéke, azaz az etoxilezettség átlagos szintje 0 és kb. 45 közötti, míg y értéke, azaz a propoxilezettség átlagos szintje 0 és kb. 90 közötti, azzal a megszorítással, hogy x és y értéke nem lehet egyszerre 0.
4. A3, igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy olyan (II) általános képletű vegyületet tartalmaz, amelyben x értéke 0 és kb. 20 közötti, míg y értéke kb. 2-30.
5. Az 1. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy (I) általános képletű adjuvánsként egy (III) általános képletű diamin-vegyületet tartalmaz - a képletben w átlagértéket jelent, és értéke kb. 1-80.
6. Az 5. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy olyan (III) általános képletű vegyületet tartalmaz, amelyben w átlagértéket jelent, és értéke kb. 2-35.
7 . Az 1. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy (I) általános képletű adjuvánsként egy (IV) általános képletű diamin-vegyületet tartalmaz - a képletben az r+t összeg, azaz a propoxicsoportok átlagos száma 1-20, míg s, azaz az etoxicsoportok átlagos száma 2-50.
8. A 7. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy olyan (IV) általános képletű vegyületet tartalmaz, amelyben az r+t összeg értéke kb. 2-15, míg s értéke kb. 3-20.
9. Az 1. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy (I) általános képletű adjuvánsként egy (V) általános képletű propoxilezett triamin-vegyületet tartalmaz - a képletben a d+e+f összeg értéke (átlagérték) kb. 5-90, R hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent, R 1-3 szénatomot tartalmazó, egyenes vagy elágazó láncú alkilén kapcsoló csoportot jelent, és d értéke 0 vagy 1.
10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy az (I) általános képletű adjuvánst és a mezőgazdasági vegyszert egymáshoz viszonyítva 1:20 és 3:1 közötti tömegarányban tartalmazza.
11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy az (I) általános képletű adjuvánst egy alkil-poliglükozid típusú felületaktív anyaggal kombinálva tartalmazza .
12. A 11. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy az (I) általános képletű adjuvánst és az alkil-poliglükozid típusú felületaktív anyagot egymáshoz viszonyítva 1:40 és 4:1 közötti tömegarányban tartalmazza.
13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy mezőgazdasági vegyszerként glüfozát-sót, fomezafen-sót vagy paraquat-sót tartalmaz.
14. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű adjuvánst glüfozáttal vagy egy savas felületaktív anyaggal képezett só formájában tartalmazza.
15. Eljárás nemkivánt növények súlyos károsítására vagy kiirtására, azzal jellemezve, hogy a növényekre vagy a növények termesztőközegére az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti készítmény hatásos mennyiségét visszük fel.
16. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy a kompozíció 0,01-90 tömeg % hatóanyagot tartalmazó vizes készítmény.

A bejelentő helyett a meghatalmazott:

Dr. JalsovMzkyíGyőrnyné

1093 Budapest. u 24.

Tel.: 2104148