HUP0000510A2 - Szinergetikus mikrobicid készítmények - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya mikrőbicid hatású növényvédő szer, mely legalábbkét hatóanyag-kőmpőnenst tartalmaz a szinergikűs hatás eléréséhezszükséges mennyiségben valamely alkalmas töltőanyaggal együtt, azzaljellemezve, hőgy az I. hatóanyag kőmpőnens 2-[a-{[-metil-3-triflűőr-metil-benzil)-őxi}-tőlil]-gliőxisav-metil-észter-O-metil-őxim, és aII. hatóanyag-kőmpőnens a következő vegyületek valamelyike: IIA) 5,7-diklór-4-(4-flűőr-fenőxi)-kinőlin (Qűinőxifen), IIB) 4-ciklőprőpil-6-metil-N-fenil-2-pirimidin-amin (Ciprődinil) (The Pesticide Manűal, 10.kiadás, 1994, 109 ;) IIC) benző(1 ,2,3)-tiadiazől-7-karbőtiősav-S-metil-észter (Acibenzőlar-S-metil) IID) 3-anilinő-5-metil-5-(4-fenőxi-fenil)-1,3-őxazőlidin-2,4-diőn (Famőxadőn) IIE) 8-(1,1-dimetil-etil)-N-etil-N-prőpil-1,4-diőxaspirő[4,5]dekán-2-metán-amin (Spirőxamin)IIF) 4-(2,2-diflűőr-1,3-benződiőxől-4-il)-pirről-3-karbőnitril(Flűdiőxőnil) (The Pesticide Manűal, 10. kiadás, 1994, 326); IIG) 4-(2,3-diklór-fenil)-pirről-3-karbőnitril (Fenpiklőnil) (The PesticideManűal 10. kiadás, 1994, 302); IIH) 1-metil-ciklőhexán-karbőnsav-(2,3-diklór-4-hidrőxi-fenil)-amid (Fenhexamid) I IJ) 2-{2-[6-(2-cianő-fenőxi)-pirimidin-4-ilőxi]-fenil}-3-metőxi-akrilsav-metil-észter(Azőxistrőbin) IIK) Metőximinő-(2-ő-tőlil-őxi-metil-fenil)-ecetsav-metil-észter (Kresőxim-metil) vagy az I., illetve II. kőmpőnens sóivagy fémkőmplexei. ŕ

Description

P 00005 1 ο

68.076/SM

S.B.G. & K.

Nemzetközi Szabadalmi Iroda H-1062 Budapest, Andrássy út 113. Telefon: 34-24-950, Fax: 34-24-323

44üvényvédőszerek

Novartis AG., Basel, Svájc

Feltalálók: MARGOT Paul, Biel-Benken, CH

KNAUF-BEITER Gertrude, Müllheim, DE

A bejelentés napja: 1997.12.11.

Elsőbbségei: 1996.12.13. (3072/96) CH

1997.05.26. (1229/97) CH

A nemzetközi bejelentés száma: PCT/EP97/06935

A nemzetközi közzététel száma: WO 98/25459

A találmány szinergetikus hatású növényvédőszer hatóanyag-keverékekre vonatkozik, amelyek legalább két hatóanyag-komponenst tartalmaznak, továbbá a keverékek növényvédelmi alkalmazására, nevezetesen a betegségek kézbentartására és megelőzésére szolgáló eljárásra vonatkozik.

Az I. hatóanyag komponens a 2-[a-^ [(a-metil-3-trifluor-metil-benzil)-imino]oxi^-o-tolilj-glioxilsav-metil-észter-O-metil-oxim, (EP-A-460,575 számon publikált európai szabadalmi leírás); és all. hatóanyag-komponens a következő vegyületek valamelyike:

HA) 5,7-diklór-4-(4-fluor-fenoxi)-kinolin („Quinoxifen), (EP-A-326,330 számon publikált európai szabadalmi leírás);

IIB) 4-ciklopropil-6-metil-N-fenil-2-pirimidin-amin („Ciprodinil”) (The Pesticide Manual, 10. kiadás, 1994, 109);

IIC) benzo-(1,2,3)-tiadiazol-7-karbotiosav-S-metil-észter („Acibenzolar-S-metil) (EP-A 313,512 számon publikált európai szabadalmi leírás);

IID) 3-anilino-5-metil-5-(4-fenoxi-fenil)-1,3-oxazolidin-2,4-dion („Famoxadon”( (EPA-393,911 számon publikált európai szabadalmi leírás);

11E) 8-( 1,1 -dimetil-etiI)-N-etil-N-propiI-1,4-dioxaspiro[4,5]dekán-2-metán-amin („Spiroxamin) (EP-A-281,842 számon publikált európai szabadalmi leírás);

IIF) 4-(2,2-difluor-1,3-benzodioxol-4-il)-pirrol-3-karbonitril („Fludioxonil”) (The Pesticide Manual, 10. kiadás, 1994, 326);

IIG) 4-(2,3-diklór-fenil)-pirrol-3-karbonitril („Fenpiklonil) (The Pesticide Manual, 10. kiadás, 1994, 302);

UH) 1-metil-ciklohexán-karbonsav-(2,3-diklór-4-hidroxi-fenil)-amid („Fenhexamid”) (EP-A-339,418 számon publikált európai szabadalmi leírás);

11J) 2-^ 2-[6-(2-ciano-fenoxi)-pirimidin-4-iloxi]-fenil }^,-3-metoxi-akrilsav-metil-észter („Azoxistrobin”) (EP-A- 382,375 számon publikált európai szabadalmi leírás);

UK) Metoximino-(2-o-tolil-oxi-metil-fenil)-ecetsav-metil-észter („Kresoxim-metil”) (EP-A-398, 692 számon publikált európai szabadalmi leírás);

vagy az I. illetve II. komponens sói vagy fémkomplexei.

Meglepő módon azt találtuk, hogy a I. és II. komponens találmány szerinti keverékei az additív hatást meghaladó, szignifikáns szinergetikus hatással rendelkeznek növénybetegségek megelőzésében és kézbentartásában.

Az l:ll hatóanyagok kedvező aránya 20:1 és 1:20 közötti, előnyösen 10:1 és 1:10, 6:1 és 1:6, 2:1 és 1:10 és 10:1 és 1:2 közötti.

A találmány szerinti I +11 hatóanyag-keverékek különösen előnyösek a növényi betegségek kitörése elleni védekezésben. Ezenkívül a llc vegyületet tartalmazó keverékek a növény látens védekező rendszerét is aktiválni tudják a patogén mikrobiális hatásokkal szemben, vagyis a növényvédelmet immunizáció útján biztosítják.

A jelen hatóanyag-keverékekkel a különböző haszonnövényeken vagy ezek részein (gyümölcsök, virágok, levélzet, hajtások gumók, gyökerek) megjelenő mikroorganizmusok elpusztíthatok, illetve hatásuk megszüntethető, mimellett a később kifejlődő növényi részeken ilyen mikroorganizmusok nem találhatók. A keverékeket növényi szaporítóanyagok, főként magok (gyümölcsök, gumók, magszemek) és levágott növényi részek (pl. rizs) kezelésére használhatjuk, hogy ezeket megvédjük a gombás fertőzésektől és a talajban lévő fitopatogén gombáktól. A hatóanyag-keveréket a növények jól tolerálják és környezeti szempontból is elfogadhatók.

A találmány szerinti hatóanyag-keverékek a fitopatogén gombák következő, és az ezekkel rokon osztályaival szemben hatásosak: ascomycetes (pl. Venturia, Podosphaera, Erysiphe, Monilinia, Mycosphaerella, Unciula); basidiomycetes (pl. a következő nemzetségek: Hemileia, Rhizoctonia, Puccinia); Fungi imperfecti (pl. Botrytis, Helminthosporium, Rhynchosporium, Fusarium, Septoria, Cercospora, Alternaria, Pyricularia és nevezetesen a Pseudocercosporella herpotrichoides); oomycetes (pl. Phytophthora, Peronospora, Bremia, Pythium, Plasmopara).

A találmány értelmében a már jelzett alkalmazási lehetőségek a következő haszon-növények, pl. a következő növényfajták esetében állnak fenn: gabonafélék (búza, árpa, zab, rozs, rizs, cirok és hasonlók); répafélék (cukorrépa és takarmány répa); kis gyümölcsü, csonthéjas és bogyós gyümölcsök (alma, körte, szilva, barack, mandula, cseresznye, eper, málna és szeder); hüvelyesek (bab, lencse, borsó, szójabab); olajtartalmú növények (repce, mustár, mák, olíva, napraforgó, kókuszdió, ricinus, kakaó, földimogyoró); uborkafélék (tök, uborka, dinynye); rost-növények (gyapot, len, kender, juta); citrusfélék (narancs, citrom, grapefruit, mandarin); főzelék-félék (spenót, saláta, spárga), káposzta-félék (sárgarépa, hagyma, paradicsom, burgonya, bors/paprika); Lauranceae-félék (avokádó, fahéj, kámfor); vagy olyan növények, mint a kukorica, dohány, dió, kávé, cukornád, tea, szőlő, komló, banán, gumi-tartalmú növények, valamint dísznövények (virágok, bokrok, lomb- és tűlevelű fák, így pl. fenyők). A felsorolással nem szándékozunk a növények körét korlátozni.

A találmány szerinti hatóanyag-keverékek különösen a következő alkalmazási területeken előnyösek:

l+IIA: gabonafélék és szőlő;

l+l IB: gabonafélék, különösen búza és árpa, továbbá szőlő, főzelék-félék és gyű-, mölcsök ;

l+IIC: gabonafélék;

l+IID: szőlő;

l+IIE: gabonafélék;

l+lIF: gabonafélék, különösen búza és árpa, valamint szőlő és főzelékfélék;

l+IIG: magok kezelése;

l+l IH: főzelék-félék és szőlő;

l+lIJ: gabonafélék és szőlő;

l+lIK: gabonafélék, különösen búza és árpa.

Az I és II jelzésű hatóanyagok keverékeit rendszerint készítmény formájában alkalmazzuk. Az I. és II. jelzésű hatóanyagot a kezelni kívánt területen vagy növényen szimultán vagy ugyanazon a napon egymást követően alkalmazhatjuk, adott esetben töltőanyaggal, felületaktív anyaggal vagy más, az alkalmazást elősegítő, a formulálásnál szokásosan használt anyaggal együtt.

Az alkalmas töltő- és adalékanyagok lehetnek szilárdak vagy folyékonyak, ha megfelelnek azoknak a feltételeknek, melyek az anyagot hatékonyan formulálhatóvá teszik; ilyenek pl. a természetes és regenerált ásványi anyagok, az oldószerek, diszpergáló- és nedvesítő szerek, ragasztó-, sürítő és kötőanyagok és trágyázó szerek.

Az I. és II. jelzésű hatóanyagok mindegyike közül legalább egyet tartalmazó hatóanyag-keverékek alkalmazásának egy előnyös módja, a növény föld feletti részein, különösen a levélzeten történő alkalmazás. Az alkalmazások száma és a használható mennyiség a megbetegedés kiváltójának biológiai és klímától függő életkörülményeitől függ. A hatóanyagok a növényt a gyökérzeten át is elérhetik (szisztémikus hatás) a talajon vagy vízen keresztül, amikor is a növény ültetési helyét folyékony szerrel átáztatjuk (pl. rizs ültetvény estén) vagy az anyagot szilárd formában, pl. granuláltan a talajba juttatjuk (talajban történő alkalmazás). Az I. és II. jelzésű vegyületeket a magszemeken is alkalmazhatjuk mag-kezelés esetén (bevonatkként); ilyenkor a gumókat vagy szemeket vagy úgy kezeljük, hogy a hatóanyagokat tartalmazó folyékony szerekbe ezeket egymást követően bemártjuk, vagy úgy, hogy ezeket a már kombinált nedves vagy száraz készítménnyel bevonjuk. Ezeken kívül, bizonyos esetekben további alkalmazási típusok (pl. rügy-vagy csoportgyümölcs-kezelés) is lehetségesek. Ilyenkor a kombináció vegyületeit minden változtatás nélkül, vagy előnyösen valamely, a formulálási eljárásokban szokásosan használt hígítószerrel együtt alkalmazzuk, önmagában ismert módon emulzió-koncentrátummá, bevonó pasztává, közvetlenül permetez hető vagy hígítható oldattá, hígított emulzióvá, nedvesíthető porrá, oldható porrá, granulált- vagy kapszulázott (pl. polimer anyagba kapszulázott) formává alakítottam Az alkalmazni kívánt eljárást (pl. permetezés, porlasztás, porzás, diszpergálás, bevonás vagy áztatás) a célnak és az adott körülményeknek megfelelően választjuk meg, ugyanúgy, ahogy ezt a hatóanyagok megválasztásánál tesszük. A hatóanyag-keverékből általában célszerűen 50 g - 2 kg hatóanyag/ha mennyiséget, különösen 100 g - 700 g hatóanyag/ha mennyiséget, legelőnyösebb esetben 75-450 g hatóanyag/ha mennyiséget alkalmazunk. Magok kezelésekor 0,5 g -600 g, előnyösen 5 g - 80 g hatóanyagot alkalmazunk 100 kg magra számolva.

A formuláit szereket ismert módon állítjuk elő, pl. úgy, hogy a hatóanyagokat hígítószerekkel (pl. oldószerekkel, szilárd töltőanyagokkal) és adott esetben felületaktív szerekkel alaposan összekeverjük és/vagy összeőröljük.

A kérdéses oldószerek a következők lehetnek: aromás szénhidrogének, előnyösen a 8-12 szénatomos frakciók, így pl. xilol-keverékek vagy helyettesített naftalinok; ftálsav-észterek; mint amilyenek a dibutil- vagy dioktil-ftalát; alifás szénhidrogének, mint amilyenek a ciklohexán vagy a paraffinok; alkoholok és glikolok, valamint ezek éterei és észterei, mint amilyen az etanol, etilén-glikol, az etilén-glikol-monometil-éter vagy -monoetil-éter; a ketonok, mint amilyen a ciklohexanon; az erősen poláros oldószerek, mint amilyen az N-metil-2-pirrolidon, a dimetil-szulfoxid vagy a dimetil-formamid; továbbá az adott esetben epoxidált növényi olajok, mint amilyen az epoxidált kókuszolaj vagy szójaolaj; és végül a víz.

A szilárd töltőanyagok pl. porzószerek és diszpergálható porok esetében rendszerint porított ásványi anyagok, mint amilyen a kalcit, talkum, kaolin, montmorillonit vagy attapulgit. A fizikai tulajdonságok nagy diszperzitású kovasav vagy nagy diszperzitású abszorbens polimerizátumok hozzáadásával javíthatók. A granulált, abszorptív sajátságú granulátum formájú töltőanyagok lehetnek porózus típusúak, mint amilyen a habkő, a tégla-töredék, a magnézium-szilikát (szepiolit) vagy bentonit, a nem abszorptív töltőanyagok képviselői a kaiéit és a homok. Ezenkívül számos szervetlen vagy szerves pregranulált anyagot is alkalmazhatunk; ilyenek pl. a dolimit vagy a pulverizált növénymaradványok.

A formulálni kívánt I. vagy II. jelzésű hatóanyagok típusától függően a felületaktív anyag nem-ionos, kationos és/vagy anionos típusú lehet, jó emulgeáló, diszpergáló és nedvesítő tulajdonságokkal. A felületaktív szerekbe a felületaktív szerek elegyeit is beleértjük.

Az alkalmazást elősegítő, különösen előnyös adalékanyagok a kefalinok és lecitinek közé tartozó természetes és szintetikus foszfo-lipidek is, mint amilyen a foszfatidil-etanolamin, a foszfatidil-szerin, a foszfatidil-glicerin és a lizol-lecitin.

A mezőgazdasági készítmények rendszerint 0,1-99%, előnyösen 0,1-95%

I. és II. jelzésű hatóanyagot, 99,9-1%, előnyösen 99,9-5% szilárd vagy folyékony adalékanyagot és 0-25%, előnyösen 0,1-25% felületaktív anyagot tartalmaznak.

Míg kereskedelmi termékként a készítmény-koncentrátumok az előnyösek, a végfelhasználó rendszerint hígított formában használja a készítményeket.

A találmányt a következő példákkal szemléltetjük, s ezekben a „hatóanyag megjelölés az I. és II jelzésű vegyületek keverékét jelenti bizonyos keverési arányban.

Készítmény Példák

Nedvesíthető Por	a)	b)	c)
Hatóanyag [l;ll=1:3(a), 1:2(b), 1:1(c)j	25%	50%	75%
Na-lignin-szulfonát	5%	5%	-
Na-lauril-szulfát	3%	-	5%
Na-diizobutil-naftalin-szulfonát	-	6%	10%
oktil-fenol-polietilén-glikol-éter (7-8 mól etilén-oxid)	-	2%	-
diszperz kovasav	5%	10%	10%
kaolin	62%	27%	-

A hatóanyagot az adalékanyagokkal megfelelően megválasztott malomban alaposan összeőröljük. Por alakú permetezőszereket kapunk, melyekből vízzel való hígítással tetszőleges koncentrációjú szuszpenziót készíthetünk.

Emulqeálható koncentrátum
hatóanyag (l:ll = 1:6)	10%
Oktil-fenol polietilén-glikol-észter (4-5 mól etilén-oxid)	3%
Ca dodecil-benzol-szulfonát	3%
Ricinusolaj poliglikol-éter- (35 mól etilén-oxid)	4%
ciklohexanon	30%
xilol-keverék	50%

Az így kapott koncentrátumból vízzel való hígítással tetszőleges hígítású emulziót készíthetünk, melyet növényvédelmi célból alkalmazhatunk.

Bevonatos granulátum
hatóanyag (l:ll = 1:10)	8%
polietilén-glikol (molekula tömeg 200)	3%
kaolin	89%

A finomra őrölt hatóanyagot polietilén-glikollal nedvesített kaolinhoz egy mixerben egyenletesen hozzákeverjük. Ily módon pormentes bevonatos granulátumokat kapunk.

Biológiai példák

Szinergetikus hatásról akkor beszélhetünk, ha a hatóanyag-kombináció aktivitása nagyobb, mint az egyes komponensek aktivitásainak összege.

Egy adott hatóanyag-kombináció várható aktivitását (E) az u. n. COLBYképlettel (Colby, S. R. „Calculating synergistic and antagonistic responses of herbicid combination”. Weeds, 15, 20-22; 1967) a következőképpen számolhatjuk ki;

ppm = mg hatóanyag/liter permetezöszer keverék

X = az I. jelzésű hatóanyag %-os aktivitása p ppm hatóanyag alkalmazásakor

Y = a II jelzésű hatóanyag %-os aktivitása q ppm hatóanyag alkalmazásakor

A várt (additív) aktivitást, mely az I + II hatóanyag p+q ppm mennyiségének alkalmazásakor adódik, a Colby képlet szerinti az

E = X + Y - X *Y

100 összefüggés adja meg. Ha az észlelt tényleges aktivitás (O) nagyobb a várt aktivitásnál (E), akkor a kombináció aktivitása az additívet meghaladó, vagyis szinergetikus hatásról van szó (SF=szinergia-faktor=O/E) B-1. Puccinia recondita-val szembeni hatás búzában

a) Maradó védőhatás

Vetés után hat nappal a búzát csöpögös-nedvesre permetezzük a hatóanyag-keveréket tartalmazó nedvesítő porból készített vizes permetlével, majd 24 órával később a növényeket a gomba uredospóra szuszpenziójával fertőzzük. 48 órás inkubáció után (95-100 % relatív légnedvesség 20°C-on) a növényeket üvegházban helyezzük el (22°C hőmérséklet). A fertőzés után 12 nappal a gombás fertőzés hatását kiértékeljük. b) Szisztémikus hatás

Vetés után 5 nappal a hatóanyag-keveréket tartalmazó nedvesíthető porból készült vizes permetlevelet öntünk a búzanövényre, ügyelve, hogy a permetlékeverék ne kerüljön érintkezésbe a növények föld feletti részeivel. 48 órával később a növényeket a gomba uredospóra szuszpenziójával fertőzzük. 48 órás inkubáció után (95-100 % relatív légnedvesség 20°C-on) a növényeket üvegházban helyezzük el (22°C hőmérséklet). A fertőzés után 12 nappal a gombás fertőzés hatását kiértékeljük.

A 11B és IIC jelzésű komponenst tartalmazó hatóanyag-keverékek különösen jó szinergikus hatást mutattak.

B-2 példa: Plasmopara viticola-val szembeni hatás szőlő esetében

Szőlő-palántát (4-5 levél kifejlődésének megfelelő állapot) a hatóanyagkeveréket tartalmazó nedvesíthető porból készült vizes permetlé-keverékkel csöpögös-nedvesre permetezünk és 24 órával később a palántákat gomba sporangium szuszpenzióval fertőzzük. A gombás fertőzés hatását 6 nappal a fertőzés után értékeljük, s ezalatt az idő alatt 95-100%-os relatív légnedvességet és 20%-os hőmérsékletet biztosítunk.

A HB, IID és HA jelzésű komponenst tartalmazó hatóanyag-keverékek különösen jó szinergikus hatást mutattak.

B-3 példa: Erysiphe qraminis-szel szembeni hatás árpában a) Maradó védőhatás

Kb. 8 cm magasságú árpát a hatóanyag-keveréket tartalmazó nedvesíthető porból készült vizes permetlé-keverékkel csöpögős-nedvesre permetezzünk, majd 3-4 óra elteltével a növényeket gomba konidiummal beporozzuk. A fertőzött növényeket 22°C-os üvegházban tartjuk és 12 nappal a fertőzés után a gombás fertőzés hatását értékeljük. b) Szisztémikus hatás

A kb. 8 cm magas árpanövényekre a hatóanyag-keveréket tartalmazó nedvesítő porból készült vizes permetlé-keveréket öntünk, ügyelve, hogy a permetlékeverék ne kerüljön érintkezésbe a növények föld feletti részeivel. 48 órával később a növényeket gomba konidiummal beporozzuk. A fertőzött növényeket 22°C-os üvegházban tartjuk és 12 nappal a fertőzés után a gombás fertőzés mértékét kiértékeljük.

A HA, IID és HE jelzésű komponenst tartalmazó hatóanyag-keverékek különösen jó szinergikus hatást mutattak.

1. Táblázat (Hatóanyag: IIA=guinoxifen)

A teszt száma	I. hatóanyag mg/liter	HA hatóanyag mg/liter	l:ll arány	a talált %-os aktivitás (O)	a számított %-os aktivitás (E)	SF (O/E)
0	-	-		0 (kontroll)
1	0,1	-		6
2	1,0	-		30
3	-	0,1		4
4	-	0,5		6
5	-	1,0		8
6	-	10,0		21
7	0,1	0,1	1:1	26	10	2,6
8	0,1	0,5	1:5	30	12	2,5
9	0,1	1,0	1:10	21	14	1,5
10	1,0	10,0	1:10	75	45	1,7

B-4. példa: Phytophthora infestans-szal szembeni hatás paradicsomon

a) Gyógyhatás

3-hetes paradicsom palántákat („piros gnóm”) a gomba rajzóspóra szuszpenziójával bepermetezünk és a növényeket inkubált fülkében 18-20°C hőmérsékleten, nedvességgel telített atmoszférában tartjuk. 24 óra elteltével a nedvességet megszüntetjük, és a növények megszáradása után azokat a hatóanyagokat tartalmazó nedvesíthető porból készült permetlével bepermetezzük. Miután a permet-réteg rászáradt a növényekre, a növényeket 4 napra újra visszatesszük a nedves fülkébe. A tesztelt anyagok hatékonyságát az ezalatt az idő alatt megjelent tipikus levélfoltok száma és mérete alapján értékeljük.

b) Preventív szisztémikus hatás hetes, egyenként cserepekbe ültetett paradicsom palánták („piros gnóm”) talajára a hatóanyagot tartalmazó nedvesítő port juttatunk. 3 nap elteltével a növény leveleinek formájára Phytophthora infestans rajzóspóra szuszpenziót permetezünk. Ezután a palánkátka 5 napig 18-20°C hőmérsékletű, nedvességgel telített atmoszférájú fülkében tartjuk. A tesztelt anyagok hatékonyságát az ezalatt az idő alatt megjelent tipikus levélfoltok száma és mérete alapján értékeljük.

A 11B és IIC komponenst tartalmazó hatóanyag keverékek különösen jó szinergikus hatást mutattak.

B-5 Példa: Botrytis cinerea-val szembeni hatás almán. Maradó védőhatás

Almában mesterségesen sérüléseket idézünk elő és a sérülési helyekre cseppekben permetlevet juttatunk. Az így kezelt almákat a gomba spóraszuszpenziójával inokuláljuk, majd nagy nedvességtartalmú atmoszférában kb. 20°C hőmérsékleten egy hétig inkubáljuk. A teszt anyagok fungicid hatására azoknak a sérülési helyeknek a számából következtethetünk, melyeken megindult a rothadás.

A 11B és IIC komponenst tartalmazó hatóanyag-keverékek különösen jó szinergikus hatást mutattak.

B-6 Példa Fusarium nivale-val szembeni hatás rozson (maqkezelés)

Fusarium nivaleval fertőzött rozst („Tetrahell” fajta) a tesztelni kívánt fungiciddel görgős keverőben bevonunk; az alkalmazott koncentrációik: 20 vagy 6 ppm hatóanyag a mag súlyára számítva. A fertőzött és a kezelt rozs októberben szabad földön vetöboronával 3 m széles parcellákon 6 sorba elvetjük (koncentrációnként 3 ismétlés). A kísérlet kiértékeléséig a teszt-parcellán, normál szabad földi körülmények között marad a vetés (előnyösen olyan helyen, ahol télen hó borítja).

A fitotoxicitást ősszel kelés után, valamint tavasszal a termény sürüség/kalászok száma szemrevételezésével becsüljük.

A hatóanyag aktivitását a tavasszal Fusariummal fertőzött növények %-os aránya alapján, közvetlenül a hóolvadás után határozzuk meg. A hatóanyagkeverékek jó szinergikus aktivitást mutattak.

Claims (4)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Mikrobicid hatású növényvédöszer, mely legalább két hatóanyagkomponenst tartalmaz a szinergikus hatás eléréséhez szükséges mennyiségben valamely alkalmas töltőanyaggal együtt, azzal jellemezve, hogy az I. hatóanyag komponens 2-fa-^ [(a-metil-3-trifluor-metil-benzil)-imino]-oxi ^-o-tolilj-glioxilsavmetil-észter-O-metil-oxim, és a II. hatóanyag-komponens a következő vegyületek valamelyike:

   HA) 5,7-diklór-4-(4-fluor-fenoxi)-kinolin („Quinoxifen),

   11B) 4-ciklopropil-6-metil-N-fenil-2-pirimidin-amin („Ciprodinil”) (The Pesticide Manual, 10. kiadás, 1994, 109);

   IIC) benzo(1,2,3)-tiadiazol-7-karbotiosav-S-metil-észter („Acibenzolar-S-metil”) 11D) 3-anilino-5-metil-5-(4-fenoxi-fenil)-1,3-oxazolidin-2,4-dion („Famoxadon”) HE) 8-(1,1-dimetil-etil)-N-etil-N-propil-1,4-dioxaspiro[4,5]dekán-2-metán-amin („Spiroxamin”)

   IIF) 4-(2,2-difluor-1,3-benzodioxol-4-il)-pirrol-3-karbonitril („Fludioxonil”) (The Pesticide Manual, 10. kiadás, 1994, 326);

   IIG) 4-(2,3-diklór-fenil)-pirrol-3-karbonitril („Fenpiklonil”) (The Pesticide Manual, 10. kiadás, 1994, 302);

   IIH) 1-metil-ciklohexán-karbonsav-(2,3-diklór-4-hidroxi-fenil)-amid („Fenhexamid”) 11J) 2-“! 2-[6-(2-ciano-fenoxi)-pirimidin-4-iloxi]-fenil f--3-metoxi-akrilsav-metil-észter („Azoxistrobin”)

   UK) Metoximino-(2-o-tolil-oxi-metil-fenil)-ecetsav-metil-észter („Kresoxim-metil”) vagy az I. illetve II. komponens sói vagy fémkomplexei.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy az l:ll komponensek súlyaránya 20:1 és 1:20 közötti.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a II. komponens a HA jelzésűnek megfelelő 5,7-diklór-4-(4-fluor-fenoxi)-kinolin (Quinoxifen).
4. 4. Eljárás növénybetegségek megelőzésére és kézbentartására, azzal jellemezve, hogy azt a területet, ahol gombás fertőzés van, vagy ahol fennáll a gombásodás veszélye, az 1. igénypont szerinti I. és II. komponenssel tetszőleges sorrendben, vagy egyidejűleg kezeljük.

   A meghatalmazott az S.B.G.&K. Nemzetközi Szabadalmi Iroda tagja H-1062 Budapest, Andrássy út 113. Telefen: 34-24-950, Fax: 34-24-323