[go: up one dir, main page]

HUP0500882A2 - Iontoforézis készülék - Google Patents

Iontoforézis készülék Download PDF

Info

Publication number
HUP0500882A2
HUP0500882A2 HU0500882A HUP0500882A HUP0500882A2 HU P0500882 A2 HUP0500882 A2 HU P0500882A2 HU 0500882 A HU0500882 A HU 0500882A HU P0500882 A HUP0500882 A HU P0500882A HU P0500882 A2 HUP0500882 A2 HU P0500882A2
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
iontophoresis
electrolyte solution
electrode zone
membrane
active ingredient
Prior art date
Application number
HU0500882A
Other languages
English (en)
Inventor
Akihiko Matsumura
Sakae Torisawa
Kiyoshi Kanamura
Yoshihiro Ito
Yoriko Kobayashi
Original Assignee
Transcutaneous Technologies Inc.
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Transcutaneous Technologies Inc. filed Critical Transcutaneous Technologies Inc.
Publication of HUP0500882A2 publication Critical patent/HUP0500882A2/hu

Links

Classifications

    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61NELECTROTHERAPY; MAGNETOTHERAPY; RADIATION THERAPY; ULTRASOUND THERAPY
    • A61N1/00Electrotherapy; Circuits therefor
    • A61N1/18Applying electric currents by contact electrodes
    • A61N1/20Applying electric currents by contact electrodes continuous direct currents
    • A61N1/30Apparatus for iontophoresis, i.e. transfer of media in ionic state by an electromotoric force into the body, or cataphoresis
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61NELECTROTHERAPY; MAGNETOTHERAPY; RADIATION THERAPY; ULTRASOUND THERAPY
    • A61N1/00Electrotherapy; Circuits therefor
    • A61N1/18Applying electric currents by contact electrodes
    • A61N1/20Applying electric currents by contact electrodes continuous direct currents
    • A61N1/30Apparatus for iontophoresis, i.e. transfer of media in ionic state by an electromotoric force into the body, or cataphoresis
    • A61N1/303Constructional details
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61NELECTROTHERAPY; MAGNETOTHERAPY; RADIATION THERAPY; ULTRASOUND THERAPY
    • A61N1/00Electrotherapy; Circuits therefor
    • A61N1/02Details
    • A61N1/04Electrodes
    • A61N1/0404Electrodes for external use
    • A61N1/0408Use-related aspects
    • A61N1/0428Specially adapted for iontophoresis, e.g. AC, DC or including drug reservoirs
    • A61N1/0444Membrane

Landscapes

  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Biomedical Technology (AREA)
  • Nuclear Medicine, Radiotherapy & Molecular Imaging (AREA)
  • Radiology & Medical Imaging (AREA)
  • Animal Behavior & Ethology (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Public Health (AREA)
  • Veterinary Medicine (AREA)
  • Bioinformatics & Cheminformatics (AREA)
  • Electrotherapy Devices (AREA)
  • Medicinal Preparation (AREA)

Abstract

epNext=N;InLinePrv=N;KeepPrev=N;>(57) A találmány tárgya töltésselbíró hatóanyag iontoforetikus bejuttatására szolgáló iontoforéziskészülék, amelynek áramforráshoz csatlakoztatott iontoforézis elektródzónája (1) (aktív elektród zóna) és föld elektród zónája (2) (inaktívelektród zóna) van. Az iontoforézis készülék mindkét elektródzónájának (2) elemei (alkatrészei) membrántestek formájában vannakkiképezve, továbbá az iontoforézis készülék ionszelektivitástekintetében különböző ioncserélő membránokat tartalmaz: ezenioncserélő membránok egyike a töltéssel bíró hatóanyag töltöttionjaival megegyező töltésű ionokra szelektív, míg a másik ioncserélőmembrán az iontoforézis elektród zónában elrendezett töltéssel bíróhatóanyag töltött ionjaitól eltérő töltéssel rendelkező ionokraszelektív, továbbá az ioncserélő membránok legalább egyike a földelektród zónában elrendezett töltéssel bíró hatóanyag töltöttionjaival ellentétes töltésű ionokra szelektív. A találmány szerintiiontoforézis készülék hosszú időn keresztül nagy bejuttatásihatásfokkal stabilan képes a töltéssel bíró hatóanyag bejuttatására.

Description

100525-5941A ρ 05 00 8 82
KÖZZÉTÉTELI PÉLDÁNY
IONTOFORÉZIS KÉSZÜLÉK
A találmány töltéssel rendelkező különféle gyógyszerek (kívánt gyógyászati hatással rendelkező, villamosán töltött vegyületek) iontoforézis útján (továbbiakban iontoforézis készülékkel) történő transzdermális bejuttatásához (transzdermális gyógyszerbevitel) alkalmas készülékhez kapcsolódik.
Közelebbről tekintve, a találmány nagy hozzáadott értékű iontoforézis készülékhez kapcsolódik, amely oly módon van felépítve, hogy stabilan gerjesztett állapot (állandó áram és/vagy állandó feszültség) hosszú időn keresztüli biztosítása céljából iontoforézis elektród zóna (aktív elektród zóna) és föld elektród zóna (inaktív elektród zóna) van kialakítva, továbbá egy töltéssel rendelkező gyógyszer pozitív (+) vagy negatív (-) töltésű gyógyszerösszetevője (hatóanyaga) az iontoforézis elektród zónában hatékonyan szállítódik (hajtódik) a bőr (vagy a mucosa) felé. Másként kifejezve, magas átviteli szám (átviteli hányad) van biztosítva, továbbá az iontoforézis elektród zóna (aktív elektród zóna) és a föld elektród zóna (inaktív elektród zóna) elősegíti az említett stabilan gerjesztett állapot fenntartását, és gátolja a bőrkárosító hatásokat, például az elektródreakció okozta bőrgyulladást.
lontoforézisnek (ionbejuttatásos eljárásnak vagy ionbeviteles kezelésnek) azon eljárást nevezzük, melynek keretében a bőr vagy mucosa (továbbiakban egyszerűen bőr) kívánt részén elhelyezett, töltéssel bíró hatóanyagot (ionos vegyi anyagot) a bőrre a tekintett töltött hatóanyag elmozdításához elégséges elektromotoros erőt rákapcsolva a bőrön keresztül a szervezetbe juttatjuk (visszük be). (Az iontoforézis jelen definíciója megtalálható például a JP-A-63035266 sz. japán közzétételi iratban).
Az előzőekkel összhangban, az iontoforézis egy, a bőrre felhordott töltéssel ellátható vagy töltéssel bíró hatóanyag meghatározott elektromotoros erő jelenlétében bőrbe való bejuttatása céljából történő hajtása (szállítása) útján orvosi kezelést hajt végre.
Például a pozitív töltésű ionok bőrbe hajtása (szállítása) egy iontoforézis készülék villamos rendszerében az anód oldalon történik. Ugyanakkor a negatív
-2töltésű ionok bőrbe hajtása (szállítása) az iontoforézis készülék villamos rendszerében a katód oldalon történik.
Az alábbiakban néhány olyan töltéssel bíró hatóanyag képezte példát ismertetünk, amelyek esetében az előzőekben tárgyalt iontoforézis alkalmazható.
(1) Pozitív töltéssel ellátható töltéssel bíró hatóanyagok:
helyi érzéstelenítőszerek (prokain-hidroklorid, lidokain-hidroklorid, stb.), gasztrointesztinális szerek (kalnitin-klorid, stb.), vázizomzat görcsoldók (pankuróniumbromid, stb.), továbbá antibiotikumok (tetraciklin származékok, kanamicin származékok, gentamicin származékok).
(2) Negatív töltéssel ellátható töltéssel bíró hatóanyagok:
vitaminok (Β2-, B12-, C-, E-vitaminok, folsav, stb., továbbiakban együttesen V), adreno-kortikoszteroidok (hidrokortizon vízoldható hatóanyagok, dexametazon vízoldható hatóanyagok, predniszolon vízoldható hatóanyagok, stb.), valamint antibiotikumok (penicillin vízoldható hatóanyagok, klór-amfenikol vízoldható ható15 anyagok).
A töltéssel bíró hatóanyagok iontoforézis útján való bejuttatására szolgáló eljárásokkal, valamint az ilyen eljárások során használható eszközökkel kapcsolatosan sok éve folyik kutatás és fejlesztés, továbbá számos eljárást és eszközt javasoltak már ezidáig.
Az ilyen típusú iontoforézis hagyományos megoldásai közé tartoznak az ioncserélő membránokat alkalmazó megoldások. A jelen találmány szerinti megoldás - amint az az alábbi részletes ismertetésből nyilvánvalóvá válik majd ugyancsak az ioncserélő membránokat alkalmazó megoldások osztályába tartozik.
25 A következőkben a jelen találmány szerinti, ioncserélő membránokat alkalmazó megoldás megértésének elősegítése céljából néhány, napjainkban már ismert, ioncserélő membránt használó megoldást ismertetünk részletesen.
1. A WO 90/04433 sz. nemzetközi közzétételi irat vagy az ebből származtatott HEI
3-504343 sz. japán közzétételi irat (továbbiakban D1):
(1) A D1 irat olyan iontoforézis elektródot tárgyal, amely (i) elektródlemezt, (ii ) bejuttatni szándékozott töltéssel bíró (vagy töltéssel ellátható) hatóanyag tárolására szolgáló tárolóedényt, valamint (iii) a tárolóedény egyik külső oldalán (an
-3nak bőrrel érintkező oldalán) elrendezett, a töltéssel bíró hatóanyag polaritásával megegyező töltéssel rendelkező ionokra szelektív ioncserélő membránt tartalmaz.
(2) A D1 irat szerint az ioncserélő membrán feladata, hogy a töltéssel bíró hatóanyag bőr felé hajtása (szállítása) folyamatában a töltéssel bíró hatóanyaghoz 5 képest ellentétes villamos töltéssel bíró ionok elmozdulását korlátozza és azokat a bőrtől az elektródlemez felé mozgassa. Az ioncserélő membrán példának okáért gátolja a bőrön lévő ionok, például a nátrium ionok, a klór ionok, továbbá az olyan egyéb ionok mozgását, amelyek a töltéssel bíró hatóanyag által létrehozott áramúttól eltérő ionos áramutat hozhatnak létre.
(3) A D1 irat kitanítása szerint a töltéssel bíró hatóanyag beviteli hatékonysága megnövekszik, mivel az ioncserélő membrán csökkenti az egyéb mobilis töltéshordozóknak a töltéssel bíró hatóanyagot tartalmazó tárolóedénybe irányuló vándorlását.
2. Az US-4,722,726 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalom (továbbiakban
D2):
(1) A D2 irat olyan felépítéssel rendelkező elektródot mutat be, amelynél (i) az elektród elektrolitot tároló első kamrára és ionos állapotban lévő összetevőt tároló második kamrára van felosztva, továbbá (ii) az első kamra és a második kamra egymástól ioncserélő membránnal van elválasztva.
(2) A D2 irat kitanítása értelmében az elektrolitot tároló első kamra mérsékelni képes a víz hidrolízisének káros hatásait, továbbá az ioncserélő membrán a töltéssel bíró hatóanyagot elválasztja az első kamrában lévő elektrolittól.
Mindazonáltal a D2 irat szerinti, elektrolitot használó megoldásnak szintén van egy nemkívánatos oldala, nevezetesen a töltéssel bíró hatóanyagban lévő 25 hatóképes összetevő töltött ionjai szállítási hatásfoka (vagyis az átviteli szám) nyilvánvalóan alacsonyabb, hiszen a rendszerben lévő egyéb járulékos ionok koncentrációja jelen esetben magasabb.
Ennek fényében körültekintően kell eljárni egy olyan módszer átvételénél, amely az említett módon használ elektrolitot.
3. A JP-A-03094771 sz. japán közzétételi irat (továbbiakban D3):
(1) A D3 irat iontoforézishez való olyan elektródot ismertet, amely (i) hajlékony támasztóelemmel körülvett és belsejében elektródlemezzel ellátott víztároló
-4darabot, (ii) a víztároló darab elülső oldalán (bőr felőli oldalán) elhelyezett ioncserélő membránt, valamint (iii) az ioncserélő membrán elülső oldalán (bőr felöli oldalán) elhelyezett hatóanyag réteget (töltéssel bíró hatóanyag réteget) tartalmaz.
(2) A D3 irat kitanítása értelmében a megoldás nagy koncentrációjú töltéssel bíró hatóanyag bejuttatására, és ezzel egyidejűleg a hatóanyag bejuttatása során a hatóanyag víz általi felhígításának a megelőzésére szolgál.
(3) Ennek megfelelően a D3 irat olyan iontoforézis elektródot tárgyal, amelynek a hatóanyag áteresztését lényegében megakadályozó, a vizet azonban átbocsátó ioncserélő membránja, továbbá az ioncserélő membránnak a testtel (bőrrel) érintkező oldalán például porlasztásos szárítás vagy szórás útján történő rátapasztással vagy leválasztással létrehozott hatóanyag rétege van.
4. A JP-A-04297277 sz. japán közzétételi irat (továbbiakban D4):
(1) A D4 irat 2. ábrája például olyan iontoforézis elektród zónát (aktív elektród zónát) mutat be, amelynek negatív elektródlemez/töltéssel bíró hatóanyagot tartalmazó fémháló/kationcserélő membrán/töltéssel bíró hatóanyagot tartalmazó fémháló/anioncserélő membrán típusú multiréteg szerkezete van (a D4 irat 2. ábráján a negatív elektród az alkalmazni szándékozott töltéssel bíró hatóanyag ionjai polaritásának szempontjából aktív elektród zóna szerepét tölti be).
(2) A jelen találmánnyal célunk ezen utóbbi, D4 irat szerinti iontoforézis módszer továbbfejlesztése. A D4 iratban ismertetett megoldás korlátáit az alábbiakban részletesen ismertetjük majd.
Ami az előzőekben ismertetett korábbi megoldások iontoforézis elektród zónájában (aktív elektród zónájában) alkalmazott (elrendezett) ioncserélő membránok számát illeti, a D1-D3 iratok egyetlen ioncserélő membránt használó egyrétegű szerkezetet ismertetnek, míg a D4 irat két ioncserélő membránt használó kétrétegű szerkezetet mutat be. Ezen utóbbi vonatkozásban a D4 iratban tárgyalt megoldás különbözik a D1-D3-iratokban ismertetett megoldásoktól.
A találmány szerinti megoldás - amint azt részletesen ismertetjük majd - a D4 iratban tárgyalt megoldáshoz hasonlóan szintén kétrétegű szerkezetet használ. Mindazonáltal a találmány szerinti megoldás a D4 iratbeli megoldástól teljesen különböző műszaki elven alapszik, mivel ez azzal a megkülönböztető jellemzővel bír, hogy a föld elektród zóna is tartalmaz egy vagy több ioncserélő membránt, így
-5az iontoforézis készülékbe összességében tekintve három vagy négy ioncserélő membrán van beépítve, továbbá mindkét elektród zóna oly módon van megszerkesztve, hogy a töltött hatóanyag ionjaira vonatkozó átviteli szám magas maradjon, és a készülék kezelésének egyszerűsége (kényelmi szintje) jelentős mértékben fokozódjék.
A fentiek fényében a töltéssel bíró hatóanyagok iontoforetikus transzdermális bejuttatásánál az ioncserélő membrán(ok) használata ismert.
Az előzőekben ismertetett, legalább egy ioncserélő membránt használó hagyományos iontoforézis módszerek mindazonáltal híján vannak az iontoforézis elektród zónában (aktív elektród zónában) lévő elektródlemez felületén és/vagy a föld elektród zóna (inaktív elektród zóna) felületén végbemenő elekrokémiai reakcióhoz kapcsolódó különféle hátrányok megelőzésére vagy kiküszöbölésére irányuló alapelvnek vagy elképzelésnek.
Másként kifejezve, az ioncserélő membrán(oka)t használó hagyományos iontoforézis módszerek figyelmen kívül hagyták az iontoforézis elektród zónában (aktív elektród zónában) és a föld elektród zónában (inaktív elekród zónában) lejátszódó elektrokémiai reakciókat, továbbá híján vannak az ilyen reakciók okozta hátrányok kiküszöbölésére irányuló alapelveknek, amelyek egy nagyobb hozzáadott értékű iontoforézis módszer megvalósításánál elengedhetetlenek.
Az ioncserélő membrán(oka)t használó hagyományos iontoforézis módszerek, közelebbről tekintve a D1-D4 iratokban bemutatott megoldások, esetében az aktív elektród zónában egy vagy több ioncserélő membránt használtak, azonban az inaktív elektród zónában ioncserélő membránt nem használtak, így ezen megoldások az alábbi hátrányokkal rendelkeznek.
(i) Stabil gerjesztési feltételek mellett nehéz hosszú időn keresztül töltéssel bíró hatóanyagot bejuttatni (hatóanyag-bevitelt végrehajtani), vagyis állandó feszültség vagy állandó áram mellett nehéz a töltéssel bíró hatóanyag bevitelét hosszú időn keresztül fenntartani. Példának okáért, fiziológiás sóoldat - ami egy elektrolitoldat (vagyis elektrolitot tartalmazó oldat) - pozitív polaritású aktív elektród zónában lévő elektródlemez felületén lejátszódó hidrolízisében gázbuborékok (oxigéngáz, klórgáz, stb.) keletkeznek - az aktív elektród zóna polaritása a töltéssel bíró hatóanyag hatóképes összetevője töltött ionjainak a polaritásától függően azonban el
-6térő. A szóban forgó gázbuborékok következtében megnő a villamos ellenállás, ami az iontoforetikus hatás (az iontovábbítás hatásfoka) jelentős időbeli csökkenését eredményezi. Ezen csökkenés a negatív polaritású föld elektród zónánál fejlődött gázbuborékok (hidrogéngáz, továbbá ehhez hasonló egyéb gázok) hatására szintén bekövetkezik.
(ii) A bőrnek az aktív elektród zónával és/vagy a föld elektród zónával érintkezésben lévő felületén égési sérülés, gyulladás vagy ehhez hasonló egyéb hatás léphet fel (beleértve maga az áram okozta villamos eredetű égési sérülést vagy az elektrolízisben termelődött H+ vagy OH’ ionok miatt a pH értékében bekövetkező hirtelen változás hatására jelentkező égési sérülést is).
(iii) A bőrnek az aktív elektród zónában a (például pozitív töltésű) elektródlemezzel érintkező felülete a bőrfelszínen lévő izzadság és/vagy az elektrolitoldatként alkalmazott fiziológiás sóoldat hidrolízisével keletkezett káros anyag, például a Cl· (klorid) ionokból nagyfokú savanyítás (HCI-képződés) eredményeként keletkező hipoklóros sav (amely köztudottan egy erős oxidálószer) hatására károsodhat.
(iv) A bőrnek a föld elektród zónában a (például negatív töltésű) elektróddal érintkező felületén a bőrfelszínen lévő izzadság és/vagy az elektrolitoldatként alkalmazott fiziológiás sóoldat hidrolízise útján, például nagymértékű lúgosítás (NaOHképződés) eredményeként keletkező káros anyag hatására sérülések jelentkezhetnek.
Az ioncserélő membrán(oka)t használó hagyományos iontoforézis módszerek előzőekben ismertetett hátrányainak és korlátainak a kiküszöbölésére korábban már több javaslatot tettünk, lásd például a JP-A-2000-229128 sz., a JP-A2000-237326 sz., valamint a JP-A-2000-237328 sz. japán közzétételi iratokat.
Az általunk korábban javasolt iontoforézis készülékek - az előzőekkel összhangban - a például a D1 iratban bemutatott, a töltéssel bíró hatóanyagban lévő hatóképes összetevő töltött ionjaival azonos polaritású áramforráshoz csatlakoztatott iontoforézis elektród lemezt (aktív elektród lemezt) tartalmazó iontoforézis elektród zónához (aktív elektród zónához) képest, aholis töltéssel bíró hatóanyag az iontoforézis elektródlemez elülső oldalán van elrendezve, továbbá egy, a töltéssel bíró hatóanyagban lévő hatóképes összetevő töltött ionjaival megegyező töltésű ionokra szelektív ioncserélő membrán van elrendezve az elülső oldalon,
-7vagyis a töltéssel bíró hatóanyag bőrrel érintkező oldalán, azon felismerésen alapszanak, hogy a hagyományos iontoforézis elektród zónához (aktív elektród zónához) kapcsolódó, előzőekben ismertetett hátrányok kiküszöbölhetők egy olyan felépítés alkalmazásával, amelynél az iontoforézis elektródlemez és a töltéssel bíró hatóanyag között - az iontoforézis elektródlemez tekintetében - (i) az iontoforézis elektródlemeznek legalább az elülső oldalán elektrolitoldat, például fiziológiás sóoldat van elrendezve, továbbá (ii) az elektrolitoldat elülső oldalán egy, a töltéssel bíró hatóanyag hatóképes összetevője töltött ionjaival ellentétes töltésű ionokra nézve szelektív ioncserélő membrán van elrendezve.
Az általunk az előzőek szerint korábban javasolt iontoforézis készülékek emellett azon felismerésen alapszanak, hogy a hagyományos föld elektród zónával (inaktív elektród zónával) kapcsolódó előzőekben ismertetett hátrányok kiküszöbölhetők egy olyan felépítés alkalmazásával, amelynél - a föld elektród zóna elektródlemeze tekintetében - (iii) a föld elektródlemeznek legalább az elülső oldalán elektrolitoldat, például fiziológiás sóoldat van elrendezve, továbbá (iv) az elektrolitoldat elülső oldalán egy, a töltéssel bíró hatóanyag hatóképes összetevője töltött ionjaival ellentétes töltésű ionokra nézve szelektív ioncserélő membrán van elrendezve, bár korábban ioncserélő membrán elrendezése a föld elektród zóna (inaktív elektród zóna) oldalán ismeretlen volt.
Mindazonáltal az általunk korábban javasolt iontoforézis készülékek (lásd például a már idézett JP-A-2000-229128 sz., JP-A-2000-237326 sz., valamint JPA-2000-237328 sz. japán közzétételi iratokat) a fentiekkel összhangban a töltéssel bíró hatóanyag bőrbe való bevitele hatékonyságának szempontjából, más szavakkal kifejezve a töltéssel bíró hatóanyag nagy hatékonyságú továbbítása (nagy átviteli szám) szempontjából, valamint a kezelőszemély (felhasználó) kényelmi (vagyis az eszköz karbantarthatósága, az alkatrészek könnyű cserélhetősége és a könnyű kezelhetőség) szempontjából tovább javíthatók, dacára annak, hogy a már létező eszközök az egyes elektród zónákban (vagyis az iontoforézis elektród zónában és a föld elektród zónában) lejátszódó elektrokémiai reakciók okozta börsérülések elkerülése szempontjából kiváló eszközök.
-8Ennek megfelelően a jelen találmánnyal egyik célunk olyan, nagy hozzáadott értékű iontoforézis készülék megvalósítása, amely töltéssel bíró hatóanyag transzdermális bevitele során magas átviteli számot és nagymértékben megemelkedett kényelmi szintet biztosít az általunk korábban javasolt iontoforézis készülé5 kékből kiindulva.
Ennek megfelelően olyan vizsgálatokat folytattunk, amelyek eredményeként az általunk korábban javasolt iontoforézis készülékek nagyobb hozzáadott értékkel rendelkezővé váltak. Vizsgálataink során azt találtuk, hogy magasabb átviteli szám (vagyis magas ionátviteli hatékonyság) és magasabb kényelmi szintet 10 érhetünk el, ha az (1) iontoforézis elektród zónában (1)-1 az elektródlemez elülső oldalán elhelyezni szándékozott elektrolitoldat membrántestté van alakítva egy olyan membrán felhasználásával, amely az elektrolitoldatot a membránt impregnáló állapotban tároló képességgel rendelke15 zik, és elektromos térben ionokra nézve villamosán vezető (vagyis ionvezető) tulajdonságú, továbbá (1)-2 a töltéssel bíró hatóanyag szintén membrántestté van alakítva egy olyan membrán felhasználásával, amely a töltéssel bíró hatóanyagot (a hatóanyagoldatot) a membránt impregnáló állapotban tároló képességgel rendelkezik, 20 és elektromos térben az ionokra nézve villamosán vezető (vagyis ionvezetö) tulajdonságú, továbbá a (2) föld elektród zónában (2)-1 az elektródlemez elülső oldalán elhelyezni szándékozott elektrolitoldat membrántestté van alakítva egy olyan membrán felhasználásával, amely az 25 elektrolitoldatot a membránt impregnáló állapotban tároló képességgel rendelkezik, és elektromos térben ionokra nézve villamosán vezető (vagyis ionvezető) tulajdonságú.
A találmány szerinti iontoforézis készülék éppen ezen felismerésen alapszik.
A jelen találmány olyan iontoforézis készüléket képez, amely kiváló telje- sítménnyel (töltéssel bíró hatóanyagokra vonatkozó nagy átviteli számmal), kiváló kényelmi szinttel (készülék karbantarthatósága, alkatrészek könnyű cserélhetősé
-9ge, valamint könnyű kezelés tekintetében), kompakt felépítéssel, valamint nagy hozzáadott értékkel rendelkezik.
Kitűzött célunkat a fentiek fényében tehát olyan, töltéssel bíró hatóanyag iontoforetikus bejuttatására alkalmas iontoforézis készülék megvalósításával értük 5 el, amely tartalmaz az (1) iontoforézis elektród zónában (1)-1 egy, a töltéssel bíró hatóanyag töltött ionjainak polaritásával megegyező polaritású, az áramforráshoz csatlakoztatott elektródlemezt, (1)-2 egy, az elektródlemez elülső oldalán elrendezett, elektrolitoldattal imp10 regnáltan elektrolitoldatot tartalmazó elektrolitoldat-tároló membránt, (1)-3 egy, az elektrolitoldat-tároló membrán elülső oldalán elrendezett és a töltéssel bíró hatóanyag töltött ionjaival ellentétes töltésű ionokra szelektív ioncserélő membránt, (1)-4 egy, az ioncserélő membrán elülső oldalán elrendezett, töltéssel bíró hatóanyaggal impregnáltan töltött hatóanyagot tartalmazó hatóanyag-tároló membránt, és (1)-5 egy, a hatóanyag-tároló membrán elülső oldalán elrendezett és a töltéssel bíró hatóanyag töltött ionjaival megegyező töltésű ionokra szelektív ioncserélő membránt; továbbá a (2) föld elektród zónában (2)-1 egy, az iontoforézis elektród zónában lévő elektródlemez polaritásával ellentétes polaritású elektródlemezt, (2)-2 egy, az elektródlemez elülső oldalán elrendezett, elektrolitoldattal impregnáltan elektrolitoldatot tartalmazó elektrolitoldat-tároló membránt, és (2)-3 egy, az elektrolitoldat-tároló membrán elülső oldalán elrendezett és a töltéssel bíró hatóanyag töltött ionjaival ellentétes töltésű ionokra szelektív ioncserélő membránt.
Kitűzött célunkat másrészt olyan iontoforézis készülék létrehozásával értük el, amelynél a föld elektród zóna kationcserélő membránt és anioncserélő memb30 ránt tartalmaz egymással kombinálva, vagyis ahol a föld elektród zóna (2)-1 egy, az iontoforézis elektród zónában lévő elektródlemez polaritásával ellentétes polaritású elektródlemezt,
-10(2)-2 egy, az elektródlemez elülső oldalán elrendezett, elektrolitoldattal impregnáltan elektrolitoldatot tartalmazó elektrolitoldat-tároló membránt, (2)-3 egy, az elektrolitoldat-tároló membrán elülső oldalán elrendezett és a töltéssel bíró hatóanyag töltött ionjaival megegyező töltésű ionokra szelektív íon5 cserélő membránt, (2)-4 egy, az ioncserélő membrán elülső oldalán elrendezett, elektrolitoldattal impregnáltan elektrolitoldatot tartalmazó elektrolitoldat-tároló membránt, és (2)-5 egy, az elektrolitoldat-tároló membrán elülső oldalán elrendezett és a töltéssel bíró hatóanyag töltött ionjaival ellentétes töltésű ionokra szelektív íoncse10 rélő membránt tartalmaz.
Az iontoforézis elektród zónával (aktív elektród zónával) és föld elektród zónával (inaktív elekród zónával) rendelkező iontoforézis készülék teljesítményének javítása céljából a találmány szerinti megoldás esetében (i) az iontoforézis elektród zóna és a föld elektród zóna elektrolitoldatai 15 könnyen oxidálható vagy redukálható vegyületet tartalmazó oldatok formájában vannak kialakítva, közelebbről tekintve (ii) az iontoforézis elektród zónában és a föld elektród zónában lévő elektrolitoldatok vas(ll)-szulfátot és vas(lll)-szulfátot, vagy könnyen oxidálható vagy redukálható vegyületként szerves savat és/vagy annak sóját tartalmazó ol20 datok formájában vannak kialakítva.
A találmány szerinti iontoforézis készülék kényelmi szintjének, például a könnyű kezelhetőségnek (felhasználóbarát kialakításnak) a fokozása céljából a találmány olyan iontoforézis készülékhez kapcsolódik, amelynél
- az iontoforézis elektród zóna elektródlemeztől eltérő (1)-1-től (1)-5-ig számozott elemei (alkatrészei), vagy (1)-2-től (1)-5-ig terjedő elemei (alkatrészei) a szóban forgó elemek (alkatrészek) cseréjének megkönnyítése céljából egyetlen integrális egységgé vannak összeszerelve, vagy
- a föld elektród zóna elektród lemeztől eltérő (2)-1 -tői (2)-3-ig, vagy (2)-1 -tői (2)-5- ig terjedő elemei (alkatrészei), vagy (2)-2-től (2)-3-ig vagy (2)-2-től (2)-5-ig számo30 zott elemei (alkatrészei) a szóban forgó elemek (alkatrészek) cseréjének megkönnyítése céljából egyetlen integrális egységgé vannak összeszerelve.
- 11 A találmány szerinti iontoforézis készülék további jellemzői, például annak kis mérete és kompakt felépítése a találmány szerinti iontoforézis készülék alábbiakban következő műszaki felépítésének ismertetéséből lesz nyilvánvaló.
A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük 5 részletesen, ahol az
- 1. ábra a találmány szerinti iontoforézis készülék alapvető felépítésének ismertetésére szolgáló (teljes perspektivikus) nézet; a
- 2. ábra a találmány szerinti iontoforézis készülék 1. ábrán szemléltetett kiviteli alakjának részkeresztmetszete; a
- 3. ábra az 1. ábrán szemléltetett iontoforézis készülékben lévő iontoforézis elektród zóna és föld elektród zóna alapvető felépítésének (részkeresztmetszeti) vázlata; a
- 4. ábra a 3. ábrán bemutatott iontoforézis készülék egyik lehetséges módosítását, speciálisan a föld elektród zóna módosítását szemlélteti; az
- 5. ábra egy, a találmány szerinti iontoforézis készülék 1. ábrán bemutatott példakénti kiviteli alakjával egyenértékű kísérleti berendezést szemléltet vázlatosan; a
- 6. ábra a találmány szerinti iontoforézis készülék egy lehetséges másik példakénti kiviteli alakját mutatja, amely a 2. ábra szerinti kis átmérőjű hengeres 20 végrésznek megfelelő nézet; a — 7. ábra a találmány szerinti iontoforézis készülék egy lehetséges még további példakénti kiviteli alakját szemlélteti, amely a 2. ábra szerinti kis átmérőjű hengeres végrész végének megfelelő nézet; a
- 8. ábra a találmány szerinti iontoforézis készülék egy lehetséges további 25 példakénti kiviteli alakjának (keresztmetszeti) nézete; míg a
- 9. ábra a találmány szerinti iontoforézis készülék 8. ábrán szemléltetett kiviteli alakjának elölnézete.
A következőkben a találmány szerinti iontoforézis készülék műszaki felépítését és lehetséges példakénti kiviteli alakjait ismertetjük részletesen a rajz alap30 ján. A területen járatos szakember számára nyilvánvaló, hogy a rajzon feltüntetett jellemzők csupán az egyes kiviteli alakok bemutatására szolgálnak, továbbá a je
-12len találmány nem korlátozódik kizárólag a rajzon bemutatott példaként! kiviteli alakokra.
Az 1-3. ábrák a találmány szerinti X iontoforézis készülék egyik lehetséges példaként! kiviteli alakját szemléltetik.
Az 1. ábra egy teljes perspektivikus nézet, míg a 2. ábra egy részkeresztmetszeti nézet. Amint azt a szóban forgó ábrák mutatják, az X iontoforézis készülék fő elemekként (alkatrészekként) iontoforézis 1 elektród zónát, föld 2 elektród zónát, továbbá 3 áramforrást (telepet) tartalmaz.
A 3. ábra az elektród tartományok, vagyis az iontoforézis 1 elektród zóna és a föld 2 elektród zóna (részkeresztmetszeti nézetben készített) alapvető szerelési rajza töltéssel bíró hatóanyagnak az 1. és 2. ábrán szemléltetett találmány szerinti X iontoforézis készülékkel az alábbiakban részletesen ismertetésre kerülő feltételek mellett zajló bejuttatása közben.
A 3. ábrán emellett az iontoforézis végrehajtására szolgáló 4 bőrterületet is feltüntettük. A 3. ábra töltéssel bíró hatóanyag új típusú iontoforézis útján történő olyan bejuttatás! eljárását (hatóanyag-bevitelt) szemlélteti, amelyet a találmány szerinti X iontoforézis készülékkel hajthatunk végre.
(i) Töltéssel bíró hatóanyagként aszkorbinsav (C-vitamin) nátrium (Na) sóját alkalmazzuk, melyre a továbbiakban az As'Na+ jelölést használjuk. A töltéssel bíró hatóanyagot egy, azt impregnáltan tároló 14 gélmembránban rendezzük el oly módon, hogy a 14 gélmembránt a töltéssel bíró hatóanyaggal impregnáljuk.
(ii) Elektrolitoldatként 1 M tejsav és 1 M nátrium-fumarát 1:1 arányú vizes oldatát használjuk. A szóban forgó elektrolitoldatot azt impregnáltan tároló 12, 22 gélmembránokban rendezzük el oly módon, hogy a 12, 22 gélmembránokat az elektrolitoldattal impregnáljuk.
(iii) Az alkalmazott ioncserélő membránok (azok ionszelektív áteresztése alapján meghatározott) típusait tekintve 13, 23 kationcserélő membránokat, valamint 15 anioncserélő membránt használunk, amely ioncserélő membránokat a rajzon ábrázolt módon rendezzük el.
(iv) Negatív (-) elektródként egy, az iontoforézis elektród zónában (aktív elektród zónában) lévő 11 elektródlemezt használunk.
(v) Pozitív (+) elektródként egy, a föld elektród zónában (inaktív elektród zónában) elrendezett 21 elektródlemezt használunk.
Az 1-3. ábrákon használt hivatkozási jelek az előzőekben ismertetett iontoforézis készülék különálló elemeinek hivatkozási jeleivel egyeznek meg, például az X iontoforézis készülék leírás szerinti (1)-1 elemét a rajzon a 11 hivatkozási jellel illettük.
A találmány szerinti X iontoforézis készülék legtöbb jellemzője nagy hozzáadott értékű iontoforézis készülék megvalósítására irányul azáltal, hogy megnöveljük az adott elektromotoros erő jelenlétében átvándorolt ionok mennyiségét, ami köztudottan függ az ionkoncentrációtól, valamint az ionok mozgékonyságától és vegyértékétől. A szóban forgó típusú iontoforézissel célunk az, hogy töltéssel bíró hatóanyagot a bőrön (vagy mucosán) keresztül a szervezetbe hajtsunk be (vigyünk be) meghatározott elektromotoros erő jelenlétében, vagy másként kifejezve, jelentős figyelmet fordítva nagy átviteli szám elérésére, valamint odafigyelve a hátrányok (negatív faktorok), úgymint az egyes elektródoknál játszódó elektrokémiai reakciók, speciálisan az elektrokémiai reakciók következtében fellépő bőrgyulladás kiküszöbölésére, valamint figyelmet fordítva az eszköz könnyű kezelhetősége és kényelmi szintje terén a javításokra.
Az előzőekben ismertetett célkitűzést illetően, miszerint töltéssel bíró hatóanyag nagy átviteli szám mellett legyen a szervezetbe behajtva (bejuttatva), a napjainkban alkalmazott megoldások nem tekinthetők sikeresnek. A jelen találmány esetében a fentiekben ismertetett műszaki felépítéssel stabilan nagy átviteli szám (nagy hatékonyság) érhető el, amint azt az alábbiakban részletesen ismertetjük.
Ugyancsak fontos célkitűzés az olyan hátrányok, például bőrgyulladás kiküszöbölése, amelyeket az iontoforézis során az elektródok környezetében fellépő elektrokémiai reakciók váltanak ki.
Az iontoforézis során az elektródok körül elkerülhetetlenül elektrokémiai reakciók, speciálisan (a pozitív elektródnál) bizonyos oxidatív reakció, míg (a negatív elektródnál) redukatív reakció megy végbe. Példának okáért az említett elektrokémiai reakciókban az elektrolitoldatként használt fiziológiás sóoldat elektrolízisével káros vegyületek képződnek (például a pozitív elektródnál a Cl' ionokból
-14 — hipoklóros sav keletkezik, ami köztudottan erős oxidálószer), a pH értékben hirtelen változások (pozitív elektródnál lejátszódó hirtelen savanyítás, negatív elektródnál lejátszódó hirtelen lúgosítás) lépnek fel, továbbá gázbuborékok fejlődnek (a negatív elektródnál például H2 gáz, a pozitív elektródnál pedig O2 gáz és Cl2 gáz). A felsorolt problémák az iontoforézis gyakorlati alkalmazása tekintetében súlyos hátrányokat jelentenek, beleértve az emberi bőrre kifejtett káros hatásokat, a bőrirritációkat, a (gázfejlődés eredményeként jelentkező ellenállásnövekedés miatti) energiaellátásban fellépő elégtelenséget, valamint ezekhez hasonló egyéb hátrányokat.
A töltéssel bíró hatóanyagok hagyományos bejuttatás! módszereinél jelentkező hátrányok, például az átviteli számhoz és az elektrokémiai reakciók hatására bekövetkező bőrgyulladáshoz kapcsolódó előzőekben tárgyalt problémák kiküszöbölése, továbbá az eszköz kényelmi szintjének, például annak könnyű kezelhetőségének javítása céljából a találmány szerinti X iontoforézis készülék - különösen az egyes elektród zónák felépítése tekintetében - olyan felépítést követ, amelynél a különálló elemek (alkatrészek) a 2. és a 3. ábrán szemléltetett módon rétegek formájában vannak kiképezve. Másként kifejezve, az iontoforézis 1 elektród zóna különálló (11-15 hivatkozási jelű) elemei (alkatrészei), továbbá a föld 2 elektród zóna különálló (21-23 hivatkozási jelű) elemei (alkatrészei) mindannyian rétegek formájában, például lemezelemek, membrántestek és ioncserélő membránok formájában vannak kialakítva.
A jelen találmány szerinti megoldásoknál a membrántestek, nevezetesen az elektródlemezek, az elektrolitoldat-tároló membránok, a hatóanyag-tároló membrán, az anion- és kationcserélő membránok tulajdonságai töltéssel bíró hatóanyagként As'Na+ transzdermális bevitelénél az előzőekben elmondottakkal összhangban vannak rögzítve.
A továbbiakban a találmány szerinti X iontoforézis készülék előzőekben ismertetett jellemzőit tárgyaljuk részletesen egy olyan esetben, amikor töltéssel bíró hatóanyagként transzdermálisan nátrium-aszkorbátot (As’Na+) viszünk be. Ebben az esetben a töltéssel bíró hatóanyag hatóképes összetevőjének töltött ionjait nyilvánvalóan anionok (As‘) képezik. Ennek megfelelően, amint azt a 3. ábra mutatja, az iontoforézis 1 elektród zónában elrendezett 11 elektródlemez egy negatív (-)
-15elektródot, míg a föld 2 elektród zónában lévő 21 elektródlemez pozitív (+) elektródot képez.
Szükségtelen részletesen kifejteni, hogy ha egy töltéssel bíró hatóanyag pozitív töltésű ionokra bomlik, az előzőekben tárgyalt elektród zónákban lévő 11, 21 elektród lemezek polaritásai, valamint (az ionok szelektív áteresztése szempontjából) az ioncserélő membránok típusai egymással rendre ellentétesek.
A találmány szerinti X iontoforézis készülék egyik lehetséges előnyös példaként! kiviteli alakjának alapvető felépítését szemléltető 1-3. ábrákon az 1 hivatkozási jel az iontoforézis elektród zónát (aktív elektród zónát), a 2 hivatkozási jel a föld elektród zónát (inaktív elektród zónát), a 3 hivatkozási jel az áramforrást, míg a 4 hivatkozási jel a bőrterületet (vagy a mucosát) jelöli.
A 3. ábra szerint az iontoforézis 1 elektród zóna (aktív elektród zóna) (i) a negatív (-) 11 elektródlemezből, (ii) az (1 M tejsav/1 M nátrium-fumarát képezte) elektrolitoldattal impregnált elektrolitoldat-tároló 12 membránból, (iii) a kationcserélő 13 membránból, (iv) a töltéssel bíró hatóanyagot megtartó 14 membránból, valamint (v) az anioncserélö 15 membránból épül fel.
Amin t azt a 3. ábra mutatja, a föld 2 elektród zóna (i) a pozitív (+) 21 elektródlemezből, (ii) az (1 M tejsav/1 M nátrium-fumarát képezte) elektrolitoldattal impregnált elektrolitoldat-tároló 22 membránból, valamint (iii) a kationcserélő 23 membránból áll.
A jelen találmánynál az egyes 1, 2 elektród zónákban lévő elektrolitoldattároló 12, 22 membránok nem korlátozódnak csupán olyan membránokra, melyek az előzőekben ismertetett, 1 M tejsavból és 1 M nátrium-fumarátból készített elektrolitoldattal vannak impregnálva. A 12, 22 membránokat olyan membránok is képezhetik, amelyek (például NaCI 0,9%-os vizes oldata képezte) fiziológiás sóoldattal, vagy egy, a víz redoxpotenciáljánál kisebb redoxpotenciállal rendelkező és a víz elektrolitikus reakciójához (vagyis a víz oxidációs és redukciós reakcióihoz) képest lényegesen könnyebben oxidálható vagy redukálható vegyület képezte elektrolitoldattal vannak impregnálva.
O wt **·* * ·
-»«·'·*♦* > · ♦ · w,. · · ♦ * < ··
- 16A találmány szerinti megoldásnál az egyes 1, 2 elektród zónákban lévő elektrolitoldat-tároló 12, 22 membránok olyan membránok formájában is kialakíthatók, amelyek könnyen oxidálható vagy redukálható vegyületként töltéssel bíró hatóanyaggal (például az előzőekben említett As’Na+ vegyülettel) vannak impreg5 nálva, mivel elektrolitoldatként a töltéssel bíró hatóanyag redoxpotenciálja a víz redoxpotenciáljánál általában kisebb. Ilyeténképpen a töltéssel bíró hatóanyagok a víz hidrolízisét megelőzően oxidálódnak vagy redukálódnak, így a víz hidrolíziséhez kapcsolódó hátrány kiküszöbölhető.
A következőkben a találmány szerinti X iontoforézis készülék alapvető sze10 relési rajzai, vagyis az 1-3. ábrák, alapján töltéssel bíró hatóanyag új bejuttatási módszerének foganatosítására szolgáló speciális iontoforézis készülék felépítését ismertetjük, először az iontoforézis 1 elektród zóna (aktív elektród zóna) speciális felépítését, majd ezt követően a föld 2 elektród zóna (inaktív elektród zóna) speciális felépítését tekintve.
A találmány szerinti X iontoforézis készüléknél az iontoforézis 1 elektród zónában (aktív elektród zónában) lévő 11 elektródlemez tetszőleges kívánt elektródlemez formájában megvalósítható. Továbbmenve, a föld 2 elektród zónában (inaktív elektród zónában) lévő 21 elektródlemez ugyancsak tetszőleges kívánt elektródlemez formájában megvalósítható. A 11, 21 elektródlemezeket kialakít20 hatjuk például villamosán vezető anyagból, például szénből vagy platinából készített inert elektródokból. A kereskedelmi forgalomban beszerezhető (3M Health Care Limited cég termékeit képező) folt típusú Red Dot™ márkanevű, az 1, 2 elektród zónákban a találmány szerinti X iontoforézis készülék használata során a bőr lehetséges reakcióinak a vizsgálatára használt monitorozó elektródok szintén alkalmasak erre a célra, amint azt az alábbiakban részletesen tárgyaljuk majd.
A találmány szerinti X iontoforézis készülékben a fentiekben ismertetett inert elektródok helyett az iontoforetikus eljárások területén ismert aktív elektródok a 11, 21 elektródlemezekként ugyancsak alkalmazhatók. A töltéssel bíró hatóanyag hatóképes összetevőjének pozitív (+) ionokká válásakor, speciálisan töltés30 sel bíró hatóanyagként morfin-hidrokloridot vagy lítium-kloridot alkalmazva (ahol a morfinionok vagy a lítiumionok a hatóanyag-összetevőkként pozitív ionok, továbbá az ellenionokat képező kloridionok negatív ionok), a fentiekben említett aktív elekt- 17ródokat például ezüst elektródok képezhetik, amelyek a szóban forgó ellenionokkal pozitív (+) lemezekként lépnek reakcióba.
A szóban forgó aktív elektródok esetében az ezüst elektród könnyen reakcióba lép a kloridionokkal (Cl·), aminek eredményeként az Ag + Cl· -> AgCI + e 5 képletnek megfelelően oldhatatlan AgCI képződik. A szóban forgó aktív elektródok használatából származó egyik előny abban áll, hogy a víz elektrolitikus reakciója megelőzhető, mivel a fenti reakció standardpotenciálja a pozitív (+) elektródnál lévő víz elektrolitikus reakciójának standardpotenciáljánál kisebb. Ennélfogva lehetőség van az anódnál (a pozitív elektródnál) a H* ionokon alapuló hirtelen sava10 nyitás, továbbá a katódnál (a negatív elektródnál) az OH’ ionokon alapuló hirtelen lúgosítás elkerülésére.
Mivel azonban a találmány szerinti X iontoforézis készülékben az előzőekkel összhangban több, legalább három eltérő ionszelektív áteresztéssel rendelkező ioncserélő membránt használunk, továbbá az aktív elektródnál oldhatatlan 15 anyag (oldhatatlan finom szemcsék), például ezüst-klorid (AgCI) képződik, az ioncserélő membránok tulajdonságai bizonyos esetekben károsodhatnak, így azok alkalmazása odafigyelést igényel.
Mivel a találmány szerinti X iontoforézis készülék több, ionszelektív áteresztésben különböző ioncserélő membránt használ, az említett okból kifolyólag 20 előnyösebb a sokkal költségesebb speciális elektródok, például aktív elektródok helyett inert elektródokat használni.
A találmány szerinti X iontoforézis készülék iontoforézis 1 elektród zónájában lévő elektrolitoldat-tároló 12 membránt egy olyan vékony membrántest képezi, amely térfogatában elektrolitoldatot tárol oly módon, hogy a 12 membrán az 25 elektrolitoldattal van impregnálva. Mivel a tekintett vékony membrántest ugyanolyan típusú, mint az alábbiakban ismertetésre kerülő, töltéssel bíró hatóanyaggal impregnált formában töltéssel bíró hatóanyagot tároló 14 membránként alkalmazott vékony membrántest, annak részleteit a következőkben tárgyaljuk.
Elektrolitoldatként tetszőleges kívánt elektrolitoldatot használhatunk. Min30 dazonáltal az emberi bőrt elektród reakciókon keresztül esetleg károsító elektrolitoldatok kerülendök. A szervezetre való ártalmatlanságuk szempontjából a találmány szerinti megoldás esetében előnyös elektrolitoldatokat az emberi anyagcse
-18 — reciklusban jelen lévő szerves savak és azok sói jelentik. Példának okáért, előnyösek a tejsav, a fumársav, valamint az ezekhez hasonló egyéb szerves savak. Különösen előnyös az 1 M tejsav és az 1 M nátrium-fumarát (Na-só) vizes oldatainak 1:1 arányú keveréke. Ezen elektrolitoldat vízben viszonylag jól oldható, továbbá a vízben jó áramvezetést tesz lehetővé. Állandó árammal szembeni villamos ellenállása alacsony és az elektródoknál lényeges pH változás nem lép fel.
A további elektrolitok közé tartoznak például a (NaCI 0,9%-os vizes oldata képezte) fiziológiás sóoldat, valamint a vas(ll)-szulfát (FeSO4) és a vas(lll)-szulfát [Fe2(SO4)3] vizes oldatainak keveréke (0,2 M : 0,2 M egyenarányú vizes oldat).
Fiziológiás sóoldat esetében a negatív és a pozitív elektródoknál egyaránt fejlődhetnek gázbuborékok, amelyek ellenállásként működve gátolják az X iontoforézis készülék alegységét képező állandó áramú áramforrást, annak ellenére, hogy a fiziológiás sóoldat magas vezetőképességgel rendelkezik. Továbbmenve, mivel a pozitív elektródon klórgáz fejlődik, az oldat savassá kezd válni (HCIképződés), így a bőr károsodásának elkerülése céljából megfelelő intézkedések megtételére van szükség.
A vas(ll)-szulfát (FeSO4) és a vas(lll)-szulfát [Fe2(SO4)3] vizes oldatainak keveréke esetében a fő szempontot az jelenti, hogy áram rákapcsolása esetén az ellenállás alacsony, továbbá a gázbuborékok elektródoknál való megjelenése az alábbi okokból kifolyólag megelőzésre kerül.
Ilyen esetben az elektrolitoldatnak az X iontoforézis készülék gyártása során esetlegesen bekövetkező kifolyása potenciális problémájának a kezelése céljából megfelelő ellenintézkedések megtételére van szükség, például a készülék korrózióállóságával kapcsolatosan, továbbá a (káros anyagot jelentő) kénsav emberi szervezetre (bőrre) kifejtett negatív (nemkívánatos) hatásaival kapcsolatosan. A találmány szerinti megoldás iontoforézis 1 elektród zónájában lévő negatív (-) 11 elektród lemezzel érintkezésben tartott elektrolitoldatot előnyösen olyan elektrolitoldat képezi, amely könnyen redukálható vegyületet tartalmaz. Ugyanakkor a találmány szerinti megoldás föld 2 elektród zónájában lévő pozitív (+) 21 elektródlemezzel érintkezésben tartott elektrolitoldatot előnyösen egy olyan elektrolitoldat képezi, amely könnyen oxidálható vegyületet tartalmaz. Megemlítjük, hogy a hozzáadott könnyen oxidálható vegyületet, valamint a hozzáadott könnyen redukál
-19ható vegyületet tartalmazó elektrolitoldatok helyét a megfelelő elektródlemezeknél lejátszódó elektrokémiai reakciókkal, vagyis a negatív (-) elektródnál zajló redukcióval és a pozitív (+) elektródnál lejátszódó oxidációval összhangban szükséges rögzíteni.
A jelen találmánynál az elektrolitoldatokhoz hozzáadott könnyen oxidálható és redukálható vegyületeket előnyösen a biológiai szempontból kiemelkedő biztonságossággal, gazdaságossággal (alacsony bekerülési költség és könnyű hozzáférhetőség), valamint ezekhez hasonló egyéb ilyen tulajdonságokkal rendelkező vegyületek képezik. Ilyen vegyületek például a szervetlen vegyületek, úgymint a vas(ll)-szulfát és a vas(lll)-szulfát, a gyógyszerek, úgymint az aszkorbinsav (Cvitamin) és a nátrium-aszkorbát, a bőrön előforduló savas vegyületek, úgymint a tejsav, továbbá a szerves savak, például az oxálsav, az almasav, a szukcinsav, valamint a fumársav és/vagy ezek sói.
Amint az az előzőek alapján nyilvánvaló, elektrolitoldatokként az 1 M tejsav és az 1 M nátrium-fumarát előzőekben ismertetett egyenarányú vizes oldata előnyösen használható.
Egy olyan vegyület esetében, amely a víz hidrolitikus reakciójánál (vagyis a víz pozitív elektródnál lejátszódó oxidációjánál és negatív elektródnál lejátszódó redukciójánál) sokkal könnyebben oxidálható vagy redukálható, például a vas(lll)szulfát esetében, a vas(lll)ionok a negatív elektródnál könnyen vas(ll)ionokká redukálódnak. Ugyanakkor a vas(ll)-szulfát esetében a vas(ll)ionok a pozitív elektródnál könnyen vas(lll)ionokká oxidálódnak. Ennek eredményeként a víz hidrolitikus reakciójához kapcsolódó hátrányok kiküszöbölhetők. Az ioncserélő membránoknak a jelen találmányban való speciális elrendezéseivel együttesen kiváló teljesítményű X iontoforézis készüléket valósítunk meg.
A következőkben a rendre könnyen oxidálható vegyületet vagy könnyen redukálható vegyületet tartalmazó elektrolitoldatok használatával elérhető előnyöket fogjuk részletesen tárgyalni.
Az iontoforézis 1 elektród zónában, valamint a föld 2 elektród zónában az elektrokémiai reakciók oly módon zajlanak, hogy az elektrolitoldatok disszociáción mennek keresztül. Ennek eredményeként mindegyik 1, 2 elektród zónában gázbuborékok képződnek, ami megakadályozza az elektródlemezek és a nekik meg-20felelő elektrolitoldatok egymással való érintkezését. Példának okáért a negatív elektródon H2 gáz, a pozitív elektródon pedig Cl2 és O2 gáz keletkezik. Ilyen eset fellépésekor a 11, 21 elektródlemezek villamos ellenállása a gázbuborékok miatt megnövekszik, így a feszültség növelésétől függetlenül nem tud áram folyni. Az 5 As'Na+ fentiekben tárgyalt transzdermális bevitele esetén lehetetlen hosszú ideig (30 percig vagy annál hosszabb ideig) stabil gerjesztést fenntartani. Ez az X iontoforézis készülék gyakorlati alkalmazhatóságának szempontjából különösen komoly problémát jelent.
Az iontoforézisnek az említett instabilitási faktor kiküszöbölése útján való 10 stabil végrehajtásához rendkívül fontos a gázbuborékok 11, 21 elektródlemezeken történő létrejöttének megakadályozása. Ezen cél eléréséhez rendkívül hasznos, ha mindkét elektrolitoldathoz olyan anyagot adunk hozzá, amely gázbuborékok fejlődése nélkül képes oxidációra vagy redukcióra.
Speciálisan, a víz oxidációja vagy redukciója során oxigén vagy hidrogén 15 fejlődik. Ezen reakciók megakadályozása céljából az elektródtérben jelen lévő oldatokhoz (vagyis az elektrolitoldatokhoz) például vas(ll)-szulfátot, vas(lll)-szulfátot, aszkorbinsavat vagy ennek nátrium sóját adjuk hozzá. Például nátriumaszkorbátot használva a nátrium-aszkorbát a pozitív (+) elektródnál oxidatív bomláson esik át, ahol az oxigénfejlődés helyett egy oxidációs reakció játszódik le.
Ugyanakkor a negatív (-) elektródnál, ahol egy redukciós reakció játszódik le, a hidrogénfejlődés helyett a nátrium-aszkorbát redukciós bomláson esik át. Ennek eredményeként a gerjesztési tulajdonságok stabilitását károsító oxigén vagy hidrogén gázbuborékok képződése megakadályozható. Védőanyagként olyan anyagot használva, amely egy elektrokémiai reakcióban a víznél sokkal könnyebben oxidálható vagy redukálható (vagyis olyan anyagot használva, amelynek a redoxpotenciálja a víz redoxpotenciáljánál kisebb) - amilyen például az előzőekben tárgyalt nátrium-aszkorbát -, a gázbuborékok keletkezése mindkét 1, 2 elektród zónában megakadályozható, így a találmány szerinti X iontoforézis készülék lényegesen stabilabban tud üzemelni.
A fentiekben tárgyalt vas(ll)-szulfát, vas(lll)-szulfát és aszkorbinsav mellett a találmány szerinti megoldásnál védőanyagként nyilvánvalóan mindaddig tetsző
-21 leges anyagot használhatunk, amíg az oxidációban vagy redukcióban vesz részt és gátolja a víz elektrolitikus reakcióját.
Ha védőanyagként nátrium-aszkorbátot használunk, a nátrium-aszkorbát (i) a redukciós folyamatok lejátszódásának helyén, vagyis a negatív elektródnál, széndioxiddá (ΟΟ2) és szénsavvá (H2CO3) alakul, míg (ii) az oxidációs folyamatok lejátszódásának helyén, vagyis a pozitív elektródnál, dehidro-aszkorbinsavvá, 2,3diketo-D-gulonsavvá, valamint ezekhez hasonló egyéb anyagokká alakul.
A találmány szerinti megoldás iontoforézis 1 elektród zónája a kationcserélő 13 membránt és az anioncserélő 15 membránt egymással kombinációban alkalmazza, amint azt a 3. ábra mutatja.
A jelen találmánynál az iontoforetikus hatóanyagban (AsNa+) lévő hatóképes összetevő ionjaival (As) ellentétes töltésű ionokra szelektív kationcserélő 13 membránként például a Tokuyama Corporation cég NEOSEPTA (CM-1, CM-2, CMX, CMS, CMB, stb.) termékét használhatjuk.
A jelen találmánynál a töltéssel bíró hatóanyagban (As’Na+) lévő hatóképes összetevő ionjaival (As ) megegyező töltésű ionokra szelektív anioncserélő 15 membránként a Tokuyama Corporation cég NEOSEPTA (AM-1, AM-3, AMX, AHA, ACH, ACS, ACS-3, stb.) termékét használhatjuk.
A jelen találmánynál az iontoforézis 1 elektród zónában alkalmazott töltéssel bíró hatóanyagot (As'Na+) tároló 14 membrán olyan vékony membrántestként van kialakítva, amely térfogatában a membrántestet impregnálón a töltéssel bíró hatóanyagot tartalmazza.
Az előzőekben tárgyalt nátrium-aszkorbát (As’Na+) mellett a találmány szerinti megoldásnál töltéssel bíró hatóanyagként bármiféle korlátozás nélkül tetszőleges hagyományosan ismert töltéssel bíró hatóanyagot használhatunk. A töltéssel bíró hatóanyagok néhány jellemző példájáról az előzőekben már említést tettünk.
A találmány szerinti megoldásnál az elektrolitoldat-tároló 12 membrán és a töltéssel bíró hatóanyagot tároló 14 membrán egyaránt olyan vékony membrántestekbből vannak kialakítva, amelyek térfogatukban rendre elektrolitoldatot és töltéssel bíró hatóanyagot tartalmaznak a membrántesteket impregnáló módon. A vékony membrántestekként a következőkben részletesen
-22ismertetésre kerülő vékony membrántestek közül az együttes alkalmazásra azonos vagy eltérő típusú membrántesteket választhatunk.
Az alábbiakban a vékony membrántesteket ismertetjük részletesen.
A találmány szerinti X iontoforézis készülék esetében az üzemi feltételeket (áramerősség nagyságát, feszültség nagyságát) az emberi bőr biztonsága szempontjából állítjuk be. Ennek megfelelően a legfontosabb kérdés: hogyan érjük el egy töltéssel bíró hatóanyag bőrbe való hatékony továbbítását (vagyis transzdermális bevitelét), azaz a biztonságot szavatoló feltételek mellett hogyan érünk el nagy átviteli számot. A vékony membrántest ismertetését ebből a szempontból végezzük, különös tekintettel a töltéssel bíró hatóanyagot tároló 14 membrán tulajdonságaira. A találmánynál az iontoforézis 1 elektród zónában lévő elektrolitoldat-tároló 12 membránhoz, valamint a föld 2 elektród zónában lévő elektrolitoldat-tároló 22, 24 membránokhoz a töltéssel bíró hatóanyagot tároló 14 membránt alkotó vékony membrántesttel megegyező típusú vékony membrántesteket használunk fel.
Az iontoforézist (transzdermális bevitelt) általában állandó áram vagy állandó feszültség mellett hajtjuk végre. A kitanítást a továbbiakban állandó áram mellett végzett iontoforézist feltételezve végezzük, a jelen találmány azonban nem korlátozódik kizárólag az ilyen állandó áram jelenlétében végrehajtott iontoforézisre.
A találmány szerinti X iontoforézis készülék előzőekben ismertetett biztonságosságának a figyelembevételével a jelen találmánynál alkalmazott üzemi feltételek az alábbiak:
(1) állandó, speciálisan 0,1-0,5 mA, ennél előnyösebben 0,1-0,3 mA nagyságú áramerősségek, valamint (2) az (1) pont szerinti állandó áramok létrehozásához szükséges és biztonságos, speciálisan legfeljebb 50 V, előnyösen legfeljebb 30 V nagyságú feszültségek.
Ahhoz, hogy ezen feltételek mellett a töltéssel bíró hatóanyag bevitele hatékonyan történjék, a vékony membrántestek a töltéssel bíró hatóanyagot impregnáló állapotban elégséges megtartó képességgel kell rendelkezzenek, továbbá az említett elektromos terek jelenlétében az impregnált állapotban bennük tárolt töltéssel bíró hatóanyag bőr felé történő elmozdulásának kiváltásához elégséges ké
-23pességgel, vagyis más szavakkal kifejezve, az impregnált állapotban tárolt töltéssel bíró hatóanyag ionjainak a bőr felé való elmozdulásához megfelelő képességgel, másképp kifejezve, villamos ionvezető (ionvezető) képességgel kell rendelkezzenek.
A szóban forgó állandó áramú feltételek mellett a találmányban lévő hatóanyag-tároló membránt (vékony membrántestet) a töltéssel bíró hatóanyagot impregnálón megtartó kívánt képességgel, valamint kívánt hatóképes összetevő ionjait a bőr felé elmozdító képességgel (továbbiakban villamos ionvezető képességgel vagy ionvezető képességgel) szükséges felruházni.
Számos kísérlet eredményeként azt találtuk, hogy nagy, például legalább 70-80%-os átviteli számot (azaz magas hatóanyag-beviteli képességet) érhetünk el, ha a töltéssel bíró hatóanyagot tároló 14 membránnak a töltéssel bíró hatóanyag oldatával való impregnáltsági fokát az iontoforézis 1 elektród zónában lévő rétegzett membrántest szerkezetben, másként kifejezve, a kationcserélő 13 membrán, a töltéssel bíró hatóanyagot tároló 14 membrán és az anioncserélő 15 membrán háromrétegű szerkezetében 30-40%-ra állítjuk be.
Az impregnáltsági fok ezen 30-40%-os értéke rendkívül közel áll az emberi szemgolyó szaruhártyájának víztartalmához, vagyis a két mennyiség meglepő korrelációban áll egymással.
Továbbmenve, az átviteli szám fenti 70-80%-os értéke a hagyományos iontoforézis módszerekkel elérhető átviteli számokhoz képest rendkívül nagy.
Az időbeli hatások elkerülése érdekében az impregnáltsági fok mérését egyébként közvetlenül az impregnálást követően célszerű elvégezni. Ehhez hasonlóan, az átviteli szám mérését oly módon célszerű végrehajtani, hogy a töltéssel bíró hatóanyaggal impregnált hatóanyag-tároló 14 membránt az ioncserélő 13, 15 membránok közé helyezzük és a további alkatrészeket ezzel egyidejűleg szereljük össze, ily módon kerülve el a lehető legnagyobb mértékben az időbeli változásokat.
Itt kívánjuk megjegyezni, hogy a töltéssel bíró hatóanyag oldatával való impregnáltság mértékét, továbbá a töltéssel bíró hatóanyag átviteli számát a jelen találmány jelzőszámaiként használjuk. Azért használjuk ezeket, mert a vékony membrántest töltött hatóanyaggal való impregnálódásának képességére, a vékony
-24membrán töltött hatóanyagot tároló képességére, a vékony membrántestnek a benne őt impregnálón jelen lévő töltéssel bíró hatóanyag hatóképes összetevője ionjainak a bőr felé történő elmozdításának képességére (vagyis a villamos ionvezető képességre) vonatkozó objektíven és teljesen kiértékelő jelzőszám nem létezik. A vékony membrántest tulajdonságainak (impregnálhatóság, tárolóképesség, valamint ionvezetö képesség) jelzőszámaiként használt impregnáltsági fok és átviteli szám helyett jelzőszámokként használhatók a mikroporozitás, valamint az átviteli szám.
A találmány szerinti megoldás töltéssel bíró hatóanyagot tároló 14 membránjaként nagyfokú biztonságossága miatt például akrilgyantából lévő hidrogél testet (akril hidrogél membránt) használhatunk, melynek egyik jellemző példája a például kontaktlencsékként használt akrilgyanta. A szóban forgó akril hidrogél membrán térbeli hálós (térhálós) szerkezettel, valamint diszpergálószerként vizet és valamilyen elektrolit anyagot (NaCI vagy ehhez hasonló egyéb anyagot) az akril hidrogél membránhoz hozzáadva nyert keverékkel rendelkező (a folyékony és a szilárd halmazállapot közé eső közbenső állapotú) olyan géltest, amely az elektrolit anyag disszociált ionjai vándorlásának eredményeként villamos áram rajta keresztüli folyását teszi lehetővé. Másként kifejezve, az akril hidrogél membránnak (amely tulajdonképpen egy mikroporózus gélmembránnak tekinthető) az elektrolit anyag vizes oldatával történő impregnálása útján nyert keveréket ionvezető képességgel (villamos ionvezető képességgel) felruházott nagy molekulájú kötőanyagként foghatjuk fel. Ennek oka, hogy a diszperziós közegnek és a disszociált ionoknak az akril hidrogél membrán nagy molekulájú láncai térbeli hálózatába történő behatolása, valamint az ionoknak az elektromos térben a térhálón való keresztülvándorlása eredményeként az akril hidrogél membrán ionokra nézve (villamosán) vezetővé válik.
Az akril hidrogél membrán impregnáltsági foka és az átviteli szám közötti előzőekben ismertetett korreláció könnyedén állítható a térbeli háló méretének, valamint a gyantát felépítő monomerek típusainak és arányainak a szabályozásával.
A találmány szerinti megoldásnál a 30-40%-os impregnáltsági fokkal és 7080% átviteli számmal rendelkező akril hidrogél membránt 2-hidroxi-etil-metakrilát
-25és etilén-glikol-dimetakrilát felhasználásával állíthatjuk elő 98-99,5:0,5-2 monomer arány mellett. Ilyen akril hidrogél membránok (mikroporózus gélmembránok) például a Sun Contact Lens Co., Ltd. cégtől szerezhetők be. A jelen találmánynál az impregnáltság fokát és az átviteli számot a felhasználható akril hidrogél membrán 5 (mikroporózus gélmembrán) szokásos vastagságtartományában, vagyis a 0,1-1,0 mm tartományban, lényegében azonos értékűeknek találtuk. A jelen találmány esetében egy töltéssel bíró hatóanyagot tároló 14 membránként használható másik membránt a Takiron Co., Ltd. cég GELLODE™ márkanevű szegmentált poliuretán gélmembránja jelent. Ezen membrán egy szegmentált poliuretán gélmemb10 rán, amely szegmensekként polietilén-glikolt (PEG) és polipropilén-glikolt (PPG) tartalmaz, továbbá az említett monomerekből és diizocianátból van előállítva. A szegmentált poliuretán gélmembrán uretán kötésekkel térhálósított térbeli szerkezettel rendelkezik, és impregnáltsági foka, átviteli száma, valamint kötőereje a térhálóban lévő nyílások méretének, valamint a monomerek arányainak a szabályo15 zásával - akárcsak az előzőekben említett akril hidrogél membrán esetében könnyedén állítható.
A diszperziós közegként hozzáadott vizet és elektrolit anyagot (alkálifémsót vagy ehhez hasonló egyéb anyagot) tartalmazó szegmentált poliuretán gélmembránban (mikroporózus gélmembránban) a szegmensképző poheter éter20 kötéseinek oxigénatomjai és az alkálifémsó komplexet képez, és villamosság rákapcsolása esetén a fémsó ionja a következő üres éter kötésben lévő oxigénhez mozdul el, aminek eredményeként vezetőképesség (ionvezetö képesség) jelentkezik. A szegmentált poliuretán gélmembránt (mikroporózus gélmembránt) vezetési (ionvezetési) tulajdonsága következtében egyébként az ultrahangos diag25 nosztika területén gélpárnaként használják.
A szegmentált poliuretán gélmembrán (mikroporózus gélmembrán) börirritációs hatásoktól mentes és olyan anyagot jelent, amely a szegmenseket felépítő PEG-PPG-PEG kopolimer alkalmazása következtében rendkívül biztonságos, továbbá kozmetikai szer összetevőjeként engedélyezve van.
A találmány szerinti megoldásnál töltéssel bíró hatóanyagot tároló 14 membránként használható további membránt egy gélszerű szilárd elektrolit létrehozására szolgáló ionvezető mikroporózus lap, például egy szilárd telepben (má-26sodlagos telepben) elhelyezett gélszerű szilárd elektrolit lap jelent. Ilyen típusú ionvezető mikroporózus lapokat tárgyal például a JP-A-11273452 sz. japán közzétételi irat. A szóban forgó ionvezető mikroporózus lapok alapvetően 20-80%-os porozitással rendelkező és elsődlegesen valamilyen akrilnitril polimerből készített 5 mikroporózus polimerből vannak kialakítva. Közelebbről tekintve, a mikroporózus polimert legalább 50 mól% (előnyösen 70-98 mól%) akrilnitrilből álló és 20-80%-os porozitással rendelkező akrilnitril kopolimer képezi.
Az akrilnitril-alapú, gélszerű szilárd elektrolit lapot (szilárd telepet) oly módon állítjuk elő, hogy nem-vizes oldószerben oldható és 20-80% porozitású 10 akrilnitril-alapú kopolimer lapot elektrolitot tartalmazó nem-vizes oldószerrel impregnálunk a kopolimer lap géllé alakítása céljából. A géltestek gélszerű részekkel és kemény membránszerű részekkel rendelkeznek.
Az ionvezetö képesség, a biztonság, valamint az ehhez hasonló egyéb tulajdonságok szempontjából a nem-vizes oldószerben oldható akrilnitril-alapú 15 kopolimer lap előnyösen valamilyen akrilnitril/1-4 szénatomszámú alkil-(met)akrilát kopolimerből, akrilnitril/vinilacetát kopolimerből, akrilnitril/sztirol kopolimerből, akrilnitril/vinilidén-klorid kopolimerből vagy ezekhez hasonló egyéb kopolimerből van. A kopolimer lap mikroporózus lappá alakításához hagyományos módszereket alkalmazhatunk, beleértve a nedves (száraz) papírgyártás módszerét, a tűs lyu20 kasztás módszerét, mint nem-szövött anyag gyártására szolgáló módszert, a vízsugaras módszert, továbbá ömledék-extrudált lapnak mikroporózus testbeli, nyújtás vagy oldószeres extrakció útján egy történő kialakítását.
A szilárd telepekben alkalmazott, akrilnitril-alapú kopolimerekből lévő ionvezető mikroporózus lapok között vékony membrántestekként előnyösen alkal25 mázhatok (gélszerű részeket és kemény membránrészeket tartalmazó) olyan géltestek, amelyek mindegyike töltéssel bíró hatóanyagot tartalmaz a polimerláncok háromdimenziós térhálójában, valamint eléri az előzőekben ismertetett impregnáltsági fokot és átviteli számot, továbbá amelyek mindegyike alapként szolgálhat a találmány szerinti megoldásnál a töltéssel bíró hatóanyagot tároló 14 30 membránhoz. Ami az előzőekben tárgyalt vékony membrántest (mikroporózus gélmembrán) töltéssel bíró hatóanyaggal vagy elektrolitoldattal való impregnálási feltételeit illeti, a jelen találmány szerinti optimális feltételeket az impregnáltsági
-27 fok, az impregnálási sebesség, valamint egyéb ezekhez hasonló tulajdonságok szempontjából határozhatjuk meg. Impregnálási feltételként például 40°C-os hőmérsékletet és 30 perces időtartamot választhatunk.
A találmány szerinti megoldásnál az elektrolitoldat-tároló 12 membrán számára alapul szolgáló vékony membrántesthez különböző, a töltéssel bíró hatóanyagot tároló 14 membrán számára alapul szolgáló vékony membrántesteket használhatunk. Ezen vékony membrántestek elektromos térben a bennük impregnálószerként jelen lévő elektrolitoldatban disszociált ionok hatékony vándorlását teszik lehetővé.
A találmány szerinti X iontoforézis készülék iontoforézis 1 elektród zónájának fentiekben ismertetett műszaki felépítéséből kifolyólag a hagyományos iontoforézis készülékek által megvalósított transzdermális bevitellel összevetve a töltéssel bíró hatóanyag transzdermálisan magasabb átviteli szám mellett hosszabb időtartamon keresztül vihető be stabilan, továbbá azzal magasabb szintű biológiai biztonságosság érhető el. Speciálisan, az iontoforézis 1 elektród zóna előzőekben tárgyalt műszaki felépítése következtében stabil gerjesztési tulajdonságok érhetők el hosszú időtartamon keresztül. Másként kifejezve, a töltéssel bíró hatóanyag a 4 bőrterületen át hosszú ideig vihető be stabilan a szervezetbe. Emellett lehetőség van az elektród zónában elektrolízis során keletkező káros anyagok képződésének a megelőzésére, vagyis magas szintű biológiai biztonságosság elérésére.
A következőkben a jelen találmány szerinti X iontoforézis készülék föld 2 elektród zónájának [pozitív (+) elektród] felépítését tárgyaljuk a 3. ábrához kapcsolódóan.
Mindezidáig nem javasoltak olyan iontoforézis módszert, amely stabil gerjesztési tulajdonságokat és biológiai biztonságosságot valósít meg. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a hagyományos iontoforézis módszerek a föld elektród zóna felépítésének azon végletekig leegyszerűsített elve alapján kerültek kifejlesztésre, hogy a föld elektród zóna csupán földelési funkciót tölt be. Ezen megállapítást erősítik a korábban már tárgyalt és ezen bejelentés alapját képező D1, D3 és D4 iratok.
-28Az X iontoforézis készülék iontoforézis 1 elektród zónájának előzőekben ismertetett felépítése mellett a jelen találmány - a készülék teljes felépítése mellett - a föld 2 elektród zónára egy olyan új műszaki felépítést alkalmaz, amely a töltéssel bíró hatóanyag hosszú ideig nagy átviteli szám (nagy hatékonyság) melletti stabil iontoforetikus bejuttatásának lehetővé tétele szempontjából, továbbá a magas szintű biológiai biztonságosság elérése szempontjából különbözik a hagyományos műszaki felépítéstől.
Amint azt a 3. ábra mutatja, a találmány szerinti X iontoforézis készülék föld 2 elektród zónája egy, az iontoforézis 1 elektród zónában lévő 11 elektródlemez polaritásával ellentétes polaritású 21 elektródlemezből, a 21 elektródlemez elülső oldalán elrendezett elektrolitoldat-tároló 22 membránból, továbbá ezen elektrolitoldat-tároló 22 membrán elülső felületén, vagyis a 4 bőrterület felőli oldalon elrendezett és a töltéssel bíró hatóanyag töltött ionjaival ellentétes töltésű ionokra szelektív ioncserélő 23 membránból épül fel.
A találmány szerinti X iontoforézis készülék egyik jelentős, a korábbi megoldásoknál nem megfigyelhető jellemzője, hogy az ioncserélő 23 membrán a föld 2 elektród zónának nélkülözhetetlen részét képezi, miáltal fokozódik a biológiai biztonságosság.
A találmány szerinti X iontoforézis készülékben a föld 2 elektród zóna elektrolitoldat-tároló 22 membránjának elektrolitoldatát egy olyan elektrolitoldat képezi, amely a víz redoxpotenciáljánál kisebb redoxpotenciállal rendelkező anyagot tartalmaz, hasonlóan az előzőekben már tárgyalt, iontoforézis 1 elektród zónában lévő elektrolitoldat-tároló 12 membránban foglalt elektrolitoldathoz, ami a biológiai biztonságosságot, továbbá a hosszú időn keresztül zajló stabil működést segíti elő. Ugyancsak fontos jellemző, hogy az X iontoforézis készülék az ioncserélő 23 membránnak a föld 2 elektród zónában való elrendezése, továbbá az elektrolitoldatnak az előzőekben tárgyalt könnyen oxidálható vagy redukálható vegyület hozzáadásával való kialakítása következtében magas hozzáadott értékkel rendelkezik.
Amint azt a 3. ábra mutatja, a találmány szerinti megoldás egyik előnyös példaként! kiviteli alakjánál a töltéssel bíró hatóanyag, például nátrium-aszkorbát (As‘Na+) hatóképes összetevőjének pozitív töltéssel való ellátása esetén az X
-29 — iontoforézis készülék föld 2 elektród zónájában lévő 21 elektródlemez pozitív töltésű lesz, az elektrolitoldat-tároló 22 membránban lévő elektrolitoldatot az iontoforézis 1 elektród zónában használt elektrolitoldattal megegyező, 1 M tejsav és 1 M nátrium-fumarát vizes oldatainak 1:1 arányú keveréke képezi, továbbá az 5 ioncserélő 23 membránt kationcserélő membrán alkotja.
A találmány szerinti megoldásnál a föld 2 elektród zóna elektrolitoldat-tároló 22 membránjában lévő elektrolitoldatot, az előzőekkel összhangban, könnyen oxidálható vagy redukálható vegyületet, például vas(lll)-szulfátot, vas(ll)-szulfátot tartalmazó vas(lll)-szulfátot (a két szulfát ekvimoláris oldataként), aszkorbinsavat 10 vagy nátrium-aszkorbátot tartalmazó fiziológiás sóoldat képezi.
A töltéssel bíró hatóanyag iontoforetikus bejuttatás! eljárása, melyet a 3. ábrán szemléltetett X iontoforézis készülékhez kapcsolódóan ismertettünk, nátrium-aszkorbát (As'Na+) esetén azon eljárás, amelynél a töltéssel bíró hatóanyag hatóképes összetevője negatívan töltött. Ha a töltéssel bíró hatóanyag hatóképes 15 összetevője pozitív töltéssel rendelkezik, az a jelen találmány szerinti megoldással az előzőekhez hasonló módon ugyancsak bejuttatható. Pozitív töltésű hatóképes összetevőkkel rendelkező töltéssel bíró hatóanyagok például a helyi érzéstelenítőszerként alkalmazott prokain-hidroklorid és lidokain-hidroklorid. Az egyes 11, 21 elektród lemezek polaritásait, valamint az ioncserélő 13, 15, 23 membránok ion20 cserélő tulajdonságait ebben az esetben az előzőekben tárgyalt, nátriumaszkorbát (As’Na+) bejuttatására szolgáló eljárásokban alkalmazott megfelelő polaritásokhoz és ioncserélő tulajdonságokhoz képest ellentétesnek kell választani.
Pozitív töltéssel ellátható töltött hatóanyag alkalmazása esetén a találmány szerinti megoldás jellemzői a fentiekben tárgyalt, negatív töltésű nátrium-aszkorbát 25 bejuttatásával kapcsolatos esetből megfelelő következtetés levonásával könnyen megérthetők. Ami az 1-3. ábrákon feltüntetett 3 áramforrást illeti, a találmány szerinti megoldásnál tetszőleges, az igényeket kielégítő áramforrást használhatunk. A találmány szerinti megoldásnál a 3 áramforrást telep, állandó feszültségű generátor, állandó áramerősségű generátor (galvanosztát), állandó feszültségű és állan30 dó áramerősségű generátor vagy ezekhez hasonló egyéb áramforrás képezheti.
A 4. ábra a találmány szerinti X iontoforézis készülék 3. ábrán szemléltetett egyik lehetséges példaként! kiviteli alakjának egy olyan módosított változatát áb
-30rázolja, amely a föld 2 elektród zóna oldalán speciálisan két darab ioncserélő membránt, vagyis egy kationcserélő 23 membránt és egy anioncserélő 25 membránt tartalmaz. Emellett a 4. ábrán 24 hivatkozási jellel jelölt elektrolitoldat-tároló membrán hasonló a 3. ábrán feltüntetett föld 2 elektród zónában lévő elektrolitoldat-tároló 22 membránhoz.
A 4. ábrán szemléltetett módosított kiviteli alak az egyébként a föld 2 elektród zóna oldalon lejátszódó elektrokémiai reakció következtében esetlegesen fellépő bőrsérülések megelőzése szempontjából hatékony. Az ioncserélő membránok 4. ábrán szemléltetett elrendezése következtében, speciálisan azon kiviteli alak eredményeként, ahol az iontoforézis 1 elektród zóna oldalán két eltérő típusú ioncserélő 13, 15 membrán és a föld 2 elektród zóna oldalán két eltérő típusú ioncserélő 23, 25 membrán van elrendezve, az emberi bőrbe az iontoforézis 1 elektród zóna oldalán kizárólag As’ ionok, míg a föld 2 elektród zóna oldalán kizárólag Na+ ionok kerülnek betáplálásra, továbbá egyéb anyagok gyakorlatilag nem kerülnek bejuttatásra. Ennek megfelelően a tekintett módosítás különösen magasszintű biológiai biztonságossággal rendelkezik.
Példák
Egyenértékű kísérleti berendezéssel végrehajtott kísérlet
A továbbiakban egy olyan vizsgálatot ismertetünk részletesen, amelyben kísérleti célzattal töltéssel bíró hatóanyagként nátrium-aszkorbátot (As'Na+) juttattunk be egy, a 4. ábrán szemléltetett X iontoforézis készüléket bemutató alap szerelési rajzzal egyenértékű kísérleti berendezést használva. Nyilvánvaló, hogy a jelen találmány szerinti X iontoforézis készülékkel az alábbiakban részletesen bemutatásra kerülő kísérletekben és összehasonlító kísérletekben töltéssel bíró hatóanyagot különösen nagy átviteli szám mellett vagy nagy hatékonysággal tudunk transzdermálisan bejuttatni.
1. Kísérleti berendezés
Az 5. ábra a 4. ábrán bemutatott X iontoforézis készülékkel egyenértékű kísérleti berendezés sematikus vázlata. A kísérleti berendezéshez kapcsolódóan használt hivatkozási jelek jelentése a következő:
(1) A 11, 12, 13, 14, 15, 21, 22, 23, 24 és 25 hivatkozási jelek a 3. és 4. ábrán jelölt alkatrészekkel megegyező alkatrészeket jelölnek;
(2) Az iontoforézis 1 elektród zónában lévő 11, 12 elemeket, továbbá a föld 2 elektród zónában lévő 21, 22 elemeket elektródlemezként platinalemezeket használva alakítottuk ki az iontoforézis 1 elektród zónában és a föld 2 elektród zónában elektrolitoldatként egyaránt 1 M tejsav és 1 M nátrium-fumarát vizes oldatainak 1:1 arányú keverékét használva és az elektrolitoldatot keverhetön elhelyezve.
(3) A kationcserélő 13, 23 membránokat és az anioncserélő 15, 25 membránokat rendre a Tokuyama Corporation cég termékeit képező NEOSEPTA CMS (kation) és NEOSEPTA AMX (anion) márkanevű membránokból alakítottuk ki.
(4) A töltéssel bíró hatóanyagot tároló 14 membránhoz vékony membrántestként a korábban már részletesen tárgyalt, a Sun Contact Lens Co., Ltd. cég termékét képező akril hidrogél membránt használtuk fel.
(5) Az elektrolitoldat-tároló 24 membránhoz vékony membrántestként a Sun Contact Lens Co., Ltd. cég előzőekben már részletesen tárgyalt akril hidrogél membránját használtuk fel, és elektrolitoldatként NaCI 0,9%-os vizes oldatát használtuk.
(6) Az 5. ábrán feltüntetett „A hivatkozási jel egy bőrt modellező kádat (kamrát) jelöl, amely kád 0,9%-os vizes NaCI oldattal volt töltve.
A kísérlet végrehajtásához az iontoforézis 1 elektród zónában lévő 13-15 elemeket, valamint a föld 2 elektród zónában lévő 23-25 elemeket rendre egy-egy integrális szerkezetté állítottuk össze és a kísérleti berendezésbe szereltük. A jelen találmánynál az elemek integrális szerkezetekké való ezen összeállítása villamosán vezető kötőanyaggal, hőszigetelővel vagy egyéb, ezekhez hasonló közeggel hajtható végre.
2. Kísérleti feltételek
1) Áramerősség értéke (állandó áramot használva): 0,3 mA.
2) A feszültség értékében (a kezdeti állandó értékű 30 V-os feszültséghez képest) jelentkező ingadozások értéke: 0,8-1,2 V.
3) Gerjesztés időtartama: 15-35 perc.
3. Kísérleti eredmények és azok elemzése
A bőrt modellező „A” fürdőben a meghatározott gerjesztési idők elteltével jelen lévő aszkorbinsav (μmól-nyi) mennyiségét vizsgáltuk; a kapott eredményeket az alábbi 1. táblázatban foglaltuk össze.
1) Az 1. táblázatból nyilvánvaló, hogy a bőrt modellező „A” fürdőbe bejutott aszkorbinsav mennyisége a gerjesztési idő növekedésével nőtt.
2) 35 percig végzett 0,3 mA-es gerjesztést követően a százalékos átvitel különösen magasnak, vagyis 80%-osnak adódott.
(Megjegyzés) Az átviteli szám a Hittorf-számot jelenti, amely meghatározott ionok áramának százalékarányát jelenti, amit az elektrolitoldaton átfolyt teljes áramra vonatkoztatva a meghatározott ionok elmozdulása alapján határozunk meg. Mivel az átáramlott elektronok száma megegyezik az elmozdult ionok számával, az átviteli számot meghatározhatjuk az áram mennyiségének, nevezetesen az elektronok számának a kiszámításával. Ennek megfelelően az átviteli számra fennálló elméleti számítás az
M (számított érték) = (l t)/(F) képlet formájában írható fel, ahol M az átfolyt ionok mólszáma, F = 96500 C a Faraday-állandó, I az amper egységekben kifejezett áramerősség, továbbá t a másodperc egységekben kifejezett gerjesztési időtartam hossza.
3) A biológiai biztonságosság (bőr szempontjából való biztonságosság) szem előtt tartásával rögzített üzemi feltételek (áramerősség: 0,3 mA) mellett nyert kísérleti eredményeknek megfelelően az általunk korábban javasolt iontoforézis készülékekkel [lásd a JP-A-2000-229128 sz., a JP-A-2000-237326 sz. és a JP-A-2000237328 sz. japán közzétételi iratokat, melyek olyan iontoforézis készülékeket tárgyalnak, amelyeknél az egyes elemek (alkatrészek) nem vékony membrántestek formájában vannak kialakítva] nyert átviteli számok még hosszú idő (45 perc) elteltével is csak körülbelül 50%-osak voltak, annak ellenére, hogy az állandó áram nagysága 1 mA volt. Ennek megfelelően a jelen találmány szerinti megoldással elért korábban említett 80%-os átviteli szám egészen kiváló.
4) A bőrt modellező „A” fürdő pH-értéke a gerjesztés kezdetén savas (pH - 6) volt és még 35 perc elteltével is lényegében változatlan maradt. Ez egy előnyös hatás, amely annak következménye, hogy mindkét 1, 2 elektród zónában használunk ioncserélő membránokat.
-331. Táblázat: A bőrt mode lező „A” fürdő aszkorbinsav-tartalma.
Gerjesztés időtartama 0 perc 15 perc 20 perc 35 perc
A gerjesztést követően a bőrt modellező fürdőben jelen lévő aszkorbinsav mennyisége (pmól) 0,15 2,13 3,5 5,28
Bőrön végzett kísérletek
A 4. ábrán szemléltetett felépítésű X iontoforézis készüléket használva iontoforézis kísérleteket (transzdermális beviteli kísérleteket) végeztünk állatok bőrén és önként jelentkezők bőrén. A hatóanyag-tároló membránokhoz és az elektrolitoldat-tároló membránokhoz alapmembránokként az előzőekben már tárgyalt, Sun Contact Lens Co., Ltd. cég termékeit képező akril hidrogél membránokat (mikroporózus gélmembránokat) használtuk.
(1) Kísérleti berendezés
Anioncserélő 15 membránt, (100 mM) nátrium-aszkorbáttal impregnált töltéssel bíró hatóanyagot tároló 14 membránt, kationcserélő 13 membránt, 1 M tejsav és 1 M nátrium-fumarát egyenarányú oldata képezte elektrolitoldattal impregnált elektrolitoldat-tároló 12 membránt és 11 elektródlemezt a bőrrel érintkező felület irányából nézve a megadott sorrendben szoros érintkezésbe hozva galvanosztáthoz (állandó áramú generátorhoz) csatlakoztatott iontoforézis 1 elektród zónát alakítottunk ki. Másrészt kationcserélő 23 membránt, a fenti elektrolitoldattal impregnált elektrolitoldat-tároló 24 membránt, anioncserélő 25 membránt, a fenti elektrolitoldattal impregnált elektrolitoldat-tároló 22 membránt, továbbá 21 elektród lemezt a bőrrel érintkező felület irányából nézve a megadott sorrendben való szoros érintkezésbe hozva föld 2 elektród zónát alakítottunk ki.
A föld 2 elektród zóna 21 elektródlemezeként kereskedelmi forgalomban beszerezhető, folt típusú Red Dot monitorozó elektródot használtunk. Ezen elektród szolgált természetesen az elektrolitoldat-tároló 22 membrán működésének feltárására is. Emellett az ioncserélő 23 membrán egyik felületére (Aquasonic 100 elnevezésű, a Parker Laboratories, Inc. cég termékét képező) villamosán vezető gélt hordtunk fel a vezetőképesség javítása céljából; a föld 2 elektród zóna ezen felületén a börfelülettel került érintkezésbe.
(2) Kísérleti eljárás
Előzetesen az aszkorbinsav redukáló hatása következtében az idő előrehaladtával egy szín megjelenését felerősítő és formazán kiválását okozó (vörös szín) színelőhívó reagenst fecskendeztünk be intradermálisan. A színmegjelenítés mértékétől függően meghatároztuk az iontoforézis aszkorbinsavra kifejtett hatását.
A színelőhívó reagensként 0,9%-os vizes NaCI oldatban 2%-os koncentrációban 2,3,5-trifenil-tetrazórium-kloridot (C^H^CIN^ továbbiakban TTC) feloldva készített oldatot alkalmaztunk. A szóban forgó színelőhívó reagens azon tulajdonsággal bír, hogy redukciónak alávetve két hidrogénmolekulával kapcsolódik össze és színének megváltoztatásához egy formazán vegyületet (élénk bíborvörös) képez.
A jelen kísérletben a rákapcsolt áram erősségét (állandó áram) 0,3 mA értéken rögzítettük.
Összehasonlító kísérletként az ioncserélő membránok helyett ionnemcserélö PR membránokat használtunk. A PP membránok polipropilénből készített mikroporózus válaszfalak voltak (AN szűrő, AN06, gyártó: Nihon Millipore K.K.) és ionokra nézve szelektív áteresztéssel nem rendelkeztek.
(3) Kísérleti eredmények
A kapott eredményeket az alábbi 2. táblázatban foglaltuk össze. A 2. táblázatban használt besorolás jelei a következők voltak: -: nem lépett reakcióba, ±: gyengén reagált, +: láthatóan reagált, ++: erőteljesen reagált.
2. Táblázat.
Gerjesztés időtartama Színkeltő reakció
Aszkorbinsav bejuttatva (ioncserélő membránokat használva) 15 perc +
20 perc ++
35 perc ++
Ellenőrzés Aszkorbinsav bejuttatva (PP membránokat használva) 15 perc -
20 perc ±
30 perc +
-35Az elvégzett kísérletekből az alábbi következtetéseket vontuk le:
1) Ha a jelen találmány előzőekben bemutatott kiviteli alakjaival összhangban ioncserélő membránokat használtunk, a színmegjelenítés 20 percen belül elérte a maximumát. Ha az ioncserélő membránok helyett ion-nemcserélő PP membránokat használtunk, a reakciót csupán 35 perc elteltével figyeltük meg és a színmegjelenés 60 perccel később érte el a maximális értékét. Ennek megfelelően a találmány szerinti megoldás lehetséges példaként! kiviteli alakjaival összhangban használt ioncserélő membránok hatékonysága a bőrön egyértelműen bizonyított.
2) A kísérletek során a föld elektródok oldalán bőrelváltozást egyáltalán nem figyeltünk meg.
3) A rákapcsolt feszültség ingadozásai (kezdeti feszültségek: 10 V) 35 percig vagy annál hosszabb ideig körülbelül 1 V nagyságúak voltak, bár 0,3 mA nagyságú áramot alkalmaztunk, ami a test szempontjából biztonságos áramtartományba esik. Ez bizonyította, hogy az 1 M tejsav és 1 M nátrium-fumarát 1:1 arányú vizes oldata előnyösen alkalmazható elektrolitoldatként, továbbá azt is sugallja, hogy mivel mind a tejsav, mind pedig a fumársav a szervezetben jelen lévő szerves savak, a tejsavtól és a fumársavtól eltérő egyéb élettani szerves savak alkalmazása biztonságos.
Az iontoforézis készülék lehetséges kiviteli alakjai (hardver felépítés)
A továbbiakban - a csatolt rajzra hivatkozással - a találmány szerinti X iontoforézis készülék egy olyan példaként! kiviteli alakját ismertetjük részletesen, amely töltéssel bíró hatóanyag iontoforetikus bejuttatására alkalmas. A bemutatást különösen a készülék (berendezés) egyes elemei szempontjából (hardver felépítés) végezzük.
A világosság kedvéért az ábrákról bizonyos esetekben bizonyos elemek (alkatrészek), ezen elemek (alkatrészek) egymással való csatlakoztatási módjai vagy bizonyos vonalkázások elhagyhatók. Emellett a rajzok világosságának fokozása céljából az egyes vékony membrántestek vastagsága nem reprezentálja a tényleges pontos vastagságot. Mindazonáltal a rajzon fel nem tüntetett jellemzők az egyes kiviteli alakok, valamint a hozzájuk tartozó ábrák ismertetése alapján azonnal nyilvánvalóak.
• ·· « · ···· .:.. ·..· ι *-* ·..·
-36Az 1. és a 2. ábra a találmány szerinti X iontoforézis készülék egyik lehet séges példaként! kiviteli alakját szemlélteti, ahol az 1. ábra a teljes eszköz perspektivikus nézete, míg a 2. ábra egy részkeresztmetszeti ábra.
Amint azt az 1. és a 2. ábra mutatja, az X iontoforézis készülék (i) a hengeres iontoforézis 1 elektród zónából, (ii) a hengeres iontoforézis 1 elektród zónától különálló (azzal nem integrális) egységként kialakított hengeres föld 2 elektród zónából, valamint (iii) a továbbiakban az egyszerűen 3 áramforrásnak hívott állandó áramú és állandó feszültségű áramforrásból van felépítve.
A találmány szerinti X iontoforézis készülék tekintett kiviteli alakjánál a föld 2 elektród zóna az iontoforézis 1 elektród zónához képest különálló egység formájában van kialakítva. A „különálló egység formájában van kialakítva” megjelölés arra utal, hogy az iontoforézis 1 elektród zóna és a föld 2 elektród zóna egymással nincs integrálva, amint azt például a 2. ábra mutatja. Az X iontoforézis készülék például olyan szerkezettel rendelkezik, amelynél a földelés biztosításához a föld 2 elektród zónát az iontoforetikus kezelésben részt vevő páciens tartja vagy egy tetszőleges, a kezelési területtől különböző börfelülettel hozza érintkezésbe.
A találmány szerinti X iontoforézis készülék 1. és 2. ábrán szemléltetett példaként! kiviteli alakját azon feltevés mellett alakítottuk ki, hogy töltéssel bíró hatóanyagként nátrium-aszkorbát (As‘Na+) kerül bejuttatásra.
Ennek megfelelően, az 1. és a 2. ábrán bemutatott X iontoforézis készülékben elrendezett egyes elemek (az elektródlemezek, az elektrolitoldat-tároló membránok, a hatóanyag-tároló membrán, továbbá az ioncserélő membránok) hivatkozási jelei a 3. ábrához kapcsolódóan előzőekben már ismertetett elemekkel megegyező elemeket jelölnek.
A találmány szerinti X iontoforézis készülék tekintett kiviteli alakjánál az iontoforézis 1 elektród zóna - az 1. és a 2. ábrával összhangban - (i) egy villamosán nem vezető, kis átmérőjű, hengeres 1a végrészből, valamint (ii) egy villamosán nem vezető, nagy átmérőjű, hengeres 1b fogórészből épül fel. Az 1a végrész az 1b fogórész 1b! homlokrészére oldhatón felerősíthetőn van kialakítva, és a 1115 hivatkozási jelekkel illetett elemek az 1a végrészben vannak rögzítve vagy el-37rendezve. Az 1a végrész és az 1b fogórész például villamosán nem vezető műanyagból alakítható ki.
Amint azt a 2. ábra mutatja, a hengeres 1a végrész 1ai homlokrészből, 1a2 alaprészből, valamint az 1b fogórésszel összekapcsolódott állapotban lévő 1a3 rögzítőrészből áll. Az 1ai homlokrész 1an nyílással van ellátva, és a szóban forgó lan nyílásban anioncserélő 15 membrán helyezkedik el.
Amint azt a 2. ábra mutatja, a hengeres 1b fogórész az 1 bi homlokrészből, 1b2 alaprészből, továbbá 1b3 hátlapból áll. Az 1bi homlokrész lényegében az 1a végrész 1a2 alaprésze átmérőjével megegyező átmérőjű 1bn nyílással van ellátva, és 1 bi2 rögzítőnyílásokat meghatározón van kiképezve. Az 1b12 rögzítőnyílások az 1a3 rögzítőrészt oly módon vezetik meg, hogy a hengeres 1a végrész 1a3 rögzítőrésze az 1 bi homlokrészen rögzül.
Továbbmenve, a hengeres 1b fogórész rugótartó 1b4 fallal rendelkezőn van kialakítva. A rugótartó 1b4 fal egy, a hengeres 1b fogórészben elhelyezett, villamosán vezető anyagból készített 33 rugóelemet támaszt meg rögzített módon. A rugótartó 1b4 fal olyan kialakítással rendelkezik, amelynél - amint azt a 2. ábra mutatja - a 3 áramforrástól érkező 31 vezeték szabad vége és a 33 rugóelem egymással villamosán csatlakoztatva van.
Az 1a végrész és az 1b fogórész oldható egymáshoz rögzítését a hengeres 1a végrész 1a3 rögzítőrésze és a hengeres 1b fogórész 1b12 rögzítönyílásai által érhetjük el. Speciálisan, az 1a3 rögzítőrész az 1b12 rögzítőnyílásokba van behelyezve, és a hengeres 1a végrész az egymáshoz erősítés céljából az óramutató járásával megegyező vagy azzal ellentétes irányban el van fordítva. Nyilvánvaló, hogy az 1a végrész és az 1b fogórész stabilan és oldhatón van egymáshoz erősítve, mivel a 33 rugóelem a hengeres 1a végrészre (annak feszítése céljából) rugóerőt fejt ki.
A találmány szerinti X iontoforézis készülék tekintett kiviteli alakjának föld 2 elektród zónája az 1. és a 2. ábra szerint (i) villamosán nem vezető, kis átmérőjű, hengeres 2a végrészből, továbbá (ii) villamosán nem vezető, nagy átmérőjű, hengeres 2b alaprészből van kialakítva. A 2a végrész és a 2b alaprész egyaránt oly módon van kialakítva, hogy a 2a végrész a 2b alaprészre az iontoforézis 1 elekt
-38ród zóna 1a végrésze és 1b fogórésze kapcsán tárgyalt mechanizmushoz hasonló mechanizmussal oldhatón van ráerösítve.
A 21-23 elemek a kis átmérőjű, hengeres 2a végrész belsejében vannak elhelyezve, amint azt a 2. ábra mutatja. Emellett a nagy átmérőjű hengeres 2b alaprész belsejében villamosán vezető 34 rugóelem van elhelyezve. A 34 rugóelem egyik vége a nagy átmérőjű hengeres 2b alaprész fenekén rögzítetten nyugszik és a 3 áramforrásból érkező 32 vezeték végével van csatlakoztatva. A 34 rugóelem másik vége a föld 2 elektród zóna 21 elektródlemezét feszíti a rugóerövel, és ezzel egyidejűleg a hengeres 2a végrészt is feszíti a rugóerövel oly módon, hogy a hengeres 2a végrész és a 2b alaprész biztosan egymáshoz legyen erősítve.
A találmány szerinti X iontoforézis készülék tekintett kiviteli alakja egy másik változatánál a 3 áramforrást telep helyettesítheti, amely a nagy átmérőjű hengeres 1b fogórész belső terében helyezhető el.
A 6. ábra a találmány szerinti iontoforézis készülék egy lehetséges másik példaként! kiviteli alakját szemlélteti és az előző kiviteli alak részét képező, 2. ábrán szemléltetett kis átmérőjű hengeres 1a végrésznek felel meg. Ezen másik kiviteli alaknak (a 2. ábrán bemutatott) előző kiviteli alaktól eltérő kialakítású kis átmérőjű hengeres 1a végrésze van. Jelen esetben a kis átmérőjű hengeres 1a végrész 1a2 alaprészének hátsó végén egy menettel vagy csúszó vezető hornyokkal ellátott 1a4 fenékfedő fogadására alkalmasan van kiképezve. Az 1a2 alaprész a hátsó vége belső falán az 1a4 fenékfedőn kiképzett menetnek vagy csúszó vezető hornyoknak megfelelő horonnyal/hornyokkal van ellátva, és az 1a4 fenékfedő ezen hornyokkal az 1a2 alaprészhez van hozzáerösítve. Ezen kiviteli alak esetében a 33 rugóelem által kifejtett feszítőerő szabályozható.
A 7. ábra a találmány szerinti iontoforézis készülék egy lehetséges még további példaként! kiviteli alakját ábrázolja és a 2. ábrán szemléltetett kiviteli alak részét képező kis átmérőjű, hengeres 1a végrész homlokrészének felel meg. A szóban forgó kiviteli alak egyik fő jellemzője, hogy a töltéssel bíró hatóanyagot tároló 14 membrán túlnyúlik és ezáltal a kör alakú anioncserélő 15 membrán külső kerületén egy jelentősen túlnyúló koncentrikus kör alakú részt képez. Jelen esetben egy, a töltéssel bíró hatóanyagot tároló 14 membrán alapjául szolgáló, a bőrhöz jó tapadással rendelkező gélmembrán, például a (Takiron Co., Ltd. cégtől származó)
-39GELLODE márkanevű gélmembrán, speciálisan a PEG-PPG szegmensekkel rendelkező szegmentált poliuretán gélmembrán (mikroporózus gélmembrán) alkalmazása azon előnnyel rendelkezik, hogy biztosítható az anioncserélő 15 membrán bőrfelületre való rátapadása.
Bár ezen utóbbi kiviteli alak a 2. ábrán szemléltetett kiviteli alak egyik módosítása, az a 6. ábra szerinti kiviteli alak módosításaként is felhasználható.
A 8. és a 9. ábra a találmány szerinti X iontoforézis készülék egy lehetséges még további példaként! kiviteli alakját szemlélteti, a 8. ábra keresztmetszetben, míg a 9. ábra elölnézetben.
A szóban forgó kiviteli alaknál az elnyúlt alakú iontoforézis 1 elektród zónában fogórészként egy elnyúlt, hengeres 1b alaprész szolgál, és a korábban már ismertetett 11-15 hivatkozási jelű elemek, a 33 rugóelem és a 3 áramforrás a szóban forgó 1b alaprész belsejében vannak elhelyezve. Másrészt a föld 2 elektród zóna lényegében a 6. ábrán szemléltetett példaként! kiviteli alak hengeres 1a végrészével azonos szerkezettel van kialakítva. A föld 2 elektród zóna hengeres 1a végrészének belsejében elhelyezett 21-23 elemek különböznek a 6. ábrán szemléltetett kiviteli alak 11-15 elemeitől, mivel a tekintett kiviteli alaknál ezen rész képezi a föld 2 elektród zónát.
A szóban forgó kiviteli alaknál az előzőekben tárgyalt kiviteli alakoktól eltérően nincs szükség arra, hogy a föld 2 elektród zóna tartása útján az X iontoforézis készülék kezelője (felhasználója) hozza létre a földelést, így a 8. és a 9. ábrán szemléltetett kiviteli alak növelt kényelmi szintet valósít meg. Emellett a föld 2 elektród zóna hatékonyan biztosítja a földelést, mivel az iontoforézis 1 elektród zónához közeli helyen van elrendezve.
Előnyös hatások
A találmány szerinti megoldással rendkívül előnyös hatások érhetők el.
(i) Az iontoforézis elektród zónában (aktív elektród zónában) és a föld elektród zónában (inaktív elektród zónában) különösen a töltéssel bíró hatóanyag és az elektrolitoldatok speciális, impregnáltan tároló membránokban vannak tárolva, továbbá eltérő ionszelektivitással rendelkező ioncserélő membránok meghatározott sorrendben vannak elrendezve. Az előzőekben tárgyalt speciális felépítés mellett stabilan gerjesztett állapot (állandó áram és/vagy állandó feszültség) tartható fenn
-40hosszú ideig. Az iontoforézis elektród zónában a töltéssel bíró hatóanyag pozitív (+) vagy negatív (-) villamos töltéssel ellátható hatóképes összetevője a bőrbe (vagy a mucosába) nagy átviteli szám mellett hatékonyan vihető be (hatóanyagbevitel).
(ii) Az iontoforézis elektród zóna (aktív elektród zóna) és a föld elektród zóna (inaktív elektród zóna) egyaránt hozzájárul az előbb említett, hosszú ideig stabilan gerjesztett állapot fenntartásához, továbbá a speciális ioncserélő membránok mindkét elektród zónában történő alkalmazása (elhelyezése) kiküszöböli az elektród reakciók bőrre kifejtett káros hatásait.
(iii) Az iontoforézis elektród zónában (aktív elektród zónában) és a föld elektród zónában az ionok bevitele szempontjából releváns elemek mindegyike vékony membrántest formájában van kialakítva, beleértve az elektród lemezeket is. Ennek megfelelően a készülék jelentős kényelemmel kapcsolatos, például kompaktság, karbantarthatóság és könnyű kezelhetőség tekintetében jelentkező (ideértve az egyes elemek könnyű cserélhetőségét is) javulással rendelkezik.
(iv) A találmány szerinti iontoforézis készülék esetén az elektród zónákat (az aktív elektród zónát és a föld elektród zónát) felépítő egyedi elemek (alkatrészek), különösen az elektródlemezek, az elektrolitoldat-tároló membránok, a hatóanyagtároló membrán, valamint a kation- és anioncserélő membránok előzetesen készletekké állíthatók össze. Kívánt hatóanyagoldatokat vagy hatóanyagoldatok kívánt koncentrációit impregnált formában tartalmazó membrántesteket lehet előzetesen elkészíteni a különböző terápiás céloktól függően. Az iontoforézis készülék használatakor a kezelőszemély (felhasználó) a terápiás cél függvényében a készletek közül a megfelelőt tudja kiválasztani és ezeket könnyedén a készülékbe illesztheti. Ez a készülék kényelmi szintjének jelentős növekedéséhez vezet.
Emellett az említett készletekké történő részleges összeállítás lehetővé teszi a készülék méretének csökkenését, a kezelési hibák megelőzését (hiszen az egyes elemek készletekké vannak részlegesen összeállítva).
Ipari alkalmazhatóság
A jelen találmány szerinti iontoforézis készülék hosszú ideig fennálló stabil gerjesztési feltételek mellett magas hatásfokkal képes töltéssel bíró hatóanyag transzdermális bevitelére.
-41 A találmány szerinti iontoforézis készülék a biztonság tekintetében is kiváló, nemcsak a töltéssel bíró hatóanyag átviteli száma szempontjából, hanem a bőr nagyfokú biztonságának biztosítása szempontjából is, mivel mind az aktív elektród zóna, mind pedig a föld elektród zóna bőr felőli oldalán ioncserélő membránok 5 vannak elrendezve.
A találmány szerinti iontoforézis készüléknél mindkét elektród zóna teljes egészében vékony membrántestekből van kialakítva. Ezen vékony membrántestek készletekké való részleges összeállítása vagy ehhez hasonló egyéb elrendezése hatékony a készülék méretének csökkentésénél, továbbá a készüléknek az 10 alkatrészek könnyű cserélhetősége, a kezelési hibák megelőzése, valamint a készülék kezelése területén való kiválóvá tételénél.
Bár csupán javasoltunk ilyen típusú iontoforetikus kezeléseket, a jelen találmány szerinti, különböző elismerésre méltó jellemzőkkel ellátott iontoforézis készülék egy tényleges gyakorlati eszköz, és annak jelentős ipari értéke van.

Claims (26)

100525-5941A
Η·· /,^
P 05 00 8 8 2
SZABADALMI IGÉNYPONTOK
1. Töltéssel bíró hatóanyag iontoforetikus bejuttatására szolgáló iontoforézis készülék, amelynek áramforráshoz csatlakoztatott iontoforézis elektród zónája (aktív elektród zóna) és föld elektród zónája (inaktív elektród zóna) van, azzal jellemezve, hogy tartalmaz az (1) iontoforézis elektród zónában (1)-1 egy, a töltéssel bíró hatóanyag töltött ionjainak polaritásával megegyező polaritású, az áramforráshoz csatlakoztatott elektród lemezt, (1 )-2 egy, az elektródlemez elülső oldalán elrendezett, elektrolitoldattal impregnáltan elektrolitoldatot tartalmazó elektrolitoldat-tároló membránt, (1)-3 egy, az elektrolitoldat-tároló membrán elülső oldalán elrendezett és a töltéssel bíró hatóanyag töltött ionjaival ellentétes töltésű ionokra szelektív ioncserélő membránt, (1)-4 egy, az ioncserélő membrán elülső oldalán elrendezett, töltéssel bíró hatóanyaggal impregnáltan töltött hatóanyagot tartalmazó hatóanyag-tároló membránt, és (1 )-5 egy, a hatóanyag-tároló membrán elülső oldalán elrendezett és a töltéssel bíró hatóanyag töltött ionjaival megegyező töltésű ionokra szelektív ioncserélő membránt; továbbá a (2) föld elektród zónában (2)-1 egy, az iontoforézis elektród zónában lévő elektródlemez polaritásával ellentétes polaritású elektródlemezt, (2)-2 egy, az elektródlemez elülső oldalán elrendezett, elektrolitoldattal impregnáltan elektrolitoldatot tartalmazó elektrolitoldat-tároló membránt, és (2)-3 egy, az elektrolitoldat-tároló membrán elülső oldalán elrendezett és a töltéssel bíró hatóanyag töltött ionjaival ellentétes töltésű ionokra szelektív ioncserélő membránt.
2. Az 1. igénypont szerinti iontoforézis készülék, azzal jellemezve, hogy tartalmaz (2) a föld elektród zónában (2)-1 egy, az iontoforézis elektród zónában lévő elektródlemez polaritásával ellentétes polaritású elektródlemezt, (2 )-2 egy, az elektródlemez elülső oldalán elrendezett, elektrolitoldattal impregnáltan elektrolitoldatot tartalmazó elektrolitoldat-tároló membránt, (2 )-5 egy, az elektrolitoldat-tároló membrán elülső oldalán elrendezett és a töltéssel bíró hatóanyag töltött ionjaival megegyező töltésű ionokra szelektív ioncserélő membránt, (2 )-4 egy, az ioncserélő membrán elülső oldalán elrendezett, elektrolitoldattal impregnáltan elektrolitoldatot tartalmazó elektrolitoldat-tároló membránt, és (2 )-3 egy, az elektrolitoldat-tároló membrán elülső oldalán elrendezett és a töltéssel bíró hatóanyag töltött ionjaival ellentétes töltésű ionokra szelektív ioncserélő membránt.
3. Az 1. igénypont szerinti iontoforézis készülék, azzal jellemezve, hogy az iontoforézis elektród zóna az elektród lemezt, az elektrolitoldat-tároló membránt, a hatóanyag-tároló membránt, valamint a két ioncserélő membránt tartalmazó részelemekből van kialakítva, amely részelemek közül néhány vagy valamennyi előzetesen legalább egy készletté van összeépítve.
4. A 3. igénypont szerinti iontoforézis készülék, azzal jellemezve, hogy a részelemek elektródlemeze és elektrolitoldat-tároló membránja előzetesen egyetlen készletté vannak összeépítve.
5. A 3. igénypont szerinti iontoforézis készülék, azzal jellemezve, hogy a részelemek hatóanyag-tároló membránja és két ioncserélő membránja előzetesen egyetlen készletté vannak összeépítve.
6. Az 1. igénypont szerinti iontoforézis készülék, azzal jellemezve, hogy a föld elektród zóna az elektród lemezt, az elektrolitoldat-tároló membránt, valamint az ioncserélő membránt tartalmazó részelemekből van kialakítva, amely részelemek közül néhány vagy valamennyi előzetesen legalább egy készletté van összeépítve.
7. A 6. igénypont szerinti iontoforézis készülék, azzal jellemezve, hogy a részelemek elektródlemeze és elektrolitoldat-tároló membránja előzetesen egyetlen készletté vannak összeépítve.
8. A 6. igénypont szerinti iontoforézis készülék, azzal jellemezve, hogy a részelemek elektródlemeze, elektrolitoldat-tároló membránja és ioncserélő membránja előzetesen egyetlen készletté vannak összeépítve.
9. Az 1. igénypont szerinti iontoforézis készülék, azzal jellemezve, hogy az iontoforézis elektród zóna és a föld elektród zóna két elektrolitoldat-tároló membránját, valamint az iontoforézis elektród zóna hatóanyag-tároló membránját 3040% impregnáltsági fokú akril hidrogél membrán képezi.
10. Az 1. igénypont szerinti iontoforézis készülék, azzal jellemezve, hogy az iontoforézis elektród zóna és a föld elektród zóna két elektrolitoldat-tároló membránja elektrolízis során a víz redoxpotenciáljánál kisebb redoxpotenciállal rendelkező legalább egy vegyületet tartalmazó elektrolitoldattal impregnáltan van kialakítva.
11. A 10. igénypont szerinti iontoforézis készülék, azzal jellemezve, hogy az elektrolitoldat tejsavat és nátrium-fumarátot tartalmaz.
12. A 10. igénypont szerinti iontoforézis készülék, azzal jellemezve, hogy az elektrolitoldat vas(ll)-szulfátot és vas(lll)-szulfátot tartalmaz.
13. Az 1. igénypont szerinti iontoforézis készülék, azzal jellemezve, hogy az iontoforézis elektród zóna és a föld elektród zóna különálló egységekként vannak kialakítva.
14. Az 1. igénypont szerinti iontoforézis készülék, azzal jellemezve, hogy az iontoforézis elektród zóna és a föld elektród zóna egyetlen integrális szerkezetté vannak összeépítve.
15. A 2. igénypont szerinti iontoforézis készülék, azzal jellemezve, hogy az iontoforézis elektród zóna az elektródlemezt, az elektrolitoldat-tároló membránt, a hatóanyag-tároló membránt, valamint a két ioncserélő membránt tartalmazó részelemekből van kialakítva, amely részelemek közül néhány vagy valamennyi előzetesen legalább egy készletté van összeépítve.
16. A 15. igénypont szerinti iontoforézis készülék, azzal jellemezve, hogy a részelemek elektródlemeze és elektrolitoldat-tároló membránja előzetesen egyetlen készletté vannak összeépítve.
17. A 15. igénypont szerinti iontoforézis készülék, azzal jellemezve, hogy a részelemek hatóanyag-tároló membránja és két ioncserélő membránja előzetesen egyetlen készletté vannak összeépítve.
18. A 2. igénypont szerinti iontoforézis készülék, azzal jellemezve, hogy a föld elektród zóna az elektródlemezt, a két elektrolitoldat-tároló membránt, vala
-4mint a két ioncserélő membránt tartalmazó részelemekből van kialakítva, amely részelemek közül néhány vagy valamennyi előzetesen legalább egy készletté van összeépítve.
19. A 18. igénypont szerinti iontoforézis készülék, azzal jellemezve, hogy a részelemek elektród lemeze és az elektródlemez elülső oldalán elrendezett elektrolitoldat-tároló membránja előzetesen egyetlen készletté vannak összeépítve.
20. A 18. igénypont szerinti iontoforézis készülék, azzal jellemezve, hogy a részelemek két ioncserélő membránja és ezen utóbbiak között elhelyezett elektrolitoldat-tároló membránja előzetesen egyetlen készletté vannak összeépítve.
21. A 2. igénypont szerinti iontoforézis készülék, azzal jellemezve, hogy az iontoforézis elektród zóna és a föld elektród zóna három elektrolitoldat-tároló membránját, valamint az iontoforézis elektród zóna hatóanyag-tároló membránját 30-40% impregnáltsági fokú akril hidrogél membrán képezi.
22. A 2. igénypont szerinti iontoforézis készülék, azzal jellemezve, hogy az iontoforézis elektród zóna és a föld elektród zóna három elektrolitoldat-tároló membránja elektrolízis során a víz redoxpotenciáljánál kisebb redoxpotenciállal rendelkező legalább egy vegyületet tartalmazó elektrolitoldattal impregnáltan van kialakítva.
23. A 22. igénypont szerinti iontoforézis készülék, azzal jellemezve, hogy az elektrolitoldat tejsavat és nátrium-fumarátot tartalmaz.
24. A 22. igénypont szerinti iontoforézis készülék, azzal jellemezve, hogy az elektrolitoldat vas(ll)-szulfátot és vas(lll)-szulfátot tartalmaz.
25. A 2. igénypont szerinti iontoforézis készülék, azzal jellemezve, hogy az iontoforézis elektród zóna és a föld elektród zóna különálló egységekként vannak kialakítva.
26. A 2. igénypont szerinti iontoforézis készülék, azzal jellemezve, hogy az iontoforézis elektród zóna és a föld elektród zóna egyetlen integrális szerkezetté vannak összeépítve.
HU0500882A 2001-10-31 2002-05-15 Iontoforézis készülék HUP0500882A2 (hu)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
JP2001335293 2001-10-31
PCT/JP2002/004696 WO2003037425A1 (fr) 2001-10-31 2002-05-15 Dispositif d'ionophorese

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HUP0500882A2 true HUP0500882A2 (hu) 2005-12-28

Family

ID=19150297

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU0500882A HUP0500882A2 (hu) 2001-10-31 2002-05-15 Iontoforézis készülék

Country Status (21)

Country Link
US (1) US7398121B2 (hu)
EP (1) EP1440707A4 (hu)
JP (1) JPWO2003037425A1 (hu)
KR (1) KR100548796B1 (hu)
CN (1) CN100415320C (hu)
AU (1) AU2002258186B2 (hu)
BG (1) BG108737A (hu)
BR (1) BR0213762A (hu)
CA (1) CA2464155A1 (hu)
CZ (1) CZ2004656A3 (hu)
EE (1) EE200400090A (hu)
HU (1) HUP0500882A2 (hu)
IL (2) IL161529A0 (hu)
MX (1) MXPA04004153A (hu)
NO (1) NO20041747L (hu)
NZ (1) NZ532402A (hu)
PL (1) PL205827B1 (hu)
RU (1) RU2269366C2 (hu)
SK (1) SK2312004A3 (hu)
WO (1) WO2003037425A1 (hu)
ZA (1) ZA200403222B (hu)

Families Citing this family (110)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
IL161529A0 (en) 2001-10-31 2004-09-27 R & R Ventures Inc Iontophoresis device
DE10205373B4 (de) * 2002-02-09 2007-07-19 Aloys Wobben Brandschutz
JP2004202057A (ja) * 2002-12-26 2004-07-22 Tokuyama Corp イオン性薬剤封入袋状物
US8197666B2 (en) * 2003-11-28 2012-06-12 Maria Roiner Method and apparatus for the manufacture of one or more gases
US20060095001A1 (en) * 2004-10-29 2006-05-04 Transcutaneous Technologies Inc. Electrode and iontophoresis device
US20060135906A1 (en) * 2004-11-16 2006-06-22 Akihiko Matsumura Iontophoretic device and method for administering immune response-enhancing agents and compositions
JP4728631B2 (ja) * 2004-11-30 2011-07-20 Tti・エルビュー株式会社 イオントフォレーシス装置
US7590444B2 (en) * 2004-12-09 2009-09-15 Tti Ellebeau, Inc. Iontophoresis device
CA2589532A1 (en) * 2004-12-09 2006-06-15 Transcutaneous Technologies Inc. Iontophoresis device
JP4731931B2 (ja) * 2005-02-03 2011-07-27 Tti・エルビュー株式会社 イオントフォレーシス装置
EP1844813B1 (en) 2005-02-03 2009-10-14 TTI ellebeau, Inc. Iontophoresis apparatus
JP4793806B2 (ja) * 2005-03-22 2011-10-12 Tti・エルビュー株式会社 イオントフォレーシス装置
JP2006296511A (ja) * 2005-04-15 2006-11-02 Transcutaneous Technologies Inc 外用剤、外用剤の塗布方法、イオントフォレーシス装置及び経皮パッチ
JP2006334164A (ja) * 2005-06-02 2006-12-14 Transcutaneous Technologies Inc イオントフォレーシス装置及びその制御方法
JP2006346368A (ja) * 2005-06-20 2006-12-28 Transcutaneous Technologies Inc イオントフォレーシス装置及びその製造方法
JP2007000342A (ja) * 2005-06-23 2007-01-11 Transcutaneous Technologies Inc 複数薬剤の投与量および投与時期を制御するイオントフォレーシス装置
US20070027426A1 (en) * 2005-06-24 2007-02-01 Transcutaneous Technologies Inc. Iontophoresis device to deliver active agents to biological interfaces
US20090214625A1 (en) * 2005-07-15 2009-08-27 Mizuo Nakayama Drug delivery patch
JP2007037868A (ja) * 2005-08-05 2007-02-15 Transcutaneous Technologies Inc 経皮投与装置及びその制御方法
US8295922B2 (en) 2005-08-08 2012-10-23 Tti Ellebeau, Inc. Iontophoresis device
JPWO2007018197A1 (ja) * 2005-08-08 2009-02-19 Tti・エルビュー株式会社 イオントフォレーシス装置
US8386030B2 (en) * 2005-08-08 2013-02-26 Tti Ellebeau, Inc. Iontophoresis device
WO2007020974A1 (ja) * 2005-08-17 2007-02-22 Tti Ellebeau, Inc. イオントフォレーシス装置
US20070060860A1 (en) * 2005-08-18 2007-03-15 Transcutaneous Technologies Inc. Iontophoresis device
US20070088331A1 (en) * 2005-08-18 2007-04-19 Transcutaneous Technologies Inc. Method and apparatus for managing active agent usage, and active agent injecting device
US20070088332A1 (en) * 2005-08-22 2007-04-19 Transcutaneous Technologies Inc. Iontophoresis device
WO2007023907A1 (ja) * 2005-08-24 2007-03-01 Transcu Ltd. 冷凍型イオントフォレーシス用電極構造体
US20070048362A1 (en) * 2005-08-29 2007-03-01 Transcutaneous Technologies Inc. General purpose electrolyte solution composition for iontophoresis
JPWO2007029611A1 (ja) * 2005-09-06 2009-03-19 Tti・エルビュー株式会社 イオントフォレーシス装置
US20070112294A1 (en) * 2005-09-14 2007-05-17 Transcutaneous Technologies Inc. Iontophoresis device
CN101247849A (zh) * 2005-09-14 2008-08-20 Tti优而美株式会社 离子电渗疗装置及离子电渗疗装置用的电源装置
JP4907135B2 (ja) * 2005-09-14 2012-03-28 Tti・エルビュー株式会社 イオントフォレーシス装置
WO2007032446A1 (ja) * 2005-09-15 2007-03-22 Tti Ellebeau, Inc. ロッド型イオントフォレーシス装置
EP1925335A1 (en) * 2005-09-16 2008-05-28 Tti Ellebeau, Inc. Catheter type iontophoresis apparatus
JPWO2007037324A1 (ja) * 2005-09-28 2009-04-09 Tti・エルビュー株式会社 乾燥型イオントフォレーシス用電極構造体
US20070073212A1 (en) * 2005-09-28 2007-03-29 Takehiko Matsumura Iontophoresis apparatus and method to deliver active agents to biological interfaces
US20070071807A1 (en) * 2005-09-28 2007-03-29 Hidero Akiyama Capsule-type drug-releasing device and capsule-type drug-releasing device system
WO2007041526A2 (en) * 2005-09-30 2007-04-12 Transcutaneous Technologies Inc. Iontophoresis apparatus and method to deliver antibiotics to biological interfaces
KR20080066712A (ko) * 2005-09-30 2008-07-16 티티아이 엘뷰 가부시키가이샤 관능화된 미세바늘 경피 약물 전달 시스템, 장치 및 방법
CA2622777A1 (en) * 2005-09-30 2007-04-12 Tti Ellebeau, Inc. Iontophoresis device to deliver multiple active agents to biological interfaces
US20070078445A1 (en) * 2005-09-30 2007-04-05 Curt Malloy Synchronization apparatus and method for iontophoresis device to deliver active agents to biological interfaces
US20070078375A1 (en) * 2005-09-30 2007-04-05 Transcutaneous Technologies Inc. Iontophoretic delivery of active agents conjugated to nanoparticles
JP2009509677A (ja) * 2005-09-30 2009-03-12 Tti・エルビュー株式会社 小胞封入活性物質のイオントフォレーシス送達
WO2007041300A2 (en) * 2005-09-30 2007-04-12 Tti Ellebeau, Inc. Iontophoresis method and apparatus for systemic delivery of active agents
EP1928542A1 (en) * 2005-09-30 2008-06-11 Tti Ellebeau, Inc. Method and system to detect malfunctions in an iontophoresis device that delivers active agents to biological interfaces
US20070232983A1 (en) * 2005-09-30 2007-10-04 Smith Gregory A Handheld apparatus to deliver active agents to biological interfaces
WO2007038555A1 (en) * 2005-09-30 2007-04-05 Tti Ellebeau, Inc. Iontophoretic device and method of delivery of active agents to biological interface
KR20080080488A (ko) * 2005-09-30 2008-09-04 티티아이 엘뷰 가부시키가이샤 나노파티클에 봉입된 약물투여를 위한 이온토포레시스 용전극 구조체 및 그것을 사용한 이온토포레시스 장치
WO2007041118A1 (en) 2005-09-30 2007-04-12 Tti Ellebeau, Inc. Iontophoretic device and method of delivery of active agents to biological interface
US20070135754A1 (en) * 2005-09-30 2007-06-14 Hidero Akiyama Electrode assembly for iontophoresis for administering active agent enclosed in nanoparticle and iontophoresis device using the same
JPWO2007037476A1 (ja) 2005-09-30 2009-04-16 Tti・エルビュー株式会社 睡眠導入剤と興奮剤の投与量および投与時期を制御するイオントフォレーシス装置
US20090299265A1 (en) * 2005-09-30 2009-12-03 Tti Ellebeau, Inc. Electrode Assembly for Iontophoresis Having Shape-Memory Separator and Iontophoresis Device Using the Same
US20070197955A1 (en) * 2005-10-12 2007-08-23 Transcutaneous Technologies Inc. Mucous membrane adhesion-type iontophoresis device
WO2007043605A1 (ja) 2005-10-12 2007-04-19 Tti Ellebeau, Inc. 粘膜付着型イオントフォレーシス装置
JP4732871B2 (ja) * 2005-11-25 2011-07-27 Tti・エルビュー株式会社 イオントフォレーシス装置
WO2007079116A1 (en) * 2005-12-28 2007-07-12 Tti Ellebeau, Inc. Electroosmotic pump apparatus and method to deliver active agents to biological interfaces
WO2007079190A2 (en) * 2005-12-29 2007-07-12 Tti Ellebeau, Inc. Device and method for enhancing immune response by electrical stimulation
WO2007079189A2 (en) * 2005-12-30 2007-07-12 Tti Ellebeau, Inc. System and method for remote based control of an iontophoresis device
WO2007079193A2 (en) 2005-12-30 2007-07-12 Tti Ellebeau, Inc. Iontophoretic systems, devices, and methods of delivery of active agents to biological interface
JP2007260107A (ja) * 2006-03-28 2007-10-11 Transcutaneous Technologies Inc イオントフォレーシス装置
JP2007260082A (ja) * 2006-03-28 2007-10-11 Transcutaneous Technologies Inc イオントフォレーシス装置
JPWO2007111365A1 (ja) * 2006-03-29 2009-08-13 Tti・エルビュー株式会社 カテーテル型イオントフォレーシス装置
WO2007111366A1 (ja) * 2006-03-29 2007-10-04 Tti Ellebeau, Inc. イオントフォレーシス装置
JPWO2007111368A1 (ja) 2006-03-29 2009-08-13 Tti・エルビュー株式会社 イオントフォレーシス装置
US20080004564A1 (en) * 2006-03-30 2008-01-03 Transcutaneous Technologies Inc. Controlled release membrane and methods of use
WO2007119593A1 (ja) * 2006-03-31 2007-10-25 Tti Ellebeau, Inc. イオントフォレーシス装置
WO2007123131A1 (ja) * 2006-04-18 2007-11-01 Tti Ellebeau, Inc. イオントフォレーシスシステム
RU2009103771A (ru) * 2006-07-05 2010-08-10 ТиТиАй ЭЛЛЕБО, ИНК. (JP) Устройство для доставки, включающее самособирающиеся ветвящиеся полимеры, и способ его применения
WO2008007369A2 (en) 2006-07-12 2008-01-17 Yossi Gross Iontophoretic and electroosmotic disc treatment
EP2058026A1 (en) * 2006-08-30 2009-05-13 Tti Ellebeau, Inc. Iontophoresis device
WO2008030503A2 (en) 2006-09-05 2008-03-13 Tti Ellebeau, Inc. Impedance systems, devices, and methods for evaluating iontophoretic properties of compounds
BRPI0716452A2 (pt) 2006-09-05 2014-03-04 Tti Ellebeau Inc Sistemas não destrutivos, dispositivos, e métodos para avaliar dispositivos de distribuição de medicamentos de iontoforese
CN101528300A (zh) * 2006-09-05 2009-09-09 Tti优而美株式会社 使用感应电源的透皮药物输送系统、装置和方法
WO2008044705A1 (fr) 2006-10-10 2008-04-17 Tti Ellebeau, Inc. dispositif d'ionophorèse de type dent artificielLE
US20080193514A1 (en) 2006-11-02 2008-08-14 Transcu Ltd. Compostions and methods for iontophoresis delivery of active ingredients through hair follicles
JP5383497B2 (ja) 2006-12-01 2014-01-08 Tti・エルビュー株式会社 装置、例として経皮送達装置に給電し且つ/又は当該装置を制御するシステム及び装置
EP2101864A2 (en) * 2006-12-20 2009-09-23 ALZA Corporation Anode for electrotransport of cationic drug
JPWO2008087803A1 (ja) * 2007-01-16 2010-05-06 国立大学法人北海道大学 抗酸化成分を封入したイオントフォレーシス用リポソーム製剤
WO2008116143A2 (en) * 2007-03-22 2008-09-25 Transport Pharmaceuticals, Inc. Water electrolysis to facilitate drug delivery by iontophoresis
US20080286349A1 (en) * 2007-05-18 2008-11-20 Youhei Nomoto Systems, devices, and methods for passive transdermal delivery of active agents to a biological interface
JP2010187707A (ja) * 2007-06-12 2010-09-02 Hokkaido Univ インスリンを封入したイオントフォレーシス用リポソーム製剤
KR20110086799A (ko) * 2008-09-10 2011-08-01 트란스큐 리미티드 Hpc-기재 점성질 액체를 다공성 기판에 주입하기 위한 기구 및 방법, 예를 들어 연속적 웹-기반 프로세스
CN102421479A (zh) 2009-02-26 2012-04-18 北卡罗来纳大学查珀尔希尔分校 介入式药物递送系统及相关方法
JP2012529353A (ja) * 2009-06-09 2012-11-22 Tti・エルビュー株式会社 長寿命高容量電極、装置および製造方法
WO2011002776A1 (en) * 2009-06-29 2011-01-06 Nitric Biotherapeutics, Inc. Pharmaceutical formulations for iontophoretic delivery of an immunomodulator
US10729714B2 (en) 2013-02-11 2020-08-04 Glycanova As Basidiomycete-derived cream for treatment of skin diseases
US9731122B2 (en) 2013-04-29 2017-08-15 Rainbow Medical Ltd. Electroosmotic tissue treatment
EP3247452A4 (en) 2015-01-22 2018-11-14 Eyegate Pharmaceuticals, Inc. Iontophoretic contact lens
CN107405483A (zh) * 2015-03-09 2017-11-28 皇家飞利浦有限公司 离子电渗的设备、装置和方法
US9616221B2 (en) 2015-07-08 2017-04-11 Rainbow Medical Ltd. Electrical treatment of Alzheimer's disease
US9724515B2 (en) 2015-10-29 2017-08-08 Rainbow Medical Ltd. Electrical substance clearance from the brain for treatment of Alzheimer's disease
US10898716B2 (en) 2015-10-29 2021-01-26 Rainbow Medical Ltd. Electrical substance clearance from the brain
FR3043332B1 (fr) * 2015-11-06 2019-05-10 Seb S.A. Dispositif d'application d'un produit a distribuer sur la peau d'un utilisateur par iontophorese
US9770591B2 (en) 2015-12-29 2017-09-26 Rainbow Medical Ltd. Disc therapy
US9950156B2 (en) 2016-09-13 2018-04-24 Rainbow Medical Ltd. Disc therapy
US10518085B2 (en) 2015-12-29 2019-12-31 Rainbow Medical Ltd. Disc therapy
US11484706B2 (en) 2015-12-29 2022-11-01 Discure Technologies Ltd Disc therapy
WO2017119519A1 (ko) * 2016-01-05 2017-07-13 바이오센서연구소 주식회사 약물 전달을 위한 이온토포레시스 장치 및 그를 제조하는 방법
KR101642248B1 (ko) * 2016-03-03 2016-07-22 (주)아모레퍼시픽 피부 미용기기
US10569086B2 (en) 2017-01-11 2020-02-25 Rainbow Medical Ltd. Electrical microglial cell activation
US10758722B2 (en) 2017-05-03 2020-09-01 Rainbow Medical Ltd. Electrical treatment of Parkinson's disease
RU2705104C2 (ru) * 2017-10-17 2019-11-05 Федеральное Государственное Бюджетное Образовательное Учреждение Высшего Образования "Дагестанский Государственный Технический Университет" (Дгту) Термоэлектрическое устройство для проведения электрофоретических лечебных процедур
EP3765141A1 (en) 2018-03-14 2021-01-20 Rainbow Medical Ltd. Electrical substance clearance from the brain
US11123197B2 (en) 2019-09-03 2021-09-21 Rainbow Medical Ltd. Hydropneumatic artificial intervertebral disc
US10881858B1 (en) 2019-09-18 2021-01-05 Rainbow Medical Ltd. Electrical substance clearance from the brain
US11298530B1 (en) 2021-05-03 2022-04-12 Discure Technologies Ltd. Synergistic therapies for intervertebral disc degeneration
US11344721B1 (en) 2021-08-16 2022-05-31 Rainbow Medical Ltd. Cartilage treatment
US11413455B1 (en) 2022-02-08 2022-08-16 Rainbow Medical Ltd. Electrical treatment of Alzheimer's disease
AU2023417349A1 (en) * 2022-12-30 2025-07-31 Dexcom, Inc. Devices and methods for sensing analytes and delivering therapeutic agents
US12208267B1 (en) 2024-04-19 2025-01-28 Yossi Gross Blood flow enhancement therapy system

Family Cites Families (52)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4744787A (en) * 1984-10-29 1988-05-17 Medtronic, Inc. Iontophoresis apparatus and methods of producing same
US4747819A (en) * 1984-10-29 1988-05-31 Medtronic, Inc. Iontophoretic drug delivery
US5135477A (en) * 1984-10-29 1992-08-04 Medtronic, Inc. Iontophoretic drug delivery
US4722726A (en) * 1986-02-12 1988-02-02 Key Pharmaceuticals, Inc. Method and apparatus for iontophoretic drug delivery
SU1327890A1 (ru) * 1986-03-14 1987-08-07 Запорожский Областной Отдел Здравоохранения Устройство дл электрофореза полых органов
US4752285B1 (en) 1986-03-19 1995-08-22 Univ Utah Res Found Methods and apparatus for iontophoresis application of medicaments
HU195922B (en) 1986-05-13 1989-03-28 Csaba Rona Device for carrying out iontophoresis
US4731049A (en) * 1987-01-30 1988-03-15 Ionics, Incorporated Cell for electrically controlled transdermal drug delivery
US4865582A (en) * 1987-06-05 1989-09-12 Drug Delivery Systems Inc. Disposable transdermal drug applicators
US5496266A (en) * 1990-04-30 1996-03-05 Alza Corporation Device and method of iontophoretic drug delivery
US4927408A (en) * 1988-10-03 1990-05-22 Alza Corporation Electrotransport transdermal system
CA2001444C (en) * 1988-10-28 2000-07-25 Darrel F. Untereker Iontophoresis electrode
JP2845509B2 (ja) 1989-09-08 1999-01-13 久光製薬株式会社 イオントフォレーゼ用インタフェース
EP0497919B1 (en) * 1989-10-23 1996-12-11 THERATECH, INC. (a Delaware Corporation) Iontophoresis device using a rate-controlling membrane
US5084008A (en) * 1989-12-22 1992-01-28 Medtronic, Inc. Iontophoresis electrode
US5162043A (en) * 1990-03-30 1992-11-10 Alza Corporation Iontophoretic delivery device
US5084006A (en) * 1990-03-30 1992-01-28 Alza Corporation Iontopheretic delivery device
ATE112496T1 (de) * 1991-03-11 1994-10-15 Alza Corp Iontophoretisches verabreichungssystem und verfahren zu seiner herstellung.
JP3040517B2 (ja) 1991-03-27 2000-05-15 アール アンド アール ベンチャーズ株式会社 電気泳動による薬剤浸透装置
US5405317A (en) * 1991-05-03 1995-04-11 Alza Corporation Iontophoretic delivery device
DE4136442A1 (de) * 1991-11-06 1993-05-13 Henkel Kgaa Verfahren zum entfetten und reinigen metallischer oberflaechen und vorrichtung zu dessen durchfuehrung
JP2818075B2 (ja) * 1992-05-27 1998-10-30 久光製薬株式会社 イオントフォレーシス用インタフェース
DK0643600T3 (da) * 1992-06-02 1998-06-02 Alza Corp Iontoforetisk medikamentafgivelsesapparat
JP2542792B2 (ja) * 1992-11-05 1996-10-09 ベクトン・ディッキンソン・アンド・カンパニー ユ―ザ作動型のイオン導入式装置
BR9302945A (pt) 1993-07-21 1995-03-01 Johnson & Johnson Dispositivo para a separação seletiva de cerdas de uma escova de dentes e dispositivo para o corte seletivo de cerdas de uma escova de dentes
US6377847B1 (en) * 1993-09-30 2002-04-23 Vyteris, Inc. Iontophoretic drug delivery device and reservoir and method of making same
US5871460A (en) * 1994-04-08 1999-02-16 Alza Corporation Electrotransport system with ion exchange material providing enhanced drug delivery
DE69519393T2 (de) * 1994-07-13 2001-04-26 Alza Corp., Palo Alto Zusammensetzung und verfahren zur förderung von transdermaler elektrotransport-darreichung
US5788666A (en) * 1995-06-15 1998-08-04 Empi, Inc. Iontophoresis electrode
US5840056A (en) * 1995-06-15 1998-11-24 Empi, Inc. Iontophoresis electrode
CN1095681C (zh) * 1996-06-20 2002-12-11 久光制药株式会社 一种用于离子电渗疗法的装置结构
US5941843A (en) * 1996-07-12 1999-08-24 Empi, Inc. Iontophoresis electrode
FR2755372B1 (fr) * 1996-11-07 1998-12-24 Elf Aquitaine Dispositif d'ionophorese comportant au moins un ensemble electrode a membrane, pour l'administration transcutanee de principes actifs a un sujet
US6047208A (en) 1997-08-27 2000-04-04 Becton, Dickinson And Company Iontophoretic controller
JP4154017B2 (ja) * 1997-12-30 2008-09-24 久光製薬株式会社 イオントフォレーシス装置および薬物ユニット
JPH11239621A (ja) 1998-02-25 1999-09-07 Hisamitsu Pharmaceut Co Inc イオントフォレーシス装置
JP4099852B2 (ja) 1998-03-25 2008-06-11 ソニー株式会社 ゲル状固体電解質形成用多孔質シ−ト及びそれを用いたゲル状固体電解質シ−ト
JP4361153B2 (ja) 1999-02-10 2009-11-11 Tti・エルビュー株式会社 イオントフォレーゼ装置
JP2000229129A (ja) * 1999-02-12 2000-08-22 R & R Ventures Kk イオントフォレーゼによるイオン性薬剤の投与法
JP2000237327A (ja) 1999-02-19 2000-09-05 R & R Ventures Kk イオントフォレーゼによるイオン性薬剤の投与法
JP4361155B2 (ja) * 1999-02-19 2009-11-11 Tti・エルビュー株式会社 イオントフォレーゼ装置
JP2000237329A (ja) 1999-02-22 2000-09-05 R & R Ventures Kk イオントフォレーゼによるイオン性薬剤の投与法
JP2000237328A (ja) * 1999-02-22 2000-09-05 R & R Ventures Kk イオントフォレーゼ装置
JP2000288098A (ja) 1999-04-06 2000-10-17 R & R Ventures Kk イオントフォレーゼ装置
JP2000288097A (ja) 1999-04-06 2000-10-17 R & R Ventures Kk イオントフォレーゼ装置
US6643544B1 (en) * 1999-04-12 2003-11-04 Hisamitsu Pharmaceutical Co., Inc. Iontophoresis device
JP2000316991A (ja) * 1999-05-13 2000-11-21 Hisamitsu Pharmaceut Co Inc イオントフォレーシス装置の電極構造体及びその製造方法
US6553255B1 (en) * 2000-10-27 2003-04-22 Aciont Inc. Use of background electrolytes to minimize flux variability during iontophoresis
US6731977B2 (en) * 2001-01-22 2004-05-04 Iomed, Inc. Iontophoretic electrode with improved current distribution
US20030065285A1 (en) * 2001-07-23 2003-04-03 Higuchi William I. Method and apparatus for increasing flux during reverse iontophoresis
IL161529A0 (en) 2001-10-31 2004-09-27 R & R Ventures Inc Iontophoresis device
US20040167459A1 (en) * 2003-02-21 2004-08-26 Higuchi William I. Methods and systems for controlling and/or increasing iontophoretic flux

Also Published As

Publication number Publication date
IL161529A0 (en) 2004-09-27
CZ2004656A3 (cs) 2005-01-12
MXPA04004153A (es) 2005-03-31
SK2312004A3 (en) 2004-10-05
KR20040098622A (ko) 2004-11-20
EP1440707A1 (en) 2004-07-28
ZA200403222B (en) 2005-06-27
KR100548796B1 (ko) 2006-02-06
IL161529A (en) 2008-11-03
RU2269366C2 (ru) 2006-02-10
NO20041747L (no) 2004-04-29
AU2002258186B2 (en) 2005-07-14
WO2003037425A1 (fr) 2003-05-08
JPWO2003037425A1 (ja) 2005-02-17
US20050070840A1 (en) 2005-03-31
NZ532402A (en) 2005-11-25
PL369236A1 (en) 2005-04-18
BR0213762A (pt) 2004-10-19
EP1440707A4 (en) 2006-05-24
RU2004113374A (ru) 2005-03-27
PL205827B1 (pl) 2010-05-31
CN100415320C (zh) 2008-09-03
CN1578687A (zh) 2005-02-09
US7398121B2 (en) 2008-07-08
EE200400090A (et) 2004-10-15
CA2464155A1 (en) 2003-05-08
BG108737A (bg) 2005-06-30

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HUP0500882A2 (hu) Iontoforézis készülék
JP4361153B2 (ja) イオントフォレーゼ装置
US7590444B2 (en) Iontophoresis device
JP3368322B2 (ja) 制御イオン導入方法および装置
JPWO2007026672A1 (ja) イオントフォレーシス用汎用性電解液組成物
KR20200108765A (ko) 역전기투석과 산화-환원 반응을 이용한 장치 및 그를 사용하여 약물을 전달하는 방법
JP2000229129A (ja) イオントフォレーゼによるイオン性薬剤の投与法
KR20050121277A (ko) 피부 내로 산화제의 조절된 운반을 위한 키트, 디바이스 및그의 방법
JP2000237327A (ja) イオントフォレーゼによるイオン性薬剤の投与法
JP2000237328A (ja) イオントフォレーゼ装置
JP4361155B2 (ja) イオントフォレーゼ装置
JP2000288098A (ja) イオントフォレーゼ装置
JPS61149168A (ja) イオン導入薬剤供給電極アセンブリ
JP2000288097A (ja) イオントフォレーゼ装置
JP2000237329A (ja) イオントフォレーゼによるイオン性薬剤の投与法
EP1820533B1 (en) Ion-tophoretic apparatus
EP1932562A1 (en) Iontophoresis apparatus
WO2007088897A1 (ja) カートリッジ型イオントフォレーシス装置
JP4732881B2 (ja) イオントフォレーシス装置
HK1110816B (en) Ion-tophoretic apparatus
JP2008086538A (ja) イオントフォレーシス装置、イオン交換膜積層体及び両極性イオン交換膜
JP2007260275A (ja) イオントフォレーシス装置及びイオントフォレーシス投与用組成物
JP2007260274A (ja) イオントフォレーシス装置及びイオントフォレーシス投与用組成物
JP2008073117A (ja) カートリッジ型イオントフォレーシス装置

Legal Events

Date Code Title Description
GB9A Succession in title

Owner name: TTI ELLEBEAU, INC., JP

Free format text: FORMER OWNER(S): TRANSCUTANEOUS TECHNOLOGIES INC., JP

FD9A Lapse of provisional protection due to non-payment of fees