HUP0500588A2

HUP0500588A2 - Érintőlemez ragasztóréteggel

Info

Publication number: HUP0500588A2
Application number: HU0500588A
Authority: HU
Inventors: Yasuji Kusuda; Takao Hashimoto
Original assignee: Nissha Printing Co., Ltd.
Priority date: 2002-09-03
Filing date: 2003-09-02
Publication date: 2005-09-28
Also published as: MXPA05002383A; TW200405978A; WO2004023503A1; CN100367428C; TWI275026B; CN1679129A

Abstract

Érintőlemez ragasztóréteggel, amely tartalmaz egy olyanragasztóréteget (9), amellyel az érintőlemez fő része (1) egy kijelzőfelületéhez rögzíthető, és tartalmaz egy különálló tartólemez elemet(10), az érintőlemez fő része tartalmaz egy felső elektródlemezt,amelyen egy felső elektród (3) van átlátszó vezető filmből kiképezveegy átlátszó műanyag filmből készült felső szigetelő réteg (2), alsófelületére, tartalmaz egy alsó elektródlemezt, amely egy alsóelektródot (3) tartalmaz átlátszó vezetőfilmből, és amely átlátszóműanyag filmből készült alsó szigetelőréteg (4) felső felületére vanelhelyezve, és amely ellentétesen van elhelyezve a felsőelektródlemezzel úgy, hogy az elektródok között egy levegőréteg (6)van, és a megoldás lényege az, hogy a különálló tartólemezelem (10)olyan átlátszó műanyag filmből van, amelynek a hajlítási merevségenormál hőmérsékleten 0,3-40 kg/cm2 olyan viszonyok között, amikor akeresztmetszeti szélessége b=12 cm.

Description

KÖZZÉTÉT

PÉLDÁNY

^P°500 5 gg

ÉRINTŐ LEMEZ RAGASZTÓ RÉTEGGEL

A találmány tárgya olyan érintő lemezre vonatkozik, amely ragasztó réteggel van ellátva, és amely a villamos ellenőrzési eljárások vagy a külső megjelenés szempontjából történő ellenőrzés során mindenféle akadálytól mentesen vizsgálható, szállítás előtt, továbbá mindenféle olyan funkciós torzulástól is mentes, amely a terméknek a hajlítása következtében alakulhatna ki a szállítás előtt vagy a szállítás után, de még a kijelző felületre történő beszerelés előtt.

A különféle érintő lemezek igen széles körben használatosak, mint bemeneti eszközök, amelyek kijelzővel ellátott, hordozható villamos berendezések előlapjára vannak felszerelve, így pl. használják vezeték nélküli telefonoknál, celluláris telefonoknál, elektronikus számítógépeknél, al-notebbook számítógépeknél, PDA-knál (digitális személyi titkár-számítógépeknél) digitális kameráknál, videokameráknál vagy az üzleti életben használatos telekommunikációs eszközökben, vagy minden olyan eszköznél, amely egy személyi számítógép monitorának az előlapjára helyezhető, vagy hasonlóra illeszthető fel. Maga a bemeneti eszköz számos művelet elvégzését teszi lehetővé azáltal, hogy a képernyő felületét megnyomják tollal vagy ujjal, vagy olyan hasonló eszközzel, amit a gyártó, mint képernyőn keresztül instrukciót adó eszközt alkalmazni javasol.

Az érintő lemez tartalmaz egy felső elektród lemezt, amelynek átlátszó vezető filmből készült felső 103 elektródja van, egy átlátszó műanyag filmből készült felső 102 szigetelő réteg alsó felületén, és tartalmaz egy alsó elektród lemezt, amely átlátszó vezető filmből készült alsó 105 elektródot tartalmaz egy átlátszó üveglapból vagy átlátszó műanyag filmből készült alsó 104 szigetelő réteg felső felületén, így alakul ki az érintő lemez 101 fő része, ahol a felső elektród lemez és az alsó elektród lemez egymással ellentétes irányba vannak elhelyezve úgy,

Aktaszám: 101098-4750 KK/Ho hogy közöttük egy 106 levegőréteg van (lásd 2. ábra). Az utóbbi időkben, ahogy egyre nagyobb lett a jelentősége annak, hogy az előbb említett személyi számítógépek és hasonlókkal kapcsolatos termékek minél kisebbek, vékonyabbak és könnyebbek legyenek, ugyanis megnövekedett az az igény, hogy maga az érintő lemez is minél vékonyabb és könnyebb legyen. Ezért aztán gyakran az a helyzet, hogy a film/film szerkezetet választják a film/üveg szerkezet helyett. A 108 referencia számmal egy kétoldalas szalagot jelöltünk.

Ily módon tehát az érintő lemez, amely ragasztással van rögzítve, és megfelelően illesztve a kijelző teljes felületére (ezt az ábrán nem mutatjuk), úgy van kialakítva a szállításra alkalmas formájában, hogy az érintő lemez egy 109 ragasztó réteggel is el van látva, amellyel a kijelzőhöz lehet ragasztani, és el van látva még egy külön leválasztható 110 réteggel, pl. vékony és puha, rugalmas PETfilmréteggel, amelynek a vastagsága megközelítőleg 50 pm, és amelynek a hajlítási merevsége 0,0038 kgf-cm².

Abban az esetben, ahol az érintő lemez az előbb említett film/film szerkezetből van kialakítva, bizonyos esetekben különféle megfigyeléseket és jelenségeket tapasztaltak, amelyet az elektromos ellenőrző rendszer és a külső megjelenést vizsgáló ellenőrző rendszer érzékelt a szállítás előtt, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az érintő lemezt véglegesen nem ragasztották fel a kijelző felületre.

Még pontosabban, amióta az érintő lemezek, amelyek a film/fim szerkezetből lettek kialakítva, teljes vastagságukban egyre vékonyabbak lettek, maga az érintő lemez hajlamossá vált arra, hogy vetemedjen vagy elhajoljon. Különösen akkor, ha kemény borító réteggel van ellátva a felső elektród lemez teteje, ez az elhajlás vagy vetemedés sokkal gyakrabban fellép a gyártási folyamat során fellépő hő hatására. Egy külső megjelenést ellenőrző eljárás során, amikor a teljes érintő lemez elhajolt, ill. megvetemedett, ha az elektródok közötti távolság nem egyenletes, úgy magát a terméket úgy minősítették, mint olyan megfelelő terméket, ahol nem alakulnak ki az un. Newton-gyűrűk, de abban az esetben, hogyha az érintő lemezt a sík, alsó elektród lemezzel ragasztó segítségével a kijelzőre rárögzítik, úgy az elektródok közötti távolság már nem lesz egységes, úgyhogy bizonyos esetekben a Newton-gyűrűk felléphetnek. Fordítva: abban az esetben, ha az elektródok közötti távolság nem egyenletes, és az érintő lemez teljes felülete vetemedik, vagy elhajlik, magát a terméket úgy fogják minősíteni, mint egy nem megfelelő terméket, amelynél megfigyelhetők a Newton-gyűrűk, de akkor, hogy ha az érintő lemezt a kijelzőre rögzítik, előfordulhat az, hogy az elektródok közötti távolság egyenletessé válik, és így a Newton-gyűrűk nem lépnek fel. Éppen ezért a film/fim szerkezetű érintő lemezek esetében a Newtongyűrűk meghatározásával kapcsolatosan a külső megjelenést ellenőrző rendszereknél nehézségek lépnek fel a különféle elhajlások vagy vetemedések következtében.

Az elektromos ellenőrző eljárás során az alsó 104 szigetelő réteg és a különálló 110 réteg igen kicsi összvastagsága következtében, és ennek következtében a termék igen kis átlagos vastagsága miatt, valamint a kis hajlítási merevség és ezért a nagy hajlíthatóság miatt, igen nehéz az ellenőrző rendszereket abban az esetben automatizálni, ha osztott használatról van szó a kazetta típusú automata ellenőrző gépeknél, amelyeket általában használnak az olyan érintő lemezek ellenőrzésére, amelyek film/üveg szerkezetűek. Azaz az eljárás során az érintő lemez a ragasztó réteggel, amely a kazettatartó legalsó részén helyezkedik el, a betoló eszköz segítségével oldalsó irányba lesz kitolva, és így lesz kivéve, az eljárás során pedig az érintő lemez a ragasztó rétegével, amelyet a kazettatartóból kivettek, kerül betolásra oldalsó irányba a betoló eszköz által, és azután elhelyezve a befogó eszközre, előfordulhat az, hogy az érintő lemez a ragasztó réteggel meghajlik, vagy az érintő lemez a ragasztó réteggel lekapcsolódik a befogó szerkezetéről.

Az automata vagy félautomata villamos ellenőrző gépek vagy egyéb rendszerek az alsó 104 szigetelő réteg és a különálló 110 réteg kicsi teljes vastagsága következtében, ahogy erre már utaltunk, valamint a kis hajlítási merevség és ennek következtében a nagy hajlíthatóság következtében az idegen anyagoknak a jelenléte, így pl. a por jelenléte az elektromos ellenőrző rendszernek a tartószerkezetében, ill. befogó szerkezetében olyan deformációkat okozhat, hogy az alsó szigetelő réteg lokálisan kiáll az idegen anyagok mentén a felső szigetelő réteg irányába. Ennek következtében még egy megfelelő termék esetét is úgy ítélnek meg, hogy szigetelési hiba alakult ki az alsó elektród lemez és a felső elektród lemez közötti érintkezés következtében, vagy eleve hibásnak minősítenek, mivel az alsó elektród lemez és a felső elektród lemez nagyon közel van egymáshoz, jóllehet nem érintkeznek egymással, de a linearitás ellenőrzése során, amelynek során tollal vagy hasonlóval a bemenő felületre fejtenek ki hatást, azt eredményezi, hogy egy bemenő ponthoz közel is egy bemenet alakul ki. Ezen jelenségek csökkentésére mindenképpen célszerű lenne egy olyan elektromos ellenőrző rendszert alkalmazni, amely tiszta szobában van elhelyezve. Ennek a költségei azonban rendkívül magasak, és még így sem tökéletesen megfelelőek.

Ha a termék sikeresen áthaladt a villamos ellenőrző eljáráson és a külső megjelenést is vizsgáló ellenőrző eljáráson, még mindig előfordulhat az, hogy a termék igen kis teljes vastagsága a kis hajlítási merevsége és éppen ezért a nagy hajlíthatósága miatt olyan terhelés jut az érintő lemezre a szállítás előtt vagy a szállítás után, de még a kijelző felületére történő felszerelés előtt, amely a terméknek a hajlítása vagy az átlátszó vezető filmnek vagy hasonlónak a funkcionális sérülése miatt repedéseket eredményez.

A találmány tárgya egy olyan érintő lemez kialakítása ragasztó réteggel, amely az előbb említett problémákat megoldja, és amelynél semmiféle akadály nem tapasztalható az elektromos ellenőrző eljárás vagy a külső megjelenést vizsgáló ellenőrző eljárás során a szállítást megelőzően, és a találmány szerinti megoldással meg tudjuk akadályozni azon funkcionális torzulást, amely a termék elhajlása során léphet fel a szállítást megelőző időtartamban, vagy a szállítás után, de a kijelzőre történő felszerelése előtt.

A találmány tárgya tehát érintő lemez ragasztó réteggel, amely lemez tartalmaz egy érintő lemez fő részt, amely egy felső elektród lemezt tartalmaz, amelynek egy átlátszó vezető filmből készült felső elektródja van, amely egy átlátszó műanyag filmből készült felső szigetelő réteg alsó felületén van kiképezve, és van egy alsó elektród lemeze, amelyen egy átlátszó vezető filmből készült alsó elektród van, amely átlátszó műanyag filmből készült alsó szigetelő réteg felső felületén van kialakítva, és a felső elektród lemez ellentétes oldalán úgy van elhelyezve, hogy az elektródok között egy levegőréteg van kialakítva; és tartalmaz egy ragasztó réteget, amely az érintő lemez fő részét teljes egészében egy kijelzőhöz rögzíti, és a különálló tartólemez elem, amely a ragasztó rétegről leválasztható és eldobható, amikor az érintő lemezt használni kezdjük.

Előnyös a találmány szerinti eljárás, ha a különálló tartólemez elem, amely eltávolításra, majd eldobásra kerül, olyan átlátszó műanyag lapból van kiképezve, amelynek hajlítási merevsége normál hőmérsékleten 1,5-8,0 kgfcm², feltételezve, hogy négyszögletes keresztmetszetű és a különálló tartólemez elemn szélessége b = 12 cm.

Előnyös, ha a ragasztó réteg aktív ragasztó rétegből, egy mag elemből, amely polietilén tereftalátból van, és szilikon alapú, öntapadó ragasztó rétegből áll.

A találmányt a továbbiakban példaként! kiviteli alakjai segítségével a mellékelt ábrákon ismertetjük részletesebben. Az

1. ábrán látható a találmány első példaként! kiviteli alakja szerint kialakított, ragasztó réteggel ellátott érintő lemez metszetben, a

2. ábrán a technika állásából ismert megoldás szerint kialakított, ragasztó réteggel ellátott érintő lemez látható szintén metszetben, a

3. ábrán azt az állapotot mutatjuk metszetben, ahol a ragasztó réteggel ellátott érintő lemez találmány szerinti kiviteli alakjánál a különálló tartólemez el van távolítva ragasztó rétegről, és a ragasztó réteg teljes egészében hozzá van ragasztva a kijelző felületéhez, a

4. ábrán metszetben látható a találmány szerinti ragasztó réteggel ellátott érintő lemez a találmány egy további példaként! kiviteli alakja szerint kialakítva, az

5. ábrán szintén metszetben látható a ragasztó réteggel ellátott érintő lemez találmány szerinti további kiviteli alakja.

Az ábrák ismertetése során és a legkedvezőbb megoldás ismertetése során ugyanazokat a hivatkozási jeleket alkalmaztuk az egyes kiviteli alakokhoz.

A találmány egyik példaként! kiviteli alakja látható az 1. ábrán. Az 1 hivatkozási jel mindig az élelmiszer fő részét jelenti, a 2 hivatkozási jel a felső szigetelő réteget, a 3 hivatkozási jel a felső elektródot, amely a felső 2 szigetelő réteg belső felületére van elhelyezve, a 4 hivatkozási jel az alsó szigetelő réteget, amely a felső 2 szigetelő réteg ellentétes oldalára van elhelyezve, az 5 hivatkozási jel az alsó elektródot, amely az alsó 4 szigetelő réteg belső felületére van a 3 felső elektróddal szemben elhelyezve, végül van egy 6 levegő réteg, amely a 3 felső elektród és az 5 alsó elektród között helyezkedik el, és tartozik az ellenőrzéshez még egy 8 kétoldalas szalag, amely szorosan köti össze a felső 2 szigetelő réteg és az alsó 4 szigetelő réteg kerületét egymáshoz, egy 9 ragasztó réteg van az alsó 4 szigetelő réteg külső felületére elhelyezve, és egy különálló 10 tartólemez elem van a 9 ragasztó rétegre elhelyezve, ez a 10 tartólemez elem egyrészt ellátja a leválasztható réteg funkcióját, másrészt pedig egy tartólemez funkciót is ellát.

Általában ez a különálló lap a ragasztó rétegnél csak azt a célt szolgálja, hogy a ragasztás előtt ne tapadjon valahova az elem, ily módon nem szükséges az, hogy nagy legyen a vastagsága, olyan mint a találmány szerinti lemezszerű elemnél, mivel nincs tartó szerepe. A technika állásából ismert leválasztható réteg tehát nagymértékben különbözik a lemezszerűén kialakított leválasztható tartólemez elemről, amelyet találmány szerinti megoldásnál alkalmazunk, és amelynek egy tartó, hordozó szerepe van.

Az 1. ábrán látható ragasztó réteggel ellátott érintő lemez esetében a ragasztó réteggel ellátott élelmiszer fő része a következőket tartalmazza: felső elektród lemez, amelynek átlátszó vezető filmből készített 3 felső elektródja van, amely átlátszó műanyag filmből készült felső 2 szigetelő réteg alsó felületén van elhelyezve; alsó 3 elektród lemez, amelynek átlátszó vezető filmből készült 5 alsó elektródja van, amely átlátszó műanyag filmből készült alsó 4 szigetelő réteg felső felületére van felvive. Az alsó elektród lemez és a felső elektród lemezzel ellentétes irányba úgy vannak elhelyezve, hogy közöttük egy levegőréteg alakul ki. A 9 ragasztó réteg az érintő lemez 1 fő részének a ragasztására szolgál egy, a 3. ábrán látható 20 kijelző felületére. A különálló 10 tartólemez elem átlátszó műanyag filmből van, amelynek a hajlítási merevsége normál hőmérsékleten 0,3 -40 kgf m² úgy, hogy a keresztirányú b szélessége 12 cm.

Az érintő lemez 1 fő részének a felső 2 szigetelő rétege és az alsó 4 szigetelő rétege átlátszó műanyag filmből készülhet, így pl. polietilén tereftalát gyantából (PÉT), polikarbonát gyanta (PC), poliészter szulfon gyanta (PES), poliakrilát gyanta (PAR), norborn gyanta, vagy hasonlók. Itt jegyezzük meg, hogy mind a felső 2 szigetelő réteg, mind pedig az alsó 4 szigetelő réteg többrétegű szerkezetként is kialakítható. A felső 2 szigetelő réteg és az alsó 4 szigetelő réteg beállítható úgy, hogy mindkettőnek a vastagsága 75 - 200 pm. A felső 2 szigetelő réteg lehet egy kemény bevonó réteggel kialakítva a felső felületén. Ezen kemény bevonó réteg lehet szervetlen anyagokból kialakított réteg, így pl. sziloxán alapú gyanták, vagy szerves anyagból kialakított réteg, pl. akril-epoxi vagy uretán alapú, hőre keményedő gyanták, vagy akril alapú, fényre kikeményedő gyanták. Ezen kemény bevonó rétegnek a vastagsága 1-7 pm előnyösen. A felső 2 szigetelő réteg adott esetben kezelhető úgy, hogy ne legyen nagyon fénylő, és ily módon az optikai visszaverődést meg lehet akadályozni a felületéről. A kezelés végezhető úgy, hogy egy átlátszó szigetelő alapú anyagba mártják be a terméket, vagy pedig kemény bevonó réteget visznek fel, vagy pedig festékszemcséket, vagy szilícium-oxid vagy alumínium-oxid finom részecskéket vagy hasonlókat kevernek ebbe a kemény bevonó rétegbe.

Azok az anyagok, amelyeket, mint átlátszó vezető filmet a felső 3 elektród és az alsó 5 elektród előállítására használhatunk, a következők lehetnek: fém-oxidok, így pl. ón-oxid, indium oxid, antimon oxid, cinkoxid, kadmium oxid, vagy ITO, vagy fémek, így pl. arany, ezüst, réz, ón, nikkel, alumínium vagy palládium. Az átlátszó vezető filmnek a felvitele, önmagában ismert módon, pl. vákuum párologtatási eljárással, porlasztással, galvanizálással, CVD-eljárással, vagy hasonlóval lehet felvinni.

Különféle adott mintázatú áramkörök, beleértve ebbe a buszvezetékek és vezető útvonalakat vagy hasonlókat is, alakítható ki a felső elektród lemez és az alsó elektród lemez elektród oldalfelületén. Az áramkörök anyaga lehet adott, így pl. lehet olyan pasztaszerű anyag, amelynek megfelelő villamos vezetőképessége van, így pl. fémek, arany, ezüst réz vagy nikkel, vagy szén, vagy egyéb, önmagában ismert, az adott célra alkalmazott anyag használható. Ezeknek a kialakítására szolgáló eljárások lehetnek nyomtatással készült eljárások, ofszet nyomtatás, gravír nyomtatás, flexográf nyomtatás vagy egyebek, vagy egyéb más nyomtatási eljárás is alkalmazható, így pl. a fotó- ellenállásos eljárás, vagy az ecsettel történő felkenés vagy hasonló.

Itt jegyezzük meg, hogy a felső elektród lemez és az alsó elektród lemez általában távtartókkal van egymástól elválasztva, ezeket az ábrán nem tüntetjük fel, amelyek a 3 felső elektród és az 5 alsó elektród felületein vannak elhelyezve úgy, hogy a 3 felső elektród és az 5 alsó elektród ne léphessen egymással érintkezésbe, és hogy a bemenet csak akkor legyen hatásos, ha ujjal, tollal vagy hasonlóval a felső elektród lemezre nyomást fejtünk ki. A távtartók kialakíthatók úgy is, hogy átlátszó, fény hatására térhálósodó gyantát viszünk be kis pöttyökbe fotóeljárás során. Egyéb módon a távtartók pl. úgy is kialakíthatók, hogy nyomtatással apró pontokat helyezünk el. A távtartóknak a magassága általában 2-10 pm.

A 9 ragasztó réteg, amellyel az érintő lemez 1 fő része van a 20 kijelzőhöz csatlakoztatva, lehet egy olyan ragasztó lap, amely szilikon alapú ragasztó adalékanyagot is tartalmazó, rétegelt szerkezet, ahol szilikon alapú ragasztó anyag réteg/polietilén-tereftalát mag elem/akril ragasztó anyag réteg van kialakítva (lásd 5. ábra), vagy lehet egyedül önmagában szilikon alapú ragasztó anyag réteg, vagy lehet szintén önmagában akril ragasztó anyag vagy hasonló. A 9 ragasztó réteg vastagsága megközelítőleg jól beállítható, és általában 20-100 pm. A 9 ragasztó réteg a különálló 10 tartólemez elem egyik felületén van, és a 9 ragasztó réteg az, amely a 20 kijelző felületére ragasztandó. Azt követően, hogy a 10 tartólemez elemet a 9 ragasztó rétegről leválasztottuk, ahogyan ez a 3. ábrán látható, a 9 ragasztó réteget a 20 kijelző felületére lehet rögzíteni.

A tapasztalatok szerinti példaként! kiviteli alakok jellemzője az, hogy a különálló tartólemez elem átlátszó műanyag filmből van, amelynek a hajlítási merevsége normál hőmérsékleten 0,3 - 40 kgfcm² olyan viszonyok között, amikor a keresztmetszeti szélessége 12 cm. A különálló 10 tartólemez elem hajlítási merevsége a rugalmassági modulus (feszültségben) x I (geometriai inercia nyomaték (cm⁴)) függvényében van kifejezve, és abban az esetben, ha a külön 10 tartólemez elemnek a keresztmetszete négyszögletes, úgy az I geometriai inercia nyomaték = bh³/12, ahol „b” a keresztmetszet szélessége cm-ben, „h” pedig az adott keresztmetszet magassága szintén cm-ben. A normál hőmérséklet alatt 20 - 25 °C-os tartományt értünk. A találmány példaként! kiviteli alakjánál feltételezzük azt, hogy még akkor is, hogy ha a keresztmetszete szélessége a különálló 10 tartólemez esetében a pillanatnyi felhasználásnál nem 12 cm, a hajlítási merevség értékét a fent említett kifejezéssel meg tudjuk állapítani úgy, hogy b = 12.

Annak az oka, hogy a különálló 10 tartólemez elemnek a b szélessége 12 cm az, hogy a külön 10 tartólemez elem hajlítási merevségét úgy fejezzük ki, hogy a vastagságot és az anyagnak a rugalmassági modulusát használjuk fel. A különálló 10 tartólemez elemnek a hajlítási merevsége úgy van tehát kifejezve, hogy hajlítási merevség = rugalmassági modulus feszültségben x bh³/12, ahol „b” a keresztmetszetnek a szélessége, „h” pedig a magassága (vastagsága). Ennek következtében, ha b = 12 cm rögzítetten be van állítva összhangban a 12 nevezőértékkel említett kifejezésben, úgy a hajlítási merevség a különálló 10 tartólemez elem esetében csak a vastagsággal és az anyag rugalmassági modulus értékével fejezhető ki.

A normál hőmérséklet oka az, hogy a vizsgálati környezet és a különálló 10 tartólemez elemnek az eltávolítására vonatkozó környezet is normál környezet. (Itt jegyezzük meg, hogy a külön 10 tartólemez elem anyagának a rugalmassági modulusa (feszültségben) és a hajlítási merevsége a környezeti hőmérséklettel változik.)

Előnyös az, ha a külön 10 tartólemez elem hajlítási merevsége normál hőmérsékleten 1,5-8,0 kgfcm² azon viszonyok mellett, hogy a keresztmetszetnek a szélessége 12 cm.

Ha a hajlítási merevség értéke 0,3 kgfcm² alatt van, úgy azok a hibák, amelyek a hagyományos ragasztó réteggel ellátott érintő lemezek esetében fellépnek, itt is adott esetben felléphetnek. Ha pedig a hajlítási merevség 40 kgfcm² fölött van, úgy fennáll annak a lehetősége, hogy az érintő lemez 1 fő része túlságosan nagymértékben hajlik meg akkor, amikor a különálló 10 tartólemez elemet leválasztjuk a 9 ragasztó rétegről, aminek az lesz az eredménye, hogy az átlátszó vezető filmben repedések, vetemedések, vagy hasonlók lépnek fel. Annak érdekében, hogy biztonsággal lehessen elérni azt, hogy ezen hibák ne lépjenek fel, a legelőnyösebb tartomány az 1,5-8 kgfcm², ahogy ezt már az előbbiekben is említettük.

A külön 10 tartólemez elem hajlítási merevségének a beállításával az előbb említett tartományba, a ragasztó réteggel ellátott érintő lemez olyan lesz, amely mentes azoktól a hibáktól, amelyek felléphetnek a villamos ellenőrző eljárás vagy a szemrevételező eljárás során a szállítást megelőzően.

Még pontosabban a villamos ellenőrző eljárás, amikor olyan külön 10 tartólemez elemet alkalmazunk, amelynek a hajlítási merevsége egy adott tartományban van, ahogy erről már az előbbiekben írtunk, egészében is növeli a terméknek a merevségét, és ily módon egyszerűen lehetővé válik, hogy az ellenőrzést automatizáljuk, még abban az esetben is, hogy ha kazetta típusú, automatikus, osztott felhasználású ellenőrző gépet alkalmazunk, amelyeket általában használnak az ilyen érintő lemezek esetében akkor, ha az film/üveg szerkezetű. Ez azt jelenti, hogy az eljárás során a ragasztó réteggel ellátott érintő lemez oldalirányban kerül kitolásra a kitoló elem által, és ez sohasem jelenti azt, hogy az érintő lemez a ragasztó réteggel meghajoljon, vagy a tartószerkezetről eltávolodjon, ahogyan ez az ismert megoldásoknál elképzelhető.

Az automata vagy félautomata villamos ellenőrző gépek vagy egyéb rendszerek esetében, mivel a terméknek a merevsége egészében van megnövelve a külön 10 tartólemez elem alkalmazásával, amelynek a hajlítási merevsége az előbb említett adott tartományon belül van, sohasem fog fellépni idegen anyagoknak a jelenléte, mint pl. az ellenőrző gép tartólemezén lévő por, amely azt eredményezné, hogy az alsó szigetelő réteg enyhén meghajoljon úgy, hogy olyan deformáció lépjen fel, hogy az alsó szigetelő réteg helyileg túlnyúlik az idegen anyagon a felső szigetelő réteg irányába, ahogyan ez az ismert megoldásoknál időnként fellép. Ennek eredménye az, hogy a félreértések a mérési eredményekben, ami a szigetelést vagy a linearitást illeti, ki vannak küszöbölve, és ily módon magát az elektromos ellenőrző eljárást nem kell feltétlenül abszolút tiszta szobában elvégezni.

Mivel a terméknek a merevsége összességében azáltal, hogy olyan külön tartólemez elemet alkalmazunk, amelynek a hajlítási merevsége az előbb megadott tartományon belül van, az egész érintő lemezre igaz az, hogy soha nem fog vetemedni, még akkor sem, hogy ha a felső szigetelő rétegen valamilyen vetemedési jelenség lép fel, amely egyébként az ismert megoldásoknál kialakulhat. Ily módon tehát a külső megjelenés szempontjából történő vizsgálat során a Newton-gyűrűk vagy hasonlóknak a megjelenése megfelelő döntések hozatalát teszi lehetővé abból a szempontból, hogy a termék megfelelő-e vagy sem.

Mivel a terméknek egészében a merevsége nagyobb lett azáltal, hogy olyan külön 10 tartólemez elemet alkalmazunk, amelynek a hajlítási merevsége adott tartományon belül van, ahogy erre már utaltunk, az átlátszó vezető film vagy egyebekkel fellépő repedések a termék hajlítása során soha nem tudnak kialakulni, még akkor sem, ha a szállítást megelőzően vagy a szállítás után, de még a kijelzőre történő felépítés előtt, az érintő lemezre terhelés fejti ki a hatását.

Az átlátszó műanyag film, amelyből a különálló 10 tartólemez elem készíthető, lehet pl. polipropilén gyanta (PP), polietilén tereftalát gyanta (PÉT), polikarbonát gyanta (PC), akrilonitril gyanta (AC), metil metakrilát-sztirén kopolimer gyanta, vagy hasonlók. Mivel a különálló 10 tartólemez elem végül eltávolításra kerül, és eldobható, az olcsóbb anyagok, mint PET, PC, PMMA vagy hasonlóak a legkedvezőbbek a felhasználás szempontjából. A különálló 10 tartólemez elemnek a vastagsága szabadon megválasztható, hacsak a hajlítási merevség nem térne el az előre megadott tartománytól.

Példaképp említünk meg egy olyan számszerűsített adatsort, amely a különálló 10 tartólemez elemre vonatkozik, pl. hogy ha polikarbonát gyantát használunk, amelynek a rugalmassági modulusa a feszültségben 2300 MPa (23460 kgf/cm³), a vastagsága 0,025 - 0,12 cm, a hajlítási merevsége pedig 0,37 - 40 kgfcm². Még előnyösebb, ha a gyantának a vastagsága 0,04 - 0,07 cm, a hajlítási merevsége pedig 1,5 - 8,0 kgfcm². Ezenkívül pedig, amikor a 9 ragasztó réteg teljes egészében a 20 kijelző felületére van ragasztva, igen erős tapadó és ragasztó funkció valósul meg (pl. a 9 ragasztó réteg akril ragasztó anyagot tartalmaz), ahogyan ez a 4. ábrán látható, ahol olyan 10 tartólemez elem van alkalmazva, amelynek pl. egy 25 leválasztható rétege van, amely úgy van kezelve, hogy könnyen lehúzható legyen.

Az 5. ábrán látható kiviteli alaknál, ha a 9 ragasztó réteg 9a akril ragasztó rétegből, 9b mag elemből áll, pl. 38 pm vastag polietilén tereftalátból és egy szilikon alapú, öntapadó 9c ragasztó adalékanyag rétegből áll.

Egy ilyen elrendezés esetében a szilikon alapú, öntapadó ragasztó adalékanyagból álló 9c réteg lehetővé teszi, hogy az érintő lemez 1 fő részét újra

Z? t* 'J·'leválasszuk a 20 kijelzőről, pl. a karbantartás idejére. Ennél az elrendezésnél egy nem-leváló akril 9a ragasztó réteg is van, és az érintő lemez 1 fő része alsó részének az egyik oldala, vagy pedig a 20 kijelző felső felülete van, mint újrafelhasználható oldal kiképezve.

A ragasztó réteggel ellátott érintő lemez mérete az előbb említett példaként! kiviteli alaknál lehet, pl. 100 mm x 75 mm, 80 mm x 60 mm, 50 mm x 40 mm, vagy hasonló.

Üzemi példa 1

Alsó szigetelő rétegként 125 pm vastagságú PET-filmet alkalmaztunk, az alsó elektród 0,02 pm vastagságú ITO film volt, amelyet az előbb említett PET-film felső felületére porlasztással vittünk fel, és ezáltal kialakítottuk az alsó elektród lemezt. Másrészről pedig 200 pm vastag PET-filmet használtunk felső szigetelő rétegként, a felső elektródot pedig 0,02 vastagságú ITO filmből képeztük a PETfilm alján, ezt is porlasztással vittük fel, és így alakítottuk ki a felső elektród lemezt. A felső szigetelő rétegnek a másik felülete, nem az, amelyen a felső elektród van kialakítva, akril alapú, fény hatására térhálósodó gyantával van bevonva, amely hengerről van letekerve egy 50 pm-es vastagságú bevonatként, és ily módon egy kemény bevonó réteget hozunk létre. A következő lépésben az adott mintázatú áramköröket alakítjuk ki, pl. filmnyomással, a felső elektród lemezre és az alsó elektród lemezre. Ezt követően pedig a felső elektród lemezt és az alsó elektród lemezt egymáshoz képest ellentétes irányban elhelyezzük úgy, hogy az elektródok között egy levegőréteg alakuljon ki, majd a két elektród lemezt a kerületük mentén 50 pm vastag, kétoldalas szalagszerű elemmel összekapcsoljuk és összeragasztjuk. Ily módon egy 80 mm x 60 mm-es méretű érintő lemez fő részt alakítunk ki.

A különálló tartólemez elem készítéséhez PC-filmet használtunk, amelynek hajlítási merevsége normál hőmérsékleten 2,9 kgfcm² volt, vastagsága 500 pm és keresztmetszeti szélessége: b = 12 cm, erre egy ragasztó réteget vittünk fel egymás utáni lépésekben az egyik felületére 40 pm vastagságban szilikon alapú • ·· · · ·♦ · : ·«· · öntapadó adalékanyagból, majd ezt követően egy 38 pm vastag mag elemet vittünk fel polietilén tereftalátból, végül pedig 20 pm vastagságban akril ragasztó adalékanyag réteget (lásd 5. ábra). Ezt a többrétegű filmből kialakított szerkezetet azután az érintő lemez fő része alsó elektród lemeze alsó felületéhez ragasztottuk egy ragasztó réteg segítségével. Ily módon tehát egy ragasztó réteggel ellátott érintő lemezt alakítottunk ki.

Összehasonlító példa 1

A ragasztó réteggel ellátott érintő lemezt hasonló módon készítettük el, mint az előbb említett üzemi példa esetében azzal az eltéréssel, hogy olyan PET-filmet alkalmaztunk különálló lapként, amelynek hajlítási merevsége normál hőmérsékleten és 50 pm vastagság esetén 0,0038 kgfcm², a keresztmetszeti mérete pedig: b = 12 cm széles.

Az ebben az összehasonlító 1 példában kialakított érintő lemez a különálló lap kis hajlítási merevsége következtében az elektromos ellenőrző eljárás és a külső megjelenést vizsgáló ellenőrző eljárás során szállítás előtt problémákat mutatott, továbbá funkcionális torzulásokat, amelyek a terméknek a szállítás előtt vagy a szállítás után, de a kijelzőre történő beépítés előtt történő hajlítása következtében alakultak ki. Ezzel ellentétben az 1 üzemi példában, amelyet a találmány szerint alakítottunk ki, említett érintő lemez külön tartólemez eleme nagy hajlítási merevsége következtében semmiféle olyan problémát nem mutatott, amit az összehasonlító példánál tapasztaltunk.

A találmány szerint kialakított ragasztó réteggel ellátott érintő lemez a következő hatásokkal rendelkezik.

A találmány szerinti megoldásnál azáltal, hogy olyan külön tartólemez elemet alkalmazunk átlátszó műanyag filmből, amelynek a hajlítási merevsége normál hőmérsékleten 0,03 - 40 kgfcm² olyan viszonyok mellett, amikor a keresztmetszeti szélessége: b = 12, a termék összességének a merevsége megnő, mégpedig azáltal, hogy olyan különálló tartólemez elemet használunk, amelynek hajlítási merevsége az előbb említett adott tartományon belül van. Éppen ezért az elektromos ellenőrző eljárást egyszerűbb automatizálni még akkor is, hogy ha kazetta típusú automatikus ellenőrző gép osztott használatáról van szó, amely a hagyományos ellenőrző berendezést a film/üveg szerkezetű érintő lemezek esetében alkalmazzák. Azaz az eljárás alatt a ragasztó réteggel ellátott érintő lemez a betoló elem által oldalirányba van betolva, és sohasem tapasztalható az, hogy a ragasztó réteggel ellátott érintő lemez a befogó szerkezetről leváljon vagy meghajoljon, ahogyan ez az ismert megoldásoknál gyakran előfordul.

Az automatikus vagy félautomatikus elektromos ellenőrző gépek vagy egyéb rendszerek esetében, mivel a termék egészének a merevsége megnőtt azáltal, hogy olyan külön tartólemez elemet alkalmaztunk, amelynek hajlítási merevsége az előzőekben említett adott tartományon belül van, az sem fordulhat soha elő, hogy idegen anyagok jelenléte, így pl. az elektromos ellenőrző gép tartószerkezetén lévő por következtében az alsó szigetelő réteg úgy meghajoljon, hogy olyan deformációs jelenségek alakuljanak ki, amelyek következtében az alsó szigetelő réteg helyileg kiáll az idegen anyag mentén a felső szigetelő réteg irányába, ahogyan ez az ismert megoldásoknál felléphet. Ennek az az eredménye, hogy a szigetelésre, ill. a linearitásra vonatkozó félremérések, ill. nem-megfelelő döntések elkerülhetők, és lehetőség van arra is, hogy magát az elektromos ellenőrzési eljárást ne feltétlenül tiszta helyiségben végezzük el.

Mivel a termék egészének a merevsége a különálló tartólemez elem következtében, amelynek hajlítási merevsége az előbbiekben említett adott tartományon belül van, megnőtt, soha nem tapasztalható a felső szigetelő rétegnek a vetemedése, amely az egész érintő lemez vetemedését okozná, ahogyan ez a technika állásánál tapasztalható. Ily módon tehát a Newtongyűrűknek a megjelenése az ellenőrzési eljárás során korrekt és megfelelő döntések meghozatalát teszi lehetővé abból a szempontból, hogy az adott termék megfelelö-e vagy sem.

Mivel a terméknek a merevsége a különálló tartólemez elem használatával, amelynek a hajlítási merevsége az előbb említett adott tartományon belül van, megnőtt, szintén nem léphetnek fel az átlátszó vezető filmben repedések vagy hasonlóak, amelyek a terméknek a meghajlása következtében alakulnak ki, még akkor sem, ha a szállítást megelőző időtartamban, vagy a szállítás után, de a kijelző felületére történő felszerelés előtt terhelést fejtünk ki az érintő lemezre.

A találmányt példaként! kiviteli alakjai segítségével ismertettük rajzok alapján, megjegyezzük azonban, hogy az oltalmi körbe esőnek tekinthetők azok a megoldások is, amelyeket szakember az oltalmi kör figyelembevételével valósít meg.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Érintő lemez ragasztó réteggel, amely lemez tartalmaz:

egy érintő lemez fő részt (1), amely egy felső elektród lemezt tartalmaz, amelynek egy átlátszó vezető filmből készült felső elektródja (3) van, amely egy átlátszó műanyag filmből készült felső szigetelő réteg (2) alsó felületén van kiképezve, és van egy alsó elektród lemeze, amelyen egy átlátszó vezető filmből készült alsó elektród (5) van, amely átlátszó műanyag filmből készült alsó szigetelő réteg (4) felső felületén van kialakítva, és a felső elektród lemez ellentétes oldalán úgy van elhelyezve, hogy az elektródok között egy levegőréteg (6) van kialakítva;

egy ragasztó réteget (9), amely az érintő lemez fő részét teljes egészében egy kijelzőhöz (20) rögzíti, és a különálló tartólemez elem (10), amely a ragasztó rétegről (9) leválasztható és eldobható, amikor az érintő lemezt használni kezdjük, azzal jellemezve, hogy a tartólemez elemet (10), amelyet eltávolítottunk és eldobtunk, átlátszó műanyag lapból alakítjuk ki, amelynek hajlítási merevsége normál hőmérsékleten 0,3 - 40 kgfcm² akkor, ha négyszögletes keresztmetszetű elemként van kiképezve, és a különálló tartólemez elem b szélessége 12 cm.

1. Érintő lemez ragasztó réteggel, amely lemez tartalmaz:

egy ragasztó réteget (9), amely az érintő lemez fő részét (1) teljes egészében egy kijelzőhöz (20) rögzíti; és egy különálló tartólemez elemet (10), azzal jellemezve, hogy a tartólemez elem (10) olyan átlátszó műanyag filmből van kialakítva, amelynek normál hőmérsékleten a hajlítási merevsége 0,3 - 40 kgfcm² olyan körülmények között, hogy a keresztmetszeti szélessége b= 12.

2. Az 1. igénypont szerinti érintő lemez ragasztó réteggel, azzal jellemezve, hogy a különálló tartólemez elem (10), amely eltávolításra, majd eldobásra kerül, olyan átlátszó műanyag lapból van kiképezve, amelynek hajlítási merevsége normál hőmérsékleten 1,5-8,0 kgfcm², feltételezve, hogy négyszögletes keresztmetszetű és a különálló tartólemez elem szélessége b = 12 cm.

2**- *

ÉRVÉNYESÍTENI KÍVÁNT IGÉNYPONTOK

2. Az 1. igénypont szerinti érintő lemez ragasztó réteggel, azzal jellemezve, hogy a különálló, leválasztható tartólemez elem (10) olyan átlátszó műanyag filmből van, amelynek a hajlítási merevsége normál hőmérsékleten 1,5 - 8,0 kgfcm², olyan viszonyok között, hogy a keresztmetszeti szélessége b = 12.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti érintő lemez ragasztó réteggel ellátva, azzal jellemezve, hogy a ragasztó réteg (9) aktív ragasztó réteget (9a), egy mag elemet (9b), amely polietilén tereftalátból van, és egy .szilikon alapú, öntapadó ragasztó réteget (9c) tartalmaz.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti érintő lemez ragasztó réteggel, azzal jellemezve, hogy a ragasztó réteg (9) aktív ragasztó rétegből (9a), egy mag elemből (9b), amely polietilén tereftalátból van, és szilikon alapú, öntapadó ragasztó rétegből (9c) áll.