HU231368B1 - Árnyékoló szerkezet - Google Patents

Description

Árnyékoló szerkezet

A találmány tárgya árnyékoló szerkezet.

A technika állása szerint többféle árnyékoló szerkezet ismert, amelyek alkalmazási területtől függően például esernyőként vagy napernyőként is alkalmazhatók, és tipikusan összecsukható és kinyitható kialakítással rendelkeznek.

Árnyékoló szerkezetek (napernyők, esernyők) leggyakrabban alkalmazott kialakítására példa a GB 189809487 A számú dokumentum, amely szerkezetet egy közös rúdhoz rögzített működtető karok sokaságával lehet kinyitni, illetve összecsukni. A nagy számú működtető kar sok meghibásodási lehetőséget jelent, példaképpen a nyitott állapotú szerkezetbe könnyen belekapó szél túlterhelheti a működtető karokat, ami a szerkezet használhatatlanná válásához vezethet. Hátrányt jelent, hogy a működtető karokkal megvalósított szerkezet korlátozza az ernyőfelületek lehetséges alakját, azaz a szerkezet csak sokszög alakú ernyőfelülettel valósítható meg, és a sokszög csúcsainak számának növelésével a szerkezet bonyolultsága növekszik, valamint ezzel együtt nő a meghibásodási lehetőségek száma. További hátrányt jelent, hogy az ernyőfelület összehajtás, feltekerés közben egyenetlenül meggyűrődhet, ami az ernyőfelület anyagának sérüléséhez vezethet.

A technika állása szerint ismertek nem sokszög alakú ernyőfelülettel rendelkező megoldások is. Ezekre mutatnak példát a WO 95/03724 számú, valamint a DE 10 2004 010 582 B4 számú dokumentumok szerinti megoldások. Ezekben a dokumentumokban foglalt megoldások ernyőfelülete él menti rugalmas merevítést tartalmaz, amely lehetővé teszi íves alakú ernyőfelülettel rendelkező szerkezet megvalósítását. A megoldások hátránya, hogy az ernyőfelület összehajtását kizárólag a rugalmas merevítés alakításával lehet elvégezni, és a szerkezet mérete csukott állapotban is jelentős marad. Az összecsukás emellett bonyolult mozdulatokat igényel, továbbá erős szélben a szerkezet nem tudja magát összecsukódással megóvni. További hátrány, hogy a szerkezet alátámasztásainak a szerkezet összecsukásához vagy eltávolíthatónak, vagy további komplexitás árán kisebb méretűre hajthatónak kell lenniük.

- 2 További megoldás is ismert bonyolult alakú felületek hajtására. Az US 6,834,465 B2 dokumentum szerinti megoldás komplex térbeli, ívelt felületeket összehajtására és kinyitására képes, egyszerű felépítésű, ollós merevítések segítségével. Ennek a szerkezetnek a hátránya, hogy az ollós szerkezet nem lehet a felhajtott felületek része, valamint összecsukott állapotban is marad fel nem hajtott felület. A megoldás erős szél elleni védelmét csak kiegészítő szerkezet tudja megoldani.

Az US 4,347,862 dokumentum egy négyszögletes ernyőt ismertet, amelyet két, egymással keresztben elrendezett íjszerű merevítőelem feszít ki.

Az US 4,607,653 dokumentum összecsukható, kerek szegélyű ernyőt ismertet, amelynek peremében merevítés van elrendezve. A peremben futó merevítések zárt állásban a tengely mellé záródnak, azzal közel párhuzamosan állva, azonban az anyag nincs feltekerve a tengelyre.

Az US 5,355,902 dokumentum is egy kerek szegélyű, összecsukható ernyőt ismertet, amelynek anyaga rugalmas hurkokhoz van rögzítve. Az ernyő anyaga kifeszítve gömbszeletet formáz, a hurkok az ernyő összecsukásakor egymásra hajthatók.

Az DE 202 10 082 U1 dokumentum szerinti ernyő nem tartalmaz bordákat, hanem az ernyő rugalmas anyaga az ernyő peremén körbefutó kerethez és a tengely körüli gyűrűhöz van rögzítve. Az ernyő kerete egymáshoz csuklósan kapcsolódó szegmensekből áll, ezért összecsukható, valamint ellenáll a szélnek.

A DE 203 19 961 U1 dokumentum olyan összecsukható ernyőt ismertet, amelynek anyaga legalább két íves keret-elemhez van rögzítve. A dokumentum olyan ernyőelrendezést is ismertet, amelyben egymás mellé sorolt ernyők közé köztes ernyődarabok vannak elrendezve, ezáltal különösen nagy összefüggő felület hozható létre.

A technika állása szerint ismertek felületek kíméletes összecsukására, feltekerésére vonatkozó megoldások is. Klasszikus elrendezésű szerkezetek felületének kíméletes összecsukása többnyire kiegészítő mechanikai elrendezésekkel van megvalósítva, mint például a JP 10-327918 és a CN 108703452 A dokumentumokban. Ezen megoldások hátránya, a kiegészítő

- 3 mechanikai elrendezések megnövelik a szerkezet komplexitását és ezzel a meghibásodási lehetőségek számát.

Ismertek továbbá a klasszikus ernyőformától eltérő elrendezésű mechanizmusok között a felületet kíméletesebben összehajtó megoldások, amelyek a felületben előidézett éles hajtásokat a leginkább elkerülik. Ilyen megoldást mutat be például a EP 0 865 557 B1 dokumentum, amely egy négyzet alakú felületet annak átlójában elrendezett tengelyre hajt föl. Ehhez hasonlóan nemcsak az átlóra, hanem a felületnek legalább lokálisan részét képező bármely tengely mentén feltekerhető éles hajtás nélkül egy felület, ahogy arra az US 4,068,673 dokumentum is bemutat egy példát. Ez utóbbi megoldás hátránya, hogy a felületet mindenképpen egy, a felületbe legalább lokálisan beágyazott tengelyre kell felhajtani, feltekerni, ezért a felhajtást, feltekerést végző szerkezet mindenképp egy önálló szerkezeti egység lesz. A felületbe legalább részben beágyazott feltekerési tengelyt nem lehet összevonni például alátámasztással, amelynek tengelye (amennyiben létezik) az többnyire a felületen keresztül megy, leggyakrabban arra merőleges. Továbbá az ilyen típusú megoldásoknál a felület kifeszítéséhez szükséges további karok, vagy külső támasztások kialakítása, ami klasszikus ernyőszerkezetekhez hasonló komplexitást eredményez, miközben nem tesz lehetővé változatos formákat és nem véd kiegészítő szerkezet nélkül a szél ellen.

További, nem klasszikus elrendezésű ernyőszerkezetek is alkalmasak az ernyőfelület kíméletes összehajtására, feltekerésére, úgyis, hogy a felhajtás, feltekerés tengelyének nincs olyan szakasza, amely a felület részét képezné. Ilyen típust mutat be az US 1,833,004 számú szabadalom. Ennek a hátránya, hogy a felület kifeszítését csak speciális rugalmas anyagból készülő karok végezhetik, mivel az összehajtásnál a karoknak is fel kell tekeredniük az összehajtás tengelyére. Ez hasonló feltekeréshez vezet, némely általános felület felhajtó megoldás, például amilyet az US 3,848,821 dokumentum is ismertet. Az ilyen típusú felhajtásokat leggyakrabban az űrtechnológiában alkalmazzák, ahogy az az US 8,356,774 B1, a WO 91/08949 és az US 3,010,372 dokumentumokban is említésre kerül. Hasonló típusú felület felhajtás még előfordul autó takaróknál is, ahol azonban már sérül a kíméletesség a felülettel szemben és a felületet a szerkezet kifeszíteni nem tudja, ld. például az US 10,232,696 B1 dokumentumban ismertetett megoldást. Az ilyen típusú felhajtásoknál minden esetben szükséges a speciális rugalmas

- 4 anyagok használata, mivel a merevítéseknek, amelyek kifeszítik a felületet, a felhajtás tengelyére fel kell tekeredniük. Ennek a megoldásnak hátránya, hogy a könnyen feltekerhető, rugalmas anyagokkal nehéz feladat kellő mértékű stabilitást biztosítani nagy méretű felületek megtartásához, ezért alkalmazzák ezt a megoldást jellemzően kis méreteknél, vagy súlytalanságban. Továbbá a felhajtás eredménye (összecsukott állapot) jellemzően tömbszerű, így például egy alátámasztó oszlopnak nem tud része lenni; ez olyan alakzatot eredményez összecsukott állapotban, amelynek a tárolása nehezebb, mint egy közel egységes átmérőjű rúdszerű alakzatnak. Mindemellett ezzel a szerkezettípussal megvalósítható ernyőfelületek alakja korlátozott, nem valósítható meg tetszőleges kinyitott alak, és csak további bonyolultabb szerkezettel lehet a szél elleni védelmet megfelelően biztosítani.

Széllel szemben ellenálló, illetve szél általi sérülés megelőzésére képes szerkezetek is ismertek a technika állása szerint, amely szerkezetekben a szél káros hatásai elleni védelmet kiegészítő szerkezetekkel oldják meg. Ilyen kiegészítő szerkezetet mutat be például a KR 10-2052277 B1 dokumentum. Ezen megoldás hátránya, hogy többlet bonyolultságot eredményez, és a felület kíméletes felhajtásának módja nincsen megoldva. A KR 10-1377432 B1 dokumentum az előzőhöz hasonló megoldást mutat be, azonban mechanikus kiegészítő szerkezet helyett elektromos szerkezetet alkalmaz, ami limitálja a megoldás alkalmazhatóságának területeit, helyszíneit.

A klasszikus ernyőszerkezettől eltérő kialakítású szerkezetet mutat be a WO 2004/030487 A1 dokumentum. Ez a megoldás a szerkezet komplexitásának a növelése nélkül alkalmas erős szél hatására önmagát megvédve összecsukódni, azonban továbbra is csak limitált és sokszögletű formákat tesz megvalósíthatóvá, valamint a szerkezet összecsukása után nagy méretű, mennyiségű felület szabadon marad, ami lehetséges sérüléseknek van kitéve.

Az US 3,252,469 dokumentum összecsukható, merevített peremmel rendelkező ernyőt ismertet, amelynek felülete hiperbolikus parabolikus alakot vesz fel. Az ernyő anyagát az anyagra merőleges tengelyre fel lehet tekerni. Alakjának köszönhetően az ernyő szélben úgy fordítható, hogy a szél hatására ne forduljon ki úgy, ahogy a hagyományos esernyők szoktak.

- 5 Az US 2006/0278261 A1 dokumentum olyan bordákkal rendelkező, összecsukható ernyőt ismertet, amelyben az egyik borda kötéllel a tengely felső részéhez van rögzítve, hogy az ernyő egyik sarkát megemelje. Az ernyő anyaga és a kötél közé vitorla van kifeszítve, amely szél esetén megfelelő irányba forgatja az ernyőt, hogy az ernyő megemelt sarkánál elősegítse a levegő kiáramlását az ernyő alól.

Az ismert megoldások fényében felmerült az igény olyan árnyékoló szerkezetre, amely tetszőleges alakú ernyőfelülettel megvalósítható, könnyen nyitható és csukható kialakítással és egyszerű felépítéssel rendelkezik, és a hagyományos megoldásokhoz képest kevésbé hajlamos meghibásodásra.

A találmány szerinti megoldás elsődleges célja olyan árnyékoló szerkezet kidolgozása, amely tetszőleges alakú ernyőfelülettel, például kör alakú vagy térbeli ernyőfelülettel megvalósítható, az árnyékoló szerkezet kompakt elrendezésű csukott állapottal rendelkezik, és csukott állapotban az ernyőfelület egyszerűen és kíméletesen fel van tekerve.

A találmány további célja olyan árnyékoló szerkezet megalkotása, amely könnyen nyitható és csukható kialakítással rendelkezik, és az ernyőfelület feltekerése összecsukáskor, valamint nyitáskor való kitekerése kíméletesen, az ernyőfelület anyagának sérülési esélyét csökkentve van megvalósítva.

A találmány célja még olyan árnyékoló szerkezetek kialakítása, amelyek nyitott állapotban egymás mellett, ernyőfelületükkel egymáshoz illeszkedően elrendezhetők olyan módon, hogy az egymással szomszédos árnyékoló szerkezetek egymástól függetlenül nyithatók és csukhatók, egymás nyitását és csukását nem akadályozzák.

A találmány célja még olyan árnyékoló szerkezet kialakítása, amely leegyszerűsíti komplex felületű ernyők tervezését egyszerű szegmensek sorolásával.

A találmány vonatkozásában kitűzött célokat az 1. igénypont szerinti árnyékoló szerkezettel valósítottuk meg. A találmány előnyös kiviteli alakjai az aligénypontokban vannak meghatározva.

A találmány szerinti árnyékoló szerkezet előnye, hogy tetszőleges alakú ernyőfelülettel kialakítható, azaz az ernyőfelület alakja nincsen lekorlátozva

- 6 sokszög alakokra; a találmány szerinti árnyékoló szerkezet kör alakú ernyőfelülettel is megvalósítható.

A találmány szerinti árnyékoló szerkezet további előnye, hogy az egyszerű szerkezeti felépítésnek köszönhetően a hagyományos esernyő vagy napernyő megoldásokhoz képest kevésbé hajlamos a meghibásodásra, valamint külső hatásoknak, például szél hatásának is jobban ellenáll, illetve szél hatására a szerkezet kevésbé sérülékeny.

További előnyt jelent, hogy a találmány szerinti árnyékoló szerkezet egyes előnyös kiviteli alakjaiban az ernyőfelület kíméletesen, gyűrődésmentesen feltekerhető. Felismertük, hogy az ernyőfelület az ismert megoldásokhoz képest kíméletesebben, azaz az ernyőfelület gyűrődése, és emiatti sérülése, kopása nélkül fel lehet tekerni, amennyiben a feltekerés közben az ernyőfelület folyamatosan ki van feszítve. Laza, ki nem feszített felületek feltekerésénél szinte biztosan tekerünk egymásra gyűrődéseket, ami az ernyőfelület anyagának kopásával, sérülésével, azaz az árnyékoló szerkezet élettartamának rövidülésével jár.

Azt is felismertük, hogy a találmány szerinti árnyékoló szerkezettel az ernyőfelület feltekerése és az árnyékoló szerkezet összecsukása egyszerre is megvalósítható, lényegében az ernyőfelület feltekerése okozza az árnyékoló szerkezet összecsukását, ami az árnyékoló szerkezet egyszerűbb és gyorsabb alkalmazását teszi lehetővé.

A találmány egyes előnyös kiviteli alakjainak további előnye, hogy az árnyékoló szerkezet külső erőhatásra, például nagy szélben, képes az árnyékoló szerkezet összecsukására az ernyőfelület feltekerésével, ami megvédi az árnyékoló szerkezetet az esetleges sérülésektől.

A továbbiakban a találmány példaképpeni előnyös kiviteli alakjait rajzokkal ismertetjük, ahol az

1. ábra a találmány szerinti árnyékoló szerkezet egy előnyös kiviteli alakjának perspektivikus nézete az árnyékoló szerkezet nyitott állapotában, a

2. ábra az 1. ábra szerinti árnyékoló szerkezet perspektivikus nézete összecsukás közben, a

3. ábra az 1. ábra szerinti árnyékoló szerkezet perspektivikus nézete csukott állapotban, a

4. ábra az 1. ábra szerinti árnyékoló szerkezet perspektivikus nézete nyitott állapotban, az árnyékoló szerkezet szegmenseinek jelölésével, az

5. ábra a 4. ábra szerinti árnyékoló szerkezet egy szegmensének vázlatos rajza a forgatási tengellyel, a

6. ábra a találmány szerinti árnyékoló szerkezet egy előnyös kiviteli alakjának szegmensét bemutató vázlatos rajza, a feltekerés irányának szemléltetésére, a

7. ábra a 6. ábra szerinti szegmens feltekert állapotának vázlatos rajza, a

8. ábra a találmány szerinti árnyékoló szerkezet egy előnyös kiviteli alakjának felülnézete, a

9. ábra a 8. ábra szerinti árnyékoló szerkezet perspektivikus nézete közel csukott állapotban, a

10. ábra a találmány szerinti árnyékoló szerkezet egy további előnyös kiviteli alakjának perspektivikus nézete nyitott állapotban, a

11. ábra a 10. ábra szerinti árnyékoló szerkezet szelvénye nyitott állapotban, a

12. ábra a találmány szerinti árnyékoló szerkezet egy további előnyös kiviteli alakjának felülnézete nyitott állapotban, a

13. ábra a 12. ábra szerinti árnyékoló szerkezet perspektivikus nézete csukott állapotban, a

14. ábra a találmány szerinti árnyékoló szerkezet egy további előnyös kiviteli alakjának felülnézete nyitott állapotban, a

15. ábra a 14. ábra szerinti árnyékoló szerkezet perspektivikus nézete nyitott állapotban, a

16. ábra a 14. ábra szerinti árnyékoló szerkezet szelvénye nyitott állapotban, a

17. ábra a 14. ábra szerinti árnyékoló szerkezet merevítőszakaszainak az árnyékoló szerkezet becsukása közbeni mozgását bemutató vázlatos rajz, a 18-20. ábrák a 14. ábra szerinti árnyékoló szerkezet perspektivikus nézetei az árnyékoló szerkezet nyitott állapota és csukott állapota közötti átmeneti állapotokban, a

21. ábra a találmány szerinti árnyékoló szerkezet egy további előnyös kiviteli alakjának perspektivikus nézete nyitott állapotban, a

22. ábra a 21. ábra szerinti árnyékoló szerkezet szelvénye nyitott állapotban, a

23. ábra a találmány szerinti árnyékoló szerkezet egy további előnyös kiviteli alakjának felülnézete nyitott állapotban, a

24. ábra a találmány szerinti árnyékoló szerkezet egy még további előnyös kiviteli alakjának felülnézete nyitott állapotban, a

25. ábra a 24. ábra szerinti árnyékoló szerkezet perspektivikus nézete nyitott állapotban, a

26. ábra a 24. ábra szerinti árnyékoló szerkezet perspektivikus nézete közel csukott állapotban, a

27. ábra a találmány szerinti árnyékoló szerkezet egy további előnyös kiviteli alakjának felülnézete nyitott állapotban, a

28. ábra a 27. ábra szerinti árnyékoló szerkezet perspektivikus nézete csukott állapotban, a

29. ábra a 27. ábra szerinti árnyékoló szerkezet összecsukását szemléltető vázlatrajz, a

30. ábra a találmány szerinti árnyékoló szerkezet egy további előnyös kiviteli alakjának perspektivikus nézete nyitott állapotban, a

31. ábra a 30. ábra szerinti árnyékoló szerkezet szelvénye nyitott állapotban, a

32. ábra a 30. ábra szerinti árnyékoló szerkezet perspektivikus nézete közel csukott állapotban, a

33. ábra a találmány szerinti árnyékoló szerkezet egy további előnyös kiviteli alakjának felülnézete nyitott állapotban, a

34. ábra a találmány szerinti árnyékoló szerkezet egy további előnyös kiviteli alakjának felülnézete nyitott állapotban, a

35. ábra a 34. ábra szerinti árnyékoló szerkezet perspektivikus nézete összecsukás közben, és a

36. ábra a találmány szerinti árnyékoló szerkezet egy további előnyös kiviteli alakjának felülnézete nyitott állapotban.

Az ábrákon az azonos funkciójú elemeket azonos hivatkozási számmal jelöljük, azonban ezek konkrét megvalósítása, például a különböző kiviteli alakoknál, egymástól eltérő is lehet.

- 9 Az 1-3. ábrák a találmány szerinti 10 árnyékoló szerkezet egy előnyös kiviteli alakját ábrázolják perspektivikus nézetben. A 10 árnyékoló szerkezet nyitott állapottal és csukott állapottal rendelkezik, az 1. ábra a nyitott állapotot, a 3. ábra csukott állapotot mutatja be, míg a 2. ábra egy összecsukás közbeni, köztes állapotot ábrázol. A 10 árnyékoló szerkezet tartalmaz egyrészt 12 ernyőfelületet, amely a 10 árnyékoló szerkezet további részéhez legalább két 18 rögzítési ponton rögzítve van, másrészt a 12 ernyőfelület perifériája mentén elrendezett legalább két 14 merevítőszakaszt, amely 14 merevítőszakaszok 16 csuklóelemmel vannak egymással összekapcsolva, és a 16 csuklóelemmel összekapcsolt 14 merevítőszakaszokkal a 10 árnyékoló szerkezet nyitott állapotában a 12 ernyőfelület ki van feszítve.

A találmány 1. ábrán szemléltetett kiviteli alakja térben hajlított kör alakú 12 ernyőfelülettel rendelkezik, amely 12 ernyőfelületen periférikusan elrendezett 14 merevítőszakaszok vannak. A 14 merevítőszakaszok az ábra szerinti kiviteli alakban ívelt alakúak, és alkalmazástól függően előnyösen merev vagy rugalmas anyagból vannak kialakítva. A 14 merevítőszakasz tetszőleges módon, példaképpen varrással vagy ragasztással rögzíthető a 12 ernyőfelülethez, vagy a 14 merevítőszakasz a 12 ernyőfelület folytonos részeként is kialakítható, például a 12 ernyőfelület anyagát annak perifériája mentén megvastagítva. A szomszédos 14 merevítőszakaszok 16 csuklóelemen keresztül vannak összekapcsolva, és a 16 csuklóelemekkel összekapcsolt 14 merevítőszakaszok előnyösen a 12 ernyőfelület kerületének legalább egy része mentén, vagy még előnyösebben a 12 ernyőfelület teljes kerülete mentén vannak elrendezve. A 10 árnyékoló szerkezet nyitott állapotában a 16 csuklóelemekkel összekapcsolt 14 merevítőszakaszok kifeszítik a 12 ernyőfelületet. Az egyes 16 csuklóelemek hagyományos csuklós mechanizmusként, anyagvékonyításként, anyaghiányként, rugalmas közdarabként, vagy bármilyen más, hajlásra képes elemként vannak kialakítva.

Az 1. ábra szerinti előnyös kiviteli alakban a 10 árnyékoló szerkezet négy darab 14 merevítőszakaszt tartalmaz, amelyek a 12 ernyőfelület pereme mentén folytatólagosan vannak elrendezve, és a szomszédos 14 merevítőszakaszok mindegyikét 16 csuklóelemek kapcsolják össze. A találmány szerinti 10 árnyékoló szerkezet további előnyös kiviteli alakjai az ábrázolttól eltérő számú 14

- 10 merevítőszakaszt és 16 csuklóelemet, előnyösen páros számú 14 merevítőszakaszt és 16 csuklóelemet tartalmaznak.

A találmány szerinti 10 árnyékoló szerkezet 12 ernyőfelülete legalább két 18 rögzítési ponttal rendelkezik, amely 18 rögzítési pontok 21 forgatási tengelyt határoznak meg, amely 21 forgatási tengelyre a 10 árnyékoló szerkezet csukott állapotában a 12 ernyőfelület van tekerve. A 10 árnyékoló szerkezet nyitott állapotában az egyes 14 merevítőszakaszok a 21 forgatási tengelyhez képest kitérő elrendezésben vannak, azaz a 14 merevítőszakaszok nincsenek közvetlenül összekapcsolva a 21 forgatási tengellyel, azonban a 10 árnyékoló szerkezet összecsukásakor a 14 merevítőszakaszok a 21 forgatási tengely irányba befordulnak, és a 10 árnyékoló szerkezet csukott állapotában a 14 merevítőszakaszok a 21 forgatási tengely irányában helyezkednek el, miközben a 12 ernyőfelület a 21 forgatási tengely köré fel van tekerve. Az 1. ábra szerinti előnyös kiviteli alakban a 14 merevítőszakaszok, valamint a 16 csuklóelemek a 10 árnyékoló szerkezet csukott állapotában a 21 forgatási tengely mellett, annak szomszédságában helyezkednek el.

A 10 árnyékoló szerkezet az 1-3. ábrák szerinti előnyös kiviteli alakban két 18 rögzítési ponttal, valamint 20 oszloppal és 22 talppal rendelkezik, és a 12 ernyőfelület a két 18 rögzítési pontban a 20 oszlophoz van rögzítve. A 18 rögzítési pontok előnyösen a 12 ernyőfelület belső pontja, és a 18 rögzítési pontok által meghatározott 21 forgatási tengely előnyösen függőleges irányú, vagy a függőlegessel 90 foknál nem nagyobb szöget (hegyesszöget) bezáró irányú. A 20 oszlop előnyösen alátámasztja a 10 árnyékoló szerkezetet, a 20 oszlophoz csatlakozó 22 talp pedig a 10 árnyékoló szerkezet stabilitását biztosítja. A 22 talp alkalmazása nélkül a 10 árnyékoló szerkezet példaképpen a földbe vagy más tartóelembe is rögzíthető, valamint a 10 árnyékoló szerkezetet esernyőként vagy kézi napernyőként alkalmazva a 22 talp fogantyúval (nincs ábrázolva) is helyettesíthető.

A 20 oszlop tengelye előnyösen egybeesik a 21 forgatási tengellyel, és a 10 árnyékoló szerkezet csukott állapotában a 12 ernyőfelület a 20 oszlopra van feltekerve. A 20 oszlop ezáltal a 10 árnyékoló szerkezet csukott állapotában biztosítja a feltekert 12 ernyőfelület stabilitását.

- 11 A 10 árnyékoló szerkezet összecsukását szemlélteti a 2. ábra, amely a nyitott és a csukott állapot közötti állapotban mutatja be az 1. ábra szerinti előnyös kialakítású 10 árnyékoló szerkezetet.

A 10 árnyékoló szerkezet összecsukása a 21 forgatási tengely körüli forgatással valósítható meg. A 18 rögzítési pont 21 tengely körüli forgatásakor az egymással szomszédos 16 csuklóelemek egymással ellentétes irányba, előnyösen felváltva fel és le, mozdulnak el a nyitott állapotban lévő pozíciójukhoz képest. Az ellentétes irányba mozduló 16 csuklóelemek hatására a 10 árnyékoló szerkezet összecsukódik, a 14 merevítőszakaszok egymás mellé és a 21 forgatási tengely irányába rendeződnek, valamint a 12 ernyőfelület feltekeredik, felhajtódik a 21 forgatási tengely köré. A 10 árnyékoló szerkezet 1-3. ábrák szerinti előnyös kiviteli alakjában csukott állapotban az ívelt alakú 14 merevítőszakaszok a 21 forgatási tengely mellé rendeződnek, de alakjukból kifolyólag nem tudnak a 21 forgatási tengellyel párhuzamosak lenni; egyenes kialakítású 14 merevítőszakaszok azonban célszerűen a 21 forgatási tengellyel párhuzamos irányba rendeződnek a 10 árnyékoló szerkezet csukott állapotában.

A 10 árnyékoló szerkezet előnyösen 20 oszlopot tartalmaz, amely alátámasztja és megtartja az ernyőszerkezetet. A 20 oszlop tengelye előnyösen egybe esik a 18 rögzítési pontok által meghatározott 21 forgatási tengellyel, ezért a 12 ernyőfelület a 10 árnyékoló szerkezet csukott állapotában a 20 oszlopra van feltekerve (ld. 3. ábra). A 10 árnyékoló szerkezet csukott állapotában a 14 merevítőszakaszok a 21 forgatási tengely és a 20 oszlop irányába állnak be.

A 2. ábra a 10 árnyékoló szerkezet nyitott állapot és csukott állapot közötti köztes állapotát szemlélteti, amelyben a 12 ernyőfelület csak részben van feltekerve, felhajtva a 21 forgatási tengelyre. Mivel az 1-3. ábrák szerinti előnyös kiviteli alakban a 20 oszlop tengelye a 21 forgatási tengellyel egybe esik, így a 10 árnyékoló szerkezet a 20 oszlop saját tengelye körüli forgatással, vagy ezzel megegyező módon, a 16 csuklóelemekkel összekapcsolt 14 merevítőszakaszok 20 oszlop körüli körbeforgatásával is összecsukható.

A 3. ábra szemlélteti a 10 árnyékoló szerkezet teljesen csukott állapotát. Csukott állapotban a 14 merevítőszakaszok a 21 forgatási tengelyhez vannak rendeződve, és a 14 merevítőszakaszokat összekapcsoló 16 csuklóelemek közül minden

- 12 második azonos irányba kimozdult állapotban van a nyitott állapotban felvett pozíciókhoz képest. A 12 ernyőfelület előnyösen szabályosan és kíméletesen fel van tekerve a 21 forgatási tengely köré, ami az ábra szerinti példában megegyezik a 20 oszlop tengelyével is. A 12 ernyőfelület kíméletes feltekerése azt jelenti, hogy a feltekert 12 ernyőfelület nem tartalmaz gyűrődéseket és olyan tartományokat, amelyekre lokálisan az átlagosnál sokkal nagyobb erők, például húzó- vagy nyíróerők hatnak.

A 4. ábra a találmány szerinti 10 árnyékoló szerkezet 1. ábrán már részletesen ismertetett előnyös kiviteli alakja, amely kiemeli a 10 árnyékoló szerkezet 12 ernyőfelületének egy szegmensét (ld. sraffozott terület). A 12 ernyőfelület szegmense a 12 ernyőfelületnek azon része, amelyet 18 rögzítési ponttól két szomszédos 16 csuklóelemig tartó szakaszok határolnak, és a szegmens tartalmazza a két 16 csuklóelem között lévő 14 merevítőszakaszt, amennyiben van az adott két 16 csuklóelem között elrendezett 14 merevítőszakasz. A szegmensek tipikusan háromszög, körcikk, vagy ehhez hasonló alakkal rendelkeznek, a 12 ernyőfelület, illetve a 14 merevítőszakaszok alakjától függően. Amennyiben a szegmenst határoló 14 merevítőszakaszok nem egyenes alakúak, akkor mindig lesz a szegmensnek egy olyan része, amely nem tekerhető fel a 21 forgatási tengely köré.

Az 5. ábra a 4. ábrán bejelölt szegmenst mutatja be, jelölve a 21 forgatási tengelyt és a 14 merevítőszakasz elmozdulásának tengelyét. A 21 forgatási tengely forgatásával a 14 merevítőszakasz elfordul, hogy a 21 forgatási tengely irányába álljon. Amennyiben a 14 merevítőszakasz egyenes vonalú, akkor a 10 árnyékoló szerkezet összecsukása közben a 21 forgatási tengellyel párhuzamos irányba állóan fordul el, azonban az 5. ábra szerinti, köríves kialakítású 14 merevítőszakasz is a 21 forgatási tengely irányába áll be, hogy a 21 forgatási tengely és a 14 merevítőszakasz megközelítőleg egy síkba kerüljön.

A 6. ábra az 5. ábra szerinti szegmenshez hasonló szegmenst szemlélteti síkban ábrázolva, amikor a 14 merevítőszakasz már közel befordult a 21 forgatási tengely irányába. A szegmens feltekerése a 21 forgatási tengelyre mindig a 18 rögzítési ponttól kezdődik, és a 12 ernyőfelület pereme, a 14 merevítőszakaszok felé halad. Amennyiben a 14 merevítőszakasz íves kialakítással rendelkezik, akkor a 4. ábra

- 13 kapcsán ismertetett módon mindig lesz a 12 ernyőfelületnek olyan fel nem tekerhető 26 tartománya (sraffozással jelölve), amelyet nem lehet a 21 forgatási tengely köré feltekerni. A fel nem tekerhető 26 tartomány méretét a 14 merevítőszakasz alakja és rugalmassága befolyásolja, a feltekerhető tartomány 24 határvonala egy-egy szegmensen belül mindig egyenes.

A 7. ábra a 6. ábra szerinti szegmenst ábrázolja feltekert állapotban, amely állapotot a szegmens a 10 árnyékoló szerkezet csukott állapotában felvesz. A fel nem tekerhető 26 tartomány a 10 árnyékoló szerkezet csukott állapotában 24 határvonaltól kezdve eláll a 21 forgatási tengelytől, vagy amennyiben a 10 árnyékoló szerkezet a 21 forgatási tengely irányába eső 20 oszlopot is tartalmaz, akkor a 20 oszloptól. Mivel a 12 ernyőfelület feltekerése a 18 rögzítési pontoktól kiindulóan történik, ezért a 12 ernyőfelület 18 rögzítési pontjaihoz közeli részei sűrűn vannak a 21 forgatási tengely vagy a 20 oszlop köré feltekerve, azonban a 14 merevítőszakaszok felé haladva a feltekerés egyre kíméletesebb, mert a feltekerés egyre kevesebb rétegben történik, egyre nagyobb átmérő köré tekerve a 12 ernyőfelület anyagát.

A 8-9. ábrák a találmány szerinti 10 árnyékoló szerkezet egy további előnyös kiviteli alakját mutatják be, a 8. ábra a 10 árnyékoló szerkezetet nyitott állapotban, felülnézetben, a 9. ábra közel csukott állapotban, perspektivikus nézetben szemlélteti. Ezen előnyös kiviteli alakban a 10 árnyékoló szerkezet 12 ernyőfelülete négy szegmensből (ld. 4-7. ábrák) épül fel, amelyek közül három szegmens háromszög alakú, a negyedik szegmens pedig íves külső peremmel rendelkezik, a 12 ernyőfelület alakjának megfelelően. Ugyanezen okból kifolyólag a 12 ernyőfelület pereme mentén elrendezett 14 merevítőszakaszok közül három darab egyenes, míg egy darab íves kialakítású. A szomszédos 14 merevítőszakaszokat 16 csuklóelemek kapcsolják össze, amely 16 csuklóelemek példaképpen a 14 merevítőszakaszok anyagának vékonyításával vagy más ismert csuklós elemmel, csuklós szerkezettel vannak kialakítva. Előnyösen a 16 csuklóelemekkel összekapcsolt 14 merevítőszakaszok Bennett mechanizmust alkotnak, és a teljes 12 ernyőfelületet kifeszítik.

- 14 A 12 ernyőfelület fel nem tekerhető 26 tartományát sraffozás jelöli, a 12 ernyőfelület többi része a 12 ernyőfelület 18 rögzítési pontján áthaladó 21 forgatási tengely köré feltekerhető.

A találmány szerinti 10 árnyékoló szerkezet további, előnyös kiviteli alakjában a 10 árnyékoló szerkezet bármelyik szegmese tartalmazhat íves kialakítású 14 merevítőszakaszt, a 12 ernyőfelület alakjának megfelelően. Megfelelően választott alakú 14 merevítőszakaszokkal a 10 árnyékoló szerkezet nyitott állapotban és csukott állapotban is különböző, akár figurális alakzatokat vehet föl. Amennyiben az egyenes helyett az íves 14 merevítőszakaszok alkalmazásával a 8. ábra szerinti előnyös kiviteli alakhoz képest nem csökken a 12 ernyőfelület területe, akkor a 10 árnyékoló szerkezet felhajtható, feltekerhető része megegyezik a 8. ábra szerinti 10 árnyékoló szerkezet felhajtható, feltekerhető részével. Az íves 14 merevítőszakaszok alkalmazása az egyenes vonalú 14 merevítőszakaszok helyett egyes kiviteli alakok esetében szükségessé teheti a 16 csuklóelemek más pozícióban való elhelyezését, hogy a 12 ernyőfelület teljes egészében jól kifeszíthető legyen, valamint a 12 ernyőfelület feltekerhető része maximális legyen.

A 8. ábra szerinti kiviteli alakhoz hasonlóan olyan kiviteli alak is megvalósítható, amelynek minden szegmense egyenes 14 merevítőszakaszokat tartalmaz, azonban a 12 ernyőfelületnek van a 14 merevítőszakaszokon túli, fel nem tekerhető része, amely merevítés hiányában lelóg a 12 ernyőfelület 14 merevítőszakaszokkal merevített részéről.

A 9. ábra a 8. ábra szerinti előnyös kiviteli alak csukott állapothoz közeli állapotát szemlélteti perspektivikus nézetben. A 12 ernyőfelület fel nem tekerhető 26 tartománya a 10 árnyékoló szerkezet csukott állapotában nincs a 21 forgatási tengely, illetve az ábra szerinti kiviteli alakban a 20 oszlop köré feltekerve, ezért a fel nem tekerhető 26 tartomány szabadon áll. A 10 árnyékoló szerkezet 9. ábra szerinti csukott állapota mechanikailag megfelel a 3. ábra szerinti előnyös kiviteli alak csukott állapotának.

A találmány szerinti 10 árnyékoló szerkezet egy további előnyös kiviteli alakját mutatják be a 10-11. ábrák, a 10 árnyékoló szerkezetet a 10. ábra perspektivikus nézetben, a 11. ábra pedig szelvényben ábrázolja. A 10 árnyékoló szerkezet 12 ernyőfelülete ebben az előnyös kiviteli alakban négyszög (négyzet) alakú, és a

- 15 négyszög minden egyes oldala mentén egy-egy 14 merevítőszakasz van elrendezve, amely 14 merevítőszakaszok 16 csuklóelemmel vannak összekapcsolva. Az ábrázolt előnyös kiviteli alakban a 12 ernyőfelület egyrétegű anyagból van kialakítva, és a 12 ernyőfelület két 18 rögzítési ponttal rendelkezik. A két 18 rögzítési pont a 12 ernyőfelület egy-egy belső pontja, amelyek az ábra szerinti előnyös kiviteli alakban egymáshoz képest eltérő függőleges magasságban vannak, és amelyek ezáltal 21 forgatási tengelyt határoznak meg, amely köré a 12 ernyőfelület a 10 árnyékoló szerkezet csukott állapotában feltekerhető. A 12 ernyőfelület a 18 rögzítési pontokban előnyösen 20 oszlophoz csatlakozik, amely 20 oszlop a 10 árnyékoló szerkezet alátámasztására és megtartására szolgál. A 20 oszlop tengelye célszerűen egybeesik a 21 forgatási tengellyel, ezáltal a 10 árnyékoló szerkezet csukott állapotában a 20 oszlopra tekerhető fel.

A 21 forgatási tengely és a 20 oszlop a 10-11. ábrák szerinti előnyös kiviteli alakban függőleges irányultságúak, azonban további előnyös kiviteli alakokban a 21 forgatási tengely és a 20 oszlop a függőlegessel szöget bezáró, célszerűen hegyesszöget bezáró konfigurációban is elrendezhető.

Az egyrétegű 12 ernyőfelületet a 10-11. ábrákon szemléltetett módon rögzítve a 14 merevítőszakaszok stabilan kifeszítik a 12 ernyőfelületet. A találmány ezen előnyös kiviteli alakjában a 10 árnyékoló szerkezet nyitott állapotában a kifeszített 12 ernyőfelület nem egy síkbeli alakzatot vesz fel, hanem a 18 rögzítési pontok egymáshoz viszonyított elhelyezkedése miatt nyitott állapotban a 12 ernyőfelület térbeli, háromdimenziós alakot vesz fel (ld. a 11. ábrán folytonos vonal jelölve a 12 ernyőfelület oldalnézetének szelvényét), azonban a 12 ernyőfelület ezen háromdimenziós alakja a 10 árnyékoló szerkezet összecsukásának módjára nincsen hatással. A 10 árnyékoló szerkezet összecsukásakor az egymással szomszédos 16 csuklóelemek egymással ellentétes irányba, előnyösen felváltva fel és le, mozdulnak el a nyitott állapotban lévő pozíciójukhoz képest, és a 12 ernyőfelületet a 21 forgatási tengely körül elforgatva a 12 ernyőfelület feltekerhető.

Példaképpen a 10 árnyékoló szerkezetet 20 oszlophoz rögzített 12 ernyőfelület esetén a 20 oszlop tengely körüli forgatásával is össze lehet csukni, és az összecsukással egyidőben a 12 ernyőfelületet a 20 oszlopra fel lehet tekerni. A 10 árnyékoló szerkezet összecsukása a 20 oszlop forgatása nélkül is megvalósítható,

- 16 majd az összecsukást követően a 20 oszlopot a tengelye körül megforgatva a 12 ernyőfelület a 20 oszlopra feltekerhető.

A 10-11. ábrák szerinti előnyös kiviteli példában a 10 árnyékoló szerkezet tartalmaz a 20 oszlophoz csatlakoztatott 22 talpat. Amennyiben a 10 árnyékoló szerkezet például esernyőként van kialakítva, úgy a 22 talp helyett előnyösen fogantyút tartalmaz.

A 12 ernyőfelület teljes felületének összecsukását, feltekerését azon esetekben mindig meg lehet valósítani, amennyiben a 12 ernyőfelület alakja olyan konkáv vagy konvex sokszög, amelynek belső szögfelezői egy pontban metszik egymást, és ez a pont egyben a 12 ernyőfelület 18 rögzítési pontja. Általánosan minden olyan síkbeli és térbeli 12 ernyőfelület teljes feltekerése megvalósítható, akár több 21 forgatási tengely köré, amelyre teljesül, hogy a 4-7. ábrákon bemutatott szegmensei közül minden olyan közös oldallal rendelkező szegmens páron, amely azonos 18 rögzítési ponthoz csatlakozik, a közös oldalon, a 18 rögzítési ponttól távolabbi sarkukban, a szögek egymással egyeznek. Ebben az esetben a teljes 12 ernyőfelület feltekerhető a 18 rögzítési pontokon áthaladó 21 forgatási tengelyekre.

A két 18 rögzítési ponttal rendelkező 10 árnyékoló szerkezetet annál kisebb, kompaktabb méretűre lehet összecsukni, minél kevésbé tér el a 12 ernyőfelület pereme mentén periférikusan elrendezett 14 merevítőszakaszok által meghatározott alakzat egy olyan páros számú oldallal rendelkező sokszögtől, amelynek belső szögfelezői egy pontban metszik egymást, és ezen metszéspont a 12 ernyőfelület 18 rögzítési pontja, amelyen a 21 forgatási tengely átmegy. Térbeli felületeknél ezt a kényszert az egyes szegmensekre kell alkalmazni; több 21 forgatási tengellyel ellátott 10 árnyékoló szerkezetek értelmezhetők több egyetlen 21 forgatási tengellyel rendelkező 10 árnyékoló szerkezet egybeépítéseként.

Példaképpen teljesen (teljes felületében) feltekerhető alakzatok közé tartozik a négyzet, rombusz, szabályos hatszög, szabályos nyolcszög, stb., továbbá a szabályos háromszög (ld. 23-26. ábrák szerinti előnyös kiviteli alak), illetve az egyenlőszárú háromszög (ld. 14. ábra, amely két egyenlőszárú háromszög alakú 12 ernyőfelülettel rendelkező 10 árnyékoló szerkezet összeépítésének is értelmezhető), valamint azonos méretű egyenesekkel határolt hiperbolikus paraboloid (nyeregfelület) , kocka és egyéb térbeli felületek is.

- 17 A 12-13. ábrák a találmány szerinti 10 árnyékoló szerkezet egy további előnyös kiviteli alakját szemléltetik. A 10 árnyékoló szerkezet 12 ernyőfelületének alakja ezen előnyös kiviteli példában négyszög, előnyösen téglalap alakú, és a 10 árnyékoló szerkezet a 12 ernyőfelület pereme mentén periférikusan elrendezett 14 merevítőszakaszokat tartalmaz. A 14 merevítőszakaszok hossza előnyösen megegyezik a téglalap alakú 12 ernyőfelület megfelelő oldalainak hosszával, és a 14 merevítőszakaszok előnyösen a 12 ernyőfelület csúcsainál elrendezett 16 csuklóelemekkel vannak összekapcsolva. A 16 csuklóelemek a korábbi ábrák szerinti kiviteli alakokhoz hasonló módon előnyösen anyagvékonyítással vagy más csuklós szerkezettel vannak megvalósítva, még előnyösebben a 16 csuklóelemekkel összekapcsolt 14 merevítőszakaszok egy szabadságfokú rendszert alkotnak (például Bennett mechanizmust, részletesebben ld. a 15-20. ábrák).

A 12-13. ábrák szerinti, téglalap alakú 12 ernyőfelülettel rendelkező 10 árnyékoló szerkezet összecsukott állapotában (ld. 13. ábra) a 12 ernyőfelület nem tekerhető fel maradéktalanul a 21 forgatási tengelyre, mert a 10-11. ábrák kapcsán ismertetettek szerint a 12 ernyőfelület alakja, illetve a 14 merevítőszakaszok által meghatározott alakzat belső szögfelezői nem egy pontban metszik egymást. A 12. ábrán a 12 ernyőfelület feltekerhető 13 tartományának határát a 18 rögzítési pont körüli szaggatott vonal jelzi. A feltekerhető 13 tartomány négyzet alakú, amelyre a 10-11. ábra kapcsán jelzett feltételek teljesülnek, azaz a belső szögfelezők egy pontban metszik egymást és ez a metszéspont egyben a 12 ernyőfelület 18 rögzítési pontja.

Amennyiben a 12 ernyőfelület 18 rögzítési pontja a 12. ábrán jelzettől eltérő, akkor a 12 ernyőfelület feltekerhető 13 tartománya annak 18 rögzítési pontja körüli tartomány, amelynek alakja megfelel a 10-11. ábra kapcsán ismertetett feltételeknek.

A 12-13. ábrák szerinti kiviteli alakban a 14 merevítőszakaszok a 10 árnyékoló szerkezet csukott állapotában nem rendezhetők egymás mellé, egymással közel párhuzamos állapotba. Olyan kiviteli alakok esetén, amelyekben a 14 merevítőszakaszok rugalmas alakváltozásra képes anyagból vannak kialakítva,

- 18 akkor a 14 merevítőszakaszok meghajtásával a feltekerhető 13 tartomány mérete megnövelhető.

A 14. ábra a találmány szerinti 10 árnyékoló szerkezet egy előnyös kiviteli alakjának felülnézeti rajza a 10 árnyékoló szerkezet nyitott állapotában, amelynek 12 ernyőfelülete a 10 árnyékoló szerkezet csukott állapotában két 21 forgatási tengely köré van feltekerve. A 12 ernyőfelület ebben az előnyös kiviteli alakban négyzet alakú és egyrétegű anyagból van kialakítva, és a 12 ernyőfelület mindkét 21 forgatási tengelyhez egy-egy 18 rögzítési pontban van rögzítve.

A 14. ábra szerinti 10 árnyékoló szerkezet két egybevágó részből épül fel, amely részek határát az ábrán szaggatott vonal jelöli. Az egyes egybevágó részek részernyőfelülete egyenlőszárú háromszög alakú, amelyek csak az egyenlő hosszúságú oldalak mentén tartalmaznak 14 merevítőszakaszokat, a háromszögek szaggatott vonallal jelölt alapja mentén nincsenek 14 merevítőszakaszok elrendezve. A 14. ábra szerinti előnyös kiviteli alak teljes 12 ernyőfelülete ennek megfelelően csak a négyzet peremei mentén rendelkezik 14 merevítőszakaszokkal, amely 14 merevítőszakaszokat a 12 ernyőfelület sarkainál 16 csuklóelemek kapcsolnak össze, hasonlóképpen a 10. ábrán bemutatott előnyös kiviteli alakhoz. A 10. ábrán bemutatott előnyös kiviteli alaktól eltérően a 14. ábra szerinti előnyös kiviteli alak két 18 rögzítési pontja két külön 21 forgatási tengelyhez tartozik, így a 14. ábra szerinti kiviteli alakban nem jelentkezik a 12 ernyőfelület 10. ábra szerinti torzulása, térbelivé válása. A 16 csuklóelemek ebben az előnyös kiviteli alakban is a 14 merevítőszakaszok anyagának vékonyításával vagy egyéb ismert csuklós szerkezettel vannak megvalósítva, még előnyösebben a 16 csuklóelemekkel összekapcsolt 14 merevítőszakaszok Bennett mechanizmust alkotnak. A Bennett mechanizmust alkotó 16 csuklóelemek előnyösen egy négyszög csúcsaiban helyezkednek el, és a 16 csuklóelemek közötti 14 merevítőszakaszok alakja egyenes vagy ívelt is lehet.

A 14. ábrán példaképpen nyilak szemléltetik a 12 ernyőfelület feltekerésének irányait a 21 forgatási tengelyek körül. Az ábrázolt előnyös kiviteli alakban az egyik 21 forgatási tengely köré a 12 ernyőfelület az óramutató járásával megegyező irányban, míg a másik 21 forgatási tengely köré az óramutató járásával ellentétes irányban tekerhető fel. A két 21 forgatási tengely megakadályozza, hogy a 14

- 19 merevítőszakaszok a 21 forgatási tengelyek körül elforduljanak, ami a 12 ernyőfelület stabil kifeszítését eredményezi a 10 árnyékoló szerkezet nyitott állapotában. Az ábra szerinti, egymással ellentétes irányba forgatható 21 forgatási tengelyek alkalmazása tovább növeli a 10 árnyékoló szerkezet stabilitását, különösen a nyitott állapot és a csukott állapot közötti köztes állapotokban.

A 10 árnyékoló szerkezet előnyösen két darab 20 oszlopot tartalmaz, amelyek tengelye a 21 forgatási tengelyekkel egybe esik, és amely 20 oszlopokhoz a 12 ernyőfelület a 18 rögzítési pontokban rögzítve van. A két 21 forgatási tengely és ennek megfelelően a két 20 oszlop közös talpponttal rendelkezik, amely talppont célszerűen a 12 ernyőfelület geometriai középpontjának vízszintes síkra (pl. a talaj síkjára) vett függőleges vetülete. Ezáltal a 21 forgatási tengelyek és a 20 oszlopok nem függőlegesek, hanem a függőlegessel meghatározott szöget zárnak be, amely szög értékét a talppont és a 18 rögzítési pontok egymáshoz viszonyított pozíciójának függvényében a 20 oszlopok hossza határozza meg. Rövidebb 20 oszlopok a függőlegessel nagyobb szöget zárnak be, míg hosszabb 20 oszlopok a függőlegessel kisebb szöget zárnak be a 10 árnyékoló szerkezet nyitott állapotában.

A 10 árnyékoló szerkezet összecsukásához a 12 ernyőfelületet a 21 forgatási tengelyek körül kell körbeforgatni. Amennyiben a 10 árnyékoló szerkezet a 14. ábrán bemutatott kiviteli alakhoz hasonlóan 20 oszlopokat tartalmaz, amelyek tengelye a 21 forgatási tengelyekkel egybe esik, akkor a 10 árnyékoló szerkezet összecsukása a 20 oszlopok elforgatásával is megvalósítható. Az ábrázolt előnyös kiviteli alakban a 20 oszlopok a 12 ernyőfelületnél egymástól távol vannak, ezért a 10 árnyékoló szerkezet összecsukása közben a 14 merevítőszakaszok elfordulása a 18 rögzítési pontok körül akadályozva van. A 10 árnyékoló szerkezet összecsukásakor a 21 forgatási tengelyek és a 20 oszlopok egymás felé elmozdulnak a közös talppont körül, ezáltal a 10 árnyékoló szerkezet csukott állapotában a 21 forgatási tengelyek és a 20 oszlopok egymás mellé, egymással közel párhuzamos irányba állnak be, és a 20 oszlopokra a 12 ernyőfelület egésze fel van tekerve. A 20 oszlopok a talppontban előnyösen elfordulásra alkalmas rögzítéssel rendelkeznek, amely lehetővé teszi, hogy a 10 árnyékoló szerkezet összecsukásakor a 20 oszlopok egymás irányába elforduljanak. Más előnyös kiviteli alakban mindkét 20 oszlop függőleges irányultságú és csukás közben a 12 ernyőfelület feltekeredésével sínen vagy egyéb módon közelednek egymáshoz.

- 20 Amennyiben a 10 árnyékoló szerkezet napernyőként van kialakítva, úgy a 10 árnyékoló szerkezet a talppontnál célszerűen 22 talpat (ld. például 15. ábra) tartalmaz, amelyen 10 árnyékoló szerkezet megáll. Amennyiben a 10 árnyékoló szerkezet esernyőként van kialakítva, úgy a talpponthoz célszerűen fogantyú van csatlakoztatva.

A 14. ábra szerinti 10 árnyékoló szerkezetben a 14 merevítőszakaszok és a 18 rögzítési pontok elrendezéséből adódóan a 12 ernyőfelületnek nincsen olyan része, amely a 10 árnyékoló szerkezet összecsukásakor gyűrődhetne, így a 12 ernyőfelület a 21 forgatási tengelyek köré, illetve 20 oszloppal rendelkező kiviteli alakban a 20 oszlop köré gyűrődésmentesen, kíméletesen feltekerhető.

A 15-20. ábrák a találmány szerinti 10 árnyékoló szerkezet egy olyan előnyös kiviteli alakját mutatják be, amely a 14. ábra szerinti előnyös kiviteli alakhoz hasonló kialakítással rendelkezik. A 10 árnyékoló szerkezet ezen előnyös kiviteli alakjának 12 ernyőfelülete négyzet alakú és kétrétegű kialakítással rendelkezik. A kétrétegű 12 ernyőfelület két rétege előnyösen egymás fölött van elrendezve, és a két réteg mindegyike két-két 18 rögzítési ponttal rendelkezik, amely 18 rögzítési pontok páronként egy-egy 21 forgatási tengelyt határoznak meg, amely 21 forgatási tengelyre a 10 árnyékoló szerkezet csukott állapotában a 12 ernyőfelület fel van tekerve. Az egyes 21 forgatási tengelyeket meghatározó 18 rögzítési pontok rendre a 12 ernyőfelület egyik és másik rétegéhez tartozó 18 rögzítési pontok.

A 12 ernyőfelület pereme mentén periférikusan elrendezett 14 merevítőszakaszokat tartalmaz, amelyek a 12 ernyőfelület pereme mentén folytatólagosan, a 12 ernyőfelület teljes kerülete mentén vannak elrendezve. A 14 merevítőszakaszok a 12 ernyőfelület sarkainál 16 csuklóelemeken keresztül össze vannak kapcsolva, és a 10 árnyékoló szerkezet nyitott állapotában a 16 csuklóelemekkel összekapcsolt 14 merevítőszakaszok a 12 ernyőfelület mindkét rétegét kifeszítik, ahogyan az vázlatosan a 15. ábrán perspektivikus nézetben, továbbá a 16. ábra szerinti szelvény nézetben is látható.

A 15-20. ábrák szerinti előnyös kiviteli alak felülnézete előnyösen megegyezik a 14. ábra szerinti előnyös kiviteli alak felülnézetével, valamint a 15-20. ábrák szerinti 10 árnyékoló szerkezet összecsukása a 14. ábra kapcsán már ismertetettekkel megegyező módon történik. A 15. ábra szerinti 10 árnyékoló szerkezet csukott

- 21 állapota a 21 forgatási tengelyek körüli forgatással hozható létre, példaképpen az egyik 21 forgatási tengely körüli forgatási irány az óramutató járásával megegyező, a másik 21 forgatási tengely esetében a forgatási irány az óramutató járásával ellentétes.

A 15-20. ábrák szerinti előnyös kiviteli alak előnyösen két 20 oszlopot tartalmaz a 10 árnyékoló szerkezet alátámasztására és megtartására, amely 20 oszlopok tengelyei előnyösen a 21 forgatási tengelyekkel egybe esnek. A 20 oszlopok előnyösen közös 22 talppal rendelkeznek, amely 22 talpon a 10 árnyékoló szerkezet, például napernyőként kialakítva, stabilan megáll. Esernyőként kialakított 10 árnyékoló szerkezet esetén a 20 oszlopokhoz 22 talp helyett előnyösen fogantyú van csatlakoztatva.

A 20 oszlopok előnyösen a saját tengelyük körül elforgathatóan és egymás felé történő elmozdulást lehetővé tevően vannak kialakítva. A 20 oszlopok tengely körüli elforgatásával a 10 árnyékoló szerkezet nyitott állapotból csukott állapotba vihető, illetve ellentétes irányú forgatással csukott állapotból nyitott állapotba vihető. A 10 árnyékoló szerkezet csukott állapotában a 12 ernyőfelület mindkét rétege együtt van feltekerve a 20 oszlopokra, amely feltekerés a 14. ábra kapcsán már ismertetett kíméletes feltekerésnek számít.

A 10 árnyékoló szerkezet összecsukásának részleteit a nyitott állapot és a csukott állapot közötti állapotokban a 18-20. ábrák mutatják be perspektivikus nézetben, a 17. ábra pedig a 16 csuklóelemekkel összekapcsolt 14 merevítőszakaszok mozgását szemléltetik a 10 árnyékoló szerkezet nyitott állapota és csukott állapota közötti helyzetekben.

A 16. ábra a 15. ábra szerinti 10 árnyékoló szerkezet szelvényét ábrázolja, amelyen jól látható a kétrétegű 12 ernyőfelület mindkét rétegének rögzítése a 18 rögzítési pontokban.

A 15-20. ábrák szerinti előnyös kiviteli példákban a 12 ernyőfelület feltekerése okozza a 10 árnyékoló szerkezet összecsukását. Összecsukás közben a 16 csuklóelemekkel összekapcsolt 14 merevítőszakaszok stabilan tartják és kifeszítik a 12 ernyőfelület még fel nem tekert részét, ami megakadályozza, hogy a 14 merevítőszakaszok nem kívánt irányba elmozduljanak, megbillenjenek. A 10 árnyékoló szerkezet ezen előnyös tulajdonsága biztosítja, hogy a 10 árnyékoló

- 22 szerkezet összecsukás közben stabil marad, és nem veszélyezteti a 10 árnyékoló szerkezet alatt, illetve annak közelében tartózkodó személyeket.

A 14 merevítőszakaszok mozgását és a 16 csuklóelemek pozícióját részletesen szemlélteti a 17. ábra, bemutatva a 16 csuklóelemek tengelyeinek irányát is. A 16 csuklóelemekkel összekapcsolt 14 merevítőszakaszok együttesen egy egyetlen szabadsági fokú, négykaros Bennett mechanizmust alkotnak, amely mechanizmus mozgása korlátozott, és amely két végállapottal rendelkezik. A Bennett mechanizmus két végállapota jelen esetben a 10 árnyékoló szerkezet nyitott és csukott állapota. A Bennett mechanizmus sajátossága, hogy 16 csuklóelemekkel összekapcsolt 14 merevítőszakaszok által meghatározott négyszög egyik átlójához tartozó két sarokpont egymástól legtávolabb nem a 10 árnyékoló szerkezet nyitott állapotában van, hanem egy ahhoz közeli állapotban van. Az az állapot, amelyben a Bennett mechanizmus egyik átlójához tartozó két sarokpont egymástól legtávolabb van, egy instabil állapot, amelyen átbillenve a Bennett mechanizmus egyik vagy másik végállapotát veszi fel, azaz a 10 árnyékoló szerkezet nyitott állapotba vagy csukott állapotba kerül, amennyiben a 10 árnyékoló szerkezetnek a 12 ernyőfelületében, 16 csuklóelemeiben, 14 merevítőszakaszaiban vagy 20 oszlopaiban olyan rugalmas hatás van kialakítva, például rugóval, a 12 ernyőfelület anyagának rugalmasságával, vagy egyéb módon, amely a sarokpontok távolságát legalább a nyitott állapotig összehúzza. Erre példaképpen a jelen gyakorlatban általában 12 ernyőfelületként használt anyagok, szövetek önmagunkban alkalmasak. A négyszög másik két sarka, amelyek egymástól legtávolabb nem az instabil egyensúlyi helyzetben vannak, a 10 árnyékoló szerkezet összecsukása közben végig közeledik egymáshoz.

A 18. ábra szemlélteti azt az állapotot, amibe a 15. ábra szerinti 10 árnyékoló szerkezet kerül, amikor a 17. ábránál bemutatott, 16 csuklóelemekkel összekapcsolt 14 merevítőszakaszok által alkotott Bennett mechanizmus két sarokpontja legtávolabb van egymástól. A Bennett mechanizmus részét képező egyes 14 merevítőszakaszok egyenes kialakítás helyett íves kialakításúak is lehetnek. Íves 14 merevítőszakaszok alkalmazása esetén azonban 12 ernyőfelületnek lesznek fel nem hajtható, tekerhető tartományai (ld. 8. ábra).

- 23 A 10 árnyékoló szerkezet gravitációs erőtérben történő könnyű összecsukásához az összecsukás közben egymástól pillanatnyilag távolodó 16 csuklóelemeket a 12 ernyőfelülethez képest, úgy érdemes elhelyezni, hogy azok a csukás folyamatának indulásakor fölfelé mozduljanak. A 10 árnyékoló szerkezet ezen szerkezeti felépítése mellett, amennyiben a 10 árnyékoló szerkezet a 20 oszlopokat forgató mechanizmust tartalmaz, amely a 20 oszlopokat folyamatosan forgatná, akkor a 16 csuklóelemekkel összekapcsolt 14 merevítőszakaszok által alkotott Bennett mechanizmusnak két stabil egyensúlyi állapota és egy instabil egyensúlyi állapota van. Az instabil egyensúlyi állapot a Bennett mechanizmus azon állapota, amikor a két, egymástól távolodó sarok egymástól a legmesszebb van. A 10 árnyékoló szerkezet nyitott állapota a Bennett mechanizmus instabil egyensúlyi állapotához közeli állapot.

Amennyiben a 20 oszlopokat forgató mechanizmus úgy van kialakítva, hogy a 20 oszlopok elsődleges mozgató, például rugó vagy egyéb mozgató mechanizmus hatására folyamatosan forgásra vannak kényszerítve, akkor a 20 oszlopok forgása, a 12 ernyőfelületen keresztül, a Bennett mechanizmus sarkainál a 16 csuklóelemeket egymáshoz közelíteni akarja. A 17. ábra kapcsán jelzett mozgási korlátok miatt a 20 oszlopok forgása a 10 árnyékoló szerkezetet nyitott állapotban tartja, vagyis az összecsukás ellen dolgozik, mert a 10 árnyékoló szerkezet nyitott állapotában a Bennett mechanizmus sarkai közelebb vannak egymáshoz, mint az instabil egyensúlyi állapotban. A 20 oszlopok forgása a 10 árnyékoló szerkezetet automatikusan becsukja és eközben a 12 ernyőfelületet feltekeri, amint egy külső hatás a nyitott állapotból az instabil egyensúlyi állapoton átlendíti a Bennett mechanizmust. A 16 csuklóelemek célszerűen el vannak látva fékező elemmel, példaképpen viszkózus fékkel, ami megakadályozza a 10 árnyékoló szerkezet nagyon gyors összecsukódását, vagy kellően nagy méretű 10 árnyékoló szerkezeteknél, ahol a 12 ernyőfelület anyaga kellően sűrű szövésű szövet, ugyanezt a funkciót a légellenállás is elláthatja.

A találmány ezen kiviteli alakjának előnye, hogy a 10 árnyékoló szerkezet nagy szélben, viharban képes önállóan összecsukódni, amennyiben a szél erejének hatására a 10 árnyékoló szerkezet nyitott állapotból átlendül a Bennett mechanizmus instabil egyensúlyi helyzetén. A kompakt méretű, csukott állapotú 10 árnyékoló szerkezetben a szél kisebb eséllyel tud kárt tenni, így az

- 24 összecsukódással a 10 árnyékoló szerkezet megvédi önmagát a sérülésveszélytől. Amennyiben a 16 csuklóelemek el vannak látva fékező elemmel, akkor a 10 árnyékoló szerkezet összecsukódása kellően lassan megy végbe ahhoz, hogy a 10 árnyékoló szerkezet alatt vagy annak közelében tartózkodó személyeket ne érje sérülés, el lehessen hagyni a 10 árnyékoló szerkezet 12 ernyőfelülete alatti területet.

A 19. ábra a 10 árnyékoló szerkezet olyan köztes állapotát szemlélteti, amikor valamilyen külső hatás, például emberi erő vagy erős szél, a Bennett mechanizmust annak instabil egyensúlyi állapotából a nyitott állapot felől a csukott állapot felé átlendítette, és ezáltal elkezdődött a 12 ernyőfelület feltekeredése a 20 oszlopokra. Feltekeredés közben a 16 csuklóelemekkel összekapcsolt 14 merevítőszakaszok folyamatosan feszesen tartják a 12 ernyőfelület még fel nem tekert részét, aminek hatására a 12 ernyőfelület a 20 oszlopok köré kíméletesen feltekeredik.

A 10 árnyékoló szerkezetet közel csukott állapotban a 20. ábra szemlélteti. A 10 árnyékoló szerkezetet csukott állapotból nyitott állapotba történő átviteléhez külső erő, például emberi erő szükséges. A 10 árnyékoló szerkezet nyitásához a 10 árnyékoló szerkezet egyik 16 csuklóelemét kell az adott 16 csuklóelem nyitott állapotbeli pozíciójához közelíteni. Példaképpen a csukott állapotban a 22 talphoz közeli (a 20. ábrán alsó) 16 csuklóelemek egyikét felfelé kell mozgatni, vagy a 22 talptól távoli (a 20. ábrán felső) 16 csuklóelemek egyikét kell lefelé elmozdítani. Mivel a Bennett mechanizmusnak csak egyetlen szabadsági foka van, ezért egyetlen 16 csuklóelem elmozdítása a többi 16 csuklóelem elmozdulását is okozza, ami a 14 merevítőszakaszoknak a 20 oszlopoktól és egymástól való távolodását eredményezi, amelyek hatására megindul a 12 ernyőfelület letekeredése a 20 oszlopokról. A 16 csuklóelemet a 10 árnyékoló szerkezet nyitásához addig kell mozgatni, amíg a Bennett mechanizmus át nem billen instabil egyensúlyi állapotán. Amennyiben a 10 árnyékoló szerkezet a 20 oszlop forgatására szolgáló forgató mechanizmust tartalmaz, akkor az instabil egyensúlyi állapot eléréséig a 16 csuklóelemet a 20 oszlopok forgató mechanizmusa ellenében kell mozgatni. Az instabil egyensúlyi állapot túllépése után a 20 oszlopok tekeredése a 10 árnyékoló szerkezetet a leginkább nyitott állapotba kényszeríti.

- 25 A 21-22. ábrák a találmány szerinti 10 árnyékoló szerkezet további előnyös kiviteli alakját mutatják be, amelyben a 10 árnyékoló szerkezet 12 ernyőfelülete kétrétegű, és a két réteg stabilizálja nyitott állapotban a 10 árnyékoló szerkezetet. A 12 ernyőfelület ezen kialakítása sem változtatja meg a 10 árnyékoló szerkezet összecsukásának módját, az összecsukás a 12 ernyőfelület 18 rögzítési pontjai által meghatározott 21 forgatási tengely körüli forgatással megvalósítható. Az összecsukás módja akkor sem módosul, hogyha a 10 árnyékoló szerkezet 20 oszlopot tartalmaz, amelynek tengelye a 21 forgatási tengellyel egybe esik; a 20 oszlop forgatásával a 10 árnyékoló szerkezet csukott állapotba vihető.

A 12 ernyőfelület merevítésére, kifeszítésére szolgáló 14 merevítőszakaszok a négyzet alakú 12 ernyőfelület oldalai mentén vannak elrendezve, és a négyzet sarkainál 16 csuklóelemekkel vannak összekapcsolva. A 16 csuklóelemekkel összekapcsolt 14 merevítőszakaszok előnyösen Bennett mechanizmust alkotnak, amelynek jellemzői előnyösen megegyeznek a 15-20. ábrák kapcsán ismertetettekkel.

A 22. ábra a 10 árnyékoló szerkezet 21. ábra szerinti előnyös kiviteli alakjának szelvényét ábrázolja, amelyen a kétrétegű 12 ernyőfelület két rétegének rögzítése jól megfigyelhető. A 12 ernyőfelület mindkét rétege egy-egy 18 rögzítési ponttal rendelkezik, amely 18 rögzítési pontokban a 12 ernyőfelület a 20 oszlophoz van rögzítve, amely 20 oszlop tengelye megegyezik a 18 rögzítési pontokon átmenő 21 forgatási tengellyel. Az ábra szerinti előnyös kiviteli példában a 10 árnyékoló szerkezet el van látva 22 talppal. A 12 ernyőfelület egyes rétegein lévő 18 rögzítési pontokhoz való rögzítéssel a 10 árnyékoló szerkezet nyitott állapotában stabilan megtartja a 12 ernyőfelületet kifeszítő 14 merevítőszakaszokat, anélkül, hogy a 14 merevítőszakaszokat más módon, például a 20 oszlophoz közvetlenül rögzíteni kelljen.

A 23. ábra a találmány szerinti 10 árnyékoló szerkezet egy további előnyös kiviteli alakját mutatja be a 10 árnyékoló szerkezet nyitott állapotában, felülnézetben. A 10 árnyékoló szerkezet 12 ernyőfelülete ebben a kiviteli alakban háromszög alakú, előnyösen egyenlőszárú, vagy még előnyösebben szabályos háromszög alakú. A 12 ernyőfelület mindhárom oldala mentén tartalmaz 14 merevítőszakaszt, amelyek egymással a háromszög csúcsainál, és az egyik oldal oldalfelező pontjában 16

- 26 csuklóelemekkel vannak összekapcsolva. A háromszög egyik oldalfelező pontjában elrendezett (negyedik) 16 csuklóelem lehetővé teszi, hogy a 12 ernyőfelület egésze a 12 ernyőfelület 18 rögzítési pontján átmenő 21 forgatási tengely köré felhajtható, feltekerhető legyen. A negyedik 16 csuklóelem előnyösen az egyenlőszárú háromszög alakú 12 ernyőfelület alapját képező oldal oldalfelező pontjában van elrendezve.

A 23. ábra szerinti előnyös kiviteli alak esetében a 12 ernyőfelület egyrétegű vagy kétrétegű is lehet, egyrétegű 12 ernyőfelület esetén a 18 rögzítési pontok a 12 ernyőfelületen 10. ábra szerinti előnyös kiviteli alakhoz hasonló módon vannak elrendezve, kétrétegű 12 ernyőfelülettel rendelkező 10 árnyékoló szerkezet esetén az egyes rétegek egy-egy 18 rögzítési pontot tartalmaznak, a 21. ábra szerinti kiviteli alakhoz hasonlóan.

A 23. ábra szerinti 10 árnyékoló szerkezet négy szegmensből épül fel, amely szegmenseket a 18 rögzítési pontból a 16 csuklóelemekhez húzott szakaszok határolják, és a szegmensek közül kettő-kettő egybevágó kialakítású.

A 24-26. ábrák a találmány szerinti 10 árnyékoló szerkezet egy további előnyös kiviteli alakját szemléltetik, amelynek 12 ernyőfelülete a 23. ábra szerinti kiviteli alakhoz hasonlóan háromszög alakú.

A 24. ábra a 10 árnyékoló szerkezet előnyös kiviteli alakját nyitott állapotban, felülnézetben ábrázolja. A 23. ábra szerinti kiviteli alaktól eltérően a 24. ábra szerinti kiviteli alak a 12 ernyőfelületnek csak két oldala mentén tartalmaz 14 merevítőszakaszt, amelyek 16 csuklóelemmel vannak összekapcsolva, azonban a 14 merevítőszakaszok így is kifeszítik a teljes 12 ernyőfelületet, amennyiben a két 14 merevítőszakasz közötti 16 csuklóelem elsődleges mozgatóval, például rugóval vagy egyéb mozgató mechanizmussal folyamatosan nyitásra van kényszerítve. A 12 ernyőfelület kifeszítése megvalósítható úgy is, amennyiben a 16 csuklóelem csak olyan mozgásirányokat enged a 14 merevítőszakaszok számára, amelyek a 14 merevítőszakaszokat a nyitott állapotú 12 ernyőfelület helyzetétől távolítják, és ezáltal a 14 merevítőszakaszok a 12 ernyőfelületet összecsukás közben is feszesen tartják.

A 24. ábra szerinti 10 árnyékoló szerkezet a 14 merevítőszakaszok egymáshoz nem csatlakozó végein, valamint a háromszög harmadik, nem merevített oldalának

- 27 oldalfelező pontjában nem tartalmaz további 16 csuklóelemeket, azonban annak a jelölésével, hogy hol lennének 16 csuklóelemek, amennyiben a 23. ábra szerint minden oldalban lennének 14 merevítőszakaszok, könnyebben értelmezhető, hogy a 12 ernyőfelület a 10 árnyékoló szerkezet csukott állapotában hogyan tekerhető fel, hogyan hajtható fel teljesen a 12 ernyőfelület 18 rögzítési pontjai által meghatározott 21 forgatási tengely köré.

A 12 ernyőfelület egyrétegű vagy kétrétegű kialakítású is lehet, ezek jellemzői megegyeznek a 23. ábra szerinti előnyös kiviteli alak kapcsán már ismertetettekkel.

A 25. ábra a 24. ábra szerinti kialakítású 10 árnyékoló szerkezetet ábrázolja perspektivikus nézetben, kétrétegű 12 ernyőfelület esetén. A 25. ábra szerinti 10 árnyékoló szerkezet 20 oszlopot és 22 talpat tartalmaz a 10 árnyékoló szerkezet alátámasztására, megtartására. A 20 oszlop tengelye előnyösen megegyezik a 21 forgatási tengellyel, ezért a 12 ernyőfelület a 10 árnyékoló szerkezet csukott állapotában a 20 oszlopra feltekerhető.

A 26. ábra a 23. ábra szerinti 10 árnyékoló szerkezetet szemlélteti csukott állapothoz közeli állapotban. A 10 árnyékoló szerkezet összecsukása ebben a kiviteli alakban is a 21 forgatási tengely, vagy 20 oszlop alkalmazása esetén a 20 oszlop körüli forgatással hajtható végre, azaz a 10 árnyékoló szerkezet összecsukása és a 12 ernyőfelület feltekerése, felhajtása egyszerre történik, a 12 ernyőfelület feltekerése csukja össze a 10 árnyékoló szerkezetet. A 10 árnyékoló szerkezet nyitásakor hasonlóképpen a 21 forgatási tengely, vagy a 20 oszlop forgatása jön létre.

A 10 árnyékoló szerkezet 24-25. ábrák szerinti kiviteli alakja, amely csak két 14 merevítőszakaszt tartalmaz a 12 ernyőfelület pereme mentén, a 26. ábrán ábrázolthoz hasonló alakot vesz fel csukott állapotban. Különbséget jelent, hogy a nem merevített oldala a 12 ernyőfelületnek csukott állapotban valamennyire gyűrődhet, mert ekkor a két 14 merevítőszakasz a harmadik oldalt már nem tudja kifeszíteni. Ez a gyűrődés azonban nem nagyobb a korábban ismertetett tipikus ernyők csukott állapotban lévő 12 ernyőfelületének gyűrődésénél.

A 27-29. ábrák a találmány szerinti 10 árnyékoló szerkezet egy további előnyös kiviteli alakját mutatják be, amelynek 12 ernyőfelülete hat darab, a 6. ábra szerinti szegmensből van kialakítva. A 12 ernyőfelület íves pereme mentén íves kialakítású,

- 28 célszerűen rugalmas 14 merevítőszakaszok vannak elrendezve, amelyeket 16 csuklóelemek kapcsolnak össze. A 12 ernyőfelület egy- vagy többrétegű kialakítású lehet, és a korábbi előnyös kiviteli példákhoz hasonló módon rendelkezik 18 rögzítési pontokkal, amelyek 21 forgatási tengelyt határoznak meg. A 21 forgatási tengely körüli forgatással a 10 árnyékoló szerkezet a 27. ábra szerinti nyitott állapotból a 28. ábra szerinti csukott állapotba megy át, illetve fordított forgási irány alkalmazandó a 10 árnyékoló szerkezet a csukott állapotból nyitott állapotba vitelekor.

A 12 ernyőfelület a 27-29. ábrák szerinti előnyös kiviteli alakban feltekerhető 13 tartományt és fel nem tekerhető 26 tartományt is tartalmaz, a fel nem tekerhető 26 tartományt a 27. ábrán a sraffozott területek jelölik. A feltekerhető 13 tartományra a 12-13. ábrák kapcsán ismertetett megfontolások érvényesek, a 27. ábra szerinti előnyös kiviteli alakban a feltekerhető 13 tartomány szabályos hatszög alakú, és a 14 merevítőszakaszok a feltekerhető 13 tartomány határától változó távolságra vannak, a 12 ernyőfelület pereme mentén. A 14 merevítőszakaszok a 12 ernyőfelület egészét kifeszítik, azonban a 10 árnyékoló szerkezet csukott állapotában csak a 12 ernyőfelületnek csak ez a szabályos hatszög alakú tartománya tekerhető fel kíméletesen a 21 forgatási tengelyre.

A 28. ábra csukott állapotban szemlélteti a 10 árnyékoló szerkezetet. A 12 ernyőfelület fel nem tekerhető 26 tartománya célszerűen kívülről körbeveszi a 12 ernyőfelület 21 forgatási tengely köré feltekert részét. A 28. ábra szerinti előnyös kiviteli alakban a 10 árnyékoló szerkezet 20 oszlopot és a 20 oszlophoz kapcsolódó 22 talpat is tartalmaz. A 20 oszlop előnyösen saját tengelye körül, amely megegyezik a 10 árnyékoló szerkezet 21 forgatási tengelyével, el tud fordulni a 22 talphoz képest, és a 20 oszlop forgatásával a 10 árnyékoló szerkezet összecsukható.

A 29. ábra a 27-28. ábra szerinti előnyös kiviteli alakú 10 árnyékoló szerkezet összecsukása közben szemlélteti a feltekerhető 13 tartománybeli (4-7. ábrán bemutatott) szegmenseinek elmozdulását. A 10 árnyékoló szerkezet a 21 forgatási tengely körüli forgatás hatására csukható, amelynek során a szomszédos 16 csuklóelemek egymással ellentétes irányokba, a 16 csuklóelemeknek a 10 árnyékoló szerkezet nyitott állapotában lévő pozícióihoz képest felfelé és lefelé.

- 29 Ezen elmozdulások hatására veszi fel a 10 árnyékoló szerkezet a csukott állapotot, amely a 28. ábrán látható.

A 27-29. ábrák szerinti előnyös kiviteli alak hat szegmenst tartalmaz, azonban általánosan is igaz, hogy a 10 árnyékoló szerkezet egyes kiviteli alakjaiban mindig csak páros számú szegmenst lehet a 21 forgatási tengely köré felhajtani, feltekerni. Ez abban az esetben is igaz, hogyha a 10 árnyékoló szerkezet a 27. ábrán szemléltetett kiviteli alakhoz hasonlóan páratlan számú (pl. három darab) 16 csuklóelemet tartalmaz. Ilyen esetben a 16 csuklóelemek által közrefogott 14 merevítőszakaszok közelében nem lehet a 12 ernyőfelületet feltekerni, felhajtani. Ilyen esetben a 14 merevítőszakaszok rugalmas meghajlása tölti be a hiányzó 16 csuklóelemek szerepét.

A 30-32. ábrák a találmány szerinti 10 árnyékoló szerkezet egy további előnyös kiviteli alakját mutatják be, a 10 árnyékoló szerkezetet a 30. ábra nyitott állapotban perspektivikus nézetben, a 31. ábra szelvény nézetben, míg a 32. ábra csukott állapothoz közeli állapotban, perspektivikus nézetben ábrázolja. Ezen előnyös kialakítású 10 árnyékoló szerkezet négyzet alakú, kétrétegű 12 ernyőfelülettel rendelkezik. A 12 ernyőfelület annak pereme mentén periférikusan elrendezett 14 merevítőszakaszokat tartalmaz, amely 14 merevítőszakaszok a 12 ernyőfelület kerülete mentén folytonosan vannak elrendezve, és a szomszédos 14 merevítőszakaszokat 16 csuklóelemek kapcsolják össze.

A kétrétegű 12 ernyőfelület mindkét rétegén egy-egy 18 rögzítési ponttal rendelkezik, amely 18 rögzítési pontok 21 forgatási tengelyt határoznak meg, amely köré a 10 árnyékoló szerkezet csukott állapotában a 12 ernyőfelület fel van tekerve. A 30-32. ábrák szerinti előnyös kiviteli alakban a 10 árnyékoló szerkezet 20 oszlopot tartalmaz, amelyhez a 12 ernyőfelület a 18 rögzítési pontokban rögzítve van, és amely 20 oszlop tengelye a 21 forgatási tengellyel egybe esik. A 20 oszlop tengely körüli forgatásával a 10 árnyékoló szerkezet csukott állapotba vihető, amely során a 12 ernyőfelület a 20 oszlopra feltekeredik. A 10 árnyékoló szerkezet tartalmaz továbbá 23 kiegészítő oszlopot, amelynek egyik vége a 20 oszlop talppontjához, másik vége az egyik 14 merevítőszakaszhoz kapcsolódik. A 23 kiegészítő oszlop megakadályozza, hogy a 12 ernyőfelület a 20 oszlop körül elforduljon, ezáltal biztosítja a 10 árnyékoló szerkezet stabilitását. A 23 kiegészítő oszlop a 20 oszlop

- 30 mellé történő záródást engedően, azonban a 20 oszlop körüli körülfordulást akadályozóan van kialakítva. A 23 kiegészítő oszlop előnyösen a 14 merevítőszakasz egy olyan pontjához van csatlakoztatva, amely pontnak a 20 oszlop talppontjától vett távolsága a 10 árnyékoló szerkezet nyitása és összecsukása közben állandó, így a 23 kiegészítő oszlop merev, állandó hosszúságú kialakítással rendelkezhet.

A 23 kiegészítő oszlop funkciója a fent ismertetettek szerint, hogy nem engedi a 14 merevítőszakaszokat a 21 forgatási tengelyhez képest elforogni. Ez lehetővé teszi, hogy a 20 oszlop és 23 kiegészítő oszlop mozgató mechanizmust, példaképpen rugót vagy motort tartalmazzon, amely mozgató mechanizmus a 20 oszlop 21 forgatási tengely körüli forgatását okozza, és ezzel a 12 ernyőfelületet a 20 oszlopra feltekeri, a 23 kiegészítő oszlop távolítása a 20 oszloptól a 10 árnyékoló szerkezetet nyitja, a 12 ernyőfelületet a 20 oszlopról letekeri. A 10 árnyékoló szerkezet nyitott és csukott állapota közötti váltás a 20 oszlop forgatásával és 23 kiegészítő oszlop mozgatásával manuálisan is végrehajtható.

A találmány szerinti 10 árnyékoló szerkezet további előnyös kiviteli alakjában a 10 árnyékoló szerkezet a 30. ábra szerinti, 23 kiegészítő oszlopot tartalmazó kialakítással rendelkezik, és a 16 csuklóelemek úgy vannak kialakítva, hogy azok a hozzájuk kapcsolódó 14 merevítőszakaszok egymástól való távolítására, és ezzel a 10 árnyékoló szerkezet 12 ernyőfelületének nyitására törekszik, ami a 10 árnyékoló szerkezet csukott állapotában oldható rögzítő mechanizmussal, példaképpen fékkel vagy racsnival akadályozva van. Ez az előnyös kialakítású 10 árnyékoló szerkezet félig automatikusan üzemeltethető, azaz az oldható rögzítő mechanizmus kioldásával a 10 árnyékoló szerkezet automatikusan felveszi nyitott állapotát, a 10 árnyékoló szerkezet összecsukása pedig manuálisan, példaképpen a 20 oszlop forgatásával történhet.

A 30. ábra szerinti kiviteli alakhoz hasonló előnyös kiviteli alakot jelent, amennyiben a 20 oszlop elsődleges mozgatóval, példaképpen rugóval vagy egyéb (passzív) mozgató elemmel rendelkezik, amely elsődleges mozgató a 20 oszlop forgatásával a 10 árnyékoló szerkezet becsukására törekszik. A 10 árnyékoló szerkezet 16 csuklóelemei, a 20 oszlop vagy 23 kiegészítő oszlop továbbá oldható rögzítő mechanizmust, példaképpen féket vagy racsnit tartalmaznak, amelyek a 10

- 31 árnyékoló szerkezet nyitott állapotban megakadályozzák a 10 árnyékoló szerkezet összecsukódását. Az oldható rögzítő mechanizmus oldása a 10 árnyékoló szerkezetet csukott állapotba juttatja. A 10 árnyékoló szerkezet nyitásához 16 csuklóelemeket nyitni vagy a 14 merevítőszakaszokat a 20 oszloptól távolítani kell.

További, a 30. ábra kapcsán ismertetetthez hasonló előnyös kiviteli alakot jelent, amennyiben a 16 csuklóelemek úgy vannak kialakítva, hogy a hozzájuk csatlakozó 14 merevítőszakaszokat egymástól távolítsák, és ezzel a 10 árnyékoló szerkezetet nyitott állapotba vigyék, a 20 oszlop pedig úgy van kialakítva, hogy a 10 árnyékoló szerkezet összecsukására törekedjen, példaképpen a 20 oszlophoz kapcsolódó passzív mozgató elem alkalmazásával. A 10 árnyékoló szerkezet nyitására és csukására törekvő erőhatások nagyságának megfelelő beállításával a 10 árnyékoló szerkezet két stabil egyensúlyi állapottal és egy instabil egyensúlyi állapottal rendelkezik. A két stabil egyensúlyi állapot a 10 árnyékoló szerkezet nyitott állapota és csukott állapota, az instabil egyensúlyi állapot pedig egy, a nyitott állapot és a csukott állapot közötti köztes állapot. A 10 árnyékoló szerkezet összecsukásához és nyitásához manuálisan át kell billenteni az instabil egyensúlyi állapoton a 10 árnyékoló szerkezetet, amelyet követően a 10 árnyékoló szerkezet felveszi megfelelő nyitott állapotát vagy csukott állapotát.

A 33. ábra egy olyan előnyös 10a árnyékoló szerkezetet mutat be, amely három 10 árnyékoló szerkezetből épül fel, amely 10 árnyékoló szerkezetek közös 12a ernyőfelülettel rendelkeznek. A 10a árnyékoló szerkezet előnyösen három, a 24. ábra szerinti előnyös kiviteli alakhoz hasonló felépítésű, egyforma 10 árnyékoló szerkezetet tartalmaz. A 10 árnyékoló szerkezetek egyenként egyenlőszárú háromszög alakú 12 ernyőfelülettel rendelkeznek, amelynek két oldala mentén, előnyösen az egyenlő hosszúságú oldalak mentén vannak 14 merevítőszakaszok elrendezve. Előnyös kiviteli alakot jelent az is, amelyben a 10a árnyékoló szerkezet legalább egy 10 árnyékoló szerkezete a 12 ernyőfelület minden oldala mentén tartalmaz 14 merevítőszakaszokat. A szomszédos 14 merevítőszakaszokat mindegyik előnyös kiviteli alakban 16 csuklóelem kapcsolja össze.

A 10 árnyékoló szerkezetek mindegyike rendelkezik 18 rögzítési ponttal, amely 18 rögzítési pontokon átmenő 21 forgatási tengely körüli forgatással a 10 árnyékoló

- 32 szerkezet összecsukható, és a 12 ernyőfelület a 21 forgatási tengely köré felhajtható, feltekerhető.

A 10a árnyékoló szerkezet kompakt összecsukásához a 21 forgatási tengelyek előnyösen közös metszésponttal rendelkeznek, amely metszéspont a 21 forgatási tengelyek irányába elrendezett 20 oszlopok közös talppontja. Az egyes 20 oszlopok a talppont körül úgy vannak kialakítva, hogy tengelyük körüli forgásra, valamint egymás felé elfordulásra képesek legyenek. A 10a árnyékoló szerkezet csukott állapotában a 20 oszlopok egymás mellé rendeződnek, és az egyes 10 árnyékoló szerkezetekhez tartozó 12 ernyőfelületek a hozzájuk tartozó 20 oszlopra fel vannak tekerve.

Egy további előnyös kiviteli alakot jelent, amennyiben a 10a árnyékoló szerkezet a 14 merevítőszakaszokat a 23. vagy 24. ábrákon bemutatott módon a 12a ernyőfelület külső pereme mentén tartalmazza. A 14 merevítőszakaszok száma előnyösen négy (ld. 23. ábra szerinti konfiguráció) vagy két darab (ld. 24. ábra szerinti konfiguráció), vagy hat. Ezen előnyös kiviteli alakban a 10a árnyékoló szerkezet csukott állapotában a 12a ernyőfelület részenként, azaz 12 ernyőfelületenként külön-külön 20 oszlopra van feltekerve.

A 33. ábra szerinti előnyös kiviteli alakhoz hasonlóan további előnyös kiviteli alakok létrehozhatók egymáshoz illeszkedő alakú 12 ernyőfelülettel rendelkező 10 árnyékoló szerkezetek összeépítésével, amely a szomszédos 10 árnyékoló szerkezetek illeszkedésénél közös 14 merevítőszakasszal rendelkeznek, vagy a 14. ábra szerinti elrendezéshez hasonlóan köztük közös merevítés nincs, és az egyes 10 árnyékoló szerkezetek 12 ernyőfelületei a hozzájuk tartozó 21 forgatási tengelyek köré feltekerhetők. A 21 forgatási tengelyek a 33. ábra szerinti kiviteli alak kapcsán ismertetettek alapján rendelkezhetnek közös metszésponttal, és az egyes 21 forgatási tengelyek körül minden esetben páros számú szegmens (ld. 5-6. ábra) van elrendezve.

A 34-35. ábra a találmány szerinti 10 árnyékoló szerkezet egy további előnyös kiviteli alakját mutatja be, a 10 árnyékoló szerkezetet a 34. ábra nyitott állapotban, felülnézetben, a 35. ábra csukott állapothoz közeli állapotban, perspektivikus nézetben ábrázolja. A korábban már ismertetett kiviteli alakokhoz hasonlóan a 3435. ábrák szerinti előnyös kiviteli alakok szerinti 10 árnyékoló szerkezet nyitott

- 33 állapotban 14 merevítőszakaszok által kifeszített 12 ernyőfelülettel rendelkezik, és a 12 ernyőfelület pereme mentén periférikusan elrendezett 14 merevítőszakaszok 16 csuklóelemekkel vannak összekapcsolva.

A 34-35. ábrák szerinti 10 árnyékoló szerkezet 20 oszloppal rendelkezik, amelyhez a 12 ernyőfelület 18 rögzítési pontban rögzítve van, és a 10 árnyékoló szerkezet csukott állapotában a 12 ernyőfelület 18 rögzítési pontján átmenő 21 forgatási tengely körül fel van tekerve. A 20 oszlop iránya megegyezik a 21 forgatási tengely irányával, ezért a 10 árnyékoló szerkezet csukott állapotában a 12 ernyőfelület a 20 oszlop köré van feltekerve.

A 10 árnyékoló szerkezet a 34-35. ábrák szerinti előnyös kiviteli alakjában a 12 ernyőfelületen a 18 rögzítési pont és a 12 ernyőfelület pereme között 30 pálya van kialakítva, és a 30 pályán 32 megvezető elem van elrendezve. A 32 megvezető elem feladata a 10 árnyékoló szerkezet összecsukásakor a 12 ernyőfelületnek a 30 pálya mentén a 18 rögzítési pont felé történő húzása, valamint a 10 árnyékoló szerkezet nyitásakor a 12 ernyőfelületnek a 30 pálya mentén a 21 forgatási tengely felőli letekerése.

A 30 pályán elrendezett 32 megvezető elem ezen előnyös kiviteli alakban a 12 ernyőfelület további, 18a rögzítési pontját határozza meg. A 32 megvezető elem a 12 ernyőfelületen kialakított 30 pályán, a 18 rögzítési ponttól helyközzel elválasztott pozícióban van elrendezve és a 30 pályához rögzítve. A 10 árnyékoló szerkezet nyitásakor és összecsukásakor a 32 megvezető elem a 30 pálya mentén megvezeti a 12 ernyőfelület anyagát, ezzel biztosítva a 12 ernyőfelület letekerését a 20 oszlopról, illetve a feltekerését a 20 oszlopra.

A 10 árnyékoló szerkezet összecsukásakor a szomszédos 16 csuklóelemek váltakozva fel és le elmozdulnak, miközben a 16 csuklóelemhez kapcsolódó 14 merevítőszakaszok által bezárt szög csökken, a 12 ernyőfelület a 30 pályák mentén a 32 megvezető elemek által megvezetve feltekeredik, felhajtódik a 20 oszlopra, és a 14 merevítőszakaszok a 20 oszlop mellé rendeződnek. A 10 árnyékoló szerkezet összecsukása közben a 32 megvezető elemek rögzített pozíciója miatt a 14 merevítőszakaszok és a 16 csuklóelemek nem fordulnak el a 20 oszlop körül.

A 10 árnyékoló szerkezet nyitása közben a fentiekkel ellentétes folyamat zajlik le, a 20 oszlopról a feltekerési forgásiránnyal ellentétes irányban forogva letekeredik a

- 34 12 ernyőfelület, miközben a 12 ernyőfelület a 30 pálya mentén a 32 megvezető elemmel meg van vezetve. Nyitás közben a szétnyíló 16 csuklóelemek folyamatosan kifeszítik a 12 ernyőfelület anyagát, növelve a szomszédos 14 merevítőszakaszok által bezárt szöget.

A 34-35. ábrák szerinti előnyös kiviteli alak két 30 pályát tartalmaz, amelyek mindegyikéhez tartozik egy-egy 32 megvezető elem. Többrétegű 12 ernyőfelület esetén előnyösen a 12 ernyőfelület mindegyik rétegéhez tartozhat 30 pálya és 32 megvezető elem.

A 36. ábra a találmány szerinti 10 árnyékoló szerkezet egy további, szintén 30 pályával rendelkező kiviteli alakját mutatja be a 10 árnyékoló szerkezet nyitott állapotában, felülnézetben. A 10 árnyékoló szerkezet 12 ernyőfelületének alakja tetszőleges lehet, amely 12 ernyőfelületet a 10 árnyékoló szerkezet nyitott állapotában a 12 ernyőfelület pereme mentén periférikusan elrendezett 14 merevítőszakaszok, célszerűen a 12 ernyőfelület peremének alakját követő, íves 14 merevítőszakaszok feszítenek ki. A 14 merevítőszakaszok a 12 ernyőfelület pereme mentén 16 csuklóelemekkel vannak összekapcsolva.

A 36. ábra szerinti előnyös kiviteli alak 30 pályái a 34-35. ábrák szerinti előnyös kiviteli alakokhoz hasonlóan szintén arra szolgálnak, hogy megakadályozzák a 14 merevítőszakaszok körbefordulását a 21 forgatási tengely körül, és ezzel stabilizálják a 10 árnyékoló szerkezetet. A 36. ábra szerinti előnyös kiviteli alak elágazó 30 pályákkal rendelkezik, és a 10 árnyékoló szerkezet összecsukásakor a 30 pályán lévő 32 megvezető elem az elágazó 30 pálya szétváló részeit egymáshoz húzza. Ennek következtében a 12 ernyőfelület felhajtása, feltekerése nem lesz egyenletes, a 12 ernyőfelület anyaga gyűrődhet, azonban ez a gyűrődés nem jelentősebb a korábban ismertetett tipikus ernyők csukott állapotban lévő 12 ernyőfelületének gyűrődésénél.

A fenti ismertetés szerinti megoldás jellegéből következik a találmány ipari alkalmazhatóságának módja. A fentiekből látható módon a találmány a technika állásához képest rendkívül előnyösen éri el a kitűzött feladatot. A találmány természetesen nem korlátozódik a részletesen bemutatott előnyös kiviteli alakokra, hanem további változatok, módosítások és továbbfejlesztések is lehetségesek az

- 35 igénypontok által meghatározott oltalmi körben, például az ábrákon is bemutatott előnyös kiviteli alakok kombinációjával.

Claims (11)

1. Árnyékoló szerkezet (10), amely nyitott állapottal és csukott állapottal rendelkezik, és tartalmaz

- ernyőfelületet (12), amely ernyőfelület (12) az árnyékoló szerkezet (10) további részéhez legalább két rögzítési ponton (18) van rögzítve, és a két rögzítési pont (18) forgatási tengelyt (21) határoz meg, és

- az ernyőfelület (12) perifériája mentén elrendezett legalább két merevítőszakaszt (14), amely merevítőszakaszok (14) csuklóelemmel (16) vannak egymással összekapcsolva, és a csuklóelemmel (16) összekapcsolt merevítőszakaszokkal (14) az árnyékoló szerkezet (10) nyitott állapotában az ernyőfelület (12) ki van feszítve, azzal jellemezve, hogy

- az árnyékoló szerkezet (10) nyitott állapotában az egyes merevítőszakaszok (14) a forgatási tengelyhez (21) képest kitérő elrendezésben vannak, és

- az árnyékoló szerkezet (10) csukott állapotában a merevítőszakaszok (14) a forgatási tengely (21) irányában helyezkednek el, és az ernyőfelület (12) a forgatási tengely (21) köré fel van tekerve.

2. Az 1. igénypont szerinti árnyékoló szerkezet (10), azzal jellemezve, hogy az árnyékoló szerkezet (10) ernyőfelületének (12) rögzítési pontjai (18) legalább két forgatási tengelyt (21) határoznak meg, amely forgatási tengelyekre (21) az árnyékoló szerkezet (10) csukott állapotában az ernyőfelület (12) fel van tekerve.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti árnyékoló szerkezet (10), azzal jellemezve, hogy az ernyőfelület (12) első réteget és második réteget tartalmaz, és az ernyőfelület (12) egyik rögzítési pontja (18) az első rétegen, az ernyőfelület (12) másik rögzítési pontja (18) a második rétegen van kialakítva, és az árnyékoló szerkezet (10) csukott állapotában mindkét réteg a rögzítési pontok (18) által meghatározott forgatási tengely (21) köré fel van tekerve.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti árnyékoló szerkezet (10), azzal jellemezve, hogy az ernyőfelület (12) teljes kerülete mentén merevítőszakasszal (14) rendelkezik, és a csuklóelemekkel (16) összekapcsolt merevítőszakaszok (14) Bennett mechanizmust alkotnak, amely Bennett mechanizmus két végállapottal rendelkezik, amely végállapotok egyike az árnyékoló szerkezet (10) nyitott állapota, másika pedig az árnyékoló szerkezet (10) csukott állapota.

5. A 4. igénypont szerinti árnyékoló szerkezet (10), azzal jellemezve, hogy az árnyékozó szerkezet (10) nyitására vagy csukására a forgatási tengelyhez (21) kétirányú forgást lehetővé tevő, a Bennett mechanizmust annak egyik vagy másik végállapota felé kényszerítő elsődleges mozgató van csatlakoztatva.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti árnyékoló szerkezet (10), azzal jellemezve, hogy az árnyékoló szerkezet a forgatási tengely (21) irányában elrendezett oszlopot (20) tartalmaz, amelyhez az ernyőfelület (12) a rögzítési pontokban (18) rögzítve van, és amelyre az árnyékoló szerkezet (10) csukott állapotában az ernyőfelület (12) fel van tekerve.

7. A 6. igénypont szerinti árnyékoló szerkezet (10), azzal jellemezve, hogy az árnyékoló szerkezet (10) kiegészítő oszlopot (23) tartalmaz, amelynek egyik végpontja az oszlop (20) talppontjához, másik végpontja a legalább két merevítőszakasz (14) egyikéhez van csatlakoztatva, és amelynek csatlakoztatási pontja a merevítőszakasz (14) olyan pontja, amelynek távolsága az oszlop (20) talppontjától az árnyékoló szerkezet (10) nyitott állapotában és csukott állapotában megegyezik.

8. A 6. vagy 7. igénypont szerinti árnyékoló szerkezet (10), azzal jellemezve, hogy a csuklóelemek (16) kétirányú elmozdulást lehetővé tevő, az árnyékoló szerkezetet (10) nyitásra kényszerítő elsődleges mozgatókkal vannak ellátva.

9. A 6-8. igénypontok bármelyike szerinti árnyékoló szerkezet (10), azzal jellemezve, hogy az oszlophoz (20) kétirányú forgást lehetővé tevő, az árnyékoló szerkezetet (10) csukásra kényszerítő elsődleges mozgató van csatlakoztatva.

10. A 6-9. igénypontok bármelyike szerinti árnyékoló szerkezet (10), azzal jellemezve, hogy az árnyékoló szerkezet (10) az oszlop (20) talppontjához csatlakozó talpat (22) vagy fogantyút tartalmaz.

11. Az 1. igénypont szerinti árnyékoló szerkezet (10), azzal jellemezve, hogy az ernyőfelületen (12) a rögzítési pont (18) és az ernyőfelület (12) pereme között pálya (30) van kialakítva, amely pályán (30) megvezető elem (32) van elrendezve az ernyőfelületnek (12) az árnyékoló szerkezet (10) összecsukásakor a pálya (30) mentén a rögzítési pont (18) felé történő húzásához és az árnyékoló szerkezet (10) nyitásakor a pálya (30) mentén a forgatási tengely (21) felőli letekeréséhez, amely megvezető elem (32) a pályán (30) a rögzítési ponttól (18) helyközzel elválasztva van rögzítve.