HU230746B1

HU230746B1 - Pirimidin-izoxazolin-származékok és az azokat hatóanyagként tartalmazó herbicid készítmények

Info

Publication number: HU230746B1
Application number: HU1600521A
Authority: HU
Inventors: Masao Nakatani; Ryotaro Kugo; Masahiro Miyazaki; Koichiro Kaku; Makoto Fujinami; Ryohei Ueno; Satoru Takahashi
Original assignee: Kumiai Chemical Industry Co., Ltd.
Priority date: 2001-02-08
Filing date: 2002-02-07
Publication date: 2018-02-28
Also published as: HUP0400723A2; BR0207025A; MXPA03006615A; RU2286989C2; NZ527032A; US20040110749A1; SK288107B6; ECSP034720A; BR0207025B1; KR20080019731A; AU2002234870A1; CZ305049B6; SK10052003A3; RU2003127064A; JP2002308857A; CA2438547C; CZ20032148A3; AU2002234870B2; US7238689B2; DK1364946T3

Description

A jelen találmány tárgyút új pirimidín-izoxazolín-származékok és az azokat hatóanyagként tartalmazó hcrbicld készítmények képezik.

A „ieehmka állásának” bnwrtetése ízoxazolm származékok növényvédő 'teásáról számolnak be például a következő szabadalmak: JP-Á4-225S8, jp.A^-32M77 és jP-Á-9428481 A jelen találmány szét Inti vegyületeket. amelyeket a későbbiekben res/letesen ismertetőnk, azonban nem Írták le ezekben az irodalmakban,

A haszonnövényekre használt növény védöszereket általában úgy tervezik, hogy (a) alkalmazhatóak legyenek mind a Ibidre mind a levélzetre, (b) megteklo növényvédő hatást mutassanak alacsony hatóanyag-tartalom esetéit is és (e) nagy szelektivitással rendelkezzenek a haszonnövény es a -gyom között. Ebből a szempontból a irodalmakban eddig lein \ egy (hetek nem teljesen megfelelőek.

:>o

A TALÁLMÁNY ÖSSZEFOGLALÓJA

A találmány lényege

A fenti körülmények ismeretében különböző vegyületek herbieid hatását, valamint ezek haszonnövények és gyomok közötti szelektivitását vizsgáitok. Ennek eredményeként azt találtuk., hogy egy áj tzoxazoltn-származék-esalád kiváló növényvédő hatással és a haszonnövények és gyomok közötti szelektivitással rendelkezik. Ez a felismerés a jelen találmány alapja.

3ö X jelen találmány a kösetk/oket foglalja magába:

(1) A [íj általános képleté izoxazoiin származékok vagy azok gyógyászati lag elfogadható sói:

-γ

ahol

R^! és R? azonos vagy különböző és mindegyik lehet hidrogén atom, alkil-esoport. CHY eiklealkikesoport tagy Ch-tk elkloaíkd C₅-Ct alkil· csoportúd helyettesítve, vagy R^! és R^? úgy kapesolödhat egymáshoz, hogy egy C3-C? sptro-gyünai képezzenek azzal a széuátommal együtt, amelyhez kapcsolódnak;

R·’ és R¹ azonos vagy különböző es mindegyik leket hidrogén atom, í's-t's! alkd-esoport vagy CrC₈ etkloalks besöpört, vagy R¹ es R* úgy kapcsolódhat egymáshoz, hogy egy C3-C7 splro-gytű'úf képezzenek azzal a szénatommal együtt, amelyhez kapcsolódnak; vagy R¹, íV, R^J és R* képezhet egy 5-8-tagű gyűrűt azokkal a szénatomokkal együtt, amelyekhez kapcsolódnak;

R' es R^#‘ azonos vagy különböző es mindegyik lehet hidrogén atom vagy Cj-Ciíi alkd-esoport; n jelentése·: 0-2 közötti egész szám,

Y jelentése egy mnmtdm-5-d csoport, és a pirimidln gyűrű 2-, 4- és ópozícióban knlonho-m csoporttal lehet s/oR-zthnabu, melyeket a kővetkezőkből választunk:

a-csoport:

lúdroxi besöpört úob<soporí; halogén atom; (YY'ut alkil-esoport; ’_}f. alkíl-esnpofi mindegyik mouo-szubszütuáU a következe β szubsztitens csoportból választott csoport valamelyikével, Ch-G haloaíkil-csoporí; €3C\s eikloaíkd-esoport; Cj-Cu- alkoxi-esoport; CrChs aíkoximsoport, melyek mindegyike moüo-szttbsxídúalt a következő γ szubsztitens csoportból választott csoport valamelyikével; €ξ~€ό 'haioalköxi-csoport; Cvt’q cikloalkilovi-esnport' t cikloalkibcsoport Ci-C, alkilovb csoporttal helyettesítve. 1 Hó;; aíkiltio-esonort; Cj-Cu.· alkiltto-csopart mindegeik mono·s/obszuuult a következő y szuhszthens csoportból választott csoport valamely!kévék C_rC.·; haíoalkiltio-csoport; C?-C,_;alkenil-esoport; (h-G, alkeniioxi-csoport: C?-C₆ alkioibesopon; G-G, aíki ni ioxl-csoport; C: ~C, _t! al k11szulti ni besöpört; C j <?;<? atkilszal lini I csoport mindegyik mmto-szubsztituaít a kővetkező y szabsz.titcns csoportból választott csoport valamelyikével; Cj-Cjc alkik/ulfonilcsoport; C|-C;;í alkílsxul&m besöpört mindegyik mono-szubsztlíuált a kővetkező y szubsztitems csoportból választón csoport valamelyikével; Cikk halnak! lazult mii csoport; trk't» alkiiszuílonílnxi-csoport mindegyik mono-szabsztííuált a kővetkező y szubsziitens csoportból választott csoport vajaméi yi Lével; Cf-V·, haloalkHsztdtbmbesnport; C's-G<> alkilszui lbniíoxl-csoport; C;-G haloalk! Iszol lőni luxi-csoport; l'enil csoport, mely szobsztituálva lehet a következő c szubsziitens csoportból választott csoport valamelyikével; fcno.ú csoport, mely szuhs/dtuaka lehet, a következő r; szubsztitens csoportból választott csoport vakarnék!kével; íenilito csoport, mely szabsztitaálva lehet a következő ε s/uhs/btens csoportból választott csoport valamely ikev eh aromás heterociklusos csoport, mely s/obs/tttuáka lehet a kővetkező ε sznbsztitens csoportból választott csoport valamelyikével, aromás heterociklasos-o\i csoport, melv szubsztimálva lehet a következő ε szabsztiteas csoportból választott csoport valamelyikével; aromás heicrociklusos-tio csoport, mely szuhszlttuálva lehet a kővetkező ε s/ubszütens csoportból választott csoport valamely tkcvcl; íenibs/uiíonii csoport, mely szobs/timáha lehet a következő ε szubsziitens csoportból választott csoport valamelyikével; aromás heterociklusos-szollőml csoport, mely szubsztitaálva lehet a következő ε szabsztiteas csoportból választott csoport valamelyikével; femlszalíopiloxí csoport, mely szuhszfitaálva:

lehet a következő ε szubsztitens csoportból választolt csoport saunnctyíkótek G-G haloalkiikarbonil-esopotl, henzil-karbonH csoport mely sznhsztiináha lehet a következő t, mmbs/titcr.ts csoportból választott csoport valamelyikével; benzol I csoport, mely szubsztituálva lehet a kővetkező ε sznhsztiíens csoportból \alasztott csoport \aiamel>iké\el. karboxil csoport,. G-Cj» alkoxikarbonil-csoport, benziioxikarbonil csoport, mely szubsztituálva lehet a következő ε szubsztitens csoportból választott csoport valamelyikével; fcnoxikarbonil csoport, mely szubsztituálva lehet a kővetkező ε szubsztitens csoportból választott csoport valamelyikével; ciano csoport, karbamoil csoport (melynek N-atomja szubsztituálva lehet ugyanazon vagv különböző csoportokkal kiválasztva í alkllcsoportokból és leni! csoportból, mely szubsztituálva lehet a következő ε szubsztitens csoportból választott csoport valamelyikével); Ct«C<, aciíoxiesoport, G-G haíoaiktikarbomlom-csoport, benzilkarboniloxi csoport, mely szubsztituálva lehet a következő ε szubsztitens csoportból választott csoport valamelyikével; benzol lövi csoport, mely szubsztituálva lehet a következő p s/ubs/tiiens csoportból GGztou csoport \tiíamel>ike\el; uitro csoport és aminn csoport írnél)ttok \-atomia szubsztituálva lehet ugyanazon vagy különböző csoportokkal khátas/ua G-€G alkilcsoportokból es leni! csoportból, mely s/ubsztdoeha lehet a következő ε szuhszutens csoportból választott csoport valamelyikével; G-G, acil csoport. G-G haloalkilkarbonll csoport, benzilkarbonil csoport, mely szubsztituálva lehet a kővetkező c szubsztitens csoportból választott csoport valamelyikével: benzoll csoport, mely szub-vtnuáUa leltet a kővetkező c szubsztitens csoportból választott csoport valamelyikedet C,Ci« alkilszulfonil csoport, G-G haloalkilszuliönit csoport, benz.ilxz.mioníi csoport, mely s/ubs/tituáha lehet az c szubsztitens csoportból választott !. söpört vakupuy tkevek iemisznifőnií estsport, melv szubs/ntuuíva lehet az ε szubsztitens csoportból választóit csoport utlamcly Ikévcl.

β csoport hidroxti csoport, C-j-Cg cíkloalkií csoport (mely halogén atommal vagy alkil csoporttal van szubsztítuálva), Ch-Chy alkoxt csoport; Cr-Cjo alkihío csoport; (,'rOiii aikilszulfonil csoport; C;-C% alkoxikarbonil csoport; C₂* $ C₆ haioalkeníl csoport; arnrno csoport (melynek ^atomja szubsztítnáiva lehet ugyan azon vagy különböző csoportokkal kiválasztva CrC-ba alkil csoportból, Gr-Cí, aell csoportból €.j-Q haloalkilkafboml csoportból, C.r (\o alkilszulloníl csoportból cs Cs-t haionlkils/tibbml csoportból); karhamob csoport, (melynek N-atomja szubsztituálva lehet ugyanazon vagy különböző C:-Cu> alkil csoporttal); CpG, acíi csoport; (?rO haloalkil karbon; 1 csoport; CrCto alkoxímmo csoport; ciano csoport; íenil csoport, mely szubszbntáha lehet az s sznbsztitens csoportból választott csoport valamelyikével. t'cnnví csoport, mely sznbsztitnálva lehet az c s/ohsziitens csoportból választott * söpört v.tkvmelyakcvck y csoport.

Cr-Gn; aíkoxlkarhoni! csoport; lenti csoport, mely szubszthnálva lehet az a szubsztitens csoportból választott csoport, valamelyikével, aromás heterociklusos csoport, mely szubszttfnálva lehet az. s szuhszíitens csoportból választott csoport valamelyikével, ciano csoport; karhamoil csoport (melynek N-atomía szubszfiíuálva lehet ugyanazon vagy knlönböíO t\-C.r ulkit csoporttal), c csoport balogén atom, Cí-C_!(1 alkil csoport, C_;-Q haloalkil csoport, C_rC;;, alkoxialkil csoport, G. -Gn_; alkoxt csoport, C_rC:₀ alkihío csoport, C_rC_ta albiiszcslion.il csoport, G_;-Cío aikoxlkarbosui csoport, ciano csoport, karhamoil csoport (melynek N-atomja szubsztitnaiva van ugyanazon vagy különböző Cj-k';·! alkil csoporttal), nitro csoport* anüno csoport (melynek N-at.omja szuhszíituálva van ugyanazon vagy különböző C<-Gr, alkil csoporttal, C_rCö aci I csoporttal. C_rC₄ haloalkil karbon íi csoporttal, €'·»€«>

aikiiszuiíbnil csoporttal és CpC) haloalkltszulíbnil csoporttal).

(2) áóvábhá olyan izoxazoliri származékok, ahol a pirimldm-5-il csoporton az. a sznbszűrtsens csoport jelentése lehet egy O-tól 3-ig terjedő ugyanazon vagy különböző csoport. így hidroxil-esoport.; halogén atom: CrCj_t. alkilesoport; C₍-C·ο alkil-csoport mindegyik mono-szuhsztitaált a következő β szubsz.litens csoportból választott csoport valumehi kével, t'r<7 halealkik csoport; C.rCg cíkloalkil-esoport; Cj-Cio alkosl-csoport; Cj-Ck, alkoxíesoport mindegyik möno-szubsztituáh a következő y szubsztitens csoportból választott csoport valamelyikével; Cj-C^ halóalkoki-csopört; Cj-Cs elkloalkíloxl-esoport; €<Cb cíkloalktl C.rC? alkiloxi-csopörttal ellátva; Cj-Ck, alkíitio-csoport; Cj-Cí» alkiltio-csoporí mindegyik tnonoszubsztituált a következő y szuhsztitens csoportból választott csoport valamelyikével; CpC.i haloalkillio-esoport; (« álként 1-esoport; ¢7-(0, alkemloxi-esoport; í« alklnil-csoport.; C7-C7 alkmiloxi-esoport; C{-C}«·.· alkilszttlíónihesöport; CoC₄ halőalkilszttiíbnil-csoport; íémhcsopört, mely szubszdtuálva lehet az s sznhsxtiiens csoportból választott csoport \a.antcortc\cl íérnltio csoport, mely szubsztittsálva lehet az ε szubsztitens csoportból választott csoport, valamelyikével, aromás beterocikhísos-csoport, méh s/ubs/httádva leltet az a s/ubs/titens csoportból választott csoport valamelyikével, aromás heterocikinsos oxh csoport., mely a/uhvthuába lehet az t: szobsztiíen.s csoportból választott csoport, valamelyikével, aromás heterociklusos tio-csoport, mely szubsztltuálva lehet az e szubsztitens csoportból választott csoport valamelyikével, fenilszulfonil-esoport, mely szobsztituálva lehet az ε szubsztitens csoportból választott csoport valamelyikével, aromás heterociklusos szulíonil-csoport, mely szubsztltuálva lehel az e szubsztíteris csoportból választott csoport valamelyikével.. ¢7-(7, ael!~ csoport:; CrCs háloulkilkárbönil-esoport; benzilkarborhl-esoport, mely szubsxtrtttálva lehet az ε szubsztitens csoportból választott csoport valamelyikével, benzol l-esepott, mely szubsztitnálva. leltet az o •vnhsztitens csoportból \ala\ztott csoport dán tértikével karboell7 csoport (\4' ₀ alko\ikarboníl-csops?rt; ckmo-esoport; km4\tnioi besöpört (melynek N-atomja szubsztituáha lehet azonos vagy különböző csoportokkal, amelyek lehetnek alktl-csoportok és fenti-csoport, méh- szubsz.tituálva lehet az e szubsz^tens csoportból választott csoport valamelyikével), nttro-csoport és amino-csoport (melynek N~atomja szubszthuálva lehet azonos vagy különböző csoportokkal, választva a Cj€jó alkibesoportokah fenil-csoporioi, mely szobsxtítnálva lehet az. e szubszthens csoportból választott csoport valamelyikével, Ch-Cs árucsoportokat, Ci -C4 baloalkllkarbonil-csoportokat, benzUkarbonUesoportot, mely sznbsztítuálva lehet az ?; szubsztltens csoportból választott csoport valamelyikével, benzoil-csoportöt, mely sxrsbszti Utálva. lehet az. e szvbsztitens csoportból választott csoport valamelyikével, Cj-Cjo alküszulfonil-csoportokat, Cr€h haloalkilszulíoníl-esoportokat, bcnzílszriliőnibcsoportot, mely szubszdriíálva lehet az g szubsztitens csoportból választott csoport \jíamebtkmeh íemlsztslíonil-exoporlot, mely sznbszthuálva lehel az c sztibszhtens csoportból választott csoport valamelyikével); továbbá, mikor a heterociklttsos-esoport kél szomszédos helyzetben szuhszritttaha \;tn kél zJkjl-csoporttaL két alko\i-csoporttal, egy nihil- és egy alkozi-csoporttal· egy aikil· és egy alkihiomsoporitaL egs aikil- és egy a Ik II szül tón H-csoporrinl, egy aikil· és eg> ntonoaSkihnomocsoporttal, vagy egy aikil és egy dialkllamino-esopontaí és ezek mindegeiket az o. szubsztifuetts csoportból vakoztmk, továbbá a két csoport azokkal az atomokkal együtt, amelyekhez, kapcsolódnak képezhet egy 5-8-tagn gyumt. amely szobsztittiálva lehet. 1-4 balogén atommal.

>3) Továbbá olyan izoxazoíin származékok, ahol a pirtmidm-5-ϋ csoporton az o. szuhsztituens csoport jelentése leltet egy 0-tól .3-ig terjedő ugyanazon vagy különböző csoport, így halogén aíóhi; Ch-C-o alktl-csoport; (T-kb haloalkll-esoport: (.b-C-o alkoxbesoport. CT-C·, alkil-csoporttal ellátva; CjCj? cikloalkil-e«oport (atnely szubsztituába leltet halogén atommal \agy s

aíkü-coopomdk t j C > alkov-esoport, ( i <\ ha’oaíkoxi csoport, kb (\ clkloalkd €i~C-; al ki loxi-e söpör tud diátvm fenoxi-esoport, mely sznhs/tkualva lehet az sz.ubsztitens csoportból salas/tott csoport valamelyiketek tk-CR, alkibio csoport C:-Ciy dk ílszuí főni!-csoport; aei3~ csoport; Cj-Q haioalkilkárbonibcsopört; CrCta alkoxika.rbonil~esoporí;

cinno-csoport és karbarad! -csoport (melynek nitrogén atomja szubsztituálvii lehet azonos vagy különböző Cd -Cta alki bcsoportokkal).

(4) A. találmány tárgy a. kiemelten elvan izoxuzohn származékok, ahol áz 1 általános képletben R^! és R.^4: lehet azonos vagy különböző és mindegyik lehet rnetil-esoport vagy etil-csoport; és Rí RÁ R^: és R^ö mindegyike hidrogén atom.

fM \ találmány tárgya tét abbét olyan kiemelt t/o\a/din származékok, ahol az I általános képletben: n jdentése 2 vagy 1 vagy í).

(6) Á találmány tárgya továbbá olyan berbíetd-késziUnény, amely hatóanyagként az (1) < (5) pontok bármelyike szerinti izoxaxelín származékokat vagy azok gyögyászaiilag elfogadható sóját tartalma a

Λ ΙΛ1 ÁLMÁNYRÉSZ! IITES LEÍRÁSA

Λ jelest lenasban hasznai ksídc'/ések definíción az alábbiakban adjak meg:

A „Crüicr kíhje/<\ azt jelenti, hogy az; utána következő sznbsztituens ΙΙΟ szén atomot tartalmaz.

A halogén atom kifejezés jelenthet fluor. klór, hröm vagy jód atomot.

A Crl'nt alkii-csonori jelentése valamely RIO szénatomot tartalmazó

30· egyenes vagy elágazó láncú alki Lesöpört - amennyiben más kikötés nincs g példaként megemlítjük a metíE, etil-, n-ptopib, ízopropil-, n-hutíl-, ízobutíl-, sec9 buhb, tere-btttib. n-pemik izsmentik. neopenük n-hexik i/ohexik 35dimetílhoiik heptil- és oktil-csoportokat.

\ t'B’s cikioalkikcsoport jelentése valamely 2-8 s/éuatomos eikkxtlkib csoport; példaként rnegcmbtjök a eildopropit--, a. ciklobut.sk a eiklopemil- és a elklohcxíl-csoportokat.

A C;~c₈ eikkalkd íj-C_? nihil-csoport (amelyet halogén atom vagy alkucsoport s/uhs/ínnaihaú telentese. amennyiben más kikötés nincs, valamely <Λ~ί j. cikkxflkií'C^ípíndal s/ubs/tiiudi (ö-Cv aikibesopojt, amelyet 1-4 azonos vage különböző halogén atom vagy C.-C', alkil-esoport s/ubsztimalhag példaként h> megemlítjük a eiklopropibnetik a kcíklops'opileük a 2-cíklopropileük az ieíkíopropilpropik a é-etkiopronilpropsb a a-eikloptopilpropik a eiklobmilnseiik a eildopentilmetik a eiklohexilmetik a 2-kiór-eiklopropilmetik a 2,2-dikk>rdkiopropíhnetik a 2-fiuor-cíklöpropíIrnetík a 2.2~diílemr-elklrtpropiímesik a 2mehbeikiop.Rmil.mehk a 2,2'-dimetibcíklopropihnet.ib és a 2-meüh ei klopropi leli l- esoporiokat.

ACs-Cj eiklöalkíl (b-C; alkil -esoport jelentése valamely 1-3 szenatornos alkll-e.-mpost. amelyet 3-8 szénatomos eikloalkii-esoport szubsztitaál; példaként megemlítjük a eiklopropthneiik a.z kei klopropi lelik a 2-edkioptopiiehk az k mkioptopii-piOpil', a 2-eiklopropii-propil-, a a-eiklopropílproplk a ciklobniib

2ü metik a eiklöpentibmetib és a eiklohexsbmetibcsoportokab

Λ Cj4’, halódtól -csoport jelentess.’, amennyiben más kikötés nincs, valamely 1-d szénatonms egyenes vagy elágazó laneú alkibesoport, amelyet 1-9 azonos vagy külöe.bözó halogén atom szabsztimalbat; példaként megemlítjük a iluor-metil-, a klór-metík a bróm-metík a difhtor-metík a Iníktor-mehk a 2/2 25 dúlna?-etika ' V-tokloor-etd- es a pessfalbmj-ettbe^oportokm.

A (.'?-(/.<, alkend-esoport jelentése valamely 2-6 szénatomos egyenes vagy elágazó- láncú alkenii-esoport; példaként megemlítjük az elértik az kpropeník. a

2-propeník az. ízopropenik az kbutenik a 2-butenik a 3-buíenil- és a 2penfent l-esoporfokat.

\ < -t'(, alkiml-vsopon jehnusc valamely 2-0 szenatornos <gytnes vagy elag.mo innen alkiml-csoport, példaként megembtiük az ethüi , a ?-prepnuk a> 1ΙΟ nKhl-2-prnpínil--a 2-hutinil·. a 5-bminil- és a 3-mcúI~3-butíní?~vsopurtukat

A CfeCö bálődlkeníl-vsoport jelentése, amenno íben más kikötés nincs.

valamely 2-6 szénatomos egyenes vagy .elágívo buvn dlkentl-esopott, I -Ί azonos vagy különböző halogén atommal szubsztkualva; példaként megemlítjük a 3-kiór5 2~propenil· és a 2-klór-2~pmpeml~esoportokí.tí.

.A Cs-k'u» alkoxi'Csopnrí jelentése valamely (alkd}O-esoport. ahol az alkil molekularész jelentése azonos -az előzőekben megadottak példaként megemlítjük a metoxl·, etoxi-. a η-propoxi-, az izopropoxi-, a tere-butoxi-, a nbutoxk a s/ek-batoxí- és az ízohutoxi-esőportokat

A Cj-C* haioalkoxi-esöpört jelentése valamely (haloalkil)-O~csoporl₅ ahol a haíoalksí molekuíaresz identese azonos az előzőekben megadottal; példaként megemlítjük a díliaor-metoxi-, a Irlíluor-meioxi-, a 2,2-difluor-etoxl· és a 2,2,2-t ri ti t tor-et oxi -a so podók a i.

A í rkk etkloaíküe'Xi-esopori jelenlese taktuséi) (eikíooíkíli-ibesöpört.

IS ahol a clkloalkil tnolekularész jelenlése azonos az előzőekben megadottak, példaként megemlítjük a eíklopropüoxí-, a eíkiobutiioxl·, a ciklopentUoxl· és a eikloaexlloxi-esoportokat.

A Cr€üí eikloalkíl Cí-Cs alkíloxí-esoport jelentest' valamely íeildoalkdalkíh-O-csoport, ahol a dkloaiktl-alkil molekularész. jelentése azonos az.

előzőekben megadottal; példaként megemlítjük a dklopropii-rnctoxi-, az. 1elklopropll-etoxl·-, a 2~etkloproptl-etoxl·, az I-elklopropii-propoxi-, a 2eiklopropil-propoxí-, a. 3-eikloptOpíl-propoxl·-. a ctklobultl-mietoxb, a ctklopentílmetoxi- és a cikiohexil-metoxi-csoportokaí.

A C?.-Cí, alkeniloxi-esoport és a í.b-C_f, alkiniloxi-esoport Mentese, megfelelően: \aLmclv talkemH-íbesöpört es valamely tálkáulnO-esoport. amelyek mindegükében az atkeníb vagy alkmil moiekulatész jelentőse azonos az. előzőekben sneganottai; példaként megetnhtplk ti ⁿ ρηηνηίίον. e^- a 2propiniioxi -csoportokat.

A Cs-t'jf. aíkusi-inuno-esopon jelentése valamely iaíkovikN csoport, ahol az alkoxí molekularész; jelentése azonos az előzőekben megadottak példaként megemlítjük a rneloxóímiuö- és az. etoxí-hruno-esoportokat.

π

A Ci-Cv, alkilUo-esopon. a ÍVVA. alkíb/uiünil-vanpon es a ÍA-Cp, alkilsznifontl-csoport jelentése, megteldoen, salatnely talkih-S-esoport, \alamvh (alkü)'SO-esupon illene talattiels talktDSO;-csoport, méhek mindegükében az alkll moleknlarész jelentése azonos az előzőekben megadottal; példaként

S megemlítjük a mcttltio-, az etihio--, a n-proplltío-. az izopropíltio-, a mertlsznlíntiía metilszuífonik az ettlszulfonil·, a n-propilszulfontl- és a ízopropilszulfontlcsoportokat,

A Cs-Í’a< alkUs/téíomlos--csoport jelentése salaméi} talkikomUonlU-íJcsoport ahol az. alkílsztUíoml moleknlarész jelentése azonos az előzőekben lö megadottal; példaként megemlítjük a metilszulfoniloxí- és az etílsztdíbnííoxícsoportokat.

.A CrCjo aíkoxikarbom besöpört jelentésé \ alantéi} (alko\d)<\tcsoport, ahol az. alkod ntokkularésx lelcntc^e azonos az előzőekben megadottal, példaként megemlíti tik a tneíoxíkarhomk-, az etoxikarbonil», a n-propoMkarbouU- és az izopropoxiktatsomkesoportokal.

A C)-Q aeil-csoport jelentése valamely 1-6 szénafotnos egyenes vagy elágazó láncú alifás acíl-esoport: példaként megemlítjük a lőntúk, az aeedl·, a propiomk az í/opropiontk a hattok és a pivaloil-csoporíokaí.

Λ Ci-Cio aciloxi-csoport jelentése valamely (aeU)~O~esoport, ahol az aeH se jpolekülarész jelentése azonos az dőzőéfcbén megadottá!; példaként megnmlUjüfe az aeeíoxk a propioniloxk az ízopropiomloxi- és a pivaíoíloxi-csoportokat.

A CrC₄ haloalkUkarbonil-csoport, a €_;-C.; haloalktlbo-esoport és a <1C,s haloalkilszolfonil-esöport jelentése, megfelelően, valamely (haioalkii)-CGcsoport, salatneh {haioalkii )-S-csoport, litert e talamcls (haioalkii l-Sírt-esoport, melyek mindegyikében a haioalkii molekularész jelentése azonos az előzőekben megadottal; példaként megemlítjük. a klóméért!--, a írrtlnoracctil-, a pentafktorpropik a difluotínetíltío-, a triíluormetilíío··. a kiórmetíkszulíonil-, a dilluomteti Iszol lóm I- és a írtntmnoeolsxolfonU-esoportékaí.

A C-.-Cí haioalkükarbtaűloxi-csoport és a d ítaloalkils/ulioníloxi30 csoport jelentése, megfelelően, valamely íhaloalkUkarhoníh-O-esoport Illetve valamely (haloalkílsztílhmilpO-esoport, melyek mindegyikében a η

haloalkilkarbonil molekularész jelentése azonos az. előzőekben megadottak pekktkeni megemlítjük a Uoraeuiíoxb, a tritluoraeetimxi-. a klormetil·· x/uífonuo\i·· cs a trinuocinedbs/uk'onHoxi-csoportokul, \ „tetszőlegesen x/ubs/tituáh ktleje/es jelentése a következőkben 5 (tetszőlegesen szubsztstuált) fersil-esopott, (tetszőlegesen szubszliinált) aromás heterociklusos-csoport. ttetszőlegesen s mbsztitoáli t lenesi-csoport, ^tetszőlegesen s/ubsz limait) aromás heterociklusos ovi-csoport. tetszőlegesen szubsztituált? femlttö-esoport, (tetszőlegesen szubsztittsált) aromás heterociklusos tio-esopötT (tetszőlegesén szabsz lituált) téniiszríHonil-csoport, (tétszőlegesen szubszütuáit)

Hí íenils/nHöniloví'esoport, ítetszőlegesen s/ubsziimált) aromás heterociklusos s/ui főni besöpört, pets/olegesen sz.uhsztituuhl bem dkarhond-csoport, (tetszőlegesen sznbsztiiuált) benzllkarboniioxi-esoport, (tetszőlegesen szubsztitualt) benziiszultbnd-cseport, (tetszőlegesen sz.ubsz.tiluáli) benzotlesoporn < tetszőlegesen szisbsztituált} benzodosbesoport, (tetszőlegesen szubsztituáltt benziloxikarbonilmsoport és (tetszőlegesen szuhsztímált) fenoxikarbonil-csopork tetszőlegesen szubsztinráit, például balogén alommal, Cj( μ, alkibesoportiak G-C>. kdoalkil-esoporltal, kh-C;;; alímxsalkil-esoporttal, í..j('jo alkóv-csoportúd, alkíhro-csoporttal Cpt m alktls/ulíonii csoporttal, aed-csoporttak t ι·(\ι ulkoxikarbottil-esoporttal ciano-csoporttak karbantoil20 csoporttal (melynek nitrogén atomja szubsztíl.uálva (ehet azonos vagy különböző C j-(.k o ntkil -csoportokkal), mim-csoporttal vagy amlno-csoportlal (melynek nitrogén atomja sznbsztttnálva lehet azonos vagy különböző csoportokkal, amelyek lehetnek Ch-C^ alkikcsoporiok, CHÁ- acil-esoportok. CH-h haloaikiilmrhoroi-esopormk, (’j-lh» alkdszulíbnilesoporlok és < .-lí

5 h a íoa 1 ki Iszol I on i i -cső por tok).

Áz 5-6-tagű aromás heferoeiklusos-esoport, melynek hetero atomja nitrogén atom, oxigén atom és kén amm valamelyike lehet, például suti!-csoport, tienil-esoport, pirrolil-esoport, pira/ohlesoport. izo.vazolsl-esoport, izotiazoklcsoport, oxa/olíl-csoport, mtzeiii-csoport, műüa/olii-csoport, piridil-csoport, plrsclazmd-esoporo pirisnidinil-csoport, pirazinil-csnport. tríazi ni I-csoport, íriszei ír-csoport, oxadiazolil-csoport és tladinzolii-esopon, melyek mindegyike heteroatomot tartalmaz.

A kondenzált aromás heterociklnsos-csoport jelentése, olyan csoport, mely I.-J heteroatomot tartalmaz, amelyeket xeletlens/emen vüas/íunk a m bogén atom, oxigén atom és kén atom közük példaként említhetjük t benzofunb. a $ henxotienil·, az índohl··, a benzoxazolik a benzotíazolil-^ a benzimidazohk a hen/í/ovn/oHi-, a benzixoüa/oííi-, az índa/ohk a kínok-, az í/okínolík a ítalazimi·, a klnoxaliník a k mázol mik a eümollnlh és a henzötriázohh csoportokat.

Az aromás heíeroclklns jelentése a következőkben ('tetszőlegesenlö szbhsztítnált) aromás heteroeíklnsos-esöport, (tetszőlegesen szubs/Uualt) aromás hetetoetklosos n\í-esoport, {tetszőlegesen s/ubsztitualt) aromás hcteroeíkluso? üo-esoport es (tetszőlegesen s/uhsziüualn asomue betetoeiklusos s/uííouílcsoposi, valamely 5-ódagá csoport, mely 1 -3 hetem atomot tartalmaz, amelyet xeleflenxzerúen tálasztunk a nitrogén .atom, oxigén atom és ken atom közül;

példaként említhetjük a tűrik, a tíenlk a párold-. a pim/ohk az izusa/olík izoüazolü- az vxa/ohk a üa/ohk az labdázol ti - a piritok a pirida/imk a pirimidmik a piraztnik a tríazinik a irlazolik az oxadlazohl- és a tladíazoíilcsoportokat.

Gjogvás/atíiag elfogadható sók alatt ázott (íj általános képlet» vegyületek femekkel vagy szerves bázisokkal, illetve ásványi vagy szerves sasokkal képzelt sóit értjük, amelyek szerkezetükben Indrovd· harhouk ammevagy ebhez hasonló csoportokat tartalmaznak I emekként megemlíthetjük az alkáli fémeket, ág) mint nátrium, kálium ős más ehhez, hasonlók; és az. alkáliíoldlemeket, úgymint magnézium, kalcium és más ehhez hasonlók. Szerves bázisként megemlíthetjük a triedl-amínt, a diizopropíl--anúnt és másokat. Ásványi savként megemlíthetjük a sósavat, kőnsavat és másokat. Szerves savként megemlíthetjük az eceísavat, metánszullbnsavaf, p-toluolszuifonsavat és másokat.

A fentiekben ismertetett j í j általános képletü vegyületek közül különösen előnyösnek mutatkoznak azok a vegyületek. amelyeknél:

R^} és R~ jelentése azonos vagy különböző és mindkettő lehet snet.il- vagy etilcsoport;

R\ Γ<\ 1Γ es R'' mindegyike hidrogén atom. n jelentése 2; és Y jelentése az alábbi:

valamely pirirniüin-ődbesoport Ja csoportot a 4<s es a b-os helyzetben azonos 5 vagy különböző csoportok szubsztituálják, melyeket a kővetkezőkből választunk balogét: atomok, alkil-esoportok, haioalkü-csoportok, alkoxialkíl-esoporrok. eikíoaikll-csöportok, alkoxEcsoportok, haloaiköm-csöportök, níkiitio-esoportok, alhds/tií fond “k söpörtek. tud besöpörtök bakai kilkarbonil -csoportok, alkovka:‘tótul csoportok, etano-csoport és karbatnoil-esoport (amelynek nitrogén íO atomját azonos ^ugy különböző alkil-csoportok sztsbsztifunlltapakíj.

Á. kővetkezőkben néhány jellegzetes példát nrntátunk be az alábbi táblázatokban a jelen találmány jil képlettel jellemezhető vegyületáre. Azonban · értékms/erúen - a jelen találmány oltalmi köret nem kotlato/znk csak ezekre a pokluk ru

ÍS

Λ táblázatokban haszttált rövidítések jelentése a következő:

Me: met; besöpört.

Pr; n - pro pl 1 -e so port Fr-e: eiklopropikesoport Bti-b ízobutibesöpört Ba-t; tere-butil-csoport Fen: rnpenüi-csoport 1 les: n-hexil-esoport ki: ebi-csoport Ffl 1/opropil-esopot!

Bn: n-buti besöpört Bo-s: szek-buíll-esoport B u -e; e iklobu 11 l -e so port Fen-e: eikSopentil-esoport íles-e: eikiohexií-csoport áh

Fit; feni besöpört \ lentieknek megfelelően például sd CBFh jelentőse dddó?-íe'tsj'e-'opo:t, és ?· He\ jelentése e-hexil-esőport.

Ha a jelen találmány szerinti vegyilletek hidroxit-esoportot. tat tal maznak szubsztiltsenskéstt, keto-enol tautonterek lehetségesek Ezen tatnornerek mindegyike, sahnnim azok bármilyen arányt: két éréké a jden találmány oltalmi körébe értendő.

is t, Táblázat

	R^S S \ z^R r² y	4 —S{O)n	_Rc c R^S	)— N
V / 4g R	R⁴¹ // N
_r3--V	/ f u -- N
	0
r	ÍC	e	R·	«	IC	R'·	Rⁿ		r<^iJ
Me	Me	II	11	2		11	II	Cl	Cl
Mc	Me	11	II	·?	H	H	11	011	Cl
Me	Me	0	H		H	H	H	OMe	Cl
Mc	Mc	11	II	0	II	II	II	ÖFI	Cl
Mc	Me	11	II	2	H	11	II	OPr-i	Cl
Mc	Mc	H	11'	·> X»·	H	H	II	OPr	Cl
Mc	Mc	H	H	Á·	li	II	ií	OBs/eí	Cl
Me	Me	11	FI	ó	11	H	11	OClWC-e	Cl
Me	Me	H	H		11	H	H	OCIBIM-c	Cl
Me	Me	ií	H	·?	H	H	H	ÖClIjPen-é	Cl
Me	Me	II	H	··} Λ·	H	H	II	OCIbilex-e	Cl
Me	Me	II	11	>U·	II	H	H	ÖPen-e	Cl
Me	Me	II			II	H	II	Ollece	Cl
Me	Me	H :	11		H	H	H	OCIPPh	Cl
Mc	Mc	II	Ii	·?	II	II	H	Ol’h	Cl
Me	Mc	II	H	-> •X·	u	II	II	ÖCSIM	Cl
Me	Me	II	II	2	II	11	n	SÍI	cl
Me	Me	II	II	2	II	11	H	SMc	Cl
Me	Me	II	H	Λ	II	II	11	Sl'bMe	Cl
Me	Me	II	H	> s*	H	II	11	SHl	Cl
Me	Me	II	11	Xv	II	II	H	soj-i	Cl

Me Mc Me Me Me Mc	Mc Me Me Me Mc Mc	H R R IS H H	H R II H R H	2 h Xy A— /	H SS R SS is R	R Sí R H H R	R R R H H R	SPr-í SO₂Pr-i SPh SÖJ’b SCHM SOsCHFí	Cl C! Cl CS cs Cl
Mc	Mc	sí	is	Ί	R	R	IS	nr₂	cs
Me	Me	H	H	7	R	H	S-S	Nl-SMe	Cl
Mc	Mc	IS	R	2	SS	H	H	NMe₂	Cl
Mc	Mc	H	s-s	2	H	11	R	NRM	CS
Mc	Me	11	sí	xk	R	R	R	NBb	Cl
Mc	Me	H	SS	Π Xv	ss:	H	í-5	NRPh	Cl
Mc	Me	H	SS		ÍS	IS	íl	N(McSPS)	cs
Mc	Me	R	H	9 <<·	H	IS	IS	CN	cs
Me	Me	R	ΪI	7 '<*-	R	H	s-s.	1-	Me
Mc	Me	IS	SS	7 Xv	SS	R	SS	CS	Me
Mc	Me	II	H	Xv	H	R	R	OH	Mc
Mc	Me	H	R	Xs·	SS	R	11	OMe	Me
Me	Mc	SS	SS		SS	11	SS	OEí	Mc
Me	Me	SS	SS	e	ÍS	IS	SS	OPM	Me
Me	Me	S:i	s-s:	xG	SS	ss:	SS	ÖPr	Mc
Me	Me	H	H	7 w	R	H	i-s:	ORu i	Me
Me	Me	SS	sí	7 <·>·	R	s-s	B	OC SRPr-e	Me
Me	Me	SS	SS	·?	R	R	SS	ÖCS RBu-c	Me
Me	Me	Sí	R	2	SS	H	H	ÖCS RPen-e	Me
Mc	Mc	SS	SS	7 >'«.·	SS	s-s	IS	OCRUIeve	Me
Me	Mc	R	SS	7	R	ss:	ss:	OPen-e	Me
Me	Me	H	SS	·>	R	ss	SS	öl leve	Mc
Mc	Me	H	SS	··> V-	R	II	H	OCIRPh	Mc
Mc	Mc	SS	SS	7	SÍ	H	H	OSM	Me
Mc	Mc	R	SS	3	SÍ	H	H	ÖCSIM	Me

ΐ *ϊ l f

IS

!9

Me Me Me	Mc Me Mc	H H H	H B B	3 '> 7	B B H	B B B	B B B	OBu-1 ÜCI HPr-e OCB>Bu-e
Me	Me	H	B	')	H	H	B	OCB>Pen--e
Me	Me	H	B	2	H	R	B	OCH;He\-e
Me	Me	H	N		H	B	B	OPen-e
Me	Me	H	B	2	B	B	H	OBex-e
Mc	Mc	H	B	3 y*	H	B	B	OCtEPh
Mc	Mc	H	H	3	H	B ;	H	OPh
Mc	Me	H	H	3 i Λ.	B	Η i	H	OCUP>
Me	Me	H	H	2 •<v	B	H	B	EB
Me	Me	ÍP	B	7 ::	B	B	B	EMe
Me	Me	H	H	2	H	B	H	SO>Mc
Me	Me	11	B	2	B	H	H	SE?
Mc	Mc	B	B	3	B	H	B	SOB2
Me	Me	H	B	3 *·-	H	H	H	SPr-i
Me	Me	H	B	2	H	B	H	$O.?Pr-i
Me	Me	Π	B	3 •>y	B	B	B	SPh
Me	Me	Π	H	3 xü	B	B	B	SO.>Ph
Me	Me	H	B	2 w	H	H	H	EBBE;
Me	Me	B	B	2	B	H	B	SÖRRE;
Me	Me	H	Π	2	B	B	B	RBa
Me	Mc	H	H	3 .•ú	B	B	B	NBMe
Me	Me	H	H	3	H	H	H	NMe>
Me	Me	B	B	3	H	H	B	NBEt
Me	Me	H	B	3 :>y	B	Π	B	NEt;
Me	Me	H	B	3 a.	í!	B	B	NBPh
Me	Me	H	B	3	n	B	H	N(Me)Ph
Me	Mc	H	B	2	h	B	H	C’N
Me	Me	B	B	2	π	B	H	r
Mc	Me	B	B	0	H	B	B	C!

Pr-c

Pr-e

Pr-c

Pr-e

Pr-c

Pr-e

Pr-c

Pr-e

Pr-c

Pr-e

Pr-c

Pr-e

Pr-c

Pr-e

Pr-e ( HP;

Me Me Me	Me Me Me	Π ÍI H	H N II	e 4·: 2 2	I-I II 11	\|H ÍI hí	H II H	OH OMe OEt	me dlP- mi-
Me	Me	H	H	·?	II	hí	II	OPr~í	mi -
Me	Me	H	11	2	H	\|n	H	OPr	CHI .
Me	Me	H	H	2	ÍI	\|ii	H	OBu-1	C11F;
Me	Me	Π	Π	4á	11	hí	H	OdBPr-c	dir-
Me	Me	H	II	A*'	II		H	OdEBu-c	mi-
Me	Me	H	n	<-·	II	h	H	OC1 i.-Pen-e	dii'·
Me	Me	H	11	2	II	II	11	GCH-IIca-c	dií.
Me	Me	H	II	e 4·:	II	H	H	OPcn-e	Clid
Me	Me	fi	II	2	II	II	H	Ollex-e	CHib
Mc	Me	íi	II	-> 4,	II	ÍI	H	Oi’IEPh	dil-2
Me	Me	H	II	*»·	II	H	H	OPh	CllFj
Me	Me	Π	II	·,<<	II	H	H	OCIÍitó	dII· -
Me	Me	H	n	•7 4·	II	H	11	SÍI	dlF-
Me	Me	11	π	2	II	H	íi	SMe	did
Me	Me	H	H	·> 4.	11	II	11	S()₂Me	0111 ;
Me	Me	H	II	> 4’	II	ÍI	II	SEt	CHP>
Me	Me	H	ÍI	2	11	II	íi	SOOE	dHE
Me	Me	11	II	•S *4-	H	H	II	SIÓM	dip.
Me	Me	N	H		11	H	II	SO-Pd	mio
Me	Me	N	II	7	II	II	H	SPh	dtd
Me	Me	11	II		II	II	I!	SO₂Ph	CHP-
Me	Me	11	H		II	H	H	sem	dip.
Me	Me	H	II	7 A	II	H	H	SOsCHIE	mi -
Me	Me		II	2	II	H	H	EIE	Clíi’>
Me	Me	H	II	2	11	II	ÍI	NHMe	eiir_?
Me	Me	H	II	o X.	11	ÍI	ÍI	NMe₂	cin·','
Me	Me	H	11	·>	II	II	11	NílPt	dip_?
Me	Me	H	11	> A-.	II	H	II	NEh	í'iie

2!

Mc Mc Me Mc Me Me Me Me Me Me Me Mc Mc Me Me Me	Mc \|B	B B B B B H B B B B B H H B H B	7 ·<· 2 2 7 2 2 7 .W 7 7 7 7 : «X* 7 7 7 •3 <;· 2	B H H B B H B B H B H 8 B B B H	B B B B B H B B B B B B B B B B	B H B B B B B B B B B B B B B B	NBPh N(Me)Ph CN F Cl OB OMc on OPr-l OPr OBuB (.bibibe 0C1 BBu-c OCÍ BPen-c OCÍ b lex-e OPee.-e	CÍIIC CBF? CBb cp* Cb cb Cb Cb cc* Cb eb Cb Cb cf₃ cm cp*
Me Mc Me Me Me Me Mc Me Me Me Me Mc Me Me Me	B B B B B B B B H B H B B B H
Me	Me	B	B	2	B	B	B	OBeve	Cb
Me	Mc	B	B	2	B	M	B	OClBPh	Cb
Me	Me	B	B	•'j A-	H	B	B	OFh	Cb
Me	Me	B	B	<-·	B	H	H	OCBI'.>	Cb
Me	Mc	B	H		B	B	8	SB	Cb
Me	Me	8	B	·> <s-	B	B	B	SMe	Cb
Mc	Mc	B	B		B	B	B	KOMe	cf₃
Mc	Me	B	B	'2	B	B	B	Sbt	Cb
Mc	Mc	B	H	7 ·<*	H	H	B	SOB3	Cl·*
Mc	Mc	B	8	2	B	H	H	SFri	Cb
Me	Mc	B	8	·>	B	B	B	SO.íPr·;	Cb
Mc	Me	B	H	7	B	B	B	SPh	Cb
Mc	M.e	B	H	7 A-	B	B	B	SOJ’h	Cb
Me	Me	B	B	7 «<'	B	H	B	SCBF.*	cp*
Me	Me	B	B	7	B	B	B	Sí Μ í II·'.	Cl·*

Me Me Me Me Me Me Me Me Me	Me Me Me Me Me Me Me Me Me	FI H II FI H FI H H Fi	B H II FI H Pl 11 II H	2 2 2 e <X· 2 A ? i A : '·>. A	Fi H FI H it FI Fi FI FI	H FI fi: fi FI II FI FI FI	FI FI II H FI Fi H FI FI	Nlb NHMe NMe? NHB.t NEC NBPh N(Mé)Pb CN i	CIN CIO CIN 010 CM 010 010 CI0 OMe
Me	Me	Fi	II	2	H	Fi	FI	OFi	OMe
Me	Me	FI	II	2	H	II	II	OMe	OMe
Me	Me	FI	FI	Ί A·	FI	FI	FF	OBI	OMe
Me	Me	H	FI	3	FI	FI	FI	OPr-i	OMe
Me	Me	H	Fi	-> <<·	FI	Fi	FI	OPr	OMe
Me	Me	I?	FI	··>	FI	FI	FI	Öliu-t	OMe
Me	Me	Pl	FI	X-	H	FI	FI	001 EPr-e	OMe
Me	Me	H	H	X.·	H	H	H	OCIIjIIu-e	OMe
Me	Me	II	II	ύ ·<-:	11	II	Fi	OCH₂Pen~e	OMe
Me	Me	II	H	-A	Fi	FI	FI	OCÍ!>Plex~e	OMe
Me	Me	Pl	H	A	FI	H	H	OPen-e	OMe
Me	Me	II i	H	·? A	FI	FI	H	01 lex-e	OMe
Me	Me	H	FI	A	H	FI	FI	OC'ibPli	OMe
Me	Me	FI	Π	2	II	II	FI	OPh	OMe
Me	Me	FI	FI	Λ X<	H	H	H	00? IF_;	í IMe
Me	Me	H	H	·> X<	Π	H	B	SFI	OMe
Me	Me	H	11	3 A	II	FI	FI	SMe	OMe
Me	Me	II	FI	*3	II	FI	FI	SOAie	OMe
Me	Me	H	FI	> A	FI	FI	FI	3F.i	OMe
Me	Me	H	FI	2	FI	FI	FI	SOJ-t	OMe
Me	Me	H	H	2	FI	H	FI	SPr-i	OMe
Me	Me	í<	H	2	II	FI	FI	SCCPri	OMe

Me

Mc

Me

SPh

SÜ?Ph

SCI fib sozcnib NPb NPÍMe N Me?

NHPt

NEb

NiíPh

N(Me)Ph

CN l·'

OH

OMe

OPí

OPr-i

OPr

OBu-í

OGEPe-e

OCH>Bu-c

OCUjiVíi-e

OCUJÍeve í >Pen~e

OHex-e

OGEPb

OPh ochf?

SÍI

SMe

SO?Me

OMe

OPh

Me Me · Me ; Me	Me Me Me Me	H írt Pl H	il H irt Irt	'2	irt írt H II	írt il H Irt	ÍI írt irt Irt	Sírt 80, Et SPr-i S04V1	OPh op.h OPh OPh
Me	Me	H	Pl	2	írt	irt	irt	SPh	ÜPh
Me	Me	írt	il	0 x<	irt	irt	irt	SO,Ph	OPh
Me	Me	Irt	írt	X·.·	íl	H	íi	SCíiP;	OPh
Me	Me	írt	írt	')	ti	II	irt	Wik	OPh
Me	Me	írt	H	2	íl	H	Irt	Ml;	OPh
Me	Me	Irt	II	>·	Irt	irt	írt	MIMe	OPh
Me	Me	írt	II	Xy	11	irt	Η	NMes	ÜPh
Me	Me	Irt	II	a xy·	11	irt	ÍI	Níffií	ÜPh
Me	Me	11	H	2.	íl	írt	H	MM	ÖPh
Me	Me	II	írt	7	II	II	Irt	MlPh	ÖPh
Me	Me	H	Irt	-)	írt	Irt	Irt	N(Me)Ph	OPh
Me	Me	írt	Irt	2	Irt	írt	írt	CN	ÜPh
Me	Me	li	irt	0 X·.·	írt	írt	írt	F	OCHb
Me	Me	írt	II	h «<	Pi	Irt	H	ón	oeiib
Me	Me	irt	H	-<X	H	irt	Pl	OMe	OCI IP;
Me	Me	II	H	'·) xí-	FI	írt	írt	Oírt	OüiiO;
Me	Me	írt	H	2	írt	írt	írt	OPM	OCíiP;
Me	Me	irt	irt	7	írt	Irt	Irt	OPr	GCHP;?
Me	Me	írt	11.	'7	írt	Irt	írt	OBu-t	OírtIP;
Me	Me	n	írt	·<·>	írt	írt	írt	OabPe-e	Oírtil·;
Me	Me	π	H	··> jU·	H	írt	írt	OCi i'?Bu-e	ocillv
Me	Me	Irt	FI	0 Xv	11	Irt	11	OCíRPen-e	OCIrtP,
Me	Me	irt	II	0 Xv	Pi	II	írt	OCPEÍrte.ve	OCirtlrt
Me	Me	Irt	írt	0 X.y	II	II	írt	i)Pen-e	OCI Irt.·';.
Me	Me	II	írt	•>y·	H	H	írt	(Hk ve	ocirtrtrt
Me	Me	Pl	H		írt	írt	írt	OCIhPh	OCÍIP;
Me	Me	írt	H	‘Ϊ x%	Pl	Pl	írt	ÖPh	OCírtíC

Me Me Me	Me Me Me	H H B	Fi B Π	2 ·'··	B B B	B H B	B H Π	OCBte SB SMe	OCB.P? OCHFj OCBb>
Me	Me	B	H	2	B	B	H	SC.bMe	ÜCHH
Me	Me	B	H	te·	B	B	B	SM	ÜCBIE
Me	Me	B	B	-) te	B	B	B	SOzEt	OCBP.
Me	Me	H	H	e te	H	B	H	SPr-i	OCBP?
Me	Me	b	B	2	B	B	B	SO>Pr-i	OCBíd
Me	Me	B	H	2	B	B	B	SPh	OCBR;
Me	Me	B	B	•te	B	B	B	SO,Ph	OC/HP,
Me :	Me	B	B		B	B	B	SCB! ·	OCHF;
Me	Me	B	B	á te	B	B	B	SO;CΙΠ >	OCBF;:
Me	Me	H	H	e :«·	B	B	B	NIC	OCBF;
Me	Me	B	B	? 4.	B	B	H	NBMe	OCKVi
Me	Me	B	H	2	B	B	B	Mfe	OCHH
Me	Me	B	H	e te	B	B	B	NBM	öCHi 5
Me	Me	H	B	te·	B	B	B	NBb	OCBÍb
Me	Me	H	B	.te	b:	B	B	NHPh	OCBtb
Me	Me	B	B	•Ί te	B	B	B	N(Me)Pb	OCBPz
Me	Me	B	H	2	H	K	H	CN	OCBP?
Me	Me	B	H	z	B	H	Me	P	CP₃
Me	Me	B	B	o :4··	H	H	Me	Cl	CF)
Me	Me	B	B	? 4.·	B	B	Me	OH	cf_:3
Me	Me	B	B	0 te·	H	B	Me	OMe	CIO
Me	Me	B	B	-i	B	B	Me	ÖEt	CIO
Me	Me	U	B	? te·	B	B	Me	OPH	Clb
Me	Me	H	B	T te·	B	H	Me	OPr	CM
Me	Me	B	B	Ώ --·	B	B	Ml	OBu~i	CB:
Me	Me	B	B	te	B	B	Me	O( B>Pr~e	CP:
Me	Me	B	H	z	B	B	Me	O( B>B,i~e	CP:
Me	Me	Pl	B	->	B	B	Me	ÖCB₂Pen-e	CM

Me Me	Me Me	H H	íí H	ó X, 3	H ÍI	H (I	Me Me	OCííí k:\-e OPen-c	CM CM
Me	Me	íi	H	9	íí	H	Me	OHex-e	CP_;
Me	Me	H	H	2 :	H	H	Me	OCIbPít	Cl· 5
Me	Me	I)	IS	> AX	íí	H	Me	OPh	CM
Me	Me	H	II	Ak	H	ÍI	Me	OCiíiM	CM
Me	Me	H	Sí	2	ÍI	H	Me	Síi	CÍC
Me	Me	H	H	0 A.	H	H	Me	SMe	CM
Me	Me	H	ÍI	2	ÍS	íí	Me	SO?Me	CM
Me	Me	íí	íí	2	íi	H	Me	Sít	CM
Me	Me	H	H	2	H	II	Me	S()₂M	CIO
Me	Me	íí	íí	2	H	II	Me	SPr-i	CSC
Me	Me	H	H	9	H	H	Me	SO>Pr-i	CM
Me	Me	u	Π	2	Π	ÍI	Me	\Ph	CM
Me	Me	H	H	0 ·<>·	H	ÍI	Me	SO₂Ph	CM
Me	Me	H	H	;>	H	íi	Me	SCO IC	CM
Me	Me	íi	H		H	íí	Me	SOMOM	CM
Me	Me	II	H	>	H	íí	Me	NO?	CM
Me	Me	II	IS	> Xs	H	II	Me	NHMe	CIí
Me	Me	H	íí	A.·	N	B	Me	NMe?	CM
Me	Me	Π	íi		íí	B	Me	NÍÍEí	CM
Me	Me	ÍI	H	2	H	ÍI	Me	NEb	CM
Me	Me	lí	H	2	n	B	Me	Níiph	CM
Me	Me	Π	ÍI	9 .<->	H	u	Me	N(Me)Ph	CM
Me	Me	íí	íí	2	ÍI	Ü	Me	CN	CM
Me	Me	H	H	2	H	íí	OMe	P	CM.
Me	Me	II	H	2.	H	íi	OMe	Cl	CM
Me	Me	H	H	9 ·'’	íí	íi	OMe	O)\|	CM
Me	Me	H	H		H	íi	OMe	OMe	CP₂
Me	Me	« s	II	<>	Sí	H	OMe	01. t	CM
Me	Me	ÍI	n	-> %	H	H	OMe	OPr-i	CM

2?

Me Me Me	Me Me Me	H R H	B B H	•7 7 •vv 7 <-	R Π B	R B B	OMe OMe OMe	OPr OBs.m. OCBB^:!r-c	CP; CIO CIO
Me	Me	B	H	7	H	H	OMe	OCIBBu-e	CÍO
Me	Me	R	H	7 Xs	H	H	OMe	OCIBPen-e	CIO
Me	Me	lí	B	7 •XV	R	H	OMe	OCBBlex-c	cio
Me	Me	lí	B	7 •4	B	B	OMe	Ol’en-e	CIO:
Me	Me	B	H	.<«.·	R	H	OMe	Oí íex-e	CIO
Me	Me	R	lí	7 4<	B	H	OMe	OCIBPh	Cl···,
Me	Me	R	R	•7 .4*':	H	R	OMe	OPh	CP₃
Me	Me	R	B	7 4v	R	R	OMe	OCBB	Ch
Me	Me	H	B	7 •4·	R	R	OMe	SB	CIO
Me	Me	H	R	2	B	R	OMe	SMe	CIO
Me	Me	B	H	0 4.	H	H	OMe	SOjMe	CIO
Me	Me	íl	lí	7	R	R	OMe	SÍR	CIO
Me	Me	H	R	•7 .4	R	H	OMe	SORÚ	Cío
Me	Me	R	B	7 j4	R	H	OMe	SPr-i	CIO
Me	Me	H	B	7 ->y	R	R	OMe	SO.7PM	CIO
Me	Me	H	B	7	R	B	OMe	SPh	CIO
Me	Me	R	B	7 4»	B	R	OMe	SORÚ;	CIO:
Me	Me	B	R	7 4.	R	H	OMe	SCBR	CIO
Me	Me	H	lí	2	R	H	OMe	SíhCEIR	cío
Me	Me	H	lí	7 4-:	R	R	OMe	NÍB	cío
Me	Me	R	B	7 i.·	R	R	OMe	NRMe	CIO
Me	Me	lí	B	7 XV	R	R	OMe	NMe-	Cl··
Me	Me	H	B	7 4*	B	B	OMe	N'Ríú	CIO
Me	Me	H	R	7 .4.:	B	B	OMe	NEb	CI'O
Me	Me	H	H	7	R	B	OMe	NBPh	CIO
Me	Me	B	H	'2	H	H	OMe	N(MeiPh	CIO
Me	Me	R	R	•7	R	ÍR	OMe	CB	CP₃
Me	Me	R	lí	7	R	R	SMe	E	CÍO

Mé	Me	H	H	>	11	H \|SMe	Cl	Cb
Me	Me	II	H	7	H	11	SMe	OH	Cl -<
Me	Me	H	II	7 -S·	1-1	II	SMe	OMe	Cb
Me	Me	H	11	a	H	H	SMe	OBI	Cb
Me	Me	II	11	e	11	II	SMe	OPr-i	Cb
Me	Me	H	H	2	II	11	SMe	OPr	Cb
Me	Me	11	II	7	II	II	SMe	OBmi	Cb
Mé	Me	H	11	2	H	H	SMe	OdCIbe	Cb
Me	Me	H	11	2	II	11	SMe	OClblkec	Cb
Me	Me	H	B	7 X'·	H	II	SMe	OC1 BPen-e	Cb
Me	Me	H	1-1	7	H	H	SMe	OCI Hl ieX'C	CIO
Me	Me	II	II	7	II	«	SMe	()Pen-e	Cb
Me	Me	B	11	7 •k	11	II	SMe	OBex-e	Cb
Me	Me	H	H	7 sí·’	H	II	SMe	OCIBPh	Cb
Me	Me	II	II	2	11	11	SMe	OPh	Cb
Me	Me	II	II	2	II	11	SMe	OCI! IC	Cb
Me	Me	H	II	2	H	11	SMe	SH	eb
Me	Me	B	11	7	IS	II	SMe	SMe	Cb
Me	Me	H	11	7	II	11	SMe.	SOAIe	Cb
Me	Me	H	II	7	II	II	SMe	Sít	CB;
Me	Me	Π	H	7 -íy	II	II	SMe	S0>b	Cb
Me	Me	11	H	2	Π	II	SMe	Spf-I	Cb
Me	Me	H	B	2	11	B	SMe	SCBPr-l	Cb
Me	Me	H	H	2	H	B	SMe	SPh	CB,
Me	Me	B	H	2	H	H	SMe	SO>Ph	Cb
Me	Me	H	H	7	H	11	SMe	SC Hl' 2	Cb
Me	Me	H	II	7 Xs	II	IS	SMe	SOb'Hb	cb
Me	Me	II	11	7 x<	11	11	SMe	MII:;	Cb
Me	Me	II	11	*} Ás·	11	11	SMe	NHMe	Cb
Me	Me	II	H	7 <-.·	H	B	SMe	NMe_;;	Cb
Me	Me	II	II	2	H	II	SMe	Ni 111	Cb

Me Me	Me Me	H H	H H	2 o •Á-	H H	11 H	SMe SMe	NBt_:; NPlPh	CIO CI7
Me	Me	H	H	2	H	R	SMe	N(Me)Ph	CIO
Me	M.e	K	H	2	R	R	SMe	CB	CM
Me	Me	H	H	-&	H	H	SíEMe	F	Cb.í
Me	Me	H	H	2	H	H	S0>Me	Cl	CIO
Me	Me	H	H		II	B	SO?Me	öli	CIO
Me	Me	H	H	á<	H	H	SCbMe	OMv	Cl';
Me	Me	H	fí	·> .<·	R	H	SC bMe	O! t	CM
Me	Me	H	H	2	Π	H	Sí SMe	017-1	CIO
Me	Me	H	H	.<<	H	H	SO._?Me	01-7	CP<
Me	Me	Π	H		B	II	SO?Me	OBu~i	CIO
Me	Me	H	:h	2	II	I!	SO.Me	ÖCIhPr-e	CIO
Me	Me	H	H.	0	B	H	SO>Me	OOBBu-e	CIO
Me	Me	H	H	·? <«·	H	H	SO>Me	OCIBPen-e	CIO
Me	Me	H	Π	2	Π	II	Sí SMe	Oi'H.I lex-e	CIO
Me	Me	K	II	e ·<>	H	lí	Sí SMe	OPen-e	ao
Me	Me	H	H	•0 jÍ.	B	11	Sí SMe	ORex-e	Π0
Me	Me	H	H	<·	H	II	SO,Me	OCIBPh	ao
Me	Me	H	II	3 Á·	B	R	SOyMe	OPb	ao
Me	Me	H	II	Ot -Ár	H	H	SÖ₂Me	OCI1I0	CIO
Me	Me	H	11		B	H	SOjMe	SB	ao
Me	Me	H	H	·) <·>	H	H	Sí SMe	SMe	cm
Me	Me	11	H	0	H	H	SíOMe	Sí SMe	ao
Me	Me	H	H	Ο .·<·'	H	H	SCbMé	SIÓ	CIO
Me	Me	H	H	2	H	H	SOaMe	SOR;.!	<70
Me	Me	H	H	2	B	IS	SOjMe	SPr-í	ao
Me	Me	II	H	3	H	H	SCSMe	SíSPr-i	ao
Me	Me	Π	H	Ί A.·	H	H	SíEMc	SPb	ao
Me	Me	H	R	•Á^;	M	H	SÍ.SMe	SCbPh	ao
Me	Me	H	H	·*? Ár	H	R	SOAIe	Sí BI ,	CIO

Me	Me	H	B		B	H	SO₂Me	so₂chf₂	f 5 ,
Me	Me	B	B	-ΛΧ	B	B	SCbMe	NIC	CM;
Me	Me	B :	B	2	B	B	SO-Me	NILMe	CM
Me	Me	B	B	2	B	B	SO?Me	NMe₂	C h
Me	Me	B	B	> X-	B	B	SO_;>Me	NBB;	Cio
Me	Me	H	B	Xx	B	H	5O₂Me	NEC	CM
Me	Me	B	B	Ó	B	B	SCBMe	NHPh	CF-
Me	Me	H	B	2	B	H	SO?Me	N(MesFb	cf₂
Me	Me	B	B	2	B	B	SíbMe	CB	CH
Me	Me	H	B	0 X,·	B	B	nb₂	F	CÍB
Me	Me	B	B	xk	B	H	NiB	Ci	CB
Me	Me	B	B	7	B	B	nb₂	OB	CB
Me	Me	B	B	7	B	B	nb₂	OMe	CB
Me	Me	B	H	7	B	B	ΝΊΒ	OH	CB
Me	Me	H	il	2	11	B	NB_S	OPr-i	CB
Me	Me	H	B	·>	B	Ή	nib	ÖPr	CB
Me	Me	H	B	Λ	H	B	nh₂	OBn-í	CB
Me	Me	H	B	Ί	B	B	NBs	OCB₂Pr-c	CB
Me	Me	H	H	Λ	H	B	NH?	ÖCBMu-e	CF:
Me	Me	b	B	7 i	B	B	NIC	OCi CPeu-c	CB
Me	Me	H	B	··> X»	H	B	NB₂	OCiBBex~e	CB
Me	Me	H	B	·>	B	B	nh₂	OPen-e	CM
Me	Me	B	B	X<	B	B	HB>	OBex~e	CB
Me	Me	B	B	2	B	B	nb₂	OCFBPh	CB
Me	Me	B	B	··? Xx	B	B	NB;	OPh	CB
Me	Me	H	B	·>	B	B	NB->	OCBSE	CB
Me	Me	B	H	’·> x«	B	B	NBj	SB	CF_?
Me	Me	B	B		B	H	nb₂	SMe	CB
Me	Me	B	B	2	B	B:	nb₂	SCbMe	CB
Me	Me	B	B	·> X·	B	B	nb₂	SEt	CB
Me	Me	B	B	2	B	B	nb₂	SO₂El	CB

Ó

Me	Me	II	II	2	H	B	NB,	SPr-í
Me	Me	H	B	2	H	B	NIC	SOTr-i
Me	Me	H	B	a Á··	B	B	NIC	SPh
Me	Me	H	11	'7 .<	H	B	ni-e	SO? Ph
Me	Me	B	H	»<·	11.	B	NIC	sebe.
Me	Me	B	B	Λ_:.	B	H	νέε	SO₂Clib
Me	Me	B	H	0	B	B	NIB	níe
Me	Me	B	El	'·? X»	B	B	NH,	NBMe
Me	Me	H	II	7	B	B	NIB	NMe,
M.e	M.e	M	B	7 ·<	B	1.1	NIC	NBEt
Me	Me	B	B	A·'	B	B	NIB	NEb
Me	Me	H	H	2	H	H	!ME	NBPh
Me	Me	B	B	>:·	n	B	ebe	N< MetlT
Me	Me	B	H	2	h	B	NIE	CN
B	B	B	B	2	B	B	B	OMe
H	H	H	B	2	B	B	B	OEt
Me	H	H	B	2	B	B	11	OMe
Me	ÍI	11	B	z.·	B	B	B	OEt
Me	H	Me	H	2	H	H	El	OMe
Me	B	Me	B		ÍI	II	II	OEt
Me	Me	H	B	-> :jí»·	Me	11	B	OMe
Me 1	Me	B	B	-> ·£<	Me	H	H	OEt
Mc	Me	B	B	2	Et	B	B	OMe
Me	Me	11	11		Et	B	B	OEt
Me	Me	H	El	2	Pr 1	B	B	B
Mc	Me	H	B	o :ώ.	Pr 1	B	II	OMe
Me	Me	II	l-I	2	PrO	B	B	OEt
Me	Me	B	ü	2	Me	Me	B	OMe
Me	Me	11	B	7 <-;·	Me	Me	B	OEt
Me	Et	B	11	2	B	B	B	OMe
Me	Bt	H	11	2	B	B	B	OEt

Clk

CM

CK

Cid

CIC

Cid

Old cid

ÍTd

C'H

Cí-d

Cid

CPd

CT,

Üld

Old

CE,

ITd

Cid cm

Cid

Ch eb

Cid

Me Mé Me	Me Me Me	H 11 H	Pl I! H	1 1 1	11 H n	FI H 11	FI H 11	Ol-’r-i OPr OBu-t	Cl Cl Cl
Me	Me	H	II	t í	II	H	FI	OCiijPr-c	Cl
Me	Me	H	H	Ι- Α	H	11	H	OCH_?Bu~e	Cl
Me	Me	FI	H	1	H	.1!	M	OC1 hPen-e	Cl
Me	Me	11	H	1	II	ii	11	OCIBllex-e	Cl
Me	Me	II	II	1	H	II	FI	OPen-c	Cl
Me	Me	H	H	1	H	Ií	FI	Olíe\-c	Cl
Me	Me	H	11	1	11	H	FI	OCU.Ph	Cl
Me	Me	Fi	11	1	H	H	H	OPh	Cl
Me	Me	H	II	1	11	Ii	II	0(111 í	Cl
Me	Me	11	ii	1	11	11	II	SÍI	Cl
Me	Me	H	H	1	H	H	H	SMe	Cl
Me	Me	11	FI	1	ií	H	FI	SíbMe	Cl
Me	Me	H	II	1	11	1-1	FI	Bili	Cl
Me	Me	Fi	H	1	II	11	n	Bibid	Cl
Me	Me	H	11	1	11	H	11	SPr-í	Cl
Me	Me	H	11	1	ií:	11	11	SO?Pr~í	Cl
Me	Me	H	II	I	II	H	FI	SPh	Cl
Me	Me	H	II	1	H	II	n	SO'Ph	Cl
Me	Me	H	II	1	II	11	II	SOI 11' >	Cl
Me	Me	H	11	1	II	FI	FI	so-oi ns	Cl
Me	Me	Fi	11	1	11	II	11	NH;·	Cl
Me	Me	Fi	H	1	11	11	11	NllMe	Cl
Me	Me	H	II	1	II	11	11	NMe,	Cl
Me	M.e	H	11	1	H	11	.11	NTIEí	Cl
Me	Me	H	H	1	11	11	11	NPb	Cl
Me	Me	H	FI	1	11	11	11	NílPh	Cl
Me	Me	H	H	1	H	11	H	N(Me)Ph	Cl
Me	Me	H	11'	I	FÍ	FI	FI	CN	Cl

Me

Mié:

Me

Me Me Me Me Me	\|Me Me Me Me Me	II H FI 1! 11	H H FI H R	1 1 I 1 i	H H 0 FÍ H	H fi: H FI H	FI FI H Fi FI	NI Sirt Hírt? NllPh N(Me)Ph CN	Me Me Mc Me Me
Me	Me	II	II	1	H	H	FI	F	Pr-i
Me	Me	Fi	Ϊ!	1	H	FI	Fí	Cl	Pr-i
Me	Me	Fi	H	1	Η	Fi	FI	OI!	Pr-i
Me	Me	ii	R	1	R	H	FI	OMe	Frt í
Mc	Me	ii	H	i	H	FI.	11	OFrt	Pr-i
Me	Me	II	Ii	I	h:	H	R	OPr-i	Pr-i
Me	Me	Fi	Fi	I	Fi	Fi	Fi	OPr	Pr-i
Me	Me	1!	H	I	FI	FI	Fi	OBim	Pr-i
Me	Me	FI	Π	i	II	H	II	OCINPr-e	Pr-i
Me	Me	Fi	H	1	H	fi:	FI	üCII>Bis-e	Pr-l
Me	Me	11	FI	I	H	H	H	OC'I P Perec	P.r-i
Me	Me	II	Fi	I	H	R	R	OCRJlex-c	Pr-l
Me	Me	FI	Fi	I	Fi:	FI	Fi	OPen~e	Pr-i
Me	Me	H	H	1	H	FI	Fi	Olleve	Pr-i
Me	Me	1!	R	1	H	II	FI	OCIPPh	Irt í
Me	Me	II	H	1	H	H	FI	OPh	Pr-i
Me	Me	11	H	1	H	H	II	OCilF?	Pr-i
Me	Me	11	II	1	Fi:	H	II	SÍI	Pr-i
Me	kié	11	Fi	I	Fi	FI	Fi	SMe	Pr-i
Me	Me	II	H	í	H	Fi	FI	SO.?Me	Pr-i
Me	Me	1!	H	1	H	II	II	Sírt	Pr-i
Me	Me	FI	H	1	H	H	ii	SCbM	Pr-i
Me	Me	H	FI	I	H	H	FI	SPr-i	Pr-i
Me	Me	H	H	1	H	R	Fi	SOrth-rt	Pr-i
Me	Me	11	FI	I	Fi	FI	Fi	SPh	Pr-i
Me	Me I	FI	Fii	l	Fi	FI	Fi	SOrt>h	Pr-i

'Me Me Me	Me Me Me	11' FI B	B 11 11	1 1 I	H B 11	hí In 11	Fi B II	SCI 11'» SOjCIÍM NIC	Pr-i Pr-i Pr-i
Me	Me	II	II	1	FI	Pl	FI	NBMe	Pr-i
Me	Me	Pl	B	í	FI	FI	FI	NMej	IMF
Me	Me	H	B	1	B	H	B	NHEt	Pr-i
Me	Me	FI	B	I	II	B	11	NEC.	Pr-i
Me	Me	Pl	II	1	Pl	Pl	Pl	NBPh	Pr-'i
Me	Me	II	FI	1	FI	FI	Fí	N(Me)Ph	IMF
Me	Me	H	B	I	FI	FI	FI	CN	Pr-i
Me	Me	FI	11	1	B	B	B	Ι-	Pr-e
Me	Me	H	11	1	II	II	Ií	ΟΙ	Pr-c
Me	Me	B	II	1	11	Pl	11	OH	Pr-e
M.e	M.e	Pl	Fi	1	FI	FI	II	OMe	Pr-e
Me	Me	H	FÍ	I	FI	FI	FI	OEt	Pr-e
Me	Me	IS.	B	1	B	FI	H	OPr-i	Pr-e
Me	Me	Ii	II	1	B	Ib	B	OPr	Pr-e
Me	Me	H	II	1	B	B i	B	Oí.kU	Pr-e
Me	Me	H	11	1	11		fi	OCB _?Pr-e	Pr-e
Me	Me	Pl	II	1	11	b	II	OCÍBBu-c	Pr-e
Me	Me<	Fi	H	1	B	\|fi	II	üt ICPen-e	Pr-e
Me	Me	H	FI	1	B	IFI	FI	OnSékve	Pr-e
Me	Me	B	B	I	B	\|fi	H	OPen-e	Pr-e
Me	Me	n	II	1	B	Ib	B	Ollex-e	Pr-e
Me	Me	H	11	i	11	111	11	ÖÜPBPP	Pr-e
Me	Me	FI	H	1	11	In	II	OPh	Pr-e
Me	Me	H	FI	1	II	In	H	OCBP'?	Pr-e
Me	Me	Fí	FI	1	II	\|m	FI	SÍI	Pr-e
Me	Me	FI	11	I	FI	\|fi	FI	SMe	Pr-e
Me	Me	H	FI	1	FI	\|Fí	FI	SO?Me	Pr-e
Me	Me	H	B	1	11	\|n	FI	SM	Pr-c

Γ7

Me Me Me Me Me	Me Me Me Me Me	R R R R R	H R R H R	1 1 1 1	R R R R R	R R R H R	R R R R R	SÓJA SPr-i SbbPrJ SPb S(RPh	Pr-e Pr-e Pr-e Pr~e Pr-e
Me	Me	R	H	1	R	H	H	SCRIJ	Pr-e
Me	Me	R	R	1	R	H	R	SCPCRM	Pr-e
Me	Me	R	R	1	R	H	R	Nll·	Pr-c
Me	Me	R	R	I	R	R	R	RHMe	Pr-c
Me	Me	R	R	1	R	R	R	NMe?	Pr-e
Me	Me	H	H	1	H	H	R	.NHEt	Pr-e
Me	Me	R	R	1	R	R	H	NEb	Pr-e
Me	Me	R	R	1	R	R	H	NRPh	Pr-e
Me	Me	H	R	1	R	R	R	N{Me)Ph	Pr-e
Me	Me	R	H	í	R	H	R	CN	Pr-e
Me	Me	R	R	1	R	H	R	F	ΟΠΙΑ.
Me	Me	R	R	1	R	H	R	Ci	crp₂
Me	Me	H	R	1	R	R	R	OH	CRP>
Me	Me	H	R	1	π	R	R	OMe	CRl >
Me,	Me	R	H	1	r	R	r:	OM	CRC
Me	Me	H	H	1	H	H	R	OPr-s	CHPj
Me	Me	H	H	1	H	H	R	OPr	('Hl,
Me	Me	R	R	1	H	H	R	OBu-t	CHi;
Me	Me	R	R	1	R	R	H	OCRJJ-e	CRl -
Me	M©	H	H	I	H	H	R	ÜCFRBu-e	CRl·';
Me	Me	R	R	1	R	R	R	OCÍRPen-e	CHM
Me	Me	R	R	1	R	R	R	OCIRRe.x-e	CRC
Me	Me	R	R	1	R	R ;	R	OPen-e	CRC
Me	Me	H	R	1	R	H	R	üPlex-e	CHIl·
Me	Me	H	R	í	H	H	H	OCRJM	CRR
Me	Me	R	R	I	H	H	R	OPh	ORR

Me	Me
Mé	M'e
Me	Me
Me	Me
Me	Me
Me	Me
Me	Me
Me <	Me
Me	Me
Me	Me
Me	Me
Me	Me
Me	Me
Me	Me
Me	Me
Me	Me
Me	Me
Me	Me
Me	Me
Me	Me
Me	Me λ 4,-v
ív j t Me w,._A	4V.lt: Me
ivlV Me	Λ ív Me
Me	Me
Me	Me
Me	Me
Me	Me
Me	Me
Me	Me

Β

Η

Β

Η

Π

Η

Β

Η

Β

Η

Β

II

Η

Β

Η

Π

Η

Β

Η

Β

Β η:

Β

Η π

Η

Π

Β'

Η

Π

Β

Η

Β

Odlk	Cl IP .
SB	C!ííb
SMe	Cilid
SO:Me	cm·.
si?;t	CBF?
SOdd	CHM
SPr-i	CB!
Sf.bPr-i	CHF;
SPh	(Ί1Μ
SO₂Ph	CHM
SCHFs	OHM
SCbCBÍb	CBIb
NIC	C IIP.
NBMe	CHP.
Mk	CHM
NBId	Cl Il-
NKb	diid
NÍIPh	CHP.j
N(Me)Ph	CHM
CN	Cilid
í<	db
Cl	cib
OB	db
OMe	CM
Old	CM
OibO	CM
OPr	CM
OBu-t	db
OCHdbc	db
OCIbBue	CM
OCibPen-c	cm

Me Me Me Me Me	Me Me Me Me Me	H B B B H	H B B H B	1 1 í I 1	B B H B B	B B B H B	B B B B B	OCBJiex-e ÖPen-e OBex-c OCIBPP OPh	CF, Cb Cl··. CP₅ Cl·;,
Me	Me	B	B	1	B	B	H	OCBP;	Cl·.;
Me	Me	H	H		B	B	B	SB	CIN
Me	Me	B	B	1	B !	B	B	SMe	CP_a
Me	Me	B	B	.1	B	B	B	SO_?Me	CP;
Me	Me	H	B	1	H	B	H	SEí	CM
Me	Me	H	B	1	B	B	B	SÖ₃B	cf₃
Me	Me	B	11	.1	B	B	B	SPr-i	CÍB
Me	Me	B	B	1	B	B	B	SO₂Pr-i	Cb
Me	Me	B	B	1	B	B	B	SPh	Cl·';
Me	Me	H	B	1	B	B	B	SO>Ph	cb
Me	Me	H	B	1	B	B	B	senr<	Cl·';
Me	Me	B	B	5	B	B	B	SOMBH	CP;
Me	Me	H	B	1	H	Pl	H	nse	Cb
Me	Me	B	B	1	H	B	H	NBMe	cb
Me	Me	B í	H	1	B	H	B	HMe?	CIN
Me	Me.	H	B	1	B	B	B	NBb	CIN
Me	Me	b ;	B	1	B	B	B	NEb	CPi
Me	Me	H	B	1	B	B	B	NBPh	CSC
Me	Me	H	B	1	B	B	B	B(Me)Ph	CP;
Me	Me	H	B	1	B	B	H	CN	CP;
Me	Me	B	B	1	B	II	B	P	t>Me
Me	Me	B	II	.1	II	B	B	OB	1 bíe
Me	Me	B	B	1	B	B	B	OMe	B\k
Me	Me	B	B	1	B	B	H	OEt	OMe
Me	Me	B	B	1	H	B	B	OEM	OMe
Me	Me	B	B	1	B	H	B	OPr	OMe

Me Me Me	Me Me Me	H R IS	R R H	1 1 í	. Tfff?...........-“í*...	H H R	R R R	Oöu-t OCIRPr-e CSCIRBu-c	OMe OMe OMe
Me	Me	R	H	1	R	R	R	OCFRPen-c	OMe
Me	Me	H	H	1	H	:r	H	OCHRÍex-e	OMe
Me	Me	H	H	i	R	h	R	OPen-e	OMe
Me	Me	R	R	1	R	H	FI	(>Hex~e	OMe
Me	Me	H	H	1	H	H	FI	OCFI.;Ph	OMe
Me	Me	H	R	1	H	R	FI	OPh	OMe
Me	Me	H	R	1	R	:r	R	OCRF'-i	OMe
Me	Me	H	H	ΐ	R	H	H	síi	OMe
Me	Me	H	R	1	R	R	ff	SMe	OMe
Me	\k	R	R	1	R	ff	ff	SO₂Me	OMe
Me	\k	H	H	1	R	H	FI	SEt	OMe
Me	Me	R	R	1	H	H	H	SO₂Bt	OMe
Me	Me	H	R	r	H	R	ff	SPr-i	OMe
Me	Me	R	R	1	R	R	ff	SCbPr-i	OMe
Me	Me	H	H	í	II	H	ff	SPh	OMe
Me	Me	R	R	I	R	H	H	SO/Ph	OMe
Me	Me	R	H	I	R	R	R	SC'HR	OMe
Me	Me	R	H	I	H	R	H	SO»CI 11-2	OMe
Me	Me	H	R	1	H	FI	FI	Ml·	OMe
Me	Me	H	R	1	lí	:r	1-1	NRMe	OMe
Me	Me	R	H	1	H	R :	ff	NMe_?	OMe
Me	Me	H	R	I	II	R :	ff	HFffit	OMe
Me	Me	H	R	I	ff	IS i	IS	Nhff	OMe
Me	Me	H	R	I	H	ff ;	ff	NRPh	OMe
Me	Me	H	R	1	ff	H	is:	N{Me)Ph	OMe
Me	Me	H	R	I	ff	ff	is:	CN	OMe
Me	Me	H	R	1	R	ff :	r	F	OPh
Me	Me	H	H	1	R	H	H	OR	OPh

Me Me Me Me Me Me Me Me Me	Me Me Me Me Me Me Me Me Me	H H H B H B H B B	B H B B B B B B B	1 1 ! 1 1 1 1 1	H B H B H B H B M	B B B B H B B 11 H	B B H H Π A A B B B B	OMe Oí t OPH OPr OBu-t oau’r-c OCH.iBu-e OCll· Pen~e 0C1 M íe\~e	OPh OPh OPh OPh OPh OPh OPh OPh OPh
Me	Me	H	R	1	B	H	R	OPen-e	OPh
Me	Me	B	B	1	B	B	B	OBex-e	OPh
Me	Me	B	B	1	B	B	Π	OOIhPh	OPh
Me	Me	B	B	i	B	B	B	OPh	OPh
Me	Me	B	B	1	H	H	B	OCBM	OPh
Me	Me	B	B	1	B	H	B	SB	OPh
Me	Me	B	B	1	B	B	B	SMe	OPh
'Me	Me	H	H	I	B	H	B	SO_?Me	OPh
Me	Me	B	B	l	B	B	B	SÍM	OPh
Me	Me	B	B	1	B	H	B	SOsEt	OPh
Me	Me	H	B	1	B	B	B	SPH	OPh
Me	Me	B	B	í	B	B	B	SO;PH	OPh
Me	Me	H	H	1	B	B	H	SPh	OPh
Me	Me	B	B	l	B	B	B	SO₂Ph	OPh
Me	Me	B	H	1	B	B	B	SCBIS	OPh
Me	Me	H	B	1	B	B	B	SíbCHlS	OPh
Me	Me	B	B	1	B	B	B	NB,	OPh
Me	Me	H	B	1	B	B	B	NBMe	OPh
Me	Me	B	B	1	B	B	B	NMe?	OPh
Me	Mc	B	B	1	B	B	B	NBEt	OPh
Me	Me	B	B	1	H	B	B	HEtj	OPh
Me	Me	B	B	1	B	B	B	NBPh	OPh

Me Me Me Me Me Me Me Me Me	Me Me Me Me Me Mc Me Me Me	H B 8 H 8 B H B H	'-^2 777 77 77. 77 £27	1 1 1 1 1 1 1 1 1	B B B H B B B B B	B H B B H B B B B	B H B B H H B B B	N(Me)Ph CN F OB OMe Obi OPrB OPr OBu-í	OPh OPh OCBÍ'; OCBÍ'> OCBib OCBIb OCBF? OCHÍb OCBb
Me	Me	B	B	I	B	B	B	OOBFr-c	OCB'b
Me	Me	B	B	i	B	b	B	OCÍbBme	OCBF?.
Me	Me	B	B	1	B	B	B	ÜC S bPcn-c	OCBF?
Me	Me	H	H	1	U	H	H	OCÍ bí Scx-e	OCBF?
Me	Me	H	B	1	B	8	B	OPen-e	OCBF?
Me	Me	R	B	1	B	B	8	Oí Ie\~e	OCBh
Me	Me	8	B	1	B	B	B	ÖCH₂Ph	OCBF₂
Me	Mc	H	H	1	B	B	H	OPh	OCBF?
Me	Mc	B	8	1	B	B	B	OCBM	OCBF;
Me	Me	B	B	I	B	B	B	SB	OCBF?
Me	Me	B	B	i	8	B	H	SMe	OCBF?
Me	Me	B	B	1	B	B	H	Sf.bMe	OCBF?
Me	Me	8	B	l	B	8	B	SEi	OCBF?
Me	Me	B	8	i	B	B	8	SOBb	OCBF?
Me	Me	B	H	1	B	B	H	Slbí	OCBF?
Me	Mc	B	B	1	B	B	B	SOyPr-í	OCBF?
Me	Me	B	B	1	B	B	B	SPb	OCBF'·?
Me	Me	B	B	1	B	B	B	SO_?Pb	OCBF?
Me	Me	B	B	1	B	B	B	SCHb	OCBÍ·;;
Me	Me	B	B	I	R	B	B	SCbCBb;	OCBF?
Me	Me	B	H	1	B	H	B	NB;;	OCBF?
Me	Me	B	8	1	B	B	B	NBMe	OCBF?

Me Me Me Me	Me Me Me Me	H H FI H	FI FI H FI	1 1 1 I	FI \|H FI FI H FI H FI	FI FF II FI	NMm MIÉT Nirt, NHPh	OC11M 0C1II 0( II10 OCilPrt
Me	Me	Sí	FI	1 ^:	FF	Fi	FF	N{.Me}Ph	ΟΟΠΗ
Me	Me	H	FI	: 1	H	FI	H	CN	OCHly
Me	Me	FI	II	1	Pl	II	Me	F	CIO
Me	Me	H	H	I	H	II	Me	Cl	€10
Me	Me	II	IS	I	B	II	Me	OH	CIrt
Me	Me	11	FI	I	FI	FI :	Me	OMe	CIrt
Me	Me	H	H	1	FI	FI	Me	OH;	CIrt
Me	Me	H	II	F	11	II :	Me	OPM	010
Me	Me	FI	H	1	Sí	II	Me	OPr	010
Me	Me	n	II	1	FI	FI	Me	ÖB«-t	CIrt
Me	Me	H	FI	1	II	11	Me	OCfbPr-e	CIrt
Me	Me	FI	II	I	FI	FI	Me	OClHM-e	CIrt
Me	Me	B	II	I	FI	11	Me	OOBjPen-e	CM
Me	Me	FI	FF	1	H	H	Me	OCIIjilex-e	010
Me	Me	H	II	1	FI	irt	Me	OPen~e	010
Me	Me	II	FI	I	FF	11	Me	OH e.x -e	CIrt,
Me	Me	II	Fi	F	FI	Fi	Me	OCHjPh	CIrt.
Me	Me	FI	FI	F	FI	Fi	Me	OPh	CIO
Me	Me	FI	11	I	FI	FI	Me	001 no	CK
Me	Me	11	11	I	II	FI	Me	SÍI	CM
Me	Me	Pl	II	i	IS	II	Me	SMe	CIO
Me	Me	Fi	Fi	F	FI	Irt	Me	SO.Me	CÍ0
Me	Me	H	FI	1	FI	FI	Me	Sírt	CIrt
Me	Me	II	FI	I	FI	Fi	Me	SOBrt	CIrt
Me	Me	II	FI	I	FI	Fi	Me	SPr-i	CIrt
Me	Me:	H	FI	í	FI	írt	Me	30000	CÍ0
Me	Me	Ff	FI	I	FI	FI	Me	S'Ph	CIrt

S0_?Ph Sf HP'; SO<( 'Hl·'; NIC

NIIMe

NMe->

NHPt

NÍ'O

NHPh >t

CN

P

Cl

OH

OMe

OBí

OPr-i

OPr

ÜBu-í

OCFEPr-c

OCPPBu-e

OCPI;Pen-c

OCiMbx-e

OPcn-e

OPiex-e

OCIP/Ph

OPh ‘OCHb •\H

SMe

SO_?Me

ÍCF,

Icb

Cb

CIO

CP'í

Cb

CIO

CO

CPv

Cl·-.

Cb eb

Cb

CP\

Cb

CP·,

Γ ’ jüb

t.T,

Cb

CP₃

Cb cb cb cb

Cb

Me	Me	H	H	1	Fi	B	ÖMe	SEt	CIO
Me	Me	FI	H	1	11	H	OMe	SO-Ρΐ	CM
M’e	Me	Pl	B	1	B	H	OMe	SPr-i	CFO
Me	Me	Fi	B	1	H	H	OMe	SO-4MÍ	CIO
Me	Me	H	H	I	H	11	OMe	SPb	CIO
Me	Me	H	H	I	ÍI	Fi	OMe	SO.'Ph	CIO
Me	Me	Fi	H	I	H	FI	OMe	SCUK	Cf₃
Me	Me	H	B	1	B	B	OMe	SO Cl no	CIO
Me	Me	H hí	1	H	B	OMe	NI 1.	CIO
Me	Me	Η 11	1	FI	FI	(tMe	NIIMe	CIO
Me	Me	N H	i	H	Fi	OMe	NMe₂	CIO
Me	Me	H	H	1	H	H	OMe	NFIEl	CIO
Me	Me	Η H	1	H	H	OMe	NIC?	CIO
Me	Me	Η Fi	1	II	B	OMe	NBPh	CIO
Me	Me	Η N	1	FI.	B	OMe	NCMeB’b	CIO
Me	Me	Η H	1	H	H	OMe	CN	CIO
Me	Me	FI \|h	1	H	H	SMe	P	CIO
Me	Me	η π	1	B	H	SMe	Cl	CIO
Me	Me	Η 1 1	i	FI	H	SMe	OH	CIO
Me	Me	H	FI	I	B	Fi	SMe	OMe	cc
Me	Me	H	H	1	H	H	SMe	OEí	CIO
Me	Me	11	H	1	pl	FI	SMe	<)Pr-i	Cl·?
Me	Me	H	FI	1	H	Fi	SMe	OPr	CIO
Me	Me	H	H	1	H	B	SMe	OBu-t	CIO.
Me	Me	H	H	1	H	H	SMe	OCHOO-e	CIO
Me	Me	H	Fi	1	Fí	B	SMe	OCIBBu-e	CIO
Me	Me	H	FI	1	II	B	SMe	OCIi₂Pen-c	CIO
Me	Me	B	FI	1	FI	FI	SMe	OCHJlex-e	CIO
Me	Me	B	H	1	Fi	FI	SMe	OPen-c	CIO
Me	Me	FI	FI	í	H	H	SMe	OHex-e	CIO
Me	Me	FI	H	1	FI	Pl	SMe	001 OPh	CIO

Me	Me	II	B	1.	I!	B	SMe	OPh	Cb
Me	Me	B	H	1	II	11	SMe	OC1II·₂	Cb
Me	Me	B	H	1	II	II	SMe	SB	Cb
Me	Me	11	H	1	B	H	SMe	SMe	cb
Me	Me	H	B	I	II	I!	SMe	SO?Me	CIO
Me	Me	II	B	1	B	II	SMe	SEí	cb
Me	Me	H	H	1	H	H	SMe	SO-I i	Cl·;
Me	Me	B	II	1	II	II	SMe	SPr-i	Cl·;
Me	Me	H	11	1	II	II	SMe	SO?Pr-i	Cl· ;
Me	Me	11	11	I	b:	B	SMe	SPh	Cb
Me	Me	B	II	i	B	B	SMe	SCbPh	cb
Me	Me	H	il	1	H	B	SMe	SCI I IC	Cb
Me	Me	H	II	1	B	B	SMe	SíhCBib	cb ^;
Me	Me	B	I!	1	11	H	SMe	NH>	Cb
Me	Me	II	H	i	B	H	SMe	NBMe	Cb
Me	Me	H	II	1	B	B	SMe	NMe?	Cb
Me	Me	B	Π	1	II	II	SMe	Nllb	< b
Me	Me	B	II	1	B	11	SMe	NEb	Cb
Me	Me	B	B	1	B	B	SMe	NHPh	Cl·,
Me	Me	B	B	I	II	II	SMe	NCMelPh	CIO
Me	Me	B	1Ί	1	B	I!	SMe	CN	Cb
Me	Me	H	B	I	B	1!	SO.Me	h	Cb
Me	Me	H	B	1	B	H	SÖ/Me	Cl	vb
Me	Me	II	H	1	B	B	SCbMe	OH	cf₃
Me	Me	11.	1!	I	11	II	SíbMe	OMe	Cb
Me	Me	H	B	1	B	II	SO?Me	OBI	Cb
Me	Me	B	11	I	B	8	SO.;Me	OPr-i	CIO
Me	Me	B	II	1	B	B	SO_t>Me	OPr	CE;
Me	Me	II	II	1 :	H	H	SO.Me	OBu-l	cih
Me	Me	I!	11	1	B	B	SC.bMe	OCHjPr-e	C1C
Me	Me	B	II	I	B	B	SCbMe	OCI IBh	Cb

Me

Me Me	H H	H B	l 1	B H	B H	7>Ü Me SCbMe	OCCbPee-c O( Ί y lex-c	CIN cm
Me	B	B	1	B	B	SCbMe	OPene	CM
Me	H	H	1	B	B	$O>Me	Ol fex-e	CM
Me	B	b:	i	b:	B	SO?Me	OClbPh	CM
Me	B	B	1	b	B ¹	SO>Me	OPh	CM
Me	H	B	1	B	B	SÍPMe	OCHM	CIN
Me	B	B	1	B	B	NÜ;,Me	SB	CP;
Me	H	B	1	B	B	SOyMe	SMe	CIN
Me	B	B	1	B	B	SOjMe	Sü? Me	CP;
Me	B	B	1	B.	B	SCbMe	SM	cm
Me	H	B	1	B	B	SCbMe	SOBt	CM
Me	H	B	1	B	B	S<bMe	SPr~í	cr_$
Me	B	B	1	B	B	SÖ;-Me	SO;PH	CM
Me	H	B	1	B	B	SCbMe	SPh	CM
Me	H	B	{	H	H	SíbMe	SCbPh	CM
Me	B	B	1	B	B	SCbMe	SCBP>	CM
Me	B	H	!	B	B	SCbMe	SíbCI IM	CM
Me	B	B	I	H	H	SO>Me	nb₂	Clb
Me	B	B	Á	B	B	SO_?Me	NBMe	CM
Me	B	B	1	b:	B	SO?,Me	NMe?	CP:
Me	B	H	}	b	B	SOAÍe	NBEí	CPj
Me	B	H	1	B	H	SíbMe	NFb	CM
Me	B	B	1	B	B	SCbMe	NBPh	CM
Me	B	B	1	B	B	SíbMe	NíMe)Ph	CM
Me	B	B	1	B	B	SCLMe	MN	CM
Me	H	H	1	B	B.	NIC	F	CM
Me	H	B	1	B	B	NB,	Cl	CM
Me	H	B	1	B	B	NB₂	OB	CM
Me	B	B	1	B	B	NB?	OMe	CM
Me	B	B	I	B	B	NIC	OM	CIN

4S

Me Síé Me Me	Me Me Me Me	B H 11. íí	H H B íí	1 1 1 1	11 SS H íí	H íl H B	NB? NIC NÍB NÍB	ΟΡΗ OPr OBu-t OCíCPr-e	CÍO CIO CÍO CÍO
Me	Me	H	B	1	B	Sí	NSS>	OCIRBu-e	CÍO
Me	Me	Sí	íí	I	B	íl	NÍB	íXBBPemc	CIO
Me	Me	H	H	1	íl	SS	NB?	OCÍBBfex--e	CIO
Me	Me	H	Sí	1	í-í	B	NÍB	OPen-e	CÍO
Míe	Me	íí	í-í	1	lí	Sí	NÍB	()ííe\-e	CÍO
Me	Mc	H	íí	1	I!	B	nsb	ÖCS CPh	CIO
Me	Me	Sí	R	I	H	H	NÍB	OPh	CIO
Me	Me	II	H	í	II	H	NI.B	OCÍIP?	CÍO
Me	Me	B	H	I	IS	íl	NSB	SB	cío
Me	Me	H	H	1	H	H	NIC	SMe	ci'-
Me	Me	íl	íí	1	B	H	NBB	SíbMe	cs-i
Me	Me	H	H	1	ií	Sí	NIC	SÍR.	CÍO
Me	Me	H	H	1	Sí	B	NÍB	SORÚ	CÍO
Me	Me	íí	H	í	H	B	NÍB	SPrR	cs-<
Me	Me	Sí	íl	í	H	B	NIC	SORÚR	CIO
Me	Me	R	íl	í	íl	íl	NÍB	SPh	CÍO
Me	Me	B	H	I	II	íí	NÍB	SÍBPh	CÍO
Me	Me	B	B	í	H	B	NÍB	SC BÍR	cío
Me	Me	H	H	1	rí	Sí	Níb	SOa Bí	cío
Me	Me	B	R	1	B	B	Níb	NS-B	cío
Me	Me	H	H	1	B	B	NÍB	NHMe	CIO
Me	Me	B	H	1	H	B	NIB	NMe.;	CÍO
Me	Me	H	í-í	í	H	H	NÍB	NI IS.t	CIO
Me	Me	B	SS	í	íl	íl	NÍB	NBb	cf₃
Me	Me	B	íl	í	rí	íl	NIB	MlPh	Cío
Me	Me	B	íl	I	H	H	NÍB	N'(Me)Píí	CB;
Me	Me	B	H	í	IS	H	nh₂	CN	CÍO

B B	11 H	H H	B H
Me	II	H	H
Me	n	B	Π
Me	H	Me	B
Me	H	Me	B
Me	Me	H	B
Me	Me	H	I)
Me	Me	H	H
Me	Me	II	H
Me	Me	H	B
Me	Me	H	B
Me	Me	H	II
Me	Me	H	B
Me	Me	B	H
Me	Irt	H	H
Me	Irt	II	11
Ei	1 t	11	B
Ei	M	H	B
Me	Pr-i	II	B
Me	Pri	H	II
Me	Pr	II	I)
Me	Irt	H	M
Me	Er-e	H	H
Me	Ere	H	H
Me	CIEIrt~e	11	II
Me	ClírtMe	II	H
rtCIEE·	H	H
•·ί<ΊΒ)		B	H
-íCibb·	H	H
-tCIE);·	B	H

CIO

CM

CIO

CM

CM | CM | CM CM

CM I

CM

CM c Μ I

CM | < b I iCl·. ;

: ,j

CIO |

CM; i

CM I cio I cm I

CM

Cl·;

CM

Cl·;;

CM

SÖ

-íCíEM -<CB>M	i~í~>	B B	1 1	b: B	H B	H B	OMe OEt	CM CM
<ΊΕ.)	•p	H	B	1	B	B	B	OMe	cid
~(t.,lC E-	U	B	1	B	B	B	OEt	CE,
H	-tcico		H	1	B	B	B	OMe	CE,
B	nCH.h-		11	1	B	H	B	OEt	CE,
B	-cítb.m		B	I	B	B	B	OMe	cf₃
B	-{OEM		11	I	B	B	ü	OEt	CM
H	-iClEM		B	1	B	H	H	OMe	CM
H	dCEEM		II	1	B	B	B	OEt	CE,
H	(Cl Ec-		11	1	B	B	11	OMe	Cid
B	BCBj,~		B	1	B	B	B	OEt	Cid
Me	Me	H	II	0	B	B	B	Cl	a
Me	Me	H	B	0	B	B	B	OB	a
Me	Me	B	B	0	B	B	B	OMe	a
Me	Me	B	11	0	11	B	B	OH	Cl
Me	Me	B	B	0	B	B	B	OPr-i	Cl
Me	Me	B	B	0	II	B	B	OPr	Cl
Me	Me	B	B	0	B	B	B	OBuB	Cl
Me	Me	B	B	0	B	B	B	OCICIHe	Cl
Me	Me	B	B	0	B	B	B	OCB>B:.ee	Cl
Me	Me	H	B	0	B	II	B	OCIEPeme	Cl
Me	Me	B	H	0	H	B	B	OClEBex-e	Cl
Me	Me	B	B	0	H	B	B	OPen--c	a
Me	Me	B	H	O	H	B	H	OBex-e	Cl
Me	Me	H	B	0	B	B	B	OCB._?Ph	Cl
Me	Me	H	II	0	11	B	B	OPh	Cl
Me	Me	B	B	0	H	B	B	OCBIE	Cl
Me	Me	B	B	0	H	B	B	SB	Cl
Me	Me	B	H	0	B	B	B	SMe	Cl
Me	Me	B	H	0	11	B	B	SO?.Me	Cl

Me Me Me Me	Me Me Me Me	n H B B	11 B B B	0 0 0 (}	B B H B	\|b \|b H B B B	SEt SOBd SPrB SO₂Pf~í	Cl Cl Cí Cl
M	B
Me	Me	B	B	ö	B	B	B	SPh	Cl
Me	Me	H	H	0	B	H	H	SOCPh	Cl
Me	Me	H	B	0	B	B	B	SC Bírt	Cl
Me	Me	B	B	0	B	B	B	SO.jCBí'j	Cl
Me	Me	B	B	0	B	B	B	NIC	Cl
Me	Me	H	B	0	H	B	B	NBMe	Cl
Me	Me	H	H	0	B	B	B	NMe?	Cl
Me	Me	B	B	0	B	B	B	NBEt	Cl
Me	Me	H	B	0	B	B	B	NPb	Cl
Me	Me	H	B	0	B	B	B	NBPh	Cl
Me	Me	B	B	(}	B	B	B	N(Me)Ph	Cl
Me	Me	H	B	0	H	B	B	CN	Cl
Me	Me	n	H	0	B	B	B	P	Me
Me	Me	H	U	0	B	H	B	Cl	Me
Me	Me	B	B	0	B	H j	B	OH	Me
Me	Me	H	B	0	B	B	B	OMe	Me
Me	Me	H	B	0	B	B	B	OEt	Me
Me	Me	B	B	0	B	b:	B	OPH	Me
Me	Me	H	B	0	B	b:	B	OPr	Me
Me	Me	B	B	0	H	\|b	B	OBu~i	Me
Me	Me	H	B	0	B	B	B	OUBPr-v	Me
Me	Me	H	B	0	B	\|b	B	OUBBu-e	Me
Me	Me	Π	B	0	B	\|b	B	OCi BPen-e	Me
Me	Me	B	B	(}	B	B	B	(ΚΊ 1J lex-e	Me
Me	Me	H	B	0	B	B	B	OPen-c	Me
Me	Me	B	H	0	h	\|b	B	OBcx-e	Me
Me	Me	H	B	0	B	)h	B	«X B_?Ph	Me

Me Me Me Me Me Me Me	Me Me Me Me Me Me Me	H H H n B H B	H B B H B H H	0 0 0 0 O l) 0	B B B B H B B	H B H B B B H	B B B B B B H	OPh OC Blb SB SMe SO;Me Síd SOdd	Me Me Me Me Me Me Me
Me	Me	H	B	0	B	B	B	SPr-i	Me
Me	Me	H	H	0	B	H	B	SCbPr-i	Me
Me	Me	π	B	0	,1	B	B	SPh	Me
Me	Me	H	B	0	B	B	B	SÖjPh	Me
Me	Me	H	H	0	B	B	B	SCBI ;	Me
Me	Me	B	H	0	B	H	B	SOM BI-	Me
Me	Me	H	B	0	B	B	B	BI B	Me
Me	Me	B	H	Ö	B	H	B	NB.Me	Me
Me	Me	B	B	0	B	H	B	NMe>	Me
Me	Me	B	B	0	H	H	B	NBPt	Me
Me	Me	B	B	0	B	B	B	Nld;<	Me
Me	Me	H	B	0	B	B	B	NHPh	Me
Me	Me	H	H	0	B	H	B	N(Me)Ph	Me
Me	Me	B	H	0	B	H	B	CN	Me
Me	Me	B	B	0	H	B	B	P	Pci
Me	Me	B	B	0	B	B	B	Cl	Pt-i
Me	Me	B	B	0	B	H	B	OB	Pr-i
Me	Me	B	H	0	B	H	B	OMe	Pr-í
Me	Me	B	B	0	B	B	B	Old	Pr-i
Me	Me	H	B	0	B	B	B	ÖPrb	Prd
Me	Me	H	B	0	B	:b	B	Old-	PM
Me	Me	B	B	0	B	B	H	OBud	Pr-í
Me	Me	H	B	0	H	B	B	OCBBd-c	Pr-i
Me	Me	B	H	0	H	B	B	OCB.Bd.i-e	Pr-i

Mc Mc Mc Mc Mc Mc	Me Me Me Me Mc Me	H H R R H H	H R R R II R	0 0 0 0 Ö 0	II H H II R R	R R II R H R	R H R ii R ti	OCIRPen-e OCFRHex-e OPen-c OHex-c OCíRPh OPh	Pr-i Pr-i Pr-i Pr-i Pr-i Pr~í
Mc	Me	H	FI	0	R	FI	R	OCRIR	Pr-i
Me	Mc	Π	Fi	0	R	H	R	SR	Pr-i
Me	Me	H	R	0	R	H	R	SMe	Pr-i
Me	Me	R	R	0	11	II	ii	Sü-A-le	Prí
Me	Mc	H	R	0	R	H	FI	SEt	Pr-Í
Mc	Mc	H	R	0	ii	II	R	SORrt	Pr-i
Mc	Mc	FI	R	0	R	R	R	SPr-i	Pr-i
Me	Mc	Fi	R	0	H	H	H	$O>Pr-i	Pr-i
Me	Me	B	II	0	R	H	II	SPh	Pr-i
Me	Me	ii	I!	0	R	R	R	SCbPh	PM
Me	Mc	ii	Pl	0	R	R	R	SCRE;	Pr-i
Me	Me	H	H	0	R	R	R	Sort 111 .	Pr-i
Me	Me	FI	R	0	R	R	R	NR>	Pr-i
Mc	Mc	FI	R	ö	R	R	R	NRMe	Pr-i
Me	Me	R	R	ö	R	R	M	NMe?	Pr-í
Me	Me	R	R	0	II	H	Fi	Nlilíl	Pr-i
Me	Mc	H	R	0	II	fi:	R	NEh	Pr-i
Me	Me	R	R	0	R	FI	R	NRPh	Pr-i
Me	Me	R	R	ö	H	R	II	MMelPh	Pr-i
Mé	Me	R	R	0	II	R	R	CN	Pr-i
Me	Me	R	Π	0	11	R	R	P	Pr-e
Me	Me	II	R	0	H	11	II	01	Pr-c
Me	Me	R	H	{}	FI	R	H	OH	Pr-e
Me	Me	Fi	R	0	H	R	R	OMe	Pr-e
Me	Me	FI	II	0	R	R	R	OH	Pr-e

Me

Me .Me

Me

írt R Η H

Irt

H

B

B írt írt

R

B

R írt

R

H

B

H

II

II li

Irt

R

B

Irt

Irt lí

R

H

B

Irt

H

Irt irt p

p p

r ö

ο p

o o

Ö r

p ο

t

B B írt B írt	B írt irt Irt B	B H H B B	OPr-i OPr OBu-i OClljFr-e OCíbRuO	Pr-c Pr-c Pr-e Pr-e Pr-c
Irt	Irt	i:í	OCÍRPen-e	Pr-e
H	irt	H	ÖCIRHex-c	Pr-c
Irt	B	B	Oí’en-e	Pr-e
irt	Irt	II	OHex-c	Pr-e
írt	írt	Irt	OCIRPh	Pr-e
irt	irt	irt	OPh	Pr-e
írt	írt	R	OCRb	Pr-e
R	irt	B	Síi	Pr-e
B	B	B	SMc	Pr-c
Irt	B	írt	SÍRMe	Pr-c
Irt	B	H	SM	ÍB'-C
írt	írt	írt	SORB	Pr-c
11	ÍI	íi	SPr-i	Pr-e
B	H	Irt	SÖRM	Pr-e
R	11	Irt	SPh	Pr-e
ü	B	írt	SCRPh	Pr-e
B	II	írt	SCIrtF;	Pr-c
irt	irt	írt	SíRCBíR	Pr-c
ÍI	irt	Irt	NH?	Pr-c
R	II	R	NíIMe	Pr-c
B	B	B	NMe,	Pr-e
írt	B	irt	NIrtírt	Pr-c
B	B	R	NPb	Pr-e
írt	Irt	R	NHPh	P.r-e
irt	irt	η	N(Me)Ph	Pr-e
II	irt	R	CN	Pr-e

Me Me Me	Me Me Me	B 1! B	B B B	0 Ö 0	B B B	B B II	B B II	P Cl OB	CBIb CBIb CBP;
Me	Me	B	B	0	B	B	B	OMe	CHI'b
Me	Me	H	B	0	B	B	B	OEt	CBIB
Me	Me	B	H	0	B	B	fí	OPr-i	t Hí\.
Me	Me	n	B	ö	fí	fí	11	OPr	OBI;
Me	Me	fí	B	0	B	B	B	OBu-i	οι n _?
Me	Me	H	H	0	B	B	B	OC1 bPr-e	CIIS-
Me	Me	H	B	0	B	fí	II	I)(Ί bfíu-e	ί Ili;
Me	Me	B	B	0	H	fí	fí	OCÍ BPen-e	OBI'.·
Me	Me	fí	fí	0	fí	fí	fí	ÖCIBHex-e	CBf.
Me	Me	B	B	0	H	fí	B	ÖPen-e	oi.í.r>
Me	Me	fí	B	0	B	B	B	OBex-e	CBIN
M.e	Me	B	fí	0	B	B	B	OCBMh	VBS-
Me	Me	fí	fí	0	fí	fí	fí	OPh	OBI';
Me	Me	fí	H	0	fí	fí	fí	OCBIb	( Bb;
Me	Me	fí	fí	0	B	fí	fí	SH	CHIN
Me	Me	B	B	0	B	fí	fí	SMe	Cllíb
Me	Me	B	B	0	B	fí	fí	S();>Me	cbp₂
.Me	Me	B	H	0	B	fí	fí	SBí	CBFí
Me	Me	B	B	0	B	B	B	SO?Et	CBIb
Me	Me	B	B	0	fí	fí	fí	S.Pr-i	CBIb
Me	Me	H	B	0	B	fí	fí	SO._?Pr-i	CBIb
Me	Me	B	H	0	B	B	H	SPh	ππ-
Me	Me	B	B	0	B	fí	fí	SCEPh	α π-
Me	Me	B	B	0	B	B	fí	SCBF.;	οπο
Me	Me	B	fí	0	B	fí	fí	SCbCBlb	OBI.:
Me	Me	B	fí	0	B	B	B	Nlb	CBIb
Me	Me	B	B	0	B	B	B	NBMe	CBIb
Me	Me	b	B	Ö	B	II	fí	NMe>	CBIb

Me Me Me	Me Me Me	11 H II	B B B	0 0 ()	B B II	H B B	B B 11	Ni HM BT N'BPh	CBF? CB I S CBF?
Me	Me	1!	B	0	11	B	H	N'íMc.Mb	CBF?
Me	Me	H	B	0	B	II	B	CN	CBF?
Me	Me	B	11	0	II	11	B	F	CM
Me	Me	H	B	0	H	B	H	Cl	CM
Me	Me	B	11	0	II	II	B	OB	CT?
Me	Me	b:	B	0	B	11	B	OMe	CM
Me	Me	B	B	ö	B	11	11	OEi	CM
Me	Me	B	B	0	B	11	B	OPr-i	CM
Me	Me	H	B	0	B	II	B	OPr	Cl·';
Me	Me	H	H	o	H	B	B	OBut	CF?
Me	Me	B	B	0	B	11	B	OCIBPr-c	Cl·?
Me	Me	B	B	0	11	II	B	OCIBBu-e	CM
Me	Me	H	Π	0	11	H	fi	OCIBPen-e	CF?
Me	Me	B	B	0	B	H	B	OClEHex-e	ci·'?
Me	Me	B	B	0	B	B	B	OPes?~e	CM
Me	Me	B	B	0	B	B	B	(.0 lex-e	CM
Me	Me	H	H	0	H	B.	H	OCiBPh	CF?
Me	Me	B	B	O	B	B	B	OPh	CF?
Me	Me	B	B	0	B	11	B	OCBF?	CF?
Me	Me	B	H	ö	H	11	H	SÍI	CF?
Me	Me	11	B	0	B	H	B	SMe	CM
Me	Me	11	B	o	B	B	B	SOvMe	CM.
Me	Me	B	H	0	H	B	H	SEí	Cl·?
Me	Me	H	11	0	B	H	H	SO₂Et	CF?
Me	Me	B	11	O	B	B	11	SPr-l	CF?
Me	Me	B	B	O	B	B	11	SO?Pr-l	CF?
Me	Me	11	B	0	II	II	II	SPh	CF?
Me	Me	B	B	0	II	B	B	SO-_?Ph	CF?

Me Me Me	Me Me Me	H H R	H R R	0 0 0	H H R	R R R	H R R	SCRM SOO'RIR NPR	CIO CM CM
Me	Me	R	R	6	R	R	R	RRMe	CM
Me	Me	H	R	0	R	H	R	NMe₂	CP<
Me	Me	R	R	0	H	H	H	NHEi	CIO
Me	Me	R	R	0	R	R	R	NR;	CIO
Me	Me	R	R	0	R	H	H	NRPh	CIO
Me	Me	R	R	0	R	R	R	NtMejPh	Cfó
Me	Me	H	H	Ö	H	R	H	CN	CIO
Me	Me	R	R	0	H	R	H	P	OMe
Me	Me	H	R	0	R	R	R	OR	OMe
Me	Me	R	R	0	H	R	R	OMe	OMe
Me	Me	R	R	ö	R	R	H	f.)Et	OMe
Me	Me	R	R	o	R	R	H	OPr-i	OMe
Me	Me	H	R	ö	H	H	H	OPf	OMe
Me	Me	R	R	0	R	R	R	OBu-i.	OMe
Me	Me	R	R	0	R	R	R	ÜCI RPr-e	OMe
Me	Me	R	R	0	R	R	H	OCIRBuc	OMe
Me	Me	R	R	ö	R	R	R	0CH₂Pen--c	OMe
Me	Me	R	R	ö	R	H	H	01 '11R lex-e	OMe
Me	Me	R	R	Ö	H	H	H	OPen-c	OMe
Me	Me	R	R	0	R	R	R	ORex-e	OMe
Me	Me	R	R	0	R	R	R	üCIRPh	OMe
Me	Me	R	R	D	H	R	R	OPb	OMe
Me	Me	H	R	Ö	R	R	R	O< Rí·	OMe
Me	Me	H	R	Ö	H	H	H	SR	OMe
Me	Me	R	R	0	R	H	H	SMe	OMe
Me	Me	R	R	0	H	R	H	SO?Me	OMe
Me	Me	R	R	Ö	R	H	R	SIR	OMe
Me	Me	R	H	o	H	R	H	SORÉ	OMe

Mc Mc Me Me Me Me Me Me Me Me Mc Mc Me Me Me Kié Me Mc Mc Mc

Me

Mc

Me

Mc

Me

Mc

Me

Mc

Me

Mc

Me

Mc

Me

Mc

Me

SS

OMe

OMc

OMe

OMc

OMe

OPh

S9

Me Me	Me Me	H R	R R	0 0	R R	R R	H R	SMe SO,Me	OPh OPh
Me	Me	R	R	ö	R	R	R	SEí	OPh
Me	Me	R	H	ö	H	R	R	SO.'l't	OPh
Me	Me	R	R	0	H	R	R	SPr-i	OPh
Me	Me	R	R	ö	R	R	R	SO₂PíR	OPh
Me	Me	H	R	0	R	R	R	SPh	OPh
Me	Me	H	R	ö	R	R	R	SOjP.h	OPh
Me	Me	H	R	0	R	R	R	SCMFj	OPh
Me	Me	R	H	o	R	R	R	SíbCRM	OPh
Me	Me	R	H	(}	H	R	R	NR;	OPh
Mé	Me	H	H	0	R	R	R	NRMe	OPh
Me	Me	H	R	Ö	H	R	R	NMe>	OPh
Me	Me	H	R	ö	R	R	R	NRhi	OPh
Me	Me	H	R	ö	R	R	R	NHb	OPh
Me	Me	R	H	0	R	R	R	NRPh	OPh
Me	M.e	R	H	0	R	R	R	NíMetPh	OPh
Me	Me	R	R	0	R	R	R	CN	OPh
Me	Me	H	R	o	R	R	R	E	OCRH
Me	Me	H	R	0	R	R	R	OH	OCRÍC
Me	Me	r	R	0	R	R	R	OMe	OCRÍC
Me	Me	r	R	ö	R	R	R	OE·	OCRR,
Me	M	R	R	0	R	R	R	OPr-i	OCR ÍR
Me	\k	R	R	0	R	R	R	OPr	ÖCS H A
Me	Me	R	R	0	R	R	H	OBe-t	Oí'RlR
Me	Me	R	R	0	R	R	R	OCR., Pr-e	OCRh;
Me	Me	R	H	ö	R	R	R	OCR,Bu-c	OCRh'
Me	Me	R	R	0	R	R	H	OCR; Perec	OCRH
Me	Me	R	R	0	R	R	R	OC RJlex-c	t >00 h
Me	Me	H	R	0	R	R	R	OPen-e	GÓRJA
Me	Me	R	R	ö	R	R	R	(P leve	OCRR

Me	Me	ff	ff	0		ff	ff:	ÜCSEPh	OCffE;
Me	Me	ff	ff	8	ff	ff	H	OPh	ocRb
Me	Me	ff	ff	8	η	ff	ff	OCfflff	(X'fflS
Me	Me	ff	ff	8	ff	ff	ff	Sff	ÖCffb
Me	Me	ff	ff	8	ss	ff	ff	SMe	0(8 HS
Me	Me	ff	ff	8	r	ff	ff	SCPMe	OCffíe
Me	Me	u	ff	8	η	ff	ff	SE?	OCHÍS
Me	Me	ff	ff	8	is	ff	ff	SCbEl	OCffP>
Me	Me	R	ff	8	is	ff	ff	SPr-í	ÖCffb
Me	Me	ff	ff	8	is	ff	ff	SOffMi	OCffíff
Me	Me	ff	ff	0	μ	ff	ff	SPh	ÖCffb
Me	Me	ff	ff	8	sí	ff	ff	SO_:Ph	OCIUS
Me	Me	ff	ff	8	ff	ff	ff	SCSI Iff	OCHF?
Me	Me	ff	H	8	ff	ff	ff	SCbCffb	OCfflff
Me	Me	ff	ff	0	i-i	ff	ff	NIff	OCHIff
Me	Me	ff	ff	0	η	ff	ff	NffMe	ÖCffb
Me	Me	ff	ff:	0	ii	ff	ff	N:Me»	ÖCffb
Me	Me	ff	ff:	0	is	ff	ff	Nffb	ÖCffb
Me	Me	ff	H	0	ff:	ff	ff	NEb	OCffPj
Me	Me	ff	ff	8	ff	ff	ff	NffPh	i SC'ff p.
Me	Me	ff	ff	0	ff	ff	ff	N(Me)Ph	801P>
Me	Me	ff	ff	0	η	ff	ff	CN	OCffT_?
Me	Me	ff	ff	0	ff	ff	Me	P	CIO
Me	Me	ff		0	π	ff	Me	Cl	( b
Me	Me	ff	ff	0	ff	ff	Me	OR	( b
Me	Me	ff	ff	(}	ff	ff	Me	OMe	ess
Me	Me	ff	ff	0	u	ff	Me	OEí	CIO
Me	Me	ff	ff	0	ff	ff	Me	OPH	CIO
Me	Me	H	π	0 ·	ff	ff	Me	OPr	(80
Me	Me	ff	π	o :	ff	ff	Me	ÜBií-í	(T._;
Me	Me	ff	π	8 :	ff	H	Me	ÖCffffbe	(b

Mc Mc Me Me	Me Mc Me Me	B b B B	H B B B	Ö 0 0 Ö	H H B H	H B B B	Mc Me Me Me	OCHSBu-c OCIEPen-e OCBJÍex-e OPen-e	U-, ( H Cl·.; CE_S
Me	Me	B	B	()	B	H	Me	OBex-e	CE;
Me	Mc	b:	B	0	B	B	Me	OCBíPh	CE;
Me	Me	B	H	0	B	B	Me	OPh	OH
Me	Me	R	B	0	B	B	Me	OCEÍÍ-	cío
Me	Me	B	B	o	B	B	Me	SB	CE;
Me	Me	B	B	0	B	B	Mc	SMe	CE;
Me	Me	B	B	0	B	R	Me	SO,Me	CE;
Me	Me	B	B	0	B	B	Me	SEt	CE;
Me	Me	B	B	0	B	B	Me	SÜEEí.	Cl·;
Me	Me	B	B	Ö	H	B	Me	SPH	CB
Me	Me	B	B	0	B	B	Me	SO.;PíÍ	Cl·;
Me	Mc	B	B	0	B	B	Mc	SPh	CE:
Me	Me	B	B	0	B	B	Mc	SO_?Ph	CE:
Mc	Me	B	B	0	B	H	Me	S( Bi·.	Cl·.;
Mc	Me	B.	B	0	B	B	Me	SOaCBE;	CE;
Me	Me	B	B	0	B	B	Me	NIC	CF;
Me	Me	B	B	Ö	B	B	Me	NBMc	CE;
Me	Me	B	B	0	B	B	Mc	NMe?	CE:
Me	Mc	B	B	0	B	B	Mc	NElEí	CE:
Me	Me	H	B	0	B	B	Mc	NEb	Cl·':
Mc	Me	H.	B	0	B	B	Me	NBPh	CE;
Me	Me	H	H	0	B	H	Me	N(Me)Ph	CE;
Me	Me	n	B	0	B	B	Me	CN	CM
Me	Me	H	B	0	B	B	OMe	P	CB
Me	Me	B	Π	ö	H	B	OMe	a	CE;
Me	Me	H	H	0	B	B	OMe	OB	CE:.
Me	Me	H	B	Ö	H	B	OMe	OMe	CE.:,

Me Me Me Me	Me Me Me Me	B B H B	B B B B	0 O 0 0	H B B N	B B B B	OMe OMe OMe OMe	OEt OPb OPr OBn-í	Cb Cb CP; Cb
Me	Me	H	B	o	H	B	OMe	OCBdbe	Cl·;
Me	Me	B	B	Ö	B	H	OMe	OCI BBn-e	CIN
Me	Me	B	B	o	II	B	OMe	I X I i_?Pen-e	CP;
Me	Me	H	H	o	H	B	OMe	O( Bdlex-e	CP;
Me	Me	B	B	0	H	H	OMe	OPen-e	CIN
Me	Me	B	B	o	B	B	OMe	ÖBex-c	Cb
Me	Me	H	B	0	B	B	OMe	(X'B>Ph	Cb
Me	Me	B	B	0	B	H	OMe	OPh	CIN
Me	Me	B	B	0	B	B	OMe	OCBSN	CP;
Me	Me	B	B	ü	B	B	OMe	SB	CP;
Me	Me	B	B	n	B	H	OMe	SMe	CP;
Me	Me	B	B	Ö	B	B	OMe	SOsMe	CIN
Me	Me	B	B	Ö	B	B	OMe	SEl	cin
Me	Me	B	B	0	B	B	OMe	SOB.'.t	CP;
Me	Me	B	B	0	B	B	OMe	SPr-í	cb
Me	M.e	B	B	0	B	B	OMe	SÍ.EPm	Cb
Me	Me	B	B	0	b:	B	OMe	SPh	CIN
Me	Me	B	B	0	B	B	OMe	SOXll	CIN
Me	Me	B	B	Ö	B	B	OMe	SCBP;	Cb
Me	Me	B	B	0	B	B	OMe	sO.OBM	CIN
Me	Me	H	B	Ö	B	B	OMe	NB_;.	CIN
Me	Me	B	B	0	B	B	OMe	NBMe	Cb
Me	Me	B	B	0	B	B	OMe	NMe_?	Cb
Me	Me	B	B	0	B	B	OMe	NBPt	CIN
Me	Me	B	B	0	B	H	OMe	NEí₂	CP;
Me	Me	B	B	0	B	B	OMe	NBPh	CF;
Me	Me	B	B	0	B	B	OMe	NíMelPh	Cl·;

Me	Me	B	B	0	H	B	OMe	CN	CIO
Me	Me	ü	H	0	B	H	SMe	E	CIO
Me	Me	H	Π	0	H	H	SMe	Cl	CIO
Me	Me	B	B	0	B	B	SMe	OH	Cb
Me	Me	B	B	0	B	B	SMe	OMe	Cl·;
Me	Me	B	B	0	B	B	SMe	OEt	Cb
Me	Me	B	B	0	B	B	SMe	OPr-i	Cb
Me	Me	H	H	0	B	B	SMe	OPr	Cb
Me	Me	B	B	0	B	B	SMe	OBu-i	CIO
Me	Me	B	B	0	B	Π	SMe	OCB>P.r~c	Cb
Me	Me	H	B	0	B	H	SMe	OCBBb-e	Cb
Me	Me	B	B.	0	B	B	SMe	OCBEPen-e	Cb,
Me	Mé	B	b:	0	B	B	SMe	i'X.'Hrt Sex-e	CIO
Me	Me	B	b	0	B	b:	SMe	O Perec	CIO
Me	Me	H	B	0	B	B	SMe.	OBe\-e	no
Me	Me	π	B	0	B	B	SMe	OOl i-Pb	CIO
Me	Me	b	B	0	B	B	SMe	OPh	CIO
Me	Me	B	B	0	B	B	SMe	OCBiO	Cl·'-,
Me	Me	B	H	0	B	B	SMe	SB	CIO
Me	Me	B	B	0	b	B	SMe	SMe	Cl·';
Me	Me	B	B	0	H	B	SMe	SOjMe	CIO
Me	Me	B	H	0	H	B	SMe	SE·	Cl·)
Me	Me	B	B	ö	B	H	SMe	SOBrt	CIO
Me	Me	B	B	0	B	B	SMe	SPM	Cb
Me	Me	B	B	Ö	B	B	SMe	SCbPM	CIO
Me	Me	B	b:	0	H	B	SMe	SPh	CIO
Me	Me	B	B	0	:b	B	SMe	SíEPh	eb
Me	Me	B	B	0	B	B	SMe	SC BIO	CIO
Me	Me	B	B	0	B	B	SMe	SObHb	CIO
Me	Me	B	B	O	H	B	SMe	NIC	CIO
Me	Me	B	B	Ö	B	H	SMe	NHMe	CIO

« ο & Á	Me Me	B írt	11 II	0 0	n H	B írt	SMe SMe	NMe-_;< NBIB	CM CIN
Me	Me	H	H	0	Irt	Irt	SMe	NEC	CIN
Me	Me	II	is	0	B	B	SMe	NBPh	CFj
M.e	Me	Irt	B	0	II	H	SMe	NíMc)Ph	CIN
MC	Me	Irt	B	0	B	B	SMe	CN	CIN
Me	Me	H	Irt	0	B	II	S()₂Me	F	CM
Me	Me	H	Irt	0	11	írt	S()»Me	Cl	CIN
Me	Me	n	Irt	ö	Irt	Irt	SCbMe	OH	CIN
Me	Me	li	H	0	H	11	SCbMe	OMe	CIN
Me	Me	H	B	0	B	H	SO_;?Me	OEt	CIO
Me	Me	B	11	0	Irt	II	SO₂Me	ÜPr~í	CB;
Me	Me	H	Irt	0	B	B	SO₂Me	OPr	CM
Me	Me	irt	11	0	II	Irt	SCbMe	OBe-t	cis
Me	Me	irt	Irt	0	B	B	sc.bMe	OCi-bPbe	CIN
Me	Me	M	H	0	B	H	SCbMe	<)í Ί Bibi-e	CIN
M e	Me	li	H	0	Irt	B	SCbMe	0C1 i.’Pen-e	CIN
Me	Me	II	Irt	0	B	írt	SCCMe	OCB_?SSev-<	CIN
Me	Me	li	H	0	B	B	SO?Me	í íPen-e	CIN
Me	Me	B	irt	0	irt	Irt:	SCbMe	OBex-e	CIN
Me	Me	B	Irt	0	Irt	H	SCbMe	OClbPl!	CIN
Me	Me	II	H	0	irt	Irt	SOgMe	OPh	CIN
Me	Me	11	b	Ö	Irt	B	XíbMe	OC Hl >	CIN
Me	Me	11	B	0	II	B	SCbM.e	Sírt	CIN
Me	Me	B	B	0	B	H	SCbMe	SMe	CIN
Me	Me	is :	Irt	0	irt	irt	SCbMe	SCbMe	CM
Me	Me	11	Irt	0	irt	irt	SCbMe	SEi	CIN
Me	Me	H	Irt	0	irt	Irt	SCbMe	Mbl t	CM
Me	Me	Irt ·	B	0	B	irt	SCbMe	\p'-í	CIN
Me	Me	Irt	ΓΙ	0	Irt	irt	SCbMe	SCbPr-i	CIN
Me	Me	irt	B	0	Irt	Irt	SCCMe	SPh	CIN

Me Me Me	Me Me Me	B H 8	B B B	0 0 6	B i-1 B	H B 8	SíBMc SO;Me SOíMe	SO;Ph SCBF; SO;CBF;	CP; Cb Cb
Me	Me	B	H	0	B	B	SCMMe	NB;	Cb
Me	Me	H	B	0	B	B	SO;M<.	NBMe	cb*
Me	Me	B	B	0	B	8	SO;Me	NMe;	Cb
Me	Me	8	B	Ö	B	B	SO;Me	NBBí	Cb
Me	Me	B	H	0	B	8	80; Me	NPb	Cb
Me	Mc	B	B	0	B	B	80; Me	NHPh	CIN
Me	Me	B	H	0	B	B	80; Me	NíMcsPh	Cb
Me	Me	B	B	0	B	B	SO;Me	CN	CP;
Me	Me	R	B	ö	B	B	NR;	F	cb
Me	Me	R	B	0	B	B	NB;	Cl	CP:
Me	Me	R	B	0	B	B	NB;	OB	Cb
Mc	Mc	B	B	0	ÍI	B	NB;	OMe	CF;
M.e	Me	H	B	o	B	B	NB;	OEt	Cl·;
Me	Me	B	B	0	B	B	NB;	OPr-í	CP;
Me	Me	H	B	O	B	B	NB;	OPr	CP;
Me	Me	B	H	0	B	B	NB;	í	CF;
Me	Me	B	B	«	B	B	NB;	OCÍ BPr-c	Cb
Me	Me	B	B	0	lí	B	NB;	OCM;Be-e	Cb
Me	Me	B	B	0	H	B	NB;	OCÍBPee-e	cb
Me	Me	B	B	0	B	B	NB;	ÜCÍBRe\-e	Cb
Me	Me	B	8	0	B	B	NB;	OPesee	Cb
Me	Me	B	B	0	B	B	NB;	OHex-e	Cb
Me	Me	B	B	0	H	B	NB;	OCÍBPSi	Cb
Me	Me	B	B	0	B	B	NB;	OPh	Cb
Me	Me	B	B	o	H	B	NB;	OCBF;	CF*
Me	Me	B	B	0	B	B	NB;	SB	Cb
Me	Me	B	B	0	B	B	NB;	SMe	CF;
Me	Me	B	B	0	B	B	-NB;	SO;Me	Cl·;

Me	Me	H	B	0	R	B	»;	SEt	CE;
Me	Me	H	B	0	B	B	NIC	SO;Et	CE;
Me	Me	B	B	0	B	H	NR;	NPd	CF;
Me	Me	B	B	0	H	B	NB;	SO;Pd	CIO
Me	Me	H	B	0	R	B	NB;	SPh	Cl·;
Me	Me	H	H	0	H	B	NíR	SCbPh	CE;
Me	Me	B	B	0	B	B	NB;	SCHE;	CE;
Me	Me	R	FI	0	H	B	nfe	SO-Á'BP;	CP_;
Me	Me	B	B	t)	B	B	NB;	NB;	CIO
Me	Me	H	B	0	B	B	NB;	NHMe	CF;
Me	Me	FI	B	0	H	R	NB;	N Me ?	CF;
Me	Me	ο	B	ö	B	R	NB;	NB.Et	CE;
Me	Me	B	B	0	B	R	NB;	ΜΟ-	CE;
Me	Me	H	Fi	0	H	B	NB;	ΝΗΡΗ	CF;
Me	Me	B	B	0	B	B	NB;	NtMelPh	CE;
Me	Me	H	R	0	B	B	NB;	CN	CE;
R	B	B	H	0	H	R	B	OMe	CE;
R	H	H	B	0	B	B	B	OEt	CE;
Me	R	R	B	ö	B	B	B	OMe	CF;
Me	H	B	B	0	B	B	B	OEt	CE;
Me	H	Me	B	ö	B	B	B	OMe	CE;
Me	H	Me	B	0	B	B	H	OEt	CE;
Me	Me	H	R	0	Me	B	B	OMe	Cl·';
Me	Me	B	B	0	Me	H	H	OEt	CF 5
Me	Me	E	B	0	Et. :	B	B	OMe	U;
Me	Me	B	B	0	Et	B	B	OEt	CE;
Me	Me	H	B	0	Pr-i	B	B	B	d ,
Me	Me	H	R	0	PrH	B	B	OMe	CE;
Me	Me	H	B	0	PrB	B	B	OEí	CF;
Me	Me	B	H	0	Me	Me	B	OMe	CE;
Me	Me	B	B	Ö	Me	Me	B	OEt	d;

Me	Bt	B	8	0	H	H	B	OMe	Cl·;
Mé	Irt	H	H	0	B	B	B	Oírt	CÍO
Irt	írt	B	B	0	H	H	B	OMe	cb
Irt	írt	H	B	0	B	B	B	OIrt	Cl·;
Me	Prrt	H	B	0	8	B	B	OMe	Cl·;
Me	Irt'·?	B	B	0	B	H	B	OEt	CIO
Me	Fr	H	H	0	B	H	H	OMe	Cb
Me	Pí-	B	B	0	B	B	B	□irt	Cb
Me	Pr-e	B	B	0	B	B	B	OMe	CIO
Mé	Pr-e	H	B	0	B	B	B	OIrt	CIO
Me	Cíblrt-e	H	8	0	B	B	B	OMe	Cb
Me	(.Ί bírt-c	Ϊ1	B	0	II	B	B	Oírt	Cb
rtCil·}	2*	H	B	0	B	B	B	OMe	Cb
-{ΠΙΟ-	B	B	0	B	B	B	Oírt	Cb
M'H9	·<	H	B	0	8	B	B	OMe	Cb
rtCÍB)	3	H	B	0	B	H	8	OEt	Cb
•íCEb.h·'	H	B	0	B	H	8	OMe	CIO
rtCibí._r	B	B	0	B	B	B	oírt	cb
-«'11:1	?^x	B	H	0	H	H	H	OMe	CIO
«'Ibi		B	H	0	B	H	B	OIrt	CIO
B	-CCIbír		B	0	B	H	N	OMe	CIO
8	-«Ί bie		B	0	H	H	H	OIrt	Cl·;
H	••(í'ibb·		H	Ö	B	B	B	OMe	Cl ,
H	? bl-i-		B	0	B	B	B	Oírt	Cl·;
B	4CIÍ;b-		B	0	B	B	B	OMe	CIO
H	rtCB.rtv		B	0	B	H	B	Oírt	Cb
B	•M IbV		B	0	B	H	B	OMe	CIO
B	rtdbv		B	0	B	B	B	OEt	CIO

Λ jelen találmány szerinti |Γ| általános képletű vegyüieiekeí célszerűen az. mániákban bemutatott eljárások szerint állíthatjuk elek azonban természetesen. a találmány szerinti vegyületek más szlntézissorra! is döállítbatók.

<L Előállítási eljárási t-δ, Lápás

A fenti etóaHitásí Λ-máhm R\ R\ R\ R'\ R\ R?'es ^v identése azonos az előzőekben megadottal; X‘ jelentése halogén atom; R' jelentése Ci<\ alkiS-70 csoport. valamely tetszőlegesen szubsztituált fenti-csoport vagy tetszőlegesen s/obs/tittüh ben/íl-esoport; L jelentése valamely távozó csoport, úgymint halogén atom, CpCb slkilszulfonil-csoport, tetszőlegesen szubsztituált iéntlszuliónii-esoport, tetszőlegesen szubsztituált benzilszulfoníl-esoport vagy ehhez hasonlók; és x jelentése 1 vagy annál nagyobb egész szám.

A fenti előállítási eljárást az alábbiakban minden lépésre vonatkozóan résBelesen megadjuk (í, képes) to Az. [51 általános képletü szül iád származékokat úgy állíthatjuk elő, hogy valamely fl| általános képletü vegyületet a [21 általános képletü nátríumhidros/ulíid ludmttal rnnealkmuk, oidószet nélkül vagy valamely nldoszu' jelenlétében (előnyösen valamely megfelelő oldószerben), megfelelő só jelenléte ben. amelynek során a p| általános kepietú merkaptan-bazis keletkezik a reakcíóek-gvhen, majd a [31 általános képlett) merkaptán-sót izolálás nőikül tovább reagáliiítjuk valamely |4| általános képletü halogén származékkal [ebben az esetben valamely gyökkepző anvagot, például Rongál hot (kereskedelmi név): ClIdOlBSOA'a 21K) adhaltmk hoz/üj

A makeiohőmersékiet mindegyik reakció esetén Ö^C'C és -a reukemeiegy forráspontja között bármely hőmérséklet lehet, előnyösen 10 és 1OCAC közötti. A reakcióidő az alkalmazott \egy ületektől függ. általában (kő és 34 óra közöm

Vz alkalmazott teagens mennyiségét tekintve minden reakcióban mind a [21, mind a [4j altaianes képlett) vegyületet i-3 ekvivalens mennyiségben alkalmazzuk az [ij allal.’mos kepletu vegyület egy ekvivalens mennyiségére számítva, es amiket bázis; alkalma rnnk, unnak mennyid in dm-3 ek\ tvaktts.

Oldószerként megemlíthettük például az éter típusú oldószereket, úgymint dtoxún telmhídrofurán íTHft es más hasonlók; halogénezett szénhidrogéneket úgymint díklór-etán, szétMeifáklörid, kiőr-bétiztd. dikió?' benzol es más hasonlók; anndokai, úgymint X.N'dímetii-ueetamíd, X/X-dúnelil30 formánod, N-metibXpirrolidinon es más hasonlók; kén vegyilletékét, úgymint dhnetil-szulíbxid, szulfolán ős más hasonlók; aromás szénhidrogéneket, úgymint benzol, tolunk xilol és más hasonlók; alkoholokat, úgymint metanol, elánok propánok tzöpropanol, butanoi, terc-hutanol és más hasonlók; ketonokat, úgymint aceton, 2-butanon és más hasonlók; nílrileket, úgymint acetonitril és más hasonlók, vizei; és ezek kmereken,

Bázisként megemlíthetjük példán! a föm-hidridekel, úgymint nátriumbibiül és más hasonlók; alkálifém amídokat, úgymint nátrium-amid. Idiumdiizoproptlamid és más hasonlók; szerves házisokat, úgymint pitidin, trieül-amín, i .K~diazabimkíö[5 4 tij'7-undeeén és más luiooniúk; alkáltfcm-hidroxtdokat, úgymint nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid és más hasonlók; alkáliföldfémW hidroxidokat, úgymint kaletum-htdroxid, magnézium-hidroxid és más hasonlók; alkáíilém-kaíhonátokaU. úgymint nátrium-karbonát, kálium-karbonát és más hasonlók; alkáiiíem-hidrogénkarhonáiokat. úgvnnni nátrium-iudrogénkarbonat, kálium-hídrogenk;»hónát és m;m hasonlók; es fom-uSkokolátokaL úgymint náírinm-metoxíd, káiium-terc-huföxíd és más hasonlók, (2. Lépés)

A jhj általános képletü szniföxai-származékokat úgy állíthatjuk elő, hogy az |5) általános képletü szulüd származékokat, megfelelő oldószerben valamely ox idálószerrei reagá hafjuk,

Λ reakeióhömérsókíet 0*C és a rcakeióclegy forráspontja között bármely hőmérséklet lehet, előnyösen 0 és 60°C közötti, A reakcióidő az alkalmazott vegyületektöl függ, általában 1 -és 72. óra közötti,

A reakcióban alkalmazott reagens mennyiségét tekintve, az oxldálószert 1~3 ekvivalens mennyiségben használjuk az [5] általános képiem eegyülel egy ekvivalensére számítva.

Oldószerként megemlíthetjük például a halogénezett szénhidrogéneket, úgymint diklór-metán, kloroform, diklőr-etán, szén-tetraklorid, klór-benzol, diklór-benzol és más hasonlók; éter típusú oldószereket, úgymint dioxán, tetrahidrofuráu (1 Ili i, dirneioxietán. dietil-éter és más hasonlók; amídokat, 0 úgymint N.N-dímehi-aeetanhd, N,N-dhneíil-forntnmid, Nmnetii-2-pirrohdinon és más hasonlók; alkoholokat, úgymint metanol, elánok propánok izppropanol.

hutának. tere-hutanol és más hasonlók; ketonokat, úgymint acélon, z-butanon. és más hasonlók miniékor, ngvmint aeuonuril es i«ss hasonlók, eeeKavat, vmet; es ezek keverékeit

Oxidálószerkéut megemlíthetjük például a szerves peroxidokat, úgymint 5 m-klör-perbenzoesaVí, perhangyasas, perecetsav és más .hasonlók; és a szervetlen peroxidokat, úgymint hidrogén-peroxid, kaimm-permanganát, nátrium-perjodát és más hasonlók.

i 3, í epés) íö A [7] általános képletű szulfón-származékokat úgy állíthatjuk, elő, hogy a |'ó| általános képletű szt.il loxid-származékokat valamely megfelelő oldószerben oxnlalos/s. írd reagahatfuk.

A reakcióhőmérséklei ÍLC és a reakeióelegy forráspontja között bármely hőmérséklet lehet, előnyösen 0 és öO^cC közötti. A reakcióidé az alkalmazott vegyUletektöl függ, általában 1 és 72 őrá közötti.

A reakcióban alkalmazott reagens mennyiségét tekintve, az oxidálószert

1-3 ekvivalens mennyiségben használjuk az (6j általános képiem vegyidet egy e k v í val ensére számítva.

Oldószerként és oxidálószerként ugyanazokat az oldószereket és oxidalőszereket említhetjük meg, mint a 2. lépésben (4, Lépés)

Λ i 7j altakmos kep-eíu szuhbn-szánnnzek<íkat ag\ is előállíthatjuk, hogy az jaj általános képletű szulfid származékokat megfelelő menny Lépú oxidálószerre! valamely alkalmas oldószerben reagáltatjuk a (6| általános képiéin szttlfoxíd származék izolálása nélkül

A reaketohómérséklei (LC és a reakesóelegy forráspontja között báiroeh homérsOkkt leltet, előnyösen 0 és 60 f közötti, <4 reakcióidő az alkalmazót* vegyületektol függ, általában 1 és 72 óra közötti,

A reakcióban alkalmazott reagens mennyiségét tekintve, az öxídálószért

1-3 ekvivalens mennyiségben használjuk az |5| általános képletű vegyüld egy ekvivalensére számítva.

Oldószerként és oxidálószerkém ugyanazokat az oldószereket és oxidálószereket emiíthetjitk meg, mint a 2, lépésben.

(5. Lépés)

Az }5j általános képleté szulffo-származékokai úgy is előállíthatjuk, hogy a |'8] általános képiéin vegyületeket a (9) általános képletü merkaptáaSzármazékokkal reagálialjuk oldószer jelenlétében vagy oldószer nélkül (előnyösen valamely megfelelő oldószerben ), alkalmas bázis jelenlétében.

A reakcíóhömérsékíet 0^<JC és a reakeióelcgy forráspontja közölt, bármely ltot:tersek lei lehel, előnyösen lü es 100’V közötti. reakcióidő ,v alkalmazott s egy eleiektől függ, általában 0,5 és 24 óra közötti.

A reakcióban alkalmazott reagens mennyiségét tekintve, a }9| általános képletü yegyüleiet 1-3 ekvivalens inemu Bégben használjuk a 18} általános képletü vegyület egy ekvivalensére számítva, míg a bázist 0,5-3 ekvivalens mennyiségben.

Oldószerként megemlíthetjük például az éter típusú oldószereket, ugyminí dietd-éter, dimetoxi-etün, dioxán. tetrahidrofurán (Tlil·) es más hasonlók; halogénezett szénhidrogéneket, úgymint dikíör-metán, kloroform, szénét) tetrakíorid. diklór-etán, klór-benzol, diklór-benzo! és más hasonlók; amidokau úgymint N.N-di ntetiI-aeetamid, N,N-dtmet.il-tbrmamid, N-rneti l-2-phrotidinon és más hasonlók; kén-vegyületeket, úgymint dimetíl-szulibxíd, s/uiftdan és más hasonlók; aromás szénhidrogéneket, úgymint benzol, tol «ok xtlol és más hasonlók; alkoholokat, úgymint metánok etanol, propánok izopropanok hittanok terc-butancd és más hasonlók; ketonokat, úgymint accton, 2-butanon és más hasonlók; nitrileket, ágyrahU acélomtól és más hasonlók; vizet; és ezek keverékéit,

Bázis ken? niegontldbetjük például a fém-hidrideket, úgymint nátriumhldrtd és más hasonlók: alkáli fém-amidokat, úgymint nátrium-amid, lítiumát) díizopropil-amíd és más hasonlók; szerves bázisokat, úgymint piridin, trietihantin, l,8-dtnzubimklo|5.4.0}-^f-undecén és más hasonlók; alkui ilém-hulroxidokat..

úgymint nálrintn-hsdrnxid. kálium-hidroxid és más hasutdnk; al kai ito hitemhidroxidokat, úgymint kakium-hldrovid, magnéz mnt-hidroxid és más hasonlók; alkálifém-karbonátokat, úgymint nátrium-karbonát, kálium-karbonát és más hasonlók; alkáliíé«t*Wdn>génkarbonálokat, úgymint nátdum-hidrogénkarhonái. kálium-hidrogénkarbonát és más hasonlók; és fém-alkoholátokal, úgymint nátnum-rnetoxid, kálium-tem-butoxid és más hasonlók.

Vök ajk} áhakmo” képiéin vcgyítletek, uhu¹ 1 jelentésé halogén alom, vagyis a | i2} aitJanos kepletú vegyük lek, az aíabbí 6. 1 opus szermii módszerrel állíthatók elő Szükség szerint a Ildi és a |B| általános képiéül vegyüietek keverékét, elválasztási és tisztítási eljárásnak vetjük alá, hogy a }12] általános képiem vegyöleteí izoláljuk.

Az előző reakcióban X^!, R?, R\ R' és «jelentése azonos az előzőekben megadottak

A [ 12| és [13] általános képiem izoxazol ín -származékokat úgy állíthatjuk elő. hogy a jI t)j álialáttos képlete olefin·származékokat valamely fii] általános képletü oxhn-származékkaí reagáitatjuk oldószer jelenlétében vagy oldószer nélkül (előnyösen valamely megfeleld oldószerben) alkalmas bázis jelenlétében. Abban az esetben, ha R' és IV* mindegyike hidrogén atom, elsősorban a f 121 általános képletü tzoxazoiin-származékok keletkeznek.

A reakeióhömérséklet 0^f C és á reákeióelegy forráspontja közölt bármely hőmérséklet lehet, előnyösen lő és 3Ö^ÖC közötti, A reakcióidő az alkalmazott vegytUetektől íögg, általában 0,5 óra és 2 Ítél közötti.

A reakcióban alkalmazón reagens mennyiségét tekintve, a (10j általános képletö vegyületet 1-3 ekvivalens mennyiségben használjuk a [Π] általános képletö vegyület egy ekvivalensére számítva.

Oldószerként megemlíthetjük például az. éter típusú oldószereket, úgymint 5 édlénglikol-dimetiléter, etilénglikol-díeíiléteu dletil-éter, dtóxán, tetrahidroferán és más hasonlók; halogénezett szénhidrogéneket, úgymint díklón-etán, széntctraklorid. klór-benzol, diklór-hen/ol és más hasonlók; aromas szénhidrogéneket, úgymint benzol, toluok silói és más hasonlók; eeetsav észterekéi. uguumt etilacéluk hntií-aeetáí es más hasonlók; vizet; és ezek kés érékéit, to Bázisként megemlítheti ük például az alkálítém-hídroxidokat, úgymint nátrium-hidroxid. kálium-hidroxíd és más hasonlók; idkálííóldíém-hidrosidokal, úgymint kaiéium~hidro\id. maguezmm-hídroxid es más hasonlók’ alkabíémkai honátokat, úgymint nátrium-karbonát, kálium-karbonát és más hasonlók; alkálilont-hldrogenkai’bonatokat, úgymint nátrium-htdrogértkarbópák káliumIS htdrogénkarbonáí és más hasonlók; alkáhíennaeetátokak úgymint nátriinn-aeetát, kálinm-aeeíát és más hasonlók; alkáiííém-fiuoridökat úgymint nátónnt-fínorid, kálium-fluorid és más hasonlók; és szerves bázisokat, úgymint piridin, íríetib amin, b8»áiazabiciklo|5.4,0]-?-undecén és más hasonlók,

A -fenti előállítási eljárás során alkalmazott [10] általános képletű

2ö intermedier vegyöletek vagy kereskedelmi forgalomban kaphatók vagy olyan ismén modszesekkd előállíthatok, mim például a Vtittig reukt tó es más harottiok A Híj általános képletű vegyi! letet előállíthatjuk például valamely irodalomban, leid módszer szerint; lásd például: Liebigs Annáién dér Chemíe, 985 (1989).

Az ílj általános képletö vegyületekei az előzőekben bemutatott [12] általános képletö vegyületekhőí állíthatjuk elő a következő eljárás szerint.

Μ Μ

Az előző reakcióban X’, R\ R\ R', R⁴ és R' jelentése azonos az el őznek be π n legadott a!.

A i ! 5j általános képletö vegytílcteket az előzőekben leírt 5. Lépés szerint albthatjuk elő; a (161 ahaláuos kepktii seg>hle!d<a pedig az előzőekben leni 2. Lépés szerint, inig az (|j általános képletü vegyöleteket a (15] általános képletö egs öletekből állíthatjuk elő az előzőekben leírt A lépés szerint. \ag\ a | !ó| általános képletü vegyöletekből az előzőekben leírt 3, Lépés szerint.

Oldószerként, bázisként és oxidálószerként azokat az oldószereket, harisokat es oxidálöszereket említhetjük meg. amelyeket a 2, 3, 4 és 5. Lépésnél soroltunk föl.

Azokat a (Aj általános képletü vegytiletekek ahol R^{í jelentése hidrogén atom, vagyis a ΡΠ általános képletü vegyületeket, a következő eljárással állíthatjuk elő.

7?

£1?)

Reduká lőszer

X^xCH-l

11. lépés

Λ fenti reakcióban R , X^! es Y jelentőse azonos az előzőekben megadottal é\ Kijelentése alkil-csoport.

Λ £2Öj általános kepletü vegyületeket ügy állíthatjuk elő. hogy a £ l?£, 118| vagy £I9| általános képletű vegyületek valamelyikét alkalmas redukálószerrel reagáhatjuk valamely megfelelő oldószerben.

Ezt a reakciót általában -ót) és 15Ö°C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre, 10 pere és 24 óra közötti reakcióidővel,

A reakcióban alkalmazott reagens mennyiségét tekintve, u redukalós/ert előnyösen 0,5-2 ekvivalens mennyiségben használjuk a £17], £ ÍKj vagy £1R£ általános képletű vegyüld egy ekvivalensére számítva; azonban a mennyiség a teakeioköiühnensektó! függően \ áho/üuhato,

Kedukálószerkent megemlíthetjük például a íént-hidrídcket (például dü/tíbuül-aiumintum-hidwd) és a lént-hidrogeo komplex vegyületeket (például nátrium-horohklrid és littum-atuminittm-hidrid} a £20£ általános képletű vegyület elóallttasa sorút! a £!”£ általános képlete vegvületboL a femdudndekel (például düzobutil-ahtminium-hidrid) és a fém-hidrogén komplex vegyületeket (például náírium-borohidrid és litinm-aiumjnium-hídrid) és a dihoránt a (20] általános képletü vegyület előállítása során a [18] vagy [W] általános leplem vegyidéiből.

Oldószerként megemlíthetjük poklául az éter típusú oldószereken úgymint díeiil-eles, let mindről uram diovm es más hasonlók: aiomás szénhidrogéneket,

5. úgymint benzol, toluol és más hasonlók; és az alkoholokat, úgymint metanol, etanol és más hasonlók.

02, képed

A J211 általános képletü segsúkteket úgy állíthatjuk dó, hogy a |20j lö általános képiéin vegy öleteket valamely haiogénezo szerrel egy alkalmas oldószerben reagál latjuk.

Γ/t a nmkemt uhudban -50 és 100 t közötti hómerték leien, ti peje es ?4 óra közötti reakcióidővel haitink végre,

A reakcióban alkalmazott reagens mennyiségét tekintve, a halogénexöszert előnyösen Id ekvivalens mennyiségben használjuk a [?0[ általános képiéin vegyidet Agy ekvivalensére számítva; azötiban á mennyiség a realíciókörtilményektől függően változtatható,

Ralogénezöszerként megemlíthetjük például a hidrogén-kloridot. htdrogén-bronúdot, íószíór-trik löddel, főszföMribromldot és a tionil-klorídot.

Oldoszeikem megendhhetmk például a halogénezttl szer-hidrogéneket, úgymint diklór-eián. szen-tetmklorid és más hasonlók, satakaí, úgymint eeetsm és mus hasonlói, es az e*et tmao, o'.dos/ctekei, npsnuw .vualudjolumn es n>as hasonlók.

A [4] általános képletü vegyükteket a következő eljárás szerint állíthatjuk

Ε->

elő.

Az előző reakcióban R\ II⁶, X’ és V jelentése azonos az előzőekben megadottal.

A |'4'j általános képletű vegyöleteket ugv aliíihatjttk elő, hogy a j22] általános képletű \ eg\ uleteket valamely halogénézós/erreí reagáltatjuk, snegfelelő oldószerben, katalizáló? jelenléteben \ag> annak híamaban l zt a reakemt altaiaban >0 es MO'C kőzett! hőmet sók létén hajtjuk \egre .10 pere és 24 óra közötti reakcióidővel,

A reakcióban alkalmazott reagens mennyiségét tekintve, a halogébezőszeri

1-10 ekvivalens mennyiségben hasmáhuk a |22| általános képletű vegyület egy ekvivalensére számítva; azonban a halogénez.öszer mennyisége a reakciókörülményektől függően változtatható. Λ katalizátort 0,01-0,5 ck\naíe?'s mennyiségben használjuk.

Maiogénezőszerkénx megemlíthetjük példáid a halogéneket, úgymint bróm. klór és más hasonlók; N-halo-szitkemhnideket, úgymint N-bröms/nkeínínnd és más hasonlók; es pírt din sokat, úgymint píridlntnm-perbrmnid e* más itiisonlók.

Oldószerként ntegemh illetjük példán! a halogénezett szénhidrogéneket, úgymint diklór-eián, szén-tetrakiorid, klór-benzol, dikiőr-benzol és más hasonlók; amidokat, úgymint Ν,Ν-dimetil-aeetamid, N.N-dhnetil-íőrmamuj, N~metil~2pírrolídínon és más hasonlók; kén veg> öleteket, úgymint dimeiibsznifoxkl, szulfolán és más hasonlók; és karbonsavakat, úgymint hangyasav, eeetsav és más hasonlók.

Katalizátorként megemlíthetjük például a benzod-perovidot. az n.nazobíszizobutiro-nitriít. és ezek keverékeit.

só

Azon |4] általános képletö vegyületeket, ahol R' és lV^! mindegyike hidrogén atomot jelent, vagyis a [24] általános képlet» vegyületeket, a következő eljárás szerint állíthatjuk ele.

, l²³] [M]

A fenti reakcióban X^J és Y jelentése megegyezik az előzőekben megadottat

A [241 általános képletö vegyieteket úgy állíthatjuk elő, hogy a [23] 10 általános képlete \ egye leteket hidrogén-halogemddei es formaidé Iliddel vagy pamformaldehíddei reagáhatmk valamely alkalmas oldószerben, Lewis sa\ jelenlétében \agy anélkül, az h éhalomban lein eljárás szerint (Org. Synth,, ΙΠ, 557 (1955) vagy k AB Chem. Som, 72, 22lő (1950}), vagy úgy , hogy a [211 általános képek» vegy illetet haiogenotnetíkéterrei reagáltaíjuk valamely alkalmas oldószerben, Lewis sav jelenlétében az irodalomban leírt módszer szerint (J. A in. Chem. Soe., 97, ól 55(1975)).

Ezt a reakciót általában -40 és t.StCC közötti hőmérsékleten hajtjuk végre, 10 perc és 24 óra közötti reakcióidővel

A reakcióban alkalmazok reagens mennyiségét telmuv, a htdtoyer'20 halogén klet, a formaldehidet, a paralórmaídehidet, a í..ewis savat vagy a halogénemétil-étert előnyösen 1-2 ekvivalens mennyiségben használjuk a |2el általános képlett) vegyület egy ekvivalensére számítva’ azonban, a reagensek mennyisége a reakeioköíélményektől luggóen változtatható

Lewis savként megemlítheti ük például a titán-teírakloridot, a cink25 kloridot. az alumhuutn-kloridoi és a eink-bromidot.

Ilidrogén-haligenidkéstt megemlíthetjük például a hídrögén-kloridöL á hídrogén-bromtdot és a hidmgen-jcxlidot

Oldószerként megemlítheti ük például a halogénezett s/enhtdtogénekeL úgymint díklör-etán, szén-teirakloríd. kloroform és más hasonlók: alifás szénhidrogéneket, úgymint hexán, heptán ó$ más hasonlók; éter típusú oldószereket, úgymint, dioxán, tctrahidrofurán és más hasonlók; karbonsavakat, úgymint ecetsav és más hasonlók; sz.én-diszidfidot; és ezek keverékeit.

Azon |19j általános képletü vegyületeket, ahol R^s jelentése hidrogén atom, vagyis a i251 általános képiem vegy íUeieket, a következő eljárás szerint állíthatják

H -V

[23}

PS'

A fenti reakcióban λ jelentése megegyezik az előzőekben megadottak

A [25] általános képletü vegyületeket úgy állíthatjuk elek hogy a [23] altalános képlet» vegyületeket NLVdimetílíorniamiddnl reagáhaljttk löszfbrib klorid, tbszgen vagy ttoníl-klorld jelenlétében, valamely alkalmas oldószerben vagy oldószer nélkül Vtlsmeier módszere szerint, mely az irodalomból ismert. (Org. Synth,, IV, 831 (1963», vagy a [23] általános képletü vegyületeket dlhabgenomeiihéferrel reagáltatjuk valamely alkalmas oldószerben, valamely kewls sav jelenlétében és aztán az irodalomban leírt módszer szerint eihidrolizalíuk (í bem, Bet, 93, 88 t Vhódh t zt a te.tketot általában -4Q és latét közötti hőmetCkk-Un hamuk \egre, 10 pere és 24 óta közötti reakcióidővel.

A reakcióban alkalmazott reagens mennyiségét, tekintve, a foszfortl·· kloridot, a l'oszgémt, a túrnií-kloridot. az N,R<Hnietibíorm,imidet, a hév, is savat sags a dihidogenmuetd-etert előnyösen ’-2 ekvivalens mennyiségben használjak a [231 általános képiéin vegyüld egy ekvivalensére számítva; azonban a reagensek mennyisége a reakciókörülményektől függően változtatható, kenői sasként megemlíthetjük például a ütem létrák lóridul, az ott· létrákloridot, a eink-kloridot, az alumininm-klorídot es a etnk-bronddot.

Oldószerként megemlíthetjük például a halogénezett szántod? igeneket, úgymint diklöoetán. s/emtetraklorid. kloroform és más hasonlók; alifás

82, szénhidrogéneket úgymint hexán, hnptán és más hasonlók’ éter típusú oldószereket úgymint diósán, teirahidrofurán és más hasonlók; karbonsavakat, úgymint eeetsav és más hasonlók; amídokat, úgymint N.N-dimeíil-formamid és más hasonlók; szén-diszulíid; és ezek keverékeit.

A £171, £18], [191 és	£20] általános	kepletü vegyü	.eteket a. kővetkező
$<•.1 jíx? i vili rí-íví»			O
			Ο -γ
Mg reagens	X^-Mg¥		G
vagy		Elektrofil	jl
Ureagens y.2..„v ........................................		reagens	HO'^K-y
„ . 16, lépés [M	vagy ki.....¥	........................... 3Ro 17. lépés	g
	[28]		_R.é--^,_γ

CH_r···¥

A fenti reakcióban l<\ R’ és Y jelentése azonos az előzőekben megadottal; és X² jelentése klór atom, bróm atom vagy lód atom.

A |1?|, £ IO£. 11 éj és [20] általános képiéin vegyületeket úgy állithatiuk elő, hogy a |26{ általános képiem vegyületeket valamely rnaghézinnnreagenssel reagáltaíjuk, alkalmas oldószerben vagy oldószer nélkül, Így a (27) általános képleté vegyül etekhez jutunk, melyeket valamely elektród I reagenssel reagáltatunk az irodalomban leírt módszer szerint (.1. Org. Chenn, 65, Ίηΐ8 (2000)), vagy a £2ő] általános kepletü vegyületeket m buti hl hiúmmal reagahaüuk meglelnie nldos/erbem tgy a [78 £ általam»* kópktu \eg\tílekkhez jutunk, melyeket valamely elektrofil reagenssel reagáltatunk az irodalomban leirt módszer szerint (Synth. Commun., 24 (2), 253 (1994)),

Ezt a reakciót általában --10() és 150°C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre, 10 pere és 24 óra közötti reakcióidővel.

A reakcióban alkalmazott reagens mennyiségéi tekintve, a magnézium icagen^t vagy a lítium teageuü előnyösen 1 5 ekvivalens menny hegbett használjuk a |3ö] általános kepietú vegyidet egy ekvivalensére szanálva, nng az elektród I reagens mennyisége előnyösen 1-5 ekvivalens; azönban a reagensek menny isege a reakciókörülményektől függően valtoztalhátó.

Magnézium reagensként megemlíthetjük például a lem magnéziumot, az izopr(ip.i!-ntag;téziutn-'br<atiid(il. és a dhzopropil-magnéz.iumot.

Lítium reagensként megemlíthetjük például a n-huiihliííum, a szék-butillitíurn és a tere-hutilduhan,

Elekrotd reagensként megemlíthetjük például az. észtereket, úgymint etil· formiát, eíil-eianofórmku, vtihaeeíát és más hasonlók: sav-halog.enidekeí, úgymint aeeiil-kiorid, meiil-kloroformát és más hasonlók; amidokat úgymint N,N-dimetlllormamid és más hasonlók; aldehideket, úgymint paraformaidehid és más hasonlók; és a szén-díoxídot.

Oldószerként megérni Ithetjük például a halogénezett szénhidrogéneket, úgymint, díklór-eián, szén-tetrakiorid, kloroform és más hasonlók; alifás szénhidrogéneket, úgymint hexán, pentán és más hasonlók; éter ápasu oldószereket, úgymint dioxáa. tetrahidroíbrán és más hasonlók; és ezek keverékeit,

Azon vegy öletek közül, melyeket a [dj, [l7j. |I8|, 1 lőj. pdj, i.7.2]. |23j, pó], [29] vagy [34] általános képlettel jellemezhetünk, a [31] általános képletü vegyületeket a kővetkező eljárás szerint állíthatjuk dó.

A fend reakcióban V jelentőse megegyezik az előzőekben megadottal; IC jelentése alkil-esoport·, haloaikibesoport, ctkloalkil-csoport, dkloalkil-alkíl84 csoport, aikoxthurboml-alkil-esoport, tetszőlegesen s'mlwtduaU hettzil-e^opert, tetszőlegesen Szubsztíiuáh hetéroeiklusos-alktl-csoport, alkentl-esoport, alk ini Iesoport. alki Iszuí főni í-eseport, haloalkílszulíóníResoport, tetszőlegesen sznbsztttnált aromás heterociklusos-csoport, tetszőlegesen szuhsztitualt feni Isznlíbnil-esoport. ad 1-csoport., haloalkílkarboníl-esopori, tetszőlegesen szubszíttuált bertzilkarboníl-csoport vagy tetszőlegesen szubszlituáit heuzotlesoport; és 1? jelentése valamely távozó csoport, távúim halogén atom. C;-C₄alk i 1 szu 1 Íonát-esoporí, C$-CR alki i szu 1 f ont 1 -csoport, tét szó 1 égésén szttbszt ituá ! t benzilsznlfotnl-esoport, tetszőlegesen sznbsztiíuáit femlszultőnát-csopörh tetszőlegesen sznbsztituált benziiszulfonát-osoporí vagy ebhez hasonlók. Amiket* R⁹ jelentése haioalkíl-esoporb t^!: jelentése olyan távozó csoport, melynek reaktivitása nagyobb, mint a halogén atomé, mely a haloalkilezésl reakció után a molektiláha belép. Példánk amikor R⁹ jelentése €kiF> csoport, 1? jelentése klór atom vagy hróni atom; és amikor lí⁹ jelentése CH2.CI0 csoport, L¹ jelentése klór atom, Front atom, p-toluojszultontloxi-csoport vagy meitlszülrómloxFesöporí,

A [31j általános képletű vegyöleteket úgy állíthatjuk elő. hogy a [29] általános képletű vegyülAekeí valamely [30] általános képiéin vegyölettel reagáltatjuk megfelelő oldószerben, bázis jelenlétében.

Ezt a reakciói általában 0 és 120^c€ közötti hőmérsékleten, 10 pere és 24 óra. közötti reakcióidővel hajtjuk végre.

Λ reakcióban alkalmazott reagens menny Régét tekintve, a |30] ahalanos képletű vtgy ületet 1-20 ekvivalens menny Régben használjuk a ]?9] általános képletű vegyüld egy ekvivalensére számítva, tóig a bázis mennyisége 1-3 ekvivalens.

Bázisként megemlíthetjük például az alkálifém-karbonátokat, úgymint nátrttím-karbőnát, kálium-karbonát és más hasonlók; alkálifemdúdröxidokat, úgymint náírmm-hidroxid. káíiunróudroxíd és irtás hasonlók; alkálifémhidrídekel, úgynmit huhumhídrid, nátrium·Indiád és más hasonlók; alkálifémalkoholáiokid, úgymint nátrium-etoxki náírmm-meioxtd és más hasonlók; és szenes ba/isokal, úgymint 1A-riia/ahicik!o}SAop-undeeén és más hasonlók

Oldószerként megemlíthettük például a halogénezett szénhidrogéneket.

úgymint diklór-metán, kloroform és más hasonlók; éter típusú oldószereket, úgymint dietd-éíer, tetrahidrohtrán cs más hasonlók aromás szénhidrogéneket, úgymint benzol, toluol és más hasonlók. alifas szénhidrogéneket, úgymint hexán, heptán és más hasonlók; ketonokat, úgymint uccton, metibizobutil-keton és más hasonlók; észterokot; úgymint eíibaeeíái, metil-acetáí és más hasonlók; amídokat, úgymint N-metll-pirrolidon, Ν,Ν-dimetibfonnamid és más hasonlók; kén vegyületeket; úgymint dimeübsznlfoxid, szulfolán és más hasonlók; nitrílekeb úgymint acetonitrii es más hasonlók; és ezek keverékeit, ózon vegyületek közöl, melyeket a |4j, [17], [18j, [ 19], |29j, ['22], [23j, jéój, }?0] vagy [31 [általános keplutel jellemezhetünk, a [3-|[ altaiauos képleté vcgyüfoteket a kővetkező eljárás szerint állíthatjuk elő.

t-1

A fenti reakcióban 1? jelentése azonos az előzőekben megadottal; R^n}jelentése aíkil-csoport, a β szubsztitnens csoportból választott valamely sz ubs 'tttucnssel monoszuhsztituáh alkíhesoport, haloaíkíbesoport, cikiöalkíb csoport, alkenil-csoport, alkinikesoporí, alkilszulfíníBesoport, aitiílszrílíonllcsoport, á y szübsztifoeös csoportból választott valamely szubszlifoenssei monoszubsziituált alkiiszul fonibcsopon, haloalkilszulfoml-csoport, tetszőlegesen szubsztituált fenti-csoport, tetszőlegesen szubsztíluált aromás heterociklusos csoport, tetszőlegesen szubsztituált fénilszulfonil-csopork tetszőlegesen szúhsztttúált aromás hetemclktusos szulfonibesoport. aeibesoport, haloalkilkarbonibcsoport, tetszőlegesen szubsztituált benzilkarbontí-csoport, tetszőlegesen szubsztituált benzoil-csoport, alkoxikarbonii-esoport, tetszőlegesen szubsztituált bemül oxi karbont!-csoport, ietzsöíegesen szubsztituált fenoxikathonibesoport, vagy karhamoibesoport (melynek nitrogén atomja szobsztituálva lehet azonos vagy különböző csoportokkal, melyeket alkik e^oportok es tetszőlegesen s/ubsztituált feni l-esopot tok közül választunk). A Ptrazol gyűrű szén atomjait 1-2 azonos vagy különböző csoport szubszutuálhatja, melyeket az u szubszliíoens csoportból választunk.

A [34j általános képiéin vegyöleteket úgy állíthatjuk elé, hogy a {3?} általános képletü vegyületeket valamely [33] általános képletü vegyiilettel reagáitatjuk meg felelő oldószerben, házas jelenlétében.

Ezt. a reakciót általában 0 és 12032 közötti hőmérsékleten, 10 pere és 24 óra közötti reakcióidővel hajtjuk végre.

Λ reakcióban alkalmazott reagens mennyiségét tekintve, a [53] általános kvpletu vegyülelet 1-20 ekvivalens mennyiségben használjuk a |32] általános kepletu vegeidet egy ekvivalensére számítva, núg a bázis mennyisége 1-3 ekvivalens.

Bázisként és oldószerként ugyanazokat, a bázisokat, és oldószereket, említhetjük meg példának, mim amelyeket a {31J általános képletü vegyüietek j29} általános kepletu \ egy lilétekből löneno eíóalliía\ánal,

A tiitinóimét⁵!-csoport beépítését \ molckulareszbe végrehajthatjuk azokkal a módszerekkel tik azokon a módszereken alapuló eljarásokkah amelyek az hodalombol Ismének, például J Chem. Soe, Perkin fmns, I 8, 22^3-22^ (1990);. .1. Pluorirse Chent, 50 (3), 411-426 (1990); ,1. Chcm. Soe. Chem, Conminn,, 18, 1389-1391 (1993); X Chem. Soe. Chem. Gemmán,, L 53-54 (1992,); Chem. Lett., 1719-1720 (1981); Chem. Pharm. Bull,, 38 (^!-Β, 2446-2458 tWO0g t Chem. Soe Perkín Irans. 1 921 -X2o tJ988); Hetei neve les. 1 7 (2), 77578? (1994), letrahedron Lett., 30 i!6b 2133-2136 (1989); f Chent. Soe Perkm Trans, 1, 2755-2761 (1980); Hetroeyeles, 22 (IX 117-124 (1984); Enr. X Med. Chem. í.'lum. Phem 2.4. 249-238 (P-ROp Aeta ('bem. Scand, Ser. B. 38 (p), 505508 (19841; J. Fluorme Chem.. 21, 495-514 (1982); <k Chem. Soe, Chem. Commum, 10, 638-639 (1988): X Eluortne Chem,, 67 (I), 5-p (1994): X Heterocycl, Chem., 3.1 (6), 1413-1416 (1994); Chem. I leieroeyel, Compd,, 30 (5). 576-578 (1994); X Fluorine Chent,., 78 (2), 177-182 (1996); X Heterocycl. Chem., 34 (2), 551.-556 (1997); Tetrahedrom 55 (52), 15067-15070 (1999); és Synthesfö,

11,932-933 (1980),

Α μη, [17], [181, (19). (20), [21], [22[, [23], [24[, [25], [26], [29] és [31] általános kepklú tegyúleteket azokkal a módszerekkel HL azokon a módszereken alapuló eljárásokkal állíthatjuk elő, amelyek az irodalomból Ismertek, például

Methoden dér Organisehen (..hemie, i'6a, 16-18? (1994) amikor Y jelentése furílesoport; Methoden dér Organisehen Chemse, E6a, 136-535 (J^-Mj anukor Y jelentése (leniI-csoport; Methoden dér Otgnnísehett Chernie, Eóa, 556-798 (1994) amikor Y jelentese pin öli Besöpört; Methoden dér Organisehen Chemíe, B8b, 399761 (1994) es JP- AC0Ü0-21 %?Q amikoj \ jelentése píra/ob besöpört; Methoden tó dér Organisehen Chemte, E8a, 45-225 (1993) amikor Y jelentése Izoxazolilcsöport; Methoden dér Organisehen Chernie, E8a, 668-798 (1993) amikor Y jelentése ízed azolí Besöpört; Methoden dér Organisehen Cherrne, B8a, 891-1019 (1993) amikor Y jelentése oxazolíl-esoport; Methoden dér Organisehen Chemte, B8b, 1-398 (1994) amikor Y jelentése tlazolil-esoport; Methoden dér Organisehen .15 Chernie, i'8e, 1-215 (1994} amikor 5' [elemese innda/o! lm söpörd Methoden dér Organisehen Chentie, B7a, 286-686 (1992) amikor Y jelentése piridil-ésoport; Methoden dér Organisehen Chemíe, B9a, 557-682 (1997) mmkor Y jelentőse piridazinll-esoport; Methoden dér Organisehen Chernie, E9b/i, 1-24° (1998) amikor Y jelentése pirinúdirn Besöpört; Methoden dér Organisehen ('benne,

E9b/1. 250-372 (1998) amikor Y jelentése pirazim Besöpört; Methoden dér

Organisehen Chentie, B9e, 530-796 (1998) amikor Y jelentése tríazinil-csoport; Methoden dér Organisehen C'hemie, B8d, 305-405 és 479-598 (1994) amikor V jelentése triazoli Besöpört; Methöden dér Organisehen Chemte, E8e, 397-818 (1994) amikor Y jelentése oxadiazohl-csoport; Methoden dér Organisehen

Chemíe, B8d, 5^-304 t19943 amikor Y jelentese tiadhizoHBcsopmt; Methoden dér Organisehen Chernie, B6b.C 33-216 (1994) és a WO-1997/291*35 számú közzétett nemzetközi szabadalmi bejelentés amikor Y jelentése benzolüriBesoport; Methoden dér Organisehen Chemte, höbl, 217-322 (19*Ml amikor Y jelentese henzotie.mBcsoport; Methoden dér Organisehen Ghémíe, Eőhl ,546-848 (1994),

Methoden dér Organisehen Chemíe, 12662, 849-1336 (1994) és a M31997/42188-A.Í számé közzétett nemzetközi szabadalmi bejelentés amikor Y jelentőse indul besöpört, Methoden det Orgamsehen ehetnie, 18a. 1020-1194 (1993) amikor Y jelentés© benzoxazolil-csoport; Methoden dér Organisehen ehetnie. F8h. 86M0o2 (199,;; amikor Y jelentése benzol inzoli besöpört; Methoden dér Organisehen Chemie, ESc, 216-391 (1994) amikor Y jelentése benziraidazolil-csoport; Methoden dér Organisehen Chemie, E8a, 226-348 (1993) amikor Y jelentése benzizoxazolil-csoport; Methoden dér Organisehen Chemie, E8a, 799-852 (1993) amikor Y jelentése benzízotiazoiil-esoport; Methoden dér Organisehen Chemie, E8h, 764-864 (1994) amikor Y jelentése ind ázol il-csoport; Methoden dér Organisehen Chemie, E7a, 290-576 (1991) amikor Y jelentése kinolii-esoport; Methoden dér Ürgamsehen Chemie, l'7a, 571-758 (1991) amikor Y jelentőse i/okinolikesoport; Methoden dér Organisehen Chemie. E9a, 744-789 (1997) amikor Y jelentése ftalazinil-esoport; Methoden dér Organisehen Chemie, iObC, 93-7o5 (1998) amikor Y jelentőse kinoxahntí-esoport; Methoden dér Organisehen Chemie. E9b/2, 1-192 (1998) amikor Y jelentése kinazoiinil-esoport;

Methoden dér Organisehen Chemie, E9a, 683-743 (1997) amikor Y jelentése eitmolmil-ésöporh és Methoden dér Organisehen Chemie, E8d, 406-478 (1994) amikor Y jelentése benzotrlazolil-esoport.

<2. Előállítási eljárás>

2!)

Sav »2 \ (N

T/ J x-V ';) Siö)n- C ····/··' \ // t Yx

........a. s Ό

A fenti reakcióban R t

,NH z

R\ IC, R.\ R- és R* jelentése azonos az előzőekben megadottak A pirazoi-gyüríi szén atomjait 1-2 azonos vagy különböző csoport sznhszttiualhaíja. melyeket az o sznhszittnens esoportboí választunk

A jelen találmány szerinti (36| általános képletű vegyülcleket úgy állíthatjuk elő. hogy a jelen találmány szerinti [55 j,általános képletű v egy öleteket.

amelyeket az. 1, Előállítási eljárás szerint állíUmk ele, savval reagáltmjuk. valamely negfelelö oldószerben,

Ezt a reakciót, általában 0 és E20°C közötti hőmérsékleten. 10 perc és .24 óra közötti reakcióidővel hajtjuk végre,

A reakcióban alkalmazott reagens mennyiségét tekintve, a sav mennyisége 110 ekvivalens a [35] általános képlete vegyülef egy ekvivalensére számítva; azonban a reagensek mennyisége a reakciókőrültnényektöl függően \áitoztathato, .Savként megemhthejük példán! a sósavat, hidrogén-bromidot és a tri Π unreeetsavat.

Oldószerként megemlíthetjük például a halogénezett szénhidrogéneket, úgymint diklór-etám szén-tetraklorid, kfór-benzni, diklóbbenzol és más hasonlók; amidokat, úgymint Ν,Ν-dímetil-acetantid, N,N~dimeti I-főm tat ni d, N-nwtil-2pirrolidinon es más hasonlók, ken \ egy ideieket, úgymint riimeíil-s/uitb\id, sztdíolán és más hasonlók; karbonsavakat, úgymint hangyasav, ecetsav és rnás hasonlók; és a vizet, <1 Előállítási eljárás>

A lenti reakcióban n, 1..', R.\ K0 R.\ R\ R\ R⁶ es K?° jelentése azonos az. előzőekben megadottal, Λ pirnzol gyom szén atomjait 1-2 azonos vagy kütönlAzo csoport szubs/iituálhaíia. melyeket az « szuhsztituens esoponhó! választunk,

A jelen találmány szerinti J37} általános kepletű vepyületeket agy állíthatjuk elő, hogy a jelen íalúhnúny szerinti pbj általános kepletű vegy (tieteket valamely [33] általános képiéin vegyülettel reagáltatjnk. megfelelő oldószerben bázis jelenlétében.

A reakcióban alkalmazott reagens mennyiségét tekintve, a [33] általános képletü vegyülhet 1-3 ekvivalens mennyiségben használjuk a [36] általános képiéin vegyület egy ekvivalensére számítva» míg a bázis mennyisége 1-3

S ekvivalens.

Oldószerként megemlíthetjük például az éter típusú oldószereket, ugxmíif, dióxán, tetrahldröferán :(THF) és más hasonlók; halogene/eti szenhidrogénékél, úgyminí diklór-etán, szen-ietmhíorid, klor-beuzol, dddoi-henzol es más hasonlók: artúdokah úgymint NpOdúncdhaeetatmih Ν,Ν-dtmeHPfQrmamid». N-metU-2· lö plrroiidlnon és más hasonlók; kén vegyül etekét, úgymint dímetil-szulíbxid., szulfolan és más hasonlók; aromás szénhidrogéneket, úgymint benzol, tohtol, silói és más hasonlók; alkoholokat, úgymint metanol, etanol, propánok izepröpanol, butanok tero-butanol és más hasonlók: ketonokat, úgymint acélon, 2-hntanon és más hasonlók; nitrlleket, úgymint aeetonltnl és más hasonlók: vizel; és ezek keverékeit.

Bázisként megemlíthetjük például a iun-hidrhleket, ugsmmi nátriumhidrid és más hasonlók; u!kulrém~nni,do'„,r„ úgymint nátrium-áruid, lítiumdiizopropil-anrid és más hasonlók; szerves oázisokat, úgymint piridin, trietil-arnim

1,8-diazabieiklo[5,4,Ö]-?-nndeeén és más hasonlók; alkáblém-hidroxídokak úgsmlnt uairtum-hidroxid, kalinm-hiiboxid és más hasonlók, ulkahloídfemhidroxidokat, úgymint kalcium-hidroxid, magnézium-hl droxid és utas hasonlók; alkalilem-kurbonátokat, úgunint nátrium-karbonát, kálium-karbonát és más hasonlók; alkálitem~bídrógénk.arbo.nátökat_? úgymint nátríum-lúdrogénkarbonát, kálium hidrogénkarhonát és más hasonlók; és fém-alkohohúokat, úgymint nátrium-metöxtd, káltnm-tere-bntöxid és más hasonlók, <>

<4. Előállítás! eljárás>

Az előző reakcióban R^!. R', R', IV, R? és R^fe jelentése azonos az előzőekben -megadottal; Rⁿ jelentése hidrogén atom vagy az előzőekben megadott σ. szuhsztituens csoport, X' jelentése klór atom. fluor atom. al ki Iszui főni I-csoport s.ig'- tetsző cve'.o s/uS'ínudit ben oh/a Komi-csoport R icientese ,\t csoport, Italonlkil-csoport, eikloaíkn-csoport, cikloalkH-alklbcsoport. alheniiesoport, alkinÜ-csopori, tetszőkgesen s/uN/tituaíi fcuil-esopost, tetszőlegesen szobsztí tuált aromás heterociklusos csoport, aikoxikas bont 1 -alks l-csoport, tetszőlegesen szubszti tuált heterociklusos alkil-csoport wg> ctszölcgesen sz.ubsztituált benzil-csoport; jelentése alkil-csoport, haioaJkB-csopori, tetszőlegesen szubsztituált ícnil-esoport, tetszőlegesen szuhsztituált aromás heterociklusos csoport, atkoxikarhonil-al ki I -csoport vagy tetszőlegesen sznhsztilnált benzil-csoport; R”* és R^b lehet azonos vágy különbőzig és

9;>

mindegyik jelentőse lehet hidrogénatom, alkti-esoport. tetszőlegesen szuhs/tituált leni!-csoport, aeii -csoport. haloallilkítrhoni 1 -esop«tri, tetszőlegesen szubsztitnalt benzdkarboníl-esopott. tetszőlegesen s/uhsztituait benzol! csoport, alktlsztdíóutl csoport, haloalhilx/uííoníl-esopori, tetszőlegesen x/ubs/htuáH henzilszulíbnib csoport vagy tetszőlegesen szubsztitnált fenilszulfonil-csoport; és Z jelentése oxigén atom. kén atom, N^:-^!CR^m, CRⁿM4. CR^!!!'^:::CR^nb vagy N-R^}í> csoport (ahol R^Jo jelentése hidrogén atom vagy azonos R^Í!1 jelentésével, míg R^U8 és R^fíbjelentőse azonos ll’^! jelentésével),

A jelen találmány szerinti [40j, [42] és [441 általános képletü vegyül eleket úgy állíthatjuk elő, hogy a jelen találmány szerinti [38] általános képletü vegyületeket valamely [39], [41} illetve [43 j általános képletü vcgyülcttél. reagáliatunk, megfelelő oldószerben vagy oldószer .nélkül, és amennyiben szükséges ba/is jelenlétében.

Ezt a reakciót általában 20 és 200 t közét ti hőmérsékleten, előnyösen 30 és !S0°C között, 10 peré és 48 óra közötti reakcióidővel hajtjuk végre, amennyiben szükséges nyomás alatt,

Λ reakcióban alkalmazott reagens mennyiséget tekintve, a ] H], 14i [ illetve [43 j áltahmos képletü vegyöleteket 1-20 ekvivalens mennyiségben használjuk a [38 j általános képleté vegyület egy ekvivalensére számítva.

Szükség esetén alkalmazott bázisként megemlíthetjük például az alkálifém-hidroxidokat, úgymint káhum-bldroxid, náínum-hidroxid és más hasonlók: aikáliíém-hidrideket, úgymint kálíum-hidríd, nátrinnt-hidrid és más hasonlók; alkálilém-aikoholátokat, úgymint nátritun-etoxid, nátríum-metoxid és más hasonlók; és szerves bázisokat, úgymint l,8'diazahicíklo}5.4,0|-7-undeeén és más hasonlók.

Oldószerként megemlíthetjük példáit! a halogénezett szénhidrogéneket, úgymint klorolorm es más hasonlók; az éter típusú oldószereket, úgymint diei.iléter, teímhidroíurán es más hasonlók; aromás szénhidrogéneket, úgymint benzol, toktol és más hasonlók, áldás szénhidrogéneket, úgymint hexán, beptán és más hasonlók; ketonokat, úgymint aeetom nteti l-tzobutil-ketou és más hasonlók; észtereket, úgymint ctil-aeetát és más hasonlók; amtdokah úgymint N-meiil§3 pirrolidon, N Jvdtmetil-lórmandd e^ más hasonlók, kén vegyületekei, úgymint dimetinszuiloxid. s/nllóláu és más hasonlók; aeetotnirih; és ezek keverékeit.

<5, Előállítási eljárás>

A térni reakcióban K^!, R\ E\ H\ R', R'\ R\ R^u és Z jelentőse azonos az előzőekben megadottal, !0 A jelen találmány szerinti 1461 általános képletö vegyüleíeket agy elírhatjuk elő, hogy a jelen találmány szerinti [45 j általános'képletö vegyüleíeket \a amely savval megfelelő oldószerben reagáltatjuk.

Ezt a reakciót általában 0 és 120C közötti hőmérsékleten, 10 pere és 24 otn közötti reakcióidő vei hai ti ttk végre,

Λ reakcióban alkalmazott reagens mennyiségét tekintve, a savat előnyösen 1-10 ekvhalens menny meg ben használtuk a [45] általános képletű vegyület egy ekvivalensére számítva; azonban a mennyiség a reakciókörülményektől függően változtatható.

Sasként es oldószerként ugyanazokat a sarakat es oldószereket említhetjük

2ü meg. mint amelyeket a 2, Előállítási eljárás során.

<6. Előállítási R³ .

(V V i4

R- '1? [30}

Bázb

R^J

SR*

-ÖR \ fenti teaketóban V. RÁ R\ RÁ R\ R R^f\ R' és 1 ^! jelentése azonos az előzőekben megadottak V az « szübsztituens csoportból választolt 1-5 azonos vagy különböző szubsztituenssel lehet szabsztituálva,

A jelen találmány szerinti [48] általános képeit» vegyületet úgy állíthatjuk elő, hogy a jelen találmány szerinti j~l7j általános képleté vegyületet valamely [30j általános képlet» vegyülettel reagál tatjuk alkalmas oldószerben bázis jelenlétében,

Hz* a reakciót általában ri és 15O^?C közötti hőmérsékletem 10 pere es 24 óra közötti reakcióidővel, hatjuk végre,

A reakcióban alkalmazott reagens mennyiségét tekintve, a <a\at előnyösen 1-1.2 ekvivalens mennyiségben használjuk a [47j általános képletü vegyület egy ekvivalensére számítva; azonban a mennyiség, a seakeiókörülményéktől függően \ákoztathato.

Bázisként -és oldőszerként ugyanazokat, a bázisokat és oldószereket említhet)ük meg, mim. amelyeket a 3, Előállítási eljárás során.

<7, Előállítási eljárás-'

,₇ Bázis .' ......................... -3*·

R² \.^rr

R⁸

S........C-Y-CÖOH

Ö

A fenti reakcióban Y, R?, Rá R.\ RÁ R. és R^fl jelentése megegyezik az előzőekben megadottal; és R⁵ '' jelentése aíkíl-esoport, tetszőlegesen szubsztituált benzi besöpört vagy tetszőlegesen szubsztituált féníl-csoport. Y az a szubszthuens csoportból választod 1-S azonos vagy különböző szubsztiftienssel leltet szubsztituálva,

A jelen találmány szerinti [50] általános képletü vegyüleíeket ügy állíthatjuk elő, hogy a jelen találmány szerinti [49] általános képletü vegyületeket vízben vagy vizes oldószerben hídról tzáljuk bázis jelenlétében vagy anélkül,

Ezt a reakciói általában 0 és 100^cC közötti hőmérsékleten, 10 pere és 24 óra közötti reakcióidővel hajijuk végre.

A reakcióban alkalmazott reagens mennyiségét tekintve, amennyiben bázist használunk annak mennyisége előnyösen 1-2 ekvivalens a [49] képletü vegyüld egy ekvivalensére számítva; azonban a mennyiség a reakciókörülményektől függően változtatható.

Bázisként megemlíthetünk például szervetlen bázisokat, úgymint káliüm~ karbonát, nátrium-htdrid. nafrtum-hídro\id és más hasonlók, es szeres bázisokig, úgymint l,8~diaz.abiciklo[5.4.0] -7-undeeén és más hasonlók.

Vízzel keveri egyéb oldószerként megemlíthetjük például az alkoholokat, úgymint metanol, eta.nol és más hasonlók; étereket, úgymint tetrahidrofuráu és más hasonlók; ketonokat, úgymint aceton, metihizobutll-keton és más .hasonlók;

unudokab úgymint KAMimetil-iornunüd és más hasonlók, kén vegyületeket, úgynunt dimetiM/ultóvid, szül Colán és ma\ hasonlók; acetonknlt; és ezek keverékeit.

-8. Előállítási eljárás'

2Ö

[Sí]

-4Μ0Β^ΐδ

A fenti reakcióban Y, R', R, R\ R⁴, R'\ R⁶ és R^s jelentése megegyezik az 25 előzőekben megadottal; és R^u jelentése alkil-esoport. Y szubsztituálva lehet 1-5 azonos vagy különböző csoporttal, melyet az π szubs/ütuens csoportból választunk.

Λ jelen, találmány szerinti {53] általános, képletít vegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy a jelen találmány c/erintt }51] általános képiem vegy ideieket valamely [52] általános képleté vegylilette! reagáltatok alkalmas oldószerben, bá z s s j e len I étében,

Ezt a reakciót általában 0 és HXPC közötti hőmérsékkten hajtják végre pere és 24 óra közötti reakcióidővel,

Λ reakcióban alkalmazott teagens mennyiséget tekintve, az [5?l ahalanos képlett! vegyülni hidroklorid vagy szálfát mennyisége előnyösen 1-5 ekvivalens az. {51] általános képletü vegyidet egy ekvivalensére számítva, míg a bázis

JÓ mennyisége előnyösen 1-10 ekvivalens; azonban ezen mennyiségek a reakciókörülményektől függően változtathatók.

Bázisként megemlíthetők például a lem-karbonátok, úgymint kálium·· karbonát, nátrium-karbonát és nsas hasonlók; lém-aeetátok, úgymint kálitstnaceíát, nátrium-acélát és más hasonlók: és szerves bázisok, úgymint trietil-amin.

dímetil-amín, 1 ,á-diazabieiklo[5,4.0]-7-tsndecén és más hasonlók.

Oldószerként megemluhetök például az aikoítolok, úgymint metanol, etaoel es más hasen-ok, etetek, ummust tetraisuholután es más hasonlók, amtdok, úgymint MN-dlmetil-lbs masnid é? más hasonlók; víz; és ezek keverékei.

<9. BÍöáíHtáss eljárási

A Centi reakcióban V. R\ R\ R\ Rk íC és R^#‘ jelentése azonos az előzőekben megadottak és R'^{5 * * * 9 10 * * * * 15} és R'^w mindegyike lehet hidrogén atom vagy alkilcsoport. Ύ szubsztituálva lehet 1-5 azonos vagy különböző csoporttal. melyet az a szuhszdtuens csoportból választunk.

A jelen taláhnáns szerinti |57j általános képletü segédleteket ág>

állíthatjuk elő, hogy a jelen találmány szerinti (50] általános képletü vegyületeket tionii-kloriddai reagáltatjuk alkalmas oldószerben vagy oldószer nélkül, így az |5*>| nbul.tnos képiéin \eg\uletekheí intünk, melyeket az 150] általános képlent segédletekkel reagáttatnnl, valamely oldószerben vagy oldószer nélkül.

A reakciói az f50] általános képletü vegyületekből kiindulva az |55] áttukmos képiéin segédletekor általában 0 es l(tOC közötti ltoméi sékleten. 10 perc és 24 óm közötti reakcióidővel hajijuk végre.

A reakcióban alkalmazott reagens mennyiségét tekintve, az (54 j képletü líoml-klortd mennyisége előnyösen 1-100 ekvivalens az (50] általános képletü végsőiét egy ekvtsalenvese számítva, azonban a mennyiség a reakciókörülményektől függően változtatható.

Oldószerként megemlíthetjük például a halogénezett szénhidrogéneket, úgymint diklór-metán, kloroform és más hasonlók; eteteket, úgymint dieiil-éier, teírahtdrofúrán és más hasonlók; és aromás szénhidrogénekéi, úgymint benzol, tol unt és más hasonlók.

A reakciót a? [551 ahalanos képlete \eg> Öletekből kiindulva az [57] általános képiem segyületekig általában 0 e* b'Kn'C közötti hőmérsékletét!, 10 pere és 24 óra közötti reakcióidővel hajtjuk vvgn,

A teakeióban alkalmazott reagens mennyiségét tekintse. az [>íu általános képiem vegyület mennyisége előnyösen 1-100 ekvivalens az [551 általános képleté vegy űiet egy ekvivalensére számúvá; azonban a mennyiség a reahelohörnbnenyektol függően v aitoztath'üó

Oldószerként megemlíthettük például azokat az oldószereket, melyeket az [50] általános képletéi vegyület [551 általános képlet.ü vegyűleüé alakítása során használunk.

OO I loalhtasi ehatas

R‘	R³ ^! k	_ZR⁴	X³ R⁶ } R ! / i
a	/ Z	'> -s-	.....0.......Á, A
	\	//	is A
	ö --	N

[38]

i

R⁵

RÍ

,.Λ ·

Az előző reakcióban X, RÁ RÁ RA RÁ RÁ RÁ R^u és X:⁵ ielentese azonos az előzőekben megadottak

A jelen találmány szerinti [591 általános képletö vegyületeket ágy állíthatjuk elő, hogy a jelen találmány szerinti [38] általános képletö vegy ületeket az [58] képleté vegy öletek valamely ikevei reagaltatjuk valamely megfelelő oldószerben.

Ezt a reakciót általában 0 es 1ÖÖ®€ közötti hőmérsékleten, 10 pere és 24 óra közötti reakcióidővel hajónk sepre

A reakcióban alkalmazott reagens mennyiségét tekintve, az. [58} képleté vegyüld mennyisége előnyösen 1-2 ekvivalens a [38j általános képíetü vegyüld egy ekvivalensére számítva; azonban a mennyiség a reakciókörülményektől függően változtatható.

Oldószerként megemlíthetjük például az étereket, úgymint diósán, tetrahidro furán (TNE) és más hasonlók; halogénezett szénhidrogéneket, úgymint diklór-etán, szén-teírakksid, klórbenzol, diklon-ben/oi és más hasonlók; antidokat, úgymint Ν,Ν-dimeííEacetarnid, MN-dirnetiEhrrmámid, N-mettI-2~ pi.rrohdsn.on és más hasonlók', kén vegyületeket, úgymint dimetif-szulfoxid, sznlfolán és más hasonlók; ketonokat, úgymint aeeton, 2~btdanon és más hasonlók, müdekot úgymint acetonmil es más hasonlók; vizet; és ezek keverékeit.

<11, Előállítási eljárás>

R Λ ,.5/ ÍV \ V O	R* _R« “-«> ó í t««] ; >—'S—c-V—OH ............................ // i ~ Azo vegyidet H iV PPhg	R «4 -2 \ R Á X b N	R^s • c ·· v-
	[47]	[δ'1.1
A	fenti reakcióban Ύ. R\ RÁ Rt RÁ R⁵	és R’^s jelentése n>	autós az
elözöekbí	sn megadottak és RÁ jelentése alkil	•csoport, ha inai ki l	csoport,
cíkíoalkil	-csoport, eíklöalkií-alkti-csoport, alkon	ál-csoport, alkuid	-csoport,

aikozlkarbonihaikti-csoport, tetszőlegesen sznbszlhnált heíeroafkii-csoport vagy tetszőlegesen szubsztitnált henzll-esoport, Y szubsztitnálva lehet I -A azonos vagy különböző csoportúik melyet az a szubsztítnens csoportból választank.

töö iú

Á jelen találmány szerinti [61] általános képiéin vegyületeket úgy áliitbatjnk elő, hogy a jelen találmány szerinti [47 f általános képletü vegyületeket a |6d| általános kepletu v egy öletekkel reagahariuk valamely azo-vegyölet és írilenit-losz'íin jelenlétében alkalmas oldószerben ismert rnódszet alkalmazásával [Synthesis, 1-28 (19811).

Ezt a reakciót általában Ö és 1ÖCPÜ közötti, hőmérsékleten, 10 pere és 24 óra közönt reahetöklóvd bájtjuk végre,

A ’enketóbnn alkalmazott reagens mennyiségét tekintve, a [Odj általános feéplétő vegy öletek, az azo-vegyüiet és a tríietnl-fos/ún ntindegytkének mennyisége előnyösen 1*1,5 ekvivalens a (47) általános képletü vegyidetek egy ekvivalensére s/utmiva, azonban a mennyiségek a reaheíohomimétnekió' Függően v á h o z t a t ható k.

Oldószerként megemlíthetjük például az étereket, úgymint dioxán, tetrahi.dro.türán (THE) és elás hasonlók; halogénezett szénhidrogéneket, úgymint diklőt-eíán, szén~iet.ta.klöríd_? klór·benzol· di klór-benzol és más hasonlók; amidokat, úgymint Ν,Ν-dimetibacetamid, NX-diutettl-form.amid, N-meül-2·· phtolidínon és más hasonlók; kén vegyületeket, ugynmn dlmetii-szulfoxíd, sznltblán és más hasonlók; aromás szénhidrogéneket, ógymmt benzol, tolnol, xilol ex más hasonlók; aeetonütrib; es evek km érékéin

Azo vegyidéiként megemlíthetjük példán! a áíetlteodikárboxilátót és a diizopropli-azodikarboxiiátot.

<12, Előállítási eljárás>

löt előzőekben megadottal; és m jelentése 1 és 4 közötti egész szám, A ptrazoEgyűrü

3-ás szén atomját valamely az a .szabsztítttens esojsortból választott csoport szubszdtnálhatja,

A jelen találmány szerinti [63j általános képletü vegyületeket úgy dllnhatiuk elő. hogy a jelen találmány szerinti |6?| általános képletü vegyületeket megfelelő oldószerben valamely bázissal kezeljük..

Ezt a reakeíOt ahalab.m 0 e\ l?O°C közötti homcrsekb'ün. 10 perc es ?~l óm közötti reakcióidővel hajtjuk végre,

A reakcióban alkalmazott reagens mennyiségét tekintve, a bázis mennyisége előnyösen 1~3 ekvivalens a (62 j általános képletü vegyüld egy ekvivalensére számítva; azonban a mennyiség a reakciókörülményektől függően változtatható.

Bázisként és oldószerként megemlíthetjük például azokat a bázisokat és oldószereket, amelyeket a 3. Előállítási eljárásnál említettünk.

Egubkeut, a. 2, Előállítási eljárásnál vagy 4-11, Előállítási eljárásoknál említeti s/ulíld-\egyideteket átalakothatink s/ulfoxni \ugy s/uífon \egyfjetekké az. 1. Előállítási eljárásban leírt oxidációs módszer szerint. Továbbá, a 2. Előállítási elantrásná! vagy 4-11. Előállítási eljárásoknál említett azon szulftd·· vegyületeket. ahol Y szuhsztítuaha \an xníamely <b-(’.o aíkdtio-rsoporttai, vapy olyan € r€fo alkilfio-esepörlfaL mely mono-szubsztituáíva vau egy a y szuhszntaens csoportból választott csoporttal, vagy Ct-C-t haloalkíhio-csoporttak átalakíthatjuk szulloxid vagy szollön vegyüleíefcke az 1. Elöálhiási eljárásban leírt oxldáuős módszer szerint, ekxnaíenshez kepeit feleslegben alkalmazott, omdáíos/er hozzáadásával a s/nlfni vegyidéibe x ugyanakkor az Ydtoz kapcsolódó szubsztimenseket fth-Cb,, aikiltio-esopori, vagy olyan C_r{',₀ aikiltioesopori, mely mono-sxubszutuálva van egy a y szubsztituens csoportból választott csoporttal vagy kY-C.; haioaíkihio-esnport) ts oxidáha, amikor ezen szubsziltuensek szullexíd-esoporttá vagy sztdíbm-esoporiiá ablkainak.

Ezek ntán a jelen találmány szerinti vegyületek előállításának, a jelen találmány szerinti növényvédőszerek előállításának és alkalmazásának konkrét

102 példáját mutatjuk be. Λ jelen találmány szerinti vegyöletek előállításának intermedietjeh is leltjük,

Π. Példa

S 5.5-Dinieitl-j(4-meíoxi-()drínuonnetil-pinmitíin-5'tÍ)~ntetiÍszulfontlj-2~tzoxazolin előállítása t« vegyidet száma: H -0001}

1,05 g m-klórperbenzoesavai (tisztaság: 70%. 4,28 mmol) adunk jeges hűtés közben 0.55 g (L71 ntmol) 5,5-dímetil-[(4«metox.i-.6-trifluormení~pínmiditt5-ilhniehl{»>i-2-iz.o,xazolín 20 mi kloroformmal készült oldatához.. Az elegyet tö ezen a hőmérsékleten ke vettetjük I órán át, majd szobahőmérsékletért 4 órán át. A reakció lejátszódása után a reakelőelegyet vízre öntjük, majd kiorolbrmmai extraháltak, A kapott szerves fázist vizes nátrtum-hidrogéírszuiílt oldattak maid vizes náírlam-hídrogénkarhanát oldattal,. végül vizes nátrium-klotld oldattal mossuk, vízmentes magnézitsm-szulfaton szárítjuk és vákuumban bepároljuk, A maradékot sxihkagélen oszlopkrematográfíásan tisztítjuk, így 0,45 g (hozam; ?\ΠΊot í’hn szerinti terméket kapunk teher, piheszern kristályos anyagként (olvadáspont; 17547fAC).

Ίΐ-ΝΜΚ jCDCl· ΓΜΝ,δ(ρρηΑ).

8,89 (i IL sk 5,00 (21 L d). 4,11 (311, 4, 3,11 (21L s), 1,33 (611, s.k

A további, vegyülitek adatait az alábbi (2. táblázatban} adjuk meg;

HA

2. Táblázat

Intermedierek előállítási példái;

<1. Referencia Példa>

3'KS.ó?'-5,5~d.in?eiil<b'izoxazoÍm. előállítása

534,0 g (4,0 mól) N-kiörsznkdnimidet adunk részletekben ŐSMiW között 182,7

0)4 g (2,05 mól) glioxilsav-aidoxim 2 liter 1,2-dimdoxi-etánnal készült oldalához. Az elegyet 1 órán át forraljuk, majd jeges hűlés közben 1440,0 g (.14,4 mól) kálíumbldrogónkarbonálöt és 10 ml vizet adunk hozzá. Ezután 360,0 g (6,4 utol) 2nteíiipropéni adunk hozzá, A kapott elegy et szobahőmérsékleten kevcrtetjük 24 s órán át. A reakcióelegyet vízre önbük és dlizopropíl-éterrel extraháijuk, A kapott szerves fázist, vízzel és vizes nátrium-klorid oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk és vákuumban bepároljuk, igy 107,7 g (hozam.:

40.0%) dm szerinti terméket, kapunk sárga viszkózus folyadékként ’H-NMR jCDClgfMS, 6 (ppmfj:

íö 2,93 12H, s), 1,47 (6H, s), <2, Referencia Példa>

3-Klór-5-étil-5-metih2-izoxazolin előállítása

IS 61,9 g (463,4 műtől) N-klorszukcinimidet adunk részietekben 6ö°C-on

20,ö g (231.7 innád; glioxllsav-aldoxim 500 rnl 1,2-dimetoxi-etá.rmal készült oldalához. Az adagolás befejezése után az elegyet 10 percig forraljuk, majd jeges hűtés közben 50 ml |4O',4 mmol) d-meül-l-buiénl, ók?) g (lo22 mmol) káliumhidfogénkarbonátot és 10 ml vizet adunk hozza A kapott elegy ei szobahőmersékleien kevertetjűk 12 órán at. A teakdóelegyet vízre öntjük és nhexánnal extrskáljnk \ kapun *zerves fázist vízzel es vize* uatrium-Uoríd oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk és vákuumban bepároljuk, így 15,9 g (hozam.· 40,6%) eím szerinti terméket kapunk sárga viszkózus folyadék kent,

Ίΐ-NMR SCnCh.'fMS,d(ppm)j:

2,91 (21I, ABn, J%?,0, v-46,1 Hz). 1,73 (311. q), 1,42 (311, s.k 0,96 (3H,

1), <3. Referencia Péida>

3-Benziltto-5,5-dhnelil-2-tzoxazolineÍöállítása

3,2 g (23,2 mmol) vízmentes kálium-karbonátot és 3,0 g (22,5 mmol) 3tC>5 klör-5 ,5-dimedl-2-izoxazoiint adunk, nitrogén atmoszférában, 2,8 g (22,5 mmol) bcnzil-merknptán 50 ni! N.N-dimetibíbrtnuníjddal készült oldatához, .Az elegy et 10Q°C~oh kevertetjük 2 órán át- A reakció lejátszódása után az élegyet vizéé öntjük és etil-acetádal extraháljnk, A kapott szerves fázist vízzel és vizes nátrium3 kloríd oldattal mossuk, vfzmenies magnézium-szulfáton szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradékot, szsltkagélen oszlopkromatograbásan tisztítjuk, így 3,1 g (hozam; 62,035) eim szerinti temeke* kapunk sárga olajos anyagként (η,·/'^{1 :::}1,5521).

‘il-NMR fCDCR/lMS.Óippmt]:

7,24-7,39 (511 m), 4,26 (211. s), 2,7? (21 f,s). 1,40 (6)1, s).

<4, Referencia Péida>

3'(2,6-DiílnofbcnzlIsz«litnil)5ettk5medl-2-jzoxazo!m előállítása

4,6 g nuklötperbenzoesávát (tisztaság: 70%, 18,8 mmöl) adunk jeges butés közben 4,1 g (15,0 mmol) 3-(2,6>-diílnorbenzdtio)-5-etíl-5-metií~2-izoxazolln 50 ml kloroformmal készült oldatához. A kapott ©legyet 1 órán át ezen a hőmérsékleten, majd 12 órait ár szobahőmérsékleten kevértefjük, A -reakció lejátszódása után a reaU toelegyet vízre öntjük, majd kloroformmal extraháljuk. A kapott szerves fázist vizes nátrium-hidrogénszulfu oldatlak majd vizes nátriumhidrogénkarbonát oldattak vízzel végül vizes nátrínm-k lórid oldattal mossuk, ssnueutes magnézinm^/ullaton szántjuk és vákuumban bepereljük, A maradékot s/lbkagéíen ovlopkiomotogfal'ídsmt tisztítjuk (eluens; hexán-ettlmeetáí oldoszetkeverek), sgy im g (hozam 54,8%} eim szerinti terméket kapunk fehér porként (olvadáspont; 3tkC vagy annál kevesebb).

‘i i-NMR [CDGh/TMS,δ(ppm)j:

7,39-7,28 (Ili, m), 7,03-6,94 <2H, m), 4,38 (2H, s), 3,04 (IH, ABq, ,h I ?,?, v-85.7 biz), 3,12 (IH, s't, 1,75 <2H. m), 1,44 (311, S)H.41 (311, s), 0,97 (311, m).

<5, Referencia Példa'tőé

3-(2,ő-Í3inuurhenAsszulfond)“5-etil'-5-metíb2~izoxazolin előállítása

1,0 g m-klórpérbenzoesavat (tisztaság: 70%, 4,1 mmol) adtaik jeges hűtés közben 0,8 g (2,8 mmol) 3~(2,Ő~dinuorfeenzílszulfmil}-5-etiÍ-5-rnetíl-2-jzoxazölin 50 nd kloroformmal készüli oldalához, A kapod elegyel I órán dl ezen a hőmérsékletéit, majd 12 órán ál szobahőmérsékleten kevertetjük, A reakció lejátszódása után a reakeiőelegyet vezre öntjük, majd kloroformmal exíraltáijuk. A kapott szerves fázist vizes nátrínm-hidrogénszultu oldattak majd vizes nátriumhidrogenkarbooát oldattal, vízzel, végül vizes nátríum-klorid oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szül laton szántjuk és vákuumban bepárolíuk. A maradékot li) sziltkagéien oszlopkromaíográfiásan tisztítjuk (eluens; hexán-eül-acetát oldószerkeverék), így 0,6 g (hozam: 75,0%) cim szerinti termékei kapunk lébér porként (olvadáspont: 64-65A?),

Ί i-NMR ICDCh/TMS, ö (ppm)|

7,36-7,46 (IH, m), 6AS 7 04 t21 k m). 4,73 (211, s), 3,04 (211. ABe.

IS 3 I7,2,v VU llz) E??c2Ikqk E4nMIksV).O7<31Ui <6, Referencia Példa5, ődbnietdM-uudkvmlfoml-d-uíoxazoim előállítása

1,0 kg vizes nátnum-metáneilolat oldatot (tartalom: 15%, 2,14 miitől) csepegtetünk jeges hűtés közben 143,0 g (1,07 inul) 3-klór-5,5-dimetíl-2~ iznxazolin 500 ml Ν,Ν-dimetii-fónnaniiddal készült oldalához. Az elegye! szobahontesud e,et, kevetteijul, 1' mán at, A reaxcm lepm/odus’ atan a reakeiőelegyet vízre dinjük, majd edl-aeetáíta! extraháljuk. A kapuit szerves láz-st vizes natríum-klorid oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk és vákuumban bepnruljuk, Igv 115,0 g (hozam; 74,1%) 5,S-dimetiÍ-5-incidhe-d-izoxazolint kapunk, bzt a maradékot (741,2 ninioli 1 liter kloroformban oldjuk és jeges hűtés közben 392,0 p m k'orperbenzoesavot ttisztaság: 70%, 1,59 nml) adunk hozza, .A kapott eiegvei 1 emu at ezen a hőmérsékletem majd 12 mán át szobahőmérsékleten kevertetjük. A reakció lejátszódása után a kivált mktorpu'benzoesnvat szűréssel eltávolítjuk. A kapott ^zurletet vizes nátrium107 hidrögénszulíit oldattal, vízzeh majd vizes nátt<uín’'bidrögéttkárbönát oldattal, végül vizes nátrinm-klórid oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk és vákuumban bepároljuk. Λ maradékot diixopropil-cterrel mossuk, Így

77,6 g (hozam 59 kod cím szeriutt tét mehet kapunk tehet porként {olvadáspont,

55-54-(/).

'H-W (CDCi/í’MS, Ö (ppm)j;

3.5ö (311, s). 7,12 (211, s), 1,51 (óik s).

<7, Referencia Példa'''

3,5'-Dírocíii-3 -étiltio-2-i zoxazo.1 in előállítása t^dO mi v.,cs oldatot méh óort.O g (%0 moll etil·metkaptam es fe>0,0 g (9.0 mól) nátrium-bidroxidot tartalmaz, adunk egy 3--klór~5,5-<.1ímetil-2· nmva .-ohm tanahna/e okimhoz Λ/ek'gx,. 60 70 ( kozott kexeOetptk lootan.u

A reakció lejátszódása után a reakelöelcgyct. vízre öntjük, majd etil-acélánál extraháltak. Λ kapott szenes i.iztrt stzzei es tws nátriumdílórid oldotta! mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk és vákuumban bepótoljuk, igv 270-,0 g. nyers cím szerinti terűtekéi kapunk sötetvörös olajos .Hongként.

<3. Referencia Féldo>

S,5~Dimutíi~3-eülszu)fonil-2-izoxazorui előállítása

270,0 g (1,7 mól) nyers olajos 5_x5-di.mett!-3-etittio-2~i/oxazolim oldunk

1,0 liter kloroformban. Ehhez jeges hűtés közben 1050 g m-klórperbenzoesavat (tisztaság- 70%, 6,1 utol) ntiunk. kopott elegvet I órán ai ezen a hőmérsékleten, majd 15 ótán at szobahőmérsékletén keserítjük. ,-k re.tkeio lejátszódása után a kivált mfelorperhenzoesavat szűréssel eltávolítjuk, a kupon szttrletei vizes natriumdridrogénszulfu oldattak majd vizes nátrmmmídrogenkarbonáí oldattal, vtzzek végűi vizes nátriurn-klorid oldattal mossuk, vízmentes magnézium30 szulfáton szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradékot n-hexártrtal mossuk,, ígs PnO g (hozam: 65.-1%) cím szerinti termeket kapunk fehér porként.

108 <9, Referencia Példáz l~Feni.l-3-tri.Ouormetil· 1I i-pmrzol-é-ol előállítása

20 g (184,9 mmol) fondhidrazmt és 4 mi tömény sósavai adunk 34,1 g (184,9 mmo!) etti-triÖuomeeío-aeetát 500 roí efartollaí készült oldatához. Az elegyet 1 órán ál forraljuk. A reakció lejátszódása után a reakcióelegyet vákuumban beparnljuk e^ a mamdiddioz vizet adunk, Λ kivált kristályokat színjük, vízzel semlegesre mossuk és szárítjuk, így 37,1 g (hozam: 87,9%) cím szerinti lö terméket kapunk okkersárga kristályként,

Ί l-NMR ÍCDCh/TMS. Ó (ppro)j:

7.68-7,41 (511, m). 5,8ö (llk sk 3,71 (IH, s), < 10. Rcfereneut Példa''

-Klor-d -feni I»3 -tr ifi uortneíi I -1H -pitazo 1-4- karba ide híd élöá 1 b tása

33,0 g (210,1 mmol) tov/for esik lóridét adunk 7.7 g (105,2. romolt N,N~ dimetd-iórmamidhoz jeges hűtés közben. Ezután szobahőmérsékleten 20 g (87,7 romol) 1-fenil-3drdluormetii-lIl-pirazol-5-ok adunk hozzá, A kapott elegyes. 1 órán át forraljuk, A reakció lejátszódása után a reakcióelegyet jeges hűtés közben vízre öntjük, majd kloroform utal estraltóljuk. A kapott szerves fázist vizes nátrium-hidrogénkíubonái oldatul es vizes nátrium-klorid oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton s/míijuk es vákuumban hepároljuh, maradékot s/ilíkugélen oszfopkromatngráhásun tis/utjuk (elnens: hexán-etil-aeetát oldószerkeverék), igy JUJ g tkn/anr. 79,!%} cint szerinti terméket kapunk lekér kristályos anyagként.

’ll-NMR ICDCh' ÍÁIS.MppmJ·

10,06 (ML sk 7.57 (51L s),

3ö

109 <11. Referencia Pékía>

(5-Klót'' 1 feni 1-3-trilluormetiI-111-piraz.ol-4-iI )-metanoí előállítása

0,21 g. (5,5 unnol) h’tium-ahunínium-hidrid 70 ml teírahidrofuránnal készüli oldatát -30' C-ra bütjüK és 3 g {10,0 nnnolt 5-klór- i-fenií--3-triiluormeill11 l-pirazol-4-kafhaldehid 30 ml tctrahidrofui\ánnal készült oldatát adjak hozzá kis részletekben. .A kapott Begyet -30°C-on kevertetjük 3O percen at. A reakció lejátszódása után a reakcioelegyhcz etil-ace-tátot adunk, majd kevertetjük. Ezután vizet adunk hozzá es ismét kevertetjük egy darabig. A reakeioelettyet vákuumban szűrjük, a szürleteí etii-aeetáitai extraháljnk A kapott szenes lü/i-ü vizes nátriumklorife oldattal mossuk, vízmentes magnézium-sz.uifeíon szárítjuk és vákuumban bepótoljuk, igv 3„d g (hozam: 99,9% j Bm szerinti terméket kapunk fehér kristályos anyagként.

kil-NMR [CDCb/'l'MS. S (ppm)j:

7,54-7,51 (511, mk 4,71 (211, d), 1,79 (11L bk

-1 2 Referencia Példa>

4-BrómmetO-5~kiór-l-fcnil-3-trifluoröteti^:MH-pirazoJ előállítása

5.0 g. (IO,9 minőit (5-klór-I-fenil-3-tri(lnormeíi!-l1l-pira/ol-B-ÜHnetanoit ml didiI-éterben oldunk és -!0^eC-ra hűljük. Ezután 1,0 g í 3,8 mrnoí) foszíoriribrotnidot adunk hozzá es a reakcióelegyet szobahőmérsékleten kevertetjük I órán át. A reakció lejátszódása után a reakcíóeiegyut vízre öntjük, maid eiib uccuinál cvírahaliuk, Λ kapott szenes fázist \tz«.s nau ittm-klorid oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk és vákuumban bepároljuk, így 3,6 g (hozam; 95,8%) cint szerinti terméket kapunk fehér kristályos anyagként.

*11-54 MR jt'IH’lv'l MS, n(ppmtk

7,58-7,48 (511, ml, 4,48 t2H. m.

Itö <13. Referencia Példa>

5-Fluor-l-téníl-d-triíluorntetd-lll-pirazoí-ü'-karbaldehíd előállítása.

10.5 g tl»S0,2 mmol} kalium-llunrtdot Búnk 55,0 g (120,1 mmol) 5-klór~

1 -fénil-u-tritluonnetíM Fl-pirazol-4~karbaklehid 500 mi dimetí I-sznl iox kidal készült oldatához. Az elogyet löíPC-on. keverhetjük 2 Órán át, A reakció lejut szódába «tan a reakeióeiegyet vízre öntjük, majd etil-aeetáital extraháljuk, A kapott szerves fázist \ize\ nátrinm-k lórid oldalad mossuk, vízmentes magnéziumszuliáton szárítjuk és vákuumban hepáiobuk. A maradékot sziííkagéiets ti) os/lnpkromutograííasun tisztítjuk telucns: lusán-etd-aeetat oldos/eXeverekl így

26,5 g (hozam: 85,0%) cím szerinti terméket kapunk, ’lí-NMR jCÍX.'ív’l MS, ó (ppm)j:

9,96 (Hl. s)„ 7.68-7.51 (511. m).

<14, Referencia Példa>

15-Pkior· í tenii-5-trifhtoímehi-l 1 í-pira/ol-d-íl t-metanoi előállítása

1,6 g (41,0 mmol) nátríum-borohidrid 300 ml metanollal készüli oldatához jeges Imié? közben 2o,5 g í 102,5 mmob n-nuor-l-l'enü-a-trínuonnetíbill20 pimxoMdunbaldehid 200 mi metanollal készült oldatát adjuk, A kapott reaketoeiegset O'C-ott ke\ értetjük 50 percen at \ reakció lejátszódása után a eaks.„oeiegvet \tz:e ontp.k, nnsglett -.ncxttt,. eső , t<? uk \ kapót' \ et\e<- íu'mt >t ^res nau mm-klortd oldattal mossuk, u'mentes macene/mm s, ulátton szvitjük es vákuumban bepereljük így Μ,5 g (hozam: 100°o) etm szerinti terméket kapunk, ^fH-NMR [CIXÜ/ÍMS, 6 (ppmψ

7.65-7,41 (511, nsk 4,68 (211, d), 1,73 (1 í k í.).

15. Referencia Példa'¹'

M) 4-Brórnrnetil-5-tluor-1 -íenií~3-írííluormebb I il-pirazoí előállítása

27.5 g (105,7 rnmol) (5-f1uor-Í~fen!l-3~trifluormetíl-iH-pirazoí-4-il)Hl metanolt 300 mi dieiii-étetben oldunk és 0°C-ra hűljük. 10,0 g 0⁷,0 nunoh foszfontríbrontidot adunk hozza es a·' elegy ti s/ohelieinórsekleten keveiteijük 2 órán át. A reakció lejátszódása után a reakcióelegyet vizre öntjük, majd dieítk eterrei evtrahaljuk Λ kapott szerves fázist vizes uaíruun-klorid oldattal mossuk.

vízmentes mágnézium-szuhaton szárítjuk és vákuumban bepároljuk. így 30,3 a (hozam: 88.8%) cint szerint; terméket kapunk.

^:! Í-NMR iCnCh/TMS, δ (ppm)|:

7,66-7.42 (511, ml, 4,44 (211, s) <16, Reiersncla Példa>

-1 ere-bnttl-3' tríiluormetib 1 B-pira/ok5-oi előállítása

373,8 g. (3,0 mól) lere-bulikhídrazinhidroklorídot és 50 ml tömény sósavat adunk 552 3 g i5.0 tnoí) etiktrllluomeeto-ueetöt 1500 ml etanobal készüli

IS oldatához. Az elegye?. 2 napig forraljtik. A. reakció lejátszódása után a reakciőelegyét vákuumban bepáröljuk, a maradékot vízre öntjük, majd etil.leetatta! ewnhaljuk \ kapott szerves ibzist vízzel és vizes sratrium-kiorid oktatni mossuk, vízmentes ntagitézmtn-szuliaton szúrniuk és vákuumban bepároljuk. A maradékot n-hexánnal mossuk, így 3(6),0 gi hozam: 59,1%) cím szerinti terméket kapunk fehér por tormában.

<17, Referencia Péída>

1-'rere-butíl-$-klór~3-trííluonnetil-1li-pirazök4-karbaldehid előállítása

462,0 g (3,0 moh foszíbr-oxiklorsdoí adunk jeges hűtés közben 87.7 g (1,2 mól) N^-dímetikformamidhoz. majd szobabomersekleten 298,3 g (1,0 mól) 1tere~butih3~trifluormeákl l-kpírazol-5-oh adunk hozzá, A kapott elegyet 10 órán át forraljuk. Á reakció lejátszódása után a reakcióelegyet vízre öntjük, majd klotoformnm! exttahaijuk. A kapott szenes fázist \ ízzel. 5%-os vizes natnum30 hidroxid oldattal és vízzel mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk és vákuumban bepároljuk, A maradékot szilíkagélen osziopkounatogiuliasaft i i2 tisztítjuk (eiuens; hexán-ctU-acclát oldószerkeverékj. így 131,5 g (hozam; 21,734) cím szerinti termékei kapunk fehér kdstubvs anyagkén!.

’U -NMR jCDCR/TMS, S ippniR;

9,97( 111, d). R7ó(9í!,s),

- i 8. Referencia Példa· (I ·ΙθΓο-·6η.ί1!-5-ΤΙόΓ-.οιπ fmor.mel.il· 11 l-ph'a/ol-4~ii)-metnro! előállítása

39,9 g (156,9 mmol) {1 -tere-butil-ő-klót-3-lfiímormediJ-11 l-pkazobdl.ö karbaldehidet 300 ml metanolban oldunk és O°C-ra hiitjök. Ezután 6,5 g (172,6 mmol) nátrium-boróhldridet adunk hozzá részietekben, Az elegye! s.vbahómémekletee kerertdjüh 3 emu at, 4 seukem lenm/oduM ntuu a reakeióelegyet vízre öntjük, majd etil-acélánál e\U,utaljuk. .A kapun szene·; tézist vizes nátnum-klorld oldatta! mossak, \tzmentes ntítgué/ium-sznlüníun szarltiuk és ! 5 vákuumban bepároljuk, igy 37,7 g (hozam; 93,6%) cím szerinti -terméket kapónk, ^! 11- NM R í CBCR, TMS. 6 (ppm) j.

4,60 (2H, dk 1,72 (913, s), 1,58(111, t).

'-19, Referencia Pé:lda>

:?« d-Brómmetil· 1 -tere-butil-Ó-klór-d-trilhuumetil·11 l-pün/.ol előállítása

9,2 g (35,7 mmol) (1 -’ere-butll--5-klór--5--trit1uonuetd-!lΙ-ρ1ηι/οΙ'4-1Πmetanolt 100 ml dietil-éterhen oldunk és -10^,;(f-m hütjük, Ezután I Ró g (42,9 mmol) foa/lor-iribiomidot atlünk hozzá, A reakeióelegyet szobahőmérsékleten keserteüúk ei^akan ás \ reakem lejátszódása után a teuketoelegsei xszte öntjük, majd dieíil-éterrel evtraháljuk, Λ kapott szerves fázis! tizes nátrium-k lórid oldahal mossuk, \!/mentes mugnézitnu-szullaíou szárítjuk és vákuumban heparoljuk, tgy 10,0 g (hozam; 87,3%) dm szerinti terméket kapunk, <20, Referencia Példn>

(l-lere-butil~5-klór-3- tri fluorrneb I-1II- pírazol-4-1!)-metántlol előállítása

113

43,5 g (136,1 mmolt R-brómmetíl-i-íere-butil-5-k]őr~3~lrííHion'nciiI-111phazoh adunk 21.8 g mtóumdúdros'zulfíd hidrát (tisztaság: 70%, 37?.,? ininol) 500 ml KN-dírocUi fn-mamiddal készült oldatához Λ reakdoelegset szobahőmérsékleten kevertetjük éjszakán át. A reakció lejátszódása után a

S reakeióeíegyet vízre öntjük, majd: dtetíl-éterrel extráh.áljuk, A kapott szerves fázist vizes rtátriurmklorid oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szártfjük és vákuumban bepároijuk, Így 32,3 a (hozam: 87.0^fí»Kim s/eruni terméket kapunk. Í4--NMR (CDCIÓfMS, Ö (npm)j:

4,6? (211, d), 1,90 (Hl, p, k?0 (911, s).

% 1. Referencia Példa'

- íere-buui-.á-rnetoxl-c-iritluormeiil-í 1 í-pirazoí előállítása

15,0 g (1(18,4 mrnol} vízmentes kálium-karbonátot és 19,3 g <135,5 mrnol) mePl-jcdidoi adunk szobaiamétsekleten 18.8 g (90,Ί mrnol) I -tete-buul-k trífluormetík IH-píraxol-S-ol 100 ml N,N-diroetíkíormamiddai készült oldatához. Az elegyel 15 órán át kevertetjük, A reakció lejátszódása után a reakeióeíegyet vízre öntjük, majd dieül-éterreí extraháljuk. A kapott szerves Íázist. vízzel és vizes nátrmm-klorid oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulláton szárítjuk és vákuumban hepároljuk, Így 20,() g (hozam: 90,8(¼)) dm szerinti terméket kapunk.

<22. Referencia. Péidá>

1- l'ere-bubb4-klórmetíl-5-meto\!' .l-tritluonnetii-l 1 i-pira/ol előállítása

5,4 g paraformaldehidel ( mely 180,2 romol formaldehidnek felel meg) és mi tömény sósavát adunk 20,0 g (00,1 mrnol) l-tere-bntiÍ-5-metoxi~3udílnormetih'IM-pirazol 90 ml ecetsuv\al készült oldatához. Az eleget 6ÍRÜ~on kevertetjük 30 percen át, \ rt. akció lejátszódása alán a reakeióeíegyet vízre öntjük, majd dl izopropil-éterre! edraháljok. A kupon szenes fázist sízze! és sizes nairrom~k lórid oldattal mossuk, \ s/roentes maguézlum-s/u!fuíon szárítjuk és \akuuroban beparoljtik. ig> 31,/ g (hozam 89,0%¼ enn szerinti teuneket kapunk <23. Reterenda Péhla>

3- Metoxi-1 -metil-5-ίrílluormeiib I B-pírazol előállítása

10,0 g (723 mmol) v {/mentes kalíum-karbonatoi és 12 8 g (00.3 mmol) meril-jodídöt adunk szobahőmérsékleten 10,0 g (60,2: mmol) Ódhdraxbl-rnetil-S'· írifínomnerii-Π l-pirazol 50 ml Ν,Ν-ditnedl-fomtamiddal készült oldatához. A reakcióelegyet 15 órán át kevsrtetjük. Á reakció lejátszódása után a reakcióelegyet vízre Öntjük, majd dietil-éterre! extraháljuk, A kapott szerves fázist vízzel és vizes nátrium-kloríd oldatta! mossak, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk és vákuumban bepároljuk, igv o g _g (ho/anr ⁴Hk7°_öj um szerinti tennckct kapunk.

-Pi, Reterenda Példa>

4- K lórmctü-3-mctttxi-1 -meri 1-5-(6 fiuormeril-11 i-p.iraz.ol élőül Ittasa

0,35 g parab-nnaidehidet (15,0 mtnoí formaldehid szempontjából) é\ 5 ml töntenv sósavat .adunk 1,00 g {5,6 mmol) J-tnetoxi-l-ntetibő-trílluormeril·IPl· pua/nl ?5 ml ecetsavval készült oldatához. A reakcióelegyet 80’ C-on kevemnjük 2 óráit ah A reakció tejuis/udásu után a reakeioekgyet vízre öntjük, káliutnkarbonáttal tesetni égést tjük, maid. cril-acetattul extiahaijnk. A kapott .·. mis bi/tst vi/zel mossuk, vízmentes magnézium-szultáton szárítjuk és vákuumban bepárohuk, A maradékot szilikagélen oszlopkromatograüasan tisztítjuk (eluens: hexán-etil-acélát oldószer keverék)., igy 0.83 g {hozam.: óSdPho cím szerinti terméket kapunk.

<25. Reierenda Pclda>

5-1'iuor-í -meid-Cp-ííh-ormeul-1 íi-pirazol-lkarbnldehU előállítása

32,0 g (711 ,o mmol) kálium-ti uoridot adónk ótV-l g {2SA7 mmol) 5-1 let -1metil-3-uilhtortnctil-1 ICpun/old-ka-'hulddhd 700 ntl dunetíi-s/ulfoxiddai kés mit oldatához Λ ieai,etóen.p\ei 1 ?0 1 RRC komit kesCiteípűk > mán at A re.aketo ienits/ódása mán a toakeíóelcgyet vtzrc önünk majd ení-aeetattaí extraháljuk. A kapott szerves fázist vízzel és vizes uátríunnk lórid oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk és vákuumban bepároíjnk. A maradékot

S szilikagélen os/Iopkrinnyíograftasan tisztítjuk íeluenx; hexán-eti I-aeetát oldószerkeverék), így 36.8 g (ho/atn. 66,0%} emt szerinti terméket kapunk.

<26. Keléi énem Példa>

I ö (S~f< luor~ 1 -metíi-3~trifluoHnetd-1 H-pirazoM-ii)~meíanoi előállítása

3,9 g (162.6 mmol) náíriiun-borobídríd 560 ml metanollal < szült oldalát adjuk jeges hűtés közben 36.8 g 1187.0 minői) 5 fluor! -metil-d-trifluonnetiMIIpiraz,oE4-k«arbaidebid 206 ntl metanollal készült okiamhoz. Á reakeióelcgy et 0 3.on kevertetiük 30 perceit at. Λ reakció lejnás/odnsa után a reaki löeleg.yet tt/re öntjük, thaid eítf-aeetáttal extráhaljuk. A kapott szerves fázist tízzel és tizes nátrium-kloríd oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szül lúíöu szárítjuk és tákuumbun bcparoljuk. így o ihezmn. 6.8«! rím szerbín u mu kel kapunk <27. Referencia Példa>

2b

4-Bróininvtii-Ó-fluor-1 -met! l-3-triíluorinetil-1I I-pirázol előállítása

354 g (178,7 mmol) 5-Üuor-1-tnett!-3-trifluormetii-l ll-pbuzol-4-ntctanoh oldunk 560 ml dieiíl-t-terben és -30 C-ra bitijük. Ezután 5<o g (199,5 mmol) ÍOSzlőrdfíbroroidot adunk hozzá. A reakcióé tégy el s/obahotuersőkletcn kevertetiük 12 órán át. Λ reakció lejátszódása után a reakeiódegtei tízre öntjük, majd dietii-éterrel extraháljuk. A kapott szerves fázist tízzel és tizes nátriumkloriií oldattal mossuk, vi/meuto'· magnezimn-szulíüton szárítjuk es vákuumban hcptiroijuk. így 4,4 g (hozam; 80,8°o) cím szerinti teomekeí kapunk, <8. Retéreneía Példa (Bioxíkárboniljmtáíöndiaidehid előállítása

US

12,6 g náiriutu-hidridel (tisztaság: 60%, 525.0 mmoí) többször, dekítniaiassal mosunk dtehl-élerrd. majd 500 mi dsetil-éterben oldunk, 1/utan nitrogén aramban Ü-10'C között UM g (2.6 mól) etil-ibrmiatot és 50 g (262.0 motel) etil-33'dietoxi-proplonátot adunk hozzá. A reakeióelegyet szobahőmérsékleten kevertetiük 15 árán át. A reakció lejátszódása után a reaketoeiegvet vízre öntjük, majd diehl-etvmd ex tudta íj uh. A kapott vizes ia/R pl l-ját sósavval i-te állítjuk, maid dikiór-meiánttal extraháljuk. Az igy kapott •verves fázist vizes itat rí um -klórid oldattal mossuk, vízmentes magnéziumszulfáton szárítjuk és vákuumban Ix pároljuk. így 37,o y, t hozam: 100%) nyers cím szerinti terméket kapunk sötétvérös olajos anyagként Xh-NMR |C!.)Ch/TMS, d (ppm)j:

9,09 (211, s), 5,26 (IB, s), 4/27 í.211. qk 1.28 tál 1.1).

<20, Referencia Eélda>

tjl I ona/ol 4 katboxdaí eloá hta\u

6,2 g (193 mmol) hidrázint adunk jeges hűtés közben 2:7,6 g (192 mmol) (etoxikarbonilHnalondiakiehid ISO ml eiantdlal készült, oldatához, A reakeióelegyei szobahőm érsek letett kevertetjdk 17 órást át. Λ teokeioeiegyei vákuumban hepároíjtik, a maradékot sztlíkagéíen oszlopkromatográílásan tisztítjuk (elttens: díkiós-metán-etíl-aceíái oldószerkeverék), így 19.4 g (72,4%) dm szerinti terméket kapunk sárga kristályos anyagként

Ί l-NMR jCDCiMTMS. 6 (ppmR:

8,08 t?i I. Sk ASOulb d. -kel téli. q). 1,39(311. ü.

<30, Referenetö Példa>

Etil-1 -etil-1 El-pirazol“4-karbo\dat előállításit

3,7 g (26.8 mmol) vízmentes káiium-karbunatot és <2 g (?ó,o n intól) etil50 jodídot adunk 1,5 g (10,7 mmol) eitl-l f I-pírazoí-d-karboxtiat >0 tol N.bbdtmetüfórmamiddal készült oldatához, A reakeióelegyei szobahőmérsékleten kevertetjük

117

2Ö órán al Λ reakció lejátszódása után n reakcioelegyet vízre ontjuk majd etilacctáttal evüaháljuk. Λ kapott s/cnes fázist viszel cs vnes nátrium kiond oldattal mossuk. vízmentes maguezsunt'SzuRaton szárítjuk, és vákuumban bepárohuk. A maradékot szdikagélen oszlophmmatografiasau tisztítják (cluens: hexán ethaeetát oldószerkeverék), így 1,6 g (hozam: 88,9%) cint szerinti terméket kapunk sárga olajos -anyagként ’ff-NMR fenek VMS, 6 tppnOj:

7X0 (.711. Ά 4.28 <211. q), 4J8 (2H. q). .1,51 (3IL i), 1,35 (311, t).

«31. Referencia Rélda>

Ltii-k.nUklnrff-edl-URpírazoi-d-karhindnt eíóalhtasa

b.gy lezárt üvegcsőben 1,6 g (9,5 mmol) erikl-etíl-'IM-psrazoMkarboxilálot és 5,1 g (38,3 mmol) N-którszukeinimidel reagálütlnnk I60°C-on 6 órán át. A reakció lejátszódása után a reakcióelegyet szobahőmérsékletre hütjük, szén-tetrakloriddal és kloroformmal mossuk és vákuumban szűrjük, A kapott szürletet {szerves fázis) vízzel és vizes nátrium-klorid oldattal mossuk, vízmentes maguezuun'-'zulfaton szántsuk es vákuumban heparoljuk \ maiadékor '«ztfikegelcn oszlopktom.uográúásan üszittjok (eluens: hexán-etibaeetát oldószerkeverék í, így tál g íhozam: 44,2%) cirn szerinti terméket kapunk sárga olajos anyagként.

1l-NMR (CDCh/TMS, o (ppm)j:

4,36 (2ff, q), 4.2.1 (21I, q). 1.44 (311.0. 1,38 (311, t).

'3.7. Reicteneia Példa'14 4 'Diklór- I «ο h I H~píraz.ol-4-i Ipmeianol előállítása

0,16 g (4,2 mmöl) lítímn-aluminiant-hldridet 70 ml tetrahídroinránban okiunk és -S0''C-ra hütjük. Ezután 1.0 g (4,2 mmol? elíl-3,5-díklór·-1-ehl-l11pírazol-4~karboxílat 30 ml letrahidrofurauüuí készük oldatát csepegtetjük hozzá. .A

US reakcióelegyet ·50*(Λοη kevertetjük 3 órán át. Λ reakció lejátszódása után a reakeióelegybez etd-acetátot adunk, majd kevertetjük egy ideig. Ezután vizet adunk hozzá és ismét keverttejük egy ideig, A kapott elcgyet vákttumbaó szűrjük, a szurkáét etíkaeetátíal extraháljuk. A kapott szerves Fázist vízzel és vizes nútrium-kíorid oldatta) mossuk, vízmentes nuignezium-szui laton szárítjuk és vákuumban bepótoljuk. így 0.82 g (hozam; )00%,í etm szerínli termeket kapunk barna olajos anyagéként.

’H-NMR iCUCÍ/ÍMS. 8 tppms]4,52 (214, s), 4.16 (211, ql. U-B (311.. Q.

tö <33. Referencia Példa>

0,82 g (4,2 mmoi) (3J-díklór-1-etil· HL-pirazoMdlptnetanolt 50 mi dietib·

B éterhett oldunk és BÖAdrá hitijük, Ezután 1,3 g (4,8 mmöl) toszíbr-tribromidot adunk hozzá. A makeióeíegyet szobahőmérsékleten kevertetjük 12 órán át, A reakció Bjatszodusa után a reukeioelegy cl vízre Öntjük, majd ePd-ueeíáita! extraháljuk. A kapott, szerves fázist, vízzel és vizes nátrium-klorid oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk és vákuumban bepároíjnk így 0,9 g

2Ö (hozam. 81 >8%) cím szerinti termeket kapunk sárga olajos anyagként. di-NMR [CDCÍ/TMS, δ (ppm)j;

1(21 L sí, 4J3 Bí I q), 1,43 ΠΗ, ff <34, Red re ne la Példa··3-l.)irluormetíI-l-metil·!M-pirazoí-5-ol előállítása

8.3 g 1180,6 mmob metilhidrazint és 5 ml tömény sósavat adunk 30,0 g (180,6 mmoi) etil-difluoracete-aeetát 200 ml etapollal készült oldatához.. A makeióeíegyet 2 napig forraljuk. A reakció lejátszódása után a reakcióelegyet

119 heparoljuk és a maradékot tízre öntjük, Az elegy plS-jat dtromsiuvaí 4-te állítjuk és etíl-aeetáuaí evtmháljuk. Λ kapun szerves fázist vízzel és vizes nátrium-kloríd oldattal mossuk, vízmentes magnéziurn-sznlfátim szárítjuk es vákuumban bepároljak A maradékot szilikagélen ősz lop kromatográfiásan tisztítjuk (eluens:

hexán eu acélát oldószerkeverék), így 8,9 g (hozam: 33,3%) dm szerinti terméket kapunk,

-35, Kelereneia i’etd-d

Ki 3~ls.lór-3~dltluorrnedl”l-metíMíl-pirnzol~4~k.arbaldehld. előállítása „6 g (J?0,l imnol) tos/for-osiktoridot adnnk jeges Kincs közben 73) g

008,0 mmoi) XA-dímetű-fonnamidhoz, majd szobahőmérsékletén 8.0 g (54.0 ntntol) a-difluormetíl-í-metil- .IH-pirazobá-olt adunk hozzá. A reakcióé legyet 4 órán át főműjük. Λ reakció lejátszódása után a reakeioelegyet vízre ontjuk, majd klorofonnmal extraháljuk, A kapott szerves fázist vízzel,- 5%-os vizes nátrin.mhidtwid oldattal és vízzel mossuk, vízmeatés magnézium-szulfáton szárítjuk és vákuumban beparoljnk. Λ mumdekof s/íukugelen es/iupkionutograftásan tisztítjuk (cluens: hexán-eíű-ieetat oídoa/erkevert ik), igv 7,7 g (hozam: 73,3%) étin szerinti termeket kapunk fehér kristályos anyagként,

Ί Í-\MR jCDCl/fMS, δ (ppm)j:

9,96 (111, s), 6,90 (1i 1, t, >53,6 Hz).. 33)3 (311, s).

<36. Referencia Példa>

(5-Klór^8-ditlno<mefd-l -metíb 11 í-pira/ob4-il)-meianol eléül Ittasa

7,2 g (37,0 mmol) S-klőr-A-diíluonnetil-1 -metil-lll-pira/old' ka.rbaldelndeí 100 ml metanolban oldunk es 0''C-ra hűljük. Ezután 2,1 g (55,5 rnmol) nátriom-lmrohidridet adunk hozzá, A reakciódé gyet szobahőmérsékleten kevertdjük 3 órán át. A reakció lejátszódása után a reakcíóelegyet vízre öntjük, majd etibaeetattal extraháljuk, A kapott szerves fázist v izes nátrium-!,lórid oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk és vákuumban bepáröíjuk, így

126

3,8 g (hozam: 52,1%) dm szerinti termékei kapunk.

Ml-NMR K'<X%lMS,ő(ppm}|:

6,70 (SH, t, J~4ú„8 llzk <68 (21L s). <86 <511, s), 1.79 (1H. br).

<37, Referencia Példa>

4-B rém mct i 1-5-- klór·' 3 ~df fluomietί 1 1 -me t í i -1H -pi rázol v leáll ή asa

2,0 g (10,0 rnmot) (S-klór-ll-dinuórmetil-l-metil· 11Eptrazol-á'-tlj-ínelanoít ml dl etil--éterben oldunk és <10^c'C-ra butink, Ezután 1,0 g (3,5 mmdl) foszfortö irihrormdot adónk hozzá. A reakelóelegyet szobahőmérsékleten kevertetink éjszakán át, A reakció lejátszódása irtán a reakdoelegyet jeges vízre öntjük, majd dietd-éterrd extraháltak A kapott szerves fázist vizes nátriunt-klorid oldattal mossuk, u/mentes na.guezíem-szullatbn szárítjuk és vákuumban bepárolj uk, így

2,6 g (hozam: i00,0%} eun szerinti terméket kapunk.

:ts <38. Referencia Példa>

TrifÍuoracetaidehlű-o\u:t-etenrt doahirtna

24,1 g (347,0 mmoi} hidrovilanrin-hnhoklondot és 160 mi vizet adunk

5Ö,Ö g (347,0 mmoi) triRuomcetuldehlde-hentietíkaceíái 80 ml metanollal készült oldatához. Ezután jeges hűtés közben 80,1) g 50%~os vizes uátrínm-hidroxid oldatot (1,7 mól) csepegtetünk hozzá, A beadagolás után a reakeióelegyet szobahőmérsékleten kevertetjük 6 órán át, A reakció lejátszódása után annyi 10%os sósavat adunk az elegybez, hogy a pld-ja 6 legyen, Á kapott elegyet dietil25 éterrel extraháltak, Az extrafctumof vákuumban bepároljuk és a maradékot desztilláljuk, Így 24,7 g (hozam: 38,0%) cím szerinti terméket kapunk.

<39. Referencia Példa>

íritiuoraeetehidroxinmikbromid-éterát előállítása

38,8 g (218,0 mmoi) N-brőntszukeiffimldet 125 ml N.'N-d'nuetiltbrmamidban oldunk és jeges hűtés közben 24,7 g (131.7 nunol) irílluoracetaldehid-oxím-éterat 50 ml N.N-dónetii-íormanuddal keszútt oldata! adjuk hozzá. A reakcióelegyet sziibahométsekleten kévés tettük 3 oran at, \ reakció lejátszódása után a reakc ióclegvet uzre öntjük, majd diettbeterrel extraháljuk. A kapott szerves fázist vizes nátrium-klorid oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton száriip.sk és vákuumban bepároljuk. A maradékot desztilláljuk, így 33,3 g (hozam; 95,0%) cím szerinti termékei kapunk barna olajos anyagként.

‘1l-NMR ICDCi/ÍMS, δ (ppmlj;

9.30(111,5).

<40. Referencia Példa··'

4”Ρΐ(ί\1ΚηΗχηηΙ’5'ΠΚ'ΰΙ'?-{π{1ηοπΓ.οΰ5/ο\'Η/οΙ előállítása

1.5 2.S g (H J nunols nnüumwnetovtdo! adunk 6.7 g í51,5 tntnoh cttb.uetnacetát 80 ml metanollal készült oldatához. Ezután jeges hűtés közben 5.0 g (18,8 tnntob trifluorhidroximoíl-hromíd-éterál 20 ml metanollal készült oldatát adjuk hozzá. A reakelóclegyet szobahőmérsékleten kevertetjük 3 órán át, A reakció lejátszódása után a reakelóclegyet bepároljuk, a maradékhoz vizei adunk és kloroformmal extraháljuk. A kapott szerves fázist vizes náirium-kloríd oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szántjuk és vákuumban bepótoljuk, A. maradékot szilikagélen oszlopkromaiogfáfiásán tísztfjjuk fcluens. hexán-edlaeetaí oldoszerkeveudj, igv 2.9 g (hozam: 69,0%) cím -vériül! termeket kapunk színtelen olajos anyagként,

Miami? jciu/BAis, δ φρηϋ h

Jó (511. q). 2.7? (M kJ. IJ7 01I. n <41. Referencia Példa>

t S-Metíl~3~fri 11 uormctil-izoxazoM-il j-mctanol előállítása

0,16 g (4,2 nunol) lftÍ!.nn-'ulurní.niumdndridct oldunk 15 ml

Γ?2 tetrabidredtrársban és O'^;C-ra hütjük. Ezután 0,93 g (4.2 rontó!) 4-etoxikarhonü-Sroetil-3-triíl«onnetildzoxazol 15 ral tetrahídroíuránnal készült oldatát adjuk hozzá fés/letekheu. A reakcioelegy el 0 t’-ou kex értetjük i ormi .ü. A feahdó lejátszódása után a reakcióelcgyhez etii-aeetátot adunk és egy ideig kev értetjük.

majd vizet adunk hozzá és Isméi kevertetjük egy ideig. Az igy kapott reakeiéelegyet vákuumban szűrjük és a szúrietei dietü-éterrel extraháljuk. A kupon szerves fázist \izes nátrmmddoríd oldattal mossuk, \izmentes magnéziums/nlfaton szántjuk es vákuumban beparolpik, igy 0.5 g dio/am. Μλ.0%1 eun szerinti terméket kapunk.

tö ΊI -AMR [CDCI/1MS, δ (ppm)j:

4,60 (211, d), 2,54 (31 k s), ! ,66 (1 H. hr).

<42, Referencia Példa'”

IS 4 Biommetii s-m.std ' uoluoumni t.oxmoY loaUnavt

45 g (2.5 romol) (<nnmbMríihrornamdrízoxnzí4-4-d)-metanoit 10 túl dietll-éterben oldunk és (AC-m hűtjük, Ezután 0,2 g (8,0 romol} ibsztoo· uáhromidot adunk hozzá, A reakciós legyet szobahőmérsékleten keverteíjiik 1 órán át, A reakció lejátszódása után a reakeióelegyet vízre öntjük, maid díetíl-éterrel extrahaljuk. A kapott sz<-:\<s iá/ist vizes natriumkiorid oldattal mossuk, vízmentes magnézi uro-szidi tton szárítjuk és vákuumban hepároljuk, így 0,5 g (hozam': 74.0%) eún szerinti terméket kapunk,

Ί1-NMH. JCDC1RTMS, n (ppro)];

4AS (211, d). 2,51 (3H.«).

<43. Referencia Példa>

(S-Klóró-motil izotíazoi-d-ilj-metanoi előállítása

2,06 g (10,0 romol) etd~5-klór-3-roetil-tzotiazol-4karboxtlátot 10 nd tetrahidrofuránnal készült oldatát csepegtetjük -30°C~on 0,4.2 g (11,0 mmoií liíiuro-aiuroinlutn-bidrid 10 nd letralhdrofuránnal készült oldatához. A reakcióelegyet ezen a hőmérsékleten kevcrtetjük 1 órán át, A reakció lejátszódása után a reakeioelegyhez. etíl-acelatoi adunk. Az így kapott elegyet vízre öntjük, untul etíl-dcetattal exítaháhnk Λ kapott s/oves fázist tízzel es vizes natuum* kíor.d oldattal mossuk, \iznuntm. ní«gn</uan-szniL',n'n szórniuk es vákuumban bepároljuk.. A maradékot szilíkagélen osziopkromatográfíásan tisztítjuk, igy 1,50 g (hozam 91,5%} cnn szcr.nu turnékétkaptats.

<44, Referencia Példa>

íö 4-K1őrrnetíl--5-kÍór-3-meti14zotiazol előállítása

3,26 g (27,44 mmol) tionil-klorkiöt adunk szobahőmérsékleten 1,50 g (9,15 mmol) (5-klór-3-metiMzotiazol-441)-metanol 10 ml kloroformmal készült oldatához. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten kevcrtetjük 3 órán át, A reakció lejátszódása után a reakcióelegyet vákuumban bepároljuk, igy 1,67 g (hozam;

ts kvantitatív) eím szeműt immekct kapuul <45. Referencia Példa·M e ti I -4-t ri 111 tormeí i I -n 1 ko ti ná t cl oá 11 í tása

6,7 g (48,6 mmol) vízmentes kálium-karbonátot és 6,9 g (48,6 mmol) snefibjodidot adunk 4,6 g (24,1 mmol) 4-trifluonnetil-níkotinsav 70 ml N.Ndintetií-formamiddai készült oldatához ,A reakcióelegyet szobaitömérsekleien kevcrtetjük 12 órán at. .A renkuo lejátszódása mán a reakcióelegyet vízre önpük. majd ctU-jcctátt ti exhahabuk A kapott szenes fázis; n,·-el es vucs nautum kínod oldattal mossuk, vízmentes mngne/nun-s ml látott szárítjuk es vákuumban bépáfoijok, A maradéköt szíiikágélen: osziopkromatográfiásan tisztítjuk (eluens: hexán-ctd-aeetál oldószerkeverék), így 2,77 g (hózatn; 56,1¾) eím szerinti termeket kapunk sarga olajos anyagként.

^Ski-\MR [OXVfMS:, ó(ppm)j;

9,11 (Ifi, s), 8,92 (Ifi, d), 7,64 (Ifi, d), 3,99 (311, s).

<46. Referencia Példa·'(4-1 rinuorníetil~pir;dro-5db-meiauol előállítása

0,37 g $9,7 romol) IkÍunbalvzminium htdridet 100 írd fetmhidrofnránban oldunk és -50’V-mhütjük, Ezután 2,0 g (9.8 nnnob metil-4-trinuormetil-níkotínát 30 mi íetrahidtufiuánnal készült oldatát csepegtejfik hozzá, A. reákdóelegyét -SO'Cou kevenetjök. 3 órán át A reakció lejátszódása után a reakeiőelegyhez etilaeetátot adunk ék égy idáig kevertctjök,. majd vizét adunk hozzá és ismét kevertetjük egy ideig, A reakcióelegyet vákuumban szűrjük es a szűrletet dib aeetáíta) extraháljuk, A kapott szerves fázist vízzel és vizes nátrium-klorid oldattal mossuk, vízmentes magnemtin-s'ultidon szántjuk es vákuumban hepaiolmk A maradékot szilikagélen osziopkromutográbásau tisztítjuk (elnens; hexán-etil· acélát oldószerkeverék), így O.a g (hozam; 35,3%) dm szerinti termékei kapunk sárga olajos anyagként l-NMR (ClXdy 1Á4S, 5 (ppm)]:

9,00(114, s)3,73 (1H, d), ÁS 1 (11-1, d), 4,95 Qkks).

%?, ReR sem ía Pe da 3~Brómmdil-d -trí fluormetil · pirídin el öál 1 íiása

0,6 g (3,4 mntob (4-trifkiorroetil-piridin-3-di-meíanolí 50 ml dieiikéterben oldunk és -dÖ^Ora hűtjük.. Ezután .1,4 g (5,2 mosol) P)szíór-tribror.mdot adnnk. hozzá, A reakcióelegyet szobahőmérsékleten kevertetjük 12 órán át, A reakció lejátszódása után a reakcióelegyet vízre öntjük, majd edl-aeetátUii extraháljuk. A kapott szerves fázist vizzd és vizes nátrium-klorid oldattal mossuk, vízmentes magnézi um-szulláton szárítjuk és vákuumban bepótoljuk, így 0,61 g (hozam: 7529(1:.) dm szerinti terméket kapunk sárga olajos anyagként, lí-RMR jCIX'b lM8.ó$ppmj

8.88 (1H, s). 8,73 (111. db 7.54 < 1IL d). 4,65 (211, s).

<48, Referencia Példa>

5-4 kom-d-hidroxi 0-trí lluotntetií -pirinddhs elő:dInasa

77.5 g (945,0 mmol) vízmentes nátriUíu-aeetátot adunk szohakomersehleien 49,2 g (HXkV mmC) 44udro\i-o-ttii]ufun)ehkpirhnidin oOO ml ecetsavval készült oldatához. Ezután részletekben 50,3 g (315 mmol) krómot adunk hozzá 45A'.'-on. Λ reakeióclegyet ezen a hőmérsékleten kevertetjük 3 órán át, A reakció lejátszódása után a reakáóelegyet vákuumban bepároijrtk, a maradókot vízre öntjük, maid etll-aeetáttal extraháljuk. A kapott szerves fázist vízzel és vizes nátríum-ddoríd: oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk és vákuumban bepárol) uk, Λ maradékot n-hexánnal mossuk. Így 38.9 g (hozam: 53,4%) eim szerinti terméket kapunk.

<49. Referencia Példa>

5'Bróm-4'klór'-6tr?t1uormeiihpirlmidin eíóáihtása

24.5 g (100.0 mmol) 54νόηι-4-ηί0ΓθχΙ-6'(πΙ1η0{·η)οηί~ρή·ίηΰ4Ιηΐ szriszpenouiunh 18.5 g (120,0 mmol) löszfonOxikioridhnn. Λ teái.eme legyet 10Ö°C-on kevertetjük 2 órán at. A reakció lejátszódása után a reakcióé legyet részletekben: vízre öntjük, majd klorotbrmmal extmháljuk.. A kapott szerves tézist vízzel és vizes nátrmm-klodd oldattal mossuk, vízmentes rnagnézinm-s/nlfamn szárítjuk és vákuumban bepároljuk, A maradékot szllikágélen os.'lopkromatogmü.isan m/utjuk így ?B5 g (hozam 8?„Γ.>) enn szerntn terméket kapunk.

'S(i, Relettneia Pokla''

S'-Bróm'-d'-metoxí-ó'tr'dltuirmetil-pirimidin előállítása ló,? ml nátrium-meínxidot (2895-os metanoios oldat. 86,4 mmol) adunk szobahőmérsékleten 21,5 g (82,2 mmol) 5-bnmt-4-klór-6-trifluornietil-phirnidín

126

100 mi memn'öílál készült oldatához. A reakdóelegyet szobahőmérsékleten kevertetjUk. A reakció lejátszódása, után a reakeióeiegyet vákuumban bepároijuk, a maradékot vízre öntjük, majd kloroformmal extraháljuk. Λ kapott szerves fázist vízzel és vizes nátriurn-klorid oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szántjuk es vákuumban buxnoljnk. A mansdékot n-he\annal mossuk, íg\ óké g (hozam: 91,0%) dm szerinti terméket kapunk.

<51. Retereneia. Példa)

-Rrom-4 etOKt-ó-trillnortuetif pírimidtn előállítású

0,94 g (13,77 mnuil) natrlum-etoxídot adunk szobahomersekleten 3,09 g (1 L4k mmolt ő-bronM-klőr-o-trilluormeíil-piritnídtn 5(1 ml ebusoltal készült odlatához. A reakdóefegyd s/obuhomerseklden kevertetjtik. A reakció íeiuts/odasa után a renkeíoelegxei \aknumhan beparohuk, a nunadekot vízre ontják, majd klorofon.nm.al extraháljuk. A. kapott szerves fázist, vízzel és vizes nátrium-klorid oldattál mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk és vákuumban bepároijuk. A maradékot s/üikageleft oszlopkrömatográriásan us/titjuk. igy 2.44 g (hozam· K2.°^öt·) cun s/etmu tenneket kapunk <52, Referencia Pelda>

4-Metoxi-ö-tríIhsmnetií-puámldin-5-karbaldehid elöálI kása

30,0 ml n-butíl-litíumm <1,6 mol/liter n-hexános oldat, 4k,0 mmoO adnak részletekben -65 és -őík'C között 10,3 g (49,0 mmol) 5-hróm~4-meto\nöudluormeul-phimidin Ibd ml bmahidmíuránnal készük oldatához, V efegseí 70 petéig kev értetjük, majd 3,6 g (48$ mmol) ehl-fomiátot adunk hozzá ugyanezen a bemernek létén, A kapott reakeióeiegyet ugyanezen a hőmérsékleten kevertdjük 3 mm at z\ reakció lejátszódása ut.au a seakeioelegxet \i/re öntjük, majd etilucetattaí extraháljuk, Á kapott szerves fázist vízzel és vizes nátriurn-klorid^;oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradékot szilíkagélen öszlopkromatögráfíásan tisztítjuk, így 1,3 g (hozam:

127

1.5,8%) dm szerinti termékét kapunk, ‘H-NMR [(?!)(.?Íí/'T.MS.. ő (pptn)j:

10,41 (HL q), 8,91 (1H, s), 448 (3H, s).

<53. Referencia P6!dtí>

d-Etoxi-ri-trinuorntetíi-pirirnídin-.S-'.karbaídehíd előállítása

5,7b g (21,3 mmol) 5 ΚΓήην-Ι-η1οχί·6·1πί1υοπηοΟί·ρΐπιυκ1ΐίη 250 mi tetrahídroferánban oldunk és -?8^cC-ra hűtjük. I'zutan ho/záesepegtetünk 22.6 ml n-butil~lítiumot (1,6 molditer n-hexános óidat, 36,1 mmol), .A.z elegyet 40 percig kevertetjük, majd 2,7 g (45.1 mmol) metd-formiátot adunk hozzá. Az így kapott reakcíóclegvet 1A órán át ketertttjük, Λ reakció lejátszódása után tízes antmónium-kloríd oldatot adunk hozzá és dieti!-éterrel extraháijuk. A kapott szerves íaz^t vizes nátrium-klórid oldattál mossuk, vízmentes magnéziumsznlíáton szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradékot szilikagélen os, lopkromatognrila-asi ns'utif k (élt etts hexán etil acélát okiósze?Lesetek). tg\

3.82 g (hozam: 81,6%) cím szerinti terméket kapunk.

AMR [CDC.riÍ'MS öíppunj

10,41 (111. sk 8.95 (1ÍL sk 4,63 <21 k qk 148 (311. fk <54, Referencia Féida>

(4-k4etöXt--6-trífluortr_Íet.il-pírímidin-5-ií)-ntetattnl előállítása

0,24 g (6,3 mmol) nát rí utn-borokidridet adunk részletekben szobahőmérsékletén 1 3 g (p4 tntnob 4-ηηηοχίΌηΓίί1ηο!'ηκηϋ-ρΐί'ηηΒΐ)5·5· karbaldebid 30 ml snetanollal készült oldatához, A reak.eíőel.egyet ^ohahomemekkü t M?\e%quk -5 onm a, Λ .eaketo egUs,ode^u u,an a reakcióé legyet vízre öntjük, majd etil-acetáttai extraháljuk, A kapott szerves tézist vízzel es vize.-, nátrium klond oldatul mossuk, \szutentes ntngné/ium-szuhnton szárítjuk és vákuumban bepároijuk, A maradékot szilikagélen oszlopkromatográfiásan tisztítjuk, így 0,42 g (hozam: 524%) cím szerinti

128 terméket kapunk.

Π-ΝΜΕ |ΠΧ'Β l\ÍS,ófppm}|.

8,93 (t H, s), 4,81 (2B, sk 4,1 3 (3H. a), 2.26 (IH, br).

<55, Reforcneía Példa>

{d-tőoxí-ő-tritluormedbptfimidh'i-á-iB'metanol előállításit

3,82 g (17.2 mmol) d-etoxi-önritluonnetil-pirlmídia-a-karbaldcbíd 50 ml metanollal készüli oldatai adlak jeges boté* közben 1,7 g {45.7 mmol) nátriumbnrohldrid 50 ml metanollal készült oldatához. A reakeiőelegyet 0^c'C~on kevertetjük 1 mán át. A reakció lejátszódása után a reukemelegym vízié öntjük, majd etil-aeotáttal extrabáljuk. A kapott szerves fázist vizes nátrinm-ldorid oldallal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk és vákütuühan bepáröljuk, így

3,77 g {hozam: $>7,8%) cim szerinti terméket kapunk;

ΊΙ-ΝΜΚ jOX’h/TMS. ó (ppm)j;

OO (IH, s),4,81 Oks), 4,59 <2M, <2,28 (tB, b)₅ 1X8 (3B, 1).

<56, Referencia Példa>

5-Κΐ0^πβΐίΙ-4^υ1οχΐ-6-ίπΠΐίοπίκ4Π-ρίηηΰόίιι előállítása l,!9 g (10.1 mmol) üonil-klorídot adtaik szobahőmérsékleten 0,42 g (2,0? mmol) (4-meJn\l-04ntluoftnetil-pirinndin-5-il)~mehninSboz, Az elegy et szobahőmérsékleten kevertetjük 3 órán át, A reakció lejátszódása után a maketóelegyet vákuumban bepereljük, Igv 0,4? g (hozam: kvantitatív) eím szerinti termékei kapunk, <57, Referencia Példa-·5-Bfömmelii-4<íox<{HrifluorirteiiÍ'pirirmdm előállítása

3,7? g (17,0 mmol) (4-et.oxj-ó-trinuonnetíl-pirimidín-5-il)-metanoit 50 ml dieíiEé terhén oldunk és ÜXNra hűljük. Ezután 2,0 g (7,2 mmol) foszfor129 tribromidnt adunk hozzá. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten kevertetsük I órán át. Λ kivált sót metanol hozzáadásával beokijuk. Az. így kapott elegyet 1 órán át kevenetjük. A reakció lejátszódása után a reakcióelegyet vizre önhtik, majd dietib éterrel extraháljuk, A kapott szerves fázist vizes nátrium-ki úrid oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szántjuk és vákuumban bepároljuk, Így a nyers cint szerinti tennéket kapjuk,

Ή \MI<|( ÍR ló IMS. óippmíj

8,79( SÍI, s). 4,61 (.214, ql 4.55 (211, sl, 1,-N (ML (1.

i 0 <58. Referencia Példa>

(2-klor-4-meíií-piridím 3-i!l~metanoi előállítása

1,9 g (10.0 mmoí) rnetü-Z-klór-d-mehí-níkotlnfu 5,0 ml temuhidroíuranmd készült oldatát adjuk tesztetekben -o5 és -oO'C között 0,4 g í 1*4,0 nanoij lítiumt§ alnmtnium-htdrld 30 mi tótráhídtoiurátmal készült oldatához. A reakeioelegyet ezen a hömérsékleteu kevertotjűk 30 peréig és -2íBC~on 1 órán át A reakció lejátszódása utárt a reakcióelegyet vízre öntjük, majd etií-aeetártal extraháljuk, A kaptái szerves lázist vszzel es vizes nátrium-klorid oldattal mossuk, vízmentes maguezium-sztíll'átun várójuk és vákuumban bepároljuk. Á maradékot szilikagélen oszlopkromnmgiatlasan üszrítjú.k, így 0,6 g (hózalP; 38,2%) cím szerinti tennéket kapunk.

'Ί Ι-NMR jCDCi/l'MS, δ íppmíj:

8,19 (114, dl. 7,08 (11 k d), 4,85 (2I k s), 2.49 (314, sj, <59, Referencia Példa»

3-Aceü!-4-k iórrnetil-2,5-dik lór-tíoíén előállítása ml titán-tetrakluridot (2 mol/hter dlklo^-metanos oldat, óo.O mmoí) csepegtetünk 10R'-on, jegts hűtés közben fep g t V,4 nmtoij 3~aeelil~2.5-dikior30 pofén 2ö ml (5M.0 mmoll klormehl-nteiil-étettd készült oldatához A reakeioelegyet vobahomemekletett kevertetjük ? oran át, \ reakció lejátszódása

1.3Ö k/5' mai! a loakoioelcgyc! jeges tízre elitjük, majd kiotoíei-minal extrahaljuk. A kaptat szerves lazíst vizes náhium-bikarbenát oldattal, vízzel és vizes nátrium-klorid oldattal mossuk, vízmentes .magnézium-ozulfátóu szárítják és vákuumban bepároijuk A maradékot s/ilikagek'is os/íopkromíitogfáliasan sis/iitjnk (ehiens, hexán/etil-acetát.^:::: 9/1), így 2,6 g (hozam: 39.7%) cím szerinti terméket kapunk sárga kristályos anyagként.

’íí-NMR βΊΧΊ,Ί MS, ti (ppirsil:

4,79 (211, s). 2,50 (311, s), 2.54 (711, s), 3,79 OH, sí, to <60. Referencia Példa>

»Bróm-2~lm m n ue111 -buí zo I s st un cIo<i11 uasa

2.7 g (15,3 nwli Ik-brómszukeminudet és 0,4 g (2,7 mmoi) azobiszIzobtitíronitrilt adunk 2,8 g (13.3 mmoi) S'-brőm-S-rnetil-benzofurán. 80 ml monoklörbeuzolíaí készült oldatához. A reakeióeíegyet ΒΟΆόοη kevertetjük 30 percig. A reakció lejátszódása titán a reakeióeíegyet szobahőmérsékletre kötjük, a nem oldódó részeket kiszűrjük. A szőrletet vákuumban he pároljuk. a maradékot vízre öntjük, majd etil-acetáttal exíraháljuk. A kapott szerves lazíst vízzel és vizes nátrírari-klorid oldatta! mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk és 20 vákuumban bepároijuk, így 3,0 g (hozam: 79,0%) cím szerinti termékei kapunk, '-öl. Referencia Példa'

EtiM-díiluormettl· 11 l-pirazol-4-karboxjlát előállítása

6,0 g (43,5 mrnol) vízmentes kálium-karbonátot adunk 3,0 g (21.,4 mmoi) etil-IH-pba/ol 4-knthox-lát 100 ml ΝΛ-dimcJil-fonnmmddal készült oldataim/, majd kloulttluor-mvíánt buborekoltatuok bele, ,A kapott seakcióeíegyet 130-140't közöü kevertetjük 3 órán át. A reakció lejátszódása után a reakeióeíegyet vízre öntjük, .majd etil-aceiáHal extraháltak. A kapott szerves tézist vízzel és vizes nátrhim-klorid oldatta! mossuk, uzmentcs mague/íum~s/nl laton szárítjuk és vákuumban bepároljuk, Á maradékot szilikagéien oszlopkromalpgráltásan

131 tisztítjuk (elnens; hexán-etil-acélát oldószerkeverék), Így 1,67 g {hozam: 41,0%) dm .szerinti termékei kapunk színtelen. átlátszó olajos anyagként.

^S1 1-NMR iCDCdU i MS. δ fppm)|:

8.32 (Ili, s), 8.04 < U L se \„'O <111.0. 4,32 (211. q), 1,3 7 i311, t ?.

§

A jeles* találmány szerinti növényvédöszerek hatóanyagként az jlj általános képlettel jel lemezhete pirimi din-izoxazolin-származékokat vagy azok sóit. tartalmazzák.

Nmet*)védes/erkésst a jelen í.tla'unáus szénül· \eg\nletek önmagul®, ·,η 's 10 alkalmazhatók. Alkalmazási módjuk lehet nor formában, nedvesedé por tormában, euudgalham Loiteemiátumken·. Inlyadókként, tinóm szemesekként, szemcsékként, stb. összekeverve olyan hordozó anyagokkal, lehUelaktív anyagokkal, díszpergáiószerekkei, adalékanyagokkal stb. amehek ahahmosan basznáUtosak a fortnniálás során.

A ferrnulálás során használt hordozó anyagként megemlíthetjük például a szilárd hordozó anyagokat, úgymint taikum, hentonit, agyag, kaolin, diaioma.íóld, fehér szón, verunkulií, kalcium-karbonát, oltott, mész, kovasavas homok, ammónium-szuUát, urna és más hasonlók: a folyékony hordozó anyagokat, úgymint ízopropíi alkohol, xilol, elklohexán, mell kisfiái in és más hasonlók.

l elüietaUA anyagokként és uiszpergáloszerAként megemlíthetjük például az aíkíl-henzolszulfonsavak fém sóit, a dmaliiímetán-dia/nllonsaY fém sóit, az aKohei-s/nhaíok fém-sóit, az uíkikiril-x/ulfonsuv són, a hgnmsznlSonsav som a pohoxieiílén-glikoiéierekei, a polioxetilén-alkiíaril-etereket, a ponoxetílém szorbítán monoalkhatjait es más hasonlókat. Adalékanyagokként megemlíthetjük például a karhoximetil-cellulózt, a polieí.íhn-gükoli és a gumi arábikumok Λ jelen találmány szerinti növényvédöszerekét alkalmazáskor megfelelő koncentrációra hígítjuk és permetezzük vagy közvetlenül alkalmazzuk.

A jelen találmány szerinti növényvédós/ereket permetezhetjük a levélzetre, alkalmazhatjuk a leidre vagy \:z felszínre, stb. Az alkalmazott hatóanyag mennyiségét az alkalmazási célnak megfelelően pontos® meghatározzuk. Λ hatóanyag tartalmat is az. alkalmazás: célnak megfelelően

132 határozzuk. meg. Amikor a jelen vegyületeket porként vagy granulátumkém íörmuiáljuk, 3 hatóanyag tartalom 0.01 és !0 tömeg % közötti, előnyösen (LOS és 5 tömeg % között;. Am'tkoí a jelen vegyületeket entulgálhato koneentraíumkent vagy nedvesedé porként formaiáljuk, a hatóanyag tartalom 1 és 50 tömeg % közötti, előnyösen 5 és 30 tömeg % kőzötíb, Amikor a jelen vegyületeket folyadékként formuláitok a hatóanyag tartalom .1 és 40 tömeg % közötti, előny ősén > és 50 tömeg % közötti

A jelen találmány szerinti növéayvédöszerek alkalmazott mennyisége függ az alkalmazott vegyüiet típusától, a célzott gyomnövénytől a gyomnövény megtelénésérték tendéneídjáták a környezeti tényezőktől, az alkalmazott növény védőszer apusától, stb.

Amikor a jelén találmány szerinti növényvédöszereket önmagukban alkalmazzuk, mint például a porok és granulmomok őseiében, a mennyiséget megfelelően 1 g és 50 kg közötti tartományból választjuk, előnyösen 10 g és 10 kg közötti tartornánybök a hektáronként alkalmazott hatóanyagra számítva. Amikor a. jelen találmány szerinti növényvédöszereket folyékony formában alkalmazzuk, mint pékka i <1/ emulgutható kuneeiuratumok. nedxesedo porok vagy folyadékok esetében, a mennyiséget megfelelően 0,1 és 50.000 ppm közötti tartományból válas/ttuk. oíönyőaeu KI és 10.000 ppm közötti tartományból.

A jelen talúln»an\ szetmti vegyületeket szükség szerint keverhetjük rovnruio szerekkel, gombuölo szerekkel, ma» gyomirtó szetekkel. utKeny növekedést szabály ózó s/en.lkek is ágyúsai es másokkal.

A következőkben néhány formulálási példán keresztül mmutínk be a jelen találmány vegyületeinek tipikus kiszerelési módjait. A vegytiletek és az adalék anyagok típusait és azok keverési arányát nem korlátozzuk az alábbiakban bemutatottakra, azok széles körben változtathatók. A következő leírásokban a „rész’' kifejezés tömén szerint- résA jelent <1, Formulálásí Példa> Nedvesedö por rész (k-0001t s?ánm vegyületet kévetőnk 0.5 rész peámeietíleu5 oktdienil-éterreh 0,5 rész |l-5taftídínsz.ulFottsav-ttátrium só - formaim kondenzátómmal, 20 rész. dhitoinaföhldel és 69 rész agyaggal. A keveréket.

összekeverjük és porrá őröljük. Igy nedvesedö port Lapunk.

<2, Fornutíálásí Példa'*

Í0 Folyadék rész durva szemcsés (8-0001) szántó vegyületet dtszpergáluok 69 rész vízben í /után -4 rés·· polfoxetdéu-s/ttrd-ícndeíer-x/uOytet, ? rész etilen ghkolt es 200 ppnt, az. előállított növeuyvédőszerre számítva, Sílieone AF-118N-I (az. Asahí Chemical Industry, Co. Lid, terméke) adunk a diszperz, rendszerhez. A kapott t5 keveréket 30 pereig kevertetjtlk nagy sebességű keverővei és aztán nedves örlömalntntnal Őröljük, így folyadékot kapunk, <3. Fornudálási Példa'*

Emulzió

30 rész iH-ΟΡΟΠ s/annt vegvúlcthez óO rész \tloi es i/oforon egvcnlö térfogatú keveréket, 10 rész polsovietiteu-.szorbitán alkilát. poiinxietitén-alkllaril poj'txt ;v <d\tkr fhs udfvn/ít le ulehtkt'v unvagvk Let eteket «tdiux \ ktpott kevereket addig kw értetjük, amíg etnulgaihutó koncenttammet kapunk <4, Eormulálásí Pé|da>

Granulátum rósz (8-0002) számú vegyületet, 80 rész töltőanyagot, amely taikum és heninui· I 3 ámíts tt kévéteké, a rész fehet szenet va 5 ?e\z oohoxietdéu'b/cthüá» alkilát, poih^eívtilén-alkdaril polimer és aikilaril-szulfonát felületaktív anyagok

3.Ö- keverékét összekeverjük. A keverékhez 10 rész vizet adunk. A kapott keveréket addig g\ mjuk, amíg tésztászerö lesz. Ezt a tésztaszerü anyagot szita nyílásain (0,7 !Μ mm átmérőjű) exirudáljuk. Az extrudátrimot szárítjuk és Od-1 mm hosszöságüakra daraboljuk, így granulátumét kapunk.

\ kóx étkezőkben a jelen tilalmam szedntt \cgynk*ek al\<unxva\i pddnes mutálj uk be a jelen vegyűietek hatékonyságát.

<1. Alkalmazási Példa>

Növényvédő Itatás vizsgalatit tizsíöid tálasának kezdésévé!

RizsíÖld talaját 100 end-es műanyag cserépbe töltjük és ledöngöljük. Ezután Ednnoehloa oryxicöla Vastag és Monoehorla vagínalis (Mürnt E) Presl var. plantaginea (Roxb.) Sohro 1 anb, magokat vetünk bele és 3 em mélységig vizet adunk hozza. \ következő napon az I l'ormnlálast Példa szerint előállítón nedvesedé port vízzel hígítunk és a víz. felszínére cseppentjük. A nedvesed!) por alkalmazott mennyisége Wöö g hektáronként (a hatóanyagra számítva,} Ezután hvegházöan növesztjük a. magokat és a nedvesedé por növényvédő hatását a kezeléstől számított 21, napon vizsgáljuk a standárdhöz viszonyítva. Az eredményeket a 3, Táblázatban foglaljuk össze.

3, Táblázat

Index	Növényvédő hatás (a növekedés gátlásának mértéke) vagy fitotoxidtás
5	90%-oa növényvédő hatás vagy fiíotoxieitás
4	VOi-tol 7t»%-ns növényvédő hatns vagy 1 itotovidtas
3	70%-toi 50%-os növényvédő hatás vagy bíotovteuns
•<y	503«-tói 30%-os növényvédő hatás vagy fitotoxíeitás
1	30%-től 10%-os növényvédő hatás vagy fitotoxidtás
Ö	0%-tól 10%~ös növényvédő hatás vagy fitotoxíeitás

135

4, Táblázat

Vegyület száma.	Hatóanyag. (g/ha)	Edtitioehloa oryzleula Vasáig	Monoehoría vaginalts pBurra.P.) Ered var. platiiaginea (Roxb.) Solms--Laub.
8-0001	1000	5	5
8-0012	1000	5	5

<2. Alkalmazási Példa>

Nőt ént védő hatás d/.sgáíala gyapot föld talajának kezdésével

Gyapottöld talaját 80 em^-es műanyag cserépbe töltjük. Eehiuoebloa erusgalií {!,.} Bcauv. var, crus-galk és Setaria vlridis {!,.) Bcauv, magokat vetünk bele. ö magi ugwvt, zal <t talap il l\\ ikerül V unmuiu'.UM példa rn’iit kmzret; nedvesédő port vízzel hígítunk és egyenletesen a löld felszínére permetezzük egy kt\ peimde'ovci 1000 kPa u.kauouket'0 menütregben. ugt t'p.t a bateusnau mennyisége 1000 g legyen nektáronként I'/után űtegba/hmt noteszt!ük a magokat és minden nedvesedé por növényvédő hatását a kezeléstől szánníoh 21.

napon vizsgáljuk a standodhoz képest melye! a 3 fáblázaí mulat. -V eredményeket a 5, Táblázatban foglaltuk össze.

iáé

5. Táblázat

V? gs ölet ama	Hatóan} ag tg'hm	liehinoeldoa eurs- galli (L.) Beattv. Var. crus-galli	Semria viridis (1 ) Beauv.
82)001	1000	5	5
82)004	1000	5	5
82)005	1000	5	4
82)007	1000	5	5

<3, Alkalmazási Példa'· \o\ en\ \ edo Suta'· \. '\galata g> apoitoíd les el/et \c/deXh d .j:

Homokot töltünk egy 80 cnk-es műanyag cserépbe. Bddoochloa crus-galli (t<) Beauv. var. erus-gátii és Setaha viridis (LT Beauv, magokát vetünk bele, majd üvégházben növesztjük 2 hétig. Az I. Formuíálási Példa szerint készített h) nedvesedé port vízzel hígítunk és egyenletesen a növények levélzdére permetezzük felülről egy kis permetezővel 1000 liter hektáronkénti mennyiségben, úgy hogy minden hatóanyag mennyisége 1000 g legyen hektáronként í/után Megha/bnn dnes/tjűk. cs nunden uedsesedo por növényvedö hatását a kezeléstől számított .14. napon vizsgáljuk a standardhoz víszonitva, amelyet a 3. Táblázat mutat be, Az eredményt a ö. Táblázatban mutatjuk be.

6, Táblázat

jVegyület száma	Hatóanyag (g/ha)	Eehmochloa eurs- galli (L.) Beanv. Vau er ns-galii	Setaria viridis (1...) Beauv.
82)001	1000	5	4

Iparí

A jelen tnláimány szerinti fii általános képlettel jellemezhető vegyöleíek kiváló herbícid hatással rendelkeznek szeles időintervallumban a csírázást megelőző időszakiéi a növekedésig. különböző olyan gyomok eseteben. melyek a gyapotíoldeken okoznak problémát, mint például a leveles gyomok [pl. Polygonum lapathifolium k subsp, nodosum (Pers.) Kitam,, Amaranthus vírídls k, Chcnopoditim album L„ Stellába média (I,.) Villám, Abutílon theophrasü Aludik., Skia spinem, Sesbaría exaltata, Ipomoea spp, és Xanthium sinminriunt

LJ, évelő vagy egynyári cyperus gyomok [pl. Cyperus rotimdns 1.,., Cyperus esculentus, Kyllinga brevifólia Rottb. sobsp. ieiolepis fFraxch, et Savat.) T. Kovarna, Cyperus mieroiria Steud., és Cyperus iria kJ. és Cramlneae gyomok (pl. Fehinoehloa ems-golls <1 ő Beanv var etns galb, Digitatia cduuts (Ret/.l Kodé, Setarla yírídís (L.) Beáuv., Poa armua k, Sorghum hnlencnse (L 1 Pers.

Alopeeurns aequabs bobot var, amurciiMs (Romár.)Ohví, e-, Avena fatua kj.

Továbbá, a jelen találmány szerinti vegyit letek olyan gyomokkal szemben is mutatnak növényvédő halast. melyek a rízsföldeken jelennek meg, példád egynyári gyomok [pl. hehmocbtoa oryzteola Vasing., Cyperus do'tb.rmís L,,

Mónoehoria vngtnalís (Bonn, f.) Prést var. plantagínea (Roxb j Solms-Eanb,, és

l. indetnía pioenmhensj cs évein gyomok [pl. Sagittnna odblin k. Sagzttarki pygmaea Miq , Cyperus se,rut inos Rottb., Bleoeharis kuroguvvai Ohwí, és Scírpus juneöides Rovb. subsp, hotatuí (Ohvvi) I. Royama, Alísroa canalicuíatumf.

A jelen találmány szerinti herbieid-szerek a haszonnövényekkel szemben 25 nagy biztonsággal alkalmazhatok. különösen rizsek búzával, atpávak kukoricával, cirok gabonával, szójababbal, gyapottal, cukornáddal, stb. szemben.

Claims

A {1} általános keplctu t/osa/ohn s/atma/ekok vagy azok gvogv tszahíag elfogadható sót.

in ti!

R¹ és K azonos vagy különböző és mindegyik lehet hidrogén, atom, Cs-Cho óik ü-csoport, Cjüg cikloalkll-csoport vagy (V-Cs; eikloalkd Cp-C; alkilcsoporttal helyettesítve, vágy R^! 4s R'^? úgy kapesolödhai egymáshoz, hogy egy t 2-C- spiro-gyurnt kepez/ernk azzal a szénatommal együtt, amelyhez kapcsolódnak;

R' e* R? azonos vagy különböző és nnndegy tk lehet hidrogén atom, CpC a alktkcsoport vagy ÍÁ-Cg eikloalkibesöpört; vagy IV és IV úgy kapcsolódhat egymáshoz. hogy egy <2spint-gyűrűt kepc/zenek azzal a szénatommal együtt, amelyhez kapcsolódnak; vagy RÁ R\ IV és IV képezhet egy 5-8-tagá gyűrűt azokkal a szénatomokkal együtt, amelyekhez, kapcsolódnak;

lV és R^ö azonos vagy különböző és mindegyik lehet hidrogén atom vagy C_rCtö a.ík.tl-csoport; n jelentőse; 0-2 közötti egenz szám.

Ύ jelentése egy pirhnidhuS-il csoport és a ptrnntdm gyónt 2.1 es npo/ietóban különböző csoporttal lehet szubsztnnába melyeket a kővetkezőkből választunk;

«••csoport;

hidroxthesoport; liöhesoport; halogén atom; CpCte alki 1-csoport; CR-Cjő alkibcsoport mindegyik mono-szuhsxthnált a következő β sznbsztítens csoportból választón csoport valamelyik évet CrC$ haloalkil-csopprt; C.r Ca eikioalkibesoport; Cí-Ck> alkoxi-esopnrtt Críjo alkoxhesoport,
2, Az I. igénypont oltalmi körébe eső izoxazolin származékok, ahol a pirhniuin--5-il csoporton az u s/ubs/htuen-, csoport jelentése lehet egy 0tól 3-íg terjedő ugyanazon vagy különbőzé csoport, így hidroxil-csoport.; iO halogén atom; Cí-Ck, alkil-csoport; Cj-Cg, alkil-csoport mindegyik monos/nbs/thuah a következő β s/nbs/theus csoportból választott csoport valamelyikével Ví-C.í haloaikil-esoport; CvCs eikioaík>l~e-.opofu (h-Cu alkoxi-csoport; Cí-Cpj aikoxi-esoposi mindegyik mono-s/nbsztnuait a kővetkező γ szubsztitens csoportból választott csoport valatnch tkevek C> 15 t . kuioalkovs·csoport, t ,-t ς ctkloalkiloxt-csoport, ( ,-<\ cikloalkil <\.C-, atktioxí-csoporttal elunva (3--(%. a Hu hiú-csoport, Ct~C_í(> alktlno-esoporí mindegyik mono-szubsztitaált a következő γ s/oh*/híens csoportból választott csoport valamelyikével : t'_;-C.j halouikíldo-csoport; alkenü-csoport; Cj-Q alkenilo.xí-esoport; (>€<» alkmil-esopori C.-C,,

20 alkmiloxi-csoport; Cí-Cj,. ni küszöböm A söpört. V_rC_; haloalkiiszuífouil· csoport; tcnil-csoport, mely szubsztitoáiva lehet az c szubsztitena csoportból választott csoport valamelyíkével, teníldo csoport, mely szubozthualva lehet az r. szubsztitens csoportból választott csoport valamely tkevek aroma-. heterociklusos-csoport, mely */nhs/íim(tlva lehet

25 az δ szubsztitens c*opnulvnl választott csoport valamelyikével, aromás heterociklusos oxi-esoporí, mely szubsztituálva lehet az n szubsztitens csoportból választott csoport valamelyikével aromás heterociklusos tiocsopon, mely s/uhs/tituálva lehet az c szubsztitens csoportból választott csoport valamelyikével feni ís/ui font l-e*oporí. mely azttbaztimalva lehet

30 az. ε szubsztitens csoportból választott csoport valamelyikével aromás

143 heterociklusos szullmül-csoport. mely szuhs/títuáhu lehet az e s/nbs/trtcus csoportból választott csoport valamelyikével. C_? C_c aedcsoport; CYCh haioalkilkarboníl-csoport; benztlkarbonil-esopört, mely szuhsztituálva lehet az s szubsztitens csoportból választott csoport valamelyiketek ben/oilcsoport, melv ^zuhs/tnualva lehet az n szubsztitens csoportból választott csoport valamelyikével, karhoxilcsoport, C;C;s; alkoxikarbonil-csoport; eiano-esoport; karbarnoibesoport (melynek N-atomja szuhsztituálva lehet azonos vagy különböző csoportokkal, amelyek lehetnek Cr-Cso alktbesöpörtök es fenil-csoport, mely szuhsztituálva lehet az e szubs/iheus csoportból választort csoport valamelyikével), nhro-csoport és amino-csoport (melynek N-atomja szuhsztituálva lehet azonos vagy különböző csoportokkal, választva a CiCfo alkii-esoportokiu, ténd-esoportot, mely szuhsztituálva lehet az. a szubsztitens csoportból választott csoport valamelyikével, CrC<, acilcsoportokat, Cj-Ca haloalkilkarbomi-esoportokak henzilkarbonilesoportot, mely szuhsztituálva. lehet az & szubsztitens csoportból választott csoport valamely!kével, ben/oil-csoportot, mely szuhsztituálva lehet az. e szubsztitens csoportból választott csoport valamelyikével. CrCtö alkilszulíonil-esoportokat, CpCh haloaiktlozuilotnk-esoportokat, benzdszuitombesopormt, melv szuhsztituálva lehet az t; szubsztitens csoportból v,fa-,s'ts.it! csoport vakuneb skevel. 11 rokzuhóml vxonenoí mely szuhsztituálva lehet az t; szubsztitens csoportból választód csoport sakcueivike^el}, továbbá, nnkot a heteroeiklnsos-esoport két \zoinczvdos helyzetben sznhsztuua'va tan két nlkshesoporttuh két ulkosecsoportteh egy alkti e\ egv aiko\ v-opeittak egy alvó esegt alvmio-esoporthü. egv uíkil- e-- egy alkiís/ittánro-esoportính egy alkib es egy ntonouiktkunmoexmorttak vagy <gs a:kd- o egy dnlkikronnn-exopontu; és ezek mindegyikét az a szubsztituens csoportból választjuk, továbbá a kőt csoport azokkal az. atomokkal egy űrt. amelyekhez kapcsokéinak képezhet eg,y v 8 tagú gvurtit, ameh s/ubszrttualta lehet 1-4 halogén atommal

144
3« Λ 3, igénypont igénypont oüahni kőiébe eső í/een/olni s/annazékok, ahol a piriniidin-5-4I csoporton az «. szubsztituots csoport jelentése lehet egy 0tói 3-ig terjedő ugyanazon vagy különböző csoport. így halogén atom; <?r
4. Az 1., 3. vagy k igénypont szerinti i/o\u/oíín s/anna/ekoL ahol lí és IV lehet azonos vagy különböze és mindegyik leltet mert besöpört vagy etilcsoport·, es IV. R'\ R' é\ R* mindegyike hidrogén alom

28 5. Az 1,, 2,, 3. vagy 4. igénypont szerinti izoxazoiin származékok, ahol n leim 4ese 2

ő. Az 1., k \ae.y 4, igénypont s/eriro izo\₄jzohn szarnnizekok. ahol n jelentése 1.
5 jelentése 0,

5 C_t,> nlkibesoport; <« haloalkil-csoport; C-.-t'p» alkoxi-esopon Ci-C-.

alkikcsoportial ellátva; Ch~Cg cíkloálkibesoport (amely szuhsztitöálva lehet halogén atommal vagy alki besöpört tal p í's-k'n; alkoxí-csopori; Cj-C.:·. haloalköxi-csoport; €.« eikloalk.it Cr-Gj aiki loxi-csoporttal ellátva; fenowvsopoth mely S'Uts/itniaba lehet az r srt.ibs/tnen\ csoporthói !0 választolt csoport valamelyikével, C_rC:o alklhio csoport.
Cj-Cjo álkilszultönibesopórt; aeíbcsopórt; Ci-Cb háloalktlkarbonibesopori; Cr Ckj alkoxlkarbdhil'hSSöpört; eiálio-eísopori. és karbamoh-csopoft (melynek nitrogén atontta s/uhszotuaha lehet azonos \agy különböze (’íA'n· alktb csoportokkal).

5 β csoport hklroxö csoport, CvC_x eikloalksl csoport (mely halogén atommal vagy alku csoporttal >an szubszhtoáha). ti-k'.., alkoss csoport. t s-C.,, alklliio csoport; €j-C}« alkíkszuílom! csoport' L’rCü, alkoxikarbr.mil csoport; tőré havaikéiul csoport; .tnnno csoport (melynek N-olomja .vuhs.mmaha

10 lehet Ugyan azon vágy különböző csoportokkal kiválasztva CrCsc alkli csoportból, (VG, ad! csoportból, Cj-C-j haloalkiikarbr.mil csoportból, C_fC ! a k.ls/nllonsl csoporton' es í _s C, íscloaist - nlhmó <.'•epos.hol'i karbatnoil csoport (melynek N-atomja sznbsztauáhn lehet ugyanazon vagy különbé,o «'i-Cjí, nihil csoportsai); C-<Λ ami csoport; G-ré·.

IS hakmiktlkarbomí csoport; G-Cso aíkoxiirnino csoport; ciano csoport; fenti csoport, mely s/ubs/thuálva lehet az a szubsziitens csoportból választott csoport valamelyikével, íeno.xi csoport, mely szobsz.tiinálva lehet az, a s/obaztitens csoportból választott csoport valamelyikével,

20 y csoport

Cí-Chj alkoxtkarboui I csoport; fenti csoport, mely szohs/trmálva lehet az ε szubsziitens csoportból válasrtoh csoport valamely ikev el, motnás heteoyciklnsoá csoport, mely szubsztituáhn lehet az s, s/nlxrthens csoportból választott, csoport valamelyikével, ciáno csoport; karbatnoil

25 csoport (melynek \'atomja sznhsztkoah a lehet ugyanazon vagy különböző CrCjo alkil csoporttal), s csoport halogén atom, C_r< ·_? alkil csoport, (.rét , haíoalksl csoport, C<-Cjo alknxiaihti e-mport, G'G.s aíkoxi csoport, VG ír alktlbo csoport, G-Go

20 aikils/tsifoníl csoport. ré-Ci._t alkovharboníl csoport, eiano csoport.

142 karbamoil csoport (melynek N-atomja szuhszíitnálva van ugyanazon vagy különböző C|-Cio afkil csoporttal), nifro csoport, ann.no csoport (melynek \-atomja szubbztituálva van ugyanazon vagy ktHönhö/ó ttlkil csoporttal, Cj-Co acil csoporttal, Ci-Q haloaikítkarbom! csoporttal, Cj-Ctd

S aiktlszttlfbnil csoporttal es CrO halotti ki Iszttiíonil csoporttal).

5 méhek mindegyike moro-szuhonhuáh a kővetkező y sznhs/tuens csoportból választott csoport valamelyikével; Cr€h halo&ikxixi-esoport; Cb-Cs ulrto.ókdoxnesopoó, CfoR chJoalkíl-esoport G-Ct alldlevícsoporttal helyettesítve, < rí'sr alkdtlo csoport, í fo'n· alki hio-csoport mindegyik mono-szubsztitrlált a krtvetkezó y s/ttbs/íhens csoportból

10 választott csoport valamelyikével; C.-CJ halon!kíltio-csoport; Cb-C* alkeo.ihesöpört.· ifo-G, alkenífoxí-csoport; Ch-Q, alkírh besöpört; Ο?Ό, alkiniloxi -csoport: C -<?{«. alk üsző! i'óebcsoport: C j -Cn> alkilxzulünilcsoport mindég} ik mcaio-szubsztituáli a kővetkező γ szubsztitens csoportból választott csoport valamelyikével; Ch-Cto alkihznl.fo.nlh

15 csoport; Cj-€'io alkilszulfosiihcsoport mindegyik mono-szubsztrtuáit a kővetkező y s/ubs/Utens csoportból választott csoport valamely Révek Cjtó haloalkih/ullmiki'-mpori; ( alkils/miomloxi-csoport mindegyik mnno-s/ubx/hmáh a kővetkező y szabszlitens csoportból választóit csoport valamelyikével; Cs-Cs haioalkilszallomhcsopört; C_rC_Ui

20 alkllszttlhmih'st ^söpört' Cj-G haloalkils/uliomloM-esoporL fonti csoport, mely szubsztiuuuv.t lehet a következő a szuhsztifons csoportból választott csoport valamely Aévd; fenoxí csoport, mely szuhsztítuálva lehet a kővetkező κ szubszbtens csoportból választott, csoport valamelyikével; lerultio csoport, méh s/ubs/tituáh a lehet a következő e

25 s/ubs/iiíens csoportból választott csoport valamelyikével, aromás heterociklusos csoport, mely szóhszdtóálva leltet a kővetkező έ szóhsztíiens csoportból választott csoport valamelyikével; aromás heterocikhtsos-oxi csoport, mely szuhsztí teáivá lehet a kővetkező a sz.ubszt.hens csoportból választott csoport valamelyikével: aromás

30' heterodklnsos-iio csoport, mely xzubsztí máivá leltet a kövei keze a

ΗΟ szuhszkheos csoportból választott csoport vahtmeMhmeí; leml-szultönil csoport, mely szubsztituálva lehet a következő ε szuhsztucns csoportból választott csoport valamelyikével; aromás hoteroeiklusos-s/ubomí csoport, mely szum/thnába leltet a következő t s/ubszthens csoportból választott csoport \ alantéi) ike\el: ieniiszttlfbttiloxi csoport, mely szubsztmutba lehet a követke,ró e szubsztítens csoportból választott csoport valamelyikével; Co-C,} balonlkilkarbonil-esoport, benzíl-karbonl! csoport, mely szubsztituálva lehet a következő s szubsztítens csoportból választott csoport valamelyikével; henzo.ll csoport, mely szubsztimáivá lehet a o következe g szubsztítens csoportból választott csoport, valamelyikével;

karboxtl csoport, C'rCu> alkoxikarboni.1 -csoport, benziloxikarboPil csoport, mely x/uhsztitoaha K’hut a következő ^v szubsztitens csoportból választott csoport valamelyikével, íenoxtharhoníl csoport. mely sznb-vtmúlva lehet a következő e sznbszntens csoportból yákrtzmtt csoport valamelyikével; $ citmo csoport, k,irháimul csoport (melynek \-atomja szttbsztitoaha lehet ugyanazon \yg\ különböze csoportokkal kiválasztva Cc-Csr alkilesoportokhoí es térni csoportból, mely <zubsztimal\a lehet a következő a szubsztitens csoportból xúlasziott csoport valamelyikével); C_rt\ acilo\í~ csoport, éh -C, haloalktlkarboniloxt-esopork henzilkarhoniloxt csoport, 0 mely s/nbs/timaba lelát a kővetkező c szubsztitens csoportból \uias/toit csoport valamelyikével; benzoíloxí csoport, mely szubsztituálva lehet a következe í szubsztítens csoportból váhisztott csoport valamely ikeréi; p.itro csoport ős amiaö csoport (melynek N-atomja szohsztltnálva lehet ugyanazon vagy különböző csoportokkal kiválasztva (k-öy. alkil;5 csoportokból és fenti csoport bók mely szubsztituálva lehet a kővetkező c szubsztítens csoportból választott csoport valamelyikével; C)-C_?, aeil csoport, C -C.| beleülteíkarbonil csoport, hen/tlkatbonil csoport, mely szubs/htualva lehet a köt étkező e. s/ubs/titens csoportból választott csoport valamelyikével; benzolt csoport, mely sztths? búmba lehet a ö következő g szubsztítens csoportból választott csoport valamelyikével; Cr

14!

k'it, alklrtzulfonh csoport, t _rC} haloalhíls/Átilbnií csoport, beu/iis/nifrmil csoport, mely szobsztituálva lehet, a? <; s/uhszutens csoportból választott csoport valamely lkotok fcnsis/ulionil csoport, mely szubsztsutaha lehet az a s/nhszfhetss« soporthol választolt csoport vjiantelyikévch
7, Az 1,. 2.. 3. vagy 4, igénypont szerinti izoxazohn származékok, ahol n
8. Fferbieid-készthnény, azzal jellemezve, hogy ható íny agkem az 1,-7, igénypontok bármelyike szerinti izoxazohn s/ámta/ékokat vagy azok gyógyászatilag el fogadható sóját tartalmazza.