HU223995B1

HU223995B1 - Áramút megszakító

Info

Publication number: HU223995B1
Application number: HU9901425A
Authority: HU
Inventors: Rolf-Dieter Bauer; Walter Felden; Matthias Reichard; Christian Thamm
Original assignee: Ge Power Controls Polska Sp.Z.O.O.
Priority date: 1998-04-29
Filing date: 1999-04-28
Publication date: 2005-04-28
Also published as: EP0954002A3; HU9901425D0; JP2000003657A; CN1236178A; JP4240171B2; EP0954002A2; PL332816A1; DE19819242B4; HUP9901425A3; PT954002E; CN1258796C; US6225881B1; HUP9901425A2; SG74139A1; ID22559A; TW492031B; DE19819242A1; EP0954002B1; ES2262291T3

Abstract

A találmány tárgya áramút-megszakító (10), amely állapotjelzőnyílással ellátott házat (11) és a ház (11) belsejében megszakítható,be- és kimenőkivezetésekkel ellátott áramutat, valamintműködtetőszerkezettel reteszelhető kioldóegységgel (15) vezérelhető,áramutat megszakító mozgó- és állóérintkezőt (18, 19) tartalmaz. Azáramút-- megszakítónak (10) túlterhelésmentes áramviszonyok közöttműködtetőkart (13) reteszelt állapotban tartó első akasztókapcsa (27)és az első akasztókapocs (27) reteszelésének oldását akadályozómásodik akasztókapcsa (29) van, továbbá egy első, második és harmadikvéggel rendelkező, első kioldókarja (44) van, amely első kioldókar(44) első vége a második akasztókapoccsal (29) van reteszelés oldásátkiváltó kapcsolatban. Az első kioldókar (44) második vége aműködtetőkar (13) működtetőszerkezetével van a működtető szerkezetielemével (12) és az első akasztókapocs (27) reteszelését kiváltókapcsolatban, valamint egy első, második és harmadik véggelrendelkező, billenthető, első kioldórúdja (42) van, amely kioldórúd(42) első vége az első kioldókar (44) harmadik végével van oldhatókapcsolatban. Az első kioldórúd (42) második vége vagy az elsőkioldókar (44) első vége a ház (11) állapotjelző nyílásábanfeltüntethetően van elrendezve. Az első kioldórúd (42) egy elsőtúláram-érzékelő egységgel van egy első megszakítási feltételteljesülése esetén az első kioldórudat (42) elbillentő és ezzel azelső kioldókar (44) harmadik végének reteszelését oldó, ezzel amásodik akasztókapocs (29) kioldókar (44) első vége általireteszelését oldó, ezzel az első akasztókapocs (27) reteszelését oldó,és ezzel a működtetőszerkezet (12) reteszelését oldó, a reteszelésekoldásával a mozgóérintkező (18) nyitását megengedő kapcsolatban. Amozgóérintkező (18) nyitott állapotában az első kioldórúd (42) másodikvége vagy az első kioldókar (44) első vége az állapotjelző nyílásban(55, 72) látható helyzetben áll. A házban lévő megszakító tehát olyankijelzőeszközt tartalmaz, amely alkalmas a kioldás okának szelektívkijelzésére. ŕ

Description

A leírás terjedelme 20 oldal (ezen belül 9 lap ábra)

HU 223 995 Β1

A találmány tárgya áramút-megszakító, amely állapotjelző nyílással ellátott házat és a ház belsejében megszakítható, be- és kimenőkivezetésekkel ellátott áramutat, valamint működtetőszerkezettel reteszelhető kioldóegységgel vezérelhető, az áramutat megszakító érintkezőpárt tartalmaz.

A kereskedelmi és ipari alkalmazásokban jól ismertek az előformázott vagy öntött házban elhelyezett, áram hőhatására és/vagy elektromágneses hatására kioldó áramút-megszakítók. Az US 3,162,739 számú szabadalmi leírásban ismertetve van egy ilyen típusú eszköz, melynek a túlterhelési áramokból eredő termikus kioldásra használt bimetálja, és a rövidzárási áram lökésekből eredő gyors kioldásokhoz elektromágneses eszköze van. A kioldott állapotot a működtetőfogantyú speciális helyzetével jelzik ki, mint azt az US-3,158,717 számú szabadalmi leírásban ismertetik.

Az US-3,883,781 és US-5,519,561 számú szabadalmi leírásokban ismertetnek egy megszakítóban alkalmazott, a (kioldást előidéző) túlterhelési állapot vizuális megjelenítésére szolgáló eszközt. Az ezekben a leírásokban ismertetett eszközök vagy egy mechanikus, vagy egy villamos logikai információt használnak a túlterhelési állapot kijelzésének végrehajtására és előállítására, mely információt egy bimetállal szolgáltatják. Ha egy ilyen eszköz kizárólag túlterhelési és azonnali reakciőelemekkel (kioldóelemekkel) van ellátva, akkor egy szelektív kioldásmegjelenítést valósítanak meg, ahol egy azonnali megszakításreakció van, amikor a működtetőfogantyú „kioldott” állapotot jelez, és a túlterhelés-kijelző rendszer nincs aktiválva.

Az a tény, hogy az elektronikus áramkörök a villamos vonalvédő eszközökben a túlterhelési áramok kijelzésére megfelelő eszközök, és jelentőségük egyre nő, lehetővé tette olyan eszközök kialakítását, melyekkel meg lehet különböztetni egymástól a kioldást előidéző okokat. Az US-5,485,343 számú szabadalmi leírásban írnak le egy áramút-megszakítóhoz használható elektronikus kioldóegységet, mely lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy meghatározza a túláram intenzitását és a túláramot előidéző körülmények okát, miután a túláram miatti kioldás bekövetkezett. Az ilyen kioldásinformáció megjelenítésére alkalmas elektronikus kioldáskijelző hasonló az US-4,870,531 számú szabadalmi leírásban ismertetett kijelzőhöz, és az ilyen elektronikus kioldóegységhez használható vezérlőegység pedig az US-4,672,501 számú szabadalmi leírásban ismertetett kioldóegységhez hasonló.

Az US-3,158,717 számú szabadalmi leírás szerinti megoldásban nem jelzik ki a lekapcsolási körülmények felléptének az okát, legyen az mérsékelt túlterhelés vagy azonnali megszakítást igénylő, zárlati áram.

Az US-3,883,781 és 5,519,651 számú szabadalmi leírások szerinti eszközök nem alkalmasak szelektív kioldás megjelenítésre, ha kettőnél több kioldóelem van, amely kioldóelem lehet például egy túlterhelési kioldóelem, egy azonnali kioldóelem, egy földzárlat vagy egy kiegészítő kioldóelem (további szerkezeti összetevők vagy kiegészítő egységek következtében fellépő megszakításról, kioldásról van ez utóbbi esetben szó).

Az elektronikus kioldóegységekkel rendelkező megszakítókban rendelkezésre álló kiegészítő funkciók, mint amilyent például az US 4,870,631 számú szabadalmi leírásban ismertetnek, azonban nem mindig igazolják az elektronikus kioldóegységek áramköri alkatrészeinek további költségeit.

Felmerült tehát annak az igénye, hogy egy olyan áramút-megszakítót alakítsunk ki, melyben a megszakító kioldásakor a kioldás oka egyszerű módon van megjelenítve.

A találmány szerinti megoldás áramút-megszakító, amely állapotjelző nyílással ellátott házat és a ház belsejében megszakítható, be- és kimenőkivezetésekkel ellátott áramutat, valamint működtetőszerkezettel reteszelhető kioldóegységgel vezérelhető, az áramutat megszakító érintkezőpárt tartalmaz. A megszakító túlterhelésmentes áramviszonyok között működtetőkart reteszelt állapotban tartó első akasztókapcsa és az első akasztókapocs reteszelésének oldását akadályozó második akasztókapcsa van. Háromkarú első kioldókarja van, amely első kioldókar egyik karja a második akasztókapoccsal van reteszelés oldását kiváltó kapcsolatban. Az első kioldókar második karja alaphelyzetbe visszaállító elem, amely a működtetőkar működtetőszerkezetével van a működtetőszerkezet és az első akasztókapocs reteszelését kiváltó kapcsolatban. Ezen túlmenően billenthető, első kioldórúdja van, amely kioldórúd kilincsfelülete az első kioldókar harmadik karján kialakított horoggal van oldható kapcsolatban, amely első kioldórúd vége vagy az első kioldókar nyúlványának vége a ház állapotjelző nyílásában feltüntethetően van elrendezve. Az első kioldórúd egy túláram-érzékelő egységgel van egy első megszakítási feltétel teljesülése esetén az első kioldórudat elbillentő és ezzel az első kioldókar reteszelését oldó, ezzel a második akasztókapocs reteszelését oldó, ezzel az első akasztókapocs reteszelését oldó, és ezzel a működtetőszerkezet reteszelését oldó, a reteszelések oldásával a mozgóérintkező nyitását megengedő kapcsolatban. Ez a mozgóérintkező nyitott állapotában az első kioldórúd vége vagy az első kioldókar nyúlványának vége az állapotjelző nyílásban látható helyzetben áll.

Előnyösen áramút-megszakítóban a mozgóérintkező nyitott állapotában az első kioldórúd vége áll a ház állapotjelző nyílásában látható helyzetben. Az áramútmegszakítónak továbbá háromkarú, második kioldókarja van. Ezen második kioldókar egyik karja a második akasztókapoccsal van reteszelés oldását kiváltó kapcsolatban, amely második kioldókar második karja alaphelyzetbe visszaállító elem, amely a működtetőkar működtetőszerkezetével van a működtetőszerkezet és az első akasztókapocs) reteszelését kiváltó kapcsolatban, valamint egy billenthető, második kioldórúdja van. A kioldórúd kilincsfelülete a második kioldókar harmadik karján kialakított horoggal van oldható kapcsolatban, amely második kioldórúd vége a ház állapotjelző nyílásában feltüntethetően van elrendezve. A második kioldórúd másik vége egy második túláram-érzékelő egységgel van egy második megszakítási feltétel teljesülése esetén a második kioldórudat elbillentő és ezzel

HU 223 995 Β1 a második kioldókar reteszelését oldó, a második kioldókar karjával a második akasztókapocs kioldókar általi reteszelését oldó, ezzel az első akasztókapocs reteszelését oldó, és ezzel a működtetőszerkezet reteszelését oldó, a reteszelések oldásával a mozgóérintkező nyitását megengedő kapcsolatban. A mozgóérintkező nyitott állapotában a második kioldórúd vége az állapotjelző nyílásban látható helyzetben áll.

Célszerűen a mozgóérintkező nyitott állapotában az első kioldókar nyúlványának vége áll a ház állapotjelző nyílásában látható helyzetben, az áramútmegszakítónak továbbá egy billenthető, második kioldórúdja van. A kioldórúd kilincsfelülete a második kioldókar egyik karjával van oldható kapcsolatban. A második kioldórúd vége egy második túláram-érzékelő egységgel van egy második megszakítási feltétel teljesülése esetén a második kioldórudat elbillentő és ezzel a második kioldókar reteszelését oldó, ezzel a második akasztókapocs reteszelését oldó, ezzel az első akasztókapocs reteszelését oldó, és ezzel a működtetőszerkezet reteszelését oldó, a reteszelések oldásával a mozgóérintkező nyitását megengedő kapcsolatban, amely mozgóérintkező nyitott állapotában a második kioldókar nyúlványa az állapotjelző nyílásban látható helyzetben áll.

Előnyösen egy első megszakítási feltétel a hirtelen, nagy túláram.

Célszerűen egy második megszakítási feltétel a tartós túláram.

Előnyösen egy második megszakítási feltétel a rövid idejű túláram.

Célszerűen egy első túláram-érzékelő egység része egy az első megszakítási feltétel teljesülése esetén megszólaló behúzómágnes, amely behúzómágnes az első kioldórúd harmadik végével van működtető kapcsolatban.

Előnyösen az áramút-megszakítónak egy második megszakítási feltétel teljesülése esetén megszólaló, hőérzékelős második túláram-érzékelő egysége van.

Célszerűen az áramút-megszakítónak egy harmadik megszakítási feltétel teljesülése esetén megszólaló, az első és második kioldórúdra ható működtetőegysége van.

Előnyösen az áramút-megszakítónak egy, az első és második kioldórúdra ható tekercselrendezésként kialakított működtetőegysége van.

Célszerűen az áramút-megszakítónak egy földzárlat esetén megszólaló, az első és második kioldórúdra ható működtetőegysége van.

Előnyösen az első és második kioldórúd második vége a ház állapotjelző nyílásán át láthatóan van elrendezve.

Célszerűen az áramút-megszakítónak egy negyedik megszakítási feltétel teljesülése esetén megszólaló, a megszakító házában elrendezett működtetőegysége van, amelynek megszólalt állapotában az első és második kioldórúd második vége a ház állapotjelző nyílásán át nem láthatóan áll.

Előnyösen a negyedik megszakítási feltétel egy kiegészítő megszakítási feltétel.

Célszerűen az áramút-megszakítónak a második akasztókapocsra ható, szolenoid-behúzómágnes elrendezésként kialakított működtetőegysége van.

Előnyösen az áramút-megszakítónak az első kioldórúd második végén, az állapotjelző nyíláson át látható helyzetbe hozható, első állapotjelzője van.

Célszerűen az áramút-megszakítónak a második kioldórúd második végén, az állapotjelző nyíláson át látható helyzetbe hozható, második állapotjelzője van.

Előnyösen az áramút-megszakítónak az első kioldókar második végén, az állapotjelző nyíláson át látható helyzetbe hozható, első állapotjelzője van.

Célszerűen az áramút-megszakítónak a második kioldókar második végén, az állapotjelző nyíláson át látható helyzetbe hozható, második állapotjelzője van.

A találmány szerinti áramút-megszakítót az alábbiakban kiviteli példa kapcsán, a mellékelt rajzra való hivatkozással ismertetjük részletesebben, ahol az

1. ábrán egy házban elrendezett, többérintkezős áramút-megszakító szerkezetének részben metszetben ábrázolt nézete, nagy túláramból eredő kioldás utáni állapot; a

2. ábra az 1. ábrához hasonló rajz, azzal a különbséggel, hogy a megszakító összezárt érintkezőkkel reteszelt állapotban van; a

3. ábra a 2. ábrához hasonló megszakító részben metszetben ábrázolt nézete, aktív, reteszelt állapotban, ahol azonban a jobb szemléltethetőség kedvéért a túlterhelés- és túláramérzékelő elemeket elhagytuk; a

4. ábra a 3. ábrához hasonló rajz azzal a különbséggel, hogy a megszakító nagy túláramból eredő kioldott helyzetben van ábrázolva; az

5. ábra egy a 2. ábrán bemutatotthoz hasonló megszakító részben metszetben ábrázolva, ahol a megszakító aktív, reteszelt állapotban van szemléltetve, és a jobb szemléltetés kedvéért a nagy túláramhoz tartozó, azonnal reagáló elemek el vannak hagyva; a

6. ábra az 5. ábrához hasonló rajz azzal a különbséggel, hogy a megszakító túláramból eredő kioldott állapotban van szemléltetve; a

7. ábra egy házban elrendezett, többérintkezős megszakító szerkezete részben metszetben ábrázolt nézeti rajzának egy más változat szerinti elrendezése, ahol egy túlterhelési áramból eredő kioldott állapotot szemléltetünk; a

8. ábra egy öntött házban elrendezett, többérintkezős áramút-megszakító részben metszetben ábrázolt nézete, melyen egy földzárlatból (hiba áramból) eredő kioldást tüntettünk fel, ahol szerkezeti elemet a jobb szemléltetés kedvéért elhagytunk; és a

9. ábra a 8. ábrához hasonló rajz, azzal a különbséggel, hogy a megszakító egy kiegészítő működtetőegység kioldásából eredő állapotban van szemléltetve.

Az 1. ábrán egy előre kialakított 11 házban elrendezett 10 áramút-megszakító látható, mely 11 házból,

HU 223 995 Β1 működtető szerkezeti elemből, 13 működtetőkarból (működtetőmarkolat, fogantyú), 14 áramútból és 15 kioldóegységből áll. A 14 áramút 16 vonaloldali kivezetése és 17 terhelésoldali kivezetése (nem ábrázolt) rögzítőelemek segítségével (nem ábrázolt) áramkörbe vannak beiktatva. Zárt áramköri helyzetekben a mozgóérintkező-kar 18 mozgóérintkezője a 16 vonaloldali csatlakozó 19 állóérintkezőjén nyugszik, és villamos áramfolyást tesz lehetővé a 14 áramútban, a 16 vonaloldali kivezetésen, a 19 állóérintkezőn, a 18 mozgóérintkezőn, a 20 mozgóérintkező-karon, egy hajlékony karon és a 17 terhelésoldali kivezetésen keresztül.

A 12 működtető szerkezeti elem hasonló módon működik, mint amit az US-3,158,717 számú szabadalmi leírásban ismertetnek, és a 20 mozgóérintkező-kar nyitására és zárására szolgál.

A 12 működtető szerkezeti elem reteszelt és zárt állapotát a 2. ábrán szemléltetjük, ahol a 11 házban található 22 tartólap a 24 kilincskar egyik végénél lévő 23 csapágyat képez. A 24 kilincskar másik végénél a kilincskarfelület található a 23 csapággyal átellenben, mely 25 kilincskarfelület az első 27 akasztókapocs kilincsfelületével van összeakasztva, mely akasztókapocs a 22 tartólapon billenthetően helyezkedik el. A második 29 akasztókapocs, mely a 22 tartólapon csapágyazott 30 forgástengelyen van elforgathatóan elhelyezve, 31 kallantyút tartalmaz, mely az első 27 akasztókapcson lévő 32 támaszfelülettel működik együtt. A 15 kioldóegység a 40 azonnal reagáló elemből (túláram-érzékelő egység), 41 termikus reagálóelemből (túláram-érzékelő egység), első 42 kioldórúdból és második 43 kioldórúdból áll, ahol a 42 és 43 kioldórudak közös 46 tengelyen elforgathatóan vannak csapágyazva a 11 házban. A 42 és 43 kioldórudak, valamint a második 29 akasztókapocs között egy-egy 44, illetve 45 kioldókar van elrendezve, mely 44 és 45 kioldókarok egy 46 tengelyen elforgathatóan vannak elrendezve a 22 tartólapon. A 15 kioldóegység belsejében lévő 40 azonnal reagáló elem és 41 termikus reagálóelem működésmódját az alábbiakban a 3., 4., 5. és 6. ábrákra való hivatkozással ismertetjük.

A 40 azonnal reagáló elemnek és a 12 működtető szerkezeti elemnek a működését nagy túláram fellépte esetén a 3. és 4. ábrákra való hivatkozással ismertetjük részletesen, ahol a jobb szemléltetés kedvéért elhagytuk a 41 termikus reagálóelemet, a második 43 kioldórudat és a második 45 kioldókart. A 14 áramútban nagy túláram felléptekor egy 81 csapon csapágyazott 80 armatúrát a 82 elektromágnes behúz, mely 82 elektromágnes a 11 házban 85 és 86 rögzítőrészek segítségével van felerősítve. A 80 armatúra együttműködik az első 42 kioldórúd 48 első végével, és az első 42 kioldórudat az óramutató járásának megfelelő irányban elforgatja a 46 tengely körül, és ennek következtében az első 44 kioldókar első 49 horga elszabadul az első 42 kioldórúd első reteszelő 50 kilincsfelületétől. Az első 44 kioldókar az óramutató járásának megfelelő irányban, egy (nem ábrázolt) rugó alkalmazásával elő van feszítve, az első 44 kioldókar első 51 karját a rugóerő hozzányomja a második 29 akasztókapocs 52 kioldó/ütköző peckéhez. A második 29 akasztókapocs ennek hatására a 30 forgástengely körül az óramutató járásával ellentétes irányban elfordul. A második 29 akasztókapocsnak az óramutató járásával ellentétes irányú elfordulása hatására a második 29 akasztókapocs 31 kallantyúja elszabadul az első 27 akasztókapocs 32 támaszfelületétől. A szerkezeti elemet működtető (nem ábrázolt) rugó alkalmazásával a 25 kilincskarfelület és a 26 kilincsfelület között uralkodó előfeszítő erő ahhoz vezet, hogy az első 27 akasztókapocs az óramutató járásának megfelelő irányban elfordul annak 28 csapágyfelülete felett, és ennek hatására a 24 kilincskar 25 kilincskarfelülete elszabadul az első 27 akasztókapocs 26 kilincsfelületétől. Ha a 25 kilincskarfelület már elszabadult a 26 kilincsfelülettől, a 12 működtető szerkezeti elem hasonló módon viselkedik, mint amit az US-3,158,717 számú szabadalmi leírásban leírnak, annyiban, hogy a 20 mozgóérintkezőkar kinyílik, és a védendő vonalat ezáltal leválasztjuk.

A 3. ábrán szemléltetjük a 12 működtető szerkezeti elemet annak „reteszelt és „zárt” állapotában, ahol a 18 mozgóérintkező érintkezik a 19 állóérintkezővel, míg a 4. ábrán a 12 működtető szerkezeti elemet annak „kioldott”, „nyitott” állapotában mutatjuk be, ahol a 18 mozgóérintkező villamosán el van választva a 19 állóérintkezőtől. A 3. ábra szerinti reteszelt állapotot az első 42 kioldórúd második 54 végén lévő első 53 kijelzőelem mutatja, mely a 11 ház belsejében, „reteszelt” állapotban, olyan helyzetben van elrendezve, amelyben az a 11 házban lévő első állapotjelző 55 nyíláson keresztül nem látható. A 4. ábra szerinti kioldott állapotot az első 42 kioldórúd második 54 végén lévő első 53 kijelzőelem mutatja a 11 ház belsejében egy olyan helyzetben, amelyben az első 53 kijelzőelem a 11 ház állapotjelző 55 nyílásán keresztül látható, úgyhogy ebben a kialakításban egy, a megszakítás okára (zárlat) jellemző jelzés látható akkor, amikor a 10 áramútmegszakító 18 mozgóérintkezője és 19 állóérintkezője egy pillanatnyi, jelentős túláram következtében a 40 azonnal reagáló elem reakciójának eredményeképp egymástól szét vannak választva.

A 12 működtető szerkezeti elemnek és a 40 azonnal reagáló elemnek az alaphelyzetbe állítása, és ezzel a 18 mozgóérintkezőnek és a 19 állóérintkezőnek a zárása a 4. és 3. ábrákon látható (figyelembe véve a fent leírtak szerinti kioldási körülmények fordított sorrendjét). A 14 áramútban a nagy túláram (megszakítási feltétel) megszüntetése lehetővé teszi a 80 armatúrának a 3. ábrán látható nyugalmi helyzetbe való visszatérését, egy (nem ábrázolt) rugó előfeszítése következtében. Ha a 4. ábrán látható 13 működtetőkart, melyet egy 57 működtetőkar-tartó elem hordoz, a tartólap 56 működtetőkar csapágya körül elfordítjuk az óramutató járásának megfelelő irányban, egy az 57 működtetőkar-tartó elemen lévő 58 működtetőpecek összekapcsolódik a 24 kilincskar egy első 59 bütyökfelületével, úgyhogy ezzel a 24 kilincskart az óramutató járásának megfelelő irányban elforgatjuk csapágya körül.

HU 223 995 Β1

A 24 kilincskar óramutató járásának megfelelő irányban történő elfordulása közben a 24 kilincskarnak egy második 60 bütyökfeiülete érintkezésbe lép az első 27 akasztókapoccsal, és azzal összekapcsolódva marad, míg a 24 kilincskar 25 kilincskarfelülete az első 27 akasztókapocs 26 kilincsfelülete alatt van elrendezve, és ezáltal lehetővé válik a 26 kilincsfelületnek a 25 kilincskarfelülettel a 3. ábrán látható módon való összekapcsolódása. A 26 kilincsfelületnek a 25 kilincskarfelületen való elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy a második 29 akasztókapocs az óramutató járásával megfelelő irányú elfordulást hajtson végre a 30 forgástengely csapágya körül, egy (nem ábrázolt) visszaállító rugó erejének az eredményeképp, míg egy 61 ütközőpecek össze nem kapcsolódik a 22 tartólappal, ami által a 3. ábrának megfelelően a második 29 akasztókapocs 31 kallantyúja összekapcsolódik az első 27 akasztókapocs 32 támaszfelületével. A 4. ábra szerint a 13 müködtetőkarnak az óramutató járásával megegyező irányú elforgatása hasonló módon idézi elő az 57 működtetőkar-tartó elem 62 alaphelyzetbe visszaállító felületének összekapcsolódását az első 44 kioldókar első 63 alaphelyzetbe visszaállító elemével, miáltal az első 44 kioldókar annak 46 tengelye körül az óramutató járásával ellentétes irányban elfordul, és felemeli az első 44 kioldókar első 49 horgát az első 42 kioldórúd első 50 kilincsfelülete fölé. Ha az első 49 horog az első 50 kilincsfelület felett helyezkedik el, az első 42 kioldórúd az óramutató járásával ellentétes irányban fordul el a 47 csapágy körül egy (nem ábrázolt) előfeszítő rugó erejének hatására, miáltal lehetővé válik az első 44 kioldókar első 49 horgának a

3. ábra szerinti összekapcsolódása az első 42 kioldórúd első 50 kilincsfelületével. A 20 mozgóérintkezőkarnak a záródását, és ezzel a 18 mozgóérintkezőnek a 19 állóérintkezővel való villamos érintkeztetését a 13 működtetőkarnak az 56 működtetőkar-csapágy körül az óramutató járásával ellentétes irányban való elfordításával érjük el, és ezzel egy (nem ábrázolt) rugó erejének hatásával működtetünk egy 64 könyökemelős kapcsolatot, mellyel a 12 működtető szerkezeti elemet hasonló módon működtetjük, mint amit az US-3,158,717 számú szabadalmi leírásban ismertetnek úgy, hogy a 18 mozgóérintkező és a 19 állóérintkező érintkezésben áll egymással (össze van zárva), és a védendő vonal ismét zárva van.

A 41 termikus reagálóelem és a 12 működtető szerkezeti elem működésmódját tartós túlterhelés/túláram megjelenésekor az 5. és 6. ábrákra való hivatkozással lehet leírni, melyeken a jobb szemléltetés kedvéért a 40 azonnal reagáló elemet, az első 42 kioldórudat és az első 44 kioldókart elhagytuk az ábrákról. Miután a 14 áramúiban túlterhelés/túláram lépett fel, a 41 termikus reagálóelem, mely a 14 áramútban, annak egy 65 görbülettel kiemelt szakaszához van rögzítve, reagál és - a 41 termikus reagálóelem termikus felmelegedése és a 41 termikus reagálóelemet (bimetált) képező anyagösszetevők eltérő hőtágulási együtthatói eredményeképp - az óramutató járásának megfelelő irányban elhajlik a 65 görbületben lévő rögzítési szakasz irányához képest, és ezáltal egy 66 beállítócsavart a második 43 kioldórúd irányában elmozdít. A 66 beállítócsavarnak a második 43 kioldórúddal való együttműködése a második 43 kioldórudat az óramutató járásának megfelelő irányban elforgatja a 47 csapágy körül, és ez által a második 45 kioldókar második horgát egy, a második 43 kioldórúdon lévő második kilincsfelület eltávolítja. Egy (nem ábrázolt) rugó segítségével a második 45 kioldókar elő van feszítve oly módon, hogy az óramutató járásának megfelelő irányban elforduljon úgy, hogy a második 45 kioldókar egy második 69 karját a második 29 akasztókapocs 52 kioldó 52 ütközőpecke irányába nyomja. Ebből következik, hogy a második 29 akasztókapocs a 30 forgástengely körül, az óramutató járásával ellentétes irányban fordul el. A második 29 akasztókapocsnak az óramutató járásával ellentétes irányú elfordulása hatására a második 29 akasztókapocs 31 kallantyúja elválik az első 27 akasztókapocs 32 támaszfelületétől, és ennélfogva azzal már nem kapcsolódik többé össze. Ha a 12 működtető szerkezeti elemet egy (nem ábrázolt) rugóval működtetjük, és azzal előfeszítő erőt alkalmazunk a 25 kilincskarfelület és a 26 kilincsfelület között, ennek hatására az első 27 akasztókapocs az óramutató járásának megfelelő irányban elfordul a 28 csapágyfelület körül, ahol a 24 kilincskar 25 kilincskarfelülete elválik az első 27 akasztókapocs 26 kilincsfelületétől, és ebből következik, hogy azzal már nem kapcsolódik össze. Ha a 25 kilincskarfelület már elvált a 26 kilincsfelülettől, a 12 működtető szerkezeti elem hasonló módon működik, mint amit az US-3,158,717 számú szabadalmi leírásban leírtak, hogy kinyissa a 20 mozgóérintkező-kart, aminek hatására a védendő vonal le lesz kapcsolva.

Az 5. ábra szemlélteti a 12 működtető szerkezeti elemet „reteszelt” és „zárt” állapotban, amelyben a 18 mozgóérintkező a 19 állóérintkezőn nyugszik, míg a 6. ábra a 12 működtető szerkezeti elemet „kioldott” és „nyitott” állapotban mutatja, amelyben a 18 mozgóérintkező villamosán el van választva a 19 állóérintkezőtől. A reteszelt állapotot szemléltető 5. ábrán látható egy második 70 kijelzőelem, mely a második 43 kioldórúd egyik 71 végén van, és amely olyan helyzetben van elrendezve a 11 ház belsejében, amelyben a 70 kijelzőelem nem látható a 11 házban lévő második állapotjelző 72 nyíláson keresztül. A 6. ábra szerinti kioldott állapotban a második 43 kioldórúd 71 végén lévő második 70 kijelzőelem olyan helyzetben van a 11 ház belsejében, amelyben a 70 kijelzőelem a 11 ház második állapotjelző 72 nyílásán keresztül látható, és ezzel biztosítunk egy második megszakítási okra, a kismértékű, tartós túlterhelésre jellemző kijelzést, jelezve, hogy a 10 áramút-megszakító 18 mozgóérintkezője és 19 állóérintkezője - a 41 termikus reagálóelem működésének eredményeképp - egymástól el van választva, ami egy túlterhelés/túláram helyzet következtében lép fel.

A 12 működtető szerkezeti elemnek és a 41 termikus reagálóelemnek (túláram-érzékelő egységnek) a 18 mozgóérintkezőt a 19 állóérintkezővel újból össze5

HU 223 995 Β1 záró működését a 6. és 5. ábrákon szemléltetjük (ahol a fentiekben a kioldással kapcsolatos lépéseket fordított sorrendben kell figyelembe venni). A 14 áramútban a túlterhelés/túláram megszüntetése lehetővé teszi, hogy a 41 termikus reagálóelem visszatérjen annak az 5. ábrán szemléltetett nyugalmi helyzetébe, és ezt az állapotot a 41 termikus reagálóelemet képező anyagösszetevők lehűlése és a belső feszültségeinek a megnyugvása eredményezi. A 6. ábrán látható módon a 13 működtetőkarnak, melyet az 57 működtetőkar-tartó elem tart, az óramutató járásával megegyező irányban való elfordulása a 22 tartólap 56 működtetőkar-csapágy körül való elforgatása hatására az 57 működtetőkar-tartó elem 58 működtetőpecke összekapcsolódik a 24 kilincskar első 59 bütyökfelületével, úgyhogy a 24 kilíncskar ezáltal az óramutató járásával megegyező irányban elfordul a 23 csapágy körül. Miközben a 24 kilincskar az óramutató járásának megfelelő irányban elfordul, a 24 kilincskar 60 bütyökfelülete összekapcsolódik az első 27 akasztókapoccsal, amíg a 24 kilincskar 25 kilincskarfelülete az első 27 akasztókapocs 26 kilincsfelülete alatt helyezkedik el, és ennek hatására az 5. ábra szerint a 26 kilincsfelület reteszelődik a 25 kilincskarfelülettel.

A 26 kilincsfelületnek a 25 kilincskarfelületen való elhelyezése hatására a második 29 akasztókapocs egy (nem ábrázolt) visszaállító rugó erejének hatására az óramutató járásával megegyező irányban elfordul a 30 forgástengelye körül, míg a 61 ütközőpecek össze nem kapcsolódik a 22 tartólappal, és ezáltal a második 29 akasztókapocs 31 kallantyúja összekapcsolódik az első 27 akasztókapocs 32 támaszfelületével, mint az az 5. ábrán látható.

A 6. ábrának megfelelően a 13 működtetőkarnak az óramutató járásával megegyező irányban való elfordulása hasonló módon, az 57 működtetőkar-tartó elem 62 alaphelyzetbe visszaállító felületének a második 45 kioldókar egy második 73 alaphelyzetbe visszaállító elemével való összekapcsolódását idézi elő, és ezáltal a második 45 kioldókar annak 56 működtetőkarcsapágya körül az óramutató járásával ellentétes irányban elfordul, és felemeli a második 45 kioldókar második 67 horgát a második 43 kioldórúd második 68 kilincsfelülete fölé. Ha a második 67 horog a második 68 kilincsfelület felett helyezkedik el, a második 43 kioldórúd egy (nem ábrázolt) előfeszítő rugó erejének hatására az 56 működtetőkar-csapágy körül elforog az óramutató járásával ellentétes irányban, és ezáltal lehetővé válik a második 45 kioldókar második 67 horgának az összekapcsolódása a második 43 kioldórúd második 68 kilincsfelületével, mint az az 5. ábrán látható. A 20 mozgóérintkező-kar zárása, és ezzel a 18 mozgóérintkezőnek a 19 állóérintkezővel való érintkezésbe hozása a 13 működtetőkar óramutató járásával ellentétes irányú elforgatásával valósítható meg, ezzel a 64 könyökemelős összeköttetést (nem ábrázolt) rugók erejével működtetjük, és ezáltal a 12 működtető szerkezeti elemmel az US-3,158,717 számú szabadalmi leírásban leírtakhoz hasonló módon működtetjük, hogy a 18 mozgóérintkezőt és a 19 állóérintkezőt egymással érintkezésbe hozzuk, és a védendő vonalat ismét csatlakoztassuk.

A 7. ábrán egy további eszközt mutatunk be nagy, vagy tartós túlterhelés/túláram körülmény vizuális megjelenítésére, ahol a 7. ábrán az 1-6. ábrák megfelelő részeivel megegyező elemeket azonos hivatkozási számokkal jelöltük. A 7. ábrán egy túlterhelés/túláram körülmény miatt bekövetkezett kioldott állapotot szemléltetünk.

A 7. ábrán látható eszközben a 41 termikus reagálóelemnek és a 12 működtető szerkezeti elemnek egy túlterhelés/túláram fellépése hatására történő működésmódja hasonló az 5. és 6. ábrákkal kapcsolatban a fentiekben leírt működésmódhoz, ahol a 14 áramúiban egy tartós túlterhelés/túláram a 41 termikus reagálóelemnek a 65 görbületrögzítési pontja menti egyenestől való, óramutató járásával megegyező irányú elhajlását (kitérését) okozza, és erre a 66 beállítócsavar a második 43 kioldórúd felé mozdul el, és ennélfogva a második 43 kioldórúd az óramutató járásával megegyező irányban elfordul a 47 csapágy körül, hogy szétválassza a második 45 kioldókar második 67 horgát a második 43 kioldórúd második 68 kilincsfelületétől. A második 29 akasztókapocs, az első 27 akasztókapocs, a 24 kilincskar, a 64 könyökemelős kapcsolat és a 20 mozgóérintkező-kar működtetése a 3-6. ábrákhoz tartozó leírásnak megfelelő módon történik.

A 7. ábrán a túlterhelés-kioldást úgy ábrázoltuk, hogy a második 45 kioldókar második 90 nyúlványán lévő második 70 kijelzőelem a 11 ház belsejében helyezkedik el, amelyben a második 70 kijelzőelem a 11 ház második 72 nyílásán keresztül látható, ezáltal egy kijelzést biztosítunk, mely azt jelzi, hogy a 41 termikus reagálóelemnek egy túlterhelési/túláram körülménynek (megszakítás! feltételnek) megfelelő működésmódja eredményeképp a 10 áramút-megszakító 18 mozgóérintkezője és 19 állóérintkezője egymástól el vannak választva.

Az 1-6. ábrák szerinti és a 42 és 43 kioldórudak segítségével megvalósított kijelzésekkel szemben, ahol a kijelzések a 10 áramút-megszakító 11 házában kialakított 55 és 72 nyílásokon keresztül történtek, a 7. ábra szerint a kijelzést megfelelően kialakított 44 és 45 kioldókarokkal valósítjuk meg.

A 12 működtető szerkezeti elem és a 41 termikus reagálóelem alaphelyzetbe állítása a 18 mozgóérintkező és a 19 állóérintkező újbóli zárásának előidézéséhez hasonlóképpen történik, mint azt a 6. és 5. ábrákkal kapcsolatban leírtuk (ahol a leírt kioldási lépéseket fordított sorrendben kell figyelembe venni).

A 40 azonnal reagáló elemnek és a 12 működtető szerkezeti elemnek a működésmódja egy a 7. ábra szerinti alternatív eszköz belsejében fellépő nagy túláram esetén ugyanaz, mint amit a 3. és 4. ábrákkal kapcsolatban leírtunk, ahol nagy túláramot idéztünk elő a 14 áramúiban oly módon, hogy a 80 armatúrát a 82 elektromágneses tekercsébe behúzzuk, úgyhogy az első 42 kioldórúd az óramutató járásával megegyező irányban elfordul a 47 csapágy körül, és az első 44 kioldókar első 49 horgát szétválasztja az első 42 ki6

HU 223 995 Β1 oldórúd első 50 kilincsfelületétől. Egy (nem ábrázolt) előfeszítő rugó szolgáltat forgatóerőt az első 44 kioldókarnak a 46 tengely körül, az óramutató járásával megegyező irányban történő elforgatásához, amikor az első 49 horog el van választva az első 50 kilincsfelülettől, és azzal már nem kapcsolódik össze. A második 29 akasztókapocsnak, az első 27 akasztókapocsnak, a 24 kilincskarnak, a 64 könyökemelős kapcsolatnak és a 20 mozgóérintkező-karnak a működését ugyanolyan módon valósítjuk meg, mint a 3-6. ábrákkal kapcsolatban leírtaknál.

A 7. ábra szerinti túlterheléses kioldási helyzet azt mutatja, hogy a második 45 kioldókar második 67 horga el van választva a második 43 kioldórúd második 68 kilincsfelületétől, és az első 44 kioldókar első 49 horga még mindig össze van kapcsolódva az első 42 kioldórúd első 50 kilincsfelületével. Mivel az első horog még mindig össze van kapcsolódva az első kilincsfelülettel, egy, az első 44 kioldókar első 91 nyúlványán lévő első 53 kijelzőelem olyan helyzetben van a 11 ház belsejében, amelyben az nem látható a 11 házban lévő 55 nyíláson keresztül, és ezzel egy olyan kijelzést adunk, mely azt jelzi, hogy - nagy túláram esetén a 40 azonnal reagáló elem működésének eredményeképp - a 10 áramút-megszakító 18 mozgóérintkezője és 19 állóérintkezője nincs egymástól szétválasztva. Ha nagy túláram következtében a 40 azonnal reagáló elem működésének eredményeképp a 10 áramút-megszakító 18 mozgóérintkezője és 19 állóérintkezője el voltak választva egymástól, az első 44 kioldókar első 49 horga el van választva az első 42 kioldórúd első 50 kilincsfelületével való összekapcsolt helyzetéből, és ezáltal az első 44 kioldókar első 91 nyúlványának első 53 kijelzőeleme olyan helyzetben van a 11 ház belsejében, amelyben az első 53 kijelzőelemet kívülről látni lehet a 11 házban lévő első állapotjelző 55 nyíláson keresztül.

A 12 működtető szerkezeti elemnek és a 40 azonnal reagáló elemnek alaphelyzetbe való visszaállítása, amivel a 18 mozgóérintkező és a 19 állóérintkező újbóli zárását hozzuk létre, ugyanaz, mint amit a 4. és 3. ábrákkal kapcsolatban leírtunk (ahol a kioldási lépéssorozatot fordított sorrendben kell figyelembe venni).

A 8. ábrán, ahol 100 földzárlat/kiegészítő kioldóeszköz van elrendezve a 11 ház belsejében, a 12 működtető szerkezeti elem mellett, vagy a 11 házon kívül. A 100 földzárlat/kiegészítő kioldóeszköz tartalmaz egy 101 tekercselrendezésből, 102 kioldórugóból, 103 kioldókarból, és egy 105 nullázókarból álló 115 tekercselrendezést. Kinullázott állapotban a 115 tekercselrendezés 106 nullázólemeze egy, a 101 tekercselrendezés belsejében található 107 állandó mágnesen nyugszik, amely 107 állandó mágnes elegendő visszatartó erőt fejt ki a 106 nullázólemezre, hogy ellensúlyt hozzon létre a 102 kioldórugó vele szemben ható előfeszítő erejével szemben. Kioldójelek a 109 tekercs 108 tekercskivezetéseire juthatnak, és lehetővé teszik a 109 tekercs számára elektromágneses tér létrehozását oly módon, hogy az elektromágneses tér ellentétes irányú a 107 állandó mágnes mágneses terével, ezáltal a 106 nullázólemez és a 107 állandó mágnes közötti behúzóerő ki van nullázva. Mivel a 106 nullázólemez és a 107 állandó mágnes között nincs behúzóerő, a 106 nullázólemez gyorsan elmozdul a 107 állandó mágnes felől, ami annak az előfeszítő erőnek az eredménye, mellyel a

102 kioldórugó nyomja a 103 kioldókart, mely 103 kioldókar a 115 tekercselrendezés integráns része. A 106 nullázólemez, a lágyvas 104 behúzómágnes, a

103 kioldókar és egy 114 lezárósapka a 115 tekercselrendezés alkatrészei, és együtt, egységes módon mozognak. A 103 kioldókarnak a 107 állandó mágnestől eltávolodó, és az első és második 42 és 43 kioldórudak irányában történő gyors mozgása azt eredményezi, hogy a 113 kioldókar 110 kinyúló vége ezzel egyidejűleg meglöki az első 42 kioldórúd második 54 végét és a második 43 kioldórúd 71 végét, és ezzel az első és második 42 és 43 kioldórudakat az óramutató járásával megegyező irányban a 47 csapágy körül elfordítja, miközben az első és második 49 és 67 horgok (az áttekinthető szemléltetés kedvéért ezeket nem tüntettük fel a 8. ábrán) kiakadnak az első és második 50 és 68 kilincsfelületből úgy, hogy a 12 működtető szerkezeti elem (melyet az áttekinthetőbb szemléltetés kedvéért a 8. ábrán nem tüntettünk fel) működésbe jön, és a 20 mozgóérintkező-kar a 3-6. ábrákkal kapcsolatban leírtaknak megfelelően elmozdul. Az első és második és 43 kioldórudak kombinált mozgása ahhoz vezet, hogy a 11 ház belsejében az első és második 42 és kioldórudak és azok elrendezése olyan helyzetbe kerülnek, amelyben az 53 és 70 kijelzőelemek láthatóak lesznek a 11 házban lévő első és második állapotjelző 55 és 72 nyílásokon keresztül, úgyhogy egy megkülönböztető jelzést adunk földzárlat miatti megszakítás kijelzésére (ami a 100 földzárlat/kiegészítő kioldóeszköz reakciójának az eredménye). A 103 kioldókarnak a 107 állandó mágnestől eltávolodó és kioldott helyzetbe való gyors elmozdulása a 114 lezárósapka ugyanilyen irányban való gyors elmozdulásához vezet, mivel ez utóbbi hasonlóképpen integráns részét képezi a 115 tekercselrendezésnek. A kioldott helyzetben a 114 lezárósapka együttműködik egy, a 105 nullázókar egyik végén lévő 113 kioldókarral, és ez utóbbi egy 112 csapágy körül az óramutató járásával megegyező irányban elfordul, ezáltal egy a 105 nullázókar másik végén található 111 nullázóelemet kioldott helyzetbe visz magával.

Annak érdekében, hogy a 18 mozgóérintkezőt és a 19 állóérintkezőt egymással újból összezárjuk, és ehhez a 12 működtető szerkezeti elemet (lásd 1. ábrát, a mellette lévő elrendezést) és a 100 földzárlat/kiegészítő kioldóeszközt (ÉLD) alaphelyzetbe állítsuk vissza, az szükséges, hogy a kioldójelet a 108 tekercskivezetéseken a 109 tekercs lemágnesezéséhez (energiamentesítéséhez) megszüntessük. A kioldójel megszüntetése után a 13 működtetőkarnak az 57 működtetőkar-tartó elemen lévő 56 működtetőkarcsapágy körül történő elfordulása (lásd 1. ábrát) hatására az 57 működtetőkar-tartó elem egy (nem ábrázolt) vezérlőfelülete együtt fog működni a 111 nullázóelemmel, mely keresztülnyúlik a 11 ház egy (nem áb7

HU 223 995 Β1 rázolt) válaszfalán a mechanikai elrendezésben, és a

105 nullázókart a 112 csapágy körül, az óramutató járásával ellentétes irányban elforgatja. A 105 nullázókar 113 kioldókarja együttműködik a behúzómágnes 115 tekercselrendezés 114 lezárósapkájával, és a 115 tekercselrendezést és a 106 nullázólemezt a 107 állandó mágnes irányába mozgatja a 102 kioldórugó által szolgáltatott előfeszítő erő ellenében. Ha a

106 nullázólemez nekimegy a 107 állandó mágnesnek, a 107 állandó mágnes visszatartó ereje elegendően nagy ahhoz, hogy a 102 kioldórugó előfeszítő erejével szemben egy elegendően nagy ellenerőt hozzon létre, amely a 115 tekercselrendezést reteszelt helyzetben megtartja, ez után következhet a 12 működtető szerkezeti elem (lásd 1. ábrát) reteszelése, valamint a 20 mozgóérintkező-kar újbóli zárása, a 3-6. ábrákhoz tartozó leírásnak megfelelően.

A 9. ábrán egy kiegészítő kioldóeszköz 120 kiegészítőszerelvény-működéséből eredő kioldási helyzetet szemléltetünk, mely 120 kiegészítő szerelvény lehet például egy feszültségcsökkenési kioldóeszköz vagy egy üzemáram-kioldó eszköz. A 9. ábrán

120 kiegészítő szerelvény látható, mely a 11 ház belsejében a 12 működtető szerkezeti elem mellett, vagy a 11 házon kívül van elrendezve, és tartalmaz egy

121 tekercskivezetéseken át beadott, kiegészítő kioltójellel működtethető eszközt, amely a 123 tekercsházban lévő 122 tekercses elrendezést, és (az 1. ábrán látható) 12 működtető szerkezeti elemmel együttműködő 124 kioldószárat foglal magában, mely 124 kioldószár szerepe a 18 mozgóérintkezőnek és a 19 állóérintkezőnek a nyitása, a kiegészítő kioldójel megjelenésének megfelelően. Alaphelyzetben, amikor a

121 tekercskivezetéseken nincs kioldójel, a 124 kioldószárral rendelkező 129 behúzómágnes 130 végét a

122 tekercselrendezés 126 visszahúzó rugójának előfeszítő ereje nekinyomja a 123 tekercsház 125 belső felületének, és ezáltal a 124 kioldószár 127 vezérlőlemeze és az 52 kioldó/ütköző pecek között egy elválasztórés jön létre. A 122 tekercselrendezésben egy 128 tekercs 121 tekercskivezetéseire kerülő kioldójel lehetővé teszi, hogy a 128 tekercs olyan mágneses teret hozzon létre, mely a 129 behúzómágnesre mágneses behúzóerőt fejt ki, hogy a 124 kioldószárat lefelé, egy 126 visszahúzó rugó előfeszítő erejének ellenében nyomja, úgyhogy a 127 vezérlőlemez az 52 kioldó/ütköző pecekre csapódik, mely keresztülnyúlik a 11 ház egy (nem ábrázolt) válaszfalán a 12 működtető szerkezeti elem mellett lévő 120 kiegészítő szerelvény irányában, amire a második 29 akasztókapocs a 30 forgástengely körül az óramutató járásával ellentétes irányban elfordul. A második 29 akasztókapocs elfordulását az első 27 akasztókapocs, a 24 kilincskar, a 64 könyökemelős kapcsolat és a 20 mozgóérintkezőkar működése követi a 3-6. ábrákkal kapcsolatban leírtaknak megfelelő módon. Mivel egy 120 kiegészítő szerelvény működésének eredményeképp beálló kioldási helyzet nincs hatással az első 42 kioldórúdra, a második 43 kioldórúdra, az első 44 kioldókarra vagy a második 45 kioldókarra, az első és második 53 és 70 kijelzőelemek helyzetei a 11 házban rejtve maradnak, és nem láthatóak a 11 ház első és második 55 és 72 nyílásán keresztül, úgyhogy csak a 13 működtetőkar kioldott (lecsapott) helyzete látható, és ez szolgál annak jelzésére, hogy egy kiegészítő megszakítás! körülmény áll fenn.

Ahhoz, hogy a 12 működtető szerkezeti elem (lásd

1. ábrát, a mechanikai elrendezés mellett) és a 120 kiegészítő szerelvény alaphelyzetbe visszaállítható legyen, és hogy azok a 18 mozgóérintkezőnek és a 19 állóérintkezőnek újbóli összezáródását létre tudják hozni, a 128 tekercs gerjesztőkörének megszakításához a 121 tekercskivezetéseken lévő kioldójelet először el kell távolítani. A kioldójel eltávolítása eltávolítja a 128 tekercs segítségével létrehozott mágneses teret, és ezáltal a mágneses úton létrehozott kioldóerő kinullázódik, mint a 126 visszahúzó rugó rugóerejével szemben ható erő, úgyhogy a 126 visszahúzó rugó együttműködik a 129 behúzómágnes 130 végével, és felemeli a 129 behúzómágnest, a 124 kioldószárat és a 127 vezérlőlemezt, így a 130 vég a 123 tekercsház 125 belső felületénél áll meg, és a 127 vezérlőlemez elválik az 52 kioldó/ütköző pecektől, a 127 vezérlőlemez, valamint az 52 kioldó/ütköző pecek között elválasztórés alakul ki. Miután az elválasztórést kialakítottuk a 127 vezérlőlemez és az 52 kioldó/ütköző pecek között, az 57 működtetőkar-tartó elem által hordozott 13 működtetőkart az óramutató járásának irányában el lehet forgatni az 56 működtetőkar-csapágy körül (lásd 1. ábrát), hogy a 12 működtető szerkezeti elem újbóli reteszelését idézzük elő, és ezzel a 20 mozgóérintkezőkart újból zárjuk, a 3-6. ábrákra való hivatkozással leírtak szerint.

A 11 házban lévő megszakító tehát tartalmaz kijelzőeszközt a kioldás okának szelektív kijelzésére. Az egymástól függetlenül működtethető kioldórudaknak kioldó szerepe, valamint kijelző szerepe is van. Más változat szerint egy 53, 70 kijelzőelemet ki lehet alakítani kiegészítő 44, 45 kioldókarokkal. Az egymástól függetlenül működtethető 42, 43 kioldórudak és 13 működtetőkar-kombinációk olyan kijelzőeszközöket szolgáltatnak, melyekkel tartós túlterhelés, nagy túlterhelés, földzárlati áram, vagy kiegészítő kioldási körülmények jelezhetők ki.

A fentiekben ismertetett találmány szerkezeti felépítésében, működési lépéseiben vagy funkcióiban egyszerűen számos változat alakítható ki. Szakember több különböző módosítást tud végrehajtani anélkül, hogy a mellékelt szabadalmi igénypontokban megfogalmazott oltalmi körtől eltérne.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Áramút-megszakító, amely állapotjelző nyílással ellátott házat és a ház belsejében megszakítható, beés kimenőkivezetésekkel ellátott áramutat, valamint működtetőszerkezettel reteszelhető kioldóegységgel vezérelhető, az áramutat megszakító érintkezőpárt tartalmaz, azzal jellemezve, hogy túlterhelésmentes áramviszonyok között működtetőkart (13) reteszelt állapotban tartó első akasztókapcsa (27) és az első akasztókapocs (27) reteszelésének oldását akadályozó második akasztókapcsa (29) van, továbbá háromkarú első kioldókarja (44) van, amely első kioldókar (44) egyik karja (51) a második akasztókapoccsal (29) van reteszelés oldását kiváltó kapcsolatban, amely első kioldókar (44) második karja alaphelyzetbe visszaállító elem (63), amely a működtetőkar (13) működtető szerkezeti elemével (12) van a működtetőszerkezet és az első akasztókapocs (27) reteszelését kiváltó kapcsolatban, valamint egy billenthető, első kioldórúdja (42) van, amely kioldórúd (42) kilincsfelülete (50) az első kioldókar (44) harmadik karján kialakított horoggal (49) van oldható kapcsolatban, amely első kioldórúd (42) vége (54) vagy az első kioldókar (44) nyúlványának (90) vége a ház (11) állapotjelző nyílásában (55, 72) feltüntethetően van elrendezve, ahol az első kioldórúd (42) egy első túláram-érzékelő egységgel van egy első megszakítási feltétel teljesülése esetén az első kioldórudat (42) elbillentő és ezzel az első kioldókar (44) reteszelését oldó, ezzel a második akasztókapocs (29) reteszelését oldó, ezzel az első akasztókapocs (27) reteszelését oldó, és ezzel a működtető szerkezeti elem (12) reteszelését oldó, a reteszelések oldásával mozgóérintkező (18) nyitását megengedő kapcsolatban, amely mozgóérintkező (18) nyitott állapotában az első kioldórúd (42) vége (54) vagy az első kioldókar (44) nyúlványának (90) vége az állapotjelző nyílásban (55, 72) látható helyzetben áll.
2. Az 1. igénypont szerinti áramút-megszakító, azzal jellemezve, hogy a mozgóérintkező (18) nyitott állapotában az első kioldórúd (42) vége (51) áll a ház (11) állapotjelző nyílásában látható helyzetben, az áramútmegszakítónak (10) továbbá háromkarú, második kioldókarja (45) van, amely második kioldókar (45) egyik karja (69) a második akasztókapoccsal (29) van reteszelés oldását kiváltó kapcsolatban, amely második kioldókar (45) második karja alaphelyzetbe visszaállító elem (73), amely a működtetőkar (13) működtető szerkezeti elemével (12) van a működtetőszerkezet és az első akasztókapocs (27) reteszelését kiváltó kapcsolatban, valamint egy billenthető, második kioldórúdja (43) van, amely kioldórúd (43) kilincsfelülete (68) a második kioldókar (45) harmadik karján kialakított horoggal (67) van oldható kapcsolatban, amely második kioldórúd (43) vége (71) a ház (11) állapotjelző nyílásában (55) feltüntethetően van elrendezve, ahol a második kioldórúd (43) másik vége egy második túláram-érzékelő egységgel van egy második megszakítási feltétel teljesülése esetén a második kioldórudat (43) elbillentő és ezzel a második kioldókar (45) reteszelését oldó, a második kioldókar (45) karjával (69) a második akasztókapocs (29) kioldókar (45) általi reteszelését oldó, ezzel az első akasztókapocs (27) reteszelését oldó, és ezzel a működtető szerkezeti elem (12) reteszelését oldó, a reteszelések oldásával a mozgóérintkezö (18) nyitását megengedő kapcsolatban, amely mozgóérintkező (18) nyitott állapotában a második kioldórúd (43) vége (71) az állapotjelző nyílásban (55) látható helyzetben áll.
3. Az 1. igénypont szerinti áramút-megszakító, azzal jellemezve, hogy a mozgóérintkező (18) nyitott állapotában az első kioldókar (44) nyúlványának (90) vége áll a ház (11) állapotjelző nyílásában (72) látható helyzetben, az áramút-megszakítónak (10) továbbá egy billenthető, második kioldórúdja (43) van, amely kioldórúd (43) kilincsfelülete (68) a második kioldókar (45) egyik karjával (69) van oldható kapcsolatban, ahol a második kioldórúd (43) vége egy második túláram-érzékelő egységgel van egy második megszakítási feltétel teljesülése esetén a második kioldórudat (43) elbillentő és ezzel a második kioldókar (45) reteszelését oldó, ezzel a második akasztókapocs (29) reteszelését oldó, ezzel az első akasztókapocs (27) reteszelését oldó, és ezzel a működtetőszerkezet (12) reteszelését oldó, a reteszelések oldásával a mozgóérintkező (18) nyitását megengedő kapcsolatban, amely mozgóérintkező (18) nyitott állapotában a második kioldókar (45) nyúlványa (90) az állapotjelző nyílásban (55) látható helyzetben áll.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti áramútmegszakító, azzal jellemezve, hogy egy első megszakítási feltétel a hirtelen, nagy túláram.
5. A 2. vagy 3. igénypont szerinti áramútmegszakító, azzal jellemezve, hogy egy második megszakítási feltétel a tartós túláram.
6. A 2. vagy 3. igénypont szerinti áramútmegszakító, azzal jellemezve, hogy egy második megszakítási feltétel a rövid idejű túláram.
7. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti áramútmegszakító, azzal jellemezve, hogy egy első túláramérzékelő egység része egy az első megszakítási feltétel teljesülése esetén megszólaló behúzómágnes (104), amely behúzómágnes (104) az első kioldórúd (42) végével van működtető kapcsolatban.
8. A 2. vagy 3. igénypont szerinti áramútmegszakító, azzal jellemezve, hogy egy második megszakítási feltétel teljesülése esetén megszólaló, hőérzékelős második túláram-érzékelő egysége van.
9. A 2. vagy 3. igénypont szerinti áramútmegszakító, azzal jellemezve, hogy egy harmadik megszakítási feltétel teljesülése esetén megszólaló, az első és második kioldórúdra (42, 43) ható működtetőegysége van.
10. A 9. igénypont szerinti áramút-megszakító, azzal jellemezve, hogy egy, az első és második kioldórúdra (42, 43) ható szolenoid-behúzómágnes tekercselrendezésként (112) kialakított működtetőegysége van.
11. A 9. igénypont szerinti áramút-megszakító, azzal jellemezve, hogy egy földzárlat esetén megszólaló,

HU 223 995 Β1 az első és második kioldórúdra (42, 43) ható működtetőegysége van.
12. A 9. igénypont szerinti áramút-megszakító, azzal jellemezve, hogy az első és második kioldórúd (42,

43) vége (54, 70) a ház (11) állapotjelző nyílásán (55, 5

72) át láthatóan van elrendezve.
13. A 2. vagy 3. igénypont szerinti áramútmegszakító, azzal jellemezve, hogy egy negyedik megszakítás! feltétel teljesülése esetén megszólaló, a megszakító házában (11) elrendezett működtetőegysége 10 van, amelynek megszólalt állapotában az első és második kioldórúd (42, 43) vége (54, 70) a ház (11) állapotjelző nyílásán (55, 72) át nem láthatóan áll.
14. A13. igénypont szerinti áramút-megszakító, azzal jellemezve, hogy a negyedik megszakítás! feltétel 15 egy kiegészítő megszakítás! feltétel.
15. A 13. igénypont szerinti áramút-megszakító, azzal jellemezve, hogy a második akasztókapocsra (29) ható, tekercselrendezésként kialakított működtetőegysége van.
16. A 2. igénypont szerinti áramút-megszakító, azzal jellemezve, hogy az első kioldórúd (42) végén (54), az állapotjelző nyíláson (55, 72) át látható helyzetbe hozható, első állapotjelzője van.
17. A 16. igénypont szerinti áramút-megszakító, azzal jellemezve, hogy a második kioldórúd (43) végén (70), az állapotjelző nyíláson (55, 72) át látható helyzetbe hozható, második állapotjelzője van.
18. A 3. igénypont szerinti áramút-megszakító, azzal jellemezve, hogy az első kioldókar (44) nyúlványán (90), az állapotjelző nyíláson (55, 72) át látható helyzetbe hozható, első állapotjelzője van.
19. A 18. igénypont szerinti áramút-megszakító, azzal jellemezve, hogy a második kioldókar (45) nyúlványán (91), az állapotjelző nyíláson (55, 72) át látható helyzetbe hozható, második állapotjelzője van.