HU223387B1 - Belsővázas, bennmaradó zsaluidommal könnyített épületszerkezet, továbbá idomtest és rácsváz, valamint eljárás ezek előállítására - Google Patents

Abstract

A találmány többcélú, előnyösen belső vázas, bennmaradó zsaluidommalkészített, könnyített épületszerkezet, amely formázott zsaluzóidomokközött készült beton vagy vasbeton teherhordó szerkezetből áll.Jellemzője, hogy az épületszerkezet a bennmaradó zsaluidomkéntszolgáló idomtestekből (1) és az idomtestek (1) egymás melléillesztésével előálló térközökben elhelyezkedő beton- vagy vasbetonszerkezetből áll, és az idomtestek (1) bennmaradó zsaluként a véglegesépületszerkezet egy vagy több külső felületét alkotják. A találmánytovábbá eljárás többcélú, előnyösen belső vázas, bennmaradózsaluidommal készített könnyített épületszerkezet létrehozására,melynek során az épületszerkezet összeállítását alkalmasanelőkészített fogadófelü- leten kezdik el, és azon az idomtesteket azépületszerkezetben elfoglalt helyüknek megfelelő helyre és pozícióbahelyezik, majd az idomtestek közötti részeket betonnal töltik ki. Azeljárás jellemzője, hogy először az idomtestek egymás mellé és/vagyfölé helyezésével kialakítják azokat az üregeket vagy azt azüregrendszert, amelyben a teherviselő beton- vagy vasbeton szerkezethelyezkedik el, majd a helyükre illesztett idomtesteket ideiglenesenvagy véglegesen egymáshoz és/vagy a fogadófelülethez és/vagy a belsővázhoz kapcsolják, ezután pedig adott esetben elhelyezik azépületszerkezethez szükséges egyéb tartozékokat és ideiglenesmegtámasztásokat, majd a betont az így kialakult üregekbe és/vagyüregrendszerbe időben és térben szakaszosan vagy folyamatosanjuttatják vagy töltik be. A találmány továbbá idomtestépületszerkezetben és/vagy épületszerkezet megvalósítására szolgálóeljárás során - való alkalmazásra, amely idomtest szerkezetileg síkés/vagy tördelt és/vagy görbült felületek által határolt testből, vagyezen felületek összekapcsolásával kialakított üreges vagy részbenüreges testből áll. Jellemzője, hogy az idomtest (1) azépületszerkezet felületét képező legalább egy beépítési külsőfelülettel (49), továbbá épületszerkezeti belső felülettel (48)rendelkezik, és legalább egy olyan összetett bordafelülete (47) van,amely bordafelület (47) egy részének a beépítési külső felület (49) etartományban felvett normálisához (n) bezárt szöge (?), amelynekértéke: 90°??>0°, előnyösen hegyesszög (?), például 5°…15°. Azidomtestben (1) a bordafelület (47) ezen részén a beépítési külsőfelülettel (49) párhuzamos metszeti felületek nagysága a beépítésikülső felülettől (49) távolodva - növekvő, és a bordafelület (47)metszetének egy része vagy egésze pontszimmetrikus. A beépítési külsőfelületnek (49) van olyan vetülete, amelynek alakja egyenes vonalakkalmeghatározott K oldalú sokszög, ahol K?3, például háromszög, négyszög,ötszög, hatszög. A találmány továbbá eljárás idomtest előállítására,melynek során nyerstömbből hőhatással és/vagy mechanik

Description

A találmány továbbá eljárás többcélú, előnyösen belső vázas, bennmaradó zsaluidommal készített könnyített épületszerkezet létrehozására, melynek során az épületszerkezet összeállítását alkalmasan előkészített fogadófelületen kezdik el, és azon az idomtesteket az épületszerkezetben elfoglalt helyüknek megfelelő helyre és pozícióba helyezik, majd az idomtestek közötti részeket betonnal töltik ki. Az eljárás jellemzője, hogy először az idomtestek egymás mellé és/vagy fölé helyezésével kialakítják azokat az üregeket vagy azt az üregrendszert, amelyben a teherviselő beton- vagy vasbeton szerkezet helyezkedik el, majd a helyükre illesztett idomtesteket ideiglenesen vagy véglegesen egymáshoz és/vagy a fogadófelülethez és/vagy a belső vázhoz kapcsolják, ezután pedig adott esetben elhelyezik az épületszerkezethez szükséges egyéb tartozékokat és ideiglenes megtámasztásokat, majd a betont az így kialakult üregekbe és/vagy üregrendszerbe időben és térben szakaszosan vagy folyamatosan juttatják vagy töltik be.

A találmány továbbá idomtest épületszerkezetben és/vagy épületszerkezet megvalósítására szolgáló eljárás során való alkalmazásra, amely idomtest szerkezetileg sík és/vagy tördelt és/vagy görbült felületek által határolt testből, vagy ezen felületek összekapcsolásával kialakított üreges vagy részben üreges testből áll. Jellemzője, hogy az idomtest (1) az épületszerkezet felületét képező legalább egy beépítési külső felülettel (49), továbbá épületszerkezeti belső felülettel (48) rendelkezik, és legalább egy olyan összetett bordafelülete (47) van, amely bordafelület (47) egy részének a beépítési külső felület (49) e tartományban felvett normálisához (n) bezárt szöge (γ), amelynek értéke: 90°>γ>0°, előnyösen hegyesszög (γ), például 5°...15°. Az idomtestben (1) a bordafelület (47) ezen részén a beépítési külső felülettel (49) párhuzamos metszeti felületek nagysága a beépítési külső felülettől (49) távolodva növekvő, és a bordafelület (47) metszetének egy része vagy egésze pontszimmetrikus. A beépítési külső felületnek (49) van olyan vetülete, amelynek alakja egyenes vonalakkal meghatározott K oldalú sokszög, ahol K>3, például háromszög, négyszög, ötszög, hatszög.

A találmány továbbá eljárás idomtest előállítására, melynek során nyerstömbből hőhatással és/vagy mechanikus hatással vágnak ki idomtestet. Az eljárás jellemzője, hogy hulladékmentesen vagy hulladékszegény módon úgy vágják ki az idomtestet, hogy előnyösen vágólapra egyszer vagy ismételten más irányban felhelyezett nyers- vagy elővágott tömböt előre meghatározott vágópálya mentén megadott egyenes vágószállal vágják egy vagy ismétlődő alakzatú folyamatos vágási vonal mentén, és a vágási pálya olyan önmagába visszatérő zárt vonal, melynek alakja vagy annak egy része az előállított idomtest valamely felületének metszeti vonalával vagy annak egy részével egyezik meg.

A találmány továbbá rácsváz, előnyösen a találmány szerinti épületszerkezetben való alkalmazásra, amely rácsváz a vázszerkezet hosszirányában futó hosszelemekből és azokat összekapcsoló rácselemekből áll. Jellemzője, hogy az előnyösen négy hosszelemet (71) térben összekapcsoló, sík lemezből kialakított, saját síkjában alakjából adódóan merevített rácselem (72) a rácsváz (70) tengelye (t) mentén váltakozóan ismétlődő tagolt alakformából áll, amely tagolás a rácsváz (70) hossztengelyéhez (t) képest az egyik fő irányban folyamatosan ismétlődően helyezkedik el.

A találmány ezeken túlmenően továbbá eljárás rácsváz előállítására, melynek során a rácsváz hosszirányában futó hossztartókat térben összekötő rácselemekkel kapcsolnak össze. Jellemzője, hogy az előnyösen bordás körszelvényű acélból készült hosszelemekhez sajtolással és/vagy hegesztéssel hozzákapcsolt rácselemet acéllemezből hajlítással és sajtolással a rácsváz hossztengelye mentén váltakozóan ismétlődő alakformából állítják össze, melynek közepén dombornyomással merevítőt képeznek ki.

A találmány tárgya többcélú, előnyösen belső vázas, bennmaradó zsaluidommal készített könnyített épületszerkezet, annak előállítására szolgáló eljárás, az épületszerkezetben zsaluzóidomként alkalmazott idomtest, valamint annak előállítására szolgáló eljárás, továbbá az épületszerkezetben alkalmazott rácsváz, és annak előállítására szolgáló eljárás.

A technika állása szerint könnyűszerkezetes épületszerkezetek kialakítására és előállítására különféle megoldások ismeretesek. Elsősorban hanggátló falakhoz alkalmazható, kettős falú könnyű szerkezeti elem kialakítására vonatkozó megoldást ismertet a HU 165 514 lajstromszámú szabadalmi leírás. A HU 181 119 számú szabadalmi leírás tárgya eljárás vasbeton építmények létesítésére nedvszívó, porózus, kapillárisokat tartalmazó anyagból előre gyártott felületelemeknek és szerkezeti vasalást képező vasszerelésnek öntött betonnal monolitikus teherhordó szerkezetté való egyesítésével. Beton, illetve vasbeton épületszerkezetekhez alkalmazható adalék anyagos könnyűbeton előállítására szolgáló eljárást ismertet a HU 174 868 számú szabadalmi leírás. Nagyméretű hőszigetelő panelek készítésére szolgáló eljárást ismertet a WO 96/24476 számú közrebocsátási irat. Könnyűszerkezetes bennmaradó zsaluzórendszer és a könnyűszerkezetes elemek összekapcsolására szolgáló kapcsolóelem ismerhető meg a WO 87/04478 számú közzétételi iratból.

A már ismert könnyűszerkezetes építési módok általános hátránya, hogy a rendszer elemei csak korlátozottan, az épületszerkezetek bizonyos körénél használhatók. Az épületszerkezet szerkezeti kialakítása és az ahhoz kapcsolódó építési technológia nem teszi lehetővé az építőelemek felhasználási területhez alkalmazkodó adaptív kialakítását, és az ehhez kapcsolódó építéstechnológia és az elemek előállítási technológiájának széles körű alkalmazását.

HU 223 387 BI

A találmány szerinti megoldás kidolgozásával a célunk egy olyan épületszerkezet létrehozása, és annak megvalósítását szolgáló eljárás kidolgozása volt, amely mint építési rendszer a lehető legkisebb gyártástechnológiai és összeépítési technológiai kötöttség mellett maximális felhasználói szabadságot tesz lehetővé a különféle, elsődlegesen a könnyű, hőszigetelt, gyorsan előállítható épületszerkezetek kialakításánál, az eddig ismert megoldásoknál alacsonyabb költség- és időráfordítással. Célunk volt továbbá az építési rendszerben alkalmazható, az épületszerkezetben bennmaradó zsaluzóidomként alkalmazható idomtest és rácsváz megalkotása, valamint ezek előállítására szolgáló eljárások kidolgozása.

A találmány szerinti épületszerkezet létrehozásakor felismertük, hogy amennyiben az épületszerkezet beton- vagy vasbeton szerkezetében bennmaradó zsaluzóidomként betonmegtámasztó és formázó funkciójában az épületszerkezethez a felületi kötés mellett alakos módon is kapcsolódó idomtestet alkalmazunk, amely idomtest a zsaluzófunkción kívül előnyösen további funkciókat is teljesít, akkor a kitűzött cél elérhető, és a hőszigetelés, hangszigetelés, sík vagy íves vagy mintázott felület kialakítására, valamint a szerkezettérbe építendő vezetékhálózatok és azok elemeinek könnyű beépítésére az eddig ismert megoldásokhoz képest nagyobb tervezői szabadság nyílik.

A találmány szerinti épületszerkezet létrehozására szolgáló eljárás kidolgozása során felismertük, hogy amennyiben az épületszerkezet kialakítása során az idomtestek egymás mellé és/vagy fölé helyezésével először kialakítjuk azokat az üregeket vagy azt az üregrendszert, amelyben a teherviselő beton- vagy vasbeton szerkezet helyezkedik el, majd a helyükre illesztett idomtesteket ideiglenesen vagy véglegesen egymáshoz és/vagy a fogadófelülethez és/vagy a belső vázhoz kapcsoljuk, ezután pedig adott esetben elhelyezzük az épületszerkezethez szükséges egyéb tartozékokat és ideiglenes megtámasztásokat, majd a betont az így kialakult üregekbe és/vagy üregrendszerbe időben és térben szakaszosan vagy folyamatosan juttatjuk vagy töltjük be, akkor a kitűzött cél elérhető.

Az épületszerkezetben bennmaradó zsaluzóidomként alkalmazott idomtest kialakításánál felismertük, hogy amennyiben az idomtest az épületszerkezet felületét képező legalább egy beépítési külső felülettel, továbbá épületszerkezeti belső felülettel rendelkezik, és legalább egy olyan összetett bordafelülete van, amely bordafelület egy részének a beépítési külső felület e tartományban felvett normálisához bezárt γ szögének értéke: 90°>γ>0°. γ előnyösen hegyesszög, például 5°... 15°, továbbá az idomtestben a bordafelület ezen részén a beépítési külső felülettel párhuzamos metszeti felületek nagysága a beépítési külső felülettől távolodva növekvő, és a bordafelület metszetének egy része vagy egésze pontszimmetrikus, és a beépítési külső felületnek van olyan vetülete, amelynek alakja egyenes vonalakkal meghatározott K oldalú sokszög, ahol K>3, például háromszög, négyszög, ötszög, hatszög, akkor a kitűzött cél elérhető, és az idom alakjából adódóan az egymás mellé helyezésekor nincs szükség külön zsaluzásra, és adott esetben öntartó bennmaradó zsaluzással is kialakítható az épületszerkezet.

Az idomtest előállítására szolgáló eljárás kidolgozásakor felismertük, hogy amennyiben úgy vágjuk ki az idomtestet, hogy az előnyösen vágólapra egyszer vagy ismételten más irányban felhelyezett nyers- vagy elővágott tömböt előre meghatározott vágópálya mentén megadott egyenes vágószállal vágjuk egy vagy ismétlődő alakzatú folyamatos vágási vonal mentén, és a vágási pálya olyan önmagába visszatérő zárt vonal, melynek alakja vagy annak egy része az előállított idomtest valamely felületének metszeti vonalával vagy annak egy részével egyezik meg, akkor a kitűzött cél elérhető, és az idomtest hulladékmentesen vagy hulladékszegény módon előállítható.

Az épületszerkezetben célszerűen alkalmazható rácsváz létrehozásakor felismertük, hogy amennyiben a vázszerkezet hosszirányában futó hosszelemekből és azokat összekapcsoló rácselemekből álló rácsvázat úgy alakítjuk ki, hogy a hosszelemeket térben összekapcsoló, sík lemezből kialakított, saját síkjában alakjából adódóan merevített rácselem a rácsváz tengelye mentén váltakozóan ismétlődő tagolt alakformából áll, amely tagolás a rácsváz hossztengelyéhez képest az egyik fő irányban folyamatosan ismétlődően helyezkedik el, akkor a kitűzött cél elérhető.

Az épületszerkezetben célszerűen alkalmazható rácsváz gyártására szolgáló eljárás kidolgozásakor felismertük, hogy amennyiben az előnyösen bordás körszelvényű acélból készült hosszelemekhez sajtolással és/vagy hegesztéssel hozzákapcsolt rácselemet acéllemezből hajlítással és sajtolással a rácsváz hossztengelye mentén váltakozóan ismétlődő alakformából állítjuk össze, melynek közepén dombornyomással merevítőt képezünk ki, akkor a kitűzött cél elérhető.

A találmány tehát többcélú, előnyösen belső vázas, bennmaradó zsaluidommal készített, könnyített épületszerkezet, amely formázott zsaluzóidomok között készült beton vagy vasbeton teherhordó szerkezetből áll. Jellemzője, hogy az épületszerkezet a bennmaradó zsaluidomként szolgáló idomtestekből és az idomtestek egymás mellé illesztésével előálló térközökben elhelyezkedő beton- vagy vasbeton szerkezetből áll, és az idomtestek bennmaradó zsaluként a végleges épületszerkezet egy vagy több külső felületét alkotják.

A találmány továbbá eljárás többcélú, előnyösen belső vázas, bennmaradó zsaluidommal készített könnyített épületszerkezet létrehozására, melynek során az épületszerkezet összeállítását alkalmasan előkészített fogadófelületen kezdjük el, és azon az idomtesteket az épületszerkezetben elfoglalt helyüknek megfelelő helyre és pozícióba helyezzük, majd az idomtestek közötti részeket betonnal töltjük ki. Jellemzője, hogy először az idomtestek egymás mellé és/vagy fölé helyezésével kialakítjuk azokat az üregeket, vagy azt az üregrendszert, amelyben a teherviselő beton- vagy vasbeton szerkezet helyezkedik el. Majd a helyükre illesztett idomtesteket ideiglenesen vagy véglegesen egymáshoz és/vagy a fogadófelülethez és/vagy a belső vázhoz kap3

HU 223 387 Β1 csoljuk, ezután pedig adott esetben elhelyezzük az épületszerkezethez szükséges egyéb tartozékokat és ideiglenes megtámasztásokat, majd a betont az így kialakult üregekbe és/vagy üregrendszerbe időben és térben szakaszosan vagy folyamatosan juttatjuk vagy töltjük be.

A találmány továbbá idomtest, előnyösen a találmány szerinti épületszerkezetben és/vagy az épületszerkezet létrehozására szolgáló eljárás során való alkalmazásra, amely idomtest szerkezetileg sík és/vagy tördelt és/vagy görbült felületek által határolt testből, vagy ezen felületek összekapcsolásával kialakított üreges vagy részben üreges testből áll. Jellemzője, hogy az idomtest az épületszerkezet felületét képező legalább egy beépítési külső felülettel, továbbá épületszerkezeti belső felülettel rendelkezik, és legalább egy olyan összetett bordafelülete van, amely bordafelület egy részének a beépítési külső felület e tartományban felvett normálisához bezárt γ szögének értéke: 90°>γ>0^ο, ahol γ előnyösen hegyesszög, például 5°...15°, és az idomtestben a bordafelület ezen részén a beépítési külső felülettel párhuzamos metszeti felületek nagysága a beépítési külső felülettől távolodva növekvő. A bordafelület metszetének egy része vagy egésze pontszimmetrikus, és a beépítési külső felületnek van olyan vetülete, amelynek alakja egyenes vonalakkal meghatározott K oldalú sokszög, ahol K>3, például háromszög, négyszög, ötszög, hatszög.

A találmány továbbá eljárás bennmaradó zsaluidomként szolgáló idomtest előállítására, amely eljárás során nyerstömbből hőhatással és/vagy mechanikus hatással vágjuk ki az idomtestet. Jellemzője, hogy hulladékmentesen vagy hulladékszegény módon úgy vágjuk ki az idomtestet, hogy előnyösen vágólapra egyszer vagy ismételten más irányban felhelyezett nyers- vagy elővágott tömböt előre meghatározott vágópálya mentén megadott egyenes vágószállal vágjuk egy vagy ismétlődő alakzatú folyamatos vágási vonal mentén, és a vágási pálya olyan önmagába visszatérő zárt vonal, melynek alakja vagy annak egy része az előállított idomtest valamely felületének metszeti vonalával vagy annak egy részével egyezik meg.

A találmány ezen túlmenően rácsváz, előnyösen a találmány szerinti épületszerkezetben való alkalmazásra, amely rácsváz a vázszerkezet hosszirányában futó hosszelemekből és azokat összekapcsoló rácselemekből áll. Jellemzője, hogy az előnyösen négy hosszelemet térben összekapcsoló, sík lemezből kialakított, saját síkjában alakjából adódóan merevített rácselem a rácsváz tengelye mentén váltakozóan ismétlődő tagolt alakformából áll, amely tagolás a rácsváz hossztengelyéhez képest az egyik fő irányban folyamatosan ismétlődően helyezkedik el.

A találmány továbbá eljárás rácsváz előállítására, melynek során a rácsváz hosszirányában futó hossztartókat térben összekötő rácselemekkel kapcsoljuk össze. Jellemzője, hogy az előnyösen bordás körszelvényű acélból készült hosszelemekhez sajtolással és/vagy hegesztéssel hozzákapcsolt rácselemet acéllemezből hajlítással és sajtolással a rácsváz hossztengelye mentén váltakozóan ismétlődő alakformából állítjuk össze, melynek közepén dombornyomással merevítőt képezünk ki.

A találmány szerinti épületszerkezetet célszerűen alaplemezként vagy födémként, vagy tetőként vagy íves térlefedő szerkezetként kialakítva az idomtestek között a húzóerők felvételére szolgáló szálelem vagy vázszerkezet van, továbbá az idomtestek fölött beton van, amelyben célszerűen háló van elhelyezve. A találmány szerinti épületszerkezetet célszerűen falszerkezetként, vagy pillérként vagy oszlopként kialakítva az idomtestek a fal egyik vagy mindkét oldalán vannak elhelyezve, és a közöttük levő üregek vagy üregrendszer betonnal van kitöltve. Az idomtestek közötti üreg(ek)ben előnyösen vasalás, például hálólétra van elhelyezve.

Célszerű kialakításban az idomtestek egymáshoz vagy az épületszerkezet más elemeihez ragasztással és/vagy mechanikus kötéssel, például csavaros rögzítőelemmel vannak kapcsolva. A beton adott esetben száladagolást tartalmaz, amely szál anyaga acél és/vagy műanyag, és/vagy szén, és/vagy szilikát, és/vagy cellulózrost, és/vagy növényi rost, és/vagy a húzóerők felvételére szolgáló szálelem, és/vagy a vázszerkezet anyaga például acél, bordás betonacél, szénszálköteg, üvegszálköteg, műanyagszál-köteg.

További célszerű kiviteli alak esetén a beton határolóelemeként az épületszerkezet idomtesttel ellentétes oldalán ellenzsalu van elhelyezve. Az idomtestek külső felületén és/vagy az ellenzsaluk külső felületén felfektetve az épületszerkezet belső vázához rögzített, ideiglenes megtámasztás van elhelyezve.

A találmány szerinti épületszerkezet további célszerű kiviteli alakjaként földrengésálló alapozás esetén a vízszintes síkra rendezett terepszint alatt a talajjal külön-külön együttmozgó, önálló pontonként betonból készült pontalapok vannak, amelyek fölött a felépítményt tartó alaplemez mint vasbeton bordarács van elhelyezve úgy, hogy a pontalapok felső síkja és a vasbeton bordarács letámaszkodási pontjai között vízszintes elmozdulást megengedő és/vagy függőleges energiaütést elnyelő erőátvezető test található. A pontalapok fölötti vízszintes csúszósíkban vízszigetelés van elhelyezve, amely előnyösen a külső szegélyidomtest mellett a lábazatra fel van hajtva.

Az épületszerkezet előnyös kiviteli alakjai esetében az épületszerkezetben levő beton alkotórész könnyűbeton, például habcement, habbeton, polisztirol gyöngybeton, könnyű agyagkavicsbeton.

A találmány szerinti épületszerkezet létrehozására szolgáló eljárás egy lehetséges célszerű foganatosítási módja esetében az épületszerkezet kialakítása során az idomtestek összekapcsolása részleges vagy teljes mértékben előgyártott módon történik. Előnyösen például falszerkezet vagy pillér készítésekor az épületszerkezet egy-egy statikailag elhatárolt részét teljes mértékben előgyártott módon készítjük el, és ezeket az előgyártott főidomokat szereljük össze a helyszínen. Előnyösen továbbá az adott épületszerkezet készítésekor technológiailag elhatárolt szakaszolással az egyes részek önmagukban való teljes megépítésével részszakaszokból építjük meg a szerkezetet.

A találmány szerinti eljárás egy lehetséges célszerű foganatosítási módjánál, hőszigetelt talpgerenda kiala4

HU 223 387 Β1 látásánál az épületszerkezet a belső üregrendszerében elhelyezett vázszerkezettel pontalapra és/vagy szerelőbetonra van helyezve. A fogadófelület a pontalap, vagy sávalap vagy sávgerenda, vagy pincefal vagy szerelőbeton felső síkja, amelyhez célszerűen a fogadófelületből kiálló kapcsolóelemmel a talpgerenda vázszerkezete a betonozás által összekapcsolódik, továbbá a talpgerendára kerülő és rácsatlakozó falszerkezethez előnyösen a talpgerenda betonszerkezetből kiálló kapcsolóelemekkel csatlakozik. A talpgerenda vízszigetelése minden esetben a csatlakozó falszerkezetben kialakított vízszigeteléshez csatlakozik, továbbá a talpgerenda elkészülte után, a lábazatburkolás részeként, gyökérvédelem céljából a talpgerenda külső síkján előnyösen fagyálló burkolatot vagy ezzel egyenértékű védőbevonatot készítünk.

A találmány szerinti eljárás egy másik lehetséges célszerű foganatosítási módjánál, alaplemez kialakításánál térszíni vagy térszín alatti építési szinten mint fogadó szinten az épületszerkezet úgy kerül elhelyezésre, hogy a síkra alakított és tömörített, rendezett talajfelszínen először szerelőfólia, majd a szerelőfóliára az idomtestek vagy az idomtestek összekapcsolt csoportja kerül lehelyezésre, majd az idomtesteket a szétcsúszás ellen helyszíni kapcsolással vagy kitámasztással biztosítjuk. Ezután kerülnek elhelyezésre a szálelemek és/vagy vázszerkezetek, amelyek egymáshoz rögzítése után történik meg az alaplemezben bordarácsként így kialakított üregrendszer és a fölötte levő lemez betonnal való kitöltése. A szerelőfólia célszerűen egyben mint vízszigetelés van elkészítve, vagy a vízszigetelés az alaplemez felső betonsíkján van elkészítve, továbbá térszínen helyezkedő alaplemez esetén a külső lemezperem idomtesteinek külső síkján a lábazatképzés részeként gyökérvédelem céljából fagyálló vakolat vagy ezzel egyenértékű felületi burkolat van készítve.

A találmány szerinti eljárás egy további lehetséges célszerű foganatosítási módjánál,földrengésálló alaplemez kialakításakor a rendezett és tömörített terepszintben statikailag meghatározott sűrűségben és mértékben kőből és/vagy betonból pontalapokat készítünk, melyek felső síkja megegyezik a tömörített talajfelszínnel, majd a minden esetben a térszínen vagy a fölött elhelyezkedő alaplemez bordázásának és a pontalapok felső síkjának csatlakozó felületén az idomtestekben kialakított üregben - közrefogva a vízszigetelő fóliát - elkészítjük a vízszintes elmozdulást megengedő, de a függőleges erőket elnyelő csillapítóbetétet, melynek anyaga például könnyűbeton vagy gumilemez vagy parafa, vagy műanyag vagy műanyaghab, például poliuretán, polisztirolhab, és a betöltött beton anyagába belekeveréssel lúgálló erősítőszálat, például acélhajat, és/vagy szilikátszálat, és/vagy műanyag szálat, és/vagy szénszálat, és/vagy növényi rostot adagolunk.

Az eljárás további lehetséges foganatosítási módja esetében a pontalapok egy része vagy egésze helyett alépítményi szerkezetként például pincefalat, és/vagy mélyalapot, és/vagy sávgerendát alkalmazunk oly módon, hogy minden esetben a szerkezetek csatlakozási síkja folyamatos vízszintes felületként kerül kialakításra.

A találmány szerinti eljárás egy lehetséges célszerű foganatosítási módjánál, fal, vagy pillér vagy oszlopszerkezet kialakításánál a fogadófelületből kiálló csatlakozóelemekhez - esetenként a fogadófelületen levő vízszigetelés közbeiktatásával - vízszintes síkkiegyenlítéssel elhelyezzük a kitűzősort, majd erről indítva szakaszosan vagy folyamatosan - beleértve a betonnal való kitöltést is - megépítjük a falat a falegyenig. A falszerkezet építése közben az adott helyeken még a betonozási szakaszok előtt sorolással vagy kivágással kialakítjuk a falnyílásokat, amely falnyílások záradékát a tervben előírt alakzatot meghatározó módon esetenként ideiglenes segédtámaszokkal biztosítjuk. A falnyílások szabad vagy szabaddá váló felületein, bennmaradó módon kiegészítjük az idomtesteket, továbbá a technológiai sorrend által megkövetelt fázisokban rögzítjük az adott esetben alkalmazott szálelemeket és/vagy vázszerkezeteket, továbbá - amennyiben a technológiai igények megkövetelik -, adott esetben még a betonozás előtt, a függőleges síkot biztosító, a beton megszilárdulásáig ott maradó ideiglenes szerkezetekkel megtámasztjuk az összeszerelt falidomokat.

A találmány szerinti eljárás egy lehetséges célszerű foganatosítási módjánál öntartó födém vagy öntartó gerenda kialakítása önhordó építési technológiaként úgy készül, hogy a fogadófelületként már megépült falegyeneket esetenként futótámsorral egészítjük ki, és az így kialakult fogadósíkon a tervezett helyzetben először elhelyezzük a függesztőelemekkel kiegészített vázszerkezeteket, amelyek alsó síkjára - a függesztőelemekhez ideiglenesen rögzítve - alulról felrögzítjük az idomtesteket. A következő lépésben a függesztőelemekre sávosan felszereljük a mezőnként magasságilag előzetesen beszabályozott segédzsalukat, majd a betonozás megkezdése előtt a segédzsaluk és a futótámok beszabályozásával pontosítjuk a födém vízszintes és/vagy lejtésben! térbeli helyzetét. Végül a betonozást az idomtestek közötti üregrendszer kitöltésével és a tervben előírt lemezvastagság kialakításával - előnyösen egyenletes terítés mellett - fölülről végezzük el.

A találmány szerinti eljárás egy lehetséges célszerű foganatosítási módjánál az előnyösen statikailag tömör lemezként kezelt épületszerkezetet alázsaluzott födémként vagy gerendaként kialakítva fogadófelületként a falegyen és a magasságba állított folyamatos vagy ritkított felületű zsaluzószerkezet szolgál, amelyen először az előnyösen a sűrű bordakazettás hálózatot kialakító idomtesteket helyezzük el, majd ezután kerül elhelyezésre a szálelem és a vázszerkezet.

A találmány szerinti eljárás egy lehetséges célszerű foganatosítási módjánál az épületszerkezetet vízszintes vagy ferde, vagy ezek kombinációjával kialakított tetőként megépítve, az üregekben elhelyezkedő vasbeton bordák talpának mint hőhídnak kiküszöbölése céljából az idomtestek méreteit külön hőfizikai-páradiffüziós számítási eljárással határozzuk meg, és az idomtesteket a pontos illesztéssel terv szerinti helyükön szereljük össze. Ennek során az alátámasztó szerkezetekkel elkészítjük a födém kívánt alakját, melyhez adott esetben a ferdeségből adódó - a beton végleges szilárdságának

HU 223 387 Β1 eléréséig fennálló eredő - technológiai erők megtámasztására kiegészítő zsaluzószerkezetet alkalmazunk. Ahol a ferdeség megköveteli, ideiglenesen - vagy többlethőszigetelés-igény esetén véglegesen - beépített ellenzsalut alkalmazunk, és a tetőlejtéstől függően megválasztott tetőhéjalás által kialakuló kész hőszigetelt szerkezetet hőfizikai és páradiffúziós számítással tervezzük meg.

A találmány szerinti eljárás egy lehetséges célszerű foganatosítási módjánál a héjszerkezetként kialakított épületszerkezet fogadófelülete egy vagy több irányban görbült falegyen, és/vagy futózsalu és/vagy folyamatos vagy ritkított zsaluzószerkezet, előnyösen kiegészítve az egyenes vagy görbült tengelyű szálelemmel és/vagy vázszerkezettel, amely épületszerkezet szerelése a fogadófelületre elhelyezett idomtestek elhelyezésével és illesztésével kezdődik, és az esetenként szükséges további kiegészítőszerkezetek beépítésével és rögzítésével, valamint a betontechnológia által megkövetelt helyeken ellenzsaluk felszerelésével folytatódik, majd ezután történik a normál- vagy szálerősített beton bedolgozása az idomtestek között kialakított üregekbe és/vagy üregrendszerekbe.

A találmány szerinti eljárás célszerű foganatosításánál a betonnal való betöltés előtt az előnyösen megtámasztott épületszerkezetben a terveken előírt szálelemeket vagy vázszerkezeteket, elektromos és épületgépészeti szerelvényeket az épületszerkezet felső síkján mozogva helyezzük el és rögzítjük, és előnyösen az idomtestek kivágásával alakítjuk ki a szükséges fodémnyílások peremeit. Az alkalmazott beton mint alkotórész könnyűbeton és/vagy szálerősített könnyűbeton, például habcement, habbeton, polisztirol gyöngybeton, könnyű agyagkavicsbeton, amelynél a teherviselést a könnyűbetonban elhelyezett vázszerkezet és vagy szálelemek segítségével biztosítjuk.

A találmány szerinti idomtest egy lehetséges célszerű kialakításánál a bordafelszínnek a beépítési külső felülethez csatlakozó részén perem, az épületszerkezeti belső felülethez csatlakozó részén a peremmel azonos geometriai kialakítású horony van kiképezve. Előnyösen a bordafelszín egyenes alkotójú felület, és a bordafelszín metszete legalább egy inflexiós ponttal rendelkező vonal, például szakaszokból álló tört és/vagy görbe vonal. A beépítési külső felület és a belső felület előnyösen egymással párhuzamos sík vagy görbült íves felület, például henger, gömb, kúp, hiperbolikus paraboloid.

További előnyös kialakítás esetén az összefüggő belső felület és a bordafelszínek együttese ismétlődő felületalakzatokként van kiképezve. Előnyösen az idomtest egynél több beépítési külső felülettel rendelkezik, amely felületek metszete szakaszos tört vonal és vagy görbe vonal. Előnyös kialakításban az idomtest úgy van kiképezve, hogy tetszőleges felületéről indított, az idomtest belsejébe hatoló könnyítésekkel és/vagy bordákkal van ellátva. Az idomtest anyaga előnyösen műanyaghab, például polisztirolhab, poliuretánhab fenolgyantahab, vagy szilikáthab, például habcement, gipszhab, könnyűadalékú cement vagy gipszkötésű könnyűbeton, vagy szerves adalékú könnyűbeton, vagy üveggyöngyhab, polisztirolgyöngy-adagolású hab.

Az idomtest előállítására szolgáló találmány szerinti eljárás egyik lehetséges célszerű foganatosítása esetén a vágási pálya mentén előnyösen egyenletes sebességgel mozgatott, mechanikusan megfeszített vágószál elektromosan fűtött izzószál, és a nyerstömb anyaga hőre lágyuló műanyag vagy műanyaghab, például polisztirol, poliuretánhab, fenolhab.

Az idomtest előállítására szolgáló találmány szerinti eljárás másik lehetséges célszerű foganatosítása esetén a vágási pálya mentén előnyösen egyenletes sebességgel mozgatott, mechanikusan megfeszített, a saját tengelye irányában - előnyösen nagy sebességgel - mechanikusan mozgatott, a vágandó anyagot nagy sebességű koptatással a vágási felület mentén elporlasztó vágószál mozgatása tengely mentén egy vagy váltakozó irányban, folyamatosan vagy pulzáló módon történik. Mindkét esetben a vágáshoz kiegészítéseként a vágószálat ultrahanggal a vágószál hosszirányában és/vagy arra merőleges irányban rezgetjük.

Az idomtest előállítására szolgáló találmány szerinti eljárás további lehetséges célszerű foganatosítása esetén virtuális vágószálat alkalmazunk, amely a vágási pálya mentén előnyösen egyenletes sebességgel mozgatott folyamatos vagy impulzusüzemű lézersugár.

Az eljárás egy lehetséges foganatosítása esetén a vágási felületet úgy alakítjuk ki, hogy a vágóasztalon elhelyezett, pozícionált és előnyösen rögzített nyerstömböt síkban levő vágópálya mentén előnyösen egyenletes sebességgel mozgatott vágószállal vágjuk.

Az eljárás egy másik lehetséges foganatosítása esetén a vágási felületet úgy alakítjuk ki, hogy a vágóasztalon elhelyezett, pozícionált és előnyösen rögzített nyerstömbben a vágószálat - előnyösen vágószálat tartó keret segítségével - két, egymástól független, egymásra merőleges irányban egymáshoz képest a vágási felület szerint vezérelt módon mozgatjuk.

Az eljárás egy további lehetséges foganatosítása esetén a vágási felületet úgy alakítjuk ki, hogy a vágóasztalon elhelyezett, pozícionált és előnyösen rögzített nyerstömböt egy kitüntetett irányban, például vízszintesen a vágószálat - előnyösen vágószálat tartó keret segítségével - egy másik, előnyösen arra merőleges irányban, például függőlegesen, a vágási felület szerint vezérelt módon mozgatjuk.

Az eljárás további lehetséges foganatosítása esetén a vágási felületet úgy alakítjuk ki, hogy a vágóasztalon elhelyezett, pozícionált és előnyösen rögzített nyerstömböt a vágóasztallal együtt a vágópályának megfelelően két szabadságfok mentén két, egymástól független, egymásra merőleges irányban egymáshoz képest a vágási felület szerint vezérelt módon mozgatjuk, és a vágószálat - előnyösen vágószálat tartó keret segítségével rögzített pozícióban tartjuk.

A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítása esetén a vágókeretbe fogott vágószálat, a hátvázon rögzített pályagörgőkkel kijelölt vágási pálya mentén, keretvezető szál vagy lánc közvetítésével, előnyösen egyenletes sebességgel mozgatjuk a vágóasztalra helye6

HU 223 387 Β1 zett tömbben úgy, hogy a vágókeretet a keretvezető szálon vagy láncon elhelyezett csap mozgatja, és a vágókeret tartását és kétirányú megvezetését előnyösen egymásra merőlegesen, például vízszintesen és függőlegesen elhelyezett vezetősínekkel és mozgókeretekkel biztosítjuk.

A találmány szerinti rácsváz egy célszerű kialakításánál a rácselem tagolása a rácsváz hossztengelyéhez képest az egyik fő irányban folyamatosan ismétlődően pozitív és negatív irányszöget bezáróan helyezkedik el, és a rácselem pozitív és negatív szakaszai között előnyösen párhuzamos szakaszok helyezkednek el. A rácselem ferde szakaszaiban előnyösen dombornyomással merevítőborda van kiképezve. A hosszelemek anyaga körszelvényű, előnyösen bordás felületkiképzésű acél, a rácselem anyaga sajtolással, hajlítással, vágással, lyukasztással alakra formált acéllemez. A hosszelem a rácselemhez a rácselem kétirányú kihajtású domborított fülecseinél hegesztéssel vagy nitteléssel kapcsolódik. A fülecsek a rácselem irányváltási zónájában és/vagy a rácselem rácsváz hossztengelyével párhuzamos szakaszában helyezkednek el, a fülecsek száma kettő vagy több, és az egymás mellett levő fülecsek ellentétes irányban vannak szétnyitva.

A rácsváz gyártására szolgáló, találmány szerinti eljárás egyik lehetséges célszerű foganatosítása esetén a rácselem sajtolással, hajtással, vágással, lyukasztással van előnyösen lemezszalagból vagy lemeztagokból alakra formálva. A rácsváz elemeinek összekapcsolása során a gyártóállványon, gépen vagy gépsoron ideiglenesen rögzített rácselemekre ráillesztjük az előnyösen négy hosszelemet, majd a rácsváz hossztengelye mentén egymás után egymással térben szemben levő pontokon összeszorítjuk az összekapcsolásra kerülő aktuális három elemet, majd ezután ezeket összehegesztjük és/vagy összenitteljük, majd a sorrendben utána következő pontokon hegesztjük és/vagy nitteljük össze a következő három illeszkedő elemet, amely sorrendet a rácselem mentén haladva kell értelmezni. A hegesztés ponthegesztés vagy más, általánosan alkalmazott technológia, például elektromos ívhegesztés vagy védőgázas elektromos ívhegesztés. Előnyös foganatosítás esetén a hegesztőkészülék hegesztőpozíciókat adó része úgy van kialakítva, hogy az mindkét fő irányban a rácsváz hossztengelyét adja meg.

A rácsváz előállítására szolgáló, találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítása esetén az összekapcsolási folyamat első lépéseként a rácsváz összeállítása történik meg, melynek során a rácsváz kívánt hossztengelyi alakjára állítjuk a gyártóállvány, gép vagy gépsor tartóbakjait, majd rögzítjük azokat a gyártóállványon, gépen vagy gépsoron. Második lépésként a tartóbakokra ráhelyezzük és azokon rögzítjük a már előre elkészített és alakra hajtott rácseleme(ke)t. Harmadik lépésként adott esetben elhelyezzük és ideiglenesen rögzítjük a rácsvázzal együtt szerelt járulékos elemeket, például a nem rácsvázelemként szereplő tartozékokat, majd negyedik lépésként a fülecsek által alkotott szakaszos csatornába behelyezzük és ott ideiglenesen rögzítjük az előnyösen négy hosszelemet. Ötödik lépésként az összekapcsolási pontokon térben és időben sorrendben elvégezzük az összekapcsolásokat, majd az összekapcsolással párhuzamosan az egyes szakaszok elkészülte után, vagy az egész rácsváz elkészülte után oldjuk az ideiglenes kötéseket, és a gyártóállványról vagy gépről vagy gépsorról leemeljük az elkészült rácsvázat.

A találmány szerinti megoldásokat a továbbiakban a mellékelt ábrák segítségével ismertetjük:

Az 1-4. ábrákon a találmány szerinti épületszerkezet födémszerkezetként való célszerű kialakítására mutatunk példákat.

Az 5-9. ábrákon a találmány szerinti épületszerkezet falszerkezetként való célszerű kialakítására mutatunk példákat.

A 10-13. ábrákon a találmány szerinti épületszerkezet héjszerkezetként, például boltozatként történő lehetséges megvalósításaira mutatunk példát.

A 14. és 15. ábra a találmány szerinti födém esetében az álmennyezet felrögzítését, és annak egy lehetséges megvalósítását ábrázolja mellékbordára merőleges, illetve főbordára merőleges metszetekben.

A 16-18. ábrák az öntartófodém-kialakítást mutatják.

A 19., 20. ábra a találmány szerinti födémszerkezetben alkalmazható hagyományos kialakítású vázszerkezetre mutat példát.

A 21-25. ábrák az öntartó zsaluzású födémszerkezet kialakítását és részleteit, tartozékait mutatják.

A 26. ábra egy épületváz jellemző metszeti képét mutatja a találmány szerinti épületszerkezeti megoldás célszerű alkalmazásaival.

A 27-32. ábrák a találmány szerinti épületszerkezet földrengésálló megvalósítását és az ehhez célszerűen alkalmazott alapszerkezet- és épületszerkezet-kialakítást mutatják.

A 33-41. ábrák a találmány szerinti idomtest szerkezeti kialakításának részleteit és különféle módozatait mutatják.

A 42-45. ábrák az idomtest előállítására alkalmas vágógép és az alkalmazott vágási mód egy lehetséges megvalósítását mutatják.

A 46-55. ábrákon a találmány szerinti rácsváz szerkezeti kialakítását és gyártási részleteit mutatjuk be.

Az 1 -4. ábrákon a találmány szerinti épületszerkezet födémszerkezetként való célszerű kialakítására mutatunk példákat.

Az 1. ábra a találmány szerinti épületszerkezetet mutatja födém esetében vasalás nélkül. Az ábrán látható kialakításban az épületszerkezet az egymás mellett elhelyezett, a közöttük levő részekben 2 betonnal kitöltött 1 idomtestekből áll, amelyek között nincsen erre a célra elhelyezett külön merevítő- vagy teherviselő elem. A 2 beton a statikai igénybevételtől függően előnyösen lehet száladagolású beton. Az ábrán látható, hogy az

HU 223 387 Β1 épületszerkezet, adott esetben födém alsó részét az 1 idomtestek 49 beépítési külső felülete alkotja, míg a 48 épületszerkezeti belső felület a 2 betonréteg alatt van. A födém teherhordó betonbordáit az 1 idomtestek oldalán levő 47 bordafelületek határolják. Az ábrán jól látható a 47 bordafelületek alakzáró kötést is biztosító kiképzése, amely a 47 bordafelület egy részének a 49 beépítési külső felület n normálisával bezárt γ szögéből adódik, amelynek értéke 90°>γ>0^ο, előnyösen hegyesszög, például 5°...15°. Az ábrán jól látható a 47 bordafelszínnek a beépítési 49 külső felülethez csatlakozó részén levő 45 perem, és az épületszerkezeti 48 belső felülethez csatlakozó részén a 45 peremmel azonos geometriai kialakítású 46 horony van kiképezve.

A 2. ábra a találmány szerinti épületszerkezetet mutatja födém esetében az idomtestek közötti részekben elhelyezett 3 szálelemmel. Az elrendezés hasonló az 1. ábrán látható elrendezéshez, azzal a különbséggel, hogy itt az 1 idomtestek által határolt 2 betonborda teherviselését a 3 szálelemmel biztosítjuk. Az ábrán látható kiviteli alak esetében a 2 beton lehet száladagolású beton, ami a teherviselést tovább fokozza.

A 3. ábra a találmány szerinti épületszerkezetet mutatja metszetben, födém esetében, az 1 idomtestek között elhelyezkedő, 10 távtartóval megtámasztott 3 szálelemmel, továbbá az 1 idomtestek fölött elhelyezkedő 5 hálóval. Az ábrán látható 1 idomtestek kialakításánál példát adunk arra, hogy a hulladékmentes tükörvágással az 1 idomtesten milyen összetett 47 bordafelületet lehet kialakítani. Az ábrán látható kialakításban az 1 idomtestek közé nem kell kengyeleket beletenni, elegendő a lemez aljában vagy tetejében - a statikai számítást figyelembe véve - kétirányú 5 háló elhelyezése, ami ebben az esetben a 40-50 cm-enkénti bordatalpakban egy szál vas, másfél méterenként a másik irányban egy másik vas. Beszerelése nagyon egyszerű, a vasak nincsenek összekötve, csak a vastávolság betartása miatt helyenként. Ez a rögzítővasalás dróttal. Ezek az arányok abból adódnak, hogy az ilyen esetben a 2 beton keresztmetszetek elég nagyok ahhoz, hogy az ilyen szerkezetekben felmerülő fellépő nyíróerőket el tudják viselni anélkül, hogy megrepedjenek. Ez a statikai födémmodell a vonatkozó szabványokban meghatározott bordavastagság, bordatávolság és bordamagasság arányainak betartása esetén nagyon egyszerűen tömör lemezként való méretezést enged meg, ami az alacsony önsúly miatt rendkívül gazdaságos.

Az ábrán bemutatott és előnyösen statikailag tömör lemezként kezelt épületszerkezetet alázsaluzott födémként vagy gerendaként kialakítva fogadó felületként a falegyen és a magasságba állított folyamatos vagy ritkított felületű zsaluzószerkezet szolgál, amelyen először az előnyösen a sűrű bordakazettás hálózatot kialakító 1 idomtesteket helyezzük el, majd ezután kerül elhelyezésre a 3 szálelem és 5 háló.

A 4. ábra a találmány szerinti épületszerkezetet mutatja metszetben, öntartó zsaluzású födém esetében az 1 idomtestek között elhelyezett acél 4 vázszerkezettel, és az 1 idomtestek fölött elhelyezett 5 hálóval. Az ábrán látható, hogy helyezkedik el a 4 vázszerkezet az

I idomtestek között, és az 1 idomtestek fölött és között elhelyezkedő, adott esetben szálerősített 2 beton. Az ábrán jelöltük az 5 háló helyzetét a betonozáshoz beállító

II távtartókat. Az alkalmazható 4 vázszerkezet ennél a kiviteli alaknál hagyományos kialakítású, vagy a találmány szerinti, később részletezett 70 rácsvázmegoldás.

Az 5-9. ábrákon a találmány szerinti épületszerkezet falszerkezetként való célszerű kialakítására mutatunk példákat.

Az 5. ábra a találmány szerinti épületszerkezet falszerkezetként történő kialakítását mutatja az 1 idomtesten kialakított 14 felületi díszítéssel. Az 5. ábrán látható falszerkezet egy speciális alkalmazása a fecskefarkúra vágott 1 idomtestnek. Az 1 idomtestek itt a falszerkezetként kialakított épületszerkezetnek mind a két oldalát képezik, és 48 épületszerkezeti belső felületükkel illeszkednek egymáshoz.

A falidomként kivágott 1 idomtesteket adott esetben nem mechanikusan rögzítjük egymáshoz, hanem egyszerűen a szemben levő 48 épületszerkezeti belső felületekkel 12 ragasztással vagy csavaros 7 rögzítőelemmel kapcsoljuk össze. így az idomtestek között kialakul egy belső üregrendszer, amelyet adott esetben szálerősítésű 2 betonnal töltünk ki. A ragasztási technológia abban az esetben indokolt, amikor valamilyen ok miatt gazdaságosabb, mint a csavaros 7 rögzítőelemmel történő összeerősítés. Az ábrán látható, hogy a falfelület külső részére kerülő 14 felületi díszítés előnyösen már az 1 idomtest készítésekor az 1 idomtesttel együtt kialakításra kerül, és a 49 beépítési külső felülettel együtt 13 vakolattal van ellátva. A falszerkezet kialakítható vas nélkül vagy vasalással. Az alkalmazott vasalás adott esetben 9 hálólétra, amely az 1 idomtestek üregeibe van helyezve. A kialakított falszerkezet külső felületein felületképzés, adott esetben 13 vakolat készül.

A 6. ábra a találmány szerinti épületszerkezet falszerkezetként történő egy másik lehetséges kialakítását mutatja. Ebben az esetben az 1 idomtestek nincsenek közvetlenül összeillesztve. A 2 beton az 1 idomtestek hornyaiba és a közöttük levő térrészbe van töltve. Az 1 idomtestek pozicionálását, beépítés előtti távtartását az 1 idomtesteket összekötő és távtartó bordás elem, például 8 csavar alkalmazásával oldjuk meg. A 8 csavar véglegesen vagy ideiglenesen az 1 idomtestek egymáshoz, vagy más, végleges vagy ideiglenes épületszerkezeti részelemekhez való csatlakoztatásra szolgál. Az ábrán látható kiviteli alak esetében az 1 idomtestek között adott esetben nincs vasalás vagy más mechanikus erősítés. A kialakított falszerkezet külső felületein felületképzés, adott esetben 13 vakolat készül.

A találmány szerinti épületszerkezetet fal-, vagy pillér- vagy oszlopszerkezetként kialakítva a fogadófelületből kiálló csatlakozóelemekhez - esetenként a fogadófelületen levő vízszigetelés közbeiktatásával - vízszintes síkkiegyenlítéssel elhelyezzük a kitűzősort, majd erről indítva szakaszosan vagy folyamatosan - beleértve a betonnal való kitöltést is - megépítjük a falat a falegyenig. A falszerkezet építése közben az adott helyeken még a betonozási szakaszok előtt sorolással

HU 223 387 Bl vagy kivágással kialakítjuk a falnyílásokat, amely falnyílások záradékát a tervben előírt alakzatot meghatározó módon esetenként ideiglenes segédtámaszokkal biztosítjuk. A falnyílások szabad vagy szabaddá váló felületein bennmaradó módon kiegészítjük az 1 idomtesteket, továbbá a technológiai sorrend által megkövetelt fázisokban rögzítjük az adott esetben alkalmazott 3 szálelemeket és/vagy 4 vázszerkezeteket és egyéb, a fal belsejébe kerülő épületszerkezeti, gépészeti, villamossági elemeket. Amennyiben a technológiai igények megkövetelik - adott esetben még a betonozás előtt -, a függőleges síkot biztosító, a 2 beton megszilárdulásáig ott maradó ideiglenes szerkezetekkel megtámasztjuk az összeszerelt falidomokat.

A 7. ábra íves falszerkezet-kiképzést mutat mindkét oldalán a találmány szerinti 1 idomtesttel. Az ábrán egy íves falszerkezet vízszintes síkú metszetét mutatjuk. Ebben a kialakításban az 1 idomtestek 48 beépítési külső felületei sík kialakításúak, és ezek együtt az ívet követő sokszögű felületet alkotnak, ahol az íves felületet a végleges felületképzéssel hozzuk létre. Az 1 falidomok között helyezkedik el a kazettás 2 beton- vagy vasbeton szerkezet.

A 8. ábra íves falszerkezet-kialakítást mutat az egyik oldalán RÍ sugárral készített görbült felületű 1 idomtestekkel, másik oldalon bennmaradó, vagy nem bennmaradó habból vagy más anyagból készült 15 ellenzsaluzó elemmel. A dongaelemhez hasonlatosan ívre vágott 1 idomtestek, valamint 15 ellenzsaluk között helyezkedik el a kazettás 2 beton- vagy vasbeton szerkezet. A 15 ellenzsalu, mely előnyösen sík jellegű, rá van torzítva az íves kialakításra, hiszen például egy vékonyabb műanyag lapot, 4 cm-es polisztirolhabot meg lehet hajlítani egy nagyobb görbületű felületre, nem szükséges ívesre vágni.

A 9. ábra egy egyenes falszerkezet vízszintes metszetét ábrázolja egyik oldalán az 1 idomtestekkel, másik oldalán a felcsavarozott 15 ellenzsalukkal, és a közöttük elhelyezkedő 2 beton- vagy vasbeton szerkezettel. Az 1 idomtestek és a 15 ellenzsalu adott esetben a 8 csavar segítségével van rögzítve egymáshoz, illetve más épületszerkezethez. Az 1 idomtesteket és a 15 ellenzsalukat a helyszínen csavarozzák egymáshoz, előnyösen a 8 csavarok segítségével.

A találmány szerinti épületszerkezet falszerkezetként, vagy pillérként vagy oszlopként kialakítva, az idomtestek a fal egyik vagy mindkét oldalán vannak elhelyezve, és a közöttük levő üregek vagy üregrendszer 2 betonnal van kitöltve. Az 1 idomtestek egymáshoz vagy az épületszerkezet más elemeihez ragasztással és/vagy mechanikus kötéssel, például csavaros 7 rögzítőelemmel vagy összekötő és távtartó 8 csavarral vannak összekapcsolva. Előnyös megvalósításban a beton száladagolást tartalmaz, amely szál anyaga acél és/vagy műanyag, és/vagy szén, és/vagy szilikát, és/vagy cellulózrost és/vagy növényi rost. A falszerkezetben ébredő nagyobb húzóerők felvételére 3 szálelem és/vagy 4 vázszerkezet van a 2 betonban elhelyezve, amelyek anyaga például acél, bordás betonacél, szénszálköteg, üvegszálköteg, műanyagszál-köteg. A 2 beton határolóelemeként előnyösen az épületszerkezet 1 idomtesttel ellentétes oldalán 15 ellenzsalu van elhelyezve.

A csavaros 7 rögzítőelem és távtartó és összekötő 8 csavar előnyösen műanyagból készült vékony szárú elem, melynek felületkialakítása olyan, hogy könnyen behajtható legyen az 1 idomtestbe, és abból nehezen lehessen kihúzni. Ezek az elemek a betöltött friss beton hidrosztatikus nyomását kell felvegyék mint húzóerőt anélkül, hogy az 1 idomtestből kihúzódnának.

A találmány szerinti épületszerkezet mint falszerkezet készítésekor a hulladékmentesen elkészített 1 idomtestek összeillesztésével például egy olyan falkialakítás hozható létre, ahol a fal két külső síkján helyezkednek el az 1 idomtestek, és közé öntjük be a 2 betont. Ebben az esetben az 1 idomtestek bennmaradó zsaluzatként is funkcionálnak. Amennyiben a 2 beton folyamatos, és nem szakad meg, a léghanggátlásban és a tűzvédelem szempontjából teljes zárást biztosít a terek között. A fal elkészítésekor két 1 idomtestek egymáshoz való elhelyezkedését a 2 beton beöntés- és a 2 beton megszilárdulásának ideje alatt biztosítani kell. Erre a célra egy olyan, előnyösen műanyagból készített 8 csavart alkalmazunk, melynek vékony tengelye, vagyis vékony behajtási keresztmetszete, valamint a vékony csavarszárnyak kialakítása lehetővé teszi a polisztirolba való könnyű becsavarását. A 8 csavar a két 1 idomtestet úgy tudja összefogni a folyamatos menet kialakítása folytán, hogy távolságot tart, és egyben a széthúzóerőket is fel tudja venni. Az 1 idomtestek összecsavarozása a 8 csavarok segítségével történhet a helyszínen, vagy előre az üzemben is. A 8 csavar alkalmas egyéb polisztirolidomok, kiegészítőelemek felszerelésére is, mint például koszorúelemek, pillérelemek, díszítések.

A polisztirol-alapanyagú 1 idomtestek mechanikus összekapcsolásával akkora erőt tud felvenni, amekkora a polisztirol saját kihúzószilárdsága annak a külső palástján, ez fogja meghatározni a csavar kiosztási sűrűségét. A 8 csavar anyaga célszerűen újrahasznosítható anyagból készülhet. Ebben a falkialakításban a 8 csavar átmegy a betonon, de ez olyan kicsi keresztmetszetet érint, mely a beton tűzállóságát nem befolyásolja, mivel átégési pontként egy ilyen kis keresztmetszetű műanyag nem ég át. E falkialakítás esetében a fal tűzállósága akkora, mint a legvékonyabb beton keresztmetszetének a tűzállósága. Ez az összekapcsolási kialakítás lehetőséget biztosít a különböző feladatokat ellátó, különböző méretű és alakú polisztirol zsaluzóidomok összekapcsolásához.

A találmány szerinti épületszerkezet mint falszerkezet az itt bemutatott rétegfelépítéssel készülhet előnyösen úgy is, hogy például nagyobb hőfizikai igények esetén a külső 1 idomtest vastagsága lényegesen nagyobb a beltér felőli 1 idomtest vastagságánál. Amennyiben tartószerkezeti indokok miatt a 2 beton-, illetve vasbeton rétegnek vékonyabbnak vagy vastagabbnak kell lenni, ez az 1 idomtestek távolságának beállításával szükség szerint változhat.

Az 1 idomtestekből célszerűségi szempontok szerint előre gyárthatók kettő vagy több darabból álló na9

HU 223 387 Β1 gyobb idomtestegységek, és ezekkel az építési sebességjelentősen növelhető a helyszíni összeépítés egyszerűsödése mellett. Természetesen az előregyártás végrehajtható úgy is, hogy a komplett szerkezetet daraboljuk fel statikailag illeszthető méretű részekre, és e komplett részekből a helyszínen szereljük össze a végleges épületszerkezetet.

A 10-13. ábrákon a találmány szerinti épületszerkezet héjszerkezetként, például boltozatként történő lehetséges megvalósításaira mutatunk példát.

A 10. ábra az íves, vasalás nélküli (donga)boltozat függőleges metszetét mutatja be, amelynél az 1 idomtestek 48 beépítési belső és 49 beépítési külső felülete sík. A boltozat vagy gömbhéj ebben az esetben sűrű bordakialakítású, mivel a 48 beépítési belső és a 49 beépítési külső felületek sík kialakítása gyártási szempontból egyszerűbb és olcsóbb megoldás, és a sűrű illesztési vonal, illetve csatlakozási vonal le tudja követni a sokkal nagyobb görbületi felületet. A 2 beton, előnyösen szálerősítésű 2 beton az 1 idomtestek között és a szerkezet kültéri síkján helyezkedik el.

All. ábrán olyan íves boltozat függőleges keresztmetszetét ábrázoltuk, amelyben R2 sugárban görbült felületű 1 idomtesteket és 3 szálelemeket alkalmazunk. Az 1 idomtestek 48 beépítési belső és 49 beépítési külső felületei R2 görbületű héjidomból következően szintén R2 görbülettel gyártottak. E szerkezeti kialakítás esetén sokkal nagyobb 1 idomtestekkel lehet dolgozni, ez a kialakítás alkalmas arra is, hogy egy olyan bordavasalással ugyanúgy készítsük el a dongát, mint például egy födémet. Ebben az esetben nem kell alázsaluzni a dongát, csak néhány helyen, fő vonalon vagy alkotón, mert a bennlévő rácsváznál ugyanúgy fel lehet fogni a különböző zsalutartó elemeket, mint a sík födémeknél.

A 12. ábra a találmány szerinti épületszerkezet lehetséges kialakítását mutatja függesztett vagy két irányban görbült héj esetében. A födém egy- vagy kétirányú görbülettel, a 3 szálelemként alkalmazott kábeles vasalással, sík felületű 1 idomtestekkel van kiképezve. Ez az ábra mutatja, hogy a találmány szerinti épületszerkezet negatív, illetve negatív és pozitív görbületek kombinációjaként is alkalmazható, mert ehhez alkalmasan kiképezhető az 1 idomtestek alakja és sorolása. A héjszerkezet helyi görbületéhez illeszkedően megválaszható az 1 idomtestek mérete és 47 bordafelszín kiképzése úgy, hogy az egymás mellé helyezett 1 idomtestek közé és fölé betölthető a 2 beton, előnyösen szálerősített beton.

A 13. ábra a találmány szerinti épületszerkezetként megépített íves boltozat vagy héj letámasztási helyének függőleges metszetét ábrázolja. Itt mutatjuk be, hogy a nagyobb meredekségű szakaszokon célszerűen 15 ellenzsalu használata szükséges. Az íves boltozat kialakítása esetén a talpaknál kialakuló nagy meredekség a betonozási munkák megkezdése előtt szükségessé teszi külső 15 zsaluzóelemek alkalmazását. A 15 ellenzsalu készülhet polisztirolból vagy egyéb anyagból, lehet bennmaradó vagy nem bennmaradó kialakítású.

A 10-13. ábrákon szereplő megoldások esetében a beltéri sík felé az 1 idomtest bordatalpvastagságának kiszámításánál épületfizikai módszerekkel kell figyelembe venni a páralecsapódás elkerüléséhez szükséges méretek megállapítását. A szerkezetek összeépítésekor részleges, szakaszos vagy teljes alázsaluzás szükséges.

A héjszerkezetként kialakított épületszerkezet fogadófelülete egy vagy több irányban görbült falegyen és/vagy futózsalu és/vagy folyamatos vagy ritkított zsaluzószerkezet lehet, amely előnyösen az egyenes vagy görbült tengelyű 3 szálelemmel és/vagy 4 vázszerkezettel van kiegészítve. Az épületszerkezet szerelése a fogadófelületre elhelyezett 1 idomtestek elhelyezésével és illesztésével kezdődik, és az esetenként szükséges további kiegészítőszerkezetek beépítésével és rögzítésével, valamint a betontechnológia által megkövetelt helyeken 15 ellenzsaluk felszerelésével folytatódik. Ezután történik a normál- vagy szálerősített 2 beton bedolgozása az 1 idomtestek között levő üregekbe és/vagy üregrendszerekbe és az idomtestek felső felületére.

A 14. és 15. ábra a találmány szerinti födém esetében az álmennyezet felrögzítését, és annak egy lehetséges megvalósítását ábrázolja mellékbordára merőleges, illetve főbordára merőleges metszetekben. A 14. ábra a találmány szerinti sík födémszerkezet mellékbordára merőleges keresztmetszetét ábrázolja, hangszigetelő álmennyezet-felrögzítéssel. A mellékbordákban az 1 idomtestek között alul és felül egy-egy 3 szálelem helyezkedik el a 2 betonban, majd e fölött van az 5 háló és a 16 padlószerkezet. A 15. ábra találmány szerinti sík födémszerkezet főbordára merőleges keresztmetszetét ábrázolja, az 1 idomtestek között ebben az irányban elhelyezett 4 vázszerkezettel, az 1 idomtestek fölött elhelyezett acél- 5 hálóval és 16 padlószerkezettel.

Az e födém kialakításánál a felhasznált 18 tartóváz és 19 függesztőelem, amely a födém zsaluzását biztosította a betonozás során, a későbbiekben 17 álmennyezeti kéreg felfüggesztésére is alkalmas. A rajzon egy olyan álmennyezeti megoldást ábrázoltunk, mely lépéshang gátlására is alkalmas. A hangszigetelést e rendszer egyrészt úgy biztosítja, hogy 19 függesztőelemre, valamint a 18 tartóvázra alulról felfüggesztett 17 álmennyezeti kéreg fölött van elhelyezve a 20 hő- és/vagy hangszigetelés, például izolit vagy üveggyapot.

Másrészt az egyébként a zsaluzás rögzítésére készített, a födém alsó síkjából kiálló 19 függesztőelemen egy akusztikai kengyellel felfüggesztett gipszkarton 18 tartöváz van felszerelve, amire szerelhető a folyamatos gipszkarton- vagy más építőlemez-burkolat. A gipszkarton lehet rögtön tűzgátló paraméterű is, és így rögtön két funkciót is teljesít, az akusztikai lépéshanggátlást és tűzvédelem fokozását is elláthatja. Az álmennyezet elkészíthető úgy is, hogy a belső térben keletkező hang elnyelésével az alsó tér hangosságát is csökkenti azonkívül, hogy a lépéshanggátlást is megoldja. így a tervezési folyamat során több funkciót is lehet integrálni, ami minden esetben az összköltség csökkenését eredményezi.

Ebben a megoldásban a födém felső síkja egyben a betonozás felső síkja is, amire aló padlószerkezet kerül, tehát az ismert úsztatott lépéshanggátló, hangelnyelő betonréteg kialakítására nincs szükség, mivel a hang10

HU 223 387 Β1 gátlást az alulról felfüggesztett álmennyezeti rendszer ellátja. Az ismertetett fodémrendszemek az a 19 függesztóeleme, amelyik a zsaluzást tartja, egyébként másra is felhasználható, így például arra az álmennyezeten kívül gépészeti rendszerek is felfüggeszthetők, például légcsatomák, befuvó- és elszívóegységek, lámpatestek, belsőépítészeti felületképzések stb.

A 16-18. ábrák az öntartófödém-kialakítást mutatják.

A 16. ábra sík födém felülnézetét mutatja a 22 falszerkezettel, a két irányban sorolt 1 idomtestekkel, a főbordákban elhelyezkedő 4 vázszerkezettel, az ezekből a födém alsó síkja alá lógó 19 függesztőelemekkel, és az ezekre a főbordára merőlegesen irányított és 23 csávánál rögzített 21 segédzsalukkal. A 17. ábra a 16. ábra főbordára merőleges síkú metszetét ábrázolja. A 18. ábra pedig a mellékbordára merőleges metszetét mutatja be. A találmány szerinti épületszerkezet öntartó födémként vagy öntartó gerendaként kialakítva önhordó építési technológiával úgy készül, hogy a fogadófelületként már megépült 22 falszerkezet falegyeneit esetenként futótámsorral egészítjük ki, és az így kialakult fogadósíkon a tervezett helyzetben először elhelyezzük a 19 függesztőelemekkel kiegészített 4 vázszerkezeteket, amelyek alsó síkjára - a 19 függesztőelemekhez ideiglenesen rögzítve - alulról felrögzítjük az 1 idomtesteket. A következő lépésben a 19 függesztőelemekre sávosan felszereljük a mezőnként magasságilag előzetesen beszabályozott 21 segédzsalukat, majd a betonozás megkezdése előtt a 21 segédzsaluk és a futótámok beszabályozásával pontosítjuk a födém vízszintes és/vagy lejtésbeni térbeli helyzetét. Végül a betonozást az 1 idomtestek közötti üregrendszer kitöltésével és a tervben előírt lemezvastagság kialakításával - előnyösen egyenletes terítés mellett - fölülről végezzük el.

A 21 segédzsaluk kiszerelése az előírt betonszilárdság 20%-ánál megtörténhet, míg a futózsaluzat a vonatkozó betontechnológiái előírásoknak megfelelő időpontban a szilárdság 80-90%-ának elérésekor vehető ki legkorábban.

A 19., 20. ábra a találmány szerinti födémszerkezetben alkalmazható hagyományos kialakítású vázszerkezetre mutat példát. A 19. ábra az épületszerkezetben alkalmazható hagyományos 4 vázszerkezet falegyenen felfekvő véglapját mutatja az elfordulást megakadályozó talpkialakítással. A 20. ábra az épületszerkezetben alkalmazható hagyományos 4 vázszerkezet általános keresztmetszetének kialakítását mutatja a beépített 19 függesztőelemmel.

A 21-25. ábrák az öntartó zsaluzású födémszerkezet kialakításának részleteit és tartozékait mutatják összefüggésben a 16., 17., 18. ábrán bemutatott általános összeépítéssel.

A 21. ábra a találmány szerinti megoldással 1 idomtestekkel megépített 27 falszerkezetet és a rajta elhelyezett födém 4 vázszerkezetének letámasztását mutatja, bemutatva a 19 függesztőelem, 21 segédzsalu és 23 szárnyas anya összekapcsolását. A 4 vázszerkezet 19. ábrán bemutatott véglapja a 27 falszerkezet 2 betonmagjának középső harmadán támaszkodik meg.

A 22. ábrán a találmány szerinti födémszerkezet látható az 1 idomtestek és a közöttük elhelyezett találmány szerinti 70 rácsváz metszetével. A 23. ábra a 70 rácsváz elhelyezését mutatja oldalmetszetben. Az ábrákon ábrázoltuk a 70 rácsvázhoz rögzített 19 függesztőelemre felszerelt 24 rögzítőlapot, a 21 segédzsalut és a 23 szárnyas anyát, amelyek együttesen támasztják alá a 70 rácsvázra mint teherviselő elemre hárítva az idomtestet, és födém készítésekor ezekre terhelő friss beton súlyát. A 24 rögzítőlap segítségével a 21 segédzsaluk felszereléséig ideiglenesen rögzítjük az 1 idomtesteket közvetlenül a 19 függesztőelemre. Ennek célja az összeszerelési sebesség növelése és az építési pontosság biztosítása.

A 24. ábrán a 21 segédzsalu keresztmetszeti kialakítását és paraméterezését ábrázoltuk, a 25. ábrán a 21 segédzsalu felülnézete és paraméterezése látható. A 21 segédzsaluelem a rácsváz alján kiálló 19 függesztőelemekre való erőfelkötésre szolgál függesztéssel, az öntartó zsaluzás megvalósítására. Ezt úgy éljük el, hogy a 19 függesztőelemre a 21 segédzsalut a rajta kialakított 25 hosszirányú nyíláson át felfűzzük, és a kívánt magasságot a 23 szárnyas anyával állítjuk be. Az a21, b21 és v21 paraméterek úgy kerülnek megállapításra, hogy az építéstechnológiai súlyokra és a 70 rácsváz tervezett távolságára a 21 segédzsalu mint tartószerkezet megfeleljen. A 21 segédzsalu anyaga előnyösen hidegen hajlí tori, horganyzott acéllemez, melynek paraméterei között előnyösen a következő összefüggés áll fenn: a=b-4v. Ez biztosítja, hogy a 21 segédzsalu a kétféle szélességű, a21 és b21 elemekből úgy sorolható, hogy figyelemmel a 25 hosszirányú nyílásra is a kívánt méretekre hulladékmentesen felszerelhető. A 21 segédzsaluelemek mindig párosán a21, illetve b21 szélességgel kerülnek szerelésre.

A 26. ábra egy épületváz jellemző metszeti képét mutatja a találmány szerinti épületszerkezeti megoldás célszerű alkalmazásaival. Az épületszerkezet adott esetben a 26 pontalapon ülő hőszigetelt 30 talpgerendás alapozással készül. Az ábrán látható a kétoldalt levő 1 idomtestekből és a közöttük elhelyezkedő 2 betonból álló függőleges 27 falszerkezet. A vízszintes 28 födém az alsó részén elhelyezett 1 idomtestekből és az 1 idomtestek között és fölött elhelyezett 2 betonból áll. Az épületszerkezet 29 teteje szintén a találmány szerinti megoldással, alul elhelyezett 1 idomtestekből és azok között és fölött levő 2 betonból áll.

Az ábrán bemutatott épületváz esetében 26 pontalap és nem térlemezalap van. Éne a 26 pontalapra hőszigetelt 30 talpgerenda készül előnyösen polisztirol 1 idomtestből, ami az áthidalást hőszigeteléssel biztosítja. Ezután készül az igény szerinti 41 padlólemez, és erről az alépítményről indul a 27 falszerkezet, amelybe becsatlakozik a szintén előnyösen polisztirol 1 idomtestekből készült 28 födém.

Az épületet födémként a 29 tető zárja, amely vízszintes vagy ferde, vagy ezek kombinációjával kialakított tetőszerkezetként van megépítve. Az 1 idomtestek üregeiben és fölött elhelyezkedő vasbeton bordák talpának mint hőhídnak kiküszöbölése céljából az 1 idomtes11

HU 223 387 Β1 tek méreteit külön hőfizikai-páradiffüziós számítási eljárással határozzuk meg, és az 1 idomtesteket a pontos illesztéssel terv szerinti helyükön szereljük össze. Ennek során az alátámasztó szerkezetekkel elkészítjük a födém kívánt alakját, melyhez adott esetben a ferdeségből adódó - a 2 beton végleges szilárdságának eléréséig fennálló eredő - technológiai erők megtámasztására kiegészítő zsaluzószerkezetet alkalmazunk. Ahol a ferdeség megköveteli ideiglenesen - vagy többlethőszigetelés-igény esetén véglegesen - beépített 15 ellenzsalut alkalmazunk, és a tetőlejtéstől függően megválasztott tetőhéjalás által kialakuló kész hőszigetelt szerkezetet hőfizikai és páradiffuziós számítással tervezzük meg.

A 2 betonnal való betöltés előtt az előnyösen megtámasztott épületszerkezetben a terveken előírt 3 szálelemeket vagy 4 vázszerkezeteket, elektromos és épületgépészeti szerelvényeket az épületszerkezet felső síkján mozogva helyezzük el és rögzítjük, és előnyösen az 1 idomtestek kivágásával alakítjuk ki a szükséges födémnyílások peremeit. Az alkalmazott 2 beton mint alkotórész könnyűbeton és/vagy szálerősített könnyűbeton, például habcement, habbeton, polisztirol gyöngybeton, könnyű agyagkavicsbeton, amelynél a teherviselést a könnyűbetonban elhelyezett 4 vázszerkezet és/vagy 3 szálelemek segítségével biztosítjuk.

Ez egy tervezési-szerkesztési példa annak bemutatására, hogy célszerű a találmány szerinti építési rendszert használni a tervezőnek, aki a födémnél megtervezheti a rácsos tartót, rácsgerendát, a födémidomok méreteit, és az épület általa megválasztott faltávolságaihoz igazítja azokat.

A 27-32. ábrák a találmány szerinti épületszerkezet földrengésálló megvalósítását és az ehhez célszerűen alkalmazott alapszerkezet- és épületszerkezetkialakítást mutatják.

A 27. ábrán a találmány szerinti épületszerkezeti megoldás egy előnyös megvalósítását mutatjuk be földrengésálló alapozásként. Az elrendezés lényege, hogy az épület felépítményéről ható különböző erőket a könnyített szerkezetű 35 vasbeton bordarács vezeti át vagy terheli át a 26 pontalapokra. Földrengésálló alapozás esetén a vízszintes síkra rendezett terepszint alatt a 38 talajjal külön-külön együttmozgó, önálló pontonként betonból készült 26 pontalapok vannak, amelyek fölött a felépítményt tartó alaplemez mint vasbeton 35 bordarács van elhelyezve úgy, hogy a 26 pontalapok felső síkja és a 35 vasbeton bordarács letámaszkodási pontjai között vízszintes elmozdulást megengedő és/vagy függőleges energiaütést elnyelő 39 erőátvezető test található. A 26 pontalapok fölötti vízszintes csúszósíkban 36 vízszigetelés van elhelyezve, amely előnyösen a külső 32 szegélyidomtest mellett a lábazatra fel van hajtva. A 8 összekötő és távtartó csavar segítségével a 32 külső szegélyidomtestet hozzákapcsoljuk a 31 belső idomtesthez abból a célból, hogy a 2 beton betöltésekor kialakuló hidrosztatikai nyomás ellen terv szerinti helyén rögzítsük.

Az épületszerkezet földrengésálló alaplemezként történő kialakításakor a rendezett és tömörített 38 talajban statikailag meghatározott sűrűségben és mértékben kőből és/vagy betonból pontalapokat készítünk, melyek felső síkja megegyezik a tömörített vízszintes 37 talajfelszínnel. A földrengésálló alaplemez készítésekor majd a minden esetben a térszínen vagy a fölött elhelyezkedő alaplemez bordázásának és a 26 pontalapok felső síkjának csatlakozó felületén az 1 idomtestekben kialakított üregben - közrefogva a 36 vízszigetelő fóliát - elkészítjük a vízszintes elmozdulást megengedő, de a függőleges erőket elnyelő 39 erőátvezető testet mint csillapítóbetétet, melynek anyaga például könnyűbeton vagy gumilemez vagy parafa, vagy műanyag vagy műanyaghab, például poliuretán, polisztirolhab. A betöltött 2 beton anyagába belekeveréssel lúgálló erősítőszálat, például acélhajat, és/vagy szilikátszálat, és/vagy műanyag szálat, és/vagy szénszálat, és/vagy növényi rostot adagolunk.

A 26 pontalapok egy része vagy egésze helyett alépítményi szerkezetként előnyösen például pincefalat, és/vagy mélyalapot, és/vagy sávgerendát alkalmazunk oly módon, hogy minden esetben a szerkezetek csatlakozási síkja folyamatos vízszintes felületként kerül kialakításra.

A földrengésnek ellenálló alapozás készítésekor a 26 pontalap minimális mélysége legalább 50-60 cm. A terepszint alatt ugyanis ekkora mélység kell hogy a 38 talaj saját magát leterhelje, és erőhatásra az alaptest ne akarjon kifordulni a 38 talajból. Ezért az alapoknál ez általában 50-60 cm oldalföldterhelést követel, ezért ennek ez a legkisebb mélysége meg kell hogy legyen. A mélység növekedhet a talajtól, az épület terhelésétől, illetve a helytől függően. Ha a fagyhatár 1 m, akkor eddig le kell vinni az alapozási síkot, hogy ne alakuljon alatta ki fagylencse. Ha ez a határ mélyebben van, akkor mélyebbre kell vinni. Ha a 38 talaj szilárdsága fönt kicsi, akkor ezt a 26 pontalapot egy cölöp fejének kell tekinteni, amelyik benne van a 38 talajban a teherbírási mélységig. A 26 pontalap készülhet kézi kiásással téglatest alakúra, talajfüróval vagy cölöpfuróval pedig hengertest alakúra. A 26 pontalap 38 talajon felfekvő méretét a rájutó terhelésből és a 38 talaj teherbírásából kell megállapítani.

A találmány szerinti épületszerkezet szempontjából a 26 pontalapon ül föl az a térbetonlemez, amely a találmány szerinti építési rendszer talajon fekvő változata. A kazettás 35 vasbeton bordarácsnak mint lemezszerkezetnek a kazettabordáira kerülnek rá a függőleges terhek, és ezek alatt a bordák alatt helyezkedik el a 26 pontalapsor, amely statikai összefüggések szerint van méretezve. A 35 vasbeton bordarács mint rácsos kazettalemez a borda magasságából adódóan a föntről jövő erőket mint gerenda veszi át. Azt, hogy hol szükséges a 35 bordarács megtámasztása, a 26 pontalapok elhelyezése, statikai számításokkal lehet meghatározni. Ehhez ki kell számolni, hogy az épület súlyából adódóan mennyi 26 pontalap kell a 38 talajra, innentől kezdve lehet kiszámolni a fölötte lévő lemez paramétereit, és statikailag összehangolni az épületszerkezet részeit. Ez statikailag meghatározható, de találmány szerinti megoldás adaptációja szempontjából teljesen nyílt a rendszer, a helyi igényekhez mindig lehet alkalmazni.

HU 223 387 Β1

Az a vízszintes sík, ahol a földrengés által keltett vízszintes rezonancia elvágódik, a 26 pontalap teteje, illetve a kazettás 35 vasbeton bordarácsnak az alsó síkja. A kazettás 35 vasbeton bordarácsot előnyösen polisztirol 1 idomtestekből képezzük ki, amelyben ott van csak 2 beton ablak vágva, ahol a 26 pontalap a 2 betonon fölfekszik, hiszen ott erőt kell átadni, és a polisztirol nem tud akkora erőt átadni, amely a megfelelő alátámasztáshoz szükséges. Ezt az egész síkot egyben a 36 vízszigetelés és a talajpára elleni szigetelési síknak is tekinthetjük, és technológiailag az egész úgy készül, hogy a rendezett terepszintet betömörítik, utána kivágják, majd ezeket a 26 pontalapokat kibetonozzák. Utána leteszik a talajnedvességet szigetelő fóliát, amely célszerűen mindig nagyobb, mint az alaplemez. Erre ráteszik az előnyösen polisztirol zsaluzó 1 idomtesteket, amelyek kialakítják a kazettarendszert, és abba helyezik bele a vasalást. Ezután az egészet előnyösen összekötő és távtartó 8 csavarokkal önmagához rögzítik. Amennyiben nem alkalmaznak 8 csavarokat, akkor más módon kell megoldani a kitámasztást, és utána lehet betölteni a betont.

A 38 talaj vízszigetelését folyamatossá kell tenni, ezért erre a célra olyan 31 belső idomtestet és 32 külső szegélyidomtestet alkalmazunk, ahol a 32 szegélyidomtestben 40 bevágás van kiképezve, amelynél az idom külső részét le lehet tömi. Bebetonozás után az alul levő 36 vízszigetelő fóliát vissza egészen a 2 betonra felhajtjuk, és ezután tesszük rá a felső épületszerkezetet. Ezáltal a 36 vízszigetelést teljesen visszazáijuk magára a lemezalapra. Az így felvezetett 36 vízszigetelést az elkészítés után lábazattal lehet védeni, majd visszatöltjük a szükséges 38 talajt, amely a végleges terepszint-kialakításhoz kell.

A 28. ábra a találmány szerinti épületszerkezetet mutatja metszetben könnyű acélszerkezetű 22 falra ültetett vasbeton födém esetében. A födémben a találmány szerinti 70 rácsváz acélszerkezeti kapcsolattal, például csavarozással, hegesztéssel, szegecseléssel kapcsolódik az acélszerkezetű 22 falra. A födém egyéb kialakítása megegyezik a 16-25. ábrákon bemutatott födémszerkezeti megoldásokkal mint öntartó módon zsaluzott födémszerkezet.

A 29. ábra a könnyűacél szerkezetű 22 falra ültetett találmány szerinti önhordó vasbeton födémszerkezet 28. ábrán bemutatott csatlakozásának felülnézeti részletét mutatja, ahol látható az 1 idomtest, a 2 beton és az acélszerkezetű 22 falra rögzített 15 ellenzsalu.

A 28., 29. ábrán bemutatott könnyűacél szerkezetű 22 falon készülő vasbeton kazettás födém nem egy szokásos megoldás, mert könnyűacél szerkezeten általában nem könnyű vasbeton födémet építeni. Azok a könnyűacél szerkezetű födémek, melyeket általában építenek, az akusztikai, léghanggátlási és lépéshanggátlási paramétereik szempontjából rendkívül kedvezőtlenek, és építési költségük a találmány szerinti önhordó födémnek mintegy kétszerese. Ezen túlmenően, mint ismeretes, a vasbeton födémek tűzállósági határértéke minimum duplája, de általában háromszorosa a tisztán acélszerkezetű födémének.

A 30., 31., 32. ábrán mutatjuk be a találmány szerint földrengésálló alapozásra készített könnyűacél falszerkezetű, és a találmány szerinti önhordó vasbeton födémes épület egy szerkezeti változatát.

A 30. ábra mutatja a 26 pontalapok helyzetét, a 35 vasbeton bordarács bordakiosztását, mind a találmány szerinti alaplemeznél, mind a találmány szerinti födémnél. Mutatja továbbá az 1 idomtestek és a 4 vázszerkezetek helyzetét. Az ábrán jelölt A-A metszetet részleteiben 31. ábrán, míg a B-B metszetet a 32. ábrán mutatjuk meg.

A 31. ábra a 30. ábra A-A metszetében mutatja be a földrengésálló alapozású épületszerkezetet. Az ábrán látható a 36 vízszigetelés, amely egyben a 38 talaj tömörített vízszintes 37 talajfelszínén helyezkedik el. E sík alatt láthatók a 26 pontalapok, és e síkra ül rá a 35 vasbeton bordarács a 31 belső és a 32 külső szegélyidomtestekkel, amelyek 2 betonnal és a 4 vázszerkezettel együtt alkotják az alaplemezt. Az előzőek szerint kialakított alaplemezre ül a könnyűacél szerkezetű 22 fal, amely önmagában merevített, és e 22 fal tetején kerül megépítésre a találmány szerinti önhordó vasbeton födém.

A 32. ábra a 30. ábra B-B metszetében mutatja be a földrengésálló alapozású épületszerkezet önhordó födémrészének a mellékbordákra merőleges metszetét.

Az ábrákon bemutatott épületszerkezet elkészülte után előáll egy olyan, alapozási rendszer szempontjából két fő-, egymástól vízszintes erőkre elválasztott rendszer, amelynek elemei egymástól teljesen függetlenül tudnak mozogni. A rendszer részei a 26 pontalapok, amelyek 38 talajjal mozognak együtt, míg a 35 vasbeton bordarács a fölötte lévő épületszerkezettel mozog együtt. Az egész épülettel együtt ennek a kazettás 35 vasbeton bordarácsnak mint alaplemeznek a tömege az alatta levő 26 pontalapokhoz képest jelentősen nagyobb. Az egész földrengésálló rendszer működésének a lényege az, hogy minden földrengés hullámképe két komponensből áll, melyből döntő a vízszintes komponens, kivéve az epicentrum közvetlen környezetét, ahol függőleges komponens is jelentős. Ez azt jelenti, hogy általában vízszintes irányban várhatóak a nagy rezgéserők, amelyek ráadásul a talajszerkezetek miatt inhomogén hullámcsoportokká állnak össze, és a terjedésisebesség-különbségek miatt ezek a hullámalakzatok még helyileg is össze-vissza jellegűek. E tények felismerésén és kiértékelésén alapul az, hogy a függőleges letámasztást talajjal közlő 26 pontalapok egymástól függetlenül vannak a 38 talajba ágyazva, miáltal ezek a rezgéshullámoknak megfelelően az adott helyi elmozdulással rezgésbe jönnek. A fölöttük levő nagy tömegű lemez alatt a vízszintes elválasztó sík miatt folyamatosan mindegyik önmagában tud mozogni. Azáltal, hogy a vízszintes elválasztó sík ezt a mozgási energiát nem, vagy csak nagyon kis mértékben tudja átadni a nála sokkal nagyobb tömeget képviselő falszerkezetre, illetve az épülettest együttes tömegére, válik nyilvánvalóvá, hogy a földrengéshullámok vízszintes komponensei az épület falszerkezetére csak kevéssé tudnak áttevődni, így a találmány szerinti elrendezés az épületszerkezetre való károkozó hatást nagymértékben csökkenti.

HU 223 387 Β1

A másik károkozó hatás, amely a földrengéshullámok függőleges komponenséből ered, a találmány szerinti megoldással úgy csökkenthető, hogy a 26 pontalap és a 35 vasbeton bordarács között elhelyezkedő 39 erőátvezető test úgy kerül megválasztásra, hogy az építési helyen várható földrengés valószínűsíthető értéke rugalmas vagy törési alakváltozással csillapításra kerüljön. Ebben segít az is, hogy a függőleges irányú rezgéscsúcsokra a 26 pontalapok alatt várható kisebb talajtörések mint helyi energiaelnyelő talajtömörödések a 26 pontalap felső síkján maximalizálják a 35 vasbeton bordarácsra átadódó ütőerőt. A 35 vasbeton bordarács zsaluzataként szolgáló 1 idomtestek anyaga a függőleges erőhatásokra szintén hasonló módon - részleges összetöréssel - viselkedik, ami a függőleges erőhatások felemésztődése miatt szintén csökkenti a 35 vasbeton bordarácsra jutó függőleges erőhatást.

A 33-41. ábrák a találmány szerinti idomtest szerkezeti kialakításának részleteit és különféle módozatait mutatják.

A 33. ábra a találmány szerinti 1 idomtest 47 bordafelületének kialakítását mutatja a hulladékmentes darabolás során alkalmazott 51 vágási felülettel. Az 1 idomtest 51 vágási felülettel kialakított 47 bordafelülete jelen esetben sík és görbült felületek által van határolva. Az 1 idomtest az épületszerkezet felületét képező 49 beépítési külső felülettel, továbbá 48 épületszerkezeti belső felülettel rendelkezik. A 47 bordafelület egy részének a 49 beépítési külső felület e tartományban felvett n normálisához bezárt szöge γ, amelynek értéke: 90°>γ>0^ο, előnyösen hegyesszög (γ), például 5°.. .15°.

Az ábrán látható célszerű kialakításban a 47 bordafelszínnek a 49 beépítési külső felülethez csatlakozó részén 45 perem, a 48 épületszerkezeti belső felülethez csatlakozó részén a 45 peremmel azonos geometriai kialakítású 46 horony van kiképezve úgy, hogy a 47 bordafelület metszete pontszimmetrikus. Az ábrán nevesített dl, el, fi, gl, paraméterek mutatják meg a pontszimmetria által létrejött összetartozó méreteket és részeket, és azok arányait.

A 34. ábra az 1 idomtest egy lehetséges anyagtakarékos, hulladékmentes kivágási módját mutatja síkfelületekkel határolt 50 nyerstömbből. A hulladékmentes vágás adott esetben polisztirol 50 nyerstömb esetében úgy történik, hogy a pontszimmetrikusra megtervezett 47 bordafelületeket az 50 nyerstömb hossza mentén váltakozó helyzetben és a kívánt távolságban sorolva daraboljuk fel. A vágási program meghatározásánál az 50 nyerstömb méreteit figyelembe véve határozzuk meg az előállítási méretek optimális kombinációját.

A 35. ábra az 1 idomtest hulladékmentes kivágási módját mutatja, előnyösen falelemeknél alkalmazott alakzáró fecskefarok-kivágás esetén. Ebben az esetben az 51 vágási felület a 50 nyerstömb belsejében van úgy, hogy az 50 nyerstömb külső felületei adják az 1 idomtestek 49 beépítési külső felületeit. Ez esetben az 51 vágási felület egy része alkotja a γ szögben döntött 47 bordafelületeket, míg az 51 vágási felület másik, a 49 beépítési külső felülettel párhuzamos része adja a 48 beépítési belső felületeket. Az ábrán feltüntetett a2 és b2 paraméterek határozzák meg a fecskefarok arányait és hátrametszését. Előnyös kialakításban (b2-a2)/2 adja a fecskefarok γ szögnek megfelelő dőlését. A vágás után az ily módon feldarabolt 50 nyerstömb szétválasztása az 1 idomtestek bordairányban való széthúzásával történik.

A 36. ábra az 1 idomtest hulladékmentes kivágási módját mutatja előnyösen födémelemeknél alkalmazott alakzáró villámalak-kivágással. Két ilyen módon kivágott 1 idomtest beépítés során együtt biztosítja fecskefarok-hátrametszéssel az alakzárást. Ez az ábra a 34. ábra egy kiemelt részét mutatja az a3, b3, c3, d3 paraméterekkel, amelyek az 51 vágási felület pontszimmetrikus kialakítását határozzák meg.

A 37. ábra az 1 idomtest hulladékmentes kivágási módját mutatja például héjszerkezeteknél alkalmazható hullám oldalprofil-kivágással és annak a4, b4, c4, paraméterekkel meghatározott alakjával és méretével. Az ábra szintén az 50 nyerstömbből való hulladékmentes kivágás egy módját mutatja. A hullámvonal pontszimmetrikus, és két ilyen módon kivágott 1 idomtest a beépítés során együtt biztosítja hátrametszéssel az alakzárást. Az ábrán szereplő hullámvonalnak van olyan része, amelynek érintője teljesíti a γ szögre vonatkozó előírtakat.

A 38. ábra az 1 idomtest hulladékmentes, illetve hulladékszegény kivágási módját mutatja, például héjvagy falszerkezeteknél alkalmazható íves 1 idomtestek előállításánál sík felületekkel határolt 50 nyerstömbből. A hulladékmentes darabolás az RÍ dongasugár által meghatározott íves 51 vágási felületek mentén történik. Míg hulladékszegény módon az 52 leeső részeket oldalkivágással távolítjuk el. Az ilyen módon kivágott 1 idomtestek a beépítés során együttesen biztosítják hátrametszéssel az alakzárást. Az ábrán szereplő 52 leeső részeknél kialakuló 51 vágási felületnek van olyan része, amelynek érintője teljesíti a γ szögre vonatkozó előírtakat.

A 39., 40., 41. ábra az 1 idomtest kialakítását mutatja egy konkrét födémidom esetében felülnézetben és oldalnézetekben, a5, b5, c5, d5, e5, f5, g5, h5 méretekkel paraméterezve. Az ábrázolt 1 idomtest két oldala hulladékmentes, másik két oldala pedig hulladékszegény kivágással készül. Az alakzárást a 47 bordafelszínek kialakítása a beépítési soroláskor együtt biztosítja. Látható, hogy az 1 idomtestben a 47 bordafelület egy részén a 49 beépítési külső felülettel párhuzamos F metszeti felületek nagysága a 49 beépítési külső felülettől távolodva növekvő, és a 47 bordafelület metszetének egy része vagy egésze pontszimmetrikus. A 49 beépítési külső felületnek a vetülete egyenes vonalakkal meghatározott négyszög, adott esetben téglalap.

A találmány szerinti 1 idomtest esetében az 51 vágási felület kialakítása hulladékmentes, illetőleg hulladékszegény darabolást tesz lehetővé. Ennek jelentősége az, hogy ugyan a polisztiroltestek vágásánál a leeső hulladék a gyárban, ha a polisztiroltömb is ott készül, akkor reciklingtechnológiával visszavihető a gyártásba, de ekkor is manipulációs költség merül fel. Kerülni kell a hulladék keletkezését, illetve minimálisra kell szorítani azt. A darabolásnál, ha túl sok hulladék keletkezik és

HU 223 387 Β1 egy vágással csak egy felületet alakítunk ki, és a másik rész mint hulladék leesik, akkor egy vágással csak egy elem keletkezik.

Ha a darabolás a találmány szerinti 51 vágási felületek szerint történik, akkor ez egy olyan határfelületet ad, amely felület egyben két idom 47 bordafelületeként is szolgál. Ekkor egy vágással két idom készül, tehát a vágási teljesítmény duplára emelkedik. Ez az a két szempont, ami a találmány szerinti hulladékmentes darabolást indokolja, és ezért az építési igényeket kielégítő hulladékmentes felületek rendszere az árcsökkentés miatt fontos.

A hulladékmentes darabolást lehetővé tevő 51 vágási felület alakja egy olyan önmagába visszatérő vonal, amely pontszimmetrikus kialakítású, mert ekkor mind a két fél azonos elemként használható fel, átforgatás mellett. így egy testből egy darabból való vágásnak ugyanazon felületeket és idomokat kell geometriailag kialakítani.

Az ábrákon látható egyfajta falidomvágási formáció, ahol a vágási alak olyan, hogy fecskefarkúnak nevezett idomrészek alakulnak ki, amelyek egyben biztosítják azt is, hogy amikor a 2 beton körülfolyja ezt a részt, akkor az egyben horgonyzódik a 2 betonban. Betonba rögzüléséhez nincs szükség külön horgonyzóelemre. Az alakzárás igaz az ábrákon bemutatott és a szövegben leírt 1 idomtestek esetében is, hiszen az összeépítéskor ezek a fecskefarkú horgonyzó térkiképzések szintén kialakulnak. Ezért az 1 idomtestek nemcsak a cement és az 1 idomtest anyaga közötti felületi tapadás miatt maradnak az épületszerkezetben, hanem ezt minden esetben alakzárás is biztosítja.

A 42-45. ábrák az idomtest előállítására alkalmas vágógép és az alkalmazott vágási mód egy lehetséges megvalósítását mutatják.

A 42. ábrán a találmány szerinti 1 idomtest hulladékmentes kivágásának egy lehetséges módját mutatjuk be. Az 51 vágási felület metszete ebben az esetben is pontszimmetrikus vonal, amely ívekből és szakaszokból áll össze. Az 51 vágási felület adja a 47 bordafelületet, amelynek egy szakasza teljesíti a 49 beépítési külső felület n normálisához képest vett γ szögre vonatkozó előírást. A 47 bordafelület a szélvágást és szétforgatást követően előálló 45 peremmel és 46 horonnyal rendelkezik. A 47 bordafelületet létrehozó 51 vágási felület szakaszainak irányváltásai ívesen, R3 sugárral csatlakoznak. Az R3 sugár mérete a vágási pályát meghatározó 63 pályagörgők aktuális sugarának mérete határozza meg. A 42. ábra a 33. ábra 51 vágási vonalának megfelelően van a dl, el, fi, gl paraméterekkel meghatározva, amelyek alapján látható az 51 vágási felület metszetének pontszimmetrikus kialakítása.

A 43. ábra a találmány szerinti vágószerkezet egy lehetséges megvalósítását mutatja sík felületekkel határolt 50 nyerstömbből való kivágáshoz. A vágószerkezet egy 64 hátvázon elhelyezett 54 vízszintes vezetősínből áll, amelyben mozog az 55 vízszintes mozgókeret. Az 55 vízszintes mozgókeretre van az 56 függőleges vezetősín rögzítve, amelyben az 57 függőleges mozgókeret mozog. Az 57 függőlegesen mozgó keret tartja a 60 vágókeretet, amelynek két vége közé van a 61 vágószál kifeszítve. Az 55,57 keretek és az 54,56 sínek közötti kapcsolatot az 58 síngörgők biztosítják. A 60 vágókeret meghatározott vágási pályán való mozgatását a 64 hátvázon elhelyezett, a 63 pályagörgőkkel kijelölt pályán mozgó 62 keretvezető szál végzi az 59 keretvezető csap segítségével. A vágandó 50 nyerstömböt az 53 vágóasztalon helyezzük el pozícionált és rögzített módon. Az 55, 57 keretek mozgási irányait az ábrán nyilakkal jelöltük.

A 44. ábrán a 43. ábrán bemutatott vágógép oldalnézetét mutatjuk be, amelyen a 60 vágókeret kiképzése és a függőlegesen mozgó 57 kerethez való rögzítése látható. Itt kerül bemutatásra a 61 vágószál, valamint annak rögzítését szolgáló 66 befogó és 65 feszítő. A 60 vágókeret függőleges mozgási lehetőségét az ábrán nyíllal jelöltük.

A 45. ábra az 51 vágási felületet meghatározó vezetőpálya egy lehetséges megvalósítását mutatja, például a 33. és a 42. ábrán látható 1 idomtest kialakításához. A vezetőpályát a 63 pályagörgőkön vezetett 62 keretvezető szál, amely például lánc vagy kábel, adja meg. A 62 keretvezető szál és az 57 függőlegesen mozgó keret közti kapcsolatot az 59 keretmozgató csap biztosítja. A 62 keretvezető szál mozgatását a 68 hajtáson keresztül a 67 motor biztosítja. Ahogy a 62 keretvezető szál a 63 pályagörgők által meghatározott pályán halad, az 59 keretmozgató csap közvetítésével 60 vágókeretet tartó 57 függőlegesen mozgó keretet mozgatja. Az 59 keretmozgató csap vágópályának megfelelő elmozdulását a két szabadsági foknak megfelelően követi az 57 függőlegesen mozgó keret és az 55 vízszintesen mozgó keret, valamint az ezekkel együtt mozgó 60 vágókeret. A kívánt vágási felületet a 62 keretvezető szál 64 hátvázon rögzített 63 pályagörgőivel határozzuk meg, és ez teszi lehetővé nagy méretekben a két szabadsági foknak megfelelően a vágási igény szerinti kialakítását. Mivel a 63 pályagörgők a 64 hátvázon tetszőlegesen és gyorsan átszerelhetők, ezzel a vágási program gyorsan és egyszerűen átszervezhető.

A 62 keretvezető szálként láncot vagy kábelt alkalmazhatunk. A 63 vezetőgörgő R3 sugara az 51 vágási felület metszete szempontjából adott esetben meghatározó, mely szélső esetben nulla értékű is lehet.

A találmány szerinti 1 idomtest előállítása a 43., 44., 45. ábrán bemutatott vágógép segítségével a következőképpen történik. A 64 hátvázon a 63 pályagörgőket a kívánt 51 vágási felület metszetének megfelelően beállítjuk. Ezután az 53 vágóasztalon az 50 nyerstömböt pozícionált helyzetben rögzítjük. A 61 vágószál hőmérsékletét a vágandó anyagnak megfelelő hőmérsékleti értékre állítjuk be. A 61 vágószál mozgatását végző 67 motor és 68 hajtás segítségével beállítjuk az optimális vágási sebességet. Ezután kerül sor egy vágási ciklus végrehajtására, melynek végén a levágott részt a gépről leemeljük. Ezután az 50 nyerstömböt a következő vágási pozícióban rögzítjük, és a vágási ciklust ismételjük. Amennyiben az 1 idomtest kialakításához többirányú vágás szükséges, úgy az 50 nyerstömb helyett a már előzőleg megmunkált elővágott tömb kerül újbóli vágásra, adott esetben más 51 vágási felülettel.

HU 223 387 Β1

Természetesen a már elővágott tömb többször is betehető más irányban, vagy eltolt vagy elforgatott helyzetben, ezáltal az 51 vágási felületek egymásba átmetszhetek. Ezzel bonyolult 1 idomtestek állíthatók elő, melyeknek a fizikai paraméterei mint az 1 idomtestek gyártási határa a statikailag igényekhez igazíthatok. A vágási sebesség mindenkor függvénye a 61 vágószál hőmérsékletének és a vágandó anyagjellemzőinek. Ezért a gépen beállítható a 61 vágószál mozgatási sebessége és hőmérséklete.

A 46-55. ábrákon a találmány szerinti rácsváz szerkezeti kialakítását és gyártási részleteit mutatjuk be.

A 46. ábra a találmány szerinti rácsváz egy lehetséges megvalósítását mutatja nézetben. A 70 rácsváz a vázszerkezet hosszirányában futó 71 hosszelemekből és azokat összekapcsoló 72 rácselemekből áll. Az előnyösen négy 71 hosszelemet térben összekapcsoló, sík lemezből kialakított, saját síkjában alakjából adódóan merevített 72 rácselem a 70 rácsváz t tengelye mentén váltakozóan ismétlődő tagolt alakformából áll, amely tagolás a 70 rácsváz t hossztengelyéhez képest az egyik fő irányban folyamatosan ismétlődően helyezkedik el. A 72 rácselem ferde szakaszában előnyösen dombornyomással 73 merevítőborda van kiképezve.

A 71 hosszelemek anyaga előnyösen körszelvényű, előnyösen bordás felületkiképzésű betonacél, a 72 rácselem anyaga sajtolással, hajlítással, vágással, lyukasztással alakra formált acéllemez. A 71 hosszelem a 72 rácselemhez a 72 rácselem kétirányú kihajtású domborított fiilecseinél hegesztéssel vagy nitteléssel kapcsolódik. A 74 fülecsek a 72 rácselem irányváltási zónájában és/vagy a 72 rácselem 70 rácsváz t hossztengelyével párhuzamos szakaszában helyezkednek el. A 74 fülecsek száma adott esetben három, és az egymás mellett levő 74 fülecsek ellentétes irányban vannak szétnyitva.

A 72 rácselem nagyon fontos szerepet tölt be a keresztirányú szélességével, mert azonkívül, hogy szélességben tarlja a betonacélokat egymástól, és ezáltal nemcsak függőleges síkon, hanem a vízszintes síkon is egyfajta merevséget ad, ezenkívül a hegesztésekkel vagy nittelésekkel együtt ez egy csavarást ellenállást adó térbeli erőviselésre teszi alkalmassá az egész 70 rácsvázat mint rácsos tartót. A 72 rácselem 75 párhuzamos szakaszában kialakított 76 lyukasztás feladata többszörös, egyrészt ezeknél a 76 lyukasztásoknál történik a 72 rácselem, továbbá a 70 rácsváz gyártási pozicionálása, másrészt a 76 lyukasztás ad lehetőséget az épületszerkezetben való pozicionálásra, és adott esetekben további kapcsolóelemek elhelyezésére.

A 70 rácsváz elemeinek 46. ábrán bemutatott elemeinek elrendezése egy olyan statikai kialakítást mutat, ahol egyrészt az erőtanilag fontos erőhatások vonalában koncentráltan van jelen az erőt viselő és továbbadó anyag, másrészt a geometriai alakzatok a legnagyobb térbeni merevséget adó úgynevezett háromszögelési szerkesztéssel vannak kialakítva.

A 47. ábra a 70 rácsváz előállításának egy részletét mutatja a 70 rács váz t tengelyére merőleges metszetben.

A 48. ábra a 71 hosszelem és a 77 szorítótest illeszkedését mutatja a gyártás során.

A 49. ábra a 48. ábrán látható összeállítás felülnézetét ábrázolja.

A 47., 48., 49. ábrán bemutatott gyártási eljárás során a találmány szerinti 70 rácsváz elemeit ponthegesztéssel kapcsoljuk össze. A 47. ábra felső részén azt mutatjuk be, hogy a ponthegesztéshez szükséges elrendezést úgy hozzuk létre, hogy az elektródaként is szolgáló 77 szorítótestekkel a 71 hosszelemeket a 72 rácselem széthajtott 74 fülecsei közé szorítjuk. Ez által létrejön a megfelelő elektromos kontaktus, amelynek eredményeként a 77 szorítótestekre mint elektródákra kapcsolt áram hatására a 71 hosszelemek és a 72 rácselem között pontszerű hegesztési kapcsolatok jönnek létre.

A 48., 49. ábrán bemutatott részlet mutatja be, hogy magának a 72 rácselem 74 fülecseinek a felülete egy domborított lemezfelület, amelyre a 71 hosszelemként alkalmazott bordás betonacél mindig pontokon fog csatlakozni, mert a két különböző domborulattal és felületi struktúrával bíró elem találkozása minden esetben pontokat ad. Az összeszorítás miatt létrejövő érintkezési pontok közül mindig van olyan csúcs, ahol a hegesztési ív kialakulásának optimális feltételei létrejönnek.

Az 50. ábra a különböző átmérőjű 71 hosszelemként alkalmazott kör keresztmetszetű betonvasak illeszkedését mutatja a 72 rácselem kihajlított 74 fülecseihez. A 74 fülecsek alakja olyan, hogy a körszelvényű hosszelemmel a hegesztéshez szükséges mértékben mindig kis felületen érintkezik, és a 74 fülecs alakja és a kihajtás a 71 hosszelem tengelyirányú pozicionálását a 71 hosszelem átmérőjétől függetlenül biztosítja. A 74 fülecs kihajtása ellenirányban egy domború, görbe felület mentén történik, egymás mellett váltakozó irányban. így kialakul egy csatorna, amely alkalmas arra, hogy a körszelvényű 71 hosszelemeket átmérőtől függetlenül pozícionálja. A hegesztési felületek a térben a 70 rácsváz t hossztengelyéhez képest szimmetrikusan vannak elosztva úgy, hogy a hegesztési technológiából bekövetkező deformációs erők egymást kiegyenlítik, és ezért a rácsváz tengelye a kívánt alaknál marad.

A 74 fülecsek ezen kihajtási módja alkalmas arra is, hogy amikor nekiszorítjuk a 71 hosszelemként használt bordás betonvasat a 74 fülecs kettős kihajló íves peremének, akkor az gyakorlatilag a helyén marad. Ez egyben lehetőséget ad arra is, hogy akár kézi, akár gépi hegesztéssel hozzuk létre a szükséges szerkezeti kapcsolatot.

Az 51. ábra az adott esetben lemezből készült 72 rácselem egy szakaszát mutatja felülnézetben.

Az 52. ábra az adott esetben lemezből készült rácselem egy szakaszát mutatja oldalnézetben.

Az 53. ábra az 52. ábra B-B metszeteként mutatja a 72 rácselem 73 merevítőbordájának kialakítását.

Az ábrákon látható, hogy a 72 rácselem tagolása a t hossztengelyhez képest az egyik fő irányban folyamatosan ismétlődően pozitív és negatív a irányszöget bezáróan helyezkedik el, és a 72 rácselem pozitív és negatív szakaszai között előnyösen 75 párhuzamos szakaszok helyezkednek el. A 72 rácselem ferde szakaszaiban előnyösen dombornyomással kiképzett 73 merevítőborda van. A 72 rácselem például sajtolással, hajlítással, vágással, lyukasztással alakra formált acéllemez. Az a

HU 223 387 Β1 irányszög értéke a t hossztengely hajlási szögétől függően - egyenes rácsváz esetén - a 70 rácsváz mentén azonos görbült tengelyű rácsváz esetén - változó. A 72 rácselem gyártása során a 71 hosszelemek illeszthetősége érdekében 74 fülecsek mellett célszerűen a 78 kivágások vannak kiképezve. Ez egyrészt a 74 fülecsek kihajtása miatt előnyös, másrészt a 71 hosszelemek 74 fülecsekhez odaillesztését adott esetben lehetővé teszi.

A 72 rácselem saját merevségét és a vele kiképzett 70 rácsváz merevségét az adott esetben acéllemezben domborítással kiképzett 73 merevítőbordákkal éljük el, melyeket a 72 rácselem sajtolásánál hozunk létre úgy, hogy a 72 rácselem hossza a 73 merevítőborda domborítása következtében nem változik, hanem csak a szélessége. A 72 rácselem kiterített keresztmetszeti szélessége az 52 ábrán jelölt B-B metszetek mindegyikében változatlan marad.

A találmány szerinti 70 rácsváz gyártásakor a 70 rácsváz elemeinek összekapcsolása során a gyártóállványon, gépen vagy gépsoron ideiglenesen rögzített 72 rácselemekre ráillesztjük az előnyösen négy 71 hosszelemet, majd a 70 rácsváz t hossztengelye mentén egymás után, az egymással térben szemben levő pontokon a 77 szorítótestekkel összeszorítjuk az összekapcsolásra kerülő aktuális három elemet, majd ezután ezeket összehegesztjük és/vagy összenitteljük. Majd a sorrendben utána következő pontokon hegesztjük és/vagy nitteljük össze a következő három illeszkedő elemet, amely sorrendet a 70 rácselem mentén haladva kell értelmezni. Az alkalmazható hegesztés ponthegesztés, vagy más, általánosan alkalmazott hegesztési technológia, például elektromos ívhegesztés vagy védőgázas elektromos ívhegesztés. Előnyös alkalmazás esetén a hegesztőkészülék hegesztőpozíciókat adó része úgy van kialakítva, hogy az mindkét fő irányban a 70 rácsváz t hossztengelyét adja meg.

Az 54. ábra az egyenes t hossztengelyű 70 rácsváz kialakítását mutatja.

Az 55. ábrán az íves vagy görbe vonalú t hossztengelyű 70 rácsváz kialakítása látható.

A találmány szerinti 70 rácsváz szerkezeti kialakításának alapelvei a következők. A 70 rácsváz először is egy rácsos tartó, amelyik úgy van kialakítva, hogy a statikailag szélső szálaknak minősülő vonalakon található csak anyag benne ott, ahol az erők működnek. Ahol erőhatások nincsenek, ott anyag sincsen, ezáltal a rendszer úgy van méretezve, illetve úgy méretezhető, hogy optimális legyen az anyagfelhasználás. A rácsos tartószerkezet úgy van megszerkesztve, hogy a belső erőket a 72 rácselem viseli, és egyben pozícionálja a 71 hosszelemeket mint fő teherviselő elemeket. Míg a 71 hosszelemek a különböző terhelésekhez illeszkedő keresztmetszetűek, ugyanakkor a 72 rácselemek statikailag szükséges változatainak száma kisebb. így lehetséges a minimális szinten tartott részelemek változataival a sokféle statikai igény kielégítése. A találmány szerinti épületszerkezeti rendszer által a 70 rácsváztól megkövetelt funkcionális igények kielégítése ezáltal válik lehetségessé.

A találmány szerinti épületszerkezetekben a 70 rácsváz ebből a szempontból két funkciót tölt be, az egyik funkció az úgynevezett zsaluzattartó gerenda, amely az építéstechnológiai terhekre és hatásokra a végleges fesztávolságnál általában kisebb fesztávolságú megtámasztás mellett kell megfeleljen, mint rejtett tartószerkezet. Ennek megfelelően a méretezése is erre történik, és így mint rácsos tartóelemnek a paraméterei innen vannak levezetve.

A 70 rácsváz másik fő funkciójaként a 71 hosszelemeivel részét képezi a találmány szerinti épületszerkezet fő teherhordó elemeinek, mint húzott vagy nyomott vasalás. Ez azt jelenti, hogy amikor ilyen kettős feltételnek méretezünk egy elemet, akkor a két funkció egyidejű teljesítésével szükségszerűen jelentős anyagtakarékosság érhető el. További jelentős anyagtakarékosság érhető el azáltal, hogy a 71 hosszelemek anyagaként a szokásos rácsos tartóknál használatos hengerelt acélprofilok helyett előnyösen a hegeszthető anyagminőségű bordás betonacélokat használjuk, melyek megengedett határszilárdsága lényegesen magasabb. A 76 lyukasztás lehetővé teszi a 19 függesztőelem közvetítésével a 21 segédzsalu használatát, és így teljesíti a 70 rácsváz az előbb említett zsaluzattartó funkciót.

A találmány szerinti 70 rácsváz egy lehetséges előállítása során az összekapcsolási folyamat első lépéseként a 70 rácsváz összeállítása történik meg, melynek során a 70 rácsváz kívánt t hossztengelyi alakjára állítjuk a gyártóállvány, gép vagy gépsor tartóbakjait, majd rögzítjük azokat gyártóállványon, gépen vagy gépsoron. Második lépésként a tartóbakokra ráhelyezzük és azokon rögzítjük a már előre elkészített és alakra hajtott 72 rácseleme(ke)t. Harmadik lépésként adott esetben elhelyezzük és ideiglenesen rögzítjük a 70 rácsvázzal együtt szerelt járulékos elemeket, a nem 70 rácsváz elemeként szereplő tartozékokat, például a 19 függesztőelemet. Negyedik lépésként a 74 fülecsek által alkotott szakaszos csatornába behelyezzük és ott ideiglenesen rögzítjük az előnyösen négy 71 hosszelemet, majd ötödik lépésként az összekapcsolási pontokon térben és időben sorrendben elvégezzük az összekapcsolásokat. Az összekapcsolással párhuzamosan az egyes szakaszok elkészülte után, vagy az egész 70 rácsváz elkészülte után oldjuk az ideiglenes kötéseket, és a gyártóállványról vagy gépről vagy gépsorról leemeljük az elkészült 70 rácsvázat.

A 71 hosszelemek és a 72 rácselem statikailag egy olyan rácsrendszert alkotnak, amely egyik irányban szokványos rácsos tartóként, a másik irányban, kihasználva a 72 rácselemek lemezének szélességét, e síkjában a keresztirányú merevséget is biztosító tartóként viselkedik. Ezáltal gyakorlatilag a rácsos tartó mindkét fő irányban statikailag meghatározott merevséggel bír, ami így egy igen egyszerű gyártástechnológiát és beépítési technológiát biztosít. Ez a rendszer alkalmas arra is, hogy a főtengely egyik oldaláról nézve görbe vonalú, a másik irányból nézve pedig egyenes legyen. Emiatt például térbeli héjak fő vasalásaként alkalmazható, ami akár pozitív, akár negatív görbületet is felvehet.

A találmány szerinti megoldás lehetséges konkrét kiviteli alakjai esetében a bennmaradó idomtestnek az egyik felületi része a beton és vasbeton részére ad az

HU 223 387 Β1 igényeknek megfelelő térbeli formát, míg a másik felületi része az idomtestek egymáshoz való csatlakoztatásához ad kialakítást, míg az épület látható részeként megjelenő felületei építészeti-belsőépítészeti felületi formát kaphatnak, és minden előző felületi formakép- 5 zésre egyaránt a nyílt gyártási rendszerből következő maximális, tervezői szabadság. Ez minden szerkezetre igaz, azzal, hogy a fentiekből az adott alkalmazási változatnak megfelelően a tervezők széles körű szabadsággal bírva választhatják meg az idomtest végleges térbe- 10 li formáját és valamennyi méretét.

A találmány szerinti megoldások előnye más megoldásokhoz képest, hogy az alapfunkció változatlan megtartása mellett további, kiegészítő, többletfunkciók teljesítésére képes, mind a zsaluzóidom gyártása, előállítása 15 esetében, mind az építés helyszíni összeállításakor. Minden esetben beton vagy vasbeton az épületszerkezet, mely attól könnyű, hogy a zsaluzatául szolgáló és bennmaradó idomokkal mindig a szükséges minimumon tartható az anyaghasználat. Ez minden szerkezetre 20 igaz, azzal, hogy a fentiekből az adott alkalmazási változatnak megfelelően a tervezők széles körű szabadsággal bírva választhatják meg az idomtest végleges térbeli formáját és valamennyi méretét.

Azt a problémát, ami abból adódik, hogy a nagyon 25 olcsó monolit vasbeton építés nagyon drága zsaluzótechnikával tud csak nagy fesztávot, a találmány szerinti rendszer megoldja, mert az idomtesttel mint bennmaradó zsaluzóbetéttel a fesztávhoz igazítható a mindenkori szerkezeti dolgozómagassága a födémnek. 30 A magasság szoros összefüggésben van az áthidalandó fesztávval, ami nemcsak igazán statikai kérdés, mert statikailag sokkal kisebb magasságok is megengedhetőek lennének, hanem épülethasználati kérdés is. Ugyanis, hogy ne legyenek más szerkezetekben kárt 35 okozó alakváltozások, a szerkezetekre ezért előírnak egy bizonyos merevségi arányt. Ez nagyon jól közelíthető azzal, hogy a tapasztalatok szerint a fesztávolság és a dolgozó bordavastagság például 1:25-ös aránya esetén a belsőépítészeti szerkezetekben már nem várha- 40 tó a főszerkezet alakváltozásából adódó rétegelválás, illetve repedezés.

A találmány szerinti födémrendszer például ezt tökéletesen teljesíteni tudja, mert amit kér a tervező, azt ki tudja elégíteni. Összehasonlítva azokkal a moduláris 45 építőszerkezetekkel, ahol bizonyos méretsorokat zsaluzórendszerekkel állíthatnak elő, az az óriási különbség, hogy ott nagyon kötöttek a lehetőségek, méretlépcsők, mert felszerszámozni nagy zsaluzórendszerekkel a cégeket nagyon nehéz, mert a többség ezeket a zsaluzó- 50 rendszereket sem megvenni, sem bérelni nem tudja.

Azok a műanyagból készített fröccsöntött vagy vákuumszívott kazettaidomok, amiket leraknak a zsaluzatra és közé betöltik a betont, szintén alkalmasak a nagy fesztávú monolit vasbeton szerkezetek készítésére, de 55 ezek nagyon kötött méretekkel rendelkeznek, méreteik nem változtathatóak saját moduljukon belül, ami kicsi variációs lehetőséget biztosít. Szemben ezzel, a találmány szerinti födémrendszer, illetve bordarács a tér mindhárom irányában szabad tervezési paraméterű, 60 amit kiegészít a teherbírásra tervezés mint szabadságfok. Ezért lehet a találmány szerinti rendszerrel az adott feladathoz optimumtervezést végezni.

Claims (57)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Többcélú, előnyösen belső vázas, bennmaradó zsaluidommal készített, könnyített épületszerkezet, amely formázott zsaluzóidomok között készült beton vagy vasbeton teherhordó szerkezetből áll, azzal jellemezve, hogy az épületszerkezet a bennmaradó zsaluidomként szolgáló idomtestekből (1) és az idomtestek (1) egymás mellé illesztésével előálló térközökben elhelyezkedő beton- vagy vasbeton szerkezetből áll, és az idomtestek (1) bennmaradó zsaluként a végleges épületszerkezet egy vagy több külső felületét alkotják.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti épületszerkezet, azzal jellemezve, hogy alaplemezként vagy födémként, vagy tetőként vagy íves térlefedő szerkezetként kialakítva az idomtestek (1) között a húzóerők felvételére szolgáló szálelem (3), vagy vázszerkezet (4) van, továbbá az idomtestek (1) fölött beton (2) van, amelyben célszerűen háló (5) van elhelyezve.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti épületszerkezet, azzal jellemezve, hogy falszerkezetként, vagy pillérként vagy oszlopként kialakítva az idomtestek (1) a fal egyik vagy mindkét oldalán vannak elhelyezve, és a közöttük levő üregek vagy üregrendszer betonnal (2) vannak kitöltve.
4. 4. A 3. igénypont szerinti épületszerkezet, azzal jellemezve, hogy az idomtestek (1) közötti üreg(ek)ben vasalás, például hálólétra (9) van elhelyezve.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti épületszerkezet, azzal jellemezve, hogy az idomtestek (1) egymáshoz vagy az épületszerkezet más elemeihez ragasztással és/vagy mechanikus kötéssel, például csavaros rögzítőelemmel (7) vannak kapcsolva.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti épületszerkezet, azzal jellemezve, hogy a beton (2) száladagolást tartalmaz, amely szál anyaga acél és/vagy műanyag, és/vagy szén, és/vagy szilikát, és/vagy cellulózrost, és/vagy növényi rost, és/vagy a húzóerők felvételére szolgáló szálelem (3) és/vagy vázszerkezet- (4) anyaga például acél, bordás betonacél, szénszálköteg, üvegszálköteg, műanyagszál-köteg.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti épületszerkezet, azzal jellemezve, hogy a beton (2) határolóelemeként az épületszerkezet idomtesttel (1) ellentétes oldalán ellenzsalu (15) van elhelyezve.
8. 8. Az 1 -7. igénypontok bármelyike szerinti épületszerkezet, azzal jellemezve, hogy az idomtestek (1) külső felületén és/vagy az ellenzsaluk (15) külső felületén felfektetve az épületszerkezet belső vázához rögzített, ideiglenes megtámasztás van elhelyezve.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti épületszerkezet, azzal jellemezve, hogy földrengésálló alapozás esetén a vízszintes síkra rendezett terepszint alatt a talajjal (38) külön-külön együttmozgó, önálló pontonként betonból készült pontalapok (26) vannak, amelyek fölött a felépítményt tartó alaplemez mint vasbeton bor18

   HU 223 387 Β1 darács (35) van elhelyezve úgy, hogy a pontalapok (26) felső síkja és a vasbeton bordarács (35) letámaszkodási pontjai között vízszintes elmozdulást megengedő és/vagy függőleges energiaütést elnyelő erőátvezető test (39) található.
10. 10. A 9. igénypont szerinti épületszerkezet, azzal jellemezve, hogy a pontalapok (26) fölötti vízszintes csúszósíkban vízszigetelés (36) van elhelyezve, amely előnyösen a külső szegélyidomtest (32) mellett a lábazatra fel van hajtva.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti épületszerkezet, azzal jellemezve, hogy az épületszerkezetben levő beton (2) alkotórész könnyűbeton, például habcement, habbeton, polisztirol gyöngybeton, könnyű agyagkavicsbeton.
12. 12. Eljárás többcélú, előnyösen belső vázas, bennmaradó zsaluidommal készített könnyített épületszerkezet létrehozására, melynek során az épületszerkezet összeállítását alkalmasan előkészített fogadófelületen kezdjük el, és azon az idomtesteket az épületszerkezetben elfoglalt helyüknek megfelelő helyre és pozícióba helyezzük, majd az idomtestek közötti részeket betonnal töltjük ki, azzal jellemezve, hogy először az idomtestek egymás mellé és/vagy fölé helyezésével kialakítjuk azokat az üregeket vagy azt az üregrendszert, amelyben a teherviselő beton- vagy vasbeton szerkezet helyezkedik el, majd a helyükre illesztett idomtesteket ideiglenesen vagy véglegesen egymáshoz és/vagy a fogadófelülethez és/vagy a belső vázhoz kapcsoljuk, ezután pedig adott esetben elhelyezzük az épületszerkezethez szükséges egyéb tartozékokat és ideiglenes megtámasztásokat, majd a betont az így kialakult üregekbe és/vagy üregrendszerbe időben és térben szakaszosan vagy folyamatosan juttatjuk, vagy töltjük be.
13. 13. Az 12. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az épületszerkezet kialakítása során az idomtestek összekapcsolása részleges vagy teljes mértékben előgyártott módon történik.
14. 14. A 12. vagy 13. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az épületszerkezet egy-egy statikailag elhatárolt részét teljes mértékben előgyártott módon készítjük el, és ezeket az előgyártott főidomokat szereljük össze a helyszínen.
15. 15. A 12-14. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az adott épületszerkezet készítésekor technológiailag elhatárolt szakaszolással az egyes részek önmagukban való teljes megépítésével részszakaszokból építjük meg a szerkezetet.
16. 16. A 12-15. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy hőszigetelt talpgerendaként kialakítva az épületszerkezet a belső üregrendszerében elhelyezett vázszerkezettel pontalapra és/vagy szerelőbetonra van helyezve, a fogadófelület a pontalap, vagy sávalap vagy sávgerenda, vagy pincefal vagy szerelőbeton felső síkja, amelyhez célszerűen a fogadófelületből kiálló kapcsolóelemmel a talpgerenda vázszerkezete a betonozás által összekapcsolódik, továbbá a talpgerendára kerülő és rácsatlakozó falszerkezethez előnyösen a talpgerenda betonszerkezetből kiálló kapcsolóelemekkel csatlakozik, a talpgerenda vízszigetelése minden esetben a csatlakozó falszerkezetben kialakított vízszigeteléshez csatlakozik, továbbá a talpgerenda elkészülte után, a lábazatburkolás részeként, gyökérvédelem céljából a talpgerenda külső síkján előnyösen fagyálló burkolatot vagy ezzel egyenértékű védőbevonatot készítünk.
17. 17. A 12-15. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy alaplemezként kialakítva térszíni vagy térszín alatti építési szinten mint fogadószinten az épületszerkezet úgy kerül elhelyezésre, hogy a síkra alakított és tömörített, rendezett talajfelszínen először szerelőfólia, majd a szerelőfóliára az idomtestek vagy az idomtestek összekapcsolt csoportja kerül lehelyezésre, majd az idomtesteket a szétcsúszás ellen helyszíni kapcsolással vagy kitámasztással biztosítjuk, és ezután kerülnek elhelyezésre a szálelemek és/vagy vázszerkezetek, amelyek egymáshoz rögzítése után történik meg az alaplemezben bordarácsként így kialakított üregrendszer és a fölötte levő lemez betonnal való kitöltése.
18. 18. Az 17. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szerelőfólia egyben mint vízszigetelés van elkészítve, vagy a vízszigetelés az alaplemez felső betonsíkján van elkészítve, továbbá térszínen helyezkedő alaplemez esetén a külső lemezperem idomtesteinek külső síkján a lábazatképzés részeként gyökérvédelem céljából fagyálló vakolat vagy ezzel egyenértékű felületi burkolat van készítve.
19. 19. A 17. vagy 18. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az épületszerkezet földrengésálló alaplemezként történő kialakításakor a rendezett és tömörített terepszintben statikailag meghatározott sűrűségben és mértékben kőből és/vagy betonból pontalapokat készítünk, melyek felső síkja megegyezik a tömörített talajfelszínnel, majd a minden esetben a térszínen vagy a fölött elhelyezkedő alaplemez bordázásának és a pontalapok felső síkjának csatlakozó felületén az idomtestekben kialakított üregben - közrefogva a vízszigetelő fóliát elkészítjük a vízszintes elmozdulást megengedő, de a függőleges erőket elnyelő csillapítóbetétet, melynek anyaga például könnyűbeton vagy gumilemez vagy parafa, vagy műanyag vagy műanyaghab, például poliuretán, polisztirolhab, és a betöltött beton anyagába belekeveréssel lúgálló erősítőszálat, például acélhajat, és/vagy szilikátszálat, és/vagy műanyag szálat, és/vagy szénszálat és/vagy növényi rostot adagolunk.
20. 20. A 19. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a pontalapok egy része vagy egésze helyett alépítményi szerkezetként például pincefalat, és/vagy mélyalapot, és/vagy sávgerendát alkalmazunk oly módon, hogy minden esetben a szerkezetek csatlakozási síkja folyamatos vízszintes felületként kerül kialakításra.
21. 21. A 12-15. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az épületszerkezetet fal-, vagy pillér- vagy oszlopszerkezetként kialakítva a fogadófelületből kiálló csatlakozóelemekhez - esetenként a fogadófelületen levő vízszigetelés közbeiktatásával 19

    HU 223 387 Β1 vízszintes síkkiegyenlítéssel elhelyezzük a kitűzősort, majd erről indítva szakaszosan vagy folyamatosan - beleértve a betonnal való kitöltést is - megépítjük a falat a falegyenig, és a falszerkezet építése közben az adott helyeken még a betonozási szakaszok előtt sorolással vagy kivágással kialakítjuk a falnyílásokat, amely falnyílások záradékát a tervben előírt alakzatot meghatározó módon esetenként ideiglenes segédtámaszokkal biztosítjuk, a falnyílások szabad vagy szabaddá váló felületein, bennmaradó módon kiegészítjük az idomtesteket, továbbá a technológiai sorrend által megkövetelt fázisokban rögzítjük az adott esetben alkalmazott szálelemeket és/vagy vázszerkezeteket, továbbá - amennyiben a technológiai igények megkövetelik -, adott esetben még a betonozás előtt, a függőleges síkot biztosító, a beton megszilárdulásáig ott maradó ideiglenes szerkezetekkel megtámasztjuk az összeszerelt falidomokat.
22. 22. A 12-15. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az épületszerkezet öntartó födémként vagy öntartó gerendaként kialakítva önhordó építési technológiaként úgy készül, hogy a fogadófelületként már megépült falegyeneket esetenként futótámsorral egészítjük ki, és az így kialakult fogadósíkon a tervezett helyzetben először elhelyezzük a függesztőelemekkel kiegészített vázszerkezeteket, amelyek alsó síkjára - a függesztőelemekhez ideiglenesen rögzítve - alulról felrögzítjük az idomtesteket, a következő lépésben a függesztőelemekre sávosan felszereljük a mezőnként magasságilag előzetesen beszabályozott segédzsalukat, majd a betonozás megkezdése előtt a segédzsaluk és a futótámok beszabályozásával pontosítjuk a födém vízszintes és/vagy lejtésbeni térbeli helyzetét, végül a betonozást az idomtestek közötti üregrendszer kitöltésével és a tervben előírt lemezvastagság kialakításával - előnyösen egyenletes terítés mellett - fölülről végezzük el.
23. 23. A 12-15. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az előnyösen statikailag tömör lemezként kezelt épületszerkezetet alázsaluzott födémként vagy gerendaként kialakítva fogadófelületként a falegyen és a magasságba állított folyamatos vagy ritkított felületű zsaluzószerkezet szolgál, amelyen először az előnyösen a sűrű bordakazettás hálózatot kialakító idomtesteket helyezzük el, majd ezután kerül elhelyezésre a szálelem és vázszerkezet.
24. 24. A 22-23. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az épületszerkezetet vízszintes vagy ferde, vagy ezek kombinációjával kialakított tetőként megépítve, az üregekben elhelyezkedő vasbeton bordák talpának mint hőhídnak kiküszöbölése céljából az idomtestek méreteit külön hőfizikai-páradiffúziós számítási eljárással határozzuk meg, és az idomtesteket a pontos illesztéssel terv szerinti helyükön szereljük össze, ennek során az alátámasztó szerkezetekkel elkészítjük a födém kívánt alakját, melyhez adott esetben a ferdeségből adódó - a beton végleges szilárdságának eléréséig fennálló eredő - technológiai erők megtámasztására kiegészítő zsaluzószerkezetet alkalmazunk, továbbá ahol a ferdeség megköveteli ideiglenesen vagy többlethőszigetelés-igény esetén véglegesen - beépített ellenzsalut alkalmazunk, és a tetőlejtéstől függően megválasztott tetőhéjalás által kialakuló kész hőszigetelt szerkezetet hőfizikai és páradiffüziós számítással tervezzük meg.
25. 25. A 22-24. igénypontok szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a héjszerkezetként kialakított épületszerkezet fogadófelülete egy vagy több irányban görbült falegyen és/vagy futózsalu és/vagy folyamatos vagy ritkított zsaluzószerkezet, előnyösen kiegészítve az egyenes vagy görbült tengelyű szálelemmel és/vagy vázszerkezettel, amely épületszerkezet szerelése a fogadófelületre elhelyezett idomtestek elhelyezésével és illesztésével kezdődik, és az esetenként szükséges további kiegészítőszerkezetek beépítésével és rögzítésével, valamint a betontechnológia által megkövetelt helyeken ellenzsaluk felszerelésével folytatódik, majd ezután történik a normál- vagy szálerősített beton bedolgozása az idomtestek között kialakított üregekbe és/vagy üregrendszerekbe.
26. 26. A 22-25. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a betonnal való betöltés előtt az előnyösen megtámasztott épületszerkezetben a terveken előírt szálelemeket vagy vázszerkezeteket, elektromos és épületgépészeti szerelvényeket az épületszerkezet felső síkján mozogva helyezzük el és rögzítjük, és előnyösen az idomtestek kivágásával alakítjuk ki a szükséges födémnyílások peremeit.
27. 27. A 12-26. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alkalmazott beton mint alkotórész könnyűbeton és/vagy szálerősített könnyűbeton, például habcement, habbeton, polisztirol gyöngybeton, könnyű agyagkavicsbeton, amelynél a teherviselést a könnyűbetonban elhelyezett vázszerkezet és vagy szálelemek segítségével biztosítjuk.
28. 28. Idomtest, előnyösen az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti épületszerkezetben és/vagy a 12-27. igénypontok bármelyike szerinti eljárás során való alkalmazásra, amely idomtest szerkezetileg sík és/vagy tördelt és/vagy görbült felületek által határolt testből, vagy ezen felületek összekapcsolásával kialakított üreges vagy részben üreges testből áll, azzal jellemezve, hogy az idomtest (1) az épületszerkezet felületét képező legalább egy beépítési külső felülettel (49), továbbá épületszerkezeti belső felülettel (48) rendelkezik, és legalább egy olyan összetett bordafelülete (47) van, amely bordafelület (47) egy részének a beépítési külső felület (49) e tartományban felvett normálisához (n) bezárt szöge (γ), amelynek értéke: 90°>y>0^o, előnyösen hegyesszög (γ), például 5°...15°, és az idomtestben (1) a bordafelület (47) ezen részén a beépítési külső felülettel (49) párhuzamos metszeti felületek nagysága a beépítési külső felülettől (49) távolodva növekvő, és a bordafelület (47) metszetének egy része vagy egésze pontszimmetrikus,

    HU 223 387 BI és a beépítési külső felületnek (49) van olyan vetülete, amelynek alakja egyenes vonalakkal meghatározott K oldalú sokszög, ahol K>3, például háromszög, négyszög, ötszög, hatszög.
29. 29. Az 28. igénypont szerinti idomtest, azzal jellemezve, hogy a bordafelszínnek (47) a beépítési külső felülethez (49) csatlakozó részén perem (45), az épületszerkezeti belső felülethez (48) csatlakozó részén a peremmel (45) azonos geometriai kialakítású horony (46) van kiképezve.
30. 30. A 28. vagy 29. igénypontok szerinti idomtest, azzaljellemezve, hogy a bordafelszín (47) egyenes alkotójú felület, és a bordafelszín (47) metszete legalább egy inflexiós ponttal rendelkező vonal, például szakaszokból álló tört és/vagy görbe vonal.
31. 31. A 28-30. igénypontok bármelyike szerinti idomtest, azzal jellemezve, hogy a beépítési külső felület (49) és a belső felület (48) egymással párhuzamos sík vagy görbült íves felület, például henger, gömb, kúp, hiperbolikus paraboloid.
32. 32. A 28-31. igénypontok bármelyike szerinti idomtest, azzal jellemezve, hogy az összefüggő belső felület (48) és a bordafelszínek (47) együttese ismétlődő felületalakzatokként van kiképezve.
33. 33. A 28-32. igénypontok bármelyike szerinti idomtest, azzal jellemezve, hogy az idomtest (1) egynél több beépítési külső felülettel (49) rendelkezik, amely felületek metszete szakaszos tört vonal és vagy görbe vonal.
34. 34. A 28-33. igénypontok bármelyike szerinti idomtest, azzal jellemezve, hogy az idomtest (1) úgy van kiképezve, hogy tetszőleges felületéről indított, az idomtest (1) belsejébe hatoló könnyítésekkel és/vagy bordákkal van ellátva.
35. 35. A 28-34. igénypontok bármelyike szerinti idomtest, azzal jellemezve, hogy az idomtest (1) anyaga műanyaghab, például polisztirolhab, poliuretánhab, fenolgyantahab, vagy szilikáthab, például habcement, gipszhab, könnyűadalékú cement vagy gipszkötésű könnyűbeton, vagy szerves adalékú könnyűbeton, vagy üveggyöngyhab, polisztirolgyöngy-adagolású hab.
36. 36. Eljárás idomtest előállítására, előnyösen a 28-35. igénypontok bármelyike szerinti bennmaradó zsaluidomként szolgáló idomtest előállítására, amely eljárás során nyerstömbből hőhatással és/vagy mechanikus hatással vágjuk ki az idomtestet, azzal jellemezve, hogy hulladékmentesen vagy hulladékszegény módon úgy vágjuk ki az idomtestet, hogy előnyösen vágólapra egyszer vagy ismételten más irányban felhelyezett nyers, vagy elővágott tömböt előre meghatározott vágópálya mentén megadott egyenes vágószállal vágjuk egy vagy ismétlődő alakzatú folyamatos vágási vonal mentén, és a vágási pálya olyan önmagába visszatérő zárt vonal, melynek alakja vagy annak egy része az előállított idomtest valamely felületének metszeti vonalával vagy annak egy részével egyezik meg.
37. 37. A 36. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vágási pálya mentén előnyösen egyenletes sebességgel mozgatott, mechanikusan megfeszített vágószál elektromosan fűtött izzószál, és a nyerstömb anyaga hőre lágyuló műanyag vagy műanyaghab, például polisztirol, poliuretánhab, fenolhab.
38. 38. A 36. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vágási pálya mentén előnyösen egyenletes sebességgel mozgatott, mechanikusan megfeszített, a saját tengelye irányában - előnyösen nagy sebességgel - mechanikusan mozgatott, a vágandó anyagot nagy sebességű koptatással a vágási felület mentén elporlasztó vágószál mozgatása tengely mentén egy vagy váltakozó irányban, folyamatosan vagy pulzáló módon történik.
39. 39. Az 37. vagy 38. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vágáshoz kiegészítéseként a vágószálat ultrahanggal a vágószál hosszirányában és/vagy arra merőleges irányban rezgetjük.
40. 40. A 36. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy virtuális vágószálat alkalmazunk, amely a vágási pálya mentén előnyösen egyenletes sebességgel mozgatott folyamatos vagy impulzusüzemű lézersugár.
41. 41. A 36-40. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vágási felületet úgy alakítjuk ki, hogy a vágóasztalon elhelyezett, pozícionált és előnyösen rögzített nyerstömböt síkban levő vágópálya mentén előnyösen egyenletes sebességgel mozgatott vágószállal vágjuk.
42. 42. A 36-40. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vágási felületet úgy alakítjuk ki, hogy a vágóasztalon elhelyezett, pozícionált és előnyösen rögzített nyerstömbben a vágószálat - előnyösen vágószálat tartó keret segítségével - két, egymástól független, egymásra merőleges irányban egymáshoz képest a vágási felület szerint vezérelt módon mozgatjuk.
43. 43. A 36-40. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vágási felületet úgy alakítjuk ki, hogy a vágóasztalon elhelyezett, pozícionált és előnyösen rögzített nyerstömböt egy kitüntetett irányban, például vízszintesen, a vágószálat - előnyösen vágószálat tartó keret segítségével - egy másik, előnyösen arra merőleges irányban, például függőlegesen, a vágási felület szerint vezérelt módon mozgatjuk.
44. 44. A 36-40. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vágási felületet úgy alakítjuk ki, hogy a vágóasztalon elhelyezett, pozícionált és előnyösen rögzített nyerstömböt a vágóasztallal együtt a vágópályának megfelelően két szabadságfok mentén két, egymástól független, egymásra merőleges irányban egymáshoz képest a vágási felület szerint vezérelt módon mozgatjuk, és a vágószálat - előnyösen vágószálat tartó keret segítségével - rögzített pozícióban tartjuk.
45. 45. A 36-41. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vágókeretbe fogott vágószálat, a hátvázon rögzített pályagörgőkkel kijelölt vágási pálya mentén, keretvezető szál vagy lánc közvetítésével, előnyösen egyenletes sebességgel mozgatjuk a vágóasztalra helyezett tömbben úgy, hogy a vágókeretet a keretvezető szálon vagy láncon elhelyezett csap

    HU 223 387 Β1 mozgatja, és a vágókeret tartását és kétirányú megvezetését előnyösen egymásra merőlegesen, például vízszintesen és függőlegesen elhelyezett vezetősínekkel és mozgókeretekkel biztosítjuk.
46. 46. Rácsváz, előnyösen az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti épületszerkezetben való alkalmazásra, amely rácsváz a vázszerkezet hosszirányában futó hosszelemekből és azokat összekapcsoló rácselemekből áll, azzal jellemezve, hogy az előnyösen négy hosszelemet (71) térben összekapcsoló, sík lemezből kialakított, saját síkjában alakjából adódóan merevített rácselem (72) a rácsváz (70) tengelye (t) mentén váltakozóan ismétlődő tagolt alakformából áll, amely tagolás a rácsváz (70) hossztengelyéhez (t) képest az egyik fő irányban folyamatosan ismétlődően helyezkedik el.
47. 47. A 46. igénypont szerinti rácsváz, azzal jellemezve, hogy a rácselem (72) tagolása a rácsváz (70) hossztengelyéhez (t) képest az egyik fő irányban, folyamatosan ismétlődően pozitív és negatív irányszöget (a) bezáróan helyezkedik el, és a rácselem (72) pozitív és negatív szakaszai között előnyösen párhuzamos szakaszok (75) helyezkednek el.
48. 48. A 46. vagy 47. igénypont szerinti rácsváz, azzal jellemezve, hogy a rácselem (72) ferde szakaszaiban előnyösen dombornyomással kiképzett merevítőborda (73) van.
49. 49. A 46-48. igénypontok bármelyike szerinti rácsváz, azzal jellemezve, hogy a hosszelemek (71) anyaga körszelvényű, előnyösen bordás felületkiképzésű acél, a rácselem (72) anyaga sajtolással, hajlítással, vágással, lyukasztással alakra formált acéllemez.
50. 50. A 46-49. igénypontok bármelyike szerinti rácsváz, azzal jellemezve, hogy a hosszelem (71) a rácselemhez (72) a rácselem (72) kétirányú kihajtású domborított fülecseinél (74) hegesztéssel vagy nitteléssel kapcsolódik.
51. 51. Az 50. igénypont szerinti rácsváz, azzal jellemezve, hogy a fülecsek (74) a rácselem (72) irányváltási zónájában és/vagy a rácselem (72) rácsváz (70) hossztengelyével (t) párhuzamos szakaszában (75) helyezkednek el, a fülecsek (74) száma kettő vagy több, és az egymás mellett levő fülecsek (74) ellentétes irányban vannak szétnyitva.
52. 52. Eljárás a 46-51. igénypontok bármelyike szerinti rácsváz előállítására, melynek során a rácsváz hosszirányában futó hossztartókat térben összekötő rácselemekkel kapcsoljuk össze, azzal jellemezve, hogy az előnyösen bordás körszelvényű acélból készült hosszelemekhez sajtolással és/vagy hegesztéssel hozzákapcsolt rácselemet acéllemezből hajlítással és sajtolással a rácsváz hossztengelye mentén váltakozóan ismétlődő alakformából állítjuk össze, melynek közepén dombornyomással merevítőt képezünk ki.
53. 53. Az 52. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a rácselem sajtolással, hajtással, vágással, lyukasztással van előnyösen lemezszalagból vagy lemeztagokból alakra formálva.
54. 54. Az 52. vagy 53. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a rácsváz elemeinek összekapcsolása során a gyártóállványon, gépen vagy gépsoron ideiglenesen rögzített rácselemekre ráillesztjük az előnyösen négy hosszelemet, majd a rácsváz hossztengelye mentén egymás után egymással térben szemben levő pontokon összeszorítjuk az összekapcsolásra kerülő aktuális három elemet, majd ezután ezeket összehegesztjük és/vagy összenitteljük, majd a sorrendben utána következő pontokon hegesztjük és/vagy nitteljük össze a következő három illeszkedő elemet, amely sorrendet a rácselem mentén haladva kell értelmezni.
55. 55. Az 52-54. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hegesztés ponthegesztés, vagy más, általánosan alkalmazott hegesztési technológia, például elektromos ívhegesztés, vagy védőgázas elektromos ívhegesztés.
56. 56. Az 52-55. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hegesztőkészülék hegesztőpozíciókat adó része úgy van kialakítva, hogy az mindkét fő irányban a rácsváz hossztengelyét adja meg.
57. 57. Az 52-56. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az összekapcsolási folyamat első lépéseként a rácsváz összeállítása történik meg, melynek során a rácsváz kívánt hossztengelyi alakjára állítjuk a gyártóállvány, gép vagy gépsor tartóbakjait, majd rögzítjük azokat gyártóállványon, gépen vagy gépsoron, második lépésként a tartóbakokra ráhelyezzük és azokon rögzítjük a már előre elkészített és alakra hajtott rácseleme(ke)t, harmadik lépésként adott esetben elhelyezzük és ideiglenesen rögzítjük a rácsvázzal együtt szerelt járulékos elemeket, például a nem rácsvázelemként szereplő tartozékokat, negyedik lépésként a fülecsek által alkotott szakaszos csatornába behelyezzük és ott ideiglenesen rögzítjük az előnyösen négy hosszelemet, ötödik lépésként az összekapcsolási pontokon térben és időben sorrendben elvégezzük az összekapcsolásokat, majd az összekapcsolással párhuzamosan az egyes szakaszok elkészülte után, vagy az egész rácsváz elkészülte után oldjuk az ideiglenes kötéseket, és a gyártóállványról, vagy gépről vagy gépsorról leemeljük az elkészült rácsvázat.