HU222905B1 - Feszítőék - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya feszítőék hosszirányban elnyúló feszítőtartománnyalés hosszirányban futó feszítőcsatornával, amelybe egy csap alakúfeszítőelem a feszítőék szétfeszítésére bevezethető, és a feszítőékneka feszítőtartományban fésűszerűen egymásba kapaszkodó, lényegében afeszítőék hosszirányára derékszögben elrendezett feszítőelemei vannak.A találmány lényege, hogy a feszítőelemek mint feszítőbordák (20)vannak kialakítva, és a feszítőbordák (20) belső szélei (22) afeszítőék (10) feszítőtartományában a feszítőcsatornát (24) akerületén határolják és szűkítik, a feszítőbordák (20) belső szélei(22) a feszítőcsatorna (24) kerületének csak egy részén elnyúlóanvannak elrendezve, és a feszítőbordák (20) belül, a feszítőék (10)kerületi falszakaszán (18) vannak elrendezve, míg a kerületifalszakasz (18) a feszítőék (10) kerületének csak egy részén elnyúlóanvan elrendezve, miközben az összes kerületi falszakasz (18) együttkörbezárja a feszítőéket (10) kerületi irányban. ŕ

Description

A találmány lényege, hogy a feszítőelemek mint feszítőbordák (20) vannak kialakítva, és a feszítőbordák (20) belső szélei (22) a feszítőék (10) feszítőtartományában a feszítőcsatomát (24) a kerületén határolják és szűkítik, a feszítőbordák (20) belső szélei (22) a feszítőcsatoma (24) kerületének csak egy részén elnyúlóan vannak elrendezve, és a feszítőbordák (20) belül, a feszítőék (10) kerületi falszakaszán (18) vannak elrendezve, míg a kerületi falszakasz (18) a feszítőék (10) kerületének csak egy részén elnyúlóan van elrendezve, miközben az összes kerületi falszakasz (18) együtt körbezárja a feszítőéket (10) kerületi irányban.

5. ábra

HU 222 905 B1

A leírás terjedelme 10 oldal (ezen belül 4 lap ábra)

HU 222 905 Bl

A találmány tárgya feszítőék hosszirányban elnyúló feszítőtartománnyal és hosszirányban futó feszítőcsatornával, amelybe egy csap alakú feszítőelem a feszítőék szétfeszítésére bevezethető, és a feszítőéknek a feszítőtartományban fésűszerűen egymásba kapaszkodó, lényegében a feszítőék hosszirányára derékszögben elrendezett feszítőelemei vannak.

Ilyen feszítőéket ismertet a DE 43 17 039 Al számú leírás. Ez az ismert feszítőék a feszítőék egy része hossza mentén elnyúló feszítőtartománnyal rendelkezik, amely tárcsaszerű feszítőelemekből áll, és ezek a feszítőék hosszirányára merőlegesen vannak elrendezve. A feszítőelemek egy, a feszítőéken végignyúló feszítőlyukkal vannak kiképezve, amely excentrikusán a tárcsa alakú feszítőelemekben van kialakítva. Amellett a feszítőlyukak az egymással szomszédos feszítőelemeknél ellentétes irányban el vannak tolva a feszítőelemekben. A feszítőlyukak a feszítőelemekben egy feszítőtartományt alkotnak, azaz egy feszítőcsatomát, amelyet váltakozva ellenkező irányból excentrikusán elrendezett feszítőlyukak szűkítik. Az ismert feszítőéknek a szétfeszítéséhez egy csap alakú feszítőelemet, például egy feszítőszöget vagy feszítőcsavart juttatnak a feszítőék feszítőcsatomájába. A csap alakú feszítőelem a különböző irányban eltolt feszítőlyukakat egymáshoz képest egy tengelybe hozza, aminek következtében a tárcsa alakú feszítőelemek sugárirányban eltolásra kerülnek. Ezáltal az egymással szomszédos feszítőelemek ellentétes irányban tolódnak el, és a feszítőék a furatba befeszítésre, azaz horgonyzásra kerül.

A feszítőelemek rögzítésére az ismert feszítőék egy feszítőtartományban két hosszirányban futó feszítőbordával rendelkezik, amelyek egymással szemben fekvőén a feszítőék kerületén vannak elrendezve. A tárcsa alakú feszítőelemek mindig egy rögzítőbordával vannak összekapcsolva, amelyből derékszögben a másik rögzítőborda felé állnak ki, amellett minden második feszítőelem egyik, és a közben fekvő feszítőelem a másik rögzítőbordával van összekötve, és így a tárcsa alakú feszítőelemek mintegy fésűszerűen egymásba kapaszkodnak. A rögzítőbordák derékszögben állnak arra az irányra, amelybe a feszítőlyukak excentrikusán a feszítőelemekben el vannak rendezve. A feszítőék szétfeszítésekor a rögzítőbordák egymással párhuzamosan, de ellentétes irányban kerülnek eltolásra, és nem sugárirányban szétfeszítésre. A feszítőék szétfeszítésekor tehát a feszítőelemek közvetlenül felületi szélükkel a furat falára szorulnak, és nem a rögzítőbordákra.

A találmány feladata egy olyan, bevezetőben említett típusú feszítőék kialakítása, amely nagyobb horgonyzási erőt tud a furat falára kifejteni.

A találmány szerint a kitűzött feladatot a bevezetőben említett típusú feszítőékkel azáltal oldjuk meg, hogy a feszítőelemek mint bordák vannak kialakítva, és a feszítőbordák belső szélei a feszítőék feszítőtartományában a feszítőcsatomát a kerületén határolják és szűkítik, a feszítőbordák belső szélei a feszítőcsatoma kerületének csak egy részén elnyúlóan vannak elrendezve, és a feszítőbordák belül a feszítőék kerületi falszakaszán vannak elrendezve, míg a kerületi falszakasz a feszítőék kerületének csak egy részén elnyúlóan van elrendezve, miközben az összes kerületi falszakasz együtt a feszítőéket kerületi irányban körülzárja. A feszítőék hosszirányában a szomszédos feszítőbordák különböző kerületi helyeken, például egymással szemben fekvő kerületi helyeken vannak elrendezve. A feszítőbordák belső szélei a feszítőcsatomát annak kerületén határolják és azt szűkítik. Egy csap alakú feszítőelemnek a hatására a feszítőbordák sugárirányban különböző irányban szétnyomásra kerülnek, és így a feszítőék szétfeszítésre, azaz horgonyzásra kerül. Szűkítésen a találmány értelmében azt értjük, hogy a feszítőbordák belső szélei által határolt feszítőtartomány kisebb szabad mérettel rendelkezik, mint a csap alakú feszítőelem keresztirányú mérete, illetve átmérője, amely feszítőelemet a feszítőék feszítéséhez alkalmazunk.

A feszítőbordák a kerületi falszakaszokon vannak rögzítve, amelyek csak a feszítőék kerületének egy részén nyúlnak el, és együtt nem szétfeszített feszítőék esetén a feszítőhüvelyt kerületi irányban csak megközelítően zárják körül. A feszítőbordák a kerületi falszakaszok belső oldaláról befelé állnak ki, miközben a szomszédos feszítőbordák különböző kerületi falszakaszokon vannak elrendezve. A feszítőbordák a feszítőék hosszirányában fésűszerűen átfedik egymást.

A találmány szerinti feszítőék szétfeszítéséhez egy csapszerű feszítőelemet juttatunk a feszítőék feszítőcsatomájába. Ez a feszítőelem a feszítőbordákat sugárirányban egymástól szétnyomja, aminek következtében a kerületi falszakaszok - amelyekből ezek a bordák belülről kifelé állnak - ugyancsak szétnyomásra kerülnek, azaz szétfeszítésre. A feszítőelemnek a feszítőcsatomába való behajtásakor a kerületi falszakaszok sugárirányban szétnyomódnak, és a feszítőék ilyen módon befeszül a furatba és ott horgonyzásra kerül. Mivel az egymástól szétnyomott kerületi falszakaszok megközelítően a fúratfal teljes hosszán felfekszenek, egy nagy felületű, szinte teljes falfelületű felfekvés jön létre a furat falán, ami jó tartó- és horgonyzási erőt biztosít. Porózus építőanyagok esetén, mint gázbeton, vagy üreges építőanyagok esetén, mint üreges blokktéglák a nagy felületű felfekvés a furat falán kisebb felületi terhelést eredményez, és ezáltal szintén nagy tartó- és horgonyzási erőt.

A találmány szerinti feszítőék előnye, hogy a feszítőbordák a csapszerű feszítőelem csak egy kerületi részén fekszenek fel, és hogy a csap alakú feszítőelemet nem veszik teljesen körül. Ez ahhoz vezet, hogy kisebb a behajtási ellenállás a feszítőelemmel szemben, és a feszítőcsavar kisebb behajtási nyomatékkai juttatható a feszítőékbe azonos szétfeszítés eredménye mellett.

Előnyösen a találmány szerinti feszítőék a feszítőtartományban két kerületi falszakaszra van felosztva, amelyből befelé feszítőbordák állnak ki. A kerületi falszakaszok és a feszítőbordák körülfogják a közéjük bevitt feszítőelemet mintegy kb. 180°-os középponti szöghöz tartozó ívben. Lehetséges azonban a feszítőéket a feszítőtartományban több mint két kerületi falszakaszra felosztottan kialakítani. A csapszerű feszítőelem vezetésére a feszítőéknek egyik előnyös kivitele esetén körbe2

HU 222 905 Bl zárt szárhüvelye van, amely a csapszerű feszítőelemet tengely irányban vezeti. Előszerelés céljából a feszítőelem egy darabon a feszítőhüvelybe be van tolva, és ott forma- és/vagy erőzáróan van tartva. Az ily módon előre szerelt feszítőelem nem nyúlik a feszítőtartományba, és így maga a feszítőék nincs szétfeszítve. Az előre szerelt feszítőelem révén a feszítőék kezelése lényegesen egyszerűbbé válik.

A találmány szerinti feszítőéknek mint fröccsöntött résznek műanyagból történő előállíthatósága érdekében a találmány szerint célszerű, ha a kerületi falszakaszok film sarokpánt révén billenthetően egymással össze vannak kötve. A film sarokpánt alatt itt egy vékony műanyag héjat értünk, amely a kerületi falszakaszokat egymással összeköti és vékony kialakítása következtében, valamint a műanyag flexibilitása eredményeképpen mint sarokpánt működik, és megengedi a kerületi falszakaszok egymáshoz képesti billentését. A kerületi falszakaszok egy vonalban egymás mögött vagy oldalt egymás mellett készülhetnek fröccsöntéssel, és a formázás után összebillenthetők, amikor is a feszítőbordáik fésűszerűen egymásba kapaszkodnak. Előnyösen az egyik kerületi falszakasz közvetlenül egydarabosan a szárhüvellyel van összekötve, és a másik kerületi falszakasz a film sarokpánt révén és az egyik kerületi falszakasz révén közvetve a szárhüvellyel van összekötve. Az összebillentés után a másik kerületi falszakasz a szárhüvellyel például ultrahanghegesztéssel köthető össze.

A találmány egy másik kivitele esetén a kerületi falszakaszok, amelyeknek belső oldalain feszítőbordák vannak elrendezve, a feszítőék alap- és eredeti állapotában a fröccsöntés után olyan távolságban vannak egymástól elrendezve, hogy a feszítőbordák nem, vagy csak igen kis mértékben nyúlnak egymásba. így egy, a kerületi falszakaszok között egy keresztben a feszítőéken átmenő megszakítatlan köztér alakul ki a feszítőbordák között, amely lehetővé teszi a fröccsöntő szerszám kinyitását, és a találmány szerinti feszítőék formázását a fröccsöntés után. A kerületi falszakaszok párhuzamosan egymással lehetnek elrendezve. Formázás után a kerületi falszakaszok oly mértékben összenyomhatok, hogy a feszítőbordák fésűszerűen egymásba kapaszkodnak, és a feszítőék a furatba bejuttatható. Ez a találmány szerinti kialakítás lehetővé teszi a feszítőék egydarabos fröccsöntését, mégpedig egyetlen munkamenetben. A kerületi falszakaszokat a fröccsöntés után lényegében csak össze kell nyomni, ami bizonyos esetekben azáltal történhet, hogy a feszítőéket a furatba helyezzük. A kerületi falszakaszok összebillentése fölöslegessé válik. A találmány további előnye, hogy a kerületi falszakaszok végeiken nincsenek egymással vagy egy szárhüvellyel például ultrahanghegesztés révén összekötve, és ilyen összekötésre nincs is szükség.

Abból a célból, hogy a kerületi falszakaszok összenyomhatok legyenek, azaz mozgathatóan egymással össze legyenek kötve, a találmány egy előnyös kivitele egy összekötő elemmel rendelkezik a kerületi falszakaszok egyik végén, amely révén a kerületi falszakaszok a feszítőék egy szárhüvelyével egydarabosan össze vannak kötve. Az összekötő elemek bordák vagy hasonlók lehetnek, amelyek rugalmasságuk következtében a szükséges mozgathatósággal rendelkeznek.

A találmány egy további előnyös kivitele esetén a kerületi falszakaszok csappanó- vagy reteszelőelemekkel rendelkeznek, amelyekkel a kerületi falszakaszok összenyomott állapotban egymással összekapcsolhatók. A csappanó- vagy reteszelőelemek előnyösen a feszítőéknek a szárhüvellyel ellentétes elülső vagy bevezető végén vannak elrendezve. Ennél a kialakításnál a feszítőék formázása után a kerületi falszakaszok a feszítőék elülső végén összenyomásra kerülnek úgy, hogy ott azok egymással összereteszelődnek. Hátrafelé a szárhüvely irányában a kerületi falszakaszok ferdén szétállnak. A csappanó reteszelőelemekkel összefogott elülső falszakaszvégek lehetővé teszik a feszítőéknek a furatba történő könnyű behelyezését, miközben maga a kerületi falszakasz teljes hossza a furat fala révén összenyomásra kerül, és a feszítőbordák fésűszerűen egymásba kapaszkodnak. A találmány ezen kialakítása azzal az előnnyel jár, hogy a feszítőék formázása után és a furatba történő behelyezés előtt a kerületi falszakaszok a feszítőék elülső végénél össze vannak nyomva, míg a csappanó- és feszítőelemek be nem reteszelődnek, és ekkor a feszítőék használatra kész.

A találmány további előnyös változatánál a kerületi falszakaszok egymással film sarokpánt révén vannak összekötve.

A találmányt részletesen kiviteli példák kapcsán, a rajzok alapján ismertetjük, ahol az

1. ábra a találmány szerinti feszítőék kiviteli példájának perspektivikus képe, a

2. ábra az 1. ábra szerinti feszítőék perspektivikus képe, de a feszítőék szétbillentett állapotában, a

3. ábra az 1. ábra szerinti feszítőék feszítőtartományának nagyobb léptékű rajza, felbillentett állapotban, a

4. ábra a 3. ábrának megfelelő nézet 90°-ban elforgatva, az

5. ábra az 1. ábra szerinti feszítőék feszítőtartományának keresztmetszete, a

6. ábra a találmány szerinti feszítőék egy további kiviteli példájának perspektivikus rajza, a

7. ábra a 6. ábra szerinti feszítőék reteszelt állapotban, a

8. ábra a 6. ábra szerinti feszítőék feszítőtartományának keresztmetszete, végül a

9. ábra a 6. ábra szerinti feszítőék elülső végének keresztmetszete.

Az 1. ábrán látható 10 feszítőék egydarabosan műanyagból készített fröccsöntött részként van kialakítva. A 10 feszítőéknek egy 12 szárhüvelye van tölcsér alakú 14 vállal egy nem ábrázolt süllyesztett csavarfej felvételére a 12 szárhüvely egyik végén. A 12 szárhüvely másik végéhez egy 16 feszítőtartomány csatlakozik, amelyben a 10 feszítőék két hosszirányban futó 18 kerületi falszakasszal rendelkezik. Mindkét 18 kerületi falszakasz mintegy 180°-os szögben nyúlik el, és egymással szemben vannak elrendezve úgy, hogy ezek együtt egymást 360°ra egészítik ki, mint ahogy az jól látható az 5. ábrából.

HU 222 905 Bl

A 2-4. ábrákon láthatóan a 10 feszítőék összebillentett állapotban van. A 18 kerületi falszakaszok belső oldalain 20 feszítőbordákkal rendelkeznek, amelyek ugyanúgy, mint a kerületi falszakaszok egy mintegy 180°-os középponti szöghöz tartozó köríven nyúlnak el (5. ábra). A 20 feszítőbordák derékszögben állnak ki a 18 kerületi falszakaszokból, és a 10 feszítőék sugársíkjában vannak. Egy 18 kerületi falszakasz 20 feszítőbordái olyan távolságban vannak egymástól elrendezve, amely megközelítően azonos vagy kicsit nagyobb, mint a falvastagságuk. A két 18 kerületi falszakasz összebillentésekor a 20 feszítőbordák fésűszerűen egymásba kapaszkodnak úgy, hogy mindig egy 20 feszítőborda amely egydarabosan van a 18 kerületi falszakasszal kialakítva - a másik 18 kerületi falszakasz két 20 feszítőbordája között van. A 20 feszítőbordáknak félköríves 22 belső szélük van, amely íveknek a képzeletbeli középpontja a 10 feszítőékhez képest excentrikus, azaz a 18 kerületi falszakaszhoz képest el vannak tolva, amely kerületi falszakaszhoz a feszítőbordák nincsenek kapcsolva. A 20 feszítőbordák 22 belső széleikkel mintegy a 10 feszítőék hosszirányában futó 24 feszítőcsatomát alkotnak, amely mintegy lencseszerűen van szűkítve, ami viszont az összes ábrából jól látható.

A 18 kerületi falszakaszok elülső végükön 26 feszítőnyelven mennek át, amelyeknek félkör alakú keresztmetszetük van, és melyekben nincs feszítőcsatoma kialakítva. A két 26 feszítőnyelv elülső végükön vékony műanyag részekből álló 28 film sarokpánt révén össze vannak kapcsolva, és így a két 26 feszítőnyelv és a 18 kerületi falszakaszok elbillentése lehetséges. A billenthetőség révén lehetséges a két 18 kerületi falszakaszt - mint ahogy a 2. és 4. ábrákon f nyíl iránnyal jelölve van - összebillenteni úgy, hogy a 20 feszítőbordák a két 18 kerületi falszakaszon fésűszerűen egymásba kapaszkodnak, és az 5. ábrán látható 24 feszítőcsatornát alakítják ki.

Abból a célból, hogy a 10 feszítőéket egydarabosan műanyagból fröccsöntéssel lehessen előállítani, a 10 feszítőéket a 2-4. ábrákon látható kiterített állapotban állítják elő. Fröccsöntés és formázás után a két 18 kerületi falszakaszt a 28 film sarokpántnál hajlítva összebillentjük, és így a 20 feszítőbordák fésűsen egymásba kapaszkodnak, és lencseszerűen szűkített 24 feszítőcsatorna jön létre a 22 belső szélek között. Az 1. és 5. ábrán látható a feszítőék összebillentett állapota. Szétfeszítéshez egy nem ábrázolt feszítőcsavart - amely előnyösen már a 12 szárhüvelybe be van csavarozva - a 12 szárhüvelyen keresztül a 24 feszítőcsatomába becsavaijuk, mégpedig a 20 feszítőbordák közé. A feszítőcsavar szétnyomja a 20 feszítőbordákat és azzal a 18 kerületi falszakaszokat. így a 10 feszítőéket a feszítőtartományában az 5. ábra szerinti két nyíl irányában szétfeszítjük, és így a furatban horgonyozzuk. Mivel mindkét 18 kerületi falszakasz a 10 feszítőék majdnem teljes kerületét elfoglalja, a szétfeszített 10 feszítőék szinte teljesen felfekszik a furat falára. Ezáltal nagy horgonyzási erőt és kihúzással szembeni ellenállást érünk el.

A 18 kerületi falszakaszok egyike közvetlenül egydarabosan a 12 szárhüvelyre van felépítve. A két 18 kerületi falszakasz összebillentése után a nem közvetlenül a 12 szárhüvellyel összekötött 18 kerületi falszakaszt ultrahanghegesztéssel a 12 szárhüvelyhez kapcsoljuk. Becsavaráskor a feszítőcsavar, miután átcsavarozásra kerül a 20 feszítőbordákon, bejut a 26 feszítőnyelvek közé, azokat szétfeszíti, aminek következtében a 10 feszítőék horgonyzási ereje még járulékosan megnövelésre kerül. A feszítőcsavar a 28 film sarokpánton át tud hatolni, és azt szétválasztja, ami a 10 feszítőéknek a furatba történő horgonyzását nem rontja.

A 6. ábra a találmány szerinti 10 feszítőék egy további kiviteli példáját szemlélteti. Ez ugyanúgy, mint az 1-5. ábrákon bemutatott 10 feszítőék, egy 12 szárhüvellyel rendelkezik, amelyen egy tölcsér alakú 14 váll van. Ugyanúgy a 6. ábrán látható 10 feszítőék két hosszirányban futó 18 kerületi falszakasszal rendelkezik, amelyeknek belső oldalán 20 feszítőbordák vannak, mégpedig a 10 feszítőék sugársíkjában. A 6. ábrán látható 10 feszítőék azonosan van felépítve és azonosan működik, mint az 1-5. ábrákon látható megoldás. Az azonos részek ismétlésének elkerülése végett csak az eltérő részleteket ismertetjük. Természetesen azonos részek azonos hivatkozási számmal vannak ezen az ábrán is jelölve. A továbbiakban a 6. ábra szerinti megoldás eltéréseit ismertetjük az 1-5. ábrákon bemutatott 10 feszítőékhez képest.

A 6. ábra a 10 feszítőéket fröccsöntés után szemlélteti. A 10 feszítőék hosszirányában futó 18 kerületi falszakaszok egymással párhuzamosak, és olyan távolságban vannak egymástól elrendezve, hogy belső oldalaikon elrendezett 20 feszítőbordák nem nyúlnak egymásba. A 16 feszítőtartományban egy, a 10 feszítőék hosszirányában megszakítatlanul és keresztben a 10 feszítőéken átmenő köztér van a 20 feszítőbordák között, amely lehetővé teszi az egydarabosan fröccsöntéssel előállított 10 feszítőék formázását. A 8. ábra a 10 feszítőék keresztmetszetét szemlélteti (16 feszítőtartományban), és a 6. ábrán bemutatott helyzetben fröccsöntés után. A 8. ábrán a 20 feszítőbordák közötti köztér látható, amely a 10 feszítőék formázását teszi lehetővé fröccsöntés után.

A két 18 kerületi falszakasz a 10 feszítőék keresztirányában összenyomhatóan van a 10 feszítőéken elrendezve, amit a 8. ábrán az f nyilak jelölnek. Abból a célból, hogy a 18 kerületi falszakaszokat össze tudjuk nyomni, ezek a 12 szárhüvely felé eső végükön rúdszerű 30 összekötő elemek révén egydarabosan a 12 szárhüvellyel össze vannak kötve. A 30 összekötő elemek a 12 szárhüvelyről ferdén a feszítőék elülső vége felé állnak, mégpedig kifelé, és a 12 szárhüvelynek az átmeneténél és a 18 kerületi falszakaszokhoz sarokpántszerűen deformálódóan csatlakoznak. A 12 szárhüvellyel ellentétes végükön a 18 kerületi falszakaszok egy 28 film sarokpánt révén összenyomhatóan egymással össze vannak kötve. A 18 kerületi falszakaszoknak a 8. ábra szerinti f nyíl irányú összenyomásakor a 20 feszítőbordák fésűszerűen egymásba kapaszkodnak, mint ahogy azt az 5. ábra szemlélteti. A 18 kerületi falszakaszok összenyomása után a 6. ábrán látható 10 feszítőék ugyanúgy alkalmazható, mint az 1-5. ábrákon bemutatott 10 fe4

HU 222 905 Bl szítőék. A 18 kerületi falszakaszok összenyomása a 10 feszítőéknek a furatba való behelyezése előtt történhet, de történhet a furatba való behelyezésével.

A 18 kerületi falszakaszok elülső, a 12 szárhüvely felé eső végükön egy csonka kúp alakú 32 vékonyodó szakasszal rendelkeznek, amely adott esetben együtt működve az ívszerű vagy nyíl alakú 28 film sarokpánttal, elősegíti a 18 kerületi falszakaszok összenyomását a 10 feszítőéknek a furatba történő bejuttatásakor. Az 1-5. ábrákon látható 10 feszítőékkel szemben a 6. ábrán bemutatott kiviteli példa alkalmazási állapotában egyszerűbb, mivel a 18 kerületi falszakaszokat nem kell összehajtani, csak egyszerűen össze kell nyomni, ami különösen automatikus gyártásnál egyszerű. Ezért elmarad a 18 kerületi falszakaszoknak a 12 szárhüvellyel történő összekapcsolása, mivel a 6. ábrán látható 10 feszítőéknél mindkét 18 kerületi falszakasz a 30 összekötő elemek révén a 12 szárhüvellyel össze van kötve.

Abból a célból, hogy a 18 kerületi falszakaszok összenyomás után összetartva maradjanak, és a 20 feszítőbordák fésűszerűen egymásba kapaszkodva maradjanak, a 6. ábra szerinti 10 feszítőéknek 34 reteszelőelemei vannak. A 34 reteszelőelemek keresztmetszetükben a 9. ábrán láthatók. A 9. ábrán lényegében csak a keresztmetszeti felület került ábrázolásra, és a metszési sík mögött látható elemeik mint a 10 feszítőék 20 feszítőbordái a 18 kerületi falszakaszok, valamint a 12 szárhüvely a jobb szemléltetés céljából nem kerültek feltüntetésre. A 34 reteszelőelemek mint a 18 kerületi falszakaszokkal egydarabos blokkok vannak kialakítva, amelyek a 10 feszítőék képzeletbeli középsíkjától oldalt vannak elrendezve. A 34 reteszelőelemekből 36 reteszelőorrok állnak ki, amelyek a 18 kerületi falszakaszok összenyomásakor egymásba kapaszkodnak, és így reteszelik, illetve együtt tartják a 18 kerületi falszakaszokat. A 34 reteszelőelemek nem akadályozzák a 10 feszítőék szétfeszítését, mivel a 18 kerületi falszakaszok egy feszítőcsavar becsavarásakor deformálódnak, és a feszítőcsavar a 34 reteszelőelemeket is hatáson kívüli helyzetbe hozza.

A 34 reteszelőelemek az ábrázolt kiviteli példánál a 18 kerületi falszakaszok elülső végén vannak, míg két pár 34 reteszelőelem a 10 feszítőék hosszirányában egymás mögött van elrendezve. A 34 reteszelőelemek a 10 feszítőék elülső végén tartják össze a kerületi falszakaszokat úgy, hogy a 18 kerületi falszakaszok csak a 10 feszítőék elülső végén vannak összefogva, és ebből következően egymáshoz képest hátrafelé szétnyíló nyíl alakú helyzetet tudnak felvenni, mint amilyet a 7. ábra szemléltet. A 12 szárhüvelybe való átmenetnél a 18 kerületi falszakaszok távolságban vannak egymástól. A 10 feszítőék a 7. ábrán látható kiviteli példánál problémamentesen juttatható be egy furatba, és ott horgonyozható. A kerületi falszakaszok a furatba történő bevezetéskor a furat fala révén összenyomásra kerülnek. Ennek a kivitelnek az előnye, hogy a 10 feszítőék a feszítőcsavar becsavarásakor túlméretes furatban is tartást biztosít a 12 szárhüvelybe való átmenet révén. Az ilyen 10 feszítőék még födém, mennyezet szerelésekor sem esik ki a túlméretes furatból. A 9. ábrán látható 34 reteszelőelemek aló feszítőtartomány más helyén is ki lehetnek alakítva, és/vagy akár a szárhüvelybe való átmenetnél.

Claims (9)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Feszítőék hosszirányban elnyúló feszítőtartománnyal és hosszirányban futó feszítőcsatomával, amelybe egy csap alakú feszítőelem a feszítőék szétfeszítésére bevezethető, és a feszítőéknek a feszítőtartományban, fésűszerűen egymásba kapaszkodó, lényegében a feszítőék hosszirányára derékszögben elrendezett feszítőelemei vannak, azzal jellemezve, hogy a feszítőelemek mint feszítőbordák (20) vannak kialakítva, és a feszítőbordák (20) belső szélei (22) a feszítőék (10) feszítőtartományában (16) a feszítőcsatomát (24) a kerületén határolják és szűkítik, a feszítőbordák (20) belső szélei (22) a feszítőcsatorna (24) kerületének csak egy részén elnyúlóan vannak elrendezve, és a feszítőbordák (20) belül a feszítőék (10) kerületi falszakaszán (18) vannak elrendezve, míg a kerületi falszakasz (18) a feszítőék (10) kerületének csak egy részén elnyúlóan van elrendezve, miközben az összes kerületi falszakasz (18) együtt a feszítőéket (10) kerületi irányban körbezárja.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti feszítőék, azzal jellemezve, hogy a feszítőéknek (10) két kerületi falszakasza (18) van.
3. 3. A 2. igénypont szerinti feszítőék, azzal jellemezve, hogy a feszítőbordák (20) belső szélei (22) és a kerületi falszakaszok (18) mintegy 180°-os szögben elnyúlóan vannak kialakítva.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti feszítőék, azzal jellemezve, hogy egy kerületi irányban zárt szárhüvelye (12) van, amely legalább egy kerületi falszakasszal (18) egydarabosan van kialakítva.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti feszítőék, azzal jellemezve, hogy a kerületi falszakaszok (18) egymással egy film sarokpánt (28) révén billenthetően össze vannak kapcsolva.
6. 6. Az 1. igénypont szerinti feszítőék, azzal jellemezve, hogy a kerületi falszakaszok (18) olyan távolságban vannak egymástól elrendezve, hogy a feszítőbordák (20) nem vagy csak kismértékben kapaszkodnak egymásba, és a kerületi falszakaszok (18) összenyomhatok, és a feszítőbordák (20) fésűsen egymásba kapaszkodnak.
7. 7. A 6. igénypont szerinti feszítőék, azzal jellemezve, hogy egy szárhüvelye (12) van, mellyel a kerületi falszakaszok (18) mozgatható összekötő elem (30) révén egydarabosan és összenyomhatóan össze vannak kötve.
8. 8. A 6. igénypont szerinti feszítőék, azzal jellemezve, hogy a kerületi falszakaszok (18) csappanó- és reteszelőelemekkel (34, 36) rendelkeznek, melyek révén összenyomott állapotban egymással össze vannak kötve.
9. 9. A 6. igénypont szerinti feszítőék, azzal jellemezve, hogy a kerületi falszakaszok (18) egy film sarokpánt (28) révén egymással össze vannak kötve.