HU222794B1 - Eljárás sebességváltás vezérlésére és erőátviteli szerkezet annak végrehajtására - Google Patents

Abstract

Egy bemeneti napkereket (9) és egy kimeneti bolygókeréktartót (13)közvetlen kapcsolatba hoznak röpsúlyok (29) és egy rugó (34) általzáró tengelykapcsoló (18) közbeiktatásával. Ha a szorítóerő nemelegendő a nyomaték átadására, a fogaskoszorú (8) lelassul, majdmegáll egy szabadonfutó (16) hatására, ugyanakkor egy tengelyirányúnyomóerő, amely a ferde fogazatú fogaskerekeken lép fel, nyitja atengelykapcsolót (18). Ekkor az erőátviteli szerkezet fordulat- szám-csökkentőként kezd működni. Ennek a folyamatnak a meggyorsítására egyvezérlőegység (152) érzékeli a tengelykapcsoló (18) csúszásánakmegindulását, és olyan szerkezeteket hoz működésbe, amelyek atengelykapcsoló (18) nyitását okozzák, még mielőtt a fogaskerékerőkfellépnének. A találmány egy másik megvalósítási formájában, amikorlegalább két tengelykapcsolót nagyjából egyidejűleg kell működtetni, avezérlőegység több egymás után fellépő erőt vezérel. A találmányszerinti erőátviteli szerkezet használata növeli a kényelmet éscsökkenti a belső feszültségeket, valamint a kopást. ŕ

Description

Jelen találmány erőátviteli szerkezetben, nevezetesen többfokozatú automatikus erőátviteli szerkezetben történő fokozatváltást vezérlő eljárásra vonatkozik.

Jelen találmány egy ilyen eljárás végrehajtására szolgáló erőátviteli szerkezetre is vonatkozik.

Ismert a WO-A-9207206 számú szabadalmi leírás szerinti automatikus erőátviteli szerkezet, amelyben egy tengelykapcsoló váltakozva köti össze egy differenciálmű, mint például egy bolygómű két forgó szerkezeti elemét aszerint, hogy két egymással ellentétes irányú erő közül egyik vagy másik a nagyobb. Az első erő például egy fogaskerékerő, előnyösen egy tengelyirányú nyomóerő, amelyet egy tengelyirányban elmozdulóan felszerelt ferde fogazató meghajtó fogaskerék hoz létre, és a tengelykapcsolót nyitja. A második erő, amely a tengelykapcsolót záija, lehet rugók által és/vagy röpsúlyok által létrehozott erő. Ha a tengelykapcsoló nyitott állapotban van, meg kell akadályozni a differenciálmű egy harmadik forgó szerkezeti elemének a forgását, és ezt egy szabadonfutó biztosíthatja, megakadályozva, hogy ez a harmadik szerkezeti elem ellenkező irányban forogjon.

Az ilyen erőátviteli szerkezet nagyon előnyös, mert működéséhez nincsen szükség sem külső erőforrásra, sem érzékelőkre, sem vezérlőrendszerre. Maga az erőátviteli szerkezet hozza létre azokat az erőket, amelyek a vezérlést végzik, és ugyanakkor ezek az erők a vezérléshez szükséges jellemzők mértékei.

Mivel a korszerű erőátviteli szerkezeteknek magas szintű kényelmi követelményeknek és működési jellemzőknek kell megfelelniük, a fent említett erőket segéderők egészítik ki, amelyeket például hidraulikus szerkezetek hoznak létre. A segéderők arra szolgálnak, hogy tetszés szerint módosítani lehessen azokat a sebességés nyomatékértékeket, amelyeknél az erőátviteli szerkezet sebességi fokozatot vált, vagy pedig rögzíteni lehessen az erőátviteli szerkezetet egy adott sebességi fokozatban, ha ez kívánatos (PCT/FR 94/00 176).

Másrészt megállapítható, hogy a centrifugális erő vagy fogaskerékerő hatására létrehozott sebességi fokozatváltásnak bizonyos hátrányai vannak, mint például a fokozatváltás túl nagy bizonytalansága.

Egyébként, ha az erőátviteli szerkezetnek több erőátviteli fokozata van, amelyeknek a száma a felhasznált fogaskerekek számával együtt növekszik, általában legalább egy fokozatváltási műveletre van szükség, hogy egy kapcsolatot szétválasszunk, és egy másikat hozzunk létre, mégpedig tökéletesen szinkronizálva. Ennek a szinkronizálásnak a tökéletlensége sebességi fokozatváltáskor kényelmetlenséget okoz a jármű használóinak, és az erőátviteli szerkezetben keletkező, kopást létrehozó feszültségekhez és/vagy rántásokhoz vezet.

Az US-A-4 713 984 számú szabadalmi leírás szerint az a kapcsolat, amely éppen létrejön, először egy kicsiny erőnek van kitéve, majd ez fokozatosan növekszik maximális értékéig, ugyanakkor a másik kapcsolat szorítóereje fokozatosan megszűnik. Az ennek a megoldásnak a megvalósítására szolgáló hidraulikus szerkezetek összetettek, drágák és nehéz a beállításuk.

Jelen találmány célja az, hogy jobban szabályozva legyen a sebességi fokozatváltás menete, legalább egy tengelykapcsoló működésének a bevonásával.

A találmány szerinti eljárás egy, legalább két különböző erőátviteli fokozatot megvalósítani képes erőátviteli szerkezetben egy régi erőátviteli fokozatból egy újabba való fokozatos átmenet megvalósítása, amelyben az erőátviteli szerkezet szelektív tengelykapcsolóját működtető szerkezeti elemet vezéreljük, azzal jellemezve, hogy a sebességi fokozatváltás végrehajtásának megkezdése után legalább egy olyan fizikai mennyiséget mérünk, amelyre hatással van a fokozatos erőátviteli fokozatváltás menete, és a működtető szerkezeti elemet a fizikai mennyiség mért értékének a függvényében vezéreljük.

A WO-A-92 07 206 számú szabadalmi leírás szerint a sebességi fokozatváltás végrehajtásának megkezdését a tengelykapcsoló szerkezet véletlenszerű megcsúszása is okozhatja, amikor az átadandó nyomaték meghaladja a jól meghatározott, például állandó vagy a forgási sebességgel arányosan növekvő szorítóerő hatása alatt álló tengelykapcsoló nyomatékátadó képességét.

A találmány szerinti eljárást többek között akkor lehet alkalmazni, amikor két szelektív tengelykapcsoló szerkezet szinkronizált állapotváltozását kell végrehajtani. A sebességi fokozatváltás végrehajtásának megkezdése a második szelektív tengelykapcsoló szerkezetben történhet, azaz nem abban a szelektív tengelykapcsoló szerkezetben, amelyet a fizikai mennyiség nagyságának a függvényében vezérelünk. Előnyös tehát, ha második szelektív tengelykapcsoló szerkezetként azt választjuk, amelynek a működése az erőátviteli szerkezet bemeneti sebességét a végrehajtandó sebességi fokozatváltásnak megfelelő irányban változtatja. Például, ha az éppen végrehajtandó sebességi fokozatváltás egy magasabb sebességi fokozatba történő váltás, amelynek eredményeképpen az erőátviteli szerkezet bemenetének forgási sebessége csökken, valójában úgy járunk el, hogy a sebességi fokozatváltás végrehajtását a két tengelykapcsoló szerkezet egyikével kezdjük, azzal, amelyik az erőátviteli szerkezet bemeneti sebességének a csökkenését okozza. Ha a mért fizikai mennyiség elér egy bizonyos előre meghatározott értéket, a másik tengelykapcsoló szerkezet működése megkezdődik.

Mivel a fizikai mennyiség nagysága jellemzi a sebességi fokozatváltás kialakulásának körülményeit, nagyon előnyös, ha meghatározzuk azt a bemeneti sebességet, vagy inkább az erőátviteli szerkezet kimeneti és bemeneti sebessége közötti arányt, vagy még inkább annak a tengelykapcsoló szerkezetnek vagy szerkezeteknek a méréssel megállapított kimeneti és bemeneti sebessége közötti arányt, amelynek vagy amelyeknek a működési állapota változik, amikor a sebességi fokozatváltás végrehajtása elkezdődik.

A tengelykapcsoló szerkezeteket előnyösen két különböző táblázat értékei alapján vezéreljük. Amikor a fizikai mennyiség elér egy előre meghatározott küszöbértéket, az első táblázat értékeiről, amelyek nem hoznák működésbe az első tengelykapcsoló szerkezetet a jármű működési feltételeinek biztosítására a sebességi foko2

HU 222 794 Bl zatváltás pillanatában, áttérünk a második említett táblázat értékeinek figyelembevételére, amelyek megvalósítják az első tengelykapcsoló szerkezet működésbe hozatalát az említett feltételek létrehozása érdekében.

A találmány jármű sebességváltási fokozatváltásának vezérlését megvalósító erőátviteli szerkezetre is vonatkozik, amelyben legalább egy bolygómű van, és amely egy szelektív tengelykapcsoló szerkezet működtetése útján egy erőátviteli fokozatból egy újabb erőátviteli fokozatba válthat át, és működését beindító szerkezetekkel van felszerelve az erőátviteli fokozatváltás végrehajtásának megindítására a jármű legalább egy működési jellemzőjének függvényében, azzal jellemezve, hogy magában foglal:

- olyan, fizikai mennyiség mérésére alkalmas érzékelőket, amelyekre hatással van az erőátviteli fokozatváltás menete, annak megkezdése után;

- a tengelykapcsoló szerkezet működtetésének irányítását az említett fizikai mennyiség nagyságának változása szerint vezérlő szerkezeteket tartalmazó egységet.

A következőkben egy erőátviteli fokozatot „rövidnek” vagy „alacsonynak” nevezünk hagyományosan, ha az a bemeneti sebességhez képest annál kisebb kimeneti sebességnek megfelelő erőátvitelt jelent. Ellenkező esetben az erőátviteli fokozatot „hosszúnak” vagy „magasnak” nevezzük.

A találmány más jellemzői és előnyei az alábbi leírásból is kitűnnek, amely egy nem korlátozó értelmű kiviteli példára vonatkozik.

A mellékelt rajzokon az

1. ábra egy a találmány szerinti, nyugalomban lévő kétfokozatú erőátviteli szerkezet vázlatos hosszmetszetének fele, a

2. és 3. ábrák az 1. ábrával azonos nézetek, azonban a lassító működés, illetőleg a közvetlen kapcsolatban megvalósuló működés esetére vonatkoznak, a

4. ábra egy, a találmány szerinti négyfokozatú erőátviteli szerkezet vázlatos hosszmetszetének fele, és az

5. ábra a 4. ábra szerinti erőátviteli szerkezet vezérlését mutató folyamatábra, valamint a

6. és 7. ábra két táblázat, amelyeknek az értékeit az

5. ábra szerinti folyamatábrához használjuk.

Az 1. ábra szerinti kétfokozatú erőátviteli szerkezet, amely különösen gépkocsiban történő használatra alkalmas, magában foglal egy 2a bemeneti tengelyt és egy 2b kimeneti tengelyt, amelyek az erőátviteli szerkezet 12 tengelyében vannak kialakítva. A 2a bemeneti tengely egy tengelykapcsoló és esetlegesen más, nem ábrázolt erőátviteli eszközök közbeiktatásával van összekötve a jármű 5 moteljával. A 2b kimeneti tengely arra szolgál, hogy közvetve vagy közvetlenül forgassa a jármű meghajtott kerekeit. A 2b kimeneti tengely és a jármű kerekei között be lehet építve például egy másik két- vagy többfokozatú erőátviteli szerkezet, és/vagy egy kézi működtetésű előre-hátra kapcsoló, és/vagy a jármű meghajtott kerekei közötti mozgásokat kiegyenlítő differenciálmű.

A 2a bemeneti tengely és a 2b kimeneti tengely tengelyirányban az erőátviteli szerkezet 4 házához van rögzítve.

Az erőátviteli szerkezet magában foglal egy 7 bolygómű által képzett differenciálművet. A 7 bolygóműben egy belső fogazató 8 fogaskoszorú és egy külső fogazató 9 napkerék van 11 bolygókerekek közbeiktatásával fogaskerék-kapcsolatokkal összekötve, amelyeket egy a 2b kimeneti tengellyel mereven összekapcsolt 13 bolygókeréktartónak az erőátviteli szerkezet 12 tengelye körül egyenlő szögnyílásokban kiképzett 14 tengelyei tartanak. A 9 napkerék az erőátviteli szerkezet 12 tengelye körül szabadon elfordulhat a 2b kimeneti tengelyhez képest, amelyet körülvesz. Ugyanakkor egy 16 szabadonfutó akadályozza meg, hogy a 9 napkerék a szokásos iránnyal ellenkező irányban, azaz a 2a bemeneti tengelynek az erőátviteli szerkezet 4 házához képest rendes forgási irányával ellentétes irányban forogjon.

A 8 fogaskoszorú forgási irányban 17 hornyok közbeiktatásával össze van kötve a 2a bemeneti tengellyel, de tengelyirányban elcsúszhat ahhoz képest.

A 8 fogaskoszorút és a 13 bolygókeréktartót többlamellás 18 tengelykapcsoló köti össze vagy kapcsolja szét váltakozva.

A 18 tengelykapcsoló 19 lamelláit és 22 lamelláit tengelyirányban a 13 bolygókeréktartóval szilárdan összeépített 26 állótámasz és a 13 bolygókeréktartóval forgási irányban összekapcsolt, de ahhoz képest tengelyirányban elcsúszni képes 20 ház 27 mozgótámasza szorítja össze.

A 20 házon a 18 tengelykapcsoló körül körben 29 röpsúlyok vannak felszerelve. A 29 röpsúlyok tehát forgási irányban össze vannak kötve az erőátviteli szerkezet 2b kimeneti tengelyével.

Minden 29 röpsúlynak van egy súlyos 31 része, amely sugárirányban a 19 lamellákon és a 22 lamellákon kívül helyezkedik el, valamint egy 32 karja, amely 34 tányérrugó közbeiktatásával a 26 állótámasz külső oldalán támaszkodik fel.

A13 bolygókeréktartó forgása által keletkező centrifugális erő sugárirányban kifelé igyekszik billenteni a 29 röpsúlyok 31 részeit 28 tengelyeik körül, és arra készteti azokat, hogy elhagyják a 20 házon feltámaszkodó 36 ütköző által meghatározott nyugalmi helyzetüket (1. és 2. ábrák), és egy attól eltávolodott, a 3. ábrán látható helyzetet vegyenek fel.

Ennek eredményeképpen egy viszonylagos tengelyirányú helyzetváltozás jön létre a 29 röpsúly 28 tengelye és 32 karja között. Ez a helyzetváltozás, amely egymáshoz közelíti a 32 kart és a 27 mozgótámaszt, megfelelhet egy a 34 tányérrugóban keletkező erőnek és/vagy a 27 mozgótámasz 26 állótámasz felé, azaz a 18 tengelykapcsoló szorításának irányában történő helyzetváltozásának.

Amikor az erőátviteli szerkezet nyugalmi helyzetben van, amint az 1. ábrán látható, a 34 tányérrugó a nyugalmi helyzetben ütköző 29 röpsúlyok közvetítésével egy olyan erőt ad át a 20 háznak, amely annyira összeszorítja a 18 tengelykapcsolót, hogy az erőátviteli szerkezet 2a bemeneti tengelye forgási irányban

HU 222 794 ΒΙ összekapcsolódik a 2b kimeneti tengelyével, és az erőátviteli szerkezet közvetlen kapcsolatot valósít meg és nyomaték átadására képes, amelynek a legnagyobb értékét a 34 tányérrugó szorítóereje határozza meg.

Másrészt, a 8 fogaskoszorú, all bolygókerekek és a 9 napkerék fogazatai ferde fogazatok. így minden terhelés alá kerülő fogaskerék-kapcsolatban egymással ellentétes tengelyirányú erők keletkeznek, amelyek arányosak az átadott kerületi erővel, vagyis a 2a bemeneti tengelyen és a 2b kimeneti tengelyen lévő nyomatékkai. A ferde fogazat ferdeségének iránya olyan, hogy amikor a 8 fogaskoszorú a motor nyomatékét adja át, a rajta keletkező Pác erő (2. ábra) abba az irányba mutat, hogy a 8 fogaskoszorú B2 ütköző közbeiktatásával a 27 mozgótámaszt nyomja, mégpedig a 26 állótámaszt és a 27 mozgótámaszt egymástól eltávolító, tehát a 18 tengelykapcsolót nyitó irányba. A Pác erő egymáshoz közelíteni igyekszik a 29 röpsúlyok 32 karjait és a állótámaszt is, tehát megtartani igyekszik a 29 röpsúlyokat nyugalmi helyzetükben, és összenyomja a 34 tányérrugót. A 11 bolygókerekek, amelyek nemcsak a fogaskoszorúval vannak fogaskerék-kapcsolatban, hanem a 9 napkerékkel is, két egymással ellentétes és egyforma nagyságú tengelyirányú PSI és PS2 erőt vesznek fel, amelyek egymással egyensúlyban vannak, ugyanakkor a 9 napkerék, tekintettel a 11 bolygókerekekkel való fogaskerék-kapcsolatára, tengelyirányú Pap erő nyomásának van kitéve, amely ellentétes irányú és ugyanolyan nagyságú, mint a 8 fogaskoszorún működő tengelyirányú Pác erő. A 9 napkeréken keletkező Pap erő B3 ütköző közvetítésével jut a 4 házra.

Ezt a helyzetet mutatja a 2. ábra. Az alábbiakban leírjuk az erőátviteli szerkezet működését, amikor ez a helyzet valósul meg. Addig, amíg a 2a bemeneti tengely által átadott nyomaték akkora, hogy a 8 fogaskoszorúban keletkező tengelyirányú Pác erő elegendő arra, hogy összenyomja a 34 tányérrugót és megtartsa a 29 röpsúlyokat a 2. ábra szerinti nyugalmi helyzetükben, a tengelykapcsoló 26 állótámasza és 27 mozgótámasza közötti távolság olyan méretű, hogy a 19 lamellák és a 22 lamellák egymáson elcsúsznak anélkül, hogy nyomatékot adnának át egymásnak. Ebben az esetben a 13 bolygókeréktartó a 2a bemeneti tengely forgási sebességétől különböző sebességgel foroghat, ugyanakkor lassul a 2b kimeneti tengely terhének hatása alatt. Ennek az az eredménye, hogy all bolygókerekek a forgási irányt megfordító szerkezetekként kezdenének viselkedni, azaz a 8 fogaskoszorú forgási irányával ellentétes irányba forgatnák a 9 napkereket. Ezt azonban megakadályozza a 16 szabadonfiitó. A 9 napkereket tehát megállítja a 16 szabadonfiitó, és a 13 bolygókeréktartó olyan sebességgel forog, amelynek a nagysága a napkerék nulla forgási sebessége és a 2a bemeneti tengely, valamint a 8 fogaskoszorú forgási sebessége között van. A szerkezet tehát fordulatszám-csökkentőként működik. Ha a forgási sebesség növekszik, és a nyomaték változatlan marad, elérünk egy olyan helyzetet, amikor a 29 röpsúlyok a 26 állótámaszhoz képest mozgó mozgótámaszra nagyobb tengelyirányú szorítóerőt fejtenek ki, mint a tengelyirányú Pác erő, és a 27 mozgótámaszt a 26 állótámasz felé nyomják, megvalósítva a közvetlen kapcsolatot.

A 18 tengelykapcsoló egyre nagyobb teljesítményt ad át a 2a bemeneti tengellyel összekapcsolt 8 fogaskoszorúról a 2b kimeneti tengellyel összekötött 13 bolygókeréktartóra annak arányában, amennyire össze van szorítva a közvetlen kapcsolatba történő átmenet folyamata során. Következésképpen a 7 bolygómű fogazatai egyre kevésbé dolgoznak, azaz egyre kevesebb erőt adnak át. A tengelyirányú Pác erő csökken, majd végül megszűnik. így a centrifugális erőből származó tengelyirányú erő teljes egészében a 26 állótámasz és a 27 mozgótámasz összeszoritását végezheti.

Megtörténhet tehát, hogy a 2b kimeneti tengely forgási sebessége csökken, és/vagy az átadandó nyomaték növekszik annyira, hogy a 29 röpsúlyok már nem biztosítanak a 18 tengelykapcsolóban elegendő szorítóerőt a nyomaték átadására. Ebben az esetben a 18 tengelykapcsoló csúszni kezd. A 9 napkerék sebessége csökken addig, amíg meg nem áll. A 16 szabadonfiitó állva tartja a 9 napkereket, és ismét keletkezik egy Pác erő, az oldja a 18 tengelykapcsolót oly módon, hogy az erőátviteli szerkezet ismét fordulatszám-csökkentőként működik. így minden esetben, amikor a fordulatszám-csökkentő működésből a közvetlen kapcsolatit működésbe való átmenet végbemegy, vagy fordítva, a tengelyirányú Pác erő abban az irányban változik, amely segíti az éppen megvalósuló működési állapot létrejöttét. Ez nagyon előnyös egyrészt azért, mert így elkerüljük azt, hogy bizonyos kritikus működési feltételek között túl gyakori legyen a fokozatváltás, másrészt azért, mert így a 18 tengelykapcsoló csúszási állapota csak átmeneti.

Amint az 1. ábrán látható, kiegészítőszerkezetek is vannak az erőátviteli szerkezeten, hogy azt működtethessük fordulatszám-csökkentőként más működési feltételek között is, mint amelyeket a 34 tányérrugó, a 29 röpsúlyok és a 8 fogaskoszorú ferde fogazata meghatároz.

Ezért az erőátviteli szerkezetben van egy 43 fék, amely a 16 szabadonfútótól függetlenül rögzítheti a 9 napkereket a 4 házhoz képest. Más szóval, működését tekintve a 43 fék és a 16 szabadonfiitó párhuzamosan van beszerelve a 9 napkerék és a 4 ház közé. A 43 fék szorítására és oldására egy 44 hidraulikus dugattyú van tengelyirányban elcsúszóan beszerelve. A 43 féknek és a 44 hidraulikus dugattyúnak gyűrű alakja van, amelyeknek a tengelye azonos az erőátviteli szerkezet 12 tengelyével. A 44 hidraulikus dugattyú 46 hidraulikus kamrával van összeköttetésben, amely nyomás alatt lévő olajjal táplálhatja a 44 hidraulikus dugattyút, és a 43 fék szorításának irányába nyomhatja azt.

Ezen túlmenően a 44 hidraulikus dugattyú mereven össze van kötve egy 47 tolólappal, amely B4 ütközővel támaszkodhat a 20 házon. Ezek a szerkezetek úgy vannak összeszerelve, hogy amikor a 46 hidraulikus kamrában lévő nyomás a 44 hidraulikus dugattyút a 43 féket szorító helyzetbe nyomja, a 20 ház, még mielőtt a 43 fék szorítva lenne, visszatolódik annyira, hogy a 18 tengelykapcsoló oldjon.

így amikor a 44 hidraulikus dugattyú a 43 féket szorító helyzetben van (2. ábra), a 9 napkerék áll még ak4

HU 222 794 Β1 kor is, ha a 13 bolygókeréktartó gyorsabban forog, mint a 8 fogaskoszorú, ami a motorfék működési esetét jelenti, következésképpen az erőátviteli szerkezet fordulatszám-csökkentőként működik, amit lehetővé tesz az a tény, hogy a 18 tengelykapcsoló oldva van.

A 43 fék, a 44 hidraulikus dugattyú, a 46 hidraulikus kamra és a 47 tolólap együtt, amelyeknek a működését az előzőekben leírtuk, olyan szerkezetet képeznek, amelyek a jármű vezetőjének rendelkezésre állnak arra, hogy az erőátviteli szerkezetet fordulatszám-csökkentőként működtesse, amikor növelni akarja a motor fékezőhatását, például lejtőn lefelé haladva, vagy amikor növelni szándékozik a 2b kimeneti tengelyre átvitt nyomatékot. Ha az átadott nyomaték meghajtószerepet játszik, és ha a 43 fék szorítva van, akkor annak a 16 szabadonfútó szerepét növelő hatása van, ez azonban nem zavaró.

A 46 hidraulikus kamra táplálását és ürítését 69 elektromos szelep vezérli. Amikor a 69 elektromos szelep nyugalomban van (1. és 3. ábrák), akkor a 46 hidraulikus kamra egy 151 vezetékkel van összekötve, amely hidraulikusan ellenálló. Ha a 69 elektromos szelep áramot kap (2. ábra), elzárja a 46 hidraulikus kamrát a 151 vezetéktől, és összeköti azt az 5 motor által működtetett 57 szivattyú kimenetével. A 69 elektromos szelep állapotától függetlenül, az 57 szivattyú táplálhatja az erőátviteli szerkezet (nem ábrázolt) kenőrendszerét is.

A 69 elektromos szelepet egy 152 egység vezérli, amely össze van kötve a 2b kimeneti tengely V_s kimeneti sebességét mérő 153 érzékelővel, a vezető rendelkezésére álló „kézi/automata” 154 váltó helyzetét érzékelő egységgel, a 156 gázpedál helyzetét érzékelő műszerrel, és a „normál/sport” 157 váltóval, amely utóbbival a vezető választhat az erőátviteli szerkezet két különböző automatikus működési módja között.

A találmány szerint egy további 158 érzékelő van felszerelve a 2a bemeneti tengelyen, V_E bemeneti sebességének mérésére. Amikor az erőátviteli szerkezet közvetlen kapcsolatot valósít meg, és következésképpen a 44 hidraulikus dugattyú nincs működésben, a 152 egység ellenőrzi a V_E bemeneti sebesség és a V_s kimeneti sebesség közötti arányt. Ameddig a közvetlen kapcsolatit működés fennáll, ez az arány éppen 1. Ha a V_E bemeneti sebesség megemelkedik a V_s kimeneti sebességhez képest, az azt jelenti, hogy a többlemezes 18 tengelykapcsoló elkezd csúszni, és következésképpen az erőátviteli szerkezet megkezd áttérni a fordulatszámcsökkentőként történő működésre. Ebben az esetben a folyamat meggyorsítására és a tengelykapcsoló 19 lemezsorozatának, valamint 22 lemezsorozatának a csúszási idejének korlátozása érdekében a 152 egység, amely érzékeli a V_E bemeneti sebesség és a V_s kimeneti sebesség arányának növekedését, működésbe hozza a 46 hidraulikus kamrát nyomás alá helyező szerkezeteket oly módon, hogy a 44 hidraulikus dugattyú a többlemezes 18 tengelykapcsoló nyitásának irányába nyomja a 20 házat a 2. ábra szerinti helyzet elérése érdekében. A 152 egység akkor kezdi működtetni a 44 hidraulikus dugattyút, amikor a V_E bemeneti sebesség és V_s kimeneti sebesség aránya nagyobbá válik mint például 1,1.

Azért, hogy a 152 egységnek ez a működése összhangban legyen más funkcióival, amelyek a jármű további működési feltételeinek számításba vételét jelentik, előnyös, ha a 152 egységnek két táblázat értékeit tartalmazó memóriaegysége van, megadva a 153 érzékelő, a 154 váltó, a 156 gázpedál, és a 157 váltó által szolgáltatott jellemzők függvényében azokat az értékeket, amelyeknél működtetni kell a 44 hidraulikus dugattyút. Amikor a 152 egység érzékeli, hogy a V_E bemeneti sebesség/V_s kimeneti sebesség arány meghaladja az előzőekben említett küszöbértéket, például 1,1-et, a 152 egység áttér az első táblázat értékeinek használatáról a másikra. Az első táblázat a 44 hidraulikus dugattyú működtetése nélkül határozza meg a működési feltételeket, míg a második táblázat a 44 hidraulikus dugattyú működtetése esetén adja ugyanezeket a feltételeket.

Az eddigiektől egy kissé különböző megvalósítási formában lehetséges, hogy a 152 egység, ha érzékeli, hogy a sebességi fokozatváltás befejeződött, megszünteti a 44 hidraulikus dugattyú működtetését. A sebességi fokozatváltás befejezésének érzékelése lehet például annak érzékelése, hogy a V_E bemeneti sebesség/V_s kimeneti sebesség arány elér egy bizonyos értéket, például 1,4-et, amely megfelel a fordulatszám-csökkentő működési módnak. A 44 hidraulikus dugattyú működésének a megszüntetése nem okozza a közvetlen kapcsolati! működés visszaállását, mivel a fordulatszám-csökkentőként való működés esetén ismét fellépnek a fogaskerekeken a Pác erők, amelyek a 44 hidraulikus dugattyú közreműködése nélkül is képesek stabilizálni a fordulatszám-csőkkentőként való működést.

A 4. ábra szerinti megvalósítási példában a vázlatosan bemutatott erőátviteli szerkezet két egymás után beépített 107, 207 bolygóművet tartalmaz. A 107 bolygómű hasonló az 1-3. ábrákon bemutatotthoz olyan értelemben, hogy 108 fogaskoszorúja a 2a bemeneti tengellyel van összekötve, 109 napkereke 116 szabadonfútó közbeiktatásával, 104 házzal van összekötve, 113 bolygókeréktartója, amely a 108 fogaskoszorúval és a 109 napkerékkel fogaskerék-kapcsolatban lévő 111 bolygókerekeket tart, a 107 bolygómű 2ab kimeneti tengelyével van összekötve, amely egyidejűleg a 207 bolygómű bemeneti tengelye is. A 108 fogaskoszorút a 113 bolygókeréktartóval 118 tengelykapcsoló köti össze és oldja váltakozva, más szóval a 2a bemeneti tengelyt a 2ab kimeneti tengely összekötve közvetlen kapcsolatot valósít meg a 107 bolygóműben. Amikor a 118 tengelykapcsoló old, a 107 bolygómű fordulatszám-csőkkentőként működik, tekintettel arra, hogy a 109 napkereket a 116 szabadonfútó rögzíti. A fordulatszám-csökkentés aránya egy ilyen bolygóműben, amelyben a bemenet a fogaskoszorúhoz és a kimenet a bolygókeréktartóhoz van kapcsolva, általában hozzávetőlegesen 1,4.

A második 207 bolygómű annyiban különbözik az előzőtől, hogy bemeneti tengelye, amelyet a 2ab kimeneti tengely képez, nem 208 fogaskoszorúhoz kapcsolódik, hanem 209 napkerékhez. A 208 fogaskoszorú 216 szabadonfútó közbeiktatásával van 104 házhoz rögzítve, megakadályozva, hogy a 208 fogaskoszorú fordított irányba forogjon. A 2b kimeneti tengely a 208 fo5

HU 222 794 Bl gaskoszorúval és a 209 napkerékkel fogaskerék-kapcsolatban lévő, 211 bolygókerekeket tartó 213 bolygókeréktartóval van összekötve. Egy 218 tengelykapcsoló kötheti össze a közbenső 2ab kimeneti tengelyt a 2b kimeneti tengellyel megvalósítva a közvetlen kapcsolatú működést a 207 bolygóműben.

Amikor a 218 tengelykapcsoló old, a 207 bolygómű fordulatszám-csökkentőként működik a 216 szabadonfutó által rögzített 208 fogaskoszorúval. Tekintettel arra, hogy a bemenet a 209 napkerékhez van kötve, és hogy a kimenet a 213 bolygókeréktartóhoz van kapcsolva, a fordulatszám-csökkentési arány jellemzően 3.

A 118 tengelykapcsolót RÍ rugó szorítja, és ezzel a rugóerővel szemben Al szerkezet oldja, a 218 tengelykapcsolót R2 rugó szorítja, és ezen utóbbi rugóerővel szemben A2 szerkezet oldja váltakozva, ugyanakkor az Al szerkezetet a 152 egység által vezérelt VI elektromos szelep, míg az A2 szerkezetet ugyancsak a 152 egység által vezérelt V2 elektromos szelep működteti.

A 152 egység bemeneténél a V_E bemeneti sebességnek megfelelő jelet kap a 158 érzékelőről, a V_s kimeneti sebességnek megfelelő jelet kap a 153 érzékelőről, és jelet kap a 156 gázpedálról, amely a jármű gázpedáljának helyzetét jelzi, és a jármű moteljának C terhelési jellemzőjének felel meg, például a teljes terhelés százalékában kifejezve.

A fent leírt erőátviteli szerkezet négy különböző erőátviteli fokozatot képes létrehozni. Az első fokozat, amelyben az áttétel a legrövidebb, akkor jön létre, amikor a 118 tengelykapcsoló és a 218 tengelykapcsoló nyitott állapotban van, és következésképpen a 107 bolygómű és a 207 bolygómű fordulatszám-csökkentőként működik. Az erőátviteli szerkezet tehát 1,4 χ 3 =4,2 arányú fordulatszám-csökkentést hajt végre.

A második fokozat működtetésekor a 118 tengelykapcsoló zárva, a 218 tengelykapcsoló nyitva van oly módon, hogy a 107 bolygómű közvetlen kapcsolatot valósít meg, a 207 bolygómű fordulatszám-csökkentőként működik, és ezáltal a teljes fordulatszám-csökkentő arány 3 az erőátviteli szerkezetben.

A harmadik fokozat működtetésekor ez fordítva van, a 118 tengelykapcsoló van nyitva és a 218 tengelykapcsoló van zárva oly módon, hogy csak az első 107 bolygómű működik fordulatszám-csökkentőként. így a teljes fordulatszám-csökkentő arány hozzávetőlegesen 1,4.

A negyedik fokozat működtetésekor, amelyben az áttétel a leghosszabb, a két 107 bolygómű és 207 bolygómű közvetlen kapcsolatot valósít meg, a teljes áttételi arány 1.

Az ábrázolt egyszerű példában a sebességi fokozatváltást csak a 152 egység vezérli a V_s kimeneti sebesség és a C terhelés működési jellemzői szerint, azonban más összetettebb megoldási változatok is elképzelhetőek.

Ebben a példa szerinti erőátviteli szerkezetben a harmadik erőátviteli fokozatba történő átmenet vezérlése kényes, mert a 118 tengelykapcsolót éppen akkor kell nyitoi, amikor a 218 tengelykapcsolót zárni. Ha ennek a két műveletnek a szinkronizálása nem tökéletes, azt kockáztatjuk egy rövid időre, hogy vagy egyidejűleg szétkapcsol a két tengelykapcsoló, ami megfelel az első fokozatba történő visszatérésnek a motor valószínű túlpörgésével együtt, vagy egyidejűleg zár a két tengelykapcsoló, azaz hirtelen létrejön a közvetlen kapcsolat az erőátviteli szerkezet egészében, a motor fordulatszámának hirtelen csökkenése mellett. A jármű utasai mindkét esetben rántásokat éreznek, a mechanikus alkatrészek ütéseket kapnak, és káros feszültségek keletkezésének vannak kitéve. Egyébként a működésnek ez a rendellenessége, ha hagynánk, hogy fellépjen, hatna a 152 egység által érzékelt működési jellemzőkre, ami még tovább zavarná a fokozatváltás menetét.

Ezeknek a hátrányoknak a kiküszöbölésére a 152 egység először a 218 tengelykapcsoló összeszorítását okozza anélkül, hogy oldaná a 118 tengelykapcsolót. Ez csökkenti a V_E bemeneti sebességet a V_s kimeneti sebességhez képest, mivel ez megfelel az erőátviteli szerkezet fokozatos átmenetének a második fokozatból közvetlenül a negyedik fokozatba. Ennek a részműveletnek a során, a V_E bemeneti sebesség nagysága olyan irányban változik, amely megfelel a kívánt fokozatváltásnak, azaz a második fokozatból a harmadikba történő átmenetnek. Ezzel szemben, ha a 118 tengelykapcsolót nyitási irányba kezdtük volna működtetni, olyan műveletet végeztünk volna, ami megfelelt volna az első fokozatba történő visszatérésnek, és így a V_E bemeneti sebesség növekedésének.

A 218 tengelykapcsoló zárása fokozatosan megy végbe, nevezetesen azért, mert a 69 elektromos szelepben egy hidraulikusan ellenálló 151 vezeték van kialakítva, amint az 1-3. ábrákon látható, a 46 hidraulikus kamra hirtelen kiürülésének a megakadályozására. Visszatérve a 4. ábrára, a 218 tengelykapcsoló fokozatos zárása során a 152 egység azt érzékeli, hogy a V_E bemeneti sebesség/V_s kimeneti sebesség arány csökken, és átlép egy bizonyos KI küszöbértéket, így az első 118 tengelykapcsoló nyitását vezérli.

Az 5. ábra példát mutat a 152 egység által végrehajtható műveletek folyamatábrájára.

Az első 301 lépés kiválasztja a 6. ábra szerinti TI táblázatot, amely megadja a C terhelés különböző értékeit és a választandó fokozathoz tartozó V_s kimeneti sebességet. A TI táblázat egyetlen esetben sem tartalmazza a harmadik sebességi fokozatot, tehát csak az első, második és negyedik sebességi fokozatot lehet választani.

Ezután, visszatérve az 5. ábrára 302 lépés után, amelyben leolvassuk a V_s kimeneti sebességet és a C terhelést, 303 lépésben meghatározzuk, hogy a TI táblázat értékei alapján az RÍ fokozatot kell-e kiválasztani, vagy megtartani. Az „igen” vagy „nem” válasz szerint kiadjuk vagy nem adjuk ki az Al és A2 hidraulikus szerkezetek működtetésére vonatkozó parancsot. Ezután mindkét esetben a V_s kimeneti sebesség és a C terhelés értékét ismét leolvassuk (306 utasítás), és egy 307 lépésben megállapítjuk, hogy létrejöttek-e a második fokozatba történő váltás feltételei. Ha igen, 308 utasítással ürítjük az Al hidraulikus szerkezetet, és működtetjük az A2 hidraulikus szerkezetet, majd a V_s kimeneti sebesség és a C terhelés értékének újabb leolvasása

HU 222 794 Bl után (309 utasítás) 310 lépésben megállapítjuk, hogy létrejöttek-e a negyedik fokozatba történő váltás feltételei. Ha a második fokozatba történő váltás szükségességére vonatkozó válasz a 307 lépésben negatív, közvetlenül áttérünk 309 utasításra és 310 lépésre, kihagyva a

308 utasítást. Ha a 310 lépésre adott válasz negatív, visszatérünk a 303 lépésre, hogy megállapítsuk, létre kell-e hozni, vagy meg kell-e tartani az első sebességi fokozatot.

Ha a 310 lépésre adott válasz pozitív, ez azt jelenti, hogy vagy a harmadik, vagy a negyedik fokozatot kell létrehozni, márpedig a TI táblázat nem teszi lehetővé a két eset közötti különbségtételt. De bárhogyan is legyen, egy 311 utasítással ürítjük a két hidraulikus szerkezetet, hogy megkezdődjön a negyedik fokozatba történő átmenet. Ezután, egy 312 lépésben azt vizsgáljuk, hogy a V_E bemeneti sebesség/V_s kimeneti sebesség arány kisebb-e a Kl küszöbértéknél. Negatív esetben visszatérünk a

309 utasításhoz, hogy ellenőrizzük a jármű V_s kimeneti sebességének és a C terhelésnek az értékét. Ha ezek az értékek nem változtak túlságosan, a 310 lépést ismét a 311 utasítás követi. Ezt a hurkot többször is végrehajthatjuk mindaddig, ameddig a 218 tengelykapcsoló fokozatos zárása elegendően lecsökkenti a V_E bemeneti sebességet ahhoz, hogy a 312 lépésre („V_E bemeneti sebesség/V_s kimeneti sebességcKl?”) adott válasz pozitív legyen. Ebben az esetben 313 utasítással áttérünk a 7. ábra szerinti T2 táblázat értékeinek alkalmazására, amely megkülönbözteti azokat az eseteket, amikor a harmadik és negyedik fokozatot kell választani.

A V_s kimeneti sebességnek és a C terhelés értékének 314 utasítás szerinti leolvasása után, 315 lépésben eldöntjük, hogy a harmadik fokozatot kell-e választani. Ha igen, megkezdődik az Al hidraulikus szerkezet működtetése, ugyanakkor folytatódik az A2 hidraulikus szerkezet ürítése (316 utasítás), majd visszatérünk a

314 utasításhoz.

Amennyiben a harmadik fokozat szerinti működés bizonyos állapotában a 315 lépésre adott válasz negatívvá válik, visszatérünk a 309 utasításra és a 310 lépésre, azaz annak vizsgálatára, hogy nem kell-e a negyedik fokozatra áttérni. Ha igen, a negyedik fokozatra való áttérés és annak megtartása megtörténik a 309 utasítástól a

315 lépések folyamatos, hurokszerű végrehajtásával. Valójában, mivel abból indulunk ki, hogy a harmadik fokozatú működés már létrejött, a 312 lépésre adott válasz azonnal pozitív már az előzőekben leírt hurok első végrehajtásakor. Az előzőekben leírtak szerint ugyanis a 312 lépésre adott válasz „nem”-ről „igen”-re változott már a második fokozatból a harmadik fokozatba való átmenet során.

Ha a harmadik működési fokozatból kiindulva a 315 lépésben, majd a 310 lépésben kapott válaszok mindegyike negatív, az azt jelenti, hogy át kell térni az első vagy második fokozatra, ezért visszatérünk a 301 lépésre, amely újra érvénybe helyezi a TI táblázat értékeit, majd ismét elölről kezdődik az 5. ábra alapján előzőekben már leírt eljárás.

A második fokozatból a harmadik fokozatba történő áttérést az 5. ábra szerinti folyamatábra tartalmazta a negyedik fokozatba történő áttérés megkezdésének végrehajtásakor a 311 utasítása szerint, amelyik a két Al, A2 hidraulikus szerkezet ürítését vezérli. Mivel a második fokozat meglétéből indulunk ki, amelyben az Al hidraulikus szerkezet már ürítve van, a 311 utasításnak csak az a hatása, hogy megkezdi a második A2 hidraulikus szerkezet ürítését, tehát megváltoztatja a második 207 bolygómű működési állapotát, amelyben a két fokozat közötti átviteli arány különbsége (1:1a közvetlen kapcsolat esetén és 3:1 a fordulatszám-csökkentő működés esetén) a legnagyobb. Ezután, amikor a V_E bemeneti sebesség/V_s kimeneti sebesség arány kisebbé válik Kl küszöbértéknél (312 lépés), az első 107 bolygómű kezdi megváltoztatni működési állapotát az Al hidraulikus szerkezet működtetésével (316 utasítás).

A bemutatott példában nem szükséges elektronikus úton befolyásolni a visszakapcsolásnak, vagyis a harmadik fokozatból a második fokozatba történő átmenetnek a szinkronizálását, mert ez a művelet a gyakorlatban nem bizonyul kényesnek.

Ennek ellenére az ilyen elektronikus beavatkozásra lehetőség lenne. Ehhez elegendő lenne, hogy a T2 táblázat ne tegyen semmi különbséget azok között az esetek között, amelyekben az első vagy második fokozatot kell létrehozni. A harmadik fokozatból a második fokozatba történő átmenet végrehajtása egyszerűen a 218 tengelykapcsoló nyitásával kezdődne, mintha közvetlenül az első fokozatba térnénk vissza.

Ezután, csak ha a V_E bemeneti sebesség/V_s kimeneti sebesség arány nagyobbá válik K2 küszöbértéknél, akkor történne meg a TI táblázat értékeinek használatára történő visszatérés, amely különbséget tesz azok között az esetek között, amelyekben az első vagy második fokozatot kell létrehozni, és csak ebben az állapotban kezdődne meg az első 118 tengelykapcsoló zárása.

Következésképpen látható, hogy a találmány szerint mindig fontos, hogy amikor be kell avatkozni a hosszú és rövid átviteli fokozatokba, a két egymással sorban kapcsolt bolygómű közül mindig annak a működésével kezdődik a beavatkozás, amelyikben a hosszú és rövid átviteli arány között a legnagyobb a különbség. A kiviteli példában mindig a második 207 bolygómű működtetésével kezdjük a fokozatváltást, mert abban háromszor akkora az áttétel fordulatszám-csökkentő működés esetén a közvetlen kapcsolatú működéshez képest, és csak ezután működtetjük az első 107 bolygóművet, amelynek az áttételi aránya csak 1,4-szer nagyobb fordulatszám-csökkentő működésben, mint a közvetlen kapcsolat megléte esetén.

A 4. ábra szerinti kiviteli példában működtethetnénk az 1-3. ábrák szerinti centrifugális vagy fogaskerékerőket.

A TI táblázatban és T2 táblázatban szerepelhetnének olyan V_s kimenetisebesség- és C terhelésértékpárok, amelyekhez semmiféle sebességi fokozat nem tartozna, ami azt jelentené, hogy különleges működési feltételek között a 152 egység hagyná, hogy az erőátviteli szerkezetet csak a centrifugális és fogaskerékerők vezéreljék. Még ilyen esetekben is lehetséges lenne, hogy a 152 egység vezérelje egy működtetőszerkezet

HU 222 794 Β1 beindítását, elősegítve egy vagy több tengelykapcsoló állapotváltozását két erőátviteli fokozat közötti váltás végrehajtása közben.

Ha a 4. ábra szerinti 152 egységnek más adatokat is figyelembe kell vennie a V_s kimeneti sebesség és a C terhelés értékein kívül az erőátviteli fokozat megválasztásához, a TI táblázatot és a T2 táblázatot külön-külön több mint kétdimenziós mátrixokkal lehet helyettesíteni.

Claims (26)

1. Eljárás egy, legalább két különböző erőátviteli fokozatot megvalósítani képes erőátviteli szerkezetben egy régi erőátviteli fokozatból egy újabba való fokozatos átmenet megvalósításának vezérlésére, amelyben az erőátviteli szerkezet szelektív tengelykapcsolóját (18) működtető szerkezeti elemet (44,46, Al) vezéreljük, és a sebességi fokozatváltás végrehajtásának megkezdése után legalább egy fizikai mennyiséget mérünk, és a működtető szerkezeti elemet (44,46, Al) a fizikai mennyiség mért értékének függvényében vezéreljük, azzaljellemezve, hogy az érzékelt fizikai mennyiség egy működési jellemző fizikai mennyisége V_E/V_s, amelyre hatással van a fokozatos erőátviteli fokozatváltás menete.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy csak akkor működtetjük az említett tengelykapcsoló szerkezetet, ha a mért fizikai mennyiség V_E/V_S elér egy előre meghatározott küszöbértéket (KI).

3. Az 1. vagy 2. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy fizikai mennyiségként az említett erőátviteli szerkezet bemeneténél métjük a bemeneti sebességet (V_E), és azt összehasonlítjuk az említett erőátviteli szerkezet kimenetén mért kimeneti sebességgel (V_s).

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az erőátviteli fokozatváltás végrehajtásának a megkezdését az említett szerkezetektől különböző eszközökkel hajtjuk végre.

5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az erőátviteli fokozatváltás végrehajtásának a megkezdését egy tengelykapcsoló (18) csúsztatásával végezzük, amikor az ezen tengelykapcsoló (18) által átadott nyomaték meghalad egy szorítóeszközök által meghatározott értéket.

6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy működtetőszerkezetek vannak felszerelve, amelyekkel az említett szelektív tengelykapcsolót (18) képező szerkezet nyitását elősegítjük a szorítóeszközök hatásával szemben.

7. Az 5. vagy 6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tengelykapcsoló (18) nyitását működtető szerkezetekkel és egy, a fogaskerekeken fellépő erővel (Pác) együtt végezzük, amely erő egy annál jobban terhelt fogaskoszorún (8,108) lép fel, minél kisebb a tengelykapcsoló (18, 118) által átadott nyomaték.

8. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az említett más szerkezetet egy második szelektív tengelykapcsoló (218) képezi.

9. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a két működtetendő tengelykapcsoló közül azt választjuk második tengelykapcsolónak (218), amelynek a működtetése az erőátviteli szerkezet bemeneti sebességét (V_E) ugyanolyan irányban változtatja, mint amilyen irányban a fokozatváltás eredményeképpen éppen létrehozandó fokozatban változik meg a bemeneti sebessége (V_E).

10. A 8. vagy 9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a két tengelykapcsolót (118, 218) táblázatok (TI, T2) értékei alapján vezéreljük, amelyek legalább közvetett úton meghatározzák a jármű működési jellemzőinek függvényében a tengelykapcsoló szerkezetek működési állapotát, és legalább egyszer megváltoztatjuk a felhasznált táblázatot az említett fokozatváltás során egy, az említett fizikai mennyiség értékével meghatározott állapotban.

11. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy amikor megváltoztatjuk a felhasznált táblázatot, abból a táblázatból (TI) indulunk ki, amelyik a meglévő fokozatból az említett irányba történő változtatáshoz csak a második tengelykapcsolót (218) működteti, és arra a táblázatra (T2) térünk át, amelyik az első tengelykapcsolót (118) működteti.

12. A 10. vagy 11. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzaljellemezve, hogy azt egy erőátviteli szerkezetben alkalmazzuk, amelyben a régi erőátviteli fokozatnak megfelelő állapotból kiindulva a második tengelykapcsoló (218) működtetése anélkül, hogy az első tengelykapcsolót (118) működtetnénk, egy másik erőátviteli fokozatba történő áttérésnek felel meg, és a használt táblázat megváltoztatásához áttérünk az első táblázatról (TI), amelyik közvetlen áttérést irányoz elő a régi erőátviteli fokozatból a másik erőátviteli fokozatba egy második táblázatra (T2), amelynek az értékei ebből az említett másik erőátviteli fokozatból egy újba történő áttérést vezérelnek.

13. A 8-12. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy azt két egymás után kapcsolt bolygóművet (107, 207) tartalmazó erőátviteli szerkezetben alkalmazzuk, amelyben a bolygóművek mindegyikének van két, egy magas és egy alacsony erőátviteli fokozata egy régebbi fokozatból egy újabba történő átmenet vezérlésére, és a fokozatváltás során az egyik bolygómű (107) áttér a magas fokozatból az alacsonyba, és a másik bolygómű (207) áttér az alacsony fokozatból a magasba két tengelykapcsoló (118, 218) működése útján, amelyek mindegyike kapcsolatban van a bolygóművek egyikével, valamint második tengelykapcsolónak azt választjuk, amelyik azzal a bolygóművel van összeköttetésben, amelynek a magas és alacsony áttételi fokozata közötti aránya a nagyobb.

14. A jármű sebességváltási fokozatváltásának vezérlését megvalósító erőátviteli szerkezet, amelyben legalább egy bolygómű (7,107,207) van, és amely egy szelektív tengelykapcsoló (18,118) szerkezet működtetése útján egy erőátviteli fokozatból egy újabb erőátviteli fokozatba válthat át, és működését beindító szerkezetekkel van felszerelve az erőátviteli fokozatváltás végrehajtásának megindítására a jármű legalább egy működé8

HU 222 794 Bl si jellemzőjének függvényében, azzal jellemezve, hogy magában foglal:

- olyan fizikai mennyiség mérésére alkalmas érzékelőket (153,158), amelyekre hatással van az erőátviteli fokozatváltás menete, annak megkezdése után;

- a tengelykapcsoló (18, 118) szerkezet működtetésének irányítását az említett fizikai mennyiség nagyságának változása szerint vezérlő szerkezeteket tartalmazó egységet (152).

15. A 14. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy vezérlőegységek (152) vannak kialakítva benne, amelyek az említett tengelykapcsoló működésének megkezdését irányítják, ha egy fizikai mennyiség értékének a nagysága elér egy előre meghatározott küszöbértéket (KI), azonban ezek a beindítószerkezetek mások, mint az említett tengelykapcsolókat működésbe hozó szerkezetek.

16. A 14. vagy 15. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a fizikai mennyiséget érzékelő szerkezetek egységeket (152) tartalmaznak az említett tengelykapcsolók (18, 118) bemeneti sebességének (V_E) érzékelésére, ami az erőátviteli szerkezet bemeneti tengelyéről (2a) kimeneti tengelyére (2b) átadott energiaátadásra jellemző.

17. A 14-16. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy beindítószerkezeteket tartalmaz, amelyek korlátozott nagyságú szorítóerőt működtetnek a tengelykapcsolón oly módon, hogy a tengelykapcsoló (18) csúszni kezd, amikor az említett tengelykapcsoló által átadott nyomaték meghalad egy, az említett szorítóerő által meghatározott értéket.

18. A 17. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy centrifugális erő hatásának kitett alkatrészeket foglal magában, amelyek meghatározzák az említett szorítóerőt, és értékét az erőátviteli szerkezet forgási sebességével arányosan növelik.

19. A 17. vagy 18. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy olyan szerkezeteket tartalmaz, amelyek az említett tengelykapcsolóra (18) ható, annak szorítását végző fogaskerékerőt (Pác) adnak át egy bolygómű fogaskerekei által, amelyeknek a terhelése növekszik, amikor a tengelykapcsoló (18) csúszni kezd.

20. A 14-18. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzaljellemezve, hogy a vezérlőegység (152) memóriaegysége legalább két táblázat (TI, T2) értékeit tartalmazza, amelyek a jármű működési jellemzői közül legalább egynek a függvényében meghatározzák azokat az állapotokat, amelyekben az említett tengelykapcsolóknak (18, 118) működésbe kell lépniük, és olyan szerkezeteket tartalmaz, amelyek elvégzik az első táblázat (TI) értékeinek használatáról egy második táblázat (T2) értékeinek használatára történő áttérést, amikor az említett fizikai mennyiség elér egy küszöbértéket (KI), ugyanakkor az első és a második táblázat az éppen érvényes működési jellemző szerint tartja meg vagy változtatja a tengelykapcsolók (18, 118) működési állapotát.

21. A 14-16. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a működést elindító szerkezetek magukban foglalnak egy második szelektív tengelykapcsolót (218).

22. A 21. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a vezérlőegységek (152) adattároló részében legalább két táblázat (TI, T2) értékei vannak tárolva, amelyek meghatározzák azokat a működési állapotokat, amelyeket a két szelektív tengelykapcsolónak (118, 218) kell felvennie a jármű működési körülményeire jellemző, „legalább egy” említett mennyiség függvényében, valamint ugyanezen vezérlőegységek (152) tartalmaznak lépést (312) és utasítást (313) arra vonatkozóan, hogy a fizikai mennyiség nagyságának a változásának függvényében mikor kell áttérni az első táblázat használatáról (TI), amely a második tengelykapcsoló (218) működésének egy közbenső állapotát irányozza elő, miközben az első tengelykapcsoló (118) működési állapotát megtartja, a második táblázat (T2) használatára, amely a két tengelykapcsoló (118, 218) működésének egyidejű megváltoztatását irányozza elő az erőátviteli szerkezet régi állapotát meghatározó tengelykapcsoló működési állapotához képest.

23. A 22. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a második táblázat (T2) szerint egy közbenső állapot van előirányozva egy új, a negyedik erőátviteli fokozat létrehozására, amikor az említett „legalább egy” működési jellemző olyan értékeket vesz fel, amelyek kívül esnek a régi, második erőátviteli fokozatból egy új, harmadik erőátviteli fokozatba történő átmenetnek megfelelő értékeken.

24. A 21-22. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy egymással sorban kapcsolt bolygóműveket (107, 207) foglal magában, amelyek mindegyike kapcsolatban van a tengelykapcsolók (118, 218) egyikével, valamint mindegyiknek egy magas és egy alacsony áttételi aránya van, és ezen arányok különbsége a két bolygóműben egymástól különböző, ugyanakkor a régi, második erőátviteli fokozat és az új, harmadik erőátviteli fokozat a bolygóművek egyikének, a magas és alacsony áttételi arányai közötti különbség szerinti működtetése alapján jön létre.

25. A 24. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a vezérlőszerkezetek egyébként alkalmasak arra, hogy egy régi, második erőátviteli fokozatból egy negyedik erőátviteli fokozatba váltsák át az erőátviteli szerkezetet a második tengelykapcsoló (218) működési állapotának megváltoztatásával és az első tengelykapcsoló (18) működési állapotának megtartásával.

26. A 14-25. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a szelektív tengelykapcsolók (18) közül legalább egyik működésének a lassítására csillapítószerkezetek vannak beszerelve az erőátviteli szerkezetbe.