HU221691B1

HU221691B1 - Nedvszívó betét női higiénés használatra és eljárás nedvszívó betét előállítására

Info

Publication number: HU221691B1
Application number: HU9904656A
Authority: HU
Inventors: Leonard G. Rosenfeld; Steven S. Worringer
Original assignee: Mcneil-Ppc, Inc.
Priority date: 1998-12-23
Filing date: 1999-12-20
Publication date: 2002-12-28
Also published as: HU9904656D0; HUP9904656A2; TW572751B; HUP9904656A3; DE69934959T2; CN1257697A; ZA997830B; AU771295B2; EP1013252B1; RU2236259C2; AU6534299A; CN1182822C; DE69934959D1; AR025147A1; EP1013252A1; BR9907507A; CA2292802C; CA2292802A1

Abstract

A találmány tárgya nedvszívó betét (1) női higiénés használatra, amelyalapvetően kerekded felületű, szuperabszor- bens polimer részecskékkelés cellulózszálakkal, továbbá folyamatos szigetelőréteggel (4) vanellátva, és a betét (1) legalább egy, legalább 0,5 g/cm3 sűrűségűtömörített régióval van kialakítva. A találmány továbbá feltárja aztaz emberi test gát környéki felületén elhelyezhető, és testfolyadékokabszorbeálására szolgáló nedvszívó betét (1) előállítására szolgálóeljárást is, amelynek során nedvszívó elrendezést (2) készítenek,amelyet alapvetően kerekded felületű, szuperabszorbens polimerrészecskék és cellulózszálak kombinációjából állítanak elő, valamintaz elrendezést (2) első felülettel, ezzel szemben elhelyezett másodikfelülettel és 0,5 g/cm3-nél kisebb sűrűséggel alakítják ki, továbbáfolyadékzáró filmből kialakított szigetelőréteggel (4) látják el,amelyet a nedvszívó elrendezés (2) második felületéhez illesztenek, ésa nedvszívó elrendezés (2) első felületének egy részét legalább 0,5g/cm3 sűrűségűre tömörítik. ŕ

Description

A találmány tárgya nedvszívó betét női higiénés használatra, valamint eljárás az emberi test gát környéki felületén elhelyezhető, és testfolyadékok abszorbeálására szolgáló nedvszívó betét előállítására.

Az olyan nedvszívó betétek, mint az egészségügyi betétek, vagy a női higiénés cikkek tipikusan abszorbens elemet tartalmaznak, amelynek test felőli felülete arra szolgál, hogy bevezesse a testfolyadékokat az abszorbens elembe, továbbá egy folyadék-átnemeresztő ruhanemű felé néző felülete arra szolgál, hogy szigeteljen, nehogy a testfolyadék beszennyezze a viselő ruháját Ilyen abszorbens elrendezések hagyományosan könnyen hozzáférhető és viszonylag olcsó cellulóz abszorbens anyagokból készülnek, mint a gyapotszálak, a fapépszösz, a cellulózkendő vagy vatta, vagy más abszorbensszálak. Ezek az anyagok kielégítő folyadékelnyelő képességgel rendelkeznek mind a folyadékelnyelés sebessége, mind pedig az abszorpciós kapacitás tekintetében. Sajnos azonban az ilyen cellulóz abszorbens anyagokból készült abszorbens elemek nedvesedés esetón összeesnek, ennélfogva elvesztik üreges térfogatukat. Ezenkívül, ezek az úgynevezett nedvesség hatására történő összeesések gyakorta összecsomósodáshoz, nyúlóssá váláshoz és az abszorbens elem szétrepedéséhez vezetnek, tovább csökkentve nedvszívó képességét és a felhasználó komfortérzését is. Az ilyen struktúrák gyakran a megkötött folyadékot is szivárogni engedik, vissza az elrendezésből a felhasználó bőrére vagy ruhájára. Ez a szivárgás szintén nedves, kellemetlen érzéshez vezet a felhasználó bőrén.

Különböző eszközöket használtak fel arra, hogy megoldják azokat a problémákat, amelyeket a cellulóz abszorbens struktúrák nedvesedés következtében létrejövő összeesése okozott. Ezek között vannak a termék előzetes alakítását szolgáló megoldások, hogy a termék alakja még jobban megközelítse a felhasználó gáti régiójának kontúrjait, ahogy azt az US 4,654,040 számú szabadalmi leírás tanítja, továbbá rugalmas anyagok hozzáadásával is kísérleteztek, ahogy az US 3,060,936 számú szabadalmi leírásban olvasható, továbbá tömörebb réteg kialakításával, ahogy azt az US 4,217,901 számú szabadalmi leírás tanítja.

Manapság a szuperabszorbens polimer részecskéket hagyományosabb nedvszívó anyagokkal kombinálták annak érdekében, hogy olyan elrendezéseket alakítsanak ki, amelyeknek továbbfejlesztett nedvszívó és nedvességmegtartó tulajdonságaik vannak, amely hozzájárul ahhoz, hogy a szivárgási problémát és a nedves felületérzés problémáját leküzdjék A szuperabszorbens polimer részecskék hátránya mindazonáltal az, hogy összehasonlítva a hagyományosabb abszorbens anyagokkal, viszonylag drágák, ezenkívül, mivel a szuperabszorbens polimer részecskék a folyadék megkötése során megduzzadnak, megfelelően kellett elhelyezni ezeket az abszorbens struktúrán belül azért, hogy megengedjék a megduzzadásukat és jobban kihasználják abszorbens képességüket.

Jóllehet szuperabszorbens polimer részecskék hozzáadása a cellulóz abszorbens struktúrákhoz fokozza a struktúrák folyadékelnyelő képességét, a szuperabszorbens hozzáadása önmagában nem javítja a cellulózstruktúra stabilitását azzal a cellulózstruktúrával összehasonlítva, amelyekben nincsenek szuperabszorbens polimer részecskék. Ennek folytán az olyan nedvszívó betéteket, amelyekben olyan cellulóz abszorbens struktúrák vannak, amelyekben szuperabszorbens részecskék helyezkednek el, kezelésnek kell alávetni, vagy más módon kell kialakítani azért, hogy a cellulózszálak nedvesség felszívása utáni összeesését kiküszöböljük. Kívánatos eljárás a nedvesség felszívása utáni összeesés megelőzésére, sűrűbb stabilizálórégiók kialakítása az abszorbens elrendezésben. Sajnos azonban a sűrűbb stabilizálórégiók kialakítása az abszorbens elemekből készült termékekben, amely abszorbens elemek szuperabszorbens részecskéket tartalmaznak, veszélyeztetheti a folyadék-átnemeresztő, ruházat felőli termékfelületet, mivel a tömörítőeljárás hozzányomja a szuperabszorbens részecskéket a folyadék-átnemeresztő szigetelő fihnréteghez, kicsiny lukakat vagy repedéseket okozva, amelyeket általában tűlyukaknak hívnak. Ezeknek a tűlyukaknak vagy repedéseknek a jelenléte kedvezőtlen, mivel lehetővé teszik a folyadék elszivárgását és csökkentik a folyadék-átnemeresztő képességet a ruházat felőli termékfelületen.

A szuperabszorbens részecskék miatt, a folyadékátnemeresztő felületen kialakuló tűlyukak problémájának egyik megoldása az, hogy folyadék-átnemeresztő fe- 1 lületet külön rétegként, a szuperabszorbenstartalmú abszorbens elem tömörítése után illesztjük fel. Sajnos azon- , bán a folyadék-átnemeresztő réteg abszorbens elemhez' f történő utólagos, a tömörítést követő hozzáadása rossz illeszkedéssel jár a folyadék-átnemeresztő réteg és az ab-; J szorbens elem között. Ez a rossz illeszkedés csökkenti azt | a stabilizációt, amelyet a tömörítéssel el akartunk érni.

A tűlyuk kialakulásának problémájára másik megoldás szuperabszorbens részecskék használata, amelyekhez képlékenységfokozót adunk, mint például a glicerol vagy kis mennyiségű víz, azért, hogy megpuhítsuk valamennyire a részecskéket, és lehetővé tegyük a részecskék számára, hogy rugalmasabbak legyenek anélkül, hogy csökkenne nedvszívó kapacitásuk. A szemcsék felpuhulása a tömörítés folyamatéban lehetővé teszi, hogy a folyamat úgy menjen végbe, hogy közben a folyadék-átnemeresztő szigetelőréteg a helyén van anélkül, hogy tűlyukak keletkeznének a szigetelőrétegben. A felpuhult részecskék képesek alakulni a tömörítő nyomás alatt és ennek folytán nem nyomódnak bele a folyadék-átnemeresztő szigetelőrétegbe oly módon, ahogy a száraz részecskék belenyomódnának. Mindazonáltal a felpuhult részecskék eljárási nehézségeket okozhatnak, mivel hajlamosak nem úgy folyni, mint ahogy a viszonylag száraz por folyna. ^s

Ennek folytán olyan, összefüggő folyadékátnemeresztő réteggel és abszorbens elemmel ellátott nedvszívó betét előállítására van szükség, amelyben szuperabszorbens polimer részecskék, továbbá tömörített stabilizációs régiók vannak.

A jelen találmány egyik célkitűzése, hogy olyan nedvszívó betétet hozzon létre abszorbens elemmel, amelyben szuperabszorbens részecskék és tömörített stabilizációs régiók vannak, továbbá folyamatos, érintetlen folyadékátnemeresztő szigetelőréteggel van ellátva, amelyen na- ⁷ gyón ritkák vagy egyáltalán nincsenek repedések és tű2

HU 221 691 Bl lyukak. Ez a cél egyrészt olyan szuperabszorbens polimer részecskék alkalmazásával valósulhat meg, amelyek lényegében kerek felületűek, mint amilyenek az emulziós polimerizált szuperabszorbens polimer részecskék, másrészt megvalósulhat az abszorbens elemben és az abszorbens elem bizonyos területeinek ezt követő tömörítésével azért, hogy tömörített stabilizációs régiókat hozzunk létre. A tömörített stabilizációs vagy stabilizálórégiókat olyan mértékben kell tömöríteni, hogy a termék ne veszítse el stabilitását viselés közben, vagy ha nedvessé válik A tömörített stabilizálórégiók ilyen kívánatos sűrűsége legalább 0,5 g/cm³. A szuperabszorbens polimer részecskék kevesebb, mint 15 tömeg% nedvességet tartalmaznak.

Célkitűzésünket olyan, női higiénés használatra szolgáló nedvszívó betét kialakításával értük el, amely alapvetően kerekded felületű, szuperabszorbens polimer részecskékkel és cellulózszálakkal van kialakítva, továbbá folyamatos szigetelőréteggel van ellátva, és a betét legalább egy, legalább 0,5 g/cm³ sűrűségű tömörített régióval van kialakítva.

A szuperabszorbens polimer részecskék célszerűen emulziós polimerizált szuperabszorbens polimer részecskékként vannak kialakítva, és a tömörített régió sűrűsége legalább 0,9 g/cm³.

A tömörített régió célszerűen lekerekített felületű, szuperabszorbens polimer részecskékből van.

A tömörített régió előnyösen két, hosszanti oldal menti, bemélyedő csatornával van kialakítva.

A nedvszívó betétnek kedvezően, anyagvastagsággal elválasztott első felülete és második felülete van, és az alapvetően kerekded felülettel ellátott szuperabszorbens polimer részecskék az anyagvastagságon belül, az első felülethez közelebb vannak elrendezve.

Célkitűzésünk megvalósítását szolgálja továbbá az a találmány szerinti eljárás is, amely emberi test gát környéki felületén elhelyezhető, és testfolyadékok abszorbeálására szolgáló nedvszívó betét előállítására szolgál, és amelynek során nedvszívó elrendezést készítünk, amelyet alapvetően kerekded felületű, szuperabszorbens polimer részecskék és cellulózszálak kombinációjából állítunk elő, valamint az elrendezést első felülettel, ezzel szemben elhelyezett második felülettel, és 0,5 g/cm³-nél kisebb sűrűséggel alakítjuk ki, továbbá folyadékzáró filmből kialakított szigetelőréteggel látjuk el, amelyet a nedvszívó elrendezés második felületéhez illesztünk, és a nedvszívó elrendezés első felületének egy részét legalább 0,5 g/cm³ sűrűségűre tömöritjük.

A szuperabszorbens polimer részecskéket, célszerűen emulziós polimerizált szuperabszorbens polimer részecskékként alakítjuk ki.

Az első felület tömörítésével, előnyösen legalább 0,9 g/cm³ sűrűségű tömörített régiót alakítunk ki, továbbá a szuperabszorbens polimer részecskék és a cellulózszálak összekeverésével egységes cellulózszál és szuperabszorbens polimer keveréket alakítunk ki.

A nedvszívó betétet és az előállítására szolgáló eljárást a továbbiakban a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesen. A rajzon az

1. ábra a találmány szerinti, női higiénés célokra szolgáló nedvszívó betét kedvező kiviteli alakjának nézete, a

2. ábra az 1. ábra II-Π vonala mentén vett keresztmetszet, a

3a-3e. ábra példákat mutat be a tipikus, kerekded részecskére és a részecskék csoportosulásának morfológiájára, a

4a-4e. ábra példákat mutat be tipikus, szabálytalan alakú részecskék morfológiájára.

A találmány szerinti, női személyi higiénés célokat szolgáló nedvszívó 1 betét látható az 1. ábrán. Az 1 betét lényegében téglalap alakú abszorbens 2 elrendezéssel van kialakítva, amely folyamatos film 4 szigetelőréteg fölött fekszik. Az 1 betétnek tömörített stabilizálórégiói vannak, amelyek tömörített 5, 6, 7, 8 csatornákat foglalnak magukban az 1 betét 28 végei és 26 hosszanti oldalai mentén. Folyadékáteresztő, test felőli 10 fedőréteg fedi az 1 betét felső felületét. Ahogy az a 2. ábrán látható, az abszorbens 2 elrendezés 12 cellulózszálak és szuperabszorbens polimer részecskék kombinációja, ahol a lényegében kerekded részecskék 14 első felületet alkotóan vannak kialakítva.

Az 1 betétnek, a felhasználó testfelületével érintkező felülete, testfolyadék-áteresztő anyagrétegként alakítható ki, amelyet általában 10 fedőrétegnek vagy homlokrétegnek nevezünk A 10 fedőréteget olyan folyadékáteresztő anyagból lehet kialakítani, amely a bőrrel való érintkezés^ kor kellemes érzetet nyújt, és amely megengedi a folyadék átjutását az alatta fekvő abszorbens 2 elrendezésbe, amely ezt követően abszorbeálja és megtartja a folyadékot. A 10 fedőrétegnek rendszerint egyáltalán nem kell a folyadékot megtartania saját 2 elrendezésében, hogy viszonylag száraz felületet adjon a bőr közvetlen közelében. A folyadékáteresztő 10 fedőréteg szálas nemszövött, vagyis nemezeit textília lehet, amelyet olyan polimerek szálaiból állítunk elő, mint amilyen a polietilén, a polipropilén, a poliészter vagy a cellulóz. Lehetőség van arra is, hogy a 10 fedőréteget perforált polimer filmből alakítsuk ki. A 10 fedőréteg vastagsága 0,0254 mm-1,58 mm között változhat, a kiválasztott anyagtól függően.

Az 1 betétnek a felhasználó testfelületétől távolabbi felülete, amely az alsóneművel érintkezik, olyan testfolyadékot át nem eresztő anyagból készül, amelyet általában 4 szigetelőrétegnek hívunk. Ez az átnemeresztő 4 szigetelőréteg bármilyen vékony, rugalmas, testfolyadékot át nem eresztő anyagból készült réteg lehet, mint amilyen a polimer film - például a polietilén, a polipropilén, a poliészter, a poliuretán, vagy a celofán. A 4 szigetelőréteg polimer filmjének vastagsága általában mindössze 0,0254 mm-0,051 mm.

Az 1 betét abszorbens 2 elrendezése szuperabszorbens polimer részecskék és 12 cellulózszálak keveréke. A 12 cellulózszálak lehetnek - anélkül azonban, hogy korlátoznánk a találmány oltalmi körét - fapép, regenerált 12 cellulózszálak, műselyemszálak, tőzegszálak, vagy gyapotszálak. A 12 cellulózszálakat célszerűen véletlenszerűen és lazán társítjuk, mint ahogy egy levegővel összefújt 2 elrendezésben vannak, vagy úgy egyesítjük őket orientált 2 elrendezéssé, hogy táblás hálózatot al3

HU 221 691 Bl kossanak. Lehetőség van arra is, hogy a 12 cellulózszálakat nedvesítsük azért, hogy viszonylag alacsony strukturáltságú 2 elrendezést hozzunk létre, amelynek lehetnek olyan részei, ahol a sűrűségét legalább 0,5 g/cm³sűrűségűre tudjuk növelni. Ezenkívül további abszorbens vagy nem abszorbens anyagokat lehet hozzáadni az abszorbens 2 elrendezéshez. Például ilyen másféle anyagok

- anélkül, hogy korlátoznánk a találmány oltalmi körét

- a szintetikus, rugalmas szálak, a kötőanyagszálak, a szagmegkötő szálak, vagy részecskék, az illatszerek, a szintetikus kötőanyag vegyületek, mint amilyen például az etilén-vinil-acetát és a poli(vinil-alkohol).

A 12 cellulózszálakat szuperabszorbens polimer részecskékkel kombináljuk azért, hogy kialakítsuk az 1 betét abszorbens 2 elrendezését. A szuperabszorbens polimer részecskék kis, kerekded részecskék vagy kis, kerekded részecskék csoportjai. Bármely esetben a szuperabszorbens részecskéknek olyan felülete van, amely lényegében lekerekített. A „lényegében lekerekített” jelző azt jelenti, hogy a szemcsék felülete alapvetően mentes a szabálytalan, éles, vagy hegyes szélektől. A 3a-3e. ábrákon példákat láthatunk a tipikus kerekded szemcsékre és konglomerátumaik morfológiáira. Célszerűen ezek az alapvetően lekerekített felületű szemcsék, emulziópolimerizált szuperabszorbens polimer részecskék. A találmány szerinti bármely kiviteli alakban a szuperabszorbens polimer részecskéknek alapvetően lekerekített keresztmetszetük van, továbbá olyan felületűk, amely alapvetően mentes az éles, szabálytalan, vagy hegyes szélektől. Példa ilyen alkalmas emulziós polimerizált szuperabszorbens polimer részecskékre a Sumitomo SA60N™ és a Sumitomo J550™ nevű anyag, amelyek beszerezhetők a Sumitomo Seika Chemicals Co., Ltd. Of Osaka japán cégtől. Ezzel szemben, a polimerizált szuperabszorbens szemcsék oldatai általában szabálytalan, egyenetlen, vagy éles széleket tartalmaznak a felületükön. Példák láthatók az ilyen tipikus szabálytalan szemcsealakokra a 4a-4e. ábrákon. Az emulziós polimerizációs eljárás, és az oldatos polimerizációs eljárás teljesebb leírása az US Re. 32,649 bejelentésben olvasható (Brandt és társai), amelyet itt hivatkozásként említünk.

A 12 cellulózszálak és a szemcsék összekeverhetek, a számos eljárás bármelyikével kombinálhatok. A szemcséket alapvetően homogén módon össze lehet keverni a 12 cellulózszálakkal az abszorbens elrendezésben. Lehetőség van arra is, hogy a szemcsék az abszorbens 2 elrendezés egy elkülönített zónáján belül legyenek jelen.

Néhány esetben kívánatos lehet, hogy a szuperabszorbens részecskék az abszorbens 2 elrendezés egy bizonyos zónáján belül helyezkedjenek el. Ezeknek a zónáknak a határait az x-y síkban vagy a 2 elrendezés z irányában határozhatjuk meg. Például a szuperabszorbens részecskéket koncentrálhatjuk a 2 elrendezés vastagságának felső részén, ahogy az a 2. ábrán látható. A szuperabszorbens szemcséknek a 2 elrendezés vastagságának felső részében történő koncentrációja ezzel a módszerrel tovább segíti a tűlyukak kialakulásának megelőzését. Lehetőség van arra is, hogy a szuperabszorbens részecskék a 2 elrendezés teljes vastagságában helyezkedjenek el, de annak központi részében koncentrálódjanak, ahol a folyadék valószínűleg belép a struktúrába, és így a végeket lényegében szuperabszorbens szemcséktől mentesen hagyjuk. Továbbá, a szuperabszorbens részecskék a 2 elrendezés vastagságának felső részében és a 2 elrendezésnek csak a központi részében egyaránt koncentrálódhatnak, a 2 elrendezés végeit lényegében szuperabszorbens szemcséktől mentesen hagyva. A szuperabszorbens szemcsék ilyen zónás elosztásának kialakítására szolgáló eljárást találhatunk az US 5,004,579, az 5,213,817 és az 5,350,817, valamint az 5, 614,147 számú amerikai szabadalmi leírásokban, amelyeket itt referenciaként említünk.

Ahogy az az ábrákon látható, az abszorbens 2 elrendezés az 1 betét 10 fedőrétege és 4 szigetelőrétege között helyezkedik el. A 10 fedőréteg és a 4 szigetelőréteg célszerűen az abszorbens 2 elrendezés 16 szélein túlnyúlik azért, hogy kerület menti fedő 18 peremet, továbbá szigetelő 20 peremet alakítson ki. Ezek a kerület menti fedő 18 peremek és szigetelő 20 peremek az 1 betét külső széle körül 22 peremezéssel vannak egymáshoz illesztve. A 22 peremezés kialakítható bármilyen eszközzel, amely a szakmai gyakorlatban jól ismert, beleértve, de anélkül, hogy korlátoznánk a találmány oltalmi körét, a hóperemezést, az ultrahangos hegesztést, a ragasztásos peremezést vagy a mechanikus peremezést. Jóllehet a találmány szerinti célszerű 1 betét peremezéssel készült, az 1 betét széleinek peremezésére szolgáló ilyen eljárás nem feltétlenül szükséges a találmány szempontjából. Az 1 betét széleit peremezni lehet a 10 fedőréteg, a 4 szigetelőréteg vagy mindkét réteg behajtásával a peremek köré.

A találmány szerinti 1 betét fontos jellemzője az,, hogy legalább egy tömörített régiója van, amelynek sűrűsége legalább 0,5 g/cm³. Ahogy az ábrákon látható, a legalább egy tömörített régió alakját tekintve célszerűen legalább egy 5,6,7,8 csatorna, amely 24 második felületen - amely az 5, 6, 7, 8 csatornák legsűrűbb része - mérhető sűrűségig be van mélyítve az 1 betétbe, és amelynek sűrűsége legalább 0,5 g/cm³. Célszerűen a sűrűség 0,5 g/cm³ és 1,3 g/cm³ között van. A 0,5 g/cm³-nél kisebb sűrűségű tömörített régiók használat közben nem tartják fenn a szükséges stabilitást, minthogy az 5,6,7, 8 csatornák tömörített részein lévő anyag visszarugózik, amikor az 1 betét a normális viselési körülményeknek van kitéve, és a felszívott nedvesség, valamint testnedv kifolyik. Mindazonáltal, ha a tömörített régiót legalább 0,5 g/cm³-es sűrűséggel készítjük el, használat közben megtartja sűrűségét, nagymértékben elősegítve az 1 betét stabilitását, továbbá segít megelőzni az összegyűrődést és az elcsúszást, amikor az 1 betét nedvessé válik és a rendeltetésszerű használat szerinti nyomásoknak van kitéve.

A tömörített régiót benyomjuk vagy bemélyítjük az 1 betétbe úgy, hogy eközben legalább a 4 szigetelőréteg a helyén van az abszorbens 2 elrendezés egyik felületén. A 4 szigetelőréteg jelenléte a nedvszívó 1 betét mentén a tömörítési eljárás folyamán jó néhány előnnyel jár. A 4 szigetelőréteg jelenléte a tömörítőeljárás folyamán segít abban, hogy fenntartsuk az abszorbens 2 elrendezés egységét a tömörítés alatt, lehető4

HU 221 691 Bl vé teszi az egységesen tömörített régió kialakítását, továbbá fokozza az abszorbens 1 betét általános stabilitását. Az is előnyös, ha a 10 fedőréteget az abszorbens 2 elrendezés test felőli felületére helyezzük, amikor legalább egy tömörített régiót kialakítunk, mindazonáltal 5 ez nem elengedhetetlen.

A tömörítési eljárás lényegében az abszorbens 2 elrendezés régióinak összenyomása, amelyek összenyomás nélküli sűrűsége 0,01 és 0,05 g/cm³ között van, mégpedig olyan sűrűségre, amely 0,5 g/cm³, és célsze- 10 rűen olyan sűrűségre, amely legalább 0,9 g/cm³. A tömörített régiók bármilyen mintázatúak lehetnek A találmány szerinti célszerű kiviteli alakban, amelyet az

1. ábrán láthatunk, a tömörített régiók két hosszanti 5, csatornából és két vég felőli 7, 8 csatornából állnak. 15 A hosszanti 5, 6 csatornák lényegében az 1 betét 26 hosszanti oldala mentén húzódnak és úgy helyezkednek el, hogy az 5, 6 csatornák íve lényegében befelé, egymás felé hajlik. Az oldalsó 7,8 csatornák ívei lényegében az 1 betét 28 vége mentén oldalirányban húzód- 20 nak és úgy helyezkednek el, hogy a görbület lényegében kifelé, egymástól ellenkező irányban hajlik. Minden ívszerű tömörített régió többnyire kevesebb, mint 0,63 mm széles az alján, a legsűrűbb részén. A hosszirányban nyúló ívek alapvetően 25 és körülbelül 25 100 mm közötti, az oldalirányban nyúló ívek lényegében 25 és 75 mm közötti hosszúságúak.

A tömörített régiókat az 1 betétben bármilyen ismert tömőritőeljárással ki lehet alakítani, beleértve a benyomást vagy a kalanderezési. A tömörítések maga- 30 sabb hőmérsékleten történő kialakítása elősegíti a tömörített régiók kialakulását. A találmány szerinti tömörített régiók kialakításának célszerű eljárása folyamán az abszorbens 1 betétet fűtött nyomóhenger és üllőhenger között engedjük át. A nyomóhengemek kiemelkedő ré- 35 szei vannak, amelyek megfelelnek a tömörített régiók kivánt mintázatának. Az üllőhengemek sima felülete van. A két henger egymástól előre beállított réssel van elválasztva úgy, hogy a rés az üllőhenger és a nyomóhenger kiemelkedő részei között alakul ki. Ennek a rés- 40 nek a mérete a még nem tömörített abszorbens 1 betét vastagságától függ és úgy van beállítva, hogy az abszorbens 1 betét áthaladása a hengerek között a tömörített régiók kialakulását eredményezze úgy, hogy a sűrűségük legalább 0,5 g/cm³ legyen. 45

A jelen találmány egyik fontos célkitűzésének megfelelően lényegében lekerekített felületű szuperabszorbens részecskéket használunk az abszorbens 2 elrendezésben azért, hogy minimalizáljuk a tömörített régiók alatt elhelyezkedő 4 szigetelőréteg filmjén a tűlyukak kialakulását. Kísérleteket végeztünk abszorbens 2 elrendezés mintákkal, amelyeket emulziós polimerizált szuperabszorbens részecskékkel, továbbá oldatos polimerizált szuperabszorbens részecskékkel, és szuperabszoibens részecskék nélkül (referencia minta) alakítottunk ki azért, hogy meghatározzuk, vajon milyen sok tűlyuk képződik a 4 szigetelőrétegen. Minden minta 0,5 g szuperabszorbens és 5,5 g pép keverékéből készült, amelyet lényegében téglalap alakú abszorbens 2 elrendezéssé alakítottunk, majd 1 mm vastag polietilén 4 szigetelőréteg, továbbá egy nemezeit 10 fedőréteg közé helyeztünk, amely polipropilénszálakat tartalmazott. A filmet kereskedelmi forgalomban beszerezhettük az Edison Plastics

Company of Newport News cégtől (VA, XP 1123).

A nemszövött 10 fedőréteget kereskedelemben szereztük be a Stearns of Cincinnati cégtől (Ohio, T1046).

Minden típusból 50 mintát engedtünk át az üllőhenger és a nyomóhenger között azért, hogy tömörített területeket hozzunk létre olyan mintázattal, amely hasonló az

1. ábrán láthatóhoz. Az üllőhenger és a nyomóhengeren lévő kiemelkedő területek közötti rést 0,64 mm-re átütöttük be. Minden típusnál, mind az 50 minta esetében, a tűlyukak számát a tűlyukfestő teszt segítségével állapítottuk meg, ahogy azt a továbbiakban ismertetjük.

A tűlyukfestő teszt lényege, hogy abszorbens 1 betétet rögzítünk és ragasztóval pozícionálunk egy réteg mo- t sott Alpha Mills fehér gyapotszövethez, amelynek kielé- * gítő a mérete ahhoz, hogy teljesen befedje a tömörített I területeket és a pozicionáló ragasztót. Ezt követően min- t den 1 betét esetében 2,5 cm³ vörös mintafestéket vit- | tünk fel minden tömörített régióra, mégpedig a test félő- ili, vagy 10 fedőréteg útján. A vörös mintafesték 50 g pa- | mutvászon skarlátvörös 2 RB vörös port tartalmazott, famely a Pylam Inc. of Tempe Arizona cégtől szerezhető | be, és ezt összekevertük 12,5 1 vízzel. A nyomóhenger- f berendezés két nehéz hengerből állt, amelyek tengelyre voltak felszerelve, és teljes tömegük így 50 kg volt, majd ezt átgörgettük egyszer a tennék fölött úgy, hogy az egyik görgő befedte a hosszirányú tömörített régiót.

A berendezést ezt követően még egyszer átgörgettük a termék fölött úgy, hogy a görgő befedte mindkét oldalsó tömörített régiót. A textilt ezt követően megvizsgáltuk minden festési pontban, amelyet az átfolyó vörös mintafestékoldat okozott a 4 szigetelőrétegen.

A festékpontok a szöveten a tűlyukak jelenlétét jelzik.

Az I. táblázat a kísérletek eredményeit mutatja.

7. táblázat

Szuperabszorbens	Szemcseméret	Polimerízációs eljárás	Szemcsefelület	Festett tűlyukpontok száma
Chemdal L2100a	0,25 mm	oldat	szabálytalan	48
Sumitomo SA60N	0,26 mm	emulzió	kerekded	10
J550	0,15 mm	emulzió	kerekded	0
Nincs szuperabszorbens	-	-	-	0

HU 221 691 Β1

Ahogy az az I. táblázatból látható, az 1 betétet olyan szuperabszorbens részecskékkel készítettük, amelyeknek lényegében adott méretű, kerekded felülete volt és csak néhány festődött tűlyukat találtunk ahhoz képest az 1 betéthez képest, amelyet oldatos po- 5 limerízált szuperabszorbens részecskékkel készítettünk, bár méretük ugyanakkora volt. Továbbá, a kisebb szuperabszorbens, alapvetően kerekded felületű részecskékkel készült 1 betéten, az olyan festődött tűlyukak számához képest nem találtunk festődött tűlyukakat, amelyet a szuperabszorbens nélkül készített 1 betéten megszámlálhatunk.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Nedvszívó betét női higiénés használatra, amely alapvetően kerekded felületű, szuperabszorbens polimer részecskékkel és cellulózszálakkal van 15 kialakítva, továbbá folyamatos szigetelőréteggel van ellátva, azzal jellemezve, hogy a betét (1) legalább egy, legalább 0,5 g/cm³ sűrűségű tömörített régióval van kialakítva.
2. Az 1. igénypont szerinti nedvszívó betét, azzal jel- 20 lemezve, hogy a szuperabszorbens polimer részecskék, emulziós polimerizált szuperabszorbens polimer részecskékként vannak kialakítva.
3. Az 1. igénypont szerinti nedvszívó betét, azzaljellemezve, hogy a tömörített régió sűrűsége legalább 25 0,9 g/cm³.
4. Az 1. igénypont szerinti nedvszívó betét, azzal jellemezve, hogy a tömörített régió lényegében lekerekített felületű, szuperabszorbens polimer részecskékből van. 30
5. Az 1. igénypont szerinti nedvszívó betét, azzaljellemezve, hogy a tömörített régió két hosszanti oldal (26) menti, bemélyedő csatornával (5,6) van kialakítva.
6. Az 1. igénypont szerinti nedvszívó betét, azzal jellemezve, hogy anyagvastagsággal elválasztott első fe- 35 lülete (14) és második felülete (24) van, és az alapvetően kerekded felülettel ellátott szuperabszorbens polimer részecskék az anyagvastagságon belül, az első felülethez (14) közelebb vannak elrendezve.
7. Eljárás az emberi test gát környéki felületén elhelyezhető, és testfolyadékok abszorbeálására szolgáló, alapvetően kerekded felületű, szuperabszorbens polimer részecskékkel és cellulózszálakkal, továbbá folyamatos szigetelőréteggel ellátott, az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti nedvszívó betét előállítására, azzal jellemezve, hogy az eljárás során nedvszívó elrendezést (2) készítünk, amelyet alapvetően kerekded felületű, szuperabszorbens polimer részecskék és cellulózszálak (12) kombinációjából állítunk elő, valamint az elrendezést (2) első felülettel (14), ezzel szemben elhelyezett második felülettel (24), és 0,5 g/cm³-nél kisebb sűrűséggel alakítjuk ki, továbbá folyadékzáró filmből kialakított szigetelőréteggel (4) látjuk el, amelyet a nedvszívó elrendezés (2) második felületéhez (24) illesztünk, és,-a nedvszívó elrendezés (2) első felületének (14) egy részét legalább 0,5 g/cm³ sűrűségűre tömörítjük.
8. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, « f hogy a szuperabszorbens polimer részecskéket emulzi- ·« t ós polimerizált szuperabszorbens polimer részecskéd- ? 1 ként alakítjuk ki. 1
9. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, * f hogy az első felület (14) tömörítésével legalább τ 0,9 g/cm³ sűrűségű tömörített régiót alakítunk ki.
10. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szuperabszorbens polimer részecskék és a cellulózszálak (12) összekeverésével egységes cél- t lulózszál (12) és szuperabszorbens polimer keveréket alakítunk ki.