HU221097B1 - A method for printing visible marks, the article produced thereby and the apparatus thereto - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eljárás legalább egy figyelemfelkeltő jel (10)felvitelére könyvet vagy brosúrát képező egymásra illesztett lapok (P)megjelölni kívánt éleire, ahol minden megfelelő lapnak (P) vanlegalább egy színezett eleme legalább egy előre meghatározott helyen alapnak (P) legalább az egyik felületén, annak az éllel határoslapszélén, és a lapok (P) különálló felületein lévő elemekösszességeiből képezik a lap (P) élén a figyelemfelkeltő jelet (10).Az eljárás lényege, hogy mielőtt a figyelemfelkeltő jelet (10) a lap(P) megjelölni kívánt élére (11) felvinnék, a figyelemfelkeltő jelet(10) vagy jeleket (10) egy számítógép-vezérlésű berendezéssegítségével felbontják elemekből képezett mátrixra, ahol minden egyeselemhez az X és Y koordináta-rendszerben X és Y koordinátákatrendelnek, ahol az Y koordináta megegyezik a laphalmaz megfelelőlapjának (P) lapszámozásával, az X koordináták pedig az adott lap (P)felületén lévő, a figyelemfelkeltő jel (10) kialakítására szolgálóelemek helyzetének felelnek meg. A találmány tárgya még olyanlaphalmazból álló könyv vagy brosúra, amelynek bekötetlen megjelölnikívánt oldalán legalább egy figyelemfelkeltő jellel (10) van ellátva atalálmány szerinti eljárással. A találmány tárgya még berendezés,amellyel egy könyvet vagy brosúrát alkotó laphalmaz éleire legalábbegy figyelemfelkeltő jelet visznek fel, amely berendezés egy önmagábanismert nyomtatóberendezés és az a lényege, hogy a berendezés afigyelemfelkeltő jelet (10) képező elemeket X és Y koordinátákrafelbontó, az Y koordinátákat a lapok (P) lapszámozásához rendelő, ésaz X koordinátákat pedig az adott Y koordinátához tartozó elemnek alapon (P) lévő helyéhez rendelő programozható vezérlőegységettartalmaz. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás látható figyelemfelkeltő jelek, mint például minták, szavak, lógók vagy egyéb jelek nyomtatására halomban egymáson fekvő lapra vagy papírlapra, különösen akkor, ha ezek a lapok könyv vagy brosúra formájában össze vannak fűzve. A találmány tárgya továbbá a jelet tartalmazó könyv vagy brosúra, valamint a jelet felvivő berendezés.

Az US 1.866.968 számú szabadalmi leírásban olyan nyomtatási eljárás van ismertetve, amelynek során a könyvként összeillesztendő lapok mindegyikének felületére nyomtatnak valamilyen jelet úgy, hogy amikor az összeillesztett lapokat méretre vágják, a vágás után az összeillesztett lapok bizonyos jellegzetességgel rendelkeznek a vágott éleknél. Ez a szabadalmi leírás azonban olyan eljárásra nem ad kitanítást, ahol az összeillesztett lapok vagy papírlapok élére nyomtatnak mintákat.

Az US 4.823.150 számú szabadalmi leírás olyan nyomtatási eljárást ismertet, amelynek során sok összeillesztett lapszélek élére nyomtatnak figyelemfelkeltő jeleket. Az itt ismertetett eljárás során, ahol a papírlapok könyv formájában vannak összeillesztve, és a figyelemfelkeltő jelek egy festéksugaras nyomtató segítségével vannak az összeillesztett levágott lapszélélekre nyomtatva úgy, hogy az élek négyzetrácsos formában részekre vannak felosztva, és kiválasztják a lapéleken azokat a helyeket, ahova a figyelemfelkeltő jelek kerülnek, majd azonosítják a megadott helyet a négyzetrácsok segítségével, és a nyomtatót úgy programozzák be a jelek nyomtatására, hogy azok a négyzetrács segítségével felismert megfelelő helyekre kerüljenek.

Az ilyen eljárásnak az a hátránya, hogy a figyelemfelkeltő jelek külön művelettel kerülnek a lapok élére azután, hogy a könyvet már összeillesztették.

Brosúra lapjainak éleire történő jel nyomtatásának egy másik módját ismerteti az US 4.427.290 számú szabadalmi leírás, amelyet azonban csak olyan fénymásoló készülékekben lehet használni, amelyek kifejezetten erre az eljárásra vannak átalakítva.

Az US 4.949.999 számú szabadalmi leírás olyan eljárást ismertet, ahol könyveket olyan módon látják el tárgymutatóval, hogy nyomtatott jeleket vagy jelképeket helyeznek el a lapok élein. Ez a leírás olyan eljárást is ismertet, amelynél a jelképeket alkotó elemeket az egyes lapokra külön viszik fel. Nem ismertet azonban a leírás olyan eljárást, amellyel a könyv lapszéleinek élére nyomtatandó jelképeket a tényleges nyomtatási folyamat előtt elemeire osztja az összeillesztett lapok számozásának megfelelően.

Az US 3.817.492 számú szabadalmi leírás olyan könyvet mutat be, ahol minden egyes lap a felületén van megjelölve a lap méretre történő vágása előtt, és ahol a vágás minden lapon átmegy a jelen. A szabadalom nem ismertet olyan eljárást, ahol ezeket a jeleket a könyv lapjai élén megjelenő jelképek elemekre való felosztásával kapjuk meg, mielőtt a jeleket a lapokra felvinnénk.

A találmányunk szerinti megoldásnál a lapok legalább egyik élén lévő figyelemfelkeltő jeleket a nyomtatási eljárás során visszük fel a könyvben lévő minden egyes lapnak megfelelően. Ennek az eljárásnak az az előnye, hogy a rendszer rugalmas, olcsó, és hagyományos nyomtatóval is kivitelezhető, ha az eljárást egy a nyomtatóba helyezett mikroprocesszor irányítja.

Mielőtt azonban a lapok éleire az említett legalább egy figyelemfelkeltő jelet felvinnék, a figyelemfelkeltő jelet vagy jeleket számítógép-vezérlésű berendezéssel felbontjuk elemekre (pixel) és minden egyes elemhez a Descartes-féle koordináta-rendszer X és Y koordinátáit rendeljük úgy, hogy az Y koordináta mindenkor a laphalmaz egyes lapjai számozásának felel meg, az X koordináta pedig az említett lapoknak megfelelő, a lap élén lévő azon elemek helyzetének felel meg, amelyek az Y tengely mentén a figyelemfelkeltő jelet képezik.

A találmány tehát eljárás legalább egy figyelemfelkeltő jel felvitelére könyvet vagy brosúrát képező egymásra illesztett lapok megjelölni kívánt legalább egy élére, ahol minden megfelelő lapnak van legalább egy színezett eleme legalább egy előre meghatározott helyen a lapnak legalább az egyik felületén, annak az éllel határos lapszélén, és a lapok különálló felületein lévő elemek összességeiből képezzük a lap élén a figyelemfelkeltő jelet.

Az eljárás lényege, hogy mielőtt a figyelemfelkeltő jelet a lap élére felvinnénk, a figyelemfelkeltő jelet vagy jeleket egy számítógép-vezérlésű berendezés segítségével felbontjuk elemekből képezett mátrixra, ahol minden egyes elemhez az X és Y koordinátarendszerben X és Y koordinátákat rendelünk, ahol az Y koordináta megegyezik a laphalmaz megfelelő lapjának lapszámozásával, az X koordináták pedig az adott lap felületén lévő, a figyelemfelkeltő jel kialakítására szolgáló elemek helyzetének felelnek meg.

Előnyös, ha a számítógép-vezérlésű berendezéssel a lapok megjelölni kívánt éleit kialakító nyomtatóeszközt is vezéreljük, továbbá minden lapot méretre vágás előtt a megjelölni kívánt éle mentén megjelölünk, és a vágási vonalat minden egyes lapnál a különálló elemeken vezetjük át, és adott esetben minden egyes lapon minden egyes elemet egy színezett középső területtel és annak legalább egy éle felé halványuló résszel jelölünk meg.

Előnyös továbbá, ha a figyelemfelkeltő jelet képező elemeknek minden egyes lapon minimális szélessége, és előre meghatározott helye van úgy, hogy amikor a lapokat a kívánságnak megfelelően összeillesztjük, a vonalba állított elemekből képezzük a figyelemfelkeltő jelet és az elemekben lévő eltéréseket a velük szomszédos eltérő szélességű elemekkel kompenzáljuk még akkor is, ha a névleges szélességük azonos.

Célszerű továbbá, ha minden lapon az összeillesztett elemeknek a megjelölni kívánt élen névleges szélességük, és előre meghatározott helyük van úgy, hogy ha a lapokat a kívánságnak megfelelően összeállítjuk, akkor a vonalba állított elemek képezik a figyelemfelkeltő jelet, és a minden második oldalon lévő elemek egymáshoz képest el vannak tolva a szomszédos lapokon lévő elemekhez viszonyítva.

A lapokat célszerűen cellulózalapú anyagból készítjük, előnyösen papírból.

Előnyös, ha minden egyes lapot a megjelölni kívánt éllel szomszédos egyik felületén jelölünk meg, továb2

HU 221 097 Β1 bá, ha több figyelemfelkeltő jelet viszünk fel a lapok megjelölni kívánt éleire.

Előnyös továbbá, ha az Y koordináták a laphalmaz egyes lapjai vastagságának felelnek meg, ha a lapnak csak az egyik felületére nyomtatunk, és az egyes lapok vastagságának felével egyeznek meg abban az esetben, ha a laphalmaz lapjainak mindkét alsó és felső felületére nyomtatunk.

Az X koordináta mentén a legkisebb elem mérete célszerűen 0,05 mm.

Minden lap megjelölni kívánt éleit mindkét felső és alsó felületén megjelölhetjük, és az egyik felületen lévő jelölések árnyékolásának sűrűsége színében vagy formájában különbözik a lap másik felületén lévő jelölésektől. Az eljárás előnye, hogy a megvalósításához alkalmazott berendezés bármely ismert 386-os vagy 486-os mikroprocesszor segítségével könnyen vezérelhető és olcsó, sima papír felhasználásával alkalmazható.

A találmány tárgya továbbá laphalmazból álló könyv vagy brosúra, amelynek bekötetlen oldalán legalább egy figyelemfelkeltő jel van, és a figyelemfelkeltő jelet a találmány szerinti eljárással készítjük el.

A találmány tárgya továbbá berendezés, amellyel egy könyvet vagy brosúrát alkotó laphalmaz éleire legalább egy figyelemfelkeltő jelet viszünk fel, és a berendezés önmagában ismert nyotmatóberendezés, amelynek az a lényege, hogy a berendezés a figyelemfelkeltő jelet képező elemeket X és Y koordinátákra felbontó, az Y koordinátákat a lapok lapszámozásához rendelő, és az X koordinátákat pedig az adott Y koordinátához tartozó elemnek a lapon lévő helyéhez rendelő programozható vezérlőegységet tartalmaz.

A találmányt a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai segítségével a mellékelt ábrákon ismertetjük részletesebben. Az

1. ábra egy könyvet mutat, amelyik olyan lapok összességét tartalmazza, amelyeknek megjelölni kívánt élén, itt elülső hosszanti élén, figyelemfelkeltő jel van, a

2. ábra egy figyelemfelkeltő jel X és Y koordináta-rendszerben történő megjelenítését mutatja, a

3. ábrán az látható, hogyan rendeljük az X koordinátákat egy adott lapnak megfelelő Y ordinátához, a

4. ábra a 3. ábrán bemutatott lap élét mutatja a rajta kialakított jelekkel a találmány első kiviteli alakjának megfelelően, az

5. és 6. ábra azt mutatja be, hogyan kerülnek a 4. ábrán bemutatott jelek a lap élére, a

7. ábrán egy jel látható, amely az éleinél elhalványulóan van kialakítva a találmány második kiviteli alakjának megfelelően, a

8. ábra azt a figyelemfelkeltő jelet mutatja, ahol a jelek az első kiviteli alaknak megfelelően a különböző lapokon nem helyezkednek el a megfelelő vonal mentén, a

9. ábra egy olyan figyelemfelkeltő jelet mutat be, ahol a jelek olyan típusúak, mint a 7. ábrán bemutatott második kiviteli alak jelei, csak kissé el vannak tolódva, a

10. ábra a 9. ábra szerinti figyelemfelkeltő jelet mutatja egy lap felületén a találmány második kiviteli alakjának megfelelően, a

11. ábrán egy lapnak az él felőli nézete látható a találmány egy harmadik kiviteli alakjának megfelelően, a

12. ábrán egy lapnak az él felőli nézete látható a találmány egy negyedik kiviteli alakjának megfelelően, a

13. ábrán egy lapnak az él felőli nézete látható egy felületre nyomtatva a találmány második kiviteli alakjának megfelelően, a

14a. ábra egy tipikus figyelemfelkeltő jelet mutat be, amelyet a laphalmaz éleire lehet felvinni, míg a

14b-d. ábrák ugyanazt a figyelemfelkeltő jelet mutatják be, és amelyek aszerint változnak, hogy hogyan vannak változtatva a figyelemfelkeltő jel éleit kialakító elemekben az árnyékolások.

Az 1. ábrán egy készre kötött könyv látható egy 10 figyelemfelkeltő jellel a könyvet képező bekötött lapok egymásra illesztett oldalainak a megjelölni kívánt, hosszanti elülső 11 élein. Ebben az esetben - csak a szemléltetés kedvéért - a 10 figyelemfelkeltő jel a „WORD” szót formázza, de bármilyen más minta, logo vagy védjegy is lehetne kívánság szerint.

A 2. ábrán a 10 figyelemfelkeltő jelet elkezdtük felbontani a derékszögű X-Y koordináta-rendszernek megfelelő X és Y koordinátákra. Ezt számítógépprogram segítségével végezzük. A képet vagy 10 figyelemfelkeltő jelet adatjel formára alakítjuk letapogatással vagy billentyűzeten keresztüli bevitellel, vagy más hasonló módszerrel. A 10 figyelemfelkeltő jeleket a legjobb módszemek megfelelően egyedi, a 4. ábrán látható 21-28 elemekké alakítjuk át. Előnyösen a képeket vagy 10 figyelemfelkeltő jelet a számítógépprogram úgy kezeli, hogy azok bittérkép típusú fájlok formájába vannak rendezve. Más megfelelő eljárás is alkalmazható, de előnyösen a más technikával kialakított információs fájlok is bittérkép formájára vannak átalakítva.

A fájlformára rendezett képek vagy más 10 figyelemfelkeltő jelek be vannak táplálva a programba és mátrixba vannak elrendezve, ami a 10 figyelemfelkeltő jelek két dimenziós koordináta-rendszer szerint elemekre bontja, és minden egyes elemhez egy vízszintes és függőleges koordináta van rendelve.

Ha egy lapnak csak egyik oldalára kell nyomtatni, akkor a legkisebb Y elem mérete megfelel a lap vastagságának, ha a lap mindkét oldalára kell nyomtatni, akkor a legkisebb Y elem mérete pont a fele minden egyes lap vastagságának. így az Y koordinátákat úgy lehet elkészíteni, hogy azok pontosan megfeleljenek a könyv lapszámozásának.

A 3. ábrán láthatók egy P lapnak a megfelelő Y koordinátái és egy adott Y koordinátához tartozó X koordinátái, amikor a 10 figyelemfelkeltő jel minden ezen a P lapon lévő 21-28 eleme rajta van az X-X’ vonalon.

HU 221 097 Bl

A 10 figyelemfelkeltő jelek felosztását az X tengely irányában úgy lehet meghatározni, hogy a kép legkisebb elemének egy arbitrális konstans értéket adunk, amely általában 0,05 mm lehet. Az így nyert „elem” fokokra van osztva és annak kiterjedései arányban állnak a nyomtatandó elemek fizikai kiterjedésével. Ez az információ átvihető egy a 4. ábrán bemutatott X-X’ vonalra és megvastagítható egy B szélességre, hogy a 21-28 elemek láthatóvá váljanak.

Ezek a 21-28 elemek vannak azután a nyomtatási eljárás a P lap megfelelő legalább egy oldalára (lásd 5. ábra) nyomtatva, amíg a P lap nyomtatása történik, úgy, hogy a 21-28 elemek B szélessége beleesik a lap t-t’ vágási vonalába. A vágás vagy szélezés akkor történik, miután a könyvet összeillesztették és a vágás átmegy az X-X’ vonal mentén lévő 21-28 elemeken minden egyes P lapon. A vágás utáni P lapot a 6. ábra mutatja.

Egy másik változat szerint a P lapra vonatkozó X-X’ vonal mentén lévő 21-28 elemeket lehet a lap élére nyomtatni úgy, hogy a 21-28 elemek metszik minden egyes lap élét.

Ezt előbb leírt műveletet a könyv minden lapjával megismételjük, úgyhogy a könyv egészében ezekből a 21-28 elemekből kialakul a 10 figyelemfelkeltő jel a könyv hosszanti elülső 11 élén.

Ugyanez a technika alkalmazható pótlólagosan vagy vagylagosan a könyv felső és alsó élein és ennélfogva a könyv mindhárom (be nem kötött) élére nyomtatható 10 figyelemfelkeltő jel a szokásos nyomtatási eljárás során.

A számítógépprogram egy vezérlőeszközt, például mikroprocesszort használhat a 10 figyelemfelkeltő jelek X-X’ vonal mentén lévő 21-28 elemeinek az elhelyezésére, figyelembe véve az összeillesztett P lapok lapszámozását, és azt, hogy minden egyes P lapra vonatkozóan meghatározzák a 21-28 elemek sorrendjét és az egyes P lapok élei mentén történő szétosztását.

A program a különféle paraméterek mint például a P lapok hosszúsága, B szélessége vagy vastagsága figyelembevételével számolja ki minden pont pontos helyzetét annak érdekében, hogy a 10 figyelemfelkeltő jelek 21-28 elemei egészen pontosan szétoszthatók legyenek a t-t’ vágási vonal mentén.

A 10 figyelemfelkeltő jelet képező 21-28 elemeket úgy nyomtatják, hogy azok minden egyes P lap nyomtatási felületén a megjelölni kívánt élen helyezkedjenek el. A nyomtatási műveletet az említett vezérlő irányíthatja felhasználva a már ismert X-Y koordinátákat. Ha az összeillesztett oldalakat bekötik, az egyes P lapok felületén lévő jelekből kialakulnak a 10 figyelemfelkeltő jelek a könyv, a példánkon hosszanti, 11 élén.

A felhasználó kívánságának megfelelően olyan programcsomag is alkalmazható, amely feldolgozza a 10 figyelemfelkeltő jel 21-28 elemeit annak érdekében, hogy megkapjuk azok meghatározott árnyékolását, amely a termelésben megengedett méreteltérésből adódó hibákat javítja.

A találmány egy második kiviteli alakjának megfelelően a 21-28 elemek, amelyek a 10 figyelemfelkeltő jeleket képezik, előnyösen úgy vannak nyomtatva, hogy a 21-28 elemek középső részén magas a festéksűrűség és a szélek felé haladva legalább egy kicsit halványulnak, ahogyan ez a 7. ábrán látható. A festék halványulásának mértékét úgy lehet megválasztani, hogy az az eljárás során megfeleljen a termelési tűréshatár mértékének. Ezeket a tűréshatárokat minden aktuális nyomtatáshoz meg lehet valósítani a papír tulajdonságai, az összeillesztés és a vágás figyelembevételével. Minél szorosabbak a tűréshatárok, annál kisebb a festékveszteség.

Az 1. ábrán látható könyv esetében, hogyha a P lapok 11 élein lévő 10 figyelemfelkeltő jel 21-28 elemeinek egy sorban történő elhelyezése nagyban ingadozik, akkor a 10 figyelemfelkeltő jel szélei elmosódottak, életlen vonalúak lesznek, ahogyan az a 8. ábrán is látható.

Az elmosódás foka azonban szabályozható azáltal, hogy előre meghatározott (körültekintő) mértékű festékhalványulást alkalmazunk annak érdekében, hogy a gyártás során fellépő minőségingadozásokat elkerüljük. Ezt az alábbiakban részletesen ismertetjük. Ha minden P lap esetében, annak felső f felületén az X-X’ vonal mentén elhelyezkedő i elemek, ahogyan a 10. ábrán látható, olyanok, mint amilyen a 7. ábrán is látható i elem, akkor lehetőség van arra, hogy az elmosódás olyan elfogadható és szabályozható legyen, ahogyan az a 9. ábrán látható.

A P lapon lévő eltolódások korrigálásának egy másik lehetséges módját mutatja a találmány egy harmadik kiviteli alakja all. ábrán. A 10 figyelemfelkeltő jel i elemei különböző szélességben (lásd 11. ábra) kerülnek minden egyes P lap felső f felületére és alsó f felületére.

A találmány egy negyedik kiviteli alakja szerint, ahogyan az a 12. ábrán látható, a 10 figyelemfelkeltő jelek i elemei az X-X’ vonal mentén minden egyes P lap felső f felületén és alsó f felületén egymáshoz képest el vannak tolódva.

A 10 figyelemfelkeltő jel szélei a tinta mennyiségétől függően változó sűrűségűek.

A 10 figyelemfelkeltő jelet alkotó változó vastagságú vagy egymáshoz képest eltolt egymást követő i elemek nyomtathatók minden lap felső f és alsó f hátsó felületére, ahogyan az a 11. és 12. ábra szerinti harmadik és negyedik kiviteli alaknál látható, vagy csak az egymást követő lapok egyik f felületére. Továbbá lehetséges az is, hogy az i elemeket minden lapra felvigyük, vagy csak néhány lapra.

Az egész leírásban a „nyomtatás” szót mindazoknak a technikai eljárásoknak az összességére értjük, ami lehetővé teszi, hogy látható jeleket vigyünk fel egy hordozóra; a „tinta” szó alatt pedig azt értjük, ami befed, eltakar minden színezett jelet, amelyből a látható jel összeáll.

A könyv vagy brosúra lapjainak mindkét felületére történő nyomtatáskor különböző sűrűségű árnyékolást és/vagy különböző színeket használva lehetőség kínálkozik arra, hogy különböző üzeneteket nyomtassunk a páratlan számozású oldalakra vagy lógókat a páros számú oldalakra annak érdekében, hogy valamilyen hatást

HU 221 097 Β1 gyakoroljunk az olvasóra, aki a könyvet forgatja. így például egy első üzenet, például a cég neve vagy lógója, nyomtatható a páratlan számú oldalak felső f felületére és egy második üzenet, például a cég telefonszáma nyomtatható a páros számú oldalak alsó f felületére. így tehát ha a könyv vagy brosúra 11 élét jobbra hajlítjuk, akkor az első üzenet válik láthatóvá tömörebb formában, mint a második üzenet, mivel a páratlan számú oldalak élei válnak nagyobb részben láthatóvá. És megfordítva, ha a könyv vagy brosúra 11 élét balra hajlítjuk, akkor a második üzenet válik erősebben láthatóvá, mint az első.

Ha az első üzenetet vastagabban vagy különböző színnel nyomtatjuk, akkor elkerülhető, hogy két egymásra írt üzenet keletkezzen, mert ebben az esetben az első üzenet lesz a domináns a másodikkal szemben.

A felhasználó kívánsága szerint a program úgy dolgozza ki a 10 figyelemfelkeltő jel 21-28 elemeit, hogy a szükséges árnyékolásokkal a korábban említett kiviteli hibákat korrigálni lehessen.

Az eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint ezeket az árnyékolásokat algoritmusos számításokkal érjük el. A nyomtatásra váró 21-28 elemek szélei egyrészről a változó paramétereknek megfelelően, másrészről az adatfeldolgozásnak megfelelően vannak szabályozva. Mindegyik 21-28 elem úgy van módosítva, hogy a szomszédos 21-28 elemekkel összefüggő árnyékolást alkalmaznak hozzá. Ennélfogva mindegyik 21-28 elem hosszirányú, keresztirányú és végül rézsútos letapogatással is fel van dolgozva, vagyis négyféle letapogatás történik annak érdekében, hogy a kívánt szintű árnyékolást meghatározzuk. Általában ez az eljárás a processzor kapacitása által meghatározott sebességgel történik, és egy másodperc töredékéig tart csak.

Egy fehér háttéren lévő fekete motívumnak például, ahogyan az a 14a. ábrán is látható, a felhasználó olyan árnyékolást illetőleg tónust választhat, hogy az egyes, itt külön fel nem tüntetett elemek a szélen világosabb árnyékolásúak, befelé pedig sötétednek, ahogy az a 14b. ábrán látható (ez a befelé árnyékolás). Készítheti a felhasználó az elemek széleit olyan sötétebb árnyékolással is, amelyek kifelé halványulnak, hogy árnyékolást adjunk az anyaghoz úgy, ahogy az a 14c. ábrán látható (kifelé árnyékolás); vagy még inkább a 14d. ábra szerint a széleket mindkét irányban árnyékoljuk.

Más szavakkal a 10 figyelemfelkeltő jel elemei szélének befelé árnyékolása csökkenti a látható felületet (vagy annak egy részét), a kifelé árnyékolás pedig erősíti a látható felületet; a kettő kombinálása pedig az eredeti pontos reprodukcióját adja.

Ahogyan azt az előzőekben leírtuk, minden motívum vagy 10 figyelemfelkeltő jel betűmintája vízszintes rétegekre van osztva úgy, hogy egy konkrét P lapra vonatkozó minden réteg (4. ábra, X vonal) tartalmaz egy elküldendő adatsort.

A program használója meghatározhatja a 10 figyelemfelkeltő jelnek azt B szélességét is, ami megjelenik a P lapon, és azt a szélességet is, amit eltávolít a vágással (lásd 6. ábra). Az egyes rétegek vastagságát aztán úgy határozzuk meg, hogy az 5. ábrán látható B szélességű 21-28 elemekből álló sort kapjuk. Ezzel a módszerrel, az előbbiekben leírtak szerint, a könyvkötés utolsó lépéseiben a könyv vágóvonala a tintasávon fog keresztülmenni, nem pedig az egyik oldalon.

Bármelyik nyomtatandó elemről van szó, beleértve a szöveget is minden a megfelelő helyére kerül úgy, hogy azok a 21-28 elemek, amelyek az élmotívumokra vonatkoznak, az oldal peremén helyezkednek el. Ez egészen magas fokú pontosságot tesz lehetővé, mivel a motívum 21-28 elemei a szöveggel együtt kerülnek elhelyezésre és nyomtatásra. A nyomatáshoz minden korrekció automatikusan, hiba nélkül alkalmazható.

Ha a könyvnek több mint egy 11 élére kell nyomtatni, akkor figyelmet kell fordítani arra, hogy a 10 figyelemfelkeltő jeleket alkotó 21-28 elemek a megfelelő helyes sorrendbe legyenek szedve. Például, ha egy könyv mindhárom bekötetlen élét üzenetekkel akarjuk ellátni, és ha ezek az üzenetek olvashatók kell legyenek akkor, amikor a könyv vízszintesen fekszik a hátoldalán, akkor az adatokat a következőképpen kell sorrendbe szedni: a lap alján a páratlan oldalakon lévő 10 figyelemfelkeltő jeleket képező adatokat és a lap tetején a páros oldalon lévő 10 figyelemfelkeltő jeleket képező 21-28 elemeket az olvasás irányának megfelelően, tehát balról jobbra kell sorba rendezni; azonban azokat a 21-28 elemeket, amelyek az oldal tetején a páratlan oldalakon lévő 10 figyelemfelkeltő jeleket képezik és azokat, amelyek az oldal alján a páros oldalakon lévő figyelemfelkeltő jeleket képezik, az olvasás irányával éppen fordítottan kell sorrendbe szedni, tehát jobbról balra.

A számítógép programja egyidejűleg mindhárom mátrixban (felső, alsó és hosszanti él) működik és minden oldalra vagy rétegre három adatsort küld, amelyek a motívumok 21-28 elemeinek pontos helyére vonatkoznak minden 11 él mentén, ahol a 21-28 elemek sorrendje a fentiekben ismertetett eljárás szerint van meghatározva.

A programban minden színt függetlenül, rétegek segítségével vagy hasonló ismert megoldások alkalmazásával állítunk elő kívánság szerint.

Minden rétegre vonatkozó adatsort vagy adatköteget lehet küldeni színesben, oldalanként, részben vagy egészben, egyszerre több pont felé, mint például vászonra, lemezre, nyomtatóra, modemre vagy egy szoftverszerkesztőre, vagy egyszerűen integrálni lehet a többi adattal és végül a nyomtatóra továbbítani.

Claims (15)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás legalább egy figyelemfelkeltő jel felvitelére könyvet vagy brosúrát képező egymásra illesztett lapok megjelölni kívánt éleire, ahol minden megfelelő lapnak van legalább egy színezett eleme legalább egy előre meghatározott helyen a lapnak legalább az egyik felületén, annak az éllel határos lapszélén, és a lapok különálló felületein lévő elemek összességeiből képezzük a lap élén a figyelemfelkeltő jelet, azzal jellemezve, hogy mielőtt a figyelemfelkeltő jelet (10) a lap (P) megjelölni kívánt élére (11) fel vinnénk a figyelemfelkeltő jelet (10) vagy jeleket (10) egy számítógép-vezérlésű

   HU 221 097 Β1 berendezés segítségével felbontjuk elemekből (21-28) képezett mátrixra, ahol minden egyes elemhez (21-28) az X és Y koordináta-rendszerben X és Y koordinátákat rendelünk, ahol az Y koordináta megegyezik a laphalmaz megfelelő lapjának (P) lapszámozásával, az X koordináták pedig az adott lap (P) felületén lévő, a figyelemfelkeltő jel (10) kialakítására szolgáló elemek (21-28) helyzetének felelnek meg.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a számítógép-vezérlésű berendezéssel a lapok (P) megjelölni kívánt éleit (11) kialakító nyomtatóeszközt is vezéreljük.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy minden lapot (P) méretre vágás előtt a megjelölni kívánt éle (11) mentén megjelölünk, és a vágási vonalat minden egyes lapnál (P) a különálló elemeken (21-28) vezetjük át.
4. 4. Az 1-3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy minden egyes lapon (P) minden egyes elemet (21-28) egy színezett középső területtel és annak legalább egy éle felé halványuló résszel jelölünk meg.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a figyelemfelkeltő jelet (10) képező elemeknek (21-28) minden egyes lapon (P) minimális szélessége (B) és előre meghatározott helye van úgy, hogy amikor a lapokat (P) a kívánságnak megfelelően összeillesztjük, a vonalba állított elemekből (21-28) képezzük a figyelemfelkeltő jelet (10) és az elemekben (21-28) lévő eltéréseket a velük szomszédos eltérő szélességű elemekkel (21-28) kompenzáljuk még akkor is, ha a névleges szélességük (B) azonos.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy minden oldalon (P) az összeillesztett elemeknek (21-28) van egy megjelölni kívánt élen (11) lévő névleges szélességük (B) és előre meghatározott helyük úgy, hogy ha a lapokat (P) a kívánságnak megfelelően összeállítjuk, akkor a vonalba állított elemek (21-28) képezik a figyelemfelkeltő jelet (10), és a minden második oldalon lévő elemek (21-28) egymáshoz képest el vannak tolva a szomszédos lapokon (P) lévő elemekhez (21-28) viszonyítva.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a lapokat (P) cellulózalapú anyagból készítjük, előnyösen papírból.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy minden egyes lapot (P) a megjelölni kívánt éllel (11) szomszédos egyik felületén (f) jelölünk meg.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy több figyelemfelkeltő jelet (10) viszünk fel a lapok (P) megjelölni kívánt éleire (11).
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az Y koordináták a laphalmaz egyes lapjai (P) vastagságának felelnek meg, ha a lapnak (P) csak az egyik felületére (f) nyomtatunk és az egyes lapok (P) vastagságának felével egyeznek meg abban az esetben, ha a laphalmaz lapjainak (P) mindkét alsó és felső felületére (f, f) nyomtatunk.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az X koordináta mentén a legkisebb elem mérete 0,05 mm.
12. 12. Az 1-7. vagy a 9-11. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy minden lap (P) megjelölni kívánt éleit (11) mindkét felső és alsó felületén (f, f) megjelöljük, és az egyik felületen (f) lévő jelölések árnyékolásának sűrűsége színében vagy formájában különbözik a lap (P) másik felületén (f) lévő jelölésektől.
13. 13. Laphalmazból álló könyv vagy brosúra, amelynek bekötetlen oldalán legalább egy figyelemfelkeltő jel van, azzal jellemezve, hogy a figyelemfelkeltő jelet (10) az 1-12. igénypontok egyike szerinti eljárással készítjük el.
14. 14. Berendezés egy könyvet vagy brosúrát alkotó laphalmaz éleire legalább egy figyelemfelkeltő jel felvitelére, amely egy önmagában ismert nyomtatóberendezés, azzal jellemezve, hogy a berendezés a figyelemfelkeltőjelet (10) képező elemeket (21-28) X és Y koordinátákra felbontó, az Y koordinátákat a lapok (P) lapszámozásához rendelő, és az X koordinátákat pedig az adott Y koordinátához tartozó elemnek (21-28) a lapon (P) lévő helyéhez rendelő programozható vezérlőegységet tartalmaz.
15. 15. A 14. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a számítógép-vezérlésű berendezés önmagában ismert nyomtatóeszközt is vezérlőén van kiképezve.