HU220309B - Szerszám huzalnyalábok burkolására - Google Patents

Description

A találmány tárgya szerszám huzalnyalábok burkolására, amely huzalnyalábok villamoskábel jellegűek vagy cső alakúak, és különösen a járműgyártásban alkalmazott típusú huzalok.

A járműgyártásban a kábelezés általában azt jelenti, hogy egy vagy több huzalnyalábot kell egy szerelési egységre készíteni, a huzalokat kötőanyagokkal vagy megolvasztott műanyag gyűrűkkel egyesíteni kell, és az egészet megolvasztott műanyagból lévő burkolattal kell beborítani vagy egy adhezív szalaggal kell körbetekemi.

Ennek a beburkolásnak vagy körbetekerésnek az a legfontosabb szerepe, hogy a nyalábnak egy bizonyos kohéziót adjon úgy, hogy azt könnyen be lehessen szerelni a jármű egyik szerkezeti elemére. Azonkívül egy rugalmas burkolatot képez, amely lehetővé teszi a vibrációk abszorbeálását, és a nyaláb és a szerkezeti elemek közötti ütközések csillapítását a zajcsökkentés érdekében.

A kisebb és nagyobb átmérőjű nyalábok burkolása, amelyek a járműipar céljaira vannak szánva, leggyakrabban egy csavarvonalban történő kézi feltekercseléssel történik, amelynek során egy rugalmas adhezív szalagot, például PVC-szalagot tekernek a nyalábra. Ez a művelet rendkívül hosszadalmas és bizonytalan eredményt ad.

A burkolás egy másik módja, amikor a szalagot önmagára keresztirányban tekercselik a nyaláb köré, és a szalag két oldalsó szélét egyesítik. Ilyen eljárást ismertet például a GB 1 098 943 számú szabadalmi leírás. A jelenleg alkalmazott szalagok poliuretánhabból vagy adhezív feutrinból készülnek, és vastagabbak, mint azok a szalagok, amelyeket a kis átmérőjű nyalábok csavarvonalban történő körbetekerésénél használnak. Mindenesetre ez az említett eljárás rendkívül kényes a kézi munka miatt.

A találmány feladata szerszám kialakítása huzalnyalábok burkolására, egy önmagára keresztirányban feltekercselt szalag segítségével, amelyet a nyaláb köré tekercselünk.

Ezt a feladatot a találmány értelmében egy olyan szerszámmal valósítjuk meg, amelynek egy kerete van, amely egy burkolófejjel van ellátva, és ez a szalagot alakító vezető- és alakítószervet tartalmaz, amely rögzítetten a keretre van szerelve, és amely legalább egy olyan, a keretre rögzített, vezető- és alakítószervet tartalmaz, amelynek V profilú felülete van, és amely vezető- és alakítószerv blokk alakú, amely egyrészt egy belépő lapszöget, másrészt egy kilépő lapszöget képez, és élei vannak, amelyek egymásra merőlegesek és a vezető- és alakítószervnek a belépő és kilépő lapszögek metsződésében egy V profilú, a szalag visszafordítását és hosszanti hajtogatását biztosító visszatérő pereme van, és legalább egy első pár pofája van a keretre szerelve, amelyek egy nyitott helyzet és egy zárt helyzet között mozgathatók, amely utóbbiban egymásnak vannak szorítva visszatérítő elemek, illetve nyomórudak segítségével a szalag hosszanti széleinek egymásra ragasztását biztosító módon, és maguk között egy átmenőnyílást képeznek a beburkolt nyaláb számára.

Ilymódon a vezető- és alakítószerv megindítja a szalag keresztirányú feltekeredését a nyaláb köré, amely a

V alakú profil fenekébe van helyezve, amely V alakú profilt a szalag képezi ezen a szerven. A vezető- és alakítószerv szélének V profilja lehetővé teszi, hogy a szalag különböző hosszanti szálai azonos hosszúságú pályát fussanak be, és így elkerülhető a szélső szálak túlzott megnyúlása, ami ezeknek a szálaknak a későbbi összehúzódása folyamán a szalagban helyi hullámosodást vagy leválást tudna létrehozni. Nyilvánvaló, hogy a nyaláb és a szalag, mielőtt azokat egyesítenénk, különböző irányokba fiitnak úgy, hogy a kettő közül legalább az egyiknek a kiindulási irányát módosítani kell. Mivel a nyaláb általában rögzítetten van egy szerelőasztalra szerelve, sokkal könnyebb a szalag kiindulási irányát módosítani oly módon, hogy a nyalábbal való egyesítési helyén irányváltozásnak, általában 90°-os irányváltozásnak tesszük ki. Pontosan ezt az irányváltozást biztosítja minden káros hatás nélkül a szalag számára a vezető- és alakítószerv V profilú széle. Azonkívül a nyaláb, amely a szerv által képzett V profil fenekében halad, ily módon megfelelő módon a szalag középső részének van nekiszorítva és -ragasztva, amely az ezáltal a szalag által képezett V profil fenekének felel meg.

A vezető- és alakítószerv után az első pár pofa biztosítja a szalag hosszanti széleinek visszahajtását úgy, hogy ezt a két szélt egymáshoz ragasztja adhezív felületeik révén. A nyaláb és a szalagnak az azt körülvevő része a pofák által határolt nyílásba kapcsolódik. Nyilvánvaló tehát, hogy a nyaláb és a szalag együttes haladása a vezető- és alakítószervtől kiindulva az első pár pofa felé a nyaláb fokozatos beburkolását hozza létre a hossza mentén. Ily módon a nyaláb gyors és megbízható burkolását lehet megvalósítani. A találmány szerinti szerszám tehát a burkolást gyorsan és egyszerű módon valósítja meg egy keresztirányú feltekercseléssel, nem csupán közepes és nagy átmérőjű nyalábok esetében, hanem kis átmérőjű nyalábok esetében is.

A találmány egy előnyös kivitele szerint a burkolófej egy második pár pofát tartalmaz, amely az első pár pofa és az alakítószerv között a keretre van szerelve, és amelyek egy nyitott helyzet és egy zárt helyzet között mozgathatók, amely felé visszatérítő elemekkel vannak visszavezetve, és amelyben a pofák maguk között egy nyílást képeznek a szalagnak a nyaláb köré való előfeltekercselése céljából. A szalag középső része így nagyon pontosan a nyaláb köré van tekerve, amely be van ékelve a szalag által képezett V profil fenekébe. Ezáltal elkerülhető, hogy a szalag és a nyaláb között játék képződjön, ami veszélyeztetné a létrehozott burkolat minőségét és külalakját. A szalag hosszanti szélei vissza vannak hajtva egymás felé, ami megkönnyíti az ezeknek a széleknek az ezt követő összeragasztását, amelyet az első pár pofa végez. Egyébként, mivel a szalag adhezív, ezért középső része, amely a nyaláb köré van tekerve és annak neki van szorítva, a nyalábhoz tapad.

A találmány egy további előnyös jellemzője szerint a szerszámnak a kereten, a nyaláb haladási irányához viszonyítva a burkolófej előtt elhelyezett legalább egy vezetőeleme, például tárcsája van, a nyalábnak az első pár pofa átmenőnyílásával és a vezető- és alakítószerv visszaállító pereme csúcsával V profilú egy vonalba ál2

HU 220 309 B lítására. A nyaláb így megfelelően egy vonalba van hozva a szalag által létrehozott V profil fenekével. Előnyösen a szerszámnak egy második vezetőeleme, például tárcsája van a nyaláb egy vonalba állítására, amely a burkolófejtől lefelé van elhelyezve.

A találmány egy további igen előnyös kivitelénél a nyaláb egy vonalba állítására szolgáló két vezetőelem két-két tárcsából áll, amelyek a burkolófej két oldalán vannak elhelyezve.

Célszerűen a szerszámnak egy kiegészítő vezetéke van a nyaláb egyik oldalán, a burkolófej előtt, a megfelelő egy vonalba állításra szolgáló vezetőelemmel, például tárcsával szemben elhelyezve, ez a kiegészítő vezeték két részből, például félhengerből áll, amelyek a keretre vannak erősítve egymáshoz viszonyítva mozgathatóan, egy zárt helyzet (amelyben érintkeznek) és nyitott helyzet (amelyben egymástól távol vannak) között, a nyaláb áthaladását lehetővé tevő módon.

Előnyösen a vezető- és alakítószervnek két külső széle, illetve pereme van, amelyek a szalag hosszanti szélei számára megtartóütközőket képeznek.

Célszerűen a két pár pofa a keretre van szerelve, és két egymással párhuzamos tengely körül forgathatók, a két tengely közül az egyik a pofapárok egyik pofáival közös és a másik tengely a pofapárok másik pofáival közös.

Előnyösen az első pofapár mindegyik pofája egy ütközővel, illetve vonócsappal van ellátva, amely a második pofapár vele társított pofáival működik együtt, azt a forgásában a nyitott helyzet felé vivő módon.

Célszerűen az első pofapár pofái két párhuzamos tengely körül forgó két hengert tartalmaznak, a szalag hoszszanti szélei számára bevonódobokat képező módon.

Előnyösen a burkolófej alsó részében felszerelt keret a burkolófej fölött egy tartót képez egy henger, és legalább egy szerszámot működtető főfogantyú, illetve fogantyú számára, amely burkolófejben a nyaláb pályájával párhuzamosan fekszik.

A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti szerszám példakénti kiviteli alakját tüntetik fel.

Az 1. ábra a burkolás elvét mutatja vázlatosan, amikor egy huzalnyalábot egy keresztirányban tekercselt szalaggal burkolunk.

A 2. ábrán a burkolószerszám látható oldalnézetben.

A 3. ábra a 2. ábra III—III vonala mentén vett metszet.

A 4. ábra a 2. ábra IV nyila irányából vett nézet. Az 5. ábra a 2. ábra V nyila irányából vett nézet. A 6. ábra a 7. ábra VI-VI vonala mentén vett metszet.

A 7. ábra a 6. ábra VII nyila irányából vett nézet egy részlete.

A 8. ábra a burkolófej különböző szerkezeti elemeinek szerepét mutatja vázlatosan, perspektivikusan, amelyek a szalag elhelyezését biztosítják a huzalnyaláb körül.

A 9. ábrán a szalag és a huzalnyaláb egyesítési szakaszának egy részlete látható oldalnézetben, amely a visszaállító szerv szerepét mutatja.

A 10a., 11 a. és 12a. ábrák a 6. ábra X, XI, XII nyilai irányából vett metszetek, amelyekben a kis átmérőjű, egyetlen huzalt tartalmazó nyaláb burkolása látható.

A 10b., 11 b., 12b. ábrák a 10a., 11 a., 12a. ábrákhoz hasonló nézetek, amelyek nagyobb átmérőjű, négy huzalból álló nyaláb burkolását mutatják.

A 13. ábrán a szerszám egy más változata látható vázlatosan, oldalnézetben.

A 14. ábrán a szerszám egy további változata látható oldalnézetben.

A 15. ábra a 14. ábra XV nyila irányából vett nézet egy részlete.

Aló. ábrán a 14. ábra szerinti szerszám burkolófeje különböző szerkezeti elemeinek szerepe látható vázlatosan, perspektivikusan.

Az 1. ábrán vázlatosan a 2 huzalokból, mint például elektromos kábelekből álló 1 nyaláb burkolásának elve látható. A burkolást egy 3 szalag segítségével valósítjuk meg, amelynek kiinduló lelapított alakját pontvonallal ábrázoltuk. A burkolás úgy történik, hogy a 3 szalagot önmagához képest keresztirányban az 1 nyaláb köré tekerjük, hogy azt beburkoljuk. A 3 szalagnak ekkor hosszanti irányban egy 4 része van, amely az 1 nyaláb köré van tekerve és egy tömlőt képez, és hosszanti 5 szélei vannak, amelyek egymással szemben vissza vannak hajtva. A 3 szalagnak egy adhezív felülete van, amelynek ellenében van elhelyezve az 1 nyaláb, a hosszanti 5 szélek pedig egymással össze vannak ragasztva ennek az adhezív felületnek a révén.

A 3 szalag létrehozható bármilyen rugalmas anyagból, azaz nemcsak poliuretánhabból vagy hasonlóból, amelyet általában a közepes és nagy átmérőjű nyalábok kézzel történő keresztirányú körültekercseléssel történő burkolásához alkalmaznak, hanem bármilyen más finomabb anyagból is, például PVC-ből, szövött anyagokból vagy nemszövött anyagokból stb., amelyeket általában a kisebb átmérőjű nyalábok csavarvonal alakú burkolására használnak.

A 2-12. ábrák a találmány szerinti burkolószerszám első kivitelét mutatják. A szerszám egy 6 keretből áll, amely lényegében két 7, 8 oldalból van kialakítva. A 6 keret egy első 9 főfogantyúval és két másodlagos 10, 11 fogantyúval van ellátva, amelyek a szerszám alkalmazását lehetővé teszik jobbkezes vagy balkezes személy számára. A 9 főfogantyú a 7 és 8 oldalakkal párhuzamos és lényegében a beburkolandó 1 nyalábbal is párhuzamos, és e felett van elhelyezve, míg a 10, 11 fogantyúk egy közös 13 tengelyből nyúlnak ki, amely merőleges a 7 és 8 oldalakra. Egy hengeres 14 tartó van felszerelve a 10 és 11 fogantyúk között a 7 oldal belső oldalán. A 14 tartó egy forgatható 15 hengert tartalmaz, amelyet a 2. ábrán pontvonallal ábrázoltunk, és ez szállítja az adhezív rugalmas 3 szalagot, amelyet ugyancsak pontvonallal ábrázoltunk. Az adhezív 3 szalagnak van egy 3.1 adhezív felülete és egy 3.2 nem adhezív felülete.

HU 220 309 B

A 6 keret alsó részében a 7 és 8 oldalak közé egy blokk van helytállóan rögzítve. A 19 blokk egy burkolófejet hord, amely az 1 nyaláb beburkolását biztosítja a 3 szalaggal.

A 3 szalag vezetése a 20 burkolófej felé két 17, vezetőgörgővel van biztosítva, amelyek a 7, 8 oldalak között, azokra merőlegesen vannak felszerelve.

Mint ahogyan a 6. és 8. ábrákon jól látható, a 20 burkolófej két 21 és 40 vezető- és alakítószervet tartalmaz, amelyek a 19 blokkra vannak erősítve, és amelyeknek V profilú felületei egymás meghosszabbításában helyezkednek el. A 21 és 40 vezető- és alakítószerveknek az a fő szerepe, hogy a 3 szalag keresztirányú hajtogatását beindítsák, hogy így a 3 szalag csatorna alakot nyerjen.

Jelen esetben a 40 vezető- és alakítószerv blokk alakú, amely blokk egyrészt egy 41 belépő lapszöget, másrészt egy 42 kilépő lapszöget képez, és ezeknek 43, 44 élei egymásra merőlegesek. A 41 belépő lapszög 43 éle lényegében párhuzamos az 1 nyalábbal, és a 21 vezetóés alakítószerv V profilú 22 felülete 22.1 fenekével egy vonalba esik. Az ábrázolt kivitelnél a 41,42 belépő, illetve kilépő lapszögek lényegében egyenlők.

A 40 vezető- és alakítószerv azonkívül a 41,42 belépő, illetve kilépő lapszögek metsződésében egy 40.1 visszatérítő peremmel rendelkezik, amely V profilú, és amely biztosítja a 3 szalag visszatérését és hosszanti hajtogatását, mint ahogyan azt majd később részletesebben ismertetjük.

Azonkívül a 21 vezető- és alakítószerv V profilú 22 felületének két 23 széle van, amelyek egymás felé mutatnak úgy, hogy a 3 szalag hosszanti 5 szélei számára megtartóütközőket képeznek.

A 20 burkolófejnek egy első pár 24 pofája van a blokkra szerelve, hogy két 25 tengely körül forogjanak, amelyek párhuzamosak a V profilú 22 és 21 felületek 22.1 és 43 fenekének éleivel. A 24 pofák ellentétes irányban mozognak egy nyitott helyzet és egy zárt helyzet között, amely felé egy rugalmas 26 visszatérítő elem kényszeríti azokat. Ez a 26 visszatérítő elem jelen esetben egy csavarrugó, amely mindkét végével a 24 pofákhoz erősített 27 peckekhez van csatlakoztatva. A 27 peckek úgy vannak elhelyezve, hogy a 24 pofák nyitásakor a rugó átmegy a 25 tengelyek által meghatározott sík másik oldalára úgy, hogy túlhalad egy „kemény ponton”, amelyen túl a rugó a 24 pofákat nyitott helyzetükben tartja.

Zárt helyzetükben a 24 pofáknak két egymással szembenéző 28 felületük van, amelyek egymáson fekszenek és egymás között egy 29 nyílást képeznek, amelynek átmérője nagyobb, mint a beburkolt 1 nyalábé, és amely lényegében a 21 vezető- és alakítószerv V profilú 22 felülete 22.1 fenekének a meghosszabbításában fekszik. A 29 nyílás két oldalán a 28 felület egy sík érintkezőfelület. Az ábrázolt kivitelnél a 28 felület egy nyújtott 30 domborulattal van ellátva, amelynek legömbölyített keresztmetszete van, és amely a 29 nyílás tengelyéhez, azaz az 1 nyaláb hosszanti tengelyéhez képest észrevehetően meg van döntve.

A 24 pofák az ellentétes irányú forgásukat szinkronizáló eszközzel vannak társítva. Ez a szinkronizálóeszköz jelen kivitelnél két fogazott 31 kerékből áll, amelyek a 24 pofák 25 tengelyeire vannak szerelve úgy, hogy egymással kapcsolódjanak. A 31 kerekek közül az egyik az egyik 24 pofára, míg a másik a másik pofára van rögzítve. A 31 kerekek és a 24 pofák rögzítése egy 32 tengellyel történik, amely a 25 tengely mentén helyezkedik el, és átmegy a 19 blokkon. A 31 kerekek a 19 blokknak a 24 pofákhoz viszonyítva ellentétes oldalain vannak elhelyezve.

A 24 pofák nyitását egy 33 emelő vezérli (lásd

2. ábra), amely a 6 keretre van szerelve úgy, hogy a 7 és 8 oldalakra merőleges tengely körül forogjon, és amely két 34 vonórúddal van a 24 pofákhoz kapcsolva.

A 20 burkolófej egy második pár 35 pofát is tartalmaz, amely a 19 blokkra van szerelve az első pár 24 pofa és a 21 vezető- és alakítószerv között. A 35 pofák tengelyek körül tudnak forogni, ellentétes irányú mozgásokat végezve egy nyitott helyzet és egy zárt helyzet között, amely felé azokat egy rugalmas 36 visszatérítő elem vezeti, amely jelen esetben egy U alakban meghajlított rugószárból áll. A 35 pofák zárt helyzetükben 37 nyílást képeznek maguk között, amely a 3 szalagnak az 1 nyalábra történő elő-feltekercselésének céljából egy fejet képez. A 37 nyílás a 21 vezetőés alakítószerv V-profilú 22 felülete 22.1 fenekének meghosszabbításában helyezkedik el. Az ábrázolt kivitelnél a 37 nyílás a 21 vezető- és alakítószervhez közeli tengelyirányú végénél kibővül, amint ez a 6. ábrán látható, előnyösen tölcsér alakú.

A második pár 35 pofa nyitását az első pár 24 pofa nyitása vezérli. A jelen kivitelnél mindegyik 24 pofa egy 38 ütközővel van ellátva, amely a 35 pofa alatt kiugrik, hogy azt forgásba hozza a 24 pofáknak a nyitott helyzet felé való forgása során.

A szerszám azonkívül egy egy vonalba állító eszközzel van ellátva, amely jelen esetben két, vájatokkal ellátott 45,46 tárcsából áll, amelyek a 20 burkolófej két oldalán vannak elhelyezve, hogy az 1 nyalábbal együttműködjenek. A 45, 46 tárcsák az 1 nyaláb relatív egy vonalba esését biztosítják az első és második pár 24, 35 pofák 29 és 37 nyílásaival, és a 21 vezető- és alakítószerv 22.1 fenekével és a 40 vezető- és alakítószerv 43 élével. A 45, 46 tárcsák kialakításának részleteit a 2. ábrán, valamint a 4. és 5. ábrákon mutatjuk be. Látható, hogy a 45 tárcsa rögzítetten a 6 keretre van szerelve, míg a 46 tárcsa úgy van a 6 keretre szerelve, hogy a 7 és 8 oldalakra merőleges 47 tengely körül forogni tudjon. A 46 tárcsa így tehát eltávolítható, hogy egyszerűbbé tegye a 3 szalag ráhelyezését a 20 burkolófejre.

Az 1 nyaláb beburkolása a találmány szerinti szerszám segítségével a következőképpen történik:

Először ráhelyezzük a 15 hengert a 14 tartóra, majd a 3 szalagot ráhelyezzük a 20 burkolófej 17, 18 vezetőgörgőire. A 3 szalag felveszi a 40 vezető- és alakítószerv 42 kilépő lapszögének alakját úgy, hogy a 3.1 adhezív felülete ekkor maga is egy kilépő lapszöget képez. A 42 kilépő lapszögtől lejjebb a 3 szalag a 41 belépő lapszögnek nyomódik neki úgy, hogy a 3.1 adhezív felülete egy belépő lapszöget képez. A 3 szalag alakja V profilú. A 21 vezető- és alakítószerv a 3 szalagot pro4

HU 220 309 B filos alakban tartja. Itt megfigyelhető a 23 szélek szerepe, amelyek a 3 szalag szabad végét a 22 felületen, azaz várakozási helyzetben tartják.

A két pár 24 és 35 pofa nyitva van, és a 3 szalagot az általuk határolt térbe vezetik be. Az 1 nyaláb a 3 szalag által képezett profil fenekébe van benyomva, és a 24, 35 pofák visszazáródnak a 33 emelő lesüllyesztésével a 26 és 36 visszatérítő elemek hatására. Az 1 nyalábot és a burkolatnak azt a részét, amely azt körülveszi, a 29 és 37 nyílások fogadják be.

Az egy vonalba hozó 45, 46 tárcsák az 1 nyalábbal kapcsolódnak, és a szerszámot az 1 nyaláb mentén mozgatják. A 3 szalagot a 15 henger adagolja, és a 3 szalag fokozatosan rácsukódik az 1 nyalábra a 40 vezető- és alakítószerv és a 20 burkolófej hatására.

A 21 vezető- és alakítószerv biztosítja a 3 szalag hajtogatásának beindítását, valamint annak központosítását az 1 nyalábhoz képest.

A második pár 35 pofa biztosítja a 3 szalag központi 4 részének a legördülését és ráragasztását az 1 nyalábra, valamint megindítja a 3 szalag oldalsó 5 széleinek összezáródását. A 35 pofák rugalmas 36 visszatérítő eleme biztosítja a 3 szalag pontos elhelyezését az 1 nyalábon, bármilyen legyen is az 1 nyaláb átmérője. Annak érdekében, hogy ábrázoljuk az 1 nyaláb átmérőjének lehetséges változásait, amit a találmány szerinti szerszám megenged, a 10a., 11 a., 12a. ábrákon ábrázoltuk a 20 burkolófej különböző szerkezeti elemeit metszetben, amelyek ez esetben egy kis átmérőjű, egyetlen 2 huzalt tartalmazó nyaláb beburkolásához alkalmazhatók. Ezzel ellentétben a 10b., 11 b., 12b. ábrákon ugyanilyen nézetben egy nagyobb átmérőjű, négy 2 huzalt tartalmazó 1 nyalábot ábrázoltunk. Megállapítható, különösen a 11a. és 11b. ábrákat figyelembe véve, hogy a második pár 35 pofának a rugalmas 36 visszatérítő elemmel változtatható 37 nyílása lehetővé teszi jelentős átmérőváltozások tolerálását anélkül, hogy a létrehozott burkolat minősége romlana. Magától értetődő, hogy az ábrázolt kivitel nem korlátozó jellegű, és az 1 nyaláb négynél több 2 huzalt is tartalmazhat.

A 35 pofáktól lejjebb a 24 pofák biztosítják a 3 szalag oldalsó 5 széleinek tökéletes záródását és összeragasztását. A 24 pofák egymással szembenéző 28 felületeiben kialakított egyenes vonalú 30 domborulatok biztosítják a maximális minőségű szabályos összeragadást azáltal, hogy a 3 szalagból a feltekercselés folyamán fokozatosan kiűzik a 3 szalag oldalsó 5 szélei között maradt levegőt. A 24 pofák által képzett 29 nyílás átmérője kissé nagyobb, mint a burkolt 1 nyaláb átmérője úgy, hogy ez a 29 nyílás nem támaszkodik a burkolt 1 nyalábra és nem akadályozza meg a 24 pofák záródását, hogy a 28 felületek 30 domborulata nyomást fejtsen ki a 3 szalag oldalsó 5 széleinek egymáshoz való ragasztásánál.

Amint a 2. ábrán látható, a szerszám egy 48 pengével van felszerelve, amely egy 49 tartókarra van szerelve, ez pedig forgathatóan a 6 keretre van szerelve, hogy a 49.1 tengely körül forogjon, amely merőleges a 7 és 8 oldalakra, és egy 49.2 működtetőfogantyúra van rögzítetten szerelve. A 49 tartókar egy, a 7 és 8 oldalak közé visszahúzott helyzet között és egy kitolt helyzet között forgatható, amely utóbbit pontvonallal ábrázoltuk, és amelyben a 48 penge a 3 szalag pályája fölé nyúlik ki. A 49 tartókart a visszahúzott helyzetbe a 49.3 rugó húzza vissza. így tehát elegendő, ha a 49.2 működtetőfogantyút működtetjük ahhoz, hogy a 49 tartókart elforgassuk a 3 szalag irányába úgy, hogy az utóbbit a 48 pengével fel lehessen darabolni. Ezt a vágószerepet a burkolás végén alkalmazzuk.

A 13. ábrán az előzőekben ismertetett szerszám egy más változatát mutatjuk be. Ez a szerszám az előzőekben leírttól csupán abban különbözik, hogy az előzőekben említett 9 főfogantyút, valamint a 10 és 11 fogantyúkat elhagytuk. A 9 főfogantyút egy 50 satuval helyettesítettük, hogy ezzel egy 51 asztalra erősítsük a szerszámot. A szerszám ekkor rögzített, és az 1 nyalábot a 20 burkolófejen és az egy vonalba állító 46 tárcsákon mozgatjuk.

Az 1 nyaláb haladását automatizálni lehet, ha a szerszámot motorizált görgőkkel látjuk el, amelyek a 45, 46 tárcsákat helyettesítik vagy kiegészítik.

A 14-16. ábrákon a találmány szerinti szerszám egy másik kivitelét ábrázoltuk. Ez a szerszám úgy, mint az első kivitelnél, egy 60 keretet tartalmaz, amelyet két 61, 62 oldal képez, és amely egy 63 fogantyúval van ellátva, amely párhuzamos a beburkolandó nyalábbal, amely a burkolófejben van elhelyezve, e felett továbbá egy 64 tartója van az adhezív 3 szalag 15 hengere számára, ahogyan azt az előzőekben ismertettük. Ez a szerszám arra szolgál, hogy a nyalábra legyen ráhúzva, szemben az első megoldással, ahol a szerszám az 1 nyalábra rá van tolva.

A 60 keret alsó részében a szerszámnak egy 65 burkolófeje van, amely biztosítja a 3 szalag elhelyezését és az 1 nyalábra való rázárását.

A 65 burkolófej ennél a kivitelnél egy 68 vezető- és alakítószervet tartalmaz, amely a 60 keretre van szerelve. Ez a 68 vezető- és alakítószerv egyetlen V profilú darabként van kialakítva. Egy V profilú 69 belső felülete és egy V profilú 70 visszatérítő pereme van egy olyan síkban, amelynek a normálisa az 1 nyaláb hosszanti irányához képest ferde, körülbelül 45°-os szöget zár be. A 70 visszatérítő perem alakja hasonlít az első kivitel 40.1 visszatérítő peremének alakjához, és mint az előbbi, biztosítja a 3 szalag visszatérését és hosszanti irányban való hajtogatását úgy, hogy a 3 szalag csatorna alakot vegyen föl.

A 68 vezető- és alakítószervnek többek között két oldalsó 71 pereme van, amelyek egymás felé néznek és a 3 szalag hosszanti széleinek a megtartására szolgáló ütközőket képeznek.

A 65 burkolófejnek ugyancsak van egy első pár 72 pofája, amelyek a 60 keretre vannak szerelve, hogy két 73 tengely körül forogjanak, amely tengelyek a V profilú 69 belső felület fenekének élével párhuzamosak. A 72 pofák ellentétes irányú forgó mozgást végeznek egy nyitott helyzet és egy zárt helyzet között. A 72 pofák forgását két 74 vonórúd vezérli, amelyek egy 75 emelőhöz vannak csatlakoztatva, és ez a 60 keretre van szerelve, hogy a 61,62 oldalakra merőleges 76 tengely körül forgó mozgást végezzen. A 75 emelőt egy

HU 220 309 B nyomórugó hozza vissza a 72 pofák zárt helyzetébe.

A 72 pofáknak két 78 hengere van, amelyek szabadon forgóan vannak felszerelve, hogy zárt helyzetben dobokat képezzenek, amelyek a 3 szalag hosszanti 5 széleinek borítását és ragasztását végzik, mint ahogyan az a 15. ábrán jól látható.

Zárt helyzetükben a 72 pofák egymás között egy 79 nyílást határolnak, amelynek keresztirányú méretei nagyobbak, mint a beburkolt 1 nyaláb átmérője. Ez a 79 nyílás szomszédos a két 78 hengerrel, és lényegében a 68 vezető- és alakítószerv V profilú 69 belső felülete feneke élének meghosszabbítását képezi.

A 65 burkolófej azonkívül egy második pár 80 pofát tartalmaz, amely az első pár 62 pofa és a 68 vezető- és alakítószerv között a 60 keretre van szerelve. A 80 pofák a 73 tengelyek körül ellentétes irányú forgást tudnak végezni egy nyitott helyzet és egy zárt helyzet között, amely felé egy rugalmas 95 visszatérítő elem kényszeríti azokat. Zárt helyzetükben a 80 pofák maguk között 81 nyílást képeznek, amely a 3 szalagnak az 1 nyalábra való előfeltekercselése céljából fejet képez.

A második pár 80 pofának a nyitását az első pár 72 pofák nyitása vezérli. Mindegyik 72 pofa egy 82 vonócsappal van ellátva, amely a 80 pofák között kiugróan helyezkedik el, hogy azokat magukkal vigye a 72 pofáknak a nyitott helyzet felé való forgása folyamán.

Éppúgy, mint az előzőekben, a szerszám egy vonalba hozó eszközzel van ellátva váj átokkal ellátott 85, 86 tárcsák alakjában, amelyek a 65 burkolófej két oldalán vannak elhelyezve, hogy az 1 nyalábbal működjenek együtt, illetve a 65 burkolófej előtt, illetve után, az 1 nyaláb haladási irányához képest. Ezek a 85, 86 tárcsák biztosítják az 1 nyaláb egy vonalba esését az első és második pár 72, 80 pofák 79 és 81 nyílásaival és a 68 vezető- és alakítószerv V profilú 69 belső felületének fenekével.

Azonkívül a szerszámnak egy kiegészítő 87 vezetéke van, amely két 88 fél hengerből áll, amelyek maguk között egy 89 vájatot képeznek, amely az 1 nyaláb befogadására szolgál. A két 88 félhengert a 60 keretre szerelt két 90’ kar hordja, hogy egy zárt helyzet, (amelyben a két 88 fél henger egymáshoz csatlakozik és a 89 vájatot képezi) és egy nyitott helyzet, (amelyben a két 88 fél henger egymástól távolabb van) között tudjanak forogni, hogy lehetővé tegyék az 1 nyaláb áthaladását. A jelen kivitelnél 90 pofák a 73 tengelyek körül forognak. A 90 pofák nyitását és zárását két 91 vonórúd vezérli, amelyek egy közös 92 emelőhöz vannak csatlakoztatva, és ez utóbbi a 60 keretre van szerelve, hogy annak 61, 62 oldalaira merőleges 93 tengely körül forgó mozgást végezzen. A 92 emelőt a 90 pofák zárt helyzetébe 94 nyomórugó viszi vissza. A kiegészítő 87 vezeték nyitását a 92 emelő vezérelheti a 72 és 80 pofáktól függetlenül. Ez a működtetés rendkívül hasznos, különösen a nyalábok eltérítésének a leküzdésére, mert lehetővé teszi, hogy ezen az eltérítésen áthaladjanak anélkül, hogy a burkolófej 72, 80 pofái kinyílnának, azaz a burkolás megszakítása nélkül.

Claims (12)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Szerszám huzalnyalábok burkolására a nyaláb rugalmas, adhezív szalagba való beburkolásával, amely szalag önmagára keresztirányban van a köteg köré tekercselve, és amelynek hosszanti szélei ragasztással vannak egyesítve, azzal jellemezve, hogy a szerszámnak egy kerete (6,60) van, amely egy burkolófejjel (20, 65) van ellátva, és ez a szalagot (3) alakító vezető- és alakítószervet (21, 40, 68) tartalmaz, amely rögzítetten a keretre (6, 60) van szerelve, és amely legalább egy olyan, a keretre (6, 60) rögzített, vezető- és alakítószervet (40) tartalmaz, amelynek V profilú felülete van, és amely vezető- és alakítószerv (40) blokk alakú, amely egyrészt egy belépő lapszöget (41), másrészt egy kilépő lapszöget (42) képez, és élei (43, 44) vannak, amelyek egymásra merőlegesek, és a vezető- és alakítószervnek (40) a belépő és kilépő lapszögek (41,42) metsződésében egy V profilú, a szalag (3) visszafordítását és hosszanti hajtogatását biztosító visszatérítő pereme (40.1, 70) van, és legalább egy első pár pofája (24, 72) van a keretre (6,60) szerelve, amelyek egy nyitott helyzet és egy zárt helyzet között mozgathatók, amely utóbbiban egymásnak vannak szorítva visszatérítő elemek (26), illetve nyomórudak (77) segítségével a szalag (3) hosszanti széleinek (5) egymásra ragasztását biztosító módon, és maguk között egy átmenőnyílást (29, 79) képeznek a beburkolt nyaláb (1) számára.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti szerszám, azzal jellemezve, hogy a burkolófej (20, 65) egy második pár pofát (35, 80) tartalmaz, amely az első pár pofa (24, 72) és az alakítószerv (21,40,68) között a keretre (6,60) van szerelve, és amelyek egy nyitott helyzet és egy zárt helyzet között mozgathatók, amely felé visszatérítő elemekkel (36, 95) vannak visszavezetve, és amelyben a pofák (24, 72) maguk között egy nyílást (37, 81) képeznek, a szalagnak (3) a nyaláb (1) köré való előfeltekercselése céljából.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szerszám, azzal jellemezve, hogy a kereten (6, 60) a nyaláb (1) haladási irányához viszonyítva a burkolófej (20, 65) előtt elhelyezett legalább egy vezetőeleme, például tárcsája (46, 85) van, a nyalábnak (1) az első pár pofa (24, 72) átmenőnyílásával (29, 79) és a vezető- és alakítószerv visszatérítő pereme (40.1, 70) V profilú csúcsával egy vonalba állítására.
4. 4. A 3. igénypont szerinti szerszám, azzal jellemezve, hogy egy második vezetőeleme, például tárcsája (45, 86) van a nyaláb (1) egy vonalba állítására, amely a burkolófejtől (20,65) lefelé van elhelyezve.
5. 5. A 4. igénypont szerinti szerszám, azzal jellemezve, hogy a nyaláb (1) egy vonalba állítására szolgáló két vezetőelem két-két tárcsából (45, 46, 85, 86) áll, amelyek a burkolófej (20, 65) két oldalán vannak elhelyezve.
6. 6. A 4. vagy 5. igénypont szerinti szerszám, azzal jellemezve, hogy egy kiegészítő vezetéke (87) van a nyaláb (1) egyik oldalán, a burkolófej (65) előtt, a megfelelő egy vonalba állításra szolgáló vezetőelemmel, például tárcsával (85) szemben elhelyezve, ez a kiegé6

   HU 220 309 B szító vezeték (87) két részből, például fél hengerből (88) áll, amelyek a keretre (60) vannak erősítve, egymáshoz viszonyítva mozgathatóan egy zárt helyzet (amelyben érintkeznek) és egy nyitott helyzet (amelyben egymástól távol vannak) között, a nyaláb (1) áthaladását lehetővé tevő módon.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti szerszám, azzal jellemezve, hogy a vezető- és alakítószervnek (21, 68) két külső széle (23), illetve pereme (71) van, amelyek a szalag (3) hosszanti szélei (5) számára megtartóütközőket képeznek.
8. 8. A 2-7. igénypontok bármelyike szerinti szerszám, azzal jellemezve, hogy a két pár pofa (24, 35, 72, 80) a keretre (6,60) van szerelve, és két egymással párhuzamos tengely (25, 73) körül forgathatók, a két tengely (25, 73) közül az egyik a pofapárok egyik pofáival közös, és a másik tengely a pofapárok másik pofáival közös.
9. 9. A 8. igénypont szerinti szerszám, azzal jellemezve, hogy az első pofapár mindegyik pofája (24,72) egy ütközővel (38), illetve vonócsappal (82) van ellátva, amely a második pofapár vele társított pofáival (35, 80)

   5 működik együtt, azt a forgásában a nyitott helyzet felé magával vivő módon.
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti szerszám, azzal jellemezve, hogy az első pofapár pofái (72) két párhuzamos tengely (76) körül forgó két hengert

    10 (78) tartalmaznak, a szalag (3) hosszanti szélei (5) számára bevonódobokat képező módon.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti szerszám, azzal jellemezve, hogy a burkolófej (20, 65) alsó részében felszerelt keret (6, 60) a burkolófej (20) fölött
12. 15 egy tartót (14, 64) képez egy henger (15) és legalább egy szerszámot működtető főfogantyú (9), illetve fogantyú (63) számára, amely a burkolófejben (20, 65) a nyaláb (1) pályájával párhuzamosan fekszik.