HU226879B1 - Platen pump - Google Patents

Description

A találmány tárgya hordozható infúziós szivattyú, elsősorban gyógyszer továbbítására hajlékony műanyag tartályból.

Betegek kezelésénél gyakran van szükség gyógyszerek folyamatos adagolására. Ezt korábban úgy oldották meg, hogy a gyógyszert tartalmazó tasakot a beteg felett helyezték el, ahonnan a gyógyszer a gravitációs erő hatására áramlott a betegbe. Bár ezt a módszert többnyire sikeresen lehetett alkalmazni, a következő hátrányok léptek fel: a) a gyógyszer egyenetlenül áramlott a betegbe, ha változott az intravénás infúzió bekötési pontja és a gyógyszeres tasak közötti magasságkülönbség; b) kényelmetlen volt a beteg számára, hogy állandóan a gyógyszeres folyadékot tartalmazó tasak alatt kellett maradnia; és c) gyakran kellett állítani a folyadékáramlást szabályozó szorítóelemet. Az említett nehézségek enyhítése érdekében elektromechanikus infúziós szivattyúkat fejlesztettek ki. Az ilyen szivattyúk alkalmazását azonban hátráltatja nagy méretük, valamint az, hogy állandó áramforrásra van szükség. Ezek a hátrányok különösen kellemetlenek járóbetegek esetén, mivel akadályozzák szabad mozgásukat.

Az utóbbi öt évben gyógyszerek szabályozott adagolására alkalmas új típusú készülék jelent meg a piacon, amely elektromechanikus szivattyú nélkül működik, és ezért járóbetegek is használhatják. Ebben a készülékben egy rugalmasan táguló latexgumi ballont használnak, amely merev, átlátszó műanyag házban van elhelyezve. Amikor a készüléket feltöltik a gyógyszerrel, a ballon kiterjed. Egy adagolókészlet van a készülékhez kapcsolva, amely a gyógyszert a beteghez vezeti. Amikor a gyógyszer kitölti a ballont, maga a ballon szolgáltatja a hajtóerőt a gyógyszer továbbítására a tartályból a betegbe a gyógyszeradagoló készleten át. A gyógyszer áramlásának kívánt mértékét úgy állítják be, hogy egy előre meghatározott átmérőjű nyílást helyeznek el a gyógyszert szállító vezetékben. Ezek a készülékek viszonylag nagy, körülbelül 70-100 kPa nyomással működnek. Latexballont tartalmazó rendszert ír le például az US 4769008 és a 4915693, valamint az EP 0426319 A2 számú irat.

Bár a latexballon segítségével történő gyógyszeradagolás bizonyos előnyökkel jár az elektromechanikus infúziós szivattyúhoz képest, ennek az eljárásnak is vannak hátrányai. Az egyik hátrány például az, hogy a ballon minden irányban tágul, és ezért a ballont kerek házban helyezik el. Ez a kerek alak előnytelen akkor, amikor a készüléket a beteg a zsebében hordja. Ezenkívül bizonyos típusú latexballonos készülékeknél speciális géppel kell a ballont nyomás alatt a gyógyszerrel megtölteni. Ennek következtében a gyógyszerésznek speciális gépet kell használnia a készülék feltöltéséhez.

Egy alternatív gyógyszeradagoló rendszert vagy infúziós szivattyút ismertet a WO 93/14797 számú dokumentum. Ez az infúziós szivattyú egy hengeres házat és egy ebben mozgatható nyomólapot tartalmaz. A folyadéktartály a nyomólap és a ház egy ezzel szemben levő első felülete között helyezhető el. A nyomólapot egy paralelogramma-mechanizmus az említett első felület felé feszíti, azaz csökkenteni igyekszik a folyadéktartály térfogatát. A rugót és a paralelogramma-mechanizmust egyetlen vezetőrúd tartja, amely sugárirányban halad át a ház központi tengelyén. Az egyetlen rugó és vezetőrúd miatt nem kellően egyenletes a nyomólapra ható erő, ezért a nyomólap működés közben billeghet, változhat a folyadéktartályra ható nyomás és a gyógyszeradagolás mértéke. Ezenkívül a szivattyú alakja és méretei miatt nem elég kényelmes a viselése.

Célunk a találmánnyal olyan hordozható infúziós szivattyú létrehozása elsősorban gyógyszer adagolására, amely a korábbiaknál kedvezőbb alakja és méretei miatt kényelmesebben hordozható, és az eddigieknél pontosabban, egyenletesebben adagolja a gyógyszert.

A találmány szerinti hordozható infúziós szivattyú folyadék kiadagolására szolgál egy folyadéktároló fásakból, és a következőket tartalmazza: egy lényegében téglalap alakú házat, amely alaprészből és fedélből áll, és amelynek hosszanti középtengelye és belső kamrája van, valamint a ház alaprészének a folyadéktároló tasakkal érintkező első felülete van; egy nyomólapot az említett kamrán belül, amelynek a folyadéktároló fásakkal érintkező második felülete van az első felülettel szemben, a nyomólap egy első helyzet és egy második helyzet között mozgatható az első felülethez viszonyítva, ahol a második helyzet közelebb van az első felülethez, mint az első helyzet; legalább egy paralelogramma-mechanizmust, amelynek egymással átellenes első és második csuklópontjában első és második összekötő rúd van elhelyezve, amelyek a házhoz, illetve a nyomólaphoz kapcsolódnak, továbbá a paralelogramma-mechanizmus egymással átellenes harmadik és negyedik csuklópontjában első és második menetes csap van elhelyezve, amelyek egy első, illetve egy második mozgatható ütközőtömbhöz vannak kapcsolva; az első, illetve a második mozgatható ütközőtömböt megvezető első vezetőrudat; és legalább egy rugót, amely az első és második ütközőtömb egymás felé feszítésével az első és második menetes csapot egymás felé, és a nyomólapot a második helyzet felé mozgatja. A találmány jellemzője az, hogy a szivattyú egy második vezetőrudat is tartalmaz. Az első vezetőrúd és a második vezetőrúd az említett középtengely átellenes oldalain van elhelyezve a középtengellyel lényegében párhuzamosan. Az első és második mozgatható ütközőtömbök mindegyike csúsztathatóan kapcsolódik az első és a második vezetőrudak mindegyikéhez.

A szivattyú egy előnyös kiviteli alakja négy rugót tartalmaz, amelyek közül az első rugót az első vezetőrúd, a második rugót a második vezetőrúd tartja, és az első és második rugó úgy van elrendezve, hogy az első mozgatható ütközőtömböt egy első irányba feszíti. A négy rugó közül a harmadik rugót az első vezetőrúd, a negyedik rugót a második vezetőrúd tartja, és a harmadik és negyedik rugó úgy van elrendezve, hogy a második mozgatható ütközőtömböt az első iránnyal ellentétes második irányba feszíti.

Előnyösen a paralelogramma-mechanizmus az első és második vezetőrúd két egymással átellenes külső oldalán elhelyezett összekötő karokat tartalmaz.

HU 226 879 Β1

Egy másik előnyös kiviteli alaknál a ház belső tere szabványos, téglalap alakú gyógyszeres tasak befogadására alkalmasan van kialakítva. A gyógyszeres tasaknak befecskendezőnyílása, kivezetőnyílása és tartályrésze van, továbbá a ház alaprészének első és a nyomólap második felülete csak a gyógyszeres tasak tartályrészével érintkezik.

Előnyösen a ház belső falat is tartalmaz, amely legalább egy, a befecskendezőnyílás és a kivezetőnyílás befogadására alkalmas méretű és alakú rekeszt határol.

A találmány szerinti szivattyúval állandó áramú gyógyszeradagolás biztosítható. A méretcsökkentés szempontjából különösen előnyös a két rugópár alkalmazása, mivel feleakkora átmérőjű rugók és vezetőrudak használatával kapjuk ugyanazt az erőt, mint egy pár rugó esetén. A kisebb rugóátmérő következtében csökken a szivattyú magassága. Emellett az oldalirányú térközzel egymás mellett elhelyezett két-két rugó miatt egyenletesebb erő terheli a nyomólapot. A kiegyenlített erőhatás következtében a nyomólap csak minimális mértékben billeghet, miközben lesüllyed a szivattyú alaprészébe. Az állandó kimenőnyomás fenntartása különösen kívánatos bizonyos gyógyszerek, például kemoterápiás gyógyszerek adagolásánál. A találmány szerinti szivattyúval akár nyolcnapos adagolási ciklusok is megvalósíthatók. Az állandó kimenőnyomás tehát nagyon fontos ahhoz, hogy az állandó gyógyszeráramot hosszú időn keresztül fenn lehessen tartani.

A találmány lehetővé teszi szabványos, téglalap alakú gyógyszertartó tasakok használatát a nyomólapos szivattyúban. A szabványos tasakok használata következtében a kórházakban nem kell raktáron tartani sok különböző méretű és alakú gyógyszertasakot.

A találmányt a továbbiakban kiviteli példák és rajzok alapján részletesebben ismertetjük. A rajzokon az

1. ábra: a találmány szerinti infúziós szivattyú egy előnyös kiviteli alakjának perspektivikus rajza, a

2. ábra: az 1. ábra szerinti kiviteli alak robbantott rajza, a

3. ábra: a 2. ábra szerinti paralelogramma-mechanizmus robbantott rajza, a

4. ábra: az 1. ábra szerinti kiviteli alak hosszmetszete egy első helyzetben levő nyomólappal, az

5. ábra: az 1. ábra szerinti kiviteli alak hosszmetszete egy második helyzetben levő nyomólappal, a

6. ábra: az 1. ábra szerinti kiviteli alak hajtókarjának perspektivikus rajza, és a

7. ábra: az 1. ábra szerinti kiviteli alak skálával.

A találmány szerinti hordozható infúziós szivattyú egy előnyös kiviteli alakja négyszögletes gyógyszertartó tasakhoz van kialakítva. Az 1. ábrán látható 600 szivattyú a 601 házzal rendelkezik, amely 602 fedélből és 604 alaprészből áll. A 602 fedél és a 604 alaprész előnyösen az orvosi készülékek házainak gyártásánál alkalmazott technikák valamelyikével van kialakítva, például hőre lágyuló vagy hőre keményedő műanyagból fröccsöntéssel. Természetesen más gyártási eljárások is alkalmazhatók, közöttük a fémlemezből történő előállítás is.

A 602 fedélben a gyártás folyamán egy 608 mélyedés alakítható ki egy 610 hajtókar tárolásához. Amint az alábbiakban leírjuk, a 610 hajtókart a nyomólap felemelésére és leengedésére használjuk a 600 szivattyúban. Amikor a nyomólap erőt fejt ki a gyógyszeres tasakra (nincs ábrázolva), a 610 hajtókart előnyösen levesszük a 600 szivattyúról, és behelyezzük az erre a célra kialakított 608 mélyedésbe, amely kényelmes lehetőséget biztosít a használaton kívüli 610 hajtókar tárolására. A 610 hajtókaron célszerűen egy

609 emelőnyúlványt alakítunk ki, amely megkönnyíti a

610 hajtókar kiemelését a tárolására szolgáló 608 mélyedésből.

A 602 fedél egy 612 kiemelkedéssel is ellátható. Egy előnyös kiviteli alaknál a 612 kiemelkedés közepén egy 614 nyílás helyezkedik el a 610 hajtókar behelyezéséhez. A 612 kiemelkedés természetesen még sok más módon is kialakítható. A 610 hajtókar működés közben olyan távolságban van a 602 fedél felett, hogy könnyen forgatható anélkül, hogy a 602 fedélnek ütközne.

A 604 alaprész 619 felületén egy 613 hordozófül alakítható ki. A 613 hordozófül egy 615 nyílással van ellátva. Mivel a 600 szivattyú úgy van tervezve, hogy a beteg hosszabb időn keresztül hordozhassa, a 613 hordozófül kényelmes lehetőséget ad erre. A 613 hordozófül 615 nyílásán át hasított gyűrű, zsinór vagy más hasonló eszköz fűzhető át. Ennek segítségével a 600 szivattyú infúziós állványhoz vagy a beteghez rögzíthető. Természetesen a 613 hordozófül egy darabban is kialakítható a 602 fedéllel. Az említetteken kívül más kapcsoló- vagy rögzítőeszközök is alkalmazhatók a 600 szivattyú könnyebb hordozhatósága érdekében.

A 2. ábrán a 600 szivattyú robbantott rajza látható. A 600 szivattyú a 602 fedelet, a 610 hajtókart, egy rugós 620 paralelogramma-mechanizmust, egy 630 nyomólapot, egy 645 összekötő csavart és a 604 alaprészt tartalmazza. Egy négyszögletes 640 tasakot helyezünk be a 604 alaprészbe, amely a 600 szivattyú működése folyamán a gyógyszertartót képezi.

A 602 fedél egy külső 606 peremmel rendelkezik. Ez a külső 606 perem a 604 alaprész 657 oldala felől csúsztathatóan illeszthető be a 604 alaprészben kialakított 616 horonyba. Amikor a 602 fedél 606 pereme be van illesztve a 604 alaprész 616 hornyába, a 604 alaprész és a 602 fedél egy 647 kamrát alkot, amelyben az infúziós készülék alkatrészei és a gyógyszeres 640 tasak van elhelyezve. Egy alternatív kiviteli alaknál a 604 alaprész van ellátva peremmel, a 602 fedél pedig horonnyal a 602 fedél és a 604 alaprész csúsztatható összeillesztéséhez.

Az ábrázolt kiviteli alaknál a rugós 620 paralelogramma-mechanizmus a 630 nyomólap és a 602 fedél között helyezkedik el. A 620 paralelogramma-mechanizmus a 624-627 összekötő rudakkal rendelkezik. A 630 nyomólap 631 felső oldalán a rudak számára

HU 226 879 Β1 egy pár 632 és 634 foglalat van kialakítva. A 624 és 627 összekötő rudak a 632 és 634 foglalatokba illeszkednek. A 602 fedél alsó oldalán szintén egy pár (nem ábrázolt) foglalat helyezkedik el. A 625 és 626 összekötő rudak a 602 fedélen kialakított foglalatokba illeszkednek. Ez az összeköttetés biztosítja a 620 paralelogramma-mechanizmus helyzetét a 630 nyomólap és a 602 fedél között.

Amint a 2. ábrán látható, a 645 összekötő csavar előnyösen a 630 nyomólap 636 nyílásán, a mozgatható 621 és 623 ütközőtömbök 622 nyílásán, és a 602 fedél 614 nyílásán van átvezetve. A 610 hajtókar 611 furatában a 645 összekötő csavar 646 menetének megfelelő menet van kialakítva. A 610 hajtókar menete a 645 összekötő csavar 646 menetéhez kapcsolódva lehetővé teszi a 630 nyomólap mozgatását a rugós 620 paralelogramma-mechanizmuson át a 610 hajtókar forgatásával. Amikor a 610 hajtókar teljesen a 645 összekötő csavarhoz kapcsolódik, a 600 szivattyú nyitott helyzetben van. A 600 szivattyú nyitott helyzetében a 630 nyomólap teljesen a 602 fedélen belül helyezkedik el. Ez lehetővé teszi a 602 fedél levételét a 604 alaprészről anélkül, hogy a 630 nyomólap annak ütközne. Amikor a 610 hajtókart lecsavarjuk a 645 összekötő csavarról, a rugós 620 paralelogrammamechanizmus lefelé nyomja a 630 nyomólapot a 604 alaprészbe.

A gyógyszeres 640 tasak előnyösen a 648 kivezetőcsövön át van összekötve a beteggel; a 648 kivezetőcső a 604 alaprész 650 nyílásán van átvezetve. A 650 nyílás a 602 fedél és a 604 alaprész kialakításától függően természetesen más alakú is lehet, mint az ábrázolt kiviteli alaknál. A 648 kivezetőcsőbe a gyógyszer áramlását szabályozó eszköz (nincs ábrázolva) iktatható be.

A találmánynak ezzel a kiviteli alakjával használható 640 tasakok jól ismert, szabványos gyógyszertartó tasakok. Ilyen szabványos tasakokat gyárt például az Abbott Laboratories and Baxter Healthcare cég. Az itt leírtak alapján azonban minden további nélkül előállíthatok a 600 szivattyúban alkalmazható gyógyszeres tasakok. A 640 tasakoknak 641 tartályrésze, 642 befecskendezőnyílása és 644 kivezetőnyílása van.

Amikor egy 640 tasakból gyógyszert adagolunk egy betegnek, a 630 nyomólap csak a 641 tartályrészt nyomja, a 642 befecskendezőnyílást és a 644 kivezetőnyílást nem. A 630 nyomólap nagyjából ugyanolyan méretű, mint a 640 tasak 641 tartályrésze. A 640 tasak 642 befecskendezőnyílásának és 644 kivezetőnyílásának védelmére a 604 alaprészben előnyösen a 652,

654 és 656 falak vannak kialakítva, amelyek két 653 és

655 rekeszt képeznek. A 642 befecskendezőnyílás a 653 rekesz belsejébe, a 644 kivezetőnyílás pedig a 655 rekesz belsejébe illeszkedik. Amikor a 640 tasak a 600 szivattyúban van, a 642 befecskendezőnyílást és a 644 kivezetőnyílást a 653 és a 655 rekesz védi. Csak a 648 kivezetőcső áll ki a 600 szivattyúból.

A 3., 4. és 5. ábrán a 630 nyomólap által a 640 tasakra kifejtett erőt a rugós 620 paralelogramma-mechanizmus közvetíti. A rugós 620 paralelogramma-mechanizmus egy vagy több nyomóelemet tartalmaz, amelyek hossztengelye szöget zár be a 630 nyomólap elmozdulásának hossztengelyével. Előnyösen a nyomóelem tengelye nagyjából merőleges a 630 nyomólap elmozdulásának tengelyére. A nyomóelem, amint a továbbiakban még részletesebben leírjuk, előnyösen egy vagy több rugópárt tartalmaz, valamint legalább egy vezetőrudat. Mivel a 600 szivattyú hordozható kivitelű, a szivattyút a lehető legkisebbre és legvékonyabbra készítjük. A 600 szivattyú magasságának csökkentése érdekében célszerűen két pár 680 rugót alkalmazunk nyomóelemként. A két pár 680 rugó alkalmazásának számos előnye van. Először, ugyanazt az erőt kapjuk egy pár rugóhoz képest, feleakkora átmérőjű rugók és vezetőrudak használatával. A kisebb rugóátmérő következtében csökken a 600 szivattyú magassága. Másodszor, az oldalirányú térközzel egymás mellett elhelyezett két-két 680 rugó miatt egyenletesebb erő terheli a 630 nyomólapot. A kiegyenlített erőhatás következtében a 630 nyomólap csak minimális mértékben billeghet, miközben lesüllyed a 604 alaprészbe.

Az ábrázolt kiviteli alaknál egy pár 664 és 665 vezetőrúd a 630 nyomólap elmozdulási irányára lényegében merőleges tengely mentén helyezkedik el. A 664 és 665 vezetőrudakat körülbelül 75 mm-körülbelül 127 mm hosszúságú, és körülbelül 3 mm-körülbelül 6 mm átmérőjű fémrudak képezik; természetesen más méretek is lehetségesek.

Annál a kiviteli alaknál, amelynél a 664 és 665 vezetőrudak egységes vagy több részből álló, teljes hosszukban folyamatos menettel ellátott rudak, célszerűen egy csőszerű hüvely van elhelyezve a menetes rudaknak azokon a részein, amelyek csúsztathatóan hordoznak más mozgatható részeket. Egy alternatív kiviteli alaknál a 664 és 665 vezetőrudakat egy sima rúd képezi, amelynek csak a végein van menet egy 670 anya számára.

A 664 és 665 vezetőrudak végein egy-egy 675 rugóütköző van elhelyezve. Természetesen különböző eszközök alkalmazhatók a 680 rugók megfeszített állapotban tartására. Például egy anya, vagy anya és alátét helyezhető a 664 és 665 vezetőrudak menetes végeire, ami egyrészt gyártási szempontból előnyös, másrészt pedig lehetővé teszi, hogy a gyártó a rugófeszültséget egyszerűen az anya forgatásával beállítsa. A további elfordulás ellen a 675 rugóütköző például epoxigyantával biztosítható a 664 és 665 vezetőrudakon.

Az ábrázolt kiviteli alaknál egy-egy 675 rugóütköző van elhelyezve a 664 és 665 vezetőrudak oldalsó végein az egyes 680 rugók kiterjedésének korlátozására. A 675 rugóütközők egy sugárirányban kifelé álló, körbefutó 677 karimát tartalmaznak, amelyen keresztül egy 679 nyílás van kialakítva a 664 és 665 vezetőrudak menetes részének befogadásához. A 675 rugóütköző olyan keresztmetszetű, amely elegendő a 680 rugó visszatartásához. A 675 rugóütköző előnyösen egy tengelyirányú, csőszerű 682 hüvellyel van ellátva, amely az összeszerelt 600 szivattyúban a 664 és 665 vezetőrudak mentén a 680 rugó belsejében he4

HU 226 879 Β1 lyezkedik el. Az ábrázolt kiviteli alaknál a 682 hüvelyek a 664 és 665 vezetőrudak menetének megfelelő belső menettel vannak ellátva a 675 rugóütközők csavaros rögzítéséhez.

Egy alternatív kiviteli alaknál (nincs ábrázolva) a 675 rugóütköző az előző kiviteli alakhoz hasonlóan a 677 karimából és a csőszerű 682 hüvelyből áll. Azonban a 675 rugóütközőt egy külön menetes anya rögzíti, amely közvetlenül a 664 és 665 vezetőrudakon van elhelyezve. Ennél a kiviteli alaknál nincs szükség belső menetre a 679 nyílásban és a 682 hüvely belső falán. Bár a külön anya alkalmazása előnyös gyártási szempontból, viszont megnöveli a 664 és 665 vezetőrudak hosszát, ami nem mindig kívánatos.

A 680 rugók összenyomott állapotban vannak a 675 rugóütközők és két mozgatható 621 és 623 ütközőtömb között elhelyezve. Egy előnyös kiviteli alaknál a 680 rugók hangszerhúrnak megfelelő anyagból készülnek, és huzalátmérőjük körülbelül 2 mm. Kisebb, például 1,6 mm-es huzalátmérő is alkalmazható, ha növeljük a rugó előfeszítését.

A 680 rugók rugómerevsége előnyösen 14 kN/m-16 kN/m, a kétrugós elrendezésben. Mindegyik 680 rugó körülbelül 41 mm hosszú terheletlen állapotban, és körülbelül 23 mm hosszú a 4. ábrán látható teljesen összenyomott állapotban, továbbá a rugóátmérő körülbelül 13 mm. A 680 rugók tengelyirányú elmozdulásának összege körülbelül 23 mm a 4. ábrán látható összenyomott állapot, azaz az adagolási ciklus kezdete, és az 5. ábrán látható állapot, azaz az adagolási ciklus vége között. Az alkalmazott rugóállandótól függően az adagolási ciklus fél órától nyolc napig terjedhet. Ezek a méretek egy 100 cm³-es gyógyszertartó tasakhoz tervezett szivattyúra vonatkoznak. Természetesen nagyobb vagy kisebb méretű gyógyszertartó tasakok is alkalmazhatók a szivattyú méreteinek megfelelő módosítása mellett.

A mozgatható 621 és 623 ütközőtömbök középső rugóütközőkként működnek, és a 680 rugók közép felé irányuló mozgását átadják a 620 paralelogramma-mechanizmusnak és a 630 nyomólapnak. A 3. ábrán a 621 és 623 ütközőtömbök lényegében négyszögletesek, de belső oldalukon egy félkör alakú 661 kivágás van kialakítva. A 661 kivágás más alakú is lehet, a lényeg az, hogy a 645 összekötő csavar akkor is elférjen a 621 és a 623 ütközőtömbök között, amikor azok érintkeznek egymással. A 621 és 623 ütközőtömbökben azok hosszánál rövidebb - gyűrűs vagy csőszerű 662 mélyedések vannak kialakítva. A 680 rugók belső vége a 621 és 623 ütközőtömbök 662 mélyedéseibe van beillesztve. A 621 és 623 ütközőtömbökben a 660 nyílások vannak kialakítva, amelyek lehetővé teszik a 621 és 623 ütközőtömbök tengelyirányú elcsúszását a 664 és 665 vezetőrudakon.

A mozgatható 621 és 623 ütközőtömbök tartós anyagból, például alumíniumból, rozsdamentes acélból vagy az orvosi készülékek gyártásánál használt más fémből készülhetnek. Erre a célra azonban különösen előnyös valamilyen szilárd, könnyű műanyag használata; ilyen anyag például a DuPont cég által gyártott Delrin. A polimerből készült vagy azzal bevont ütközőtömbök viszonylag könnyen csúsznak a 664 és 665 vezetőrudakon a 680 rugók erejével terhelve.

A 621 és 623 ütközőtömbök átellenes oldalain egyegy 686 nyílás van kialakítva. A 686 nyílások a menetes 688 csapok menetének megfelelő belső menettel vannak ellátva. A menetes 688 csapok a 621 és 623 ütközőtömbök 686 nyílásaiba vannak becsavarva.

A 620 paralelogramma-mechanizmusban két 690 és 692 összekötő kar első vége elfordíthatóan van rögzítve egy-egy menetes 688 csapon. A 690 összekötő kar második vége a 602 fedéllel összekötött 625 összekötő rúdhoz csatlakozik. A 692 összekötő kar második vége a 624 összekötő rúdhoz csatlakozik, amely a 630 nyomólappal van összekötve. A 690 és 692 összekötő karok ollós elrendezést képeznek, amely tükörképe a 694 és 696 összekötő karok elrendezésének. Együttesen a négy 690, 692, 694 és 696 összekötő kar egy állítható, paralelogramma alakú elrendezést képez. Előnyösen egy ezzel megegyező elrendezés van kialakítva az első és második 664, 665 vezetőrúd két egymással átellenes külső oldalán, a 621 és 623 ütközőtömbök átellenes függőleges falán, amint a 3. ábrán látható.

A 4. ábrán a gyógyszertartó 640 tasak be van helyezve a 604 alaprészbe, a 604 alaprész és a 602 fedél össze van illesztve, és a 680 rugók maximálisan megfeszített állapotban vannak. Ahogy a 680 rugók erőt fejtenek ki a 630 nyomólap elmozdulási irányára merőlegesen, a 621 és 623 ütközőtömbök egymás felé csúsznak a 664 és 665 vezetőrudakon, aminek következtében a 690, 692, 694 és 696 összekötő karok második végei távolodnak egymástól. Ez a mechanizmus átadja a 680 rugók által kifejtett erőt a 690, 692, 694 és 696 összekötő karokon, valamint a 632, 634 foglalatokon át a 630 nyomólapnak. A rugóerőnek a 690, 692, 694 és 696 összekötő karokon át a 630 nyomólapra átvitt komponense növekszik a 640 tasakból történő gyógyszeradagolási ciklus folyamán, miközben a 680 rugók feszültsége csökken, aminek következtében lényegében állandó nyomással történik a gyógyszer kiadagolása egészen addig, ameddig a 640 tasak kiürül (5. ábra). Az adagolási ciklusban az erő növelése, amint a 2. és 3. kísérlettel kimutattuk, lényegében állandó kimenő folyadéknyomást eredményez. Az állandó kimenőnyomás fenntartása különösen kívánatos bizonyos gyógyszerek, például kemoterápiás gyógyszerek adagolásánál. Amint a fentiekben már említettük, a találmány szerinti szivattyúval akár nyolcnapos adagolási ciklusok is megvalósíthatók. Egy nyolcnapos adagolási ciklusban a szivattyú körülbelül tizenkét percenként adagol egy csepp gyógyszert. Az állandó kimenőnyomás tehát nagyon fontos ahhoz, hogy ezt az állandó gyógyszeráramot hosszú időn keresztül fenn lehessen tartani. Fontos, hogy a 630 nyomólappal a 640 tasakra gyakorolt nyomás növekszik az adagolási ciklus folyamán, aminek következtében állandó ütemben áramlik a gyógyszer a betegbe.

Az adagolási ciklus folyamán célszerű annak ismerete, hogy mennyi gyógyszer van még a 640 tasakban.

HU 226 879 Β1

Amint a 6. és 7. ábrán látható, a 610 hajtókaron egy

697 folyadékszintjelző van elhelyezve. A gyógyszer adagolása folyamán a 610 hajtókar behelyezhető a 614 nyílásba. Az adagolás közben a 630 nyomólap és a 645 összekötő csavar befelé mozog a 604 alaprész 647 kamrájába. Ennek következtében a 645 összekötő csavar 699 vége lesüllyed a 614 nyílásban. A 697 folyadékszintjelző úgy van kalibrálva, hogy a még kiadagolható gyógyszer mennyiségét mutatja. A 645 összekötő csavar 699 végének helyzete ettől a mennyiségtől függ.

A 7. ábrán a gyógyszerszint jelzésének egy másik megoldása látható. Ennél a kiviteli alaknál egy

698 skála van elhelyezve a 604 alaprész 619 felületén. A 698 skála sokféleképpen alakítható ki, például egy címke felragasztásával, vagy még a fröccsöntés folyamán. A 640 tasakban levő gyógyszer kiadagolása közben a 630 nyomólap a 604 alaprész felé mozog. A szivattyúban maradó folyadék szintjét a 630 nyomólap 635 aljának helyzete mutatja a 698 skálán.

A 600 szivattyú használatakor először egy gyógyszerrel teletöltött 640 tasakot kell a beteghez kapcsolni katéterrel vagy intravénásán a 648 kivezetőcsövön át. A 602 fedél és a 604 alaprész szétnyitásához a 610 hajtókar forgatásával visszahúzható a 630 nyomólap a 602 fedélbe, majd szétcsúsztatható a 602 fedél és a 604 alaprész. A beteg ekkor behelyezheti a 640 tasakot a 604 alaprészbe, ügyelve arra, hogy a 642 befecskendezőnyílás a 653 rekeszbe, a 644 kivezetőnyílás pedig a 655 rekeszbe kerüljön. A 648 kivezetőcső a 604 alaprészből a 650 nyíláson át van kivezetve. Mivel a 630 nyomólap teljes egészében a 602 fedélben helyezkedik el, a 602 fedél és a 604 alaprész összecsúsztatható. A beteg ezután addig forgatja a 610 hajtókart, amíg az lecsavarodik a 645 összekötő csavarról. Ekkor a 645 összekötő csavar 699 vége a 614 nyílásban helyezkedik el. A 610 hajtókar a 608 mélyedésben tárolható. A 610 hajtókar eltávolítása után a 620 paralelogramma-mechanizmus és a 630 nyomólap állandóan növekvő erőt fejt ki a gyógyszertartó 640 tasakra az adagolási ciklus folyamán, ahogy azt már leírtuk. Ez az erő nyomja a 630 nyomólapot a gyógyszertartó 640 tasakhoz, és ezzel lényegében állandó folyadékáramot biztosít a 648 kivezetőcsövön keresztül.

Az összes gyógyszer kiadagolása után a beteg kiveszi a 610 hajtókart a 608 mélyedésből, és behelyezi a 614 nyílásba. A 610 hajtókart rácsavarja a 645 összekötő csavarra, ezáltal összenyomja a 620 paralelogramma-mechanizmust, és visszahúzza a 630 nyomólapot a 602 fedélbe. Amikor a 630 nyomólap teljes egészében a 602 fedélben helyezkedik el, a 602 fedelet és a 604 alaprészt szét lehet csúsztatni. Ezután az üres 640 tasakot el lehet távolítani a 604 alaprészből, és a 600 szivattyú ismét készen áll egy újabb adagolási ciklusra.

A találmányt a fentiekben kiviteli példák alapján ismertettük; a leírtakon kívül természetesen számos további változat és módosítás lehetséges az igénypontokban meghatározott oltalmi körön belül.

Claims (6)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Hordozható infúziós szivattyú (600) folyadék kiadagolására folyadéktároló tasakból (640), amely szivattyú (600) tartalmaz:

   egy lényegében téglalap alakú házat (601), amely alaprészből (604) és fedélből (602) áll, és amelynek hosszanti középtengelye és belső kamrája (647) van, valamint a ház (601) alaprészének (604) a folyadéktároló tasakkal (640) érintkező első felülete van; egy nyomólapot (630) az említett kamrán (647) belül, amelynek a folyadéktároló tasakkal (640) érintkező második felülete van az első felülettel szemben, a nyomólap (630) egy első helyzet és egy második helyzet között mozgatható az első felülethez viszonyítva, ahol a második helyzet közelebb van az első felülethez, mintáz első helyzet;

   legalább egy paralelogramma-mechanizmust (620), amelynek egymással átellenes első és második csuklópontjában első és második összekötő rúd (624, 625) van elhelyezve, amelyek a házhoz (601), illetve a nyomólaphoz (630) kapcsolódnak, továbbá a paralelogramma-mechanizmus (620) egymással átellenes harmadik és negyedik csuklópontjában első és második menetes csap (688) van elhelyezve, amelyek egy első, illetve egy második mozgatható ütközőtömbhöz (621, 623) vannak kapcsolva;

   az első, illetve a második mozgatható ütközőtömböt (621,623) megvezető első vezetőrudat (664); és legalább egy rugót (680), amely az első és második ütközőtömb (621, 623) egymás felé feszítésével az első és második menetes csapot (688) egymás felé, és a nyomólapot (630) a második helyzet felé mozgatja, azzal jellemezve, hogy egy második vezetőrudat (665) is tartalmaz, az első vezetődd (664) és a második vezetőrúd (665) az említett középtengely átellenes oldalain van elhelyezve a középtengellyel lényegében párhuzamosan, és az első és a második mozgatható ütközőtömbök (621, 623) mindegyike csúsztathatóan kapcsolódik az első és a második vezetőrudak (664, 665) mindegyikéhez.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti infúziós szivattyú (600), azzal jellemezve, hogy négy rugót (680) tartalmaz, a négy rugó (680) közül az első rugót az első vezetőrúd (664), a második rugót a második vezetőrúd (665) tartja, és az első és második rugó úgy van elrendezve, hogy az első mozgatható ütközőtömböt (621) egy első irányba feszíti, továbbá a négy rugó (680) közül a harmadik rugót az első vezetőrúd (664), a negyedik rugót a második vezetőrúd (665) tartja, és a harmadik és negyedik rugó úgy van elrendezve, hogy a második mozgatható ütközőtömböt (623) az első iránnyal ellentétes második irányba feszíti.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti infúziós szivattyú (600), azzal jellemezve, hogy a paralelogramma-mechanizmus (620) az első és második vezetőrúd (664, 665) két egymással átellenes külső oldalán elhelyezett összekötő karokat (690, 692, 694, 696) tartalmaz.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti infúziós szivattyú (600), azzal jellemezve, hogy a ház (601) belső tere szabvá6

   HU 226 879 Β1 nyos, téglalap alakú gyógyszeres tasak (640) befogadására alkalmasan van kialakítva.
5. 5. A 4. igénypont szerinti infúziós szivattyú (600), azzal jellemezve, hogy a gyógyszeres tasaknak (640) befecskendezőnyílása (642), kivezetőnyílása (644) és 5 tartályrésze (641) van, továbbá a ház (601) alaprészének (604) első és a nyomólap (630) második felülete csak a gyógyszeres tasak (640) tartályrészével (641) érintkezik.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti infúziós szivattyú (600), azzal jellemezve, hogy a ház (601) belső falat (652, 654, 656) is tartalmaz, amely legalább egy, a befecskendezőnyílás (642) és a kivezetőnyílás (644) befogadására alkalmas méretű és alakú rekeszt (653, 655) határol.