HU226749B1 - Light element - Google Patents

Description

A találmány tárgya fényáteresztő elem, amely két átlátszó műanyag lapból és egy közöttük elhelyezkedő szövetszerű anyagból áll.

Az átlátszó műanyagból kiképzett fényáteresztő elemeket gyakran alkalmazzák üzemcsarnokok és gyárépületek tetőszerkezetein a belső terek megvilágítására. Ezeket a fényáteresztő elemeket általában extrudált kettős bordás lapként állítják elő, amelyeknek a DIN 5034 szabvány szerint tükrözésmentesnek kell lenniük, és ezért általában opalizált műanyagból készülnek, amelyeknél azonban a megkívánt tükrözésmentességet csak a fényáteresztés jelentős veszteségével lehet elérni.

A DIN 4102 szabvány 7. része szerint az ilyen mennyezetvilágítás céljára szolgáló tetőszerkezeteknél, hasonlóképpen, mint egy „normális” tetőnél, a szabvány előírásai szerint felülről lefelé a tűz nem terjedhet tovább, és az éghető részek nem éghetnek át. Ebből kifolyólag a fényáteresztő elemek szendvicselemként két kettős bordás lapból vannak előállítva, amelyek közé egy fényáteresztő szálasanyag van befektetve. Ez a szálasanyag azzal a tulajdonsággal rendelkezik, hogy az esetben, ha a fényáteresztő elem tűz esetén felülről felmelegszik, a fényáteresztő elem felolvadó anyagát megtartja, és megakadályozza, hogy a tűz hatására a fényáteresztő elem beszakadjon, és a tűz lefelé továbbterjedjen. A szálasanyag általában a felső és alsó műanyag lap felületén felfekszik, és különösképpen a széleken - ahol mindkét műanyag lap egy keretbe van befoglalva - be van szorítva, azaz meg van fogva.

Az időjárási viszonyok és különösképpen a változó napsugárzás következtében egy ilyen fényáteresztő elem hosszváltozásoknak van kitéve. Minthogy a műanyag lapok más tágulási együtthatókkal rendelkeznek, mint a köztük elhelyezkedő szálasanyag, amennyiben a szálasanyag a kereteken be van szorítva, és egy ilyen fényáteresztő elem a hő következtében kitágul, a szálasanyagban jelentős feszültségek keletkeznek, amelyek a szálasanyag szakadásához vezethetnek. Ez különösen akkor lép fel, ha a fényáteresztő elem ívelten van kialakítva, minthogy az ívelt elemeknél a felső és az alsó lap különböző hőtágulása odavezet, hogy a lapok a kialakuló feszültségek következtében érintkeznek, és ekkor még inkább húzóerőt fejtenek ki a szálasanyagra. Amennyiben a szálasanyag elszakad, a fent felsorolt követelmények már nem teljesülnek, különösen jelentősen sérülnek a fényáteresztő elemek optikai tulajdonságai.

A találmány feladata ennek megfelelően egy olyan fényáteresztő elemet létrehozni, amelynél a két átlátszó műanyag lap közé behelyezett szövetszerű anyag a fényáteresztő elem hosszváltozásánál, amelyet a hőmérséklet-ingadozások idéznek elő, nem szakad el.

A feladat találmány szerinti megoldása fényáteresztő elem, amely két átlátszó műanyag lapból és egy közöttük elhelyezkedő szövetszerű anyagból áll, ahol a műanyag lapok között, azoknak szélei mentén távköztartók vannak elrendezve, amelyeknek magassága azonos vagy nagyobb, mint a szövetszerű anyag vastagsága, és a szövetszerű anyag a távköztartók által körülvett felületen belül helyezkedik el, továbbá a szövetszerű anyag szélei és a távköztartók szemben fekvő szélei között egy közbenső tér van. Ennél a megoldásnál a fényáteresztő elem a szövetszerű anyag szakaszán nincsen átcsavarozva. A távköz a szövetszerű anyag szélei és a távköztartók szemben fekvő szélei között példaképpen 0,5-2 mm. Ezen közbenső tér következtében a szálasanyag a felső és alsó lap által képezett üreges térben szabadon tud mozogni. Az esetben tehát, ha a fényáteresztő elem műanyag lapjai a hősugárzás következtében kitágulnak, ez a szövetszerű anyagra nem hat ki, minthogy azok sem a műanyag lapok peremein, sem más helyen nincsenek rögzítve, úgyhogy a szövetszerű anyagban nem jönnek létre húzófeszültségek.

A találmányt a továbbiakban kiviteli példa kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az

1. ábra a találmány egy első kiviteli alakjának keresztmetszetét szemlélteti, a

2. ábra a távtartó és egy szálasanyag elrendezését mutatja be, a

3. ábra a találmány egy második kiviteli alakjának keresztmetszetét szemlélteti, a

4. ábra a második kiviteli alak egy, a 2. ábrának megfelelő nézetét mutatja, az

5. ábra egy harmadik kiviteli alak 1. és 2. ábrának megfelelő keresztmetszetét szemlélteti, a

6. ábra a harmadik kiviteli alak 2. és 4. ábrának megfelelő nézetét mutatja, a

7-9. ábrák további kiviteli alakokat szemléltetnek.

Az 1. ábra szerint a találmány szerinti fényáteresztő elem egy alaplapként kettős bordás lapból kiképzett 1 műanyag lapból és egy attól távközzel elrendezett második ugyancsak kettős bordás lapból kiképzett 2 műanyag lapból áll, amelyek között a peremek mentén 4 távköztartók vannak elrendezve. Ezek a 4 távköztartók egy zárt közbenső teret határoznak meg, amelyben egy 3 szövetszerű anyag, előnyösen egy szálasanyag helyezkedik el. Minthogy ez a szálasanyag az 1, 2 műanyag lapoknak sem a peremein, sem azoknak közepén nincs beszorítva, így az szabadon tud mozogni. Ebből következően az 1,2 műanyag lapok hőtágulása nem fejt ki hatást a közöttük elhelyezkedő szálasanyagra.

A 2. ábra fényáteresztő elem perspektivikus nézetét szemlélteti sematikusan, amelynél a felső 2 műanyag lap le van emelve. Ezen az ábrán felismerhető, hogy a peremek mentén 4 távköztartók futnak, és a szálasanyag a 4 távköztartók által körülvett felületre van behelyezve, és a szálasanyag szélei és a távköztartók között egy kis távköz van, amely például 0,5-2 mm lehet.

A 3. és 5. ábra további kiviteli alakok keresztmetszeteit szemlélteti, amelyek különösen nagy felületű fényáteresztő elemek részére vannak kialakítva. Ezek lényegében megfelelnek az 1. ábra szerinti kiviteli alaknak, mindazonáltal a 4 távköztartók nemcsak a kettős bordás lapokból kialakított, 1, 2 műanyag lapok peremein vannak elrendezve, hanem azok közepén is vé2

HU 226 749 Β1 gigfutnak. Ezáltal megakadályozható, hogy a különösen nagy lapok meghajoljanak, és a kettős bordás lapként kialakított 1,2 műanyag lapok ilyen meghajlás következtében egymással érintkezzenek.

A 4. és 6. ábra a 4 távköztartók és a 3 szövetszerű anyag helyzetét szemléltetik perspektivikusan, ahol, mint a 2. ábránál, a 2 műanyag lap a jobb áttekinthetőség kedvéért nincs ábrázolva.

A 4 távköztartó szalagok előnyösen rugalmasan utánaengedő műanyagból vannak kiképezve. Ezek a szalagok az egyik vagy - amint ezt a 7. ábra mutatja mindkét oldalukon egy 5 ragasztóréteggel vannak ellátva, amelyekkel azok az 1 és 2 műanyag lapok peremein rögzíthetők.

Az esetben, ha a 4 távköztartó céljára szolgáló szalagok egy habosított műanyagból vannak előállítva, fennáll a veszély, hogy a távköztartók az időjárási viszonyok következtében vizet szívnak fel, ami azután a távköztartón keresztül az 1 és 2 műanyag lapok közötti térbe bejutnak, és a műanyag lapokra vízcseppek formájában lecsapódnak. Annak érdekében, hogy ez megakadályozható legyen, az 1 és 2 lapok között a legkülső peremen egy áttömítőmassza, különösképpen egy 6 butiltömítőmassza kerül felvitelre, amint ezt a 8. ábra szemlélteti. Lehetséges változatként 1 és 2 lapokat kívül egymással összehegeszteni a 9. ábra szerint.

Claims (6)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Fényáteresztő elem, amely két átlátszó műanyag lapból és egy közöttük elhelyezkedő szövetszerű anyagból áll, azzal jellemezve, hogy a műanyag lapok (1, 2) között, azoknak szélei mentén távköztartók (4) vannak elrendezve, amelyeknek magassága azonos vagy nagyobb, mint a szövetszerű anyag (3) vastagsága, és a szövetszerű anyag (3) a távköztartók (4) által körülvett felületen belül helyezkedik el.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti fényáteresztő elem, azzal jellemezve, hogy a távköztartók (4) műanyag csíkokból állnak.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti fényáteresztő elem, azzal jellemezve, hogy a szövetszerű anyag (3) szélei és a távköztartók (4) szemben fekvő szélei között egy közbenső tér van.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti fényáteresztő elem, azzal jellemezve, hogy az ívelten vagy nyereg alakban/egyenesen van beépítve.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti fényáteresztő elem, azzal jellemezve, hogy a szövetszerű anyag (3) egy szálasanyag vagy fátyolbunda.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti fényáteresztő elem, azzal jellemezve, hogy a szálasanyag üvegből, textíliából vagy műanyagból áll.