HU226248B1 - Tissue and/or tissue-like material and method for the production thereof - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás tissue-papír és/vagy tissuepapír jellegű anyag előállítására.

Tissue-papírt vagy tissue-papír jellegű anyagot sok helyen alkalmaznak. Ilyen anyagból készítik például a WC-papírt, zsebkendőket, konyhai papírtörlőt, szalvétákat, asztalterítőket, törlőket, tisztítókendőket és sok egyéb terméket.

A találmány értelmében tissue-papírnak nevezünk egy olyan terméket, amely a DIN 6730 számú szabványának felel meg. Ennek értelmében a tissue-papír egy olyan termék, amely egészében vagy túlnyomórészt cellulózszálakból áll, finom és lágy kreppeléssel, zárt alakzatban, egy papírgépben 90%-nál nagyobb száraztartalommal kreppelik, egy vagy több rétegből áll, különösen nedvszívó, és amelynél az egyes rétegek felületre vonatkoztatott tömege <25 g/m² a kreppelés előtt, és kreppelt nedvesnyúlása kisebb mint >5%.

A találmány értelmében tissue-papír jellegű anyagon egy olyan anyagot értünk, amelyet a tissue-papíranyaggal ellentétben szárazeljárásban bekövetkező változással állítanak elő. A DIN 6730 szabvány szerint tissue-papír jellegű anyag egy olyan termék, amely túlnyomórészt cellulózszálakból áll, nagy és széles kreppeléssel és nyitott formációval, amelyet a papírgépben szárazon kreppelnek, és amely egy vagy több rétegből áll, ahol egy réteg felületre vonatkoztatott tömege a kreppelés előtt <25 g/m², és a kreppelés után a nedveskreppelés >25%. Az anyagot használt papírból is elő lehet állítani.

Ezeknek a termékeknek a sikeréhez a végső felhasználónál az szükséges, hogy azok tulajdonságai, úgymint szilárdsága, térfogata, tapintása, valamint optikai tulajdonságai, mint például nyomásmintája vagy sajtolásmintája, különösen pedig annak nedvszívó képessége optimális legyen.

Annak érdekében, hogy a végtermék, például WC-papír vagy hasonló kívánt tulajdonságait elérjék, ismeretes, hogy a kiindulóanyagként alkalmazott tissue-papírt vagy tissue-papír jellegű anyagokat egy kalanderállomás segítségével kezelik. Ezáltal a kiindulóanyag felületének struktúráját befolyásolják, különös tekintettel annak lágyságára, simaságára és térfogatára. Ennél az eljárásnál a kiindulóanyagokat legalább két, általában egymással szembefutó henger között vezetik át, miközben e között a két henger között a végtermék kívánt tulajdonságainak megfelelő mértékű beállítható rés van. A nedvszívó képességet vagy annak növelését azonban ez az eljárás egyáltalán nem befolyásolja.

Ismeretes továbbá, hogy a kívánt tulajdonságok eléréséhez nem egy kalanderállomást, hanem inkább egy sajtolóberendezést alkalmaznak. Az ilyen sajtolóeljárásokat túlnyomórészt a már előre megkettőzött anyagrétegek esetében alkalmazzák, hogy az optikai és térfogat-tulajdonságokat befolyásolják, valamint a rétegek tapadása szempontjából is. Erre a célra különösen két eljárást alkalmaznak, az egyik az úgynevezett Union-sajtolási eljárás, a másik az acél/gumi sajtolás. Az Union-sajtoiásnál a kiindulóanyagot legalább két, egymással szembefutó henger között vezetik, és ezeknek a hengereknek a felületén sugárirányban elhelyezett kiugrások vannak, amelyeknek csonka gúla alakú keresztmetszetük van. Ekkor az egyik henger kiugrásai a másik henger kiugrásai által képzett mélyedésekbe nyúlnak be. E között a két henger között húzzák át a kiindulóanyagot, miközben azt a két henger kiugrásai között egyenletesen sajtolják. A sajtolás a csonka gúla alakú kiugrások oldalrészei mentén megy végbe. Egy olyan végtermék jön létre, amelyben szabályos távolságokban sajtolási pontok vannak. Ez az eljárás sem befolyásolja az alkalmazott anyag nedvszívó képességét, vagy éppen negatívan befolyásolja azt.

Az acél/gumi sajtolás éppúgy, mint az Union-sajtolás, legalább két, egymással szembefutó hengert alkalmaz, azonban csak az egyik hengeren vannak csonka gúla alakú kiugrások a felületen sugárirányban elhelyezve, míg a másik hengernek rugalmas felülete, például gumifelülete van. A két egymással szembefutó henger itt úgy van beállítva, hogy az egyik henger csonka gúla alakú kiugrásai közvetlenül behatolnak a másik henger rugalmas rétegébe, és ezáltal sajtolnak. Ha most a kiindulóanyag anyagpályája e között a két henger között át van húzva, akkor a sajtolást a csonka gúla alakú kiugrások hozzák létre, amelyek a rugalmas rétegbe behatolnak. Ennél az eljárásnál is befolyásolhatók az anyag tulajdonságai, úgymint térfogat, tapintás, felületi lágyság, valamint az optikai tulajdonságok, azonban a nedvszívó képesség nem vagy inkább negatívan.

Kívánatos lenne egy olyan eljárás létrehozása tissue-papír és/vagy tissue-papír jellegű anyagok kezelésére, amelynek segítségével mind az anyag tulajdonságai, mint például térfogat, tapintás, valamint az optikai tulajdonságok, mint például sajtolásminta vagy nyomásminta, mind pedig a nedvszívó képesség befolyásolhatók.

Az US 5 490 902 számú szabadalmi leírás egy sajtolási eljárást ismertet papírtermékek húzószilárdságának növelésére, nemcsak hosszanti irányban, hanem erre merőleges irányban is. Ennek érdekében a papírpályát egy sajtolóberendezésbe vezetik be, ahol a sajtolóeszköz több, két különböző módon kialakított kiugrással van ellátva, amelyek a sajtolóeszközből kiállnak, és a sajtolóeszköz legalább néhány szakasza a kiugrások közelében úgy van bemélyítve, hogy ezeknek a szakaszoknak a magassága nagyobb, mint azon szakaszoké, amelyek nem a bemélyített szakaszok közelében fekszenek. Az egyik fajta kiugrások a gép irányában és a másik fajta kiugrások arra keresztirányban vannak elhelyezve. Ezáltal elérhető, hogy a hosszanti szilárdság értékei megközelítsék a keresztirányú szilárdság értékeit.

Az US 5 158 521 számú szabadalmi leírás egy papírkiadagolót ismertet, amelynél a benne lévő papírt a kivételkor összepréselik. Ennek érdekében a papírpályát két henger között vezetik, és az egyik hengeren sugárirányban bordák és a másik hengeren kiálló sajtoláspontok vannak, amelyek az első henger bordáiba benyúlnak. Ezáltal kerülnek be a vágások a papírpályába.

HU 226 248 Β1

A találmány által megoldandó feladat egy eljárás létrehozása olyan tissue-papír, vagy tissue-paplr jellegű anyag előállítására, amelynek jobbak az optikai és/vagy tapintási tulajdonságai és/vagy nagyobb a nedvszívó képessége.

Ezt a feladatot a találmány értelmében egy tissuepapír vagy tissue-papír jellegű anyag előállítására szolgáló olyan eljárással oldjuk meg, amelynél

- egy első lépésben egy berendezésbe, amelyben egy felszakítószerszám van elhelyezve, amely legalább két felszakítóeszközt tartalmaz, és ezek oldalrészekkel ellátott nyomóelemeket tartalmaznak, amelyek a felszakítóeszközök középpontján átmenő szimmetriatengellyel lényegében párhuzamosan és/vagy merőlegesen futnak, és a felszakítóeszközök úgy vannak egymáshoz képest elhelyezve, hogy az egyik felszakítóeszköz nyomóelemei a másik felszakítóeszköz két szomszédos nyomóeleme által képezett mélyedéseibe benyúlnak, egy anyagpályát vezetünk be,

- egy második lépésben az anyagpályát az oldalrészek között tartjuk, és túlnyújtjuk, és

- egy harmadik lépésben a mikrorepedésekkel ellátott anyagot, amely mikrorepedések az anyag egyik oldalán vannak, de azon nem hatolnak át, a berendezésből kivesszük.

A nyomóelemek a találmány értelmében lehetnek dudor vagy borda alakúak. Arra is mód van, hogy az egyik felszakítóeszköznek dudor alakú nyomóelemei legyenek, míg a másik felszakítóeszköznek egy, egymásra merőlegesen álló bordákból álló hálója lehet, amelynek mélyedéseibe a másik felszakítóeszköz dudor alakú nyomóelemei benyúlnak.

A találmány szerinti eljárással olyan tissue-papírt és/vagy tissue-papír jellegű anyagokat lehet létrehozni, amelyeknek megnövelt nedvszívó képessége van, ugyanakkor puhaság és tapintás szempontjából az ezekkel az anyagokkal szemben támasztott követelményeknek megfelelnek. Ezért a találmány szerinti eljárással előállított tissue-papír vagy tissue-papír jellegű anyagok rendkívül alkalmasak WC-papír, zsebkendő, konyhai törlőpapírként való felhasználásra, amelyektől erős nedvszívó képességet kívánunk meg.

A nyomóelemek speciális kialakítása következtében a kiindulóanyag-pálya, amelyet legalább két felszakítóhengeren vezetünk át, mozgásában akadályozva van, aminek következtében az anyagpálya az anyag rugalmassági határán túl megnyúlik. Az alkalmazott anyagpálya közben hosszát változtatja, ami egy túlnyújtáshoz vezet, először az alkalmazott anyag rugalmas tartományában és azután a képlékeny tartományában. Ennek a túlnyújtásnak a következtében az anyagpályán, a nyomóelemek fejtartományában, mikrorepedések képződnek. Ennek az oka, hogy a nyomóelemek kialakítása lehetővé teszi, hogy az anyagpálya a nyomóelemek oldalrészei között pontosan meghatározott módon legyen beszorítva.

A mikrorepedések nagysága változtatható a sajtolóhengerek paramétereinek, mint például a sajtolási pont magasságának, a sajtolási pont átmérőjének, a sajtolási pont alakjának a pontos beállításával, különösen pedig a nyomóelemek közötti réssel. Másrészt viszont természetesen maga a kiindulóanyag is befolyásolja a mikrorepedések nagyságát a mikrorepedések sajtolása után. Itt meg kell említeni különösen az alkalmazott anyag vastagságát, nyúlását és kreppelését.

Felszakítószerszámokként sajtolószerszámokat alkalmazhatunk, két bélyeg alakú, egy síkban kialakított felszakítóeszközzel, amelyekre a nyomóelemek úgy vannak a két bélyegzőfelületen elhelyezve, hogy azok egymásba nyúljanak, és az anyagpályát tartsák. Előnyösen a felszakítószerszámnál felszakítóeszközként két hengert alkalmazunk, amelyeken a mikrorepedések sajtolása történik. Ezekre a hengerekre a nyomóelemeket sugárirányban helyezzük el.

Előnyösen a találmány szerinti eljárással a mikrorepedéseket az anyagpálya haladási irányára keresztirányban alakítjuk ki. Ezáltal a találmány szerinti eljárással előállított tissue-papímak és/vagy tissue-papír jellegű anyagnak nagy nedvszívó képessége van, nagy szilárdsága mellett. Egy ilyen tissue-papír és/vagy tissue-papír jellegű anyag feldolgozásakor az anyagpályát egy feldolgozóállomáson keresztülhúzzuk. Ha a mikrorepedések az anyagpálya hosszában képződnek, akkor bizonyos körülmények között fennáll annak a veszélye, hogy ezek az anyagpálya húzása által hosszirányban maguk is megnőnek, ami az anyagpálya hátrányos elszakadásához vezethet a gépen belül. Ennek az lenne a következménye, hogy az anyagpálya elszakadása miatt a gépet hirtelen le kell állítani, ami termelésveszteséget jelentene. Azonkívül a mikrorepedések így létrejött megnövekedése a nedvszívó képességet hátrányosan befolyásolná.

Előnyösen a nyomóelemek mélyedésekbe való behatolásakor a mélyedések feneke és a benyúló nyomóelemek között egy rés képződik, amely legalább 1,5-e az anyagpálya vastagságának.

Előnyösen, amikor a nyomóelemek a mélyedésekbe benyúlnak, akkor a mélyedések feneke és a távolabbi felszakítóeszköz benyúló nyomóelemének feje között h·, rés képződik, amely maximálisan kb. 1000 pm, előnyösen maximálisan kb. 300 pm és legelőnyösebben kb. 250 pm. Két szomszédos nyomóelem oldalrészei között a hengerek nyomóelemeinek egymásba kapcsolódásakor egy a rés képződik, amely maximálisan 1000 pm, előnyösen maximálisan kb. 300 pm, illetve maximálisan kb. 200 pm, míg a rések egymástól való távolsága előnyösen 100 pm. Az a résnek olyan nagynak kell lennie, hogy az anyagpálya még megtartva maradjon. Az a rés és a h₁ rés változtatásával, valamint a nyomóelemek kialakításával, mód van arra, hogy a késztermékkel szemben támasztott kívánalmaknak pontosan megfelelő anyagokat kapjunk, amelyeknek különösen nagy nedvszívó képessége van.

A találmány ezenkívül egy tissue-papírra és/vagy tissue-papír jellegű anyagra is vonatkozik, amely legalább egyes résztartományaiban legalább az egyik felületén több mikrorepedéssel van ellátva, amelyek a felület felé nyitottak, és a találmány szerinti eljárással vannak előállítva.

HU 226 248 Β1

A találmány szerinti tissue-papírnak és/vagy tissuepapír jellegű anyagnak kiváló minősége van. Egyrészt a tapintás és puhaság szempontjából a kívánt tulajdonságokkal rendelkezik, amelyeket az ezekből készítendő végtermék szempontjából a végső felhasználó kíván, másrészt sokkal nagyobb nedvszívó képessége van, mint azoknak az anyagoknak, amelyeket a szokásos, ismert eljárásokkal lehet előállítani. Igy például az olyan anyagokkal összehasonlítva, amelyeket a szokásos sajtolóeljárásokkal (UNION vagy acél/gumi) állítanak elő, vagy a kiindulóanyaggal összehasonlítva legalább 25%-kal nagyobb nedvszívó képessége van, amely adatot a vízben való abszorpciós viselkedéséből kaptunk a CEN/TC 172/WG 8N 323 szabvány szerint, kiváló optikai és tapintási tulajdonságok mellett, különösen a puhaságra és a jó fogásra vonatkozóan. A találmány szerinti anyag nedvszívó képessége legalább 40%-kal, előnyösen több mint 50%-kal nőtt a szokásos sajtolóeljárásokkal előállított anyagokhoz képest.

Mikrorepedések alatt a találmány értelmében olyan repedéseket értünk, amelyek az anyag egyik oldalán vannak, de azon nem hatolnak át. Ezáltal az anyag belseje a felülete felé nyitott lesz, úgyhogy a nedvszívó képesség nő. Másrészt kielégítő szilárdsága van, mivel a repedések nem hatolnak át az anyagon. Azonkívül a találmány szerinti anyagnak jobb felvevőképessége van, különösen a kis szennyeződésrészecskék számára, mivel ezek a mikrorepedésekben rögzítődnek. Ezáltal a találmány szerinti anyagnak a szokásos, mikrorepedések nélküli anyaggal összehasonlítva, lényegesen nagyobb tisztítóképessége van.

A találmány szerinti anyag lehet egy- vagy többrétegű, különösen két- vagy háromrétegű. Ennek előnye, hogy az anyagköltség csökken, különösen azáltal, hogy azonos nedvszívó képesség mellett kiindulóanyagként nincs szükség nagyobb mennyiségű tissuepapírra és/vagy tissue-papír jellegű anyagra. Az anyag használt papírból is előállítható.

A találmány szerinti anyag a cellulózszálkötések célzott tönkretételét irányozza elő, és ezáltal nagyobb nedvszívó képességet hoz létre. Ugyanakkor a felhasználáshoz kielégítő szilárdsága van. Ily módon ezt a nyilvánvalóan két ellentétes tulajdonságot egyesíti.

A tissue-papfrban és/vagy tissue-papír jellegű anyagban lévő mikrorepedések nagysága olyan, amely egyrészt kielégítő ahhoz, hogy folyadékot tudjon felvenni, másrészt olyan kicsi, hogy a folyadék azokból ne tudjon megszökni.

Különösen előnyös, hogy a mikrorepedések az anyagban az anyagpálya szálirányára keresztirányban vannak kialakítva. Ezzel elérhető, hogy a mikrorepedések ellenére az anyag szilárdsága nagyon jó legyen. Előnyösen a mikrorepedések a találmány szerinti anyagban résztartományokban, az anyag felületén helyezkednek el. A mikrorepedések a résztartományokban váltakozva az anyag felső vagy alsó oldalán helyezkednek el. A résztartományok egymással részben érintkezhetnek, és különböző nagyságuk lehet. Előnyösen azonban a résztartományok egymástól el vannak választva, különösen olyan tartományokkal, amelyek kezeletlen és/vagy csak kissé túlnyújtott anyagot tartalmaznak. Egy ilyen anyagnak a szálkötések célzott tönkretétele ellenére kiváló szilárdsága van, nagy nedvszívó képesség és lágy, textilszerű fogás mellett.

A találmány szerinti, mikrorepedéseket tartalmazó tissue-papír és/vagy tissue-papír jellegű anyag előnyösen felhasználható WC-papírként, zsebkendőként, konyhai törlőpapírként, szalvétaként, papírabroszként, szívóbetétként, papír kéztörlőként, törlőként és/vagy tisztítótörlőként.

A találmányt részletesebben a csatolt rajz alapján ismertetjük, amelynek ábrái a találmány szerinti tissuepapír előállítására való berendezés példaként! kiviteli alakját tüntetik fel. A rajzon az 1. ábra a berendezés oldalnézetét tünteti fel, vázlatosan, a 2. ábra az 1. ábra A részletét mutatja nagyobb léptékben, a 3. ábra a 2. ábra B részletét mutatja nagyobb léptékben, a 4. ábra a 3. ábra szerinti részlet oldalnézete, 90°-ban elfordítva, míg az 5. ábra a találmány szerinti anyagon lévő mikrorepedések eloszlását szemlélteti, vázlatosan.

Az 1. ábrán az 1 berendezés látható egy 2 felszakítószerszámmal, amely két, 2.1 és 2.2 felszakítóeszközből áll, és ezeket a jelen esetben két henger képezi. Ezek között egy 7 anyagpályát húzunk keresztül a 9 nyíllal jelzett haladási irányban. A két, 2.1 és 2.2 henger egymással szembefut, amint azt a 10 és 11 nyilak jelzik.

Az 1. ábra A részletét perspektivikusan a 2. ábrán ábrázoltuk. A 2.1 és 2.2 hengerek felületén több 3.1,

3.2 nyomóelem van, amelyeknek oldalrészei a 2.1,

2.2 hengerek középpontján átmenő 5 szimmetriatengellyel párhuzamosan vagy arra merőlegesen futnak. Emellett az egyik 2.1 henger egyik 3.1 nyomóeleme a másik 2.2 henger két, sugárirányban egymással szomszédos 3.2 nyomóeleme között képződött 6.1 mélyedéseibe nyúlik be.

A 3. ábrán a 2. ábra B részlete látható. A két, egymással szembefutó 2.1 és 2.2 henger között átvezetett 7 anyagpályát a 3.1, 3.2 nyomóelemek tartják és nyújtják. Ezeknek a 3.1, 3.2 nyomóelemeknek hossza van, amely hossz szokásosan kb. 400-2000 pm között van, azonban egy bordás henger esetében végtelen. Két sugárirányban szomszédos 3 nyomóelem közötti I rés kb. 2500 pm méretű. Egy bordás henger alkalmazása esetén nincs ilyen sugárirányú I rés.

A 4. ábrán a 3. ábra szerinti oldalnézet látható 90°ban elfordítva. A 2.1 és 2.2 hengerek által vezetett 7 anyagpálya a szomszédos 3.1 és 3.2 nyomóelemek

4.1 és 4.2 oldalrészei között van tartva. Mivel a 7 anyagpálya mozgásában akadályozva van, a mozgásirányra merőlegesen 12 mikrorepedések képződnek a 3.1, 3.2 nyomóelemek 8 fejének tartományában. A 3 nyomóelemek 8 feje emellett igen sokféleképpen alakítható ki, lehet például ovális, kör alakú, négyszög alakú, rombusz alakú, vagy bármilyen más alakú. Le4

HU 226 248 Β1 hét sík vagy enyhén ívelt is. A 3.1, 3.2 nyomóelemeket azonkívül kialakíthatjuk a hengerek körül sugárirányban vagy axiálisan futó bordákként (bordás henger), így tehát a nekinyomás helyének kerületénél egy túlnyújtás jön létre. A 3.1, 3.2 nyomóelemek axiális szélessége kb. 200-1000 gm, lehet azonban végtelen is a bordás henger esetében. A 3.1, 3.2 nyomóelemek axiális a₁ szélességéből és a 6.2 mélyedés axiális a₂ szélességéből kiszámítható az axiális a rés mérete. Ez egy maximálisan 1000 pm, előnyösen maximálisan 200 pm tartományban fekszik, de legelőnyösebb, ha az axiális a rés kisebb vagy egyenlő 100 pm-rel. A 3.1,

3.2 nyomóelemek h magassága 300-1500 pm között van. A 3 nyomóelemek 8 feje és a 6.2 mélyedés feneke közötti h₁ rés mérete kb. 200-1000 pm és legalább 1,5-szerese a behúzott 7 anyagpálya vastagságának.

A 3. ábra Y tartományában a 7 anyagpálya enyhén túl van nyújtva, aminek következtében nem jönnek létre 12 mikrorepedések. A 4. ábra X tartományában létrejönnek mikrorepedések, míg a 2 tartomány a tartótartományt jelenti a két szomszédos 3.1 és 3.2 nyomóelem 4.1,4.2 oldalrészei között, tengelyirányban.

Az 5. ábrán a találmány szerinti anyag különböző T, Y, X és Z tartományai láthatók vázlatos ábrázolásban. Ez létrehozható úgy, hogy az 1 berendezés felszakítóeszközeként hengereket alkalmazunk, vagy úgy is, hogy felszakítószerszámokként bélyegzőszerű felszakítóeszközöket alkalmazunk. A X tartományok a 7 anyagpálya felső oldalán vagy alsó oldalán váltakozva képződhetnek, miután a 7 anyagpálya az 1 berendezésen áthaladt, és a 7 anyagpálya haladási irányában 12 mikrorepedések vannak benne. Az X.1 és X.2 tartományokkal a 7 anyagpálya 13 haladási irányában határos szakaszokban az Y tartományok vannak, amelyek kissé túlnyújtott 7 anyagpályát mutatnak, azonban ezekben nincsenek 12 mikrorepedések. Az X.1 és X.2 tartományokkal szomszédos szakaszok a 7 anyagpálya tartótartományát képezik, ez a Z tartomány, és keresztirányú a 13 haladási irányra és a

3.1 és 3.2 nyomóelemek 4.1 és 4.2 oldalrészeit képezik. Ebben a Z tartományban nincsenek 12 mikrorepedések. Ebben a tartományban összeszorító préselőhatások lépnek fel. Az X, Y és Z tartományok között elhelyezkedő T tartományok az 1 berendezésen való áthaladás után kezeletlenül maradnak. Ha a 3 nyomóelemeket a 2 hengereken kicseréljük, vagy az a és I rések geometriáját és méreteit változtatjuk, akkor 12 mikrorepedések keletkezhetnek a haladási irányra keresztirányban vagy merőlegesen és keresztirányban, ugyanazon vagy más résztartományokban. Ez különösen arra az esetre is vonatkozik, ha felszakítószerszámként pecsét alakú felszakítóeszközöket alkalmazunk hengerek helyett.

Amennyiben egy bordás hengert alkalmazunk, axiálisat és/vagy sugárirányút, sugárirányú bordákkal, akkor nem jönnek létre Y tartományok. Abban az esetben, ha a nyomóelemek megfelelő elhelyezésével mind keresztirányban, mind merőlegesen mikrorepedéseket hozunk létre, akkor a T tartományokban is lesznek mikrorepedések, éspedig keresztirányban azokra a mikrorepedésekre, amelyek az X.1 és X.2 tartományokban vannak, ugyanakkor az Y tartományok legalább részben átmennek a Z tartományokba. Abban az esetben, ha kizárólag a haladási irányra keresztirányú mikrorepedéseket hozunk létre a Z és Y tartományok felcserélődnek. Lehetőség van arra is, hogy a 7 anyagpályát ne csak egyszer engedjük át az 1 berendezésen. Ennek eredményeképpen a mikrorepedések egyenletesen oszlanak el, azonban a többszöri átfutás függ az alkalmazott anyagpálya minőségétől, mert különben a kezelt anyag szilárdsága csökkenni fog. Előnyösen a 12 mikrorepedéseket a behúzott 7 anyagpálya szálirányára keresztirányban alakítjuk ki.

Az előzőekben ismertetett berendezéssel egy olyan tissue-papír jellegű anyagot dolgoztunk fel, amelynek a formatúrája 18,5-22 g/m², vastagsága 150 pm, a

3.1 és 3.2 nyomóelemek I hossza 700 pm, a szélességük 350 pm és magasságuk 500 pm. A 6.1 mélyedés l₂ hossza 1700 pm és a 6.2 mélyedés a₂ szélessége 800 pm. Ily módon az a rés 220 pm, az I rés 500 pm és a h₁ rés 250 pm. így a találmány szerint egy olyan anyagot lehet előállítani, amely a kezeletlen anyaghoz képest 25%-kal nagyobb nedvszívó képességgel bír, és puha, textilszerű fogása van. Az a rés csökkentésével nő a szorítóhatás és nő a mikrorepedések száma is, ami 50%-kal nagyobb nedvszívó képességhez vezet.

A találmány szerinti 1 berendezéssel lehetőség van arra, hogy ne csak egyrétegű anyagot hozzunk létre, mint ahogy azt az előzőekben leírtuk, hanem kettős tissue-papíranyagokat és/vagy tissue-papír jellegű anyagokat a készre munkálás előtti lépcsőben, hogy így ne csak az anyag nedvszívó képességét növeljük, hanem annak textilkarakterét, különösen a puhaságát és lágyságát is.

Claims (10)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás tissue-papír és/vagy tissue-papír jellegű anyag előállítására, azzal jellemezve, hogy

   - egy első lépésben egy berendezésbe (1), amelyben egy felszakítószerszám (2) van elhelyezve, amely legalább két felszakítóeszközt (2.1, 2.2) tartalmaz, és ezek oldalrészekkel (4) ellátott nyomóelemeket (3) tartalmaznak, amelyek a felszakítóeszközök (2.1, 2.2) középpontján átmenő szimmetriatengellyel (5) lényegében párhuzamosan és/vagy merőlegesen futnak, és a felszakítóeszközök (2.1, 2.2) úgy vannak egymáshoz képest elhelyezve, hogy az egyik felszakítóeszköz (2.1) nyomóelemei (3.1) a másik felszakítóeszköz (2.2) két szomszédos nyomóeleme (3.2) által képezett mélyedéseibe (6) benyúlnak, egy anyagpályát (7) vezetünk be,

   - egy második lépésben az anyagpályát (7) az oldalrészek (4.1,4.2) között tartjuk és túlnyújtjuk, és

   - egy harmadik lépésben a mikrorepedésekkel ellátott anyagot, amely mikrorepedések az anyag egyik oldalán vannak, de azon nem hatolnak át, a berendezésből (1) kivesszük.

   HU 226 248 Β1
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a felszakítószerszám (2) felszakítóeszközeiként (2.1, 2.2) két hengert alkalmazunk.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mikrorepedéseket az anyagpálya (7) haladási irányára keresztirányban képezzük az anyagban.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a berendezés (1) felszakítóeszközeiként (2.1, 2.2) egymással szembefutó hengereket alkalmazunk.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nyomóelemek (3.1, 3.2) behatolásakor a mélyedésekbe (6) a mélyedések feneke és a benyúló nyomóelemek (8) között egy rés (h^ képződik, amely legalább 1,5-e az anyagpálya (7) vastagságának.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nyomóelemek (3) behatolásakor egymásba két szomszédos nyomóelem (3.1, 3.2) oldalrészei (4.1,4.2) között egy rés (a) képződik, amely maximálisan 1000 pm.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárással előállított tissue-papír és/vagy tissue-papír jellegű anyag, WC-papír, zsebkendő, konyhai papírtörlő vagy hasonló termékek számára, azzal jellemezve, hogy legalább az egyik felületének legalább egy részén több mikrorepedéssel (12) van ellátva, amelyek a felület felé nyitottak.
8. 8. A 7. igénypont szerinti anyag, azzal jellemezve, hogy az anyagban lévő mikrorepedések (12) az anyag szálirányára keresztirányban futnak.
9. 9. A 7, vagy 8. igénypont szerinti anyag, azzal jellemezve, hogy a mikrorepedések (12) a résztartományokban a felületen helyezkednek el.
10. 10. A 7-9. igénypontok bármelyike szerinti anyag, azzal jellemezve, hogy a mikrorepedések (12) a résztartományokban váltakozva az anyag felső vagy alsó oldalán helyezkednek el.