[go: up one dir, main page]

HU226148B1 - Method for preparing 2-hydroxy 4-methylthio butyric acid using a nitrilase - Google Patents

Method for preparing 2-hydroxy 4-methylthio butyric acid using a nitrilase Download PDF

Info

Publication number
HU226148B1
HU226148B1 HU9904513A HUP9904513A HU226148B1 HU 226148 B1 HU226148 B1 HU 226148B1 HU 9904513 A HU9904513 A HU 9904513A HU P9904513 A HUP9904513 A HU P9904513A HU 226148 B1 HU226148 B1 HU 226148B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
hydroxy
acid
nitrilase
prpa
ammonium salt
Prior art date
Application number
HU9904513A
Other languages
English (en)
Inventor
Christophe David
Olivier Favre-Bulle
Dominique Horbez
Philippe Morel
Jerome Pierrard
Original Assignee
Adisseo Ireland Ltd
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Adisseo Ireland Ltd filed Critical Adisseo Ireland Ltd
Publication of HUP9904513A2 publication Critical patent/HUP9904513A2/hu
Publication of HUP9904513A3 publication Critical patent/HUP9904513A3/hu
Publication of HU226148B1 publication Critical patent/HU226148B1/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C12BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12NMICROORGANISMS OR ENZYMES; COMPOSITIONS THEREOF; PROPAGATING, PRESERVING, OR MAINTAINING MICROORGANISMS; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING; CULTURE MEDIA
    • C12N15/00Mutation or genetic engineering; DNA or RNA concerning genetic engineering, vectors, e.g. plasmids, or their isolation, preparation or purification; Use of hosts therefor
    • C12N15/09Recombinant DNA-technology
    • C12N15/11DNA or RNA fragments; Modified forms thereof; Non-coding nucleic acids having a biological activity
    • C12N15/52Genes encoding for enzymes or proenzymes
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C12BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12PFERMENTATION OR ENZYME-USING PROCESSES TO SYNTHESISE A DESIRED CHEMICAL COMPOUND OR COMPOSITION OR TO SEPARATE OPTICAL ISOMERS FROM A RACEMIC MIXTURE
    • C12P11/00Preparation of sulfur-containing organic compounds
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C12BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12NMICROORGANISMS OR ENZYMES; COMPOSITIONS THEREOF; PROPAGATING, PRESERVING, OR MAINTAINING MICROORGANISMS; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING; CULTURE MEDIA
    • C12N11/00Carrier-bound or immobilised enzymes; Carrier-bound or immobilised microbial cells; Preparation thereof
    • C12N11/02Enzymes or microbial cells immobilised on or in an organic carrier
    • C12N11/08Enzymes or microbial cells immobilised on or in an organic carrier the carrier being a synthetic polymer
    • C12N11/089Enzymes or microbial cells immobilised on or in an organic carrier the carrier being a synthetic polymer obtained otherwise than by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C12BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12NMICROORGANISMS OR ENZYMES; COMPOSITIONS THEREOF; PROPAGATING, PRESERVING, OR MAINTAINING MICROORGANISMS; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING; CULTURE MEDIA
    • C12N11/00Carrier-bound or immobilised enzymes; Carrier-bound or immobilised microbial cells; Preparation thereof
    • C12N11/02Enzymes or microbial cells immobilised on or in an organic carrier
    • C12N11/08Enzymes or microbial cells immobilised on or in an organic carrier the carrier being a synthetic polymer
    • C12N11/089Enzymes or microbial cells immobilised on or in an organic carrier the carrier being a synthetic polymer obtained otherwise than by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds
    • C12N11/096Polyesters; Polyamides
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C12BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12NMICROORGANISMS OR ENZYMES; COMPOSITIONS THEREOF; PROPAGATING, PRESERVING, OR MAINTAINING MICROORGANISMS; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING; CULTURE MEDIA
    • C12N9/00Enzymes; Proenzymes; Compositions thereof; Processes for preparing, activating, inhibiting, separating or purifying enzymes
    • C12N9/14Hydrolases (3)
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C12BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12NMICROORGANISMS OR ENZYMES; COMPOSITIONS THEREOF; PROPAGATING, PRESERVING, OR MAINTAINING MICROORGANISMS; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING; CULTURE MEDIA
    • C12N9/00Enzymes; Proenzymes; Compositions thereof; Processes for preparing, activating, inhibiting, separating or purifying enzymes
    • C12N9/14Hydrolases (3)
    • C12N9/78Hydrolases (3) acting on carbon to nitrogen bonds other than peptide bonds (3.5)

Landscapes

  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Genetics & Genomics (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Zoology (AREA)
  • Bioinformatics & Cheminformatics (AREA)
  • General Engineering & Computer Science (AREA)
  • Biotechnology (AREA)
  • Biomedical Technology (AREA)
  • Microbiology (AREA)
  • Biochemistry (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Molecular Biology (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Biophysics (AREA)
  • Physics & Mathematics (AREA)
  • Plant Pathology (AREA)
  • Preparation Of Compounds By Using Micro-Organisms (AREA)
  • Enzymes And Modification Thereof (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
  • Micro-Organisms Or Cultivation Processes Thereof (AREA)
  • Bakery Products And Manufacturing Methods Therefor (AREA)
  • Immobilizing And Processing Of Enzymes And Microorganisms (AREA)
  • Acyclic And Carbocyclic Compounds In Medicinal Compositions (AREA)

Description

A találmány tárgya új eljárás 2-hidroxi-4-metil-tiovajsav (HMTBA) és/vagy ammóniumsója (HMTBS) előállítására.
A 2-hidroxi-4-metil-tio-vajsavat és sóit régóta alkalmazzák az állattakarmányozásban metloninhelyettesítőként. A metioninnal szemben azzal az előnnyel rendelkezik, hogy folyadék, ami megkönnyíti alkalmazását a takarmánytermelő társaságok számára.
A 2-hidroxi-4-metil-tio-vajsav kémiai úton történő előállítása régóta ismert. Az EP 142 488 és EP 143 000 számú szabadalmi iratokat említhetjük meg, melyek a 2-hidroxM-metil-tio-hidroxi-butironitril (HMTBN) hidrolízisét írják le egy kétlépéses eljárással. Az első lépés során a 2-hidroxl-4-metil-tio-butironitrilt egy erős ásványi savval érintkeztetik, amilyen például a sósav vagy a kénsav. Egy későbbi lépésben, vizes oldás után, a hidrolízist megemelt hőmérsékleten teszik teljessé. A 2-hidroxi-4-metil-tio-vajsavat azután egy vízzel kevéssé elegyedő szerves oldószerrel, például egy ketonnal, előnyösen a metil-izobutil-ketonnal extrahálják, majd az oldószert bepárlással távolítják el. Ez az Ipari méretekben alkalmazott eljárás mégis rendelkezik néhány hátránnyal. Legalább a reakcióba bevitt nitril moláris mennyiségével azonos moláris mennyiségű ammónium-szulfátot termel, melyet el kell távolítani, így olyan ipari hulladék keletkezik, ami ellentétes a környezetvédelmi politikával. Az eljárás jelentős mennyiségű oldószer alkalmazását teszi szükségessé, amelyet azután újra fel kell dolgozni.
Más eljárások, mint az US 3 773 927 és az US 4 353 924 számú szabadalmi iratokban leírtak abból állnak, hogy a 2-hídroxí-4-metil-tio-butironitrilt sósavval hidrolizálják, majd a közeget a kialakult ammónium-klorid elválasztásával koncentrálják. A kapott sót ugyanolyan nehéz eltávolítani, mint az előző sót, és ezenfelül a kapott sav erősen elszíneződött.
Az EP 330 521 számú szabadalmi iratban leírnak egy eljárást a metil-tio-hidroxi-propionitril hidrolízisére, amely abból áll, hogy mint előzőleg, kénsavas közegben végeznek hidrolízist. Az elegyet részlegesen semlegesítik ammónium-hidroxiddal. Két elkülönült fázis jön létre. A szerves fázis tartalmazza a 2-hidroxi-4-metil-tio-vajsav többségét, a vizes fázis a termelt ammónium-szulfát többségét. A szerves oldatot a benne lévő víz lepárlása után úgy szűrik, hogy az oldott ammónium-szulfátot visszanyerik. Ezután a 2-hidroxi-4-metiltio-vajsavat egy kevés vízben oldják, és egy kevés kénsavval stabilizálják. A vizes oldat a víz eltávolítása után lehetővé teszi, hogy közvetlenül kereskedelmi forgalomba hozható ammónium-szulfátot kapjunk. Az eljárás részben megoldja a szakirodalomban leírt eljárások hátrányait, ami a szerves oldószer használatát illeti, de nem oldja meg egyáltalán az ásványi sók kidobásával kapcsolatos problémákat.
A 2-hidroxi-4-metil-tio-vajsav sóira vonatkozó szabadalmak közül az US 2 745 745, 2 938 053, és a 3 175 000 számú szabadalmi iratokat említhetjük meg, melyek kalcium- és/vagy ammóniumsókra vonatkoznak. A 2-hidroxi-4-metil-tio-butironitril hidrolízisével kapott elegyet kalcium-hidroxiddal vagy kalcium-karbonáttal kezelik. A kalcium-szulfát kicsapódik, felszabadítva az ammónium-hidroxidot, amely a 2-hidroxi-4metil-tio-vajsav ammóniumsóját hozza létre. Itt is találkozunk azzal a problémával, hogy el kell távolítani a fennmaradó kalcium-szulfátot.
A WO 96/01808 számon közzétett szabadalmi bejelentésben is leírtak egy eljárást, amely abból áll, hogy végeznek egy hidrolízist és egy extrakciót egy szerves oldószerrel, amint az elsőként említett, a technika állásához tartozó dokumentumban, majd a szerves oldatot semlegesítik ammónium-hidroxiddal. Ez az eljárás, amint a korábban leírt eljárások többsége, legalább egy mól ammónium-szulfát vagy ammónium-klorid kialakulásához vezet a reakcióba vitt nitril mólónként, és jelentős mennyiségű szerves oldószer újrafeldolgozását követeli meg. Nem teszi lehetővé, hogy a 2-hidroxi4-metil-tio-vajsav ammóniumsóját iparilag előnyös költségekkel kapjuk meg.
A WO 96/09403 számú iratban másrészt leírták egy nitriláz alkalmazását nitrilcsoport karboxilcsoporttá történő hidrolízisének katalizátoraként. Az ebben az iratban ismertetett eljárás mégsem alkalmas ipari méretekben, számításba véve a nitrilázokat szintetizáló mikroorganizmusok elégtelen aktivitását.
A találmány szerinti eljárásnak köszönhetően felfedeztük, hogy több specifikus lépést alkalmazva a 2-hidroxi-4-metil-tio-vajsavat és/vagy ammóniumsóját megkaphatjuk enzimatikus úton ipari méretekben, magas hozammal, oldószer alkalmazása és szennyező ásványi sók termelődése nélkül.
A találmány tárgya eljárás 2-hidroxi-4-metil-tiovajsav és/vagy a 2-hidroxi-4-metil-tio-vajsav ammóniumsója előállítására a 2-hidroxi-4-metil-tio-butironitril enzimatikus hidrolízisével, azzal jellemezve, hogy:
a) egy első lépésben előállítunk egy nitrilázaktivitással rendelkező biológiai anyagot,
b) egy második lépésben ezt immobilizáljuk,
c) egy harmadik lépésben a 2-hidroxi-4-metil-tiobutironitrilt érintkeztetjük az így immobilizált biológiai anyaggal, hogy megkapjuk a 2-hidroxí-4-metil-tiovajsav ammóniumsóját,
d) egy negyedik lépésben adott esetben a c) lépésben kapott sót átalakítjuk a megfelelő savvá, és
e) egy ötödik lépésben a c) vagy a d) lépésben kapott terméket koncentráljuk.
A találmányt részletesen ismertetjük a következő leírásban, amelyben hivatkozunk a mellékelt ábrákra, melyeken:
az 1. ábra a fakultatív d) lépéshez alkalmazott elektrodialízis cellasémáját mutatja be; az 1A. ábra egy háromkamrás bipoláris membránnal rendelkező elektrodialízis cellát mutat be; az 1B. ábra egy kétkamrás bipoláris membránnal rendelkező elektródjai íziscellát mutat be;
a 2. ábra egy a találmány szerinti eljárás megvalósítására szolgáló berendezés sémáját mutatja be;
a 3. ábra a pRPA-BCAT1-5 plazmidok restrikciós térképét mutatja be;
HU 226 148 Β1 a 4. ábra a találmány szerinti nitrilázaktivitással rendelkező polipeptidet kódoló (az ábrán nitB-nek nevezett) DNS-szekvenciáját tartalmazó 1130 bp fragmentum szekvenálásának stratégiáját mutatja be. A számok, valamint az M13FWD és M13REV jelölések a szekvenáláshoz alkalmazott primerek azonosítására szolgálnak.
az 5. ábra a pRPA-BCAT12 és a pRPA-BCAT13 plazmidok restrikciós térképét mutatja be;
a 6. ábra a 10%-os SDS-PGE gélen végzett elektroforézist mutatja be, ami a találmány szerinti DNS-szekvenciák expresszióját mutatja E. coli BL21(DE3)/pRPABCAT12, BL21(DE3)/pRPA-BCAT13, BL21(DE3)/pRPA-BCAT12+pXL2231, BL21(DE3)/pRPA-BCAT13+pXL2231 törzsekben. Minden sáv 10 pg oldható fehérje mennyiségnek, és az oldhatatlan nyers frakció ennek megfelelő térfogatának felel meg;
a 7. ábra a 10%-os SDS-PGE gélen végzett elektroforézist mutatja be, ami a találmány szerinti DNS-szekvenciák expresszióját mutatja E. coli DH5a/pRPA-BCAT3, DH5a/pRPA-BCAT6, DH5a/pRPABCAT6+pXL2035, RPA-BIOCAT76 törzsekben. Minden sáv 10 pg oldható fehérje mennyiségnek, és az oldhatatlan nyers frakció ennek megfelelő térfogatának felel meg;
a 8. ábra a pRPA-BCAT14 plazmid restrikciós térképét mutatja be;
a 9. ábra a 10%-os SDS-PGE gélen végzett elektroforézist mutatja be, ami a találmány szerinti DNS-szekvenciák expresszióját mutatja P. putida G2081 (pRPABCAT14), G2081 (pRPA-BCAT23), G2081 (pRPA-BCAT24), A. faecalis ATCC8750 (pRPA-BCAT14), A. faecalis ATCC8750 (pRPA-BCAT23), A. faecalis ATCC8750 (pRPA-BCAT24) törzsekben. Minden sáv 10 pg oldható fehérje mennyiségnek, és az oldhatatlan nyers frakció ennek megfelelő térfogatának felel meg;
a 10. ábra a pCGL1087 plazmid restrikciós térképét mutatja be;
a 11. ábra a pOS48.7 plazmid restrikciós térképét mutatja be.
Az első lépés abból áll, hogy előállítjuk a nitrilázaktivitással rendelkező biológiai anyagot.
A biológiai anyag állhat egy enzimoldatból önmagában, vagy nitrilázaktivitással rendelkező egész, vagy roncsolt sejtekből.
Előnyösen egy nitrilázt kifejező mikroorganizmust alkalmazunk.
A nitriláz származhat többek között egy mikroorganizmusból, részletesen az Alcaligenes, Rhodococcus, vagy Gordona nemzetség mikroorganizmusaiból, amilyenek például az Alcaligenes faecalis, a Rhodococcus sp. HT 29-7, a Gordona terrae, előnyösen a
WO 96/09403 számon közzétett bejelentésben leírt törzsekből.
Előnyösen egy olyan mikroorganizmust alkalmazunk, amely a gazda-mikroorganizmussal rokon mikroorganizmus nitrilázát kódoló genetikai információ átvitelével kapott nitrilázaktivitást fejez ki. Részletesen E. colinál a Gro ESL chaperon fehérjéinek együttes expresszióját alkalmazhatjuk a rekombináns törzs képességeinek javítására.
Ehhez bármely megfelelő expressziós vektort alkalmazhatunk, többek között egy plazmidvektort.
Az ebben az esetben alkalmazott nukleotidszekvenciát tehát egy gazdasejtben annak expresszióját lehetővé tevő jelek szabályozása alá helyezzük. Az alkalmazott gazdasejtet a prokarióta rendszerek, például a Gram-pozitív vagy a Gram-negatív baktériumok, az eukarióta rendszerek, például az élesztők, gombák, vagy bármely másik rendszer közül választhatjuk. A polipeptidek expresszióját szabályozó jeleket az alkalmazott gazdasejt függvényében választhatjuk meg. Ehhez a nitrilázt kódoló DNS-t a választott gazdasejtben autonóm replikálódó vektorokba, vagy a választott gazdasejtben integratív vektorokba építhetjük be. Ilyen vektorokat a szakemberek által jelenleg alkalmazott eljárások szerint állíthatunk elő, és a keletkezett konstrukciókat a megfelelő gazdasejtbe standardeljárásokkal, például elektroporációval vezethetjük be.
Gazda-mikroorganizmusként különösen az Alcaligenes faecalist, a Pseudomonas pufidat, az Escherichia colit, vagy a Bacillus, Corynebacterium, Streptomyces, Saccharomyces, Kluyveromyces, Penicillium és Aspergillus nemzetségekbe tartozó mikroorganizmusokat említhetjük meg.
Az E. coliban történő expresszió esetében egy előnyös vektor a pRPA-BCAT6.
Az eljárás második lépése abból áll, hogy a biológiai anyagot immobilizáljuk. Az immobilizációt előnyösen egy szilárd hordozó jelenlétében végezzük, ami lehetővé teszi, hogy olyan szilárd részecskéket kapjunk, melyek mérete, formája és mechanikai ellenálló képessége szabályozható. Azt is lehetővé teszi, hogy egy időben alkalmazzuk a poliazetidin polimert és más térhálósító anyagokat.
Az immobilizációs eljárásban részt vehetnek az ép sejtek, vagy permeábilissá tett sejtek. Az eljárás alkalmazható egy sejtmentes enzimoldat esetében is.
Az immobilizáció esetében alkalmazott enzimek a nitrilázok.
Az immobilizációs eljárás abból áll, hogy az aktív biológiai anyagot például 1 pm és 3 mm közötti, előnyösen 10 pm és 2 mm közötti szemcseméretű szilárd hordozón immobilizáljuk, a biológiai anyag és a hordozó amin- (NH2, NH), karboxil- (COOH), hidroxil- (OH), tiol- (SH) vagy amid- (CONH2) csoportjaival reagáló kémiai szerek segítségével. A kémiai szerek lehetővé teszik azt is, hogy a biológiai anyag és a hordozó vízben oldhatatlanná váljon. A kapott anyag könnyen
HU 226 148 Β1 nyújtható és formálható, és a kívánt alakú és méretű részecskéket kaphatjuk belőle. A részecskék kohézióját és keménységét azután szárítással érjük el.
Az immobilizálandó biológiai anyag adott esetben tartalmazhat inaktív biológiai anyagot is, amely 0-200 tömeg% arányban van jelen. Ez az inaktív biológiai anyag lehet fehérje (albumin, zselatin), vagy poliszacharid (Chitosan, k-karragenan, alginát).
Az inért hordozó, amelyre a biológiai anyagot helyezzük, és a polimer szerves vagy szervetlen, porózus vagy nem porózus, hidrofil vagy hidrofób részecskékből állhat. A részecskék közül a következőket említhetjük meg anélkül, hogy ez korlátozó lenne:
- ioncserélő gyanták,
- alumínium-oxid,
- mesterséges kovasav vagy diatómaföld vagy szilikagél,
- zeolitok,
- szén,
- vízben oldhatatlan fehérjék, például a glutén,
- poliszacharidok, például az amidőn.
Az inért hordozót a biológiai anyaghoz 0,01-500 tömeg0/), előnyösen 10-200 tömeg% arányban adhatjuk hozzá.
A biológiai anyag oldhatatlanná tételére alkalmazott kémiai anyagok lehetnek polimerek vagy kétfunkciós csoporttal ellátott molekulák, melyek az amin- (NH2 NH), karboxil- (COOH), hidroxil- (OH), tiol- (SH), amid(CONH2) csoportokkal reagálnak. A következőket említhetjük meg:
- poliazetidin polimerek,
- poli(etilén-imin)-polimerek,
- poliamid polimerek,
- izocianát polimerek,
- aiginátgélek,
- k-karragenán-gélek,
- aminok, például a hexametilén-diamin,
- aldehidek, például a glutáraldehid,
- karboxilsavak, például az adipinsav, és
- izocianátok.
Az immobilizálási eljárásban egy vagy több ilyen kémiai anyag is részt vehet. A kémiai anyagot a biológiai anyaghoz és a hordozóhoz viszonyítva 1-50 tömeg0/) közötti koncentrációban adjuk hozzá. Előnyben részesítjük az 5-30 tömeg% közötti mennyiséget, hogy eléggé szilárd részecskéket kapjunk, melyek megőrzik lényeges aktivitásukat, és melyeknél nem jelentkezik túlzott mértékben a belső diffúziós probléma.
A térhálósítási kezelés időtartama 0,5-24 óra közötti.
Az eljárás hőmérséklete általában 4 és 65 °C közötti. A 20-40 °C közötti hőmérsékletet előnyben részesítjük. Az immobilizálási eljárás során alkalmazott hőmérséklet nagymértékben függhet az alkalmazott biológiai anyag stabilitásától.
A pH-t az immobilizálási fázis alatt 5 és 11 között tartjuk. A 6-10 közötti pH-t előnyben részesítjük, az alkalikus pH előnyben részesítésével. A választott pH függ a biológiai anyag ellenálló képességétől is, a megfelelő pH-t a szakember könnyen meghatározhatja.
A biokatalizátor formulázása lehetővé kell tegye bármilyen rendszerben, többek között egy fix ágyban történő alkalmazását.
A formulázási eljárás lehet extrúzió. Ehhez a biológiai anyagot és a hordozót egy vagy több kémiai anyag hozzáadásával térhálósítjuk. A kezelés után az oldhatatlan anyagot centrifugálással vagy kicsapás és szűrés után összegyűjtjük. Előnyös, ha legalább 10% a szárazanyag aránya. A masszát ezután extrudáljuk. Ezzel az eljárással előnyösen 0,3-0,5 mm közötti átmérőjű, 1-10 mm közötti hosszúságú szálacskákat kapunk. A szálacskákat gömb alakúvá alakíthatjuk. A kapott részecskéket azután szárítjuk.
Egy másik formulázási eljárás lehet a bevonás („spray coating”). Ehhez a biológiai anyagot egy vagy több kémiai anyaggal elegyítik. A reakció után az elegyet a vékony réteg formájában lévő hordozóra porlasztják. Ezzel az eljárással 0,1-2 mm közötti átlagos átmérőjű szemcséket kapunk.
A kapott részecskéket adott esetben ezután redukálószer, például nátrium-bór-hidrát oldatába meríthetjük a térhálósítás során létrejött imincsoportok redukálása céljából.
A kapott részecskék elegendően szilárdak és kopásállóak ahhoz, hogy egy fix ágyas, fluid ágyas vagy kevertetett reaktorban alkalmazzuk azokat.
A találmány szerinti eljárás harmadik lépése abból áll, hogy az immobilizált biológiai anyagot egy vagy több oszlopban vagy reaktorban felhasználjuk. Ennek a lépésnek az a célja, hogy folyamatosan tudjuk termelni 2-hidroxi-4-metil-tio-butironitrilből kiindulva a 2-hidroxi-4-metil-tio-vajsav ammóniumsóját.
Az oszlop(ok)at vagy a reaktor(ok)at 2-hidroxi-4metil-tio-butironitril tiszta vagy hígított oldatával vagy a 2-hidroxi-4-metil-tio-butironitrilt és a 2-hidroxi-4-metiltio-vajsav ammóniumsóját tartalmazó eleggyel tápláljuk.
Az oszlop(ok)at vagy a reaktor(ok)at előnyösen 10-60 °C közötti hőmérsékleten és 5-9 közötti pH-n használjuk fel.
A felhasznált rendszer két vagy több sorba kapcsolt oszlopból állhat. A találmány egyik megvalósítási módja szerint a 2-hidroxi-4-metil-tio-butironitril vizes oldatának betáplálását az első oszlop tetején végezzük, és ezzel egy időben a többi oszlopra a vegyületnek a reakcióelegyben való oldhatósága által korlátozott mennyiségben tápláljuk a 2-hidroxi-4-metil-tio-butironitrilt; ezt a rendszert emeletes rendszernek nevezzük. A találmány egy másik megvalósítási módja szerint egy vagy több, cirkulációs hurokban párhuzamosan kapcsolt oszlopot használunk. Ebben a felépítésben a 2-hidroxi-4-metil-tio-butironitril vizes oldatát folyamatosan tápláljuk be a hurokba, és a reakcióközeget folyamatosan pumpáljuk olyan módon, hogy a hurokban állandó térfogatot őrizzen meg; ezt a rendszert hurokrendszernek nevezzük.
A találmányban alkalmazott reaktor típusa lehet fix ágyas, fluid ágyas vagy folyamatos kevertetett reaktor. A fix ágyas reaktorokat előnyben részesítjük, mivel lecsökkentik a kopási problémákat, melyekkel az immo4
HU 226 148 Β1 bilizált sejteket tartalmazó részecskék esetében találkozhatunk. Ha a mikroorganizmust önmagában alkalmazzuk, a kevertetett, egy ultraszűrő modulhoz kapcsolt reaktort részesítjük előnyben, amellyel a kívánt terméket folyamatosan el tudjuk választani a mikroorganizmustól.
A negyedik lépés, amely fakultatív lépés, abból áll, hogy a 2-hidroxi-4-metil-tio-vajsav ammóniumsóját átalakítjuk a megfelelő savvá. Ez a lépés két módszer szerint valósítható meg:
- vagy egy két- vagy háromkamrás elektrodializátorral végzett elektrodialízissel,
- vagy a vizes oldat melegítésével, melyet egy folyadék/folyadék extrakció követhet.
Az elektródjaiízises módszer szerint egy két- vagy háromkamrás elektrodializátort alkalmazunk.
„Kamrán” értjük vagy a két membrán közötti teret, vagy egy bipoláris és egy homopoláris membrán közötti teret, vagy két szomszédos homopoláris membrán közötti teret. „Cellán” értjük a két vagy három kamra összességét. Egy sorozat 5-300 cellát tartalmaz. Az elektrodializátort egy sorozat alkotja, és természetesen egy anódot és egy katódot tartalmaz.
A találmány keretei között alkalmazható homopoláris membránokat két nagy családba oszthatjuk, előállításuk módja szerint.
fgy alkalmazhatunk heterogén membránokat, melyeket ioncserélő gyantákból állítottunk elő, egy kapcsolóval elegyítve, amilyen például a poli(vinil-klorid), a polietilén vagy mások. Az így kialakított együttes egy szövedéket hozhat létre, amilyen például egy poliészter vagy poli(akril-nitril) szövet.
Alkalmazhatunk homogén membránokat is, melyeket egy funkciós csoportnak egy inért hordozóra való felvitelével kaptunk meg, kémiai vagy sugárkémiai oltással. A gyakrabban alkalmazott kémiai eljárás általában abból áll, hogy egy aromás magokat tartalmazó polimer latexet, amilyen például a sztirol/divinil-benzol vagy a sztirol/butadién, funkciós csoportokkal látunk el. Az így funkciós csoportokkal ellátott latex azután arra szolgálhat, hogy egy szövedéket hozzon létre, mint a heterogén membránok esetében. A sugárkémiai módszer általában egy aromás vegyület, mint például a sztirol, egy inért hordozón, például egy polietilén vagy poli(tetrafluor-etilén) rétegen sugárzás hatására történő oltását foglalja magában. Az aromás magot azután funkciós csoporttal látjuk el, mint a kémiai módszerben.
A kationcserélő membránok erős savas csoportokat tartalmaznak, a leggyakrabban szulfonátcsoportokat, vagy gyenge savas csoportokat, gyakran karboxilátcsoportokat. Ritkábban a savas csoportok lehetnek PO3 2-, HPO2~, AsO32_, SeO3~ csoportok is.
Az anioncserélő membránok erős bázisos csoportokat, leggyakrabban kvaterner ammóniumcsoportokat, gyenge bázikus csoportokat, leggyakrabban aminokat tartalmaznak. Ritkábban a bázikus csoportok lehetnek kvaterner foszfóniumcsoportok, vagy szulfóniumcsoportok.
A találmány szerinti eljárásban a kationcserélő membránok előnyösen erős savas csoportokat tartalmaznak, ezek közül előnyösen szulfonátcsoportokat, az anioncserélő membránok pedig előnyösen erős bázikus csoportokat, ezek között kvaterner ammóniumcsoportokat tartalmaznak.
A bipoláris membrán két membrán együttese, melyek közül az egyik kationos, a másik anionos. Mikor a membránt elegendő elektromos mezőbe helyezzük, a membrán felületén lévő szolvatációs víz H+ és OH- ionokra disszociál, melyek a kationos felületen áthaladva a katód felé, az anionos felületen áthaladva pedig az anód felé vándorolnak. Bipoláris membránra példaként említhetjük meg az Aqualytics, Tokuyama Soda vagy FuMaTech társaságok által forgalmazott membránokat.
Az elektrodializátor anódja az elektrodialízishez klasszikusan alkalmazott anyagokból állhat, például grafitból, nikkelből, vagy nemesfémekkel vagy ezek oxidjaival bevont titánból, például platinával bevont titánból. A katód szintén az elektrodialízishez klasszikusan alkalmazott anyagokból, például grafitból, rozsdamentes acélból vagy nikkelből állhat.
Az elektrodializátort a kezelni kívánt vizes oldattal tápláljuk. Az is szükséges, hogy az anódon egy anolitoldatot, a katódon egy katolitoldatot cirkuláltassunk. Alkalmazhatunk egyetlen elektrolitoldatot is. A találmány szerinti eljárásban egyetlen elektrolit áramoltatása megfelelő. Az elektrolitoldat szerepe a megfelelő vezetőképesség biztosítása. Ez a vezetőképesség előnyösen 20 mS/cm vagy annál nagyobb, anélkül, hogy ez az alsó határ kritikus lenne a találmány szerinti eljárás megvalósítása szempontjából.
Az alkalmazott elektrolit egy ionizálható vegyület, például egy só, sav vagy bázis. Az elektrolitot előnyösen a nem elektroaktív vegyületek közül választjuk. Így például előnyös, ha semleges sókat, például szulfátokat, savakat, például kénsavat, bázisokat, például nátrium-hidroxidot alkalmazunk.
Az alkalmazott áramsűrűség általában 0,2-1,5 kA/m2, előnyösen 0,4-1 kA/m2.
A találmány szerinti eljárásnál alkalmazott hőmérséklet a membránok stabilitásához megfelelő értéken helyezkedik el. Előnyösen 30 és 60 ’C közötti hőmérsékleten dolgozunk.
Az elektrodializátor különböző módokon működhet. Először is működhet folyamatosan, amikor a kezelendő oldat folyamatosan áthalad a sorozaton; ekkor több emeletet helyeznek el sorozatban, ha a kezelés kívánt mértéke ezt megkívánja. Működhet szakaszosan is, amikor a kezelendő oldat egy tartályban kering addig, míg megkapjuk a kezelés kívánt mértékét. Végül működhet közvetlen átfolyással részleges keringtetéssel.
A találmány egy változata szerint az ammóniumsó disszociációja 2-hidroxi-4-metil-tio-vajsawá és ammónium-hidroxiddá történhet egy háromkamrás, bipoláris membránnal ellátott elektródjaiízis cellában, melyet az 1A. ábrán mutatunk be sematikusan.
Az eljárás megvalósításához megfelelő elektródjai ízis készülék különböző kamrákból áll, melyeket kationos membránok (MC), bipoláris membránok (MB) és anionos membránok (MA) határolnak. Ezek a kamrák
HU 226 148 Β1 az elválasztandó vegyületben elszegényedő sókamrára (S), és a sóból regenerált savat és bázist koncentráló báziskamrára (B) és savkamrára (A) oszthatók.
Az ammóniumsót a sókamrába vezetjük be. Az elektromos mező hatására az ammóniumion a katód felé vándorol, kikerülve a sókamrából (S), ahol található, egy kationcserélő membránon (kationos membrán) keresztül, és a bipoláris membrán anionos felületéről származó OH- ionokkal vegyül, amely felületen az elektromos mező hatására a víz disszociációja megy végbe.
Ezzel egy időben a karboxil-(2-hidroxi-4-metil-tiobutirát)-ionok a kamrából (S) kikerülve egy anioncserélő membránon (anionos membrán) keresztül az anód felé vándorolnak. Miután átkerültek az (A) kamrába, a bipoláris membrán kationos felületéről származó H+ ionok által protonálódnak. A három szomszédos (B), (A), (S) kamra egy elektrodialízis cellát alkot.
A találmány egy második változatában a 2-hidroxi4-metil-tlo-vajsav regenerálását egy bipoláris membránnal ellátott kétkamrás elektrodialízis cellában végezhetjük, amilyent az 1B. ábrán mutatunk be. A két kamrát kationos és bipoláris membránok határolják. A kamrák a só/sav kamrára (S/A) és a báziskamrára (B) oszthatók.
Az ammóniumsót a só/sav kamrába vezetjük be. Az elektromos mező hatására az ammóniumion az (S/A) kamrából kikerülve a katód felé vándorol, egy kationcserélő membránon (kationos membrán) keresztül, és a bipoláris membrán anionos felületéről származó OH ionokkal vegyül, amely felületen az elektromos mező hatására a víz disszociációja megy végbe.
Ezzel egy időben az S/A kamra savasabbá válik a bipoláris membrán kationos felületéről származó H+ ionok hatására. A két szomszédos (B) és (S/A) kamra alkot egy elektrodialízis cellát.
Ez a kialakítás azzal az előnnyel rendelkezik, hogy kevesebb energiát igényel, és lehetővé teszi, hogy a kívánt só/sav arányt változtassuk.
Az elektrodializátor jó működéséhez a báziskamra elektromos vezetőképessége (valamint a háromkamrás kialakítás esetében a savkamráé is) elegendő kell legyen, ezt egy elektrolithordozó adagolásával állíthatjuk be. Igy az ammónium-hidroxid-oldat vezetőképességét egy ammóniumsó, például ammónium-szulfát hozzáadásával növelhetjük.
A találmány egy előnyös megvalósítási módjában az ammónium-2-hidroxi-4-metil-tio-butirátot alkalmazzuk.
Egy a találmány keretein belül különösen elképzelhető megvalósítási módban egy háromkamrás elektrodialízis cella sókamrájába a 2-hidroxi-4-metil-tio-vajsav ammóniumsója és a 2-hidroxi-4-metil-tio-butironitril elegyét vezetjük be. A só a korábban leírtak szerint disszociál 2-hidroxi-4-metil-tio-butiráttá, és az anód felé vándorol, ahol átalakul 2-hidroxi-4-metil-tio-vajsawá, az ammóniumion a katód felé vándorol, ahol ammónium-hidroxiddá alakul, és a sókamrában víz és nem átalakult 2-hidroxi-4-metil-tio-butironitril marad, melyet a hidrolízisoszlop felé újra visszavezetünk.
A meleg ítéses eljárást követve az ammóniumsó, szabad sav egyensúlyt eltolva nyerjük ki a savat, a HMTBS-ben gazdag vizes oldatot melegítve, és az így felszabadult ammónium-hidroxidot kivonva. Ezt elérhetjük a vákuum alatti melegítéssel, vagy az atmoszferikus nyomáson történő melegítéssel, sztripping kezeléssel vagy anélkül. CO2 alkalmazása nyomás alatt elképzelhető az egyensúly eltolásának megkönnyítése érdekében. HMTBS és HMTBA elegyét kapjuk a HMTBA és HMTBS összmennyiségéhez viszonyítva 5-99,9% HMTBA aránnyal, előnyösen 10-50% HMTBA aránnyal. Az oldat viszkozitása 1200-30 mm2s-1 (1200 és 30 cSt közötti), előnyösen 200-50 mm2s-1 (200 és 50 cSt közötti) 25 °C-on.
A vizes oldatot felbonthatjuk a sav extrakciójával vízben részlegesen oldható vagy oldhatatlan oldószertermékek alkalmazásával. Nagyszámú, az elválasztáshoz alkalmazható oldószer létezik. Az előnyös oldószerek az 5-8 szénatomszámú ketonok, részletesen a metil-izobutil-keton; az éterek, például az izopropil-éter; az alkoholok, például az izopropil-alkohol; az észterek; a tercier aminok, például a trioktil-amin. A találmány keretein belül az előnyben részesített oldószerek az aceton, a MIBK, az izopropil-alkohol, az izopropil-acetát, az izobutil-éter vagy a propil-éter, vagy a THF, a trioktilamin. A vizes fázis és a szerves fázis aránya nem kritikus. Mégis a hatásfok miatt jó, ha nem megyünk egy minimális 1/1 arány alá, és a gazdaságosság miatt nem megyünk túl az 1/3 arányon. Az 1/1,5-2,0 arányt részesítjük előnyben.
Az extrakciót végezhetjük batch vagy folyamatos üzemmódban bármely folyadék-folyadék extrakciós technológiával. Például az egyirányú áramlásos vagy az ellenáramlásos dekantálóelegyek sorozatát, az extraktor centrifugákat, a tálcás oszlopokat stb. említhetjük meg.
A szabad savban elszegényített vizes oldatot újból kezelhetjük, és ezt annyiszor tehetjük meg, ahányszor az ammónium-hidroxid teljes eltávolításáig ez szükséges, ha ez kívánatos.
A szerves fázist egy kezelésnek vetjük alá, hogy izoláljuk a HMTBA-t. Ezt előnyösen az oldószer lepárlásával végezzük, vagy meleg vizes extrakcióval. Hogy elkerüljük a HMTBA esetleges károsodását, a termikus szollicitációt a lehető legalacsonyabb szinten tartjuk vákuum alkalmazásával.
Az ammóniumsó disszociációjára szolgáló két eljárásban vizes ammónium-hidroxid-oldatot hozunk létre. Ezt kezelhetjük az ammónium-hidroxid koncentrálása céljából. Előnyben részesítjük a desztillációt és az ammónium-hidroxid koncentrációját egy vagy több fokozatban nyomás alkalmazásával vagy anélkül. Elképzelhető egy megelőző sztrippelőlépés is. A koncentrált ammónium-hidroxid-oldatot visszavezethetjük a hidrogén-cianid szintézisébe, amely a 2-hidroxi-4-metil-tiobutironitril szintézisében vesz részt.
Az ötödik lépésben a HMTBS és/vagy a szabad sav vizes oldatát koncentráljuk. Ezt előnyösen a víz lepárlásával végezzük.
A találmány tárgya egy berendezés is a találmány szerinti eljárás megvalósítására. Egy ilyen berendezést
HU 226 148 Β1 mutatunk be sematikusan a 2. ábrán, amely az 1, 2 vezetékeket tartalmazza, melyek az AMTP-ciánhidrin és a víz 3 reaktorba történő adagolására szolgálnak.
A 3 reaktor egy recirkulációs fix ágy, melyben az immobilizált törzsek vagy enzimek vannak. Az oldat egy ré- 5 szét a 3 reaktorból lefejtjük, és egy 4 végreaktorba irányítjuk. A 4 végreaktor fix ágyas típusú, amelyben az immobilizált törzsek vagy enzimek vannak. A HMTBS koncentrált oldatát azután kinyerjük a 4 reaktor kijáratánál az 5 vezeték segítségével. 10
A HMTBS koncentrált oldatát két teljesen független kezelésnek vethetjük alá a kívánt végtermék típusától függően.
Amennyiben olyan terméket szeretnénk kinyerni, amely nagy arányban tartalmaz HMTBS-t, az 5 veze- 15 tékből távozó oldatot egy 6 lepárlóba vezetjük, amely lehetővé teszi, hogy a terméket koncentráljuk, és a 8 vezetéknél egy főként HMTBS-t tartalmazó koncentrált oldatot nyerjünk ki, amely kevés szabad savat tartalmaz. A maradék vizet, valamint az ammónium-hidro- 20 xid frakcióját a 7 vezetéken távolítjuk el.
Amennyiben olyan terméket szeretnénk, amely nagy arányban tartalmaz szabad savat, az 5 vezetékből távozó koncentrált HMTBS oldatot egy 9 bipoláris elektrodial ízis rendszerbe vezetjük be. Ebben a készü- 25 lékben elektrodialízissei többé-kevésbé elválasztjuk az ammónium-hidroxidot a savtól. Az ammóniumban elszegényített elegyet a 11 vezetéknél nyerjük ki, majd a 12 lepárlóban koncentráljuk, hogy főként szabad savból álló koncentrált oldatot kapjunk, amely kevés, vagy 30 semennyi HMTBS-t tartalmaz. Az ammónium-hidroxidban gazdag oldatot a 10 vezetéknél fejtjük le. Az ammónium-hidroxidot 15 sztrippeléssel nyerjük ki.
A kifolyó ammónium-hidroxidot a 16 desztillációval koncentrálhatjuk, a vizet a 18-nál nyerhetjük ki. 35
A 17 koncentrált ammónium-hidroxid-oldatot a HCN szintézisbe vezethetjük vissza.
A következő példák mutatják be a találmányt.
Példák
1. példa
A nitriláz tisztítása és N-terminális szekvenálása A nitrilázt négy lépésben tisztítottuk. A tisztítás összefoglalását az 1. táblázatban adjuk meg.
Az Alcaligenes faecalis sejtjeit 24 órán át tenyésztettük 30 °C-on minimál táptalajon benzonitril jelenlétében (0,5 g/l). A tenyészet centrifugálása után a csapadékot TG-pufferben vettük fel [25 mM Tris-HCI, 10% (tömeg per térfogat) glicerol, pH=7,5]. A sejtszuszpenziót ultrahanggal kezeltük, majd centrifugáltuk, hogy megkapjuk a nyers kivonatot. A nyers kivonatot ezután ammónium-szulfáttal kezeltük 30% telítettségig. A kapott csapadékot TG-pufferben újraszuszpendáltuk, majd 2 liter ugyanilyen pufferrel szemben dializáltuk egy éjszakán át. A kapott oldatot azután egy Q Sepharose Fást Flow HR 26/10 anioncserélő oszlopra vittük fel, melyet előzőleg TG-pufferrel egyensúlyoztunk ki. Az aktivitást ezután 0-1 M NaCI-gradienssel eluáltuk. Az aktív frakciókat azután egy Mono Q HR 5/5 anioncserélő oszlopra vittük fel, melyet előzőleg TG-pufferrel egyensúlyoztunk ki. A nitrilázt 0-1 M NaCI-gradiens segítségével eluáltuk. Befejezésül az aktivitást tartalmazó frakciókat egyesítettük, az ammónium-szulfátkoncentrációt 1 M-ra állítottuk be. Ezt az oldatot egy Phenil-Superose HR 5/5 hidrofób kölcsönhatásokon alapuló oszlopra vittük fel, melyet előzőleg 1 M (NH4)2SO4-gyel kiegészített TG-pufferrel egyensúlyoztunk ki. Az aktivitást 1M-0M ammónium-szulfát-gradienssel eluáltuk.
1. táblázat
A nitriláz tisztításának összefoglalása
Frakció összfehérje (mg) Teljes aktivitás (pmol/h) Specifikus aktivitás (pmol/h-mg) Fehérjehozam (%) Tisztítási faktor
Teljes sejtek 955 4300 4,5 100 1
Nyers kivonat 2400
Ammónium-szulfát 650
QSHL 26/10 3 360 120 0,3 27
MonoQ HRS/S 1,5 240 160 0,15 35
Phenil-Sepharose 1 120 110 0,1 24
Műveleti körülmények: (nitril)=50 mM; 100 mM foszfátpuffer, pH=7,0, 30 °C.
A fehérje molekulatömegét gélszűréssel határoztuk meg, körülbelül 260 kD. SDS-PAGE-n egyetlen 43 kD sávot figyeltünk meg (95%-os tisztaság). A fehérje tehát valószínűleg a6 szerkezetű, ahol a tömege 43 kD.
2. példa
Az Alcaligenes faecalis ATCC8750 nitrílázának klónozása
Az 1. példában bemutatott NH2 terminális szekven60 cia teljes mértékben azonos az A. faecalis JM3 nitril7
HU 226 148 Β1 ázának N-terminális szekvenciájával [Kobayashi et al., Proc. Natl. Acad. Sci. USA 90, 247-251 (1993)], míg a bakteriális nitrilázok N-terminálisa 35-57%-ban azonos 14 maradékot figyelembe véve. A feltalálók azt a hipotézist állították fel, hogy a találmány szerinti nitriláz, melyet az ATCC8750 törzsből tisztítottak, hasonló a Kobayashi és munkatársai által leírt nitrilázhoz (korábban idézve). A klónozási stratégia tehát abból állt, hogy az ATCC8750 törzs genomiális DNS-én PCR-ral amplifikálják a nitriláz a génjét, két olyan nukleotidszonda segítségével, melyeket a Kobayashi és munkatársai (korábban idézve) által megadott szekvencia alapján határoztak meg.
A két szondát szintetizálták, melyek közül az egyik a Kobayashi és munkatársai (korábban idézve) által megadott szekvencia 5’-részével, a másik a 3’-részével tudott hibridizálódni:
5’-rész (PCRAF1): CCGGGAATTCATATGCAGACAAGAAAAATCGTCC
3’-rész (PCRAF2): TCCTTCTGCGTCCCCGATCCCGCAT
A PCRAF1 primer 12 nukleotidot tartalmaz 5'-irányban, melyek lehetővé teszik, hogy az ATG iniciációs kodon fölé az EcoRI és Ndel enzimek restrikciós helyeit vezessük be. A PCRAF2 primer lehetővé teszi, hogy a BamHI enzim restrikciós helyét bevezessük. Az A. faecalis ATCC8750 törzs genomiális DNS-ét a CTAB eljárás szerint vontuk ki, melyet Ausubel és munkatársai írtak le (Current Protocols in Molecular biology, John Willey&Sons Inc. Ed., 2.4.1-2.4.5), és ebből 100 ng-ot alkalmaztunk mindegyik PCR-reakcióhoz. Hogy játszunk az amplifikáció specifitásával, különböző MgCI2 koncentrációkat vizsgáltunk, amint azt Ausubel és munkatársai leírták (korábban idézve) 100 μΙ össztérfogatban, 2,5 egység Taq DNS-polimerázzal (Perkin-Elmer). Két kiegészítő reakciót végeztünk 1,5 mM MgCI2-vel és 5% DMSO-val vagy 5% formamiddal. Egy Perkin-Elmer 9600 thermocyclert a következőképpen programoztunk: 5 perc 95 °C, 30 ciklus (30 perc 95 °C, 30 perc 55 ’C, 45 perc 72 ’C), és 4 perc 72 ’C. A különböző amplifikációs termékeket 0,8% agarózgélen vizsgáltuk. Egy fősáv, melynek mérete a várt 1,15 kb méretnek felelt meg, mindegyik reakcióban amplifikálódott, de különösen 1,5 mM MgCI2 és 5% DMSO esetében. Tehát az ilyen körülmények között végzett reakció termékeit használtuk a későbbiekben. A mintát proteináz K-val kezeltük, etanollal kicsaptuk egy fenol-kloroformos extrakció után. A szuszpenzióba felvett csapadékot 2 órán át inkubáltuk 37 ’C-on 40 egység EcoRI enzimmel és 40 egység BamHI enzimmel. 0,7%-os agarózgélen való futtatás után az 1,15 kb sávot kivágtuk és kivontuk, hogy a nyitott EcoRI-BamHI pBSK- vektorba (Stratagene, La Jolla, USA) klónozzuk a klasszikus módszerek szerint, öt független, pRPA-BCAT1-5-nek nevezett kiónt vizsgáltunk a plazmid DNS enzimatikus emésztésével Ndel, EcoRI, BamHI, BspMI és Bglll enzimekkel (3. ábra). A kapott profilok megfelelnek az elméletileg ezzel az eljárással a Kobayashi és munkatársai (korábban idézve) által leírt szekvenciával kapott profiloknak. Az
XL1Blue(pRPA-BCAT3) törzset a CBS-nél helyeztük letétbe CBS 998-96 számon.
3. példa
Egy 1130 bp, nitrilázaktivitással rendelkező polipeptidet kódoló DNS-t tartalmazó fragmentum szekvenálása
A PRPA-BCAT3 plazmidba klónozott inszertumot a Genome Express S. A. társaság (Grenoble, Franciaország) szekvenálta egy laboratóriumban előállított DNSkészítményből (Wizzard Midi-prep kit, Promega). A fragmentum szekvenálásának stratégiáját, melyet a szakember számára ismert klasszikus eljárások szerint végeztünk, a 4. ábrán mutatjuk be. A tíz belső nukleotidprimert (melyeket a 623-629 és 681-682 számok jelölnek a 4. ábrán) az A. faecalis JM3 nitrilázának szekvenciája (Kobayashi et al., korábban idézve) alapján szintetizáltuk. Ezt az együttest az M13Reverse és az M13Forward univerzális primerekkel egészítettük ki. Minden területet legalább egyszer leolvastunk mindegyik DNS-szálon.
A kapott DNS-szekvencia két eltérést mutat a közölt szekvenciához képest: egyiket abban a struktúrában, mely feltételezhetően transzkripciós terminátorként szolgál, a másikat a nitB-nek nevezett nitriláz génjében, amely Asn279-»Asp helyettesítéshez vezet. Ezt a két területet tehát a laboratóriumban szekvenáltuk a pRPA-BCAT1, 2, 4 és 5 plazmidokon, a két 710 és 682 specifikus primerrel (vö. 4. ábra). A 1412. helynek megfelelő (Kobayashi számozásának megfelelően) (korábban idézve) C->T cserét a terminátor területen mindegyik kiónban megtaláltuk. Olyan mutációról van szó, amely a két A. faecalis törzset megkülönbözteti. A 1138. helyen lévő A-*G csere csak a pRPABCAT3 plazmidban van jelen. Ez tehát a PCR során a Taq DNS-polimerázzal bevezetett mutáció.
4. példa
A nitriláz kifejezése E. coli BL21(DE3)-ban
Hogy megerősítsük, hogy a klónozott DNS-szekvencia azonos a tisztított nitriláz génjével, a nitB gént a Φ10 fág T7 génje promoterének irányítása alá helyeztük az itt leírt módszer szerint: a pRPA-BCAT3 és pRPA-BCAT4 plazmidok 1,13 kb Ndel-BamHI inszertumait a pXL2432 vektorba klónoztuk, és így a pRPABCAT12 és pRPA-BCAT13 vektorokat kaptuk, melyeket az 5. ábrán mutatunk be. A pXL2432 szülővektor egy hibrid a pET9 plazmid [Studier et al., Methods in Enzymol. 185, 60-89 (1990)] replikációs origót (ŐRI) és a kanamicinrezisztenciát (Kan) hordozó szelekciós markert magában foglaló Accl és EcoRI helyei közötti területe, és a pET11a plazmid (Novagen Inc., Madison Wl, USA) expressziós kazettát és a lacl represszor gént, és a kópiaszámot szabályozó ROP gént magában foglaló EcoRI és Accl helyei közötti területe között.
A tenyészeteket indukciós körülmények közé helyeztük az itt leírt eljárás szerint: A pRPA-BCAT 12 plazmidot tartalmazó BL21 (DE3) törzset (Novagen Inc., Madison, Wl, USA), a pRPA-BCAT13 plazmidot tartalmazó BL21(DE3) törzset, valamint a pXL2432 plazmidot tartal8
HU 226 148 Β1 mazó BL21(DE3) törzset 16 órán át tenyésztettük 50 gg/ml kanamicint tartalmazó LB közegben 37 °C-on [Miller, Expresiments in Molecular Genetics - Cold Spring Harbor Laboratory, Cold Spring Harbor, N. Y. (1982)], majd 100-szorosára hígítottuk ugyanabban a közegben, ugyanazon a hőmérsékleten. Amint a tenyészet elérte a 0,5-1 közötti OD600 értéket, IPTG-t adtunk hozzá 1 mM végső koncentrációban. 6 óra tenyésztés után a baktériumokat összegyűjtöttük. Hasonló eljárást alkalmaztunk a pRPA-BCAT12 és a pXL2231 plazmidot tartalmazó BL21(DE3) törzs, a pRPA-BCAT13 és a pXL2231 plazmidot tartalmazó BL21(DE3) törzs, valamint a pXL2432 és a pXL2231 plazmidot tartalmazó BL21(DE3) törzs tenyésztéséhez, a tenyészközeget 12 pg/ml arányban tetraciklinnel kiegészítve. A pXL2231 plazmid, ami a pXL1635 vektorból származik (FR 90/05185 számon nyilvánosságra jutott szabadalmi bejelentés, 1990. 04. 24.), az IncP inkompatibilitási csoporthoz tartozik, tehát kompatibilis a pRPABCAT12 és 13 plazmidokkal, melyek a ColEI plazmid replikációs origójával rendelkeznek. Szelekciós markere a tetraciklinrezisztencia, és egy 2,2 kb EcoRI-HindlII fragmentumot hordoz, amely az E. coli molekuláris chaperonjait kódoló GroES és GroEL géneket tartalmazza [Fayet et al., Mól. Gén. Génét. 202, 435-445 (1986)].
A nitrilázexpressziót 10% SDS-PA gélen vizsgáltuk a nyers frakcióban, a sejtek ultrahangos kezelése után, és centrifugálás után a csapadékban és a felülúszóban. Az eredményeket a 6. ábrán mutatjuk be, melyek azt mutatják, hogy a nitriláz (NitB) magas szinten kifejeződik azokban a sejtkivonatokban, ahol a plazmidok legalább egyike tartalmazza a nitB inszertumot, a fehérje azonban alapvetően oldhatatlan formában van, bár a pXL2231 plazmid jelenléte lehetővé teszi, hogy a nitriláz polipeptid mennyiségét az oldható frakcióban megnöveljük.
A 6. ábrán M a molekulatömeg-markert jelenti; a molekulatömegeket kD-ban adtuk meg. Másrészt a sá5 vök a következők:
-A, D, G a BL21(DE3)+pRPA-BCAT12, pRPABCAT13 és pXL2432 nyers kivonatait jelölik;
- Β, E, H az ugyanezen törzsekből kapott felülúszókat jelölik;
- C, F, I az ugyanezen törzsekből kapott csapadékot jelölik;
- J, N, Q a BL21(DE3)+pXL2231+pRPA-BCAT12, pRPA-BCAT 13 és pXL2432 nyers kivonatait jelölik;
- K, O, R az ugyanezen törzsekből kapott fefülúszókat jelölik;
- L, P, S az ugyanezen törzsekből kapott csapadékot jelölik.
A BL21(DE3)/pRPA-BCAT12+pXL2231 törzset 20 RPA-BIOCAT126-nak neveztük el. A BL21(DE3)/pRPABCAT13+pXL2231 törzset RPA-BIOCAT127-nek neveztük el. Az RPA-BIOCAT126, RPA-BIOCAT127, és a BL21(DE3)/pXL2432-nek megfelelő RPA-BIOCAT66 tenyészetek nitrilázaktivitását a következő mó25 dón határoztuk meg: a tenyészeteket centrifugáltuk, és a sejtes csapadékot 10 ml 100 mM kálium-foszfát-pufferben (pH=7) vettük fel. A HMTBN hidrolízisét 500 μΙ szuszpenzióval végeztük, melyet 200 mM HMTBN (pH=7) oldat 500 μΙ-éhez adtunk hozzá. A hidrolízis ki30 netikáját 100 μΙ elegynek 900 μΙ 0,1 M foszfonsawal történő elegyítésével kaptuk meg. A termelt HMTBA mennyiségét HPLC-vel vizsgáltuk, a WO 96/09403 számon közzétett szabadalmi bejelentésben leírt módon. Az eredményeket a 2. táblázatban csoportosítottuk.
2. táblázat
Az RPA-BIOCAT66, 126 és 127 törzsek aktivitása
RPA-BIOCAT Közeg Indukció Tenyészidő ODggg Aktivitás
66 LB Km 0,1 mM IPTG 24 óra 2,5 0
126 LB Km Te 0,1 mM IPTG 24 óra 2,4 15
127 LB Km Te 0,1 mM IPTG 24 óra 1,9 10
Rövidítések: Km: 50 pg/ml kanamicin; Te: 12 pg/ml tetraciklin; h: óra; U: óránként és száraztömeg-kilogrammonként előállított HMTBA kg.
A kifejezett nitriláz polipeptid oldhatóságának javítására a pRPA-BCAT37 plazmidot hoztuk létre az itt 50 következő módon. A pXL2391 plazmidot úgy kaptuk, hogy a pDSK519 plazmid [Keen et al., Gene 70, 191-197 (1988)] 5,9 kb EcoRI-Pvull fragmentumát, melyet Klenow-polimerázzal kezeltünk, a pHP45QSp plazmid [Prentki et Krisch, Gene 29, 303-313 (1984)] 55 Mung Beán nukleázzal kezelt 2056 bp Hindlll fragmentumával ligáltuk. Ezután a pXL2381 plazmidot Smal-gyel és Sacl-gyel emésztettük, és beleépítettük a pXL2231 plazmidból kivont, Hindlll-mal emésztett, Kienow-val kezelt és Sacl-gyel emésztett, a GroESL 60 operont hordozó 2,3 kb inszertumot. A pRPABCAT37 plazmid tehát az RSF1010 plazmid származéka, nagyobb kópiaszámmal, mint a pXL2231 plazmid, kompatibilis a ColEI origót hordozó plazmidokkal, és sztreptomicinrezisztencia-markert hordoz. Ezt a plazmidot bevezettük a BL21(DE3)/pRPABCAT12 törzsbe, és így az RPA-BIOCAT171 törzset kaptuk. Meghatároztuk a fentebb leírtakhoz hasonló körülmények között előállított tenyészet aktivitását, ahol a tetraciklint 100 pg/ml streptomicinnel helyettesítettük, az eredményeket a 3. táblázatban mutatjuk be.
HU 226 148 Β1
3. táblázat
Az RPA-BI0CAT171 törzs aktivitása
RPA-BIOCAT Közeg Indukció Tenyészidő ODggo Aktivitás (U)
171 LB Km Sm 0,1 mM IPTG 24 óra 3,2 14
Rövidítések: Km: 50 pg/ml kanamicin; Sm: 100 pg/ml sztreptomicin; h: óra; U: óránként és száraztömeg-kilogrammonként előállított HMTBA kg.
5. példa
A nitriláz expressziója E. coli DH5a-ban
A pRPA-BCAT6 plazmidot úgy állítottuk elő, hogy a pBCAT3-ba klónoztuk (vö. 3. ábra) a pXL2158 0,6 kb Scal-Ndel fragmentumát, amely a Ptrp promotert és az RBScII riboszóma kötőhelyet tartalmazza [Levy-Schill et al., Gene 161, 15-20 (1995)]. Az expressziót a pRPABCAT6 plazmidot és/vagy a pXL2035 plazmidot (LevySchill et al., korábban idézve) tartalmazó DH5a törzsben végeztük a következő eljárás szerint: az előtenyészetet 16 órán át inkubáltuk 37 °C-on, 0,4% kazaminosavakat, 100 pg/ml triptofánt, 100 pg/ml karbecillint tartalmazó M9 glükózközegben [Miller, J. H., Experiments in Molecular Genetics. Cold Spring Harbor Laboratory, Cold Spring Harbor, N. Y. (1972)]. A pXL2035-öt tartalmazó törzsek esetében 50 mg/l arányban kanamicint adtunk hozzá. Az expresszió az azonos, de triptofánmentes közegben telített tenyészet 1/100-szoros hígítása, és 8-16 órás 37 °C-on történő inkubálása után jön létre.
A különböző törzsek kivonatainak SDS-PAGE-analízisét az előző példában leírt módon végeztük, ezt a 7. ábra mutatja be.
Az ábrán M jelentése molekulatömeg-marker; a molekulatömegeket kD-ban adtuk meg. Másrészt a sávok jelölése a következő:
- L, I, F, C a DH5a+pRPA-BCAT3, pRPA-BCAT6, 15 pRPA-BCAT6+ pXL2035, RPA-BIOCAT76 törzsekből kapott nyers frakciókat jelölik;
- K, Η, E, B az ugyanezen törzsekből kapott felülúszókat jelölik;
- J, G, D, A az ugyanezen törzsekből kapott csapa20 dókot jelölik.
A pRPA-BCAT6 plazmid egy nagyrészt oldhatatlan 43 kD polipeptid gyenge felhalmozódását teszi lehetővé. A GroE pXL2035 plazmidból származó együttes expressziója lecsökkenti az expressziót, de a
DH5a(pRPA-BCAT6+pXL2035) törzs három egymás utáni újraoltása után szelektált RPA-BIOCAT76 törzs a kiindulási szinten expresszálja a nitriláz polipeptidet, amely szinte teljesen oldható. A fentebb és az előző példában leírt módon megvalósított tenyészetekben mért aktivitását a 4. táblázatban mutatjuk be.
4. táblázat
DH5a(pRPA-BCAT3), DH5a(pRPA-BCAT6), DH5a(pRPA-BCAT6+pXL2035) és RPA-BIOCAT76 törzsek aktivitása
Törzs Közeg Tenyészidő 0^660 Aktivitás (U)
DH5a(pRPA-BCAT3) M9 Cb 24 óra 4 0
DH5a(pRPA-BCAT6) M9 Cb 24 óra 4 0,6
DH5a(pRPA-BCAT6+pXL2035) M9 Cb Km 24 óra 3 1,6
RPA-BIOCAT76 M9 Cb Km 24 óra 3,8 5
Rövidítések: Km: 50 pg/ml kanamicin; Cb: 100 pg/ml karbecillin; h: óra; U: óránként és száraztömeg-kilogrammonként előállított HMTBA kg.
Az adatok azt mutatják, hogy a GroE együttes expressziója lehetővé teszi, hogy a nitriláz expresszióját javítsuk, és hogy egy egymást követő újraoltásokkal történő klasszikus törzs szelekció szintén a rekombi- 50 nánsok aktivitásának javulásához vezet.
6. példa
A nitriláz expressziója Pseudomonas putidaban és
Alcaligenes faecalisban 55
Az 5. példában leírt expressziós rendszert használtuk a nitriláz termeltetésére Pseudomonas putida és A. faecalis esetében. A pRPA-BCAT6 nitB gént tartalmazó 1,14 kb Ndel-Xbal fragmentumát a pXL1289 vektor Ndel-Xbal helyeire vezettük be. A pXL1289 vektor a 60 pKT230 [Bagdasarian etal., Gene 15, 237-247 (1981)] származéka, amely Gram-negatív baktériumoknál sokgazdás replikációs origót (oriV) hordoz, és amely tartalmaz egy 120 bp, a pXL534 [Latta et al., DNA and Cell Biology 9, 129-137 (1990)] Ptrp promoterét és RBScII-t hordozó EcoRI-Ndel fragmentumot, egy a cobA gént kódoló Ndel-Xbal inszertumot [Crouzet et al., J. Bacteriol. 172, 5968-5979 (1990)], és egy 500 bp Xbal-BamHl inszertumot, amely a pXL534 [Latta et al., DNA and Cell Biology 9 129-137 (1990)] TrrnB terminátorát tartalmazza. A kapott pRPA-BCAT14 plazmid tehát egy pKT230 származék, amely tartalmaz egy kanamicinrezisztenciát biztosító gént (Kan) és a Ptrp:RBScII irányítása alatt álló nitB gént (8. ábra).
HU 226 148 Β1
A plazmid E. coli DH5a törzsbe történő bevezetése során szelektáltunk egy különleges kiónt: ez olyan nitrilázt fejezett ki, melynek molekulatömege SDS-PAGE gélen 44 kD a 43 kD helyett. A klón által hordozott plazmid ugyanolyan restrikciós profillal rendelkezik, mint a pRPA-BCAT14, és pRPA-BCAT24-nek neveztük el. Végül a pRPA-BCAT23 plazmidot ugyanúgy állítottuk elő, mint a pRPA-BCAT14-et, a következő módosítással: a pRPA-BCAT16 136 bp Stul-Bsml fragmentumát a pRPA-BCAT4 Stul-Bsml fragmentumával helyettesítettük. A pRPA-BCAT23 tehát egy olyan nitB nitrilázt fejez ki, amelynek 279. helyzetében Asn maradék van.
A pRPA-BCAT14, 23 és 24 plazmidokat elektroporációval bevezettük a Pseudomonas putida G2081 törzsbe. A G2081 törzs a KT2440 törzsből [Bagdasarian and Timmis, in: Horschneid and Goebel, Topics in Microbiology and Immunology, 47, Springer Verlag, Berlin (1981)] származik nalidixsav és rifampicin spontán rezisztenciára szelektálással. Kontrollként a pKT230 vektort alkalmaztuk.
A pRPA-BCAT14, pRPA-BCAT23, pRPABCAT24 és pKT230 plazmidokat kivontuk a P. putida törzsekből, hogy elektroporációval az A. faecalis ATCC8750 (=RPA-BIOCAT1) törzsbe vezessük be.
A G2081(pRPA-BCAT14), G2081(pRPA-BCAT23), G2081(pRPA-BCAT24) G2081(pKT230), és az RPABIOCAT1(pRPA-BCAT14), RPA-BIOCAT1(pRPABCAT23), RPA-BIOCAT1(pRPA-BCAT24), RPA-BIOCAT1(pKT230) törzseket egy éjszakán át tenyésztettük 30 °C-on 50 mg/l kanamicint tartalmazó LB közegben. Az előtenyészeteket azután 1/100-szorosára hígítottuk 50 mg/l kanamicint tartalmazó M9 közegben, és 20 órán át inkubáltuk 30 °C-on.
A sejtek ultrahangos kezelése után a nitriláz expresszióját 10%-os SDS-PAGE gélen mértük a sejtek ultrahangos kezelése után kapott nyers frakcióban, és centrifugálás után a csapadékban és a felülúszóban. Az eredményeket a 9. ábrán mutatjuk be. Az RPA-BIOCAT1(pKT230) és a G2081(pKT230) törzs esetében csak a nyers kivonatokat vizsgáltuk (A és I sávok). Az ábrán M jelentése a molekulatömeg-marker; a molekulatömegeket kD-ban adtuk meg. Másrészt a sávok jelölése a következő:
- B, D, F a RPA-BIOCAT1(pRPA-BCAT14), RPABIOCAT1(pRPA-BCAT23), RPA-BIOCAT1 (pRPABCAT24) törzsekből kapott nyers frakciókat jelölik;
- C, E, G az ugyanezen törzsekből kapott felülúszókat jelölik;
-Ha RPA-BIOCAT1(pRPA-BCAT24)-ből kapott csapadékot jelöli;
- J, L, O a G2081(pRPA-BCAT14), G2081(pRPABCAT23), G2081(pRPA-BCAT24) törzsekből kapott nyers frakciókat jelölik;
- K, N, P az ugyanezen törzsekből kapott felülúszókat jelölik;
- Q a G2081(pRPA-BCAT24)-ből kapott csapadékot jelöli.
A kísérlet azt mutatja, hogy a P. putida törzsek jelentős mennyiségben fejezik ki a három oldható nitriláz polipeptidet, és hogy az A. faecalis törzs csak a 44 kD nitriláz polipeptidet fejezi ki. A tenyészetekben mért aktivitások, melyeket a 4. példában leírt eljárás szerint mértünk, azt mutatják, hogy a G2081(pRPA-BCAT23), G2081(pRPA-BCAT24), és RPA-BIOCAT1(pRPABCAT24) törzsek rendelkeznek nitrilázaktivitással HMTBN-en.
7. példa
A nitriláz exprassziója Corynebactarium glutamicumban
A nitriláz expresszióját CGL1010 (=ATCC 14752) törzsben a PcspB promoter [Peyret et al., Molecular Microbiol. 9, 97-109 (1993)] segítségével valósítottuk meg. A pCGL815 plazmidból (Peyret et al., korábban idézve) amplifikáltunk egy a PcspB promotert tartalmazó 530 fragmentumot, a következő KS1 és KS2 primerek segítségével:
KS1: 5’-ACGCGTCGACCAGATCGTCAAGTTGTGG-3'
KS2: 5 -CATAGAGGCGAAGGCTCCTTG-3’
Sáli emésztés után az amplifikált 530 bp fragmentumot a Sall-gyel és EcoRV-tel felnyitott pBSK plazmidba (Stratagene, La Jolla, USA) klónoztuk, és így a pCGL1084 plazmidot kaptuk. A következő két KS8 és KS9 oligonukleotidot hibridizálva létrehoztunk egy EcoNl/Ndel adaptert:
KS8. 5-TCAAGGAGCCTTCGCCTCA-3’
KS9: 5 -TATGAGGCGAAGGCTCCTTG-3’
A nitriláz génjét kivontuk a pRPA-BCAT6 plazmidból egy 1,1 kb Ndel-Sbal fragmentum formjában. Ezt bevezettük az EcoNI-gyel és Sbal-gyel felnyitott pCGL1084-be, a fentebb leírt EcoNI/Ndel adaptert alkalmazva, és így a pCGL1086 plazmidot kaptuk. A pCGL1086 PcspB::nitB-t tartalmazó Sall-BamHI fragmentumot ezután a pXGL482 vektorba (Peyret et al., korábban idézve) klónoztuk, a Sáli és BamHI helyekre, ami a pCGL1087 plazmidhoz vezetett. A PCGL1087 (10. ábra) tehát egy pBII [Santamaria et al., J. Gén. Microbiol. 130, 2237-2246 (1984) alapú ingázó vektor, amely tartalmazza az E. coli által felismert pACYC184 replikációs origót, egy kloramfenikolrezisztencia-gént (Cm) és a PcspB::nitB fúziót.
A pCGL1087 és pCGL482 plazmidokat elektroporációval bevezettük a CGL1010-be, amint azt Bonnamy és munkatársai leírták [FEMS Microbiol. Lett. 66, 263-270 (1990)]. 20 óra 30 °C-on, 5 mg/l kloramfenikollal kiegészített 3,7% Brain Heart Infusion közegben végzett tenyésztés után a nitrilázaktivitás mérését a 4. példában leírt módon végeztük a tenyészetmintákon. Az eredmények azt mutatják, hogy a CGL1010(pCGL1087) törzsnek van nitrilázaktivitása, míg a CGL1010(pCGL482)nek nincs.
8. példa
A nitriláz expressziója Straptomyces lividansban
A nitriláz expresszióját a S. lividans TK24 törzsben valósítottuk meg [Hopwood et al., Genetic Manipulation of Streptomyces; A Laboratory Manual, The John Innes Foundation, Norwich (1985)], a plJ6021 plazmid [Takano et al., Gene 166, 133-137 (1995)] segítségével, a
HU 226 148 Β1
PtipA promotert [Holmes et al., EMBO J. 12, 3183-3191 (1993)] alkalmazva.
A pUC19 plazmidot [Yanish-Perron et al., Gene 33 103-119 (1985)] úgy módosítottuk, hogy Tfil-emésztéssel deletáltuk a 140 bp Tfil fragmentumot, Klenowval kezeltük, és önmagába ligáltuk. A kapott plazmidot EcoRI-gyel és BamHI-gyel felnyitottuk, hogy a pRPABCAT3 nitB gént tartalmazó 1,15 kb EcoRI-BamHI fragmentumát klónozzuk. Az így kapott pOS48.4 plazmid egy Tfil hellyel rendelkezik, amely a nitB gén és a BamHI hely között található. Ezt a helyet használtuk a pHPQ45hyg plazmidból [Blondelet-Rouault et al., Gene, közlésre benyújtva] BamHI emésztés és Klenow-kezelés után kivont 2,3 kb Ohyg fragmentumának beépítésére. Az Qhyg fragmentum a Streptomyces hygroscopicus higromicin foszfotranszferáz (hyg) génjét tartalmazza [Zalacain et al., Nucl. Acids Rés. 14, 1565-1581 (1986)], amely a S. lividansnak higromicinrezisztenciát biztosít. Az így kapott pOS48.4 plazmidot használtuk egy 3,45 kb Ndel-BamHI fragmentum izolálására, amely egymás után tartalmazza a hyg és a nitriláz géneket, és ezt az Ndel-gyel és BamHI-gyel felnyitott plJ6021 plazmidba (Takano et al., korábban idézve) klónoztuk. A plJ6021 plazmid csak Streptomycesben replikálódik, ezért a ligációs elegyet S. lividans TK24-be transzformáltuk a klasszikus eljárások szerint [Hopwood et al., korábban idézve], és a 200 mg/l higromicinre (Boehringer Mannheim) rezisztens kiónokat szelektáltuk. A kiónok plazmid DNS-ét klasszikus eljárásokkal kivontuk (Hopwood et al., korábban idézve), ezek restrikciós profilja a pOS48.7-nek nevezett várt konstrukciójénak megfelelt (11. ábra).
Két S. lividans kiónt, amely tartalmazta a pOS48.7-et, valamint egy kiónt, amely tartalmazta a plJ6021 plazmidot, 50 ml TSB (Tryptic Soy Broth, Difco) közegben tenyésztettünk 30 °C-on 72 órán keresztül 5 mg/l kanamiclnszelekcióval, majd tiosztreptont adtunk hozzá 5 mg/l koncentrációban, és a tenyésztést még 18 órán át folytattuk a leírt körülmények között (Hopwood et al., korábban idézve). A tenyészetet learattuk, és az aktivitás mérése, melyet a 4. példában leírt módon végeztünk, azt mutatja, hogy a S. lividans TK24(pOS48.7) törzs a TK24(plJ6021) törzzsel szemben kifejez nitrilázaktivitást.
9. példa
A HMTBN hidrolízise más nitrilázokkal
A Comamonas testosteronl sp. nitrilázának primer szekvenciája, melyet Lévy-Schill és munkatársai írtak le (korábban idézve), 31 %-os homológiát mutat a találmányban leírt nitriláz primer szekvenciájával. A rekombináns E. coli TG1(pXL2158, pXL2035) törzset, amely a C. testosteroni nitrilázát fejezi ki, a LévySchill és munkatársai (korábban idézve) által leírt körülmények között tenyésztettük, és a sejtes csapadékot 100 mM foszfátpufferben (pH=7) inkubáltuk 50 mM HMTBN-nel 30 °C-on. A mért aktivitás 2,3 kg/hkg száraz sejttömeg. Mint a találmány szerinti nitriláz, a C. testosteroni nitriláza is képes a HMTBN-t hidrolizálnl.
Ezenfelül a 4. példában a pBCAT12 és pBCAT13 plazmidok esetére bemutatott adatok azt mutatják, hogy az Asn279->Asp279 helyettesítés az A. faecalis ATCC8750 nitrilázán lehetővé teszi, hogy megőrizzük az aktivitást HMTBN-n.
10. példa
Hordozó hozzáadása g száraz sejtet adtunk 20 g pH=7-re beállított vízhez. Ezután hozzáadtuk a megadott hordozó mennyiséget (CELITE 545, Prolabo, Franciaország), és teljes homogenizálás után a szuszpenziót a teljes száraztömegre vonatkoztatva 15% glutáraldehid, majd 10% poli(etilén-imin) (SEDIPUR, BASF, Németország) hozzáadásával térhálósítottuk. A szuszpenziót szobahőmérsékleten kevertettük 1 órán át.
Ezután a szuszpenziót 0,001% anionos flokkulálószer, Superfloc A100 hozzáadásával kicsaptuk. A térhálósított masszát szűréssel gyűjtöttük össze.
A masszát azután a teljes száraztömegre vonatkoztatva 10% poliazetidin (KYMENE 557, Hercules, USA) hozzáadásával újból térhálósítottuk. A még nedves masszát azután 0,5 mm átmérőjű nyíláson keresztül extrudáltuk, és szárítottuk.
A kapott részecskék aktivitását a WO 96/09403 számú szabadalomban leírt eljárás szerint határoztuk meg.
g Hordozó Aktivitás (%-ban)
0 100
2,5 g 215
5g 250
A hordozó hozzáadása a sejtekhez jelentősen javítja az aktivitást.
A kísérletet megismételtük úgy, hogy a CELITE-et búzagluténnel (Roquette, Franciaország) helyettesítettük, amely részlegesen oldható vízben, vagy zselatinnal (SBI, Franciaország) helyettesítettük, amely teljesen oldható vízben.
Hordozó % Aktivitás
0 100
5 g glutén 160
5 g zselatin nd*
• A sejtszuszpenzió nem csapódott ki, és nem szűrhető.
A példa azt mutatja, hogy a glutén helyettesítheti a CELITE-et. Ezzel ellentétben, ha zselatint (teljesen oldható) adtunk hozzá, a katalizátort nem tudtuk formulázni a korábban leírt módszerrel (extruzió).
11. példa
A 4. példa szerinti Escherichia coli BIOCAT171-ből 10 g-ot, melyet aerob tenyésztéssel állítottunk elő LB közegben, elegyítünk 10 g CLARCEL78-cal (CECA, Franciaország) 500 g 100 mM foszfátpufferben (pH=7). Homogenizálás után 6 g 25% glutáraldehidet adtunk hozzá,
HU 226 148 Β1 és a szuszpenziót 15 percig kevertettük szobahőmérsékleten. Ezután hozzáadtunk 2 g poli(etllén-imin)-t, valamint 6 g 25%-os glutáraldehidet. Az egészet kevertettük egy órán keresztül szobahőmérsékleten. Az elegyet 5 ml 2%-os SUPERFLOC A100 (CYTEC, Franciaország) hozzáadásával kicsaptuk. A masszát szűrtük, és a kapott szűrőpogácsát 16 g 12,5% poliazetidinnel (KYMENE 557, Hercules) elegyítettük, majd 0,5 mm átmérőjű nyíláson keresztül extrudáltuk. A kapott szálacskákat szárítókamrában 35 °C-on szárítottuk, majd 30 percre 50 mM borátpufferben (pH=10,0) készített 1%-os NaBH4 fürdőbe merítettük. Ezután a biokatalizátort mostuk desztillált vízzel. A katalizátort 5 °C-on vagy szobahőmérsékleten tároltuk 500 mM foszfátpufferben (pH=8,0).
cm belső átmérőjű, 45 cm magas termosztált oszlopot 100 g biokatalizátorral töltöttünk meg. Az oszlopot egy recirkulációs hurkon keresztül egy pumpához kötöttük. A reaktor össztérfogata 430 ml. A hurkot hidroximetil-tio-vajsav ammóniumsójának 25%-os oldatával töltöttük meg. Az oldatot az oszlop tetején tápláltuk be, 20 l/h átfolyási sebességgel. A víz, amely az oszlop kettős burkában és a hőcserélőben kering, lehetővé tette, hogy a hőmérsékletet 35 °C-on tartsuk. A hurokba 81 g/h sebességgel ionmentes vizet adagoltunk. A 2-hidroxi-4-metil-tio-butironitrilt 20 g/h sebességgel adagoltuk. A reakcióközeg többlettérfogatát az oszlop alján távolítottuk el úgy, hogy a hurok térfogata állandó maradjon, fgy folyamatos áramlást kaptunk 95%-os nitrilátalakítási aránnyal. Ezenfelül a 2-hidroxi-4-metil-tiovajsav ammóniumsója vizes oldatának koncentrációja a reaktor kimeneténél 25%.
12. példa
Az alkalmazott elektrodializátor 9 db 2 dm2 aktív felületű cella egymásutánjából állt, melyek mindegyike kettő, a következők szerinti kamrából állt:
- só/sav kamra: a katód oldaláról a Tokuyama Soda Neosepta CMB kationcserélő membránja határolta, az anód oldaláról egy Aqualytics bipoláris membrán kationos oldala,
- báziskamra.· az anód oldaláról a kationos membrán, a katód oldaláról a bipoláris membrán anionos oldala határolta.
Az anódot platinával bevont titán alkotta. A katód rozsdamentes acélból készült.
Az elektrolitot 40 °C-on 100 mS/cm vezetőképességü nátrium-szulfát vizes oldata alkotta. A keringés sebessége az elektródoknál 2*100 l/h. A térfogat 5 I.
A báziskamrát kezdetben 5 liter 1 %-os ammóniumszulfát-oldattal töltöttük fel.
A só/sav kamrát kezdetben 5 literrel töltöttük fel 2-hidroxi-4-metll-tio-vajsav ammóniumsójának 1,44 mol/l-es oldatából.
Az oldatok keringési sebességét kezdetben 130 l/h-ra állítottuk be a só/sav kamra esetében, és 190 l/h-ra a báziskamra esetében.
Az elektrodial ízist szakaszosan végeztük (recirkulációs működés), 40 °C-os átlaghőmérsékleten. Az áramerősséget 9 A-ra állítottuk be, azaz az áramsűrűség 0,45 kA/m2.
155 perc működés után a só/sav kamra vezetőképessége 59-ről 7,8 mS/cm-re változott.
A só/sav kamra 1,35 mol/l 2-hidroxi-4-metil-tiovajsavat tartalmazott, 100%-ban sav formájában.
A Faraday-hatásfokot 71%-ra becsültük, az energiafogyasztást 0,53 kWh képzett sav kg-onként.
13. példa
Az elektrodializátort 8, a 12. példa szerintivel azonos felépítésű cella alkotta.
A báziskamrát kezdetben 5,27 liter 1%-os ammónium-szulfát-oldattal töltöttük fel.
A só/sav kamrát kezdetben 4,85 literrel töltöttük fel 2-hidroxi-4-metil-tio-vajsav ammóniumsójának 1,39 mol/l-es oldatából.
Az oldatok recirkulációs sebességét kezdetben 60 l/h-ra állítottuk a só/sav kamra esetében, és 150 l/h-ra a báziskamra esetében.
Az elektrodial ízist szakaszos módon végeztük (recirkulációs működés), 40 °C-os átlaghőmérsékleten. Az áramerősséget 9 A-ra állítottuk be, azaz az áramsűrűség 0,45 kA/m2.
172 perc működés után a só/sav kamra vezetőképessége 59-ről 9,5 mS/cm-re változott.
A só/sav kamra végső térfogata 4,67 liter.
Az összetétel a következő:
2-hidroxi-4-metil-tio-vajsav: 1,24 mol/l, ammónlum-2-hidroxi-4-metil-tiobutirát: 0,148 mol/l.
Az átalakítás aránya 86%. A végső termék 89%ban sav formájában található.
A Faraday-hatásfok 74%. Az enerigafogyasztást 0,58 kWh-ra becsültük kialakult sav kg-onként.
14. példa
A 13. példához hasonló berendezést használtunk.
A báziskamrát kezdetben 5,23 liter 1%-os ammónium-szulfát-oldattal töltöttük fel.
A só/sav kamrát kezdetben 5,23 literrel töltöttük fel 2-hidroxi-4-metil-tio-vajsav ammóniumsójának 1,24 mol/l-es oldatából.
Az oldatok keringési sebessége kezdetben 90 l/h-ra van beállítva a só/sav kamra esetében, és 150 l/h-ra a báziskamra esetében.
Az elektrodialízist szakaszosan végezzük (recirkulációs működés), 40 °C-os átlaghőmérsékleten. Az áramerősséget 14 A-ra állítottuk be, azaz az áramsűrűség 0,7 kA/m2.
105 perc működés után a só/sav kamra vezetőképessége 57,6-ról 9,8 mS/cm-re változott.
A só/sav kamra végső összetétele a következő:
2-hidroxi-4-metil-tio-vajsav: 1,28 mol/l, ammónium-2-hidroxi-4-metil-tiobutirát: 0,14 mol/l.
A termék tehát 90%-ban sav formájában található.
15. példa
A 13. példához hasonló berendezést használunk.
A kísérletet a 14. példa végén kapott báziskamratartalommal végeztük.
HU 226 148 Β1
A só/sav kamrát kezdetben 5,2 literrel töltöttük fel 2-hidroxi-4-metil-tio-vajsav ammóniumsójának 1,44 mol/l-es oldatából.
Az oldatok recirkulációs sebességét kezdetben 50 l/h-ra állítottuk a só/sav kamra esetében, és 150 l/h-ra a báziskamra esetében.
Az elektrodialízist szakaszos módon végeztük (recirkulációs működés), 42 °C-os átlaghőmérsékleten. Az áramerősséget 19 A-ra állítottuk be, azaz az áramsűrűség 0,95 kA/m2.
perc működés után a só/sav kamra vezetőképessége 59-ről 27 mS/cm-re változott.
A só/sav kamra végső térfogata 4,85 liter.
Az összetétel a következő:
2-hidroxi-4-metil-tio-vajsav: 0,87 mol/l, ammónium-2-hidroxi-4-metil-tiobutirát: 0,56 mol/l.
Az átalakítás aránya 56%. A végső termék 61 %bán sav formájában található.
A Faraday-hatásfok 83%. Az energiafogyasztást 0,7 kWh-ra becsültük kialakult sav/kg-onként.
16. példa
200,1 g HMTBS-oldatot egy rotációs bepárlóban batchban koncentráltunk körülbelül 1,5 M-re. A fürdő hőmérséklete 45+5 °C. A környezet nyomását 2,5-103 Pa-ra állítottuk be (25 mbar). A forralóedényben a hőmérséklet a kezdeti 25 °C-ról végül 40 °C-ra nőtt. Három óra elteltével begyűjtöttünk 41,9 g sárga viszkózus anyagot, melynek jellemzői a következők:
Viszkozitás 25 °C-on 1150
% HMTBA (Br/BrO3-) 83,3
A titer beállítása után (oldás H2O-ban) a következő tulajdonságokkal rendelkező terméket kaptuk:
Viszkozitás 25 °C-on (mm2-s~1) 396
% HMTBA (Br/BrO3-) 79,5
Potenciometriával a következő tömegeloszlást kaptuk:
% HMTBS 81,6
% HMTBA 6,0
HPLC-vel mértük a monomer/(monomer+dimer) felületek vagy a dimer/(monomer+dimer) felületek arányát monomer/(monomer+dimer) 100 dimer/(monomer+dimer) (*) 0 (*) nem figyeltünk meg dimereket.
17. példa
200,1 g HMTBS-oldatot egy rotációs bepárlóban batchban koncentráltunk körülbelül 1,5 M-ra. A fürdő hőmérséklete 121±5 °C. A környezet nyomását 9,5-104 Pa-ra állítottuk be. A forralóedényben a hőmérséklet a kezdeti 100 °C-ról végül 113 °C-ra nőtt. Három óra elteltével begyűjtöttünk 41,5 g barna viszkózus anyagot, melynek jellemzői a következők:
Viszkozitás 25 °C-on (mm2 s-1) -
% HMTBA (Br/BrO3-) 90,7
A titer beállítása után (oldás H2O-ban) a következő tulajdonságokkal rendelkező terméket kaptuk:
Viszkozitás 25 °C-on (mm2-s-1) 117
% HMTBA (Br/BrO3~) 78,8
Potenciometriával a következő tömegeloszlást kaptuk:
% HMTBS 52,2
% HMTBA 28,7
HPLC-vel mértük a monomer/(monomer+dimer) felületek vagy a dimer/(monomer+dimer) felületek arányát monomer/(monomer+dimer) 95 dimer/(monomer+dimer)(*) 5
18. példa
100,0 g a 17. példában leírt anyaghoz hozzáadtunk 40,0 g H2O-t. A közeget 75,0 g diizopropil-éterrel extraháltuk. A fázisok elválasztása után a szerves fázisban a lepárlás után 25,6 g HMTBA-t gyűjtöttünk össze, melynek jellemzői a következők:
Meghatározás
Monomer/(monomer+dimer) (% felület) 97
Dimer/(monomer+dimer) (% felület) 3,0
Viszkozitás 25 °C-on (mm2-s 1) 55
19. példa
Az előző példákban leírt oldatok öregedése
16. példa 17. példa 18. példa
Tárolási idő 25 °C-on 40 nap 40 nap 100 nap
Viszkozitás 25 °C-on (mm2 s-1) 387 116 66
Dimer/(mono- mer+dimer) 100,0 95,0 82
Monomer/(mono- mer+dimer) 0,0 5,0 18
A 16. és 17. példa szerinti oldatok dimertartalma 40 nap tárolás után nem nőtt.

Claims (23)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Folyamatos eljárás 2-hldroxi-4-metil-tio-vajsav és/vagy 2-hidroxi-4-metil-tio-vajsav ammóniumsójának előállítására 2-hidroxi-4-metil-tio-butironitril iparilag alkalmazható enzimatikus hidrolízisével, azzal jellemezve, hogy:
    HU 226 148 Β1
    a) első lépésben előállítunk egy nitrilázaktivitással rendelkező biológiai anyagot,
    b) második lépésben ezt immobilizáljuk,
    c) harmadik lépésben a 2-hidroxi-4-metil-tiobutíronítrílt az így immobilizált biológiai anyaggal érintkezésbe hozva a 2-hidroxi-4-metil-tio-vajsav ammóniumsójává alakítjuk át,
    d) negyedik lépésben adott esetben a c) lépésben kapott sót átalakítjuk a megfelelő savvá, és
    e) ötödik lépésben a c) vagy a d) lépésben kapott terméket koncentráljuk.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nitrilázaktivitást egy Alcaligenesből, előnyösen Alcaligenes faeca/isból származó nitrilázból nyerjük.
  3. 3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egy nitrilázt kódoló genetikai információt alkalmazunk, melyet egy gazda-mikroorganizmusban fejezünk ki.
  4. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gazda-mikroorganizmust az Escherichia coli vagy a Bacillus, Corynebacterium, Streptomyces, Saccharomyces, Kluyveromyces, Penicillium és Aspergillus nemzetségek valamelyik tagja közül választjuk.
  5. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nitrilázaktivitást a CBS-nél CBS 998-96 számon letétbe helyezett pRPA-BCAT3 plazmidban klónozott gén által kódolt nitrilázból nyerjük.
  6. 6. A 3-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nitrilázt egy chaperon fehérjével együtt fejezzük ki.
  7. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a chaperon fehérje a GorESL E. coliban.
  8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az a) lépés szerinti biológiai anyagot egy szilárd hordozón immobilizáljuk.
  9. 9. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szilárd hordozó részecskemérete 1 pm és 3 mm, előnyösen 10 pm és 2 mm közötti, és azt a biológiai anyag tömegére számított 0,01-500%, előnyösen 10-200% mennyiségben adagoljuk.
  10. 10. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szilárd hordozót:
    - ioncserélő gyanták,
    - alumínium-oxid,
    - szintetikus kovaföld vagy diatómaföld, és
    - szilikagélek,
    - zeolitok,
    - aktív szenek,
    - részlegesen vízoldható fehérjék és
    - poliszacharidok közül választjuk.
  11. 11. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy szilárd hordozóként glutént alkalmazunk.
  12. 12. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a biológiai anyag és a hordozó térhálósítására és/vagy oldhatatlanná tételére egy vagy több kémiai ágenst alkalmazunk.
  13. 13. A 12. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kémiai ágenseket:
    - poliazetidinpolimerek,
    - poli(etilén-imin)-polimerek,
    - poliamidpolimerek,
    - izocianátpolimerek,
    - alginátgélek,
    - k-karragenán-gélek,
    - aminok,
    - aldehidek,
    - karbonsavak és
    - izocianátok közül választjuk.
  14. 14. A 10-13. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a biológiai anyagot és a hordozót kémiai ágensek jelenlétében olyan masszává keverjük, melyet extrudálunk, és utána megszárítunk.
  15. 15. A 10-13. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a biológiai anyagot és a kémiai ágenseket összekeverjük, és utána a hordozóra vékony réteg formájában visszük fel.
  16. 16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a megfelelő ammóniumsó elektrolitikus disszociációjával a 2-hidroxi-4-metil-tiovajsav ammóniumsójának és 2-hidroxi-4-metil-tiovajsavnak olyan elegyét kapjuk, amely legalább 60% 2-hidroxi-4-metil-tio-vajsavat, előnyösen legalább 80% 2-hidroxi-4-metil-tio-vajsavat tartalmaz, a fennmaradó rész pedig a 2-hidroxi-4-metil-tio-vajsav ammóniumsójából áll.
  17. 17. A 16. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a disszociációt egy háromkamrás, bipoláris membránnal rendelkező elektrodializátorban hajtjuk végre.
  18. 18. A 16. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a disszociációt egy kétkamrás, bipoláris membránnal rendelkező elektrodializátorban hajtjuk végre.
  19. 19. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a 2-hidroxi-4-metil-tiovajsav ammóniumsójából és a 2-hidroxi-4-metil-tiovajsavból álló elegyet az ammóniumsó oldatának melegítésével kapjuk.
  20. 20. A 16-19. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a felszabaduló ammóniumhidroxidot ledesztilláljuk, koncentráljuk, és a HCN-szintézisbe visszavezetjük.
  21. 21. A 16-19. igénypontok bármelyike szerint kapott vizes oldat, amely 2-hidroxi-4-metil-tio-vajsav és 2-hidroxi-4-metil-tio-vajsav ammóniumsójának elegyét tartalmazza, amelynek sav/(sav+só) tömegaránya 5-99,9%, előnyösen 10-50%.
  22. 22. Berendezés a találmány szerinti eljárás kivitelezésére, amely tartalmaz:
    - egy vagy több reaktort (3,4), amely(ek) nitrilázaktivitással rendelkező immobilizált enzimekkel vagy nitrilázaktivitású enzimet kifejező immobilizált gazda-mikroorganizmusokkal vannak töltve;
    - adott esetben egy vagy több elektrodialíziseszközt (9);
    - eszközöket (6,12) a végtermék koncentrálására.
  23. 23. A pRPA-BCAT3 plazmid, amely a CBS-nél CBS 998-96 számon lett letétbe helyezve.
HU9904513A 1996-10-25 1997-10-24 Method for preparing 2-hydroxy 4-methylthio butyric acid using a nitrilase HU226148B1 (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
FR9613077A FR2755143B1 (fr) 1996-10-25 1996-10-25 Procede de preparation de l'acide 2-hydroxy-4-methylthio-butyrique par utilisation d'une nitrilase
PCT/FR1997/001913 WO1998018941A1 (fr) 1996-10-25 1997-10-24 Procede de preparation de l'acide 2-hydroxy 4-methylthio butyrique par utilisation d'une nitrilase

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HUP9904513A2 HUP9904513A2 (hu) 2000-05-28
HUP9904513A3 HUP9904513A3 (en) 2001-03-28
HU226148B1 true HU226148B1 (en) 2008-05-28

Family

ID=9497056

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9904513A HU226148B1 (en) 1996-10-25 1997-10-24 Method for preparing 2-hydroxy 4-methylthio butyric acid using a nitrilase

Country Status (21)

Country Link
US (1) US6180359B1 (hu)
EP (2) EP1411126B1 (hu)
JP (1) JP4350801B2 (hu)
KR (1) KR100557404B1 (hu)
CN (1) CN1181204C (hu)
AT (2) ATE345384T1 (hu)
AU (1) AU738160B2 (hu)
BR (1) BR9712558A (hu)
CA (1) CA2268869A1 (hu)
CZ (1) CZ298403B6 (hu)
DE (2) DE69725999T2 (hu)
DK (2) DK1411126T3 (hu)
ES (2) ES2210504T3 (hu)
FR (1) FR2755143B1 (hu)
HU (1) HU226148B1 (hu)
IL (3) IL129395A0 (hu)
NZ (1) NZ335332A (hu)
PL (1) PL190773B1 (hu)
PT (2) PT934419E (hu)
RU (1) RU2216594C2 (hu)
WO (1) WO1998018941A1 (hu)

Families Citing this family (22)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US5905171A (en) 1995-06-22 1999-05-18 Novus International, Inc. Process for the preparation of 3-(methylthio)propanal
JPH10179183A (ja) * 1996-12-20 1998-07-07 Daicel Chem Ind Ltd カルボン酸の製造方法
US6265201B1 (en) 1997-01-17 2001-07-24 Regents Of The University Of Minnesota DNA molecules and protein displaying improved triazine compound degrading ability
FR2780416B1 (fr) * 1998-06-10 2002-12-20 Rhone Poulenc Nutrition Animal Procede industriel de production de proteines heterologues chez e. coli et souches utiles pour le procede
FR2787121B1 (fr) * 1998-12-11 2003-09-12 Aventis Cropscience Sa Nouvelle methode d'isolement et de selection de genes codant pour des enzymes, et milieu de culture approprie
FR2791668B1 (fr) * 1999-04-02 2001-05-04 Rhone Poulenc Animal Nutrition Procede de preparation d' beta-hydroxy acides
US6368804B1 (en) * 1999-07-12 2002-04-09 E. I. Du Pont De Nemours & Company Method for stabilizing nitrilase activity and preserving microbial cells
FR2800749B1 (fr) * 1999-11-08 2004-07-16 Rhone Poulenc Animal Nutrition Procede de modulation de la selective des nitrilases, nouvelles nitrilases obtenues par ce procede et leur utilisation
US6673582B2 (en) 2000-01-25 2004-01-06 Regents Of The University Of Minnesota Microbes and methods for remediation
EP1167521A1 (en) * 2000-06-30 2002-01-02 Aventis Animal Nutrition S.A. Coated enzyme-containing catalyst
FR2824823A1 (fr) * 2001-05-21 2002-11-22 Aventis Animal Nutrition Sa Procede de preparation d'acides carboxyliques aliphatiques par hydrolyse enzymatique de composes nitriles aliphatiques
JP4884863B2 (ja) * 2006-07-18 2012-02-29 国立大学法人岐阜大学 ニトリラーゼおよびニトリラーゼを用いるカルボン酸の製造方法
WO2009013909A1 (ja) * 2007-07-25 2009-01-29 Nippon Soda Co., Ltd. α-ヒドロキシ酸アンモニウム塩からのα-ヒドロキシ酸の製造方法
EP2338987A1 (en) 2009-11-16 2011-06-29 ZYRUS Beteiligungsgesellschaft mbH & Co. Patente I KG Whole cell biocatalyst
MX342139B (es) * 2010-12-30 2016-09-14 Metabolic Explorer Sa Produccion fermentativa de analogo de hidroximetionina (mha).
CN102517274B (zh) * 2011-12-13 2013-12-25 重庆大学 一种制备固定化腈水解酶的方法
CN103933861B (zh) * 2013-08-02 2017-04-26 浙江赛特膜技术有限公司 一种双极膜电渗析制备蛋氨酸和氢氧化钠的方法
CN103497131B (zh) * 2013-10-08 2015-05-13 重庆紫光化工股份有限公司 2-羟基-4-甲硫基丁酸金属螯合物的制备方法
WO2017223172A1 (en) * 2016-06-24 2017-12-28 Novus International Inc. Hydroxy methionine analog formulations suitable for specialty chemical applications
CN113274882B (zh) * 2021-06-09 2022-05-17 温州大学新材料与产业技术研究院 基于高温双极膜电渗析的己二酸铵废液回收方法及其装置
CN115975999B (zh) * 2022-12-07 2025-06-03 万华化学集团股份有限公司 一种腈水解酶及其在2-羟基-4-甲硫基丁酸合成中的应用
EP4600368A1 (en) 2024-02-09 2025-08-13 Adisseo France S.A.S. A method for enzymatic production of an amide compound

Family Cites Families (10)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
JPS5356385A (en) * 1976-10-29 1978-05-22 Ajinomoto Co Inc Preparation of immobilized
US4732851A (en) * 1982-03-16 1988-03-22 Purification Engineering, Inc. Immobilization of cells with a polyazetidine prepolymer
DK152764C (da) * 1985-06-14 1988-10-03 Novo Industri As Fremgangsmaade til fremstilling af et immobiliseret enzymprodukt
DE3542861A1 (de) * 1985-12-04 1987-06-11 Huels Chemische Werke Ag Verfahren zur gewinnung von l-aepfelsaeure
US4800162A (en) * 1987-04-01 1989-01-24 Sepracor, Inc. Method for resolution of steroisomers in multiphase and extractive membrane reactors
DK589389D0 (da) * 1989-11-23 1989-11-23 Novo Nordisk As Immobiliseret enzympraeparat
US5629190A (en) * 1992-08-10 1997-05-13 Rhone-Poulenc Chimie Polypeptides possessing a nitrilase activity and method of converting nitriles to carboxylates by means of said polypeptides
DK0663010T3 (da) * 1992-10-02 2000-11-13 Res Corp Technologies Inc Fremgangsmåde til forøgelse af sekretion af overudtrykte proteiner
HU220860B1 (en) * 1994-09-22 2002-06-29 Rhone Poulenc Nutrition Animal Process for enzymatic hydrolysis of alpha-substituted 4-methyl-thiobutyronitriles
TW375594B (en) * 1995-03-08 1999-12-01 Daicel Chem Process for producing a carboxylic acid

Also Published As

Publication number Publication date
HUP9904513A2 (hu) 2000-05-28
DK1411126T3 (da) 2007-03-26
IL173394A0 (en) 2006-06-11
CZ298403B6 (cs) 2007-09-19
DE69736961T2 (de) 2007-10-04
AU738160B2 (en) 2001-09-13
US6180359B1 (en) 2001-01-30
EP1411126A1 (fr) 2004-04-21
DE69725999D1 (de) 2003-12-11
DE69736961D1 (de) 2006-12-28
HUP9904513A3 (en) 2001-03-28
ES2277027T3 (es) 2007-07-01
PL190773B1 (pl) 2006-01-31
JP4350801B2 (ja) 2009-10-21
WO1998018941A1 (fr) 1998-05-07
IL129395A0 (en) 2000-02-17
EP0934419A1 (fr) 1999-08-11
CN1181204C (zh) 2004-12-22
BR9712558A (pt) 1999-10-19
KR20000052732A (ko) 2000-08-25
DE69725999T2 (de) 2004-12-23
JP2001502908A (ja) 2001-03-06
DK0934419T3 (da) 2004-03-15
ES2210504T3 (es) 2004-07-01
ATE253638T1 (de) 2003-11-15
CA2268869A1 (fr) 1998-05-07
FR2755143A1 (fr) 1998-04-30
ATE345384T1 (de) 2006-12-15
CZ145499A3 (cs) 1999-08-11
KR100557404B1 (ko) 2006-03-07
PL332958A1 (en) 1999-10-25
PT934419E (pt) 2004-03-31
IL129395A (en) 2006-06-11
FR2755143B1 (fr) 1998-11-27
AU4951397A (en) 1998-05-22
EP1411126B1 (fr) 2006-11-15
HK1022170A1 (en) 2000-07-28
EP0934419B1 (fr) 2003-11-05
NZ335332A (en) 2000-11-24
PT1411126E (pt) 2007-02-28
RU2216594C2 (ru) 2003-11-20
CN1234074A (zh) 1999-11-03

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU226148B1 (en) Method for preparing 2-hydroxy 4-methylthio butyric acid using a nitrilase
JP3710497B2 (ja) D−パント酸、d−パントテン酸およびそれらの塩の製造法
JP4708677B2 (ja) 微生物触媒を用いたアミド化合物の製造方法
JP3827420B2 (ja) 微生物を用いたアミド化合物の製造方法
KR100323899B1 (ko) 니트릴히드라타제의 활성에 관여하는 단백질 및 이것을 코딩하는 유전자
PT1412226E (pt) Processo de isolamento acústico de um corpo oco como, por exemplo, uma parte da carroçaria de um veículo automóvel
KR20000052815A (ko) 디-아스파르트산의 제조방법 및 이의 제조를 위한 조성물
CN108239664B (zh) 一种制备4-羟基-l-苏氨酸的工艺
WO2001053253A1 (en) Method of purifying amide compound
WO2002072841A1 (en) Dna encoding hydantoinase, dna encoding n-carbamyl-l-amino acid hydrolase, recombinant dna, transformed cells, process for producing protein and process for producing optically active amino acid
JP3768309B2 (ja) D−α−アミノ酸の改良製造法
EP0261836A1 (en) Immobilised enzyme preparation and its use
KR100589121B1 (ko) 효소반응을 이용한 l-오르니틴의 제조방법
MXPA99003403A (en) Method for preparing 2-hydroxy 4-methylthio butyric acid using a nitrilase
HK1022170B (en) Method for preparing 2-hydroxy 4-methylthio butyric acid using a nitrilase
JP4709186B2 (ja) 微生物触媒を用いたアミド化合物の製造方法
CN120888582A (zh) 一种产l-左旋多巴的重组谷氨酸棒杆菌、其构建方法及应用
CN102348797A (zh) 新表达载体
JP2007295933A (ja) 微生物触媒を用いたアミド化合物の製造方法
HK1003230B (en) Immobilised enzyme preparation and its use

Legal Events

Date Code Title Description
FH91 Appointment of a representative

Free format text: FORMER REPRESENTATIVE(S): BELICZAY LASZLO, S.B.G. & K. BUDAPESTI NEMZETKOEZI SZABADALMI IRODA, HU

Representative=s name: RATHONYI ZOLTAN, S.B.G. & K. SZABADALMI UEGYVI, HU

FH92 Termination of representative

Representative=s name: BELICZAY LASZLO, S.B.G. & K. BUDAPESTI NEMZETK, HU

MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees