HU224203B1

HU224203B1 - Jármű, rakományt befogadó rekeszekkel

Info

Publication number: HU224203B1
Application number: HU0103115A
Authority: HU
Inventors: Walter Hurler
Original assignee: Walter Hurler
Priority date: 1998-08-05
Filing date: 1999-08-04
Publication date: 2005-06-28
Also published as: HUP0103115A3; WO2000007843A1; TR200100384T2; HUP0103115A2; KR100610583B1; ES2190238T3; PL196184B1; JP2002522283A; DE29813993U1; US6464446B1; AU5419899A; PL346009A1; DK1100696T3; CA2339471C; ATE229896T1; CZ2001429A3; CA2339471A1; KR20010072274A; CZ296917B6; AU748381B2

Abstract

A találmány tárgya jármű (1) rakományt befogadó rekeszekkel (2). Arekeszek (2) legalább egy része emelőeszközök (3) segítségévelfüggőleges irányban emelhető, illetve süllyeszthető. Az emelőeszközök(3) a jármű (1) hosszanti középkeretén (5) vannak elrendezve. Azemelőeszközök (3) a jármű (1) hossziránya szerint oly módon vannakelrendezve a rekeszekben (2), hogy a középkeret (5) fölötti térgyakorlatilag teljes egészében kihasználható a rakodáshoz.

Description

A találmány tárgya jármű, rakományt befogadó rekeszekkel, amelynél legalább egy rekesz függőleges irányban történő emelést és süllyesztést lehetővé tevő emelőeszközzel van ellátva, az emelőeszköz a jármű hosszirányával párhuzamos középkereten van elrendezve, és a rekeszek egy alsó helyzetben a talajszinten üríthetők.

Ilyen, testtel rendelkező jármüvet ismertet az EP 07 33 003 B1 jelű szabadalmi leírás. Hiányosságot jelent ennél a megoldásnál, hogy az összes rekesz megrakásához a járműnek egyszer az egyik oldalával, majd a másik oldalával is oda kell állnia a rakodórámpához.

Az US 3,666,130 jelű szabadalmi leírás hasonló járművet ismertet. Ennél a megoldásnál sem lehetséges a rakodórámpától távolabbi oldal rekeszeinek az innenső oldal felől történő megrakása.

A FR 2 504 465 jelű szabadalmi leírásból olyan jármű ismerhető meg, amelynek két, ürítés céljából hidraulikus/pneumatikus hengerek segítségével közlekedési helyzetből talajszintnek megfelelő helyzetbe süllyeszthető rekesze van. Ennél a megoldásnál az említett szerkezet - a fenti két nyomtatvány szerinti esethez hasonló módon - úgy van elrendezve a középkeret fölötti tartományban, hogy nincs mód a rakománynak a másik oldalra való átrakására, mivel a középkeret fölötti teret az említett szerkezet mellett merevítőelemek foglalják el.

A DE 94 08 263 U1 jelű publikáció olyan járművet ismertet, amelynél a rekeszek a középkereten elrendezett emelőeszközök segítségével süllyeszthetők a talajszintnek megfelelő helyzetbe. Ebben az esetben az egész test össze van kapcsolva a rekeszekkel, és azokkal együtt mozog. Itt is fennáll az a hiányosság, hogy nem lehet a rakományt az egyik oldalról a másikra átrakni, mivel a rekeszek a közlekedési helyzetben rögzítőelemek segítségével rögzítve vannak, és nem emelhetők ezen helyzet fölé. További hiányosságot jelent, hogy a hátsó tengely tartományában a rakfelület középkeret fölötti része merev kiképzésű. Mivel a tetőszerkezet együtt mozog a rekeszekkel, a rakfelület ezen része függőleges irányban csak kis részben használható ki, hiszen különben az általa hordozott rakomány a jármű tetőszerkezetéhez ütközne.

Az EPO818 351 A, a DE 29807 108 U1 és az US 4,708, 572 jelű publikációk szerinti megoldások esetében olyan járműtesteket alkalmaznak, amelyeknél a rakfelület egyes részei emelőkaros vagy hasonló mechanizmusok segítségével a jármű mellé vihetők, és egyidejűleg vagy ezt követően lesüllyeszthetők. Hiányosságot jelent, hogy egyrészt a süllyesztés melletti oldalirányú mozgatáshoz szükséges működtetőelemek igen összetettek, meghibásodásokra hajlamosak és súlyosak, másrészt a szállított rakomány kirakásához a jármű mellett nagy helyre van szükség.

A technika állásához tartozik még a JP 58 180328 A jelű publikáció szerinti megoldás, amelynél a rakfelület egy része egy ollószerű szerkezet segítségével süllyeszthető. Hiányosságot jelent, hogy a talajszintig való süllyesztés nem lehetséges, tehát a kirakodást ez a megoldás csak korlátozott mértékben könnyíti meg.

A találmány feladata olyan jármű létrehozása, amelynél a rekeszek emelhetők és süllyeszthetők, ugyanakkor a rakomány a jármű egyik oldaláról átrakható a másik oldalra, és amely jármű lehetővé teszi olyan rakományok szállítását is, amelyek keresztirányban akár a jármű teljes szélességét is meghaladó kiterjedésűek.

A feladat megoldása olyan jármű rakományt befogadó rekeszekkel, amelynél legalább egy rekesz függőleges irányban történő emelést és süllyesztést lehetővé tevő legalább egy emelőeszközzel van ellátva, az emelőeszköz(ök) a jármű hosszirányával párhuzamos középkereten van(nak) elrendezve, legalább egy rekesz az emelőeszköz(ök) segítségével felső, középső és alsó helyzetbe hozható, és alsó helyzetben a talajszinten üríthető; és amelynél a találmány értelmében az emelőeszköz(ök) a rekesz(ek)nek a jármű hossziránya szerinti elülső és/vagy hátulsó végei tartományában van(nak) elrendezve, és a középkeret fölött rögzített helyzetű további rakfelület van kialakítva; a felső - rakodási - helyzetben a rekesz(ek) fenéklemeze(i) egy szinten van(nak) ezzel a további rakfelülettel; és a jármű normálforgalomhoz tartozó helyzetét a középső helyzet képezi.

Ily módon a jármű hossziránya szerint a középkeret fölötti tér lehető legnagyobb része használható ki további rakfelület megrakásához, ugyanakkor a jármű adott esetben a felső helyzet mellett is közlekedhet.

A jármű középkeretén kialakított további, rögzített helyzetű rakfelületen át a rakomány a jármű jobb oldaláról átrakható a jármű bal oldalára.

A technika állásához tartozó ismert járművek előnyein túlmenően ez azzal az előnnyel jár, hogy - mivel a jármű úgy is részt vehet a forgalomban, hogy a rekeszek a felső helyzetben vannak - olyan, nagyméretű rakományok is szállíthatók, amelyek mindkét rekeszt és a középkeret fölött kialakított további rakfelületet is elfoglalják.

Egy különösen előnyös kiviteli alak esetében a felső helyzetben mind a rekeszek fenéklemezei, mind a további rakfelület rakodórámpának megfelelő magasságban vannak. Rakodórámpának megfelelő magasságon a járművek, különösen a nagy terheket szállító járművek rakodásánál általában szokásos rámpamagasságot értjük.

Egy másik előnyös kiviteli alak esetében az emelőeszközök legalább egy-egy, a jármű hosszirányához képest keresztirányú, legalább egy rekesz fenéklemezéhez csatlakozó összekötő elemmel vannak ellátva.

Azáltal, hogy a rekeszek a keresztirányú összekötő elemekre vannak felfüggesztve, a rekeszek emelése és süllyesztése igen előnyösen hajtható végre. Ugyanakkor a rakfelülethez az összekötő elemeken és az emelőeszközökön kívül nem kapcsolódik egyéb akadályozó elem.

Előnyös az is, ha a rekeszek a jármű külső oldalán - és adott esetben hátul is - egy, a rekesz fenéklemezére közelítőleg merőlegesen felfelé mutató helyzetben és egy, a rekesz fenéklemezére közelítőleg merőlegesen lefelé mutató helyzetben rögzíthető zárólemezekkel vannak ellátva.

HU 224 203 Β1

Ily módon, amikor a megrakott rekeszek felső helyzetben vannak, a zárólemezeket előnyösen lehajtott helyzetben rögzíthetjük, és a jármű így vehet részt a forgalomban. A lehajtott és rögzített zárólemezek ebben az esetben védelmet biztosítanak a jármű alá való becsúszás ellen, tehát ha baleset során személygépkocsi ütközik a találmány szerinti járművel, a személygépkocsi nem tud a járműszekrény alá kerülni.

A találmány előnyös kiviteli alakjait a csatolt rajzokon bemutatott kiviteli példák kapcsán ismertetjük. Az

1. ábra rakományt befogadó rekeszekkel rendelkező jármű oldalnézete; a

2. ábra az 1. ábrán jelölt ll-ll síkban vett metszet; a

3. ábra a jármű testének 1. ábrán jelölt lll-lll síkban vett metszete, a rekeszek felső helyzete mellett; a

4. ábra a jármű testének 1. ábrán jelölt lll-lll síkban vett metszete, a rekeszek alsó helyzete mellett; az

5. ábra a jármű testének 1. ábrán jelölt lll-lll síkban vett metszete, a rekeszek középső helyzete mellett; a

6. ábra a jármű testének 1. ábrán jelölt lll-lll síkban vett metszete egy alternatív változat esetében; és a

7. ábra a 6. ábrán jelölt VII részlet, kinagyítva.

Az 1. ábrán bemutatott 1 járműnek 2 rekeszei, valamint a jármű középső tartományában elrendezett, több lépcsőben kitolható 3 emelőeszközei, például hidraulikus és/vagy pneumatikus hengerei vannak. Az 1 jármű (nem részletezett) 4 hátulsó része például az EP 0 733 003 B2 jelű leírás szerinti kialakítású lehet.

A bemutatott példa esetében a 3 emelőeszközök az 1 jármű 5 középkeretéhez vannak erősítve, és a jármű meghajtására szolgáló 6 kardántengely ezen 5 középkeret felső szintje alatt van elrendezve. A 2 rekeszekhez 7 tetőszerkezet van kialakítva, amely 8 tetőből, 9 válaszfalakból, 10 tartóelemekből és 11 oldalfalakból áll (utóbbiak csak a 3-6. ábrákon láthatók). A 3 emelőeszközök felső végeihez keresztirányú 12 összekötő elemek vannak erősítve, amelyek a merev 8 tető alatt vannak elrendezve.

A 2. ábra vázlatos metszetén az 1 jármű testének egy része látható, a 8 tető elhagyásával. A 7 tetőszerkezet 10 tartóelemein kívül két 9 válaszfal látható az 5 középkereten. Látható továbbá két, az 5 középkeretre szerelt 3 emelőeszköz és az ezekhez erősített egy-egy keresztirányú 12 összekötő elem. A 2 rekeszek 14 fenéklemezei az 5 középkeret mellett foglalnak helyet. Ezek a 14 fenéklemezek 13 tartórudak közvetítésével a 12 összekötő elemekhez vannak kapcsolva. A 2 rekeszek 14 fenéklemezei tehát a 12 összekötő elemek és a 13 tartórudak útján emelhetők és süllyeszthetők a 3 emelőeszközök segítségével. Közvetlenül az 5 középkeret fölött további 15 rakfelület van kialakítva, amely felülnézetben látható.

A bemutatott példa esetében a 3 emelőeszközök oly módon vannak elrendezve a 2 rekeszeken, hogy a rakományokat a további 15 rakfelület útján át lehet rakni az egyik 2 rekeszből a másik 2 rekeszbe. Ebből a célból a 3 emelőeszközök a széleken vagy a jármű hossziránya szerint a 2 rekeszek elülső és hátulsó végeinek tartományában vannak elhelyezve.

A 3-5. ábrák szerinti kiviteli példa esetében két, az 1 jármű 5 középkerete fölött kialakított merev 15 rakfelülettel azonos szélességű 2 rekeszt alkalmazunk. A 6. ábra szerinti alternatív megoldás esetében a 2 rekeszeket a lehető legnagyobb szélességűre, a további 15 rakfelületet pedig ennek megfelelően keskenyebbre alakítjuk ki.

Amikor a 2 rekeszek a 3. ábrán vázolt felső helyzetben vannak, a 2 rekeszek 14 fenéklemezeinek felső oldala azonos magasságban van az 5 középkeret fölött kialakított rögzített 15 rakfelülettel. Ebben az A helyzetben a 16 rakományt az 1 jármű egyik oldaláról át lehet vinni a másik oldalra. A körvonalaival jelölt 16 rakomány például a kereskedelemben kapható szokványos kerekes konténer lehet.

Mivel a 16 rakomány az 1 jármű egyik oldaláról átvihető a másik oldalra, az egyik oldal megrakása után nem kell a járműnek megfordulnia, és a másik oldalával a rakodórámpához állnia.

Amikor az 1 jármű részt vesz a forgalomban, a 2 rekeszek általában az 5. ábrán vázolt, az A helyzetnél mélyebb C helyzetbe vannak lesüllyesztve. Adott esetben azonban az A helyzetnek megfelelő állapotban is közlekedhet az 1 jármű. Ekkor a jármű jobb és bal oldali szélén alkalmazott 17 zárólemezek az 1 jármű teste alá történő becsúszás elleni védelmet szolgálhatják. Ebből a célból a 17 zárólemezek a bemutatott módon, lehajtott helyzetben vannak rögzítve.

A jármű 11 oldalfalai - ismert módon - felhúzható redőnyként vagy rolóként vannak kialakítva, és amikor a 2 rekeszek a felső A helyzetben vannak, egészen a fenéklemezekig érnek.

A 4. ábra a rakományt befogadó 2 rekeszek alsó B helyzetét mutatja. Ebben a helyzetben rakodórámpa nélkül, talajszinten végezhető a kirakodás. Ekkor a zárólemezek átmenetet képeznek a 2 rekeszek és a talaj között. Az 5 középkeret fölött elrendezett rakfelület által hordozott 16 rakomány kirakodásához a már szabaddá tett 2 rekeszeket először felső A helyzetbe kell vinni. Ezután a középső 15 rakfelületen levő 16 rakomány átvihető az egyik 2 rekeszbe, majd ennek a B helyzetbe való ismételt leengedése után a talajszinten elvégezhető a kirakodás.

Az 5. ábra a 2 rekeszek által a normálszállítási üzemben elfoglalt C helyzetet szemlélteti. Mivel a 2 rekeszek a C helyzetben alacsonyan vannak, nincs szükség a jármű alá történő becsúszás elleni különvédelemre, így a 17 zárólemezek eredeti rendeltetésüknek megfelelően felhajtott helyzetben vannak, és oldalról lezárják a felhúzható 11 oldalfalak alsó széle és a 2 rekeszek 14 fenéklemezei közötti rést.

Mivel ekkor az egész rendszer súlypontja sokkal lejjebb van, mint az A helyzet esetében, a középső C helyzet igen pozitív hatással van az 1 jármű közlekedés közbeni viselkedésére. Ezért, ha a 16 rakomány méretei megengedik, minden esetben ezt a helyzetet választjuk közlekedési helyzetnek.

HU 224 203 Β1

A 6. ábra az 1 jármű egy alternatív változatát mutatja, szintén az előző ábrák szerinti nézetben. Ennél a megoldásnál a 2 rekeszek 14 fenéklemezeinek szélességét a lehető legnagyobbra választjuk. Az 5 középkeret fölött fennmaradó 15 rakfelület csak olyan szélességű, hogy a 2 rekeszek leengedése során ne sérüljön meg az 5 középkeret.

A 7. ábra a 6. ábrán jelölt VII részlet kinagyított képe. Ezen jól látható, hogy a 2 rekeszek 14 fenéklemezeihez fémlemez van csuklósán csatlakoztatva. Amikor a 2 rekesz A helyzetben van, a lehajtott 19 fémlemez összeköttetést képez a 2 rekesz 14 fenéklemeze és a középső 15 rakfelület között. A 19 fémlemez lehetővé teszi, hogy amikor az 1 járműbe - például villás targoncákkal - berakodunk, simán mehessünk át a 20 összeköttetésen. Mielőtt a 2 rekeszeket az A helyzetből leengedjük, a 19 fémlemezeket felhajtott 19’ helyzetbe kell hozni, és ebben a helyzetben rögzíteni is kell azokat. Ily módon a 16 rakomány nem nyúlhat be a 2 rekeszek fenéklemezei közötti résbe, tehát amikor a 2 rekeszeket az A helyzetből leengedjük, illetve ismét az A helyzetbe emeljük fel, a 16 rakomány nem tud kárt tenni az 5 középkeretben vagy a középső 15 rakfelületben.

A 19 fémlemezeknek a 2 rekeszek 14 fenéklemezein való alkalmazása természetesen nem csupán a

6. ábrán bemutatott példaként! kiviteli alak esetében lehetséges és előnyös, hanem az 1 jármű minden más változatánál is. Bár a 3-6. ábrákon nem látható a 19 fémlemez, a 2 rekeszek 14 fenéklemezei ezen megoldásoknál is minden esetben el vannak látva ezekkel az előnyös 19 fémlemezekkel.

Az 1 járműnek természetesen más változatai is elképzelhetők, különös tekintettel a 2 rekeszek és a rakfelület szélességére, tehát az 1 jármű testének kialakítása a felhasználás céljának, illetve a várható rakománynak megfelelően könnyen változtatható.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Jármű (1) rakományt befogadó rekeszekkel (2), amelynél legalább egy rekesz (2) függőleges irányban történő emelést és süllyesztést lehetővé tevő legalább egy emelőeszközzel (3) van ellátva, az emelőeszköz(ök) (3) a jármű (1) hosszirányával párhuzamos középkereten (5) van(nak) elrendezve, legalább egy rekesz (2) az emelőeszköz(ök) (3) segítségével felső (A), középső (C) és a talajszinten ürítés céljából alsó (B) helyzetbe hozható, azzal jellemezve, hogy az emelőeszköz(ök) (3) a rekesz(ek)nek (2) a jármű (1) hossziránya szerinti elülső és/vagy hátulsó végei tartományában van(nak) elrendezve, és a középkeret (5) fölött rögzített helyzetű további rakfelület (15) van kialakítva; a felső - rakodási - helyzetben (A) a rekesz(ek) (2) fenéklemeze(i) (14) egy szinten van(nak) ezzel a további rakfelülettel (15); és a jármű (1) normálforgalomhoz tartozó helyzetét a középső helyzet (C) képezi.
2. Az 1. igénypont szerinti jármű, azzal jellemezve, hogy a felső helyzetben (A) a rekesz(ek) (2) fenéklemeze(i) (14) rakodórámpának megfelelő magasságban vannak.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti jármű, azzal jellemezve, hogy az emelőeszköz(ök) (3) a jármű (1) hosszirányához képest keresztirányú, legalább egy rekeszhez (2) csatlakozó összekötő elemmel (12) van(nak) ellátva.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti jármű, azzal jellemezve, hogy legalább egy rekesznek (2) a fenéklemez (14) és egy összekötő elem (12) között alkalmazott tartórúdjai (13) vannak.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti jármű, azzal jellemezve, hogy a rekesz(ek)nek (2) a jármű (1) külső oldalának legalább egyes szakaszainál elrendezett, legalább egy, a rekesz(ek) (2) fenéklemezére (14) közelítőleg merőlegesen felfelé mutató helyzetben és egy, a rekesz (2) fenéklemezére (14) közelítőleg merőlegesen lefelé mutató helyzetben rögzíthető zárólemeze(ik) (17) van(nak).
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti jármű, azzal jellemezve, hogy legalább egy rekesz fenéklemeze (14) a középkeret (5) felőli oldalon a rekesz (2) felső helyzete (A) mellett a rekesz (2) és a további rakfelület (15) közötti összeköttetést (20) biztosító, a rekesz (2) egyéb helyzetei (B, C) mellett pedig felfelé mutató helyzetben rögzíthető felhajtható elemmel - célszerűen fémlemezzel (19) - van ellátva.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti jármű, azzal jellemezve, hogy legalább egy jobb oldali rekesz (2) és legalább egy bal oldali rekesz (2), valamint a további rakfelület (15) a jármű (1) hosszirányára merőlegesen azonos szélességű.
8. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti jármű, azzal jellemezve, hogy legalább egy jobb oldali rekesz (2) és legalább egy bal oldali rekesz (2) a jármű hosszirányára merőlegesen azonos szélességű, és a további rakfelület (15) a jármű (1) középkerete (5) fölött a felső helyzetben (A) fennmaradó rés legalább részbeni lefedéséhez elégséges szélességű.