HU219952B - Liquid detergent composition - Google Patents

Description

KIVONAT

A találmány tárgyát új nem ülepedő, önthető, folyékony, vizes alapú mosószerkészítmény képezi, amelyben felületaktív anyag, továbbá az oldott állapotú felületaktív anyagot deszolubilizáló elektrolit és valamely mosási segédanyag van, ahol a mosási segédanyagnak legalább egy része szuszpendált állapotban van jelen, és ahol az elektrolit olyan koncentrációban van jelen, hogyha a készítményt 25 °C-on 17 óra hosszat a föld gravitációjának 800-szorosával centrifugálják, akkor a készítmény az oldott elektrolitnak legalább egy részét tartalmazó elkülönített, vizes fázisra, valamint a felületaktív anyagnak legalább egy másik részét tartalmazó elkülönített fázisra válik szét.

A találmány szerinti nem ülepedő, de még önthető készítmény A) elektrolittartalma

i) olyan, hogy a vizes fázisban az ionok koncentrációja a vizes fázisra számítva 2-4,5 g/liter, és/vagy ii) a minimális érték felett van, amikor is a vizes fázisban a készítményben lévő összes felületaktív anyagnak legalább 75%-a van a vizes fázisban, és/vagy iii) a minimális érték felett van, amikor is a felületaktív anyag nem oldott része az elektrolittartalmú vizes fázisban folyékony, lamelláris kristály alakjában vagy diszpergált, hidratált szilárd anyag formájában van jelen, és/vagy iv) a minimális érték felett van, amikor is nyíróerőnek kitéve a készítményt, annak viszkozitása és/vagy stabilitása ezt követően helyreáll,

B) a készítmény összes anyagkoncentrációja olyan, hogy a készítmény nem ülepedik, de még önthető.

A leírás terjedelme 62 oldal (ezen belül 10 lap ábra)

HU 219 952 B

HU 219 952 Β

A találmány tárgyát új nem ülepedő, önthető, folyékony, vizes alapú mosószerkészítmény képezi, amelyben felületaktív anyag, továbbá az oldott állapotú felületaktív anyagot deszolubilizáló elektrolit és valamely mosási segédanyag van, ahol a mosási segédanyagnak legalább egy része szuszpendált állapotban van jelen, és ahol az elektrolit olyan koncentrációban van jelen, hogy ha a készítményt 25 °C-on 17 óra hosszat a föld gravitációjának 800-szorosával centrifúgáljuk, akkor a készítmény az oldott elektrolitnak legalább egy részét tartalmazó elkülönített, vizes fázisra, valamint a felületaktív anyagnak legalább egy másik részét tartalmazó elkülönített fázisra válik szét. A találmány szerinti nem ülepedő, de még önthető készítmény

A) elektrolittartalma

i) olyan, hogy a vizes fázisban az ionok koncentrációja a vizes fázisra számítva 2-4,5 g/liter, és/vagy ii) a minimális érték felett van, amikor is a vizes fázisban a készítményben lévő összes felületaktív anyagnak legalább 75%-a van a vizes fázisban, és/vagy iii) a minimális érték felett van, amikor is a felületaktív anyag nem oldott része az elektrolittartalmú vizes fázisban folyékony, lamelláris kristály alakjában vagy diszpergált, hidratált szilárd anyag formájában van jelen, és/vagy iv) a minimális érték felett van, amikor is nyíróerőnek kitéve a készítményt, annak viszkozitása és/vagy stabilitása ezt követően helyreáll,

B) a készítmény összesanyag-koncentrációja olyan, hogy a készítmény nem ülepedik, de még önthető. Kétségek elkerülése végett megjegyzendő, hogy a „mosási segédanyagok” körébe tartoznak az itt alkalmazott értelemben a vízben oldható alkálifém-szilikátok, mint a nátrium-szilikát, de nem tartoznak ide az olyan adalékanyagok, mint a karboxi-metil-cellulóz, amelynek elsődleges fúnkciója a szennyezések szuszpendálása és leülepedésének gátlása, valamint a poli(vinil-pirrolidon) sem, amely elsődlegesen sűrítőszerül szolgál.

„Elektrolit alatt e leírásban olyan vízben oldódó ionos vegyületet értünk, amely vizes oldatban legalább részlegesen disszociál és ionokat képez, amelyek az ilyen oldatokban csökkentik a felületaktív anyagok oldhatóságát vagy micelláris koncentrációját „kisózó” hatás útján. így e fogalom körébe elsősorban disszociáló szervetlen sók, mint például alkálifém- vagy ammónium-szulfátok, -kloridok, -nitrátok, -foszfátok, -karbonátok, -szilikátok, -perborátok és -polifoszfátok, valamint bizonyos vízben oldódó szerves sók tartoznak, amelyek a felületaktív anyagokat deszolubilizálni vagy „kisózni” képesek. Nem tartoznak e fogalom körébe az olyan kationok sói, amelyek vízben nem oldódó csapadékot képeznek a jelen levő felületaktív anyagokkal.

„Hidrotop” anyagokon olyan vízben oldódó vegyületeket értünk, amelyek a vizes oldatban levő felületaktív anyagok oldhatóságát növelik. Jellegzetes hidrotop anyagok a karbamid, valamint a rövid szénláncú alkilbenzolszulfonsavak alkálifém- és ammóniumsói, mint a nátrium-toluolszulfonát és nátrium-xilolszulfonát.

„Szappan ” alatt e leírásban a természetes vagy szintetikus alifás monokarbonsavak legalább korlátozottan vízoldható sóit értjük, amelyek felületaktív tulajdonságúak. így e fogalom körébe tartoznak a 8-22 szénatomos természetes vagy szintetikus zsírsavak, mint a sztearinsav, palmitinsav, oleinsav, linolénsav, ricinoleinsav, behénsav, dodekánsav, gyantasavak és elágazó láncú monokarbonsavak nátrium-, kálium-, lítium- és ammóniumsói.

A ,szokásos egyéb adalékok fogalmi körébe a mosószereknek a vízen, aktív alkotórészeken, mosási segédanyagokon és elektrolitokon kívüli egyéb alkotóanyagai tartoznak, amelyek a szokásos mosószerkészítményekben általában 5%-ig menő mennyiségekben szoktak szerepelni, és amelyek kompatíbilis adalékként szerepelnek a kémiailag stabil, ömleszthető, nem ülepedő mosószerkészítményekben. Ilyenek például az ülepedésgátló adalékok, illatosítószerek, színezékek, optikai fehérítőszerek, hidrotrop anyagok, oldószerek, pufferek, halványítók, korróziógátlók, oxidációgátló adalékok, tartósítószerek, hártyásodásgátlók, nedvesítőszerek, enzimek és ezek stabilizátorai, fehérítő-aktivátorok és hasonlók.

A „fúnkcionális alkotórészek” fogalmi körébe az olyan alkotóanyagok tartoznak, amelyek javító hatásúak a mosófolyadékban; ide olyan anyagok tartoznak elsősorban, amelyek hozzájárulnak a készítmény mosóhatásához, mint a felületaktív anyagok, a mosási segédanyagok, optikai fehérítőszerek, pufferek, enzimek és ülepedésgátlöszerek, ide tartoznak továbbá a korróziógátló adalékok is; nem tartozik azonban a fogalom körébe a víz, ugyancsak nem tartoznak ide az oldószerek, színezékek, illatosítószerek, hidrotrop anyagok, a nátrium-klorid, nátrium-szulfát, valamint nem tartoznak ide a szolubilizáló és stabilizáló szerek sem, amelyek egyedüli fúnkciója az, hogy stabilitást, folyékonyságot vagy más kívánatos tulajdonságokat biztosítsanak a koncentrált készítményeknek. „Hasznos anyagrész” alatt a fúnkcionális alkotórészeknek a készítmény teljes tömegéhez viszonyított százalékarányát értjük. Az „aktív alkotórészek” kifejezés felületaktív anyagokat jelent.

E leírásban „centrifúgálás” alatt - amennyiben más kifejezetten megadva nincs - 25 °C hőmérsékleten, 800-szoros normális gravitációs erővel, 17 óra hosszat folytatott centrifúgálás értendő.

Az „elválasztható fázis” kifejezésen e leírásban olyan fázisokat értünk, amelyek folyékony vagy folyékony-kristályos fázisok esetében, centrifúgálással különálló réteggé különíthetők el az elegyből, szilárd fázisok esetében pedig centrifugálás útján elkülöníthetők a folyékony fázisoktól, egymástól azonban nem szükségképpen különíthetők el. Amennyiben a szöveg értelméből más nem tűnik ki, az elválasztható fázisok összetételére vonatkozó adatok a centrifúgálással elkülönített fázisok összetételére vonatkoznak; a készítmény szerkezetére vonatkozó adatok viszont a centrifúgálatlan készítményre vonatkoztatva értendők. Egy egyetlen elválasztható fázis tartalmazhat két vagy több termodinamikailag megkülönböztethető fázist, amelyek azonban centrifúgálással nem különíthetők el egymástól (mint például a stabil emulziók esetében).

HU 219 952 Β

A „diszpergált” jelzőt olyan fázisokra vonatkoztatva alkalmazzuk, amelyek diszkontinuális módon vannak elosztva, különálló részecskék vagy cseppecskék alakjában, legalább egy másik fázisban. „Együttesen folytonos” fázisokon két vagy több kölcsönösen egymásba hatoló fázist értünk, amelyek mindegyike folytonos módon terjed ki egy közös térfogatban, vagy pedig olyan diszkrét elemekből áll, amelyek egymással kölcsönhatásban egy folytonos mátrixot képeznek, amely a rendszer nyugalmi helyzetében valamennyi elem helyzetét és minden egyes elemnek a mátrixhoz viszonyított orientációját fenntartani igyekszik. „Egymásban diszpergált” fázisokon két vagy több oly fázist értünk, amelyek vagy együttesen folytonosak, vagy amelyek közül egy vagy több fázis egy vagy több másik fázisban van diszpergálva.

Szilárd fázisokon olyan anyagokat értünk, amelyek a készítményben szobahőmérsékleten szilárd állapotban vannak jelen, és amelyek - amennyiben más nem tűnik ki a szöveg összefüggéséből - kristályvizet vagy hidratációs vizet is tartalmazhatnak. A szilárd anyagok körébe beleértendők a mikrokristályos és a kriptokristályos anyagok is; ez utóbbiakon olyan szilárd anyagok értendők, amelyek kristályai közvetlenül, optikai, mikroszkópiával nem figyelhetők meg, és így ezeknél csak következtemi lehet kristályok jelenlétére. „Szilárd réteg” alatt centrifúgálás útján képzett szilárd, pépszerű vagy nem ömleszthető kocsonyás (géles) réteget értünk.

„Összes víztartalom” jelenti azt a vizet, amely cseppfolyós víz alakjában van jelen egy túlnyomórészt folyékony fázisban, minden további vízzel együtt, amely bármilyen más alakban, például kristályvíz vagy hidratációs víz, oldott víz stb. alakjában van jelen a készítményben, annak bármely, túlnyomórészt nem vizes fázisában is. „Száraz tömeg” az a maradék tömeg, amelyet a készítmény az összes víztartalom és minden 110 °C alatti forráspontú oldószer eltávolítása után mutat.

A „készítmény-összetétel” („formulation”) kifejezést a készítmény száraz tömegét kitevő alkotórészek összességének összetételére vonatkoztatjuk. így ugyanaz a készítmény-összetétel több olyan készítményre is vonatkozhat, amelyek csupán a száraz tömeg százalékaránya tekintetében különböznek egymástól.

Az e leírásban szereplő viszkozitásadatok - amennyiben más megadva nincs - csészés és forgótestes (cup and bob) viszkoziméterrel 25 °C-on mért viszkozitásra vonatkoznak; a mérést 2 perccel a viszkoziméter megindítása után végeztük, 20 mm belső átmérőjű lapos fenekű, 92 mm hosszméretű csésze és 13,7 mm átmérőjű, 44 mm hosszméretű, 45° vízszintes hajlásszögű kúpos végrészű és 4 mm átmérőjű orsójú, percenként 350 fordulattal forgatott forgótest alkalmazásával. A forgótest csúcsa 23 mm-re volt a csésze fenekétől. Ez az elrendezés megfelel a Contraves „Rheomat 50” viszkoziméternek, a „C” mérési rendszer 30-as sebességbeállítással történő alkalmazásával. Ezek a feltételek nem alkalmasak 12 pascal-sec feletti viszkozitások mérésére, mert ennél az értéknél már a forgótest és a minta közötti érintkezés részleges megszakadása következhet be.

Az „ömleszthető” kifejezést e leírásban a 11,5 pascalsec-nél kisebb viszkozitású anyagra alkalmazzuk.

„L” fázis valamely felületaktív anyag folyékony, izotrop, micelláris vizes oldatát jelenti, amely rendszerint a kritikus micelláris koncentráció és az első liotrop mezofázis közötti koncentrációkban fordul elő, amelyben a felületaktív molekulák aggregálódnak és gömb alakú vagy pálca alakú micellákat képeznek.

A „G” fázis alatt olyan típusú - az irodalomban „tiszta fázis” (neat phase) vagy „lamelláris fázis” néven is ismert - folyékony kristályfázist értünk, amelyben a felületaktív molekulák meghatározatlan kiterjedésű párhuzamos rétegekben vannak elrendezve, amelyeket vízrétegek vagy vizes oldatrétegek választanak el egymástól. A felületaktív molekulák e rétegei kettős rétegek vagy egymásba kölcsönösen beékelt (interdigited) rétegek lehetnek. Adott felületaktív anyagok vagy felületaktív elegyek esetében a „G” fázis rendszerint csak igen szűk koncentrációtartományban létezik. A tiszta „G” fázisok általában a minta polarizációs mikroszkóppal, keresztezett nikolok között végzett vizsgálata útján azonosíthatók. A jellemző struktúrák Resevear klasszikus közleménye [J. A. O. C. S. 37, 628 (1954) vagy Colloid and Interfacial Science, 30 (4), 500] szerinti módon figyelhetők meg.

A jelen leírásban megadott folyási határokat minden esetben 25 °C hőmérsékleten mértük, „RML Series 11 Deer” reométerrel.

A leírásban megadott százalékarányok - amennyiben más kifejezetten megadva nincs - a készítmény teljes tömegére számított tömegszázalékokban értendők.

„Ülepedés” alatt e leírásban a szilárd részecskéknek a folyadékból akár lefelé akár felfelé történő kiválását értik. „Nem ülepedő” alatt olyan anyagokat értünk, amelyek a normális tárolási körülmények között nem mutatnak ülepedést (amennyiben ezt a kifejezést ettől eltérő értelemben alkalmazzuk, úgy ezt kifejezetten megemlítjük). Jellegzetesen „nem ülepedőek” az olyan anyagok, amelyek szobahőmérsékleten, normális gravitációs körülmények között (a tengerszintre vonatkoztatva), 3 hónap alatt nem mutatnak ülepedést. Ez a fogalom nem zár ki olyan készítményeket, amelyek bizonyos mértékű szinerézist (öregedést) mutatnak, aminek következtében a vizes fázis egy része különválik és a homogén diszperzió vagy gél mellett egy tiszta külön réteget képez. Az ilyen részlegesen különvált rendszerek általában könnyen ismét diszpergálhatók összerázás útján. Ezzel szemben az ülepedett rendszerek, amelyekben egy szilárd üledék válik ki és különül el a diszperziótól, általában számottevő nehézségeket okoznak a termék gyakorlati alkalmazása során.

A találmány technikai háttere

A folyékony mosószereket eddig főként a kisebb igénybevétellel járó gyakorlati alkalmazásokban, mint például edények és evőkészletek mosására használták. A nagyobb igénybevétellel járó alkalmazásokban, mint például mosodai mosószerekként elsősorban por alakú mosószerkészítményeket alkalmaztak, minthogy stabil folyékony készítményekben nehézségekkel jár elegendő mennyiségű mosóaktív anyagnak és különösen mo3

HU 219 952 Β sasi segédanyagnak az alkalmazása. Ezzel szemben a folyékony készítmények általában olcsóbbak lennének, minthogy előállításuk során nincsen szükség szárítás alkalmazására, és sok esetben a por alakú mosószerekben általában alkalmazott szulfát-töltőanyagot a folyékony készítményekben víz helyettesítheti, A folyékony készítmények emellett kényelmesebben alkalmazhatók és lényegesen gyorsabban oldódnak a mosóvízben, mint a porok. Eddig azonban általában nem bizonyultak sikereseknek azok a kísérletek, amelyek a készítmények funkcionális alkotórészeinek megfelelő koncentrációi stabil oldatokba vitelét célozták. E sikertelenség egyik oka az volt, hogy a leggyakrabban alkalmazott és gazdaságosság szempontjából is elfogadható funkcionális alkotórészek, mint például a nátrium-tripolifoszfát és a nátrium-dodecil-benzolszulfonát, nem oldódnak kielégítően a vizes készítményekben. A kálium-tiofoszfát, valamint az aktív alkotórészek aminsói jobban oldódnak; ezeket próbálták is ilyen célokra alkalmazni, alkalmazásuk azonban nem bizonyult gazdaságosnak.

Mosási segédanyagot nem tartalmazó, de nagy mennyiségi arányú felületaktív anyaggal készített folyékony mosószereket már piacra hoztak mosodai alkalmazás céljaira, ezek azonban olyan vidékeken, ahol a víz nagy keménységű, nem jól alkalmazhatók, és egyébként sem tudtak a gyakorlatban elterjedni.

Egy másik ilyen irányú kísérlet az volt, hogy a felületaktív szer folyékony oldatában nagyobb mennyiségű mosási segédanyagot szilárd állapotban szuszpendáltak. Itt azonban problémát képezett a készítmény stabilizálása, hogy szuszpenzióban lehessen tartani a szilárd mosási segédanyagot és meg lehessen akadályozni annak a kiülepedését. Ezt a célt csak viszonylag bonyolult összetételek alkalmazásával tudták elérni, ami költségessé tette az ilyen készítményeket, emellett csak viszonylag kis koncentrációban lehetett szuszpendálni a szilárd mosási segédanyagot, ami korlátozta a készítmény mosási hatásosságát. Az ilyen irányú kísérletek során bizonyos feltevésekből indultak ki, például abból, hogy a mosószernek amennyire csak lehetséges, oldatban kell maradnia, továbbá hogy a szuszpendált szilárd anyag mennyiségének lehetőleg minimálisnak kell lennie, hogy ezáltal elkerüljék a szuszpenzió kiülepedés elleni stabilizálásával járó nehézségeket, végül, hogy bizonyos különleges sűrítőkre és stabilizálószerekre van feltétlenül szükség a kiülepedés megakadályozására.

Az eddig kereskedelmi forgalomba került ilyenfajta készítmények számos komoly hátrányt mutattak. így az egyes készítmény-összetételek igen érzékenyeknek mutatkoztak az összetételi arányok csekély változásaival és a gyártási módszer csekély eltéréseivel szemben is. Ha valamely adott készítmény szűk határok között optimalizált összetételétől eltérnek, ez általában instabilitást és csökkent tárolhatóságot eredményez. A készítmény előállítója tehát bizonyos adott alkotórészek és mennyiségi arányok alkalmazására volt korlátozva, és így nem állt módjában a felületaktív szerek számos, mosodai célokra leghatásosabb kombinációjának a felhasználása.

Eddig nem sikerült az ilyen rendszerek stabilitásának helyes elméleti magyarázatát megtalálni, és így nem volt lehetséges előre megmondani, hogy milyen összetételű készítmények lesznek stabilak és melyek instabilak, valamint azt sem, hogy milyen módon lehetne stabilizálni valamely olyan adott felületaktív szerkombinációt, amely egyébként mosási hatékonyság vagy gazdaságosság szempontjából előnyösnek mutatkozna. Minden egyes készítmény-összetételt próbálgatással kellett vizsgálni, és nagyon kevés lehetőség volt az egyes megfelelőnek bizonyult készítmény-összetételek különleges követelményeknek kielégítése érdekében történő módosítására.

Emellett az eddig alkalmazott készítményekben a hasznosanyag-hányad a kívánatosnál alacsonyabb volt. A mosási segédanyagnak az aktív alkotórészekben viszonyított aránya kisebb volt, mint az optimális mosóhatás szempontjából előnyös arány, és gyakran szükség volt költséges, a por alakú készítményekben általában nem szükséges alkotóanyagok alkalmazására abból a célból, hogy megnöveljék a funkcionális alkotórészek mennyiségét és meggátolják a szuszpendált szilárd anyagok kiülepedését.

A találmány alapjai

Felismertük, hogy bizonyos feltételek betartása esetén lehetségessé válik olyan nem ülepedő, önthető, folyékony, vízalapú mosószerkészítmények előállítása, amelyek új szerkezeti tulajdonságokat mutatnak, és amelyekben bármely mosodai célokra alkalmas felületaktív szerkombináció alkalmazható, még pedig a kívánt optimális arányban bármely általában alkalmazott mosási segédanyaggal. A találmány szerint általában olyan készítmények állíthatók elő, amelyekben a hasznosanyag-hányad az eddigieknél lényegesen nagyobb, és a mosási segédanyagnak a felületaktív anyaghoz viszonyított aránya is jóval előnyösebb, mint bármely eddig ismert készítményben.

Az eddig piacra hozott ilyenfajta készítményekkel szemben a találmány szerinti készítmények az alábbi előnyöket mutatják: nagyobb hasznosanyag-hányad; a mosási segédanyag (builder) megnövelt aránya a felületaktív anyaghoz viszonyítva; megnövelt stabilitás; kisebb költségek az olcsóbb alkotóanyagok felhasználhatósága és az egyszerűbb előállítási mód következtében; kielégítő motilitás; megnövelt mosóteljesítmény; „nemcsepegő” tulajdonság, ami lehetővé teszi a készítménynek por alakú mosószerkészítmények alkalmazására szerkesztett mosógépekben való használatát, anélkül, hogy a mosógép idő előtt kiadná a mosott árut; önműködő adagolásra alkalmas konzisztencia; az összetétel flexibilitása abból a szempontból, hogy bármely különleges igénynek megfelelően lehet az optimális felületaktív szerkombinációt megválasztani.

Az eddig a szakmában elterjedt felfogással szemben meglepő módon azt találtuk, hogy a készítmény stabilitása annál nagyobb, minél nagyobb benne a fel nem oldott anyagok mennyisége. Felismertük, hogy minél kisebb a folyékony vizes fázisban oldott aktív alkotórészek mennyiségi aránya és minél nagyobb azoknak a szilárd vagy lamelláris fázis egymásba diszpergált struk4

HU 219 952 Β túrájaként jelen levő mennyiségi aránya, annál könnyebben lehet nem ülepedő, önthető terméket előállítani, nagy hasznosanyag-hányaddal.

Felismertük továbbá azt is, hogy a por alakú mosószerekben általában alkalmazott felületaktív anyagok legtöbbje stabilizáló hatású lehet a funkcionális alkotórészek vizes szuszpenzióira, ha ezek az anyagok bizonyos új strukturált állapotokban vannak jelen a készítményben; így ezek, nagy hasznosanyag-hányad mellett elegendők lehetnek a készítmény stabilizálására különleges stabilizálószerek alkalmazása nélkül, amelyekre egyébként nincs szükség a készítményben. Azt is felismertük, hogy a felületaktív szerek elektrolitok jelenlétében, a keverési feltételek szabályozása útján arra indíthatók, hogy nyílt háromdimenziós struktúrát képezzenek, amely stabilitást ad a vizes szuszpenzióknak. Azt találtuk, hogy a fenti elvek alkalmazása útján a mosodai mosószerek, a hidráit szilárd vagy folyékony kristályos felületaktív anyag mátrixát tartalmazó tixotrop gél alakjában állíthatók elő, amely a szilárd mosási segédanyag szuszpendált részecskéit is tartalmazhatja; ez a szerkezet különleges előnyöket biztosít az eddig szokásos mosószer-szuszpenziókkal szemben.

A technika állása

A folyékony mosószerekre vonatkozó eddigi irodalom rendkívül terjedelmes. A jelen találmány szempontjából azonban figyelmen kívül hagyhatók a kis teljesítményű folyékony mosószerekkel, valamint a mosási segédanyagot nem tartalmazó, vagy akár tartalmazó, de valamennyi alkotórészt tiszta oldatban tartalmazó folyékony mosodai mosószerekkel foglalkozó irodalom is. A mosási segédanyag-tartalom ez utóbbiakban is lényegesen kisebb a kívánatosnál.

A jelen találmánnyal kapcsolatban szóbajövő technika állására vonatkozó újabb általános összefoglalások közül megemlítendő a „Heavy Duty Laundry Detergents” című közlemény (J. A. O. C. S. 1981. április, 356A oldal), amely a jelenleg kereskedelmi forgalomban beszerezhető folyékony mosodai mosószerkészítmények áttekintő ismertetése, valamint Rutkowski: „Recent Changes in Laundry Detergents” című munkája, amely 1981-ben jelent meg a Marcel Dekker Inc. által kiadott „Surfactant Science Series” sorozatban.

A mosási segédanyagokat teljes mennyiségi arányban tartalmazó folyékony mosószerek előállítását eddig főleg két úton próbálták megoldani, vagy a felületaktív anyagot szuszpendálták a mosási segédanyag vizes oldatában, vagy szilárd mosási segédanyagot szuszpendáltak a felületaktív anyag vizes oldatában vagy emulziójában.

Az első utat például a 3 235 505, 3 346 503, 3 351 557, 3 509 059, 3 574 122 és 3 328 309 számú amerikai egyesült államokbeli és 917 031 számú kanadai szabadalmi leírásokban ismertetett eljárások követik. Ezek mindegyikében valamely vízben oldható mosási segédanyag vizes oldatát töményítik be elegendő mértékben ahhoz, hogy az kisózza a (rendszerint folyékony nemionos típusú) felületaktív anyagot, és ez utóbbit különféle emulgeálószerek segítségével kolloidos cseppecskék alakjában diszpergálják a vizes közegben.

Ebben az esetben a rendszer tiszta emulziót képez, amely általában viszonylag kis mennyiségi arányban tartalmaz mosási segédanyagot, emellett az ilyen készítmények túlságosan költségesek a drága oldható mosási segédanyagok alkalmazása következtében.

A másik megoldási utat például a 948 617, 943 271 és 2 028 365 számú nagy-britanniai, 38 101 számú európai, 522 983 számú ausztráliai, 4 018 720, 3 232 878,3 075 922 és 2 920 045 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások képviselik. Az e leírásokban ismertetett készítmények centrifúgálás hatására szétválnak egy szilárd fázisra, amely a kevéssé oldódó mosási segédanyag túlnyomó részét tartalmazza, és egy vizes fázisra, amelyben az aktív alkotórészek nagyobb része vagy teljes mennyisége van jelen. A felsoroltak közül két szabadalom példáinak megfelelő készítményeket az utóbbi időben Ausztráliában és Európában kereskedelmi forgalomba hoztak. E készítmények stabilitása általában igen érzékeny a készítmény összetételének csekély változásaival szemben. Emellett a legtöbb ilyen készítményben költséges adalékanyagokat kell alkalmazni, amelyek nem funkcionális alkotórészei a készítménynek.

A fentiektől eltérő megoldást javasol például az 1 600 981 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás, amely szerint valamely szilárd mosási segédanyagot egy vízmentes folyékony nemionos felületaktív anyagban szuszpendálnak. Az ilyen rendszerek költségesek, a felületaktív anyag csak igen szűk körben választható és a készítmények öblítési tulajdonságai nem kielégítőek.

Néhány szabadalmi leírás olyan emulziókat ismertet, amelyekben a mosási segédanyag nem szuszpenzióban, hanem egy emulzió diszpergált fázisaként van jelen. A 4 057 506 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás nátrium-tripolifoszfát tiszta emulzióinak az előállítását ismerteti, a 4 107 067 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban pedig fordított emulziókat ismertetnek, amelyekben a mosási segédanyag nem szuszpenzióban, hanem egy emulzió diszpergált fázisaként van jelen. A 4 057 506 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás nátrium-tripolifoszfát tiszta emulzióinak az előállítását ismerteti, a 4 107 067 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban pedig fordított emulziókat ismertetnek, amelyekben a mosási segédanyag vizes oldata van egy folyékony kristályos felületaktív rendszerben diszpergálva.

Hivatkozni lehet még a kemény felületek tisztítására szolgáló készítményekre vonatkozó számos szabadalomra, amelyekben rendszerint valamilyen súrolószert felületaktív anyag vizes oldatában szuszpendálva tartalmazó készítményekről van szó, mint például a 3 281 367 és 3 813 349 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban. A 3 956 158 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint a súrolószert összefonódó rostokat, például aszbesztrostokat vagy szappant tartalmazó gélrendszerben szuszpendálnak. Az ilyen készítmények azonban a felületaktív szer csekély mennyisége, mosási segédanyag hiánya és a súrolószer nagy mennyiségben való jelenlé5

HU 219 952 Β te folytán mosodai mosószerek készítésére általában nem jöhetnek tekintetbe.

A por alakú mosószereket általában porlasztószárítás útján állítják elő olyan vizes szuszpenziókból, amelyek felületesen emlékeztetnek a folyékony mosószerkészítményekre, de amelyeknek nem szükséges stabilaknak lenniük tárolás során, és amelyeket felemelt hőmérsékleten készítenek és dolgoznak fel tovább. Ezek a sűrű szuszpenziók szobahőmérsékleten általában nem önthetők. Az ilyen szuszpenzió alakú közbenső termékek előállítását és porlasztással történő szárítását például a 3 639 288 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás és az 1 567 656 számú német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási irat ismerteti.

A jelen találmány szempontjából még esetleg a következő közlemények lehetnek érdekesek:

Az 507 431 számú ausztráliai szabadalmi leírás mosási segédanyagok felületaktív szerek vizes oldatban készített szuszpenzióit ismerteti, amelyeket karboxi-metil-cellulóz-nátriummal vagy kaolinnal mint sűrítőszerrel stabilizálnak. A leírás példáiban ismertetett készítményekben azonban a funkcionális alkotórészek, különösen a mosási segédanyag mennyiségi aránya nem elegendő nagy ahhoz, hogy a készítmény teljesen elfogadható kereskedelmi termék lehessen.

A 3 039 971 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás mosási segédanyagot oldatban tartalmazó tisztítószerpasztát ismertet.

A 2 839 651 számú francia szabadalmi leírás zeolit mosási segédanyagok nemionos felületaktív rendszerekben való szuszpenzióit ismerteti; ezek a készítmények azonban inkább merev paszták, nem pedig önthető folyadékok.

Az A. C. S. Szimpózium-sorozat 194. számaként megjelent „Silicates in Detergents” című mű szilikátoknak a folyékony mosószerekre gyakorolt hatását ismerteti.

Megjegyzendő, hogy a fentiek során idézett szabadalmakat igen széles körű szabadalmi irodalomból válogattuk ki, és a mértékadó szempontokat a jelen találmány vonatkozásában való jelentőségük alapján emeltük ki. Lehetséges, hogy az átlagos szakember e bejelentésünk elsőbbségi napján, a találmányunk ismerete nélkül nem szükségszerűen az itt idézett korábbi szabadalmakat vagy ezeket a szempontokat választotta volna ki különösen fontosakként.

A technika állásának fenti összefoglalása tehát nem képviseli az átlagos szakember által ismert korábbi technika teljes képét. Úgy gondoljuk, hogy ez a szakember általában azon a véleményen volt, hogy mosási segédanyaggal teljesen telített folyékony mosószerek kevéssé oldódó mosási segédanyagokkal nem állíthatók elő, vagy az ilyen készítmények előállítására a mosási segédanyagnak a felületaktív szer vizes oldatában való szuszpendálása útján kell törekedni; ettől eltérő más kísérletek eddig nem vezettek eredményre.

A találmány ismertetése

Találmányunk tárgyát nem ülepedő, önthető, folyékony aktív alkotórészeket és diszpergált szilárd mosási segédanyagot tartalmazó mosószerkészítmények képezik, amelyek egy, az aktív alkotórészek 75%-ánál kisebb részét tartalmazó, túlnyomórészt vizes, folyékony, elválasztható fázist tartalmaznak, és amelyek a következő jellemző tulajdonságokat vagy legalább azok egy részét mutatják : a készítmények tixotroposak, legalább egy túlnyomórészt vizes folyékony fázist és egy vagy több, az említett vizes fázistól centrifúgálás útján elválasztható egyéb fázist, továbbá ezeknek az egyéb fázisoknak egyikében vagy többjében jelen levő aktív alkotórészt, és ugyancsak ezeknek az egyéb fázisoknak egyikében vagy többjében jelen levő mosási segédanyagot tartalmaznak, mimellett az említett egyéb fázisok és az említett túlnyomórészt vizes fázis kölcsönösen egymásban vannak diszpergálva; a készítmények gélek, amelyek egy folytonos, legalább túlnyomórészt vizes, oldott elektrolitot tartalmazó elválasztható fázist és egy szilárd vagy folyékony kristályos, az aktív alkotórész lényeges részét tartalmazó elválasztható fázist tartalmaznak, mimellett ez a fázis és az említett túlnyomórészt vizes fázis egymásban kölcsönösen diszpergálva vannak, és a diszpergált szilárd fázis legalább túlnyomórészt a mosási segédanyagból áll; a készítményeknek egy szerves lamelláris komponensük van, amely felületaktív anyag és vizes oldat egymást 20-65 Á térközökkel követően ismétlődő rétegeit tartalmazza;

az említett egy vagy több egyéb fázis legalább túlnyomóan nem vizes jellegű;

a készítmények nagy mennyiségű, célszerűen 20 tömeg%-nál több, előnyösen 25-75 tömeg%, rendszerint legalább 30 tömeg%, előnyösen legalább 35 tömeg%, különösen előnyösen legalább 40 tömeg% funkcionális alkotórészt tartalmaznak hasznosanyag-részként; a készítményekben a mosási segédanyagnak az aktív alkotórészhez viszonyított mennyiségi aránya nagy, például nagyobb mint 1:1, előnyösen 1,2:1 és 4:1 között van; a készítmények több mint 5 tömeg%, előnyösen több mint 8 tömeg% aktív alkotórészt tartalmaznak; a túlnyomóan vizes fázis 15 tömeg%-nál kisebb, előnyösen 8 tömeg%-nál kisebb, különösen 2 tömeg%-nál kisebb koncentrációban, nemionos felületaktív szerek vagy alkil-benzolszulfonátok esetében 0,5 tömeg%-nál kisebb koncentrációban tartalmaznak oldott aktív alkotórészeket;

a túlnyomóan vizes fázisban az aktív alkotórésznek a készítmény összes aktív alkotórészeihez viszonyított tömegaránya kisebb mint 1:1,5 és előnyösen kisebb mint 1:2, például kisebb mint 1:4;

a legalább egy túlnyomóan vizes folyadékfázis elegendő elektrolitot tartalmaz ahhoz, hogy az összes alkálifém- és/vagy ammóniumionok koncentrációja legalább 0,8 g-ion/liter, előnyösen legalább 1,2 g-ion/liter, például 2,0-4,0 g-ion/liter legyen;

a készítmény legalább 15 tömeg%, előnyösen több mint 20 tömeg% mosási segédanyagot tartalmaz; a mosási segédanyag legalább túlnyomórészt nátriumtripolifoszfátból áll;

a mosási segédanyag kisebb részben valamely alkálifém-szilikátot, előnyösen nátrium-szilikátot tartalmaz; a készítmény összviszkozitása 0,1 és 10 pascal mp között, előnyösen 0,5 és 5 pascal mp között van;

HU 219 952 Β a készítmény folyáshatára legalább 2 din/cm², például legalább 5 din/cm², előnyösen azonban kisebb mint 200 din/cm², például 10-150 din/cm²;

a készítmény egy mosási segédanyagot tartalmazó fázisa olyan szilárd részecskéket tartalmaz, amelyek maximális szemcsemérete az alatt a határ alatt van, amelynél a szemcsék kezdenek hajlamot mutatni a kiülepedésre; a részecskék legalább egyféle kristálynövekedés-gátló anyagot tartalmaznak felületükön adszorbeálva - amely elegendő ahhoz, hogy a szilárd részecskék nagyságát az alatt a határ alatt tartsa, amelynél a részecskék hajlamosakká válnak a kiülepedésre;

a készítmény agglomerációinhibitort tartalmaz elegendő mennyiségben ahhoz, hogy meggátolja a szilárd részecskék flokkulációját vagy koagulációját.

A találmány egyik kiviteli alakja esetében a találmány tárgya olyan ömleszthető, nem ülepedő vizes alapú, legalább 25 tömeg% hasznos anyagrészt tartalmazó mosószerkészítmény, amely első fázisként egy oldott elektrolitot tartalmazó, túlnyomó részben vizes folyadékfázist, továbbá legalább egy, szilárd mosási segédanyagot tartalmazó diszpergált szilárd fázist és legalább egy további fázist tartalmaz, amely utóbbi az aktív alkotórészek legalább 25%-át tartalmazza, és amely 25 °C hőmérsékleten 800 G-szal történő 17 órai centrifugálás útján elválasztható az említett első fázistól.

Egy másik kiviteli alak esetén a találmány tárgya olyan ömleszthető, nem ülepedő, vizes alapú mosószerkészítmény, amely vizet, legalább 5 tömeg% felületaktív anyagot és legalább 16 tömeg% mosási segédanyagot tartalmaz, mely utóbbi 25 °C hőmérsékleten 800 Gszal történő 17 órai centrifugálással egy túlnyomórészt vizes, oldott elektrolitot tartalmazó folyadékrétegre és egy vagy több további rétegre bontható, mimellett ez az egy vagy több további réteg az említett mosási segédanyag legalább egy részét tartalmazza szilárd alakban és az említett felületaktív anyag legalább nagyobb részét tartalmazza.

Egy harmadik kiviteli alak esetében a találmány tárgya olyan ömleszthető, nem ülepedő, vizes alapú mosószerkészítmény, amelynek egy szerves lamelláris szerkezeti komponense van, és amely egy oldott elektrolitot tartalmazó vizes elkülöníthető folyadékfázist, továbbá egy olyan elkülöníthető fázist tartalmaz, amely a felületaktív anyag legalábbis lényeges részét tartalmazza, és amely az említett túlnyomórészt vizes elkülöníthető fázissal kölcsönösen egymásban diszpergált állapotban van, tartalmaz továbbá egy szilárd fázist, amely legalábbis túlnyomórészt egy mosási segédanyag szilárd részecskéiből áll, mimellett e szilárd részecskék a többi fázisokban vannak diszpergálva; a készítmény legalább 25% hasznosanyag-részt tartalmaz.

Egy negyedik kiviteli alak esetében a találmány tárgya olyan ömleszthető, nem ülepedő, folyékony mosószerkészítmény, amelynek hasznosanyag-része legalább 25 tömeg%, és amely legalább egy túlnyomórészt vizes elkülöníthető folyadékfázist és egy vagy több további elkülöníthető fázist tartalmaz, mimellett ez utóbbi fázisok legalább egyike valamely szilárd felületaktív hidrátból álló mátrixot tartalmaz, amely az említett túlnyomórészt vizes folyadékfázissal vagy -fázisokkal tixotrop gélt képez, tartalmaz továbbá szilárd mosási segédanyagot szuszpendált részecskék alakjában.

Egy ötödik kiviteli alak esetében a találmány tárgya olyan nem ülepedő, ömleszthető, folyékony mosószerkészítmény, amely legalább egy túlnyomórészt vizes, elkülöníthető folyadékfázist, legalább egy folyékony kristályos elkülöníthető fázist, amely felületaktív anyagot tartalmaz, és legalább egy túlnyomórészt nem vizes elkülöníthető fázist tartalmaz, mely utóbbi a készítményben szuszpendált szilárd mosási segédanyag-részecskékből áll; az említett folyékony kristályos fázis, előnyösen „G” fázis alakjában van.

Egy hatodik kiviteli alak esetében a találmány tárgya olyan nem ülepedő, ömleszthető, folyékony, mosási segédanyagot tartalmazó mosószerkészítmény, amely legalább egy túlnyomórészt vizes elkülöníthető fázist és egy vagy több további elkülöníthető fázist tartalmaz, mimellett az említett további fázisok legalább egyike egy- vagy többféle felületaktív anyag héjaiból képzett szferoidokat vagy vezikulumokat tartalmaz. A felületaktív anyag említett héjai adott esetben víz vagy vizes oldat héjai útján vannak egymástól elkülönítve, és így lamelláris szerkezet, például „G”-fázis-szerkezet alakul ki. Az említett vezikulumok egy, túlnyomórészt vizes folyadékfázist és/vagy egy vagy több gömb vagy pálcika alakú felületaktív micellát és/vagy egy vagy több szilárd mosási segédanyag-részecskét tartalmazhatnak.

Egy hetedik kiviteli alak esetében a találmány tárgya olyan nem ülepedő, ömleszthető, folyékony mosószerkészítmény, amely egy túlnyomórészt vizes, elkülöníthető, folyékony első fázist tartalmaz, amelyben a készítmény összes aktív alkotórészeinek 60 tömeg%-nál kisebb része van oldva, tartalmaz továbbá az előbbivel egymásban kölcsönösen diszpergált állapotban egy vagy több további elkülöníthető fázist, amelyek legalább egyike anionos és/vagy nemionos aktív alkotórészeket tartalmaz, az említett további fázisok legalább egyike pedig szilárd mosási segédanyagot tartalmaz.

Egy nyolcadik kiviteli alak esetében a találmány tárgya olyan nem ülepedő, ömleszthető, folyékony, mosási segédanyagot is tartalmazó mosószerkészítmény, amely legalább egy túlnyomórészt vizes, folyékony elkülöníthető fázist tartalmaz, és ebben valamely elektrolit van oldva olyan mennyiségben, hogy az oldat legalább 0,5 g-ion/liter, előnyösen legalább 0,8 g-ion/liter, például 1-4 g-ion/liter alkálifém-, alkáliföldfémés/vagy ammóniumkationt tartalmaz, a készítmény tartalmaz továbbá egy vagy több további fázist az előzővel kölcsönösen diszpergált állapotban, mimellett ez az egy vagy több további fázis felületaktív anyagot tartalmaz; tartalmaz továbbá a készítmény szilárd mosási segédanyagot szuszpendált állapotban; a készítmény hasznosanyagrész-tartalma legalább 25 tömeg%; az említett elektrolit olyan mennyiségben van jelen a készítményben, amely elegendő ahhoz, hogy az összes aktív alkotórészeket vagy legalább azok nagyobb részét az említett további fázisok legalább egyikében tartsa, és ezáltal meggátolja az említett mosási segédanyag kiülepedését.

HU 219 952 Β

Egy kilencedik kiviteli alak esetében a találmány tárgya olyan nem ülepedő, ömleszthető, folyékony mosószerkészítmény, amely legalább egy túlnyomórészt vizes, oldott elektrolitot tartalmazó, folyékony elkülöníthető fázist és legalább egy további, aktív alkotórészeket tartalmazó elkülöníthető fázist, valamint szuszpendált szilárd mosási segédanyagot tartalmaz, mimellett a készítmény hasznosanyagrész-tartalma nagyobb annál a minimális koncentrációnál, amely nem ülepedő készítmény előállításához szükséges, de kisebb annál a maximális koncentrációnál, amelynél a készítmény még ömleszthető állapotú.

Egy további kiviteli alak esetében a találmány tárgya olyan nem ülepedő, ömleszthető, folyékony mosószerkészítmény, amely legalább egy túlnyomórészt vizes, elkülöníthető fázist tartalmaz, amely egy vagy több, szilárd hidrát vagy folyékony kristályfázis képzésére alkalmas felületaktív anyagra, illetőleg az ilyen felületaktív anyagok mindegyikére vonatkoztatva lényegileg telített állapotú, tartalmaz továbbá a készítmény legalább egyféle mosási segédanyagot, az említett szilárd hidráiból vagy folyékony kristályból álló mátrixot és felületaktív anyagot az említett túlnyomórészt vizes fázissal kölcsönösen diszpergált állapotban; a készítményben az említett, legalább egyféle mosási segédanyag olyan méretű részecskék alakjában van szuszpendálva, hogy e részecskék mérete kisebb annál a küszöbértéknél, amelynél kiülepedés következik be; a készítmény tartalmaz továbbá egy részecskenövekedés-gátló szert elegendő mennyiségben ahhoz, hogy az említett szilárd részecskéket a kiülepedésiküszöb-érték alatt tartsa, továbbá egy agglomerációinhibitort elegendő mennyiségben ahhoz, hogy meggátolja az említett részecskék koagulációját és/vagy flokkulációját. A találmány e kiviteli alakja esetében a készítmény szárazanyag-tartalma előnyösen nagyobb, mint 35 tömeg%; a mosási segédanyagnak az aktív alkotórészekhez viszonyított mennyiségi aránya nagyobb mint 1:1.

A készítmények osztályozása centrifugálás útján

A szuszpendált szilárd mosási segédanyagot tartalmazó, vizes alapú, folyékony mosodai mosószerkészítményeket általában előnyösen osztályozhatjuk a fentebb már körülírt centrifúgálási művelet útján.

A folytonos vizes fázist és diszpergált szilárd anyagot tartalmazó folyékony mosodai mosószerkészítmények három fő típusát különböztethetjük meg, amelyeket az alábbiakban „I”, „II” és „III” csoportbeli szuszpenziókként fogunk említeni.

A mosodai mosószer-szuszpenziók „I” csoportjába jellemzően azok a technika fentebb ismertetett állása szerint már ismert készítmények tartoznak, amelyek valamely szilárd mosási segédanyagot valamely felületaktív anyag vizes oldatában vagy emulziójában szuszpendálva tartalmaznak. A fentebb említett centrifúgálási művelet során az „I” csoportbeli készítmények egy lényegileg mosási segédanyagból álló szilárd fázisra és egy vizet és felületaktív anyagot tartalmazó viszkózus folyadékfázisra különülnek el. Az „I” csoportbeli készítmények képzésére hajlamos alkotórészek sorába a vízben jobban oldódó felületaktív anyagok, mint az alkil-éter-szulfátok tartoznak, jellemző ezekre továbbá szolubilizálószerek, mint hidrotrop anyagok és vízzel elegyedő szerves oldószerek, viszonylag kis mennyiségű elektrolitok jelenléte és viszonylag kis hasznosanyagrész-tartalom. Az „I” csoportbeli készítmények rendszerint az alábbi jellemző tulajdonságok legalábbis egy részét mutatják:

a készítmény összviszkozitását a vizes folyékony réteg határozza meg; az összviszkozitás hasonló a vizes folyékony réteg viszkozitásához. A vizes réteg viszkozitása jellemzően 0,1 pascal mp és 1,0 pascal mp között van. Magának a készítménynek a viszkozitása is általában 1 pascal mp alatt, például 0,3 és 0,6 pascal mp között van. A készítmény folyáshatára rendszerint kisebb mint 4 din/cm², sokszor kisebb mint 1 din/cm². Ebből következik, hogy a készítmény viszonylag kevéssé strukturált szerkezetű. Megerősíti ezt a készítmény neutronszórási és röntgendiffrakciós módszerrel, valamint elektronmikroszkópiával történő vizsgálata is. Nagy nyírási igénybevétel esetén számos „I” csoportbeli készítmény instabilnak mutatkozik.

A „II” csoportbeli készítmények lényegileg abban különböznek az „I” csoportbeliektől, hogy a felületaktív anyag legalábbis nagyobb része egy elkülöníthető fázisban van jelen, amely különbözik az elektrolitot tartalmazó, túlnyomórészt vizes folyadékfázistól. A készítmények e csoportja a „III” csoportbeliektől viszont abban különbözik, hogy a felületaktív anyag legalábbis nagyobb része folyadék vagy folyékony kristályos réteg alakjában elkülönül a centrifúgálás során.

A technika ismert állásához tartozó készítmények között nincsenek „II” csoportbeli készítmények; az e csoporthoz való tartozás jellemző a jelen találmány szerinti olyan készítményekre, amelyek nemionos felületaktív anyagot vagy nemionos és anionos felületaktív anyagok bizonyos keverékeit tartalmazzák az aktív alkotórészek lényeges komponenseként. A „II” csoportbeli készítmények jellemző tulajdonsága, hogy centrifúgálás esetén három rétegre különülnek el, egy nem viszkózus, folyékony vizes rétegre (amelynek viszkozitása kisebb mint 0,1 pascal mp, rendszerint kisebb mint 0,02 pascal mp/, amely oldott elektrolitot tartalmaz, de amelyben csupán csekély mennyiségű felületaktív anyag van, vagy semmi felületaktív anyag nincs jelen; elkülönül, továbbá egy viszkózus folyékony rétegre, amely az aktív alkotórészek nagyobb részét tartalmazza és egy túlnyomórészt mosási segédanyagból álló szilárd rétegre. A „II” csoportbeli készítményekre jellemző továbbá, hogy frissen elkészített állapotban igen alacsony a folyáshatáruk, állás és öregedés közben azonban gélszerűbb alakúvá válnak. Az ilyen készítmények viszkozitása rendszerint 1 pascal mp és 1,5 pascal mp között van. Az ilyen készítmények röntgen- és neutrondiffrakciós, valamint elektronmikroszkópos vizsgálat esetén lamelláris szerkezet jeleit mutatják. A „II” csoportbeli készítményekben centrifúgálás után a folyékony vagy folyadékkristályos felületaktív réteg rendszerint legfelül van, de tartoznak ebbe a csoportba olyan készítmények is, amelyekben centrifúgálás után a vizes elektrolit réteg helyezkedik el legfelül, vagy pe8

HU 219 952 Β dig amelyekben két vagy több egymástól megkülönböztethető szilárd réteg mutatkozik, amelyek közül legalább egy (a folyékony rétegek egyikére vagy mindkettőre vonatkoztatva) felfelé ülepszik ki a centrifugálás során.

A „III” csoportbeli készítményeknek a másik két csoporthoz viszonyítva leglényegesebb különbsége az, hogy a felületaktív anyag legalábbis nagyobb része a centrifugálás során a szilárd rétegbe kerül.

A „III” csoportbeli készítmények a centrifugálás során egynél több szilárd réteget képeznek. Általában mind a felületaktív anyag, mind a mosási segédanyag lefelé ülepszik a centrifugálás során, és az így képződő két szilárd fázis keveredik egymással. Vannak azonban olyan „III” csoportbeli készítmények is, amelyekből egy felfelé ülepedő felületaktív anyagfázis, vagy pedig egynél több felületaktív anyagfázis válik ki, mely utóbbi esetben ezek közül legalább egy felfelé ülepszik. Lehetséges az is, hogy a mosási segédanyagok egy része vagy valamennyi felfelé ülepszik.

A „III” csoportba való tartozás jellemző a jelen találmány szerinti olyan mosodai folyékony mosószerkészítményekre, amelyek a vizes fázisban kevésbé oldódó felületaktív anyagokkal, különösen anionos felületaktív anyagokkal, például nátrium-alkil-benzolszulfonátokkal, alkil-szulfátokkal, karbonsavészter-szulfonátokkal és különféle szappanokkal, vagy az említett felületaktív anyagok és kisebb mennyiségű nemionos felületaktív anyag keverékeivel készülnek. A „III” csoportbeli készítmények a centrifugálás során jellemzően két rétegre különülnek el; az első ezek közül egy nem viszkózus vizes réteg (amelynek viszkozitása kisebb mint 0,1 pascal mp, rendszerint kisebb mint 0,02 pascal mp), amely oldott elektrolitot és kevés vagy semmi felületaktív anyagot tartalmaz; a második egy szilárd réteg, amely mosási segédanyagot és felületaktív anyagot tartalmaz.

A „III” csoportbeli készítmények reológiai tulajdonságai jellemzően a készítmény strukturált voltát bizonyítják. A szuszpenzió viszkozitása lényegesen nagyobb, mint a vizes rétegé, jellemzően 1,2 pascal mp és 2 pascal mp között van. A készítmény folyáshatára meglehetősen magas, például 10 din/cm²; a folyáshatár feletti nyíró igénybevételnek történő kitétel után a visszaalakulási idő igen rövid, rendszerint 20-100 perc. Számos „III” csoportbeli készítmény az igen magas nyíró igénybevételnek történő kitétel után megnövelt viszkozitást és az eredetinél nagyobb stabilitást mutat.

Az „I” csoportbeli készítményektől a „III” csoportbeli készítményekig bizonyos jellemző tulajdonságok fokozatos progressziója figyelhető meg; egyes jellemző tulajdonságok inkább az egyik, más jellemző tulajdonságok viszont egy másik csoportra jellemzőek. A szappanalapú készítmények (a jelen találmány szerinti készítmények sorában) például a centrifugálás alkalmával csekély mennyiségben egy harmadik fázist is képezhetnek, reológiai tulajdonságaik azonban egyébként a „III” csoportra jellemzőek.

Az „I” és „II” csoport határvonalán álló készítmények gyakran instabilok, átalakíthatok azonban a „II” csoportba tartozó stabil, a jelen találmánynak megfelelő készítményekké, ha elegendő elektrolitot adunk hozzájuk és/vagy növeljük hasznosanyagrész-tartalmukat. A legtöbb „I” csoportbeli készítmény átalakítható „II” csoportbeli készítménnyé, elegendő mennyiségű elektrolit hozzáadása útján. Hasonló módon, több elektrolit hozzáadása a „II” csoportbeli készítményeket a „III” csoportbeliekké alakíthatja át. Viszont a „III” csoportbeli készítmények általában átalakíthatok „II” csoportbeli készítményekké, ugyanígy a „II” csoportbeli készítmények átalakíthatok az „I” csoportbeli készítményekké hidrotrop szer hozzáadása útján. Nem zárjuk ki azt a lehetőséget sem, hogy egyes „III” csoportbeli készítmények közvetlenül „I” csoportbeli készítményekké alakíthatók át és viszont, hidrotrop szer, illetőleg elektrolit hozzáadása útján.

Osztályozás diffrakció és mikroszkópiái vizsgálat alapján

Mind a jelen találmány szerinti készítményeket, mind az eddig ismert hasonló készítményeket is röntgen- és neutrondiffrakciós módszerrel és elektronmikroszkópiával is vizsgáltuk.

A neutrondiffrakciós vizsgálatokhoz a mintákat deuterium-oxid víz helyett történő alkalmazásával készítettük el. A víztartalmat minimális szinten tartottuk, bár egyes alkotóanyagok, amelyeket általában vizes oldatban szoktak alkalmazni (mint például a nátrium-szilikátot), vagy pedig amelyek általában hidrát alakjában állnak rendelkezésre, deuterium-oxidos alakban nem tudtunk beszerezni.

A deuterium-oxid-alapú készítményeket a Harwellféle kisszögű neutrondiffrakciós spektrométerrel vizsgáltuk. Mind a deutérium-oxid-alapú, mind pedig a vizes mintákat kisszögű röntgendiffraktométerrel is vizsgáltuk. A vizes mintákat fagyasztással kezeltük, arannyal vagy arany/palládiummal vontuk be, és a Lancastori Egyetem által kidolgozott alacsony hőmérsékletű felbontó elektronmikroszkóppal vizsgáltuk őket. A hasonló célú ismert és a kereskedelemben beszerezhető készítményeket, amelyek deuterium-oxidos alakban természetesen nem voltak beszerezhetők, neutrondiffrakciós módszerrel nem vizsgálhattuk.

Hasonlóképpen, mint a centrifugálás esetében, a fentebb leírt háromféle módszerrel előállított készítmények esetében a folyékony mosószer-szuszpenziók három széles körű kategóriája volt megkülönböztethető; ezek általában megfelelnek a centrifugálás alapján történő osztályozás eredményeképpen fentebb leírt „I”, „II” és „III” csoportbeli készítményeknek.

A készítmények első kategóriája, amelybe általában a fentebbi osztályozás szerinti „I” csoportbeli készítmények tartoznak, azzal jellemezhető, hogy mind neutrondiffrakciós, mind pedig röntgendiffrakciós vizsgálat során magas szintben mutatnak kisszögű diffrakciót, és ugyanakkor nem mutatnak különálló csúcsokat, amelyek szabályszerű, ismétlődő szerkezeti vonásoknak felelnének meg. Egyes készítmények széles, nem jól elkülönülő vállakat vagy púpokat mutatnak, míg más, ugyané csoportba tartozó készítmények diagrammja sima folytonos vonalat mutat.

HU 219 952 Β

A kisszögű diffrakció azt jelenti, hogy a diffrakció igen közel van a beeső sugár vonalához; ez rendszerint a készítményben jelen levő inhomogenitások híg diszperziójától származik. Az egyes „I” csoportbeli készítmények esetében megfigyelhető vállak vagy púpok emellett olyan alakot és olyan anguláris eltolódást mutatnak, amely a felületaktív anyagok koncentrált micelláris oldataira (L] fázis) jellemző.

A jellegzetesen „I” csoportbeli készítmények az elektronmikroszkóp alatt jellemző vonásokat általában nélkülöző szemcsés (granuláris) szerkezetet mutatnak, a mosási segédanyag látszólag szabályszerűség nélkül elosztott kristályaival. Ezek az eredmények összhangban állnak azzal a, készítmények reológiai tulajdonságaira alapított, feltevéssel, hogy a jellegzetes „I” csoportbeli készítmények viszonylag strukturálatlanok, és nem mutatnak felismerhető lamelláris szerkezetet. Egyes „I” csoportbeli készítmények azonban elektronmikroszkóp alatt szférikus szerkezet jeleit mutatták, a szférikus elemek megközelítőleg 5 mikron átmérőjével.

A fentitől erősen különböző képet mutattak a jellegzetesen „II” csoportbeli készítmények. Ezeknél a beeső sugárhoz közeleső kisszögű diffrakció viszonylag csekély volt, a koncentrált micelláris oldatra (L _t fázis) jellemző csúcs volt látható és emellett élesen definiált csúcs (vagy több csúcs is) mutatkozott, jól definiált lamelláris szerkezetre utalva. Ez utóbbi csúcsok helyzete egyszerű numerikus arányt mutatott, amelyben rendszerint első-, másod- és olykor harmadrendű csúcsok voltak megkülönböztethetők. Ezek a csúcsok azt bizonyították, hogy a lamelláris szerkezetben viszonylag széles (36-60 Á) térközzel elhelyezkedő lamellák vannak. Elektronmikroszkóp alatt a lamelláris szerkezet látható is volt. Egyes esetekben szferoidális szerkezetek is megfigyelhetők voltak, például körülbelül 1 mikron átmérővel.

A jellegzetes „III” csoportbeli készítmények viszonylag szűk és intenzív kisszögű diffrakciót mutattak, a lamelláris szerkezetre utaló különálló csúcsokkal. Ezek a csúcsok szélesebbek voltak, mint a jellegzetes „II” csoportbeli készítményeknél; másod- és harmadrendű csúcsok nem minden esetben voltak megkülönböztethetők. A csúcsok eltolódása általában arra mutatott, hogy a „III” csoportbeli készítményeknél a lamelláris szerkezetben a lamellák szorosabb (például 26-36 Á) térközzel helyezkednek el, mint a jellegzetes „II” csoportbeli készítményeknél. Elektronmikroszkóp alatt a lamelláris szerkezet tisztán látható volt.

A készítmények feltételezett szerkezete

Úgy véljük, hogy a fentiekben ismertetett tulajdonságok legegyszerűbben azzal a feltevéssel magyarázhatók, hogy a jelen találmány szerinti új készítmények egy új anyagszerkezetet mutatnak, amelyben a szilárd mosási segédanyag egy szilárd felületaktív hidrát és/vagy egy „G” fázisú felületaktív anyag strukturált közegében van szuszpendálva, Li fázisú micelláris oldattal asszociálva.

Úgy véljük, hogy a jelen találmány szerinti készítmények előnyös kiviteli alakját képező „III” csoportbeli készítmények ömleszthető gélrendszereket tartalmaznak, amelyekben két vagy több „együttesen folytonos” vagy egymásban diszpergált fázis lehet jelen. A „III” csoportbeli készítmények tulajdonságai azon az alapon magyarázhatók, hogy ezek a készítmények tixotrop gélek, amelyek egy szilárd felületaktív hidrát viszonylag gyenge háromdimenziós hálózatát tartalmazzák, egy oldott elektrolitot tartalmazó, de felületaktív szert alig vagy egyáltalán nem tartalmazó, viszonylag nem viszkózus vizes fázissal kölcsönösen diszpergált állapotban. Ez a hálózat gátolja a hálózatképző vagy egyéb szuszpendált különálló részecskék ülepedését. A hálózatképző szilárd részecskék meghatározatlan kiterjedésű lapok vagy lapocskák, vagy pedig rostok lehetnek, de lehetnek aszimmetrikus részecskék is, amelyek szabálytalan hálószerkezetté kapcsolódnak össze vagy egymásra hatva ilyen hálószerkezetet képeznek, amely és a folyadék egymásban kölcsönösen diszpergált állapotban van. Az ilyen szerkezet eléggé stabil ahhoz, hogy gátolja vagy megelőzze a szilárd részecskéknek a tárolás közbeni kicsapódását és egyúttal korlátozza a gélnek a vízszintes felületen való szétterjedését, emellett azonban ez a szerkezet eléggé gyenge is ahhoz, hogy megengedje a készítménynek az ömlesztés vagy szivattyúzás útján történő mozgatását. A szilárd szerkezet legalább túlnyomórészt egy felületaktív hidráiból, például nátrium-alkil-benzol-szulfonátból vagy -alkil-szulfátból áll. így nincs szükség egyéb stabilizálószerre azon kívül, amely a készítmény gyakorlati felhasználása céljából szükséges. Az ilyen gélek anyagszerű szerkezetet mutatnak, amelyet olykor „kártyavár’-szerkezetnek neveznek; ez a szerkezet szabálytalanul orientált, lap alakú kristályok mátrixát tartalmazza, megfelelő térközökkel, amelyekben a mosási segédanyag részecskéi helyezkedhetnek el. A szilárd felületaktív anyag egyes esetekben társulhat egy „G” fázisú felületaktív anyaggal vagy legalábbis részben ez utóbbi helyettesítheti a szilárd felületaktív anyagot.

A „II” csoportbeli készítmények esetében négy termodinamikailag különálló fázis létezhet, amelyek közül legfeljebb három lehet „elkülöníthető fázis” a fentebb meghatározott körülmények között.

A diffrakció útján kimutatható fázisok között van egy lamelláris fázis, amely valószínűleg „G” fázis, lehet azonban egyes esetekben valamely felületaktív hidrát vagy ennek egy „G” fázissal való keveréke, továbbá egy túlnyomórészt vizes „Lj” micelláris oldat, a szilárd mosási segédanyaggal együtt. Van továbbá egy elektrolitot tartalmazó, túlnyomórészt vizes oldat, amelyben az elektrolit mennyisége kevesebb mint az aktív alkotórészek össztömegének 75%-a, még inkább kevesebb mint ennek 50%-a, rendszerint azonban az elektrolit mennyiségi aránya kevesebb mint 40%, még inkább mint 20%, előnyösen kevesebb mint 10% és még előnyösebben kevesebb mint 5%; így például az említett elektrolit mennyisége az aktív alkotórészek össztömegének 2%-ánál is kevesebb lehet.

A mosási segédanyag egy oly rendszerben van szuszpendálva, amely „G” fázis hálózatát és/vagy szferoidokat vagy vezikulumokat tartalmaz, ezek hagymaszerű szerkezetűek lehetnek, felületaktív anyag egy10

HU 219 952 Β mást követő rétegeiből képzett külső héjjal; ez tartalmazhat továbbá legalább egy túlnyomórészt vizes fázist, például elektrolitoldatot, vagy még valószínűbben „L,” micelláris oldatot, a túlnyomórészt vizes fázisok legalább egyike a készítmény folytonos fázisát képezi. Olefin- és paraffin-szulfonátokat tartalmazó készítmények esetében a vezikulumok jelenléte mikroszkópiái úton bizonyítható.

Felületaktív anyagok

A találmány szerinti készítmények előnyösen legalább 5 tömeg% felületaktív anyagot tartalmaznak. A felületaktív anyagok előnyösen a készítmény össztömegének 7-35%-át, például 10-20 tömeg%-át képezhetik.

A felületaktív anyag lehet túlnyomórészt valamely vízben legalább kevéssé oldható szulfonsav- vagy mono-észterezett szulfonsav-só, például valamely alkilbenzol-szulfonát, alkil-szulfát, alkil-éter-szulfát, olefinszulfonát, alkán-szulfonát, alkil-fenol-szulfát, alkilfenol-éter-szulfát, alkil-etanol-amid-szulfát, alkil-etanolamid-éter-szulfát, alfa-szulfo-zsírsav vagy ennek valamely észtere, ezek az alkil- vagy alkenilcsoportok legalább egyikében 8-22, előnyösen 10-20 alifás szénatomot tartalmazhatnak. Az említett alkil- vagy alkenilcsoportok előnyösen egyenes láncú primer csoportok, lehetnek azonban szekunder vagy elágazó szénláncú csoportok is. Az „éter” kifejezés jellegzetesen 1-20 oxi-alkilén-csoportot tartalmazó poli(oxi-etilén), poli(oxi-propilén), gliceril- és vegyes poli(oxi-etilén)-oxi-propilén vagy vegyes gliceril-oxi-etilén vagy gliceril-oxi-propilén-csoportokra vonatkozik. így például a szulfonált vagy szulfátéit felületaktív anyag a következők valamelyike lehet: nátrium-dodecil-benzol-szulfonát, káliumhexadecil-benzol-szulfonát, nátrium-dodecil-dimetilbenzol-szulfonát, nátrium-lauril-szulfát, faggyúzsír-nátrium-szulfát, kálium-oleil-szulfát, ammónium-lauril-monoetoxi-szulfát vagy monoetanolamin-cetil-(10 mol)etoxilát-szulfát.

A találmány szerinti készítményekben alkalmazható egyéb anionos felületaktív anyagok példáiként a zsíralkil-szulfoszukcinátok, zsíralkil-éter-szulfoszukcinátok, zsíralkil-szulfoszukcinamátok, zsíralkil-éter-szulfoszukcinamátok, acil-szarkozinátok, acil-tauridok, izetionátok, továbbá szappanok, mint sztearátok, palmitátok, rezinátok, oleátok, linoleátok és egyéb alkil-éter-karboxilátok említhetők. Alkalmazhatók továbbá foszfátészterek is. Mindegyik esetben az anionos felületaktív anyag legalább egy 8-22 szénatomos, előnyösen 10-20 szénatomos alifás szénhidrogén-láncot tartalmaz, emellett éterek esetében egy vagy több glicerilcsoportot és/vagy 1-20 etilén-oxid- és/vagy propilénoxi-csoportot is.

Bizonyos anionos felületaktív anyagok, mint az olefin-szulfonátok és a paraffin-szulfonátok a kereskedelemben csak olyan minőségben szerezhetők be, amely az ipari gyártás szokásos módszereinek melléktermékeként képződő diszulfonátokat is tartalmaz bizonyos mennyiségben. Ez utóbbiak a hidrotropokhoz hasonlóan hajlamosak a felületaktív anyag szolubilizálására. Az olefin- és paraffin-szulfonátok azonban könnyen képeznek stabil elegyeket, amelyek centrifugálás esetén egy, az összes felületaktív anyag kisebb részét tartalmazó vizes fázist képeznek, és amelyek szferoidális szerkezet jeleit mutatják. Az ilyen készítmények értékes új mosodai mosószerek, és így ezek a jelen találmány egyik különleges kiviteli alakját képezik.

Az anionos felületaktív anyagokat előnyösen nátriumsók alakjában alkalmazzuk. Ipari szempontból azonban tekintetbe jöhetnek kálium-, lítium-, kalcium-, magnézium-, ammónium-, monoetanol-amin-, dietanol-amin-, trietanol-amin-sók, valamint 1-7 szénatomos alkil-aminokkal képzett sók is.

A felületaktív anyagok tartalmazhatnak nemionos felületaktív vegyületeket, sőt állhatnak teljesen ilyenekből is. A nemionos felületaktív vegyület például valamely mono- vagy di-(rövid szénláncú)-alkanol-amin 10-22 szénatomos alkanol-amidja, például kókuszmonoetanol-amid lehet. Alkalmazhatók továbbá a találmány szerinti készítményekben nemionos felületaktív anyagokként például etoxilezett alkoholok, etoxilezett karbonsavak, etoxilezett aminok, etoxilezett alkilol-amidok, etoxilezett alkil-fenolok, etoxilezett gliceril-észterek, etoxilezett szorbitán-észterek, etoxilezett foszfátészterek, valamint ezek propoxilezett vagy etoxilezett és propoxilezett analógjai is; mindezek az etoxilezett nemionos felületaktív vegyületek 8-22 alkil- vagy alkenilcsoportot és legfeljebb 20 etilén-oxi- és/vagy propilén-oxi-csoportot tartalmazhatnak. Alkalmazható továbbá bármely más olyan nemionos felületaktív anyag is, amelyet eddig is alkalmaztak por alakú vagy folyékony mosószerkészítményekben; ilyenek például az amin-oxidok. Ez utóbbiak jellegzetesen legalább egy

8-22 szénatomos, előnyösen 10-20 szénatomos alkilvagy alkenilcsoportot és egy vagy két rövid szénláncú (például 1-4 szénatomos, előnyösen 1-2 szénatomos) alkilcsoportot tartalmazhatnak.

A találmány szerinti készítményekben előnyösen alkalmazható nemionos felületaktív vegyületek HLB-értéke például 7 és 18, különösen 12 és 15 között lehet.

A találmány szerinti egyes mosószerkészítmények tartalmazhatnak kationos felületaktív anyagokat, különösen kationos szövetlágyítókat is; ezek rendszerint az összes aktív alkotórésznek csupán kis részét képezik. A találmány szempontjából tekintetbe jövő kationos szövetlágyítók sorába két hosszú szénláncú (például 12-22 szénatomos, különösen 16-20 szénatomos) alkil- vagy alkenilcsoportot és vagy két rövid szénláncú (például 1-4 szénatomos) alkilcsoportot, vagy egy rövid szénláncú alkil- és egy benzilcsoportot tartalmazó kvatemer aminok tartoznak. Tekintetbe jöhetnek még két hosszú szénláncú alkil- vagy alkenilcsoportot tartalmazó imidazolinok vagy kvatemizált imidazolinok, továbbá két hosszú láncú alkil- vagy alkenilcsoportot tartalmazó amido-aminok vagy kvatemizált amido-aminok is. A kvatemizált lágyítószerek rendszerint olyan anionokkal képezett sók, amelyek bizonyos mértékű vízoldhatóságot biztosítanak a vegyületnek; ilyenek például a formiátok, acetátok, laktátok, tartarátok, kloridok, metoszulfátok, etoszulfátok, szulfátok vagy nitrátok. A szövetlágyító jellegű készítményeink szmektilagyagokat is tartalmazhatnak.

HU 219 952 Β

Tartalmazhatnak továbbá a találmány szerinti készítmények amfoter felületaktív anyagokat is, ezeket rendszerint a kationos szövetlágyító jellegű felületaktív anyagokkal alkalmazzuk, de alkalmazhatók ilyen amfoter felületaktív anyagok a készítmény aktív alkotórészeinek kis mennyiségi arányú komponenseként bármilyen más fentebb ismertetett típusú mosószerkészítményben is.

Az alkalmazható amfoter felületaktív anyagok sorába a betainok, szulfo-betainok és foszfo-betainok tartoznak, amelyek egy megfelelő, hosszú láncú alkil- vagy alkenilcsoportot tartalmazó tercier nitrogénvegyületnek valamely alkalmas reagenssel, például klór-ecetsawal vagy propán-szulfonnal való reagáltatása útján állíthatók elő. Az e célra alkalmas, tercier nitrogént tartalmazó vegyületek példáiként a következők említhetők: egy vagy két hosszú láncú alkil- vagy alkenilcsoportot és adott esetben egy benzilcsoportot vagy más szubsztituenst, például rövid szénláncú alkilcsoportot tartalmazó tercier aminok, egy vagy két hosszú láncú alkilvagy alkenilcsoportot tartalmazó imidazolinok és egy vagy két hosszú láncú alkil- vagy alkenilcsoportot tartalmazó amido-aminok.

A szakmabeliek számára nyilvánvaló, hogy a fentiekben felsorolt felületaktív anyagokat csupán az ilyen célra szokásos típusok példáiként említettük, alkalmazhatók azonban a találmány szerinti eljárásban ezeken túlmenően más, a mosószerkészítményekben kellő hatást kifejtő felületaktív szerek is. Az ilyen célra alkalmas és a kereskedelemben beszerezhető felületaktív anyagok teljesebb felsorolását és ismertetését Schwartz, Perry és Berch „Surface Active Agents and Detergents” című munkája tartalmazza.

Mosási segédanyagok

A találmány szerinti készítményekben szereplő mosási segédanyag (builder) előnyösen legalább részben különálló szilárd krisztallitokból áll, amelyek a készítményben szuszpendálva vannak. A krisztallitok mérete 60 mikronig teijedhet, általában 5-50 mikron lehet.

Azt tapasztaltuk, hogy a mosási segédanyagként nátrium-tripolifoszfátot egymagában vagy más mosási segédanyagokkal keverve tartalmazó készítmények a szárazanyag-tartalom szélesebb tartományában mutatnak jó stabilitást és mozgékonyságot, mint a megfelelő, de más mosási segédanyagot tartalmazó készítmények. Ezért a találmány szerinti készítmények sorában előnyösek a mosási segédanyagként legalább nagyobb részben nátrium-tripolifoszfátot tartalmazó készítmények. Előállíthatok azonban a találmány szerinti folyékony mosószerkészítmények, más mosási segédanyagok, mint kálium-tripolifoszfát, karbonátok, zeolitok, nitrilo-triacetátok, cifrátok, metafoszfátok, pirofoszfátok, foszfonátok, etilén-diamin-tetraecetsav és/vagy polikarboxilátok alkalmazásával is, adott esetben előnyösen tripolifoszfátokkal kevertem Lehetnek a találmány szerinti készítményekben ortofoszfátok is, előnyösen kisebb mennyiségi arányú komponensekként tripolifoszfát mellett; alkalmazhatók továbbá ilyen módon fémszilikátok is.

Az utóbb említett mosási segédanyagok alkalmazása különösen előnyös, minthogy ezek az anyagok különféle értékes funkciókat fejtenek ki. így szabad alkalinitást biztosítanak, ami kívánatos a zsírok elszappanosítására, továbbá gátolják a mosógépek alumíniumfelületeinek a korrózióját és mosási segédanyagként is hatnak. Emellett még elektrolitként is hatásosak, mert „kisózzák” az aktív alkotórészeket a túlnyomórészt vizes folyékony fázisból, és ezzel csökkentik az oldatban az aktív alkotórészek mennyiségi arányát és javítják a készítmény stabilitását és folyékonyságát. Ezért előnyösnek tartjuk, ha a találmány szerinti készítmények 1-12,3 tömeg%, előnyösen 2-10 tömeg%, különösen előnyösen 3-6,5 tömeg%, például 3,5-5 tömeg% alkálifém-szilikátot, előnyösen nátrium-szilikátot tartalmaznak (SiO₂ alakban mérve és a készítmény össztömegére számítva).

A találmány szerinti készítményekben alkalmazott nátrium-szilikátban a Na₂O: SiO₂ arány 1:1 és 1:2 között, például 1:1,5 és 1:1,8 között lehet. Szóba jöhet azonban a Na₂O (vagy más bázis) és SiO₂ közötti arány bármilyen más értéke is, sőt még kovasav is alkalmazható a készítményben kívánatos szilikátként, amikor is a szükséges alkalinitást valamely más bázis, például nátrium-karbonát vagy nátrium-hidroxid hozzáadása útján biztosíthatjuk. Az olyan készítményekben, amelyeket nem mosógépekben való alkalmazásra állítunk elő, nem szükséges szilikátokat alkalmazni, amennyiben a szükséges alkalinitást más módon biztosítjuk.

A mosási segédanyag a találmány szerinti készítményekben legalább 15 tömeg%, előnyösen legalább 20 tömeg% mennyiségi arányban kerül alkalmazásra. Előnyös, ha a mosási segédanyagnak a felületaktív anyaghoz viszonyított mennyiségi aránya nagyobb mint 1:1 és előnyösen 1,2:1 és 5:1 között van.

Elektrolitok

A találmány szerinti folyékony mosószerkészítményekben a túlnyomórészt vizes folyékony fázisban oldott szerves anyagok, különösen az aktív alkotórészek mennyiségi arányát előnyösen alacsony szinten tartjuk. Ez azáltal érhető el, hogy a túlnyomórészt vizes fázisban kevéssé oldódó felületaktív anyagokat alkalmazunk, és a jobban oldódó felületaktív anyagok mennyiségét (amennyiben a készítmény szándékolt felhasználási célja ilyenek alkalmazását megköveteli) a lehető minimális szinten tartjuk. Azt tapasztaltuk, hogy egy adott felületaktív rendszer és adott hasznosanyag-hányad mellett a találmány szerinti készítmények stabilizálása általában jól biztosítható, ha a túlnyomórészt vizes fázisok legalább egyikében elegendő mennyiségű elektrolitot alkalmazunk.

Az elektrolit hatása abban nyilvánul meg, hogy a túlnyomórészt vizes fázisban korlátozza az aktív alkotórészek oldhatóságát, és ezáltal növeli a felületaktív anyag mennyiségi arányát, és ezzel elősegíti, hogy ez utóbbi egy szilárd vagy folyékony kristálymátrixot képezzen, amely a készítmény stabilitását biztosítja. Az elektrolit további hatása, hogy növeli a felületaktív anyag „G” fázisból szilárd fázisba való átmenetének átmeneti hőmérsékletét. A fázis átmenetihőmérséklet-emelésének egyik következménye az, hogy magasabb lesz az a minimális hőmérséklet, amely felett a felületaktív anyag

HU 219 952 Β folyadékfázist vagy folyékony kristályfázist képez. így azok a felületaktív anyagok, amelyek víz jelenlétében rendesen folyadékkristályokat vagy vizes micelláris oldatokat képeznek környezeti hőmérsékleten, elektrolit jelenlétében arra kényszeríthetők, hogy szilárd mátrixokat vagy „G” fázisokat képezzenek.

Előnyös, ha a legalább egy túlnyomóan vizes fázisban az elektrolit részaránya elegendő nagy ahhoz, hogy legalább 0,8, előnyösen legalább 1,2, például 2,0-4,5 g-ion/liter alkálifém-, alkáliföldfém- és/vagy ammóniumkation-koncentrációt biztosítson a rendszerben. A rendszer stabilitása még jobban javítható, ha a lehetőséghez képest biztosítjuk, hogy a készítményben szükséges anionok ugyanazon kation, előnyösen nátriumkation sói alakjában legyenek. így például mosási segédanyagként előnyösen nátrium-tripolifoszfátot, anionos felületaktív anyagként előnyösen szulfonált vagy szulfátéit anionos felületaktív anyagok nátriumsóit és az újbóli kiülepedést gátló szerként például karboximetil-cellulózt vagy alkáli-szilikátokat, vagy -karbonátokat ugyancsak előnyösen nátriumsók alakjában alkalmazunk. Nátrium-klorid, nátrium-szulfát vagy más oldható szervetlen nátriumsó is adható a készítményhez, hogy növeljük az elektrolitkoncentrációt és minimumra csökkentsük az aktív alkotórészek koncentrációját a túlnyomórészt vizes folyékony fázisban. Elektrolitként azonban előnyösen nátrium-szilikátot alkalmazunk. Alkálifoldfémsók rendes körülmények között csak akkor alkalmazandók, ha az aktív alkotórészek sorában olyan felületaktív anyagok, mint olefín-szulfonátok vagy nemionos felületaktív anyagok vannak jelen, amelyek összeférnek az alkáliföldfém-ionok jelenlétével.

Lehetséges, bár kevésbé előnyös a kálium-, ammónium-, rövid szénláncú amin-, alkanol-amin- vagy vegyes kationok alkalmazása is a fenti célokra.

Előnyös, ha a funkcionális alkotórészek legalább kétharmad része (tömegre számítva) a legalább egy, túlnyomórészt vizes fázistól elválasztható fázisban van jelen; a funkcionális alkotórészeknek ez a részaránya előnyösen legalább 75%, például legalább 80% lehet.

Az aktív alkotórészeknek a túlnyomórészt vizes folyékony fázisban való koncentrációja általában kisebb mint 10 tömeg%, előnyösen kisebb mint 7 tömeg%, még előnyösebben kisebb mint 5 tömeg%, így például kisebb mint 2 tömeg% lehet. A találmány szerinti készítmények leghatásosabb képviselőiben a túlnyomórészt vizes folyékony fázisban jelen levő aktív alkotórészek koncentrációja kisebb mint 1 tömeg% sőt kisebb mint 0,5 tömeg%.

A túlnyomórészt vizes folyadékfázisban az oldott szilárd anyagok koncentrációja oly módon határozható meg, hogy a vizes folyékony fázis mintáját például centrifugálással elkülönítjük, az így kapott vizes folyadékréteget pedig 110 °C hőmérsékleten állandó tömegig bepároljuk.

A szuszpendált szilárd anyagok stabilizálása

A készítményben jelen levő szilárd fázisok alkotórészeinek részecskemérete kisebb legyen annál a minimális méretnél, amely már a részecskék kiülepedését eredményezné. A részecskeméret maximumának kritikus határértéke változhat a részecskék sűrűségétől, a folytonos fázis sűrűségétől és a készítmény folyáshatárától függően.

A találmány szerinti készítmények előnyösen valamely részecskenövekedés-gátló anyagot is tartalmaznak. A részecskenövekedés-gátló szer hatása feltehetően azon alapul, hogy adszorbeálódik a kevéssé oldódó szilárd anyagok szuszpendált krisztallitjainak felületén, és ezzel meggátolja, hogy a túlnyomórészt vizes folyadékfázisban levő telített oldatból további szilárd anyag rakódjék le a részecskék felületére. Ilyen részecskenövekedés-gátló szerként célszerűen szulfonált aromás vegyületek alkalmazhatók. így például valamely nátrium-alkil-benzolszulfonát, mint nátrium-dodecilbenzolszulfonát, amelyet felületaktív anyagként alkalmazunk a készítményben, maga is részecskenövekedés-gátló szerként hat, és egymagában is elegendő lehet arra, hogy például a mosási segédanyag részecskéit a kívánt mérethatáron belül tartsa anélkül, hogy további stabilizálószert kellene a készítményhez adni. Hasonlóképpen a rövid szénláncú alkil-benzolszulfonát-sók, mint a nátrium-xilolszulfonát vagy nátrium-toluolszulfonát szintén rendelkezik stabilizáló hatással; ilyen anyagokat általában hidrotrop anyagként szoktak a folyékony mosószerekhez adni. A találmány szerinti készítményekben azonban kevésbé előnyös a rövid szénláncú alkil-benzolszulfonátok jelenléte. A szulfonált naftalinok, különösen a metil-naftalin-szulfonátok hatásos kristálynövekedés-gátló szerek. Ezeket azonban általában nem szokták a mosószerkészítményekben alkalmazni, mert a költségtényezők szempontjából nem előnyösek. Egyéb részecskenövekedés-gátló szerként alkalmazhatók még vízben oldódó poliszacharid-származékok, mint nátrium-karboximetil-cellulóz is; ilyen szereket gyakran alkalmaznak a mosószerkészítményekben kiülepedésgátló szerként. Ezért előnyösnek tartjuk, hogy ilyenek kisebb mennyiségekben jelen legyenek a találmány szerinti készítményekben is; mennyiségi arányuk elegendő nagy legyen ahhoz, hogy kifejthessék a mosószerkészítményekben szokásos normális funkciójukat, és emellett elősegítsék a szuszpenzió stabilizálását, de ne legyenek olyan nagy mennyiségben jelen, hogy lényegesen növeljék a túlnyomórészt vizes folyadékfázis viszkozitását, és ezzel hátrányosan befolyásolják a készítmény ömleszthetőségét.

A részecskenövekedés-gátló szerek további alkalmazható csoportjába a szulfonált aromás színezékek, különösen a szulfonált aromás optikai fehérítőszerek tartoznak, amelyeket olykor szintén szoktak por alakú mosószerkészítményekben alkalmazni.

Az ilyen szerek jellegzetes példáiként a 4,4’-bisz(4-fenil-l,2,3-triazol-2-il-2,2’-sztilbén)-diszulfonát-sók és a 4,4’-difenil-vinilén-2,2’-bifenil-diszulfonát-sók említhetők. Az ilyen részecskenövekedés-gátló szerek például a szulfonált felületaktív szerek helyett, vagy még inkább azok mellett alkalmazhatók.

További hatásos részecskenövekedés-gátló szerként a lignoszulfonátok és a (6-18 szénatomos)-alkánszulfonát felületaktív szerek említhetők; az utóbbi vegyületek a készítmény felületaktív anyagainak egy részeként is szerepelhetnek.

HU 219 952 Β

Előnyös, ha agglomerációgátló szereket is alkalmazunk a találmány szerinti készítményekben. Ilyenként előnyösen nátrium-karboxi-metil-cellulózt alkalmazunk. Előnyös, ha a készítmény olyan hatásos agglomerációgátló szert tartalmaz, amely kémiailag különbözik az alkalmazott részecskenövekedés-gátló szertől, annak ellenére, hogy például a nátrium-karboxi-metil-cellulóz mindkét funkció betöltésére is alkalmas. Olykor előnyös, ha a mosószerkészítmény előállítása során a kristálynövekedés-gátló szert előbb adjuk a készítményhez, mint az agglomerációgátló szert, mimellett ez utóbbit a szilárd fázis hozzáadása után adjuk az elegyhez; ezzel elérhetjük, hogy a kristálynövekedés-gátló szer előbb adszorbeálódik a szilárd részecskék felületén és gátolja ezek növekedését, majd az agglomerációgátló szert csak ez után adjuk hozzá, hogy ezzel gátoljuk az így bevont részecskék agglomerálódását.

Egyéb, de kevésbé előnyös agglomerációgátló szerek még a poliakrilátok és egyéb polikarboxilátok, a poli(vinil-pirroldion), karboxi-metil-keményítő és a lignoszulfonátok.

A találmány szerinti készítményekben a kristálynövekedés-gátló szer és az agglomerációgátló szer koncentrációja széles határok között változhat, a jelen levő szilárd részecskék részarányától, a diszpergált szilárd anyag természetétől és az alkalmazott inhibitorvegyület jellegétől függően, tekintetbe véve azt is, hogy ez a vegyület kifejt-e más valamilyen funkciót is a készítményben. így például az alkil-benzolszulfonátokat - a felületaktív anyagok mennyiségi arányától is függően - a fentebb említett mennyiségi arányokban alkalmazhatjuk. A nátrium-karboxi-metil-cellulóz előnyös mennyiségi aránya a készítmény össztömegére számítva 2,5 tömeg%-ig terjedhet, előnyösen azonban 0,5-2 tömeg%, például 1 vagy 2 tömeg%, bár nincs kizárva lényegesen nagyobb, 3, sőt 5 tömeg%-ig menő arányban való alkalmazásuk sem, föltéve, hogy ez összefér adott esetben a készítmény megfelelő ömleszthetőségével. A szulfonált optikai fehérítőszerek célszerűen 0,05-1 tömeg%, például 0,1-0,3 tömeg% mennyiségi arányban alkalmazhatók, bár - kevésbé előnyösen - nagyobb, például 5 tömegárig menő mennyiségi arányuk is lehetséges bizonyos készítményekben.

Alkalinitás

A találmány szerinti készítmények előnyösen alkalikus kémhatásúak; előnyösen valamely alkalikus pufferanyaggal biztosítjuk a 8 feletti, például 9 feletti, különösen előnyösen 10 feletti pH-értéket az alkalmazás során 0,5 tömeg% szárazanyag-tartalomra hígított mosófolyadékban. A készítmények szabad alkalinitása előnyösen legalább olyan nagy legyen, hogy 0,4-12 ml, előnyösen 3-10mln/10 sósavoldat legyen szükséges ahhoz, hogy a 0,5 tömeg% szárazanyag-tartalomra hígított 100 ml készítményoldat pH-értékét 9-re csökkentse, bár gyakorlatilag alkalmazhatók ennél nagyobb alkalinitású készítmények is. Az ipari gyakorlatban a kisebb alkalinitású készítmények általában kevésbé előnyösek, a jelen találmány köre azonban kiteljed az ilyenek előállítására is.

Alkalikus pufferként előnyösen nátrium-tripolifoszfátot alkalmazunk, mimellett a kívánt alkalinitás biztosítására legalább részben nátrium-szilikát kerülhet alkalmazásra. Kevésbé előnyös, de szintén alkalmazható alkalikus pufferek példáiként a nátrium-karbonát és hasonlók említhetők.

Szolubilizálószerek

Ez ideig a folyékony mosószerkészítményekben általában hidrotrop anyagokat és/vagy vízzel elegyedő hidroxiltartalmú oldószereket, mint metanolt, etanolt, izopropanolt, glikolt, glicerint, polietilénglikolt vagy polipropilénglikolt alkalmaztak számottevő koncentrációkban. Ilyen adalékok gyakran szükségesek az „I” csoportbeli készítmények stabilizálására. A jelen találmány szerinti „II” és „III” csoportbeli készítményekben azonban ezeknek az anyagoknak destabilizáló hatásuk lehet, ami elektrolitok további mennyiségeinek hozzáadását teheti szükségessé a kellő stabilitás biztosítására. Az ilyen adalékok azonban költségesek és nem tekinthetők funkcionális alkotórészeknek. Bizonyos körülmények között azonban az említett anyagok javítják a készítmény ömleszthetőségét. Ezért az ilyenek alkalmazását nem zárjuk ki teljesen a találmány szerinti készítményekből, előnyös azonban, ha csak a megfelelő ömleszthetőség biztosítására szükséges minimális mennyiségre korlátozzuk jelenlétüket. Ha azonban az utóbb említett szempontból nincs szükség ilyen anyagok alkalmazására, akkor előnyösebb, ha eltekintünk ettől.

Hasznosanyag-hányad

A hasznosanyag-hányad helyes megválasztása általában fontos a készítmény kívánt stabilitása és ömleszthetősége szempontjából. A hasznosanyag-hányad optimális értéke azonban eléggé nagymértékben változhat a különböző típusú készítményekben. Általában azt mondhatjuk, hogy körülbelül 35% hasznosanyag-hányad alatt nem látszik biztosíthatónak ülepedésmentes készítmények előállítása, bár bizonyos típusú készítmények esetében 30%, sőt olykor 25% hasznosanyag-hányad esetén is előállíthatók nem ülepedő készítmények. Különösen a szappanalapú készítmények esetében lehetséges 25% alatti, például 24% hasznosanyag-hányad is. Ezért a találmány szempontjából nem zárhatjuk ki az egészen 20%-ig csökkenő hasznosanyag-hányadú készítmények előállítását sem.

Az eddigi irodalom szerint az alacsony hasznosanyag-hányadú stabil készítmények vagy különleges stabilizálószereket tartalmazó készítmények voltak, vagy nem bizonyultak eléggé stabil szuszpenzióknak ahhoz, hogy kielégítsék a normális ipari követelményeket.

A találmány szerinti készítményeknél adott esetekben a hasznosanyag-hányad mennyiségi határait az szabja meg, hogy a készítmény stabilitása és ömleszthetősége egyaránt biztosítva legyen. E határérték alatt ugyanis a szilárd anyagok kiülepedése következik be, a határérték felett viszont a készítmény viszkozitása lesz túlságosan nagy. Gyakorlatilag az elfogadható határértékek bármely adott készítmény esetében oly módon határozhatók meg, hogy a szuszpenziót a keverhetőség biztosítására szükséges minimális mennyiségű vízzel készítjük el, majd ebből egy progresszív hígítási sorozatot készítünk, és megfigyeljük, hogy milyen hígításnál mutatkoznak megfelelő idő elmúltával a kiülepedés je14

HU 219 952 Β lei. Bizonyos készítmények esetében a hasznosanyaghányad elfogadható határértékei 30 vagy 35 tömeg%tól 60, sőt 70 tömeg%-ig terjedhetnek, más készítményeknél viszont e határértékek sokkal szorosabbak, például 40 tömeg% és 45 tömeg% között vannak.

Ha a fent ismertetett módszerrel nem határozható meg a stabil ömleszthetőséget biztosító határérték, akkor a készítményt a fentebbiekben ismertetett elvek figyelembevételével módosított összetételben állíthatjuk elő, például nagyobb mennyiségű nátrium-szilikát-oldat vagy más elektrolit hozzáadása útján. A jellegzetes „III” csoportbeli készítményeknél a hasznosanyag-hányad növelésével növekszik a készítmény folyáshatára is. Az ilyen „III” csoportbeli készítményeknél a stabilitás szempontjából megfelelő hasznosanyag-hányad minimuma rendszerint a körülbelül 10-12 fok/cm² folyáshatárnak felel meg.

A készítmények elkészítése

A találmány szerinti készítményeket sok esetben könnyen elkészíthetjük az alkotórészek egyszerű összekeverése útján. Bizonyos készítmények esetében azonban az így elkészített készítmények nem teljesen stabilok, ezért huzamosabb vagy erélyesebb keverésnek kell őket aláverni. Bizonyos szélsőséges esetekben szükséges, hogy a készítményben jelen levő szilárd anyagokat a folyadékfázis jelenlétében történő további aprításnak vessük alá. Ilyenkor szükségessé válhat kolloidmalom alkalmazása is, bár általában erre nincs szükség. Egyes esetekben a nagy nyírási erő alkalmazásával történő keverés túlságosan nagy viszkozitású készítmények képződését eredményezi.

Az alkotórészek összekeverésének sorrendje és feltételei gyakran fontosak lehetnek abból a szempontból, hogy a találmány szerinti készítmények megfelelő stabilitású strukturált elegyet képezzenek. így egy vizet, nátrium-dodecil-benzol-szulfonátot, kókusz-monoetanolamidot, nátrium-tripolifoszfátot, nátrium-szilikátot, nátrium-karboxi-metil-cellulózt és optikai fehérítőszert összesen 45 tömeg% mennyiségi arányban tartalmazó rendszer nem volt stabil, ha az alkotórészeket a fenti felsorolásnak megfelelő sorrendben kevertük össze, viszont stabil készítményt kaptunk, ha a kókusz-monoetanol-amidot és a nátrium-tripolifoszfátot a funkcionális alkotórészek sorában utolsóként adtuk az elegyhez.

A stabil elegyek képzésére alkalmas összetételű készítmények előállítására általában megfelelő módszernek bizonyult az, hogy az aktív alkotórészeket vagy hidrátjaikat koncentrált alakban keverjük össze koncentrált (például 30-60%-os, előnyösen 45-50%-os) vizes szilikátoldattal, vagy a készítményben alkalmazott egyéb nem felületaktív elektrolit koncentrált oldatával. Az egyéb alkotórészeket, mint az újbóli kiülepedést gátló adalékot, az optikai fehérítőszereket és a habzást elősegítő szereket ezután adjuk a fenti keverékhez. A mosási segédanyagot utolsónak adjuk hozzá, kivéve, ha már a kezdeti elektrolitoldat készítése során szükség van mosási segédanyag alkalmazására. A keverés folyamán csak éppen annyi vizet adunk a keverékhez minden egyes alkotórész hozzáadása alkalmával, amennyi szükséges ahhoz, hogy a keverék folyékony és homogén legyen. Ha már valamennyi funkcionális alkotórészt hozzáadtunk a keverékhez, akkor ezt olyan mértékben hígítjuk, hogy a kívánt hasznosanyag-hányadnak megfelelő koncentrációt érjünk el. A keverést általában környezeti hőmérsékleten végezzük, amennyiben az alkotórészek megfelelő diszpergálása ilyen körülmények között biztosítható; bizonyos alkotórészek, például egyes nemionos felületaktív anyagok, mint a kókuszolaj-monoetanol-amid hozzáadása során szükséges lehet enyhe, például 40 °C-ig menő melegítés alkalmazása megfelelő diszpergálás biztosítása céljából. A szükséges mértékű melegítést általában már a nátrium-tripolifoszfát hidratációs hője is biztosítja. Ezért elegendő felmelegedés biztosítása céljából előnyös, ha a nátrium-tripolifoszfátot vízmentes alakban adjuk a keverékhez, és olyan vízmentes nátrium-tripolifoszfátot alkalmazunk, amely elegendő nagy mennyiségi arányban tartalmazza az általában „I. fázis”-nak nevezett, nagy hőmérséklet-emelkedést előidéző módosulatot.

A fentiekben ismertetett eljárás azonban csak egy a lehetséges számos eljárásváltozat közül, amelyek kielégítő eredménnyel alkalmazhatók a találmány szerinti készítményeknek vagy legalábbis ezek legtöbbjének az elkészítése során. Egyes készítmények azonban nagyobb mértékben lehetnek érzékenyek az alkotórészek összekeverési sorrendje vagy az összekeverés hőmérséklete iránt, mint a többiek.

Készítménytípusok

A találmány szerinti készítmények összetétel szempontjából az alábbi típusokba sorolhatók:

„A”: nem szappanalapú anionos típusú készítmények, amelyekben az aktív alkotórész előnyösen legalább túlnyomórészt szulfátéit vagy szulfonált anionos felületaktív anyagból áll, adott esetben kisebb rész nemionos felületaktív anyag hozzáadásával;

„B”: szappanalapú mosószerek, amelyekben az aktív alkotórész lényegében szappanból áll vagy legalábbis - előnyösen nagyobb részben - szappant tartalmaz, adott esetben nemionos és/vagy szulfátéit vagy szulfonált anionos felületaktív anyag kíséretében;

„C”: nemionos típusú készítmények, amelyekben az aktív alkotórész legalább túlnyomórészt valamely nemionos felületaktív anyagból áll, adott esetben kisebb rész anionos felületaktív anyag, szappan, kationos szövetlágyító és/vagy amfoter felületaktív anyag kíséretében.

A fent ismertetett három típus nem tekinthető a lehetséges típusok kimerítő felsorolásának; a találmány keretében előállíthatok ezektől eltérő, más típusú készítmények is.

A fent említett fő összetételtípusokat tekintve, a találmány szerint előállítható készítmények sorában megkülönböztethetünk elsősorban az „A” típuson belül erősen habzó szulfát- vagy szulfonát típusú készítményeket és kevésbé habzó „A” típusú készítményeket.

Az erősen habzó „A” típusú készítmények jellemző módon valamely 10-14 szénatomos egyenes vagy elágazó láncú alkil-benzolszulfonát nátriumsóján alapulnak; ez egymagában vagy 10-18 szénatomos alkilszulfát és/vagy 10-20 szénatomos alkil-(l —10 mol)15

HU 219 952 Β éter-szulfát típusú anyagok kíséretében lehet a készítményben. Jelen lehet továbbá kis mennyiségű (például a készítmény össztömegére számítva 1%-ig menő mennyiségben) valamely szappan is, a szövet öblítésének elősegítése céljából. Lehetnek továbbá a készítmény száraz tömegére számítva rendszerint körülbelül 6%-ig menő mennyiségben nemionos habzás-elősegítők és stabilizátorok, például 12-18 szénatomos acil(például kókuszolaj-) monoetanolamidok vagy dietanolamidok, vagy ezek etoxilátjai, etoxilezett alkil-fenolok, zsíralkoholok vagy ezek etoxilátjai is habzás-elősegítő vagy stabilizálószerekként.

A fenti készítményekben az említett nátrium-alkilbenzolszulfonátok részben vagy egészben más szulfonált felületaktív anyagokkal, például zsíralkil-xilolvagy -toluol-szulfonátokkal vagy előnyösen alkil-éterszulfátokkal, alkil-szulfátokkal, paraffin-szulfonátokkal, olefin-szulfonátokkal, szulfokarboxilátokkal, ezek észtereivel vagy amidjaival (beleértve a szulfoszukcinátokat és szulfoszukcinamátokat is), alkil-fenil-éter-szulfátokkal, zsírsav-acil-monoetanolamid-éter-szulfátokkal vagy ezek elegyeivel is helyettesíthetők.

A találmány szerinti készítmények egy különleges kiviteli alakját tehát nem ülepedő, ömleszthető mosószerkészítmények képezik, amelyek vizet, a készítmény száraz tömegére számítva 15-60% (száraz tömegben) felületaktív anyagot, legalább részben egy lamelláris elkülöníthető fázisban, továbbá 20-80 tömeg% (száraz anyagban) mosási segédanyagot, legalább részben szuszpendált szilárd anyag alakjában, továbbá, ha az említett felületaktív anyag túlnyomórészt anionos szulfátéit vagy szulfonált vegyület, adott esetben kisebb (a készítmény száraz tömegére számítva 20%-ig menő) mennyiségben valamely nemionos habzás-elősegítő szert és/vagy habstabilizáló szert, valamint a készítmény száraz tömegére számítva 6%-ig menő mennyiségű szappant tartalmaznak.

Az említett szulfátéit vagy szulfonált felületaktív anyag előnyösen lényegileg valamely alkil-benzolszulfonátból, főként nátrium-alkil-benzolszulfonátból, például 10-14 szénatomos alkil-benzolszulfonátból áll. Amennyiben habzás-elősegítő szert a készítményben nem alkalmazunk, akkor az alkil-benzol-szulfonát mennyiségi aránya a készítmény száraz tömegére számítva előnyösen 20-60%, például 30-55% lehet.

A készítményben alkalmazott anionos felületaktív anyag állhat valamely alkil-benzolszulfonát és alkilszulfát és/vagy alkil-éter-szulfát és/vagy alkil-fenoléter-szulfát elegyéből is; az alkil-benzol-szulfonátnak az említett másik alkotórészhez viszonyított mennyiségi aránya például 1:5 és 5:1 között, célszerűen 1:2 és 2:1 között, előnyösen 1:1,5 és 1,5:1 között, például 1:1 lehet. Ebben az esetben az összes anionos felületaktív anyagok mennyiségi aránya a készítményben (annak száraz tömegére számítva) előnyösen 15-50%, például 20-40% lehet (habzás-elősegítőt nem tartalmazó készítményekben).

Az ilyen készítményekben alkalmazható alkil-szulfát és/vagy alkil-éter-szulfát (amely az alkil-benzolszulfonáttal elegyítve kerül alkalmazásra). Átlagosan egy szulfátcsoportra számítva 0-5 etilén-oxi-csoportot, például 1:2 etilén-oxi-csoportot tartalmazhat.

Az „A” típusú készítményekben az anionos felületaktív anyag állhat lényegileg alkil-szulfátokból és/vagy alkil-éter-szulfátokból is. Ilyen esetekben - amennyiben habzás-elősegítő adalékot nem alkalmazunk - az aktív alkotórészek összes mennyisége (a készítmény száraz tömegére számítva) előnyösen 15-50% lehet. Az ilyen aktív alkotórészek átlagosan 0-5, például 0,5-3 etilénoxi-csoportot tartalmazhatnak a szulfátéit felületaktív anyag egy molekulájára számítva. A zsíralkillánc előnyösen 10-20 szénatomot tartalmazhat; a hosszabb szénlánc nagyobb etilén-oxi-csoport-tartalom esetén előnyös.

A fent ismertetett készítménytípusok számos további változata lehetséges, amelyekben az anionos felületaktív szer vagy annak egy része a fentiekben ismertetett különféle szulfátéit vagy szulfonált anionos felületaktív anyagokkal lehet helyettesítve.

A fent ismertetett készítménytípusok bármelyikéhez szappanokat is adhatunk, a szövet öblítésének elősegítésére. Ilyen célból a szappanokat előnyösen 0-6%, különösen előnyösen 0,1-4%, például 0,5-2% mennyiségben alkalmazzuk (a készítmény száraz tömegére számítva). A szappanok összmennyisége előnyösen kisebb legyen, mint az összes szulfátéit és szulfonált felületaktív anyag mennyiségének 25%-a, mert különben a szappan csökkenti a készítmény habzását; ezért még előnyösebb, ha a szappan összmennyisége a szulfátéit és szulfonált felületaktív anyagok összmennyiségének 10%-át sem éri el.

Az említett erősen habzó anionos mosószerkészítmények bármelyikében alkalmazhatunk habzáselősegítő és/vagy stabilizáló adalékokat is. Ezek a habzás-elősegítő- vagy stabilizálószerek jellemzően 10-18 szénatomos alkilcsoportot tartalmazó nemionos felületaktív anyagok lehetnek; ezek példáiként kókuszolaj-monoetanolamid vagy -dietanolamid, vagy ezek etoxilátjai, alkil-fenol-etoxilátok, zsíralkoholok vagy etoxilátjaik vagy zsírsav-etoxilátok említhetők. A habzás-elősegítő- és/vagy stabilizálószereket általában 20%-ig menő mennyiségben (a készítmény száraz tömegére számítva), például 0,1-6%, előnyösen 0,5-4% mennyiségi arányban alkalmazzuk. A habzás-elősegítő- és/vagy stabilizálószer jelenléte lehetővé teszi az aktív alkotórészek összkoncentrációjának csökkentését az erősen habzó készítményekben. Az alkil-benzolszulfonátot habzás-elősegítő- és/vagy stabilizálószer kíséretében tartalmazó készítményekben az alkil-benzolszulfonát mennyisége 15-40 tömeg%, előnyösen 20-36 tömeg%, például 25 tömeg% lehet, 2-6 tömeg%, például 4 tömeg% nemionos felületaktív anyag kíséretében; az anionos felületaktív anyag nagyobb mennyiségi arányban való alkalmazása esetén a nemionos felületaktív anyagot előnyösen kisebb mennyiségben alkalmazzuk és viszont. A fentihez hasonló módon csökkenthető habzás-elősegítő- és/vagy stabilizálószerek alkalmazása esetén az aktív alkotórészek koncentrációja egyéb szulfátéit vagy szulfonált anionos felületaktív anyagot tartalmazó készítmények esetében is.

Mosási segédanyagként előnyösen nátrium-tripolifoszfátot alkalmazunk, adott esetben előnyösen kisebb

HU 219 952 Β mennyiségű oldható szilikát kíséretében; alkalmazhatunk azonban a fentiekben említett más mosási segédanyagot vagy ilyenek keverékét is. Az „A” típusú készítményekben a mosási segédanyag mennyiségi aránya (a készítmény száraz tömegére számítva) rendszerint legalább 30%, előnyösen 35-85%, például 40-80%. Különösen előnyösek a készítmény száraz tömegére számítva 50-70% mosási segédanyagot tartalmazó készítmények. A mosási segédanyagnak az aktív alkotórészekhez viszonyított mennyiségi aránya általában nagyobb mint 1:1, előnyösen 1,2:1 és 4:1 között, például 1,5:1 és 3:1 között lehet.

A kevéssé habzó „A” típusú készítményekben a szulfonált vagy szulfátéit anionos felületaktív anyagokat általában kisebb mennyiségi arányban alkalmazzuk, mint az erősen habzó készítményekben; alkalmazunk továbbá - az előbbieknél nagyobb mennyiségben, de még mindig a készítmény össztömegére számítva kisebb mennyiségben - szappanokat és/vagy nemionos felületaktív anyagokat, valamint szilikon vagy foszfátészter habzáscsökkentő adalékokat is.

A találmány körébe tehát egy második különleges kiviteli alakként olyan nem ülepedő, ömleszthető, folyékony, vizes alapú mosószerkészítmények tartoznak, amelyek egy legalább túlnyomórészt vizes fázist és ebben oldott elektrolitot, továbbá mosási segédanyag szuszpendált részecskéit tartalmazzák, mimellett a készítmény száraz tömegére számítva 15-50% aktív alkotórészt, legalább 30% mosási segédanyagot tartalmaz, és a mosási segédanyagnak az aktív alkotórészhez viszonyított mennyiségi aránya nagyobb mint 1:1; tartalmaznak az ilyen készítmények továbbá adott esetben kisebb mennyiségű szokásos adalékokat is; a felületaktív anyag (a készítmény száraz tömegére számítva 15-50% szulfátéit és/vagy szulfonált anionos felületaktív anyagot, valamint a kívánt hatás eléréséhez szükséges mennyiségű, legalább egyféle habzáscsökkentő adalékot is tartalmaz.

A habzáscsökkentő anyag előnyösen valamely szappan lehet, a jelen levő szulfonált vagy szulfátéit anionos felületaktív anyag tömegére számítva 20-60% mennyiségben; alkalmazhatunk továbbá habzáscsökkentő adalékként valamely 16-20 szénatomos alkilcsoportot tartalmazó nemionos habzáscsökkentőt, a készítmény száraz tömegére számítva 10%-ig menő mennyiségi arányban, vagy 16-20 szénatomos alkilfoszfát-észtert, ugyancsak a készítmény száraz tömegére számítva 10%-ig menő mennyiségi arányban; alkalmazhatunk továbbá szilikon habzásgátló szereket is.

A készítményben alkalmazott szappanokat a habzáscsökkentő hatása függ a szappannak a szulfátéit vagy szulfonált anionos felületaktív anyaghoz viszonyított mennyiségi arányától. 10% vagy ennél kisebb mennyiségben alkalmazott szappan nem fejt ki habzáscsökkentő hatást, viszont előnyös lehet öblítést elősegítő adalékként az erősen habzó mosószerkészítményekben. Ahhoz, hogy a szappan habzáscsökkentő hatást mutasson, legalább 20% mennyiségi arányban kell jelen lennie, a szulfatált vagy szulfonált felületaktív anyagok mennyiségére számítva. Ha az „A” típusú készítményekben a szappannak a szulfatált vagy szulfonált felületaktív anyagokhoz viszonyított mennyiségi aránya meghaladja a körülbelül 60 tömeg%-ot, akkor a habzáscsökkentő hatás már kisebb lesz. Előnyös, ha a szappant a szulfatált és/vagy szulfonált felületaktív anyagok tömegére számítva 25% és 50% közötti, például 30-45% mennyiségi arányban alkalmazzuk.

A kevéssé habzó „A” típusú készítményekben a szappan mellett vagy helyett valamely nemionos habzáscsökkentő szert is alkalmazhatunk. Ez például valamely 16-22 szénatomos acil-monoetanol-amid, például repceolaj-monoetanol-amid, valamely 16-22 szénatomos alkil-fenol-etoxilát, 16-22 szénatomos alkoholetoxilát vagy 16-22 szénatomos zsírsav-etoxilát lehet. Tartalmazhatnak az ilyen készítmények a fentiek helyett vagy mellett valamely alkálifém-mono- és/vagy di(16-22 szénatomos)-alkil-foszfát-észtert is. A nemionos habzáscsökkentő vagy foszfát-észter habzáscsökkentő adalékot általában a készítmény száraz tömegére számítva 10%-ig menő mennyiségben, előnyösen 2-8%, például 3-4% mennyiségben alkalmazzuk.

Alkalmazhatunk az ilyen készítményekben habzáscsökkentő adalékként részben vagy egészben szilikon habzásgátló szereket is. Ezeknek a készítményben való hatásos koncentrációja általában jóval kisebb, mint az előzőekben említett habzáscsökkentő adalékoké. Általában 2%-nál kisebb, előnyösen 0,1%-nál kisebb mennyiségekben, így rendszerint 0,01-0,05%, például 0,02% mennyiségben alkalmazunk ilyeneket.

Az „A” típusú készítmények előnyösen további szokásos adalékokat is tartalmazhatnak kisebb mennyiségekben. Ilyenek lehetnek például bizonyos szövetlágyító szerek, például kaolin típusú szerek; a kationos szövetlágyító szerek általában nem hatásosak az anionos felületaktív szerekre alapított készítményekben, különleges összetételű készítményekben azonban olykor alkalmazásra kerülhetnek.

A találmány szerinti készítmények „B” típusa valamely szappant tartalmaz fő aktív komponensként. Emellett tartalmazhatnak az ilyen készítmények kisebb mennyiségekben egyéb anionos vagy nemionos felületaktív szereket is.

A „B” típusú készítményekben a szárazanyag százalékaránya általában kisebb, mint az „A” típusú készítményekben: például 25-60%, előnyösen 29-45% lehet. Az aktív alkotórészek összmennyisége rendszerint 10-60%, előnyösen 15-40%, például 20-30% lehet (a készítmény száraz tömegére számítva). A készítményben a mosási segédanyag mennyiségi aránya a száraz tömegére számítva jellemzően 30-80 tömeg% lehet. A ,3” típusú készítmények mozgékonysága általábanjavítható, ha elegendő vizet adunk a készítményhez ahhoz, hogy a vízben oldódó szervetlen elektrolitok, különösen a nátrium-szilikát oldódjanak.

Az erősen habzó készítményekben az aktív alkotórészek lényeges részét szappan képezi, adott esetben kisebb mennyiségű nemionos habzás-elősegítővel és/vagy stabilizátorral, amint ezt az „A” típusú készítmények esetében ismertettük, tartalmazhatnak továbbá az ilyen készítmények kisebb mennyiségű szulfatált anionos

HU 219 952 Β habzás-elősegítőt, például alkil-éter-szulfátokat vagy alkil-éter-szulfoszukcinátokat.

A kevéssé habzó „B” típusú készítmények kisebb koncentrációban tartalmazhatnak szappant, kisebb mennyiségű szulfátéit és/vagy szulfonált anionos felületaktív anyag, nemionos vagy foszfát-észter-típusú habzáscsökkentő szer és/vagy szilikon habzásgátló kíséretében.

A „B” típusú, kevéssé habzó készítményekben a szulfátéit és/vagy szulfonált anionos felületaktív anyag és a szappan közötti arány a fordítottja az „A” típusú, kevéssé habzó készítményekben fennálló aránynak. A „B” típusú készítményekben a szulfátéit és/vagy szulfonált anionos felületaktív anyag habzásgátlóként szerepel, ha a szappan tömegének körülbelül 20-60%-át kitevő mennyiségben van jelen.

Nemionos, foszfát-észter, illetőleg szilikon habzásgátló szerként lényegileg ugyanazok alkalmazhatók, amelyeket az „A” típusú készítmények esetében említettünk.

A „B” típusú mosószerek tartalmazhatnak továbbá különböző szokásos adalékanyagokat is kisebb mennyiségekben. Amint ezt az „A” típusú készítmények esetében ismertettük, kationos szövetlágyító szereket általában itt sem alkalmazunk, másfajta szövetlágyító szerek azonban alkalmazhatók.

A „C” típusú nemionos alapú mosószerek a találmány szerinti készítmények különösen fontos képviselői. A mosodai mosószerek körében előtérbe lépett egy olyan irányzat, hogy nemionos felületaktív szereket alkalmazzanak a készítményekben, minthogy az átlagos mosodai árukban egyre nagyobb mennyiségben szerepelnek műszálas textilanyagok. A nemionos felületaktív anyagok ugyanis különösen alkalmasak a műszálas anyagok tisztítására. Eddig azonban nem kerültek forgalomba iparilag alkalmazható, mosási segédanyagokat teljes mennyiségben tartalmazó, nemionos folyékony mosószerkészítmények.

Még a por alakú mosószerkészítmények körében is korlátozott volt a nemionos felületaktív anyagok választéka és alkalmazható mennyisége. A jelen találmány szerinti, fentebb ismertetett mosószerkészítmények legnagyobbrészt stabil, ömleszthető, folyékony mosószerek, amelyek mosóképessége egyenértékű a jelenleg ismert típusú por alakú készítményekével; számos ilyen készítmény por alakban is elkészíthető. Eddig azonban még por alakban sem tudtak bizonyos típusú nemionos alapú készítményeket úgy elkészíteni, hogy azok mosóképessége kielégítő legyen. Ennek az az oka, hogy a kívánt nemionos felületaktív anyagokat kielégítően nagy mennyiségi arányban tartalmazó „szilárd” készítmények gyakran ragadós porokká válnak, amelyek nem ömleszthetők szabadon, és amelyek csomagolása és tárolása is nehézségekkel jár. Ezért az ilyen felületaktív anyagokat csak korlátozott mértékben, az optimális mosóképességet biztosító mennyiségnél kisebb mennyiségi arányban tudták a por alakú készítményekben alkalmazni, vagy pedig csak alacsony hasznosanyagrésztartalmú, híg, kis teljesítőképességű folyékony készítményeket tudtak így előállítani.

A találmány egyik előnyös kiviteli alakja esetében tehát olyan nem ülepedő, ömleszthető, folyékony, vízalapú, legalább egy túlnyomórészt folyékony vizes fázist és legalább egy másfajta, felületaktív anyagot és szilárd mosási segédanyagot tartalmazó fázist tartalmazó készítményeket állítunk elő, amelyekben az aktív alkotórészek mennyiségi aránya száraz tömegére számítva 10-50%, a mosási segédanyag mennyiségi aránya pedig ugyancsak száraz tömegére számítva 30-80%, mimellett az aktív alkotórészek legalább túlnyomórészt 10-18 /ZZJf-értékű nemionos felületaktív anyagból állnak.

A felületaktív anyag előnyösen egy elkülöníthető hidráit szilárd fázis vagy folyékony kristályfázis alakjában van jelen.

A találmány szerinti készítmények e típusában az eddig említett nemionos felületaktív anyagok bármelyikét vagy ilyenek keverékét alkalmazhatjuk. A felületaktív anyag előnyösen egy 12-18 szénatomos, rendszerint egyenes szénláncú alkilcsoportot tartalmazhat, bár nincsen kizárva elágazó szénláncú és/vagy telítetlen szénhidrogén-csoportokat tartalmazó anyagok alkalmazása sem. A nemionos felületaktív anyagok átlagos HLB-éxtéke előnyösen 12 és 15 között lehet.

A „C” típusú készítményekben nemionos felületaktív anyagként előnyösen valamely zsíralkohol-etoxilátot alkalmazunk.

Az erősen habzó „C” típusú készítményekben nemionos felületaktív anyagként előnyösen a következők alkalmazhatók: 8-20 etilén-oxi-csoportot tartalmazó, 12-16 szénatomos alkil-láncú anyagok, 6-12 szénatomot és 8-20 etilén-oxi-csoportot tartalmazó alkilfenol-etoxilátok, adott esetben kisebb mennyiségű, például 0-20% (a készítmény száraz tömegére számítva) anionos felületaktív anyag, előnyösen szulfátéit és/vagy szulfonált anionos szer, például alkil-benzolszulfonát, alkil-szulfát, alkil-éter-szulfát, paraffin-szulfonát, olefinszulfonát vagy bármely más fentebb említett szulfátéit vagy szulfonált anionos felületaktív szer kíséretében. Habzásgátló szert az ilyen készítményekben számottevő mennyiségekben nem alkalmazunk. Tartalmazhatnak azonban az ilyen készítmények nemionos habzás-elősegítő és/vagy stabilizáló adalékokat, például 10-18 szénatomos acil-monoetanolamidokat, lényegileg az „A” típusú készítmények esetében fentebb említett mennyiségi arányokban. Előnyös, ha a nemionos aktív alkotórészek együttes HLB-értéke 12 és 15 között van.

A találmány szerinti készítmények körében különösen előnyösek a kevéssé habzó nemionos alapú készítmények. Ezek a készítmény száraz tömegére számítva előnyösen 10-40% mennyiségi arányban tartalmazhatnak 12-18 szénatomos alkil-láncú, 5-20 mól etilén-oxi-csoport tartalmú nemionos felületaktív anyagokat, például zsíralkohol-etoxilátokat, zsírsav-etoxilátokat vagy alkilfenol-etoxilátokat; ezek HLB-értéke előnyösen 10-15 lehet. Kisebb mennyiségben tartalmazhatnak e készítmények adott esetben (például legfeljebb 10 tömeg%-ban) valamely szulfátéit és/vagy szulfonált anionos felületaktív anyagot (például az „A” típusú készítmények esetében említett ilyen anyagokat); tartalmazhatnak továbbá az ilyen készítmények habzáscsökkentő szereket, mint

HU 219 952 Β mono-, di- vagy trialkil-foszfát-észtereket vagy szilikon habzásgátlókat is, hasonló módon, amint ezt fentebb a kevéssé habzó „A” típusú készítmények esetében említettük.

A „C” típusú készítmények is tartalmazhatnak a fenti anyagokon kívül különféle szokásos adalékanyagokat is kisebb mennyiségekben.

így a találmány szerinti nemionos alapú mosószerkészítményekben kationos szövetlágyító szerek is alkalmazhatók. A kationos szövetlágyító szereket a „C” típusú készítményekben a nemionos felületaktív anyagokhoz viszonyítva 1:1,5 és 1:4 közötti, előnyösen 1:2 és 1:3 közötti tömegarányban alkalmazhatjuk. Ilyen kationos szövetlágyító szerként két hosszú láncú alkil- vagy alkenilcsoportot, célszerűen két 16-20 szénatomos alkil- vagy alkenilcsoportot, előnyösen két talloilcsoportot tartalmazó kationos felületaktív anyag alkalmazható. Az ilyen anyagok példáiként a di-(12-20 szénatomos)-alkil-di-(rövid szénláncú, például 1-3 szénatomos)-alkilammóniumsók például a di-tallil-dimetil-ammóniumklorid, di-(16—20 szénatomos)-alkil-benzalkónium-sók, mint a di-tallil-metil-benzil-ammónium-klorid, di(16-20 szénatomos)-alkil-amido-imidazolinok és di(16-20 szénatomos)-acil-amido-aminok, valamint kvatemizált amino-aminok, mint a bisz-(tall-amido-etil)ammóniumsók említhetők.

A kationos szövetlágyító szereket tartalmazó készítményekben szulfátéit vagy szulfonált anionos felületaktív szereket vagy szappanokat nem előnyös alkalmazni. Tartalmazhatnak azonban az ilyen készítmények kisebb, például (a készítmény tömegére számítva) 3 tömeg%-ig, előnyösen 2 tömeg%-ig menő mennyiségben valamely anionos foszfát-észter felületaktív anyagot. Tartalmazhatnak továbbá ezek mellett vagy helyett kisebb (például 3 tömeg%-ig, előnyösen 2 tömeg%-ig menő) mennyiségben valamely amfoter felületaktív anyagot, például valamely betaint vagy szulfobetaint is. Tartalmazhatnak adott esetben szmektitagyagokat és egyéb szokásos adalékanyagokat is kisebb mennyiségekben.

Kisebb mennyiségekben alkalmazott adalékanyagok

Amint már említettük, a találmány szerinti készítmények kisebb mennyiségekben tartalmazhatnak egyéb, szokásos adalékanyagokat is. Az ilyenek elsősorban ülepedésgátló anyagok, optikai fehérítőszerek és halványítószerek.

Ülepedésgátló anyagként leginkább karboxi-metilcellulóz-nátriumot szoktak alkalmazni; ezeket alkalmazzuk előnyösen a találmány szerinti készítményekben is, például 0,1 és 5 tömeg% közötti, még inkább 0,2 és 4% közötti, különösen 0,5 és 2% közötti, előnyösen 0,7-1,5% mennyiségben. A karboxi-metil-cellulóz-nátrium általában 1% körüli mennyiségben hatásos; ezt a rendes körülmények között hatásos koncentrációt nem célszerű lényegesen túllépni, minthogy ez az anyag nagyobb mennyiségekben történő alkalmazás esetén igen számottevő mértékben növelheti a folyékony készítmény viszkozitását. A fentebb említett nagyobb mennyiséghatárok, például 4-5% karboxi-metil-cellulóz-nátrium esetében sok esetben előfordul, hogy a nagy hasznosanyag-hányadú készítmények ömleszthetősége nem kielégítő.

Ülepedésgátló és/vagy szennyezésfelszabadító szerként alkalmazható még metil-cellulóz, poli(vinil-pírrolidon), karboxi-metil-keményítő vagy más hasonló polielektrolit is karboxi-metil-cellulóz-nátrium helyett; alkalmazhatók továbbá a karboxi-metil-cellulóz egyéb vízben oldódó sói is.

Adott esetben előnyösen alkalmazhatók a találmány szerinti készítményekben optikai fehérítőszerek is. Egyes korábban ismert készítményekkel ellentétben, a találmány szerinti készítmények stabilitását az optikai fehérítőszerek nem befolyásolják, ezért szabadon választhatjuk meg a gyakorlati szempontból vagy költség szempontjából előnyös ilyen adalékokat, de el is tekinthetünk azok alkalmazásától. Azt tapasztaltuk, hogy az eddig folyékony mosószerekben ajánlott fluoreszkáló fehérítőszerek bármelyike jól alkalmazható a találmány szerinti készítményekben, de alkalmazható számos olyan optikai fehérítőszer is, amelyet eddig a por alakú mosószerekben alkalmaztak. Az optikai fehérítőszerek a szokásos mennyiségi arányokban alkalmazhatók. Azt tapasztaltuk azonban, hogy bizonyos folyékony mosószerkészítményekben (például a „C” típusú készítményekben) az optikai fehérítőszerek valamivel kevésbé hatásosak, mint a por alakú készítményekben, és ezért előnyös lehet, ha a találmány szerinti készítményekben valamivel nagyobb mennyiségi arányokban alkalmazzuk őket, mint ahogy eddig a por alakú készítményekben szokásos volt. Általában elegendő 0,05 és 0,5% közötti, például 0,075 és 0,3%o közötti mennyiségben alkalmazni az ilyen szereket; különösen 0,1-0,2% látszik előnyösnek. Az említettnél kisebb koncentrációk is alkalmazhatók, de így hatásosságuk nem kielégítő; nem zárjuk ki a megadottnál nagyobb koncentrációk alkalmazását sem, ez azonban költség szempontjából nem előnyös, és egyes esetekben kompatibilitási problémák is felmerülhetnek.

A találmány szerinti készítményekben előnyösen alkalmazható optikai fehérítőszerek példáiként a következőket említjük: etoxilezett l,2-(benzimidazolil)-etilén, 2sztiril-naft[l,2-d]oxazol, l,2-bisz(5 ’-metil-2-benzoxazolil)-etilén, dinátrium-4,4 ’-bisz(6-metil-etanol-amin-3anilino-1,3,5-triazin-2 ’ ’-il)-2,2 ’-sztilbén-szulfonát, N(2-hidroxi-etil)-4,4’-bisz(benzimidazolil)-sztilbén, tetranátrium-4,4’-bisz[4”-bisz(2”-hidroxi-etil)-amino-6”(3 ”-szulfofenil)-amino-l ”,3 ”,5 ”-triazin-2”-il-amino]2,2’-sztilbén-diszulfonát, dinátrium-4-(6”-szulfo-nafto[1 ’,2’-d]triazol-2-il)-2-sztilbén-szulfonát, dinátrium4,4’-bisz[4”-(2” ’-hidroxi-etoxi)-6”-amino-l ”,3”,5 ’ ’triazin-2 ’ ’-il-amino]-2,2 ’-sztilbén-biszulfonát, 4-metil7-dimetil-amino-kumarin, valamint alkoxilezett 4,4’bisz(benzimidazolil)-sztilbén.

Halványítószerek (vegyi fehérítőszerek) szintén alkalmazhatók a találmány szerinti folyékony mosószerkészítményekben, amennyiben a kémiai stabilitást vagy a kompatibilitást nem befolyásolják hátrányosan. Alkalmazhatók (a szuszpendált szilárd alkotórészek részeként) kapszulázott halványítószerek is.

Peroxi típusú halványítószereknek a találmány szerinti készítményekben kifejtett hatása növelhető aktivátorok, mint tetraacetil-etilén-diamin hatásos mennyiségekben való alkalmazása útján.

HU 219 952 Β

Alkalmazhatók továbbá fotoaktív halványítószerek, mint szulfonált ftalocianin-cink- vagy alumíniumsó is.

A mosodai mosószerekben illatosító- és/vagy színezóadalékokat is szoktak alkalmazni 1-2%-ig menő mennyiségekben; hasonló módon alkalmazhatunk ilyeneket a találmány szerinti készítményekben is. Mindenesetre oly módon kell őket megválasztani, hogy egyrészt kompatíbilisek legyenek a készítmény egyéb alkotórészeivel, másrészt pedig ne befolyásolják hátrányosan a találmány szerinti készítmény hatásosságát.

Alkalmazhatunk a szokásos mennyiségekben proteolitikus és amilolitikus enzimeket is, adott esetben enzim stabilizálószerek és vivőanyagok kíséretében. Alkalmazhatók kapszulázott enzimek is szuszpendált alakban.

További lehetséges adalékokként fertőtlenítőszerek, mint formaldehid, továbbá zavarosítószerek, mint vinil-latex emulziók, valamint korróziógátló szerek, mint benzotriazol alkalmazhatók.

A találmány szerinti készítmények általában jól alkalmazhatók mosodai mosószerekként; a találmány kiterjed tehát textilanyagok mosási eljárására is, amelynek lényege, hogy a mosandó textilanyagot az itt ismertetett mosószerkészítmények bármelyikét tartalmazó mosófolyadékban keverjük. Önműködő mosógépekben való alkalmazásra különösen a találmány szerinti kevéssé habzó készítmények előnyösek. Alkalmazhatók azonban a találmány szerinti folyékony mosószerkészítmények edények mosására, valamint kemény felületek tisztítására is; a kevéssé habzó készítmények különösen előnyösen alkalmazhatók edénymosó gépekben. A találmány szerinti folyékony mosószerkészítmények ilyen módon való alkalmazása is a találmány körébe tartozik.

A találmány szerinti mosószerkészítmények általában textilanyagok forrásban levő vízben történő mosására, továbbá közepes vagy alacsony hőmérsékleten, például 50 °C és 80 °C között, különösen 55-68 °C-on, illetőleg 20 °C és 50 °C között, különösen 30-40 °C-on történő mosásra alkalmasak. Ezeket a készítményeket a mosóvízhez 0,05% és 3% közötti (a készítmény száraz tömegére számítva), előnyösen 0,1% és 2% közötti mennyiségben adhatjuk; különösen célszerű e készítményeket 0,3% és 1% közötti, például 0,4-0,8% mennyiségben alkalmazni.

A találmány megvalósítási módjait közelebbről az alábbi példákkal szemléltetjük; a példákban megadott összetételi számértékek - amennyiben más kifejezetten megadva nincs - a készítmény teljes tömegére számított tömeg%-okban értendők.

A különböző kiindulási anyagok összetétele

1. 10-14 szénatomos lineáris alkilcsoportot tartalmazó nátrium-alkil-benzolszulfonátok

Valamennyi készítményben alkil-benzolszulfonátként a főként paraszulfonát típusú „Dobane” JN készítmény (a „Dobane” szó bejegyzett védjegy) nátriumsóját alkalmaztuk.

A készítmény a következő összetételű lehet:

Cio Cn C₁₂ C₁₃ Cj₄ C₁₅

13,0 27,0 27,0 19,0 11,0 1,0

Ezek az összetételi adatok csak az alkillánc hosszúságára vonatkoznak.

2. Kókuszolaj-monoetanolamid

Ennek az anyagnak az összetétele az alábbi általános képletnek felel meg:

RCO(NHCH₂CH₂OH) ahol R jelentése az alábbi szénatomszámú alkilcsoport: C₅ 0,5%

C₇ 6,5%

C₉ 6,0%

C„ 49,5%

C₁₃ 19,5%

C₁₅ 8,5% sztearil C₁₇ 2,0% oleil C₁₇ 6,0% linoleil C₁₇ 1,5%

3. Nátrium-alfa-olefinszulfonát

Ez az anyag 16-18 szénatomos szulfonált olefinek nátriumsója, amelynek körülbelüli összetétele az alábbi:

55,0% C₁₆ terminális olefin 45,0% C₁₈ terminális olefin

4. 12-18 szénatomos alkohol + 8 mól etilén-oxid Ez az anyag egy alkohol átlagosan 8 mól etilén-

oxiddal képezett kondenzátuma; összetétele az alábbi
C,o	3,0%
Ci2	57,0%
Cl4	20,0%
Cl6	9,0%
C-18	11,0%

5. 14-17 szénatomot tartalmazó nátrium-n-alkán· szulfonát

Ezt az anyagot 14-17 szénatomos szulfonált normális paraffinok nátrium-hidroxiddal történő semlegesítése útján állították elő; a termék a teljes aktív alkotórészek tömegére számítva 10% diszulfonátot tartalmaz.

6. Szulfátéit 12-18 szénatomos zsíralkoholok nátriumsója

Ez a termék szulfátéit zsíralkoholok nátriumsója, a következő összetételben:

Cjo	3,0%
C12	57,0%
Ci4	20,0%
Cl6	9,0%
Cl8	11,0%

7. Nátrium-tripolifoszfát

Ezt az anyagot vízmentes Na₅P₃Oi₀ alakjában alkalmaztuk; az anyag 30% I. fázist tartalmazott.

8. Nátrium-szilikát

Ezt az anyagot 47% szárazanyag-tartalmú viszkózus vizes oldat alakjában adtuk a készítményekhez; az anyagban a Na₂O: SiO₂ arány 1:1,6 volt.

9. Optikai fehérítőszer

Az alábbi 51-66. példában alkalmazott optikai fehérítőszer a 4,4’-[di-(sztiril-2-szulfonsav)]-bifenil dinátriumsója volt, amely „TINOPAL CBS-X” védjegyzett név alatt kerül kereskedelmi forgalomba. Az 1-50. példában alkalmazott optikai fehérítőszer a fent említett készítménynek a 4,4’-[di(4-klór-sztiril-3-szulfonsav)]-bifenil dinátriumsójával való keveréke volt; ezt a keveré20

HU 219 952 Β két „TINOPAL ATS-X” védjegyzett név alatt hozzák kereskedelmi forgalomba.

Megjegyzés

Valamennyi említett alkohol, valamint ezek etilénoxidos adduktjai egyenes láncú primer alkoholok, illetőleg ezek származékai.

Valamennyi példában a készítmény előállítása oly módon történt, hogy először a felületaktív szert, rendszerint hidráit szilárd anyag alakjában adtuk hozzá a szilikát 47%-os oldatához. A további alkotórészeket azután az egyes táblázatokban (fentről lefelé) megadott sorrendben adtuk hozzá, azzal a kivétellel, hogy a fő mosási segédanyagot utolsóként adtuk a többi alkotórész keverékéhez. Valamennyi hozzáadási lépésben - amennyiben erre szükség volt ahhoz, hogy a keveréket folyékony ho- 15 mogén állapotban tartsuk - kis mennyiségű vizet adtunk hozzá. Végül az így elkészített keveréket a kívánt százalékos szárazanyag-tartalomra hígítottuk. A teljes előállítási műveletet a lehetőséghez képest szobahőmérsékleten vagy ehhez közeli hőmérsékleten végeztük, úgy választva meg a hőmérsékletet, hogy az alkotórészek megfelelő diszpergálása még lehetséges legyen. 5 A 20., 21., 22. és 23. példában szilikátoldat helyett az elektrolit (vagyis nátrium-szulfát, nátrium-klorid, nátrium-karbonát, illetőleg kálium-karbonát) tömény vizes oldatát alkalmaztuk. Egyes esetekben, különösen a viszonylag magas hőmérsékleten olvadó nemionos felület10 aktív anyagok, mint kókuszolaj-monoetanolamid alkalmazása esetén, enyhe, körülbelül 40 °C-ig menő melegítés volt szükséges ahhoz, hogy biztosítsuk a tökéletes diszpergálódást. Az összes olyan példában, ahol nátrium-tripolifoszfátot alkalmaztunk számottevő mennyiségben, ezt a hőmérsékletet maga a hidratációs hő biztosította; itt tehát külső melegítésre nem volt szükség.

A példákat az alább következő táblázatokban foglaltuk össze:

	Példa száma
1	2	3	4	5	6	7	8
(a)	(b)	(c)
nátrium-( 10-14 szén- atomos)-alkil- benzolszulfonát		12,4	15,9	12,2	15,6	11,2	12,0	13,0	14,0	12,0	12,0
kókuszolaj- monoetanolamid		1,6	2,1	1,6	2,1	1,5	1,6	1,7	1,9	1,6	1,6
nátrium-tripolifoszfát		26,0	19,1	25,6	18,7	26,2	28,0	30,4	32,7	28,0	28,0
nátrium-szilikát	46,5	6,5	8,5	6,4	9,3	6,0	6,4	7,0	7,5	6,4	6,4
karboxi-metil- cellulóz-nátrium		-	-	1,4	1,8	1,5	1,6	1,7	-	1,6	1,6
optikai fehérítőszer		-	-	0,2	0,2	0,15	0,16	0,17	0,18	-	0,16
benzotriazol		-	-	-	-	-	-	-	-	-	0,007
illatosítószer		-	-	-	-	-	-	-	-	-	0,05
VÍZ	53,5	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig	100-Íg	100-ig

	Példa száma
9	10	11	12
(a)	(b)	(a)	(b)
nátrium-(10-14 szénatomos)-alkil-benzolszulfonát	11,6	12,6	17,0	18,0	11,6	9,9
kókuszolaj-monoetanolamid	1,5	1,7	1,5	1,5	1,5	1,3
nátrium-tripolifoszfát	30,2	32,7	25,5	27,0	25,7	23,1
nátrium-szilikát	6,2	6,7	5,8	6,2	3,5	5,3
karboxi-metil-cellulóz- nátrium	1,5	1,7	1,5	1,5	1,5	2,0
optikai fehérítőszer	0,15	0,17	0,16	0,17	0,13	0,14
VÍZ	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig

HU 219 952 Β

	Példa száma
Alkotórészek	13	14	15	16	17	18	19
trietanol-amin-C, 6_, 8-alkilszulfát	9,0	-	-	-	-	-	-
nátrium-C 16_ t8-alkil-szulfát	-	10,0	-	-	-	-	-
16 18 szénatomos-a-szulfo- kénsav-metil-észter-nát- riumsója	-	-	8,5	-	-	-	-
3 mól etoxilátos C16_18alkohol-szulfát nátriumsója	-	-	-	9,6	-	-	-
dinátrium-C, 6_, 8-alkilszulfoszukcinamát	-	-	-	-	10,8	-	-
2 mól etoxilátos CI2_14alkohol-szulfát nátriumsója	-	-	-	-	-	10,8	-
nátrium-C913-lineáris-alkil- benzolszulfonát	-		-	-	-	-	12,0
kókuszolaj-monoetanolamid	1,2	1,3	1,1	1,3	1,4	1,5	1,6
nátrium-tripolifoszfát	21,0	23,4	19,8	22,5	25,3	25,3	28,1
nátrium-szilikát	4,8	5,4	4,5	5,1	5,8	5,9	6,5
karboxi-metil-cellulóz- nátrium	1,2	1,3	1,1	1,3	1,4	1,5	1,6
optikai fehérítőszer	o,n	0,12	0,10	0,13	0,14	0,14	0,15
VÍZ	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig

	Példa száma
Alkotórészek	20	21	22	23	24	25
(a)	(b)	(c)
nátrium-(10 14 szén- atomos)-alkil- benzolszulfonát	12,1	12,1	12,1	12,1	15,0	17,0	18,0	12,5
kókuszolaj- monoetanolamid	1,6	1,6	1,6	1,6	-	-	-	1,7
nátrium-tripolifoszfát	28,2	28,2	28,2	28,2	16,7	18,9	20,0	29,1
nátrium-szilikát	-	-	-	-	3,3	3,8	4,0	-
nátrium-szulfát	7,5	-	-	-	-	-	-	-
nátrium-klorid	-	6,2	-	-	-	-	-	-
nátrium-karbonát	-	-	5,6	-	4,2	4,7	5,0	-
kálium-karbonát	-	-	-	7,3	-	-	-	-
nátrium-karboxi- metil-cellulóz	1,6	1,6	1,6	1,6	1,3	1,5	1,6	1,7
optikai fehérítőszer	0,15	0,15	0,15	0,15	0,17	0,19	0,20	0,15
VÍZ	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig

HU 219 952 Β

	Példa száma
Alkotórészek	33	34
nátrium-(10-14 szénatomos)-alkil-benzolszulfonát	12,0	13,1
kókuszolaj monoetanolamid	1,6	1,7
nátrium-tripolifoszfát	28,0	30,7
nátrium-szilikát	6,4	7,0
nátrium-xilol-szulfonát	-	5,5
nátrium-karboxi-metil-cellulóz	1,6	1,7
optikai fehérítőszer	-	0,18
detergens enzimek (Esperase Slurry 8,0)	0,07	-
VÍZ	100-ig	100-ig

	Példa száma
Alkotórészek	26	27	28	29	30	31	32
nátrium-(10-14 szénatomos)-alkil-benzolszulfonát	11,2	10,2	16,1	15,0	13,3	10,2	14,2
kókuszolaj-monoetanolamid	1,5	1,3	2,2	1,9	1,8	1,4	1,9
Zeolit A	34,8	15,8	-	-	-	-	-
trinátrium-citrát	-	-	-	-	31,0	-	-
trinátrium-nitrilo-triacetát	-	-	30,6	14,0	-	-	-
nátrium-tripolifoszfát	-	15,8	-	14,0	-	15,8	33,1
nátrium-ortofoszfát	-	-	-	-	-	8,8	-
nátrium-szilikát	6,0	5,5	8,8	8,0	7,1	5,4	3,8
karboxi-metil-cellulóz- nátrium	1,5	1,3	2,2	1,9	1,8	1,4	1,9
optikai fehérítőszer	0,14	0,13	0,2	0,19	0,17	0,13	0,18
VÍZ	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig

	Példa száma
Alkotórészek	35	36	37	38	39	40	41	42
trietanol-amin C16-18alkil-szulfát	7,9	-	-	-	-	-	-	-
nátrium-C, 6 _, g-alfa-olefinszulfonátok	-	11,0	12,8	12,4	-	-	-	-
nátrium-C14_ 17-n-alkánszulfonát	-	-	-	-	12,0	11,1	12,4	13,2
kókuszolaj- monoetanolamid	1,1	1,5	1,7	1,7	1,6	1,5	1,7	1,7
nátrium-tripolifoszfát	18,5	25,7	30,1	29,1	28,1	25,9	29,1	30,8
nátrium-szilikát	6,4	5,9	8,6	10,1	6,5	7,4	10,1	12,4
karboxi-metil-cellulóz- nátrium	1,1	1,5	1,7	1,7	1,6	1,5	1,7	1,7
optikai fehérítőszer	0,10	0,14	0,17	0,16	0,16	0,14	0,16	0,16
VÍZ	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig

HU 219 952 Β

	Példa száma
Alkotórészek	43	44	45	46	47
(a)	(b)	(c)
nátrium-(10-14 szénatomos)alkil-benzolszulfonát	1,2	1,3	1,5	1,6	1,8	2,1	1,3
274 átlagos molekulasúlyú zsírsavalapú nátriumszappan	3,7	4,0	4,6	5,2	5,9	6,4	6,6
11 mól etoxilátos C,6 18 alkohol	1,4	1,5	1,8	2,0	2,2	2,4	2,1
nátrium-tripolifoszfát	13,9	15,0	17,4	20,0	22,6	24,8	19,8
nátrium-szilikát	3,0	3,3	3,8	5,0	6,0	7,8	3,8
karboxi-metil-cellulóz-nátrium	0,8	0,9	1,0	1,1	1,3	1,3	1,2
optikai fehérítőszer	0,11	0,12	0,13	0,14	0,16	0,18	0,10
VÍZ	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig,

	Példa száma
Alkotórészek	48	49
(a)	(b)	(c)
nátrium-(10-14 szénatomos)-alkilbenzolszulfonát)	8,5	9,0	10,0	3,6
15 mól etoxilátos C16 18 alkohol	-	-	-	7,1
50:50 arányú mono- és di-C,6_ls-alkiífoszfát-nátriumsó	1,7	1,8	2,0	-
nátrium-tripolifoszfát	25,5	27,0	29,0	24,9
nátrium-szilikát	5,1	5,4	6,0	3,6
karboxi-metil-cellulóz-nátrium	1,4	1,4	1,6	0,7
optikai fehérítőszer	0,17	0,18	0,20	0,14
szilikon habtalanító	-	-	-	0,02
VÍZ	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig

	Példa száma
Alkotórészek	50	51	52	53	54	55
(a)	(b)	(c)
3 mól etoxilátos C12_15alkohol-szulfát nátriumsója	-	-	-	-	-	3,7	-	-
nátrium-(10-14 szénatomos)-alkil-benzolszulfonát	-	-	-	-	4,1	-	-	-
kókuszolaj- monoetanolamid	1,8	2,1	2,3	2,6	-	-	-	-
8 mól etoxilátos Ct2_i8 alkohol	5,8	6,6	7,5	-	8,2	7,5	10,8	4,6
2-(faggyúzsír-amido-etil)- imidazolin-metil-szulfát	-	-	-	-	-	-	-	2,5
50:50 arányú mono- és diCi6-1 g-alkil-foszfát-nátriumsó	-	-	-	-	0,8	0,7	0,7	0,6

HU 219 952 Β

Táblázat (folytatás)

	Példa száma
Alkotórészek	50	51	52	53	54	55
(a)	(b)	(c)
15 mól etoxilátos C16_|8 alkohol	-	-	-	-	-	-	-	4,6
5 mól etoxilátos C13_15 alkohol	-	-	-	8,3	-	-	-	-
nátrium-tripolifoszfát	21,4	24,5	27,5	30,6	24,6	22,4	21,8	21,7
nátrium-szilikát	4,9	5,6	6,3	7,0	6,0	5,5	5,3	5,0
karboxi-metil-cellulóz- nátrium	1,0	1,1	1,3	1,4	1,2	1,1	1,0	0,9
optikai fehérítőszer	0,11	0,12	0,14	0,15	0,13	0,12	0,11	-
VÍZ	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig

	Példa száma
Alkotórészek	56	57	58	59	60
nátrium-(C l0_ H)-lineáris-alkilbenzolszulfonát	-	11,4	11,8	12,0	10,9
nátrium-(CI2-elágazó láncú)alkil-benzolszulfonát	11,4	-	-	-	-
kókuszolaj-monoetanolamid	1,5	-	-	1,6	1,4
kókuszolaj-dietanolamid	-	1,5	-	-	-
nátrium-tetrakisz-etilén-diamin (meténfoszfonát)	-	-	-	0,25	2,3
nátrium-tripolifoszfát	26,7	26,7	27,6	28,0	25,5
nátrium-szilikát	6,2	6,2	6,4	6,4	5,8
karboxi-metil-cellulóz-nátrium	1,5	1,5	1,6	1,6	1,4
optikai fehérítőszer	0,15	0,15	0,15	0,15	0,13
VÍZ	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig

	Példa száma
Alkotórészek	61	62
nátrium-(10 14 szénatomos)-alkil-benzolszulfonát	5,2	6,5
nátrium-C, 6. ,8-alkil-szulfát	3,7	4,6
1 mól etoxilátos C14 15-alkil-alkil-éter-szulfát nátriumsója	4,5	5,5
C12_18 alkohol 8 mól etoxiláttal	1,5	1,9
nátrium-tripolifoszfát	-	29,6
nátrium-szilikát	18,6	-
nátrium-karbonát	14,9	-
karboxi-metil-cellulóz-nátrium	1,5	1,8
optikai fehérítőszer	0,15	0,18
VÍZ	100-ig	100-ig

HU 219 952 Β

	Példa száma
Alkotórészek	63	64	65	66
nátrium-(10-14 szénatomos)-alkilbenzolszulfonát	-	-	11,5	10,9
nátrium-(C14_16)-alfa-olefin-szulfonát	17,9	17,9	-	-
nátrium-(C16_lg)-alkil-szulfát	-	-	7,6	7,2
C12-18 alkohol 8 mól etoxiláttal	2,7	2,7	2,9	2,7
nátrium-tripolifoszfát	13,4	-	14,3	-
Zeolit A	-	13,4	-	13,6
nátrium-szilikát	8,9	8,9	9,6	9,0
karboxi-metil-cellulóz-nátrium	1,4	1,4	1,5	1,5
optikai fehéritőszer	0,14	0,14	0,15	0,15
VÍZ	100-ig	100-ig	100-ig	100-ig

A fenti példák közül az 1. és 2. példa egy „A” típusú készítmény alapösszetételét képviseli; a 3. és 4. példa egy karboxi-metil-cellulóz-nátriumot és optikai fehérítőszert tartalmazó „A” típusú készítményt szemléltet; az 5(a), (b) és (c) példa három különböző hasznosanyag-hányadú „A” típusú készítményre vonatkozik; a 6. és 7. példa azt szemlélteti, hogy sem karboxi-metilcellulóz-nátriumsó, sem optikai fehérítőszer nem lényeges ahhoz, hogy nem ülepedő készítményt állítsunk elő; a 8. példában leírt készítmény korróziógátló adalékot és illatosítószert is tartalmaz; a 9(a) és (b) példa egy olyan készítményt szemléltet, amelyben a mosási segédanyagnak az aktív alkotórészekhez viszonyított aránya nagy (3:1), kétféle hasznosanyag-hányad mellett; a 10(a) és (b) példa szerinti készítményekben a mosási segédanyagnak az aktív alkotórészekhez viszonyított aránya viszonylag alacsony, kétféle hasznosanyag-hányad esetén; all. példa oly nem ülepedő készítményt szemléltet, amelyet a 9. példa szerinti, kisebb anyaghányadú készítmény csupán 3 óra hosszat történő centrifugálása és a szupematáns folyadék dekantálása útján állítottunk elő; a 12. példa a viszonylag nagy mennyiségi arányban alkalmazott karboxi-metil-cellulóz-nátrium hatását szemlélteti; a 13-19. példa különböző anionos felületaktív anyagokat tartalmazó „A” típusú készítményeket szemléltet; a 20-24. példa különböző elektrolitok alkalmazásával előállított készítményekre vonatkozik; a 25. példa nátrium-tripolifoszfátot egyedüli elektrolitként tartalmazó készítményt szemléltet; a 26-31. példa különböző mosási segédanyagoknak, illetőleg ezek keverékeinek az alkalmazását mutatja; a 32. példa mosási segédanyagot az aktív alkotórészekhez viszonyítva nagy mennyiségi arányban tartalmazó készítményt szemléltet; a 33. példa egy enzimtartalmú készítmény összetételét mutatja; a 34. példa szerinti készítmény hidrotrop anyagot tartalmaz; a 35. példában a felületaktív anyagot trietanolamin-só alakjában alkalmazzuk; a 36-38. példa olefmszulfonátot, a 39-42. példa pedig paraffinszulfonátot tartalmazó készítményeket szemléltet, mindkét esetben fokozatosan növekvő mennyiségű elektrolittartalommal; a 43-46. példa „B” típusú készítményeket szemléltet, ezek közül a 43. példában háromféle hasznosanyag-hányad, a 44-46. példában pedig növekvő elektrolittartalom szerepel; a 47. példa olyan „B” típusú készítmény, amelyet a 43. példa szerinti, alacsony hasznosanyag-hányadú készítmény csupán 3 óra hosszat történő centrifúgálásával állítottunk elő; a 48. és 49. példa gyengén habzó „A”, illetőleg „C” típusú készítményeket szemléltet; az 50-54. példa különböző összetételű „C” típusú készítményekre vonatkozik; az 55. példa egy kationos szövetlágyító szert tartalmazó „C” típusú készítmény; az 56. példa elágazó szénláncú alkil-benzolszulfonát, az 57. példa kókuszolaj-dietanolamid alkalmazását szemlélteti; az 58. példa szerinti készítmény nem tartalmaz nemionos felületaktív anyagot; az 59. és 60. példa foszfonát típusú mosási segédanyagok alkalmazását szemlélteti; a 61. és 62. példa oly készítményekre vonatkozik, amelyeket az észak-amerikai piac különböző részeinek igényei szerinti összetételben állítottunk elő, foszfátmentes, illetőleg nagy foszfáttartalmú alakban; a 63-66. példában leírt készítmények összetételét bizonyos ázsiai piacok igényeihez alkalmazkodva állítottuk össze.

Az alábbi A) és B) összehasonlító példák két ismert, jelenleg Ausztráliában, illetőleg Európában kereskedelmi forgalomban levő mosószerkészítményt szemléltetnek. Az előbbi az 522 983 számú ausztráliai, az utóbbi pedig a 38 101 számú európai szabadalmi leírásnak felel meg. Mindkét összehasonlító példában a készítményt abban az alakban alkalmaztuk, ahogyan azt kereskedelmi forgalomba hozták, csupán a neutronszórási kísérletek során alkalmaztunk víz helyett deuterium-oxidot, egyébként az idézett szabadalmi leírások szerinti összetételben megadott mintákban. Az A) példa szerinti készítmény lényegileg az 522 983 számú ausztráliai szabadalmi leírás 1. példájával azonos; a B) példa szerinti készítmény az idé26

HU 219 952 Β zett európai szabadalmi leírás 1. példájának felel meg; ezt a példát követtük a neutronszórási kísérlethez alkalmazott minta előállítása során is. Az egyes készítmény analízissel megállapított összetétele a következő volt:

A) példa

Az 522 983 számú ausztráliai szabadalmi leírás 1.

példája szerinti készítmény C₁₀_₁₄ lineáris alkil-benzolszulfonát

nátriumsó	12%
C12_i5 alkohol-szulfát + 3 mól etoxilát
nátriumsója	3%
nátrium-tripolifoszfát	15%
nátrium-karbonát	2,5%
optikai fehérítőszer (Tinopal LMS)	0,5%
karboxi-metil-cellulóz-nátrium	1,0%
víz	100%-ig

C₁₀_₁₄ lineáris alkil-benzolszulfonát

nátriumsó	6,4%
kálium-oleát	0,9%
Ci2_i8 alkohol + 8 mól etoxilát	1,8%
kókuszolaj-dietanolamid	1,0%
etilén-diamin-tetraecetsav	0,4%
karboxi-metil-cellulóz-nátrium	0,05%
nátrium-toluolszulfonát	1,0%
nátrium-tripolifoszfát	24,0%
optikai fehérítőszer	0,3%
glicerin	5,1%
nátrium-szilikát	1,7%
víz	100-ig

B) példa

A 38 101 számú európai szabadalmi leírás szerinti 20 készítmény

3. A példák szerinti készítmények vizsgálatának eredményei

Az előzőekben megadott példák szerinti készítményeket különböző vizsgálatoknak vetettük alá; ezek eredményeit az alábbi táblázatokban foglaltuk össze.

Megjegyzés: a centrifugálási próbák során elkülönített fázisokat a táblázatokban alulról (vagyis a legsűrűbb rétegtől számítva) felfelé számoztuk.

1. pclda

2. példa

1. A centrifugálási próba eredményei:

I. Az elválasztott fázisok sorszáma

II. Leírás

III. Mennyiségi arány (%)

IV. Felületaktívanyag-tartalom (%)

V. Szárítási veszteség 110 °C-on (%)

VI. Viszkozitás (Pa-s) 20°-on

2. Osztályozás (csoport) centrifugálással

3. Viszkozitás (Pa-s)

4. Folyáshatár (din/cm²)

5. Neutrondifírakciós vizsgálat

I. Micelláris szórás

II. a. Egyéb csúcsok száma

b. Leírás

c. Szerkezeti ismétlődő térköz (Á)

III. Feltételezett szerkezet

6. Röntgendiffrakciós vizsgálat

I. Micelláris szórás

II. a. Egyéb csúcsok száma

b. Leírás

c. Szerkezeti ismétlődő térköz (Á)

III. Feltételezett szerkezet

7. Elektronmikroszkópos vizsgálat

I. A megfelelő ábra száma

II. Leírás

8. Mozgékonyság (mobilitás)

9. Stabilitás

1.	2.	1.	2.
átlátszatlan,	tiszta híg	átlátszatlan	tiszta híg
szilárd/pép	folyadék	szilárd/pép	folyadék
80,9	19,1	-	-
-	0,1	-	-
-	74,8	-	-
-	0,01	-	-
111		111

ömleszthető nincs ülepedés szobahőmérsékleten 12 hónap alatt ömleszthető nincs ülepedés szobahőmérsékleten 12 hónap alatt

HU 219 952 Β

	1. példa	2. példa
1. A centrifúgálási próba eredményei:
I. Az elválasztott fázisok sorszáma	1. 2.	1. 2.
II. Leírás	átlátszatlan, tiszta híg szilárd/pép folyadék	átlátszatlan, tiszta híg szilárd/pép folyadék
III. Mennyiségi arány (%)	80,9 19,1	-
IV. Felületaktívanyag-tartalom (%)	<0,1	-
V. Szárítási veszteség 110 °C-on (%)	74,8	-
VI. Viszkozitás (Pa-s) 20 °C-on	0,01	-
2. Osztályozás (csoport) centrifugálással	111	111
3. Viszkozitás (Pa-s)	-	-
4. Folyáshatár (din/cm2) 5. Neutrondiffrakciós vizsgálat	-	-
I. Micelláris szórás
II. a. Egyéb csúcsok száma
b. Leírás	-	-
c. Szerkezeti ismétlődő térköz (Á)
III. Feltételezett szerkezet
6. Röntgendiffrakciós vizsgálat
I. Micelláris szórás
II. a. Egyéb csúcsok száma
b. Leírás
c. Szerkezeti ismétlődő térköz (Á)
III. Feltételezett szerkezet
7. Elektronmikroszkópos vizsgálat
I. A megfelelő ábra száma
II. Leírás
8. Mozgékonyság (mobilitás)	ömleszthető	ömleszthető
9. Stabilitás	nincs ülepedés szobahőmérsékleten 12 hónap alatt	nincs ülepedés szobahőmérsékleten 12 hónap alatt
3. példa 4. példa	5(a) példa
1. I. 1.	2. 1.	2. 1. 2.
II. átlátszatlan szilárd/pép	tiszta híg átlátszatlan folyadék szilárd/pép	tiszta híg átlátszatlan tiszta híg folyadék szilárd/pép folyadék
III.	-	75 25
IV.	-	<0,1
V.	-	77,3
VI.	-	0,01
2.	111 111	111
3.	-	1,70
4.	-	12
5.
I.		keskeny

HU 219 952 Β

3. példa

4. példa

5(a) példa

Táblázat (folytatás)

II. a egy b kevés c 33,4Á

III. lemezes hidratált szilárd anyag lásd a II. ábrát

6.

I.

II. a b c

III.

7.	I. II.
8.	porlasztható	porlasztható	könnyen porlasztható
9.		nincs ülepedés szobahőmérsékleten 12 hónap alatt	nincs ülepedés szobahőmérsékleten 12 hónap alatt	nincs ülepedés szobahőmérsékleten 12 hónap alatt
		5(b) példa	5(c) példa	6. példa
1.	I.	1.	2.	1. 2.	1.	2.
	II.	átlátszatlan szilárd/pép	tiszta híg folyadék	átlátszatlan tiszta híg szilárd/pép folyadék	átlátszatlan szilárd/pép	tiszta híg folyadék
	III.	81,7	18,3	86 14%	-	-
	IV.	-	<0,1	<0,1	-	-
	V.	-	75,7	74%	-	-
	VI.	-	0,01	0,01	-	-
2.			111	111		111
3.			2,60	4,86		4,58
4.			36	178		-
5.	I.	keskeny
	II. a			kettő
	b			keskeny, széles
	c			34,9Á, 25,7Á
	III.			2 eltérő lemezes szerkezet

6.

I. észlelhető

II. a egy b keskeny c 31A

III. tartós tárolás során két lemezes szerkezet észlelhető

HU 219 952 Β

Táblázat (folytatás)

	5(b) példa	5(c) példa	6. példa
7.	I.	12. ábra
	II.	lemezes szerkezet
8.		porlasztható	viszkózus, de porlasztható	porlasztható
9.		12 hónap után sincs ülepedés; (szobahőmérséklet) 0 °C és 37 °C-on 3 hónapig tartó tárolás után sem	12 hónap után sincs ülepedés; (szobahőmérséklet)	12 hónap után sincs ülepedés; (szobahőmérséklet)
		7. példa	8. példa	9(a) példa
1.	I.	1. 2.	1. 2.	1. 2.
	II.	átlátszatlan tiszta híg szilárd/pép folyadék	átlátszatlan tiszta híg szilárd/pép folyadék	átlátszatlan tiszta híg szilárd/pép folyadék
	III.	-	-	-
	IV.	-	-	-
	V.	-	-	-
	VI.	-	-	-
2.		111	111	111
3.		3,04	2,84	4,00
4.
5.	I.
	II. a
	b
	c
	III.
6.	I.
	II. a
	b
	c
	III.
7.	I.
	II.
8.		ömleszthető	ömleszthető	ömleszthető
9.		nincs ülepedés 12 hónap után (szobahőmérséklet)	nincs ülepedés 12 hónap után (szobahőmérséklet)	nincs ülepedés 12 hónap után (szobahőmérséklet)

HU 219 952 Β

9(b) példa 10(a) példa 10(b) példa

1. I.	1.	2.	1.	2.	1.	2.
II.	átlátszatlan	tiszta híg	átlátszatlan	tiszta híg	átlátszatlan	tiszta híg
	szilárd/pép	folyadék	szilárd/pép	folyadék	szilárd/pép	folyadék
III.	-	-	-	-	-	-
IV.	-	-	-	-	-	-
V.	-	-	-	-	-	-
VI.	-	-	-	-	-	-

2.	111	111	111
3.	8,75	3,85	8,00
4.

5.

I.

II. a b c

III.

6.

I.

II. a b c

III.

I.

II.

8.	viszkózus, de porlasztható	porlasztható	viszkózus, de porlasztható
9.	nincs ülepedés 12 hónap után	nincs ülepedés 12 hónap után	nincs ülepedés 12 hónap után
szobahőmérsékleten	szobahőmérsékleten	szobahőmérsékleten
	11. példa	12. példa	13. példa

	I.	1.	2.	1.	2.	1.	2.
	II.	átlátszatlan	tiszta híg	átlátszatlan	tiszta híg	átlátszatlan	tiszta híg
		szilárd/pép	folyadék	szilárd/pép	folyadék	szilárd/pép	folyadék
	III.	-	-	-	-	-	-
	IV.	-	-	-	-	-	-
	V.	-	-	-	-	-	-
	VI.	-	-	-	-	-	-
2.			111		111	111
3.			2,48		0,93	-
4.			-		-	48

HU 219 952 Β

Táblázat (folytatás)

11. példa 12. példa 13. példa

5.

I.

II. a b c

III.

6.

I.

II. a b c

III.

7.

I.

II.

8.	porlasztható	könnyen porlasztható	viszkózus, de porlasztható
9.		nincs ülepedés 12 hónap után nincs ülepedés 12 hónap után nincs ülepedés 12 hónap után szobahőmérsékleten szobahőmérsékleten szobahőmérsékleten
		14. példa	15. példa		16. példa
1.	I.	1. 2.	1. 2.	1.	2. 3.
	II.	átlátszatlan tiszta híg szilárd/pép folyadék	átlátszatlan tiszta híg szilárd/pép folyadék	átlátszatlan szilárd/pép	tiszta híg .., , - , ® szilárd folyadék
	III.	X ’·-	-	72 /vol/vol)	12 16
	IV.	1,7%	-		0,3
	V.	80,7%	-		76,3
	VI.	0,01	-
2.		111	111		111
3.		1,95	3,00		2,97
4.		-	-		-

5.

I.

II. a b c

III.

6.

I.

II. a b c

III.

HU 219 952 Β

Táblázat (folytatás)

	14. példa	15. példa	16. példa
7.	I.
	II.
8.		porlasztható viszkózus, de porlasztható	porlasztható
9.		nincs ülepedés 12 hónap nincs ülepedés 6 hónap nincs ülepedés 6 hónap után után szobahőmérsékleten után szobahőmérsékleten szobahőmérsékleten
		17. példa	18. példa	19. példa
1.	I.	1. 2.	1. 2.	1. 2.
	II.	átlátszatlan tiszta híg szilárd/pép folyadék	átlátszatlan tiszta híg szilárd/pép folyadék	átlátszatlan tiszta híg szilárd/pép folyadék
	III.	65,5 34,5	90 (vol/vol) 10
	IV.	7,9	-	<0,1%
	V.	72,1	-	74,7%
	VI.		-	0,01
2.		111	111	111
3.		5,15	6,46	2,20
4.		-	4	36
5.	I.		csúcsot tartalmaz
	II. a		egy
	b		nagyon keskeny
	c		67,6Á
	III.		micelláris + „G” fázis
lásd a 2. ábrát
6.	I.		nagyon széles
	II. a		kettő
	b		keskeny 50 Á-nál
			széles 26 Á-nál
	c		60 Á
	III.		micelláris + „G” fázis
7.	I.
	II.
8.		viszkózus, de porlasztható	viszkózus, de porlasztható	porlasztható
9.		nincs ülepedés 10 hónap után szobahőmérsékleten	nincs ülepedés 6 hónap után szobahőmérsékleten	nincs ülepedés 6 hónap után szobahőmérsékleten

HU 219 952 Β

20. példa 21. példa 22. példa

1.	I.	1. 2.	1. 2.	1. 2.
	II.	átlátszatlan tiszta híg szilárd/pép folyadék	átlátszatlan tiszta híg szilárd/pép folyadék	átlátszatlan tiszta híg szilárd/pép folyadék
	III.	75 25	78 22	75 25
	IV.	<0,1	<0,1	0,4
	V.	74,6	79,6	79,1
	VI.	0,01	0,01	0,01
2.		111	111	111
3.		2,60	4,28	2,48
4.		-	-	-
5.	I.		jelen
	II. a		egy
	b		éles
	c		33,4Á
	III.		lemezes hidratált szilárd anyag
(lásd a 3. ábrát)
6.	I.		jelen
	II. a		egy
	b		éles
	c		32 Á
	III.		lemezes hidratált szilárd anyag
7.	I.
	II.
8.		porlasztható	viszkózus, de porlasztható	porlasztható
9.		12 hónap után sincs ülepedés (szobahőmérséklet); nincs ülepedés 0 °C és 37 °C-on 3 hónapig tartó tárolás után sem	12 hónap után sincs ülepedés (szobahőmérséklet); nincs ülepedés 0 °C és 37 °C-on 3 hónapig tartó tárolás után sem	12 hónap után sincs ülepedés (szobahőmérséklet); nincs ülepedés 0 °C és 37 °C-on 3 hónapig tartó tárolás után sem
		23. példa	24(a) példa	24(b) példa
1.	I.	1. 2.	1. 2.	1. 2.
	II.	átlátszatlan tiszta híg szilárd/pép folyadék	átlátszatlan tiszta híg szilárd/pép folyadék	átlátszatlan tiszta híg szilárd/pép folyadék
	III.	70 30	-	-
	IV.	<0,1	<0,1	<0,1
	V.	70,4	84	82,9
	VI.	0,01	0,01	0,01
2.		111	111	111

HU 219 952 Β

Táblázat (folytatás)

	23. példa	24(a) példa	24(b) példa
3.	3,21	0,88	1,87
4.	-	-	-

5.

I.

II. a b c

III.

I.

II. a b c

III.

I.

II.

8.	porlasztható	könnyen porlasztható	porlasztható
9.		12 hónap után sincs ülepedés (szobahőmérséklet); nincs ülepedés 0 °C és 37 °C-on 3 hóna- pig tartó tárolás után sem	3 hónap után sincs ülepedés (szobahőmérséklet)	12 hónap után sincs ülepedés (szobahőmérséklet)
		24(c) példa	25. példa	26. példa
1.	I.	1. 2.	1. 2.	1. 2.
	II.	átlátszatlan tiszta híg szilárd/pép folyadék	átlátszatlan tiszta híg szilárd/pép folyadék	átlátszatlan tiszta híg szilárd/pép folyadék
	III.	-	60 (vol/vol) 40	-
	IV.	0,1	0,1	-
	V.	80	84,6	-
	VI.	0,01	0,01	-
2.		lll	lll	lll
3.		2,38	2,20	1,99
4.		-	-	-
5.	I.		keskeny
	II. a		egy
	b		éles
	c		34,5Á
	III.		lemezes hidratált szilárd anyag

(lásd a 4. ábrát)

HU 219 952 Β

24(c) példa 25. példa 26. példa

Táblázat (folytatás)

6.	I. II. a b c III.	jelen egy éles 33 A lemezes hidratált szilárd anyag
7.	I.
	II.
8.		porlasztható	porlasztható	porlasztható
9.		12 hónap után sincs ülepedés 9 hónap után sincs ülepedés	6 hónap után sincs ülepedés
	(szobahőmérséklet)	(szobahőmérséklet)	(szobahőmérséklet)
		27. példa	28. példa	29. példa
1.	I.	1. 2.	1. 2. 3.	1. 2.
	II.	átlátszatlan tiszta híg	átlátszatlan tiszta híg ... szilárd/pép folyadék SZ1 ar	átlátszatlan tiszta híg
		szilárd/pép folyadék	szilárd/pép folyadék
	III.	-	20 (vol/vol) 35 45	74 26
	IV.	-		0,8
	V.	-		58,5
	VI.	-
2.		111	111	111
3.		1,31	6,91	8,46
4.		-	-	-
5.	I.
	II. a
	b
	c
	III.
6.	I.
	II. a
	b
	c
	III.
7.	I.
	II.
8.		könnyen porlasztható	viszkózus, de porlasztható	viszkózus, de porlasztható
9.		2 hónap után sincs ülepe-	9 hónap után sincs ülepedés	3 hónap után sincs ülepe-
	dés (szobahőmérséklet)	(szobahőmérséklet)	dés (szobahőmérséklet)

HU 219 952 Β

			30. példa	31. példa	32. példa
1.
	I.	1.	2. 3.	1. 2.	1. 2.
		átlátszatlan	tiszta híg ... . átlátszatlan tiszta híg	átlátszatlan tiszta híg
		szilárd/pép	folyadék SZ*al szilárd/pép folyadék	szilárd/pép folyadék
	III.	50 (vol/vo)	20 30	-	87 13
	IV.			-	0,1
	V.			-	75
	VI.				0,01
2.
			111	111	111
3.			3,11	0,33	6,50
4.			-	-	-
5.
	I.
	II. a
	b
	c
	III.
6.
	I.
	II. a
	b
	c
	III.
7.
	I.
	II.
8.			porlasztható	könnyen porlasztható	viszkózus, de porlasztható
ο		1 hónap után sincs ülepedés	2 hónap után sincs ülepe-	12 hónap után sincs ülepe-
		(szobahőmérséklet)	dés (szobahőmérséklet)	dés (szobahőmérséklet)
			33. példa	34. példa	35. példa
1.
	I.	1.	2.	1. 2.	1. 2.
	II.	átlátszatlan tiszta híg	átlátszatlan zavaros sűrű	átlátszatlan tiszta híg
		szilárd/pép folyadék	szilárd/pép folyadék	szilárd/pép folyadék
	III.	80	20	72 28	-
	IV.	-	04	27	-
	V.	-	-	45	-
	VI.	-	0,01	0,3	-
2.
			111	111	111
3.			2,63	7,0	1,10
4.			-	-	3

HU 219 952 Β

Táblázat (folytatás)

	33. példa	34. példa	35. példa
5.	I.
	II. a
	b
	c
	III.
6.	I.
	II. a
	b
	c
	III.
7.	I.
	II.
8.		porlasztható	viszkózus, de porlasztható	könnyen porlasztható
9.		12 hónap után sincs ülepedés 9 hónap után sincs ülepedés	4 hónap után sincs
	(szobahőmérséklet)	(szobahőmérséklet)	(szobahőmérséklet)
		36. példa	37. példa	38. példa
1.	I.	1. 2.	1. 2. 1.	2. 3.
	II.	átlátszatlan zavaros	átlátszatlan sűrű átlátszatlan	tiszta híg viszkózus
	szilárd/pép viszkózus	szilárd/pép viszkózus szilárd/pép	folyadék folyadék
		folyadék	folyadék
	III.	75 25	85 (vol/vol) 15 -	-
	IV.	16,7	15,0	-
	V.	65,5	59,3	-
	VI.	1	0,5	-
2.		111	111	11
3.		3,70	6,36	3,74
4.		0,5-2	0,5-2	0,5-2
5.	I.	nagyon széles egymásra
		helyezett csúccsal
	II. a	egy
	b	keskeny
	c	61 A
	III.	micelláris „G” fázis
(ld. 6. ábrát)
6.	I.	jelen
	II. a	kettő
	b	éles, éles
	c	57, 38A
	III.	micelláris fázis +
	„G” fázis

HU 219 952 Β

Táblázat (folytatás)

	36. példa	37. példa	38. példa
7.	I.	13. ábra
	II.	lemezes szerkezet, koncentrikus struktúra
8.		viszkózus, de porlasztható	viszkózus, de porlasztható		porlasztható
9.		6 hónap után sincs ülepedés (szobahőmérsékleten)	9 hónap után sincs ülepedés (szobahőmérsékleten)	9 hónap után sincs ülepedés (szobahőmérsékleten)
		39. példa	40. példa		41. példa
1.	I.	1. 2.	1. 2.	1.	2. 3.
	II.	átlátszatlan tiszta viszkószilárd/pép zus folyadék	átlátszatlan tiszta viszkószilárd/pép zus folyadék	átlátszatlan szilárd/pép	folyadék átlátszatlan kocsonyás szilárd
					anyag
	III.	66 34	77 23	-	-
	IV.	12	10	-	4,4
	V.	68	61	-	58,1
	VI.	0,15	0,15	-	0,07
2.		111	111		111
3.		3,10	2,87		3,21
4.		0,5	0,5		0,5

5.

I. nagyon széles

II. a egy b széles c 31Á

III. micelláris + „G” fázis (ld. az 5. ábrát)

6.	I. II. a b c III.	nagyon széles egy éles 28,5Á micelláris + „G” fázis
7.	I.			14. és 15. ábra
	II.			lemezes és gömbszerű szerkezet
8.		porlasztható	porlasztható	porlasztható
9.		12 hónap után sincs ülepedés (szobahőmérséklet)	9 hónap után sincs ülepedés (szobahőmérséklet)	6 hónap után sincs ülepedés (szobahőmérséklet)

HU 219 952 Β

42. példa 43(a) példa 43(b) példa

1.	I.	1.	2.	3.	1.	2.	1.	2.
	II.	átlátszatlan szilárd/pép	híg folyadék	átlátszatlan kocsonyás szilárd	átlátszatlan szilárd/pép	tiszta viszkózus folyadék	átlátszatlan szilárd/pép	tiszta viszkózus folyadék
				anyag
	III.	-	-	-	58,0	42,0	-	-
	IV.	-	-	-	-	3,0	-	-
	V.	-	-	-	-	91,4	-	-
	VI.	-	-	-	-	-	-	-
2.
			111		111	111
3.			4,10			0,73		0,97
4.			4			-		-

5.

I.

II. a b c

III.

6.

I.

II. a b c

III.

7.	I. II.
8.	viszkózus, de porlasztható	viszkózus, de porlasztható	viszkózus, de porlasztható
9.		4 hónap után sincs ülepedés (szobahőmérsékleten)	12 hónap után sincs ülepedés (szobahőmérsékleten)	12 hónap után sincs ülepedés (szobahőmérsékleten)
		43(c) példa	44. példa		45. példa
1.	I.	1. 2. 1.	2.	3. 1.	2.	3.
	II.	átlátszatlan tiszta visz- átlátszatlan szilárd/pép kózus fo- szilárd/pép lyadék	tiszta híg folyadék	tiszta visz- átlátszatlan tiszta híg kózus fo- szilárd/pép folyadék lyadék	tiszta viszkózus folyadék,
	III.			30 (v/v)	60	10
	IV.
	V.
	VI.
2.		111	- 11		11

HU 219 952 Β

Táblázat (folytatás)

	43(c) példa	44. példa	45. példa
3.		1,72	1,19	2,74
4.		-	-	-
5.	I.
	II. a
	b
	c
	III.
6.	I.
	II. a
	b
	c
	III.
7.	I.
	II.
8.		viszkózus, de porlasztható	viszkózus, de porlasztható	viszkózus, de porlasztható
9.		12 hónap után sincs ülepedés (szobahőmérsékleten)	9 hónap után sincs ülepedés (szobahőmérsékleten)	9 hónap után sincs ülepedés (szobahőmérsékleten)
		46. példa	47. példa	48(a) példa
1.	I.	1. 2.	3. 1.	2. 1. 2.
	II.	átlátszatlan tiszta híg	tiszta viszkó- átlátszatlan tiszta viszkó- átlátszatlan tiszta híg
		szilárd/pép folyadék	zus folyadék szilárd/pép zus	folyadék szilárd/pép folyadék
	III.	40 50	10	78,0 22
	IV.			0,1
	V.			80
	VI.			0,01
2.		11	111	111
3.		2,48	11,0	1,58
4.		-	-	-

5.

I.

II. a b c

III.

HU 219 952 Β

46. példa

47. példa

48(a) példa

6.

I.

II. a b c

III.

7.

I.

II.

8.

9.

Táblázat (folytatás) viszkózus, de porlasztható hónap után sincs ülepedés (szobahőmérsékleten) viszkózus, de porlasztható könnyen porlasztható hónap után sincs ülepe- 6 hónap után sincs ülepedés (szobahőmérsékleten) dés (szobahőmérsékleten)

48(b) példa

48(c) példa

49. példa

	I.	1. 2.	1. 2.	1.	2.	3.
	II.	átlátszatlan tiszta híg szilárd/pép folyadék	átlátszatlan tiszta híg szilárd/pép folyadék	átlátszatlan szilárd/pép	tiszta híg folyadék	viaszos szilárd anyag
	III.	80 20	82 18,0	31,9 (v/v)	23,4	44,7
	IV.	<0,1	<0,1	-	<0,1	29,6
	V.	79	76,6	-	67,1	50,2
	VI.	<0,01	<0,01		<0,01
2.		lll	lll		lll
3.		2,31	3,65		5,95

4.

5.

I.

II. a b c

III.

6.

I.

II. a b c

III.

7.	I. II.
8.	porlasztható	porlasztható	viszkózus, de porlasztható
9.	12 hónap után sincs ülepedés (szobahőmérséklet)	12 hónap után sincs ülepedés (szobahőmérséklet)	12 hónap után sincs ülepedés (szobahőmérséklet)

HU 219 952 Β

50(a) példa 50(b) példa 50(c) példa

1.	I.	1.	2.	1.	2.	1.	2.
	II.	átlátszatlan szilárd/pép	tiszta híg folyadék	átlátszatlan szilárd/pép	tiszta híg folyadék	átlátszatlan szilárd/pép	tiszta híg folyadék
	III.	76	24	77,5	22,5	80	20
	IV.		<0,1		<0,1		<0,1
	V.		81		79,7		78%
	VI.		0,01		0,01		<0,01
2.			111		111		111
3.			0,58		1,60		3,89
4.

5.

I. nagyon alacsony

II. a egy b nagyon keskeny c 65Á

III. micelláris + „G” fázis („G” túlsúlyban van) ld. a 7. ábrát

6.

7.

I.

II. a b c

III.

nagyon alacsony kettő keskeny 54Á-nál keskeny 28Á-nál 54Á ,G” fázis - micelláris

I.

II.

8.			könnyen porlasztható		porlasztható	viszkózus, de porlasztható
9.			12 hónap után sincs ülepedés 12 hónap után sincs ülepedés (szobahőmérséklet) (szobahőmérséklet)	12 hónap után sincs ülepedés (szobahőmérséklet)
			51. példa		52. példa		53. példa
1.	I.	1.	2. 3.	1.	2.	3.	1. 2.	3.
	II.	átlátszatlan szilárd/pép	tiszta híg tiszta olafolyadék jós réteg	átlátszatlan szilárd/pép	tiszta híg folyadék	sűrű viszkózus folyadék („G”)	átlátszat- tiszta híg lan szí- folyadék lárd/pép	viaszos szilárd anyag
	III.	59 (v/v)	39 2	45 (v/v)	19	36	36 (v/v) 30	34
	IV.		-		0,2	49	<0,1	31,5
	V.		-		72	48	82	-
	VI.		-		<0,1	>1,0	<0,01	-

HU 219 952 Β

51. példa 52. példa 53. példa

Táblázat (folytatás)

2.	11	11	lll
3.		11,40		4,42	1,42
4.		-		0,5	0,5
5.	I.			keskeny/erős	keskeny-gyenge
	II. a			egy	egy
	b			széles	széles
	c			54,2Á	56,IÁ
	III.			micelláris + „G” fázis	„G” fázis ld. a 8. ábrát
ld. a 9. ábrát
6.	I.			keskeny
	II. a			kettő
	b			keskeny 51Á-nál keskeny 26Á-nál
	c			51 Á
	III.			micelláris „G” fázis
7.	I.				16. ábra
	II.				lemezes szerkezet
8.		viszkózus, de porlasztható	viszkózus, de porlasztható	viszkózus, de porlasztható
9.		12 hónap után sincs ülepedés (szobahőmérséklet)	5 hónap után sincs ülepedés (szobahőmérséklet)	4 hónap után sincs ülepedés (szobahőmérséklet)
		54. példa		55. példa	56. példa
1.	I.	1. 2.	3.	1. 2.	3. 1. 2.
	II.	átlátszatlan tiszta híg szilárd/pép folyadék	viaszos szí- átlátszatlan tiszta híg lárd anyag szilárd/pép folyadék	viaszos szi- átlátszatlan tiszta híg lárd anyag szilárd/pép folyadék
	III.	43 (v/v) 19	38	40 (v/v) 27	33 76 24
	IV.	<0,1	32,9		<0,2 0,05
	V.	71,6	51,5		82,2
	VI.	0,01	-
2.		lll		lll	lll
3.		1,80		1,86	2,43
4.		<0,5
5.	I.
	II. a
	b
	c
	III.

HU 219 952 Β

Táblázat (folytatás)

		54. példa	55. példa	56. példa
6.	I. II. a b c III.
7.	I. II.
8.		porlasztható	porlasztható	porlasztható
9.		4 hónap után sincs ülepedés (szobahőmérséklet)	3 hónap után sincs ülepedés (szobahőmérséklet)	1 hónap után sincs ülepedés (szobahőmérséklet; laboratóriumi)
		57. példa	58. példa	59. példa
1.	I.	1. 2.	1. 2.	1. 2.
	II.	átlátszatlan tiszta híg szilárd/pép folyadék	átlátszatlan tiszta híg szilárd/pép folyadék	átlátszatlan tiszta híg szilárd/pép folyadék
	III. IV. V. VI.	82,5 17,5 0,02	64,9 35,1 0,3	77,0 23,0 0,4
2.		111	111	111
3.		1,8	2,1	2,9

4.

I.

II. a b c

III.

I.

II. a b c

III.

7.	I. II.
8.		porlasztható	porlasztható	porlasztható
9.		1 hónap után sincs ülepedés (laboratóriumi szobahőmérsékleten)	1 hónap után sincs ülepedés (laboratóriumi szobahőmérsékleten)	1 hónap után sincs ülepedés (laboratóriumi szobahőmérsékleten)

HU 219 952 Β

	60. példa	61. példa	62. példa
1.	I.	1. 2.	1. 2. 3.	1. 2.
	II.	átlátszatlan tiszta híg szilárd/pép folyadék	átlátszatlan tiszta híg átlátszatlan szilárd/pép folyadék szilárd/pép	átlátszatlan tiszta viszkószilárd/pép zus folyadék
	III.	73,0 27,0	5 (v/v) 45 50	95,0 5,0
	IV.	0,1	0,05	26,2
	V.
	VI.
2.		111	111	111
+ :
3.		2,2	8,1	6,0
4.
5.	I.
	II. a
	b
	c
	III.
6.	I.
	II. a
	b
	c
	III.
7.	I.
	II.
8.		porlasztható	viszkózus, de porlasztható	viszkózus, de porlasztható
9.		1 hónap után sincs ülepedés (laboratóriumi szobahőmérsékleten)	1 hónap után sincs ülepedés (laboratóriumi szobahőmérsékleten)	1 hónap után sincs ülepedés (laboratóriumi szobahőmérséklet)
		63. példa	64. példa	65. példa
1.	I.	1. 2.	1. 2. 1.	2. 3.
	II.	átlátszatlan sűrű viszkószilárd/pép zus folyadék	átlátszatlan sűrű viszkó- átlátszatlan szilárd/pép zus folyadék szilárd/pép	tiszta híg ,, , folyadék SZllard/pep
	III.	42,8 57,2	51,0 49,0 10 (v/v)	40 50
	IV.	21,3	22,5	0,01
	V.
	VI.
2.		111	111	111
3.		3,26	5,60	0,75
4.

HU 219 952 Β

Táblázat (folytatás)

63. példa 64. példa 65. példa

5.	I. II. a b c III.
6.	I. II. a b c III.
7.	I. II.
8.		porlasztható	viszkózus, de porlasztható	könnyen porlasztható
9.		1 hónap után sincs ülepedés (laboratóriumi szobahőmérsékleten)	1 hónap után sincs ülepedés (laboratóriumi szobahőmérsékleten)	1 hónap után sincs ülepedés (laboratóriumi szobahőmérsékleten)
		66. példa	67. példa	68. példa
1.	I.	1. 2.

II. átlátszatlan tiszta híg szilárd/pép folyadék

III. 64,0 36,0

IV. 0,2

V.

VI.

111

3. 0,56

4.

5.	I. II. a
III.	b c
6.	I. II.	a
	III.	b c

HU 219 952 Β

Táblázat (folytatás)

66. példa 67. példa 68. példa

7.		I.
		II.
8.			könnyen porlasztható
9.			1 hónap után sincs ülepedés (laboratóriumi szobahőmérsékleten)
			A) példa	B) példa
	1.	I.	1. 2.	1. 2.
		II.	átlátszatlan szilárd tiszta viszkózus anyag folyadék	átlátszatlan szilárd tiszta viszkózus anyag folyadék
		III.	24 76	33 (v/v) 67
		IV.	17,3	13,5
		V.	77,0	0,17
		VI.	0,26
	2.		1	1
	3.		0,3	0,34
	4.		4	0,5
	5.	I.	nagyon széles egymásra helyezett csúcsokkal	nagyon széles
		II. a	egyik sem	egyik sem
		b	-	-
		c	-	-
		III.	micelláris szóródás	micelláris szóródás
			ld. a 10. ábrát	ld. a 11. ábrát
	6.	I.	nagyon széles	nagyon széles
		II. a	egy	egyik sem
		b	alacsony	-
		c	20Á	-
		III.	micelláris szóródás	micelláris szóródás
	7.	I.	ld. a 17. ábrát	ld. a 18. ábrát
		II.	gömbszerű szerkezet
	8.		könnyen porlasztható	könnyen porlasztható
	9.		12 hónap után sincs ülepedés (szobahőmérsékleten)	2 hónap után sincs ülepedés (szobahőmérsékleten)

HU 219 952 Β

69. példa
1.
I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
2.
3.
4.
5.
I.
II. a
b
c
III.
6.
I.
II. a
b
c
III.
7.
I.
II.
8.
9.

A példákban leírt készítmények közül egyeseket mosóhatás szempontjából is vizsgáltunk az alábbi módon:

1. sorozat

A nagy habzóképességű készítmények egyes reprezentatív képviselőit egy standard por alakú készítménnyel hasonlítottuk össze mosógépben lefolytatott mosási próbákban, két különböző standard minőségű szennyezett textilanyag minta alkalmazásával.

10 Példa	Pamut	Poliészter/ pamut	Körülmények
	31.	95%	100% |	[ hőmérséklet: 50 °C
	55.	90%	70%	! víz 300 ppm i kalcium-karbonát
15	16.	100%	100%	idő: 30perc
	33.	95%	110%	koncentráció: ekvivalens a hatásos
				mosó szilárdanyagok szempontjából
20	standard porkészítmény	100%	100%

A „hatásos mosó szilárdanyagok” kifejezés az aktív alkotórészek és a mosási segédanyag összegére vonatkozik. A standard porkészítményt 6 g/liter kon25 centrációban alkalmaztuk és a példákat úgy állítottuk be, hogy az a hatásos mosó szilárdanyagokat azonos százalékarányban tartalmazó mosófolyadéknak feleljen meg.

2. sorozat

Mind az erősen habzó, mind a kevéssé habzó készítménytípusok egyes reprezentatív képviselőit három különböző hőmérsékleten vizsgáltuk, azonos súlyszerinti adagolásban. E vizsgálatok eredményeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

Példa	Hatásos mosó	40°	Pamut 60°	85°	40°	Poliészter/pamut 60°	85°
43. (c)	szilárd anyag 93%	75	100	95	75	85	50
36.	66%	85	85	100	80	95	75
50. (c)	93%	110	110	95	180	200	200
Standard porkészítmény	100%	100	100	100	100	100	100
Kísérleti körülmények:	hőmérséklet:	40°,	60° és 85 °C

víz: 300 ppm keménységgel idő: 30 perc koncentráció: 6 g/1 (amint beszereztük)

Példa Hatásos mosó szilárdanyag

3. sorozat

Ebben a sorozatban kevéssé habzó, nemionos alapú 50 készítményeket vizsgáltunk, a standard porkészítménnyel összehasonlítva

Példa	Hatásos mosó szilárdanyag	Pamut	Poliészter/pamut
52.	70%	110%	100%	55
53.	66%	105%	90%
54.	61%	115%	120%
Kísérleti körülmények:	hőmérséklet: 50 °C
		víz:	300 ppm keménységgel	60

Pamut Poliészter/pamut idő: 30 perc koncentráció: por: 6 g/liter példák:

g/liter

4. sorozat

Két kevéssé habzó nemionos készítményt természetesen szennyezett textilanyaggal végzett mosási próbában is vizsgáltunk (15 egymás utáni mosás természetesen szennyezett anyaggal. Az eredményeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

HU 219 952 Β

Példa Eredmény

52. 100% optikai fehérítő hatásosság

54. 78%

52. 95-100%

54. 95-100% szennyezéseltávolító hatásosság

Kísérleti körülmények: hőmérséklet: 50 °C víz: 300 ppm keménységgel (mosó- és öblítővíz) 10 mosási idő: 30 perc textilanyag: 65:35 fehér poliészter/pamut koncentráció: egyenlő súly (6 g/liter/ 15

A fenti két példa szerinti készítményt összehasonlítottuk három olyan mosodai mosószerkészítménnyel is, amelyeket legjobbaknak találtunk az Európában a vizsgálat idején beszerezhető készítmények közül.

Mindkét fenti példa szerinti készítmény jobb mosó- 20 hatást mutatott, mint az említett három, kereskedelmi forgalomban levő és saját kísérleteink szerint legjobbnak mutatkozó készítmény.

A rajzok ismertetése

Az 1-11. ábra a fentiekben leírt különböző csoportok neutronszórási spektrumát szemlélteti. Valamennyi spektrum felvétele az egyes példákban ismertetett találmány szerinti készítmények, valamint két összehasonlításul alkalmazott készítmény (A) és B) példák) deuteriumoxid-alapú analógjaival lett felvéve, egy Harwell-féle kisszögű neutrondiffrakciós spektrométerrel, 6,00 Á hullámhosszon. Q reciprok Á egységekben van megadva és 2 7t-/d-vel egyenlő, ahol d a térrács térköze Á egységek-

ben. I az intenzitást jelenti neutronszámban.
Az ábrák az alábbi példáknak felelnek meg
Ábra	Példa
1.	5. (a)
2.	18.
3.	21.
4.	25.
5.	39.
6.	36.
7.	50. (b)
8.	53.
9.	52.

Ábra Példa

10. A) összehasonlító példa

11. B) összehasonlító példa

A 12-18. ábra elektronmikrográf-felvételeket szem5 léltet, amelyeket a lancasteri egyetem alacsony hőmérsékletű letapogató elektron elektronmikroszkópjával vettünk fel, fagyasztva maratott mintákkal; az ábráknak megfelelő példákat és az alkalmazott nagyítás mértékét az alábbi táblázatban adjuk meg:

Ábra	Példa	Nagyítás
12.	5.(b)	2000-szeres
13.	36.	3000-szeres
14.	41.	2000-szeres
15.	41.	3000-szeres
16.	53.	3000-szeres
17.	A) példaszerinti kereskedelmi termék	2000-szeres
18.	B) példa szerinti kereskedelmi termék	3000-szeres

Összehasonlító vizsgálatok

A vizsgálatok során a 2 028 365 számú nagybritanniai szabadalmi leírás szerinti készítményeket hasonlítottuk össze a találmány szerinti megoldással készült mosószerekkel. A szabadalmi leírás 1. példája szerint 15 összetételt állítottunk elő. Mindegyik mintához egyenes szénláncú alkilbenzolszulfát-nátriumsót használtunk.

Az 1-4. és a 12. példa kivételével mindegyik minta olyan alkil-éter-szulfátot tartalmazott, amelyet Ausztráliából szereztünk be, feltételezzük, hogy e vegyület a Colgate cég Dynamo termékében használt vegyülettel azonos.

A fentiek szerint előállított mintákat üvegedényben szobahőmérsékleten tároltuk, majd 2 hét eltelte után ellenőriztük őket. Már két hét eltelte után is, három kivételével, a minták szétválást mutattak, illetőleg inhomogenitást lehetett észlelni, ami rendszerint a szétválást megelőző jelenség.

Ezzel szemben a találmány szerinti mosószerek 3 hónap eltelte után sem mutattak se inhomogenitást, se szétválást.

A vizsgálatra készített készítményeket a következő táblázat foglalja össze.

Az összehasonlításhoz készült készítmények összetétele:

Táblázat

Minta	Összes aktív anyag %-ban	Az étervegyület alkilláncának szénatom- száma	A szulfát e.o. egysegek száma	LABS:ES arány	LABS %-ban	Éterszulfát %-ban	Na2CC3 %-ban	STP
„DINAMÓ”	15	12-14	3	4:1	12	3	2,5	15
1	15	12-14	2	4:1	12	3	2,5	15
2	15	12-14	2	2:1	10	5	2,5	15
3	10	12-14	2	2:1	6,7	3,3	2,5	15
4	15	12-18	8	4:1	12	3	2,5	15

HU 219 952 Β

Táblázat (folytatás)

Minta	Összes aktív anyag %-ban	Az étervegyület alkilláncának szénatom- száma	A szulfát e.o. egységek száma	LABS:ES arány	LABS %-ban	Éterszulfát %-ban	Na2CC3 %-ban	STP
5	10	12-15	3	4:1	8	2	2,5	15
6	15	12-15	3	1:1	7,5	7,5	2,5	15
7	15	12-15	3	1:1	7,5	7,5	5	15
8	15	12-15	3	2:1	10	5	2,5	15
9	15	12-15	3	2:1	10	5	5	15
10	15	12-15	3	10:1	13,6	1,4	2,5	15
11	15	12-15	3	10:1	13,6	1,4	5	15
12	20	12-15	3	4:1	16	4	2,5	10
13	20	12-15	3	4:1	16	4	2,5	10
14	25	12-14	3	4:1	20	5	5	10
15	10	12-18	8	2:1	6,7	3,3	2,5	15

A 7., 13. és 14. minta kivételével mindegyik termék szétvált, vagy inhomogénné vált már 2 hét eltelte után. LABS egyenes szénláncú alkil-benzolszulfát-nátrium.

ES: éterszulfát

Claims (1)

1. SZABADALMI IGÉNYPONT

   Nem ülepedő, önthető, folyékony, vizes alapú mosószerkészítmény, amelyben felületaktív anyag, továbbá 30 az adott állapotú felületaktív anyagot deszolubilizáló elektrolit és valamely mosási segédanyag van, ahol a mosási segédanyagnak legalább egy része szuszpendált állapotban van jelen, és ahol az elektrolit olyan koncentrációban van jelen, hogy ha a készítményt 35 25 °C-on 17 óra hosszat a föld gravitációjának 800szorosával centrifugáljuk, akkor a készítmény az oldott elektrolitnak legalább egy részét tartalmazó elkülönített, vizes fázisra, valamint a felületaktív anyagnak legalább egy másik részét tartalmazó elkülönített fázisra 40 válik szét, azzal jellemezve, hogy a nem ülepedő, de még önthető készítmény

   A) elektrolittartalma

   i) olyan, hogy a vizes fázisban az ionok koncentrációja a vizes fázisra számítva 2-4,5 g/liter, és/vagy ii) a minimális érték felett van, amikor is a vizes fázisban a készítményben lévő összes felületaktív anyagnak legalább 75%-a van a vizes fázisban, és/vagy iii) a minimális érték felett van, amikor is a felületaktív anyag nem oldott része az elektrolittartalmú vizes fázisban folyékony, lamelláris kristály alakjában vagy diszpergált, hidratált szilárd anyag formájában van jelen, és/vagy iv) a minimális érték felett van, amikor is nyíróerőnek kitéve a készítményt, annak viszkozitása és/vagy stabilitása ezt követően helyreáll,

   B) a készítmény összesanyag-koncentrációja olyan, hogy a készítmény nem ülepedik, de még önthető.

   HU 219 952 Β Int. CP: C 11 D 9/00

   HU 219 952 Β

   Int. Cl.⁷: C 11 D 9/00

   HU 219 952 Β

   Int. Cl.⁷: C 11 D 9/00

   HU 219 952 Β

   Int. Cl.⁷: C 11 D 9/00

   HU 219 952 Β

   Int. Cl.⁷: C 11 D 9/00

   HU 219 952 Β

   Int. Cl.⁷: C 11 D 9/00

   HU 219 952 Β

   Int. Cl.⁷: C11D 9/00

   HU 219 952 Β Int. CP: C 11 D 9/00

   HU 219 952 Β IntCl.⁷: C11D 9/00